KÖZMAG. VIII. évf., 4. szám 2009

KÖZMAG VIII. évf., 4. szám 2009.

Szerkesztőbizottság: Bekő Levente -István, Bogdán Mircea, Ciotlăuş Pál, Pleşa Róbert (főszerkesztő), Reikli Mária, Dr. Szabó Árpád, Tasnádi János, Tasnádi Zsolt Tördelő: Promoteus Advertising Olvasószerkesztő, korrektor: Balázs Bence

Kiadó: Romániai Magyar Közgazdász Társaság Cím: 400440 Kolozsvár/Cluj-Napoca, Aurel Suciu u. 12. sz. Tel./Fax: +40-264-431488 E-mail: [email protected], [email protected] Web: www.rmkt.ro ISSN: 1583-2953

Kedves Olvasó!

Tartalom

A 2001-ben jelent meg a Közmag első száma, és azóta tudatosan törekszünk arra, hogy alakítsuk, fejlesszük az erdélyi magyarok, főképp a fiatal generáció gazdasági kultúráját. Idén lapunk új fejezetet kezd életében, mely remélhetőleg még hatékonyabbá teszi célkitűzése megvalósításában és még inkább megfelel azoknak az igényeknek, amelyeket egy gazdaságcentrikus társadalom elvár egy szakfolyóirattól. Célunk az, hogy egy gyakorlati, közérdekű gazdasági kérdésekkel foglalkozó magazint működtessünk, mely azokhoz a fiatalokhoz szólhat, akik érdekeltek gazdasági kérdésekben és szeretnének anyanyelvükön naprakész gazdasági információkat kapni, továbbá azokhoz a vállalkozókhoz, akik gyakorlati kérdéseikre keresnek választ, végső soron pedig, mindazoknak, akik a gazdaság különböző területéről szeretnének minél több információt elsajátítani Örömmel fogadunk külső munkatársakat akik az anyagbeszerzésben és lapterjesztésben segítenének. Minden olyan gazdasággal kapcsolatos cikket szívesen várunk amely a marketing (kultúramarketing, sportmarketing stb.) management, pénzügy stb. témaköréhez fűződik, és természetesen beszámolókat is várunk különböző ilyen jellegű eseményről. A lap továbbra is Pleşa Róbert főszerkesztése alatt kéthavonta jelenik meg és idén felajánlunk 1000 lej értékben díjat a legjobb publikált anyagok szerzőjének, ezáltal nem csak publikálási lehetőséget biztosítunk, hanem támogatjuk is a legjobb munkákat. A KözMag szerkesztőbizottsága 2009 november 18-án kisorsolta a könyvcsomagok nyerteseit a KözMag VIII./3. számában levő keresztrejtvény helyes megfejtői és a kitöltött kérdőív beküldői közül A keresztrejtvény helyes megfejtői közül a szerencsés nyertes:Kelemen Róbert A beküldött kerdőívek alapján történő sorsolás nyertese: Pojum Edith A díjak átvehetők az RMKT székházán (Kolozsvár, Aurel Suciu u. 12/2 sz.) hétköznaponként 8 és 16 óra között. Gratulálunk a szerencséseknek! Reméljük, aktuális számunk hét fejezete újabb hasznos információkkal látja el olvasóinkat akik segíthetnek abban, hogy tovább fejlesszük Erdély egyetlen magyar közérdekű gazdasági magazinját. Hasznos olvasást kívánunk!

1. VÁLLALKOZÁSI ÚTMUTATÓ...................................................................................................... 5 Használd a kamatos kamat erejét................................................................................................5 A pénzeddel szavazol avagy a tudatos vásárló 12 ismérve.....................................................8 Kommunikáció a reklám tükrében.............................................................................................11 A DIEL könyvelési program, amelyben nem veszhet el a „gyermek”..................................16 2. GAZDASÁGI KILÁTÓ.................................................................................................................23 A romániai újságpiac elemzése a gazdasági válság tükrében...............................................23 Az esztétika szerepe a marketingben........................................................................................26 Nippon monogatari avagy mit olvas a mai ifjúság?...............................................................29 I was born to take care of you. Dohányzás elleni kampány..................................................32 3. GAZDASÁGI ESEMÉNYNAPTÁR AKTUALITÁSOK.................................................................41 Azonnali intézkedésekre van szükség a gazdasági válság enyhítésére Romániában.......41 Románia húsz évvel a kommunizmus bukása után................................................................42 Dániai események, tapasztalatok..............................................................................................43 A bormarketing, ahogy mi látjuk...............................................................................................46 Ünnepi őrület.................................................................................................................................48 4. CIVIL SZFÉRA..............................................................................................................................50 Civil szervezetek anyagi forrásai Romániában.........................................................................50 Fundraising. Aranykereskedés vagy professzionális koldulás?.............................................53 A Communitas Alapítvány...........................................................................................................56 Marosvásárhelyen járt a Civilsuli...............................................................................................59 5. GAZDASÁG ÉS KULTÚRA ........................................................................................................ 61 Az erdélyi magyar kulturális élet 2009-ben. Interjú Szép Gyulával a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatóval.................................................................................61 Könyvajánló. Traven: A fehér rózsa............................................................................................ 66 Felmérés a fiatalok kulturális életéről......................................................................................68 Filmnéző..........................................................................................................................................70 6. MAGAZIN....................................................................................................................................71 Dubai gyöngyszeme: Palm Jumeirah.........................................................................................71 Ötperces menedzsment tanfolyam...........................................................................................72 Elektromos autókat gyárt a Renault .........................................................................................75 Keresztrejtvény..............................................................................................................................76 7. SPORT..........................................................................................................................................77 Újjászületik Kolozsváron a Ion Moina Stadion........................................................................77 Felmérés a Kolozsvári Vasutas Sport Klub szurkolói körében..............................................78

A szerkesztőség

2

3

VÁLLALKOZÁSI ÚTMUTATÓ Használd a kamatos kamat erejét „A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat” Albert Einstein Elgondolkodtál már azon: miért van az, hogy egyesek annyira meggazdagodnak, míg mások alig élnek egyik napról a másikra? Miért van az, hogy egyesek, akiknek keresete aránylag szerény, mégis képesek anyagi biztonságban nyugalmas életet élni és megtakarítani, míg mások, akik jóval többet keresnek, mindig pénztelenek? Valószínű, hogy sokszor elmélkedtél már a fentieken te is, anélkül, hogy választ találtál volna. Pedig egyszerű: egyes emberek jártasabbak a pénzügyekben, és jól ismerik a pénzügyi eszközöket, amiket folyamatosan a maguk javára használnak ki. A gazdag emberek jobban ismerik a pénz világát, mint a szegények, akik sok esetben ráadásul nem is akarják megismerni azokat az eszközöket, amelyek a meggazdagodáshoz vezetnek. Az egyik leghatékonyabb ilyen eszköz a kamatos kamat, valamint a 72-es szabály. A kamatos kamat egy olyan „valami”, ami dolgozhat érted, de ellened is. Ezen eszköz valós erejét akkor lehet igazán meglátni, ha alkalmazod a személyes pénzügyi terveidben. A jobb megértés érdekében nézzünk két példát. Az alábbi ábra megmutatja a kamatos kamat erejét, vagyis azt, hogy mi történik 5000 egységnyi pénzed (mondjuk pengő) befektetésével 30 év alatt, különböző hozamok mellett.

4

5

Míg 10 év után a hozamok közötti különbség nem szembeötlő, 30 év után már óriási különbségeket észlelünk. 30 év után, az eredeti 5000 pengőd 6%-os hozammal kb. 30 000 pengőre nő meg, viszont 12%-os hozam mellett az eredeti befektetés majdnem 150 000 pengőre duzzad. Te melyiket választanád a nyugdíjadra? A 30 ezret vagy a 150 ezret? A hozam mértéke óriási különbséget jelent. A kamatos kamat ereje jobban segít elérni pénzügyi céljaid, mint gondolnád. Lássunk egy másik példát, ahol a kamatos kamat ereje látható. Szeretnél 33 500 pengőt 4 000 000 pengővé változtatni? Amikor gyereked születik, nyiss neki egy befektetési számlát, évi 500 pengővel (ez kevesebb, mint havi 50 pengő), amit 67 évig rendszeresen fizetsz (67 x 500 = 33 500 pengő) 10%-os hozam mellett. Ebben az esetben, mire a gyereked nyugdíjas lesz, az összegyűlt pénzösszeg értéke megközelíti a 4 milliót. Ha viszont csak akkor kezdenéd el az évi 500 pengő befizetését, amikor a gyereked 21 éves lesz, 67 éves korára a pénzösszeg csupán 700 000 pengő lenne! A 10%-os hozamot a példa kedvéért vettük, hosszú távon reálisabb 8%-os hozammal számolni. Ennek ellenére, a számok aránya és a működési elvek ugyanazok, függetlenül a hozam mértékétől. Alapvető tehát tudni, hogy miként működik a pénz, a kamatos kamat pedig létfontosságú a személyes pénzügyi terved megalkotásához, és ahhoz, hogy a pénzügyi terved kielégítse a jövőbeni szükségleteid. Neked milyen a jelenlegi pénzügyi terved? Elegendő lesz a gyerekek oktatására? Nyugodt életet biztosít majd? Ne felejts feltenni magadnak ilyen és hasonló kérdéseket, amikor a pénzügyi tervedet készíted. Elsőrendű fontosságot adsz a mai megtakarításoknak, amelyek majd a jövőd biztosítják? A halogatás többe kerül, mint gondolnád. A pénzügyi terv és a kamatos kamat ereje megmutatja majd, hogy minél később kezdesz megtakarítani, annál többet kell megtakarítani, hogy céljaid elérhesd. Készen állsz elindulni az anyagi jólét útján, amely biztosítja saját és családod pénzügyi sikerét? A legjobb, ha már ma gondoskodsz a gyerekeid jövőjéről, és nem halogatod ezt addig, amíg megnőnek. Tartsd szem előtt az alábbiakat: • A kamatos kamat gyorsabban nő, mint az egyszerű kamat • Kezdj el korán megtakarítani, hogy a kamatos kamatot kihasználd • Minél gyakoribb a kamatos kamat számolása (pl. naponta), annál jobb A kamatos kamatot lehet számolni évente, havonta vagy naponta is. Minél

gyakrabban számolják, annál gyorsabban nő a pénz. Tegyük fel, hogy beteszel 5000 pengőt egy olyan számlára, amely 10%-os kamatot fizet. Amennyiben nem fektetsz be újabb összeget, a számlád a következőképpen néz majd ki 10 év elteltével: • 12 968 pengő, évente számítva a kamatos kamatot • 13 535 pengő, havonta számítva a kamatos kamatot • 13 589 pengő, naponta számítva a kamatos kamatot

6

7

Mi a 72-es szabály? Ez egy egyszerű, mindenki által érthető szabály, amely a következő 2 kérdésre ad gyors választ: • Mennyi idő alatt kettőződik meg a befektetésed egy adott hozam mellett? • Mekkora hozam szükséges ahhoz, hogy adott időn belül megkettőzödjön a befektetésed? Íme, néhány számítási példa. 1. Befektetek 1000 pengőt, és szeretném, ha 3 év alatt megduplázódna. Milyen évi hozammal kell, hogy befektessem? Válasz: 72 / 3 = 24% 2. Befektetek évi 15%-al 1000 pengőt. Hány év alatt duplázódik meg? Válasz: 72 / 15 = 4,8 év A 72-es szabály, ugyanúgy, mint a kamatos kamat, hasznos eszköz lehet kezedben a pénzügyeid irányítására. Tehát, huszonévesek, tudom, hogy a nyugdíj még messzinek tűnik, és inkább a hitelek törlesztése érdekel benneteket, de jegyezd meg, mert fontos: erőltesd meg magad, és fektess be az öregkorodra! Egy kicsit fájni fog az elején, de nem sokáig. Miután megszokod, már magától fog menni, a hangsúly pedig nem az összegen van, hanem a rendszerességen. Ha most elkezded, és évi 500 „pengőt” teszel félre, nyugis életed lesz a későbbiekben. Soha ne próbáld győzködni magad arról, hogy a mulasztást bepótolhatod későbbi megtakarításokkal, mert nem leszel képes rá. Lassacskán ugyanis olyan életvitelt alakítsz ki, amely felemészti a teljes jövedelmed, és egyre nehezebben fogsz tudni megtakarítani. Ne éld fel a jövődet, mert az túl fontos számodra. Kezdd korán, kezdd azonnal! Bitai László közgazdász www.magyarmagnas.ro

A vásárlási döntési folyamatok olyan döntési folyamatok, amelyeket a fogyasztó egy (potenciális) piaci tranzakcióval kapcsolatban egy termék vagy szolgáltatás megvásárlása előtt, közben és után hajt végre. A gazdasági döntéshozatalról való gondolkodást forradalmasító Herbert Simon szerint a neoklasszikus közgazdaságtan tökéletes racionalitási és hasznosság-maximalizálási feltételezései a gazdasági szereplők vizsgálatában általában nem helytállóak, a valóságtól túlságosan elrugaszkodottak. Simon szerint egy ilyen racionális, minden alternatívát számba vevő folyamat túlságosan is bonyolult lenne, és már csak az emberek információfeldolgozási képességeinek korlátozottsága miatt sem volna életszerű; a maximális hasznosságra való törekvés helyett a döntéshozók sokszor megelégszenek egy kielégítő megoldással is. Mindezen korlátozó tényezők beépítésével alkotta meg a döntéshozatal korlátozott racionalitást feltételező híres modelljét, amiért 1978-ban elnyerte a Közgazdasági Alfred Nobel díjat. A korlátozott racionalitás elve végigkíséri életünket. Megjelenik magánéletünkben, a gazdaságban, politikában, szinte mindenhol, ahol döntéshozatal állhat elő. Napjainkra különösen nagy jelentősége lett, hiszen a mai fogyasztói társadalomban szinte mindent megvehet az, akinek pénze van: az árucikkek dömpingjével találkozunk nap, mint nap. Egy döntéshozó akkor jár el racionálisan, ha azt a lehetőséget választja, amely a várható legnagyobb hasznosságot eredményezi. Azonban: „a profit és a hasznosság abszolút maximumára törekedni túl sok időt venne igénybe. A vásárló nem töltheti egész napját a legolcsóbb fejes saláta felkutatásával; egy vállalat sem költhet dollármilliókat ezer termékének árrugalmasságát meghatározó ökonometriai elemzésekre. Ehelyett, … a vállalatok és a fogyasztók gyakran korlátozott racionalitás szerint cselekszenek. Ez azt jelenti, hogy rendszerint igyekeznek jó döntést hozni, és nem pazarolnak forrásokat a legjobb lehetőség felkutatására” (Samuelson, Paul A.–Nordhaus, Willam. D. [1997]: Közgazdaságtan, ford.: Atkári János, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest). Etikai szempontból a korlátozott racionalitás azért nagyon fontos, mert megnyithatja az utat a felelős döntéshozatal előtt. Talán bele sem gondoltunk még igazán abba, hogy egy egyszerű, hétköznapi bevásárlás során hány döntést is hozunk meg, és ezek milyen következményekkel járnak. Először is: hol vásároljunk? Kényelmességi szempontból válasszuk a legközelebbi értékesítési helyszínt, vagy a tudatos vásárlók alapszabálya szerint eljárva a következők alapján döntsünk:

1. Vásárolj helyben – A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket. 2. Részesítsd előnyben a helyi termékeket – Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 3. Vásárolj friss árút – Friss, hazai idényzöldséget és gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett. Így elkerülheted, hogy kétes minőségű, külföldi, esetleg rossz körülmények között szállított zöldségeket, gyümölcsöket szerezz be akkor, amikor a Romániában termesztett almának vagy paradicsomnak is esélyt adhatnál. Nem beszélve arról, hogy a piacra járás nagy élmény lehet: mivel az árusok saját munkájuk gyümölcsét (és zöldségét) bocsájtják áruba, sokkal kedvesebbek, sokszor az árú történetét is meghallgathatod, és még receptekhez is juthatsz, s mégis, a végén mégis olcsóbban jössz ki, mintha bevásárlóközpontban vásárolnál. Ha végül sikerül kiválasztanunk a megfelelő helyet, ahol pénz ellenében beteljesülhetnek vágyaink (még az olyan nagyon titkosak is, amikről nem is tudtunk), megéri megfontolni, hogy mire is van valójában szükségünk. A megoldás neve: 4. Cetli – Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyd magad, hogy „polctrükkökkel” kísértésbe – azaz költekezésre – vigyenek. Biztos ti is megfigyeltétek, milyen cselesen próbálnak rávenni minket a fogyasztásra, még akkor is, amikor már végre úgy érezzük, hogy mindenünk megvan és megtörten beállunk a pénztárak irányába kígyózó sorokba. Csokik, rágógumik, nyalókák, télen csoki mikulások, tavasszal csoki nyulak csábítanak vásárlásra, de ott van az elmaradhatatlan óvszer is (így legalább mindenkinek eszébe juttatják, hogy használja), na meg a tömérdek elem és autószagosító is. Ha már tudjuk, hogy mit és hol, még mindig marad egy fontos kérdés: milyet és milyen áron vásároljunk, ami ezúttal nem (csak) pénzkérdés. 5. Keresd az eredetit – Ne dőlj be a szép külsőnek és a jó dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket. 6. Erőszakmentes szépség – Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat. 7. A szemét a legdrágább – A szemét értelmetlen pénzkidobás neked, és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel. 8. Tartós használat – Kerüld az eldobható, pl. egyszer használatos dolgokat, ezek

8

9

A pénzeddel szavazol, avagy a tudatos vásárló 12 ismérve

tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. 9. Nem mindegy! – Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül. Hogyan fokozhatjuk még jobban a tudatosságot? 10. Mennyi műanyagot viszel haza? – Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást. 11. Olvasd el a címkéket! –Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz. És ami a legfontosabb: 12. A pénzeddel szavazol – A vásárlás a te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, és mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. Ha sikerül betartanunk ezeket a „játékszabályokat”, beléphetünk a tudatos vásárlók közé, akik nem hagyják, hogy átverjék őket, mert tájékozódnak az árakról, a termékek minőségéről, és tisztában vannak a jogaikkal. Döntéseik alapvető értéket tükröznek: hitüket az igazságosságban, a méltányosságban, az ökológiai felelősségben. Felhasznált irodalom: http://www.tudatosvasarlok.hu/ http://epa.oszk.hu/00700/00721/00001/etalter1.html http://www.tankonyvtar.hu/gazdasagtudomany/controlling-gyakorlatban-080904-135

Vajda Boglárka BBTE Közgazdasági és Gazdaságtudományi kar, Kereskedelem, turizmus és szolgáltatások szakirány, II. év

10

Kommunikáció a reklám tükrében A kommunikáció egy olyan fogalom, amelyet nap, mint nap használunk, és mégsem törődünk a pontos meghatározásával. Egy szellemes szófordulat, egy grimasz, egy dallam, egy festmény mind-mind beletartozik abba a tág fogalomba, amit kommunikációnak nevezünk. Egészen kicsi korunktól fogva megtanuljuk a kommunikáció alapját, a beszédet. Később bővül a kommunikációs készségünk, így képesek leszünk nézeteket, eszméket, vágyakat, érzelmeket, hangulatokat többféle módon is tudomásul adni és befogadni. A kommunikáció szükségszerűség, az emberi lét velejárója. A kommunikációnak köszönhetően tartalmat kap az a világ, amelybe beleszületünk és élünk. A kommunikáció fogalmának ugyan nincs egységesen elfogadott meghatározása a társadalomtudományokban,talán George Gerbner tömör meghatározása a legelfogadhatóbb és a legkönnyebben érthető: „A kommunikáció üzenetek révén megvalósuló társadalmi kölcsönhatás és cselekvés”. A reklám olyan tájékoztató jellegű tevékenység, amelyet kifejezetten gazdasági célból – profitnövelés céljából, meghatározott termék vásárlásának vagy szolgáltatás igénybevételének előmozdítása céljából – egy vagy több vállalat a potenciális fogyasztók vagy felhasználok befolyásolására, meghatározott eszközökkel tervszerűen végez, hatékonyságra törekedve. Közvetítő funkciót lát el a termelés és a fogyasztás között, ugyanakkor olyan eszközként szolgál ebben a folyamatban, amely elviszi az áru képét a fogyasztóhoz. A reklám két fő, primer funkciója a keresletnövelés, értékesítés előmozdítása, míg másodlagos funkciója az ízlésformálás, nevelés, image-formálás. A reklám kialakításának menete (Kotler szerint): • célmeghatározás (tájékoztató, meggyőző, emlékeztető) • költségvetés • üzenet megalkotása, értékelése, kiválasztása • üzenet kivitelezése • reklámeszközök alkalmazása (hatókör, gyakoriság, hatás) • hatékonyság értékelése (kommunikáció és forgalmi hatás-elemzés előtte, alatta és utána) Többféle reklámtípust ismerünk, ezek közül az egyik a médiareklám, amelynek két fő „hordozója” a televízió és a rádió. Mindkét médium azt a célt szolgálja, hogy szórakoztassa az embereket, ám a reklámozás szempontjából ez nem így van. A rádió- és televízió reklámok nem arra hivatottak, hogy szórakoztassák a nézőt, hanem arra, hogy eladjanak

11

neki. Reklám a televízióban A televíziós reklámok általában műsorok közé beszúrt kisfilmek. A fő műsoridőben (pl. híradó, esti film stb. közben) lejátszott reklámokért a reklámozó sokkal többet fizet. A reklám lejátszásának gyakorisága is befolyásolja az árat. Mivel a televíziót nézni kell és nem hallgatni, ezért a televíziós reklámokban a képnek kell elmondania, sugallnia azt, amit az adott cég üzen. Képekkel kell elmondani, elmagyarázni a történetet, a szavak egyetlen szerepe az, hogy – ha szükséges – elmagyarázzák, mi látható a képen. A legtöbb esetben a túl sok információt tartalmazó reklámfilmek összezavarják a nézőt, mivel a néző nehezen tudja követni az üzenetet, és így könnyen elveszíti érdeklődését. A tévéreklám bejátszásakor, elkezdésekor a néző már figyel, tehát a feladat az, hogy ne ijessz őt el a reklám, amelynek célja az, hogy amit ígér, azt úgy tálalja a nézőnek, hogy az a legközelebbi vásárláskor emlékezzen rá. Mivel a televíziós reklámok vizuálisan hatnak a potenciális fogyasztókra, ezért nagyon fontos szempont, hogy a reklámban legalább egyszer szerepeljen a termék neve és a csomagolása, vagy maga a termék minden esetben legyen látható, hogy a fogyasztókban mindez rögzülhessen, és emlékezzen a látottakra. A legjobb, ha a reklám főszereplője maga a termék már az első filmkockától az utolsóig: semmi esetre sem szabad másodlagos szerepet adni az adott terméknek, mivel a vásárlóban azt a hatást kell kelteni, hogy a termék körül forog minden. A Gallup Intézet felmérése szerint ugyanakkor az olyan reklámok, amelyek egy probléma bemutatásával kezdődnek, majd az adott problémát megoldó terméket jelenítik meg, négyszer akkora sikert érnek el, mint azok a reklámfilmek, amelyek csupán dicsérgetik a terméket. Az intézet vezetője, Dr. Gallup azt is kimutatta, hogy a komoly újdonságot tartalmazó reklámoknak nagyobb a hatékonysága, mint azoknak, amelyek egy régebbi reklámsorozat folytatásaként jelennek meg. Az átlagfogyasztó rengeteg reklámot lát, de a reklámok többsége „lepereg” róla. Ezért nagyon fontos, hogy a reklámnak legyen egyénisége, hangulata, és összefüggésben legyen a reklámozott termékkel, hogy megmaradjon az emberek fejében. Ám ezzel is vigyázni kell, nehogy a néző végül csak arra emlékezzen majd, hogy milyen érdekes volt a reklámfilm, és az igazi üzenetet elfeledje. A reklám „ígéretét” nem tanácsos ének formájában előadni. Felmérések azt bizonyítják, hogy a beszélt reklám háromszor annyi vásárlót hoz, mint az énekelt. Természetesen előfordul, hogy egy-egy dalocska beválik, sőt közismert lesz, és általa a termék híressé válik, de az esetek nagy többségében a szóban megfogalmazott, beszéd

12

általi reklámok a nyerők. A televíziós reklámokban előnyösebb közeli felvételeket alkalmazni, és inkább a részletekre összpontosítani, mivel a tévé képernyője átlagosan 60–70 cm széles, ennek köszönhetően nagyobb hatást tudunk elérni azzal, ha minél közelibb, részletekbe hajló képeket használunk. A távolságot ábrázoló képsorozatok, esetleg egy bizonyos épület vagy tárgy távoli felvétele nem kelti fel a néző érdeklődését. Az ilyen típusú képek alkalmazása az óriásplakátok illetve mozireklámok esetében ajánlatos. A rádióreklám A rádióreklámok – akárcsak a tévéreklámok – gazdasági szempontból fontos szerepet töltenek be, mind a rádióadók működésében, mint a vállalatok promóciós tevékenységében. A rádióreklámokat aszerint szokták megkülönböztetni, hogy hol kapnak helyet a műsoridőben. A műsorszámok normális folyamatától elválasztott reklámblokkok képezik az első típust. A második típusba azok a reklámok tartoznak, amelyek a műsorszámok közötti szünetekben, vagy a műsorszámokat megszakítva hangzanak el az adásban. Ezek időtartama általában a blokkreklámokénál rövidebb. Elméletileg nem kizárt, hogy a „normális” műsorszámokban is megjelenjen a reklám, ez az úgynevezett termékelhelyezés (product placement), azonban ezt a fajta reklámozást a szabályok ma már általában tiltják. A reklám a rádióműsorban önálló terméknek is tekinthető, akárcsak egy műsorszám. A műsorban elhelyezett reklám mellett a másik termék a szponzorálás vagy támogatás. A szponzorálás a műsorszolgáltatónak nyújtott anyagi hozzájárulás annak érdekében, hogy utóbbi a támogató, szponzor – vagy adott esetben egy harmadik személy – nevét, védjegyét ismertesse, a róla alkotott képet kedvezően formálja. A szponzorálás lényege tehát, hogy mindkét fél úgy elégítse ki a másik szükségleteit, hogy neki abból nyeresége legyen. A kereskedelmi szférában a szponzorálási bevételek csupán néhány százalékát teszik ki a reklámbevételeknek. Reklámtervezés során tudni kell, hogy a rádió nem alkalmazható fő reklámeszközként, ugyanis sok olyan hátránya van, amelyek jelentősen befolyásolják a kívánt eredmény elérését. Ilyen például a vizualitás hiánya: a televízióval szemben a rádió nem rendelkezik vizuális felülettel, így könnyebben „elszáll” az üzenet. Ha egy bizonyos termékről csupán hallanak a fogyasztók, nehezebben rögzül a termék, mintha vizuálisan is látnák. Ez annak is a következménye, hogy nagyon alacsony a figyelemszint rádióhallgatás közben, ugyanis az emberek a rádiót csak másodlagos foglalkozásképp hallgatják: nagyon ritka eset, hogy valaki csak úgy leüljön rádiót hallgatni. Ezt a hátrányt úgy lehet ellensúlyozni, hogy a rádióreklámokat sokszor ismétlik.

13

A rádióreklámok a könnyen megfizethető kategóriájú reklámok kategóriájába tartoznak, ezért olyan vállalatok élhetnek vele, amelyek a televízióban nem tudnának reklámozni a magas költség miatt. Az alacsony ár annak köszönhető, hogy kismértékűek a reklámmal járó technikai költségek.

Reach =

CPT =

A reklám által elért személyek száma Célcsoport teljes mérete A reklám költsége A reklám által elért személyek száma

Helyzetelemzés

Marketingstratégia

* 100 Reklámcélok meghatározása, reklámköltségvetés

* 1000

A reklámhatékonyságot a fenti képletek kiszámításával lehet kimutatni. A Reach (= elérés) megmutatja, hogy a kampány során a kiválasztott célcsoport hány százaléka teremtett legalább egyszer kapcsolatot a reklámüzenetet hordozó médiumokkal. A CPT (= költséghatékonyság) azt mutatja, hogy 1000 egyént, illetve háztartást mekkora költséggel képes elérni bármely médium, vagy akár a teljes reklámterv. A reklámtervezés egy komplex és hosszú folyamat. Átfogja a reklámtevékenység teljes folyamatát, a célok meghatározását, a hirdetések elkészítését, a média kiválasztását és az eredmények értékelését. A reklámtervezés során a marketingstratégia célkitűzéseiből ajánlatos kiindulni. Ezt az összefüggést mutatja be az alábbi ábra.

Reklámszöveg (copy) tervezés

Média választás

Reklámkutatás 1. ábra A reklámtervezés folyamata Forrás: Bauer András–Berács József: Marketing, Aula kiadó, 1992, 265 old.

Deritei Endre Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Közgazdasági szakosztály Felhasznált könyvészet 1. Bauer A.-Berács J.: Marketing, Aula kiadó, 1992 2. Móricz É.: Reklámpszihológia, KTI kiadó, 1991, Budapest 3. Sándorné Szennyesy J.: Marketing – piac és reklámkutatás, KIT kiadó, 1991, Budapest 4. Sándor I.: Marketingkommunikáció, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1987

14

15

A DIEL könyvelési program, amelyben nem veszhet el a „gyermek” A DIEL ügyviteli rendszer a kettős könyvviteli munkák széles körét öleli fel. Tartalmazza a számviteli alapnyilvántartások készítésétől a zárási és mérlegbeszámolási munkálatokig a könyvvezetés számos elemét, foglalkozik az adatok grafikus megjelenítésével, az adatok, más rendszerek, platformok felé továbbításával, gyűjtési-keresési metódusokkal, valamint a könyvvezetés csúcsdokumentumainak előállításával (mérleg, eredménykimutatás, tetszőlegesen összeállítható kimutatások, statisztikai mutatószámok, cash-flow). A rendszer tetszőleges számú gazdasági alany (cég, társaság, vállalkozás, jogi és természetes személy) könyvvezetésének nyomon követésére, leképezésére alkalmas. Az összes Windows platformon működik és interaktív működése kizárólag grafikus felületeken keresztül valósul meg. A negyedik generációs eljárások, a használatos adatszótárak, grafikus felületek elérhetővé tesznek olyan feldolgozási metódusokat, amelyek néhány éve még nem lettek volna lehetségesek. A lekérdezési, megjelenítési, ábrázolási módszerek sokasága mellett a „sok bába között nem veszett el a gyermek”, azaz látható maradt a kettős könyvvitel vonalvezetése, valamint a fő cél: a munka színvonalas, biztonságos elvégzése és archiválása. E dolgozattal elsősorban azt szeretném érzékeltetni, hogy nem minden bonyolult, ami annak tűnik, másodsorban pedig ismertetem ezt a programot azoknak, akik szeretnének könyvelési programmal dolgozni, de még nem dolgoztak, vagy nincsenek megelégedve jelenleg használt programjukkal. A rendszermenü A program elindítása után a rendszermenü jelentkezik be. A kezelőelemek a képernyő felső részén láthatók.

A program fő alkotóelemei a menürendszer felépítésében tükröződnek. Törzsadatállományok (a főmenü első oszlopa) Fontos és szükséges háttérállományok, amelyek a könyveléshez nélkülözhetetlen adatokat tartalmaznak. Folyamatosan karbantarthatók. A fentebb említett oszlop a következő négy elemet tartalmazza: 1. Culegere note (könyvelési tételek begyűjtése) amelynek segítségével bevezethetünk könyvelési tételeket, valamint itt jelennek meg azok a tételek is, amelyeket a gép automatikusan végez el, pl. az áfa-számlák lezárása, a költség illetve bevétel számlák lezárása.

2. Preluare note (könyvelési tételek átvétele), amelynek segítségével átvehetők a fizetési adatok, a fizetések regisztrálására használt programból, továbbá a befektetett eszközökkel kapcsolatos adatok, valamint az előző hónap könyvelési tételei is. 3. Plan de conturi (Számlaterv) Az eszközök és források, ráfordítások és bevételek bejegyzésére, mozgásának tükrözésére szolgál. Minden számla mellett a számla szimbóluma is megjelenik, így logikussá és könnyen használhatóvá válnak azok. 4. Prelucrarile notelor contabile (A könyvelési tételek feldolgozása) menüsorból lehetőség nyílik a könyvelési tételek feldolgozására, valamint e menüsorból zárunk le egy adott hónapot, így a következő hónapban megjelennek nyitóegyenlegként az adott hónap záróegyenlegei. Liste generale (Számviteli bizonylatok) – a főmenü második oszlopa 1. Jurnale notelor (Könyvviteli napló) – e menüsorból megtekinthetőek és kinyomtathatók a bevezetett könyvelési tételek időszerűen, jól nyomon követhetők az

(Megjegyzés: a körökben látható számok a főmenü oszlopainak számát jelentik)

16

17

egymás utáni mozgások. 2. Balante contabile (Mérleg) Megtekinthető és nyomtatható a vagyoni helyzet, azaz a pénzügyi pozíció, azaz a hónapvégi mérleg. 3. Fise de cont (Számlaív) A számlák tartalmának megtekintése egyenként, szintetikus vagy analitikus formában. Világosan látható úgy a tartozik, mint a követel oldal tartalma. 4. Registrul jurnal (Naplók jegyzéke) Itt megtekinthetőek a következő naplók (regiszterek, jegyzékek): • Registrul cu intrarile (Szállítók jegyzéke) • Registrul cu iesirile (Kliensek jegyzéke) • Registrul cu casa ( A pénztár jegyzéke) • Registrul cu banca ( A bank jegyzéke) • Operatiuni diverse (Különféle műveletek jegyzéke) • Incasari PF (Bejövetelek és kimenetelek jegyzéke) 5. Cartea Mare (Főkönyv) E menüpont alatt megtekinthető a főkönyv. A program lehetőséget ad arra is, hogy összességében megnézzük a főkönyvet, valamint arra is, hogy számlánként tekinthessük meg.

6. Decont de TVA (Áfa elszámolás) E menüpont segítségével az áfa-nyilatkozatba vihetők át az adatok, amely nagyon fontos és hasznos dolog, viszont az adatok bevitele az egész év folyamán teljes pontosságot igényel, hogy az áfa-nyilatkozatban minden adat hiteles és pontos legyen. 7. Declaratia 394 (394-es nyilatkozat) E menüpont segítségével átvihetőek és nyomtathatóak az adatok a 394-es nyilatkozatba, amely a beszerzési és a bejöveteli számlákat kell tartalmazza cégenként. Documente de intrare extracontabile (könyvelésen kívüli bejöveteli dokumentumok) Documente de iesire extracontabile (könyvelésen kívüli kimeneteli dokumentumok)

18

8. Bilant (Mérleg) 8.1. A Mérleg menüpont alatt beállíthatóak a mérleg sorai, az, hogy hányadik sorban milyen számla szerepeljen 8.2. Profit si pierderi (Nyereség-veszteség számla) – sorai szintén beállíthatóak ugyanúgy, mint a fentebbi menüpont alatt Intrari (a főmenü harmadik oszlopa) E menüpont alatt vezethetők be a beérkezett számlák. A számla beérkezésekor kiegyenlített számlák esetén azok bevezetése könnyített, így automatikusan megjelenik a pénztárban is a megfelelő könyvelési tétel. Nagyon fontos ez a menüpont, hiszen a szállítók szembeni tartozást vezetjük be.

E menüpont alatt megtekinthetők a következő listák: • Jurnale de cumparari (Vásárlási napló) • Fise furnizori (Szállítók nyilvántartási lapja) • Facturi neplatite (Nem kiegyenlített számlák) • Lista avizelor (Értesítő levelek jegyzéke) • Adaos comercial la intrare (Kereskedelmi árrés a bejött számlák esetében) Áru beérkezése esetén, nem csak beszerzési értéken, hanem eladási értéken is regisztrálhatjuk magát az árut, így automatikusan kiszámolódik a kereskedelmi árrés. Iesiri (a főmenü negyedik oszlopa) E menüpont alatt vezethetők be a kibocsátott számlák, vagyis azok a számlák, amelyek után a cég bevételre számít. A számla beérkezésekor kiegyenlített számlák bevezetése könnyített, így a megfelelő könyvelési tétel automatikusan megjelenik a pénztárban is. Nagyon fontos ez a menüpont is, hisz a követelések bevezetését jelenti.

19

E menüpont alatt megtekinthetők a következő listák: • Jurnale de vanzari (Eladási napló) • Facturi neincasate (Bevételezett számlák) • Lista avizelor (Értesítő levelek jegyzéke) • Adaos comercial la iesire (Kereskedelmi árrés a kibocsátott számlák esetén) • Lista facturilor emise (A kibocsátott számlák jegyzéke)

A nem esedékes Áfa kiszámolása: ( 180 x 0, 19) / 1,19 Lista adaosului comercial la intrare SALVIA FOR YOU COD FISCAL 17828254 NR DOC 123987

Kereskedelmi árrés használatának beállítása kimenetelkor és bejövetelekor Az olyan cégeknek, amelyek nem csak szolgáltatással, hanem áruforgalmazással is foglalkoznak, azaz használják a 371 „Áruk” számlát, lehetősége van arra, hogy beírja a megvásárolt áruk eladási árát is. Az eladási árat áfával együtt kell beírni. Nagyon fontos ehhez a menüponthoz létrehoznunk egy készlet menüpontot (CONFIGURARE –Configurare gestiuni) Pl: A SALVIA FOR YOU Kft. vásárol a PROSONIC PRODCOM Kft.-től, a 123987 számla alapján, 2009. 10. 11-én, 1 láda HEINEKEN sört (20 db), amelynek beszerzési ára 2,5 lej/db (ez az érték nem tartalmazza az áfát),eladási ára pedig 9 lej/db (tartalmazza az áfát). Vagyis: Valoare 50 lej Cota TVA % 19 Valoare cu TVA 59.5 lej TVA 9.5 lej Valoare vanzare 180 lej Miután beírtuk az adatokat, megnézhetjük a Kereskedelmi Árrés listát (Intrari – liste cu intrarile, Adaos comercial la intrare). Ez a lista 9 oszlopot tartalmaz, így megkönnyíti a dolgunkat, de soha nem szabad engedni, hogy annyira megkönnyítse, hogy ne tudjuk, mit csinál, mit hogyan számol ki, hiszen végülis ez is egy program, amit az emberek készítettek, és mint tudjuk, senki nem tökéletes. Akkor értünk igazán egy programhoz, ha még a hibákat is észrevesszük. Az első oszlop tartalmazza a dokumentum számát, a második oszlop a dátumot, a harmadik oszlop a beszerzési árat, a negyedik oszlop az áfa értékét, az ötödik oszlop a beszerzési értéket, a hatodik a kereskedelmi árrést, a hetedik a nem esedékes áfa értékét, a nyolcadik az eladási értéket. Az első hat oszlop különösebb magyarázatot nem igényel, de az utolsó három oszlop annál inkább. Az utolsó oszlop az eladási árat tartalmazza (az áfa értékével együtt).

20

DATA 2009.10.11

FURNIZOR PROSONIC

VAL DE ACHIZITIE

TVA ACHIZITIE

VAL INTRARE

Pe luna oct

ADAOS

TVA NEEXIGIBIL

VAL DE VANZARE

50

9.5

59.5

101.26

28.74

180

50

9.5

59.5

101.26

28.74

180

PRODCOM

TOTAL

Financiar (a főmenü ötödik oszlopa) E menüpont alatt a két legfontosabb számla kitöltése válik lehetővé. 1. Operatini prin casa (Pénztári műveletek) E menüpont alatt vezethetők be a pénztári műveletek. A tartozik vagy követel oldalon automatikusan a pénztár (5311) számla jelenik meg attól függően, hogy pénz kiadás történik vagy pedig pénz bevételezés. E menüpont alatt nyomtatható ki a pénztárnapló, amely segítségével átláthatóvá válik maga a könyvelés naprakészen, valamint a pénztár helyzete. 2. Operatiuni prin banca (Banki műveletek) E menüpont alatt vezethetők be a banki műveletek, a tartozik vagy követel oldalon automatikusan a bankszámla (5121) számla

jelenik meg attól függően, hogy kiadás történik vagy bevételezés. E menüpont alatt nyomtatható ki a banki kivonat, amely segítségével átláthatóvá válik maga a könyvelés naprakészen, valamint a bankszámla helyzete. 3. Cash flow E menüpont alatt lehetőség nyílik cash-flow készítésre is Parteneri (a főmenü hatodik oszlopa)

21

E menüpont alatt lehetőség nyílik a partnerek kezelésére, azaz mind a kliensek, mind pedig a szállítók kezelésére. Előfordul olyan eset, amikor egy partner nevét elírjuk, akkor az itt javítható ki, valamint itt tekinthetőek meg statisztikák is a partnereket illetően. Configurare (a főmenü hetedik oszlopa) 1. Alegere firma (Cégválasztás) – e menüpont alatt kiválasztható az a cég, amellyel épp dolgozni akarunk 2. Luna prelucrata (Hónapválasztás) – e menüpont alatt kiválasztható az a hónap, amelyben épp dolgozni akarunk 3. Setare note automate (Automatikus számlák beállítása) – beállíthatóak automatikus számlák, mint ahogy már startból be van állítva a szállítók (401) számla stb. 4. Configurare societate E menüpont alatt beállíthatók a céggel kapcsolatos alapadatok, beállítható, hogy áfa fizető-e vagy sem, van raktárja is, vagy pedig csak egy helysége – az, amelyben a kereskedelem folyik. Ezek fontos alapbeállítások , ugyanis ezen beállítások alapján lesz vezetve a könyvelés az elkövetkezendő időben. 5. Configurare imprimanta (Nyomtatási beállítások) E menüpont alatt beállítható a nyomtató típusa 6. Utilizatori (Felhasználók) E menüpont alatt beállítható, hogy kik a felhasználók, jelszavak alapján 7. Date societate (Cégadatok) E menüpont alatt bevezethetőek a cég alapadatai. 8. Luna de start (Indulási hónap) Itt beállítható, hogy melyik évvel és hónappal kezdődjön konkrétan a cég könyvelése 9. Ultima luna inchisa (Az utolsó lezárt hónap) Megmutatja, hogy melyik az a hónap, amelyben már nem lehet dolgozni, ugyanis le van zárva 10. Setare explicatii (Megjegyzések beállítása) Beállíthatóak automatikus megjegyzések, amelyek megjelennek majd a megfelelő műveletnél, csak épp ki kell választani 11. Actualizare cote TVA Az áru forgalmi adó (áfa) százalékának kiválasztása. Ez az opció arra szolgál, hogy ki tudjuk választani a megfelelő áfa százalékot, amelyet az általunk könyvelt cég használ. Ahogy ez az ablak megjelenik, startból 3 féle százalék-szám jelenik meg: 9 %, 0 %, 19 %. Ez a három érték változtatható a HOZZÁADÁS (ADAUGARE), VÁLTOZTATÁS (MODIFICARE), TÖRLÉS (STERGERE) gombokkal, ugyanúgy, mint más menüpontoknál is. Következtetésképp elmondható, hogy a program könnyen használható, érthető és átlátható. Ahogy szüleink mondanák: csak bátorság, és menni fog. Fazakas Zsuzsa közgazdász

22

GAZDASÁGI KILÁTÓ A romániai újságpiac elemzése a gazdasági válság tükrében A Media Fact Book 2009-es elemzése szerint a román médiapiac az év végén 347 millió eurós értéket fog képviselni, a 2008 végi 540 millióval szemben. Ez az értékcsökkenés a nyomtatott sajtóban, ezen belül pedig az újságok piacán is nyomon követhető, hiszen ezt a szektort is érzékenyen érintette a 2008 második felében kirobbant, mára mindenki által minden negatívum okozójaként emlegetett gazdasági válság. A válság kitörését követő hetekben még úgy tűnt, hogy az nem fogja túlzottan befolyásolni a román újságpiacot, hiszen a példányszámok alakulása 2008. szeptemberében és októberében még az erre a szezonra jellemző növekvő trendet mutatta. Ha a legfrissebb hivatalos adatok, vagyis a BRAT – Román Példányszám-auditáló Iroda – 2009 júniusi jelentése alapján az öt legnagyobb bruttó példányszámú újság (Click, Libertatea, Adevărul, Cancan és Gazeta Sporturilor) példányszám-alakulását elemezzük az elmúlt periódusban, a következőket jegyezhetjük meg: • A válság első jelei a példányszámok alakulásán a novemberi hónapban jelentek meg, amikor az Adevărul kivételével a többi négy újság bruttó példányszáma csökkenni kezdett annak ellenére, hogy az említett hónapban parlamenti választásokat tartottak. • A csökkenés tovább folytatódott a decemberi és januári hónapokban is, ami megszokott erre a periódusra. • A február-március időszakban a vizsgált újságok példányszáma a megszokott trend szerint újra emelkedni kezdett, kivétel ez alól a Libertatea volt, mely emiatt el is veszítette hosszú ideje tartó első helyezését a Click javára. • 2009 második negyedévében a Click és Adevărul megtartotta növekvő tendenciáját, a Libertatea is enyhén növelte kinyomtatott újságainak számát, míg a Gazeta Sporturilor és Cancan példányszámai csökkentek. Összehasonlítva a legutolsó rendelkezésünkre álló hónap adatait, azaz 2009 júniusát az elmúlt év ugyanazon hónapjának adataival, a következőt fogalmazhatjuk meg: a válság ellenére az országos lefedettségű román újságok átlagos bruttó példányszáma összességében 3,60%-kal nőtt, viszont ha részletesebben vizsgáljuk az alábbi táblázatot, akkor rájövünk, hogy ez a növekedés csupán két újságnak köszönhető, a Clicknek és az Adevărulnak. A két említett lapon kívül még a Curierul National és a Libertatea mutathat fel némi növekedést, viszont az előbbi még így is a 15 lapot tartalmazó lista utolsó

23

helyezettje, és a Libertatea pedig csupán 1,38%-os növekedést ért el. 2008. júniusához képest a legnagyobb csökkenést a két országos sportnapilap, a Gazeta Sporturilor és a PRO Sport könyvelheti el, 48 006 – illetve 55 712 darabbal, viszont ez magyarázható azzal, hogy a múlt év vizsgált hónapjában labdarúgó Európa-bajnokságot rendeztek, amelyen hosszú kihagyás után ismét jelen volt a román válogatott is, tehát fokozott volt az érdeklődés a sportlapok iránt. Jelentősen csökkent a fent említett két lap mellett még az Evenimentul Zilei (26 248 db.), a Cancan (24 698 db.) és a Jurnalul Naţional (21 515 db.). Újság megnevezése Click

Kiadó Media Promo Valores

2008. június 186136

2009. június 341199

Növekedés 155063

83,31%

Libertatea

Ringier Romania

289937

293925

3988

1,38%

Adevarul

Adevarul

59290

142327

83037

140,05%

CANCAN

Cancan Media

145715

121017

-24698

-16,95%

Gazeta Sporturilor

Convergent Media

135047

87041

-48006

-35,55%

Jurnalul National

Editura Intact

106382

84867

-21515

-20,22%

PRO Sport

Publimedia International

132087

76375

-55712

-42,18%

Romania Libera

Societatea R

61480

58682

-2798

-4,55%

Evenimentul Zilei

Ringier Romania

76436

50188

-26248

-34,34%

Gandul

Publimedia International

33001

25287

-7714

-23,38%

Ziarul Financiar

Publimedia International

22341

20791

-1550

-6,94%

Ziua

Ziua

23686

20119

-3567

-15,06%

Business Standard

Catavencu

17650

16783

-867

-4,91%

Cotidianul

Poligraf

26070

16570

-9500

-36,44%

Curierul National

Media Sud Management

4800

12426

7626

158,88%

1320058

1367597

47539

3,60%

Összesen

Forrás: www.brat.ro 1. táblázat. Az országos lefedettségű román újságok átlagos bruttó példányszáma 2008 és 2009 júniusában A gazdasági válság kirobbanása óta a médiát komoly likviditási problémák sújtják, ami nagyrészt a reklámbevételek csökkenésének a következménye: a már említett Media Fact Book 2009-es elemzése szerint a román sajtóban –ideértve a rádiókat, tévéket is – a reklámbevételek közel 40%-al kisebbek lesznek 2009-ben az előző évhez viszonyítva,

24

míg a nyomtatott média piacán a helyzet még rosszabb, hiszen a 2008-as 82 millió eurós bevételekhez képest 2009-ben a reklámok csupán 40 millió euró jövedelmet fognak generálni. A likviditási helyzet romlását okozta a lapterjesztők által felhalmozott tartozások egyenlegének növekedése is. Ennek komoly visszhangja volt a sajtóban 2009 júliusában, amikor is olyan kiadók, mint Adevarul Holding , Intact, Publimedia vagy Ringier megszüntették kapcsolatukat a legnagyobb román lapterjesztő vállalattal, a Rodipettel, a követelések felhalmozódása miatt. A gazdasági válság miatt a fogyasztók is egyre inkább racionalizálják kiadásaikat, ami a kereslet csökkenéséhez vezet. Ennek elkerülése végett egyes kiadók az újság mellé egyéb termékeket is kínálnak. Ilyenek az ingyenes heti mellékletek, mint például a TV-programos füzetek, egészséggel foglalkozó-, konyhai recepteket tartalmazó- és sportmellékletek, kiadványok stb. Ezen kívül egyes kiadók az újság mellett alacsony áron heti gyakorisággal kínálnak könyvkollekciókat vagy DVD-ket, de nagy népszerűségnek örvendenek a különféle nyerési lehetőséggel kecsegtető, újságra ragasztott sorsjegyek is. A fentebb leírt törekvések ellenére is a legtöbb újság példányszáma csökken, aminek egy másik oka az internet térhódítása. Sokan úgy látják, hogy a gazdasági válság és az internet gyors elterjedése a nyomtatott sajtó halálához vezet. Ezen a véleményen van a Cotidianul és Business Standard újságokat kiadó Realitatea Caţavencu médiavállalat tulajdonosa is, Sorin Ovidiu Vântu, aki nyíltan kijelentette, hogy újságjaik továbbra is megmaradnak, viszont ezután ezen a téren nem fog több beruházást végrehajtani . A nehéz gazdasági helyzet miatt egyre több kiadó dönt amellett, hogy kiadványait csak internetes formában jelentesse meg, vagy pedig teljesen leállítsa azokat. Erre példa a Publimedia International által 2009 júniusában hozott döntés , miszerint a kiadó négy helyi hetilapja, a Clujeanul, Bihoreanul, Hunedoreanul és Ieşeanul nem jelenik meg többet nyomtatott változatban, viszont a világhálón továbbra is elérhetők lesznek. Pozitív fordulat az egészben, hogy az első három újság szerkesztősége nem törődött bele a központi döntésbe, és saját költségen, más címmel, az eredetihez hasonlító formában továbbra is megjelenítik a lapot . A fentieket összegezve elmondható, hogy a gazdasági válság hatásai érzékenyen érintették a romániai újságok piacát, és annak ellenére, hogy egyesek közelinek látják a nyomtatott sajtó végét, elmondhatjuk, hogy amíg léteznek olyan emberek, akik a reggeli kávé mellett, a közszállítási eszközökön vagy bárhol szabadidejükben szeretik lapozni, olvasni, megtapintani azt a festékszagú papírlapot, ami az elmúlt nap(ok) eseményeit, vagy épp az aktualitásokat mutatja be, addig nyomtatott újságok is létezni fognak. Tasnádi János vállalkozó

25

http://www.mediafactbook.ro http://www.brat.ro http://www.adevarul.ro/articole/2009/adevarul-holding-sisteaza-relatiilecomerciale-cu-rodipet.html http://www.paginademedia.ro/2009/07/publimedia-renunta-la-distributia-prinrodipet/ http://www.mediafax.ro/cultura-media/ringier-romania-sisteaza-distributiapublicatiilor-sale-prin-rodipet-4673888/ http://www.paginademedia.ro/2009/08/exclusiv-sorin-ovidiu-vintu-nu-cred-inviitorul-ca-business-al-presei-scrise/ http://standard.money.ro/articol_101956/publimedia_renunta_la_editiile_tiparite_ ale_localelor.html http://economie.hotnews.ro/stiri-media_publicitate-5907694-luni-apare-viataclujeanului-locul-saptamanalului-clujeanul.htm

elpártolni attól. Ez magasabb árak használatára is lehetőséget ad, mivel így az ügyfelek a márkának is tulajdonítanak egy árat – ezért engedheti meg magának például a Starbucks, hogy 3 dolláros kávékat áruljon, vagy a Nike, hogy egyszerű, banális cipőket több mint 150 dollárért forgalmazzon. Az esztétika a konkurenciától is megvéd, mivel a hamis termékeket a fogyasztó meg tudja különböztetni az eredetitől, éppen azért, mert az eredeti egy jellegzetes, könnyen azonosítható esztétikai elemet használt.

Az esztétikát mint fogalmat a XVIII. században Alexander Baumgarten német filozófus vezette be a köztudatba, egy görög szó – az aisthetikos = érzékelésre képes – átalakított használatával. Az esztétika marketinget érintő használatakor három területről kell, hogy beszéljünk: a termékdesignról, a kommunikációs kutatásról és a térbeni designról. A termékdesignnál a grafikán, a lényeges és alakban érvényesülő különbségeken van a hangsúly. A kommunikációs kutatásnál a meggyőző üzenetek elemzésére és hatására fektetnek hangsúlyt, a térbeni designnál pedig a struktúrán és a szimbólumok használatára, és arra, hogy különböző tájegységeken milyen szimbolisztika használatos és eredményes. Az esztétika nemcsak, hogy klienseket vonz, hanem a hűséges ügyfélkör kialakításában is tud segíteni. Amikor egy kliens megkülönbözteti a terméket többitől, illetve úgymond érzékszervi elégtételt is kap a termékkel, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy nem fog

Az esztétika mint új modell Nap mint nap érzékszerveink diktálják cselekedeteinket, és személyes ízlésünk befolyásolja azokat a döntéseket, amelyeket hozunk, legyen szó lakás vagy otthonválasztásról, ruházati vagy háztartási cikkek kiválasztásáról. A marketing és management szakértők rég elfelejtették, hogy lényegében mi is az, ami a klienseknek értéket jelent, mi az, ami kielégíti vágyaikat, mi izgatja őket. A vállalatok túl sok időt töltenek azzal, hogy csökkentsék költségeiket, illetve új gyártási folyamatokat dolgozzanak ki. Az egyszerű gazdasági folyamatok azonban nem jelentenek értéket a klienseknek, sem a stratégiai tervezés, de még önmagukban a márkák sem. Az igazi értéket a szükségletek kielégítése hozza. A mai világban az emberek többségénél azonban az alapvető szükségletek eleve ki vannak elégítve, a többlet értéket tehát az úgymond esztétikai szükségletek kielégítése iránti vágy jelenti. Az esztétika nem ezoterikus fogalom. Az esztétika a kliensek életében úgy nyilvánul meg, hogy a vállalatoknak lehetősége nyílik a klienskör érzékszerveit befolyásolni. Ez végülis mindkét félnek pozitív töltetű: az ügyfélnek az igényei elégülnek ki, ezzel viszont a cég akár a kliens lojalitását is biztosíthatja magának. Az esztétika használata nem kizárólag az elitet célozza meg: bármely területen tevékenykedő vállalat ki tudja aknázni az esztétika nyújtotta lehetőségeket. Példaként a GAP Inc. eladásainak újraélesztését hoznám fel, ami jól mutatja az esztétika fontosságát a marketingben. A híres ruhaüzlet, amelyet 1969-ben alapítottak, sok éven keresztül komoly eladási stratégiával rendelkezett a LEVI’S farmernadrágokat illetően, azonosító jelként használva a GAP logót. Igazi sikert aratott abban a korszakban, amikor a mall típusú bevásárlóközpontok kezdtek megjelenni és fejlődni, egészen az 1980as évek közepéig. Ekkor azonban a fő stratégia az új márka kialakítása és ezzel együtt saját identitásának alakítása lett. Annak ellenére tehát, hogy az idő múlásával sok minden változott, a GAP arculata azonos maradt 10 évig: komoly képviselője volt a régi, talán elavult kereskedelmi mintának. Ezt 1983-ban komoly arculatváltozás követte: megváltozott a logó írásstílusa és a mérete,

26

27

Az esztétika szerepe a marketingben

és ez annyira bevált, hogy most a régi logót látva egy teljesen más cégre gondolunk. A GAP stratégiája abban rejlik, hogy nem ragaszkodtak ahhoz az elvhez, hogy ha valami sikeres egy adott szezonban, az a következő szezonban is sikeres lesz: így mindig valami újjal jelennek meg a piacon. Hogy ez mennyire vált be, azt bizonyítja, hogy 25 év elteltével, 1995-ben 225 új üzlethelységet nyitottak, 1996-ban pedig már összesen 1701 üzletük volt világszerte, és az Old Navy üzletlánc révén minden korosztályt megszólítottak, a csecsemőktől az öregekig. A karácsonyi szlogenjük is a stratégiához hasonlóan szól: mindegy, hogy milyen színű egy termék, csak GAP legyen. Ezzel is az esztétikára és a stílusra fektetik a hangsúlyt. Politikájuk és alapcélkitűzésük pedig mind a mai napig az, hogy „a jelen soha többé nem fog kielőzni”. A fent említett példa nagyon sok előnyt biztosít a klienseiknek. De ez nem sikerült volna a GAP-nek, ha nem használják az esztétikát egy általános pozitív benyomás kialakítására. Manapság nem ez az egyedüli cég, amely használja az esztétikát. A Starbucks 1987-ben kezdte el tevékenységét, 10 évvel később pedig már egész Amerikát behálózta kávézóival. Több mint 450 millió dolláros forgalma volt, és a kávék mellett már fagylaltot, könyveket és CD-ket is forgalmazott, nem kis sikerrel. Jelenleg pedig már a japán piacon is sikerrel terjeszkedik. A Nike is hasonló sikertörténettel előzte meg a Reebokot és az Adidast, miután felismerte az esztétika jelentőségét. A sajátos logó használata mindenféle terméken – nem csak cipőkön, hanem ajtókilincsektől kezdve sportfelszerelésig mindenen – azt vonta maga után, hogy a Nike világszerte ismert márkává fejlődött, és a Nike Town üzlettípus kifejlesztésével a vállalat folyamatosan bővült. Tette mindezt az esztétika segítségével, hatva a kliensek érzékszerveire. Az esztétika még az ipari termékek terén is nagyon fontos, mivel ezek a gyártók sem csupán termékeik révén alakítják ki arculatukat, hanem brosúrák, csomagolás, szállítókamionok, reklámok révén próbálnak hatni a potenciális vevőkre. Az 1980-as években kezdődött kialakulni az úgynevezett hedonista marketing szemlélet, amely az érzékszerveket is felhasználta marketing kampányok során. Nem elég egy egyszerű vendéglőben az ételre koncentrálni, hanem az esztétikára is komoly hangsúlyt kell fektetni, hiszen a környezeted kedvet kell, hogy adjon a fogyasztáshoz. Mindenkit kellene tehát foglalkoztasson az esztétika, legyen az logó vagy csomagolás, épület, világítás stb., mivel ezek a megfelelő üzenet továbbítását teszik könnyebbé. Sőt, az esztétika nélkül a mai világban már nem lehet egy terméket a siker útjára vezetni. Pleşa Róbert BBTE Közgazdasági és Gazdaságtudományi kar, doktorandusz

Hajdanában a Bibliát, majd a szépirodalmi könyveket olvasták – nemcsak a fiatalok –, aztán elterjedt a ponyvaregény is. Manapság az sem szokatlan, hogy a kasszasikert aratott filmek könyvváltozatát olvassa az ifjúság, közben pedig már hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a manga. A manga „tudományos” megfogalmazásban egyszerűen távol- keleti – értsd ezalatt Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Taiwant – speciális képregény. Sajátos stílusirányzata és sajátos olvasata egyaránt megragadja azon fiatalokat, akik vonzódnak a különlegességekhez, hiszen például a japán mangákat jobbról balra haladva kell olvasni, és hála a „képkockáknak”, előfordul, hogy kétszer is neki kell futni egy oldalnak, hogy értelmes, összefüggő szöveget kapjunk. A mangának számos válfaja létezik, amelyeket a „rajongók” világszerte a japán vagy angol elnevezése alapján azonosítanak be. Így létezik shoujo manga, amelynek célcsoportját a lányok képezik, vagy mecha, ami elsősorban a fiú olvasókat célozza meg. Előbbi japán eredetű, utóbbi amerikai irányzat-elnevezés. A mangák tehát meglepően jól el vannak határolva, és noha a nyugati társadalomban, beleértve a mi kultúránkat is, felnőtt emberek nem olvasnak képregényt – mert az „gyerekes” –, addig keleten ez korántsem szokatlan. Sok felnőtt olvas mangát a metrón, buszon vagy bárhol máshol. Természetesen eme csoportnak is van külön mangája: a josei, amely a fialabb nőkhöz, és a seinen, ameky a 18–30 év közötti férfiakhoz szól. Magyarországon már jó néhány éve lehet mangát vásárolni, bár eddig az olyan könyvesboltokban, mint az Alexandra vagy Libri, leginkább angol és német nyelven lehetett őket megtalálni. Mostanság azonban már magyar fordításban is beszerezhetők. De mi a helyzet Romániában? Két város – Nagyvárad és Kolozsvár –könyvesboltjainak hasonlítottam össze a polcait. Előbbiben nem, utóbbiban viszont árulnak mangát. Hogy csak egy, mindenki által könnyen megtalálható helyet említsek: a Iulius Mallban található könyvesboltok – Cărţureşti és Diverta – polcain egyaránt megtalálhatóak a mangák. Azonban elég nagy annak a valószínűsége, hogy nem igazán vásárolják őket, ugyanis eléggé eldugott helyen lehet csak rájuk bukkanni. Ebből kifolyólag döntöttem úgy, hogy végzek egy kisebb, kérdőíves felmérést. Nagyváradon nemrégiben született meg az Anivár nevezetű kis társaság, akiknek tagjai a távol-keleti „új” művészeteket kedvelik, így a mangát is. Körükben végeztem a felmérést, ami a következő kérdéseken alapult: milyen nyelveken olvasnak mangát?, hány évesek a társasághoz tartózó személyek?, mekkora szabadon elkölthető pénzösszeggel

28

29

Nippon monogatari avagy mit olvas a mai ifjúság?

rendelkeznek egy hónapban, és mennyit lennének hajlandók fizetni egy mangáért?, továbbá az is érdekelt, hogy milyen formában olvassák a mangákat? Ez utóbbi kérdésnek azért van fontos szerepe, mert mangákat online is lehet olvasni, ingyen. Az alábbiakban a fenti kérdésekre adok választ a kutatási eredményem alapján. A kérdőív során kapott válaszokat SPSS-ben dolgoztam fel, és a következő eredményekhez vezettek. A helyesen kitöltött kérdőívek alapján a válaszadók 60%-a férfi, 40%-a nő volt, valamint hasonló arányban a megkérdezettek 40%-a általános iskolai, 60%-a pedig líceumi végzettséggel rendelkezett, az érintett korosztály tehát az alábbi módon fest: 70% – 15–20 év közötti fiatal, 20% – 21–26 év közötti fiatal, 10% – 14 évesnél fiatalabb. Minden megkérdezett személy diák, és még egyikük sem rendelkezik saját jövedelemmel, így nem volt meglepő az az eredmény, ami a szabadon elkölthető pénzösszegre vonatkozott: a válaszadók 70%-ának esetében ez 50 lejnél kisebb, a fennmaradó 30% esetében pedig legfeljebb 100 lej. Meglepő módon attól függetlenül, hogy a válaszolók 90%-a olvas mangát az interneten, ugyanennyien tennék azt szívesebben könyv formájában. Mégis, a válaszadók csupán 50%-a mondta biztosra, hogy hajlandó lenne fizetni azért, hogy mangát olvasson könyvformátumban, és ezért havonta 25–45 lejt áldozna. A többiek közül sem zárkózott el mindenki a vásárlás gondolatától – véleményem szerint csak azért nem költenének erre jelenleg, mert nincs még saját jövedelmük, így a szülőktől kapott zsebpénzből kell gazdálkodniuk. A már említett klub tagjaival beszélgetve az is kiderült, hogy olyannyira komolyan gondolják a manga olvasását nyomtatott könyv formájában, hogy – lévén Nagyvárad határmenti város –, átjárnak Magyarországra azért, hogy magyar nyelvű mangákat vásárolhassanak könyvtáruk számára. A fentebb említettek miatt úgy gondolom, hogy ha nem is rögtön, de hamarosan befolyással bíró vásárlóerőt fognak jelenteni a nyomtatott könyv piacán a manga kedvelői. Ezért el kellene gondolkodni szerintem azon, hogy a polcokon megjelenjenek ezek a könyvek is, ahol pedig már árusítják őket, át kellene gondolni a marketing stratégiát. Ahelyett, hogy szinte elrejtik őket, talán érdemesebb volna „szembetűnőbb” helyre tenni őket, hogy aki bármi érdeklődést is mutat irántuk, könnyen rájuk akadhasson. Másfelől pedig, mivel alkalomadtán még akciós árakkal is próbálkoznak annak érdekében, hogy „túladjanak” a mangákon, eleve olcsóbban kellene árusítaniuk azokat, minimális profitorientáltsággal,

hiszen így talán nagyobb keletjük lenne e könyveknek, és noha kevesebb profitra tennének szert velük, ugyanakkor csökkenthetnék a raktározási költségeket. Mert, végső soron, ha nem tudják értékesíteni a mangákat, az veszteséget jelent – talán ettől félnek a könyvesboltok, és ezért nem lehet még mindegyikben megtalálni őket. Végszóként, arra bátorítanám a nyomdákat és a könyvesboltokat, hogy ne feledkezzenek meg arról a piaci szegmensről sem, amelyet a manga-olvasók jelentenek. Tudtommal román fordítású mangakötetek például még nem jelentek még, így aki elsőként lép e téren, akár csinos profitra is szert tehet. Főleg, ha más tényeket is figyelembe veszünk, például azt, hogy ha a bekapcsoljuk a televíziót, a mesecsatornákon egyre gyakrabban találkozunk japán mesékkel, anime-kkal, amelyek a mangákból ihletődnek. A mostani generáció már ezeken a meséken nő fel, így elég hamar kapcsolatba kerülnek a japán kultúrával. Az animék felkeltik a gyerekek kíváncsiságát, és ezért előbb-utóbb legalább egy mangát biztosan elolvasnak – s ha ez megtetszik nekik, akkor többet is. De, hogy tovább menjek a gondolattal, most már hazánkban is hagyománnyá vált, akárcsak Magyarországon és más nyugati országban, hogy anime/manga fesztiválokat és táborokat szerveznek fiataloknak. Ha ezekre hajlandók áldozni egyesek akár 600 lejt is, akkor szerintem a könyveket is szívesen megvennék. Végső soron pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mai manga-kedvelők felnőttként majd családot alapítanak, és nem kizárt, hogy leendő gyerekeiket is a távol-keleti kultúra szellemében nevelik majd fel, tovább segítve ezzel e piaci szegmens növekedését. Reikli Mária BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi kar, 3 év Marketing szak

30

31

I was born to take care of you Dohányzás elleni kampány Bevezető Mark Twain szerint „A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem.” Ez is bizonyítja azt, hogy egyes dolgok nem csak az akaraton múlnak, hanem elérésükhöz szükség van a támogatásra és ösztönzésre is. A szociális marketing első sorban erről szól: társadalmi problémára irányul és keresi a megoldást ezekre, mint ahogy az I was born to love you című Queen-dal is mondja: „igen, arra születtem, hogy vigyázzak rád”. A dohányzás elleni kampányok a szociális marketing egészségügyi részébe tartoznak. A dohányzás egy olyan súlyos társadalmi probléma, amelyet az Európai Unió az elhalálozások második leggyakoribb okaként tart számon. Bár a felnőttek tisztában vannak a cigaretta ártalmaival, a fiatalok nem rendelkeznek kellő információval. A dohányzás egy elsődleges probléma, amelynek súlyosságát a következő két adat megfelelően illusztrálja: • Minden nap 4000, 11 és 17 év közötti fiatal próbálja ki a cigarettát , • Több, mint 4,5 trillió nem természetes módon lebomló cigarettacsikket számoltak össze a világban. Az alábbiakban nem a dohányzás káros hatásairól beszélnék, amelyek egy részével sokan tisztában vannak, hanem inkább arról: mi történik akkor, ha valaki abbahagyja a dohányzást. Az utolsó slukk után rövidtávon: • 20 perc után a vérnyomás és a pulzus normális szintű lesz • 8 óra után a vér oxigénszintje javul • 12 óra elteltével a nikotin kiürül a szervezetből • 24 óra után csökken a halállal végződő hirtelen szívinfarktusok kockázata • 48 óra elteltével az illat- és ízérzékelés javul A cikkben bemutatom továbbá a Co-Co-Co modellt, és egy általam végzett kutatás eredményeit a dohányzás elleni kampányokkal szembeni attitűdökről.

amelyek kezdetben a dohányzásról való leszokást hirdették, majd a későbbiekben a dohányzás megelőzését. Az Európai Unió a dohányzás elleni kampányokat a legfontosabb népegészségügyi kérdésnek tartja. A dohányzással összefüggő betegségeket a világ második legjelentősebb, elkerülhető halálozási oknak tartják, évente kb. 5 millió halálesetet jegyeznek. Az EU 2005-ben indította útjára a „H.E.L.P.- A dohányfüst mentes életért!” kampányt Markos Kyprianou EU-biztos támogatásával. A kampány fő célközönsége a 15–18 év közötti fiatalok csoportja és a 18–30 év közötti fiatal felnőttek. A kampánynak 3 prioritása van: a dohányzás megelőzése, a leszokás segítése és támogatása, valamint a passzív dohányzás veszélyeinek tudatosítása.

A dohányzás elleni kampányok A dohányzás elleni kampányokat az 1960-as években hirdették meg először. A dohányzás miatt egyre súlyosabb betegségek jelentek meg, amelyek felkeltették a társadalom érdeklődését. E kampányok elindítóinak célja az volt, hogy segítsenek azokon a személyeken, akik nem tudják vagy még nem ismerték fel, hogy a dohányzás káros hatása nem csak őket, de a környezetüket is érinti, és nem csak egészségügyi, hanem anyagi szempontból is. Ennek következtében jelentek meg a dohányzás elleni kampányok,

Az aktuális romániai H.E.L.P. kampány posztere Co-Co-Co Modell A Co-Co-Co Modell egy általam kifejlesztett modell, amelyben ugyanazt az eseményt, tevékenységet vizsgálom három szempontból: az állam (country), a vállalat (company) és a fogyasztó (consumer) szempontjából, különböző szinteken: kicsi, közepes és nagy sokaságot vizsgálva (small, medium és large). A dohányzás elleni kampányok egyik „fegyvere” az áremelés. Az Európai Unió 50€/1000 cigaretta luxusadót szabott ki, amelyet Romániában is fizetni kell. 2009 július 1-jétől kezdve a dohány luxusadóját 61,2€/1000 cigarettára növelték, 2010. július 1-jétől pedig már 74€/1000 cigaretta lenne a luxusadó értéke. Románia ezen felül július 1-jétől további 14€/1000 cigaretta mértékű áremelést vezetett be, de a cigaretta még így is olcsóbb Romániában, mint az EU-s átlagár. Az elkövetkezendőkben a cigarettavásárlást szeretném elemezni 3 közegben: • Country: az államnak mennyi a bevétele cigarettavásárlás esetén

32

33

• Company: a vállalatnak mennyi a bevétele cigarettaeladás esetén • Consumer: a fogyasztó kiadásai cigarettavásárlás esetén Ezt a három szempontot, továbbá három különböző sokaságot tekintve végeztem az elemzést, a romániai, március 16-icigarettaárakon, amikor egy Marlboro 6,8 lejbe került az üzletekben. A három sokaság: • Small: 1 doboz cigaretta vásárlása Romániában • Medium: Románia cigaretta fogyasztása naponta: 5 millió doboz • Large: A világon a 650 millió dohányos napi cigaretta fogyasztása: 5 billió szál cigaretta

A kutatás eredményei A kutatásomban a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar magyar vonalának hallgatóit kérdeztem a dohányzási szokásaikról, és a dohányzás elleni kampányokkal szembeni attitűdjeikről. A kutatást kérdőívekkel végeztem 2009. március 16–27. között, és 218 személyt kérdeztem meg . A kutatásomban vizsgáltam, hogy a mintában szereplő személyek az EU által felmért statisztikákat mutatják-e a dohányzási szokásokkal kapcsolatban, és mi a leggyakrabban említett 3 negatív dolog a cigarettával kapcsolatban. Továbbá megkérdeztem azt is, hogy hatásosak-e a dohányzásellenes kampányok, és hogy igénylik-e a füstmentes környezet kialakítását, a dohányfüst mentes életmódot. A kérdőíveket 42 dohányzó, 107 nem dohányzó nő és 28 dohányzó, 41 nem dohányzó férfi töltötte ki, viszont egy X2 próba után megállapítottam, hogy nincs kapcsolat a dohányzási szokás és a nem között, tehát azt se mondhatjuk, hogy a férfiak hamarabb gyújtanak rá, mint a nők. Az 2. táblázatban az Európai Unió által felmért statisztikát láthatjuk, a 3. táblázatban a kutatásom eredményeit: Dohányzási szokások 2006-ban az EU felmérése szerint (%-ban) 15-24 év közötti fiatalok körében Nem dohányos

Dohányos

Románia

72,5

27,5

Magyarország

54,8

45,2

Nem dohányos

Dohányos

Férfiak

Románia

64,7

35,3

Magyarország

47,3

52,8

Nem dohányos

Dohányos

Nők

1.táblázat: Co-Co-Co Modell - Cigaretta vásárlás Forrás: Saját kutatás A fenti modellben jól látszik, hogy hogyan oszlanak meg a fogyasztók által kifizetett pénzösszegek. A vállalat esetén a modellben látható értékeket a következő módon számoltam ki: (a fogyasztó által kifizetett pénzösszeg, vagyis luxusadó)*cigarettadobozok száma. Az állam esetén kiszámoltam, hogy mennyi luxusadó jut 1 doboz cigarettára (1€), majd azt megszoroztam a cigarettadobozok számával.

Románia

80,7

19,3

Magyarország

63

37

2.táblázat: A dohányzási szokások 2006-ban az EU felmérése szerint Forrás:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refresh TableAction.do?tab=table&plugin=0&init=1&pcode=tps00170&language=en Dohányzási szokások az általam készített felmérésben (%-ban) 18-25 év közötti fiatalok körében Nem dohányos

34

Dohányos

35

67,9

32,1

Férfiak Nem dohányos

Dohányos

59,4

40,6

Nők Nem dohányos

Dohányos

71,8

28,2

3.táblázat:A dohányzási szokások az általam készített felmérésben Forrás: Saját felmérés

Mint láthatjuk, ha összehasonlítjuk a két táblázat adatait, kevés eltérést figyelhetünk meg az EUROSTAT által 2006-ban készített és az általam 2009. március 16–27. között végzett felmérés között. Az EUROSTAT szerint 2006-ban Románia 15 és 24 év közötti fiataljainak 27,4%-a dohányzik, míg az általam végzett kutatásban a 18 és 25 év közötti fiatalok 32,1%-a dohányzik. A megkérdezett nem dohányzó személyek 73,6%-a már kipróbálta a cigarettát, és 13,5%-uk elfogadná, ha ismerősük megkínálná őket cigarettával. A megkérdezett dohányzók 47,1%-a 17 és 19 éves kora között próbálta ki a cigarettát. Ez a legveszélyeztetettebb korosztály, a dohányzás elleni kampányokkal őket kell megcélozni, hiszen a dohányzás elleni kampányoknak a legfőbb célja nem a leszoktatás, hanem a megelőzés. A kutatásban vizsgáltam a dohányzási kampányokkal szembeni hozzáállásokat. A kérdőívek alapján a megkérdezett személyek 61,9%-a szerint a dohányzás elleni kampányok nem hatásosak, ugyanakkor nem fedeztem fel szignifikáns kapcsolatot a dohányzási szokás és a kampány hatásosságáról alkotott vélemény között. A megkérdezett személyek szerint a dohányzási kampányokkal szembeni problémák leginkább a meggyőzés és a sokkolás hiányával kapcsolatosak, szintén gyakran említették az intenzitásbeli problémákat is. A felmérés során kíváncsi voltam arra is, hogy a megkérdezetteknek melyik három negatív dolog jut eszébe a dohányzással kapcsolatosan. Az adatok feldolgozáskor megfigyeltem, hogy, bár nyílt kérdésként szerepelt a kérdőívben, a megkérdezett személyek ugyanazokat a válaszokat adták: rák, egészségtelen, büdös/füstös, sárga fogak, öreg bőr, kellemetlen lehelet, rossz hatás a gyerekekre/környezetre, függőség, drága, sárga körmök, gusztustalan képek a dobozokon, beképzeltség, büdös ruhák, gyengeség, szívbetegségek. A három leggyakrabban említett negatív dolog lényegében négy: büdös, füstös (147 említés), egészségtelen (szintén 147 említés), rák (72 említés), drága (64 említés).

36

Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy a megkérdezettek 40,4%-ára jellemző, hogy csak dohányos helyre (szórakozóhelyre, bárokba) járnak, de 67,9%-uk nagyon fontosnak tartja a nem dohányzó helyek kialakítását. W. D. Novelli szerint egy szociális kampány hat szakaszból áll. Az első szakasz a piaci elemzés, majd a második a tervezés . A modell két részből áll: elméleti és gyakorlati részből. A 3. szakasztól már nem beszélhetünk elméleti részről, ezért ezt és a következő szakaszokat csak a gyakorlatban lehet végre hajtani . Az első szakaszban (A piac elemzése) szegmentálom a megkérdezett személyeket, akiket 5 szegmentumba sorolok be . A szegmentáláshoz klaszterelemzést használtam. Először a nem dohányzókat soroltam be 2 szegmentumba, majd a dohányzókat 3 szegmentumba: Veszélyeztetett dohányosok: 38 személy tartozik ide • 84,2%-uk kipróbálta a cigarettát és 28,9%-uk elfogadná, ha egy ismerősük megkínálná őket cigarettával • 4 személyt kivéve nem tartják lehetségesnek a jövőbeni leszokást • Nem igazán zavarja őket a dohányfüst Nem dohányosok: 110 személy tartozik ebbe a szegmentumba • 70%-uk itt is kipróbálta a cigarettát, de 11 személy kivételével nem fogadnák el a cigarettát, ha megkínálnák őket • Nem tartják lehetségesnek a jövőbeni rászokást, 1 személy kivételével, és zavarja őket, ha környezetükben dohányoznak Alkalmi dohányosok: 41 személy tartozik ide • Ide értjük a leszokott dohányosokat is (7,3%) • 58,5%-uk nem rendszeres dohányos • 56,1%-uk 17 és 19 éves kor között kezdett dohányozni • 87,8%-ban akármelyik cigarettáról le tudnának mondani • 36,5%-uk legalább egyszer megpróbálta abbahagyni az elmúlt 12 hónapban Napi dohányosok: 16 személy tartozik ide • Átlagosan 74,88 lejt költenek havonta cigarettára • 93,8%-ban rendszeres dohányosok, de mindenképp kevesebb, mint 1 dobozzal szívnak naponta • 50%-uk 14 és 16 év között kezdett el dohányozni • 56,3%-uk nem mondana le a reggeli cigarettáról • 93,8%-uk gondolt a leszokásra, de nem sikerült nekik, pedig 68,8%-uk legalább 1-szer megpróbálta Kemény dohányosok: 8 személy tartozik ebbe a szegmentumba

37

• Átlagosan 136,25 lejt költenek havonta cigarettára • Rendszeres dohányosok • 50%-uk 17 és 19 éves kor között kezdett el dohányozni, de 37,5%-uk már 14 és 16 éves kor között elkezdte • 75%-uk legalább 10 szál felett szív naponta, és nem mondana le a reggeli, első cigarettáról • 75%-uk gondolt a leszokásra, ebből 37,5% egyszer megpróbálta az elmúlt 12 hónapban Egy dohányzás elleni kampány esetén főleg a veszélyeztetett dohányosokat és a nem dohányosokat kell megcélozni, de mindenképpen a fiatalokat, ebben az esetben a 18 és 25 év közötti fiatal felnőtteket. Miután meghatároztuk a célpiacot, megtervezhetjük a kampányt, amelyben meghatározzuk a kommunikációs eszközöket, kiválasztjuk a segédanyagokat. A megkérdezett hallgatók 61,9%-a szerint a kampányok nem hatásosak, főleg a meggyőzést, sokkolást és intenzitást hiányolják a kampányokból. Fő prioritásoknak Markos Kyprianou EU-biztos által meghatározott prioritásokat javasolnám: a dohányzás megelőzése, a leszokás segítése és támogatása, a passzív dohányzás veszélyeinek tudatosítása. A megkérdezett személyek nem láttak vagy hallottak sok dohányzás elleni reklámot, de ha mégis, akkor leggyakrabban dohányzás elleni poszterekről volt szó. A megkérdezett személyek tehát nem találkoztak gyakran dohányzás elleni reklámokkal, ellenben 46,3%uk gyakran találkozott cigaretta népszerűsítéssel, és 63,3%-uk gyakran járt csak dohányzó helységgel rendelkező helyen az utóbbi 30 napban. A cigaretta dobozokon lévő kép

A cigaretta dobozokon lévő dohányzás elleni szöveg

TV-ben látható dohányzás elleni reklámok

Dohányzás elleni hirdetések rádióban

Dohányzás elleni hirdetések újságokan

nagyon fontos

28%

36,2%

39,4%

20,2%

28,4%

fontos

44%

38,5%

41,3%

39,9%

38,1%

kevésbé fontos

17,9%

19,3%

13,8%

27,1%

25.20%

nem fontos

10,1%

6%

5,5%

12,8%

8,3%

3. táblázat: A különböző kommunikációs csatornákon igényelt dohányzás elleni hirdetések %-ban kifejezve Forrás: Saját felmérés

A fenti táblázatban jól látszik, hogy a megkérdezett személyek a vizuális reklámokat részesítik előnyben, és leginkább a televíziós dohányzás elleni reklámokat igénylik. A megkérdezett dohányos személyek közül 59-en már gondolkodtak a leszokáson.

38

Ezen személyek számára fontosabb az ingyenes leszokási lehetőség biztosítása. A fenti adatokból levonhatjuk a következtetést, hogy a megkérdezett személyek igénylik a dohányzás elleni kampányokat. Szerintük a legfontosabb kommunikációs csatorna a televíziós reklám, de a többit sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mindenképp meggyőzőek és sokkolóak kell, hogy legyenek, de bizonyos reklámok tükrözhetnék az orvosi véleményeket. A megkérdezettek javasolták továbbá az alternatív megoldások bemutatását, vagy hatásos szövegeket és gusztustalan képeket a dohányzás elleni kampány során, ugyanakkor 1%-uk javasolta a törvények szigorítását, 1,8%-uk pedig a további áremeléseket vélte hatékonynak. A kutatási rész itt fejeződik be, mivel a fentebb említett szociális marketing modell 3. lépéséhez jutunk, amely már gyakorlati beavatkozást jelent. Következtetések Az utóbbi években a világban megnőtt az érdeklődés a szociális marketinggel szemben, azokkal a kampányokkal szemben, amelyek társadalomjobbító célokat képviselnek. A kutatásom során olyan információkat kaptam, amelyeket fel lehet használni egy dohányzás elleni kampány elkészítéséhez. Jelenleg a megkérdezett hallgatóknak egyharmada dohányzik, de 84,3%-uk gondolkodott a leszokáson, miközben a dohányzók 40%-a meg sem próbálta abbahagyni a cigarettázást. A brazil dohányzás elleni kampány egyik képe

A dohányzás elleni kampánnyal főleg azokat kell megcélozni, akik már megpróbálták abbahagyni, de nem sikerült nekik, valamint a veszélyes kategóriába tartozó nem dohányosokat, mert egy dohányzás elleni kampánnyal nem csak azt akarjuk elérni, hogy a dohányosok leszokjanak, hanem meg akarjuk előzni, hogy közben mások rászokjanak. A kutatás alapján levontam azt a következtetést, hogy ha a megkérdezett személyeknek adunk valamit, az pozitív fogadtatásra talál, még ha csak egy ígéretről is van szó. Ha az embereket ott érjük a kampánnyal, ahol szívesen vannak, nagyobb a siker (pl. a fiatalokat kávézóban, diszkóban), ugyanakkor mindenképpen be kell vonni a kampányokba a különböző diákszervezeteket is. Suta Anita, FSEGA, Bank és Pénzügy, 3. év

39

1. 2. 3. 4. 5.

Philip Kotler, Kevin Lane Keller- Marketingmenedzsment, Akadémiai kiadó, 12.kiadás, 925. oldal Alan R. Andreasen - Marketing Social Change: Changing Behaviour to Promote Health, Social Development, and the Environment http://www.gandul.info/actualitatea/romanii-fumeaza-pe-zi-5-milioane-de-pachete-detigari.html?3927;2637261 http://www.who.int/tobacco/en/atlas8.pdf Eltekintünk a gyártási költségektől és a kiskereskedőktől; a nagykereskedők egy doboz cigarettán +1,38 lejt keresnek, amit a modellben nem tüntetek fel

6. 7. 8. 9.

7 Hólabda mintavétellel Az SPSS által számolt kereszttáblával A megkérdezettek 17,9%-a szerint a meggyőzés és sokkolás hiányzik, 7,3% szerint intenzitásbeli problémák vannak, 54,6%-uk nem válaszolt 10. 3. szakasz: Fejlesztés, tesztelés és javítások; 4.szakasz: a program alkalmazása; 5. szakasz: a hatékonyság meghatározása; 6. szakasz: feedback az 1. szakaszhoz, a javítások érdekében. 11. Anyagi források szűkössége miatt nem végeztem el. 12. Az extrém eseteket nem vettem figyelembe, mert megváltoztatják a

Irodalomjegyzék • Dr. Cătălin Tufănaru: Marketing Social, 2007 • Gabriel Brătucu, Ana Ispas: Marketing Social, Braşov, 1998 • Bogdan Pană, Carol Daviţa: Ghid de communicare şi marketing social, Bucureşti, ediţia a II-a, 2003 • Philip Kotler, Ned Roberto, Nancy Lee: Social Marketing: Improving the Quality of Life, 2002 • Alan R. Andreasen: Marketing Social Change: Changing Behaviour to Promote Health, 1995 • Philip Kotler, Kevin Lane Keller: Marketingmenedzsment, Akadémiai kiadó, 12. kiadás, Budapest, 2006 Felhasznált statisztikák: • http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin= 0&init=1&pcode=tps00170&language=en • www.euuzlet.hu/kommunikacio/2008/r-nagy-andras.ppt

40

GAZDASÁGI ESEMÉNYNAPTÁR, AKTUALITÁSOK Azonnali intézkedésekre van szükség a gazdasági válság enyhítésére Romániában Kelemen Hunor az erdélyi magyarság számára fontos kérdésekre keresett megoldásokat választási programjában, amelyben kiemelt helyen szerepeltek a Romániában egyre inkább érződő gazdasági válság kezelésére vonatkozó intézkedések is. „Választási programomnak hangsúlyos része a kollektív jogokról szól. Szükség van a történelmi régiók autonómiájára, Székelyföld területi autonómiájára, a szórvány számára pedig a kulturális autonómiára” – fejtette ki Kelemen Hunor, hozzátéve, ez az út a sikeres Románia felé, még akkor is, ha a közvélemény még idegenkedik az autonómia fogalmától. „A kollektív jogok másik része a nyelvi jogokra vonatkozik. Az a mi elképzelésünk, hogy olyan régiókban, ahol jelenős magyar kisebbség él, ott a magyar és a román nyelv egyenrangú legyen. Következetesek, kitartóak vagyunk, ezekhez a célkitűzésekhez keressük folyamatosan a partnereket, akiknek elmondjuk, hogy attól, hogy a magyar nyelv egyenrangú a románnal, hogy a magyarok egyenrangú állampolgárai ennek az országnak, attól a románok nem fognak rosszabbul élni, nem kapnak kevesebb fizetést vagy nyugdíjat” – részletezte a szövetség államelnökjelöltje. Programjában kiemelt helyet kaptak a gazdasági, szociális, mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdések.Az RMDSZ államelnökjelöltje azokat a válságkezelő intézkedéseket mutatta be, amelyeket gyorsan életbe lehet léptetni, és amelyek hatásai hamar érezhetők lesznek. Kelemen Hunor kifejtette, Németországban és más európai államokban is az adócsökkentés mellett döntöttek a válságenyhítés érdekében. „Javasoljuk a 16%-os egységes adókulcs csökkentését 14%-ra, az alapélelmiszerek és az alapszolgáltatások esetében pedig a hozzáadott értékadót 19%-ról 15 %-ra kell levinni. El kell törölni a nemrég bevezetett átalány adót, amelynek hatásaként több mint hetvenezer kisvállalkozás szűnt meg, és a feketegazdaság a duplájára növekedett” – részletezte válságkezelő programját az államelnökjelölt. Gyerkó László szenátor a forfetáris adó kapcsán elmondta, annak idején, amikor szóba került ennek bevezetése, az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy ezt megakadályozza, de ezt az ellenzékből nem sikerült elérni. „A Nemzetközi Valutalap

41

képviselői itt vannak Romániában, az állami kölcsönt tárgyalják újra. Nekem az a kérdésem, hogy mire költötte el a román kormány ezt a pénzt? Miért nem segítette a vállalkozókat, azt a réteget, amely munkahelyeket teremtett volna? Ennek a kölcsönnek a következményeit a jövő évben fogjuk meglátni, megérezni, mert 2010 gazdasági szempontból sokkal nehezebb lesz, mint 2009 volt.” Bekő Levente-István BBTE, Kommunikációtudományi kar II. év

Románia húsz évvel a kommunizmus bukása után Október 30–31-én került sor a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által szervezett, Románia 20 évvel a kommunista rendszer bukása után című nemzetközi kollokviumra. A meghívottak között olyan közismert politikusok is szerepeltek, mint Petre Roman és Victor Ciorbea volt miniszterelnökök, Richard Ralph, Nagy-Britannia volt bukaresti nagykövete, illetve Daniel Dăianu volt pénzügyminiszter. A nyitóelőadást Andrei Marga, a felsőoktatási intézet rektora tartotta, aki meglehetősen negatív képet festett az ország fejlődéséről, illetve kilátásairól, egyben bírálta a román törvényhozást, a politikai vezetést. Szerinte az ország nehéz helyzetben van, s a jelenlegi politikai válság még jobban súlyosbítja az amúgy is súlyos politikai és gazdasági helyzetet. Petre Roman volt miniszterelnök rámutatott Románia súlyos helyzetére, a gazdasági és politikai válság veszélyeire. Úgy vélte, hogy 1989 után a Securitate emberei beszivárogtak a politikai pártokba, mi több, egyesek a titkosszolgálat archívumaiban található dokumentummal zsaroltak meg egyes politikusokat és üzletembereket. 1989 után az egyik végletből a másikba estünk: a kommunizmus után a kapitalista gazdasági rendszerre tértünk át, óriási áldozatokkal – vélte. „Sajnos, az évek során alkalmazkodtunk a tudatlansághoz és a hibákhoz” – tette hozzá a volt miniszterelnök, aki az elmúlt évek legnagyobb hibájának azt tartja, hogy a kormányok felelőtlenül kezelték a sürgősségi kormányrendeletek kibocsátására vonatkozó jogszabályokat. Victor Ciorbea humoros és rendkívül közvetlen előadást tartott. Elmesélte, hogy három születésnapja van: október 24., 25. és 26.Az első a tényleges születésnapja, a harmadik pedig az a nap, amikor a községháza jegyzője ráért bevezetni nevét az anyakönyvbe. „És október 25-én szoktak felhívni egyes politikusok, mert akkor van a Hadsereg Napja, és könnyű összetéveszteni a születésnapommal” – mesélte, majd komolyra fordítva a szót úgy vélekedett, hogy szerinte elképzelhetetlen következményei lesznek, ha a jelenlegi

42

hatalom még öt éven keresztül vezeti az országot. Szerinte sok vonatkozásban ugyanott vagyunk, mint 20 évvel ezelőtt: a politikai porondon szinte semmi változás nem történt, a politikusok is szinte ugyanazok, mint 1990-ben. „Sok szempontból a kiindulóponton vagyunk” – hangsúlyozta. Daniel Dăianu volt európai parlamenti képviselő, korábbi pénzügyminiszter (1997–1998 között), a jelenlegi gazdasági válság hatásairól beszélt, illetve arról, hogy mennyire különböző módon sújtotta a válság Europát és Kelet-Ázsiát. A volt tisztviselő úgy véli, hogy Romániának új fejlesztési stratégiára van szüksége. Véleménye szerint a válság rámutatott arra, hogy a pénzügyi piacok nem működnek megfelelően, illetve, hogy a pénzügyi piacok nem képesek regenerálódni az állam beavatkozása nélkül. A nemzetközi kollokvium megnyitóján előadást tartott Richard Ralph, NagyBritannia volt bukaresti nagykövete is. Tasnádi Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi kar, I év

Dániai események, tapasztalatok Szerencsés véletlen folytán részt vehettem egy egyhetes dániai táborban. A téma a klímaváltozás, még pontosabban a túlzott CO2 kibocsátás volt. A tábornak az ország délnyugati részén fekvő Logumkloster nevű falu adott otthont, az ottani népfőiskola szervezésében. Mielőtt rátérnék a táborban szerzett tapasztalataimra, fontosnak tartom kifejteni, mit fed a dán népfőiskola fogalma. Az első dán népfőiskolát 1844-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a szegény és műveletlen parasztságnak is lehetősége legyen tanulni. A végső cél az volt, hogy az emberek aktív és elkötelezett tagjai legyenek a társadalomnak, amiben élnek: olyan mozgalmat akartak teremteni, amely eszközül szolgál a politikai helyzet alulról felfelé történő megváltoztatásához, és lehetőséget akartak biztosítani a különböző társadalmi osztályokhoz tartozók találkozására. Ma a dán népfőiskolák közös jellemzői: • a kollégium-jelleg – a résztvevők együtt laknak, esznek, tanulnak, és a szabadidejüket is együtt töltik • a tantárgyak széles választéka • nincsenek végső vizsgák • pedagógiai szabadság • módot ad a személyes fejlődésre, társadalmi készségek fejlesztésére

43

• kölcsönösség a tanárok és a diákok között – a diákok tanulnak a tanároktól, de ugyanakkor a tanárok is a diákoktól • a képzés időtartama általában fél évtől egy évid terjed, és a diákok többsége fiatal felnőtt (16 és fél évesnél idősebb) • a résztvevők több országból gyűlnek össze A népfőiskolákon a következő témakörökben lehet tantárgyakat választani: • Humán tárgyak / nyelv (filozófia, történelem, irodalom, kultúra, pszichológia, pedagógia, vallás, dán nyelv, angol nyelv, kereszténység) • Reál tárgyak (biológia, anatómia, asztrológia, halászat, öko-világ, botanika, természet-környezet, mezőgazdaság) • Művészet / design (grafika, festészet) • Média / kommunikáció (IT, internet, grafika-design, számítógépes grafika, média, médiadesign, multimédia, reklám, digitális fotózás, újság- és magazinszerkesztés, filmés rajzfilmkészítés, kommunikáció, rádió / tv / videózás) • Sport / gimnasztika (futball, aerobik, fitness, testépítés, lövészet, lovaglás, atlétika, bicikli, golf, búvárkodás, életmentő-, aerobik- és sport-instruktorképzés) • Színház / tánc (tánc, dráma-színház, előadás, kosztüm-tervezés, zeneoktatás) • Társadalom és politológia (antropológia, demokrácia, etnográfia, nemzetközi kapcsolatok, Európai Unió, történelem, jog, politika, szociológia, kommunikáció, közgazdaságtan) • Személyes fejlődés / egészség (asztrológia, alternatív gyógyászat, táplálkozás és ételkészítés, test és mozgás, test és psziché, életstílus, masszázs, meditáció, emberi kapcsolatok, lelki-szellemi fejlődés, csoportépítés, terápiaformák, jóga) Azt azonban tudni kell, hogy ez a kínálat városonként és iskolánként eltérő, vagyis nem választható az összes fentebb felsorolt témakör az összes iskolában. Vannak olyan ismerőseim, akik éltek ezzel a lehetőséggel, és visszajelzéseik nagyon pozitívak votlak. Tapasztalataik szerint az oktatási módszerek nagyon emberközeliek, a hangsúly nem a tárgyi tudás gyarapítására, hanem a készségek és a személyiség fejlesztésére helyeződik. Az újonnan csatlakozott tagországok (Románia és Bulgária) állampolgárai jelenleg még nagyon előnyös áron vehetnek részt a képzésben. Aki többet akart megtudni a témáról, az látogasson el a következő weboldalakra: • http://www.folkehojskoler.dk/the-folk-high-school; • http://www.bureaudania.dk/nepfoiskola.htm; • http://nepfoiskolandaniaban.blogspot.com/

Saját élményeimre visszatérve, a tábornak összesen mintegy 70 résztvevője volt, fele dán, fele külföldi fiatal. Utóbbiak a világ minden részéből érkeztek: Ukrajnából, Csehországból, Romániából, Grúziából, Peruból, Dél-Afrikából és még sorolhatnám. Az ott töltött hét során a klímaváltozás témakörét taglaló előadásokon, beszélgetéseken és kézműves tevékenységeken vehettünk részt, illetve lehetőségünk volt sportolni és kirándulni is. A programok színvonalasak voltak, a társaság pedig remek. A tábornak helyt adó Logumkloster pici falu, de keleteurópai szemmel nézve egyáltalán nincsen falu jellege: inkább olyan, mint az itthoni újgazdag-negyedek, csak a házak sokkal kisebbek és kevésbé hivalkodóak. Egyszerű, lapos, de ugyanakkor remek állapotban lévő, piros téglából épített, kertes házikók alkotják a falut, mindenfelé szép zöld gyep, ápolt bokrok, fák, kerítés viszont sehol. A táborban olyan fokú jólétben volt részünk, ami számomra feleslegesnek, abszolút túlzásnak tűnt. Például a reggelinél a vajat elegáns, 10 grammos kiszerelésben szolgálták fel, aminek az egyetlen „haszna”, hogy húszszor annyi szemét termelődött, mintha a szokásos 200 grammos kiszerelésű vajat tettek volna az asztalra, amiből aztán mindenki kedvére vág. Számukra azonban ez a természetes, magától értetődő eljárás, ezért eszükbe sem jut megkérdőjelezni, hogy ez jól van-e így. A klímaváltozás kapcsán ezért is volt az az érzésem, hogy beszéljük a semmit. Mindvégig (kizárólag) arról volt szó, hogy „oltsuk le a villanyt”, „kevesebb vizet használjunk a zuhanyzáshoz”, „szelektíven gyűjtsük a szemetet”, stb. Persze ezek a dolgok is mind fontosak, de önmagukban vajmi keveset érnek. Mondhatnám: cseppek a tengerben. Az igazi nagy gond a társadalmunk „fogyasztói” volta, ami minden erejével arra buzdít minket, hogy vásároljunk, fogyasszunk, szemeteljünk, majd ismét vásároljunk, és lehetőleg minél rövidebb idő teljen el a két vásárlás között. A fejlett és fejlődő országok esztelen fogyasztása az, ami – részben a hihetetlen mértékű hulladéktermelésen keresztül – ilyen mértékű környezetszennyezéshez vezetett. Ráadásul, ahogy már Virág elvtárs is megmondta: a „... helyzet egyre fokozódik”. Ezt viszont, úgy tűnik, hogy a dánoknak nem áll érdekükben észrevenni. Jóindulatúak, és szívesen tennének az ügy érdekében, csak ne kelljen túl nagy áldozatot hozni. Persze, nem kéne ítélkeznem, mivel ez velünk is ugyanígy van, a magunk szintjén. Csupán az lepett meg, hogy egy ilyen témájú táborban még csak nem is beszélünk ilyesmiről: a társadalom fogyasztói volta tabu téma volt. Hétvégén elvittek minket egy napra Koppenhágába, (mint utólag kiderült, tüntetni a túlzott széndioxid-kibocsátás ellen). Szép, modern európai főváros. A leginkább szembetűnő a város utcáin a rengeteg bicikli volt. Az állomás előtt százával álltak a gazdájukra váró

44

45

kerékpárok. Elképesztő látvány. Azon gondolkoztunk, hogy vajon hogyan találják meg őket a tulajdonosaik. Ráadásul érdekes volt látni, hogy az autósok és a járókelők mennyire tiszteletben tartották a kerékpárutakon közlekedőket. Az is meglepett, hogy a gazdag Dániában a kerékpárok jelentős része ócska. Ennek az lehet az oka, hogy az emberek nem felvágni akarnak tulajdonukkal, hanem azok ténylegesen a mindennapos használatra hivatottak. A tábor néhány hiányosságával szemben, itt igazi öröm volt látni ezt a nagyfokú környezettudatosságot. Mindent egybevetve remek utazás volt. Néhány héttel korábban még nem is gondoltam volna, hogy ilyen élményeket tartogat a nyár, és hogy én Koppenhágában fogok tüntetni a klímaváltozás megfékezése érdekében... Pápay Orsolya közgazdász

A Marketing és Turizmus Szakkollégium (MATUR) november 5-én idei első rendezvényét tartotta az újonnan felvett szakkollégistákkal az RMKT székhelyén. A szép számban megjelent új és régi szakkollégisták valamint meghívottak először egy bormarketing bemutatót láthattak, amit a régi szakkolis hallgatók tartottak. Olyan borokat választottunk, amelyeket fontosnak találtunk megvizsgálni marketing szempontból is, így bemutatónk címe ez lett: Bormarketing Romániában a Jidvei, Murfatlar, Cotnari és Recaş bortermelők esetében. A Zsidve (Jidvei) a küküllőmenti borok termelője, eladásait a HoReCa (Hotel/Restaurant/Café) szektorban bonyolítják le. Külföldi piacaiként megemlíthetjük Nagy Britanniát, Hollandiát, Japánt és az Egyesült Államokat. Következő borként a Murfatlart választottuk, amely bevételeinek nagyobbik hányadát a szupermarketektől, kiskereskedésektől, valamint borkereskedésektől szerzi meg. A Murfatlar költ a legtöbbet reklámozásra, és bevezette az SMS marketinget is, továbbá megfigyelhető nála a borok változatos csomagolása. A Cotnari fehér borai által vált híressé. A Cotnari 2009 első félévében 52,02 millió lej bevételre tett szert, amelyből 5,44 millió lej volt a nyeresége. Ezen bevételek 10%a exportból folyt be, külföldi piacai közé soroljuk Kanadát, Japánt, Indiát és az Egyesült Államokat. A termelő nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, számos versenyen kimagasló eredményeket ért el az elmúlt években. Jeligéje: „Kevés, mint minden ami jó, és jó, mint minden ami ritka, ez a Cotnari titka”. Fő kommunikációs csatornaként a rádió jelenik meg esetében, amely segítségével megcélozza az idősebb korosztályt is.

Csomagolása – a fehér, áttetsző üveg sárga címkével – könnyen észrevehető és jellegzetes: nem összetéveszthető más boréval. Következett a Rékás borok bemutatása – ez a termelő fehér és vörös borai áltál vált ismerté. A román–angol érdekeltségű vállalat az első három román exportőr között van a palackozott borok piacán. Minőségét jelzi, hogy több mint 100 arany- és ezüstérmet szerzett országos és nemzetközi versenyeken, többek között elnyerte a legesztétikusabb címkének járó díj is, a V – Legend of Transylvania termékvonallal. Megállapítottuk, hogy csomagolás megválasztása fontos tényező, hiszen sok múlik rajta: ennek alapján ítéli meg a borokhoz nem értő emberek többsége a bort. Azt a következtetést is levontuk, hogy népszerűsíteni lehetne a poharas, kimért borokat, mivel nem mindenki hajlandó egy egész üveggel elfogyasztani vagy vásárolni, ha nem ismeri az illető bort. Ezt követően a borról és a borkóstolási szokásokról tartott előadást Kormos Zoltán amatőr borkedvelő. Megtudtuk, hogy borkóstoláskor figyelnünk kell a színekre, illatokra és ízekre egyaránt. Fontos megfigyelni az illatokat, aromákat, de az utóízt és az illatok harmóniáját is. Más érdekességeket is megtudhattunk arról, hogy hogyan állapíthatjuk meg egy bor alkoholtartalmát és korát; mint az is kiderült: a hiedelmekkel ellentétben nem ajánlatos sokáig tartani egy bort. Az előadás másik érdekességeként említhető, hogy borkóstolással volt egybekötve. A résztvevők öt borfajtát kóstolhattak meg: egy-egy fehér és rozé, valamint három fajta vörösbort. Elsőként a Zsidve borvidékkel ismerkedhettünk meg, ahol többek között Király leánykát és Rizlinget termelnek.Az első megkóstolt bor a Fűszeres tramini (Gewürztraminer) volt, amely nevét a dél-tiroli Tramin községről kapta. Az alacsony terméshozam miatt nem igazán elterjedt borfajta. Színe aranysárga, az illata rózsához és licsihez hasonlít, kissé muskotályos, néha fűszer, gyümölcs, fahéj és méz íz is érezhető rajta. A következő megkóstolt bor, a rozé, a Domeniile Franco-Romane termelőtől való, amely biotermesztéssel foglalkozik és többek között Fekete Leánykát és Merlot-t termel. Harmadikként megismerkedhetünk a Halewood borászat Fekete Leánykájával. Az említett bortermelő brit tulajdonban van és termékvonalaiként megemlíthetjük a Prahova Valley-t, Cellar’s Reserve-t, és a La Cramát. A Fekete Leányka jellegzetesen fekete ribizli ízű, színre sötétebb rubin. Egy másik vörösbor, amelyet megkóstoltunk, a Wine Princess terméke volt. A „bor hercegnője” 1997-ben alakult, 60 hektár megművelt területtel rendelkezik, és többek között a következő borokat termeli: Merlot, Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos

46

47

A bormarketing, ahogy mi látjuk

és Kadarka. Ez utóbbi elnevezése az albániai Shkodra város nevéből ered. Termesztik a szőlőfajtát a Kárpát-medencében és a Balkán-félszigeten is, a belőle készült bor pedig jellegzetes, fűszeres illatú. A borkostoló befejezéseként pedig megízlelhettük a Shirazt, amelynek neve az iráni Shiraz városától ered. A bor viszont Franciaországból származik, és nagy mennyiségben tartalmaz színező- és cserzőanyagokat. Jellegzetesen ribizke és keserű csokoládé illatú vörösbor. Végül hasznos borvásárlási tanácsokat is kaptunk. Meghívottunk kitért azokra a borfajtákra, amelyeket nem ajánlatos megvenni, ugyanakkor elmondta, mely termelőktől vásárolhatunk nyugodtan. A résztvevők közül egyébként mindenki bátran kérdezett és érdeklődött a téma iránt, jó volt látni, ahogy a sok fáradt arcra mosoly került az előadás végére. Köszönet az RMKT-nak, hogy segített az este létrejöttében és Kormos Zoltánnak, akinek blogját http://borvadasz.wordpress.com oldalon olvashatjátok. Lengyel Lilla-Ivett, Lőrincz Ilona-Boglárka BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, III. év, Marketing szak

Nyakunkon az ünnepek, amikor mindenkinek keresete és lehetősége szerint el kell döntenie, mire tart igényt az ünnepek során. Akinek pedig gyereke is van, fel kell készülnie arra is, hogy valamelyik hipermarketen keresztülvágtatva a porontynak megtetszik a csörgő micsoda, amit feltétlenül meg kell neki venni. Az ünnepi őrület első lépéseként az ember megkapja kisebb-nagyobb fizetését, majd nyugodtan leül az asztal mellé, és elmélázik: de jó lenne, ha legalább tízszer ennyit keresne. A vásárlási listát azonban így is, úgy is meg kell írni. Először jön ugye a Mikulás, aki még világválság idején sem jöhet üres zsákkal. Közeli ismerősöknek, barátoknak legalább egy üveg bor kell (8–15 lej), esetleg egy doboz bonbon, ami az is 9–10 lejnél kezdődik, ha a jobbik fajtát akarjuk. Ha a helyzet komplikáltabb – például barátnő vagy feleség is akad –, akkor az ember elkezdhet a bonbon és bor mellé bundára vagy ékszerre is gondolni. De hát ez sem lehet gond, hiszen ilyenkor ugye minden sokkal olcsóbb mint általában, a boltok csak úgy vetekednek hogy szinte „ingyen” dobják termékeiket az emberek után. Két–három éve pedig megérkeztek kincses városunkba is bevásárlóközpontotk és hipermarketek, és ott aztán mindent lehet venni, amit az ember

akar – vagy éppen nem akar. A bevásárlást idejét is persze mindenki eltervezi, ám érdekes módon, bár mindenki ezt teszi, a sorok minden évben ugyanakkorák a pénztáraknál az ünnep előtti utolsó napokon. A boltok pedig közben örülnek, ha még egy termék elkel, ezért lehet a téli pulóver meg cipő mellé akciós áron, alig karnyújtásnyira már kanapét is beszerezni. A hipermarketek is színültig megtelnek, az asszonyok ilyenkor mindig sütni és főzni akarnak (valószínűleg génjeikbe kódolt ez a hajlam), és a szekér hamar megtelik liszttel, cukorral, olajjal meg hasonló, a főzés rituáléjához szükséges kellékekkel. Persze minden pénzbe kerül és hiába 0,37 lej a kiskenyér az Auchanban, ha hatot veszünk abból, és még 7 lejre párizsit is: a 10 lejesek kiperegnek ujjaink közül a pénztárnál. Na de a kiskenyér meg párizsi csak mindennapi kellékek, ilyenkor, ünnepekkor az ember mindig valami olyat akar az asztalon vagy lakásában látni, ami kiragadja szürke hétköznapjaiból. Ekkor lép be egy, a jó ízlés határait feszegető villanyégőfürtökkel, gömbökkel és díszekkel teleaggatott boltba. Ilyenkor elgondolkodik azon, hogy ha már mások biztosan úgysem gondolnak, rá akkor vesz magának egy lábbelit. Ha nem akarja amúgy is kevés pénzét egy „egyszerhasználatos” cipőre kidobni, akkor megvesz egy 180–250 lejes terméket (persze van akciós, kétes minőségű cipő is, alig 40-45 lejért). Remélhetőleg tavaszig kibírja... Közben az ünnepi rohangálás összevisszaságban az otthon gondosan fillérig kiszámolt lista összegyűrődik a zsebben, de már úgyis mindegy: a kosár tartalma jóval túllépi a listán lévő, tervezett összeget. És még hátravan a karácsonyfa, a télapó és az édesség. A gyerekeknek egy nadrág 45 lej, felső 28 lej, és, mivel ugye aludni is szokott: a pizsama 30 lej. A sapka már jobban hangzik, azt a Carrefourból 13 lejért be lehet szerezni. Módosabb családban a nő vehet magának 800 lejes valódi bőrkabátot, természetesen szőrmével díszítettet, párja már csak 50 lejjel drágábban kap ugyancsak bőrkabátot, pedig még bunda sincs rajta. Az átlagos tűrhető minőségű télikabátok ára 60 (akarom mondani 59,99) és 150 lej között mozog. Ha pedig nem akarunk igazi, előbb-utóbb hulló levelűvé váló karácsonyfát, nos, mindenhol ott van a műanyag utánzat, amit sok helyen már fel is díszítettek. Az icipici változat 10,70 lejbe kerül, a nagyobbaknak a mérettel egyenesen arányosan emelkedik az ára is egészen 190 lejig. A díszekből is óriási a választék: a hagyományos gömb vagy szaloncukor formájútól kezdve az extrémebb változatokig minden megtalálható: télapót a holdon 43 lejért vehetünk, a világító huzalon „mászkáló” három télapó szinte 43 lejbe kerül. „Konzervatívabb” emberek számára van világító szentcsalád-dísz is, 11,89 lejért.

48

49

Ünnepi őrület

Egy szánkó, ha fehér karácsonyunk lesz, körülbelül 50 lej. A fentebb felsoroltak csupán az ünnephez szerves(ebb)en kötődő termékek, de ilyenkor mindennek akciós ára van. Ha például egy tévét kérünk az angyalkától, már 214,08 lejért el is hozhatja nekünk. Tehát mindenképp nehéz az elénk táruló sokszínű és sokféle termék közül kiválasztani azt, amire tényleg szükség lenne, vagy ami legalább hasznos lenne. Következtetésképpen pedig nem is lehet felbecsülni, ki-mennyit költ egy ilyen ünnepi bevásárló körúton, ám nem lenne meglepő, ha a végösszeg akár a 1500 lejt is eléri majd. Kellemes ünnepeket és sikeres vásárlást kívánok olvasóinknak! Bogdán Mircea

A romániai civil szféra 1989 decembere után született meg. Mindannyian tudjuk, hogy a kommunista rendszer nem volt egy civil szerveződéseket eltűrő rezsim. Viszont a történelem is azt bizonyítja, hogy a szólásszabadság vágyát, a személyes meggyőződések és vélemények kifejezését nem tudja egyetlen rendszer sem elfojtani az emberekeben. Ezért a rendszerváltás után tömegesen jegyezték be a különböző területek civil szervezeteit: diáktanácsok alakultak a középiskolákban, diákszövetségek az egyetemistáknak, a különböző tudományos szerveződésekről nem is beszélve. Ezek a szervezetek pedig lassan elkezdték működésüket: különböző projektek, programok jöttek létre civil kezdeményezésre, és napjainkban eljutottunk egy olyan szintre, amikor az országot érintő fontosabb kérdésekben már kikérik a civil szféra véleményét is. A „civilek” véleményének fontossága és befolyása egyes területeken viszont a mai napig vitatott kérdés, főleg a politikusok körében, akiket sok esetben csak a saját érdekeik vezényelnek, és szívük szerint meg sem hallgatnák a civil szféra és a társadalom érveit, véleményét bizonyos fontos kérdésekben. Mindegyik program, mindegyik projekt kisebb-nagyobb pénzügyi alapot igényel. Ez pedig komoly gondot jelenthet a szervezeteknek. Lehet valaki egy kitűnő projektmenedzser, lehet egy tökéletesen kidolgozott terve, viszont pénz nélkül nem fogja tudni megvalósítani projektjét, elérni célját. Ugyanakkor ne felejtsük el azt, hogy ezek a szervezetek nem a profitorientáltságot tűzték ki céljuknak, hanem bizonyos értékeknek, látáspontoknak, véleményeknek a felvállalását. Ám mindenképpen biztosítaniuk kell programjaiknak a pénzügyi keretet.

Az egyik módja annak, hogy civil szervezetként anyagi erőforrásokhoz jussunk, az a pályázatírás. Pályázatot írhatunk különböző kulturális, ifjúsági, szórvány, tudományos rendezvények lebonyolítására, utazások, kiszállások költségeinek fedezésére, konferenciákra, ösztöndíjakra, stb. Különböző pályáztató intézmények, alapítványok léteznek. Ezek lehetnek állami intézmények, mint például hazánkban a tanügyminisztérium, de lehetnek alapítványok, egyesületek is, mint például a Communitas Alapítvány, az Eurotrans Alapítvány, stb. Minden egyes pályáztató a pályázat meghirdetésekor pontosan megjelöli azokat a kritériumokat, amelyeknek a pályázó szervezet meg kell, hogy feleljen ahhoz, hogy pályázatát egyáltalán elbírálják. Ha viszont ezeknek a feltételeknek eleget teszünk, továbbá egy jól kidolgozott projektünk van, és ezt kellőképpen be tudjuk mutatni a pályázati űrlapon, akkor nyert ügyünk van, és pozitív elbírálásban részesül a pályázatunk. Ezzel azonban még nincs vége a pályázási folyamatnak, hiszen a megnyert összeget el is kell számolni. A pályázatba pontosan, aprólékos lebontásban írjuk be a projekttel járó költségeinket, és ezeket tartsuk is be. Más szóval, ha a pályázatban X lejt írtunk be nyomdai költségekre, akkor ennek az összegnek kell szerepelnie a számlákkal alátámasztott elszámolásban is. Így tudja ellenőrizni a pályáztató, hogy tényleg arra költöttük a pénzét, amire ő adta. Az elszámolás tehát nagyon pontos kell, hogy legyen (az elszámolt összegek kell egyezzenek a pályázatban leírtakkal), továbbá átlátható (készítsünk egy táblázatot a kiadásokkal), nem utolsó sorban pedig igazolást kell adnia a pályáztatónak arra vonatkozóan, hogy igenis megérte neki a mi projektünkbe fektetni a pénzét. Egy jól elszámolt pályázat egyben névjegykártya is lehet: a pályáztató szívesebben ad pénzt legközelebb az olyan szervezetnek, amely egyszer már becsületesen elszámolt a kapott összeggel, mint egy olyannak, aki nem képes ezt megtenni. Ami pedig a legfontosabb a pályázatírásban: először legyen el jól kidolgozott projektünk, s csak utána írjuk meg a pályázatot. Egy másik pénzforrást a civil szervezeteknek a foundraising jelenthet. A foundraising magyarul adományszerzést, adománygyűjtést jelent. Ez úgy történik, hogy a civil szervezet képviselője felkeresi azokat a vállalkozókat, akik esetleg támogatnák elképzelését, és bemutatja nekik a teljes projektet, kihangsúlyozva annak céljait és szükségességét. A támogatás nem csak pénzben történhet, hanem szolgáltatásokban, termékekben is: például egy szálloda támogathat azzal egy rendezvényt, hogy elszállásolja a meghívottakat. Cserében a civil szervezetek feltüntetik a támogató emblémáját a projekt arculati elemein: plakátokon, szórólapokon, bannereken, honlapon, stb. A támogatókat illik meghívni a rendezvényre, és a rendezvény lebonyolítása után köszönőlevelet kell küldeni nekik. Ugyancsak a foundraisinggel kapcsolatosan említhetem meg a social responsibility, azaz a társadalmi felelőségvállalás fogalmát. Romániában tulajdonképpen még alig létezik, viszont

50

51

CIVIL SZFÉRA Civil szervezetek anyagi forrásai Romániában

a fejlettebb országokban lassan egy nélkülözhetetlen eleme az arculatépítésnek. A lényege a jelenségnek az, hogy a vállalatok humanitárius projektbe, civil szervezetek projektjeibe fektetik be profitjuk egy részét, legyen szó parkok építéséről, árvaházak, öregotthonok támogatásáról vagy más társadalmi projektekről. Ezáltal a civil szférának sokkal könnyebb támogatást találnia, és projektjei könnyebben megvalósíthatóak. Országunkban sajnos az a mentalitás jellemző a vállalkozókra (tisztelet a kivételnek), hogy a foundraisinget koldulásnak tekintik, és a támogatást még a projekt megértése vagy akár bemutatása előtt elutasítják. Persze, nem lehet és nem is kell minden projektet támogatni, de miért utasít el valaki egy olyan projektet, aminek mibenlétét még nem is ismeri? Hogy ne is beszéljünk az etnikai alapú elutasításokról... Pedig a különféle projektek támogatását nagyon is értékeli a fogyasztók tábora, amely ebből azt a következtetést vonja le, hogy az illető vállalatot érdekli a társadalom, a közösség, és nem csak a nyereség maximalizálása a célja, hanem a fogyasztók mindennapi gondjainak, kérdéseinek a megoldása is. A civil szervezetek pénzt szerezhetnek tevékenységük finanszírozására a vállalatok vagy magánszemélyek adójának a 2 százalékából is. Adóbevalláskor a cégek vagy magánszemélyek ugyanis egy űrlap kitöltésével az államnak fizetendő adójuk 2 százalékát civil szervezetek támogatására fordíthatják, ami semmi plusz költséggel nem jár számukra. Sok kicsi sokra megy azonban, az alapítványoknak pedig sokat jelenthet a magánszemélyektől, vállalatoktól ily módon befolyó sok kis pénzösszeg. Ugyancsak pénzforrás lehet egy szervezet számára a tagdíjakból befolyó összeg: a szervezet bizonyos összegű tagdíjat határozhat meg tagjai számára, akik ezáltal hozzájárulnak szervezetük költségeinek fedezésére. A civil szervezeteknek óriási jelentősége van a jelenünkre és jövőnkre nézve. Egyre több, egyre magasabb minőségű civil projekteket, kezdeményezéseket láthatunk nap mint nap országunkban is. Viszont, ahogy a civil szervezetek segítik a társadalmat a gondok megoldásával, a mindennapi élet szebbé, jobbá tételével, pont úgy a társadalomnak is segítenie kell a civil szférát. Azzal, hogy hozzájárulunk egy kutatáshoz csupán annyival, hogy válaszolunk egy kérdőívre, vagy azzal, hogy önkéntes munkát vállalunk, netán adónk 2 százalékát egy civil szervezetnek adjuk, önmaguknak és közösségünknek segítünk, végső soron saját napjainkat tesszük szebbé. Ilyen mentalitás szükséges ahhoz, hogy hazánkban is erős, megfelelően támogatott civil szféra alakuljon ki, amelynek nem jelent gondot az amúgy viszonylag kis költségvetésű projektek véghezvitele. Gábora Attila BBTE Szociológia- Társadalommarketing szak I. év

Mi is az a fundraising? Az adománygyűjtés (szó szerint: források szerzése) a civil szervezetek azon tevékenysége, amely az összes többi közül a legintenzívebb érzelmeket váltja ki a szervezeten belül: ha ez sikeres, mindenki elégedett, és koncentrálni tud a kitűzött programokra. Nem kell azon gondolkodnia a szervezet vezetőinek, hogy miből fizessék alkalmazottaikat és a beszállítókat. Ha viszont nem jár sikerrel a forrásszerzés, az egész szervezeten belül feszültség uralkodik el, hiszen bizonytalanná válik a jövő. Az olyan civil szervezeteknek, amelyeknek nincs „égből pottyant” költségvetésük vagy nem állítanak olyan terméket elő, aminek az értékesítéséből fenn tudnák tartani magukat, az adománygyűjtés legalább olyan fontos, mint maga a program, amit épp meg akarnak szervezni, valósítani. Az adománygyűjtés egyfajta hidat képez azok között, akik rendelkeznek forrásokkal és lehetőségük van bizonyos célokra adományozni azt, és azok között, akik megvalósítják a programokat. Ennek a hídnak a megépítése és a megőrzése nem csak az adománygyűjtő feladata, hanem az egész civil szervezeté. „A fundraising egy olyan összetett tevékenység, hogy egyszerre hasonlíthatnánk akár az aranykereskedéshez, a gyümölcsöskerttel való törődéshez, a professzionális kolduláshoz és misszionárius tevékenységhez is” (Az adománygyűjtés és projektírás www.ngoemanual. org/7_hu.pdf [2008.03.02.]). Az adománygyűjtés egy interakció – a kapcsolatfelvételtől a bizalom elnyerésén keresztül a mindkét oldali elégedettség kereséséig – az adott civil szervezet és az adakozó intézmény vagy magánszemély között. Alapjában véve az adománygyűjtés az ember és ember között létrejövő kapcsolatról szól. Mindkét oldalnak el kell végeznie a saját munkáját – az adománygyűjtőnek komoly ajánlattal és alátámasztott kérvénnyel, érvekkel kell fordulnia az adakozóhoz, annak pedig ezt el kell bírálnia és szem előtt kell tartania esetleges ígéreteit. Az adakozó gyakorlatilag azért fizet, hogy a civil szervezeten vagy annak valamelyik célcsoportján segítsen, annak problémáját megoldja, igényét kielégítse. Tehát azt mondhatjuk, hogy az adománygyűjtés egy „non-profit” variánsa az eladásnak – mindig jelen kell lennie mindkét félnek, a kezdeményezőnek és a megszólítottnak egyaránt. Az adománygyűjtés ezért nem valami professzionális koldulás, hanem sokkal inkább érdeklődők keresése egy adott témára.

52

53

Fundraising Aranykereskedés vagy professzionális koldulás?

A forrásteremtő (fundraiser) munkája Hazánkban és a környező országokban az adománygyűjtés mestersége csak fokozatosan és nagyon lassan lett/lesz elismerve. Ennek egyik oka az, hogy kevés az az adakozó egyén vagy cég, aki szívesen támogatna civil szervezeteket. De professzionális munkával és a támogatás előnyeinek részletes kifejtésével komoly eredményeket érhet el a fundraiser. Az adománygyűjtést többnyire nem egy külön alkalmazott vagy személy végzi, hanem a szervezeten belül összevonják az illető tevékenységét egy másik funkcióval – leggyakrabban a szervezet elnöki tisztségével. Az ilyen fajta elrendezésnek megvan a maga logikája és előnye. A kérvényeket egy olyan ember terjeszti elő, aki kellő tapasztalattal, előadói képességgel és egyben döntésjoggal rendelkezik. A civil szervezeti elnök reálisan meg tudja ítélni csapata képességeit, valamint azt, hogy melyek az adakozó elvárásai. Persze ez nem azt jelenti, hogy emiatt az adminisztrációs munkát – adatbázis kezelése, levelek és meghívók szétküldése – is neki kellene elvégeznie. Az adománygyűjtő munkájában, mint minden más olyan tevékenység esetében, amikor egy személy ajánlatokkal keresi meg klienseit, fennáll az elutasítás lehetősége. Ezért jó, ha a forrásteremtők természetüknél fogva rendelkeznek egy védekezési mechanizmussal, vagy nagyon hamar kialakítják azt, hogy az elutasítást ne érezzék személyük ellen irányulónak. Néhány foglalkozással ellentétben az adománygyűjtő sohasem egyedül ér el eredményeket – ehhez szüksége van minimum az adakozóra. Az adománygyűjtőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha mindent becsületesen megcsinál és hibátlanul dolgozik, ez akkor sem elég a sikerhez. Szükség van a potenciális adakozó „munkájára” is – neki értékelnie kell az ajánlatot, és döntést kell hoznia. Néha az adakozónak ugyanolyan nehéz lehet reagálni az ajánlatra, mint az adománygyűjtőnek azt előterjeszteni. Az adománygyűjtéssel kapcsolatos tevékenységek: - a már meglévő adakozókkal való kapcsolat megőrzése – ez talán az adománygyűjtés legfontosabb feladata; - a már meglévő adakozónak egy újjal való helyettesítése, ami sokkal nehezebb, mint annak megtartása. - az új potenciális támogatók keresése - a téma láthatóvá tétele, hasznos példák bemutatása - hálózat építése az adakozók és a többi érintett csoport között.

Amire még figyelni kell, amit még tudni érdemes A cél meghatározása, válasz a miértre. Itt kell pontosan, egyértelműen megfogalmazni, hogy miért van szükség a támogatásra, lehetőleg úgy, hogy tulajdonképpen már ezzel győzzük meg az egyéneket és a szervezeteket, hogy érdemes célt támogatnak. Az egyesület munkaközösségének az informálása, tájékoztatása is elengedhetetlen. Szükség van arra, hogy mindenki ismerje a támogatási kérelem feltételeit, stb., átérezze annak fontosságát, hogy esetleg saját kapcsolatait felhasználva anyagi forráshoz, támogatáshoz jutassa az egyesületet. Rugalmasság és alkalmazkodóképesség – nem minden próbálkozás, program, kampány lesz sikeres, de fontos, hogy mindenképp levonjuk belőle a következtetéseket, és ne keserítsen el egy sikertelen projekt, hanem még nagyobb erőbedobással és lendülettel lássunk munkához. Alkalmazkodóképesség és az alkalom megragadása – egy fundraiser esetében elengedhetetlen a gyors gondolkodás, a nagy tömegű információ kezelése. Mindig figyelni kell a visszacsatolásokat: mi az, ami eszközeink közül jól funkcionál, milyen elemeket kell kihagyni, kicserélni. A fundraiser tevékenységében elengedhetetlen az alkalmazkodás, nem lehet elméleti premisszák mögé bújni és mindig ugyanazt a műveletet elvégezni, hisz minden cég, intézmény másként képzeli el az együttműködést, ami olykor csak az utolsó pillanatban derül ki. Idő vs energia – a fundraisernek mindkettőre egyaránt szüksége van. Szöveget kell írni, kapcsolatokat kell ápolni, időpontokat kell egyeztetni, telefonálni, e-mailezni kell, s ha mindez megvan, jöhet a személyes találkozó egy nagyon fontos adományozóval, támogatóval, ahol szintén a maximumot kell nyújtani. Ügyelni a részletekre – tudnunk kell, hogy a kis dolgoknak is nagyon nagy hatása lehet, nem lehet közömbös, hogy milyen az adott kiadvány, körlevél, meghívó, stb. stílusa, hogyan cseng a szövege, helyesen van-e megírva. Minden adományt időben meg kell köszönni, minden beérkezett információra a lehető legrövidebb időn belül reagálni kell. A távoli perspektívák szem előtt tartása – a másik fontos dolog, hogy bár fontosnak tartjuk a részleteket, mégsem veszhetünk el bennük. Amatőr kíváncsisággal kell, hogy körülnézzünk a világban, mindent fel kell felfedezni, és minden ötletet meg kell megfontolni, majd elvetni a nem célravezetőket. Ez is nehéz feladat néha. Többszörös felhasználás – az egyszer elvégzett munkát többször is hasznosíthatjuk, persze úgy, hogy az ne váljon unalmassá, ne tűnjön laposnak és könnyelműnek. Az eredmények nyilvánosságra hozása – Nemcsak a miértre adott válasz kell, hogy teljes legyen, nyilvánosságra kell hozzuk az adományokat és azt is, hogy mire fordítottuk. Az adományozók körének szélesítése – elengedhetetlenül szükséges, hogy ne csak a

54

55

nagy adományozókra szorítkozzunk, ragadjuk és becsüljük meg a kis adományozókat is. Az adományok mértéke attól is függ, hogyan kezeljük partnereinket. Kádár Beáta Sapientia EMTE – Gazdaság- és Humántudományok Kar, Csíkszereda, Általános közgazdaság szak, III. év

A Communitas Alapítványt 1998-ban alapította meg az RMDSZ, annak érdekében, hogy a román állam konzultatív szerveként működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által leosztott pénzeket kezelje, és hogy ez az alap ténylegesen a romániai magyar kissebség érdekeit szolgálhassa. Az Alapítvány non-profit, humanitárius, független szervezetként határozza meg önmagát. Az alapítvány a pénzalapot pályázatok útján osztja szét, így biztosítva azt, hogy ténylegesen konkrét programok, rendezvények támogatására jut el a pénz, az elszámolási szabályzat segítségével pedig könnyedén követhető az összegek felhasználása. Az alapítvány nyolc szaktestületből áll, ezek az Ifjúsági Szaktestület, Könyvkiadás Szaktestület, Művelődés Szaktestület, Ösztöndíjbizottság, Sajtó Szaktestület, Sport Szaktestület, Szórvány Szaktestület, Utazástámogatás Szaktestület. A szaktestületeket a Kuratórium irányítja: felkérés alapján kialakítja a szaktestületek összetételét, felkérve mindegyik területen a szakmai elismerésnek örvendő személyeket. A Kuratórium

javasolhatja, hogy mire ítéljenek meg támogatásokat, viszont nem bírálja felül a szaktestületek döntéseit. Ugyancsak a Kuratórium szabja meg mindegyik szaktestületnek a pénzügyi keretet, amelyet eloszthat a pályázók között. A szaktestületek évente egy vagy két alkalommal írnak ki pályázati lehetőséget: minden szaktestület az év márciusa és júniusa között az elsőt, és ha nem költötte el a meglévő összeget, akkor szeptember és október folyamán a másodikat. A Communitas Alapítvány titkársága 2003-tól működik, és kizárólag a pályáztatással kapcsolatos feladatokat látja el. A titkárság végzi a pályázati kiírások kihirdetését, a pályázatokkal kapcsolatos információ és irodaszolgálatot, feldolgozza a pályázatokat, koordinálja a szaktestületi döntéseket, közzéteszi az eredményeket, illetve lebonyolítja az elszámolási folyamatot. Az Ifjúsági Szaktestület általában két, tavaszi és őszi pályázati kiírást hirdet meg. Pályázni lehet ifjúsági szervezetek programjainak lebonyolítására, ifjúsági képzések, konferenciák, vetélkedők megszervezésére, ifjúsági szervezetek Internet-hozzáférésének résztámogatására, illetve a középiskolás szervezetek kisebb programjainak támogatására (ebben az esetben a felső határ 200 lej, és egy külön pályázati űrlapot kell kitölteni). Ezekbe a kategóriákba beletartozik szinte minden olyan program, amely közvetlenül érinti a romániai magyar ifjúságot, tehát egy reális segítséget nyújt ezek lebonyolításában. A Könyvkiadás Szaktestület évente egyszeri kiírást hirdet a romániai magyar könyvek megjelenésének résztámogatására. Pályázhatnak kiadók, illetve azok az egyházak, alapítványok, kulturális műhelyek, könyvtáraknak stb, melyek rendelkeznek kiadói joggal. Pályázni lehet hiánypótló szépirodalmi művekkel, antológiákkal, újrakiadásokkal, eredeti fordításokkal, tudományos jellegű művekkel, jubileumi, ünnepi kiadásokkal, kizárólag romániai szerzők által magyar nyelven írt eredeti szépirodalmi művekkel, néprajzi, történelmi, helytörténeti, jellegű alkotásokkal, filozófiai, szociológiai művekkel, útrajzokkal, útikönyvekkel, stb. Egyetlen kiadó vagy kiadói joggal rendelkező szervezet legtöbb 20 címmel pályázhat, és a pályázat mű-centrikusságából kiindulva a mű nyeri meg a pályázatot, és nem a kiadó. Ugyanakkor mindegyik támogatott kiadvány 12 példányát az Alapítvány az erdélyi magyar könyvtáraknak adományozza, ezáltal hozzájárulva ezek kötetszámának növeléséhez, és kultúránk sokszínűségének gazdagításához. A Művelődés Szaktestület ugyancsak évi egy kiírásban osztja le a pénzkeretet a pályázó szervezetek között. Pályázni lehet a hagyományőrző rendezvények támogatására, a műkedvelő- és hivatásos művészeti rendezvények résztámogatására, népfőiskolai képzésekre, a magyar kultúrával kapcsolatos évfordulók, versenyek, vetélkedők támogatására, közösségfejlesztő tevékenységekre, illetve a magyar kulturális örökség felmérésére és népszerűsítésére. A szaktestület jelentős pénzügyi erőforrást jelenthet

56

57

1.

McLeish, Barry J.: Sikeres marketingstratégiák nonprofit szervezetek részére. Bp. 1997. Co-Nex Könyvkiadó Kft. Felhasznált irodalom: 1. Angela Rosati: Adománygyűjtési technikák itthon és külföldön NIOK, Budapest,

1997. 2. Az adománygyűjtés és projektírás www.ngoemanual.org/7_hu.pdf [2008.03.02.] 3. Vajda Ágnes (1997b): A nonprofit szervezetek szerepe a társadalomépítésben, INFO-Társadalomtudomány No. 42. 4. McLeish, Barry J.: Sikeres marketingstratégiák nonprofit szervezetek részére. Bp. 1997. Co-Nex Könyvkiadó Kft.

A Communitas Alapítvány

egy falu szüreti báljának a megszervezésétől kezdődően a március 15-i vagy október 23-i rendezvényekig, de a magyar kulturális fesztiválok és projektek megszervezéséhez is. Az Ösztöndíjbizottság évente több, jelentős értékű ösztöndíjat hirdet azoknak a 35 év alatti személyeknek, akik hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra gazdagításához az irodalom, a képzőművészet, a fotóművészet, a zene, a színjátszás, illetve a film és televízió terén. Az ösztöndíjnak a nyertes személyek motiválása a célja, az alkotás anyagi feltételeihez való hozzájárulással. Nem pályázhatnak azok a személyek, akik az elmúlt 3 évben már részesültek ilyen ösztöndíjban. 2009-ben a Communitas Alapítvány 41 alkotót részesített havi 900 lej értékű támogatásban. A Sajtó Szaktestület a már működő magyar sajtótermékeket támogatja. Évente egyszer pályázatot hirdet két kategóriában: művelődési, művészeti, irodalmi, tudományos, ismeretterjesztő, ifjúsági, gyerek, szórvány lapok, folyóiratok, illetve napilapok művelődési, művészeti-, irodalmi-, tudományos-, ismeretterjesztő-, ifjúsági- és gyerek mellékleteire. Pályázni kifejezetten a kiadvány előállításának költségeire lehet. A Sport Szaktestület évente két alkalommal ír ki pályázati lehetőséget. Pályázhatnak a jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetek és sportklubok. Pályázni két témakörben lehet, a nemzetközi tornákra való részvétel utazási költségeinek résztámogatására (a kiírás az utánpótlásra, gyerekcsapatokra vonatkozik, felső korhatár 18 év), ahol folyamatos kiírás van, illetve az országos szintű sport- és szabadidős rendezvények támogatására. A Szórvány Szaktestület a szórványt érintő három kategóriában hirdeti meg pályázati kiírását: az első kategória a szórványgondozó lelkészeknek szól, és ezeknek az utazási költségeit támogatja. Pályázhatnak azok az erdélyi és regáti lelkészek, akik legalább kétheti rendszerességgel végeznek templomi és gyülekezeti, mise-, istentiszteleti, gyülekezetgondozási és közösségépítési szolgálatot a magyarság számára szórványt jelentő településeken. A második kategória a szórványból származó tanulóknak, illetve a szórványban tanító pedagógusoknak szól. Ez a kiírás csupán a magyar nyelven tanuló vagy tanító személyeket célozza meg, és csak abban az esetben, ha a kötelező oktatás résztvevői (I.-X. osztály). A tanulók a bentlakás vagy az ingázás költségeinek támogatásában részesülhetnek, abban az esetben ha nem kapnak már költségtérítést a 2006/291-es törvény alapján. Esetükben maguk a bentlakást fenntartó iskolák, szervezetek, alapítványok pályáznak, de csak azokra a diákokra, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 650 lejt. A pedagógusok abban az esetben pályázhatnak az ingázási költségek térítésére, ha családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 800 lejt. A harmadik kategória pedig a szórványközösség érdekében különböző programokat szervező egyesületeknek, alapítványoknak, egyházközségeknek szól. Pályázni lehet szórványtábor-központok működtetéséhez való hozzájárulásért, közösségi (magyar) házak

programjainak működtetésére és fejlesztésére, közösségépítési és kistérségi programokra. Az Utazástámogatás Szaktestület évente kétszer szokta pályázatait kihirdetni, és azoknak a kutatóknak, előadóknak szól, akik külföldi tudományos tanácskozásokon, fesztiválokon vesznek részt előadói minőségben, vagy művészeti mesterkurzusokra utaznak ki. Pályázni az utazás résztámogatására lehet. Végül elmondhatjuk, hogy a különböző szaktestületek ténylegesen mindent megtesznek annak érdekében hogy a pénzalapok a megfelelő helyekre jussanak el, azokhoz az emberekhez, alapítványokhoz, szervezetekhez, egyházközségekhez, akik vagy amelyek igenis jobbá, szebbé, hasznosabbá teszik a romániai magyarság mindennapjait. Ezek a szervezetek sok esetben a Communitas Alapítvány támogatása nélkül aligha tudnának működni. A Communitas Alapítvány ugyanakkor az egyetlen olyan szervezet, amely a Nemzeti Kisebbségek Tanácsától kapott, támogatásra szánt pénzkeret egy részét nyilvánosan, a pályázatok segítségével osztja ki a romániai magyar szervezeteknek. Ez pedig igen fontos tényezője a sikeres, jól működő romániai magyar civil szféra, szórvány és kultúra fenntartásának, ápolásának. Gábora Attila, BBTE Szociológia – Társadalommarketing szak, I. év

58

59

Marosvásárhelyen járt a Civilsuli 2009. november 13–15. között a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Civil és közéleti iskola harmadik hétvégéjére került sor Marosvásárhelyen. A szombat reggeli megnyitó után az első előadás címe Hogyan hallassuk a hangunkat? Érdekérvényesítés, civil kontroll, demokráciafejlesztés volt, Szigeti Enikő előadásában.A Civil Elkötelezettség Mozgalom bemutatása után a civil társadalom fogalmát határoztuk meg, és tisztáztuk a helyét, szerepét a társadalomban, illetve kontroll-szerepét a politikában. Zsigmond Andrea a Mindennapi E-betűnket… című előadásában a különféle adalékanyagok történetét ismertette, majd beszélgettünk azok használatáról, típusairól. Az előadás során elhangzott, hogy az adalékanyagok nem mind károsak, és közülük elég soknak a használata nélkülözhetetlen a mai táplálkozási, vásárlási szokások között. A különböző ízfokozók, antioxidánsok és más tartósítószerek legtöbbjének viszont nem ismertek egyelőre hosszú távú hatásai. A délutáni előadások sorát Dr. Horváth Réka kezdte el, Hogyan tovább EU? címmel. Az előadás hamar beszélgetéssé alakult át: vázoltuk, hogy

nekünk mit jelent az Európai Unió, majd rátértünk az unió jövője kapcsán kialakult különböző forgatókönyvekre. Három lehetőség körvonalazódott: a kettészakadt Európa, a kétsebességű Európai Unió, illetve az első 15 tagállam további gazdasági hatalma. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor Szobrok és utcanevek Marosvásárhelyen. Jelképes térfoglalás? címen. Bíró Zsolt újságíró moderátori felvezetése után a meghívottak (Kerekes Károly parlamenti képviselő, Kiss István, a helyi MPP elnöke, valamint Vasile Sandor történelemtanár) rendre ismertették véleményüket a téma kapcsán. Kisebb vita alakult ki a jelenlegi utcanevek és szobrok magyar–román arányáról, valamint arról is, hogy az egyes magyar vagy román politikai személyiségek szobrai milyen üzenetet hordoznak a mai és a jövendőbeli nemzedék számára. Az élénk kerekasztal-beszélgetés után vacsora következett, majd éjszakába nyúló beszélgetések zárták a napot. A vasárnapi első előadó, Márton Zoltán Civilnek lenni jó címmel kitért arra is, hogy miként lehet egy civil szervezetet fenntartani, és hol a határ a civil élet és a politika, valamint a civil és üzleti szféra között. A hétvége utolsó előadását Dr. Szabó Árpád egyetemi tanár tartotta Korrupció és bürokrácia címmel. A fogalomismertetés után konkrét példákkal ellátott előadást hallhattunk e két társadalmi jelenség elterjedtségéről, a különböző országok korrupciós indexéről, ezek alapjellemzőiről. A nepotizmus szintén szerepelt az előadás témái között, és a három jelenség közti összefüggésekről is szó esett. Az elhangzott előadások hanganyagai letölthetők a jól ismert www.civilsuli.ro oldalról. Tőkés Lehel programfelelős

60

GAZDASÁG ÉS KULTÚRA Az erdélyi magyar kulturális élet 2009-ben Interjú Szép Gyulával, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatóval – Ön nagyon jól ismeri az erdélyi magyar kulturális életet. Miként vélekedik az elmúlt években bekövetkezett változásokról? – 1977 óta a művelődés területén dolgozok. A szamárlétra minden fokát végigjártam. Mielőtt az opera aligazgatója lettem, voltam falusi kultúrotthon igazgató, majd municípiumi kultúrház igazgató, megyei szaktanácsadó, majd a kolozsvári magyar opera művészeti titkára, így van rálátásom a művelődési élet alakulására. Röviden annyit mondhatok, hogy úgy alakul a művészet, a kultúra, mint a társadalom. Kicsit hordozza a szó pozitív és negatív értelmében is a múlt hagyományait: sajnos még mindig hordozza a múlt beidegződéseit, a kommunizmus fentről irányított módszereit. A kissé szűk korlátok közötti mozgást nehezen lehet nagy térré feszíteni. Ez lassítja a korszerű, európaibb művelődési élet kialakulását. De ugyanakkor el kell mondanom, hogy az erdélyi magyar művelődési élet messze a társadalmi és politikai élet fölött jár, hiszen intézményeinknek sikerült megmaradni, és az állami szférát is kiszélesíteni, ezáltal pedig lehetőség nyílt a civil társadalom felépülésére, és ez jó irányba mozdította el, változatossá tette a magyar művelődési élet világát, amelyet sok esetben az állam nem tudott vagy nem akart támogatni. Sajnos a globalizálás magával hozza a saját szemetét is. Én ellenzem a Coca-Cola kultúra szegény világát, amely szintén nyugatról jött, de emellett sok értéket is kapunk, ha fel tudunk nőni egy olyan szintre, hogy természetes szelekció útján tudjuk kiszűrni azokat a szellemi termékeket, amelyek minket gazdagítanak. – Köztudott, hogy Ön a néptánc nagy támogatója. Hogyan lehet ezt a kulturális megnyilvánulási formát 2009-ben is vonzóvá tenni a fiatalok számára akkor, amikor az Internet illetve a bevásárlóközpontok világát éljük? – Szerintem mi lehetőséget kínáltunk a fiataloknak, hogy a nemzeti kultúránk jelentős szeletével megismerkedjenek. Ebben semmi erőszakos nyomulás nem volt, egyszerűen tudomására kívánjuk hozni a fiataloknak, hogy ezek olyan értékek, amelyekkel az őseink 1000 éven át együtt éltek. Ezek nem csak szórakozási formák voltak a téli

61

estékben, hanem szerves részei voltak őseink mindennapjainak, szertartás szerepe is volt. Példaként mondhatom, hogy sok közösségben a temetésről egyenesen táncba mentek, ezzel a tiszteletüket akarták kifejezni, illetve emléket akartak állítani a halottnak. Mi büszkék lehetünk arra, hogy a világon a legváltozatosabb, legkomplexebb néptánccal rendelkezünk. Aki megérzi ennek a varázsát, élete végéig szerelmese lesz a néptáncnak, mint műfajnak. Én több mint 30 éve gyakorlom ezt a művészeti ágat, de mint rendezvényszervező, táncházi muzsikus és tánctábor szervező is próbálom népszerűsíteni, amerre csak lehet. Az érdeklődés egyre nő a néptánc iránt. 1991-ben Erdélyben csak Kalotaszentkirályon volt hasonló tábor, ma legalább 20 ilyen tábor működik, mindegyik él, és meg a legkisebb táborban is legalább százan gyűlnek össze. Persze milyenségükben változtak az évek során. Nem lehet összehasonlítani azokat a táncházakat, amelyeket a 70-es években Kolozsváron tartottunk, ahol a városi fiatal, akinek nem volt közvetlen kapcsolata a falusi kultúrával, együtt mulatott azokkal a hagyományőrzőkkel, falusi fiatalokkal, akik otthon tanulták a táncot. Ez a réteg azonban kezd kiöregedni, a falusi hagyományos élet, amelyre én gondolok, felbomlóban van. Tetszik, nem tetszik – ezt tudomásul kell venni. Viszont ez a kultúra át van mentve, ebből lényegében egy művelt kultúra lett. Egyik a jele az, hogy már nem működnek az évközben megrendezett táncházak, viszont a táborok annál népesebbek. – Áttérve az anyagi vetületre: melyik lenne az ideális kapcsolat a gazdaság és művészet között? – Egy egészségesen működő társadalomban a művészet és a gazdaság ki kellene, hogy egészítse egymást: a gazdaság az értékes művészetnek egyfajta mecénása kellene, hogy legyen, mert ez a befektetés visszatérül. Nálunk egyelőre ez gyerekcipőben jár. Tudjuk, hogy a gazdaság átmeneti periódusban van, de ennek ellenére ennek a fajta támogatási rendszernek jobban kellene működnie. A Magyar Opera példáját is felhozhatom: hihetetlen, hogy milyen kevés támogatásból kell léteznünk. Ezt nem is lehet elmesélni egy nyugatinak, vagy akár egy magyarországinak sem, mert el sem hiszik. Talán egy magyarázatot kaphatunk arra, hogy miért nem működik ez a támogatási rendszer: ha megvizsgáljuk, hogy a sikeres vállalkozok hogyan érték el a sikert, arra a következtetésre juthatunk, hogy talán ezeknek az embereknek nem a kultúra az érzékeny pontjuk. Nem akarok nevekkel szolgálni, de jól tudjuk, hogy azoknak, akik a csúcson vannak, mennyire nem szívügye a művészetek támogatása. Sablonként elmondható, hogy inkább a kisebb gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozók támogatják a kultúrát. Másik lényeges gond, hogy nem megfelelő a Romániában megjelent mecénási, az úgymond szponzor törvény. Ez nem teszi érdekeltté a

vállalkozót, hogy profitjából néhány százalékot a művelődésbe fektessen. – A kisebbségi státus mennyiben befolyásolta a magyar kultúra kibontakozását? – Itt különbséget kell tenni a székelyföldi és a nem székelyföldi vidékek között. Kolozsváron már másképp van. Ez attól függ, hogy az önkormányzatban mennyire vesznek részt magyar tanácsosok. Ha erős a magyar önkormányzati részvétel, akkor a támogatás arányos. Az RMDSZ frakciónak Funar idejében sikerült úgy elosztani a kultúrára meglévő keretet, hogy annak 20%-ról a magyar közösség dönthetett, ami méltányos volt. Sajnos most nem állunk olyan jól, nem az arányoknak megfelelően osszák el a pénzkeretet. Ahol kevesen vagyunk, ott akár nullára is csökkenhet a magyar vonatkozású rendezvények állami támogatása. – Jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója. Mit tud mondani az olvasóknak életutjának ezen állomásáról? – Talán ez az utolsó állomás. Szerencsésnek mondhatom magam, mivel sokfele tevékenykedtem. Azt, hogy én jelenleg itt vagyok Erdélyben és ezen belül Kolozsváron, a Magyar Operának is köszönhetem. Előző munkahelyemen annyira ellehetetlenedett a helyzet, hogy azon voltam: elhagyom az országot. Ekkor ajánlotta fel az opera a művészeti titkári állást. Nagy kihívás volt, ez egy roppant izgalmas világ. Büszkeség számomra, hogy a Magyarország határain kívüli legnagyobb hivatásos intézmény egyik vezetője lehetek, amely ugyanakkor a világ egyetlen olyan operaháza, amely nem az ország nyelvén játszik. Nem szeretem használni a kisebbségi szót, mivel én többségben érzem magam, legalábbis szellemi többségben. – A művészek bérezéséről mi a véleménye? – Ez sajnos nagyon gyenge. Éveken át kértük, hogy kezeljenek másképp, mint a gyári munkásokat vagy tűzoltókat, mivel ezt a világot nem lehet beskatulyázni olyan kis kockában, amibe próbálnak minket behelyezni. Sajnos ez nem sikerült. Nap mint nap arról beszelünk, hogy a közalkalmazottak körében egy újabb bérezési rácsrendszert állítanak fel, amelynek logikája véleményem szerint rosszabb helyzetet szül majd, mint az eddigi állapot. Az opera esetében, amely egy egyetemes műfaj, a művészeknek nagy mozgásterük van, és a kiemelkedő teljesítményű művészeink elmennek. Nagyon nagy különbség van bérezés szempontjából egy néhány száz kilométerre fekvő hasonló intézménnyel szemben. Sajnos hiába jön hozzánk a világ legjobb énekese, akkor sem tudnák többet ajánlani neki 600 eurónál, ami egyébként az igazgatói fizetésnél is több. – Miként vélekedik az operának a színházzal való közreműködéséről? – Elődeink 1948 óta, amikor létrejött az opera mint különálló intézmény, kialakítottak egy rendszert, amely abból ált, hogy a két intézmény hogyan osztja a közös tereket, és fele-fele arányban használhatja a nagy színpadot. A szomorú az, hogy rosszul

62

63

állunk próbatermek és infrastruktúra szempontjából. A két intézmény elfér egymás mellett műfajilag és koncepcióban is. Mi másképp képzeljük el a stratégiánkat, de ez jó, mivel így a kolozsvári közönség sokkal színesebb színházi világot láthat. Ami az operát illeti, nem könnyű a befektetéseket akár az uniótól, akár más helyről lehívni, mivel egy épületnek nem lehet két gazdája. Annak ellenére, hogy egyforma jogaink vannak a színházzal, az épület tulajdonosaként a színház szerepel az iratokban. Tehát nem kérhetek építkezési engedélyt a balett terem fölé, ezt a színháznak kell kérnie, és ez már egy kis akadály, mivel közösen kell, hogy kérjük. Nem állítom, hogy nincsenek kisebb súrlódások, de ez olyan, mint egy családban: elkerülhetetlen a kisebb nézeteltérés, de én úgy érzem, hogy ez a kapcsolat működik. – Milyen módszerekkel vonzza az opera a fiatal nézőközönséget? – Nemrégiben volt egy megbeszélésünk a megyei főtanfelügyelő helyettessel, akivel egy olyan rendszer kialakítását vitattuk meg, amely egy állandó kapcsolat kialakítását célozza az opera és a diákok között, és amely réven egyeztethetjük a műsorpolitikát a tantervvel, így különböző csomagokat ajánlhatunk a diákok számára. Ugyanakkor az operával való megbarátkozásnak egyik módszere a leckeelőadások megszervezése. A kisebb gyerekeknek meseszerű előadásokat próbálunk ajánlani, mint a János Vitéz, A brémai muzsikusok, Varázsfuvola stb., amelyekkel be lehet csalni a gyerekeket az operába, és meg lehet szerettetni velük a műfajt. Az új műfajokkal is próbálkozunk, így például a musical honosításával, de ennek van egy komoly anyagi akadálya. Ugyanakkor például Magyarországgal ellentétben nálunk nincs szakmai musical oktatás, ami gondot jelent, ha az új műfajjal próbálkozunk. Könnyű Budapesten, ahol 10 zenés műfajt művelő intézmény van. Nálunk mindez egy színpadra szűkül egy kis társulattal, és alig hiszem, hogy ekkora társulattal külföldön egyáltalán működtetnek valahol operát, amely ráadásul közel 40 címet rendszeresen repertoáron tart. Önkritikaként is fel tudom róni, hogy eddig a musical műfajjal nem próbálkoztunk, de ahhoz, hogy ezt jó minőségben megvalósítsuk, körül kell nézni, ki az, aki ezt oktatni tudja, továbbá partitúra szempontjából sajnos nem elég hozzá a mi zenekarunk, a legnagyobb probléma pedig a jogdíj kifizetése, amelyet Bukaresten keresztül kell intézni. Ugyanakkor vannak olyan művészeink, akik nem áldozzák fel operai énektechnikájukat egy musical leéneklésére. Idén kísérletezünk először musical részletek bemutatásával – a ’90-es évek elején a West Side Storyval kezdtük volna, de le kellett álljunk a korepetició szintnél, zenei gondok miatt. – A nyugati mintát és annak hasznosságát a terv szerinti ütemezésben mennyire

lehet a Kolozsvári Magyar Operában is alkalmazni? – Sajnos ezt nagyon nehezen tudjuk itt alkalmazni, és ígérni sem tudom, hogy ez látványosan megjavul, mivel még szerződést sem tudunk kötni senkivel januárra – vendégművészekre értve –, mert semmiféle pénzügyi alapunk nincs rá. – Mit tart fontosabbnak, közönség által kedvelt darabokat játszani, vagy díjra alkalmas előadásokat bemutatni még akkor is, ha azok nem feltétlenül közönség által kedvelt előadások? – Mi mindkét típusú előadást játsszuk, és van olyan előadásunk, amit a világon bárhol be lehetne mutatni. A Kárpátmedencében az egyedüliek vagyunk, akik ennyi kortárs operát játszunk. Másfelől a világon az egyedüliek vagyunk, akik bemutattuk Erkel Ferenc összes operáját. – Milyen összefüggést lát a politika és a kulturális élet között? – A kulturális élet politikamentes kellene, hogy legyen, de ha valaki azt hiszi, hogy nálunk valami – bármi is legyen – politikamentes, az téved. Itt még az érdekvédelemnek és a politikának együtt számos jogot kell kiharcolnia a kisebbségek terén. Nem tartunk ott sajnos, hogy annyira egyértelmű legyen az, hogy a nemzetiségtől függetlenül egyformán kellene támogatni a kulturális tevékenységeket. Addig, amíg ez nem történik meg, addig a politikai beavatkozásra szükség lesz. – Végezetül mit üzenne az olvasóknak? – Elsősorban azt, hogy látogassák operaházunkat, és mondják el véleményüket az előadásokkal kapcsolatosan: a jóhiszemű bírálatot különösképpen értékeljük. A magyar vállalkozóknak pedig üzenném, hogy ne felejtsék, egy kincs van Kolozsváron, amelyet óvni kell. Nem azt mondom, hogy nagy veszélyben van, de támadhatják, és ha a politika nem lenne, sokkal rosszabb helyzetben lennénk. Ezért kérném a magyar gazdaság vezetőit, hogy támogassák operaházunkat és művészeinket! Kérdezett: Pleşa Róbert

64

65

Könyvajánló Traven: A fehér rózsa „Nagyon különös eset — hét kötete jelent meg, s alig van hét szó, amit tudunk róla. Ha az ember érdeklődik és kutat a hét kötet szerzője, B. Traven után, csupán feltételezéseket hall.” Így ír B. Travenről Szacsvay Gusztáv, a Korunk 1930-as, novemberi számában. Ma, hetvenkilenc évvel később sem más a helyzet, sőt egyre kevesebb az esély arra, hogy valaha biztosan és minden kételyt kizárólag megtudjuk: kit takar ez az álnév. A legelfogadhatóbb elmélet szerint az írót valójában Ret Marutnak hívták, és egy Németországból 1919ben emigrált újságíró, aki sok viszontagság után mexikói indiánok között telepedett le. Titokzatosságával sok újságíró, irodalmár és történész kíváncsiságát csigázta fel, nem csoda hát, ha sokan sokfélét gondoltak már kilétéről. Hitték Mexikó egykori köztársasági elnökének,Adolfo Lopez Mateosnak,Traven Torsvan norvég tengerésznek, de a legérdekesebb talán a feltevés, miszerint Traven tulajdonképpen II. Vilmos német császár fia lenne. Miért ez a titkolózás? Az író maga ad rá választ: „Életemet, mely egy közönséges emberé s amely feltünés nélkül és szerényen huzódik meg a többi emberek élete között, nem akarom feladni, s ezzel azt akarom elérni, hogy a tekintélyek és a tekintélytisztelet eltűnjenek, s hogy minden ember azt a tudatot erősítse magában, hogy ő ugyanolyan fontos és nélkülözhetetlen az emberiség számára, mint mindenki más, tekintet nélkül arra, hogy mit cselekszik, és tekintet nélkül arra, hogy mit cselekelett”. Vagy, ahogy Halálhajó című könyvének előszavában írja: „A szellemi értéket alkotó munkástól sohasem kell életrajzot követelni. …Az alkotó ember életrajza a legkevésbé sem fontos. Ha az embert nem lehet műveiből felismerni, akkor vagy az ember, vagy a mű értéktelen. Ezért az embernek a művein kívül ne legyen más biográfiája. Műveiben bocsátja bírálatra személyét és életét.” Ugyanezen érvek vezérelhették, amikor kiadója többszöri kérésére, végül küldött magáról képet, nem is egyet – csakhogy mind csoportképeket. Leghíresebb regénye az 1927-ben megjelent Sierra Madre kincse (vagy Aranyásók), amelyből 1948-ban sikeres filmet forgattak, Humphrey Bogart főszereplésével. Hasonló népszerűségnek örvendett A halálhajó is, amelyből 1959-ben készült el a ma már kultuszműnek számító film. Bárki is volt Traven, kétségtelen, hogy sokat utazgatott, sok foglalkozást kipróbált, és sok ember sorsát megismerte. A matrózok, aranyásók, gyapotszedők életének apró mozzanatát is képes volt nagy részletességgel ábrázolni. Traven szavai biztosítanak arról, hogy a leírtak nem képzeletének szüleményei: „Én nem tudok semmit sem kiszopni

66

a ceruzámból. Mások talán képesek az ilyesmire, én nem. Nekem ismernem kell azokat az embereket, akikről beszélek. A barátaimnak vagy kísérőimnek, ellenfeleimnek vagy szomszédaimnak kell lenniük, ha ábrázolni akarom őket. A dolgokat, tájakat és személyeket látnom kell, mielőtt munkámban életre hívhatom őket ”. A fehér rózsa c. kötete sorrendben a hatodikként jelent meg 1929-ben. A cselekmény két szálon fut, két főszereplővel. Az egyik oldalon megismerhetjük Jacintót, az idősödő mexikói indiánt, aki saját haciendáját, a Rosa Blancát kormányozgatja, ám nem valamiféle zord földesúrként, hanem mint egy jóságos compadre (keresztapa). Távolról talán az egész a maffia köreiből jól ismert keresztapaságra hasonlít, a család itt is acélsodronyként köti össze emberek egész sokaságát, ezek az emberek azonban saját kis világukban élnek, nem akarnak mások fölé kerülni, s mindenek előtt igyekszenek békére lelni magukban, egymás közt és a természettel. A másik oldalon Mr. Chaney Collins áll, a San Franciscóbeli Condor Oil Co. alapító elnöke. A műben fellelhetjük egész életrajzát, és azt, hogy milyen eszes üzleti fogásokkal (pl. szén-válság előidézése) sikerül egyre feljebb tornáznia magát a langrétán, míg végül saját vállalkozásba kezdhet. Sajnos családi állapota (feleség, egy leánygyermek, 3-4 szerető) miatt Krőzusként kell helytállnia, ami még egy ilyen lendületben lévő olajvállalat vezéreként sem könnyű. Egy szorult helyzetéből kiutat jelentene a Rosa Blanca felvásárlása. A terv azonban falakba ütközik, egészen pontosan Jacintóba, aki a földjén lakó népes családokra, valamint a jövő generációkra gondolva nem hajlandó eladni azt: „Nem tehetem…Meg kell őriznem az utánam jövök számára. Azok is enni akarnak. És nekik is meg kell őrizniük azok számára, aki utánuk jönnek. Így volt ez mindig. Hiszen rám is az apámról maradtak a narancs- és diófák.” A könyv leírja azt az időt és pénzt nem kímélő módszert, amivel egy óriásvállalat mindent és majdnem mindenkit zsebrevág, hogy terjeszkedhessen. Az antikapitalista hangnem Traven ezen művéből sem hiányzik, bár a végkifejletben mégsem minden fekete-fehér. Nem születik meg a lesújtó ítélet Mr. Collins feje felett, hiszen alapjában véve csak korának szülötte, aki más utat nem találva a kiteljesedésre, a pénzcsinálás művészének áll, s eme hivatását kétségtelenül jól teljesíti. Az olajfúrások sem csak áldozatokkal és pusztítással járnak: új életformát hoznak az évszázadok óta mozdulatlan földre, a múlt keretei közt megrekedt parasztok pedig kifosztva és szenvedve olyan útra lépnek, amelyen jövőt formáló erőkké, ipari munkásokká válnak. A regény aktuális olvasmány lehet a gazdasági és morális válság idején, ami manapság köztünk is felütötte fejét. Vajda Boglárka BBTE Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar, 2. év

67

Felmérés a fiatalok kulturális életéről Kolozsvár Erdély egyik legnagyobb egyetemi, de ugyanakkor szórakoztató és kulturális központja is: a város több egyetemére járó, közelről-messziről jövő egyetemisták hada számos kulturális vagy szórakoztató program közül választhat szabadidejében. Hiszen a városban öt mozi működik, ezen túl pedig bor- vagy sörfesztiváltól kezdve egyetemistáknak szánt fesztiválokig igen széles a paletta. Kolozsvár ugyanakkor egyértelmű kulturális központ is, mert Romániában az egyedüli város, amelyben két államilag támogatott színház illetve opera működik. Kíváncsi voltam tehát, hogyan tölti el egy fiatal a szabadidejét ebben a kulturálisan sokoldalú városban. Felmérésem első kérdése az volt: szeretnek-e színházba járni. A válasz kissé meglepő volt számomra, mivel inkább nemleges eredményre számítottam. A megkérdezettek 82 százaléka viszont szívesen megnézne egy darabot, csupán a válaszadók 18 százaléka ódzkodott ettől. Az opera már kevésbé bizonyult népszerűnek: csak a fiatalok 55%-a menne el szívesen egy opera darabra. Következő kérdésem már konkrétabb volt: milyen gyakran járnak színházba? A válaszok alapján a fiatalok 16%-a egyszer egy hónapban megy színházba, 68%-a kétszer egy évben, 11%-a egyszer egy évben, és a megkérdezetteknek csak az 5%-a volt az, aki soha nem jár színdarabra. Rákérdeztem arra is, hogy milyen gyakran járnak operába. Az eredmény – az első kérdés után várhatóan – negatívabb volt: a válaszadók 16%-a egyszer egy hónapban, 32%-a kétszer egy évben, 34%-a egyszer egy évben megy operába, 18%-a pedig soha nem jár operába. A következő kérdésben a Magyar Állami Színház erős pontjaira kérdeztem rá. A fiatalság 27%-a úgy véli, hogy az olcsó jegyek, 52%-a szerint a tehetséges színészek jelentik az erősségét. Csak 3% nevezte meg erősségként a műsorra tűzött híres színdarabokat, további 9% a kapott díjakat emelte ki. Ugyanennyien az elérhetőséget vélik erős pontnak. Rákérdeztem a színház gyengeségeire is. A válaszadók jelentős része – 43% – úgy véli, hogy a drága jegyárak képezik a színház egyik legnagyobb gyenge pontját. Második helyre az előadások kerültek: az interjúalanyok 18%-a kérdőjelezte meg az előadások színvonalát. Harmadik helyen pedig az alkalmazottak állnak a negatív rangsorban: a válaszadók 14%-a nem tartja megfelelőnek ezek viselkedését a fogyasztókkal szemben.

68

A következő kérdéseim egy másféle kikapcsolódási lehetőségre vonatkoztak, mégpedig a bábszínházra. A megkérdezettek többsége, 53%-a csak kiskorában járt bábszínházba, viszont 7%-uk még a mai napig is jár bábszínházba. A kérdezettek 40%-a soha nem járt bábszínházba. Kíváncsi voltam, a fiatalok tudják-e, hogy a bábszínházakban felnőtteknek is adnak elő darabokat. Az eredmény ismét meglepő volt számomra, mivel 57%-a a fiataloknak tudatában van ennek, mégis csak 7%-uk jár el ezekre az előadásokra.A fennmaradó 43% hozzáállása bíztató: bár eddig nem tudtak ezekről a darabokról, 30%-uk szívesen megnézne egyet. Utolsó kérdésem a bábszínházra vonatkozóan az volt, hogy a megkérdezettek véleménye szerint milyen okból alacsony a nézők száma. A döntő többség (89%) szerint a reklám hiányosságának tudható be az alacsony nézőszám. A fiatalok alig 9%-a vélte úgy, hogy a drága jegyek távolítják el a potenciális nézőket, míg az előadások minőségét csak a válaszadók 2%-a nevezte meg mint az alacsony nézőszám kiváltó okát. Végül egy modernebb kikapcsolódási lehetőségről kérdezősködtem: a moziról. A fiatalok 77%-a „bevallotta”, hogy szokása elmenni moziba, a maradék 23% azonban nem él e lehetőséggel. A 77% azonban bíztató legalább abból a szempontból, hogy a fiatalok nagy többsége inkább azt választja, hogy elmegy a moziba, mintsem azt, hogy esetleg otthon töltsön le – illegálisan – egy filmet. A mozilátogatás gyakorisága azonban alig múlja felül a színházlátogatásét: a fiatalok 9%-a egyszer egy hónapban néz meg egy filmet, 43%-a kétszer egy évben, 36%-a egyszer egy évben, és csak 12%-a megy el moziba legalább kétszer egy hónapban. Lörincz Orsolya Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Közgazdasági szakosztály

69

Filmnéző 2001. január 19-én jelent meg a The Pledge (Az ígéret megszállottja) című film, Sean Penn rendezésében. Kiadója és forgalmazója a Warner Bros., a két óra és négy perces film dráma vagy thriller kategóriába sorolható. Gyártási költsége 35 millió dollár volt, nyeresége pedig az Amerikai Egyesült Államokban majdnem elérte a 20 milliót, más országokban pedig összesen a közel 10 milliót – világszerte tehát 29,4 millió dollárra rúgott. A megjelenést követő első hétvégén csak az Egyesült Államokban 5,7 millió dollárt hozott a kasszába... A film forrásként egy 1958-ban megjelent Friedrich Durrenmatt novella szolgált. A főszerepet Jack Nicholson kapta meg, ő alakítja Jerry Black nyomozót. Mellette felbukkannak más neves színészek, így Mickey Rourke vagy Benicio del Toro kis pillanatszerepekkel, amelyek bármennyire is rövidek, de növelik a film feszültségtöltetét és segítenek ennek kibontakozásában. Indító jelenetként Jerry Black nyomozó nyugdíjazási bálját láthatjuk, amelyet egy szörnyű eset szakít félbe: a közeli erdőben egy fiatal gyerek hójárgánya a hóba ragadt, ő pedig segítség keresése közben egy fiatal lány szétroncsolt holttestére bukkan. A kisfiú megpillant egy rozoga járgányt is, amelybe egy zavart, siető indián ugrik be, majd elmenekül. A rendőrök rövid időn belül kézre kerítik az elmebeteg indiánt, aki viszonylag hamar bevallja szörnyű tettét, és rövidesen öngyilkosságot követ el cellájában. Az ügyet így megoldottnak tekintik a hatóságok, és le is zárják, de Jerrynek kételyei támadnak. Karakterét fokozatosan tárja elénk a rendező, egy „kivénhedt” rendőr képében, akinek ismertetőjegye, hogy szobájában, tömény cigarettafüstben elmélkedve fejtegeti az ügyeket. S mivel érdekli e gyilkosság ügye, kiharcolja, hogy foglalkozhasson vele mélyrehatóbban, közben pedig megesküszik a meggyilkolt kislány szüleinek arra, hogy megtalálja az igazi gyilkost. Idővel, miután végigkérdezi a város lakosait és végignézi a meggyilkolt Ginny rajzait, sikerül egy, a gyilkosra illő profilt felvázolnia. Ekkortól kezdve tudja: szabadon van egy ember, aki szőke kislányokat keres piros ruhában. Jerry kapcsolatba kerül egy nála jóval fiatalabb kocsmároslánnyal, és beköltöznek egy régi benzinkútba. Telnek a napok, és a nyomozó várja a gyilkos felbukkanását. Karakterét Nicholson rövid pórázra fogja: hiányoznak az előző filmjeiből ismert kirobbanó őrületrohamai, de a néha öniróniába torkolló jelenetek is: egy egyszerű, kötelességtudattal

70

rendelkező rendőrt látunk, akinek mindenáron meg kell oldania az ügyet. A bemutatás módja fokozatos és egyenletes, nem kapunk túl sok információt, mégsem válik unalmassá a történet, főszereplőnk pedig nem a filmekben megszokott mindentudó rendőr, aki minden ügyet sikeresen megold, és övé is az aranypálma. A film végéhez közeledve megértjük Penn mondanivalóját is: Jerry egy olyan ember, aki hibázik, és akinek az élete sincs teljesen rendben, de vannak elvei és hisz a társadalmi értékekben. Az utolsó jelenetek nem oldják meg a történet minden aspektusát: egy véletlen folytán az ilyenkor szokásos zárójelenet elmarad, s ez a véletlen számunkra világossá teszi: a gyilkos tényleg létezett. De ezt már Jerry nem tudja meg. Az öreg rendőr kudarca bomláshoz vezet, és habár részben megoldódik a dilemma, nem jön elő a megszokott hollywoodi megoldás. Ami, tegyük hozzá: nem feltétlenül egy rossz dolog... Bogdán Mircea

MAGAZIN Dubai gyöngyszeme: Palm Jumeirah A dubai Palm Jumeirah, azaz a Pálma-sziget napjaink legszebb és legnagyobb mesterségesen előállított szigete, amely a legmagasabb szintű szolgáltató egységeivel, fényűző szállodáival és eurómilliókért megvásárolható mediterrán villáival a világ legtehetősebb embereinek nyújt kikapcsolódási lehetőséget. 20 évvel ezelőtt Dubai partjait újratervezték, és nekiláttak megépíteni a világ legnagyobb mesterséges szigetét. Valóra vált egy álom, amelyet Sultan Ahmed Bin Sulayem, az ingatlan-beruházással foglalkozó Nakheel Properties kinevezett elnök-vezérigazgatója finanszírozott. Palm Jumeirah azonban csak a kezdet – a tervek szerint hamarosan megépül a Palm Jebel Ali (amely méretében az első sziget kétszerese lesz), és a Palm Deira (amely két részből áll majd). A Pálma-sziget építését rengeteg előzetes kutatómunka és tanulmány előzte meg. Az építkezésre maga Dubai uralkodója, Shaikh Mohammed bin Rashid Al Maktoum adta áldását, abban bízva, hogy ezzel jelentősen megnövelheti a régió turistaforgalmát és az ingatlan-beruházásokat. A munkálatok megkezdését követően a Perzsa-öböl aljából nyert több millió

71

köbméter homokot és követ használtak fel ahhoz, hogy GPS koordináták alapján feltöltsék a 17 levelű, pálmafaalakú mesterséges sziget helyét az óceánban. A pálmafát egy 12 km hosszú és 5 km átmérőjű, félhold alakú hullámtörő gát védi a hatalmas hullámok ellen. Mára a Pálma-sziget partvonalával gyakorlatilag megduplázták Dubai eredeti partszakaszát. A „leveleken” jelenleg 2000 luxusvilla és 40 exkluszivista hotel található. A szárazfölddel való kapcsolatot egy 300 méter hosszú szárazföldi híd biztosítja, és épülőben van egy alagútrendszer is, amely a félholdat a koronával köti majd össze. A sziget legimpozánsabb szállodája, az Atlantis de Palm, ez év elejétől fogad vendégeket. A nagyszabású megnyitó ünnepségen világsztárok tömkelege, pazar tűzijáték és felejthetetlen parti gondoskodott arról, hogy felhívja a figyelmet Dubai legékesebb kincsére, és odavonzza a világ minden tájáról azokat, akik paradicsomi körülmények között szeretnének pihenni vagy ingatlant vásárolni... Tasnádi Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi kar, I év

Ötperces menedzsment tanfolyam 1. lecke Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és lemegy a bejárati ajtóhoz. Amikor kinyitja az ajtót, azt látja, hogy Béla, a szomszédjuk áll ott. Mielőtt bármit is szólhatna, Béla kikerekedett szemekkel ezt mondja: – Adok százezer forintot, ha ledobod magadról a törölközőt. Egy pillanat gondolkodás után a nő ledobja magáról a törölközőt, és ott áll pucéran Béla előtt. Néhány másodperc múlva Béla átadja a százezer forintot és elmegy. A nő visszaveszi magára a törölközőt és bemegy a házba. Amikor visszaér, a férje kérdezi tőle: – Ki volt az? – Béla volt, a szomszéd – válaszolja.

72

– Nagyszerű – mondja a férj. – Mondott valamit arról a százezer forintról, amit a múltkor adtam neki kölcsön? A történet tanulsága: Ha időben megosztod az üzleti partnereiddel a hitellel és a kockázattal kapcsolatos információkat, azzal megelőzheted a felesleges kitárulkozást. 2. lecke Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival. Az apáca beül, és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és így láthatóvá válik a combja. A pap ezt meglátja, és kis híján karambolt okoz. Miután egyenesbe hozza az autót, a pap lassan az apáca combjára teszi a kezét. Az apáca azt mondja: – Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár? A pap erre elveszi a kezét. De amikor legközelebb sebességet vált, akkor a keze újra az apáca combjára téved. Az apáca megint azt mondja: – Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltárt? A pap elveszi a kezét és mentegetőzik: – Sajnálom, nővér, a test könnyen bűnbe esik. Amikor megérkeznek, a nővér nagyot sóhajt és kiszáll. Amikor a pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129. zsoltárt. Meg is találja: „Menj tovább és keresgélj, mert ott feljebb megtalálod a megdicsőülést.” A történet tanulsága: Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban, akkor könnyen elszalaszthatsz egy nagyszerű lehetőséget. 3. lecke Az értékesítő, a pénzügyes és az ügyvezető ebédelni megy, amikor út közben találnak egy régi lámpást. Megdörzsölik, erre kijön belőle egy szellem. Azt mondja a szellem: – Mindegyikőtöknek teljesítem egy kívánságát!” – „Először én! Először én! – mondja a pénzügyes. – A Bahamákon szeretnék lenni, a jachtomat vezetni és gondtalanul élni. Puff, a pénzügyes eltűnik. – Most én! Most én! – mondja az értékesítő. – Hawaii-on szeretnék lenni, henyélni a

73

parton a személyi masszőrömmel, soha ne fogyjon el a koktél, és legyek mindig boldog. Puff, ő is eltűnik. – Oké, most te jössz – mondja a szellem az ügyvezetőnek. Az ügyvezető azt mondja: – Ezek ketten legyenek ebéd után az irodában. A történet tanulsága: Mindig hagyd, hogy először a főnök beszéljen. 4. lecke A sas üldögélt a fán és csak henyélt. Arra jött a nyúl, meglátta a sast, és azt kérdezte tőle: – Lehetne, hogy én is csak üldögéljek és ne csináljak semmit? – Persze, miért ne? – mondta a sas. A nyúl erre leült a földre a sas alá, és ő is henyélni kezdett. Hirtelen megjelent a róka, ráugrott a nyúlra és megette. A történet tanulsága: Nagyon-nagyon magasan kell lenned ahhoz, hogy megtehesd, hogy csak üldögélsz, és nem csinálsz semmit.

Ahogy ott feküdt, arra jött egy tehén és rápottyantott némi ürüléket. A dermedt madár ott feküdt a meleg ürülékben, és kezdett felmelegedni tőle. Csak feküdt a melegben és olyan boldog volt, hogy énekelni kezdett. Arra jött egy macska, aki meghallotta a madáréneket. Követte a hangot és eljutott a madárhoz, aki a tehéntrágyában feküdt. A macska azonnal kiásta a madarat és megette. A történet tanulságai: 1. Nem mindenki az ellenséged, aki sz**ik rád. 2. Nem mindenki a barátod, aki kiránt a sz**ból. 3. És ha nyakig ülsz a sz**ban, akkor a legjobb, ha befogod a szád! Forrás: www.vallalkozasguru.hu

Elektromos autókat gyárt a Renault

6. lecke Egy kismadár délre repült, amikor beköszöntött a tél. Annyira hideg volt, hogy repülés közben a madár megdermedt, és a földre zuhant egy mezőn.

A Renault megerősítette, hogy a Frankfurti Nemzetközi Autószalonon bemutatott négy elektromos tanulmányautója közül mindegyikből szériaautó lesz. Frankfurtban a Renault négy elektromos tanulmányt – Fluence, Zoe, Twizy és Kangoo – mutatott be. A francia gyártó bejelentette, hogy a Fluence és a Kangoo mellett az 1+1 személyes Twizyt, és a nagyobb Zoét is elkészíti, ráadásul már meg is vannak az üzemek, ahol 2011-ben megindulhat a gyártás. A Twizy a Madridtól 150 kilométerre fekvő Valladolidban készül majd, ahol jelenleg a Modus, a Grand Modus és az új Renault Clio is készül. A nyugat-európai üzem logisztikai szempontból is megfelelőnek bizonyult, hiszen közel van a típus elsőszámú felvevőpiacaihoz. A Twizyben a két utas egymás mögött ül. A parányi masina 20 lóerős, 70 Nm-es csúcsnyomatékú elektromotorja a hátsó kerekeket hatja. Érdekesség a futurisztikus autóval kapcsolatban, hogy a Renault szerint a szériaváltozat megjelenése alig tér el majd a tanulmányétól. A Zoe 2012-es érkezéséről már korábban is tudni lehetett. A Clio méretű autó már jóval sportosabb jelenség a Twizynél, és a Renault Párizs melletti üzemében készülhet. A cég reményei szerint ez a kocsi az összes európai elektromos autó eladásaik kétharmadáért felel majd. Végleges változatát a Renault a L’Oréal kozmetikai cég luxustermékeket gyártó

74

75

5. lecke A pulyka és a ló beszélgetnek. – Bárcsak képes lennék arra, hogy felrepüljek annak a fának a tetejére – sóhajt a pulyka –, de nincs annyi erőm! – Nos, miért nem csipegetsz egy keveset az ürülékemből? – mondja a ló. – Tele van tápanyaggal. A pulyka megfogadja a tanácsot, és csipeget a ló ürülékéből. Erre elég ereje lesz ahhoz, hogy a fa legalsó ágára felrepüljön. Másnap megint csipeget az ürülékből, és eléri a második ágat. Néhány nappal később a pulyka büszkén felrepül a fa legmagasabb ágára is. Ekkor észreveszi őt egy vadász, aki fogja a puskáját, és lelövi. A történet tanulsága: A sok lósz*r felrepíthet a csúcsra, de ott tartani nem fog.

Biotherm márkájával közösen tervezi. Ugyan a gyártó nem árult el semmit autója teljesítményéről, de azt felfedte, hogy milyen újratöltési módszerekkel próbálják a Zoét praktikusabbá tenni. Alapvetően az akkumulátorok teljes töltése – konnektortól függően – négy és nyolc óra közti időt vehet igénybe, de a kocsi egy gyorstöltés funkcióval is rendelkezik, amely húsz perc alatt látja el az akkumulátorokat egy rövidebb úthoz elegendő energiával. Hogy egy teljes feltöltéssel hány kilométert képes megtenni az autó, még nem árulták el. Ezek mellett létezik egy harmadik módszer is az autó „feltöltésére”, amely gyakorlatilag egy teljesen töltött pótakkumulátort jelent. Ezt néhány perc alatt a lemerült helyére lehet tenni a speciális, robotizált csereállomásokon. A Zoe számára a L’Oréal egy speciális klímaberendezést is fejleszt, amely jobban szűri az utastérbe kerülő levegőt, hidratáltan tartva a bent ülők bőrét. Tasnádi Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi kar, I éves egyetemi hallgató

Keresztrejtvény 1. A piacgazdaság két alapvetően fontos szereplője a termelő és a ……………? 2. A számlapénz, mint külföldi valutára szóló költségvetés. 3. Külföldre eladott termék vagy szolgáltatás. 4. Külföldről vásárolt termék vagy szolgáltatás. 5. Jövedelem egyik formája. 6. Termelők, cégek más szóval. F

O E

M V

U Á

G D X I N L

Y P K L

A V O P A A

S I O B T

Z Z T R O

Várjuk megfejtéseiket a [email protected] címre. Beküldési határidő: 2010. január 15. A helyes megfejtők között könyvcsomagokat sorsolunk ki.

76

Ó A T R

SPORT Újjászületik Kolozsváron a Ion Moina Stadion Néhány évvel ezelőtt, ha elhaladt a Ion Moina stadionnak nevezett, omlófélben levő betonmonstrum mellett, a figyelmesebb járókelő még észrevehette a kolozsvári egyetemi csapat stadionjának tetején díszelgő jelmondatot, amely még az 1989-es változás előtti időt hirdette, magyarra fordítva valahogy így: „Hajrá fiatalok, előre a fényes jövőbe”. De ez már a múlté, több szempontból is: tavaly novemberben a régi építményt „kezelésbe vették” a kotrógépek, és letörölték a város térképéről. Az eredeti stadion építése még 1908ban kezdődőtt el, és három évvel később, 1911-ben ért véget. Akkoriban 1500 fapados ülőhely várta a sportkedvelőket. 1961-ben újabb bővítési munkálatok során 30 ezerre nőtt a befogadóképessége. Ezt a 30 ezer férőhelyes, romokban álló stadiont bontották le az elmúlt hónapokban, helyében pedig hamarosan – a tervek szerint két éven belül – egy új betonkolosszus fogja beárnyékolni az ún. központi sétány nyugati oldalát. Az új építmény 30 596 ülőhellyel (29 648 középkategóriás hely és 948 VIP hely) várja majd a futball rajongóit – és nemcsak őket. Ugyanis az új épület mellé egy 25 emeletes felhőkarcolót is terveznek, amelyben üzletek, szálloda, iroda- és más hasonló jellegű helységek kapnak majd helyet. A stadion ötcsillagos lesz, tehát minden szempontból megfelel a nemzetközi és európai labdarúgó-szövetség (FIFA, UEFA) előírásainak. Öltözőkkel, bicikli- és atlétikapályával, sportmúzeummal, orvosi rendelőkkel stb. rendelkezik majd. Tervrajzát és a hatástanulmányokat a kolozsvári Műszaki Egyetem készítette el, 1,4 millió lejért. A megyei tanács képviselői szerint a pénzkeretet biztosítani tudják az építkezésre is, az idei költségvetésből például a munkálatok szinte egyharmadát fedezik. Az építkezésre kiírt nyilvános licitet a kolozsvári ACI, a Transilvania Construcţii és a Nagyszebeni Con-a cégek közösen nyerték el. Az építmény egyik pozitívuma, hogy 85%-ban fedett lesz. A tervrajz elkészítése előtt több mint száz hasonló jellegű stadion modelljét vizsgálta meg a nyertes műegyetem, így többek között a Bayern München híres Allianz Arenája is mintául szolgált. A stadiont több,

77

gyalogosoknak szánt sétálóút övezi majd, a létesítmény alatt pedig 1500 személygépkocsi befogadására alkalmas parkoló is létesül. Bogdán Mircea

A KVSC – Kolozsvári Vasutas Sport Club – 1907-ben alakult meg, ahogyan azt a csapat mai neve – Kolozsvári CFR 1907 – is jelzi. 2002-ben, amikor a csapat a harmadik ligában játszott, Pászkány Árpád Zoltán üzletember vette át az akkor harmadosztályban szereplő gárdát, és az új tulajdonos keze alatt a csapat felvirágzott. Az új klubvezetőségnek a célja a csapat élvonalba juttatása volt. Az első lépést ehhez még 2002-ben megtette a vasutascsapat: feljutott a másodosztályba. A 2003–2004-es szezonban a CFR az első helyre került a második ligában, és az idény végén, óriási izgalmak után a csapatnak sikerült kipipálni a célkitűzést is: bekerült a legjobbak közé. Nem csoda, hogy ekkora a csapat hírneve jelentősen megnőtt, az alig párszáz szurkolóból több tízezer lett. Ez a tény pedig nagyobb, egyben az élvonalbeli követelményeknek megfelelő stadiont igényelt az alig 10 000 helyes, leromlott állagú régi helyett, így a klubtulajdonos – bár a stadiont csak bérelte – a sportlétesítmény korszerűsítésébe, majd kibővítésébe kezdett. 2006-ban a stadionba már 15 000 szurkoló is befért, majd az új lelátószárny építése lehetővé tette, hogy ma már 25 000 néző követhesse a meggyszínű mezesek mérkőzéseit. A hirtelen óriási népszerűségre szert tevő csapat szurkolóinak körében végzett felmérésemből kiderül, hogy a szurkolók 64 százaléka férfi, 36 százaléka nő. Habár első pillantásra elég alacsonynak tűnik a gárda népszerűsége a nők körében, valójában a többi csapatok női szurkolótáborának arányával összehasonlítva a 36% igen nagy szám. Ennek a magyarázata a szebbik nemhez tartozó egyik szurkoló, Tünde szerint az, hogy a lelátókon barátságos és családias hangulat uralkodik: „Bármikor megyek CFR-meccsre, a közelemben biztosan látok egy családot, kisgyerekkel: néhány hónapos kicsiktől egészen a sulisokig lehet látni gyermekeket. Őket persze az anyukájuk-apukájuk kíséri el. A legjobban akkor lepődtem meg, amikor egy meglehetősen idős párt láttam a stadion lelátóin.” A továbbiakban a szurkolókat két korosztályra osztottam, idősekre és fiatalokra. Az idős nézőközönség a csapat szurkolóinak 32%-at teszi ki, miközben a fiatal nézőközönség

aránya 68%. A csapat népszerűsége évről évre növekedett, ez járult hozzá a szurkolótábor gyors növekedéséhez is. A felmérés során megkérdezettek 10%-a például csak 2004 óta vallja magát CFR-szurkolónak, illetve a KVSC szurkolótábor tagjának – vagyis azóta, amióta a csapat feljutott az első ligába. A következő két évben a szurkolók száma lassan, de biztosan növekedett, 2005-ben 14%-kal, 2006-ban pedig 16%-kal. De a legtöbb szurkolót mégis a bajnokság megnyerése vonzotta a csapathoz: az általam megkérdezettek 39 százaléka 2007-től, a bajnokság megnyerésének évétől vallja magát CFR rajongónak. Nyugodtan állíthatom azt, hogy a Kolozsvári Vasutas Sport Klub szurkolói optimista személyek: 71 százalékuk úgy véli, hogy kedvenc csapatuk az első helyen végez az idei bajnokság végén, és mindössze 3 százalékuk véli úgy, hogy a csapat az idén nem fog felkerülni a bajnoki dobogóra. Kíváncsi voltam arra is, hogy melyik játékos a szurkolók kedvence. Az eredmény szoros volt, nincs egyértelmű kedvenc. A legtöbb szavazatot a portugál Ricardo Cadu gyűjtötte be, nem hiába ő a csapatkapitány. Alig lemaradva tőle, a második helyen a szurkolók által Pitbullnak „becézett”, francia-portugál kettős állampolgárságú Tony áll. A képzeletbeli pódium utolsó lépcsőfokán a fiatal Traore végzett, csupán egy szavazat különbséggel. Érdekes viszont, hogy az idősebb szurkolók 40 százaléka Gabriel Mureşant vélte a legjobb játékosnak, ugyanakkor a lányok 46%-a a csapatkapitányt választotta kedvencnek. A csapat jelenleg is az elsők között van a bajnoki tabellán, viszont számos gyengeséget mutat a játéka. Rákérdeztem tehát e gyengeségek okára is: a szurkolók pontosan fele (50%) szerint a nemrég leváltott edző, Tony Conceicao a hibás értük. A szurkolók 36%-a viszont a játékosokat hibáztatja, 14%-a pedig a vezetőséget. Megfigyeléseim szerint a csapat csak a fontosabb mérkőzésein, rangadókon játszik teltház előtt. Ennek okára is kíváncsi voltam. A szurkolók 50%-a az alacsony nézőszám okát abban látja, hogy túl magasak a jegyárak. Tény, hogy a csapat vezetősége aránylag magas árakat szabott meg. Összehasonlítva például a CFR és a Bukaresti Steaua jegyárait, a fővárosban 10 lejbe kerül egy decens hely, ahonnan jól lehet látni a meccset, Kolozsváron viszont ennek kétszeresét kell fizetni ugyanarra a helyre. A szurkolók további 32%-a

78

79

Felmérés a Kolozsvári Vasutas Sport Klub szurkolói körében

híresebb játékosokat vásárolna annak érdekében, hogy többször legyen teltház, másfelől viszont a szurkolók 18%-a úgy véli, hogy nagyobb stadionra lenne szüksége a csapatnak. Végül, de nem utolsó sorban arra kerestem a választ felmérésem során, hogy mi az, ami befolyásolta a szurkolókat abban, hogy járjanak a meccsekre. A szurkolók 38%-át a barátaik győzték meg erről, ugyancsak 38%-uk pedig a csapat eredményeinek a hatására kezdtek el járni a mérkőzésekre. A szurkolók további 19%-át a jó hangulat vonzotta, a megmaradt 5%-ot pedig az új stadion. Remélem, hogy kutatásom hasznos volt mind a szurkolók, mind pedig a csapat vezetősége számára, amely esetleg figyelembe veszi a szurkolók véleményeit az árakról, az edzőről, a játékosokról vagy éppen a stadionról. Lörincz Orsolya, Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Közgazdasági szakosztály

80