Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság

Ikt. sz.: XI 4233-612015. Ügyintéző: Dr. Tőgye Ildikó

Mell.: 1 db Lakáskoncepció Hiv. sz: -

Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Telefax: (66) 523-804 E-mail:szarvaspeter@be kescsaba. hu NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű többséget igényel! Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lakáskoncepciója 2015-2020

Előkészítő:

Szociálpolitikai Osztály Véleményező: Lakásügyi Bizottság Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság Előterjesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 29. napján tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés!

A lakáshelyzet, a lakáspolitika a gazdasági és társadalmi rendszer minőségének és teljesítőképességének egyik legfontosabb mércéje. A lakásügy jelentős szerepet játszik minden társadalom fejlődésében. A lakásszükséglet megfelelő színvonalú kielégítése jótékony gazdasági és társadalmi hatásokkal jár, és hozzájárul a társadalmi jóléthez. A lakáshoz jutás, a lakhatás körülményei és költségei alapvetően meghatározzák az egyén, a család életkörülményeit. A lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet számos dokumentum deklarál az alábbiak szerint: „Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz." 1 „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenki számára biztosítsa. Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. " 2 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata lakáspolitikájának fő vonalait - a 2008. és 2013. év közötti időtartamra - a 439/2008. (VII. 10.) közgy. határozattal elfogadott Lakáskoncepció határozta meg.

1 7 ·

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 25 . cikk 1. bekezdés. Magyarország Alaptörvénye XXII. cikk ( 1) és (2) bekezdés .

2

A Lakáskoncepcióban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 579/2008. (X. 30.) közgy. határozattal Cselekvési Tervet fogadott el. A Cselekvési Terv 18 pontban foglalta össze a kijelölt célok megvalósításhoz szükséges intézkedéseket, a várt eredményt, a határidőt, a felelős személyt, a közreműködőket és a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi forrást. Az elmúlt években a lakásgazdálkodás és a lakosság lakhatási problémáinak megoldását célzó támogatási rendszer kialakítása a fenti dokumentumokban megfogalmazottak végrehajtásán keresztül valósult meg. A lakáspolitika kiindulópontja a lakásprobléma meghatározása, társadalmi súlyának és az érintett társadalmi csoportok nagyságrendjének leírása és mindezek alapján a prioritások kijelölése. Ennek megfelelően a lakáskoncepció bemutatja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakáshoz jutással kapcsolatos, valamint a lakhatással járó - az egyes társadalmi rétegekre és demográfiai csoportokra nehezedő - terheket milyen szociálpolitikai eszközökkel mérsékli annak érdekében, hogy az igényeket és a lehetőségeket figyele,mbe véve a település lakosai olyan lakáskörülmények között éljenek, amely valódi otthonként biztonságot nyújtva funkcionál. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti a lakásgazdálkodást, a helyi lakásstratégia kialakítását és annak továbbfejlesztését. Jelen lakáskoncepció az általános helyzetkép bemutatásán túl tartalmazza az elmúlt években végbement folyamatokat, a korábbi koncepció végrehajtásának eredményeit, a meglévő problémákat, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a lakáshoz, lakhatáshoz kapcsolódó támogatási rendszert érintő átalakításokra. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, az előterjesztés mellékletében foglaltak szerint fogadja el Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015-2020. évekre vonatkozó Lakáskoncepcióját. A döntés végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egységek: Szociálpolitikai Osztály, Közigazgatási Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Osztály, Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály. Az előterjesztést a szakbizottságok megtárgyalták, döntéseik a ismertetésre.

közgyűlés

ülésén kerülnek

HATÁROZATI JAVASLAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015-2020. évekre vonatkozó Lakáskoncepcióját jelen határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja. Felelős: Határidő:

Herczeg Tamás tanácsnok 2015. szeptember 29.

Békéscsaba, 2015. szeptember 18.

Pénzügyi:·-- ~~·-··············

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Lakáskoncepciója 2015-2020

2 Tervezet

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2  I. Bevezetés ................................................................................................................................ 3  II. A jogszabályok jegyzéke ....................................................................................................... 5  III. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Békéscsabán................................................................... 6  IV. Békéscsaba lakásállományának bemutatása ...................................................................... 34  IV. 1. Lakáspiac ....................................................................................................................... 35  V. Önkormányzati lakásgazdálkodás 2008-2014 ..................................................................... 38  VI. Önkormányzati tulajdonú lakásállomány........................................................................... 48  VI.1. Az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos bevételek és kiadások 2008 – 2014 között . 50  VII. A lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatási formái Békéscsabán .............. 53  VII. 1. A lakástulajdon megszerzésének segítése – Lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszere.......................................................................................................................... 53  VII. 2. Lakásbérlemények önkormányzati formái ................................................................... 54  VII. 2. 1. Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások ................................................ 54  VII. 2. 2. Nem szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások ........................................ 55  VII. 3. A lakhatást segítő pénzbeli és természetbeni ellátások a 2008. és 2014. év közötti időszakban ................................................................................................................................ 58  VII. 4. Lakhatást segítő intézményi ellátási formák................................................................. 66  VII. 4. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gyermekek részére ................................. 68  VII. 4. 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények felnőttek részére .................................... 72  VII. 4. 3. Tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmények felnőttek részére ............................ 75  VII. 5. Egyéb, nem önkormányzati (kistérségi) fenntartásban működő intézményi ellátási formák ...................................................................................................................................... 77  VII. 5. 1. Állami fenntartású bentlakásos intézmények Békéscsabán ...................................... 78  VII. 5. 2. Egyházi fenntartású bentlakásos intézmények Békéscsabán .................................... 79  VII. 5. 3. Alapítványi fenntartású bentlakásos intézmény Békéscsabán .................................. 80  VIII. Célok, javaslatok, feladatok ............................................................................................ 81 

3 Tervezet

I. Bevezetés A lakás az emberiség fejlődésével, a civilizáció, a kulturáltság változásával, a benne lakók igényeinek, lehetőségeinek hatására, a természeti, környezeti, történelmi körülményekkel, változásokkal együtt alakult ki. A mai lakásfogalomnak megfelelő lakóhely történeti, technikai fejlődés eredménye. A kezdeti lakóhelyként használt természeti vagy alkotott, épített létesítmény „lakása” legtöbbnyire csak egyetlen, kollektíven használt helyiségből állt. A népesség számának emelkedésével, a civilizáció és a kultúra fejlődésével, az igények növekedésével megváltozott a lakások szerkezete.1 A lakáshelyzet, a lakáspolitika a gazdasági és társadalmi rendszer minőségének és teljesítőképességének egyik legfontosabb mércéje. A lakásügy jelentős szerepet játszik minden társadalom fejlődésében. A lakásszükséglet megfelelő színvonalú kielégítése jótékony gazdasági és társadalmi hatásokkal jár, és hozzájárul a társadalmi jóléthez. A „lakásügy” a politikai-társadalmi, gazdasági berendezkedéstől függetlenül valamennyi ország kiemelt feladatai közé kell, hogy tartozzon. A lakásállomány állandó megújítása, bővítése, állagának megóvása és az igényekhez történő rugalmas alkalmazkodása, a lakás mobilitás biztosítása mindenkor egy olyan komplex intézkedési rendszert tesznek szükségessé, amelyek egyszerre és egymást kiegészítve jelentenek szociális, bér- és piaci lakásrendszert. Ez egy olyan globális lakásépítési, -felújítási, -fenntartási, -finanszírozási program alapján működhet elfogadhatóan, amely a lakáshelyzet bármilyen állapotát képes kezelni, megjelölve az ebből fakadó lakásépítőkre, gazdálkodókra, pénz- és hitelintézetekre és természetesen az államra, továbbá az önkormányzatokra háruló aktuális rövid-, közép- és hosszútávú feladatokat.2 A lakáskérdéssel különböző nemzetközi jogi dokumentumok is foglalkoznak. Ennek eredményeként erősödött meg a lakhatáshoz való jog (mint alapvető szociális és kulturális jog - ENSZ) érvényesítése a nemzetközi egyezményekben. Ennek az előzménye, hogy a fejlődő országokban a városi infrastrukturális beruházások nem tudtak lépést tartani a városi népesség növekedésével, ezért óriási méretű nyomornegyedek alakultak ki, ami súlyos szociális problémákhoz vezetett. Az ENSZ lakhatással kapcsolatos dokumentumait jelentős mértékben befolyásolták ezek a harmadik világbeli szociális problémák, ahol nemcsak a nem megfelelő, gyakorlatilag elviselhetetlen (szubstandard) lakáskörülmények, hanem a lakhatás jogi biztonsága is probléma, mivel a lakóterületek nagy része illegálisan, mindenfajta engedélyek nélkül épült ki.3 Magyarországon a lakáspolitika a társadalompolitikának szerves része, kiterjed a lakásellátásra, a hátrányos helyzetűek támogatására, a lakáspiacra, befolyásolja a tőkepiacot, hatással van az építőipari munkaerőre és az építőiparra, a lakásszektorra vonatkozó információ működtetésére, az épületek műszaki állapotának szabályozására, a telekellátásra. A lakáspolitika az egyik legnagyobb probléma, amellyel a nemzetgazdaság szembe találta magát. Olyan megoldásokat kell találni, amelyek megfelelnek a piacgazdaság elveinek, ugyanakkor biztosítják a társadalmi esélyegyenlőséget. A lakáskérdés a társadalom és a gazdaság egyik legátfogóbb, rendkívül sokrétű és tartósan ható problémája. 1

Kollega Tarsoly István (1996 – 2000): Magyarország a XX. Században. II. KÖTET. Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság. Babits Kiadó, Szekszárd. 2 Csermák Károly (2006): Lakáspolitikai „etűdök” Magyarországon. In: Rechnitzer János (2006): Évkönyv, 2005: átalakulási folyamatok Közép-Európában. Győr, Széchenyi István Egyetem 3 Városkutatás Kft: Lakhatási szükségletek Magyarországon

4 Tervezet A lakáshoz jutás, a lakhatás körülményei és költségei alapvetően meghatározzák az egyén, a család életkörülményeit. A lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet számos dokumentum deklarál. „Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz.”4 „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenki számára biztosítsa. Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.”5 A lakáskérdést a kelet-európai országok többségében a rendszerváltás előtt sajátos modell jellemezte, aminek a lényege az volt, hogy az állam kezében tartotta a lakásszektor keresleti és kínálati oldalát is, és nem engedte, hogy a piaci mechanizmusok kialakuljanak és integráló mechanizmusként működjenek.6 Napjainkban a lakás is áru, és így rá is érvényesek piaci mechanizmusok. Magyarországon a társadalmi struktúrát viszonylag pontosan tükröző tényezők közé sorolandók a lakhatási körülmények. Idetartozik a lakással kapcsolatos anyagi terhek viselése csakúgy, mint az otthon teremtés módja és esélye. Az emberhez méltó lakáskörülmények biztosítása ma a társadalom tagjainak jelentős részétől komoly erőfeszítést követel. A lakás fenntartása, a lakhatás hónapról-hónapra, esetleg napról-napra történő biztosítása egyre növekvő tételként jelenik meg az egyén vagy a családok költségvetésében. A lakáspolitika kiinduló pontja a lakásprobléma meghatározása, társadalmi súlyának és az érintett társadalmi csoportok nagyságrendjének leírása és mindezek alapján a prioritások kijelölése. Ennek megfelelően a lakáskoncepció bemutatja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakáshoz jutással kapcsolatos, valamint a lakhatással járó – az egyes társadalmi rétegekre és demográfiai csoportokra nehezedő – terheket milyen szociálpolitikai eszközökkel mérsékli annak érdekében, hogy az igényeket és a lehetőségeket figyelembe véve a település lakosai olyan lakáskörülmények között éljenek, amely valódi otthonként biztonságot nyújtva funkcionál. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti a lakásgazdálkodást, a helyi lakásstratégia kialakítását és annak továbbfejlesztését. A lakáskoncepció az általános helyzetkép bemutatásán túl tartalmazza az elmúlt években végbement folyamatokat, a korábbi koncepció végrehajtásának eredményeit, a meglévő problémákat, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a lakáshoz, lakhatáshoz kapcsolódó támogatási rendszert érintő átalakításokra.

4

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 25. cikk 1. bekezdés. Magyarország Alaptörvénye XXII. cikk (1) és (2) bekezdés. 6 Hegedűs József – Várhegyi Éva (1999): A lakásfinanszírozás válsága a kilencvenes években. Közgazdasági Szemle. XLVI. évf., 1999. február, 101 – 120. o. 5

5 Tervezet

II. A jogszabályok jegyzéke 1. Magyarország Alaptörvénye 2. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 6. A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 7. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet 8. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról (a továbbiakban: Lakásrendelet) 10. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/1994. (VII. 7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről 11. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a szociális intézmények által biztosított szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról 12. Békéscsaba megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 13. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról 14. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelete a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről

6 Tervezet

III. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Békéscsabán

Békéscsaba jellegzetesen ártérperemi település a Tiszántúl délkeleti részén. Békés megye és a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában fekszik, hazánk 16. legnépesebb városa. A város a Békési-sík elnevezésű kistáj délkeleti peremén helyezkedik el. A város átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter, legalacsonyabb területe Jamina városrész. Békéscsaba természeti környezetét elsősorban a mezőgazdasági területek és a véderdők alkotják. Békéscsaba gyakorlatilag tökéletes síkságon fekszik. A legfőbb természeti kincse a termőföld, amelynek minősége kedvezőbb az országos átlagnál. A termőterület nagyobb részét a mezőgazdaság hasznosítja, csak töredék rész az erdő, nádas és halastó. A folyóvízi üledékekből gazdaságilag is hasznosítható kavics-, homok- és agyaglerakódásokra települt a tégla- és cserépipar. Sajátos jelentőséggel bír, hogy Békéscsaba Békés megye legnagyobb népességű és legrégebbi városa. Békéscsaba Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Az 61 304 lakosú Békéscsaba Békés megye legnagyobb települése. A város a Békéscsabai járás és a Viharsarok központja, hiszen fontos közúti és vasúti csomópont is. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett város mára rendezett, városias külsejű településsé vált. A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről. Az élelmiszeripar, elektronikai- és autó, valamint a gépipar piacképes termékekkel tud megjelenni a szigorú feltételeket megszabó nemzetközi piacon. Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, szerkezeti átalakulással jellemezhető centrumok közé sorolják. Békéscsaba fekvését tekintve a megye középpontjában helyezkedik el, így kereskedelmi és későbbi piaci értékesítési lehetőségeit elemezve is infrastrukturálisan a legjobban ellátott település a megyében. A kedvező közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a XX. század első harmadában a megyeközponti funkcióba, majd 1950-ben megyeszékhelyi rangra. A város Budapesttől mintegy 210 kilométerre, Szegedtől 95 kilométerre, Debrecentől 130 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periférikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, távolsága az M5-ös autópályától 120 km, egyszámjegyű főútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós

7 Tervezet szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentőségét az M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es számú (Budapest - Kecskemét - Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő, nagy tranzitforgalmat lebonyolító 47-es főút. Itt keresztezi továbbá egymást a IV. PánEurópai Közlekedési Folyosó vasúti fővonala (Drezda/Nürnberg – Prága – Brno – Pozsony – Győr – Budapest – Arad – Craiova – Szófia – Isztambul) és az egykori Nagyvárad – Szeged vasútvonal mai magyarországi szakaszai.7 Fontos infrastruktúra-fejlesztés a Budapest-Lökösháza vasútvonal átépítése. A fejlesztés békéscsabai szakasza 2013-2015 között valósul meg. A projekt lehetővé teszi majd a 160 km/óra sebességű vasúti pályán a teher- és személyszállítás további gyorsítását. Békéscsaba megközelítése a fővárosból az M5-ös autópályán, majd a 45-ös és 47-es számú főutakon, illetve alsóbb rendű utakon lehetséges. Közvetlen autópályás elérés jelenleg nincs kiépítve. A városba a környező nagyvárosokból távolsági autóbuszokkal és vonatjáratokkal megoldott a tömegközlekedés. A vasúti összeköttetések száma kevés és egyre szűkül, ezért a közúti kapcsolatok a legmeghatározóbbak. A magyar-román határtól 14 km-re fekszik a város repülőtere, amely két ütemben, 2002. október – 2006. augusztus között került felújításra. A Békéscsaba és Gyula között elhelyezkedő reptér Békés megye egyetlen aszfaltozott hosszabb repülőtere, azonban jelenleg csupán sétarepülésre, pilótaképzésre, ejtőernyőzésre, légi fotózásra, hangártárolásra veszik igénybe, az üzleti- és a rendszeres repülőközlekedési célú funkció kihasználatlan maradt. 8 A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként „a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg. 2008. január 1-jétől változás történt a kistérség település-összetételét illetően. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai Kistérség tagja volt. Szabadkígyós Önkormányzat Képviselőtestülete a 2/2013. (II. 6.) számú Kt. határozatával úgy döntött, hogy nem kíván tagja lenni a Mötv. szerint megalakuló társulásnak, így 2013. július 1. napjától a Kistérségi Társulást 5 település alkotja. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90 %-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb városunk szerepe. Békéscsaba Megyei Jogú Város helyzetét befolyásolja, hogy járásközpont. A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon. 2013. január 1-jétől megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre. A békéscsabai járás illetékességi területe: Békéscsaba, Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Gerendás, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós.

7 8

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Önkormányzata Gazdasági Programja 2011-2014. Békéscsaba Város Gazdasági Programja 2014-2020

8 Tervezet A város gazdasági súlya, szerepköre Békéscsaba, a Dél-Alföldi Régió egyik jelentős területi központja. A Régión belüli nagyvárosok (Gyula, Orosháza, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét) eltérő fejlődésen mennek keresztül mind munkaerő-piaci, mind agrárjellegű szempontból. Békéscsaba gazdaságát néhány nagy hagyománnyal bíró iparág mellett új ágazatok is jellemzik. Bár nagy hagyományokra tekint vissza a békéscsabai élelmiszeripar, tégla- és cserépipar, textilipar mára jelentősen lecsökkent a szerepük. Az elmúlt fél évszázadban viszont jelentős fejlődésen ment keresztül a nyomdaipar, a gépipar és az elektronika. Az agrárium szerepe ma is különleges, meghatározó, a térséget bátran nevezhetjük az ország első számú éléskamrájának. A gabonatermesztés, a sertés- és baromfitartás évszázados múltra tekint vissza a város környékén, de a zöldségtermesztés is hagyományos ágazat. A legnagyobb létszámú vállalkozások munkavállalói a feldolgozóipar mellett a gép- és járműiparban, az elektronikai üzletágban, a kereskedelemben, valamint a közösségi szolgáltatásban dolgoznak. Békéscsaba az uniós kohéziós támogatások tipikus célterületének tekinthető. Miközben felzárkózásához jelentős uniós forrásokra van szüksége, adottságai és egyes kiemelt ágazatok dinamizmusa, a célzott beruházások, fejlesztések ezek abszorpcióját is lehetővé teszik. Jelentős lendületet adna a város további fejlődésének, ha sikerülne külföldi tőkebefektetőket idevonzani. Ennek pillanatnyi legfőbb korlátozó tényezője a közlekedés, első helyen az autópálya összeköttetés hiánya. A KSH adatai szerint a Békéscsabán működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 2001-ben 6600 volt. 2011-ben a regisztrált vállalkozások száma (GFO11) elérte a 11 103-at. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül) 2001-ben 542, 2011-ben 703 volt. A vendéglátóhelyek és a kiskereskedelmi üzletek száma tíz év alatt, - 2001-ről 2011re - megduplázódott. Az utóbbi években sok kisvállalkozás kezdett el beszállítóként tevékenykedni. A nagyobb cégek karbantartó és más részlegeket (pl. őrző-védő) szerveztek ki szerkezetátalakítás címen. A helyi vállalkozások versenyképességének növelését több célzott fejlesztés is szolgálja Békéscsabán. A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP – www.baip.hu) a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól csupán 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe kiváló lehetőségeket nyújtott a zöldmezős beruházások kialakítására. 17 vállalkozás működik a parkban, a foglalkoztatottak összlétszáma meghaladja a 300 főt. A vállalkozások döntő többsége mikro,- illetve kisvállalkozás. Mezőgazdaság A főbb ágazatok közül a mezőgazdaságot tekintve kiemelhetjük, hogy kitűnőek a földrajzi és talaj adottságok, a helyi szakmai kultúra. Jelentős a térségben az agrárpotenciál, de ezt alágazatonként eltérő mértékben sikerül kihasználni. Az elmúlt évtizedekben a területet a kiemelkedően jó agráradottságok okán zöldségtermesztéséről, bizonyos állatfajták tenyésztéséről és gabonatermesztéséről ismertük. A dél-alföldi régió három megyéje az ország mezőgazdasági termelése szempontjából fontos szerepet játszik. A régió mezőgazdasági területének aránya 72,3 %, amely meghaladja a magyarországi átlagot (62,2 %). A megyék mezőgazdasági területének művelési ágankénti megoszlása szerint Békés megyében a szántó- és kert aránya a legnagyobb, közel 90 %.

9 Tervezet Az élelmiszeripar teljesítménye az utóbbi években mérséklődött, ami részben az Európai Unióhoz való csatlakozás okozta hatásoknak, részben az import növekedésének köszönhető. Egy olyan mezőgazdaságilag, és ezáltal élelmiszeripari szempontból is meghatározó területnek, mint a Békéscsabai régió a piacképes termelés egyik alapvető feltétele a befektetések révén kialakítandó korszerű termelési, értékesítési láncok kialakítása, a feldolgozottság szintjének, a hozzáadott értéknek a növelése. A térségben voltak korszerűsítésekre tett lépések (2004 – Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ). Ipar A megyei ipar két legnagyobb részét alkotó ágazatnak – az élelmiszeriparnak és a gépi berendezések gyártásának – az egy évvel ezelőtti állapothoz képest csökkent a produktum kibocsátása. Ennek ellenére a gépipar jelentősen előrelépett, ezen a területen kiemelhetjük a 2.200 főt foglalkoztató Linamar Hungary Zrt. (mezőgazdasági gépgyártó és autóipari gyártó) és a 650 főt foglalkoztató Csaba Metál Zrt. (alumínium öntöde a járműipar számára) fejlesztéseit. A Csaba Metál Zrt. több technológiai fejlesztést is végrehajtott az elmúlt években, mint pl. a gyártócsarnok felújítása, bővítése, a szociális épület építése a telephelyen. A Linamar Hungary Zrt-nél eszközbeszerzés, üzemcsarnok bővítés, szociális blokk építés valósult meg. Mindkét cég esetében részben Európai Uniós forrásokból történtek a fejlesztések. Több kisebb cég is sikeresen tevékenykedik a szerszám- és alkatrészgyártók piacán. A korábbi MEZŐGÉP Rt., ma már Linamar Hungary Zrt. néven működő vállalat Békés megye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó társasága. A társaság jelenlegi foglalkoztatotti létszáma összesen 2.200 fő, stabil munkahelyet biztosítva felső- és középfokú végzettségű alkalmazottaknak. Említést érdemel a TONDACH Magyarország Zrt. (tetőrendszerek) és a Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft. (mély- és magasépítési építőanyag-gyártó). Utóbbi jelenleg 4 telephellyel rendelkezik, központja Békéscsabán található, 50 főt foglalkoztat közel 110.000 m2-en. Újra erősödik a térségben a nyomdaipar is. A nyomdaiparban megfigyelhető a cégek közötti megyei összefogás, például a közös szakmunkásképzés területén, azonban tanműhelyek nincsenek vagy nem a megfelelő technológiával felszereltek. Békéscsabán működik többek között 1990 óta a JAVIPA Nyomdaipari Kft., amely az elmúlt években versenyképessége növelése érdekében technológiai fejlesztést is végrehajtott. A városban található a Marzek Etiketten Cégcsoport leányvállalata az európai csomagolóanyag gyártás egyik meghatározó szereplője, a Marzek Kner Packaging Kft. A vállalatot 1882-ben Kner Izidor alapította, tehát több mint 120 éves tapasztalattal rendelkezik a társaság a nyomdaipar területén. Autóalkatrész gyártás tekintetében kiemelkedő vállalat a békéscsabai Hirschmann, amely nemzetközi viszonylatban is vezető szerepet tölt be autóantenna rendszerek, csatlakozók gyártásában. A cég éves átlagos statisztikai létszáma 2013. év elején 456,8 fő volt, az értékesítés nettó árbevétele 1.729.402.000,- Ft. A textil- és ruházati ipar a helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt. működik. Ez a közelmúltban profilt váltott, bútorszövetre specializálódott. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerőt hagyott hátra, amelyre az ipari textilből készült

10 Tervezet termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország napjainkban az ipari textilek gyártásában vezető szerepet játszik, jelentős befektetői tőke érkezett erre a területre. A Debreceni Csoport Húsipari Kft. Magyarország egyik legjelentősebb húsipari vállalkozása, tagjai: Debreceni Hús Zrt., Szole-Meat Kft. és a Csabahús Kft. húsüzemek, amelyek mellé 2011. óta a Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. is társult. A cég jelenleg két termelő üzemmel rendelkezik, amelyből egy Békéscsabán található és a tradicionális, híres Csabai száraz, a hagyományos érlelésű és füstölésű hungarikum szárazkolbászokat állítja elő, nagyrészt magyarországi termelőktől származó sertésekből A békéscsabai üzem belföldre és exportra egyaránt termel. A turizmus A turizmus pozíciójában jelentős fordulatot hozott a 2012. év. Amíg 2001-2011 között csak szerény mértékben, 995-ről 1013-ra nőtt az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma és jelentősen, 19791-ről 14193-re csökkent a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2012-ben a vendégek száma már megközelítette a 16 ezer főt. Fontos megjegyezni, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. A gazdasági válság utáni kilábalás jeleként 2012-ben Békéscsaba vendégforgalma már jelentős növekedést mutatott, amely 2013-ban folytatódott. A korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása kezd megmutatkozni Békéscsabán. A beindult pozitív folyamat várhatóan tovább folytatódik, hiszen 2014-ben számos attrakció- és szálláshelyberuházás valósult meg, (pl. a CsabaPark) Európai Uniós források segítségével. Békéscsaba rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség, valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják. A város legértékesebb turisztikai terméke, amely a helység imázsát is meghatározza Magyarország legszínvonalasabb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Csabai Kolbászfesztivál, amelynek évente mintegy 70 ezer látogatója van.9 Az önkormányzat elkészítette a Csabai kolbász marketingkoncepcióját, amelynek célja, hogy segítse a helyi kistermelők piacra jutását és a Csabai kolbász hírnevének építését. A Csabai kolbász készítése élő néphagyomány, egy hungarikum, amely szinte semmit sem változott az évszázadok során. A Békéscsabán eltöltött vendégéjszakák számának az alakulását az alábbi ábra mutatja.

9

Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése, Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat, 2014. szeptember.

11 Tervezet

Forrás: KSH Békéscsaba hagyományai sok lehetőséget kínálnak a gasztroturizmus számára, amelyek kihasználtsága tovább fejlesztendő. A kultúra részét képezik a magyar és szlovák néphagyományok, a gasztronómia, a népművészet, a lovas hagyományok és a települési tradíciók. Ezen a területen gazdag, sokszínű, máig élő hagyományokkal rendelkezik a város. A magyar és szlovák gasztronómiai hagyományok számos olyan értékkel, különlegességgel gazdagítják a várost, amelyek nemzetközileg is vonzóak lehetnek. A magas minőségű alapanyagok, a jellegzetes magyar étel- és italkülönlegességek, és a hozzájuk kapcsolódó legendák még kevésbé ismertek. A feldolgozott sertéstermékek (kolbász, hurka, cigánka stb.) mellett propagálni kell a helyi szlovák ételkülönlegességeket. Jó kezdeményezés a „Csabagyöngye” szőlő, illetve a belőle készített alkoholos italok helyi készítése, bemutatása, értékesítése. A csabai pálinkafőzési tradíciók az egyik legfontosabb hungarikum máig is élő helyi hagyományait jelentik. A város rendkívül kedvező geológiai adottságai lehetőséget teremtenek arra, hogy – főként – a gyógy- és termálvízhez kapcsolódó egészségturizmus (gyógy-wellness, fitness) a turizmust leginkább fellendítő tényezővé váljon. Bíztató, hogy a rendezvényhelyszín kínálat magas színvonalú (Csabagyöngye Kulturális Központ, CsabaPark, Ibsen-ház) és javult a szálláshely ellátottság is az utóbbi években. Békéscsaba térségében az aktív turisztikai lehetőségek köre igen széles, a turizmust a mozgással kombináló látogatókat igen jó lehetőségekkel fogadja, illetve tudná fogadni a város. A Békéscsabán az alábbi aktív turisztikai lehetőségekkel kell, illetve érdemes foglalkozni: Kalandparki turizmus, Vízi turizmus, Kerékpáros turizmus, Lovas turizmus, Vadászturizmus, Horgászturizmus, Sportrepülés. Békéscsaba legfontosabb kulturális turisztikai emlékei Munkácsy Mihály nevéhez köthetők, ezért a kulturális kínálatban meghatározó szerepet kell Munkácsynak kapnia. Békéscsaba Megyei Jogú Város számos értékkel rendelkező város, amely élhető környezetet biztosít az itt élő lakosságnak és vonzóvá teszi az idelátogatók számára. Békéscsaba különlegessége a sokszínű kulturális hagyatékában rejlik. Az önkormányzat egyik célja, otthont teremteni a kultúrának, minél élhetőbbé tenni a várost, megőrizni a helyi értékeket. Ennek keretében Békéscsaba számos rangos esemény helyszíne. Évek óta megrendezésre kerülnek pl. a Városházi Esték, a Békéscsabai Zenei Ifjúsági Találkozó (ZENIT), a Garabonciás Napok, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, a Békéscsabai Tavaszi Fesztivál.

12 Tervezet Békéscsaba a „kolbász fővárosa” mellett 2013 szeptemberében a Magyar Dal Fővárosa lehetett néhány napra. A város nevezetességei, értékei közé tartozik - a teljesség igénye nélkül - az Árpád-fürdő, a Szoborsétány, Széchenyi liget, a Pósteleki parkerdő, a CsabaPark, az Élővíz-csatorna, az István malom, a Fiume Szálló, a Gerlai Wenckheim-kastély, a Munkácsy Mihály Múzeum, a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Meseház, a Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria, valamint Békéscsabán található Közép-Európa legnagyobb befogadó képességű temploma, az Evangélikus Nagytemplom is. Árpád Gyógy- és Strandfürdő

Munkácsy Mihály Múzeum

Evangélikus templomok

Kolbászfesztivál

13 Tervezet

Csaba Gyöngye Kulturális Központ

Városháza

Békéscsabai Jókai Színház

14 Tervezet Demográfia Egy adott földrajzi egység demográfiai folyamatai döntő hatást gyakorolnak egy közösség gazdasági helyzetére, eltartó-képességére. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján az ország népességének száma 9 millió 982 ezer fő volt, 31 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Békés megye lakónépessége az elmúlt 7 évben 21.458 fővel csökkent. Békés megye lakónépessége 2008 – 2014

2008.

2009.

Békés megye lakónépessége 376 657 371 322 (fő)

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

366 556

361 802

362 662

359 153

355 199

Forrás: KSH A népességszámot meghatározó népmozgalmi folyamatok az alábbiak szerint alakultak: csökkent a születések, emelkedett a halálozások száma, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege meghaladta az egy évvel korábbit. 2010-ben 91 500 gyermek született és 126 100 lakos hunyt el. A Békéscsabán zajló demográfiai folyamatok az országos folyamatokhoz hasonlóak.

Forrás: KSH Békéscsaba Megyei Jogú Város lakónépessége évről évre csökken. A 7 éves vizsgált időszakban 3480 fővel lett kevesebb Békéscsaba lakónépessége, ami 5,7 %-os csökkenést jelent. A legnagyobb mértékű csökkenés a 2011. évi adatokban látszik (2569 fő), ez minden bizonnyal nem az 1 év alatti valós csökkenést mutatja, hanem a népszámlálásból eredően az adatok pontosításának köszönhető. Ez feltételezi a 2001 – 2011 közötti időszakban a KSH becsléseit némileg meghaladó természetes csökkenést. A KSH becslései szerint jelentős, 475 fő népességfogyás mutatható ki 2013-ban. A KEKKH legújabb, 2014. december 31-ére vonatkozó adatai viszont már 733 fő népességnövekedést mutatnak.

15 Tervezet

Forrás: KSH Békéscsabát sajnálatos módon az állandó népesség folyamatos csökkenése jellemzi. Az egykoron 70 ezer fős megyeszékhelyen a 2014. év végi adatok szerint valamivel több, mint 61 ezer fő él állandó lakosként. A vizsgált időszakban több mint 2100 fő csökkenés mutatható ki a megyeszékhelyen élő állandó lakosok számában. A lakónépesség (az adott területen ténylegesen élő, jelenlévő népesség a be nem jelentett lakó- vagy tartózkodási helyváltozásokból eredő torzításokkal) száma 61304 fő, ez az adat már enyhén növekvő tendenciát mutat. A népességszám fogyásának egyik oka az a nyolcvanas évek óta tartó folyamat, amely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évről évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak. A népességszám változásnak másik eleme a vándorlási egyenleg, ami az adott településre költözők, illetve onnan elvándorlók különbsége. Ez a mutató összességében Békéscsabán szintén negatív, azzal együtt, hogy az egymást követő években a mértékét illetően hullámzás figyelhető meg.

Forrás: KSH

16 Tervezet A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Egy adott közösség, illetve település korfája szemléletesen mutatja be az egyes korcsoportokat, nemenkénti bontásban. A „fa” karcsúsodó töve azt jelzi, hogy egyre kevesebb gyermek születik városunkban. A gyermekvállalási szokások az elmúlt időszakban megváltoztak. A fiatalok későbbi életkorban alapítanak családot, mint 20-25 évvel ezelőtt, és így kitolódik a szülők életkora az első gyermek születésénél, másrészt a vállalt gyermekek számát tekintve is radikális csökkenés figyelhető meg. Békéscsaba város lakosságának korstruktúráját tekintve a 15 éven aluliak aránya a népességen belül az elmúlt 5-6 évet tekintve 1000 főnél is nagyobb csökkenést mutat, míg a 60 év felettiek száma – bár nem ilyen ütemben – nő. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létező probléma Békéscsabán. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60 évesnél idősebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven aluliak száma jelenleg már nem éri el a 8500 főt, míg a 60 éven felüliek száma több mint 14000 fő. Foglalkoztatottság

Forrás: KSH Békéscsabán a 2015. évi február 20-i foglalkoztatási, munkanélküliségi adatok alapján a területi mutató10 5,8 %. Megyei szintű 2013. év végi adat áll rendelkezésre a munkanélküliségi ráta11 (11,1 %), a foglalkoztatási arány12 (48,8 %) és az aktivitási arány13 10 11

A nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség százalékában. Regisztrált álláskeresők száma a gazdaságilag aktív keresők számához viszonyítottan.

17 Tervezet (54,9 %) tekintetében. 1313 fő azoknak a száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (44 % férfi, 56 % nő). Ők tartós álláskeresőnek tekinthetők. A közmunkaprogramoknak köszönhetően Békéscsabán a munkanélkülieknek lehetőségük van a társadalom számára hasznos tevékenységet végezni, illetve ezáltal rendszeres bevételhez jutni. Az iskolai végzettségüket tekintve a regisztrált álláskeresők 14%-a mindössze 8 általános végzettséggel rendelkezik, vagy azzal sem rendelkezik (mindössze 7 fő). A legmagasabb (42 %) az érettségizettek, illetve technikusi minősítéssel rendelkezők aránya. Némileg kisebb nagyságrendű (32 %) a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya még mindig az egyik legkisebb a regisztrált álláskeresők között. Az álláskeresők között legkevesebb (2 %) a szakiskolát végzők aránya. Ugyanakkor megfigyelhető tendencia, hogy már több éve mind a magasabb középfokú (legalább érettségivel rendelkező), mind a felsőfokú végzettségű álláskeresők aránya nő.

Forrás: KSH Békéscsaba legjelentősebb ágazatai a feldolgozóipar és a kereskedelem, illetve számottevő a közszférában dolgozók aránya is. A KSH 2011. évi népszámlálásból származó adataiból egyértelműen látszik, hogy a szellemi és a fizikai munkakörben dolgozók aránya nagyjából fele – fele arányban oszlik meg városunkban. A foglalkoztatottak 22 %-a vezető vagy értelmiségi beosztásban van foglalkoztatva, 28 %-a egyéb szellemi feladatokat lát el, elsősorban végrehajtói, döntés előkészítői vagy ügyfélkapcsolati feladatokat. A fizikai jellegű munkakörökben foglalkoztatottak közül 18 %-a kereskedelmi és szolgáltató, 2 %-a az agrár-, 22 % pedig az ipari és építőipari szektorban dolgozik olyan munkakörökben, amelyek valamilyen szakképesítést igényelnek. 8 % azoknak a foglalkoztatottaknak az aránya, akik egyéb fizikai munkát végeznek (gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, valamint egyéb szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak). A gazdasági élet hatással van a térség jövedelmi helyzetére, a fizetőképes kereslet alakulására. Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az elmúlt 6 évben ugyan emelkedett, összesen 16581 Ft-tal (10 %), de ez alacsonyabb a Dél-alföldi és az országos átlagnál is.

12 13

A foglalkoztatottak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

18 Tervezet

2009 2010 2011 2012 2013 Évszám

232442 169985184841

166477 181070 228010

167628179962 221015

163434171664 212279

Országos átlag Dél-Alföld

155753163974 201743

500000 400000 300000 200000 100000 0

153404161082198158

Fő

Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2009 2014 600000

2014

Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán 2014. évben Hozzátartozói nyugdíjak 5%

egyéb 0%

Megváltozott munkaképesség űek járadéka 21% Korhatár alatti rokkantsági járadékok 4% Öregségi nyugdíjellátás 70%

Forrás: KSH Békéscsaba teljes lakosságának közel egyharmada részesül nyugdíjban, járadékban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Az ilyen ellátásban részesülő 19 761 békéscsabai lakos 2014. évben átlag 104.218,- Ft ellátást kapott havonta. Az összes ellátott 70 %-a részesül öregségi nyugdíjellátásban, 4 % korhatár alatti rokkantsági járadékban, és közel 21 %-uk megváltozott munkaképességűek járadékára jogosult. Hozzátartozói nyugdíjban 5 %, egyéb ellátási formában csupán 7 fő részesül. Békéscsaba Megyei Jogú Város külterületei Békéscsaba Megyei Jogú Városban jelentős kiterjedésűek a tanyás településrészek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2010. március 18. napján tartott ülésén fogda el Békéscsaba Megyei Jogú Város tanyavilágának felzárkóztatási programját 2010-2013. évekre vonatkozóan.

19 Tervezet A Békéscsabai kistérség négy települését érintő tanyafejlesztési program megvalósítása, a kutatás bemutatása14 A tervezett tevékenység (kutatás) előzménye: Békéscsaba Város a település tanyavilágának felzárkóztató programjáról 2010-ben közgyűlési határozatban rendelkezett. Ennek a dokumentumnak a megalapozásához a Békéscsabai Kulturális Központ kérdőíves kutatást végzett. Ezen munka végzése során az intézmény vezetésének az az álláspontja alakult ki, hogy egy, a korábbinál szélesebb körű, földrajzilag is nagyobb területet érintő, és több adatgyűjtési technikát alkalmazó vizsgálat a Békéscsabai kistérség települései számára lehetővé teheti a Vidékfejlesztési Minisztérium által megadott tematika szerint elkészítendő fejlesztési koncepció megalkotását. A vizsgálatba bevont terület: a tanyafejlesztési programot négy, tanyás külterülettel rendelkező település, Békéscsaba, Kétsoprony, Szabadkígyós és Telekgerendás viszonylatában tervezzük megvalósítani. Ezen települések határában közel 1800 tanya található. Ebből 1500 Békéscsabához tartozó (amelyből 1030 lakott), így a térség központjaként is funkcionáló megyeszékhely az egyik legnagyobb tanyás külterülettel rendelkező alföldi település. A kutatási terv indoklása: a tanyán élő lakosság körében feszültséget okoz a közbiztonság állapota, a szociális gondok, az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés nehézkessége. Nagyarányú a munkanélküliség és komoly problémát okoz a megközelíthetőség akadályoztatottsága. Az elmúlt évtizedekben tanyás térségeink infrastrukturális fejlesztése nem követte a belső területek fejlődési tendenciáit és ütemét. Mind az infrastruktúra, mind az életkörülmények, ill. szociális helyzet tekintetében jelentős elmaradás vélelmezhető, amelynek pontos feltárása ennek a projektnek az egyik feladata. Feltételezésünk, hogy maga a kutatási szakasz is az érintett célcsoport, valamint a területtel foglalkozó szervek aktivizálásával építő és a megtartó erőt serkentő folyamat lehet. A kistérségi tanyafejlesztési program megfogalmazhat számos fejlesztési prioritást, amely eredményezheti az életminőség javulását, pozitív piaci, gazdálkodási eredményeket hozhat. Fontos gazdálkodási eredmény lehet, hogy az elkészülő koncepció mind kistérségi, mind települési, valamint a gazdálkodók szintjén is segíti a pályázati tevékenységet, amely mobilizálja a helyi gazdaságot, helyi felhajtóereje jól értékelhető. Program foglalkozik a helyi termékek piacra juttatásának lehetőségeivel, mert ez növeli a települések és a háztartások bevételeit, így hozzájárulhat az elvándorlás csökkenéséhez. A tevékenység időtartama 2012 novemberétől 2013 áprilisáig terjedt. A munkában részt vevők köre: a Békéscsabai Kulturális Központ munkatársai. A kutatás eszközei, módszerei: dokumentumelemzéssel a „terepviszonyok”, a települések tanyavilága szerkezetének megismerése, települési vezetőkkel történő konzultációkkal, interjúkkal a meglévő problémakör feltárása, kérdőíves adatfelvétel lebonyolítása, fókuszcsoportos beszélgetések, tanyafórumok tartása. A kérdőívezéssel minden tanyacsoportban megismerjük az ott élők demográfiai viszonyait, a háztartások szociális helyzetét, az ingatlanok minőségét, közműellátottságát, a lakók életmódját, jövőképét, attitűdjeit, kulturális, szabadidős szokásait és a gazdálkodás mikéntjét, lehetőségeit. Az így nyert információk felhasználása révén egy tanulmány készítettek, amivel közreműködtek egy fejlesztési koncepció megvalósításában.

14

Herczeg Tamás és a Csabagyöngye Kulturális Központ munkatársai: Felmérés a békéscsabai, kétsopronyi, szabadkígyósi és telekgerendási tanyavilágról

20 Tervezet Kutatási cél a tanyás külterületek átfogó feltérképezése, kiemelten az életkörülmények és gazdálkodás vizsgálata, a tanyavilág aktuális tényadatainak rögzítése, illetve a problémák beazonosítása, az életminőség-javítás módozatainak meghatározása, a specifikumokból kiaknázható új lehetőségek megfogalmazása, a fejlesztési irányvonalak meghatározása. A kutatás eredményének bemutatása A vizsgálat alapjául szolgáló kérdőíves adatfelvétel 2012 novemberétől 2013 áprilisáig két hullámban zajlott. A kérdezőbiztosok, a Csabagyöngye Kulturális Központ munkatársai első ütemben 2012 novemberében és decemberében a békéscsabai tanyavilág lakóit keresték fel, majd 2013 márciusában és áprilisában Kétsoprony, Szabadkígyós és Telekgerendás külterületén folytatták a munkát. Kétsopronyban a település szociális munkásai segítettek az ívek kitöltésében. A túlnyomórészt zárt végű kérdéseket tartalmazó kérdőíveket a munkatársak a megkeresett tanyai háztartások egy-egy tagjának a kikérdezése alapján töltötték ki. Az adatfelvétel névtelen és önkéntes volt, az összegyűjtött információk egyénileg nem beazonosíthatóak, az adatok, illetve következtetések az egyes, a feldolgozás során képzett kategóriákat illetően összegezhetőek, illetve vonhatóak le. A kérdőívezéssel a felkeresett tanyacsoportokban megismerhetők az ott élők demográfiai viszonyai, a háztartások szociális helyzete, az ingatlanok közműellátottsága, a lakók életmódja, jövőképe, a gazdálkodás mikéntje, lehetőségei. A kb. harminc válaszmegtagadás és az a tény, hogy számos helyen nem találták otthon a kérdezők az ingatlantulajdonosokat, nehezítette a munkát. Végül Békéscsaba vonzáskörzetében kettőszáznegyvennyolc, Kétsoprony környékén tizenöt, Szabadkígyós közelében négy és Telekgerendás határában kettő értékelhető, pontosan kitöltött kérdőív gyűlt össze.

16,36%

3,72% 13,75%

20,07%

20,45%

18-30 év (10 fő) 31-40 év (37 fő) 41-50 év (55 fő) 51-60 év (69 fő) 61-70 év (54 fő) 70 év felett (44 fő)

25,65%

1. diagram: életkor (N=269) A megkérdezettek kb. fele-fele arányban férfiak és nők, döntő hányaduk a középgenerációhoz tartozik, de sokan vannak (20 %) a megkérdezettek között a hatvanasok is. Általános elöregedés jellemzi a társadalmat, és ez a folyamat egyrészt még inkább kimutatható a külterületeken, másrészt figyelmeztet arra, hogy ezen a területen kiemelten szükség van a szociális ellátórendszer odafigyelésére. Azok a fiatal családok ugyanis, amelyek megélhetési problémák miatt az elmúlt 10-15 évben költöztek tanyára, az idős korosztályhoz hasonlóan szintén nehéz szociális helyzetben vannak.

5,25%

2,62% 0,37%

21 Tervezet

21,72% 21,72%

nincs adat (1 fő) kevesebb, mint 8 általános (14 fő) általános iskola (58 fő) szakmunkásképző (129 fő) érettségi vagy technikum (58 fő) főiskola (7 fő)

48,32%

2. diagram: iskolai végzettség (N=269) A tanyai lakosság relatíve alacsony iskolázottságú, hiszen a megkérdezettek negyedének nem magasabb a végzettsége az általános iskolánál, és közel fele szakmunkásképzőt végzett. Teljesen egyértelmű foglalkoztatási tény, hogy ma már az általános iskolát meg nem haladó végzettség gyakorlatilag elégtelen az elhelyezkedéshez, legfeljebb alkalmi, fizikai munkavégzéshez elegendő. A szakmunkás végzettség pedig nem minden esetben jelent a munkaerőpiacon használható tudást, az elavult szakmák is erősen elértéktelenedtek. Diplomával 3 % alatti létszám rendelkezik, ez az arány lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. A kérdésekre válaszolók meghatározó többsége (79 %, 213 fő) nem szeretné képezni magát. Egy rövidebb tanfolyamon, ha erre alkalom adódna, 40 fő (15 %) venne részt, hosszabb képzésre pedig mindössze 15 érdeklődő (6 %) vállalkozna.

8 (2 fő)

0,74%

7 fős (2 fő)

0,74%

6 fős (3 fő)

1,12%

5 fős (13 fő)

4,83%

4 fős (38 fő)

14,13%

3 fős (32 fő)

11,90%

2 fős (100 fő)

37,17%

1 fős (73 fő)

27,14%

nincs adat (6 fő)

2,23%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

3. diagram: Hányan élnek a háztartásban? (N=269) (összesen 634 lakos) A háztartások átlagosan alacsony létszámúak. A megkérdezettek több mint negyede egyedül él, a relatív többség (37 %) kétszemélyes háztartás tagja. Legalább ötfős háztartásban mindössze nyolc százalék lakik. A tanyavilág életképességét bizonyítaná, ha teljes családok, akár háromgenerációs háztartások élnének itt, ezzel szemben a kétfős, és különösen az

22 Tervezet egyszemélyes háztartások a nehezebb életkörülményekre világítanak rá. A tanyán egyedül, magányosan élők helyzete kiváltképp nehéz és halmozottan hátrányos lehet. 20,50%

24,92%

18 év alatti (130 fő) 19-35 év közötti (94 fő) 36-59 év közötti (252 fő) 60 év fölötti (158 fő)

14,83%

39,75%

4. diagram: a háztartásban élők kor szerinti megoszlása (N=634) A felkeresett háztartásokban élők relatív többsége, negyven százaléka 36 és 59 év közötti. A 35 év alattiak összesen nincsenek ilyen arányban, míg a hatvan év felettiek a teljes csoport negyedét teszik ki. Mindez jelzi, hogy a tanyán élők elöregedő társadalmi csoportot képeznek. Az átlagos életkor ötven év körül van. 25,00%

22,68%

21,93%

19,33%

20,00%

15,00% 9,67%

10,00%

9,29%

7,06% 4,46%

5,00% 1,86%

1,86%

19311940 között (2 fő)

19411950 között (3 fő)

1,49%

0,37% 0,00% 1921nem él a tanyán 1930 között (19 fő) (1 fő)

19511960 között (9 fő)

19611970 között (22 fő)

19711980 között (23 fő)

19811990 között (48 fő)

19912000 között (60 fő)

20012010 között (58 fő)

2011 után (4 fő)

5. diagram: Mióta él ezen a tanyán? (N=269) A kérdőívet kitöltők legnagyobb része nem őslakos, az 1980-as évek eleje óta százhetvenen költöztek külterületre. Az évtizedekre bontott adatsor azt mutatja, hogy a legtöbben a rendszerváltozást követő tíz évben települtek ide, dacára a meglévő infrastrukturális problémáknak, így a vezetékes gáz hiányának és kiváltképp a rossz minőségű földutaknak, ahol ősszel és télen nehéz közlekedni. Átlagosan kb. harminc éve költöztek a felkeresett ingatlanokba, ez tehát azt jelenti, hogy összegző átlagot számolva a megkérdezettek életük háromötödét töltötték tanyai lakhelyükön.

23 Tervezet időskorúak járadéka (1 fő) ápolási díj (4 fő)

0,37% 1,49%

lakásfenntartási támogatás (7 fő)

2,82%

vállalkozói jövedelem (8 fő)

2,97%

gyes (9 fő)

3,35%

foglalkoztatást helyettesítő támogatás (9 fő)

3,35%

rendszeres szociális segély (10 fő)

3,72%

közfoglalkoztatotti bér (10 fő)

3,72%

gyed (11 fő)

4,09%

egyéb (15 fő) őstermelés, családi gazdálkodás (20 fő)

5,58% 7,43% 14,50%

rokkantsági nyugdíj (39 fő)

26,02%

családi pótlék (70 fő)

41,26%

öregségi nyugdíj (111 fő)

46,47%

alkalmazotti bér (125 fő) 0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

6. diagram: Milyen jövedelmekkel rendelkezik a tanyai háztartás? (N=269) A háztartások felének sincs (45 %) alkalmazotti munkából származó jövedelme. A második legnagyobb létszámot érintő jövedelemforrás az öregségi nyugdíj, ezt szintén társadalmi juttatás, a családi pótlék követi és a rokkantsági nyugdíj a negyedik a sorban. Lényegesen kevesebben, mindössze húszan rendelkeznek őstermelői, családi gazdálkodásból származó bevétellel. A jövedelem típusok eloszlása azt mutatja, hogy a szociális juttatások köre több háztartás számára biztosít megélhetési forrást, mint a bér illetve a vállalkozói jövedelem. Az idősödést, illetve a szociális rászorultságot ábrázolja az a tény is, hogy az öregségi és a rokkant nyugdíjasok halmaza együttvéve nagyobb a keresőkénél. Ez mutatja, hogy a tanyán élők nagy mértékben vannak kitéve a szociális ellátások, társadalmi transzferek alakulásának, akár oly mértékben is, hogy ha ezen a területen forrásszűkítés történik, az jelentősen megnehezítheti megélhetésüket. A tanyai gazdálkodás, a földdel való gazdálkodás dominanciáját mutatja, hogy a családok túlnyomó része, nyolcvanöt százaléka rendelkezik földalapú támogatással. 60,00% 50,93% 50,00% 40,00% 30,00%

26,77% 18,96%

20,00% 10,00% 0,00%

2,60%

0,37% nincs adat (1 fő) 0 főnek (137 fő) 1 főnek (72 fő)

2 főnek (51 fő)

3 főnek (7 fő)

0,37% 4 főnek (1 fő)

7. diagram: A családban élők közül jelenleg hány főnek van főállású munkahelye? (N=269) átlag: 0,74 fő

24 Tervezet Bizonyítja, hogy szükség is van a társadalmi juttatásokra, illetve a földalapú támogatásra, illetve a termőföldből származó bevételekre, hogy a családok felében nincs olyan családtag, akinek főállású munkahelye lenne, továbbá huszonhét százalékban van egy főállású kereső. A kétkeresős családmodell messze nem érvényes a tanyavilágban, hiszen csak a háztartások szűk ötöde él úgy, hogy tagjai közül ketten járnak dolgozni. 0,37% 22,31%

14,87%

nincs adat (1 fő) aszfalt út (40 fő) járható földút (168fő) rossz földút (60 fő)

62,45%

8. diagram: a tanya közműellátottsága és komfortossága /megközelíthetőség/ (N=269) A tanyák döntő hányada (259) hálózati elektromos árammal el van látva, generátor biztosítja az áramot négy helyen, és csupán négyen mondták azt, hogy nincs a házban áram. Fúrt kútból nyeri az ivóvizet 156 tanya. Viszonylag sok helyen (65) található vezetékes ivóvíz. Hordják a vizet huszonöt helyre és ásott kútból nyerik huszonhárom udvarban. A gázellátást a legtöbb helyen palackkal oldják meg. Vezetékes harminckettő és tartályos gáz tíz háztartásban található. Huszonnyolc olyan tanya van, ahol semmilyen formában nincs gáz. A lakások felében központi fűtéssel kazán szolgáltat meleget, de cserépkályha is csaknem ugyanennyi házban van. Telefon szinte mindenhol áll a lakók rendelkezésére, kilencvenegy százalékban mobiltelefont, hét százalékban vezetékest használnak. Két személynek van fix telepítésű mobilkészüléke, és négyen nyilatkoztak úgy, hogy nincs telefonjuk. Fürdőszoba a lakások nyolcvanöt százalékában van. A legtöbb tanya (62 %) viszonylag jó minőségű, járható földúton közelíthető meg. Aszfaltozott út a porták 15 százalékához, rossz állapotú földút 22 százalékhoz vezet. 20,00%

18,59%

18,00% 15,61%

16,00%

14,49%

14,00%

12,27%

12,00% 10,04%

10,00% 8,00%

7,06% 5,95%

6,00% 4,00%

2,97%

2,23%

3,72%

3,35%

1,86%

2,00%

1,86%

0,00% nincs adat (6 fő)

1900 előtt (19 fő)

19011910 között (42 fő)

19111920 között (39 fő)

19211930 között (50 fő)

19311940 között (33 fő)

19411950 között (27 fő)

19511960 között (5 fő)

19611970 között (8 fő)

19711980 között (9 fő)

19811990 között (16 fő)

19912000 között (9 fő)

20012010 között (5 fő)

9. diagram: a lakóépület építési éve (N=269) átlag: 1922 (átlagosan 90 éves házak)

25 Tervezet Az épületek átlagosan kilencven évesek, a tizenkilencedik században 19 ház épült, az ezredforduló óta pedig csupán öt. A lakóépületek kora összefügg azzal, hogy milyen anyagból készítették a házakat. A tényt, hogy meglehetősen régi épületekben laknak a tanyai emberek, alátámasztja az építőanyagok milyensége is. Hatvan százalékban (162 db) vegyes falazatúak, tizenöt százalékuk (42 db) vályogból készült, szintén tizenöt százalékuk (40 db) téglából épült és vertfalú huszonöt ház (9 %). A lakóépületek átlagos mérete: 69, 47 m2. Az ingatlanok funkciójuk szerint döntően (90 %-ban) lakóépületek. A ház lakatlan, és csak gazdálkodásra használja 10 fő (4 %). Lakatlan a tanya, és gazdasági funkciót se lát el hat esetben. Időszakosan lakott hobbi és üdülőtanya a megkeresett ingatlanok 2 %-a (5 épület). Természetesen a lakóépületek mindegyikében található konyha, kilencben kettő is. Kevés (28) az egyszobás ház, a legtöbb két szobás (189) Háromszobás 43 épület, ennél több lakószoba nagyon kevés (9) helyen van. Az ingatlanok zömének beosztására jellemző, hogy van előszoba (175) és nappali (229) kamra csak 9 lakásban nincs. Fürdőszoba 224 lakásban növeli a lakók komfort fokozatát. 28,25%

internet (76 fő)

37,17%

számítógép (100 fő)

55,76%

automata mosógép (150 fő)

88,10%

színes TV (237 fő)

95,54%

hűtőszekrény (257 fő) 0,00%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

10. diagram: a tanya tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága (N=269) A tanyai ingatlanok fogyasztási javakkal való ellátottsága alacsonyabb, mint a települések közigazgatási határain belül élőké. A kérdőíven felsorolt tárgyak, eszközök közül hűtőszekrénnyel majdnem minden család (257) rendelkezik. Színes televízió nézésére 237 lakásban van lehetőség, míg automata mosógéppel 150-en tudnak mosni. Számítógép száz otthonban található, internet pedig hetvenhat tanyán szolgálja az ott élők kapcsolatát a külvilággal. A lakásfenntartásra fordított kiadások egyenként nagyon erős szóródást mutatnak. A család nettó összjövedelméhez viszonyítva húsz százalékot nem meghaladó a költés 27 esetben, és legalább hatvan százalékot elérő 46 esetben. Itt tehát nem konkrét összegekről van szó, hanem arányokról, előfordulhat, hogy egy alacsony százalékos mutató is magas nominális kiadást jelent, ha a család jövedelme magas. A lakásfenntartásra fordított kiadás a családok nettó összjövedelméhez viszonyítva átlagosan 41,76 %, tehát a megkérdezettek jövedelmük bő négytizedét rezsire fordítják. A lakóépület átépítését, bővítését, felújítását, ami akár energiatakarékosabb fenntartást is jelenthetne, mindössze 29 (11 %) ingatlan esetében tervezik. A tanyán lakók életminőségét is jelzi a tanya és környezete állapotának változását értékelő válasz. Négy fő szerint jelentősen javult, negyvenhat szerint javult, hét személy állítása alapján jelentősen romlott és hetvenhatan gondolják úgy, hogy kisebb mértékben romlott az ingatlan és környezete állapota. A megkérdezettek bő fele e tekintetben nem érez változást.

26 Tervezet

13,01%

% % 00 5 0, 5,9

21,19%

jelentősen javult (0 fő) javult (16 fő) nem változott (57 fő) romlott (161 fő) jelentősen romlott (35 fő)

59,85%

11. diagram: a családok anyagi helyzetének alakulás az elmúlt 10 évben (N=269) Még inkább rávilágít a megkérdezettek életszínvonalának, életminőségének, hangulatának változására az anyagi helyzet elmúlt tíz évben való alakulást boncolgató kérdésre adott válasz. Nincs, akinek jelentősen javult volna az anyagi helyzete, és azt is csak tizenhatan gondolják, hogy kismértékben javult. Nem változott ötvenhét fő szerint, és azok vannak abszolút többségben (161-en), akik úgy érzékelik, hogy romlottak az anyagi körülményeik. Jelentős mértékű romlásról harmincöten számoltak be. 8,18% 28,62% 25,65%

gond nélkül megélünk (0 fő) beosztással jól kijövünk (77 fő) megszorításokkal kijövünk (101 fő) néha kisebb anyagi gondjaink vannak (69 fő) gyakran nélkülöznünk kell (22 fő)

37,55%

12. diagram: család anyagi helyzete (N=269) Az anyagi helyzetről, a szociális körülményekről adnak képet a megélhetés szintjére adott válaszok. A „gond nélkül megélünk” választ senki nem választotta, beosztással hetvenheten, megszorításokkal százegyen jönnek ki jövedelmükből. Néha kisebb anyagi gondjai hatvankilenc családnak vannak és gyakran nélkülöznie huszonkét válaszadónak, illetve családjaiknak kell. Kifejezetten optimistán huszonnégyen ítélik meg a jövőjüket, inkább optimistán kilencvenheten tekintenek a jövőbe. Inkább pesszimistának százhuszonhatan, míg kifejezetten borúlátónak huszonketten vallják magukat. A kérdőívet kitöltők zöme meglehetősen borús színben látja a Békéscsaba környéki tanyavilág helyzetét. A tanyavilág állapota romlik és a lakosság életszínvonala csökken a válaszadók 8 %-a (huszonkét fő) szerint, míg ennek az állításnak az ellentettjét, miszerint a tanyavilág helyzete jó és a lakosság életszínvonala javul, csak egy személy gondolja. Nem tükröz változást e tekintetben

27 Tervezet tizenkilenc vélemény (5 %) és csekély mértékű javulást vél felfedezni negyvenöt külterületi ingatlantulajdonos (17 %). Némi romlást érzékel a többség, százhatvanhárom fő (61 %). 13,75% 22,30% egyáltalán nem tervezek előre (37 fő) maximum néhány hétre tervezek (30 fő)

11,15%

maximum néhány hónapra (69 fő)

7,81%

kb. egy-két évre (52 fő) kettő és öt év között (21 fő) hosszabb távra (60 fő) 25,65%

19,33%

13. diagram: Milyen időtartamra tervezi előre a jövőjét? (N=269) A jövőjét egyáltalán, semennyi időre nem tervezi harminchét személy (14 %), maximum néhány hét időtartamra gondolkodik előre harminc válaszadó (11%). Maximum néhány hónapra hatvankilenc (26 %), kb. egy-két évre ötvenkét tanyai lakos (19 %) tervez. Kettő és öt év közötti időtartamra huszonegy (8 %), és ennél hosszabb időre, öt éven túli időszakra hatvan fő (22 %) gondolkodik előre.

kövesút

1,41

buszmegálló

1,80

élelmiszerbolt

3,24

iskola

4,53

orvosi rendelő

5,47

polgármesteri hivatal

7,00 0

2

4

6

8

10

14. diagram: a tanya távolsága az objektumoktól /km/ (N=269) Meghatározó lehet a tanyavilágban élők számára, hogy a különböző közszolgáltatások milyen távolságra érhetők el. A kérdőíven felsorolt intézmények, lehetőségek közül legmesszebb a hivatalos ügyek intézéséhez alkalmas polgármesteri hivatal található, átlagosan hét kilométerre. Orvosi rendelő kb. öt és fél km-re, az iskola négy és fél km-re, élelmiszerbolt három és fél km-re található. A közlekedést segítő buszmegálló átlagosan 1,8 km-re, a pormentes kövesút pedig 1,4 km-re van a megkérdezettek ingatlanjától.

28 Tervezet 2,23% 24,91%

43,49% 11,90%

nincs adat (6 fő) naponta (117 fő) hetente többször (47 fő) hetente (32 fő) ritkábban (67 fő)

17,47%

15. diagram: Milyen rendszerességgel jár be a városba? (N=269) A relatív többség (117-en) naponta ingázik Békéscsabára vagy a közeli községbe. Ők vagy iskolába viszik gyermeküket, vagy dolgozni járnak. Nem napi gyakorisággal, de hetente többször járnak be negyvenheten, kb. hetente harmincketten. Ennél is ritkábban hatvanheten keresik fel a közeli települést. A gépjármű léte nagyban megkönnyítheti egy-egy család mozgását, akár a gazdálkodáshoz is nagy segítséget nyújthat. Ehhez képest a megkérdezettek közel fele (49 %) nem rendelkezik saját gépkocsival.

4,09%

7,06%

9,67% nem (213 fő) igen, ha anyagi lehetőségünk megengedné (26 fő) igen, mindenképpen (11 fő) már elköltözött (19 fő)

79,18%

16 diagram: Szándékukban áll-e elköltözni innen a tanyáról? (N=269) A tanyán élésnek a nagy többség számára nincsen alternatívája, hiszen kétszáztizenhárman (79 %) mondják azt, hogy nem akarnak elköltözni. Ha anyagi lehetőségük megengedné, huszonhatan mennének el. Tizenegyen a közeljövőben mindenképpen szeretnének elköltözni, és tizenkilencen már elköltöztek, ők tehát nem a külterületi ingatlanjukban élnek, illetve életvitelszerűen már belterületi lakásban laknak. A gyerekek iskoláztatása, a tanya romos állapota, az egyedüllét, betegség, nehéz megközelíthetőség, rossz szociális helyzet, a potenciális munkahely túl nagy távolsága egyaránt szerepel a tervezett költözés okai között. Leginkább a gyermekekhez közel, városi környezetbe és komfortosabb körülmények közé vágynak az elmenni készülők. Az elköltözni szándékozók nagy többsége (negyvenkét fő) eladná a tanyát. A legfontosabb érvek a tanyán éléshez, a maradáshoz a természet közelsége, a megélhetést biztosító föld, a megszokás, az emlékek, a jó szomszédság, az itt lévő csend,

29 Tervezet nyugalom, a szabadság érzete, de persze vannak, akik úgy érzik, kényszerből élnek és maradnak itt, ugyanis nincs anyagi lehetőségük az elköltözésre. % 2,233,72%

7,43%

20,82%

nincs adat (6 fő) nem szeretek (10 fő) inkább nem szeretek (20 fő) inkább szeretek (56 fő) nagyon szeretek (177 fő)

65,80%

17. diagram: Mennyire szeret tanyán élni? (N=269) átlag 3,46 Nagyon szeret tanyán élni százhetvenhét fő (66 %), kisebb mértékben érzi itt jól magát ötvenhat lakó (21 %). Inkább nem szereti ezt az életformát húsz (7%), és nagyon nem érzi jól magát a lakóhelyén 4 fő. A kérdezőbiztosok által elért összes személy egy négyfokozatú skálán, ahol az egyesnek „nagyon nem szeret”, a négyesnek „nagyon szeret” jelentése van, értékelte, milyen mértékben szeret tanyán élni. Ez az értékszám: 3,44, ami igen magasnak tekinthető. Sok büszkeségre okot adó körülményt, helyet soroltak fel a válaszolók. A Bandikafától az Élővíz-csatornán keresztül Póstelekig, egy mintakertészettől a struccfarmon keresztül a lovas tanyákig, a régi kereki iskolától a fatornyos iskoláig, a vadállománytól a tanyasi kolbászon keresztül a csabai kolbászig, a madaraktól a horgásztanyán keresztül az őzekig, a tanyagondnoki szolgálattól a szomszédsági segítségnyújtáson keresztül az összetartásig nagyon széles a skála, amire büszkék az emberek. A tanyán élők általában jó viszonyban vannak egymással. A megkérdezettek 57 %-a válaszolta, hogy a legtöbb környéken lakóval jószomszédi viszonyban vannak. Hatvanheten egy-két szomszéddal ápolnak jó viszonyt és éppen csak ismeri a szomszédságát negyvenhét külterületi lakos.

7,43% 18,96%

napi fél óra (51 fő)

28,62%

napi 1-2 óra (121 fő) napi 2 óránál több (77 fő)

44,98%

18. diagram: kulturális jellegű, szabadidős tevékenységre fordított idő (N=269)

30 Tervezet Napi két óránál többet tölt kulturális jellegű vagy szabadidős tevékenységgel a kérdésekre válaszolók 29 %-a (77 fő). Naponta 1-2 órát fordít ilyen időtöltésre 45 % (121 fő) és kb. fél órát 19 % (51 fő). Elmondása szerint egyáltalán nincs szabadideje 7 %-nak (20 főnek). A megkérdezettek szűk többsége (51 %, 137 fő) tudja, hogy a környéken működik tanyagondnoki szolgálat, azonban kétharmad (177 személy) nem ismeri a szolgálat működését, ebből is következik, hogy mindössze húszan (7 %) veszik igénybe rendszeresen a tanyagondnoki szolgálat nyújtotta lehetőségeket, ritkán, esetlegesen pedig nyolcan (3 %). egyéb (1 fő)

0,37%

polgárőrszolgálat (21 fő)

7,81%

mezőőr (66 fő)

24,54%

rendőri járőrözés (100 fő)

37,17%

körzeti megbízott (102 fő)

37,92%

személyi segélyhívó (115 fő) 0,00%

42,75% 10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

19. diagram: Hogyan lehetne javítani leginkább a tanyavilágban élők biztonságérzetét? (N=269) A közbiztonságról fest képet az a tény, hogy tizennégyen (5 %) állították, hogy vittek el értéket tőlük, történt betörési kísérlet a tanyájukon az elmúlt egy esztendőben. Hatvankilencen mondják, hogy a szomszédságukban történt ilyen eset 12 hónapon belül. A tanyavilágban élők biztonságérzetén főképp személyi segélyhívóval lehetne javítani, legalábbis száztizenöten (43 %) gondolják így. Körzeti megbízott telepítése százkét fő (38 %) szerint segítene, és 100 válaszoló (37 %) szerint a gyakoribb rendőri járőrözés lenne gyógyír a közbiztonság problémájára. Mezőőr jelenléte hatvanhat (25 %) vélemény alapján lenne jó, míg a polgárőr szolgálatot huszonegyen (8 %) hívnák segítségül. 15,99%

3,34%

nincs adat (9 fő) önellátás (182 fő) felesleg értékesítése (22 fő) főként értékesítésre (13 fő) nincs gazdálkodás (43 fő)

4,83%

8,18%

67,66%

20. diagram: a tanyán folytatott gazdálkodás célja (N=269) A kérdőívet kitöltők tanyái közül 16 % (43), amelyen nem folyik gazdálkodás. A gazdálkodás célja az önellátás száznyolcvankét esetben (68 %). Az önellátás célján túl termelt javak, a felesleg értékesítése 8 % körében (22 háztartás) gyakorlat, és főként értékesítésre termel 5 % (13 háztartás).

31 Tervezet

szántóföldi növénytermesztés (61 fő)

22,68%

kertészeti tevékenység (120 fő)

44,61%

állattenyésztés (187 fő)

0,00%

69,52%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

21. diagram: mezőgazdasági tevékenység jellege (N=269)

szarvasmarha (4 fő)

2,14%

egyéb (11 fő)

5,88%

ló (10 fő)

5,35%

birka (23 fő)

12,30%

sertés (93 fő)

49,73%

szárnyasok (171 fő) 0,00%

91,44% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

22. diagram: haszonállat tartása az állattenyésztők körében (N=187) Állattenyésztéssel a megkérdezettek 70 %-a, kertészeti tevékenységgel 45 %-a, míg szántóföldi növények termesztésével 23 %-a foglalkozik. A száznyolcvanhét állattenyésztő ember nagy része tart szárnyasokat (171 fő). Sertéssel kilencvenhárman, birkával huszonhárman, lótartással tízen és szarvasmarhával négyen foglalkoznak. A legtöbben nem terveznek változást a gazdálkodásuk volumenében. Kétszázkilencen (78 %) gondolják úgy, hogy szinten tartják a közeljövőben a termelést, míg fejleszteni huszonkilencen (29 %), leépíteni tizennégyen (5 %) szeretnék.

32 Tervezet A tanyasi életforma generációról generációra történő átöröklésének lánca belátható időn belül sok család esetében megszakad. A kérdőív kitöltőinek közel háromnegyede (74 %, százkilencvennyolc fő) esetében nincs olyan családtag, aki idővel átvenné és folytatná a gazdálkodást. Talán alakulhat úgy a jövő, hogy egy családtag viszi tovább a gazdálkodást tizenkilenc válasz (7 %) alapján, és ötvenkét családban (19 %) tudatosan készülnek a generációváltásra. A kutatásba bevont tanyák közül csupán négy olyan, ahol foglalkoznak vendéglátással, vendégfogadással.

1,37

közösségi ház, "faluház" építése közösségi programok szervezése

1,61

új utcák nyitása és építési telkek kialakítása

1,62 2,16

öko-tanyák támogatása

2,33

helyi ellátás

2,43

mintagazdaság létrehozása

2,48

gazdasági célú telkek kialakítása

2,63

lakhatási lehetőségek, szociális program

2,74

iskola, oktatás fejlesztése

2,91

szaktanácsadás a gazdáknak, kistermelőknek

3,19

speciális helyi élelmiszer-ipari termékek előállítása élelmiszer-feldolgozó kisüzemek telepítése

3,32

helyi egészségügyi ellátás javítása

3,35 3,52

tanyai mezőgazdálkodás megújítása

3,83

munkahelyteremtés a külterületeken a tanyákat is érintő kerékpárút fejlesztése

3,92

munkahelyteremtés a városban

3,94

közműellátottság

3,94

közbiztonság

3,97

tanyák elérhetőségének javítása, úthálózat fejlesztése

3,99 0

1

2

3

4

23. diagram: fontosnak tartott feladatok a tanyavilág fejlődése szempontjából egy 4 fokozatú skálán (N=269) A megkérdezettek szerint a legfontosabb a tanyavilág fejlődése szempontjából a közlekedés földrajzi helyzet, az elérhetőség javítása, az úthálózat fejlesztése lenne. A második legfontosabb szempont a közbiztonság javulása, a harmadik pedig a közműellátottság fejlesztése. Sorrendben a munkahelyteremtés Békéscsabán, a tanyákat is érintő kerékpárút hálózat kiépítése, a külterületeken megvalósuló munkahelyteremtés és a tanyai mezőgazdálkodás megújítása szerepel előkelő helyen, a 4-es és a 3,5 között egy négyfokozatú skálán, ahol az egy azt jelenti, hogy nem fontos, és a négyes azt jelenti, hogy nagyon fontos az adott szempont. Csökkenő sorrendben a skálán 3,5 és 3 között helyezkedik el a helyi egészségügyi ellátás javítása, élelmiszer-feldolgozó kisüzem telepítése és speciális helyi élelmiszeripari termékek előállítása. A skálán a 3-as és a 2,5 között, szintén csökkenő sorrendben szerepel a szaktanácsadás a gazdáknak, kistermelőknek, az iskolaügy, oktatás fejlesztése, a lakhatási lehetőségek, szociális programok erősítése, gazdasági célú telkek kialakítása, egy mintagazdaság létrehozása, a helyi ellátás javítása, és az öko-tanyák támogatása. A négyfokozatú skálán a kettes alatt található, tehát a megkérdezettek kevéssé tartják fontosnak új utcák nyitását és építési telkek kialakítását, közösségi programok szervezését és egy közösségi ház, faluház létrehozását.

33 Tervezet vízelvezetés (2 fő)

0,74%

gáz (3 fő)

1,12%

közlekedés (4 fő)

1,49%

csatornázás (5 fő)

1,86%

vezetékes víz (5 fő)

1,86%

közbiztonság (7 fő)

2,60%

egyéb (24 fő)

8,92%

kerékpárút (26 fő)

9,67% 11,15%

hulladékgazdálkodás (30 fő) közvilágítás (69 fő)

25,65%

úthálózat (169 fő)

62,83%

0,00%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

24. diagram: kérdések, melyeket fontosnak tart feltenni/megvitatni a tanyavilág fejlődésével kapcsolatban (N=269) Egy-egy tanyafórum megrendezése számos ügy megbeszélése miatt lenne fontos. A legtöbben (169 fő) az úthálózat helyzetéről szeretnének szót váltani az illetékesekkel. Viszonylag sokan megvitatnák a közvilágítás (69 fő), a hulladékgazdálkodás (30 fő) és a kerékpárutak (26 fő) helyzetét is. Ezeken kívül a megújuló energiák, a mozgó posta, a tisztességes felvásárlói ár, a szennyvíztelep kellemetlen szaga, az öntözési lehetőségek, a parlagfű irtás, a gazdátlan tanyák sorsa, az áramellátás, a kanális tisztítása, a fiatal gazdák támogatása, a kábel tévé, a tanyagondnoki szolgálat, a turizmus mind olyan téma, amiről fontosnak tartanák, hogy beszéljenek és cselekedjenek az érdekeltek. polgárőrség

0,57

víztársulat

0,58 0,69

környezetvédelmi felügyelőség

0,74

mezőgazdasági hivatal

1,25

önkormányzat

2,26

rendőrség

3,06

mezei őrszolgálat 0

1

2

3

4

25. diagram: elégedettségi mutató a szervezetek tanyavilágra irányuló tevékenységével egy 4 fokozatú skálán (N=269) A külterületen élők egy nullától négyig terjedő skála tanúsága szerint a legkevésbé elégedettek a polgárőrség tanyavilágra irányuló tevékenységével. A skálán az egyest el nem érő további szervezetek a víztársulat, a környezetvédelmi felügyelőség és a mezőgazdasági hivatal. A skálán az egyes és a kettes között helyezkedik el a polgármesteri hivatal, a kettes és a hármas között a rendőrség, és a leginkább elégedettek a tanyasiak a mezőőri szolgálat ténykedésével.

34 Tervezet

IV. Békéscsaba lakásállományának bemutatása A békéscsabai lakásállományt a Központi Statisztikai Hivatal adataira, többek között a népszámlálások, ingatlanpiaci felmérések és a településstatisztikai adatok alapján lehet vizsgálni. Békéscsaba település lakásállománya folyamatosan mozgásban van. A 2008. évtől 2010-ig folyamatosan nőtt a település lakásállománya, 2010-től 2011-ig csökkent, majd 2011től kismértékben emelkedett. A békéscsabai lakások 60 %-a összkomfortos, több mint egyharmada komfortos. A lakásállomány 44 %-a kétszobás, közel 29 %-a háromszobás, 8,9 %-a egyszobás. A szükséglakások és egyéb lakások aránya 0,3 %.

Forrás: KSH

Forrás: KSH

35 Tervezet 2013-ban az épített lakások túlnyomó része (54 db, 98 %) családi ház jellegű, 1 db (2 %) sorházi lakás. Lakótelepi, valamint többszintes, többlakásos formában, ebben az évben nem épültek lakások. A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy az országos tendenciákat követve a 2008-ig - a válság kitörését megelőző években - Békéscsabán is jelentős lakásépítési folyamat bontakozott ki. Ebben szerepet játszott a 2008-as gazdasági világválságot megelőző nemzetközi gazdasági fellendülés is, amely életre hívta a devizaalapú hitelezés jelenségét. A devizaalapú hitelezés bővülését hozták a különböző állami támogatások (kamattámogatás, szociálpolitikai kedvezmény), valamint a forinthiteleknél jóval alacsonyabb kamatok. További lökést adott ennek a folyamatnak az alacsonyabb önrésszel történő hitelezés, valamint a másodlagos jellegű hitelek kihelyezése, amely során egy már jelzáloggal terhelt ingatlanra újabb zálogjogot lehetett bejegyezni. A 2008-as krízis viszont mindent megváltoztatott. A hitelek visszafizetését az árfolyam ingadozáson túl tovább nehezítették a reálgazdaságba begyűrűző folyamatok, amelyek a munkaerőpiac beszűkülésén és a hitelfelvevők egy részének elszegényedésén keresztül tovább fokozta a helyzetet. Némi reményre adhat okot, hogy a csökkenés folyamata lassul, így ez a tendencia a közeljövőben megállhat vagy akár később növekedésnek is indulhat. Ezt segíthetik a korábbi években vagy napjainkban meghozott törvények, amelyek a jelzálogfedezettel történő devizaalapú hitelezés helyzetének rendezését szolgálják (több intézkedés a forintalapú hitelekre is hatással van) (pl. végtörlesztés költségmentessége, árfolyamgát, forintosítás). A békéscsabai lakásállomány infrastrukturális ellátottsága, 2011 Hálózati vízvezetékkel ellátott

Házi vízvezetékkel ellátott

Meleg folyóvízzel ellátott

Vízöblítéses WC-vel ellátott

Közcsatornával ellátott

Házi csatornával ellátott

Központi fűtéses lakások

Békéscsaba összes lakásállománya

27740

1025

28082

27967

19201

9564

17882

29183

Forrás: KSH Hálózati vízzel a lakások 95 %-a, meleg folyóvízzel 96 %-a rendelkezett 2011.-ben. A lakások 96 %-ában van vízöblítéses WC. A fűtési rendszer tekintetében a lakások 61 %-a rendelkezik központi fűtéssel. A fenti táblázatban szereplő adatokhoz képest a város közcsatornával történő ellátottsága 2011. óta jelentősen megváltozott. A Békéscsaba Szennyvíztisztításának és Csatornázásának fejlesztése projekt keretében a város eddig ellátatlan területein 2013 januárjára teljes körűen kiépült a korszerű szennyvízhálózat. A fejlesztés során 250 kilométernyi új vezetéket fektettek le, ezzel 9400 család szennyvízproblémája nyert végleges megoldást. A beruházás során az ország egyik legmodernebb, a szennyvíz komplex kezelését biztosító létesítménye valósult meg. IV. 1. Lakáspiac Békéscsaba város lakáspiacának fontos összetevője a magánbérletek aránya. Az elmúlt évtizedben 3-6 %-ra becsülték a magánbérletek arányát. Országosan a magánbérletek aránya 4 százalék (174 ezer lakás). Ez valószínűleg alsó becslésnek tekinthető, mert a népszámlálás felvételi módszertana (pld. internetes kitöltés) lehetőséget adott a tulajdonosoknak arra, hogy nem lakott lakásnak jelentsék – a valójában bérbe adott – második lakásukat. Az üres lakások száma valószínűleg alacsonyabb, a magánbérletek száma pedig magasabb. Békéscsabán az üres lakások száma 2001. évben 1432 volt, 2011. évben 2594.

36 Tervezet Önkormányzati lakások aránya, % 1,9

Békéscsaba lakásállomány összegétele 2011. évben Magánbérletek Komfort Üres Lakásszám aránya, % nélküli és lakások szükséglakás aránya, % aránya, % 4,6 3,3 8,9 29183

Lakásszám változás 2011/2001 102,8

Forrás: KSH A lakásállomány 8,9 %-a (2594 lakás) volt üres 2011-ben, ez 4 %-os emelkedést jelent 2001hez képest. Az országos tendenciának megfelelően itt is csökkent az egy háztartásban élők átlagos száma. Az alacsony lakásépítés, az üres lakások magas aránya és a csökkenő háztartás létszám jól mutatja, hogy a helyi lakáspiacon nincs demográfiai nyomás. A válság hatására a lakásforgalom visszaesett, a lakásépítés szinte teljesen leállt. Magas a sajáttulajdonú lakások aránya (91,6 %) és nagyon alacsony az önkormányzati lakások aránya. 2008 óta az országos lakásforgalom döntő részét kitevő használtlakás-forgalom 40 %-al csökkent és lényegében ugyanekkora a csökkenés a megyeszékhelyeken is. A válság kezdete óta országosan 14,1 %-kal lett alacsonyabb a használt lakások árszínvonala, Békéscsabán is csökkent a használt lakások árszínvonala, nem éri a 20 %-ot. Békéscsabai lakásforgalom változása 2008-2012 Lakásforgalom 2008 Használt lakás 930

Új lakás 60

Összes lakás 990

Lakásforgalom 2012 Használt lakás 403

Használt lakások forgalma 2012/2008

Új lakás

Összes lakás

26

429

43

Forrás: KSH A magán bérlakás piac működésére jellemző, hogy a válság erősen éreztette a hatását, jelentősen csökkent a fizetőképes kereslet. Ennek eredményeként a bérleti piacon emelkedett az alacsony és bizonytalan jövedelemmel rendelkező, rossz fizetőképességű réteg, a felhalmozott hátralékok gyakoribbá váltak. A családsegítő szolgálat ügyfelei között is sok az albérlő, a munkatársak tapasztalatai szerint egyre több a szívességi lakáshasználat. Megnőtt a kereslet az alacsony komfortfokozatú lakások iránt. A lakáskiadás kockázata nőtt. A városban a bérleti díjak 500-600 Ft/hó/m2. Ezzel szemben az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérleti díja 121-490 Ft/hó/m2 ár között mozog, alacsonyabbak, mint a magánszektor bérleti díjai. A lakhatással kapcsolatos költségek megfizethetőségének nehézségei miatt egyre többen kerülnek rossz lakáshelyzetbe. Három nagy csoportot érint leginkább a lakhatás megfizethetőségének problémája, a devizaalapú (és forint alapú) fizetési nehézségekkel küzdő jelzáloghiteleseket, a közüzemi díjhátralékkal rendelkezőket illetve a fiatalokat, akik családi háttérrel nem rendelkeznek. A probléma eléri a családok 10-15 %-át, de a háztartásoknak további 15-20 %-a a megfizethetőségi csapda határán van. Elmondható, hogy a családok 2530 %-a számára nem áll rendelkezésre megfizethető lakhatás.

37 Tervezet Végrehajtás alatt álló lakások becsült értéke és minimum árverezési értéke Békéscsabán (millió forint) 2013 Lakóház, Társasházi Lakóház Családi Tanya Átlag udvar lakás ház Becsült érték 13,0 8,1 13,2 14,6 5,0 10,2 Minimum érték

8,8

5,2

8,5

0,1

2,9

6,5

Darabszám

17

141

61

18

4

241

Forrás: http://www.ingatlanvegrehajtas.hu/ A lakások átlagosan becsült értéke 10,2 millió forint, minimális értéke 6,5 millió forint.

38 Tervezet

V. Önkormányzati lakásgazdálkodás 2008-2014 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat lakáspolitikájának fő vonalait - a 2008. és 2013. év közötti időtartamra - a 439/2008. (VII. 10.) közgyűlési határozattal elfogadott lakáskoncepció határozta meg. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008-2013. évre szóló lakáskoncepciójának legfontosabb célkitűzései: - az önkormányzati lakásállomány igény szerinti bővítése, szerkezeti átalakítása, - bérleti díjhátralékok csökkentése, - a lakásállomány műszaki felmérése, karbantartása, felújítása, - fiatalok, helyi szakemberek lakhatásának a támogatása, - a szociális bérlakásoknál előrefizetős villany és gázórák felszerelése, - szükséglakások felszámolása, - az ifjúsági garzonházakra pályázók felső korhatárának emelése, - az adósságkezelési szolgáltatás keretében együttműködő szolgáltatók körének kiterjesztése, - első lakás vásárlásának, építésének a támogatása, - közművesített önkormányzati tulajdonú telkek kedvezményes értékesítése, - a társasházak, lakóközösségek támogatása az iparosított technológiájú épületek részére meghirdetett felújítási programokban való részvételében, - a mobilitás elősegítése a szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakások bérlőinél, - az idősellátást nyújtó intézményhálózat, hajléktalan szálló fejlesztése, működés racionalizálása, magántőke bevonása az idősellátás terén, - a lakásrendelet módosítása az igényeknek megfelelően, - pénzügyi alapok biztosítása a lakáskoncepció végrehajtására. A koncepció fő célkitűzései a feltárt problémák megoldását szolgálták a szükségletek, a gazdasági helyzet valamint a jogi szabályozás által nyújtott lehetőségek alapján. Ezek a feladatok arra irányultak, hogy az egyének, családok lakhatással kapcsolatos problémáik megoldásában az önkormányzat hatékony segítséget tudjon nyújtani, a rendelkezésére álló lakásállománnyal a megjelenő szükségleteknek megfelelő racionális gazdálkodást tudjon folytatni. A Lakáskoncepció VIII. fejezetében meghatározott feladatok megvalósítása érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 579/2008. (X. 30.) közgy. határozattal Cselekvési Tervet fogadott el. A Cselekvési Terv 18 pontban foglalta össze a kijelölt célok megvalósításhoz szükséges intézkedéseket, a várt eredményt, a határidőt, a felelős személyt, a közreműködőket és a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi forrást. A Lakáskoncepció Cselekvési végrehajtásának bemutatása 1.

Tervében

meghatározott

célkitűzések

és

azok

Az első lakáshoz jutók támogatásának (lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás) maximális összegét célszerű felemelni I) a jelenlegi 800 0000 Ft-ról 1 000 000 Ft-ra, II) kettő illetve több gyermekes családok esetében 1 300 000 Ft-ra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) 2008. november 20-i ülésén módosította a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi

39 Tervezet rendszeréről szól 5/2005. (III. 24.) önkormányzati rendeletét. A rendeletmódosítás a támogatás összegének az 1. pontban foglaltak szerinti emelését tartalmazta. 2.

A 2008. december 31. után megépülő és felújítandó szociális alapon bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakásokba célszerű kizárólag előrefizetős villany- és gázórákat felszerelni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Békéscsaba Jamina városrész szociális célú rehabilitációja” című pályázatban - a fentiekre figyelemmel - célként tűzte ki az előre fizető mérők felszerelését a pályázatban érintett Franklin utcai 40 db szociális bérlakásban. Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere - szóbeli egyeztetéseket követően - írásban kereste meg az áram és a gázszolgáltató képviselőit és kérte együttműködésüket. A gázszolgáltató a felvetett kérdésre írásban az alábbi választ küldte: „..természetesen egyetértünk az Önök azon megállapításával, miszerint közös érdekünk az adósságfelhalmozások elkerülése, azonban társaságunk csak a törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén szerel fel előre fizetős gázmérőt…Jelen gazdasági körülmények között társaságunknak nem áll módjában a törvényi kötelezettségen felül előre fizetős gázmérőigények kielégítésére.” Az áramszolgáltató nem küldött írásbeli választ, csak ígérte telefonon, hogy majd átgondolják, de írásbeli válaszadásra és a mérők cseréjére nem került sor. A fentiek alapján a szolgáltatók együttműködésének a hiányában a célkitűzést nem sikerült megvalósítani. 3.

Törekedni kell a társasházak ösztönzésére, hogy minél több lakótömb vegyen részt az iparosított technológiájú épületek részére meghirdetett felújítási programban. Támogatni kell a lakóközösségek pályázaton való részvételét azzal, hogy az önkormányzat nyújtson segítséget a pályázati lehetőségek felkutatásában és a pályázat elkészítésében. Az előkészületek során az elkészült épületek tapasztalatait lehessen felhasználni. Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatása című pályázat (közismert nevén: Panelprogram) keretében a 2005–2006. években Békéscsabán 9 lakóépület energiatakarékos felújítása valósult meg (Petőfi u. 8–10., Petőfi u. 12–14., Bartók Béla út 67– 69., Wlassics sétány 9–11., Wlassics sétány 12–14., Lepény Pál u. 1–3., Wlassics sétány 17– 23., Andrássy út 55–57., Penza ltp. 1.). Ezen épületek beruházásához Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az önerő biztosítására felvett pénzintézeti kölcsön kamatainak átvállalásával és visszatérítendő kamatmentes kölcsön biztosításával – egyedi döntés alapján – nyújtott támogatást. A később hasonló tárgyban meghirdetett pályázati konstrukcióban megvalósuló beruházások támogatásának szabályozására alkotta meg a Közgyűlés az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló 31/2008. (VII. 14.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Panelrendelet). A Panelrendelet alapján az Önkormányzat kizárólag kamattámogatást nyújtott: az önerő biztosításához felvett legfeljebb 5 év futamidejű pénzintézeti hitel legfeljebb évi 6 %-os mértékű kamatának megfelelő, de lakásonként legfeljebb 200 eFt összegben. E konstrukcióban támogatási szerződést kötött az önkormányzat az alábbi lakóközösségekkel: Tolnai u. 1–3., Vécsey u. 6–12., Gábor Á. u. 13–15., Lencsési út 40–42., Wlassics sétány 8– 10., Bartók Béla út 23.

40 Tervezet 4.

Meg kell vizsgálni, hogy az adósságkezelési szolgáltatás keretében együttműködő szolgáltatók körét szélesebb körre ki lehet-e terjeszteni, különös tekintettel a pénzintézetekre. Az adósságkezelési szolgáltatás kiterjesztése érdekében 2008-ban írásban megkerestük a Békéscsabán működő 12 hitelintézetet. Arra vonatkozóan kértünk tájékoztatást, hogy milyen feltételekkel kötnek adósságkezelési megállapodást önkormányzatokkal, illetve amennyiben rendelkeznek keret-megállapodás mintával annak a megküldését kértük. A tértivevénnyel kiküldött megkeresésünkre mindösszesen két válasz érkezett, amelyben azt jelezték a hitelintézetek, hogy nem kívánnak részt venni az adósságkezelési szolgáltatásban, így az adósságkezelési szolgáltatást a lakáscélú pénzintézeti hitelekre nem tudtuk kiterjeszteni. 2009 márciusában az OTP Bank Nyrt., 2009 októberében pedig, a CIB Bank Zrt. kereste meg az önkormányzatot az együttműködés szándékával. A megkereséseknek megfelelő rendeletmódosítást követően 2009. május 1. napjától az OTP Bankkal, 2009. október 26. napjától a CIB Bankkal szemben fennálló tartozás bevonható vált az adósságkezelési szolgáltatásba. A hitelintézetekkel azonban megállapodás megkötésére nem került sor, többszöri egyeztetés ellenére sem, így a gyakorlatban a jogi lehetőség biztosítása ellenére nem került sor az alkalmazására. 5.

Az ifjúsági garzonházakba (Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 7. és Fövenyes u. 1/2.) történő felvétel felső korhatárát célszerű negyven évre megemelni. A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó helyi szabályokat a 7/2007. (II. 15.) önk. rendelet szabályozta. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2008. november 20. napján tárgyalta a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 7/2007. (II. 15.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése és a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotása című előterjesztést és megalkotta a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 50/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Lakásrendelet). A Lakáskoncepcióban megfogalmazott fenti célkitűzés érdekében a Lakásrendeletben az ifjúsági garzonházak bérbeadására vonatkozó szabályozás az alábbiak szerint rendelkezik: „az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek azoknak a fiatal házaspároknak és élettársaknak (továbbiakban: házaspár) elhelyezését szolgálják, akik közül a pályázat benyújtásának időpontjában egyik fél sem idősebb 40 évesnél.” 6.

Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a Békéscsaba, Irányi utcai átmeneti lakások elsősorban a helyi szakemberek elhelyezését szolgálják, valóban átmeneti jelleggel. A fenti feladat végrehajtását szolgálják a Lakásrendelet 51. § (1) bekezdésének alábbi rendelkezései: b) Az a) pontban foglalt feladat ellátása után az üresen maradó lakásokra az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján a bizottság elnöke legfeljebb 1 évre bérleti szerződést köthet a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzat intézményeiben foglalkoztatott személyekkel és c) az önkormányzat működéséhez szükséges szakemberekkel, átmeneti lakásmegoldásuk érdekében, valamint olyan kérelmezők esetében, akik szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra nem jogosultak, de az átmeneti elhelyezésük önkormányzati érdekből indokolt. d) Az átmeneti lakás bérlője a bérleti szerződés lejárta előtt 30 nappal a bérleti szerződés további egy évre történő meghosszabbítását kérheti az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól.

41 Tervezet Az (1) bekezdésben meghatározott folyamatos bérleti jogviszony időtartama legfeljebb 2 év. A bérleti szerződés 2 év után semmilyen indokból nem hosszabbítható meg, kivéve a b) és c) pontban szabályozott esetet, amelynek feltétele a bérleti szerződés megkötésekor érvényes foglalkoztatotti jogviszony fennállása. 7.

A bérlakás állomány iránti keresletet folyamatosan figyelemmel kell kísérni a beérkezett pályázatok alapján. A lakástípusonkénti igények alakulásáról minden év márciusában beszámolót kell készíteni a pályázatokat elbíráló szakbizottságnak. A szakbizottság a beszámoló alapján javaslatokat készíthet a közgyűlésnek. A bérlakások iránt igények az egyes bérleti jogra vonatkozó pályázatok elbírálása során minden bizottsági ülésen megjelentek. Az előterjesztésekben szerepeltek a megüresedett és meghirdetett lakások és a lakásokra benyújtott pályázok száma. Ezzel a bizottság folyamatos tájékoztatást kapott arról, hogy az egyes lakástípusokra mekkora igény mutatkozik. 8.

El kell végezni a bérlakás állomány műszaki felmérését, valamint az eddig készült felmérés elemzését. A felmérés alapján meg kell határozni és rangsorolni a felújítási igényeket, és a kivitelezésére ütemtervet kell készíteni. Az önkormányzati bérlakások műszaki felmérését a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. folyamatosan végzi. A karbantartási, felújítási igények kielégítése a sürgős beavatkozások mellett folyamatosan történik. Az üzemeltető minden bizottsági ülésen előterjeszti a javasolt felújítási, karbantartási munkák szükségességét, amelyet a bizottság döntése alapján hajt végre. 9.

Fokozottan figyelemmel kell kísérni a lakással, lakhatással kapcsolatos pályázati kiírásokat (pl. a pszichiátriai betegek, hajléktalanok, fogyatékkal élők, idősek, az ifjúsági korosztály tekintetében). A pályázatokról évente tájékoztatni kell a szakbizottságot a 7. pontban foglalt beszámoló keretében. A személyes gondoskodást biztosító szociális ellátórendszer kistérségi fenntartásba került. Az ingatlanok használati illetve vagyonkezelési szerződés keretében a Békéscsaba és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás kezelésébe kerültek. A Társulás számos pályázatot nyújtott be a feladatellátást biztosító intézmények fejlesztése érdekében.

42 Tervezet Pályázat benyújtásának ideje 2009. év

2010. év 2010. év 2011. év 2011. év 2011. év 2012. év

2012. év

2012. év 2012. év 2013. év

2014. év

10.

Pályázat megnevezése Akadálymentesítés Norvég pályázat keretében – Családok Átmeneti Otthona A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény szenvedélybeteg részlegének fejlesztése Az Egyesített Szociális Intézmény szenvedélybeteg részlegének fejlesztése Napkollektor kiépítése az Ady E. utcán Fövenyes utcai épület korszerűsítése Tanyafejlesztés TIOP-3.4.2-11/1-2012-0092 A hajléktalan ellátás infrastrukturális helyzetének javítása a Békéscsabai kistérségében TIOP-3.4.2-11/1-2012-0070 A Bankó András utcai idősek otthonának felújítása TIOP-3.4.2-11/1-2012-0090 A 4-es Honvéd utcai Szenvedélybetegek Otthonának felújítása TP-1-2012-2011 Térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása 3339-8/2012/NAKVI Térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása KEOP-2014.4.10.0/F Életfa Idősek Otthona és a BKESZK Ady Utcai Idősek Otthona energetikai korszerűsítése, megújuló energiafelhasználással

Igényelt támogatás összege/Ft

Elnyert támogatás összege/Ft

14.423.786-

14.423.786

560.000,-

560.000,-

352.000,-

352.000,-

12.782.006,-

12.782.006,-

15.087.181,-

0,-

7.805.000,-

0,-

139.558.021,-

0,-

129.288.100,-

0,-

111.778.695,-

0,-

1.350.000,-

1.350.000,-

1.350.000,-

1.350.000,-

149.643.172,-

0,-

A jelenleg szükséglakásként nyilvántartott önkormányzati tulajdonú bérlakásokat fel kell számolni, illetve, ha a műszaki paraméterek lehetővé teszik, meg kell vizsgálni, hogy átminősíthetők-e magasabb kategóriába. A Lakástörvény és az ágazati jogszabályok alapján a komfortos, félkomfortos és a komfortnélküli lakások minősítésének a feltétele, - többek kötött - hogy a lakás legalább 12 m² meghaladó alapterületű lakószobával rendelkezzen. Békéscsaba Megyei Jogú Város

43 Tervezet Önkormányzata 2008. évben 18 db szükséglakással rendelkezett. 2010. évben 14 db szükséglakás (Kistabán u. 30.) lebontásra került. A megmaradt szükséglakásokat nem lehet magasabb komfortfokozatú lakássá minősíteni, mert a lakószobák alapterülete nem éri el a 12 m2-t. Ezért a kitűzött cél a hatályos jogszabályokra figyelemmel nem valósítható meg. 11.

Lépéseket kell tenni az önkormányzati tulajdonú lakásokban keletkezett kintlévőségek csökkentésére, a díjhátralékok behajtására. A fentiek végrehajtása érdekében a 2008 novemberében megalkotott Lakásrendeletben a kilakoltatásra vonatkozó rendelkezések újraszabályozásra kerültek. Pontosította a jogalkotó a lakbér-hátralékkal rendelkező bérlőkkel szembeni intézkedéseket. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011 évben új jogszabály alkotott az önkormányzati lakások bérbeadásának a szabályozására, amely még szigorúbb rendelkezéseket rendel alkalmazni a hátralékot felhalmozó bérlőkkel szemben. Ennek az új szabályozásnak és a következetes jogalkalmazásnak köszönhetően a korábbi kb. 14 millió forint lakbérhátralék mára 9 és 10 millió forint közé csökkent. Ebben a csökkenésben természetesen szerepet játszik a behajthatatlan követelések folyamatos leírása is. 12.

El kell készíteni a bentlakásos intézmények (idősellátást nyújtó intézményhálózat, hajléktalan szálló) felújítási és fejlesztési igényét, a működtetés racionalizálására tett javaslattal együtt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2008. december 18. napján és a 2009. június 25. napján tartott ülésén tárgyalta és fogadta el a bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmények működtetésének racionalizálási programja és a bentlakásos intézmények racionalizálási programja II. ütem című előterjesztéseket. A racionalizálási programok végrehajtása elsősorban pályázati forrásra épült. A Közgyűlés egyetértett azzal, hogy a bentlakásos ellátást nyújtó intézmények racionalizálási programja I. üteme keretében a Békéscsaba, Bankó A. u. 44. szám alatti idősek otthona kerüljön bővítésre, és a 25 férőhely mellé további 25 férőhely (összesen 50 férőhely) kerüljön kialakításra. A Közgyűlés az építési engedélyterv költségeinek fedezetére 2,5 M Ft-ot biztosított, az önkormányzat 2009. évi költségvetésben. Az engedélyterv 2012. május 11. napjára elkészült. A Közgyűlés a Békéscsaba, Hadnagy u. 2. szám alatti, 11303/2 hrsz.-ú területet jelölte ki egy 50 fős idősek otthona kialakításra a bentlakásos ellátást nyújtó intézmények racionalizálási programja II. ütem keretében, azzal, hogy az új intézményben a városrész idősek nappali ellátását is biztosítani kell. A Közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a II. ütem megvalósításának előkészületi munkálatai keretében bontásra kerüljön a Békéscsaba, Hadnagy u. 2. szám alatti ingatlan, amelynek kiadásaihoz 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint forrást biztosított. A Közgyűlés hozzájárult az építési engedélyezési terv dokumentáció elkészítéséhez, amelyhez 6.000.000,- Ft, azaz hatmillió forint forrás is biztosított. Az épület bontási engedély terve és 50 fős idősek otthona, 30 fős idősek klubja építéséhez építési engedélyezési tervdokumentáció elkészült. A fejlesztések pályázati forrás hiányában nem valósultak meg. 13.

Minden esetben meg kell vizsgálni a kisajátítási eljárás keretében önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok bérlakásként történő hasznosításának lehetőségét. A fenti célok megvalósítása érdekében az alábbi döntések születtek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága a 335/2008. (X. 20.) határozatában döntött a Békéscsaba, Víztároló út 33. szám alatti, háromszobás, komfortos ingatlan megvásárlásáról. Az ingatlan hasznosítását a lebontásra szánt szociális bérlakások lakóinak elhelyezésében határozta meg. A Bizottság döntésekor eladásra szánt ingatlan (Békéscsaba, Jókai u. 38.) lakói nem fogadták el a fenti

44 Tervezet ingatlant, ezért a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság módosította korábbi határozatát és a határozat 4. pontját az alábbiakkal egészítette ki: „Amennyiben a kiürítés előtt álló ingatlanok bérlői a Víztároló út 33. szám alatt található lakást nem fogadják el, úgy az ingatlan szociális bérlakásra jogosult más családok elhelyezésére használható fel.” Ennek megfelelően a lakás bérbeadására szociális rászorultság alapján kerül sor. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 574/2009. (IX. 24.) határozatában döntött arról, hogy közterület létesítése miatt, megvásárolja a Békéscsaba, Trófea u. 8. szám alatti ingatlant, majd a 2010. július 24-i ülésén a 355/2010. (VI. 24.) közgy. határozatában döntött arról, hogy a 13815/1. hrsz. alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Trófea utca 8. szám alatt található, kivett lakóház, vendéglő megnevezésű, 802 m2 területű ingatlant szociális bérlakásként hasznosítja. A közgyűlés döntésének megfelelően az ingatlanban 3 különálló - 1 db 64 m², 1 db 31 m² és 1db 24 m² - komfortos lakás kialakítására került sor, amelyek bérbeadása szociális rászorultság alapján történik. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 197/2013. (IX. 27.) közgy. határozatában foglaltak szerint a kulturális és közművelődési ágazatból kivont Békéscsaba, Békési út 24. szám alatti ingatlanát – 4 db lakóegység kialakításával – szociális rászorultság alapján történő hasznosításáról döntött. Az ingatlanban már két lakás a 3. és 4. (másfélszobás és kétszobás) már kialakításra került. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az ingatlan 3. és 4. számú lakás használatára vonatkozóan – külön megállapodás keretében – ingyenes, öt évre szóló bérlőkijelölési jogot biztosított a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ részére. A Békési út 24. szám alatti ingatlan fentiek szerinti hasznosítása tehermentesíti a hajléktalan szállót, esélyt teremt a társadalmi együttélés normáit betartó fiatal hajléktalanoknak arra, hogy visszailleszkedjenek a társadalomba. Az 1. és 2. lakás kialakítását meg kell valósítani. 14.

Meg kell vizsgálni az önkormányzati tulajdonú építési telkek kedvezményes értékesítésének lehetőségét - „1 Ft-os program” keretében. A Habitat for Humanity International Hungary Szolgáltató Közhasznú Társaság (továbbiakban: Habitat) 2008. évi pályázati felhívására – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 517/2008. (IX. 18.) közgy. határozata értelmében – az Önkormányzata sikeres pályázatot nyújtott be. A Közgyűlés döntött arról, hogy a pályázat sikeressége és a partneri szerződés megkötése esetén 15 db, egyenként 1200-1400 m2 alapterületű és 1.000.000 – 1.200.000,- Ft értékű közművesített telket biztosít Békéscsaba város Fényes városrészén. A Habitat a pályázat nyertesével több évre szóló partneri szerződés kötését tervezte és az együttműködés során legalább 30 lakás építését, - a projekt első ütemében 10 lakás építését irányozta elő. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 704/2008. (XII. 18.) közgy. határozatában döntött arról, hogy a Habitat for Humanity otthonteremtési pályázatának nyertessége esetén a békéscsabai családokat a közművesített telken túl a következőkkel támogatja: 1. az épülettervezési munka (költségének) átvállalásával (szükséges számításokkal együtt), munkavédelmi koordinátorral, tűzvédelmi szakértővel, 2. a közműhálózat kiépítési költségének vállalásával a telekhatárig, 3. a felelős műszaki vezető alkalmazásával járó költség átvállalásával, 4. helyi részmunkaidős Habitat kapcsolattartó és szintén részmunkaidős adminisztrátor, valamint irodasarok biztosításával a Habitat helyi építésvezetőjének, 5. tereprendezési munkák vállalásával,

45 Tervezet 6. a Szociálpolitikai Osztály munkatársainak részvételével a családkiválasztásban és családgondozásban. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése fenti célokra 8.000.000,-Ft elkülönítéséről döntött a 2009. évi költségvetésében. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 82/2009. (II. 19.) közgy. határozatával elfogadta a Habitat for Humanity Internationál Hungary Szolgáltató Közhasznú társasággal kötendő telekajándékozási szerződés, projektszerződés, valamint az együttműködési szerződés tartalmát. E szerződéseket megküldtük a Habitat részére, de egyeztetésükre és aláírásukra nem került sor. A szociálpolitikai kedvezmény megszüntetése miatt a Habitat 2009. május 18-án kelt levelében tájékoztatta Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármesterét, hogy sem a régi, sem az új partnervárosokkal nincs lehetősége folytatni, illetve elindítani újlakás-építési programját. Ezért a Habitat for Humanity otthonteremtési pályázathoz kapcsolódó közgyűlési határozatokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2009. szeptember 24. ülésén hatályon kívül helyezte. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 31/2009. (I. 22.) határozatában úgy döntött, hogy a szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások építését a 4-es Honvéd utca 2595/8 és 2595/9 helyrajzi számú, valamint Békéscsaba Mezőmegyer városrészén a Fő utca 11966/1 a 11966/2 és a 11966/3 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonban lévő telkeken valósítja meg. Az építkezés forrás hiányában nem valósult meg. 15. A szociális alapon bérbe adható bérlakás állomány növelése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a 136/2008. (II. 28.) közgy. határozat végrehajtására. Ennek keretében a) biztosítani kell a beruházás évenkénti költségvetési forrás fedezetét, b) fel kell térképezni Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő azon beépítetlen ingatlanokat, amelyek alkalmasak a szociális alapon bérbe adható lakások építésére. c) az új építésű ingatlanok esetén figyelemmel kell lenni a területi megoszlás arányosságára. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 30.000.000,-Ft-ot különített el költségvetésében a Lakáskoncepció végrehajtására. 2010. évtől azonban a költségvetési egyensúly megtartása nem tette lehetővé az előirányzat biztosítását. Az elmúlt években a bérlakásállomány bővítése érdekében az alábbi döntések születtek: A Közgyűlés 585/2008. (XII. 18.) határozatában döntött a Békéscsaba, Lorántffy u. 46. szám alatti ingatlan megvásárlásáról. Az ingatlan területén két szociális rászorultság alapján bérbe adható lakás lett kialakítva. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Honvédelmi Minisztérium képviseletében eljáró Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség, mint a bérlőkijelölési jog átruházója között 2008. június 12. napján kelt megállapodás szerint 15 db lakás bérlőkijelölési jogát Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatára ruházta át. A fenti 15 db lakásból 2 lakás ifjúsági garzonlakásként, 13 lakás szociális rászorultság alapján kerül bérbeadásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 32/2009. (I. 22.) közgy. határozatában a 2009. évi költségvetésben 18 millió forintot különített el 9 db önkormányzati tulajdonú, honvédségi bérlőkijelölési jogú bérlakás bérlőkijelölési jogának a megváltására. E lakások térítésmentes visszaigénylésében a két fél nem tudott megegyezni, továbbra is a honvédség használatában maradtak.

46 Tervezet Az 2013. évben meghirdetett bérlakások és a beérkezett pályázatok számára tekintettel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a rendelkezésre álló bérlakások körének bővítése érdekében kezdeményezte a Honvédelmi Minisztérium bérlőkijelölési jogának a megváltását további 7 lakás vonatkozásában. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2014. június 27. ülésén döntött 7 db önkormányzati tulajdonú, honvédségi bérlőkijelölési jogú bérlakás bérlőkijelölési jogának a megváltásáról. A 7 db lakás szolgálati lakásként kerül hasznosításra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013-2014. évben a Békéscsaba Jamina városrész szociális célú rehabilitációja című nyertes pályázat keretében 40 db szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakás külső szigetelését, a fűtés és meleg-vízellátásának korszerűsítését, a gázórák cseréjét tudta megvalósítani. Továbbá a Békéscsaba, Bessenyei út 17. szám alatti önkormányzati tulajdonú telken három szociális bérlakás felépítésére is sor került. 16.

Ki kell dolgozni a szociális alapon bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakások lakóinak mobilitását segítő intézkedéseket, ennek keretében I) zárt pályázati rendszer keretében elősegítendő a lakásmobilitás, II) célszerű bérleti-díj kedvezménnyel összekötött támogatási konstrukció bevezetése, melynek végső célja, hogy a bérlők piaci viszonyok között képesek legyenek a lakhatásuk megoldására. a) A minimum 4 évre megkötött 10 000 Ft/hó/ háztartás lakás előtakarékossági szerződés megkötését követő 3. hónap után minden 10 000 Ft után 3 000 Ft bérleti díj kedvezmény adható a lakás előtakarékosság idejére. b) 20 000 Ft /hó esetében a kedvezmény mértéke 5 000 Ft/hó lehet. A fentiek érdekében a Lakásrendelet az alábbi új rendelkezéseket tartalmazza: I. „Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság minden év július hónapban pályázatot hirdet a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások bérlői részére. A pályázatban csak azok a bérlők vehetnek részt, akiknek lakbér és közüzemi tartozásuk nincs. A kérelmekről Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság e Rendelet 4 számú mellékletében meghatározott szempontrendszer alapján a benyújtott pályázatok következtében rendelkezésre álló lakások bérbeadásáról legkésőbb a szeptemberi ülésén dönt. A pályázat során kérelem nyújtható be kisebb, nagyobb, valamint a kérelem benyújtásakor használt lakástól eltérő komfortfokozatú lakásra.” II. „Amennyiben a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlői minimum 4 évre szóló és háztartásonként legalább 10.000,-Ft/hó értékű előtakarékossági szerződést kötnek, a szerződés megkötését követő 3. hónaptól: a) minden10.000,-Ft után 3000,-Ft/hó bérleti díj kedvezményben b) minden 20.000,-Ft után 5000,-Ft/hó bérleti díj kedvezményben részesülnek.” 17. Át kell tekinteni az önkormányzati rendeletben szabályozott lakáshoz jutás pályázati szempontrendszerét. A Lakásrendelet módosításakor áttekintettük a lakáshoz jutás szempontrendszerét a változások leginkább a szociális rászorultság alapján bérbeadható lakásokra vonatkozó szempontrendszert érintették. Ezek közül legfontosabbak: - 6-ról 12-re emelkedett az értékelendő körülmények, szempontok száma, - változott a békéscsabai lakóhely, tartózkodási hely, a súlyozása, - módosult a gyermekekre vonatkozó számok elosztása,

47 Tervezet -

értékelési szempont lett a keresőtevékenység, vagy közfoglalkoztatás, a megtakarítás, hogy áll-e fenntartozása a pályázónak az önkormányzattal szemben, hogy az előző lakóhelyén volt-e lakbér vagy közüzemi tartozása. A fentiek mellett fontos változás, hogy szabályozásra került a szolgálati lakásokra vonatkozó szempontrendszer. 18.

Át kell tekinteni az önkormányzati intézmények által használt bérlakások egyes ágazatok közötti megosztását. A fenti célok megvalósítását jelentősen befolyásolta az önkormányzati intézményrendszer átalakulása. A Békés Megyei Önkormányzat, a Színház, a Bábszínház, és a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békés Megyei Önkormányzattal 1994. szeptember 29. napján kelt megállapodás szerint bérlőkijelölési jog alapján 42 lakást használt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az egyes intézmények fenntartásában bekövetkező változások okán a fenti megállapodást felmondta. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata áttekintette az intézmények lakáshasználatát és az alábbi döntéseket hozta: A Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet 2012. május 1. napján állami fenntartásba került. Az intézmény lakáshasználatának jogcímei áttekintése után Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2012. szeptember 28-i ülésén a Dr. Réthy Pál KórházRendelőintézet részére külön megállapodás alapján a korábbi 25 lakás helyett 21 lakás használatára - 3 év időtartamra - bérlőkijelölési jogot biztosított. A Békés Megyei Jókai Színház 2012. január 1. napjától Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásába került. A színház a korábbi évek döntései alapján 35 lakást használt úgy, hogy ebből 2 lakás a Békés Megyei Napsugár Bábszínház használatában volt. A Közgyűlés 2013. december 13-i ülésén az önkormányzati fenntartásba került Békéscsabai Jókai Színház és a Békéscsabai Napsugár Bábszínház részére külön megállapodás alapján 35 lakás használatára - 3 év időtartamra - bérlőkijelölési jogot biztosított. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Gyermekotthon és az egyéb megyei, állami intézmények dolgozói által - a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használt lakásokat a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 26.) önkormányzati rendelet szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezése alapján pályázati eljárás keretében adja bérbe. A közgyűlés a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztette a közfeladatot ellátó intézmények, szervezetek dolgozóira és munkavállalóira. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is bérlőkijelölési jogot biztosít a békéscsabai sportszervezetek részére, amelyet a lakásügyekkel foglalkozó bizottság évente felülvizsgál. A sportszervezetek összesen 15 önkormányzati tulajdonú bérlakást használnak.

48 Tervezet

VI. Önkormányzati tulajdonú lakásállomány

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Békéscsabán a rendszerváltás időpontjában 3 482 állami, illetve önkormányzati tulajdonú lakás volt, amelyekben 7 656 fő, a település akkori lakosságának 11,3 %-a lakott. Az önkormányzatok 1990 után tulajdonosként szembesültek az alacsony lakbérek és magas költségek mellett működő bérlakás-vagyon negatív hozadékának problémájával. A lakásvagyon megtartása lakbéremelést igényelt volna. A bérlakások értékesítése önkormányzati bevételt jelentett, helyi lakossági politikai támogatás mellett.15 Az Ltv. alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata is értékesítette a bérlakások nagy részét. 2000 évben az önkormányzati tulajdonú lakások száma nem érte el az 500-t. Az elmúlt években Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata lakásállománya folyamatosan „mozgásban van”, azaz változik. Az önkormányzati bérlakásállomány szerkezetében is megváltozott. A Honvédelmi Minisztérium – pénzbeli térítés ellenében – 2008. évben 15 db önkormányzati tulajdonú bérlakás bérlőkijelölési jogáról mondott le. E lakások közül 13 db bérlakás szociális rászorultság alapján lett bérbe adva, 2 db lakás ifjúsági garzonlakásként. 2011. évben további 4 db, 2014. évben további 7 db Honvédelmi Minisztériumi lakás bérlőkijelölési jogát „váltotta meg” az önkormányzat, amelyek közfeladatot ellátó személyek részére lettek bérbe adva. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013. szeptemberi ülésén döntött arról, hogy a kulturális és közművelődési ágazatból kivont ingatlanokat – négy lakóegység kialakításával – szociális bérlakásként hasznosítja. 2014. évben a „Békéscsaba Jamina városrész szociális célú rehabilitációja” című pályázat keretében három szociális rászorultság alapján bérbe adható bérlakás felépítésére került sor.

15

Dániel Zsuzsa: A bérlakás-privatizáció paradoxona Nemzeti ajándék vagy ráfizetés

49 Tervezet Az önkormányzati bérlakásállomány összetétele 2014ben 63 57

175 Szociális Intézményi

49

Bérlőkijelölés Átmeneti Költségelvű Ifj. garzon 107

70

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály

50 Tervezet

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Az önkormányzati bérlakás állomány 34 %-át a szociális, 66 %-át a nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakások alkotják. Ez utóbbi csoportba tartoznak az intézmények számára biztosított (13 %), a bérlőkijelölési jogú - HM, BM -, szolgálati lakások (21 %), az átmeneti elhelyezést biztosító lakások (9 %), a költségelvű bérlakások (11 %), az ifjúsági garzonház lakóegységei (12 %). A lakások 65 %-a összkomfortos. A szükséglakások száma csekély, a lakásokban magasabb komfortfokozat a lakások méretei miatt nem alakítható ki. VI.1. Az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos bevételek és kiadások 2008 – 2014 között

Forrás: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.

51 Tervezet Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bevételei a vizsgált időszakban összesen 554.446.386,- Ft-ot tettek ki. A bevételek átlaga évi átlaga 79.206.627,- Ft. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy ezek a bevételek viszonylag egyenletesen oszlanak meg, nincsenek közöttük nagyságrendi mértékű különbségek, a legkisebb és a legnagyobb tétel között mindössze közel 8.250.000,- Ft van. A bevételek 95 %-át adják a bérlők által fizetett lakbérbevételek, a fennmaradt 5 %-át pedig az üzemelési díjbevételek teszik ki. Önkormányzati lakások felújítása jogcímek szerint 2011. év Jogcím Szociális bérlakás

Felújított lakások száma 18

Felújítás összege (Ft) 2.621.307,-

Átmeneti lakás Ifjúsági garzonház Költségelvű bérlakás Szolgálati lakás Bérlőkijelölésű lakás

11

2.418.317,-

összesen:

-

1 4 5

57.500,975.051,809.187,-

39

6.881.362,-

Jogcím Szociális bérlakás Átmeneti lakás Ifjúsági garzonház Költségelvű bérlakás Szolgálati lakás Bérlőkijelölésű lakás összesen:

2012. év Felújított lakások száma 23 10 2 1 6 8 50

Felújítás összege (Ft) 4.076.000 805.157,363.250,203.052,1.483.439,712.678,7.643.576,-

Jogcím Szociális bérlakás Átmeneti lakás Ifjúsági garzonház Költségelvű bérlakás Szolgálati lakás Bérlőkijelölésű lakás összesen:

2013. év Felújított lakások száma 27 11 5 4 11 8 66

Felújítás összege (Ft) 3.346.517,849.528,360.989,272.028,1.007.684,697.033,6.533.779,-

Jogcím Szociális bérlakás Átmeneti lakás Ifjúsági garzonház Költségelvű bérlakás Szolgálati lakás Bérlőkijelölésű lakás összesen:

2014. év Felújított lakások száma 32 13 4 4 11 13 77

Felújítás összege (Ft) 3.530.712,2.801.214,165.364,299.212,1.976.133,3.150.570,11.923.205,-

Forrás: Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály

52 Tervezet

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi és Gazdasági Osztály Az önkormányzati lakáshasznosítás bevételei évről évre csökkennek. Ez a program még a múlt század utolsó évtizedében indult, amikor az önkormányzat nagyobb számban értékesített lakásokat magánszemélyeknek. A program lényege, hogy az önkormányzati lakások bérlői megvásárolhatták a lakásokat és törleszthették több éves (esetenként több évtizedes) futamidőre a lakás vételárát.

53 Tervezet

VII. A lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatási formái Békéscsabán VII. 1. A lakástulajdon megszerzésének segítése – Lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszere Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - a mindenkori éves költségvetésben előirányzott összeg terhére - kamatmentes kölcsön támogatást nyújt a lakással nem rendelkező családok, fiatalok otthonteremtéséhez (új vagy használt lakás vásárlásához, illetve lakás építéséhez). A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján az első lakástulajdon megszerzéséhez kettő, illetve többgyermekes családok maximum 1.300.000,-Ft-ot, más személyek maximum 1.000.000,-Ft-ot igényelhetnek. A támogatás iránti kérelmek minden év március 1. és 31. napja, valamint szeptember 1. és szeptember 30. napja között nyújthatók be. A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás iránti kérelmek elbírálása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Lakásügyi Bizottsága hatáskörébe tartozik (a továbbiakban: Lakásügyi Bizottság). Az igénylőknek öt év alatt kell visszafizetniük a támogatást. A támogatást igénylők számát, a támogatás összegét 2008. évtől az alábbi táblázat részletezi. Kamatmentes kölcsön támogatás 2008-2014 között Év

Támogatott családok száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

30 41 25 19 10 6 11

Költségvetési előirányzat Ft/év 45 000 000 40 000 000 38 900 000 18 000 000 10 000 000 6 000 000 7 600 000

Folyósított összeg Ft/év

Átlagos támogatás Ft

24 000 000 38 350 000 26 600 000 15 800 000 8 400 000 6 000 000 7 600 000

800 000 935 366 1 064 000 831 580 840 000 1 000 000 690 909

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály A fenti táblázat egyértelműen mutatja, hogy 2009. évtől folyamatosan csökkent a támogatást igénylők száma, csökkent az előirányzat, csökkent a folyósított támogatás. 2014. évben azonban ismét emelkedtek az igények ezért az eredeti előirányzat kiegészítésre került. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítását eredményező korszerűsítéséhez, felújításához kamattámogatást nyújtott azon társasházak részére, amelyek az önkormányzati kamattámogatás igénylésével egyidejűleg vissza nem térítendő támogatást igényeltek. A felújított lakások száma, költségmegoszlása Békéscsabán Felújított lakások Lakások Tulajdonosi Állami szám hozzájárulás támogatás Tolnai u. 1-3. 30 17 695 375 6 427 758 Vécsey u. 6-12. 56 54 232 336 25 074 699 Gábor Á. u. 13-15. 84 21 767 635 10 883 817 Lencsési út 40-42. 25 16 681 614 5 318 386 Wlassics sétány 8-10. 30 22 698 966 6 399 505 Összesen: 141 123 075 926 54 104 165

Összes költség 24 123 133 79 307 035 32 651 452 22 000 000 29 098 471 187 180 091

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Stratégiai-Fejlesztési Osztály

54 Tervezet VII. 2. Lakásbérlemények önkormányzati formái Az önkormányzati tulajdonú lakásállomány két nagy csoportja a szociális helyzet alapján bérbe adható (34 %), és a nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakások (66 %). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata bérlakásainak bérbeadása az alábbi jogcímeken történik. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának bérlakásállománya 2014. évben Lakásállomány Szociális nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakások száma összesen helyzet Önkormányzati Bérlőkijelölési jogú Átmeneti Költségelvű Ifjúsági alapján intézmények szolgálati lakások lakások bérlakások Garzon bérbe számára (HM, BM, házak adható biztosított intézmények, lakások (pályázati) sportszervezetek) száma 521 175 70 107 49 57 63 521 175 346 Önkormányzati bérlakások iránti igények Békéscsaba városában 2014. évben Bérlakás típusa Lakások száma Megüresedett lakások Beérkezett száma pályázatok/kérelmek száma Szociális rászorultság 175 17 128 alapján bérbe adható Önkormányzati 70 11 31 intézmények számára biztosított Bérlőkijelölési jogú, 107 szolgálati lakások Átmeneti elhelyezést 49 10 14 biztosító lakások Költségelvű bérlakások (Erzsébet lakópark) 57 7 19 Ifjúsági Garzonházak Dózsa György út 7. 28 1 6 Fövenyes u. 1/2. 33 7 19 Wlassich sétány 19. 1 0 0 Tolnai utca 2. 1 1 5 Összesen 521 50 208

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály VII. 2. 1. Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások A szociális célú bérlakásállomány a szociálisan rászoruló személyek, családok elhelyezésére szolgál. A rászorultság kritériumait a Lakásrendelet szabályozza. A szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások a város teljes területén szétszórtan helyezkednek el. Az 521 önkormányzati bérlakásból 175 db szociális rászorultság alapján adható bérbe. A szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások lakbére 2014. évben Komfortfokozat Lakbérövezet – bruttó lakbér Ft/m2/hó Kiemelt I. övezet II. övezet III. övezet Összkomfortos 490 307 264 223 és komfortos Félkomfortos 380 219 193 165 Komfort 288 165 143 121 nélküli Szükséglakás 143 97 51 25

55 Tervezet VII. 2. 2. Nem szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások Átmeneti lakások (Irányi u. 4-6.) Az átmeneti lakások frekventált helyen, a város központjában vannak. Lakói elsősorban önkormányzati, állami intézmények dolgozói. Az Irányi utca 4-6. szám alatt, három lépcsőházban összesen 51 komfortos lakás van, alapterületük 33 m2-től 75 m2-ig terjed.

A Lakásrendelet 40. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében - az átmeneti lakások esetén - a bérleti jog elnyerése kérelem alapján történik. A beérkező kérelmekről a Lakásügyi Bizottság dönt. A Békés Megyei Ingatlankezelő Vállalat megbízásából készült el 1974-ben az Irányi utcai átmeneti lakások B és C szárnya, amelyek 33 db lakásból állnak. 1979-ben készült el az A szárny, amely 18 lakást tartalmaz. Az Irányi utcai tömbház megépítése óta nem lett teljeskörűen felújítva - részleges lakás felújítások történtek - elavult, korszerűtlen. Az elmúlt években egyre nőtt azoknak a lakásoknak a száma, amelyek a karbantartásra szorulnak. Év 2010 2011 2012 2013 2014

Átmeneti lakásokra beadott pályázatok száma 2010 – 2014. évben Üres lakások száma Nem beköltözhető Benyújtott kérelmek állapotú lakások száma száma 10 2 12 12 2 15 10 4 10 14 6 10 10 2 14

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Az önkormányzati intézmények által használt lakások Békéscsaba megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 177 db lakást biztosít a településen dolgozó intézményi alkalmazottak lakhatásának segítésére. Ezek közül 141 lakás az oktatásban, közművelődésben, egészségügyben, szociális ellátásban dolgozók, sportolók, művészek elhelyezését biztosítják. 36 lakás HM, BM bérlőkijelölésű. A 268/2013. (XII. 13.) közgy. határozat alapján az önkormányzat a jogelőd Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ és az egyéb megyei,

56 Tervezet állami intézmények dolgozói által használt lakásokat szolgálati lakásként adja bérbe. Annak érdekében, hogy az elmúlt időszakban a fenntartóváltások miatt az egyes közfeladatot ellátó intézmények dolgozói a továbbiakban is jogszerűen tudjanak önkormányzati tulajdonú lakásokat bérelni, a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezések kiterjesztése indokolt volt a közfeladatot ellátó intézmények, szervezetek dolgozóira és munkavállalóira is. Az intézmények és sportszervezetek lakáshasználata: Az intézmény neve

Használt lakásszám

Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Napsugár Bábszínház Sportszervezetek Egyéb bérlőkijelölés (HM, BM) Önkormányzati, állami intézmények (szolgálati lakások) által használt Az összes önkormányzati, állami, megyei intézmény, szervezet (szolgálati lakások)

21 33 2 15 36 70 177

A bérleti jog feltétele - az általános feltételek mellett -, hogy:  a lakásbérleti szerződés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól,  a bérlő a lakásba mást a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be,  a lakáscsere-szerződés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes. Az önkormányzati intézmények számára biztosított lakásokban a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérrendszerét kell alkalmazni. A szolgálati lakásokra benyújtott pályázatok száma 2012 – 2014. évben Üres lakások száma Nem beköltözhető Benyújtott kérelmek állapotú lakások száma száma 2012 21 0 61 2013 16 0 29 2014 11 0 31 Év

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Bérlőkijelölési jogú szolgálati lakások Ezeket a bérlakásokat a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, a Magyar Honvédség Hódmezővásárhelyi Helyőrségparancsnokság szakemberei használják. Bérbeadásukra a 19/2009. (XII. 29.) HM rendeletben, a 75/2013. (XII. 18.) BM rendeletben, és az Ltv.-ben foglaltak az irányadók. A bérlőkijelölési jogú szolgálati lakások a bérlőkijelölési jog alapján jogszabály rendelkezése szerint és a Közgyűlés döntése alapján adhatók bérbe. A bérleti szerződés a bérlőkijelölési jog gyakorlására jogosult által meghatározott időtartamra szól. Költségelvű bérlakások Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata – a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében – 2002-ben és 2003-ban, két ütemben 57 db lakóházat épített az Erzsébet lakóparkban. Az Erzsébet lakópark lakóházainak átlagos alapterülete 60 m2, a lakóházakat kis kert veszi körül. Az önkormányzat célja a lakópark megépítésével a képzett, kvalifikált

57 Tervezet fiatalok Békéscsabán való letelepedése, az elvándorlás csökkentése. A bérbeadás pályázat útján történik, a bérlakásokban maximum 8 évig lakhatnak a bérlők, a bérleti díj 28.020,- Ft. A bérbeadás további feltétele a négy éves futamidőre szóló, havi 10.000,- Ft összegű lakáselőtakarékosság, valamint a 150.000,- Ft összegű óvadék megfizetése. Az Erzsébet lakópark lakóházainak átadásakor, illetve bérbe adásakor az önkormányzat gazdaságélénkítő, gazdaságfejlesztő céllal hosszú távú (10-20 év) keret-megállapodásokat kötött a város életében jelentős gazdasági szerepet játszó munkahelyteremtő beruházásokat végrehajtó gazdasági társaságokkal (Csaba Metál Zrt., Linemar Hungary Zrt.), valamint a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézettel, amely szerint az általuk megjelölt személyek a pályázati feltételrendszerrel összhangban jogosultak a lakáshasználatra.

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Ifjúsági garzonházak A fiatal párok lakáshoz jutását segíti az 1999-ben átadásra került Dózsa György utcai Ifjúsági Garzonház. Ez a lakhatási forma a fiatalok későbbi lakásvásárlását, illetve építését segíti elő. A munkahellyel, rendszeres jövedelemmel rendelkező fiatal házaspárok, élettársak elhelyezésére, otthonteremtésének biztosítására szolgálnak a garzonlakások. A lakóegységekben a bérleti-díj kedvező: 5.342,- Ft. A lakások kis alapterületűek, így azok fenntartási költsége is alacsony. A pályázat útján bekerülő ifjú párok legfeljebb 51 hónapig lakhatnak a lakásban. A bérleti jog időtartama alatt a bérlők takarékoskodnak (10 000 Ft/hó/fő összegű, négy éves futamidőre szóló lakás előtakarékosság megfizetését vállalják), hogy megkönnyítsék a későbbi lakásvásárlást vagy építést. A fiatalok beköltözéskor 70.000,Ft óvadék megfizetésére kötelezettek, amelyet a lakásból történő kiköltözéskor - amennyiben a lakást használatra alkalmas állapotban adják vissza - visszakapnak. Hasonló feltételekkel vehető igénybe a 2005-ben átadott „Felkelő Nap Háza” (Fövenyes utca 1/2.), amely szintén a fiatalok lakáshoz jutását segíti. Dózsa György út 7. szám alatti Garzonház A Dózsa György út 7. szám alatti ifjúsági garzon 28 db lakásból áll, kétszintes, 3 épületrészből áll, a garzonlakások átlagos alapterülete 31 m2. A bérbeadás további feltétele a 40. év alatti életkor.

58 Tervezet

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Felkelő Nap Háza (Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005-ben a Fövenyes utca 1/2. szám alatt 33 db lakásból álló ifjúsági garzonházat épített. A Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház négyszintes, a garzonlakások átlagos alapterülete 40 m2. A pályázók életkora nem haladhatja meg a 35. életévet.

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály VII. 3. A lakhatást segítő pénzbeli és természetbeni ellátások a 2008. és 2014. év közötti időszakban A Szoctv. 2. §-a értelmében a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Ebben az időszakban a települési önkormányzat lakhatást segítő támogatásokat állapíthatott meg a Szoctv.-ben foglaltaknak megfelelően normatív pénzbeli szociális ellátás vagy természetben nyújtott szociális ellátás formájában.

59 Tervezet A Szoctv. 25. §-a értelmében a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátására nyílt lehetőség. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára lakásfenntartási támogatás volt megállapítható. Az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti támogatások megállapítása történhet a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat polgármestere, valamint a települési önkormányzat jegyzője feladat- és hatáskörében. A lakhatás segítése a Szoctv.-ben foglalt pénzbeli és természetbeni ellátások formájában A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek (a továbbiakban: adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás) c) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: kiegészítő lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás). Normatív lakásfenntartási támogatás A 2008. január 1. és 2011. augusztus 31. közötti időszakban normatív lakásfenntartási támogatásra az a személy volt jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladta. A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség - amely a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel évente kerül meghatározásra a költségvetési törvényben - 2008. évben 425 Ft volt, 2009-2014. években 450 Ft. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2008 és 2014. között minden évben 28.500,- Ft volt. A 2011. szeptember 1. napjától a bekövetkezett jogszabályváltozásnak köszönhetően az ellátás megállapítása a következőképpen alakult: Normatív lakásfenntartási támogatásra volt jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sem volt vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. Normatív lakásfenntartási támogatás elismerhető lakásméret - komfortfokozatra tekintet nélkül 1 fő 35 m2 2 fő 45 m2 3 fő 55 m2 4 fő 65 m2 Ha négy személynél több lakik a háztartásban, akkor 65 m2fölött minden további személy után 5-5 m2

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály

60 Tervezet A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó - 100 Ft-ra kerekített - összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a támogatás összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint.

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály A normatív lakásfenntartási támogatás 2015. február 28. napjától megszűnt azzal, hogy 2015. március 1. napjától nem állapítható meg ilyen típusú támogatás, de azon személy részére, akinek 2014-ben került megállapításra, az egy év időtartamra szóló támogatás nem került megszüntetésre. Békéscsaba Megyei Jogú Város ezt követően, felismerve, hogy a lakosság jelentős hányadát érinti hátrányosan a támogatás megszűnése, helyi finanszírozású települési lakásfenntartási támogatást hozott létre. Adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kellett alkalmazni. Az adósságkezelési szolgáltatás megszűnését követően a szabályozás értelmében minden támogatásban részesülő személyt beidézett a hatóság annak érdekében, hogy az érvényben lévő szabályok alapján lakásfenntartási támogatás megállapításra kerüljön részére. Az intézkedés azt szolgálja, hogy az ügyfelek minél kevesebb hányadának keletkezzen ismételten adóssága.

61 Tervezet

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Az adósságkezelési szolgáltatás, továbbá az ahhoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás 2015. február 28. napjától megszűnt azzal, hogy az ezen időpont előtt megállapított támogatások a támogatási időszak végéig folyósításra kerülhettek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, felismerve, hogy a lakosság jelentős hányadát érinti hátrányosan a támogatás megszűnése, helyi finanszírozású települési adósságcsökkentési támogatást hozott létre. Előrefizetős fogyasztásmérő készülékek Magyarországon 2005 óta (központi jogszabályokban foglalt feltételek fennállása esetén) lehetőség nyílik előrefizetős fogyasztásmérő készülékek használatára. Az előrefizetős fogyasztásmérő alkalmazása egy egészen új gyakorlatot jelent a háztartások energia ellátásában. Az előrefizetős fogyasztásmérőt igénybe vett kliensek számára átláthatóbbá és közvetlenebbé vált a fogyasztás és a fizetés közötti kapcsolat. Mivel a rendszer nem engedi, hogy a fogyasztónak hátraléka keletkezzen, elkerülhető az eladósodás, a ki- és visszakapcsolás költsége. A bevont klienseknél egyfajta látásmódváltás figyelhető meg. A családok kivétel nélkül jobban, tudatosabban figyelnek a fogyasztásra, általában folyamatosan ellenőrizték az áramfogyasztásukat. Ezt a hozzáállást gyermekeiknek is megtanítják a családok. A hosszú távú haszon nyilvánvalóan az lesz, ha ez a szemlélet, magatartás idővel, megfelelő segítséggel és támogatással az élet egyéb területein, cselekvéseiben is megjelenik. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. Kiegészítő lakásfenntartási támogatás A közgyűlés döntése értelmében Békéscsabán kiegészítő lakásfenntartási támogatás folyósítására volt lehetőség, egészen a támogatási forma megszűnéséig. A kiegészítő lakásfenntartási támogatást a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek és családnak lehetett megállapítani, amennyiben a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás összege nem érte el a helyi lakásfenntartási támogatás szerint meghatározott mértéket. Ha a kiegészítő lakásfenntartási támogatás összege nem érte el a havi

62 Tervezet 500,- Ft-ot, akkor a jogosult részére 500,- Ft összegű ellátást kellett megállapítani. Ezen kiegészítő szabály alkalmazásával a lakásfenntartási támogatásban részesülők azonos ellátáshoz jutottak. A kiegészítő lakásfenntartási támogatási forma központi jogszabály változása okán 2011. december 31. napjával megszűnt.

Forrás: Békéscsaba megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Helyi lakásfenntartási támogatás Ezen támogatási forma azon békéscsabai bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek, továbbá háztartások számára nyújtható támogatási forma volt, akiknek jövedelme meghaladta a normatív és kiegészítő lakásfenntartási támogatás jövedelemhatárát és a lakásfenntartás költségei ezt indokolttá tették. A helyi lakásfenntartási támogatás esetén elismerhető lakásméret Elismerhető lakásméret komfortfokozatra tekintet nélkül 1-2 fő 3-4 fő 5 vagy több fő

legfeljebb 68 m2 legfeljebb 80 m2 legfeljebb 90 m2

A lakásfenntartási támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában 20% 25% 30%

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály A lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában költségnek minősült a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztés, a közös költség, a villanyáram-, a gáz,a víz- és csatornahasználati, továbbá szemétszállítási díj, valamint a tüzelőanyag-költség egésze. A kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a) 10 %-át meghaladta az egyszemélyes háztartás esetén, illetve, ha a háztartásban élő személyek több mint fele gyermek, vagy fogyatékos személy, b) 15 %-át meghaladta az a) pontba nem tartozó háztartás esetén. A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítását megelőzően az életkörülmények és a szociális helyzet feltárása céljából környezettanulmányt kellett készíteni.

63 Tervezet A helyi lakásfenntartási támogatás igénybevételének kizáró oka volt, ha a kérelmező és a háztartásában együtt élő személy a támogatott lakáson kívül a Szoctv. szerinti vagyonnal rendelkezett. A normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek és családnak önállóan helyi lakásfenntartási támogatás nem volt nyújtható.

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály A helyi lakásfenntartási támogatási forma 2011. december 31. napjával megszűnt. A 2012. január 1. napja előtt megállapított ellátások esetében, ha a felülvizsgálat eredményeképpen a normatív lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek megfelelt a támogatott, akkor 2012. április 1. napjától ezen a jogcímen részesült a továbbiakban az ellátásban. Adósságkezelési szolgáltatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. január óta nyújt adósságkezelési szolgáltatást Békéscsaba rászoruló lakosainak. Kezdetben a víz- és csatornadíj valamint az önkormányzati lakbérhátralék esetén nyújtott támogatást az önkormányzat. 2007 őszétől további adósságtípusokra terjesztette ki az önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatását. Így az áram-, a gáz- és a lakásszövetkezeti lakbértartozás esetén is igénybe vehető a szolgáltatás. 2008-ban további két szolgáltató bevonására került sor, amelynek keretében a CsÜSz Kft. és a társasházközösségek felé fennálló tartozásokra kiterjesztette az önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatást. A fentiek alapján Békéscsaba lakossága az Szoctv.-ben szabályozott szinte valamennyi adósságkezelési szolgáltatást igénybe vehette. A szolgáltatásban részesíthető volt az a család vagy személy a) akinek az adóssága meghaladta az 50 000 forintot, és b) a fennálló tartozása legalább 6 havi, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, és d) akinek vagyona nincsen, és e) aki elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és f) aki vállalja a kezelt adósság legalább 25 %-ának – önrész – megfizetését egy összegben, vagy a hitelezőkkel kötött szerződés alapján legfeljebb 18 havi részletben, és

64 Tervezet g) aki vállalja a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ adósságkezelési tanácsadójával való együttműködést, és abban az adósságkezelési megállapodásban foglalt módon részt vesz. A támogatás igénybevételének valamint folyósításának feltételei a jogszabályváltozások értelmében többször módosultak a 2008. és 2014. év közötti időszakban. Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősült. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatta meg az adósság 75 %-át és összege a fenti időszakban legfeljebb 150.000 és 200.000 forint között lehetett. A támogatás nyújtható volt egy összegben, vagy az adós vállalásától függően havi részletekben. Ha az adós egyidejűleg többféle adósságtípus kezelését kérte, akkor az adósságcsökkentési támogatás a kezelt adósságtípusok arányában felosztva került meghatározásra. Amennyiben a kezelendő adósságtípusok együttes összege a 200.000 Ft-ot meghaladta, az adósságcsökkentési támogatást ahhoz az adósságtípushoz kellett nyújtani, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra volt jogosult. Ennek nyilvánvaló célja, hogy a további adósságok felhalmozása elkerülhető legyen. Az adósságkezelési tanácsadást a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ munkatársai végezték. Az adósnak az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem benyújtását majd megállapítását követően együtt kellett működnie a tanácsadóval, akivel az adósság rendezésének feltételeiről adósságkezelési megállapodást is kötött.

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály A Szoctv. szerinti adósságkezelési szolgáltatás 2015. február 28. napjával megszűnt, azzal, hogy a korábban megállapított támogatások a megállapítási időszak végéig folyósításra kerülhettek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, felismerve, hogy a támogatás megszűnése a település lakosságának jelentős részét hátrányosan érintené, 2015. március 1. napjától létrehozta a helyi finanszírozású települési adósságcsökkentési támogatást. Szemétszállítási díj átvállalása A szemétszállítási díj átvállalását kérhette az a díjfizetésre kötelezett személy, akinek: a) az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladta meg család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, gyermekét egyedül nevelő személy esetében 120 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át, 60 év feletti egyedül élő személy esetében 170 %-át, 70 év feletti egyedül élő személy esetében 200 %-át és b) nem rendelkezett az Szt-ben körülírt vagyonnal.

65 Tervezet A szemétszállítási díj átvállalására vonatkozó ellátást a lakásfenntartási támogatás mintegy „negyedik pilléreként” vezette be Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. A cél az volt, hogy a nagy alapterületű, elsősorban kertes házakban lakó, idős, kevés kommunális hulladékot „termelő” családokat tehermentesítse ily módon az önkormányzat. Lakásfenntartási támogatásban részesülő kérelmező szemétszállítási díj átvállalásban nem részesülhetett. Az évek során a szemétszállítási díjban részesülők száma és a kifizetett összegek nagysága is csökkent, aminek az az oka, hogy az ellátásra szorulók elsősorban lakásfenntartási támogatást igényeltek - amennyiben a jövedelmük alapján erre az ellátásra jogosultak -, tekintettel arra, hogy ezen ellátás magasabb összegű volt.

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Szemétszállítási díj támogatása Ezt a típusú támogatást az önkormányzat 2010. január 1. napjától vezette be, arra való tekintettel, hogy az idős személyekről általánosságban elmondható, hogy sokkal kevesebb kommunális hulladék keletkezik háztartásukban, mint egy család esetében. A támogatás tartalma a következő volt: Az önkormányzat a kommunális szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatási díj megfizetéséhez (a továbbiakban: szemétszállítási díj) jövedelmi, vagyoni helyzetétől, foglalkoztatási jogviszonyától függetlenül támogatást állapít meg: a) a 70. életévét betöltött egyedülálló kérelmezőnek, vagy b) a 70. életévét betöltött kérelmezőnek, amennyiben házastársával, élettársával, egyenesági leszármazójával és annak élettársával vagy házastársával, továbbá testvérével él közös háztartásban, vagy c) annak a kérelmezőnek, aki a 70. életévet betöltött személynek e bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója, és vele életvitelszerűen egy háztartásban él. A támogatás az a) és b) esetben akkor volt megállapítható, ha az abban meghatározott kérelmezők, hozzátartozók legalább 6 hónapon keresztül életvitelszerűen közös háztartásban éltek. A támogatás további feltétele volt, hogy a kérelmezőnek nem lehetett tartozása a szolgáltató felé. Összege a szemétszállítási díj 33 %-a volt, így a következőképpen alakult: - 2010. január 1. és 2010. március 31. napja között saját edénnyel rendelkező személy esetében 565 Ft, bérelt edény esetében 610 Ft, - 2010. április1. és 2010. december 31. napja között saját edénnyel rendelkező személy esetében 600 Ft, bérelt edény esetében 650 Ft, - 2011. január 1. és december 31. napja között sajátedénnyel rendelkező személy esetében 640 Ft, bérelt edény esetében 690 Ft,

66 Tervezet -

2012. január 1. és február 28. napja között saját edénnyel rendelkező személy esetében 640 Ft, bérelt edény esetében 691 Ft volt a támogatás összege havonta. A támogatás a szolgáltató felé került utalásra és 2012. február 28. napjával szűnt meg. A 2010. január 1. és 2012. február 28. napja közötti időszakban összesen 3725 fő részesült megközelítőleg 60.500.000,-Ft összegű ellátásban ennek a támogatási formának köszönhetően. VII. 4. Lakhatást segítő intézményi ellátási formák Az ember élete során többször változtat lakóhelyet. Ezt befolyásolhatja kezdetben szülei helyzete, tanulmányai helyszíne, majd a munkahely és a családalapítás, valamint a nyugdíjas évekre kialakított lakáskörülmények. Krízishelyzetbe került egyének intézményi keretek között biztosított lakhatásának megoldására Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részére e tekintetben a Gyvt. és az Szoctv. is tartalmaz feladatokat. Mindkét jogszabály elemei horizontálisan és vertikálisan is egymásra, illetve egymás mellé épülnek, különválasztva ezzel a hatósági munkát, a pénzbeli és természetbeni ellátásokat és a szolgáltatásokat, ezen belül az alapellátás és a szakellátás rendszerét. Az ellátandó feladatok alapvetően a települések állandó lakosságától függnek. A feladatellátás címzettjei részben a települési önkormányzatok. A jogszabályok előírják továbbá, hogy az egyes ellátási típusok férőhelyszámát a lakosság részéről jelentkező ellátási szükséglet szerint kell kialakítani. A Gyvt. a gyermekek, a Szoctv. az idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, és a hajléktalanok csoportját nevezi meg. A Gyvt. szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat kötelező feladata a bentlakásos ellátások közül a gyermekek átmeneti otthona és a családok átmeneti otthona működtetése. A Szoctv. szerint a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint – amennyiben a lakossági szükségletek indokolják – hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Mind az átmeneti mind a tartós bentlakásos elhelyezés tekintetében a jogszabály elsősorban az időskorú és a hajléktalan személyek elhelyezését adja a megyei jogú városok feladatául. Békéscsabán a törvény által előírt átmeneti ellátási formák biztosítását a gyermekek vonatkozásában maradéktalanul teljesíti az önkormányzat. A felnőttek tekintetében az átmeneti ellátásoknál a törvényben szabályozott három ellátási forma helyett kettő (időskorúak gondozóháza és hajléktalan személyek átmeneti szállása), a tartós elhelyezési formáknál a kötelezően előírt egy ellátási forma (idősek otthona) biztosított. A törvény egyfajta ajánlott lehetőségként említi, „lakossági szükségletek” függvényében teszi feladattá a hajléktalan személyek két tartós bentlakásos intézményének, a hajléktalanok otthonának és a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének működtetését. Ilyen intézmények a megyeszékhelyen nem működnek. Az intézményrendszer egy része 2010 után több hullámban állami fenntartásba került, de több olyan intézmény is van, amelyek fenntartását nonprofit alapon egyházi vagy alapítványi szolgáltatók látják el. Ezekről az intézményekről részletesebben a VI. 5. fejezetben lehet olvasni.

67 Tervezet Átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó intézményi formák Békéscsabán

Gyvt. szerinti ellátások

Gyermekek átmeneti elhelyezése

Szoctv. szerinti ellátások

Felnőttek átmeneti elhelyezése

Felnőttek tartós elhelyezése

Helyettes szülői hálózat

Időskorúak gondozóháza

Gyermekek átmeneti otthona

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

Családok átmeneti otthona

Idősek otthona

A bentlakásos intézményrendszer igénybevételének szándéka lehet egy nagyon tudatos és önkéntes elhatározás, de terelheti az egyént a helyzete adta bizonyos értelemben vett kényszerszituáció az ilyen típusú intézmények felé átmenetileg vagy véglegesen is. A bentlakásos intézmény választásánál figyelembe kell venni az egyéni szükséglet mellett, hogy milyen önkormányzati jellegű intézmények állnak rendelkezésre típusuk szerint, melyik fenntartó – önkormányzati, állami, egyházi, magán – iránt érez bizalmat a rászorult, másrészt tekintettel kell lenni az egyén, illetve családja anyagi tehervállalási képességeinek határaira is. Bentlakásos intézményben történő elhelyezés általános feltételei Békéscsaba Megyei Jogú Város a Gyvt-ben és a Szoctv-ben a személyes gondoskodás keretébe tartozó kötelező jellegű feladatait kistérségi fenntartású intézményekkel látja el. A Békéscsaba közigazgatási területén lévő telephelyek ingatlanait Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése vagyonkezelési és használati szerződés keretében adta át működtetésre a kistérség részére. A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás három bentlakásos intézményt tart fent. Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistársági Társulás által fenntartott bentlakásos ellátást nyújtó intézmények Intézmény neve Bentlakásos ellátási forma Férőhelyszám Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Időskorúak gondozóháza 4 Központ Idősek otthona 166 Békéscsaba, Ady Endre utca 30-34. Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona Idősek otthona 124 Békéscsaba, Lencsési út 85. Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Helyettes szülői hálózat 13 Gyermekjóléti Központja Gyermekek átmeneti otthona 6 Családok átmeneti otthona 22 Békéscsaba, Szabadság tér 9. Hajléktalanok átmeneti szállása 30 Összesen: 365

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály

68 Tervezet Gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátása A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti munkacsoport feladatait Békéscsabán 9 fő családgondozó és 2,5 fő családgondozó asszisztens látja el. A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az észlelő-és jelzőrendszer működésének a biztosítása. Az észlelő- és jelzőrendszer működtetése az egyik legfontosabb eszköz a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséhez, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez. VII. 4. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gyermekek részére Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthona biztosítja a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társuláshoz tartozó településen lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakhatási lehetőség nélkül maradt szülő (k) és gyermek (ek) részére az együttes lakhatást, befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott, vagy várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, szükség szerint további ellátást nyújt.

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 2014. szeptember 30-ig az otthon 4 lakószobájában 16 fő elhelyezésére nyílt lehetőség. A tél közeledtével egyre nagyobb igény mutatkozott a gondozott családok körében a Családok Átmeneti Otthonának férőhely bővítésére. 2014. október elejétől egyre több nehéz sorsú, lakhatási, életvezetési, gyermeknevelési problémákkal küzdő család került a Gyermekjóléti Központ látókörébe. Ezek a sok problémával küzdő, sokszor mélyszegénységben élő családok kaptak lehetőséget a védett környezetben való élethez. A Gyermekek Átmeneti Otthonának kihasználatlansága vezetett arra, hogy a fenntartó kezdeményezte a már meglévő 4 lakószoba 2 lakószobára csökkentését, ezzel párhuzamosan 16 főről 22 fő férőhelyre a Családok Átmeneti Otthona engedélyezett és a finanszírozásba befogadott férőhelyeinek növelését, hiszen a Családok Átmeneti Otthonában állandó a várakozók jelentős száma. A szolgáltatói nyilvántartásba a változások bejegyzésre kerültek.

69 Tervezet Szobák kihasználtsága 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%

1‐es  szoba 2‐es  szoba 3‐as  szoba

Forrás: Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ A 2014. évben 8 család, 29 fő, ebből 13 fő felnőtt, és 16 fő gyermek kapott lakhatási lehetőséget az Otthonban. A 2014. évben 4 új eset, 7 felnőtt, 11 gyerek került be az Otthonba. A bentlakó családok közül 4 család volt védelemben, ebből 7 felnőtt és 9 gyermek volt érintett. 4 családot gondoztunk alapellátásban, ebből 6 felnőtt és 7 gyermek volt érintett. A gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 20 15 10 gyermekek  sz.

5 0 0‐3év

4‐5 év

6‐14 év

14‐18 év

Összesen

Gondozási napok  havi  botásban

800 600 400 200

ellátási december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

január

0

Forrás: Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 2014-es évben az otthonban lakó összes család Békéscsabai lakcímmel rendelkezett, a gondozási napok száma 5012 nap, ez 13,97 ellátott, ebből felnőtt 2127 gondozási nap, gyermek 2885 gondozási nap.

70 Tervezet A bentlakó családok közül 2 család halmozottan hátrányos helyzetű. A négy bekerült új családból egy anya válság helyzetben lévő várandós anya volt. A családi összetétel szempontjából, a 8 családból 3 volt csonka család, 3 család élt házasságban, 2 család élettársi kapcsolatban. 15 10

december

november

oktober

szeptember

augusztus

július

hónap vált. június

0 május

családok sz.

január február március április

5

Felnőtt Gyerek

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Képzettségük, végzettségük szempontjából alacsony szint tapasztalható, általában 8 általános iskolai végzettségűek voltak a családok, voltak szülők, akik szakmával rendelkeztek. Érettségizett, vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkező bentlakó nem volt 2014-ben. A bekerülés főbb okai: Legjellemzőbb a lakhatási probléma volt, amely összekapcsolódott a hajléktalanná válás veszélyével, 1 esetben elégtelen lakáskörülményekkel küzdött a család. Nagy számban, szinte minden bekerült családnál tapasztalhatták a szülők részéről életvezetési, pénzbeosztási és gyermeknevelési problémákat. 2014-ban 3 család esetében találkoztak olyan esettel, ahol a családban vagy a férfi vagy a nő szenvedély betegséggel küzdött. A bentlakó családok tagjai pszichés problémákkal is küzdöttek, amelyet klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter kezelt. Rendszeres pszichés segítésben a Gyermekjóléti Központban, illetve a Pszichológiai Tanácsadóban részesültek. Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – ideiglenes jelleggel - aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy az elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A fentieken túl elhelyezhető az a gyermek, akinek szülőjét (gondviselőjét) a települési önkormányzat jegyzője gyermeke védelembe vétele során az átmeneti gondozás igénybevételére kötelezett. A szakmai feladatokat 2 fő látja el, a szakmai program a szükséges mellékletekkel együtt és az átszervezés a férőhelyek módosításának megfelelően megtörtént.

71 Tervezet

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 2014-ben összesen 11 család 15 gyermekének biztosították az átmeneti gondozást. A gondozási napok száma 1909 volt az elmúlt évben, ez 5,23 ellátott éves szinten. A nemek szerinti megoszlás: 6 fiú, 9 lány, 1 fiú kétszer vette igénybe az átmeneti gondozást. A gondozás megszűnésével egy gyermek átmeneti nevelésbe került. Négy gyermek a Családok Átmeneti Otthonába költözött a szüleivel. A bekerülés főbb indokai: felügyelet hiánya 3 eset, családi konfliktus 7 eset, magatartási problémák 4 eset, gyermek saját kérésére 1 eset családi konfliktus az esetszámokon belül ezek halmozott adatok.

72 Tervezet

Helyettes szülői tevékenység évek óta ténylegesen nem működik, jelenleg annak teljes körű felülvizsgálata és újraszervezése megkezdődött a jogszabályok módosítása alapján. VII. 4. 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények felnőttek részére Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás ideiglenes jelleggel legfeljebb 1 évi időtartamra teljes körű ellátást biztosít azoknak az időskorúaknak, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyeknek, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Időskorúak gondozóháza A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretein belül 2011. évben Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén az időskorúak gondozóháza összesen 59 férőhellyel biztosított átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátást. Az átmeneti elhelyezést nyújtó gondozóházak nem töltötték be a törvény által meghatározott funkciójukat. A tapasztalat azt mutatja, hogy erre az ellátási formára igény nem mutatkozik, amelyet alátámaszt a jelenleg is üresen álló 4 férőhely.

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ

73 Tervezet Hajléktalanok átmeneti szállása Az átmeneti szállás feladata, hogy az illetékességi területen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek részére meghatározott ideig szállást és szociális gondoskodást biztosítson. Az intézmény segítséget nyújt a hajléktalan emberek életvezetéséhez, életviteléhez, elősegítve a szociális ellátások igénybevételét, elérését. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.16 Ezért szakosított átmeneti ellátásként a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ keretén belül működik a hajléktalan személyek átmeneti szállása. Az intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik 2016. december 31-ig, a tárgyi feltételek nagyfokú hiányosságából adódóan.

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 2014-ben 70 fő (49 fő férfi és 21 fő nő) vette igénybe a hajléktalan szálló szolgáltatásait, a gondozási napok száma 7550. A bentlakók napi átlaga 21 fő.

Az életkori megoszlást ábrázoló diagramokból jól érzékelhető nálunk is az az országos jelenség, hogy a hajléktalan emberek zöme a 40-59 év közötti korosztályt képviseli. Az sem

16

Szoctv. 84. § (2)

74 Tervezet egyedülálló, hogy a hajléktalanok között a nők aránya 25 % körüli értéket mutat, ami az elmúlt 10 évben emelkedett meg a korábbi 4-5 %-ról.

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Az ellátást igénybevevők felvételkor tájékoztatást kapnak az intézmény szolgáltatásairól, a bent tartózkodás feltételeiről, illetve a házirendről. Az új lakó írásban nyilatkozik arról, hogy a házirendben foglaltakat tudomásul vette és betartja. Az átmeneti szálláson tartózkodó hajléktalan emberekkel a bent tartózkodás első 30 napjára térítési díj nem fizettethető, de annak lejártával a lakók napi 160 Ft térítési díjat voltak kötelesek fizetni a KTT határozata valamint a helyi rendelet alapján 2014-ben. Azok a kliensek, akik nem rendelkeztek rendszeres jövedelemmel, és nem tudták vállalni beköltözésükkor a térítési díj megfizetését, intézményi tartózkodásuk idejére költségmentességet kaptak.

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A Hajléktalanok Átmeneti Szállására érvényes intézményi térítési díjakat az alábbi táblázat tartalmazza: Intézményi térítési díjak a Hajléktalanok Átmeneti Szállásán 2014. évben Jövedelemkategóriák Ft/nap/fő Ft/hó/fő 1 – 28500 Ft jövedelemig 170Ft 5 100Ft 28501 – 57000 Ft jövedelemig 340Ft 10 200Ft 57501 – 85500 Ft jövedelemig 510Ft 15 300Ft 85501 Ft jövedelem felett 680Ft 20 400Ft

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a szociális intézmények által biztosított szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról. 3. melléklet

75 Tervezet Probléma, hogy a szálló a városközponttól messze, megközelítése igencsak körülményes. Az épület műszaki állapota jelentős mértékben leromlott, felújítása nem gazdaságos, csak új építésű épületben érdemes tovább gondolkodni. VII. 4. 3. Tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmények felnőttek részére Tartós bentlakást nyújtó idősek otthonában az alábbi feltételeknek megfelelő egyéneket látják el: - napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti elhelyezést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy - a vonatkozó jogszabályban rögzített gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények között élő személy - 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes személy, aki 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkezik. Idősek Otthona Az idősek otthonaiban azoknak az ápolását, gondozását végzik elsősorban, akik a nyugdíjkorhatárukat betöltötték, és egészségi állapotuk rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Felvehető az is, hogy betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni, ha betöltötte a 18. életévét és ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.17 Idősek ápolását biztosító tartós bentlakásos intézményt először egyházi fenntartók működtettek Békéscsabán. Az állami fenntartó csak az 1950-es évek végén kapcsolódott az ellátásba és jelenleg 3 telephelyet működtet eltérő létszámmal (37-129 fő). Tartós bentlakást nyújtó idősek otthona ellátása tekintetében a tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősek otthonaiban évről évre egyre rosszabb egészségi állapotú személyek kerülnek, aminek következtében a gondozási munkát háttérbe szorítva előtérbe kerülnek az ápolási feladatok. Ez jelentős többlet költséget ró az intézményre, hiszen magasabb a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz igény, valamint egyre inkább szakápolási teendők válnak szükségessé, ami elengedhetetlenné teszi az ápoló személyzet magasabb szintű szakmai tudását, továbbképzését, valamint megköveteli, hogy egészségügyi végzettségűek is minél magasabb számban legyenek jelen. Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a a személyt, akinél a jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. Ellátásuk, felügyeletük fokozott figyelmet igényel ápolóik részéről.18 A bentlakásos intézményekben történő elhelyezéssel kapcsolatos ügyintézés az intézmény Ady Endre utca 30-34. szám alatti székhelyen történik. Az elhelyezésekről az ide vonatkozó jogszabályi előírások betartásával az intézmény vezetője dönt. A korábban megszüntetett jogerős működési engedély hiánya miatt - telephelyekről a férőhelyek átcsoportosítása miatt a telephelyen a korábbi 91 férőhely 133 férőhelyre bővült - 42 férőhellyel nőtt - azonban az intézmény tárgyi feltételei további férőhely bővítésére már nem alkalmasak. A Csaba Utcai Idősek Otthonában 37 fő az engedélyezett férőhelyek száma, az év során közel 100%-os kihasználtsággal működött. A Csaba Utcai Idősek Otthona működési engedélye 17 18

Szoctv. 68. § (1)-(2) Szoctv. 68. § (4)

76 Tervezet határozott idejű, 2014. december 31. napjáig szólt a tárgyi feltételek hiányosságai miatt, illetve az ellátottakként 6 m²/fő biztosításának hiánya miatt, amelynek meghosszabbítása ellátási érdekből megtörtént 2016. december 31. napig. Az engedélyező hatóság a tárgyi feltételek javítását ütemezetten kéri végrehajtani. Orvosi szoba biztosítása, a zsúfoltság megszüntetése, illetve teljes körű akadálymenetesítés megvalósítását kell az intézménynek a megadott határidőig elvégezni. A Bankó András Utcai Idősek Otthona 25 férőhelyen biztosított ellátást. A tárgyi feltételek a jogszabályi előírásoknak nem feleltek meg (13 fő egy légterű szobákban történő elhelyezése, korszerűtlen nyílászárók), működési engedélye határozott idejű, 2014. december 31.-ig szólt. A bentlakásos intézményi igények ismeretében ezen telephelyen az ellátást megszüntették, valamennyi ellátott elhelyezése az Ady utcai Idősek Otthonában biztosított volt az ott létrehozott 42 férőhelyen. A Bartók Béla Úti Idősek Otthona (44, majd 25 férőhely) működési engedélye is határozott idejű volt, (2014. december 31.) a telephelyről az ellátottak költöztetése megtörtént az Ady Endre és Csaba utcai telephelyekre. Az Ady Endre Utcai Idősek Otthonában új terápiás részleg került kialakításra, melyhez forrást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosított 5.000.000 Ft. Az új szolgáltatás nagyon sokat javít az ellátottak napi komfortérzetén. Helyet kapott sószoba, infrakabin. Új fizioterápiás gépek kerültek beszerzésre, melyek nagymértékben segítik az ápoltak egészségi állapotának javítását, a mobilizálást, a fájdalomcsökkentésben igen hatékonyan működnek közre. Békéscsaba Megyei jogú Város Önkormányzata 1999. november 18-án kelt határozatával létrehozta a Csabai „Életfa” Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaságot. Az intézmény az alapító okiratban megjelölt alapfeladata: szociális ellátás elhelyezéssel. 2007. június 28. ülésén Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Csabai „Életfa” Kht. egyszemélyes tulajdonosa, döntött arról, hogy a Csabai „Életfa” Nyugdíjasházban megüresedő férőhelyeket általános szintű idősek otthoni férőhellyé kell minősíteni. Békéscsaba Megyei jogú Város Önkormányzata a 332/2007. (VI. 28.) közgyűlési határozatban döntött arról, hogy a Csabai „Életfa” Kht. 2008. január 1.-től a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás önálló költségvetési intézményeként működteti. A fenntartó határozatában foglaltak szerint, 2010. március hó 31. napjával az intézmény beolvadt a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központba, jogutódlással megszűnt (beolvadás), a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ telephelyeként működött tovább. 2014. július 1. napjától kezdődően a Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona ismét önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működik. A szolgáltatói nyilvántartás alapján az alábbi szolgáltatások nyújtására jogosult: - ápolást, gondozást nyújtó szociális intézmény: 124 férőhely, ebből 34 emelt szintű, 90 átlagos ápolást, gondozást nyújtó férőhely. Az Életfa Idősek Otthonában emelt szintű szolgáltatás igénybe vételére is van lehetőségük az ott lakóknak. Az otthon lakrészei 9, 22, 30 m2 alapterületű apartmanok. A 19 és 22 m2-es, egy szobás lakrészekben 2, a 30 m2-es 1,5 szobás lakrészben 3 fő kap elhelyezést. Minden lakrészhez teakonyha, mosdó és terasz tartozik.

77 Tervezet

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Osztály Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az ilyen jellegű intézményekkel kapcsolatos érvényes intézményi térítési díjakat az alábbi táblázat tartalmazza: Tartós bentlakásos ellátásban részesülők intézményi térítési díjai 2014. évben19 Ellátási típus Férőhely Intézményi térítési díj Ft/fő/nap Ft/fő/hó Idősek BKESZK Általános szint 166 2 800 84 000 otthona Életfa Általános szint 90 3 170 95 100 Emelt szint 34 3 170 95 100

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a szociális intézmények által biztosított szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról. 1. és 2. melléklet VII. 5. Egyéb, nem önkormányzati (kistérségi) fenntartásban működő intézményi ellátási formák Az emberek közötti segítségnyújtás nem formalizáltan már évezredek óta létezik Magyarországon a rendszerváltás után az önkormányzatiság kialakulásával a szociális és a gyermekvédelmi intézményrendszer számottevő része a települési és a megyei önkormányzatok fenntartásába került, de újra tért hódítottak az egyházi és megjelentek más nonprofit jellegű szolgáltatók, amelyek a közösségi fenntartás mellett szerepet vállaltak a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. 2010-ben e téren jelentős mértékű paradigmaváltás következett be. A 2011. évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzati fenntartásban lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények 2012. január 1-jével állami fenntartásba kerültek, 2013. január 1.-jétől pedig a fogyatékos, a pszichiátriai és a szenvedélybeteg személyek átmeneti és tartós bentlakást nyújtó ellátásának megszervezése és az intézmények fenntartása is állami kötelezettséggé vált. Az átvett intézmények állami fenntartói és módszertani támogató feladatait a 316/2012. (XI. 13.) Kormányrendelet alapján, 2013. január 1-jétől a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. 2014. január 1.-től további szociális és gyermekvédelmi intézmények kerültek állami fenntartásba.

19

A táblázatban nincs szerepeltetve az Ady Endre Utcai Idősek Otthonában lévő, átmeneti elhelyezést igénylők számára kialakított 4 férőhely.

78 Tervezet VII. 5. 1. Állami fenntartású bentlakásos intézmények Békéscsabán Az állami fenntartású bentlakásos intézmények (mind a gyermekvédelmi, mind a szociális téren) fenntartói feladatait Békéscsabán a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Békés Megyei Kirendeltsége látja el. A kirendeltséghez 6 intézmény tartozik:  Békés Megyei Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum (székhely: Békés);  Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum (székhely: Szarvas);  Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ (székhely: Békéscsaba);  Körösladány Város Önkormányzat Egyesített Szociális Intézmény (székhely: Körösladány);  Eleki Pszichiátriai Betegek Otthona (székhely: Elek);  Békéscsabai Egyesített Szociális Intézmény (székhely: Békéscsaba). Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ A központ székhelye Békéscsabán található, a Degré utca 59. szám alatt. A központ jogelődjét 1978-ban alapították Fogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthona néven. Ez a jogelőd intézmény az első olyan intézmény volt Békés megyében, amely kiskorú fogyatékos gyermekek bentlakásos ellátására szakosodott. Az elmúlt 37 évben az intézmény számos átalakítást és fenntartóváltást megélt, tevékenysége számottevően bővült. Napjainkban az intézmény két jól elkülöníthető tevékenységi körrel rendelkezik. Ezek a Szociális Intézményegység és a Gyermekvédelmi Intézményegység. A Szociális Intézményegység vegyes profilú intézményként többféle ellátási forma megszervezését biztosítja összesen 192 férőhelyen. 2007. július 1-én hozta létre az akkori fenntartó, Békés Megye Önkormányzata a Központ másik intézményegységét, a Gyermekvédelmi Intézményegységet. Az Intézményegység célja a szakellátásba utaltak ellátási szükségleteire alapozva olyan gyermekvédelmi rendszer kiépítése és fenntartása, amely egyéni gondozással, képzéssel, felzárkóztatással, személyiségfejlesztéssel, a munka világába történő bevezetéssel. Tevékenységei a következők:  Otthont nyújtó ellátás,  Fiatal felnőttek számára elrendelt utógondozói ellátás,  Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás,  Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése. Békéscsabai Szociális Intézmény Békéscsabán a 4-es Honvéd utca 2. szám alatt működik ez az intézmény. Profiljába a szenvedélybetegek tartós bentlakásos ellátása tartozik. A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. A szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona 2005. második felében kezdte meg a működését Békéscsabán, az Ady Endre Utcai Idősek Otthonában 31 fő részére. Az 54/2011. (VIII. 10.) számú KTT. határozat és a vonatkozó működési engedélyek módosításai értelmében az Ady Endre utca 30-34. telephelyen a meglévő 31 fő szenvedélybetegek otthona férőhelyet megszüntették, és a 4-es Honvéd utca 2. szám telephelyen 18 fő férőhelyet alakítottak ki szenvedélybetegek tartós ellátásra. Az alábbi diagramból a szenvedélybetegek otthonában ellátottak és a fenntartott férőhelyek számát lehet kiolvasni:

79 Tervezet Szenvedélybetegek otthonában férőhelyek és ellátottak száma 2008 2012 között Békéscsabán 35 30

31

29

31 30

31

29

Fő

25 18 17

20

18 19

15

Férőhelyek száma Ellátottak átlagos száma

10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

Évszám

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ A táblázatban látható, hogy a szenvedélybetegek tartós ellátására 2010-ig 31, utána 18 férőhely volt fenntartva. Ez a férőhelyszám-csökkenés akkor történt, amikor ez az ellátás „átköltözött” az Ady Endre Utcai idősek Otthonából a 4-es Honvéd Utcai Időskorúak Gondozóházába. A kihasználtság magas, minden évben 90% feletti. A 2012. évi CXCII. törvény 3. mellékletének értelmében 2014. január 1-től ez a telephely Békéscsabai Szociális Intézmény néven állami fenntartásba került. A fenntartói feladatokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Békés Megyei Kirendeltsége látja el. VII. 5. 2. Egyházi fenntartású bentlakásos intézmények Békéscsabán Békéscsabán két olyan idősek otthona működik, amelyek egyházi fenntartásban vannak. Az egyik otthon a Békéscsabai Evangélikus Szeretetszolgálat Idősek Otthona, a másik a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idősek Otthona. Az alábbi diagram e két egyházi fenntartású idősek otthona együttes férőhelyszámait és az ellátottak átlagos számait mutatja 2008 – 2012 között:

Forrás: KSH

80 Tervezet A táblázat alapján elmondható, hogy a két egyházi fenntartású idősek otthona 2010-től kezdve együtt összesen 99 férőhelyet tart fenn. Ebből 70 férőhely a Békéscsabai Evangélikus Szeretetszolgálat Idősek Otthonában, 29 férőhely pedig, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idősek Otthonában van. A kihasználtság magas, a vizsgált időszakban minden évben 90% feletti. VII. 5. 3. Alapítványi fenntartású bentlakásos intézmény Békéscsabán Fília Alapítvány Idősek Otthona20 A Fília Alapítvány Idősek Otthona Békéscsaba külterületén található, a Felsőnyomás 271. szám, a 0803/22 hrsz. alatt. Megközelíthetősége a 44. számú főúton Kondoros felé tartó részéről lehetséges. Az intézmény kb. 1200 m-re fekszik a főúttól északi irányban a fákkal körülvett külterületen, a belvárostól 8 km-re. Az intézmény egy bentlakásos elhelyezést nyújtó idősek otthona, melynek célja az időskorúak ellátása, gondozása, ápolása. Az intézmény 50 férőhellyel rendelkezik, alapításának dátuma 1991. május 15. Az otthon ápolói a következő területekre szakosodtak:  Demens/Alzheimeres betegápolás,  Parkinson-kóros betegápolás,  Magas vérnyomásos betegápolás,  Diabéteszes betegápolás,  Mozgásszervi betegápolás,  Intenzív ápolás. Az alábbi diagram a Fília Alapítvány Idősek Otthonában ellátottak és a fenntartott férőhelyek számát mutatja be:

Forrás: KSH A vizsgált időszakban a férőhelyek száma nem változott, végig 50 fő maradt. Az otthon kihasználtsága magas, minden évben 47 – 50 fő (94 – 100 %) között mozog.

20

http://www.filia-otthon.hu/

81 Tervezet

VIII. Célok, javaslatok, feladatok A jelenlegi szükségletek, a gazdasági helyzet valamint a jogi szabályozás által nyújtott lehetőségek alapján jelen fejezetben olyan elképzelések megfogalmazására kerül sor, amelyek megvalósítása a koncepció során feltárt problémák megoldását szolgálják. Ezek az ajánlások feladatok arra irányultak, hogy az egyének, családok lakhatással kapcsolatos problémáik megoldásában az önkormányzat hatékony segítséget tudjon nyújtani, a rendelkezésére álló lakásállománnyal a megjelenő szükségleteknek megfelelő racionális gazdálkodást tudjon folytatni. Javaslatok, cselekvési terv: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2014. szeptember 18. napján tartott ülésén fogadta el a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata lakásállományának fejlesztésére vonatkozó javaslatot. A Közgyűlés annak érdekében, hogy a békéscsabai lakosság szociális biztonságát, az emberhez méltó lakhatás feltételeit a lakossági szükségleteknek megfelelően a lehető legmagasabb szinten biztosítsa, a lakásgazdálkodását az alábbi elvek mentén – felülvizsgálja. A lakáskoncepció szakmai egyeztetése során a fent felsorolt elvek kiegészítésre kerültek az alábbiak szerint: 1. Folytatni kell a rendelkezésre álló bérlakások állapotának áttekintését. A lakások hatékony és racionális kihasználtsága érdekében fel kell mérni azoknak a munkálatoknak a szükségletét, amelyek a lakások felújítását, lakhatóvá tételét, komfortfokozatának növelését, energiatakarékos fenntartását eredményezik. 2. Ki kell dolgozni a fenti feladatok végrehajtásának leghatékonyabb megoldását, a munkálatok közfoglalkoztatási program keretében történő elvégzésének ütemtervét. 3. Meg kell vizsgálni az Önkormányzat lakásállományának bővítésére vonatkozó lehetőségeket. Át kell tekinteni az Önkormányzat jelenleg üres, funkció nélküli ingatlanjait, azok lakáscélú hasznosításának lehetőségét, forrásigényét. 4. A lakossági igényeknek megfelelően elő kell készíteni a lakások egyes bérbeadási jogcímei közötti átcsoportosítást, a bérlőkijelölési jogú lakások közül még több lakás bérlőkijelölési jogának a megváltását. 5. Ki kell dolgozni a bérlakásállomány folyamatos fejlesztésének koncepcióját. 6. A bérlakásállomány bővítése érdekében meg kell vizsgálni a lakáscélú ingatlanok vásárlásának lehetőségét, annak forrásigényét. 7. Át kell tekinteni a lakáshasználat szempontjából releváns helyi és központi jogi normákat, és amennyiben szükséges, meg kell tenni a megfelelő lépéseket a hatékony és az életviszonyoknak megfelelő szabályozás érdekében. 8. Ki kell dolgozni a bérlakásállomány folyamatos fejlesztésének a koncepcióját, áttekintve és figyelemmel kísérve folyamatosan a pályázati lehetőségeket. A feladatok meghatározása: 1. Folytatni kell a rendelkezésre álló bérlakások állapotának az áttekintését. A lakások hatékony és racionális kihasználtsága érdekében fel kell mérni azoknak a munkálatoknak a szükségletét, amelyek a lakások felújítását, lakhatóvá tételét, komfortfokozatának növelését, energiatakarékos fenntartását eredményezik. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Vagyonkezelő) munkatársai elvégezték azoknak az önkormányzati lakásoknak a műszaki felmérését, amelyeknek

82 Tervezet jelenleg szükséges a felújítása, lakhatóvá tétele, a komfortfokozatának növelése, energiatakarékos fenntartású felújítása. Az alábbiakban felsorolt ingatlanokat helyszíni szemle során a Vagyonkezelő munkatársai megtekintették, állapotuk felmérték és azok korszerűsítésére, felújítására, komfortfokozatának növelésére, illetve épületenergetikai felújítására az alábbi javaslatokat tették: 1. 5600 Békéscsaba, Aradi utca 12. (4 db lakás) Az 1. és a 2. számú lakásban a 2. számú lakás terhére vizesblokk kialakítása javasolt. A 3. számú lakásban a korábbi WC blokk felhasználásával egy db tusolót, WC-t és mosdót tartalmazó vizesblokk alakítható ki. A 4. számú lakásban a lakók által korábban kialakításra került egy fürdő helyiség, ezért ott nem szükséges annak kialakítása, de a korábbi WC blokkból fennmaradó egy darab WC megközelítését az előtérből javasoljuk kialakítani. Bekerülési becsült költség nettó 1.658.802,- Ft 2. 5600 Békéscsaba Baross utca 28. A komfortfokozat növelése érdekében az alábbi felújítási feladatok vannak. A korábban kialakított fürdőben csempeburkolat, illetve kerámia padlóburkolat szükséges, illetve a meleg vízellátást kell biztosítani. A helyiségek újra burkolása linóleummal, illetve festés szükséges. Bekerülési becsült költség nettó 460.346,- Ft 3. 5600 Békéscsaba Békési út 24. (4 db lakás) 1. lakás Az első lakás térelválasztó belső válaszfalai szigetelt gipszkartonból készülnek. A helyiségek teljes festése-mázolása szükséges, illetve az ajtók-ablakok illesztése, kilincsek, címek, zárak felülvizsgálata, szükséges mértékű javítása, cseréje, pótlása. Villamos hálózat önállóan mérhető kialakítása, lámpatestek, kapcsolók, dugaszoló aljzatok szükséges mértékű javítása, cseréje. Gázkészülékek felülvizsgálata, önállóan mért rendszer kialakítása, új vízmelegítő és tűzhely felszerelése. Víz és szennyvíz hálózat kiépítése, szabadon, illetve épületen kívül-belül földárokban, szerelve, helyreállítással. Vízóra helyének kialakítása a telekhatárnál található meglévő vízmérőaknában. Vízellátás berendezéseinek felszerelése, tartozékaikkal. A szobák kivételével a többi helyiség új aljzatot és kerámialap burkolatot kap, a vizes berendezések körül a szükséges mértékben csempefelületet kell kialakítani. A lakás felújításának becsült költsége: 1.960.000,- Ft 2. lakás. A második lakás térelválasztó belső válaszfalai a meglévő férfi WC kivételével megmaradnak. A férfi WC helyén kerül kialakításra a konyha helyiség, ezért itt a belső válaszfalak elbontandók, a meglévő csempeburkolatot le kell verni, a meglévő vakolatot ki kell javítani. A két egymásból nyíló szobába vezető bejáratnak nyílást kell bontani a közlekedőből és ide egy válaszfal ajtót építeni. A nagyterem és a kisterem közötti szabad nyílást, valamint a kisterem veranda felőli bejárati ajtaját kibontás után be kell falazni. A helyiségek teljes festése-mázolása szükséges mértékű javítása, cseréje, pótlása. Villamos hálózat önállóan mérhető kialakítása, 200 l-es villanybojler, lámpatestek, kapcsolók, dugaszoló aljzatok szükséges mértékű javítása, cseréje. Gázkészülékek felülvizsgálata, önállóan mért rendszer kialakítása, új tűzhely felszerelése. Víz és szennyvíz hálózat szükséges mértékű átalakítása, kiépítése, szabadon, illetve épületen kívül-belül földárokban, szerelve, helyreállítással. Vízóra helyének kialakítása a telekhatárnál található meglévő vízmérőaknában. Vízellátás berendezéseinek felszerelése,

83 Tervezet tartozékaikkal. A szobák kivételével a többi helyiség új aljzatot és kerámialap burkolatot kap, a vizes berendezések körül a szükséges mértékben csempefelületet kell kialakítani. A lakás felújításának becsült költsége: 1.560.000,- Ft 4. 5600 Békéscsaba, Czuczor utca 14. (4 db lakás) Az ingatlanon a főépület földszinti lakásában van központi fűtés gáztüzeléssel. A többi lakás fűtése szilárdtüzelésű kályhafűtés. Az ingatlan szennyvízbekötése szükséges. Épületenergetikai szempontból költségelve lett a homlokzati nyílászárók cseréje műanyagra, illetve a homlokzat hőszigetelése. A tetőtéri lakás esetében a tető hőszigetelését is meg kell oldani. Bekerülési becsült költség nettó 4.860.129,- Ft 5. 5600 Békéscsaba, Dedinszky Gyula utca 4. fsz. (3 db lakás) Az ingatlan korábban 3 lakásos (szociális bérlakás) ingatlan volt. A komfortfokozat növelése érdekében kialakítandó fürdő és kazán helyiségek kialakíthatósága miatt, felhasználásra javasoljuk a régi 2. lakást. Épületenergetikai szempontból nyílászáró csere szükséges. A fűtést az 1 lakás kazánházába, illetve a 2. lakás fürdőszobájába elhelyezésre kerülő kondenzációs, parapettes égéstermék elvezetésű, kombi gázkazán beépítésével terveztük biztosítani a szükséges radiátorok felszerelésével és gázvezetékek megépítéssel. Szükséges az ingatlan szennyvízbekötését elkészíteni. Bekerülési becsült költség nettó 6.508.510,- Ft 6. 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 8. I. emelet 7. A komfortfokozat növelése érdekében a szobából leválasztandó kialakításával számoltunk, amely bekerülési költsége bruttó 300.000,- Ft.

zuhanyfülke

7. 5600 Békéscsaba, Gorkij utca 55. (5 db lakás) Az ingatlanon 5 db bérlakás található. Az 1. és 2. számú lakásnak a 2. számú lakás kamráját felhasználva kialakítható 1-1 fürdőszoba tusolóval és WC-vel. A 3. számú lakás rendelkezik vizes helyiséggel. A 4. számú és az 5. számú lakásnak külön építendő vizes blokkot terveztünk és költségeltünk. Jelenleg a WC helyiségek egy az épülettől különálló épületben találhatóak, amely épület elbontása szükséges. Épület energetikai szempontból homlokzati nyílászárók és homlokzati hőszigetelést terveztünk. A beavatkozások után szükséges a belső festés mázolás elkészítése. Bekerülési becsült költség nettó 7.827.318,-Ft 8. 5600 Békéscsaba, Könyves utca 66. (3 db lakás) Az ingatlan esetében épületenergetikai felújítás javasolt. Homlokzati nyílászárók beépítésével és homlokzati hőszigetelés készítésével. Az épületen megközelítőleg 20 m2es területen szükséges a cserépfedés javítása. Bekerülési becsült költség nettó 7.123.882,- Ft 9. 5600 Békéscsaba, Mikszáth utca 21. (3 db lakás) A 3. számú lakásban a kamrából fürdő helyiség kialakítását költségeltük. Épületenergetikai szempontból a homlokzati nyílászárók cseréjét és a homlokzati hőszigetelést belső festést költségeltük. Bekerülési becsült költség nettó 3.765.380,- Ft 10. 5600 Békéscsaba, Kápolna utca 10. (3 db lakás) Az épület statikai állékonyságát elvesztette ezért beavatkozás, felújítás nem javasolt.

84 Tervezet 11. 5600 Békéscsaba, Irányi utca 15. Az épület statikai állékonyságát elvesztette ezért beavatkozás, felújítás nem javasolt. 12. 5600 Békéscsaba, Bánszki utca 4. II. emelet 12. A komfortfokozat növelése érdekében a szobából leválasztandó kialakításával számoltunk, amely bekerülési költsége nettó 300.000,- Ft.

zuhanyfülke

13. 5600 Békéscsaba, Szarvasi utca 7. (2 db lakás) A kamrából fürdő helyiség kialakítását költségeltük. Épületenergetikai szempontból a homlokzati nyílászárók cseréjét és a homlokzati hőszigetelést, belső festést költségeltük. A konyhába szükséges 1 db gáztűzhely, 1 db mosogató + szekrény és 1 db konvektor beépítése. A szobába 1 db konvektor beépítése szükséges. A gázvezeték meg van az óra korábban leszerelve. A gáz rendszer kiépítése nem szükséges. Bekerülési költség nettó 2.100.447,- Ft 14. 5600 Békéscsaba Víztároló utca 33. A jelenlegi fürdősarok és füstölőből egy fürdő helyiség és WC kialakítása lehetséges. Ennek érdekében az alsó épület felett nyeregtető kialakítása szükséges. Épületenergetikai szempontból a homlokzati nyílászárók cseréjét és a homlokzati hőszigetelést belső festést költségeltük. Bekerülési költség nettó 3.492.420,- Ft A fentiekben felsorolt ingatlanok felújításának összköltsége: 41.917.234,- Ft Intézkedések: A felmérésben szereplő önkormányzati lakások ütemezett felújítása. Intézkedés célja: A rossz műszaki állapotú, alacsony komfortfokozatú, gazdaságtalan üzemeltetésű önkormányzati lakások helyett élhető, gazdaságosan üzemeltethető komfortos bérlakásokkal rendelkezzen az önkormányzat. Végrehajtásért felelős: Kozma János vezérigazgató Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Vagyonkezelő, Szociálpolitikai Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Osztály. Várt eredmény: Emelkedik a korszerű, gazdaságosan üzemeltethető, alacsony rezsiköltségű jó műszaki állapotú önkormányzati lakások száma. Határidő: 2019. december 31. Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetése, tervezni szükséges A feladatok meghatározása: 2. Ki kell dolgozni a fenti feladatok végrehajtásának leghatékonyabb megoldását, a munkálatok közfoglalkoztatási program keretében történő elvégzésének ütemtervét. A fenti javaslatnak megfelelően a közfoglalkoztatott munkavállalók között megszervezésre került egy műszaki munkacsoport 26 fő részvételével. A közfoglalkoztatott munkacsoport 2014-2015 évben az alábbi lakások felújításában vett részt.

85 Tervezet 1. Andrássy u. 55-57. IV. emelet 37.

Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás Belső falfelületek tisztasági festése, parketta 2. Andrássy u. 55-57. I. emelet 8. felszedés, laminált padló lerakás 3. Andrássy u. 55-57. II. emelet 13. Fürdőkád cseréje, Hidegburkolás, csempézés 4. Andrássy u. 55-57. II. emelet 14. Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás 5. Andrássy u. 55-57. II. emelet 16. Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás 6. Andrássy u. 55-57. IV. emelet 34. Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás 7. Andrássy u. 55-57. IV. emelet 36. Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás 8. Andrássy u. 55-57. VI. emelet 33. Tisztasági festés 9. Andrássy u. 55-57. VI. emelet 52. Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás 10. Bartók B. út. 37/A. VII. emelet 26. Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás 11. Békési út 24. szám Külső falfelületek festése 12. Derkovits sor 8. III. emelet 19. Nyílászárók, gáz- és fűtéscsövek mázolása 13. Erzsébet lakópark 39. szám Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás 14. Erzsébet lakópark 42. szám Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás Belső falfelületek tisztasági festése, nyílászárók 15. Franklin u. 193. szám mázolása Belső falfelületek glettelése, tisztasági festése, 16. Franklin u. 199. szám nyílászárók mázolása Belső falfelületek tisztasági festése, nyílászárók 17. Franklin u. 207. szám mázolása Belső falfelületek tisztasági festése, nyílászárók 18. Franklin u. 209. szám mázolása Belső falfelületek tisztasági festése, nyílászárók 19. Franklin u. 227. szám mázolása 20. Gorkij u. 55. szám Belső falfelületek glettelése, tisztasági festése 21. Kolozsvári u. 37. fsz. 3. Burkolás, akadálymentesítés 22. Lepény Pál u. 3. III. emelet 10. Belső falfelületek glettelése, tisztasági festése 23. Lepény Pál u. 3. III. emelet 12. Előszoba, konyha, fürdőszoba, WC hidegburkolása 24. Pásztor u. 150. III. emelet10. Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás 25. Penza ltp. 17/A. fsz. 4. Belső falfelületek tisztasági festése, javító mázolás Fürdőszobai ajtónyílás szélesítése, javító vakolás, aljzatbetonozás, glettelés, csempézés, folyékony 26. Andrássy út 55-57. II. emelet 12. fólia felkenés, burkolás, fugázás, festés előkészítés, festés Festés előkészítés, festés, mázolás 27. Franklin u. 265. szám Festés 28. Őr u. 3. IV. emelet 14. Tulipán u. 12. II. emelet 6. Festés előkészítés, festés 29. Festés előkészítés, festés, javító burkolás 30. Vécsey u. 10. IV. emelet 13. Beépített szekrény mázolása 31. Vécsey u. 10. IV. emelet 14. Tapéta leszedése, festés előkészítés, mélyalapozás, 32. Vécsey u. 12. III. emelet 10. glettelés, festés Festés előkészítés, festés 33. Vécsey u. 6. II. emelet 6. Festés előkészítés, festés, mázolás 34. Vécsey u. 6. IV. emelet 14. 35. Vécsey u. 8. IV. emelet 14. Linóleum kiszabása és lerakása, lábazati szalag felragasztása, takarítás

86 Tervezet Intézkedések: A közfoglalkoztatás szervezése során - amennyiben erre a közfoglalkoztatási rendszer lehetőséget biztosít - gondoskodni kell az önkormányzati lakások felújítására, karbantartására alkalmas munkacsoport megszervezéséről, és amennyiben erre a meghirdetett programok lehetőséget biztosítanak, a munkacsoport támogatására irányuló kérelmet elő kell terjeszteni a foglalkoztatási hatósághoz. Intézkedés célja: Az önkormányzati bérlakások felújítása, lakhatóvá tétele hatékonyan, alacsony költséggel történjen. Végrehajtásért felelős: Kozma János vezérigazgató, Szociálpolitikai Osztályvezető. Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Vagyonkezelő, Szociálpolitikai Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Osztály. Várt eredmény: Hatékonyabbá válik az önkormányzati bérlakások felújítása. A közfoglalkoztatásban résztvevők értékteremtő munkát végeznek, a gyakorlati munka lehetőséget biztosít számukra arra, hogy elméleti ismereteiket felelevenítve a nyílt munkaerőpiacon megjelenjenek. Határidő: 2019. december 31. Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetése, tervezni szükséges A feladatok meghatározása: 3. Meg kell vizsgálni az Önkormányzat lakásállományának bővítésére vonatkozó lehetőségeket. Át kell tekinteni az Önkormányzat jelenleg üres, funkció nélküli ingatlanjait, azok lakáscélú hasznosításának lehetőségét, forrásigényét. A Vagyonkezelő és a Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársaival áttekintettük az Önkormányzat üresen álló ingatlanait, amelyek alkalmasak lehetnek lakáscélú hasznosításra. A Békéscsaba, Gyár utca 2. szám (hrsz.:10582/36) alatti ingatlan hasznosítása. Az épület hajléktalan ellátás (nappali ellátás, krízis-szálló) funkciót tölthetne be. Állapotfelmérés - tervezett beruházás: Az épület ipari területtel és lakóövezettel érintett, szilárd burkolatú útról megközelíthető személygépjárművel és gyalogosan, valamint tömegközlekedés lehetősége is 1 km belül van. Az épület jelenlegi kialakítása iroda funkciót tölt be és ennek megfelelő alaprajzi elrendezése. A célzott hajléktalan ellátás funkciót kisebb mértékű felújítást követően el tudja látni. Jelenleg a főépület és a melléképület is felújításra szorul. Várható bekerülési költség összesen: ~bruttó 2,5-3,0 millió forint. Megjegyzés: Az épület, építési engedéllyel (1997. 06. 30.) rendelkezik, azonban használatbavételi engedélye nincs. Az épület az övezeti besorolás szerint használható szociális és egészségügyi épületként.

87 Tervezet A Békéscsaba, Orosházi út 94-96. szám (hrsz.:10308) alatti ingatlan (Időskorúak Nappali Intézménye) hasznosítása. Az épület szociális bérlakás funkciót tölthetne Állapotfelmérés - tervezett beruházás: Jelenleg a területi besorolás szerint az ingatlanon 4 db lakás alakítható ki, ellenben az épület tömege legalább 6 db (~ 50m2) lakás kialakítására ad lehetőséget. Megvalósítandó cél: A szociális bérlakások kialakításánál külön kell választani lakásonként a közműveket és egyedi mérést kell kialakítani. Az épület átalakításánál lehetőség szerint figyelembe kell venni a jelenlegi belső szennyvíz vezetékek nyomvonalát és eszerint kell elhelyezni a lakások vizesblokkjait. A lakásokat egymástól hanggátló falszerkezettel kell elválasztani. A lakások kialakításánál tervezők (építész, épületgépész, épületvillamossági) bevonása szükséges. Ha az épület tartószerkezetét módosítani kell, akkor engedélyterv készítése szükséges. A közművek egyedi mérése és a belső hálózatok (fűtés, melegvíz ellátás, gáz, villany) kialakítása szakági tervezők engedélyes terve alapján készülhet. Az ingatlan bérlakáskénti hasznosítása esetén biztosítani kell a jelenlegi funkciónak megfelelő ellátást Jamina városrészen (időskorúak nappali ellátása). Az átalakítás, felújítás várható költsége összesen: bruttó 35-40 millió forint (bruttó 100.000,- Ft/m2) A Békéscsaba, Dedinszky utca 3. szám (hrsz.:763/3) alatti ingatlan hasznosítása. Az épület ifjúsági garzon funkciót tölthetne be. Állapotfelmérés - tervezett beruházás: Az épület a Dedinszky utca 3. szám alatt a kórházzal szemben helyezkedik el. Közvetlen szomszédságában van, egyik oldalról a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános iskolaépülete, másik oldalról az iskola sportpályája. Az épület szilárd útburkolatról gépjárművel és gyalogosan is könnyen megközelíthető. Tömegközlekedési lehetőséggel jól ellátott. Jelenlegi területi HÉSZ szerinti területi besorolása nem engedi a lakóépületként való hasznosítást, ellenben szociális és egészségügyi létesítményként működhet. Az épületben jelenleg különleges mentőcsoport működik, alaprajzi elrendezése, felosztása is ezen funkcióhoz illeszkedik. Az ingatlan jelenlegi alaprajzi befoglaló mérete maximum 4-5 db garzonlakás kialakítását teszi lehetővé. Átalakításuk költsége csak tervező bevonása mellett mondható ki biztosan. Megvalósítandó cél: Az ifjúsági garzonlakások kialakításánál külön kell választani lakásonként a közműveket és egyedi mérést kell kialakítani. Az épület átalakításánál lehetőség szerint figyelembe kell venni a jelenlegi belső szennyvíz vezetékek nyomvonalát és eszerint kell elhelyezni a lakások vizesblokkjait. A lakásokat egymástól hanggátló falszerkezettel kell elválasztani. A lakások kialakításánál tervezők (építész, épületgépész, épületvillamossági) bevonása szükséges. Ha az épület tartószerkezetét módosítani kell, akkor engedélyterv készítése szükséges. A közművek egyedi mérése és a belső hálózatok (fűtés, melegvíz ellátás, gáz, villany) kialakítása szakági tervezők engedélyes terve alapján készülhet. Az átalakítás, felújítás várható költsége összesen: ~bruttó 25 millió forint. A megvizsgált ingatlanok csak jelentős költséggel alakíthatók át lakóingatlanná, ezért ezek megvalósítását nem javasoljuk, kivéve a Gyár u. 2. szám alatti ingatlant, amelynek önkormányzati tulajdonba kerülése esetén ideális megoldást jelenthet a hajléktalan ellátásba történő bevonása.

88 Tervezet Intézkedések: A továbbiakban is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a megüresedő önkormányzati ingatlanokat és meg kell vizsgálni az üres ingatlanok lakáscélú hasznosításának a lehetőségét. Intézkedés célja: Az önkormányzati bérlakásállomány bővítése. Végrehajtásért felelős: Stratégiai-Fejlesztési Osztályvezető, Szociálpolitikai Osztályvezető Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Vagyonkezelő, Szociálpolitikai Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Osztály, Stratégiai-Fejlesztési Osztály. Várt eredmény: Bővül az önkormányzati lakásállomány, a lakossági szükségleteknek megfelelő módon kerül hasznosításra a funkció nélkül maradt önkormányzati ingatlan. Határidő: 2019. december 31. Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetése, tervezni szükséges A feladatok meghatározása: 4. A lakossági igényeknek megfelelően elő kell készíteni a lakások egyes bérbeadási jogcímei közötti átcsoportosítást, a bérlőkijelölési jogú lakások közül még több lakás bérlőkijelölési jogának a megváltását. I. A Békéscsaba Irányi u. 4-6 szám alatti bérlakások közül 49 lakás átmeneti lakásként kerül bérbeadásra 2 lakást a Békéscsabai Jókai Színház használ bérlőkijelölési jog alapján. Az átmeneti lakások elődleges funkciója az volt, hogy az önkormányzati lakás karbantartása, felújítása, helyreállítása, átalakítása idejére az önkormányzati lakás bérlőjének az átmeneti elhelyezésére szolgált. Ugyancsak az átmeneti lakásokban kerültek elhelyezésre az átmeneti lakhatási gondokkal küzdő lakosok, akik önmaguk nem tudták megoldani lakhatásukat. A bérleti szerződés az átalakítás időtartamára, illetve 1 évre szólt. A 2008-2013. évekre szóló Lakáskoncepcióban meghatározottak szerint a helyi jogszabály módosítását követően az Irányi utcai lakásokra, kérelemre a Bizottság döntése alapján a Bizottság elnöke legfeljebb 1 évre bérleti szerződést köthet a polgármesteri hivatalban, illetve az Önkormányzat intézményeiben foglalkoztatott személyekkel. A megváltozott társadalmi környezet gyakran indukált olyan élethelyzeteket, amelyek azonnali intézkedést igényeltek, ezért a jogszabály módosítás lehetővé tette a bérleti szerződés megkötését azzal a kérelmezővel, akinek átmeneti elhelyezését rendkívüli élethelyzete indokolta. A fentiek mellett átmeneti lakásmegoldása érdekében a lakás bérleti jogára jogosult lehet az a kérelmező is, aki az önkormányzat működéséhez, a város gazdasági fejlődéséhez szükséges szakember, valamint olyan kérelmező, aki szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra nem jogosult, de az átmeneti elhelyezése jelentős önkormányzati érdekből indokolt. A bérleti szerződés határozott időre, 1 évre köthető. A bérleti jogviszony időtartama legfeljebb 2 év, a rendeletben szabályozott esetek kivételével. A fentiekből látható, hogy az átmenti lakásként nyilvántartott ingatlanok bérbeadása sokféle élethelyzet megoldására szolgál. A gyakorlatban azonban az átmenti jelleg már nem nagyon érvényesül. Az ingatlanokat többnyire önkormányzati, állami fenntartású

89 Tervezet intézmények, szervezetek munkavállalói használják. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy aki az önkormányzat segítségét kéri lakhatási problémái megoldásához az átmeneti elhelyezés 2 éve alatt általában önmaga nem képes megoldani lakhatását. Az átmeneti lakásokra szükség van, hiszen van amikor ez a 2 év valóban megoldást jelent a bérlőnek azonban ehhez nem szükséges 49 lakást fenntartani. A lakásmobilitás, a lakossági szükséglet, valamint a város gazdasági érdeke figyelembevételével javasoljuk, hogy az Irányi u. 4-6. szám alatti ingatlanokból 14 lakás átmeneti lakásként, 18 lakás költségelvű bérlakásként, 17 lakás pedig, a város gazdasági élete szempontjából jelentős vállalkozások munkavállalói, illetve a sportszervezetek számára piaci alapon kerüljön bérbeadásra. II. A szolgálati lakások a város területén elszórtan helyezkednek el. Az egyik nagyobb tömböt jelentik az Andrássy u. 55-57. szám alatt található lakások (82 lakás). Ebben a lépcsőházban 43 db lakás bérbeadása történik pályázati eljárás keretében bérbeadható szolgálati lakásként. Ezek a lakások 24 m²-es garzonok, amelyek kiválóan alkalmasak fiatalok elhelyezésére is. Az ifjúsági garzonok iránt jelentős az igény. A benyújtott pályázatok mindig jelentősen meghaladják a meghirdetett lakások számát. Az ifjúsági garzonok olyan lehetőségét nyújtanak a békéscsabai fiataloknak, amely segíti az önálló lakáshoz jutást és az életkezdést. Az eddigi tapasztalatok szerint a bérleti jogviszony (max. 51 hónap) befejezését követően többnyire a fiatalok saját tulajdonú ingatlanba költöznek. A fentiekre tekintettel javasoljuk, hogy az Andrássy u. 55-57. szám alatt található lakásokból 9 db lakást (egy szinten található lakások száma) - a helyi jogszabály módosítását követően - ifjúsági garzonházként hasznosítson az önkormányzat. Ezzel a jelenlegi ifjúsági garzonházak száma 63-ról 72-re emelkedne. III. Központi jogszabályban biztosított bérlőkijelölés alapján a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium összesen 36 db lakást használ. A Vagyonkezelő tájékoztatása szerint ezek között vannak üresen álló lakások. A fentiekre tekintettel, javasoljuk a minisztériumok megkeresését a bérlőkijelölési jog megváltása és az ingatlanok feletti rendelkezési jog megszerzése érdekében. IV. A minisztériumok mellett a Közgyűlés egyedi döntése alapján bérlőkijelölési joggal rendelkezik a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet (21db), a Békéscsabai Jókai Színház (33 db), a Békéscsabai Napsugár Bábszínház (2 db), a sportszervezetek (15 db), a Csaba Metál Zrt. (1 db), és a Linamar Hungary Zrt. (4 db). A Linamar vezetése megkereste Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesterét, azzal, hogy segítséget kérjen a hiányszakmák betöltéséhez szükséges szakemberek lakhatásának biztosítása érdekében. A Linamar Hungary Zrt. jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával 2004. március 17. napján kötött megállapodás alapján 2004. április 1. napjától 2023. december 31. napjáig az Erzsébet lakóparkban 4 db önkormányzati bérlakást használ bérlőkijelölési jog alapján. A Linamar Zrt. 2.200 főt foglalkoztat, jó és gondos gazdája a bérlőkijelölési jog alapján használt lakásoknak. A kijelölt bérlők lakást a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen és jogszerűen használják. A lakáshasználattal kapcsolatos fizetési kötelezettségüket folyamatosan teljesítik, a lakást az együttélés szabályainak betartásával használják. Az újabb

90 Tervezet bérlakások biztosítása segítené a céget a hiányzó szakemberek pótlásában és a békéscsabai munkavállalók Békéscsabához való kötődésében. A fentiekre tekintettel javasoljuk, hogy az Önkormányzat további 2 db Erzsébet lakóparki lakás tekintetében biztosítson bérlőkijelölési jogot a Linamar Hungary Zrt.-nek. A Békéscsaba, Széchenyi u. 5. III. emelet 8. szám alatti bérlakás a jelenlegi szabályozás szerint a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet bérlőkijelölési jogú lakásai között szerepel. A 96 m²-es lakást a Vagyonkezelő felújította, azonban a lakást mérete, magas bérleti díja és üzemeltetési költsége miatt több mint 5 éve nem tudtuk bérbe adni. Az említett okok miatt a kórház főigazgatója írásban lemondott az ingatlan használati jogáról. A Békéscsabai Jókai Színház több alkalommal jelezte, hogy szeretne újabb önkormányzati lakást használni a feladatai ellátásához szükséges szakemberek elhelyezése érdekében. A Színház jó és gondos gazdája az általa használt lakásoknak, azokat karbantartja a szükséges felújítási munkálatokat elvégzi. Miután az ingatlant több éve nem tudtuk bérbe adni javasoljuk a Széchenyi u. 5. III. emelet 8. szám alatti lakás bérlőkijelölési jogát a Színháznak felajánlani, azzal, hogy az Irányi u. 4-6. szám alatti ingatlanban 1 lakás használatát visszaadja az önkormányzatnak, amelynek a bérbeadására költségelvű bérlakásként kerülhetne sor. V. A Békéscsaba, Dedinszky Gyula u. 14. szám alatti ingatlanban lévő 3 db lakás bérbeadására szociális rászorultság alapján került sor. A lakások jelenleg rendkívül rossz műszaki állapotban vannak, azok teljes körű felújítás igényelnek. Az ingatlan fekvése miatt célszerű a felújítást követően a lakásokat ifjúsági garzonként hasznosítani. VI. A Békési út 24. sz. alatti négylakásos ingatlanban a közgyűlés döntése alapján a 3-as és 4-es lakást a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ hajléktalan ellátás biztosítására használja. A 2 lakásnak jelenleg 7 bérlője van. A „lakásbérleti” rendszer jól működik. Az ott lakók gondozzák a kertet, rendben tartják a lakókörnyezetüket. A közgyűlési döntés alapján az 1-es és 2-es lakást szociális bérlakásként kellene hasznosítani. Javasoljuk a közgyűlési döntés módosítását és az 1-e és 2-es lakrészt is a hajléktalan személy reintegrációjának elősegítése céljából a hajléktalan ellátásba bevonni a már jól működő „lakásbérleti” rendszer fejlesztése érdekében. A fentiekben megfogalmazott javaslatok szerint az egyes jogcímek közötti átcsoportosítást követően az alábbiak szerint változik Békéscsaba lakásállománya: Új jogcímként javasoljuk bevezetni a város gazdasági életében jelentős szerepet betöltő vállalatok munkavállalói számára, illetve a sportszervezetek részére az Irányi u. 4-6. szám alatti ingatlanból 17 db lakás piaci alapon történő bérbeadását.

91 Tervezet

521

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának bérlakásállománya Szociális nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakások száma helyzet alapján Önkormányzati Bérlőkijelölési Átmeneti Költségelvű Ifjúsági bérbe adható intézmények jogú szolgálati elhelyezést bérlakások Garzonházak lakások száma számára lakások (HM, biztosító lakóegységei biztosított BM, lakások (pályázati) intézmények, szervezetek) 175 (70) 61 (107) 106 (49) 14 (57) 76 (63 75

521

(175)

Lakásállomány összesen

Intézkedések: I. és II. pont III. pont IV. pont V. pont VI. pont

172

(346)

334

A Lakásrendelet módosítása az egyes jogcímek közötti átcsoportosításnak megfelelően. A piaci alapú bérbeadás feltételrendszerének a kidolgozása. A bérlőkijelölési joggal rendelkező szervek írásbeli megkeresése, a lakások feletti rendelkezési jog megváltása érdekében. Előterjesztés készítése a Linamar Hungary Zrt. bérlőkijelölési jogának biztosításáról a 2 db Erzsébet lakóparki lakás tekintetében, a Lakásrendelet módosítása az egyes jogcímek közötti átcsoportosításnak megfelelően. Az ingatlan felújítása, átalakítása a költségvetési forrás függvényében. A közgyűlési döntés módosítása, az ingatlan felújítása, átalakítása a költségvetési forrás függvényében.

Intézkedés célja: Az önkormányzati lakások bérbeadására a lakossági szükségleteknek és a város gazdasági fejlődését elősegítve megfelelő jogcímeken kerüljön sor. Végrehajtásért felelős: Jegyző, Kozma János vezérigazgató, Szociálpolitikai Osztályvezető Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály, Szociálpolitikai Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Osztály, Vagyonkezelő, Stratégiai-Fejlesztési Osztály. Várt eredmény: Hatékonyabbá válik a lakásgazdálkodás, az ifjúsági garzonok számának növelése segíti a békéscsabai fiatalok helyben tartását. A gazdasági élet szereplői a munkavállalók megfelelő lakhatásának biztosításával újabb munkahelyteremtő fejlesztéséket hajthatnak végre. Határidő: 2015. november 30. Pénzügyi források: az I-IV. pontok végrehajtása költségvetési forrást nem igényel, az V. és IV. pontban foglaltak végrehajtásához szükséges forrást az önkormányzat éves költségvetésében tervezni szükséges A feladatok meghatározása: 5. A bérlakásállomány bővítése érdekében meg kell vizsgálni a lakáscélú ingatlanok vásárlásának lehetőségét, annak forrásigényét.

92 Tervezet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 521 db bérlakással rendelkezik. A beérkezett pályázatok száma minden lakástípus esetén jelentősen meghaladja a pályázható lakások számát. Az ifjúsági garzonházak esetén 4-5-ször, költségelvű bérlakások esetén 2-szer, átmeneti lakások és szolgálati lakások esetén 3-szor, szociális lakások esetén 6-7-szer több pályázat/kérelem érkezett 2014. évben, mint a meghirdetett, megüresedett lakások száma. A fentiek célok megvalósítása érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2015. évi költségvetésében 10.000.000,-Ft-ot különített el. A folyamatos fejlesztés érdekében szükség lenne ennek az előirányzatnak a legalább 5 éven keresztül történő biztosítására és az adott költségvetési évben fel nem használt forrás következő évre maradványként történő átvitelének a biztosítására. Intézkedések: Évente legalább 2 db lakással bővíteni kell az önkormányzati lakásállományt, ingatlan vásárlásával, építésével, önkormányzati tulajdonú ingatlan átalakításával. Intézkedés célja: Folyamatosan növekedjen az önkormányzati bérlakások száma a megjelenő lakossági szükségletek kielégítése érdekében. Elsősorban a szociális rászorultság alapján bérbeadható és az ifjúsági garzonházak számának bővítése szükséges. Végrehajtásért felelős: Stratégiai-Fejlesztési Osztályvezető, Szociálpolitikai Osztályvezető Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Szociálpolitikai Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Osztály. Várt eredmény: Bővül az önkormányzati bérlakások száma, nő a lakhatási problémával küzdő lakosok szociális biztonsága. Hatékonyabbá válik a lakásgazdálkodás. Nő a város népességmegtartó képessége. Határidő: 2019. december 31. Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetése, a forrást évenként tervezni szükséges, pályázati források 6. A feladatok meghatározása: Meg kell vizsgálni a vállalkozói szektor és az önkormányzat együttműködésének a lehetőségeit a bérlakásállomány fejlesztésében. Intézkedések: Ki kell dolgozni olyan modelleket, amelyekben a vállalkozók és az önkormányzat közös szerepvállalásával lehetne bővíteni az önkormányzat rendelkezésére álló bérlakások számát. Intézkedés célja: Emelkedjen az önkormányzat által bérbeadható lakáscélú ingatlanok száma. Végrehajtásért felelős: Herczeg Tamás tanácsnok Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Szociálpolitikai Osztály.

93 Tervezet Várt eredmény: Növekszik az önkormányzat által bérbeadható lakások száma, növekedhet a lakosság szociális biztonsága. Határidő: 2016. március 31. Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetése, a forrást évenként tervezni szükséges, pályázati források A feladatok meghatározása: 7. Át kell tekinteni a lakáshasználat szempontjából releváns helyi és központi jogi normákat, és amennyiben szükséges, meg kell tenni a megfelelő lépéseket a hatékony és az életviszonyoknak megfelelő szabályozás érdekében. Intézkedések: A lakás mobilitást nehezítő központi jogszabályok (pl. gáztörvény) módosításának a kezdeményezése, amelyben kérjük az országgyűlési képviselő úr segítségét, együttműködését. A helyi rendelkezések (pl. a Lakásrendelet hatálybalépése óta a jövedelmek emelkedtek, így a bérleti szerződések hosszabbításakor egyre több bérlőnél tapasztaljuk, hogy jövedelme magasabb, mint a szociális rászorultságra való jogosultság határa. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy a szociális bérlakásban élő 60 év feletti bérlők esetén - a bérleti szerződés hosszabbításakor - a szociális rászorultság vizsgálatára ne kerüljön sor) megváltozott életviszonyok szerinti módosítása. Intézkedés célja: A jogi szabályozás a megjelenő életviszonyoknak megfelelően rendezze a bérleti jogviszonyokat és biztosítsa a racionális, gazdaságos és hatékony lakásgazdálkodást. Végrehajtásért felelős: Jegyző Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Jegyző, Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály, Szociálpolitikai Osztály. Várt eredmény: A lakossági szükségleteknek és az életviszonyoknak megfelelő jogszabályi környezet. Határidő: 2015. december 31. Pénzügyi források: költségvetési forrást nem igényel. A feladatok meghatározása: 8. A bérlakásként továbbiakban nem hasznosítható önkormányzati lakások értékesítése. Vannak olyan műszaki állapotban lévő önkormányzati bérlakások, amelyek felújítása olyan költséggel járna, amely gazdaságosan már nem valósítható meg. Ezeket az ingatlanokat célszerű lebontani és ezt követően értékesíteni, és az értékesítésből befolyt bevételt szociális rászorultság alapján bérbeadható ingatlanok vásárlására fordítani.

94 Tervezet A bontásra javasolt ingatlanok: 1. 5600 Békéscsaba, Kápolna utca 10. (3 db lakás) Az épület statikai állékonyságát elvesztette ezért beavatkozás, felújítás nem javasolt. 2. 5600 Békéscsaba, Irányi utca 15. Az épület statikai állékonyságát elvesztette ezért beavatkozás, felújítás nem javasolt. 3. 5600 Békéscsaba, Szent István tér 16. (5 db lakás) Az épület statikai állékonyságát elvesztette ezért beavatkozás, felújítás nem javasolt. Intézkedések: Az ingatlanok bontása és értékesítése, a bevételi forrásból a szociális bérlakásállomány bővítése, a bontásra szánt lakásokban élő családok elhelyezése. Intézkedés célja: A rossz műszaki állapotú lakásként nem hasznosítható ingatlanok értékesítése és a befolyt bevételből a szociális bérlakásállomány fejlesztése. Végrehajtásért Osztályvezető

felelős:

Stratégiai-Fejlesztési

Osztályvezető,

Szociálpolitikai

Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Vagyonkezelő, Szociálpolitikai Osztály. Várt eredmény: Csökken a rossz műszaki állapotú, lakhatásra nem alkalmas önkormányzati ingatlanok száma, bővül a jó állapotú lakásállomány. Határidő: 2017. december 31. Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetése, tervezni szükséges, pályázati forrás A feladatok meghatározása: 9. Meg kell vizsgálni az önkormányzati tulajdonú építési telkek kedvezményes értékesítésének lehetőségét. Intézkedések: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének meg kell határoznia, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló közművesített telkek közül, melyek vonhatók be a kedvezményes telekvásárlási programba. Ki kell dolgozni a kedvezményes telekvásárlási program működésének feltételrendszerét. Meg kell vizsgálni a korábban Habitat for Humanity együttműködésével kidolgozott program újraindításának vagy hasonló konstrukció (közös szerepvállalás: önkormányzati kedvezményes telek, családi otthonteremtési kedvezmény, a leendő lakástulajdonos tehervállalása) kidolgozásának lehetőségét. Intézkedés célja: A város népesség megtartó képességének erősítése, a fiatalok elvándorlásának csökkentése. Végrehajtásért felelős: Herczeg Tamás tanácsnok Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető

95 Tervezet Közreműködők: Szociálpolitikai Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Osztály, Közigazgatási Osztály, Építéshatósági Csoport, Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Városi Főépítész, Vagyonkezelő. Várt eredmény: Békéscsaba lakossága nem csökken. Több család jut saját tulajdonú új ingatlanhoz. Javul Békéscsaba lakásállományának állapota. Határidő: 2016. március 31. Pénzügyi források: külön költségvetési forrást nem igényel A feladatok meghatározása: 10. Törekedni kell a társasházak ösztönzésére, hogy minél több lakótömb vegyen részt az iparosított technológiájú épületek részére meghirdetett felújítási programban. Támogatni kell a lakóközösségek pályázaton való részvételét azzal, hogy az önkormányzat nyújtson segítséget a pályázati lehetőségek felkutatásában és a pályázat elkészítésében. Az előkészületek során az elkészült épületek tapasztalatait lehessen felhasználni. Intézkedések: Békéscsaba egyes városrészein megtartásra kerülő lakossági fórum keretében tájékoztatni kell a társasházakban élő lakosságot az iparosított technológiájú épületek részére meghirdetett felújítási programról. A társasházak képviselői részére közös megbeszélést kell szervezni a felújítási programra vonatkozó pályázat megírásáról és benyújtásáról. Tájékoztatni kell a közös képviselőket a pályázat megírásához biztosítható önkormányzat által nyújtott segítség formáiról. A sajtó közreműködésével folyamatos tájékoztatást kell nyújtani a „panel programról”. Intézkedés célja: A lehető legtöbb társasház felújítása megtörténjen a meghirdetett program keretében. Végrehajtásért felelős: Herczeg Tamás tanácsnok Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Szociálpolitikai Osztály, Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály, Pénzügyi és Gazdasági Osztály, Stratégiai-Fejlesztési Osztály, társasházak közös képviselői, Kabinet Várt eredmény: A társasházban élő lakosság energiatakarékosabb módon, gazdaságosabban üzemeltethető jobban szigetelt megfelelő épületben élhet. Csökkennek a lakásfenntartás költségei. A felújítási programra vonatkozó pályázathoz szükséges szakmai ismeretekkel nem rendelkező társasházak is egyenlő esélyekkel pályázhatnak felújítási programra. A városkép megszépül. Az épületek felújítására a következő években kevesebbet kell költeni. Határidő: folyamatos Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetése, tervezni szükséges, központi költségvetés

96 Tervezet A feladatok meghatározása: 11. Át kell tekinteni a jelenlegi bérleti díj rendszert. A jelenlegi lakbérek 2009 óta nem változtak. A hatályos szabályozás szerint a kiemelt övezetben lévő összkomfortos és komfortos szociális bérlakások bérleti díja 490,Ft/m²/hó a költségelvű bérlakásoké egységesen 467 Ft/m2/hó. Ennek megfelelően a 60 m²-nél nagyobb belvárosi szociális bérlakás bérleti díja magasabb, mint a költségelvű bérlakásoké. A rászorultság elvének, a piaci viszonyoknak és a lakásfenntartási költségeknek a figyelembevételével célszerű a bérleti díj rendszer újragondolása. Meg kell vizsgálni egyes önkormányzati lakások (pl. Irányi u. 4-6.) piaci alapú bérbadásának a lehetőségét és ki kell dolgozni annak feltételrendszerét. Intézkedések: A különböző jogcímen bérbeadott lakások bérleti díjainak átfogó vizsgálata. Intézkedés célja: A bérleti díjak tükrözzék a lakás komfortfokozatát, minőségét, fekvését, a bérbeadás jogcímét. Végrehajtásért felelős: Herczeg Tamás tanácsnok Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Jegyző, Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály, Szociálpolitikai Osztály. Várt eredmény: A bérlakások bérleti díjai illeszkednek az Önkormányzat szociálpolitikai támogatási rendszerébe. Az önkormányzati lakások lakbére igazodik a piaci viszonyokhoz és a fenntartási költségekhez. Határidő: 2015. november 30. Pénzügyi források: külön önkormányzati forrást nem igényel. A feladatok meghatározása: 12. Az önkormányzati bérlakásállomány átfogó fejlesztése. Intézkedések: I. A Békéscsaba, Kolozsvári u. 37. szám alatti ingatlan (8 db lakás) és szegregációval veszélyeztetett terület felszámolása, a szociális bérlakások pótlása vásárlással, építéssel vagy önkormányzati tulajdonú ingatlan lakáscélú átalakításával. II. A Berényi úti városrész szociális célú megújítása keretében új szociális bérlakások építése. III. Ifjúsági Garzonházak kialakítása. IV. A Franklin utcai 40 db szociális bérlakás energiahatékonyságot növelő felújítása, a tető teljes szigetelése II. ütem. V. Az Irányi u. 4-6., a Fövenyes utca ½. szám alatti Ifjúsági Garzonház, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonház energetikai fejlesztése. VI. Az Erzsébet lakóparki lakások energetikai fejlesztése. VII. Az önkormányzati bérlakások felújítása. VIII. A hajléktalan ellátás infrastrukturális fejlesztése, új épület kialakításával.

97 Tervezet Intézkedés célja: Az önkormányzati lakásállomány bővítése, korszerűsítése, energiatakarékos üzemeltetése. Végrehajtásért felelős: Herczeg Tamás tanácsnok Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Jegyző, Szociálpolitikai Osztály, Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály. Várt eredmény: Növekszik az önkormányzati lakások száma, csökken a szegregációval veszélyeztetett terület a városban. Csökkennek az önkormányzati bérlakások lakásfenntartásának a költségei. Határidő: 2019. december 31. Pénzügyi források: pályázati forrás. A feladatok meghatározása: 13. Békéscsaba Megyei Jogú Város lakásgazdálkodásának gazdaságfejlesztési célú áttekintése. Intézkedések: Önkormányzati bérlakások vállalati szektorban dolgozó munkavállalók részére történő bérbeadási feltételeinek kidolgozása. Meg kell vizsgálni az üzleti szféra szereplői számára a bérlőkijelölési jog kiterjesztésének lehetőségét és a gazdasági szereplők munkavállalói részére bérbeadható lakások számának növelését. A gazdasági fejlődést és a város népesség megtartó képességét segítő, - az önkormányzat jelenlegi támogatási rendszerébe illeszkedő - lakáspolitika kidolgozása. Intézkedés célja: A gazdaság- és vállalkozásfejlesztést segítő lakásgazdálkodás. Az önkormányzat törekedjen a közeljövőben 10-15 gazdasági célú bérlőkijelölési jog biztosítására a helyi gazdaság meghatározó szereplői számára. Végrehajtásért felelős: Herczeg Tamás tanácsnok Koordinátor: Szociálpolitikai Osztályvezető Közreműködők: Jegyző, Szociálpolitikai Osztály, Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály. Várt eredmény: Növekszik a város népességmegtartó képessége, több képzett szakember érkezik és marad városban, jó hatással lesz a város gazdasági életének élénkítésére. Határidő: 2019. december 31. Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetése, tervezni szükséges, központi költségvetés, pályázati forrás.

98 Tervezet