KÖZLÖNY. mely felvétetett június 17-én Nagyváradon, az Egyházkerületi Közgyûlés alkalmával

part iumi

KÖZLÖNY

A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAPJA

XXI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2011. SZEPTEMBER 9.

32 OLDAL Ára 2 lej ISSN 1583 - 5782

JEGYZÕKÖNYV mely felvétetett 2011. június 17-én Nagyváradon, az Egyházkerületi Közgyûlés alkalmával Jelen vannak: Csûry István püspök, dr. Varga Attila fõgondnok, Forró László megbízott fõjegyzõ, Tolnay István presbiteri fõjegyzõ, Fazakas Sándor lelkészi aljegyzõ, Tatár Miklós presbiteri aljegyzõ, Dénes István generális direktor, Nagy Sándor, Rákosi Jenõ, Mikló Ferenc, Módi József, Fazakas Csaba, Szõnyi Levente, Bogdán Zsolt esperesek, Csûry Miklós, Geréb Miklós, dr. Kürti László, Bõdi Kálmán, Venter Miklós, ifj. Pataki Károly egyházmegyei fõgondnokok, Gellén Sándor, Király Lajos, ifj. Tolnay István, Bara László, Boros István, Váradi Sándor Károly, Lucza István egyházmegyei fõjegyzõk, Halász György, Oláh József, Szilágyi Péter, Bíró Zoltán, Gergely István, Tóth András, László Kálmán egyházmegyei presbiteri fõjegyzõk, Bak László (Sipos István helyett), Székely Zsolt, Képíró Gyula Jenõ, Máthé Róbert (Keresztúri Sándor Zsolt helyett), Versényi István (Simon Attila helyett), Pakulár István, Papp D. Zsolt, Gál Sándor, Székely István, Kovács Gyula, Csernák Béla, Szatmári G. Elemér, Földesy Márta, Dénes József, Papp József, Kovácsné Papp Ibolya, Szûcs András Ottó, Lukács József, Kiss Miklós, Püsök Sándor Csaba, Szilágyi Zoltán lelkészi jellegû tagok, Tarr András (Pozán Edit helyett), Demeter Sándor (Nagy József helyett), Hajdú Sándor, Bûcs Attila, Bessenyei Károly, Balogh Sándor, Borsi Attila, Lakatos Bálint, Darabont Sándor, Takács Zsolt (Török Ferenc helyett), Nagy Gy. István, Csáki Barna, Kádár Levente (Somogyi Berta helyett), Kincses Imre, Torkos János, Bara Lajos, Fekete Károly presbiteri jellegû tagok, valamint dr. Pásztori Kupán István, a Protestáns Teológiai Intézet képviselõje.

ifjúsági elõadó, Orosz Otília zenei elõadó, Fenesi Tibor jogtanácsos, Farkas Zsolt, Salánki Lóránt, Vinczéné Pálfi Judit, Antal János, Wagner Erik, Szûcs Éva elõadótanácsosok, Bogya Kis Mária nõszövetségi elnök. Távolmaradásukat igazolták: Varga Károly, Kovács Sándor esperesek, Vicsai János, Demjén Attila egyházmegyei fõgondnokok, Gáti Dezsõ egyházmegyei presbiteri fõjegyzõ, Sipos István, Keresztúri Sándor Zsolt, Simon Attila, Balázs János Dénes lelkészi küldöttek, Pozán Edit, Nagy József, Kovács Jenõ, Czaholi Tibor, Török Ferenc, Somogyi Berta, Rummel József presbiteri küldöttek, Szabó Zsuzsanna, Szilágyi Éva, Kovács Irénke iskolaigazgatók, Máthé Edith jogtanácsos, Tokár Sándor, a teológiai hallgatók képviselõje.

Tanácskozási joggal jelen vannak: Szilágyi Zoltán katekétikai elõadó, Kánya Zsolt Attila

Tárgy: Közgyûlés megnyitása – dr. Varga Attila fõgondnok (1. sz. melléklet).

Hiányoznak: Székely Csaba egyházmegyei fõgondnok, Oláh Mihály egyházmegyei fõjegyzõ, Elekes Gyula egyházmegyei presbiteri fõjegyzõ, Gyapai Sándor presbiteri küldött.

Szám: 2/2011. Tárgy: Számbavétel, hitelesítõk kijelölése, napirend megállapítása – Forró László megbízott fõjegyzõ (2. sz. melléklet). Mikló Ferenc esperes a közgyûlési képviselõk száma és az egyházmegyék lélekszáma közötti viszony rendezését kéri napirendre emelni. Püsök Sándor Csaba küldött, Egyházkerületi Átvilágítási Bizottság (EÁB) elnök az átvilágítások ügyét kéri felvenni a napirendi pontok közé. Farkas Zsolt közigazgatási elõadótanácsos jelzi, hogy a lélekszám és a képviselet viszonyát a közigazgatási jelentés mentén kívánta elõterjeszteni és csupán azért nem szerepel önálló napirendi pontként. Megállapítást nyer, hogy a közgyûlés szabályszerûen hívatott össze és határozatképes. Közgyûlés 2 tartózkodás mellett felkéri Módi József esperest és Nagy Gy. István presbiteri küldöttet a jegyzõkönyv hitelesítésére és napirendre emeli az átvilágítások ügyét.

Szám: 3/2011. Forró László megbízott fõjegyzõ a Róm 8,14-16 alapján tolmácsolja Isten igéjét. Ezt követõen Csûry István püspök megköszöni a szolgálatot, majd köszönti a Közgyûlés tagjait, eredményes munkát kívánva és Isten áldását kérve a közgyûlésre.

Szám: 1/2011.

Tárgy: Fõjegyzõválasztás – Forró László megbízott fõjegyzõ. Tekintettel arra, hogy Kurta Tõtös Szabolcs, az Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB) elnöke nincs jelen, Forró László megbízott fõjegyzõ ismerteti az EVB azon határozatát, mely szerint elrendeli a választás teljes megismétlését a jelölésekkel kezdve. A határozat indoklása az, hogy a kilenc egyházmegyébõl négy nem rendezte elõzõ évi köztartozását, s így – a szabályzat értelmében – elveszítették

2. OLDAL nem csak választói, de jelölési jogukat is. A választási szabályzat viszont csak akkor tekinti érvényesnek a választást, amennyiben 2/3-os jelenlét van. Az EVB határozata nyomán, Sándor Lajos nagyvárad-újvárosi lelkipásztor, az egyik fõjegyzõjelölt, beadványban fordult a Közgyûléshez, amelyet megbízott fõjegyzõ felolvas (3. sz. melléklet). Dr. Pásztori Kupán István képviselõ felháborodásának ad hangot, mivel az EVB döntésérõl csak most értesült, noha egy napja az Egyházkerület honlapján hiába kereste. Kifejti azon markáns véleményét, miszerint lehet, hogy vannak olyan képviselõk, akik elvesztették szavazati jogukat, de egyetlen dolog biztos, és pedig az, hogy a PTI nem vesztette el. A Kánon adta jogát senki el nem veheti, ezért ha egyedül is, de élni akar szavazati jogával. Zsinatpresbiteri egyházban vagyunk, ezért lehet minden további nélkül jelölni és választani. Nyomatékkal követeli, hogy az írott rend és szabály érvényesüljön, ezért választani kell! Bereczki András paptamási lelkipásztor, fõjegyzõjelölt szólásra emelkedik, s mindenekelõtt tisztázza azt, hogy noha nem közgyûlési tag, de értesült az EVB döntésérõl. A választás elmaradása miatt felháborodásának ad hangot, amelyet beadványban terjeszt a Közgyûlés elé (4. sz. melléklet). Szilágyi Péter küldött követeli az EVB határozatának felolvasását, amelybõl véleménye szerint egyértelmûen kiderül, hogy nem elhamarkodott döntést hoztak. Ami még fontosabb, az EVB döntése senki ellen és senki mellett nem szól, csupán a törvényt tartja be. Miért most? Mert most fedezték fel a szabálytalanságot! Most érkezett a beadvány, mely rávilágít a törvénytelenségre, így most kell a választást azon a szinten megismételni, ahol a hiba történt. Az érvényben lévõ szabályzat lehet jó, lehet rossz, de mindenképp érvényes! Az EVB azért rendelt el sajtózárlatot, mert a választás menete az Egyház belügye. Csûry István püspök tisztázza azt, hogy az EVB önálló testület, amely a döntéseit önállóan hozza, s errõl beszámolni köteles a Közgyûlésnek. Jelen pillanatban ez történik, s a Közgyûlésnek kell elfogadnia az EVB határozatát. Idõközben megérkezik Kánya Zsolt Attila ifjúsági elõadó, aki az EVB tagjaként azt a megbízást kapta az akadályoztatása miatt hiányzó Kurta Tõtös Szabolcs EVB-elnöktõl, hogy felolvassa az EVB határozatát és indokolja azt. Az EVB határozata, mely elrendeli a fõjegyzõválasztás megismétlését felolvasásra kerül (5. sz. melléklet). Dr. Pásztori Kupán István képviselõ úgy érzi, hogy még mindig csonkult a joga. Darabont Sándor küldött szomorúan állapítja meg, hogy az Egyház sem mentes a körbe-

PARTIUMI KÖZLÖNY tartozásoktól. Mégis szét kellett volna választani a választás és a tartozás kérdését. Érthetõ, hogy nehéz anyagi helyzetben megszorításként lehet alkalmazni a választási és választhatósági jog megvonását. Az Egyházkerület tartsa be a törvényt, hisz jó eszköz arra nézve is, hogy behajtsa az elmaradt központi járulékokat. A továbbiakra való tekintettel javaslattal él, miszerint egy-két hónap múlva lehet folytatni a választást, addig pedig minden egyházmegye rendezze tartozását. Bíró Zoltán küldött azt kifogásolja, hogy az EVB miért nem elõre állapította meg a választási feltételeket és miért csak most tartja be a törvényt? Szõnyi Levente esperes szerint a szabályzat nem világos. Ha a gyülekezetek jelölnek és az egyházmegyék csak összesítenek, miért veszíti el az egyházmegye a szavazati jogát. A Szilágysomlyói Református Egyházmegye minden gyülekezete idõben kifizette a központi járulékot, igaz, hogy hanyagságból és szükségbõl nem utalták tovább, de mára már befizették. Következésképpen most joguk van választani! Dénes József küldött egyetért dr. Pásztori Kupán Istvánnal és jelzi, hogy az Aradi és Temesvári Református Egyházmegyék küldöttei szavazóképesek. Sándor Lajos fõjegyzõjelölt szót kérve igazat ad Szilágyi Péternek, de kifogásolja azt, hogy az EVB tájékoztatásából nem derül ki az, hogy ki nyújtott be óvást, sem az, hogy kik tartoztak. Forró László megbízott fõjegyzõ sérelmezi Sándor Lajos beadványát, hisz azt a látszatot kelti, mintha egy jól kifundált összeesküvés eredménye lenne a fõjegyzõválasztás elmaradása. Kéri az EVB megbízottaktól, hogy nevezzék meg a fellebbezõt, melybõl világosan kiderülhet, hogy semmiféle összefüggés nincs személye és a fellebbezõ között. A továbbiakra nézve bejelenti, hogy a fõjegyzõjelöltek megnyugodhatnak, mert noha a következõ közgyûlésig letelik a hiányzó esztendõ, ami miatt megválasztását érvénytelenítették, nem kíván a választáson újra indulni. Dr. Varga Attila fõgondnok rámutat arra, hogy elég egy formai hiba és lám, mekkora feszültség kerekedik belõle. Semmi más nem történt, mint az hogy az EVB megállapított egy tényállást és azt összevetette az érvényes szabályokkal. Az EVB nem pénzügyi végrehajtó, de a jogok mellett kötelezettségek is vannak. Erre néz az EVB határozata. A kérdés az, hogy az elõállt helyzetben meg lehet-e tartani törvényesen a fõjegyzõválasztást? A szavazati jogot senkitõl nem vették el, de most nem lehet gyakorolni. Ettõl függetlenül a Közgyûlés felülbírálhatja az EVB döntését.

Kánya Zsolt Attila ifjúsági elõadó EVB megbízottként felolvassa azt az óvást, mely az EVB jelen határozatához vezetett. Az óvást Szatmári Elemér pusztadaróci lelkipásztor nyújtotta be, aki maga is EVB-tag. Csûry István püspök lezárja a vitát és döntést kér. Közgyûlés 18 ellenszavazat és 5 tartózkodás mellett elfogadja az EVB határozatát. Ugyanakkor 2 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett elrendeli a fõjegyzõválasztás megismétlését a 2011. november 18-án tartandó rendes közgyûlésen. Felszólítja az egyházmegyék tisztségviselõit, hogy az EVB elnökével egyetértésben kezdjék el a választás lebonyolítását a jelölésektõl kezdve.

Szám: 4/2011. Tárgy: Püspöki jelentés – Csûry István püspök (6. sz. melléklet). Papp József küldött a teológiára felvételizõk esetében kéri odafigyelni arra, hogy a felvételizõk legyenek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti tagjai. Csûry Miklós fõgondnok kifogásolja a zsinati összetétel 40-60%-os arányát az Erdélyi Református Egyházkerület javára, úgy hogy közben a döntéshozatalhoz elég az 50%. Ha ez nem változik, a királyhágómellékieknek nincs mit keresniük ott! László Kálmán presbiteri fõjegyzõ kérdése az, hogy van-e már döntés a teológiai beiskolázás létszámát tekintve? Amennyiben most születik döntés, úgy van-e elképzelés a jövõt illetõen, mert miközben a debreceni beiskolázás növekszik, addig a kolozsvári csak csökken? Dr. Pásztori Kupán István képviselõ szerint már törvénytelen állapotot tart fent az Egyházkerület, hisz a döntés nem most, hanem már egy fél éve meg kellett volna hogy szülessen. A PTI köteles egy fél évvel korábban közzé tenni a beiskolázási számot. Ezért a döntést már decemberben meg kellett volna hozni. Forró László megbízott fõjegyzõ megjegyzi, hogy a PTI már egy fél éve jelezhette volna, hogy kell a beiskolázási szám. Eddig, az általános gyakorlat szerint, nyáron született döntés a beiskolázásról. Csûry István püspök tisztázza azt, hogy amíg a debreceni teológusképzés ingyenes volna, addig a kolozsvári óriási terheket ró az Egyházkerületre. Noha lassan több királyhágómelléki diák lesz Debrecenben, mint Kolozsváron, az Egyházkerület fenntartja a PTI-t. A Generális Konventben is felvetõdött a teológiai

PARTIUMI KÖZLÖNY beiskolázások ügye. Egyrészt úgy, hogy indokolatlan a meglévõ teológiai intézeteket fenntartani, másrészt pedig egységesíteni kell a Kárpát-medencei lelkészképzést. Püsök Sándor Csaba küldött, az EÁB elnöke az átvilágítás kérdésére utalva elmondja azt, hogy csak azt tudják átvilágítani, akinek az iratcsomója iktatva van. Az EÁB nem számol sem könyvekkel, sem sajtónyilatkozatokkal, sem vélekedésekkel, csupán az iratcsomó és a személyes meghallgatás alapján döntenek. Csûry István püspök a jelentésben jelzett, a Szatmári Elemér beadványában szereplõ kifogásokat (7. sz. melléklet) hozza fel ismételten, amellyel a Közgyûlésnek foglalkoznia kell. A beadvány szerint törvénytelen mind az Igazgatótanács, mind a fõgondnok, mind a megbízott fõjegyzõ mûködése. Ismételt kérdése az, hogy kíván-e a Közgyûlés ezen beadvánnyal foglalkozni? Közgyûlés 9 tartózkodás mellett elutasítja Szatmári Elemér pusztadaróci lelkipásztor beadványát, mely szerint törvénytelenül mûködik az Igazgatótanács, a fõgondnok és a megbízott fõjegyzõ. Az egyházkerületi fõjegyzõ megválasztásával és az azt követõ törvényes fellebbezési, óvási határidõk lejártával a Királyhágómelléki Egyházkerületben a választási folyamat lezárult. A továbbiakban Közgyûlés rátér a püspöki jelentésben felvetett javaslatok megszavazására. Szám: 4/a/2011. Közgyûlés egyhangúlag megállapítja: – Egyházkerületünknek törvényesen megválasztott vezetõi, tisztségviselõi és testületei vannak. – Az ilyen módon megválasztott legitim vezetés tevékenységét, döntéseit lehet bírálni, kritizálni, figyelmét fel lehet hívni a hiányosságokra, de legitimitását megkérdõjelezni nem lehet. – A választással kapcsolatos utólagos, az eljárási szabályrenden kívüli kifogásoknak, megkésett panaszoknak, esetleg rosszindulatú gyanúsítgatásoknak, vádaskodásoknak nincs helye, ezekkel érdemben foglalkozni nem kívánunk. – Minden hasonló ténykedés, azaz a törvényes fellebbezési és óvási határidõn túl benyújtott panaszok, észrevételek, kifogások, (karácsonyi üdvözletekbe burkolt) rágalmak és vádaskodások, valamint lelkipásztorok, református hívek, gyülekezeti tagok, presbiterek, egyházmegyei vagy egyházkerületi tiszt-

vagy tisztségviselõk elleni bármilyen rosszindulatú, gyanúsítgató fellépés, Református Egyházunk elleni támadásnak, a fennálló egyházi törvényes rend elleni vétkes cselekménynek minõsül. Hangsúlyozzuk, hogy nem a jogos és építõ jellegû kritikák, bírálatok ellen vagyunk, hanem az öncélú, esetleg rosszindulatú, Református Egyházunk tekintélyét megtépázó vagy éppen leromboló felelõtlen megnyilatkozások ellen kívánunk határozottan fellépni. A véleménynyilvánítás szabadsága nem mentség a felelõtlen megnyilatkozásokra. A 2006. évi 2. sz. jogszabály, A romániai Református Egyház Fegyelmi Szabályzata 30§ e. pontja fegyelmi vétségnek minõsít „minden olyan cselekedetet vagy mulasztást, ami mások hitét rontja, a jó erkölcsöt sérti, az egyház tekintélyét rombolja, a tisztséghez szükséges bizalmat megingatja, vagy a viselt egyházi tisztség méltóságát sérti.“ Ugyanazon paragrafus f. pontja vétségnek minõsíti a rágalmazást és vádaskodást. A választási folyamat lezáródásával, arra kérünk és hívunk mindenkit, lelkipásztorokat, gyülekezeteket, presbitereket, egyházi civil szervezeteinket és egyházkerületünk tisztségviselõit és vezetõ testületeit, hogy közösen minden erõnket és figyelmünket a jelenre és a jövõre, az elõttünk álló feladatok megoldására a közösen vállalt terveink, elképzeléseink megvalósítására összpontosítsuk.

Szám: 4/b/2011. Közgyûlés egyhangúlag megállapítja, hogy a múlt feltárása, az Átvilágító Bizottság munkája és annak eredménye, nem lehet vagy válhat öncélúvá, nem engedjük meg, hogy Egyházon belüli konfliktusok forrása, ellentétek kiélezésének, személyes „leszámolások”, vagy éppen belsõ hatalmi küzdelmeknek az eszköze legyen. Az Átvilágító Bizottság feladata és rendeltetése tények feltárása és egyértelmû bizonyítása. Vádak vagy gyanúk „lebegtetése” csak kárt okozhat, nemcsak az érintett személyeknek, de egész Egyházunknak is. Csak az egyértelmûen bizonyítható esetekben lehet kimondani a volt titkosszolgálattal való együttmûködést. Ez a folyamat, melyet Egyházunk önként vállalt magára tényfeltárás, a múlttal való szembenézés és nem ítélkezés. A feltárt

3. OLDAL eseteknek fegyelmi ügyekké válása csak a hatályos egyházi jogszabályok rendelkezései alapján történt. Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, ha a tényfeltárás vagy még inkább a nem bizonyított gyanúk alapján az érintett személyeket késõbbiekben gúny, élcelõdés, irónia tárgyává teszik. A múlttal való szembenézés nem nyújthat senki számára jogalapot a személyes ítélkezésre, még kevésbé az érintetteket megalázó magatartásra.

Szám: 4/c/2011. Közgyûlés egyhangúlag 2 fiú- és 1 leányhely meghatározásával állapítja meg a 2011. évi teológiai beiskolázás létszámát.

Szám: 5/2011. Tárgy: Közigazgatási jelentés – Farkas Zsolt elõadótanácsos (8. sz. melléklet). Dr. Pásztori Kupán István képviselõ kifogásolja, hogy nem kapott meghívót sem az Igazgatótanács, sem a Közgyûlés üléseire. Forró László megbízott fõjegyzõ válaszában tisztázza, hogy a Közgyûlésre meghívták a PTI képviselõjét, az Igazgatótanács ülésére viszont nem, mert a Kánon farigcsálása és testreszabása közben elfelejtették a PTI képviselõjét megjelölni, mint igazgatótanácsi tagot. A jövõben a Kánon hiányosságai ellenére meghívót fog kapni. Szatmári G. Elemér küldött szerint a lélekszám letagadása nem érthetetlen, annak anyagi oka van. A bihari döntés értelmében a jövõben be fogják vallani a valós lélekszámot. Farkas Zsolt elõadótanácsos sérelmezi az elõtte szóló szavait és pontosítja azt, hogy nem az anyagiakról szólt a jelentésében, hanem arról, hogy református lelkek tûnnek el nyomtalanul. Nem anyagi megfontolásból, hanem véglegesen. Ismétli: lelkekrõl szólt! Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a közigazgatási jelentést. Közgyûlés a továbbiakban rátér a napirendben megjelölt, de Szatmári G. Elemér által írásban is kért (9. sz. melléklet) felvetésre, mely szerint rendezni kell az egyházmegyék lélekszáma és a közgyûlési képviseletük közötti viszonyt. Mikló Ferenc esperes elmondja, hogy a mellékelt javaslatot a Bihari Református Egyházmegye Közgyûlése már jóváhagyta. A Biha-

4. OLDAL ri Egyházmegye lélekszám-arányosan 20%-ot tesz ki az Egyházkerület viszonylatában, ellenben a közgyûlési képviselete csak 9%. Így a Bihari Egyházmegye hátrányt szenved. Elvárható az, hogy amiképpen a Presbiteri Szövetségben is érvényesül az egyházmegyék lélekszámaránya, úgy a Közgyûlésben is jelenüljön meg. A kis egyházmegyék esetében a lélekszámhoz képest duplázódik a szavazójogosultság, míg Bihar esetében felezõdik. Ha a Zsinattól elvárjuk azt, hogy ne 40-60% legyen az arány, úgy elvárható, hogy a Közgyûlésben is érvényesüljön ugyanez. A Bihari Egyházmegye sem rendezte egészében a központi járulékát. Azért, mert csak azon gyülekezetek után fizetett, akik maguk is rendezték tartozásukat. Nem vállalják a többi gyülekezet tartozását. Amikor pedig választásra kerül sor, akkor – ha kellett a bihariak pénze –, úgy kelljen a bihariak szavazata is. Fazakas Csaba esperes kikéri magának a kisegyházmegyék helyzetének felhánytorgatását. Sem az Aradi, sem a Temesvári Egyházmegye nem kérte magának azt, hogy hátrányos helyzetbe kerüljön. Az 1998-as Közgyûlés mégis felosztotta az addig egységes egyházmegyét. Kérdés az, hogy miért 20 év után jelent gondot Biharnak az, hogy kevés a szavazata? Azzal, hogy felfújjuk a Közgyûlés létszámát 200 fölé, nem oldunk meg semmit. Ha Bihar nem tud maga mellé állítani egy-két megyét, akkor a bihariakkal van a baj! A jelen javaslat nem old meg semmit, hisz arányosan a többi egyházmegye képviselete is növekszik, kivéve az aradit és a temesvárit. Pakulár István küldött rákérdez arra, hogy milyen hátrányt szenved a Bihari Egyházmegye? Venter Miklós fõgondnok felhívja a figyelmet arra, hogy a zsinati szinten már láttuk, hogy mit jelent az, hogy a nagy ráerõlteti az akaratát a kicsire. Most a bihari követelés ugyanezt érvényesítené a Közgyûlésben is. Csernák Béla küldött tisztázni szeretné, hogy elvszerûen, vagy indulatból beszélünk? A bihari javaslat elvszerû, ezért a hozzászólások is legyenek tárgyszerûek és elfogulatlanok. Mikló Ferenc esperes kifogásolja, hogy Fazakas Csaba félreviszi az ügyet. Véleménye szerint nevezett atyánkfia mindig ezt teszi. Nincs szó 200-as létszámról, csupán 90-rõl, plusz akik hivatalból tagjai a Közgyûlésnek. Nyomatékkal felhívja a Közgyûlés figyelmét arra, hogy a bihariak elvárják a szavazatokból való lélekszámarányos részesedést. Ha nem jó a Közgyûlésnek, akkor más eszközökhöz folyamodnak. Vagy nem fizetnek központi járulékot, vagy kilépnek az Egyházkerületi Közgyûlés kötelékébõl! Közgyûlés bekiabálásokkal utasítja vissza Mikló Ferenc esperes szavait.

PARTIUMI KÖZLÖNY Bogdán Zsolt esperes nem támogatja a kisegyházmegyék képviseletének csökkentését, de egyetért azzal, hogy a többi egyházmegye képviselete arányosan növekedjék. Kifejti ugyanakkor azt is, hogy a Bihari Egyházmegye profitál a legtöbbet abból, hogy az Egyházkerület székhelye Nagyváradon van, úgyhogy semmiféle hátrányról nem lehet szó. Dr. Pásztori Kupán István képviselõ az erdélyi tapasztalatról szól. Ott annyi egyházmegyét hoztak létre, ahányan a rendszerváltás után esperesek akartak lenni. Most talán azokat is össze kellene vonni! Közgyûlés vizsgálja meg, hogy jó volt-e az 1998-as döntés, az Aradi és a Temesvári Egyházmegyék létrehozása? Ha lehet, ki kell javítani azt. Fazakas Csaba esperes azonnal reagál az elõtte szóló felvetésére és siet leszögezni azt, hogy a visszaalakítás már nem mûködik. Most, hogy nagy nehezen lábraálltak, már nem is érdemes! Forró László megbízott fõjegyzõ nem tartja elfogadhatónak, hogy elõkészítetlenül vitázzon a Közgyûlés egy ilyen horderejû kérdésrõl. Nem számolt senki precízen utána, hogy mi a döntés következménye, csak a számokkal lehet dobálózni a 90-tõl a 200-ig. Éppen ezért Közgyûlés elõször utalja a kérdést az Esperesek és Gondnokok Kollégiumának hatáskörébe, és csak azután tûzze ismét napirendre. Darabont Sándor küldött kérdése az, hogy miért nem fizet az Aradi és Temesvári Egyházmegye központi járulékot? Forró László megbízott fõjegyzõ tisztázza, hogy mindkét egyházmegye fizet, de ugyanazt az összeget támogatásképpen vissza is kapja, ugyancsak egy közgyûlési határozat értelmében. Dr. Varga Attila fõgondnok támogatja azt, hogy az Esperesek és Gondnokok Kollégiuma indulatmentesen próbálja rendezni a jogos arányossági elv és a méltányossági elv összehangolását. Jogos a bihari követelés, de méltányos a kisegyházmegyék pozitív diszkriminációja. Csûry István püspök leszögezi, hogy a kérdést nyugodtan meg lehet vitatni, õ maga nem akadályozza a reformtörekvéseket.

Szám: 5/a/2011. Közgyûlés 2 tartózkodás mellett az Esperesek és Gondnokok Kollégiuma elé utalja a lélekszám és képviselet arányának rendezését, azzal a meghagyással, hogy a következõ közgyûlésen terjesszék elõ tervezetüket.

Szám: 5/b/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti Szatmári Gergely Kinga Henrietta lelkipásztor folyamodványát, melyben a lelkészi jellegének hatályban tartását kéri (10. sz. melléklet). Közgyûlés 1 tartózkodás mellett hatályban tartja Szatmári Gergely Kinga Henrietta lelkipásztori jellegét.

Szám: 5/c/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor nyugdíjkorhatár utáni továbbszolgálatra vonatkozó kérését (11. sz. melléklet). Közgyûlés 4 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett elutasítja Gavrucza Tibor lelkipásztor nyugdíjkorhatár utáni továbbszolgálási kérelmét.

Szám: 5/d/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Zilahi Református Gyülekezeti Szövetség kérelmét. Közgyûlés 4 tartózkodás mellett elfogadja a Zilahi Református Gyülekezeti Szövetség kérelmét, mely szerint 24 ár területet elcserélne 42 ár területre. Továbbá jóváhagyja 237 négyzetméter ingatlan elidegenítését.

Szám: 5/e/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Zilah-Ligeti Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 2 tartózkodás mellett elfogadja Zilah-Ligeti Református Egyházközség kérelmét, mely a szilágygörcsöni asztalosmûhely és egy kétszobás tömbházlakás eladására vonatkozik. Szám: 5/f/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Mocsolyai Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 1 ellenszavazat mellett elfogadja a Mocsolyai Református Egyház-

PARTIUMI KÖZLÖNY község kérelmét, 1214 négyzetméter terület 10 évre való koncesszióba adásáról az ART Tövishát cégnek, népi mesterségek mûhelye kialakítására.

Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a Gyantai Református Egyházközség kérelmét, mely a Vízügyi Igazgatóság által kisajátított termõföld elidegenítésére vonatkozik.

Szám: 5/g/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Lázári Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 4 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett elfogadja a Lázári Református Egyházközség kérelmét, mely 10 hektár termõföld eladására vonatkozik. Szám: 5/h/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Kõvárhosszúfalui Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 8 tartózkodás mellett elfogadja a Kõvárhosszúfalui Református Egyházközség kérelmét, mely 18 hektár termõföld bérbeadására és 3 hektár termõföld eladására vonatkozik.

Szám: 5/i/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Vámfalui Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 14 tartózkodás mellett elfogadja a Vámfalui Református Egyházközség kérelmét, mely 12 ár termõföld és a régi kántorlakás eladására vonatkozik.

Szám: 5/j/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Resicai Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 5 tartózkodás mellett elfogadja a Resicai Református Egyházközség kérelmét, mely 2,7 hektár termõföld eladására vonatkozik.

Szám: 5/k/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Gyantai Református Egyházközség kérelmét.

Szám: 6/2011. Tárgy: Közigazgatási Ellenõrzõ Bizottság jelentése – dr. Varga Attila fõgondnok (12. sz. melléklet). Szám: 7/2011. Tárgy: Gazdasági jelentés – Salánki Lóránt elõadótanácsos (13. sz. melléklet). Elõterjesztésében Salánki Lóránt visszatekint a 2010-es költségvetési év anyagi vonatkozásaira. Kiemeli az Egyházkerület azon törekvését, hogy az egyházmegyéknél tett villámlátogatások mentén fellendítse a fenntartók pozitív hozzáállását. A hozzászólások rendjén Pásztori Kupán István teológiai tanár, Bogdán Zsolt és Mikló Ferenc esperesek a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet fenntartásának problémáját vetik fel. Szükséges létrehozni egy állandó tartalékalapot, amellyel elkerülhetõ, hogy adott pillanatban az egyházkerület mûködésképtelenné váljék. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a gazdasági jelentést.

Szám: 8/2011. Tárgy: Gazdasági Ellenõrzõ Bizottság jelentése – Varga Imre elnök (14. sz. melléklet). Elõterjesztésében Varga Imre kiemeli, hogy az Egyházkerületnek nincsen tartozása az állam felé. Javasolja, hogy egyházkerületi gyûjtést szervezzünk az egyház missziói jellegû intézményei részére. Közgyûlés egy tartózkodással elfogadja a gazdasági ellenõrzõ bizottság jelentését. Szám: 9/2011. Tárgy: Missziói jelentés – Dénes István generális direktor (15. sz. melléklet). A továbbiakban Bogya Kis Mária nõszövetségi elnök tesz jelentést (16. sz. melléklet).

5. OLDAL Ezt követõen Kánya Zsolt Attila ifjúsági szakelõadó beszámol az ifjúsági munkáról (17. sz. melléklet). Ecsedi Árpád KRISZ-elnök olvassa fel jelentését a KRISZ tevékenységérõl (18. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a missziói, nõszövetségi, ifjúsági, valamint a KRISZ-jelentést.

Szám: 10/2011. Tárgy: Katekétikai jelentés – Szilágyi Zoltán katekétikai szakelõadó (19. sz. melléklet). Jelentéséhez Szûcs Éva katekétikai osztályvezetõ beszámolója is kapcsolódik (20. sz. melléklet), melyet végül nem olvasnak fel. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a katekétikai jelentést.

Szám: 11/2011. Tárgy: Tanügyi jelentés – Tolnay István elõadótanácsos, presbiteri fõjegyzõ (21. sz. melléklet). Venter Miklós fõgondnok kérdése az, hogy a Partiumi Egyetem vázolt stratégiája hoz-e újat a felnõttoktatásban? Tolnay István elõadótanácsos válaszában leszögezi, hogy a felnõttoktatásra külön hangsúlyt fektetnek, sõt kihelyezett képzés is lesz Szatmárnémetiben. 1. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a tanügyi jelentést. 2. Közgyûlés támogatja az Egyházkerület vezetõségének álláspontját a teljes körû felekezeti oktatási rendszer megerõsítésével és további kiépítésével kapcsolatosan, a diszkriminációmentes mûködés és finanszírozás törvény által biztosított keretei között. Közgyûlés felkéri az Elnökséget, illetve a Tanügyi és Katekétikai Ügyosztályt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a tanügyi törvényt követõ alkalmazási szabályozások vegyék figyelembe Református Egyházunk és általában a Romániában elismert felekezetek alapvetõ érdekeit a felekezeti tanintézmények alapítása és fenntartása vonatkozásában. 3. Közgyûlés megelégedéssel veszi tudomásul a Partiumi Keresztény Egyetem elért eredményeit, támogatja rövid

6. OLDAL és hosszú távú stratégiai koncepcióját. Felkéri a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumát, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezetõtanácsát, hogy a továbbiakban is fektessenek hangsúlyt a tanintézmény keresztény szellemiségének megõrzésére és fejlesztésére, az alapító Egyházkerület akaratának és a Partiumi Keresztény Egyetem Küldetésnyilatkozatának megfelelõen. 4. Közgyûlés határozatban felszámolja a Sulyok István Református Fõiskola jogi személyiségét és meghagyja a Sulyok István Református Fõiskola leltárában szereplõ leltári tárgyak átírását a Partiumi Keresztény Egyetem részére. Közgyûlés tudomásul veszi, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem részére történõ ingatlan átírások nem érintenek egyházi vagyont. Ugyanakkor ismételten meghagyja, hogy az akkreditált egyetemnek átadott és átadandó Pro Univesitate Partium alapítványi vagyont az alapító beleegyezése nélkül elidegeníteni ne lehessen. 5. Közgyûlés, a Kánon elõírásainak megfelelõen, újólag meghagyja, hogy az Egyházkerület által alapított közoktatási intézmények iskolalelkészeit, oktató személyzetét csakis az Egyházkerületi Elnökség jóváhagyásával lehessen alkalmazni, a Tanügyi Osztály által kidolgozott és a Zsinat által jóváhagyott szabályrendeletnek megfelelõen. Szám: 12/2011. Tárgy: Kiadói- és Sajtóosztály jelentése – Wagner Erik elõadótanácsos (22. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a Kiadói és Sajtóosztály jelentését. Szám: 13/2011. Tárgy: Külügyi jelentés – Antal János elõadótanácsos (23. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a külügyi jelentést. Szám: 14/2011. Tárgy: Levéltári jelentés – Gellén Sándor levéltáros (24. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a levéltári jelentést.

PARTIUMI KÖZLÖNY Szám: 15/2011. Tárgy: Zenei jelentés – Orosz Otília Valéria zenei elõadó (25. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a zenei jelentést. Szám: 16/2011. Tárgy: Presbiteri Szövetség jelentése – László Kálmán elnök (26. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a Presbiteri Szövetség jelentését. Szám: 17/2011. Tárgy: Lelkészértekezleti jelentés – Püsök Sándor Csaba elnök (27. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a lelkészértekezleti jelentést.

Szám: 18/2011. Tárgy: Átvilágítások ügye – Püsök Sándor Csaba EÁB-elnök (28. sz. melléklet). Az átvilágításokkal kapcsolatosan értelemszerûen sokfajta vélemény fogalmazódik meg. Mindenképpen le kell szögezni, hogy a véleményektõl függetlenül, szükséges lezárni a múltat. Köszönet illeti az EÁB tagjait a lelkiismeretesen elvégzett munkájukért. Annál is inkább köszönetet kell mondani, mert munkájukat nagy ellenszenv közepette kénytelenek elvégezni. Ez odáig fajul, hogy már a vádat is megfogalmazták: júdáspénzért végzik munkájukat. A rangon aluli rágalmazásra csak azt lehet mondani, hogy az ügynökképzés egyik alapszabálya érvényesül: háríts magadról másra! A személyes meghallgatásra beidézett lelkipásztorok mind megjelentek. A munka során eddig 35 érvényes határozat született. Ezek ellen fellebbezés nem érkezett. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja az átvilágításokról szóló jelentést és egyúttal köszönetét fejezi ki az EÁB tagjainak az elvégzett munkáért. Közgyûlés meghagyja az illetékes tisztés tisztségviselõknek, hogy az átvilágítási határozatokban közölt végrehajtási utasításokat hajtsák, vagy hajtassák végre.

Közgyûlés meghagyja, hogy levéltári kutatócsoport segítse az EÁB munkáját. Szám: 19/2011. Tárgy: Gyülekezetek újraminõsítése – Farkas Zsolt elõadótanácsos. A 2010. május 28-i egyházkerületi közgyûlés határozata alapján a minõsített gyülekezetek meghatározásának feltételei adottak. A minõsítés feltétele 500 lélek illetve 50.000 RON/év önrész. Esperesek kollégiuma az önrész mibenlétének meghatározására, illetve tisztázására kéri a Közgyûlést. Javaslat szerint az 50.000 lejes önrész az egyházközség fenntartói járulékából, perselypénzébõl, föld illetve ingatlan jövedelembõl, bérleti díjból, egyházi bevételbõl, más gazdasági tevékenységbõl, vagy bármilyen egyéb biztos bevételi forrásból álljon. Javaslat tárgyát képezi ugyanakkor az, hogy a gyülekezet minõsített voltát három esztendõre visszamenõen kell vizsgálni, úgy hogy a három év átlag önrésze nem csökkenhet 50.000 RON alá. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja, hogy minõsített gyülekezetnek számít az az 500 léleknél többet számláló egyházközség, amelyben a minõsítést megelõzõ három esztendõben az önrész átlaga nem csökkent 50.000 RON alá. Szám: 20/2011. Tárgy: Református kórház – Lukács József elõadótanácsos (29. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a kórházi jelentést.

Több tárgy nem lévén Csûry István püspök megköszöni a türelmet és áldásmondással berekeszti a közgyûlést.

K. m. f.

CSÛRY ISTVÁN püspök

DR. VARGA ATTILA fõgondnok

FORRÓ LÁSZLÓ megbízott fõjegyzõ

TOLNAY ISTVÁN presbiteri fõjegyzõ

MÓDI JÓZSEF hitelesítõ

NAGY GY. ISTVÁN hitelesítõ

7. OLDAL

7. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY

1. SZÁMÚ MELLÉKLET


MEGNYITÓ BESZÉD Fõtiszteletû Püspök úr! Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! Eddigi néhány hónapos fõgondnoki tevékenységem során személyem iránt tapasztaltam szeretetet, bizalmat, várakozást. Ugyanakkor tapasztaltam, igaz sokkal kisebb mértékben és mintegy elszórtan, elnézõ lekicsinylést, helyenként rosszindulatot, vagy bántó hangú kioktatást. Ez utóbbi magatartás vagy viszonyulás csupán egy-két esetben érintette személyemet, többnyire azonban Egyházkerületünknek szólt, Kerületünket érintette. Ez a fajta magatartás alapvetõen gondjaink meg nem értésébõl adódott. A kérdés az, hogy ezért a magatartásért csak azok a hibásak, akik ezt teszik, avagy mi magunk is felelõsek vagyunk valamilyen mértékben a kialakult helyzetért. Nem tisztem mások magatartását elemezni, de cselekedeteinkrõl, mulasztásainkról, feladatainkról és felelõsségünkrõl beszélnünk kell. A Prédikátor Salamon könyvében olvassuk: „Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak“ (3,1). Sok jelentésrétege van e mondatnak, én magam nem is venném a bátorságot, hogy értelmezzem, mindössze egyetlen gondolatra utalnék, amely nem is annyira az idõre, az idõben elvégzettekre utal, hanem ami ennek eredménye, és ami ebbõl következik, nevezetesen: a rend. A rend, a betartott szabályok keretet, medret szabnak életünknek. Ez érvényes egyéni, de fokozottabban egyházi életünkre, mely szervezett rendben, formalizált, írott szabályok szerint mûködik. A rend, a szabály, a szervezetet fenntartó és mûködtetõ szabályrendszer sohasem öncélú, sõt nem is cél, hanem eszköz, a jó, a zavartalan, a hatékony mûködés sokszor láthatatlan eszköze. A szabályok, ha tiszteletben tartjuk, részei életünknek, csak akkor válnak problémává, bántóan láthatóvá, ha nem tartjuk be, ha vétünk ellenük. Ugyanakkor az Egyház nem a szabályokról szól, hivatása messze túlmutat a szabályokon, de ha ezek nem érvényesülnek, akkor éppen a magasabb rendû cél teljesítése és betöltése ütközik folyamatos akadályokba, s így hivatását és rendeltetését nem tudja betölteni. A rend tehát olyan állapot, amelyet nem tudunk egyszer s mindenkorra megteremteni, hanem folyamatosan mindenkinek különkülön, egyenként és közösen, nap mint nap kell tenni érte. Ez, és csakis ez biztosíthatja a mûködést, mûködõképességet, tehát ez feladata és felelõssége is egyben mindenkinek. A rendet egyénenként vagy közösségként is gyakran csak másoktól várjuk el. Mintha a rend rajtunk kívül álló dolog lenne. Tudjuk, hogy kell, hogy szükséges, de mintha mindig mások feladata és felelõssége lenne a rend megteremtése és különösen fenntartása.

A rendcsinálás szándékában azonban már jóval több az önkéntes, az éber vigyázó, csak éppen önmagukkal szemben mintha elnézõbbek lennének, mintha magukat kifelejtenék a rend feladataiból. Nem az én bölcsességem csak idézem, hogy: „Minden létezõ rend vagy rendetlenség önmagunkban kezdõdik.“ Egyházkerületünkben jelenleg a legnagyobb rendetlenséget a pénzügyi gondok, a pénzügyi rendetlenség okozza, mely a jelen gazdaságban sajnos jól ismert körbetartozás formájában nyilvánul meg. A rend ebben a vonatkozásban nagyobb fegyelmet követel meg mindnyájunktól, kezdve a gyülekezeti tagoktól, lelkészeken, egyházközségi, egyházmegyei elöljárókon keresztül, el egészen az egyházkerületi vezetõ tisztségviselõkig, vezetõ testületekig. Önmagában az is súlyos, hogy egyrészt az Egyházkerületen belül nagy tartozások halmozódtak fel, másrészt, hogy ebbõl adódóan magának az Egyházkerületnek vannak súlyos külsõ tartozásai például a Teológiai Intézet irányába. Az pedig végképp nagy gond, hogy mármár a mûködõképesség határát súrolja a központi járulékok ki nem fizetése. A felelõsség ilyen irányban is nagy. Ez a jelenlegi helyzet összefogást, munkát, fegyelmet tesz szükségessé. A Rend tehát nem játék. Ezt fõként mi világiak kell hogy megértsük, amikor az egyház életében és dolgaiban részt veszünk. Kötelezettségeink, akár anyagi, akár szervezeti, adminisztratív kötelezettségeink, feladataink nem szabadon választott gyakorlatok, ez önként vállalt elkötelezettségünkbõl adódik. Nem az a legnagyobb gond, ha ténylegesen, rajtunk kívül álló, objektív okok miatt szegények vagyunk, hanem ha a kötelezettségek elmulasztása miatt vagyunk szegények, anyagilag nehéz helyzetben. Végezetül még egy gondolat. Nem állhatunk állandó háborúságban sem egyénenként, sem közösségként, sem egyházi szervezetként, mert ez lehetetlenné teszi az építkezést, a problémák megoldását, a haladást a magunk által kijelölt úton. A harc, a küzdelem fontos része életünknek, de a háborúskodás, az öncélúvá vált békétlenség, a belsõ viszálykeltés, vagy egyszerûen a meddõ, értelmetlen kötözködés akadálya, gátja az elõrehaladásnak, aláássa az egyházi rendet és megtépázza az egyházi tekintélyt, a munkától vonja el az erõket. A küzdelem, az ellenkezés, a bírálat is csak akkor lehet építõ jellegû, ha tartalmában megalapozott, formájában a rendhez igazodó. De ezt sokkal egyszerûbben és kifejezõbben mondja Pál apostol Timótheushoz írt második levele 2. részének, 5. verse: „Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerûen küzd“ (2Tim 2,5). DR. VARGA ATTILA fõgondnok

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyûlési Tagjainak Szék- és Lakóhelyükön

MEGHÍVÓ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendes közgyûlésére 2011. június 17-én, délelõtt 10 órai kezdettel kerül sor, az Egyházkerületi Székház dísztermében. Közgyûlésünk ugyanakkor új fõjegyzõt is kell válasszon, s ezzel befejezi a zsinati határozat végrehajtását. Napirenden szerepelnek: 1. Igehirdetés – Forró László megbízott fõjegyzõ 2. A közgyûlés megnyitása – dr. Varga Attila fõgondnok 3. A közgyûlés napirendjének megállapítása – ügyrendi kérdések 4. Fõjegyzõválasztás 5. Püspöki jelentés – Csûry István püspök 6. Közigazgatási jelentés – Farkas Zsolt elõadótanácsos – A Közigazgatási Ellenõrzõ Bizottság jelentése – dr. Varga Attila fõgondnok-elnök 7. Gazdasági jelentés – Salánki Lóránt elõadótanácsos; – A Gazdasági Ellenõrzõ Bizottság jelentése – Varga Imre elnök 8. Missziói jelentés – Dénes István Lukács generális direktor, Vinczéné Pálfi Judit elõadótanácsos – Nõszövetségi jelentés – Bogya Kis Mária elnök – Ifjúsági jelentés – Kánya Zsolt Attila szakelõadó – KRISZ jelentés – Ecsedi Árpád elnök 9. Katekétikai jelentés – Sz. Szilágyi Zoltán katekétikai elõadó, Szûcs Éva szakelõadó 10. Tanügyi jelentés – Tolnay István elõadótanácsos Ebédszünet 11. A Kiadói- és Sajtóosztály jelentése – Wagner Erik elõadótanácsos 12. A Külügyi és Ökumenikus Osztály jelentése – Antal János elõadótanácsos 13. A jogtanácsos jelentése – Máthé Edith jogtanácsos 14. A mûszaki elõadó jelentése – Emõdi Tamás mûszaki elõadó 15. Levéltári jelentés – Gellén Sándor levéltáros 16. A zenei elõadó jelentése – Orosz Otília zenei elõadó 17. A Presbiteri Szövetség jelentése – László Kálmán elnök 18. Lelkészértekezleti jelentés – Püsök Sándor Csaba elnök 19. Gyülekezetek újraminõsítése – Farkas Zsolt elõadótanácsos 20. Református kórház – Lukács József elõadótanácsos Külön is felhívjuk az esperesek figyelmét, hogy amennyiben szükséges, feltétlenül gondoskodjanak a póttagok behívásáról. Isten áldását kérve életükre, szeretettel küldjük üdvözletünket. Nagyvárad, 2011. május 12. CSÛRY ISTVÁN püspök

DR. VARGA ATTILA fõgondnok

8. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY


BEADVÁNY A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Fõtiszteletû Közgyûléséhez – Nagyvárad Fõtiszteletû Közgyûlés ! Mély felháborodással és megdöbbenéssel értesültem az EVB elnöke tájékoztatójából az EVB június 9-én hozott döntésérõl, mely szerint megsemmisíti az egyházkerületi fõjegyzõi tisztségre leadott jelöléseket és az egész folyamatot megismétlésre ítéli. Az ok: bizonyos egyházmegyék nem rendezték a jelölõ közgyûlésig köztartozásaikat. (Választási Szabályzat 20. szakasz, második bekezdés). A Harangszó 2011. júniusi 11. számának 8. oldalán – tehát, a megjelenés szerint, néhány nappal az ominózus gyûlés elõtt Kurta Tõtös Szabolcs EVB-elnök közli a választás ütemtervét. Ezek szerint: l. március 15–május 7. – Gyülekezeti jelölések 2. május 9–23. – A jelölések eredményének közzététele 3. május 24–június 6. – Fellebbezések, óvások benyújtása 4. június 6–9. – A fellebbezések, óvások elbírálása 5. június 17. – A fõjegyzõ megválasztása Megjegyzem, hogy az eredmények közzététele után még történt két lépés, éspedig a jelölteket megkérdezték és azok – a megfelelõ iratokat beszerezve – írásban nyilatkoztak arról, hogy a jelölést elfogadják. Az EVB elnökének a Harangszóban megjelent közleménye szerint a június 9-én tartott gyûlésnek egyetlen napirendi pontja kellett volna hogy legyen. Idézet: „A fellebbezések, óvások elbírálása.“ Ehelyett, valami furcsa indíttatásból, nem a feladatának megfelelõen járt el, hanem visszatért oda, ahonnan a jelölést el kellett volna indítania.

Ha akkor nem tették, most zöld utat kellett volna engedjenek az általuk beindított és szinte végig vitt folyamatnak. Amennyiben ily módon elismerik, hogy törvénytelenségek sorozatát követték el a törvény védelmébe állított emberek – belerángatva abba ártatlan embereket, akik jelöléseket kaptak – legalább annyi elvárható lett volna tõlük, hogy egy utolsó, érvényes határozattal lemondanak! Nem tudom, hogy a 2010. novemberi választások elõtt voltak-e hátralékos egyházmegyék, minden esetre az Igazgatótanács Hivatalában áttanulmányoztam az ott fellelhetõ EVB jegyzõkönyveket, és azokban egyetlen utalás sem történik arra, hogy ezt ellenõrizték volna. Csak megemlítem, hogy a Tájékoztató – ha nem is titkos – de nem került fel mindeddig a lelkészek belsõ levelezési listájára, sõt záradékában még figyelmeztet is, hogy a benne foglaltak nem a világi sajtó számára készültek (nem mintha valakinek is szándékában állt volna oda fordulni). Mégis, megkérdezem: kinek vagy kiknek van titkolnivalója ebben az ügyben? Kinek vagy kiknek használ egy választást egy teljes évig elhúzni? Választ én magam csak egyet találok: egyházunk egészének, Egyházkerületünk megtépázott tekintélyének semmiképpen nem! Fõtiszteletû Közgyûlés! Tisztelettel kérem, hogy mint az Egyházkerület legfelsõbb törvényhozói testülete, semmisítse meg az EVB június 9.-i határozatát és oszlassa fel az EVB-t. Mérlegelje és a kisebb törvénytelenség mellett döntve – a botrányt is elkerülendõ – a mai ülésen válasszon új EVB-t és egy hónapon belüli idõpontra írja ki a választást. Bölcs döntésükben reménykedve, maradok tisztelettel és testvéri szeretettel: Nagyvárad, 2011. június 16. SÁNDOR LAJOS fõjegyzõjelölt lelkipásztor

5. SZÁMÚ MELLÉKLET Királyhágómelléki Református Egyházkerület – Egyházkerületi Választási Bizottság Ikt. szám: 701/2011

TÁJÉKOZTATÓ a 2011. évi fõjegyzõ választás tárgyában Alulírott Kurta-Tõtös Szabolcs, a KRE Egyházkerületi Választási Bizottságának elnöke ezennel tájékoztatom az érintetteket a 2011. évi fõjegyzõ választás tárgyában. 2011. június 9-én az EVB rendes gyûlést tartott a jelöltek minõsítése tárgyában. Errõl a gyûlésrõl kimerítõ részletességû jegyzõkönyv készült. Jelen gyûlésen megvizsgáltuk a jelölteket, akiket formailag rendben találtunk. Megvizsgálva azonban a választás eddigi menetét, megállapítottuk, hogy nyilvánvaló szabályta-

lanság történt akkor, amikor olyan egyházmegyék adták le jelöléseiket, amelyek a jelölõ közgyûlés napján tartoztak az egyházkerületnek. A Választási Szabályzat IV. Rész, 20. szakasz 2. bekezdés értelmében ezen egyházmegyék nem jelölhettek volna: „... azon egyházmegyék, melyek a jelölõ közgyûlés napjáig nem rendezték köztartozásaikat, elveszítik jelölõi, választói és választhatósági jogaikat.” (Folytatása a 9. oldalon)


BEADVÁNY A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Fõtiszteletû Közgyûlésének, Az Egyházkerületi Választó Bizottságnak Alulírott Bereczki András paptamási lelkipásztor, Isten kegyelmébõl és a jelölõ presbitériumok, lelkipásztorok bizalma nyomán választható helyzetbe kerültem az egyházkerületi fõjegyzõi tisztségre. A meghirdetett jelölések, majd az EVB hivatalos közlésében a Kerület honlapján és a Harangszóban is megjelenõ választási rend során a 2011. június 10-i EVB ülés után csak a kiszivárogtatásból, majd Kurta Tõtös Szabolcs EVB elnök személyes megkeresése után értesültem az EVB azon döntésérõl, hogy az egyházmegyék központi járulék hátralékai miatt érvényteleníti az eddigi jelölési és választási tervet. Értetlenül állok azon határozat elõtt, mely szerint egy szabályosan, tisztességgel elnyert fõjegyzõi jelölést az egyházmegyék mulasztása miatt érvénytelenítenek. E „mulasztásokra” is bizonyosan van értelmes magyarázat, de arra nincs, hogy a jelöléseket ennek ellenére elindították. A Bihari Egyházmegye lelkészeként és egyházmegyei számvevõként kifejezetten sérelmezem ezt az eljárást, mert egyházmegyénk és esperese nem egy alkalommal segített az egyházkerület pénzügyi gondjaiban. Úgyszintén sérelmesnek tartom a visszamenõleges határozatot. Törvénytelenséggel állítjuk helyre a törvényességet? A legutóbbi kerületi választások esetén is egy kicsivel több bölcsességgel elkerülhetõ lett volna a Zsinathoz való apellálás. Az már csak morális része a dolognak, hogy tudtommal az EVB-nek olyan tagja a hangadó, aki a saját gyülekezeti tartozását sem rendezte a központok felé, de döntéshozó lehet három fõjegyzõ-jelölt felett. Végképp nem értem, sõt egyenesen gyanúra ad okot, mi indokolhatja azt az EVB záradékot, hogy a világi sajtó ne értesüljön a kialakult helyzetrõl. Tekintsék akár rosszhiszemû okfejtésnek, de mi lesz akkor, ha újabb választási terv kiírása esetén sem kerül sor a törlesztésre? Beláthatatlan ideig elodázható a tisztség betöltése? Az Egyházkerület jó hírnevének talán többet ártunk, mint használunk. Tisztelettel javaslom Püspök Úrnak és a Közgyûlésnek, bírálja felül az EVB határozatát, és rendelje el a választás megejtését. Isten áldása legyen Anyaszentegyházunkon. Paptamási, 2011. június 16-án Tisztelettel,

BERECZKI ANDRÁS fõjegyzõjelölt lelkipásztor

PARTIUMI KÖZLÖNY (Folytatás a 8. oldalról)

Mivel ez megtörtént, és több egyházmegye még máig sem rendezte tartozását, vétettek a Választási Szabályzat ellen. A köztartozásokról az EVB hivatalosan jelen gyûlésen szerzett tudomást. Emiatt a Választási Szabályzat I. Rész 3. szakasz b. pontjának értelmében az EVB jog és hatásköre: „Az EVB felügyel a választások szabályszerûségére. Nyilvánvaló szabálytalanság esetén a választást ugyanazon a szinten és helyen megismételteti.” Emiatt Az EVB elrendeli a 2011. évi fõjegyzõ jelölés-választás újbóli megejtését, a kezdetektõl fogva, vagyis a jelölésektõl kezdve, és az eddigi jelölést érvénytelennek tekinti. Ugyanakkor tisztelettel kérjük, hogy az Esperesi Hivatalok 2011. július 30-ig juttassák el az Egyházkerület Igazgatótanácsának címére

az egyházmegyéjükben lévõ azon egyházközségek névsorát, amelyek anyaegyházközségek, és/vagy jelölhetnek, és kérjük mindegyiknél pontosítani azt, hogy van-e köztartozása. Csak azok az anyaegyházközségek kapnak jelölõcédulát, amelyek a jelölõ cédula kikézbesítésének napjáig rendezték köztartozásaikat a megye és a kerület felé a 2010. évre is. Tájékoztatjuk a tisztelt Egyházmegyék Esperesi Hivatalait, hogy csak azon egyházmegyék jelöléseit fogadjuk el, amelyek a jelölések összesítésének napjáig tartozásaikat kifizetik az egyházkerület felé. Ugyanakkor a Választási Szabályzat IV. rész. 20. szakasz 2. bekezdés értelmében „... azon egyházmegyék, melyek a jelölõ közgyûlés napjáig nem rendezték köztartozásaikat elveszítik jelölõi, választói és választhatósági jogaikat.” – csak azoknak a jelölteknek a jelöléseit fogadjuk el, akiknek az egyházmegyéje a jelöléseket összesítõ EVB gyûlés napjáig rendezik tartozásukat. Szeretnénk, ha a harmadik alkalommal megtörténõ jelölés-választás az érvényes

9. OLDAL Kánon és Választási Szabályzat szerint törvényesen menne végbe. Jelen határozatot az EVB tagjai elsöprõ többséggel szavazták meg. Az új jelölés-választás ütemtervét az Egyházkerületi Közgyûlés fogadja el, ami után publikáljuk, közzétesszük. Jelen választás az Egyházkerület õszi Közgyûlésén fog megtörténni, ha Isten is úgy akarja, és a törvényeket mindenki betartja. Mivel a jelöltek személyét érintõ óvást egyöntetûen elvetettük, ezért minden jelölt újrajelölhetõ, az ellenük beérkezõ esetleges újabb óvásokat az EVB elbírálja. Jelen tájékoztatás nem a médiának készült, hanem az Esperesi Hivataloknak. Kérném szépen nem közzétenni a helyi médiában. Isten áldását kívánom életükre és munkájukra. Nagyvárad, 2011. június 9. KURTA-TÕTÖS SZABOLCS EVB elnök


PÜSPÖKI JELENTÉS Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! „Légy erõs kõsziklám, ahová mindig mehetek, melyet segítségemre rendeltél, mert Te vagy az én sziklaváram” (Zsolt 71,3). Aki ezekkel a szavakkal imádkozik, kimondhatatlanul vágyakozik Istenhez. Van tapasztalata. Tudja mit jelent Vele, és Nélküle. Érzékelte segítségének áldását, de viszolyogva emlékezik idõkre, amikor távol maradva szenvedte az élete átkait. Ebbõl a közvetlen tapasztalatból adódik a lélek mélyén megfogalmazott óhaj. Te az én hajlékomnak sziklavára légy! Ez a kérés vonatkozik egyéni, családi, egyházi életre. Valamennyinek vagy Isten a kõszikla-alapja, vagy közülük egynek nem lehet, mert nem is akar. A szív mélyérõl fakadó imádság ez, mert az egyéni és szûkebb társadalmi állapotból az egész nemzetre tekint. Ahogyan növekedik a felelõsség, szélesednek a határok, úgy közeledik a zsoltáros és növekszik benne a vágy Isten iránt. Isten elrendelte a helyet (a kõsziklát), ahol parancsa szerint részünk lett. Életterünket, feladatkörünket Urunk határozza meg. Nincs jogunk visszautasítanunk rendelkezését, és senkinek sem adatott hatalom arra, hogy felülbírálja Isten intézkedéseit. Isten segítsége azzal kezdõdik, hogy megmutatja, kijelöli a helyet. Könnyen elõfordul, hogy már ezen a ponton ellenkezünk tervével. Késõbb értetlenül rágalmazzuk Teremtõnket, hogy miért nem hajlandó hathatós támogatást

nyújtani? Az ellenkezõ, majd engedetlen emberbõl lesz a legszigorúbb vádló, a legkonokabb rágalmazó. Isten születésünk elõtt elrendel feltételeket, amelyek elhagyása vagy elkerülése hátrányba sodorja az önrendelkezõt. Isten segítsége csak azok által számon kérhetõ, akik folyamatosan keresik és fenntartják Vele a kapcsolatot. A templom és általa az egyház, a gyülekezet, amelyben egyéni és családi életünk megvalósul, ilyen Kõszikla. Tagjai menedéket, oltalmat találnak benne. Isten védelme alatt nem árthatnak az ellenséges cselekmények, az orv támadások, vagy a báránybõrben feszítõ ordasok. Az egyháznak tudatosan kell megélnie menedékhely-küldetését. Ide bemenekülnek az üldözöttek, ha Istenben felismerték a védelmezõt. Jaj, annak az egyháznak, ahonnan elmenekülnek az õrizetre vágyók, vagy ahonnan elûzik a pártfogást keresõt. Valamennyien menedéket kerestünk és keresni is fogunk, tehát tudjuk mit jelent hazaérkezni, biztonságban lenni, az Atyával együtt lenni asztalánál. Az ellenség azért nem veheti be a kõsziklára épült várat, mert Isten áll a bástyán, aki látja a kívülrõl érkezõ támadókat, és a belsõ árulókat. Vannak sziklazúzó próbálkozók, olykor alkalmi sikereket is elérhetnek, de pünkösdi királyságuk ezeknek nevetségesen rövid idejû. Kedves Testvéreim! Isten Igéje egyértelmûen igazolja az egyházépítõk szolgálatát, amelyen gazdag áldás van. Igazolja a célt, amit

megmutat, hitelesíti az utat, amelyen járnunk kell. Feltárja az erõforrást, ahonnan mindig szükségeink szerint részesülünk. Legyen áldott ezért a mi Teremtõnk. Ámen! Percnyi néma csenddel adózzunk azok emlékének, akik már nincsenek közöttünk. Kanizsay László (Szatmár-Láncos), Fórizs Károly (Szaniszló), Botos András (Szalacs), Németi Imre (Egyházkerület nyugdíjasa), Tolvaj László (Mezõbaj), Seres Géza (Angyalkút), Péli Sándor (Szilágylompért), Virág Károly (Szilágyfõkeresztúr). A feltámadás hitével imádkozunk a gyászoló családokért. Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! Gyakran emlegettük az elmúlt hónapokban egyházkerületünk gyülekezeteinek sok sebbõl vérzõ súlyos állapotát. Megint kevesebben vagyunk, megint sokan elkerülnek bennünket, megint szegényebbek vagyunk. Mindez igaz. Kevesebbet beszéltünk arról, hogy ennek ellenére vannak szaporodó gyülekezetek, alakuló belmissziói csoportok és sok pénzt elnyelõ beruházások. A kép közelebbrõl igen képlékeny, változatos és részleteiben olykor ellentmondásos is. Munkatársaim részletezni fogják – adatokkal bõven – egyházkerületünk állapotát. Magam részérõl néhány általános megjegyzést illesztek a diagnózishoz, amelyet miután pontosítunk, remélhetõleg a gyógyítás folyamatába bekapcsolhatunk. A lélekszám alakulását

10. OLDAL tekintve nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az apadás sajnálatos jelensége továbbtart. A szülõföldrõl még mindig sokan távoznak. Azonban korántsem annyian, mint a gyülekezeti jelentésekbõl kitûnik. Vannak egyházfenntartó tagjaink, és van a fenntartást hanyagolók rétege. A népszámlálási adatok és polgármesteri hivatalok kimutatása alapján világosan látszik, hogy egyre több azoknak a gyülekezeteknek a száma, amelyek egyszerûen leírják azokat, akik elmaradnak a befizetésekkel. Ilyen lélekszám-módosításoknak az eredménye, hogy aránylag kicsire zsugorított gyülekezetben magas a templomba járók száma, átlagon felüli a perselyes adakozás, és az alkalmazottak száma is kiemelkedõ. Egyházkerületünkben megvizsgálandó az aránytalanság jelensége. Egyes lelkészek száznál is kevesebb egyháztagot gondoznak, és vannak, akik több ezret. Megfigyelhetõ, hogy a leírt egyháztagok számaránya a nagyobb gyülekezeteknél nagyobb. Ez a szomorú eredmény nem matematikai jellegû, hanem lelkigondozói. Lehetetlen minõségi munkát végezni ott, ahol ezernél több személy jut egy lelkészre. Nincs idõ családot látogatni, kórházban lenni, valamint temetéseket, hétköznapi istentiszteleteket elvégezni. Ajánlom a második lelkészi állás létrehozását minden nehéz terepen, szekták támadási területein, vagy ahol a lelkipásztornak más feladatköre is van. Azok, akik a mai napon idegenkednek ettõl az ötlettõl, rövidesen csodálkozni fognak, hogy milyen áldás van több lelkész szolgálatán, és a gyülekezeti tagok is mennyire hálásak ezért. Nehéz a reformjavaslatokat életre kelteni, pedig mi annak a református egyháznak vagyunk a tagjai, amelyben õseink nagyságrendekkel különb változtatásokat alkalmaztak. Fájó volt számomra, hogy az elmúlt nyári közgyûlésen elmondott javaslatomra egyetlen reakció sem érkezett. Senkit sem érdekelt az a javaslatom, hogy a bankban tartott pénzeink után járó kamatot három éven át fizessük be egy közös számlára, ahonnan a csõd közelbe kerülõ gyülekezeteket segíthetnénk. Még a segítségre váró gyülekezetek részérõl sem fogalmazódott meg egy esetlen kérdés sem. Nem szomorodtam el annyira, hogy ne tennék újabb javaslatot, most ebben az esztendõben is. Ajánljuk fel valamennyien azokat az adóból átírható 2%os összegeket, amelyekhez egyháztagjaink révén jutottunk. Amint a kamat, úgy ez az összeg is olyan profit, amely valóban ajándéknak tekinthetõ. Az egyház fenntartást illik nemcsak a gyülekezet fenntartásának tekintenünk, hanem egyházunk egyetemes fenntartásaként, amit arra ajánlunk, hogy abból távolban élõ testvéreink megsegítésére is jusson. Állítom, hogy a sokat irigyelt nyugati egyházak ezen az úton lettek gazdag, külmissziót folytató, idegenek szükségére is odafi-

PARTIUMI KÖZLÖNY gyelõ közösség. Félõ, hogy az önmaguknak kuporgató gyülekezeteink idõvel a most látható szegény gyülekezetek sorsára jutnak, mert most nem segítenek, akkor pedig már nem lesz, aki segítsen. Jó lenne most megmenteni a végeket, hogy azok eleven részekként maradjanak egyházunkban. Ebben az esztendõben népszámlálásra kerül sor Romániában is. Sokan bírálgatják közéleti tevékenységünket, ennek ellenére egyházkerületünk vezetõsége elsõként szólalt meg, támogatva a népszámlálás ügyét. Felszólítással fordultunk egyházunk tagjaihoz és minden magyarhoz abban az értelemben, hogy vállalja fel mindenki a maga nemzeti, egyházi hovatartozásának kinyilvánítását. Jelenlétünk, számunk, kötõdésünk sok szempontból életbe vágóan fontos. Igyekezzünk nemcsak a népszámlálókat segítenünk pontos adatközléssel, hanem az arra alkalmasakat bátorítsunk népszámlálói feladat végzésére. A közélet aktivistái tájékoztató dokumentumokat ígértek, amint megkapjuk ezeket, azonnal továbbítjuk egyházmegyéink irányába. Üdvözöljük az erdélyi magyar politikai erõk azon határozatát, hogy a népszámlálás ügyében együtt tevékenykednek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a választások befejezõdtek. Ez tény, annak ellenére is így van, ha egyes egyházmegyék fizetési gondjai miatt kétséges az egyházkerületi fõjegyzõ mai megválasztása. Egyházkerületünket senki nem vádolhatja azzal, hogy akadályozta volna az Egyházkerületi Választói Bizottságának a munkáját, vagy ne adott volna helyet a választással kapcsolatos beadványoknak. Valamennyi megkeresést az illetékes bizottságok, az Igazgatótanács, az Egyházkerületi Közgyûlés, a Zsinat napirendre vette, azokat tárgyalta és határozattal lezárta. Ennek ellenére még mindig vannak próbálkozások, amelyek egy ideje azt a látszatot keltik, mintha az egyházkerületi kormányzás törvénytelen lenne. Kijelentem, hogy egyházkerületünk törvényes keretek között mûködik. Minden idõben érkezett panaszt, kifogást megvizsgált, sõt az alázat krisztusi törvénye szerint alávetette magát a határozatoknak és végrehajtotta azokat. Kérem a közgyûlést, hogy az elnökség határozati javaslatát alaposan elemzõ tárgyalás után fogadják el. Szatmári Elemér pusztadaróci lelkipásztor beadványát, amit korábban az interneten nyilvánosságra hozott, közgyûlés elé terjesztem (7. számú melléklet). Egyházkerületünk elsõként vállalta fel a múlttal való szembenézés ügyét. Megköszönöm az Egyházkerület Átvilágító Bizottságának és a levéltár kutatóinak az eddig elvégzett munkát. A közelmúltban a bizottság elnökének meghívására részt vettem az egyik ülésen, ahol felkérésre elmondhattam véleményemet. Jobbító szándékkal megismétlem a közgyûlés elõtt is az elmondottakat, némi kiegészítéssel,

ugyanis azóta is voltak események. Egyházkerületünk átvilágítási munkáját – köztudott – keresztezte szegedi Molnár János kutató mûködése, akinek immár második kötete is megjelent. Sok kifogás merült fel a könyvvel kapcsolatosan. A legégetõbb kérdés talán az volt, hogy egy kutatás eredményét mennyire lehet az érintettek mellõzésével nyilvánosságra hozni. Elõre sejthetõ volt, hogy még sok ilyen és ehhez hasonló könyv fog megjelenni. Mára megtörtént. Kuszálik Péter szamizdat könyvét (A forradalom szikrája) a hét elsõ napján két példányban is megkaptam. Pár napja pedig könyvbemutatóra hívtak: Constantin Mosincat Iredenta Maghiarã la graniþa de vest a României 1920-1940 c. mûvét el is küldve. A 211-214. oldalakon Tõkés Lászlóról és Frunda Györgyrõl döbbenetes dolgokat lehet olvasni. Hol hibáztunk? Az átvilágítás kezdetén volt egy titkosított igazgatótanácsi határozatunk, amit csak részben tartottunk be. Ugyanakkor elmaradt Molnár kutató munkájának az összevetése az egyházi kutatók eredményeivel. Mondhatjuk, hogy ez felesleges, de jogos problémákat vet fel. Egyre többen és hangosabban kérdezik, hogy miért maradt el Tõkés László átvilágítása. Bizottságot felkértem, hogy ejtsék meg volt püspökünk átvilágítását, hiszen a róla szóló anyagot elsõnek szállítottuk le Bukarestbõl. Ha lenne egy igazgatótanácsi határozat, annak értelmében felelni lehetne a Kuszálik Péter és a többiek felvetéseire. Nem értem az okát annak, hogy ez nem történt meg, hiszen a kerület vezetõi voltak az elsõk az elsõ átvilágítást kérelmezõ listán. Molnár János átvilágítását jogosnak látom, mert egyházkerületünk lelkipásztora volt, és lelkipásztoraink sorsát bemutató szerzõ. Ilyen felelõsséget vállaló kiadó és szerzõ átvilágítása elengedhetetlen a megjelenõ könyvek hitelességéhez. Sajnos a megalapozatlan vádaskodások, részigazságok szellõztetése – nemcsak a könyvek nyomán – mindenkit utolért a médiában. A múlttal való szembenézés pozitív hozadéka leárnyékolódni látszik, emberi kapcsolatok romlottak meg, és a jövõre nézve sem bíztató az ügy alakulása. Egyházkerületünk közgyûlését kérem, hogy a fentiek értelmében foglaljon állást ebben az ügyben. Határozati javaslatunkat érdemi kiegészítésekkel elfogadásra kérjük. Végezetül a Kolozsvári Teológiai Intézet elsõ évére beiratkozók számát kérem 2 férfi és 1 nõ, tehát összesen 3 személy részére jóváhagyni. Erre a rendkívüli határozatra szükség van, mert Igazgatótanács – a Teológiával szemben kialakult évekre visszaköszönõ tartozás miatt gerjedt feszültség okán – érdekeltté szándékozza tenni az Egyházkerületi Közgyûlést ebben a döntésben. CSÛRY ISTVÁN püspök

PARTIUMI KÖZLÖNY 7. SZÁMÚ MELLÉKLET

BEADVÁNY

„Mert nincs oly rejtett dolog, ami napfényre ne jõne; és oly titok, ami ki ne tudódnék” (Mt 10,26). A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnökségének Fõtiszteletû Csûry István püspök úr és Varga Attila fõgondnok úr! Alulírott Szatmári Elemér pusztadaróci lelkipásztor lelkiismeretemnek engedve, szolgálati esküm súlya alatt („anyaszentegyházunk törvényeit betartom és betartatom“) és a Kánon 131. §-a 2. bekezdése nyújtotta jogomnál fogva („Az Egyházkerületi Közgyûlés határozatait 30 napon belül közzé kell tenni. Ha a határozat ellen törvényességi kifogás merül fel, azt a közzétételt követõ 15 napon belül írásban jelezni kell az egyházkerület elnökségénél. Az elnökség köteles a törvényességi kifogást az Egyházkerületi Közgyûlés elé visszautalni“) tisztelettel kérem Fõtiszteletû Elnökséget az egyházkerületben kialakult törvényességi válság megoldására az alábbiak szerint: I. A 2010. december 4-én tartott közgyûlés elleni törvényességi kifogások. 1. A közgyûlés egybehívása nem volt törvényes 2. A közgyûlésnek nem volt elnöksége, sem jegyzõi 3. A közgyûlési tagok jó része nem volt hivatalába beiktatva Indoklás: 1. Kánon 128. §-a szerint: A Közgyûlést az Igazgatótanács határozata alapján a püspök és az egyházkerületi fõgondnok, akadályoztatásuk esetén helyetteseik hívják össze. A meghívót a közgyûlés idõpontja elõtt legalább egy hónappal kell kiküldeni a beérkezett jelentésekkel együtt. A Közgyûlés javasolt tárgysorozatát a meghívóban meg kell jelölni. a. A Meghívót Varga Attila fõgondnok írta alá, holott az aláíráskor még csak megválasztott fõgondnoknak sem tekinthetõ, hiszen a választás folyamata az EVB jelentésének elfogadásával zárul le. b. A Meghívó keltezése és a közgyûlés dátuma között nem volt biztosítva az elõírt egy hónap. c. A beérkezett EVB-jelentés nem lett kiküldve. 2. Kánon 112. §-a szerint: „Minden egyházkerületi tisztségviselõ az Egyházkerületi Közgyûlés elõtt esküvel foglalja el tisztségét.“ 2010. december 10-én az eskütételre, ezzel együtt a tisztségek elfoglalására a közgyûlés érdemi munkája után került sor. Addig törvény szerint a még hivatalban levõ Kovács Zoltán fõgondnok, vagy annak helyettese tölthette volna be a társelnöki tisztet. 3. Ugyanez vonatkozik valamennyi kerületi tisztségviselõnek minõsülõ közgyûlési tagra. Összegzés: A 2010. december 10-én tartott egyházkerületi közgyûlés egybehívása és lebonyolítása több ponton nem felel meg a törvényes elõírásoknak. Ezért határozatai érvénytelenek. Szükséges a közgyûlés újbóli összehívása és valamennyi határozat újratárgyalása. Tisztelettel kérem az Elnökség mielõbbi intézkedését e tárgyban. Megjegyzés: Közgyûlést megelõzõen Fõtiszteletû Elnökséget tájékoztattam a felmerült törvényességi hiányosságokról. Lett volna lehetõség legalább részben helyreállítani azokat. Megnyugtató viszont, hogy a III. és IV.

pont figyelembevételével a közgyûlés immár az új kerületi tisztségviselõkkel együtt egybehívható, hiszen azok letették az esküt. Viszont Kovács Zoltán volt fõgondnok neve el sem hangzott egész közgyûlésen. Senki köszönetet nem mondott, meg nem dorgálta, mintha az elmúlt esztendõk nem is lettek volna. Ez az üzenetünk a szolgálattévõknek: dolgozzatok, s mi azonnal elfelejtünk??? II. A 2010. december 17-én tartott igazgatótanácsi gyûlés elleni törvényességi kifogás A Kánon 110. §-a kimondja: „Az egyházkerület tisztségviselõi... az igazgatótanácsosok...“ A 112. §-a szerint: „Minden egyházkerületi tisztségviselõ az Egyházkerületi Közgyûlés elõtt esküvel foglalja el tisztségét." A 2010. december 4-én megválasztott igazgatótanácsosok mind a mai napig nem tettek esküt. Azaz nem foglalták el tisztségüket. Vagyis jelen pillanatban nincs Igazgatótanács. Mely eszerint nem is tarthat gyûlést. Éppen ezért: Tisztelettel kérem a 2010. december 17-én tartott igazgatótanácsi gyûlés valamennyi határozatának semmissé nyilvánítását. Megjegyzés: Miután Igazgatótanács tagjait a törvénytelenül lezajlott közgyûlésen választották meg, így még választott Igazgatótanácsa sincs az Egyházkerületnek. III. Varga Attila egyházkerületi fõgondnok személye elleni törvényességi kifogás Kánon 29. §-a: „Elveszíti tisztségét az a presbiter, aki: e) aki akár házasságkötésénél, akár – vegyes házassága esetén – nemén lévõ gyermekeinek református nevelésében és taníttatásában egyházunk kárára jár el. Ezek a mulasztások és cselekedetek a presbiteri tisztség – presbitériumi vagy fegyelmi határozattal történõ – elvesztését vonják maguk után.“ Egyházkerületi Választási Szabályzat 2. szakasz elsõ bekezdés: „Egyházi tisztségekre általánosan jelölhetõk azok, akik ... az egyházi jogszabályokat tiszteletben tartják". 2. szakasz 3. bekezdés: „Egyházi tisztségekre nem jelölhetõk azok, akik ... presbiteri tisztségüktõl fegyelmi eljárás által megfosztattak“. Két napja jutott tudomásomra, hogy Varga Attila egyházkerületi fõgondnok Mátyás nevû fiúgyermeke a római katolikus egyházban kereszteltetett és római katolikus nevelésben részesült. Éppen ezért, noha megmagyarázhatatlan módon egyházkerületi tisztséget töltött be, Varga Attila nem lehetett a Szatmár-Németi Egyházközség presbitere. Tisztelettel kérem Varga Attila egyházkerületi fõgondnokot, hogy a fegyelmi kivizsgálás megelõzése érdekében azonnali hatállyal mondjon le egyházkerületi fõgondnoki tisztérõl. Megjegyzés: 1. Ha bárki személyes indítékot keres beadványom mögött, tegye. Én továbbra is tisztelem Varga Attila jogászt, politikust, tanárt. De fõgondnoknak el nem fogadom. Aki szûk családjában nem vállalja a református egyház érdekeinek védelmét, nem vállalhatja a nagy családban sem. Sajnálom. 2. Óhatatlanul felvetõdik Sipos „Ursu” Miklós felelõssége. Mint a Németi gyülekezet lelkipásztora nyilvánvalóan tisztában volt Varga Attila családi állapotával. Hallgatott. Ursuként bezzeg nem. Kérni fogom fegyelmi kivizsgálás beindítását. Lehetetlen állapot, hogy a református egyházban egyesek bármit megtehetnek következmények nélkül. IV. Törvényességi kifogás Forró László zsinati tagsága ellen.

11. OLDAL Az Egyházkerületi Választási Bizottság felszólította Forró László megbízott fõjegyzõt (nem tárgyalom fõjegyzõi tisztét, megteszi a Zsinat) és minden más hasonló helyzetben lévõ egyházkerületi tisztségviselõt, hogy a Választási Szabályzat 20. szakasza 4. bekezdése értelmében – miszerint „minden jelölt csak egy tisztségre való jelölést vállalhat“ – mondjon le fõjegyzõi vagy zsinati tagsági tisztérõl. Nevezett a felszólításnak – mindenki mással ellentétben – nem tett eleget. Egyedüliként a Királyhágómelléki Egyházkerületben Forró Lászlónak két választott kerületi tisztsége van. Úgy, hogy maga dicsekedett azzal, hogy idézett bekezdés az õ kifejezett óhajára része a választási szabályzatnak. Rendkívül sajnálom, hogy 2010. december 4-én az eskütételkor nem vettem észre, hogy Forró László zsinati tagként esküt tesz. Magam ott és akkor Isten elõtt álltam. Ellenkezõ esetben bármekkora botrány árán megakadályoztam volna Forró László eskütételét. Tisztelettel kérem Elnökséget, vonja felelõsségre Forró Lászlót etikátlan magatartása miatt, és azonnali hatállyal fossza meg valamelyik egyházkerületi tisztségétõl. Megjegyzés: Kínos, sõt nevetséges az az igyekezet, amivel Elnökség azon az ominózus közgyûlésen mosdatni igyekezett a szerecsent. Forró Lászlónak nincsenek meg az elõírt szolgálati évei. Ezt mindenki tudja. Még két év múlva sem lesznek meg, miután nem töltött be parókusi állást elõadótanácsosként. Papp Géza püspök Kánon 131. §-a alapján joggal emelt törvényességi kifogást – ráadásul határidõn belül – Forró megválasztása ellen. Joggal tevõdik fel a kérdés: miért kell Forró Lászlót minden áron védeni? Kinek az embere? Tõkésé? A szekué? Mit tud, amiért be kell fogni a száját zsíros állással? Mivel tartja sakkban Csûry Istvánt? Miért mondja olyan gyakran Csûry, hogy õ nem valakinek a meghosszabbított keze? Naponta kérdezik mindenhol lelkészek és világiak. Papp Géza beavatkozott a KRE belügyébe? Nincs annál szomorúbb, mint hogy senki nem merte megtenni a kerületben, hogy szót emeljen Forró törvénytelen megválasztása ellen. Fõtiszteletû elnökség! Ott, ahol az egyház három vezetõjébõl kettõ törvénytelenül bitorolja tisztségét, a harmadiknak is el kell gondolkoznia. Én hiszek a csodában, hogy Léleknek erejével, Anyaszentegyházunk érdekében sikerül önzésen, egyéni érdeken, sértõdésen és bosszúvágyon túllépni még a nagyoknak is. Elvárom, hogy mielõbb érdemi lépések történjenek a felsorolt, és minden más törvénytelenség orvoslására. Amennyiben mégsem, úgy kénytelen leszek részben a nagy nyilvánosság elé vinni minden törvénytelenséget és visszásságot, részben pedig minden törvényes eszközt megragadni a törvényesség visszaállítására. Végsõ esetben nem riadok vissza drasztikus lépések megtételétõl sem. De én hiszek a csodában és a Lélek erejében. Jelen beadványom három példányban kerül kibocsátásra: 1. ft. Csûry István püspök részére 2. Varga Attila fõgondnok részére 3. Szolgálati úton egyházmegyénél iktatva. Írtam Pusztadarócon, 2010. december 21-én este, várva a Fény újjászületését. SZATMÁRI ELEMÉR lelkipásztor

12. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY


KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS Fõtiszteletû Közgyûlés! 2010. december 17-én a KRE Igazgatótanácsának alakuló gyûlésén az Igazgatótanács megválasztott közigazgatási tanácsosnak, amelyre a bizalmat ezen az úton is szeretném megköszönni. Ugyanakkor elõre szeretném bocsátani, hogy a 2010-es esztendõt nem közigazgatási szemmel tekintettem, ezért jelentésem esetleges hiányosságai végett szívesen fogadok minden jó tanácsot, útbaigazítást. Közigazgatási jelentésemet Pál apostol tanításával jegyzem (1Kor 12, 20-22, 27). Azért választottam ezt az igét, mert Egyházkerületünk közigazgatási, népmozgalmi, lélekszámi jelentései nagy aggodalomra adnak okot. Nem az úgynevezett természetes fogyásról van szó, hanem arról az egyházközségi elnökségek részérõl tapasztalható lelketlen lélekleírásnak/kihúzásnak a gyakorlatáról, amely merõben ellenkezik mind a Szentírásból tanult felelõsséggel, mind az Anyaszentegyház iránt érzett szeretettel. Szándékos csonkításnak vélem, amelyet szánalmas anyagi megfontolás vezérel. Nem öncsonkítás, hiszen nem a gyülekezet döntése ez, hanem csonkítás, amely a fent nevezett okokra vezethetõ vissza. Így pedig egyszerû a következtetés levonása: sokszor nem hûséges szolgaként van jelen a gyülekezeti elnökség a gyülekezet életében, hanem könyvelõként, gazdasági szervezetként. Egyházunk és Krisztus Urunk megbízása alapján pedig ez bûn, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni. Ezzel a szomorú tanulsággal kellett látni a 2010-es esztendõt, amelynek számadatait hallani fogjuk. Közigazgatási jelentésemet három részre bontva kívánom bemutatni: 1. KRE és Igazgatótanácsi Hivatal történései 2010-ben 2. Egyházmegyei jelentések rövid bemutatása 3. Gyülekezeti körkép 1. EGYHÁZKERÜLETI TISZT- ÉS TISZTSÉGVISELÕK 2010. október 22-én a csonka mandátum lejárta után a KRE Közgyûlése hat esztendõre megválasztotta Csûry István püspököt, Varga Attila fõgondnokot, valamint Forró László fõjegyzõt. Az Egyházkerület bizottságainak tagjai megválasztásra kerültek (lásd Közgyûlés jegyzõkönyvében – Partiumi Közlöny 1/2011). A 2010. december 17-én megtartott Igazgatótanácsi alakuló gyûlésen pedig kinevezték a KRE ügyosztályainak tanácsosait. 2. EGYHÁZMEGYEI JELENTÉSEK A 2010-es esztendõ az egyházmegyék életében is a választásoknak az idõszakát jelentette. Az egyházmegyei választások rendben történtek és ezek eredményeit az illetõ egyházmegye jellemzésekor mutatom be. a. Nagybányai Református Egyházmegye Esperese Varga Károly koltói református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az I. számú mellékletben.

Az esperes tervei között szerepel az EME pénzügyi egyensúlyának megteremtése, a székházkérdés megoldása, gyülekezeti vizitációk folyatása, valamint a kórházlelkészi állás létrehozásának elõkészítése. b. Szatmári Református Egyházmegye Újonnan megválasztott esperese Kovács Sándor egri református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az I. számú mellékletben. Az esperes fõ feladatának tekinti az EME kisgyülekezeti problémáinak megoldását különbözõ források bevonásával. c. Nagykárolyi Református Egyházmegye Esperese Nagy Sándor lelei református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az I. számú mellékletben. Esperes megjegyzi, hogy a lélekszám bevallása az egyházmegye gyülekezetei részérõl nem felel meg a valóságnak. Problémát jelent ugyanakkor a lelkipásztorok közötti feszültség. A jövendõben nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a gyülekezetek pasztorálására. d. Érmelléki Református Egyházmegye Új esperest választott az Egyházmegye Rákosi Jenõ szentjobbi református lelkipásztor személyében. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az I. számú mellékletben. Ebben az egyházmegyében növekvõ lélekszámmal találkozhatunk. Az esperes a jelentésében világossá teszi, hogy az Egyházmegyében mindenkire szükség van. Legnagyobb gondot a gyülekezetek anyagi problémái jelentik, amely a lelkipásztorok fizetésének felvételében jelent nagy gondot. Ez az általános elszegényedéssel, illetve az elrománosodással magyarázható. e. Bihari Református Egyházmegye Megerõsödött hivatalában Mikló Ferenc szalontai református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az Egyházmegye lélekszáma az elmúlt 12 évben 16.343 lélekkel lett kevesebb. Az Egyházmegye feladatának tekinti az evangélium hirdetését a világban, valamint az új szolgálati lehetõségek felkarolását. f. Aradi Református Egyházmegye Új esperest választott az Egyházmegye Módi József ágyai református lelkipásztor személyében. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az esperes az egyházmegye gyászának ad hangot Seres Géza esperes elhalálozása miatt. Az Egyházmegye a KRE missziói egyházmegyéi közül az egyik, ahol a lélekszám, ha kevéssel is, de nõtt. g. Temesvári Református Egyházmegye Esperese Fazakas Csaba Temesvár-belvárosi református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az esperes megelégedéssel nyugtázta, hogy sikeres volt az egyházmegye bekapcsolódása a Szeretethíd programsorozatba. Problémát leginkább a gépkocsik hiánya jelenti, ugyanis a sok szórványgyülekezet végett sokat kell utazni.

h. Szilágysomlyói Református Egyházmegye Új esperest választott az Egyházmegye Szõnyi Levente szilágylompérti református lelkipásztor személyében. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az esperesi jelentésben a templomlátogatások 16%-os arányát látva megfogalmazódik a kérdés: hol van a többi gyülekezeti tag? Az egyházmegye tervei között szerepel az iratmisszió beindítása, honlap létrehozása, valamint a testvérkapcsolatok megerõsítése. i. Zilahi Református Egyházmegye Megerõsödött hivatalában Bogdán Zsolt Zilah-fenyvesi református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az esperes megjegyzi, hogy nagy örömet jelent a Zilahi Református Wesselényi Kollégium I. osztályának a beindítása. Terveik között szerepel a Kollégium oktatási szintjének a fejlesztése. 3. GYÜLEKEZETI KÖRKÉP A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeteinek száma 284. Ebbõl 10 gyülekezet 2500 lélek feletti, 94 gyülekezet 500 lélek feletti és 180 gyülekezet 500 lélek alatti számot mutat. A KRE-ben 273 lelkipásztor szolgál, 254 rendelkezik államsegéllyel és 19 nem. 95 kántor és 223 egyéb alkalmazott van a kerületben. Az Egyházkerület nyugalmazott és elhalálozott lelkipásztorainak nevei a 2. és a 3. számú mellékletben szerepelnek. A népmozgalmi adatok a 4. és 5. számú mellékletben foglalom össze. Tisztelettel kérem jelentésem elfogadását. FARKAS ZSOLT közigazgatási elõadótanácsos KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS I. SZÁMÚ MELLÉKLET KIMUTATÁS az egyházkerület lélekszámának alakulásáról egybevetve az elõzõ esztendei egyházmegyei adatokkal Egyházmegye

Lélekszám 2009.

Lélekszám 2010.

Különbözet

Nagybányai Szatmári Nagykárolyi Érmelléki Bihari Aradi Temesvári Szilágysomlyói Zilahi

17.020 23.402 17.457 21.336 34.416 6.023 6.306 19.856 21.336

16.890 22.579 17.113 23.173 33.341 6.118 6.245 19.298 21.160

-130 -823 -344 1837 -1075 95 -61 -558 -176

167.152

165.917

-1235

ÖSSZESEN

13. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS II. SZÁMÚ MELLÉKLET

KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS III. SZÁMÚ MELLÉKLET

KIMUTATÁS az egyházkerület nyugalmazott lelkipásztorairól Egyházmegye Nagybányai Szatmári Nagykárolyi Érmelléki Bihari Aradi Temesvári Szilágysomlyói Zilahi

Név Fodor Elemér Sámi Vilmos Bozsóky Sándor Maksai Árpád -

31 68 37 79 110 12 5 72 88

54 104 36 54 109 18 28 15 33

85 172 73 133 219 30 33 87 121


ÖSSZESEN

502

451

953

ÖSSZESEN

KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS IV/b. SZÁMÚ MELLÉKLET

ÖSSZESEN

Keresztelés

Teme- Különtés bözet

119 299 187 302 478 57 44 144 160

322 543 349 499 987 179 219 283 304

-203 -244 -162 -197 -509 -122 -175 -139 -144

1790

3685

-1895

KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS V/b. SZÁMÚ MELLÉKLET

KIMUTATÁS a házasságkötések számának alakulásáról


BIHARI EGYHÁZMEGYE NAGYTISZTELETÛ KÖZGYÛLÉSÉNEK

KIMUTATÁS az egyházkerület természetes szaporulat/apadásáról (2010) Egyházmegye

KIMUTATÁS az egyházkerület természetes szaporulat/apadásáról

Házasság-Házasság- Különkötés kötés bözet 2009. 2010. 95 196 103 126 233 26 45 109 120

85 172 73 133 219 30 33 87 121

-10 -24 -30 7 -14 4 -12 -22 1

1.053

953

-100

Egyházmegye Nagybányai Szatmári Nagykárolyi Érmelléki Bihari Aradi Temesvári Szilágysomlyói Zilahi ÖSSZESEN

Szatmár-Láncos Szaniszló Szalacs Egyházkerület Mezõbaj Angyalkút Szilágylompért Szilágyfõkeresztúr


KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS V/a. SZÁMÚ MELLÉKLET

Vegyes Összevallású sen pár

Utolsó szolgálati hely

Kanizsai László Fórizs Károly Botos András (2011) Németi Imre Tolvaj László Seres Géza Péli Sándor (2011) Virág Károly (2011)

Aradi Temesvári Szilágysomlyói Zilahi


Egyházmegye

Név

Nagybányai Szatmári Nagykárolyi Érmelléki Bihari

Érdengeleg Kiskereki Kügypuszta -

KIMUTATÁS a házasságkötések számának alakulásáról Egyezõ vallású pár

Egyházmegye

Utolsó szolgálati hely -

KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS IV/a. SZÁMÚ MELLÉKLET

Egyházmegye

KIMUTATÁS az egyházkerület elhunyt lelkipásztorairól

Természetes KülönSzaporulat/apadás bözet 2009.

2010.

-195 -160 -176 -181 -490 -156 -177 -78 -119

-203 -244 -162 -197 -509 -122 -175 -139 -144

-8 -84 14 -16 -19 34 2 -61 -25

-1.732

-1895

-163

BEADVÁNY Nagytiszteletû Közgyûlés! Alulírott lelkipásztor azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a Nagytiszteletû Közgyûléshez, hogy határozati javaslatban kérje a Kerületi Közgyûléstõl, hogy az eddigi gyakorlattól eltérõen határozza meg alkotó tagjait, figyelembe véve az Egyházmegyék lélekszámát. A Kerületi Közgyûlésnek vannak hivatalból tagjai, és vannak az Egyházmegyék által választott küldöttek. Ezeknek a számán oly módon javaslom változtatni, hogy minden megkezdett 6000 lélek után 1 presbiteri és 1 lelkészi tagja legyen még a Kerületi Közgyûlésnek. Azért a 6000 lelket javaslom kiinduló számnak, mert ennyi a legkisebb egyházmegyénknek a lélekszáma. Javaslatom lényege az, hogy akik nagyobb részt vállalnak a közteherviselésben, azok nagyobb részt is kaphassanak a döntéshozói folyamatokban. Abban a reményben, hogy javaslatom támogatásra talál, Isten áldását kérem életükre és szolgálatukra. Keresztyéni tisztelettel: Nagyszántó, 2011. március 12. SZATMÁRI-GERGELY ELEMÉR lelkipásztor

14. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY


GAZDASÁGI JELENTÉS I. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS. MIBÕL ÉLÜNK? A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a 9 Egyházmegyében csoportosuló 282 gyülekezetbõl áll. A gyülekezetek egyházmegyénként a következõképpen oszlanak meg: - Nagybányai Egyházmegye . . .20 gyülekezet - Szatmári Egyházmegye . . . . . .45 gyülekezet - Nagykárolyi Egyházmegye . . .34 gyülekezet - Érmelléki Egyházmegye . . . . .37 gyülekezet - Bihari Egyházmegye . . . . . . .61 gyülekezet - Aradi Egyházmegye . . . . . . . .20 gyülekezet - Temesvári Egyházmegye . . . .16 gyülekezet - Szilágysomlyói Egyházmegye . .21 gyülekezet - Zilahi Egyházmegye . . . . . . . .28 gyülekezet Gyülekezeteinkben összesen 167.152 (2009-es adat) lélek van nyilvántartva. A gyülekezeteink, egyházközségeink bevételi forrásai 3 fõ csoportba sorolhatók: tiszta egyházi jellegû bevételek, egyházi-gazdasági jellegû bevételek, és más forrásból szerzett bevételek. 1. Tiszta egyházi jellegû bevételek Ide soroljuk a fenntartói járulékot, a perselypénzt, a különadományokat egyháztagoktól, valamint más egyházi szolgálatokért fizetett bevételeket mint a harangdíj, stóladíj, sírhely. Fenntartói járulék A fenntartói járulék, népiesen egyházadó az egyházközségek rendszeres fõ bevételi forrása. Habár az egyház idegenkedik az egyházadó fogalmától, mert elméletileg az egyház a hívek adományaiból tartja fenn magát, mégis egyházfenntartónak az számít, aki rendszeresen és kiszámíthatóan adakozik, vagyis egyházadót fizet. A fenntartói járulék tehát az az elvárható éves összeg, amit egy egyházfenntartó egyháztag – templomba járó vagy sem – be kell fizessen a hitét képviselõ egyház megmaradására. Ezt a presbitériumok évente állapítják meg és ez az összeg jelenleg 50-80 lej/lélek/év, átlagban. Perselypénz A perselypénz a fenntartói járulékot egészíti ki, és a „templomos” egyháztagok rendszeres heti hozzájárulása az egyházfenntartáshoz. Jelenleg a perselypénz éves összesítésben gyülekezetektõl függõen a fenntartói járulék 30-60%-át éri el. Különadományok A különadományok azok az összegek, amelyeket a hívek a fenntartói járulékon kívül akár megnevezett célirány nélkül vagy bizonyos célra fizetnek be. Más, egyházi szolgálatokért fizetett bevételek Ezen bevételek kiegészítik a fõbb egyházi bevételeket, nagyságuk általában a lélekszámmal arányosan alakul. 2. Egyházi gazdasági jellegû bevételek A restitúciós törvények nyomán egyházközségeink különbözõ mértékben földterületekhez, valamint ingatlanokhoz jutottak, vagy kártérítésben részesültek. Ennek nyomán – el-

térõ mértékben ugyan – a földek és ingatlanok minõségétõl és helyezkedésétõl függõen egyházközségeink földjövedelmeket (saját mûvelésbõl vagy árendából), ingatlanokból származó bérjövedelmeket, osztalékokat könyvelhetnek el. Több helyen elõfordul, hogy mezõgazdasági gépek bérlésébõl is származnak bevételek. Az egyházi-gazdasági bevételekhez sorolhatjuk a banki kamatokat, valamint a föld vagy ingatlan esetleg ingóságok eladásából származó bevételeket is. Az iratterjesztésbõl befolyt összegeket is határesetként ide sorolhatjuk, valamint a gazdasági bevételek kategóriájába tartoznak az egyházi vállalkozások jövedelmei is. 3. Más forrásból szerzett bevételek Ezek közé soroljuk a teljesség igénye nélkül a lelkészi és világi államsegélyt, a különbözõ pályázatokat, valamint különbözõ más szervezetektõl (egyházkerület, egyházmegye, más gyülekezetek, külföldi testvérgyülekezetek, cégek, alapítványok, magánszemélyek) kapott segélyeket, támogatásokat, vagy adójóváírásokat. 4. Kiadások Mindezen bevételek teszik lehetõvé egyházközségeink mûködését, azaz a lelkészi és más egyházi szolgák fizetését, dologi kiadások eszközlését és szolgáltatások igénybevételét valamint az egyházi vagyon – ingatlanok és ingóságok – állagmegõrzését, fejlesztését és gyarapítását, valamint a központi járulék kifizetését. II. A PÉNZEK ÚTJA Az egyes egyháztestek – egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerület – mûködéséhez szükséges bevételek különbözõképpen és eltérõ rendszerességgel jutnak el a felhasználókhoz. A bevételek közül kiemelt szerepe van a fenntartói, illetve az ebbõl befizetett központi járuléknak, valamint az államsegélynek. 1. Fenntartói járulék Amint a fentiekben említettem, a fenntartói járulék az egyházközségek fõ és éves szinten rendszeres bevételi forrása. Éves lebontásban nézve viszont a fenntartói járuléknak kimondottan idõszakos jellege van, ami abban nyilvánul meg, hogy a hívek túlnyomó részben az év végén (november-december) igyekeznek teljesíteni az egész évi járulékot, érezhetõ teljesítés mutatkozik még a húsvéti ünnepek alkalmával, az év többi részében pedig nagyon kevés azoknak a száma, akik rendszeresen fizetnek be egyházfenntartói járulékot. Mindez azt eredményezi, hogy tulajdonképpen az év végén befolyt összegekbõl kell kigazdálkodni nagy részben valahogy a következõ évet, vagy a rosszabbik esetben a lelkész csak év végén jut hozzá az eltelt évi fizetésének egy jelentõs részéhez.

2. Központi járulékok A központi járulékok azok az összegek, amelyeket az egyházközségek az általuk bevételezett egyházfenntartói járulékból befizetnek az egyházmegyék, valamint az egyházkerület részére, hogy részben biztosítsák ezek mûködését. A központi járulékokat – mind az egyházmegyeit mind az egyházkerületit – az egyházmegyék vételezik be a gyülekezetektõl, majd az egyházkerületre esõ részt továbbítják az egyházkerülethez. Az éves fenntartói járulék bevételezése általában a következõ év januárja és áprilisa között történik meg, az egyházkerület utolsó láncszemként ebben a pénzügyi folyamatban általában még késõbb jut hozzá ezekhez az összegekhez. 2.1. Egyházmegyei központi járulék Az egyházmegyei központi járulék eltérõ mértékû az egyes egyházmegyében, annak függvényében, hogy az illetõ egyházmegye milyen költségvetési célokat tûz ki és ezeket a célokat az egyházmegyét alakító gyülekezetek képviselõi milyen mértékben támogatják az illetõ egyházmegye közgyûlésében, ahol ez megszabásra kerül. Az egyházmegyei központi járulék, valamint az egyházmegyére esõ államsegély az egyházmegyék nagy részében biztosítja az ott alkalmazottak fizetését, a fennmaradó részt pedig az egyházmegyei közgyûlés által megszavazott más – missziói, segélyezési, fejlesztési – kiadásokra használják fel. A két szórványegyházmegyében – Arad és Temesvár – a központi járulék egyházkerületi része is az egyházmegyéknél marad ezek mûködési kiadásait fedezendõ, ugyanis ezen kis lélekszámú egyházmegyék csupán az egyházmegyei központi járulékból képtelenek biztosítani az esperesi hivatal mûködését. 2.2. Egyházkerületi központi járulék Az Egyházkerület a pénzügyi folyamat utolsó láncszemeként utoljára jut hozzá az egyházfenntartói járulék azon részéhez, ami megilleti. Az egyházkerületi járulékot az egyházkerületi közgyûlés határozza meg, általában a költségvetés elõterjesztése alkalmával. Jelenleg az egyházkerületi központi járulék a következõ táblázat alapján kerül kivetésre (lásd 15. oldal), figyelembe véve a kis lélekszámú gyülekezetek életképességének elõsegítését, de átlagban számolva lélekszám szerint 3,6 lej évente. Ez egyházkerületi szinten évi 550.000 lejt tesz ki. Ebbõl az összegbõl az egyházkerület a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szubvenciójára (fenntartására) fordít hozzávetõlegesen évi 280.000 lejt, a megmaradt részt pedig az egyházkerület többi kiadására fordítja. Az egyházkerületi járulék az egyházkerületi mûködési költségvetés bevételi oldalának átlagban 30 százalékát teszi ki.

15. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY 3. Államsegélyek Az állam a hatályos törvények alapján meghatározott számban támogatja az egyházi alkalmazottak fizetését, mind a lelkészi, mind a nem lelkészi jellegû fizetéseket. Egyházi szakzsargonban ezeket lelkészi és világi kongruáknak nevezzük, így a következõkben ezeket a kifejezéseket fogom használni. A lelkészi kongrua besorolástól (kezdõ, végleges, II. és I. fokozat) és régiségtõl függõen 638-1443 lej között mozog. Sajnos nem minden lelkész részesül állami kongruában, ugyanis a minisztériumi leosztás nem a lelkészek számát veszi figyelembe, hanem a népszámlálási adatok alapján kiszámolja, hogy mennyi jár egy egyháztestnek, így aztán a 280 lelkészbõl csak 249 lelkésznek van kongruája. Ez nem azt jelenti, hogy a többinek nem jár, csak, azt hogy nem jut. Aki „a nem jut” kategóriába kényszerül tartozni, azoknak a lelkészeknek az egyházmegyén belüli pénz visszaosztással biztosítanak egy minimális „államsegélyt” a szolidaritási elv alapján, így tulajdonképpen a 249 számú államsegély oszlik a 280 számú lelkipásztor között. Ezért is minden lelkipásztornak elemi érdeke a soron következõ népszámlálásban aktív részt venni oly módon, hogy szolgálati helyén mindenki biztassa híveit és fõleg a passzív híveket arra, hogy vállalják magyar és református létüket. A lelkészi kongrua havi ügyintézése a bukaresti illetékes minisztériummal az egyházkerület feladata. Az egyházkerület havonta felterjeszti az igényelt kongruát az éppen érvényes leosztásban, ezt bevételezi majd az egyházmegyei kimutatások alapján, kiosztja az egyházmegyéknek, ahol tovább történik a leosztás a lelkészek irányába. Ezek átvételi elszámolása a lelkipásztoroktól kezdve az egyházmegyéken, majd az egyházkerületen keresztül kerül tovább az illetékes minisztériumba. A világi kongruák a megyei tanácsok hatáskörébe tartoznak. Ezek kedvezményezettjei a nem lelkészi jellegû egyházi alkalmazottak (tisztviselõk, kántorok, gondozók, szociális munkások, stb.) és ezeket az egyházmegyék igénylik havonta az illetékes szervektõl. A világi kongrua egységes, beosztástól független és havi 517 lej, plusz az egy fõre esõ járulékok. A lelkészi kongruákhoz hasonlóan ez esetben sincs minden nem lelkészi jellegû egyházi alkalmazottnak kongruája, a lefedettség kb. 75%-os, és ez esetben nem mûködik a visszaosztási rendszer, mint a lelkészek esetében. Mivel a fizetési államsegély a lelkészek esetében a fizetési és járulékos terhek 30-60% közötti fedezetét jelenti fizetéstõl függõen, valamint a nem lelkészi fizetések és járulékos terheik közel 80-90% közötti fedezetét, ezért jelentõsége és pontos folyósítása szinte nélkülözhetetlen nagyon sok egyházközség esetében. Ez egy szomorú tény, de amúgy ez a segítség az állam részérõl kijár, ha figyelembe vesszük a történelmi egyházak vagyonának államosítását és töredéknyi visszaszolgáltatását.

KÖZPONTI JÁRULÉK LÉLEKSZÁM

JÁRULÉK

250 alatt

lélekszám szerinti 3,4 lej

250 – 500

850 lej + a 250 lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,5 lej

500 – 700

1.725 lej + az 500 lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,6 lej

700 – 1.000

2.445 lejt + a 700 lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,7 lej

1.000 – 2.000

3.555 lejt + az 1.000 lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,8 lej

2.000 – 3.000

7.355 lejt + a 2.000 lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,9 lej

3.000 – 4.000


4.000 – 5.000


5.000 felett

19.355 lejt + az 5.000 lelket meghaladó lélekszám szerinti 4,2 lej

III. AZ EGYHÁZKÖZSÉGEK GAZDÁLKODÁSA 1. Összesítés Ha egységben világi vállalatként, vállalkozásként tekintenénk a fenti táblázat összesített adataira, akkor azt mondanánk, hogy ez egy jó

Egyházmegye gyülekezetei Nagybánya Szatmár Nagykároly Érmellék Bihar Arad Temesvár Szilágysomlyó Zilah Összesen

Induló pénztármaradvány 460,200 4,489,757 452,143 490,926 1,246,230 217,527 1,063,775 341,453 478,397 9,240,408

lábon álló, szolid vállalkozás, ugyanis mûködõképes azáltal, hogy a mindennapi mûködésén túl, befektetni, fejlõdni képes és az éves pénztármaradvány által tartalékai is vannak. Ezen nem kell nagyon elcsodálkozni, ugyanis a református egyház a mai napig a kálvinizmus által is meghonosodott és képviselt konzervatív gazdálkodás követõje, vagyis nem nyújtózik tovább, mint amennyire a takaró ér, megpróbál tartalékot képezni, abból fejleszt, a kölcsöntõl eléggé irtózik, ha mégis rákényszerül, rendszeren belül próbálja megoldani. Szöges ellentétben van ez a mai kölcsönbõl fejlõdõ vagy fejlesztett világgal és világgazdasági szemlélettel és lehet jót vagy rosszat mondani, de ez a fajta viszonylagos gazdasági autonómia képezheti megmaradásának egyik titkát. Az egyházközségek számszerû gazdálkodási adatait egyházmegyénként összesítve majd egyházkerületként összesítve az alábbi SZÁMADÁS foglalja magába. Összesítve a 282 gyülekezetünk 9.240.408 lej pénztármaradvánnyal rendelkezett az év elején. A 2010 évben a rendes egyházi tevékenységbõl, ami magába foglalja az egyházfenntartói járulékot gyülekezeteink 11.278.410 lejt bevételeztek, rendkívüli forrásokból (belés külföldi céladományokból, pályázatokból) összesen 7.718.602 lejre tudtak szert tenni, egy-

BEVÉTELEK Rendkívüli egyházi Rendes tevékenység egyházi tevékenység Adományok Pályázatok 1,094,162 433,146 244,140 1,893,396 696,333 282,764 878,454 394,257 600 1,633,519 593,760 353,642 2,465,112 1,803,753 831,760 418,873 224,032 85,743 480,276 224,979 21,414 1,212,267 432,174 309,577 1,202,351 589,948 196,580 11,278,410 5,392,382 2,326,220

Egyházi gazdasági bevétel 110,774 441,763 216,761 519,171 882,440 145,017 450,037 119,590 132,388 3,017,941

Más bevétel 150,302 407,754 265,908 167,775 529,072 589,755 277,405 89,316 91,406 2,568,693

ÖSSZES BEVÉTEL 2,492,724 8,211,767 2,208,123 3,758,793 7,758,367 1,680,947 2,517,886 2,504,377 2,691,070 33,824,054

KIADÁSOK Egyházmegye Fizetés és gyülekezetei járulékok Nagybánya Szatmár Nagykároly Érmellék Bihar Arad Temesvár Szilágyomlyó Zilah Összesen

626,441 1,172,244 698,997 1,072,822 2,073,156 426,205 334,594 817,614 884,262 8,106,335

Egyházmegye gyülekezetei Nagybánya Szatmár Nagykároly Érmellék Bihar Arad Temesvár Szilágysomlyó Zilah Összesen

Dologi kiadások 231,354 402,330 101,006 370,684 744,897 95,996 234,945 104,487 241,438 2,527,137

Igénybevett Segélyek és Beruházások szolgálmás missziói javítások tatások kiadások 183,411 363,650 169,531 334,681 712,327 63,754 198,888 193,659 155,384 2,375,285

Bevételek 2,492,724 8,211,767 2,208,123 3,758,793 7,758,367 1,680,947 2,517,886 2,504,377 2,691,070 33,824,054

137,728 1,269,472 148,425 246,957 462,006 124,498 104,802 174,602 177,521 2,846,011

583,261 1,036,874 460,526 875,697 1,765,684 209,342 892,347 773,404 593,437 7,190,572

Kiadások 1,907,988 4,432,545 1,684,167 3,070,359 6,012,413 960,802 1,798,492 2,227,068 2,192,772 24,286,606

Központi járulékok 145,793 187,975 105,682 169,518 254,343 41,007 32,916 163,302 140,730 1,241,266

ÖSSZES KIADÁS 1,907,988 4,432,545 1,684,167 3,070,359 6,012,413 960,802 1,798,492 2,227,068 2,192,772 24,286,606

Záró pénztármaradvány 584,736 3,779,222 523,956 688,434 1,745,954 720,145 719,394 277,309 498,298 9,537,448

16. OLDAL házközségeink gazdasági bevétele, ami magába foglalja a földjövedelmeket, ingatlan jövedelmeket és más gazdasági bevételeket, 3.017.941 lej volt. A más bevételek címen bevételezett összegek 2.568.693 lejt tettek ki. Összesen gyülekezeteink 24.583.646 lej bevételre tettek szert a 2010 év folyamán, ehhez hozzáadva az induló pénztármaradványt, azaz 9.240.408 lejt, azt eredményezi, hogy gyülekezeteink 33.824.054 lejbõl gazdálkodhattak az elmúlt évben. Fizetésékre és járulékokra 8.106.335 lejt fordítottak, mûködési kiadásokra, amely magába foglalja a dologi kiadásokat és az igénybevett szolgáltatásokat összesen 4.902.422 lejt költöttek, segélyezésre 2.846.011 lejt áldoztak, beruházásokra, azaz javításokra, építkezésre 7.190.572 lejt eszközöltek és végül 1.241.266 lejt fizettek be központi járulék címen. Mindezen kiadások után gyülekezeteink 9.537.448 lej pénztármaradvánnyal zárták az évet. A fenti ténymegállapítások segítségével válaszok fogalmazhatók meg azokra a kérdésekre, hogy tulajdonképpen mit jelentenek ezek a számok. 2. Tényleges gazdálkodási források Ha a táblázatban szereplõ összes bevételbõl, ami egyházközségeink rendelkezésére állt 2010-ben kivonjuk a pénztármaradványt, amit nem költöttek el, vagyis tartalékoltak, kivonjuk a központi járulékokat, amit befizettek az egyházmegyéhez, és végül kivonjuk a beruházásokra, javításokra költött, összegeket megmarad az az összeg, amit az egyházközségek a tényleges fenntartásra költöttek a következõk szerint: 33.824.054 – 9.537.448 – 1.241.266 – 7.190.572 = 15.854.768 lej Ha a fenti eredményt elosztjuk a gyülekezetek számával képet, alkothatunk arról, hogy egy gyülekezet átlagosan véve mennyit fordíthat mûködésre egy évben: 15.854.768 / 282 = 56.222 lej Tehát 56.222 lejt Ha tovább visszük a gondolatmenetet és kiszámoljuk, hogy átlagban véve hány lélekszámú egy gyülekezetünk akkor a következõ eredményt kapjuk: 167.152 lélek / 282 = 593 lélek Tehát egy átlagszámú gyülekezet (593 lélek) 56.222 lejt fordíthat évente fenntartásra, ami havi lebontásban 4.685 lejt jelent. Ez a szám viszont a fenntarthatóság küszöbét jelenti. A gyakorló lelkészek bizonyosan tudják, hogy ez az összeg mit jelent. Egy jóindulattal átlagbérnek számított fizetést és egy minimálbér közeli gondozói vagy kántori fizetést, egy kis rezsit és nagyjából ennyit. Ez az összeg a fenntarthatóság minimuma, ami gondolkodtatóba kell hogy ejtse, fõleg az egyházi elöljárókat a „hogyan tovább” kérdéskörben.

PARTIUMI KÖZLÖNY

Egyházmegye gyülekezetei

Lélekszám

Rendes egyházi tevékenység bevételei ~lej~

Lélekszámra Lélekszámra Befizetett központi esõ központi esõ bevétel járulék járulék ~lej~ ~lej~ ~lej~

Nagybánya

17.020

1.094.162

64

145.793

8,50

Szatmár

23.402

1.893.396

81

187.975

8,03

Nagykároly

17.457

878.454

50

105.682

6,05

Érmellék

21.336

1.633.519

76

169.518

7,94

Bihar

34.416

2.465.112

72

254.343

7,39

Arad

6.023

418.873

70

41.007

6,80

Temesvár

6.306

480.276

76

32.916

5,21

19.856

1.212.267

61

163.302

8,22

Szilágysomlyó Zilah Átlagosan

21.336

1.202.351

56

140.730

6,59

167.152

11.278.410

67,40

1.241.266

7,40

3. Rendes egyházi bevételek és központi fenntartói járulékok A rendes egyházi bevételek összege tükrözi gyülekezeteink egyházfenntartó tagjainak átlagos fizetõkepességét. Ezekbõl a bevételekbõl egy részt a gyülekezetek központi járulékra fizetnek be a felsõbb egyházi szervek mûködésének biztosítására. A fenti táblázat ezt próbálja számszerûen kifejezni. A táblázatból kitûnik, hogy jelenleg ha az összes rendes egyházi bevételt lélekszámra bontjuk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy egy egyháztagunk átlagosan 67,40 lejt áldoz egyházfenntartásra évente, továbbá ebbõl központi járulékra 7,40 lejt fizetnek be a gyülezetek tehát a bevételezett összeg közel 11%-át.

másfél világi alkalmazott (gondozó, kántor stb.) rendelhetõ, akkor az összesítõ táblázatban a fizetési kiadásoknál szereplõ összeg megközelítõleg az egyházi fizetések nettóját jelentik. Eszerint ezt az összeget elosztva a lelkészek számával és kivonva belõle a világi alkalmazott hozzávetõleges fizetését, meg tudjuk becsülni a lelkészi fizetések átlagos szintjét

4. Rendkívüli egyházi bevételek és egyházi beruházások Amint az összesítõ táblázatból kitûnik, az egyházközségek a rendkívüli egyházi bevételeket, vagyis külön adományokat és a pályázati összegeket, összesen 7.718.602 lejt szinte teljes mértékben ( 93%) beruházásokra, tehát templom, parókia más egyházi épületek építésére, javítására fordították 7.190.572 lej értékben. A fennmaradó 7%-ot különbözõ missziói, szociális és ifjúsági programok támogatására.

7. Megállapítások A fenti kimutatásokból elénk táruló általános kép alkalmas az Egyházkerületet alkotó gyülekezetek általános helyzetének megállapítására, ha egységesen tekintünk a Királyhágómelléki Egyházkerületre. Ez az általánosító kép nem a legelkeserítõbb. A valós helyzet viszont jóval árnyaltabb ennél. Igaz az az állítás, miszerint az egyház sem tud sokkal másabb lenni, mint a világ, amelyben mûködik, ezért látnunk kell, hogy az egyházközségek szintjén is végbement egy polarizációs folyamat abban a tekintetben, hogy egyrészt vannak az életerõs nagy gyülekezetek, másrészt pedig a szórvány fogalmát kimerítõ 250–300 lélekszám alatti elöregedõ gyülekezetek nagy számban, és itt nagyjából 140 gyülekezetrõl, vagyis az egyházkerület gyülekezeteinek a felérõl van szó, ahol egy kultúrkörökben népszerûtlen televíziós mûsor mottójával élve „a lét a tét“. Hogy mit hoz a jövõ, abba remélem, hogy beleszólásunk van. Remélem, vannak és lesznek olyan eszközök a kezünkben, hogy ezt a folyamatot legalább meg tudjuk állítani. A mostani egyházvezetés egyik fõ feladata az én meglátásomban, hogy megtalálja azokat a megoldásokat és mellérendelje azokat a tennivalókat, amelyek ezt a folyamatot jó vagy legalábbis élhetõ irányba fordítják ebben a szekularizált társadalomban.

5. Egyházi gazdasági bevételek, más bevételek A gazdasági bevételek – 3.017.941 lej – figyelemre méltó 12%-ot tesznek ki egyházközségeink teljes bevételeibõl. Amint azt a következõ fejezetben is leírtam, a restitúciós törvények nyomán a földek valamint az ingatlanok hasznosításából egyházközségeink egyre több bevételre tesznek szert. Nem elhanyagolható bevételeket jelentettek a más jövedelmek sem, amelyek banki kamatokból, ingatlaneladásokból, kárpótlásokból, 2%-os adójóváírásokból tevõdnek össze. 6. Egyházi fizetések Ha elfogadjuk azt a feltételt, hogy nagy részben a lelkészi és a világi államsegélyek a fizetés utáni járulékok kifizetését fedezik, valamint azt, hogy átlagban egy gyülekezethez

8. 106.335 / 280 = 28.951 lej/év 28.951 / 12 = 2.412 lej/hónap 2.412 – 1.000 (világi alkalmazottak átlagos nettó fizetése) = 1.412 lej/ hó Tehát a lelkészi átlagfizetések nettó 1.412 lej körül mozognak, ami az országos átlag nettó fizetésnek felel meg.

17. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY IV. EGYHÁZMEGYÉK GAZDÁLKODÁSA

BEVÉTELEK

Ha az állami közigazgatási példával élünk, az egyházmegyék a megyei tanácsok szerepét töltik be az egyházi szervezeten belül, tulajdonképpen az egyházi vezetõszerv területi kirendeltségének foghatjuk fel. Ami megkülönbözteti az egyházmegyéket a hasonló állami szervektõl az az, hogy sokkal önállóbb (autonómabb) módón alkotják és ültetik életbe a saját költségvetésüket. Az egyházmegyék fontos szerepet játszanak az egyházpolitika helyi életbeültetésében és gyakorlásában, gazdasági-pénzügyi szempontból pedig kapocsként mûködnek a gyülekezetek és az egyházkerület között. Ügyintézik a lelkészi és nem lelkészi kongruákat mind az Egyházkerület, mind a gyülekezetek felé, bevételezik és továbbítják a központi járulékot, saját missziói programokat éltetnek (kisgyülekezetek támogatása, rendezvények támogatása, oktatási intézmények támogatása), esetenként intézményeket mûködtetnek. Az egyházmegyék fõ bevétele a központi járulék (70-75%), ehhez társul az egyházmegyei alkalmazottak kongruája (15-20%) és esetlegesen kisebb gazdasági és más bevételek (5%). Ezekbõl a bevételekbõl minden egyházmegye biztosítani tudja a mûködését, vagyis az egyházmegyei alkalmazottak kifizetését, valamint a dologi kiadások és igénybevett szolgáltatások árát. Ezen felül minden egyházmegye különbözõ összegeket különít el az éves költségvetésben meghatározott támogatandó célkitûzésekre. V. AZ EGYHÁZKERÜLET GAZDÁLKODÁSA A közelmúltban történt egyházkerületi vezetõváltás bizonyos mértékben változásokat eredményezett az egyházkerület gazdálkodásában. A püspöki hivatalban dolgozó munkatársaknak nagy része az europarlamenti képviselõi iroda alkalmazottjaként folytattak tovább a munkát, ami hatással volt a béralapra. Újraelosztásra került az egyházkerületi Székház PKE illetve Egyházkerület által használt részaránya, amely hatással volt a rezsi kiadásokra, csökkentettük a telefonvonalaink számát valamint új szerzõdéseket kötöttünk a különbözõ szolgáltatókkal, ami hatással volt a megfelelõ kiadásokra, ugyanakkor sikerült a házbérekbõl származó bevételeinket növelni új bérlemények beiktatásával a rendszerbe. A fenti intézkedések nyomán eredményezett költségcsökkentések és bevételnövekedések együttes hatásaként évi közel 150.000 lejt tudtunk a rendszeren belül felszabadítani, arra való törekvésünkben, hogy az Egyházkerület pénzügyi önállóságát megerõsítsük. Természetesen a terveket mindig befolyásolják a tõlünk független tényezõk (lásd kongruacsökkentés, gazdasági válság, kerethiány miatt visszautasított pályázatok, Közel-keleti háborúskodás, az ebbõl fakadó aránytalan energia és üzemanyag áremelkedés stb.), de azért tervezni kell még akkor is, ha csak az a haszna, amit egy ismert közgazdász mondott, aki szerint költségvetéstervezetet azért készítünk, hogy legyen mitõl eltérni. E gondolatmenet mentén terjesztem elõ a 2010. év költségvetési megvalósításait a következõk szerint:

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Tervezet 555.000 461.200 512.000 252.500 118.000 952.000 20.000 0 2.852.700

Kerületi járulék Kiadványok Államsegély Házbérekbõl származó bevételek Térítések Adományok pályázatokból Pénzügyi jövedelmek Rendkívüli bevételek Összesen Átmeneti tételek Összesen

Megvalósítás 384.040 313.495 488.498 312.828 125.173 1.010.892 30.343 83.317 2.748.586 1.104.824

3.853.410

KIADÁSOK 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Személy jellegû kifizetések Dologi kiadások Szolgáltatások Helyi adók (ingatlan, gépkocsi) Teológiai szubvenció Missziói kiadások, támogatások Rendezvények Banki terhek Fizetett kamatok Tagdíjak Más kiadások Összesen Átmeneti tételek Összesen Eredmény

A 2010-es évben az Egyházkerület 2.748.586 lej bevételbõl gazdálkodott. Ha a fenti táblázat számadatait százalékos arányra fordítjuk, akkor az egyes bevételi források a következõképpen járultak hozzá az egyházkerület költségvetési céljainak megvalósításához: -

Egyházkerületi járulék . . . . . . . . . 14,00% Kiadványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11,40% Államsegély . . . . . . . . . . . . . . . . . 17,77% Házbérek bevétele . . . . . . . . . . . . 11,38% Térítések bevétele . . . . . . . . . . . . . . 4,55% Adományok, pályázatok . . . . . . . . 36,77% Pénzügyi jövedelmek . . . . . . . . . . . . 1,10% Rendkívüli bevételek . . . . . . . . . . . . 3,03% Összesen . . . . . . . . . . . 100,00%

Ha a fenti jövedelmekbõl kivonjuk az adományokból és pályázatokból bevételezett összegeket, amelyek túlnyomó részben missziói és gyülekezeti támogatásokra fordítódnak és újra számoljuk a százalékos arányokat, akkor megkapjuk, azt hogy az egyes bevételek milyen arányban járultak hozzá az Egyházkerület szûken vett mûködéséhez a következõk szerint: -

Egyházkerületi járulék . . . . . . . . . . 22,10% Kiadványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18,04% Államsegély . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28,11% Házbérek bevétele . . . . . . . . . . . . . 18,00% Rendkívüli és pénzügyi bevételek . . 13,76% Összesen . . . . . . . . . . . . 100,00%

A tervezett bevételekhez képest a megvalósítás 96,66 % -os azaz 2.748.586 lej volt, de az egyes bevételi tételek tervezett mértéke és

853.000 80.000 742.100 10.600 280.000 800.000 20.000 20.000 30.000 15.000 0 2.850.700

849.427 108.600 665.758 7.275 223.242 791.027 17.408 8.472 20.168 8.367 36.855 2.736.599 1.104.824 3.841.423 11.987

megvalósítása között különbségek mutatkoznak. Az egyházkerületi járulék tervezett 555.000 lej helyett, a megvalósítás csupán 384.040 lej. Ez annak tulajdonítható, hogy választási év lévén a gyülekezetek befizették a 2009-és fenntartói járulék elmaradt részeit, de ezzel ki is merültek, úgy hogy a 2010-es járulékból már egyáltalán nem jutott el az egyházkerülethez szinte semmi. Hasonló helyzet alakult ki a kiadványok esetében is, ugyanis befizetésre került a 2009-es szokványos kiadványok ellenértéke, de sajnos a 2010-es kiadványok szokásos elõlegének befizetése, amit november hónapban szoktak befizetni az egyházmegyék, elmaradt. Az államsegély 25%-os csökkentése 2010. július 1-tõl, az amúgy pontosan bemérhetõ államsegélybõl származó bevételt is megfelelõen csökkentette. Térítésekbõl valamivel többet bevételezett az egyházkerület, de ez nem is csoda hisz az energia árak folyamatosan növekednek. A bevételezett 125.173 lejbõl 82.115 lej a Partiumi Keresztény Egyetemnek, a képviselõi irodának, valamint az orvosi rendelõnek bérbe adott ingatlanrészek rezsiköltségének térítését képezik, 13.776 lej folyt be az öregotthonban lakók nyugdíjszázalékából, 17.582 lej a Lorántffy Egyházi Központ fizetés-hozzájárulásából, 11.700 lej a kántorképzõn és a lelkésztovábbképzõn résztvevõk hozzájárulásából. Pénzügyi jövedelemként könyvelhettük el a folyószámlán lévõ összegek éjszakai (over night) lekötési kamatait valamint kártérítésként kapott Fondul Proprietatea részvénycsomag nyereségrészesedését.

18. OLDAL Adományokból és pályázatokból 1.010.892 lejt bevételeztünk, ezek nagy része átutalásra került a kedvezményezetteknek. A kiemelt pályázati összegeket és adományokat a következõ szervezetektõl nyertük el, támogatásukat ezúton is köszönjük: - Magyarország kormánya . . . . . . . . 225.727 (kis gyülekezetekben szolgáló lelkészek fizetéstámogatása) - Gustav Adolf Werk Alapítvány . . . 226.753 2009-es és 2010-es kifizetések - Magyarországi Református Egyházak Zsinata . . . . . . . . . . . . . . . . 10.223 (Konvent ülés támogatása) - Diakonisches Werk . . . . . . . . . . . . . . 30.776 - Kanadai Presbiteri Egyház . . . . . . . . 28.900 - Magyarországi Ágoston Sándor Alapkezelõ Iroda . . . . . . . . . . . . . . . 135.567 - Amerikai Egyház . . . . . . . . . . . . . . . . 12.063 - Írországi Egyház . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.225 - Magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium . . . . . . . . . . 46.740 (Ingatlan felújításra) - Hollandiai Egyház . . . . . . . . . . . . . . 46.044 (Romamisszió és szociális napközire) - Evangelische Partnerhilfe Alapítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.900 (Partnerhilfe közgyûlés megszervezésére Nagyváradon) - Szülõföld Alap . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46.000 - Budapesti Erdélyi Gyülekezet . . . . . . 3.000 (Kántorképzõ támogatás) - Bihar megyei tanács . . . . . . . . . . . . . . 7.000 - Magánszemélyek . . . . . . . . . . . . . . . . 41.287 - Rheilandi Diakónia . . . . . . . . . . . . . . . 2.878 Rendkívüli bevételeink származtak egy Arad megyei ingatlan eladásából, az egyik szociális nagyváradi garzonlakás értékesítésébõl, valamint az egyik Opel Zafira eladásából. KIADÁSOK A személyi jellegû kifizetések magukba foglalják a fizetéseket, ezek járulékait, valamint az ételjegyeket. Az Egyházkerület kifizetési jegyzékén (stat de plata) szerepelnek az igazgatótanács – egyben a püspöki hivatal – alkalmazottai, valamint az egyházkerületi intézmények öregotthon, cigánymisszió, szociális napközi, levéltár, Szenczi Kertész Ábrahám sajtóház és nyomda, Lorántffy Zsuzsanna egyházi központ alkalmazottai is, a következõk szerint: Igazgatótanács: püspök, fõjegyzõ, 6 elõadótanácsos, 3 titkár (nõ), 2 könyvelõ (nõ), 2 gépkocsivezetõ, 1 osztályvezetõ, 1 takarítónõ, 1 éjjeliõr, 1 kapus, 1 jogi referens, összesen 20 alkalmazott. Az öregotthonban 1 szociális munkás tevékenykedik. A szociális napköziben 1 tanítónõ foglalkozik a 15 gyerekkel. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi központban, amely többek között a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium menzája is, 5 dolgozó, amibõl 3 konyhai dolgozó, 1 ügyintézõ és 1 tisztviselõ (könyvelõ beszerzõ). Az egyházkerületi levéltárban 1 levéltáros van alkalmazásban.

PARTIUMI KÖZLÖNY A Szenczi Kertész Ábrahám Sajtóházban és Nyomdánál dolgozik a Harangszó fõszerkesztõje, 1 tördelõszerkesztõ valamint 1 korrektor-referens. A cigánymisszióban 1 cigánymissziós elõadó végzi a feladatokat. A püspök és fõjegyzõ fizetése, amely tejesen állami finanszírozású bruttó 5.246 illetve 5.018 lej, egy tanácsosi fizetés bruttó 2.200 lej volt, az osztályvezetõ fizetése bruttó 1.450 lej, a többi beosztásban dolgozók fizetése pedig bruttó 650 és 1.300 lejes sávban mozgott. A dologi kiadások a következõképpen alakultak: üzemanyagköltség 78.912 lej, amibõl 50.281 lej az egyházkerület közvetlen költsége és 28.631 lej külsõsöknek kifizetett üzemanyag (igazgatótanácsi tagok, kerületi bizottsági tagok, zsinati tagok, KRISZ stb.) Leltári tárgyak vásárlására 3.042 lej, irodaszer, papír 5.497 lej, protokoll kiadások 3.000 lej, más anyagköltségek 18.149 lej. Szolgáltatásokat összesen 665.758 lej értékben vett igénybe az egyházkerület. A nyomdai szolgáltatások 240.523 lejbe kerültek, a víz, villany, fûtésre 198.975 lejt fizettünk, amibõl 103.736 lej az Egyházkerület direkt költsége, a fennmaradó rész a társult intézmények költsége, amit térítés útján visszavételezünk. A telefon és postaköltségeink 67.121 lejbe kerültek, autóbiztosításra, autójavításra 18.064 lejt költöttünk, az igazgatótanács épületének belsõ felújítása közel 50.000 lejbe került. Egyházkerületi képviseleti összejövetelekre 10.500 lejt költöttünk, házbérre 11.915 lejt fizettünk ki, bedolgozókra 45.460 lejt költöttünk, valamint más szolgáltatásokra (fordítások, szemételvitel, irodagépszerviz, szoftverek, weblap stb.) 33.700 lejt költöttünk. Ingatlanadóra 7.275 lejt fizettünk ki. A Protestáns Teológiai Intézet fenntartásához 223.242 lejjel járultunk hozzá. Missziói kiadásokra valamint egyházközségi vagy személyi támogatásokra 791.027 lejt költöttünk. A fõbb támogatási összegek a következõképpen alakultak: Missziói kiadások, más támogatási összegek - Magyarországi fizetéstámogatás . . . 225.727 kis gyülekezetekben szolgáló lelkészeknek - Gustav Adolf Werk támogatás . . . . 166.972 a kedvezményezett gyülekezeteknek - Élesdi árvaház mûködési költségei . . 46.364 - Zilahi Református Wesselényi Kollégium felújítására . . . . . . . . . . . 30.000 - Nõszövetség támogatása . . . . . . . . . . . 5.000 - Presbiteri szövetség támogatása . . . . . 4.600 - KRISZ támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . 9.030 - Bibliavetélkedõ támogatása . . . . . . . . . . 500 - Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium támogatása . . . . . . . . . . . . 3.700 - RO GAW Alapítvány támogatása . . . . 2.000 - Lelkésztovábbképzõ támogatása . . . . . 1.000 - Kántorképzõ támogatása . . . . . . . . . 13.000 - Karácsonyi csomagok . . . . . . . . . . . . . 8.700 - Halálesetek alkalmából nyújtott gyorssegélyek . . . . . . . . . . . . . 2.500 - Micskei Árvaház támogatása . . . . . . . . . 500 - Nagybányai festõtábor támogatása . . . 3.000 - Michael Haydn Alapítvány támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.000 - Mûemlékvédõ Alapítvány támogatása . . 960

- Hadadi mûemlék templom újraépítésére fordított pályázati összegek . . . . . . . 135.567 - Cigánymisszió és szociális napközi mûködési kiadásaira . . . . . . . . . . . . . 42.500 - Lelkészgyerekek iskolába való utaztatásának támogatása . . . . . . . 4.500 - Öregotthon fenntartási támogatása . . 30.948 - Pro Universitate Partium Alapítvány támogatása . . . . . . . . . . . . . 9.000 - Súlyosan rokkantak szervezetének támogatása . . . . . . . . . . 1.200 Rendezvényekre, konferenciákra 17.408 lejt költöttünk, a banki szolgáltatások 8.472 lejbe kerültek. Összesen 20.168 lejt költöttünk a Nyugdíjpénztár által átvállalt Teológiai szubvenció kamataira és negatív árfolyam különbözetekre és végül 8.367 lejt költöttünk nemzetközi szervezeti tagdíjakra. Költségként könyveltük el a csõdbe ment bérlõktõl behajthatatlan de kiszámlázott összegeket 36.855 lej értékben. A fenti bevételek és költségek mérleg szerinti különbsége egy 11.987 lej pozitív eredményt jelentett a 2010-es évben. A fõbb gazdasági mutatók a következõ képet mutatják 2010. december 31-én: Pozitív eredmény . . . . . . . . . . . . . . 11.987 lej Pénztáregyenleg . . . . . . . . . . . . . . . 69.643 lej Banki egyenleg . . . . . . . . . . . . . . . 378.849 lej Értékpapírok . . . . . . . . . . . . . . . . . 266.430 lej Tartozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694.533 lej - Szállítók felé . . . . . . . . . . . . . . . . . 99.358 lej - Teológia intézet elmaradt szubvenciója . . . . . . . . . 86.000 lej - Evangélikus és Unitárius Nyugdíjintézet felé . . . . . . . . . . . . 62.249 lej - Rövid távú tartozás a Nyugdíjintézet felé . . . . . . . . . . . . 66.603 lej - Hosszútávú tartozás a Nyugdíjintézet felé . . . . . . . . . . . 308.000 lej (hat éves átütemezés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - Állami tartozás . . . . . . . . . . . . . . . 72.323 lej Követelések . . . . . . . . . . . . . . . . . 720.899 lej Értékelve a fenti mutatókat megállapítható, hogy nagyvonalakban sikerült egy törékeny egyensúlyt elérni, ami az Egyházkerület pénzügyi helyzetét illeti. Sajnos az idei év legalább is eddig nem váltotta be a hozzá fûzött reményeinket. A gazdasági válság mintha fokozódna, az anyaországi pályázati rendszer szinte még mûködésképtelen, hiszen Magyarország is pénzügyi nehézségekkel küzd, a nyugati támogatások sem nõttek a remélt mértékben, éppen ezért egyre jobban kezd körvonalazódni az, hogy törekvéseink fõ irányvonala a saját forrásokból megteremtett pénzügyi önállóság kell hogy legyen. Gazdag rokon nélkül az ember csak magára számíthat. De van, hogy gazdag rokonnal is. Tisztelettel kérem a Fõtiszteletû Közgyûlést jelentésem elfogadására. Nagyvárad, 2011. június 6. SALÁNKI LÓRÁNT elõadótanácsos

PARTIUMI KÖZLÖNY

19. OLDAL


MISSZIÓI JELENTÉS Fõtiszteletû Közgyûlés! Kedves szolga- és munkatársak! Megbízatásunk, küldetésünk, missziónk Krisztusi parancsra történik: elmenni és megkeresni azokat, akik még nem hallották az evangéliumot. De egyházon belül, különösen népegyházi struktúrában kiemelt missziós feladat, hogy a gyülekezeteinkhez, sokszor csak névleg tartozókat megpróbáljuk Isten segítségével hitükben megújítani, tudatosítani bennük, hogy gyülekezeti tagságukat aktivizálva az evangéliumot meg is kell élni. A missziót Isten végzi Igéje és Szent Lelke által. De ennek a tudata nem szabad könnyelmûvé tegyen bennünket, hiszen a mi feladatunk a sáfárság, s majd az eljövendõ számadáskor számot kell adjunk a reánk bízottakról. A misszió végzésében jó és követendõ példát találunk, ha Jézus életét megvizsgáljuk. a) Jézus minden idõben kész volt a misszióra. Végezte a missziót akkor is, ha fáradt, éhes, vagy szomjas volt. b) Az Úr mindenki számára kész volt a misszióra. Közösséget vállalt a kivetettekkel, a gazdagokkal is, hogy megnyerje õket az evangéliumnak. Észrevett mindenkit, foglalkozott minden reászorulóval. c) Az Úr kész volt minden módszert felhasználni a misszióra. Prédikált nyilvánosan, ezreknek, erõsítõ berendezés nélkül, bejárva az egész vidéket. Nem panaszkodott a körülményekre. Jézus példája alapján megállapíthatjuk, hogy a misszióhoz lelki látásra, engedelmességre és áldozatra van szükség. Ezeket nekünk is vállalnunk kell. A másik jó példa Pál apostol, az Újszövetség nagy misszionáriusa, aki munkáját nem a sikertõl tette függõvé, hanem a Mester parancsától. Engedelmes akkor is, ha látszólag semmi eredménye nincs, mert „a sáfároktól elsõsorban azt követelik, hogy mindenikük hûségesnek bizonyuljon” (1Kor 4,2). Ezért, hajlandó áldozatot hozni. Tudja, hogy „a misszió nem passzió”, hanem áldozatos munka. A misszió egy parancs. Nem opció kérdése, hanem az egyház a gyülekezet létkérdése: az az egyház, amely nem vállalja a missziót, elõbb-utóbb halálra van ítélve. Vagy missziózunk, vagy meghalunk! És ez a megállapítás a mi egyházunkra is vonatkozik.

A nagy misszióparancs nem ad lehetõséget kifogásokra vagy kivételekre: „Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén õket az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében, tanítván õket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek” (Mt 28,19-20). – Elmenni oda, ahol élnek a híveink. Ki kell mozdulni a parókiákról és néhány programot ki kell vinni a templomokból is. – Szólni hozzájuk, hogy megértsék. Református egyházunknak ezen a területen jó néhány kérdést újra kell, vagy gondoljon és értelmezzen. Hogyan gondozzuk a román ajkú reformátusainkat? Mi legyen azokkal a híveinkkel, akik a vegyes házasságokból születtek és már nem beszélnek magyarul, de reformátusok? A misszió megvalósulásának öt eleme van, ezek mentén fogom bemutatni az egyházkerület elmúlt esztendejét: a. Igehirdetés Azaz a szóban elhangzó megszólítás. Hogyan higgyenek abban, akirõl nem hallottak? S hogyan halljanak róla, ha nincs, aki hirdesse? Nagy felelõsség hárul az ige fölszentelt hirdetõire. Az istentiszteletek látogatottságára nem minden egyes jelentés tér ki, de egy megközelítõleges százalékos arányt ki lehet olvasni: Máramaros: 20,96%. Szatmár: 10, 15, 20%. Nagykároly: 10 és 40% között. Érmellék: 17,68%. Somlyó: 15,97 csak a vasárnapiak a legkisebb 5,2 míg a legnagyobb 30,2%. Zilah: 33,03 halvány növekedés. Bihar: nincs adat. Arad: alig több mint 25%. Temes: csak az ünnepeken résztvettek vannak megadva számokban. Több gyülekezetben nincs vasárnap du. istentisztelet, olvashatjuk szomorúan. Szinte mindegyik egyházmegyei jelentés kitér a bibliaórák áldásos voltára. Sajnos vannak olyan gyülekezetek, ahol ezeket nem tartják meg. Nem lehet hallani az ún. házi istentiszteletekrõl (kiscsoportos) sem bár bizonyára vannak, csak elvétve, pedig saját tapasztalatból mondom, áldásosak lehetnek. Az elsõ keresztyén gyülekezetek gyakorlata ebben példával lát el bennünket. Abban a korban házi összejöveteleket tartottak. A háznép azaz a család központi helyet foglalt el. Jó lenne ezt is megtanulni. Imahetek. Gyülekezeteinkben rendszeresen megtartják az imaheteket a megszokott idõben, bár elõfordul, hogy böjtfõ után is vannak ilyen közösségi alkalmak, egyre több helyen az õszi idõszakban is vannak ima, illetve evangelizációs hetek. Az evangelizáció

áldásos lehetõségét újra fel kell fedeznünk és gyakorolnunk. b. Tanúságtétel A Szentlélek Isten újjáteremtõ és átformáló munkájának a felmutatása. Bemutatása annak, hogy a mai korban is lehet Isten szerinti életet élni, lehet a keresztyén értékrendet követni. Ide sorolom a laikus képzést. Több egyházmegyei jelentés is beszél ennek a szükséges voltáról. Nem csak a presbiteri képzésekre gondoljunk, hanem olyan gyülekezeti munkásokéra, akik majd a lelkipásztor segítségére lehetnek/ lehetnének minden tevékenységben. De gondolkodni kell a gyülekezeti tagok képzésén is, hogy keresztyénségük és református voltuk – bizonyságtételük – látható és érezhetõ legyen a mindennapokban. Sajnos a konfirmációi elõkészítõk hamar feledésbe merülnek. Kerületünk missziói osztálya már dolgozik ezen a kérdésen, remélhetõleg rövid idõn belül ennek látható eredményei lesznek. Reményeink szerint sikerül egy képzési programot, kurzust összeállítani, mely használható lesz a gyülekezetekben. Ez azért is fontos, mert református identitásunkat vállalni kell minden idõben és helyen, gondoljunk csak a közelgõ népszámlálásra, melynek adatai meghatározzák majd egyházkerületünk jövõjét. Tanúságtétel nyilvánul meg a belmissziós szervezeteink tevékenységeiben is: Gyerekmisszió, vakációs bibliahetek, KRISZ, Nõszövetség, PSZ – melyek majd a maguk rendjén beszámolnak ezekrõl. c. Közösség és ennek megélése gyülekezetben és lelkipásztori vagy munkatársi közösségben egyaránt. Közösségeinkre, gyülekezeteinkre jellemzõ az apadás. Egyre kevesebbet keresztelünk. Csak Temes megyei példát említek. Míg 2007ben 68, addig 2010-ben 54 keresztelés volt. Egyre kevesebb esküvõ van, és a házassági áldást igénylõ párok közül a legtöbben vegyes házasságot kötnek. Fenti egyházmegye példáját említeném most is: 2010-ben 33 pár kötött házasságot, 5 magyar 28 románajkúval. Ide soroltam az úrvacsorai közösséget, bár az elsõ ponthoz is tehettem volna. Azért ide, mert a közösség megélésérõl is szól: valakivel, valakikkel egy asztalhoz ülni bensõséges viszonyról árulkodik. A beszámolók arról tesznek bizonyságot, hogy a sákramentumokat rendszeresen kiszolgálják gyülekezeteinkben. A nagyheteket, a bûnbánati heteket azonban több gyülekezetben, bûnbánati napokká szûkültek. A közösséget az egyházunkban sokféle képen lehet megélni és sokféle képen is éljük meg. Dicséretesek azok a kezdeményezések,

20. OLDAL melyek az egész családot szólítják meg, így is bevonva a családokat a gyülekezeti életbe. Sok kisebb programot, közösségi alkalmat kell szervezni, hogy mindenki megtalálhassa a számára megfelelõt érdekeset. Családlátogatások. A beszámolók szerint a lelkipásztorok nagy része végzi ezt a szolgálatot. Több gyülekezetrõl is olvashatjuk, hogy 100%-ban meglátogatták a családokat. A beszámolók szerinti csúcs 1432 család meglátogatása egy év alatt egy gyülekezetben. Szót kell ejteni a munkatársi közösségekrõl is. Elmondható, hogy több egyházmegyében kisköri találkozókat is szerveznek a lelkipásztorok, melynek eredménye kézzel foghatóvá válik a gyülekezetek életében. Beszélnünk kell azokról a közösségi alkalmakról, ahol a presbiteri, diakóniai munkatárs egymással illetve a lelkipásztorral van, illetve lehet közösségben és itt nem a presbiteri gyûlésekre gondolunk. Kevés az ilyen alkalom. A presbiteri szövetség munkatársai egyházkerületünk missziói osztályán keresztül is kérik az egyházmegyék vezetõségét, hogy hadd lehessenek ott a döntést hozó testületekben, illetve más alkalmakon is. Számos gyülekezeti esemény tette szebbé az elmúlt évet. Öröm olvasni az egyházmegyei beszámolókban az ilyen jellegû utalásokat, leírásokat. Kerületünkre nézve a kívülállók sokszor csak a negatív dolgokat említik meg, szinte szuggerálva, hogy nálunk mindig baj van. Lássunk néhány példát: Templomszentelések, egyházi és történelmi ünnepek megünneplése, elszármazottak találkozója, falutalálkozók, konfirmandustalálkozók stb. A beszámolók szerint ezek az ünnepségek nagyon népszerûek, sok gyülekezeti tagot megmozgatnak. Szórványmisszió. Egyházkerületünkben 66 lp. 130 gyülekezetben végzi ezt a tevékenységet. Az általános fogalmazásokban gyakran hallani, hogy összekeverik a nemzeti szórványt az egyházi szórvánnyal, nem minden esetben egy a kettõ. Sajnos a szórványterületek egyre növekednek, a folyamat emberileg megállíthatatlannak tûnik. Fel kell készülni a változásokra. Téves azt hinni és fõleg hirdetni, hogy egyházunkban nincsenek támogatva a szórványok és a kis gyülekezetek. Akár anyagi, akár erkölcsi támogatásról is beszélhetünk felsorolva több példát. CE Szövetség. Egyházkerületünk vezetõsége párbeszédet kezdeményezett a Ce vezetõségével. Felvetõdött a közös munka lehetõsége. Reményeink szerint sikerül megoldani és megbeszélni az együtt munkálkodás lehetõségeit, hogy tevékenységeink egymást kiegészítve és segítve szolgálják Krisztust és az egyházat. Jó lenne nem ellenséget látni egymásban, hanem munkatársakat, akik néha másképp gondolkodnak. Lehetõségek: könyvkiadás, iszákos mentõ misszió, ifjúsági munka, laikus munkatársképzõ, diakóniai tevékenység.

PARTIUMI KÖZLÖNY d. Szolgálat, diakónia A krisztusi életminta követését a társadalmi szükségek enyhítését, az igazságos, felelõs és erõszakmentes közösségi és társadalmi együttélés elõsegítését, és a teremtett világ megõrzésének szolgálatát jelentheti számunkra a diakónia. Egyházkerületünk gyülekezeteiben sokrétû diakóniai tevékenység folyik. A Lámpás alapítványhoz több, mint 30 partnerszervezet csatlakozott. Kerületiek: Élesdi Gyerekotthon. Jelenleg 28 gyereket nevelünk. Szociális napközi. Naponta 18 gyereknek biztosítunk ebédet és délutáni foglalkozáson neveljük õket. Cigánymisszió. A gyerekfoglalkozást, (a du. programot) ezután a Kolozsvári Diakóniai Alapítvánnyal közösen fogjuk végezni, mely átszervezés a cigánymisszió akkreditációját jelenti, valamint költségcsökkenéssel jár kerületünkre nézve. Jámbor-féle Öregotthon. Az elkövetkezõkben fejlesztenünk kell, hogy megfeleljen az elvárásoknak Kórházmisszió. Egyházkerületünk több településén is végzik ezt a szolgálatot, vagy külön lelkipásztor van erre kinevezve, vagy a helyi lelkész végzi, és van olyan is, ahol diakónus látja el ezt a feladatot. Börtönmisszió. Kerületünk területén lévõ börtönökben több-kevesebb sikerrel végezzük ezt a szolgálatot. (A szatmári börtönben minden második pénteken van börtönmissziós szolgálat, melyet Rácz Ervin fiatal lelkipásztor testvérünk végez.) Szomorúan jegyzem meg, hogy a több fórumon megszavazott és elfogadott missziós vasárnapi perselypénzek kerülethez történõ befizetése akadozik (pedig ezeket az összegeket külön kezeljük és vezetjük). Jó lenne komolyan venni, hiszen a jókedvû adakozót szereti és megáldja az Isten. e. Istentisztelet, azaz a liturgia Hiszem, hogy Isten dicsõítése megvalósul minden összejövetelünkön. A dicsõítés sok formája létezik a közösségünkben: gyülekezeti kórusok, ifjúsági kórusok, énekkarok vannak, melyek találkozóját is megszervezik rendszeresen. Több egyházmegyében van lelkészkórus. Gyülekezeteinkben megjelentek a dicsõítõ csoportok. Ha már liturgiáról van szó jó lenne ebben is az egységre törekedni, pontot téve a liturgiai huzavonára és összevisszaságra. Misszió és stratégia!? Egyesek szerint a missziót nem kell tervezni, mert az végsõ soron Isten mûve. Mások úgy vélekednek, hogy az egyházaknak, beleértve e református egyházat is, abba kell hagyniuk a missziójukat, hiszen a mai felvilá-

gosult, uniós világban, a hit magánügy és senkire nem lehet reáerõszakolni semmilyen hittételt. Helyzetfelmérésre, tervezésre, stratégia kidolgozására és természetesen annak megvalósítására nagy szükség van. Lényeges kérdés, hogy egyházkerületünkben átalakítsuk a lelkészjelentéseket. Legyen egy követhetõ egyházmegyei vizitációs kérdõív. Meg kell határozni azokat a pontokat melyek mentén a kerületnek elküldött jelentések elkészíthetõek. Ehhez kérjük mindenkinek az ötletét és segítségét. Missziói stratégiára van szükség!!! Fõtiszteletû Közgyûlés, együttgondolkodásra hívlak benneteket, mert · szükséges az egyház missziói helyzetének, mûködésének, lehetõségeink reális felmérése; · szükséges a missziói célok megfogalmazása; · szükséges a missziói célok megvalósításához a struktúrák kialakítása, megteremtése. Át kell gondolni és értelmezni a református egyház válaszát a mai szekularizált és posztmodern kor kihívásaira. Romániai viszonylatban, ha hinni lehet a felméréseknek (inkább az ortodoxoknak köszönhetõen) a lakosság nagy része vallásos. Azonban tény, hogy a hagyományos, „népegyházi” jelleg maradványai fokozatosan eltûnõben vannak és a következõ néhány évben, évtizedben az egyháznak meg kell küzdenie sok változással. Református egyházunk híveit is érik a csábítások jobbról és balról egyaránt. Régebben szelídebb szektákkal kellett megküzdeni, ma már a neokarizmatikus vonal hódít – itt jegyzem meg, hogy pl. baptista körökben sokkal jobban panaszkodnak mint mi, felmérések szerint onnan többen tértek ki – illetve az amerikás „lufi“-keresztyénség. Újabb kihívás az online misszió lehetõsége is. Van, ahol ehhez hozzászoktak, használják és élvezik áldásos voltát, van ahol az emailt sem tudják kinyitni. Az iratterjesztés, mint misszió több figyelmet igényelne gyülekezetekben és felsõbb szinteken egyaránt. Keresztyén testvéreim! Hiszem azt, hogy aki eddig is megtartott bennünket, ezután is meg fog tartani, de fontos, hogy a mennyei parancsokat véghezvigyük Isten akarata szerint munkálkodva és tevékenykedve. Kérem a Fõtiszteletû Közgyûlést jelentésem elfogadására. Tisztelettel, DÉNES ISTVÁN LUKÁCS generális direktor

21. OLDAL


NÕSZÖVETSÉGI JELENTÉS Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! A 2010-es esztendõ nõszövetségi tevékenységeit, úgy mint az elmúlt húsz esztendõ minden szolgálatát, az a hálaadás határozza meg, amelyet legtalálóbban az 1Sám 7,12 fogalmaz meg egészen pontosan és tömören: „Mindeddig megsegített minket az Úr!“ Az egyházmegyei nõszövetségi jelentések részletesen beszámolnak arról, hogy milyen gazdag azon tevékenységeknek sora, amelyek a nõszövetség küldetését fémjelzik az egyházban az egyházért. Ezért egy rövid eseménynaptárt készítettem a legfontosabb eseményekrõl : 1. Egyetemes imaheti szolgálatok, vendéglátás, háziasszonyi teendõk a vendégváró gyülekezetekben. 2. Március 5-én 18. alkalommal kapcsolódtak be egyházkerületünk nõszövetségei az Ökumenikus Nõi Világimanap megtartásába. (A programot a kameruni asszonyok állították össze.) 3. Március 7-én zászlóavató ünnepséget tartottunk Hegyközkovácsi gyülekezetében. 4. Március 15-én nemzeti ünnepünkön nõszövetségeink is bekapcsolódtak ünnepi rendezvények megszervezésébe. 5. Március 13-án a 10 éves jubileumát ünneplõ Szatmárnémeti Szamos-negyedi templom adott helyet egyházkerületünk nõszövetségi vezetõsége tavaszi találkozójának, ahol igét hirdetett Bak Enikõ Nagybánya-óvárosi lelkipásztor, és elõadást tartott ft. Csûry István püspök Az asszonyi lélek az egyházban címmel. 6. Május 2-án anyák napi ünnepélyre került sor egyházkerületünk gyülekezeteiben, mindenütt megemlékeztünk a keresztyén édesanya Istentõl kapott küldetésérõl, és hálát adtunk az édesanyákért. 7. Május 18-án a Szatmár-Németi gyülekezetben tartottunk megyei nõszövetségi vezetõségi találkozót, és átadtuk Református Gimnázium ballagó diákjai részére a szépen hímzett ballagó tarisznyákat, több mint 100-at, amelyeket nõszövetségeink készítettek el. 8. Május 30-án a Nagyvárad-Csillagvárosi Nõszövetség ünnepelte 60 éves fennállását, ahol igehirdetési szolgálatot végeztem. 9. Június 11-13-án a Dunamelléki Református Egyházkerület Nõszövetsége Tahiban tartott konferenciáján vettem részt igehirdetési szolgálattal, ugyanakkor a Szamosnegyedi Árva Bethlen Kata Nõszövetség pénzbeli adományát adtam át a vörösiszap károsultjainak megsegítésére. 10. Június 28-án a Tiszántúli Református Egyházkerület Nõszövetsége tartotta nyári

konferenciáját Debrecenben, amelyen egy asszonycsoporttal vehettem részt. 11. Július 24-én a Nagybánya-óvárosi református templomban került sor Egyházkerületi Nõszövetségünk XI. Konferenciájára. Erre az alkalomra sikerült egy jubileumi évkönyvet kiadni, amely nõszövetségeink húsz éves tevékenységérõl szól, színes fotókkal. Tartalmazza mûködési alapszabályzatunkat is. Külön köszönettel tartozunk Egyházkerületünk Vezetõségének azért, hogy anyagi támogatást biztosított a könyv kiadásához és így sikerült minden gyülekezetnek egy-egy tiszteletpéldányt eljuttatni. A konferencia témája a királyhágómelléki nõszövetségek újjászervezésének 20. évfordulója volt, valamint nagy elõdök nyomdokaiban, asszonysorsokról, példaképekrõl: Lorántffy Zsuzsanna és Árva Bethlen Kata életútjáról emlékeztünk meg. Csodálatos volt a zászlós bevonulás, amely mindig kiemelkedõ momentuma és a vendégek által megcsodált pillanata konferenciáinknak. Vendégeink voltak: Csûry István püspök úr, dr. Békefy-Röhrig Klaudia és dr. Békefy Lajos Budapestrõl, P. Tóthné Szakács Zita Dunántúlról, Pocsai Vince Kárpátaljáról, Gede Ildikó az Erdélyi Egyházkerületbõl, és képviseltették magukat a Kárpátmedence Nõszövetségei. Közel 1200-an vettünk részt a konferencián. 12. A nyári idõszakban vakációs bibliahetek és ifjúsági találkozók alkalmával asszonyaink fáradhatatlanul vállalták a felszolgálás, sütés-fõzés szolgálatát. 13. Egész éven át látogatták a gyülekezet betegeit, végeztek diakóniai szolgálatot. 14. Szeptember 11-én az Észak-Erdélyi Régió nõszövetségei tartották konferenciájukat a Torda melletti Detrehem-telepen. Örömmel vettem részt ezen a találkozón, hiszen fontos, hogy a két egyházkerület (Erdély és Királyhágómellék) asszonyai ápolják a kapcsolatot egymással. 15. Szeptember 23-26. között a Tiszántúli Református Egyházkerület Berekfürdõn tartotta a Kárpát-medencei imanapi elõkészítõjét, ahol igehirdetési szolgálatot végeztem. 16. Október 20-21-én egyházkerületünk nõszövetségének vezetõsége rendhagyó, õszi találkozón vett részt a Dunamelléki Református Egyházkerület Nõszövetségének meghívására Kecskeméten és Budapesten, ahol diakóniai intézeteket látogattunk meg, és egy rövid parlamenti látogatást is tettünk. 17. December 5-én egyházkerületünk nõszövetségei újra bekapcsolódhattak a Kárpátmedencei református imanap imádkozóinak közösségébe, amelynek 2010-es programját a Tiszántúli Református Egyházkerület Nõszövetségei készítettek elõ.

18. Az adventi és karácsonyi készülõdéseinkbe belefért gyülekezetünk gyermekeinek és idõseinek megajándékozása, meglátogatása és a szeretetszolgálat legkülönbözõbb formában történõ megnyilvánulása. Köszönet illesse a Szatmárnémeti Szamosnegyedi, Nagybánya-óvárosi gyülekezet vezetõségét, nõszövetségét valamint a Dunamelléki nõszövetségek vezetõségét a 2010-es esztendõ kiemelkedõ eseményeinek megrendezéséért. Köszönet a kárpátaljai iskola megmentése javára rendezett gyûjtésért a nyári konferencia résztvevõinek, hiszen több mint 1600 lejt tudtunk átadni támogatásukra. Itt mellékelem az idei nyári konferenciánk programját, amelyet Székelyhídon tartunk 2011. július 23-án, amelyen ismét gyûjtést szervezünk Varga Eliz, a Nagyvárad-réti gyülekezet nõszövetségi tagja számára, aki májátültetésre vár. Mindenkit várunk szeretettel a találkozónkra. Kérem a gyülekezetek vezetõit, a tiszteletes urakat és tiszteletes asszonyokat, presbitereket segítsenek megszervezni asszonyaink utazását, hogy minél többen vehessünk részt a konferencián. Köszönet az elvégzett szolgálatokért. Isten áldását kérem az Egyházkerületi Közgyûlés tagjainak életére, szolgálatára. Szatmárnémeti, 2011. június 10. Tisztelettel:

BOGYA-KIS MÁRIA, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nõszövetségének elnöke

A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS NÕSZÖVETSÉG XII. KONFERENCIÁJA Székelyhíd, 2011. július 23. ÖNKÉNTESSÉG JÉZUS KRISZTUS SZOLGÁLATÁBAN

Program 10.00 Zászlós bevonulás. A konferencia megnyitása: Vincéné Pálfi Judit lp. missziói elõadótanácsos 10.15 Igehirdetés: Ft. Csûry István püspök 10.45 Köszöntések: Bogya Kis Mária lp. egyházkerületi nõszövetségi elnök

22. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY

Rákosi Jenõ esperes, Érmelléki Ref.

12.15 Elõadás. Dr. Gaál Botondné

Egyházmegye, Balázsné Kiss Csilla lp.

Dr. Czeglédi Mária - Tiszántúli

ker. nõszövetségi alelnök

Református Egyházkerüfet

11.00 Helyszínbemutatás–házigazda köszöntõ: Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor 11.15 Elõadás. Prof. Dr. Peres Imre –

Nõszövetségének elnöke: Hit, hûség, növekedés – a református nõk küldetése

Debreceni Református Hittudományi

13.00 Kávészünet

Egyetem, Újszövetségi Tanszék –

13.30 Mûvészi elõadás Zsindelyné Tüdõs

tanszékvezetõ tanára: A nõk szolgálata

Klára írásaiból: Némethi Zsuzsa, Nagy

az apostoli korban

Orbán és Nagy Anikó színmûvészek –

12.00 A Tálentum együttes elõadása

Szatmárnémeti

14.10 Ebédszünet, csoportos beszélgetések, ismerkedés. Gavrucza Tibor lp. festõmûvész akvarell kiállításának, valamint az érmelléki szõttes – kiállítás megtekintése a gyülekezeti házban 15.00 Vendégeink, nõszövetségi vezetõk köszöntõ szavai, új zászlók avatása 15.30 Záró istentisztelet – Úrvacsoraosztás: Soósné Szebeni Noémi lp. – Romániai Keresztyén Nõk Ökumenikus Fórumának elnöke 17.00 Hazautazás


JELENTÉS A KRISZ TEVÉKENYSÉGÉRÕL „Bízd csak azért magadat õ reá és légy békességben: ezekbõl jó származik reád“ (Jób 22,21). Ha az eltelt esztendõkre visszatekintek, joggal állapítom meg, hogy soha sem volt könnyû az ifjúsági munka. És az ifjúság egyházi nevelése a jövõben sem lesz könnyû. Akkor érthetjük meg igazán ezeket a szavakat, ha az ifjúság helyzetét összehasonlítjuk a gyerekek vagy a felnõttek helyzetével. Hogyan éli meg a gyermek a keresztyén életet? Amikor a gyermekkorról beszélünk, elmondhatjuk, hogy nagyon sok minden áll vagy bukik a családon. Milyen neveltetésben részesül a gyermek? A szülõ jár-e templomba vagy sem? Ezeket a kérdéseket feszegetve, azt érezzük, hogy megnõ a szülõ, és a család felelõssége. Ha a szülõ megfelelõ módon neveli gyermekét, és legfõképpen példát mutat gyermekének, szerencsés helyzetben vagyunk. Nem azt mondja: Menjél templomba, hanem kézen fogja és elviszi magával. A személyes példaadás minden korban a legnagyobb tekintéllyel bírt. Ezért is kell fele-

lõsséget éreznünk a jelenlegi gyerekekért vagy a jövendõ ifjúságáért. Úgy gondolom nehéz összehasonlítani az ifjúság helyzetét a felnõttkorral is. Hiszen addig, amíg a felnõtt keresettel rendelkezik, és õ maga osztja be anyagi javait, addig az ifjú nem rendelkezik stabil anyagi jövedelemmel, hanem a szülõtõl kapott zsebpénzét osztja. Az ifjúság érzelmi, értelmi és erkölcsi nevelésérõl sok mindent mondhatnánk. Az eltelt években megszokhattuk, hogy vannak nagyon sikeres ifjúsági programjaink, és kevésbé dicsért programok is. Pár kiemelkedõ programot felsorolnék a teljesség igénye nélkül: – A nagykárolyi egyházmegye ifjúsági majálisa minden esztendõben sikeresnek bizonyult. – A temesvári egyházmegye „Szombati Szabó István szavalóversenye“ szép számban összegyûjtötte az irodalom-kedvelõket.

– Az érmelléki egyházmegye õszi bibliaismereti vetélkedõje rávezette az ifjúságot egyikmásik bibliai könyv tanulmányozására. – A Somlyói Egyházmegye varsolci néptánc-találkozója táncra perdítette a lelkes táncolni vágyókat. Bizonyára minden egyházmegyében voltak kisebb programok vagy táborok, melyek természetessé vagy megszokottá váltak számunkra, de az adott régióban nagy örömöt és felhõtlen kikapcsolódást jelentettek az ifjúságnak. Az ifjúság nagy része a fogyasztói társadalomhoz tartozik, nagy álmokat szõ, de személyes felelõsségünk azt sugallja, hogy alkotóvá vagy termelõvé kell nevelnünk. Fel kell ébresztenünk ifjainkat mély álmukból és munkára kell nevelnünk. Mint minden kor, az ifjúság is átmeneti állapot, de fontos a jövendõ generáció felépítése szempontjából. Adja Isten, hogy így legyen! ECSEDI ÁRPÁD KRISZ-elnök


KATEKÉTIKAI JELENTÉS „Mert te vagy, Uram, reménységem, te vagy Uram, bizodalmam ifjúkorom óta.“ (Zsolt 71,5) Fõtiszteletû Közgyûlés! Református bibliaolvasó kalauzunk mára kijelölt zsoltárrészletében olvasható ez az Ige. Egy idõs ember könyörgése, sõt hitvallása ez a zsoltár. Katekétikai szolgálatunknak tömören összefoglalható célja kell legyen az, hogy minél több, az Anyaszentegyház Ura és feje, Jézus Krisztus által reánk bízott és megkeresztelt református gyermek és ifjú egykoron majd visszanézve életére, tudja elmondani: „te vagy, Uram, bizodalmam ifjúkorom óta“, vagy amit egy kissé késõbb olvasunk ugyanebben a zsoltárban: „Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat.“

Feladatunk és Istentõl kapott lehetõségünk hitvalló református emberek nevelése. Ennek a feladatnak és lehetõségnek három területen lehet és kell eleget tennünk: a gyülekezeti vallásoktatás területén, az iskolai vallásoktatásban és a konfirmációra való elõkészítés szolgálatában. 1. Gyülekezeti vallásoktatás Gyülekezeti vallásoktatás alatt a gyülekezet keretében folytatott vallásórai, vasárnapi iskolai tevékenységet értjük. Erre nézve szerettem is volna pontos statisztikai adatokkal szolgálni, hogy egyházkerületi szinten hány vallásórás korú gyermek van, s ebbõl hány vesz részt a gyülekezeti vallásoktatási tevékenységekben, de sajnos nem érkezett be minden egy-

házmegyétõl pontos adat a vallásórás korú gyermekek számára, vagy a gyülekezeti vallásoktatásban részt vevõ gyerekek számára vonatkozóan. A beérkezett adatok szempontjából is nagy különbség van az egyházmegyék között is, illetve a városi és vidéki gyülekezetek között. A szórványvidékre, illetve a városi gyülekezetekre jellemzõbb, hogy kevesebben, kisebb arányban vesznek részt a gyerekek a gyülekezeti vallásórákon, vasárnapi iskolai tevékenységeken. A gyülekezeti vallásoktatás célja a gyermek gyülekezeti életbe való integrálása, annak tudatosítása, hogy „Jézus Krisztus seregének én is élõ tagja vagyok, és mindörökké az maradok“. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy bár az iskolai vallásoktatás lehetõsége törvény által garantált, ne elégedjünk meg ezzel, hanem

PARTIUMI KÖZLÖNY minden református gyülekezetben, ahol vallásórás korú gyermekek vannak, folyjon a rendszeres, minõségi és szervezett gyülekezeti vallásoktatás. Egyházkerületünk gyülekezeteinek túlnyomó részében van is külön gyülekezeti vallásoktatás, általában a lelkipásztorok, kevesebb esetben a gyülekezet területén szolgáló vagy lakó vallástanárok végzik. A beszámolókban olyan példákkal is találkoztam, hogy lelkipásztor feleségek vagy KRISZ-tagok végzik ezt a szolgálatot, ami szintén jó gyakorlat. Szükséges bõvíteni a lelkipásztor munkatársi körét, de ez a szolgálat legyen mindig a lelkipásztor koordinációja alatt. Mint ahogy az is szükséges, hogy gyülekezeteinkben tudatosítani kell, ez a szolgálat – a jövõ gyülekezetének nevelése – legalább olyan fontos, mint más gyülekezeti tevékenység, s ahogy egyik megyei elõadó kollégám írja: „a gyerekekkel való vallásórai vagy kátéórai foglalkozás legalább olyan fontos a maga helyén, mint a szószéki igehirdetés, a gyülekezeti családlátogatás, vagy a gyülekezet épületeinek a rendbetétele. Nagyon jó lenne, ha presbitériumaink is felismernék, hogy a lelkipásztor elsõdleges feladata a lelkekkel való törõdés, és biztosítanák azt, hogy a lelkipásztor valóban azt tudja tenni, ami a hivatása. Így biztos, hogy több idõ lenne a gyermekekkel való foglalkozásra és az arra való felkészülésre is.“ Javaslatok: 1. Azon gyülekezetekben, ahol van vallásórás korú gyerek, de még sincs gyülekezeti vallásoktatás, ezen tevékenység megszervezése és elkezdése. Az iskolai vallásoktatás nem pótolhatja ezt a szolgálatot. Bár már kértem az erre vonatkozó adatokat, még mindig nem jutottak el hozzám. Fontos egyházmegyei szinteken kivizsgálni: ahol nincs, miért nincs gyülekezeti vallásoktatás. Javaslom elsõ szinten ezt az egyházmegyei vizitációs bizottságok és az egyházmegyei katekétikai elõadók figyelmébe. 2. Egy gyülekezeti vallásoktatási munkaterv elõkészítése, amelyet útmutatóképpen és segédanyagként a gyülekezeti vallásoktatást végzõ szolgálatevõk rendelkezésére lehet bocsátani. Elkezdõdött egy ilyen munka, a nagykárolyi egyházmegyében van egy munkaanyag, amelyet egy éves kipróbálás után az egész egyházkerület rendelkezésére szeretnénk bocsátani, illetve ha még van valakinek kidolgozott, kipróbált gyülekezeti vallásoktatási munkaterve, azt is szeretnénk elérhetõvé, használhatóvá tenni. 3. Mivel egyre jobban elterjedõ gyülekezeti vallásoktatási tevékenység a vakációs bibliaheti tevékenység, amely sok gyereket ragad meg, s tesz a rendszeres gyülekezeti vallásórák résztvevõjévé is, javaslom a lelkipásztori jelentések átdolgozása esetén kerüljön ez is be a kérdések közé: van-e gyülekezetben, milyen gyermeklétszámmal, mikor s milyen munkatársakkal szervezik meg ezt a tevékenységet. 4. A lelkipásztorok továbbképzése a gyerekekkel való foglalkozás területén. Például vallástanárok által, lelkipásztorok elõtt tartott

nyílt órák; vagy lelkipásztorok által egymás elõtt; megbeszéléssel, megyei szinten, esetleg a megyei lelkészi értekezlet gyûlései keretében; a tanulás, a tapasztalatcsere a lényeg. 2. Iskolai vallásoktatás Az iskolai vallásoktatás egy másik nagyon fontos eleme a katekézisnek, amely létszám szempontjából egy jóval nagyobb körét éri el a vallásórás korú gyermekeknek, mint a gyülekezeti vallásoktatás, ugyan is kötelezõ. Nem mondhatjuk el, hogy a megkeresztelt és vallásórás korú gyermekek 100%-ban részt vesznek a református iskolai vallásoktatásban, mivel nem minden gyermek jár vagy járhat magyar iskolába, de jóval több gyerek vesz részt az iskolai vallásoktatásban, mint a gyülekezeti vallásoktatásban. Ezért rendkívül fontos szerep hárul az iskolákban tanító vallástanárokra, illetve lelkipásztorokra. Az iskolai vallásoktatás rendszere már elég jól ki van dolgozva, s folyamatosan történik annak javítása. Rendkívüli lehetõség ez nem csak a bibliai, vallásos ismeretátadásra, hanem a „tanítványnyá tételre“ is. Kerületi szinten is nagyon fontosnak tartom odafigyelni a szolgáló vallástanárokra, de ugyanakkor gyülekezeti szinten is erõsíteni a vallástanárok és a gyülekezetek kapcsolatát. Gyülekezeteink gyerekeinek egy olyan rétegét ragadhatják meg, akikkel a gyülekezeti életben soha vagy alig találkozunk. Javaslatok: 1. Csendesnap vagy csendesnapok szervezése a vallástanárok számára egyházmegyei vagy egyházkerületi szinten. 2. Továbbképzõ tanfolyamok, elõadások szervezése a vallástanárok számára. Tudom, hogy létezik a lelkésztovábbképzõvel együtt. Az ezen való részvételt serkentése, erkölcsi és anyagi támogatása. 3. A Bihari Egyházmegyében elindított, a A vallástanárok önkéntesen vállalt gyülekezeti szolgálatára vonatkozó kiterjesztése az egész egyházkerületre. 4. Az iskolákban tanító lelkipásztorok integrálása a megyei vallástanári értekezletekbe, meghívásuk a rendszeres szakmai, pedagógiai körökbe, munkájuknak szakmai segítése a vallástanárok által. 3. A konfirmációra való elõkészítõ A beérkezett megyei jelentések, a mindennapi tapasztalat és a 2011. január 11-én tartott katekétikai munkaülésünk megbeszélései alapján is elmondható, hogy nagyon sok kérdés, probléma van a konfirmációs oktatás területén. Elkezdve attól, hogy nincs egy kidolgozott és segédanyaggal ellátott kátéoktatási munkaanyag; hogy lelkipásztor- és gyülekezet-, sõt konfirmációs évfolyamfüggõ a tanított káté-, bibliaismereti és énekanyag, hogy kerületi szinten is változó a konfirmandusok életkora, illetve a konfirmációs oktatás idõtartama; lehet folytatni azon, hogy a konfirmációra való elõkészítés nem támaszkodik egy, az azt megelõzõ gyülekezeti vagy iskolai vallásoktatási anyagra és gyülekezeti tapasztalatra. Mert nincs egy

23. OLDAL olyan egységes katekétikai koncepciónk, amely a konfirmációra való elõkészítést már a gyülekezeti és iskolai vallásoktatásra építse rá, s amelyet az ifjúsági munkában, vigyen tovább, mélyítsen el. Továbbá, mert egyre inkább fellazul a konfirmáció gyakorlatában a lényeg, hogy „az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istenbe vetett hitérõl õ maga önként tegyen vallást a gyülekezet elõtt.“ Természetesen, minden egyházmegyében folyik a konfirmációra való elõkészítés, legtöbb esetben két évig tart ez a folyamat, de van, ahol egy vagy még egy év sem. Vannak megkonfirmált ifjaink minden esztendõben, 2010-ben is voltak, bár összesített adatot nem tudok, mert két egyházmegye ezt nem közölte, s valahol nem is ez a lényeg, hanem az, hogy hányan válnak, maradnak aktív, hívõ gyülekezeti tagokká? Ebben a tekintetben pedig, bár nem kérdez reá a lelkészi jelentés, de lehangoló a tapasztalat. Szükség van a konfirmáció reformációjára. Január 25-én tartott katekétikai munkaülésünkön az õszi munkaülésre halasztottuk ezen folyamat elkezdésérõl, lépéseirõl szóló megbeszélést. Tudom, hogy ez egy hosszú folyamat. De el kell kezdenünk. Ennek elsõ lépéseire kiváló alkalmat teremt az, hogy 2013-ban 450 éves lesz a Heidelbergi Káté. Ezen évfordulóra való tekintettel a Temesvári Református Egyházmegye részérõl érkezett javaslatot dolgozta tovább Szûcs Éva katekétikai szakelõadó kollégám, amelyet most javaslatként a Nagytiszteletû Közgyûlés elé is terjesztek (20. sz. melléklet). Javaslat: I. Az Úr 2013-as esztendejében a 450 éves Heidelbergi Káté elõtt tiszteleg magyar református népünk. Az ünnep évében a KREK – a Temesvári Egyházmegye javaslatára, azt kibõvítve – a következõképpen kíván megemlékezni az évfordulóról: 1. A Heidelbergi Káté ünnepi, bõvített kiadása 2. Ünnepi Konfirmációi emléklapok kiadása 3. Pályázatok meghirdetése: 3.1. Heidelbergi Káté oktatási segédanyag írói pályázat 3.2. Gyermek és ifjúsági kategóriában a témához kapcsolódó 3.2.1. irodalmi, 3.2.2. képzõmûvészeti és 3.2.3. informatikai pályázatok kiírása. 4. Konfirmálók vetélkedõje: 4.1. Egyházközségi szakasz 4.2. Egyházmegyei szakasz 4.3. Egyházkerületi szakasz 4.4. Kárpát-medencei Református Egyház szintje – mely egyben egy nagyszabású találkozó is, a 2013-as esztendõben konfirmáltak találkozója.

24. OLDAL Kérjük a Nagytiszteletû Közgyûlést, fogadja el és támogassa e tervezetet, illetve segítségét abban is, hogy e tervezethez elnyerjük a Generális Konvent támogatását. II. Tartassanak megyei szinten szakmai tanácskozások a konfirmációs oktatás kérdéskörében. III. A konfirmációs korosztályra való fokozottabb odafigyelés, a gyülekezeti életbe való

PARTIUMI KÖZLÖNY betagolódás elõsegítése a konfirmációra való elõkészítés mellett más tevékenységek, szolgálatok által: pl. hitépítõ, konfirmációs táborok, a Szeretethíd tevékenységeibe való bevonás, az ifjúsági csoporttal közösen szervezett tevékenységek által, stb. A felsorolt feladatok és célok megvalósításához Isten Szentlelke bocsássa ki mindannyiunk szívébe, gyülekezeteinkbe és egész egyházkerületünkbe „fénylõ világát“, adjon Lelkébõl erõt, úgy, ahogy egyik pünkösdi éne-

künkben énekeltük: „Gerjessz világot elménkben, Önts szeretetet szívünkben, Erõsíts minket hitünkben, És nagy erõtlenségünkben“. (252,4) Nagytiszteletû Közgyûlés, kérem jelentésem elfogadását, tisztelettel SZILÁGYI ZOLTÁN egyházkerületi katekétikai elõadótanácsos


KATEKÉTIKAI OSZTÁLYVEZETÕ BESZÁMOLÓJA Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! A 2010-es évrõl szóló jelentésemet két részre osztva szeretném a Fõtiszteletû Közgyûlés elé terjeszteni. Az elsõ részben a Romániai Református Pedagógiai Intézet munkájáról, a másodikban a közoktatási intézményekben végzett vallástanításról fogok szólni. I. Romániai Református Pedagógiai Intézet Az RRPI tevékenységével támogatta a Református Kollégiumok munkáját. A kollégiumok használatára megszerezte a magyarországi kiadású Egyháztörténelem tankönyv romániai kiadásának jogát, teret adott a kollégiumok vezetõségének a találkozásokra, a minisztériummal együttmûködve szervezte az országos bibliaismereti olimpiát és hathatós segítséget nyújtott az oktatási intézményeknek az egyéb versenyek szervezésében. A közoktatási intézmények számára, akárcsak az eddigi évekhez hasonlóan munkafüzeteket kínált eladásra – önköltségi áron – a különbözõ korosztályok számára. Együttmûködésben az Nevelési minisztérium illetékeseivel elvégezte az oktatást támogató háttér munkákat: tanítási programok revíziója, vizsgaanyagok elõkészítése (érettségi és tanári versenyvizsga). 2010 novemberében a támogató hollandiai OGO Alapítvány meghívására, közösen a budapesti Református Pedagógiai Intézet munkatársaival munkalátogatáson vettünk részt. A látogatás során betekintést nyertünk a hollandiai felekezeti iskolák életébe, valamint az ezeket támogató Pedagógiai Intézet ottani munkájába. Ugyanakkor a magyarországi társintézettel is sikerült közelebbi kapcsolatot teremteni, sõt olyan együttmûködési javaslatok is születtek, melyeknek azóta konkrét eredménye is született: a református óvodapedagógusok szakmai találkozója és csereprogramja. Az elmúlt év változásokat is hozott az Intézet személyi összetételében. Tonk Mária igazgatónõ visszavonult, az így kialakult helyzetet az Erdélyi Egyházkerület Bustya János kollégánk ideiglenes kinevezésével orvosolta. Jelenleg az intézet munkatársai: Bustya János igazgató – református kollégiumok (EREK), Szûcs

Éva – közoktatási intézményekben folyó vallástanítás (KREK), és Zongor Éva – irodavezetõadminisztrátor (EREK). II. A KREK területén folyó iskolai vallástanítás: Szomorúan vettem kézbe az egyházmegyei jelentéseket e közgyûlésre készülõdve. Bár minden évben kértem, hogy az egyházmegyei közgyûlésekre kapjanak meghívást a vallástanárok képviselõi is, bár egyszer egy évben tudjanak beszámolni a munkájukról, örömeikrõl és nehézségeikrõl, látom kérésem nem talál meghallgatásra. Valamikor három egyházmegye is gyakorolta ezt: Bihar, Érmellék és Szatmár. Most megmaradt magnak a Bihari Egyházmegye. Hiszem, hogy a katekétikai elõadó jelentése – már ha van ilyen, mert van ahol még ez is hiányzik – csakis a melléje csatolt vallástanárok munkájáról szóló jelentéssel lesz teljes. Egyházkerületünkben 96 vallástanár végez iskolai szolgálatot. Iskolai szolgálatukat elismerik, ezzel kapcsolatosan nem jelentkeznek problémák, gyülekezetben végzett szolgálatuk, vagy a gyülekezetekbõl való elmaradásukról viszont több esetben is olvasunk. A legtöbb esetben ennek egyszerû magyarázata van. A tanári katedra több egyházközséghez tartozó iskolákból tevõdik össze, így a vallástanár a lakhelye szerinti egyházközségben tud csak gyülekezeti tevékenységet vállalni. Még mindig megállapítható, hogy vannak kommunikációs problémák a vallástanárok és lelkipásztorok között. A bihari egyházmegye már tett erre nézve lépéseket. Közös munkálattal elkészült a vallástanárok gyülekezeti szolgálati minimumát leíró dokumentum. Ezentúl pedig amikor csak lehet közös értekezletet tartanak a megyében. Úgy hiszem, hogy e gyakorlat mintaértékû kell hogy legyen. A vallástanárok képviselõitõl tudomásom van arról, hogy nagyon nagy sikernek örvendenek az iskolások körében a vallásos tematikájú versenyek: rajz és irodalmi versenyek. Három közigazgatási megyében rendeznek hat egyházmegyét érintõ vallás olimpiát. Két katekétikai elõadó is említi, hogy ezeken a rendezvényeken nem vesznek részt azok az iskolák, ahol lelkipásztorok végzik az iskolai vallástanítást.

A szatmári egyházmegye katekétikai elõadója jegyzi le, hogy azokban a gyülekezetekben, ahol vallástanár tanít az iskolában a lelkészi jelentés nem tartalmazza az iskolai vallásórák számadatait. Ennek oka is a kommunikáció hiánya, hisz magam is vallástanár lévén nagyon jól tudom, hogy minden vallástanár azzal kezdi a tanévet, hogy leltározza a tanulókat. Nem hiszem, hogy amennyiben kérték úgy ezen adatokat nem tudták volna a lelkipásztorok rendelkezésére bocsátani. A csökkenõ gyermeklétszám kiélezett kenyérharccá teszi a nem címzetes tanárok számára az iskolai vallásórákat. Egyre nehezebb, nagy odafigyelést és empátiát követel meg, hogy úgy tudjunk bizonyos helyzetekben megoldásokat találni, hogy senkit ne érintsen hátrányosan. Végezetül az érmelléki katekétikai elõadó jelentésének néhány gondolatát ragadnám ki. Nagyon megnyerõ volt számomra a pozitív hozzáállása. Az apadásban megláttat velünk egy talán mások számára fel sem tûnõ lehetõséget. Kisebb csoportokkal kell majd dolgozni, így több figyelem jut az oktatásra, kátéórára, javulhat az oktatás, nevelés minõsége. Felhívja a figyelmet a nagyobb gyülekezetben a korcsoportok szerinti felosztásra, a rendelkezésre álló segédanyagokra és szemléletváltásra szólít fel annak tekintetében, hogy ne akarjuk letudni heti egy órában a vallásoktatást. A vallásórák vonzóbbá válását a felkészülésben, a koncepción alapuló oktatásban és a személyes lelkesedésben látja. Legyen szó vallástanárról, vagy lelkipásztor-tanárról, a fenti gondolatok kell vezéreljenek mind az iskolai, mind a gyülekezeti szolgálatban. Isten áldja meg a szolgálatot végzõ vallástanárokat és tanár-lelkipásztorokat, a reájuk bízott nevelteket és azok családjait. Kérem a Fõtiszteletû Közgyûlést, hogy fogadja el jelentésemet. Nagyvárad, 2011 június 17. SZÛCS ÉVA ügyosztályvezetõ

25. OLDAL


A TANÜGYI OSZTÁLY JELENTÉSE Idei jelentésemet akár optimista felütéssel kezdhetném: február 1-jén érvénybe lépett az 1/2011-es Tanügyi törvény, melynek elsõ cikkelye kimondja, hogy az oktatási rendszer állami, magán és felekezeti. Formailag benne van tehát az, amire az Alkotmány kötelezi a törvényhozót, ám a cikkelyek egyáltalán nem következetesek a háromféle alternatíva megkülönböztetésében, sõt a két utóbbit összemossák (lásd 60. cikkely), vagy a felekezetit egyszerûen kifelejtik (lásd. 21, 61, 69, 83, 92, 101 cikkelyek, stb.). Eddigi tanácskozásainkon többen felvetették, hogy a magán és felekezeti oktatás összemosása akarattal történik, jogi huncutság van benne: az 1. cikkelyben tulajdonképpen csak kettõs tagolás van a felsorolásban: „…sistemul naþional de învãþãmânt de stat, particular ºi confesional” – vagyis a két utóbbi egyazon kategóriába esik. Helyesebb lett volna a „ºi” kötõszót elhagyni, és vesszõkkel jelezni a háromféle alternatívát: „învãþãmânt de stat, particular, confesional”. (Arról nem is szólva, hogy méltatlan a felekezetit az utolsó helyre tenni. De ezt is mindhiába reklamáltuk annakidején). A kétféle alternatíva összemosását jól példázza, hogy egyazon alcímen és egyetlen cikkelyben tárgyalja õket a törvény . Egyetlen cikkely, néhány sor sor jut a felekezeti és magánoktatásnak, miközben a törvény a legapróbb részletességgel szól a speciális, a katonai vagy a sportiskolákról, több oldalon át. A 19-es cikkely (5) bekezdése szakmailag igencsak vitatható, hiszen meglévõ egyházi iskoláinkat „állami felekezeti oktatási egységnek„ nevezi. Ezekrõl az „öszvér-intézményekrõl“ hat hónapon belül el kell döntenünk, hogy hova soroljuk be õket. Sorsukról kormányhatározat dönt az egyházak és a minisztérium egyeztetése alapján. Jelzem a meglévõ egyházi iskolák besorolása körül máris megoszlanak a vélemények. Húsz évi küzdelmünk a felekezeti oktatásért kárba veszhet. Terveink a rendszer bõvítésérõl szintúgy. Hacsak nem sikerül a törvény alkalmazásának módszertanát közösen kidolgozni és elfogadtatni. Jelenleg ezen dolgozunk. Az elsõ alkalmazási szabályok, illetve kormány határozat-tervek már el is készültek. A legkényesebb kérdés természetesen a finanszírozás. A 101-es cikkely (1) és (2) bekezdése szerint a felekezeti iskoláknak joguk van az alapfinanszírozáshoz. Az alapfinanszírozás a diáklétszám szerinti fejkvóta összegét jelenti s abból a fizetéseket, járulékokat, fogyó eszközöket, szolgáltatásokat, kisebb javításokat, stb. lehet fedezni. A törvény 105-ös cikkelyében legszembetûnõbb az egyházi iskolákkal szembeni diszkrimináció, hiszen az ún. kiegészítõ finanszírozást a törvény betûje szerint csakis az állami iskolák kaphatják meg. Így aztán többek között nagyobb beruházásra, bentlakás fenntartására, ösztöndíjra, ingázó-pénzre stb. nem kapunk költségvetési támogatást az államtól.

Nos, akkor mi a jó az új törvényben? · A kétes megfogalmazás ellenére is elõrelépés, hogy „az elismert felekezeteknek jogukban áll felekezeti oktatási rendszert szervezni, saját magánoktatási egységeik és intézményeik létrehozása és adminisztrálása által“ (15. cikkely). · A tanintézmény igazgatóját a fenntartó nevezi ki, errõl tájékoztatja az illetékes megyei tanfelügyelõséget. · Az egyházak minden szinten létrehozhatnak oktatási intézményeket, bölcsõdétõl egyetemig. · Az a kitétel, hogy „a finanszírozás követi a tanulót”; az alapfinanszírozás alanyi jogon jár, a támogatás feltételeirõl viszont kormányhatározat dönt (60. cikkely). · Konzorciumok jöhetnek létre, így aztán visszaállítható a nagyhagyományú református partikula-rendszer. · Megvan a sajátos identitású református intézmény-rendszer kiépítésének a lehetõsége. Egyházkerületünk vezetõsége, döntéshozó testületei húsz évi kemény küzdelem után – véleményem szerint – csakis a teljes körû felekezeti oktatás mellett kell, hogy kitartsanak. Nem mondhatunk le meglévõ iskoláinkról, azok mûködését az egyháznak kell meghatároznia, vezetõik, tanári karuk alkalmazását továbbra is mi magunk kell biztosítsuk, az iskolaszék/vezetõ tanács nem mûködhet az alapító egyház kizárásával. A törvény mellé ezért kellenek számunkra elõnyös alkalmazási szabályrendeletek. REFORMÁTUS ÓVODÁINK Az egyházmegyék, egyházközségek kezdeményezésének köszönhetõen az elmúlt években örvendetesen növekedett a református óvodák száma. Jelenleg az egyházkerületben református óvodák vagy óvodai csoportok mûködnek a következõ helységekben: Nagyváradon, Szatmáron, Mezõtelkiben, Biharszentjánoson, Érmihályfalván, Zilahon, Székelyhídon, Árpádon. Óvoda-indítási szándékukat több egyházközség is jelezte a Tanügyi törvény megjelenése után: Tasnád, Domahida, Resicabánya, Lugos. E helyrõl is biztatjuk az egyházközségeket, hogy ahol megfelelõ infrastruktúra található, indítsanak óvodai, elemi iskolai csoportokat, különös tekintettel a szórványosodó helységekre, ahol hitünknek és anyanyelvünknek megmentése nem lehet számunkra közömbös. Az óvodaalapítás, de fõként a fenntartás, finanszírozás majdnem minden esetben helyi alkuk eredménye volt (egyház, önkormányzat, állami tanügyi hatóság). Az általános képlet szerint az infrastruktúrát az egyház, a fizetéseket az állam vagy az önkormányzat biztosítja. A rezsiköltségek, karbantartás vonatkozásában szinte annyiféle megoldás van, ahány óvoda mûködik. Ez derült ki azokon a vizitációs alkalmakon, amelyeket egyházkerületünk vezetõsége tartott. A mostani Tanügyi törvény jobb feltételeket teremtett az egyházi intézményalapításhoz. Éljünk ezekkel!

Három KÖZÉPISKOLÁNK igazgatóinak beszámolóiból a következõket emelhetjük ki: · Megszilárdult a tanári kar, az iskolákban a címzetes tanárok száma 60-70% között van. · Kiépült vagy kiépülõben van a teljes vertikumú rendszer az óvodától az érettségiig. · Az oktatói–nevelõi tevékenység jó körülmények között zajlik. Szatmáron sok évi huzavona után visszaköltöztünk a saját épületünkbe; a Lorántffy gimnáziumban pályázati pénzbõl most folyik az épület teljes rehabilitációja; Zilahon még nem vagyunk a saját épületünkben, de az iskola számára kiutalt épületben jelentõs munkálatokat sikerült elvégezni az utóbbi idõben, elemistáink például városi szinten is a legkiválóbb körülmények között tanulnak. · Az oktatói-nevelõi tevékenység egyik mutatója az érettségi és a továbbtanulás. E vonatkozásban a következõ a helyzet: – Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium – érettségire jelentkezõk száma: 34, sikeres érettségizõk száma: 28, sikertelen érettségizõk száma: 6, továbbtanulók száma: 14. – Szatmári Református Gimnázium – érettségire jelentkezõk száma: 115, sikeres érettségizõk: 107, sikertelen érettségizõk száma: 8. – Zilahi Református Wesselényi Kollégium – érettségire jelentkezõk száma: 112, sikeres érettségizõk száma: 99, sikertelen érettségizõk száma: 13, továbbtanulók száma: 45. · Az iskolák keresztyén-református szellemiségét a tantervi kereteken túl a tanári kar hozzáállása, az iskolalelkészek és vallástanárok munkája kell hogy biztosítsa. E vonatkozásban beszédes a tanulóknál a különbözõ versenyeken, rendezvényeken nyújtott teljesítménye. Ilyen megmérettetésekbõl – hála Istennek – sok volt az elmúlt tanévben is. Ezek közül csak egyet emelek ki: az Országos Ökumenikus Vallásolimpián „taroltak“ a református kollégiumok, közöttük a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanintézményei: két elsõ, két második díj és öt dicséret jutott nekik az országos megmérettetésen. · A demográfiai hullámvölgy ellenére is biztosított az utánpótlás: a következõ tanév elsõ illetve ötödik osztályaiba megfelelõ számban jelentkeztek tanulók, sõt néhol túljelentkezés van. · Bõvültek az iskolák külkapcsolatai, fõleg anyaországi testvériskolákkal. Az Apáczai Alapítvány által meghirdetett program szerint ebben a vonatkozásban újabb lehetõségek nyílnak a kölcsönösség szellemében. · Nehéz lenne felsorolni azokat a rendezvényeket, versenyeket, gyülekezeti „kiszállásokat”, irodalmi összeállításokat, megemlékezéseket, sport vagy mûvészeti eseményeket, melyeket iskoláink szerveztek vagy azokon részt vettek. A jelentés mellékletét képezõ igazgatói beszámolókban ezekrõl bõségesen olvashatunk. · Értékelendõ iskoláink vezetõségének azon törekvése, hogy rendezvényeiken igyekszenek keresztyén-református és nemzeti értékeink megtartására, továbbadására és fejlesztésére. Ezen a területen egyre több a tennivaló, hiszen a globalizáció és a szubkultúra egyre

26. OLDAL jobban támad és igen nehéz küzdeni ellene. Az egyre silányabb zene hatása ellen (manele, stb.) csakis népdalaink, zsoltáraink szakszerû és a fiatalokat megnyerõ tanításával küzdhetünk. S ez nem feltétlenül csak a zenetanár és a vallástanár feladata. Az sem mindegy, hogy külsõségeinkben hogyan jelenünk meg. Öröm nézni a lorántffysokat amikor egyenruháikban megjelennek az ünnepi alkalmakon, egyáltalán van az iskolánknak olyan ismertetõ külsõ jele, ami csakis az övék. Még az sem mindegy, hogy a ballagók milyen színvonalú és minõségû tablót vagy kicsengetési kártyát készítettnek. · Az évek során kialakult az a támogatói és ösztöndíjrendszer, amely a tanulókat anyagiak terén hivatott segíteni: a három középiskola 200 tanulója immár hat éve részesül az egyházkerület tanügyi osztálya által közvetített Töndury Alapítvány ösztöndíjából. Ezen kívül sokféle ösztöndíj típus mûködik: Szatmáron a Fekete Vasudvar ösztöndíj, Kisvárdai ösztöndíj, Cleveland-i bentlakás támogatás, Pécsi Norbert ösztöndíj, állami szociális és tanulmányi ösztöndíjak; Zilahon a Tõkés Alapítvány ösztöndíja, Szaleczky Lajos ösztöndíj, állami és szociális ösztöndíjak; Nagyváradon a Kossuth Klub, a Bihari Egyházmegye, valamint állami szociális és tanulmányi ösztöndíjak. A Kárpát-medencei református iskolák összetartozását fémjelzõ gyûjtési akcióra került sor tanintézményeinkben a Generális Konvent felhívására: erdélyi-partiumi iskoláink diákjai – kicsik és nagyok – a kárpátaljai négy református líceum támogatására jelentõs összeget gyûjtöttek össze. Három középiskolánk a következõ összegekkel járult hozzá a tanügyi diszkriminációval sújtott kárpátaljai testvérintézmények fenntartásához: Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium: 1.836 RON, 1.000 HUF; Szatmári Református Gimnázium: 1.680 RON, 2.000 HUF; Zilahi Református Wesselényi Kollégium: 720 RON. A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM Az Egyházkerület által alapított egyetemünk a 2010/2011-es tanévben továbbra is három karral mûködik: bölcsészettudományi, közgazdaságtudományi és mûvészeti karokkal. A 2008ban elnyert akkreditáció lehetõvé tette a bolognai rendszer kiteljesítését: a BSC alapfokú mellett négy mesteri szakon biztosítjuk a képzést. A Partiumi Keresztény Egyetem életében örömteli eseményre került sor néhány nappal ezelõtt: a Nagyvárad-újvárosi templomban egyetemünk 11 alapszakának és 3 mesteri képzésének 326 végzõs hallgatója „elballagott.” Immár õk is csatlakoztak ahhoz a több ezer szakemberhez, akiket húszéves fennállása óta tanintézményünk útjukra bocsátott. Végzettjeink jó részétõl tulajdonképpen nem búcsúzunk, hiszen a bolognai rendszer keretében szintén a PKE-n folytathatják tanulmányaikat. A Partiumi Keresztény Egyetem a 2011/2012-es tanévtõl több új alap- és mesteri képzés indítását tervezi. Az akkreditációs bizottság a közelmúltban hagyta jóvá a Vallástudományok mesteri képzés dossziéját és a Bank és pénzügy elnevezésû alapszak akkreditálása is folyamatban van. A két említett képzésen kívül Az óvodai és elemi oktatás peda-

PARTIUMI KÖZLÖNY gógiája (Tanítóképzõ) alapképzés beindítása is szerepel a tervek között. A mesteri programok kínálata is több új képzéssel fog gazdagodni a közeljövõben. A már engedélyezett Filozófia és mûvészet a nyilvános térben, Kortárs politikai filozófia, Európai szociálpolitikák, Többnyelvûség és multikulturalitás és a jóváhagyott Vallástudományok mesteri képzéseken túlmenõen a Partiumi Keresztény Egyetem tervei között a következõ mesteri képzések indítása szerepel: Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, Zenemûvészet az audiovizuális kultúrában, továbbá Képzõmûvészet-grafika: Vizuális kommunikáció. Megtörtént az egyetem felmérése abból a célból, hogy megszerezzük az országos oktatóitudományos minõsítést. A Partiumi Keresztény Egyetem több nemzetközi projektbe kapcsolódott be a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 (HURO) keretein belül. A különbözõ HURO projektek révén számos kiváló tudományos konferenciára került sor a 2010/2011-es tanévben. Jó példa erre a közelmúltban lezárult ENRI – Európai, nemzeti és regionális identitás – elmélet és gyakorlat címû projekt, vagy a leginkább CEPEVITként ismert A centrum-periféria viszony átalakulásának határmenti perspektívái a kulturális regionalizmus és a kortárs vizuális kultúra kontextusában elnevezésû projekt. Az új tanügyi törvény értelmében, más egyetemekhez hasonlóan a Partiumi Keresztény Egyetem is komoly változásoknak néz elébe, melyek az elõírt határidõig az egyetemi charta érdemi módosításában fognak megjelenni. A törvény centralizáló jellegû, az állami egyetemek sémájára épülõ szövegében meg kell találnunk azokat a fogódzkodókat, amelyek a jövõben is biztosítják az egyetemalapítók jogkörét, egyházi alapítású egyetemünk keresztény szellemiségét. A Vezetõtanács továbbra is az egyetem azon vezetõ testülete kell maradjon, amely az alapítók akaratát, a Pro Universitate Partium Alapítvány által meghatározott célok megvalósítását hivatott képviselni és szavatolni, stratégiai, irányítói, felülvigyázói és ellenõrzési jogkörrel rendelkezik az egyetem egész tevékenységét illetõen. A Vezetõtanácsot a Pro Universitate Partium Alapítvány kurátorok illetve az Egyetem vezetõsége alkotják. A Vezetõ Tanács alelnöke Tolnay István egyházkerületi elõadótanácsos, aki az egyetem elnökének távollétében az ügyvezetésre kapott megbízást. A Pro Universitate Partium Alapítvány illetve a Vezetõ Tanács jogkörét az új Chartában is meg kívánjuk õrizni. A Pro Universitate Partium Alapítvány vagyonának egy része átkerül az Egyetem tulajdonába, oly módon, hogy az alapítók beleegyezése nélkül a vagyont elidegeníteni ne lehessen. Külön meg kell említenünk az Egyetemünkön mûködõ mezõgazdasági mérnök szakot, a Debreceni Egyetem ide kihelyezett tagozatát. Az elsõ végzõsöket 2008 nyarán bocsátottuk ki, jelenleg a három évfolyamon 79 hallgatót tartunk nyilván. A Partiumi Keresztény Egyetem és a Magyar Kormány kapcsolata új távlatokat nyert.

Az idei egyetemi évben is jelentõs fejlesztések valósultak meg. Az egyetem sokat fordított eszközfejlesztésre, ennek köszönhetõen korszerû számítógépek és egyéb technikai eszközök állnak a diákok rendelkezésére. A további eszközfejlesztések mellett, a következõ tanévben minden bizonnyal ingatlanfelújításra és ingatlanfejlesztésre is keretet biztosítanak számunkra. I. HATÁROZATI JAVASLAT 1. Közgyûlés támogatja az Egyházkerület vezetõségének álláspontját a teljes körû felekezeti oktatási rendszer megerõsítésével és további kiépítésével kapcsolatban, a diszkriminációmentes mûködés és finanszírozás törvény által biztosított keretei között. Közgyûlés felkéri az Egyházkerület elnökségét, illetve a Tanügyi és Katekétikai ügyosztályt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a tanügyi törvényt követõ alkalmazási szabályozások vegyék figyelembe református egyházunk és általában a Romániában elismert felekezetek alapvetõ érdekeit a felekezeti tanintézmények alapítása és fenntartása vonatkozásában. 2. Közgyûlés megelégedéssel veszi tudomásul a Partiumi Keresztény Egyetem elért eredményeit, támogatja rövid és hosszú távú stratégiai koncepcióját. Felkéri a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumát, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezetõtanácsát, hogy a továbbiakban is fektessenek hangsúlyt a tanintézmény keresztyén szellemiségének megõrzésére és fejlesztésére, az alapító egyházkerület akaratának és a Partiumi Keresztény Egyetem Küldetésnyilatkozatának megfelelõen. 3. Közgyûlés határozatban felszámolja a Sulyok István Református Fõiskola jogi személyiségét és meghagyja a Sulyok István Református Fõiskola leltárában szereplõ leltári tárgyak átírását a Partiumi Keresztény Egyetem részére. Közgyûlés tudomásul veszi, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem részére történõ ingatlan átírások nem érintenek egyházi vagyont, ugyanakkor ismételten meghagyja, hogy az akkreditált egyetemnek átadott és átadandó Pro Universitate Partium alapítványi vagyont az alapító beleegyezése nélkül elidegeníteni ne lehessen. 4. Közgyûlés a Kánon X. cikkelyének elõírása szerint újólag meghagyja, hogy az egyházkerület által alapított közoktatási intézmények iskolalelkészeit, oktató személyzetét csakis az egyházkerületi elnökségének jóváhagyásával lehet alkalmazni, az egyházkerület tanügyi osztályai által kidolgozott és a Zsinat által jóváhagyott szabályrendeletnek megfelelõen. TOLNAY ISTVÁN elõadótanácsos

27. OLDAL


A KIADÓI- ÉS SAJTÓOSZTÁLY JELENTÉSE Fõtiszteletû Közgyûlés! Egyházkerületünk Sajtóbizottsága idén március 10-én tartotta bizottsági ülését, egyrészt Isten iránti hálával visszatekintve az eltelt ciklus eseményeire, másrészt meghatározva azokat az irányelveket, amelyek alapján alakítani szeretnénk – lehetõségeinkhez mérten – Egyházkerületünk kiadói, sajtó- és kommunikációs stratégiáját. Nehéz idõszakot tudhatunk magunk mögött, hiszen az áldatlan gazdasági helyzet alaposan rányomta bélyegét kiadói tevékenységünkre is, csökkent a sajtótermékeink, a Harangszó és a Partiumi Közlöny példányszáma; finanszírozás hiányában kevesebb könyvet adtunk ki, mint amennyit szerettünk volna, a kívánt infrastrukturális beruházásokat sem tudtuk elkezdeni. Ugyanakkor a válság nem érintette számos kiadványunkat, például a falinaptárt és a kalendáriumot, amelyekkel jelentõs sikert könyvelhettünk el, a korábbi évekhez képest több példányt adtunk el, a vártnál is jobb fogadtatásban részesültek, és utólag mindkettõbõl nyomtatnunk kellett még, hogy mindenkinek az igényeit kielégíthessük. Személyi változások Az elmúlt idõszakban a Kiadói- és Sajtóosztályon jelentõs személyi változások történtek. Hivatali elõdöm, Hermán M. János, aki több esztendõn keresztül vezette ezt az ügyosztályt, új feladatkörbe lépett, ezentúl tudományos munkatársként és könyvkiadással megbízott referensként segítve a szerkesztõk munkáját. Hadd köszönjük meg eddigi elõadótanácsosi munkáját, Isten áldását kérve életére. A tavaly elköszönt szerkesztõségi munkájától Pap Judith kollégánk, akinek szintén köszönetet mondunk lelkiismeretes munkavégzéséért. Helyére nem alkalmaztunk új embert, feladatait átvette a maradék állomány, ami ugyan több feladatot és terhet jelent a szerkesztõségi munkatársaknak, viszont a Szenczi Kertész Ábrahám Sajtóház gazdasági konszolidációját eredményezte. Könyvkiadás Sajtóházunkban több kiadvány is napvilágot látott: a tavaly már bemutattuk Csûry István: Célra igazító jegyzetek címû gyûjteményes kötetét. Újabb kiadást ért meg Balázsné Kiss Csilla Csendes percek c. áhítatos könyve. Több ezer példányt nyomtattunk a Vinczéné Pálfi Judit által szerkesztett imádságoskönyvbõl. Újra nyomtattunk Heidelbergi Kátét és Kiskátét, Ismered-e az utat? címmel kátéoktatáshoz alkalmas segédfüzetet. Az idén igényes kötetet adhatunk az olvasók kezébe, Zsigmond József nyugalmazott lelkipásztor tollából, akinek Csendes számvetés c. könyvét pályázati forrásból sikerült megjelentetnünk. Elõkészületben van a Hermán M. János által szerkesztett hadadi családfüzet, illetve egy Thurneysen prédikációs kötet, kéziratban

már nálunk van Müller Dezsõ újabb verseskötete, tervezünk egy újabb imádságoskönyvet, Rácz Ervin lelkipásztor kollégánk áhítatos könyvet szerkeszt, illetve Képíró Gyula lelkipásztor verseket és színdarabokat gyûjt ünnepi elõadásokra, remélhetõleg ezt még az idén ki tudjuk adni füzet formájában. Mindössze két fontos tényezõ van, ami gátat szab: – Az egyik az anyagi források hiánya, ami a pályázásban is hátrány, hiszen a pályázatok esetében gyakorlatilag legtöbb esetben utófinanszírozásról beszélünk, ez akár azt is jelentheti, hogy több hónappal a nyomtatás után kapjuk meg a pénzt a kiadványra, márpedig nekünk fizetnünk kell a nyomdánk költségeit. – A másik tényezõ a kapacitás hiánya, ugyanis nyomdánk teljesítõképességét nagyrészt lefedi a Harangszó és a Közlöny, illetve a különbözõ formanyomtatványok elõállítása, és személyi állományunk két, szakképesítés nélküli munkásból áll, akiknél a szorgalmuk és a tapasztalatuk pótolja a modern eszközök hiányát. Egyházi sajtó Sajtó terén ki kell emelnem Fábián Tibor becsülnivaló munkáját, aki a Harangszó szerkesztõjeként internetes oldalt is indított, amelyen állandóan friss hírek olvashatók. A Harangszót jelenleg 5300 példányban nyomtatjuk, és szerte a nagyvilágon olvassák. Ma már bizonyára inkább az interneten olvassák külföldrõl, hiszen anyagi okokból a protokollpéldányok száma drasztikusan csökkent, akárcsak a missziós példányok száma. A fõszerkesztõ a cikkdíjakat is ajándékkönyvekkel váltja ki, mert nem tudunk fizetni a cikkekért. Ettõl függetlenül vannak, akik szívesen és rendszeresen írnak a Harangszóba, akár rovatvezetést is vállalnak. A Partiumi Közlöny továbbra is 1200 példányban jelenik meg, viszont a gazdasági válság idejére lemondtunk a közéleti számokról, csupán a közlemények és a jegyzõkönyvek megjelentetésére szorítkoztunk, így a tavaly csupán öt összevont szám jelent meg, reméljük, az idén már lehetõségünk lesz több számot is megjelentetni. Falinaptár és kalendárium Említettem, hogy nagy sikere volt a 2011es falinaptárnak és a kalendáriumnak, amelyek közös formaterv alapján készültek, és igényes külsõjükkel és tartalmukkal azt hiszem, hogy minden református lakás díszévé válhattak. Az elõbbi Szomor Attila lelkipásztor munkája, utóbbi Bereczki András kollégánkat dicséri, mindketten dolgoznak már a következõ esztendei naptárakon. Idén – ha az Isten éltet bennünket – a szatmárhegyi templom képével és a misztótfalui templom motívumaival jelenik meg a falinaptár, illetve a kalendárium, amely-

ben Bereczki András elõzetes tevei alapján ismét bõséges és igényes olvasnivalót kapunk. Az Egyházkerület az elmúlt esztendõkben is többet rendelt ezekbõl a kiadványokból, mint amennyit papírforma szerint igényeltek a gyülekezeti rendelések alapján a megyék, mégsem volt elég, s az idén még nyomtatni kellett mind a falinaptárból, mind a kalendáriumból. Ezt pozitívan értékeljük, de ugyanakkor kellemetlenséget is jelent, mert év elején a nyomdák nem szívesen vállalnak be nem tervezett munkát, hiszen a január a legzsúfoltabb hónap. Így az utánrendelt példányok késõre készülnek el. Átgondoltabban kell felvenni a rendeléseket gyülekezeti, egyházmegyei szinten, mert ha – teszem azt – január 6-án jut eszünkbe, hogy kell még falinaptár vagy kalendárium, és már minden készlet kiürült, akkor sokszor a legnagyobb erõfeszítések árán sem tudunk segíteni. Rádió Külön említést érdemel a református rádió helyzete, amelyet éveken keresztül VeresKovács Attila Nagyvárad-olaszi lelkipásztor vezetett. A Református percek címû mûsor megbecsülésnek örvendett mind a szakma, mind a hallgatóság részérõl, azonban a rádió fenntartása anyagilag ellehetetlenült. Magyarán, nem volt elég pénz arra, hogy tovább mûködtessék. Mivel Veres Attila a rendelkezésre álló eszközökkel és az egyházkerület, illetve a holland támogató (a DVN, korábban az EMISSION) alapítvány által biztosított anyagi háttérrel csak akkor tudta volna tovább vállalni, ha a támogatások mértéke nõ. Ezt viszont nem tudtuk megoldani, mert nincs mibõl. Igyekeztünk kompromisszumos megoldást keresni, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben egyszerûen képtelenség növelni a rádióra szánt támogatást. Ennek a kompromisszumnak az eredménye, hogy helyet biztosítottunk a rádiónak, átvállalva a rezsiköltségeket, az internet, telefon, villanyáram stb. költségeit. Szenczi Kertész Ábrahám Sajtóházunkban állítottuk fel a felszerelést, az alagsorban kijavíttattuk a volt igazgató irodáját, ott fog a továbbiakban mûködni a rádió, egy fiatal csapattal, egyelõre önkéntességi alapon, Rácz Ervin és Szabó József lelkipásztorok szerkesztésével, akik a napokban fogják letenni a stúdió költségvetését és a mûsorrács-tervet. A rögzített adásokat szeretnénk minél több rádióhoz eljuttatni, ne csak Nagyváradon lehessen hallgatni, hanem akár Szatmáron vagy a Bánságban is. Természetesen számítunk azok segítségére, akik eddig is részt vettek a projektben, mert a rádió is a misszió fontos eszköze, ugyanúgy, mint az írott szó, a könyv, vagy az újság. Kérem a Fõtiszteletû Közgyûlést, fogadja el jelentésemet. WAGNER ERIK elõadótanácsos

28. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY


A KÜLÜGYI ÉS ÖKUMENIKUS OSZTÁLY JELENTÉSE Fõtiszteletû Közgyûlés! 2010 a református egység éve volt, hiszen a nagyhírû amerikai egyetemi városban, Grand Rapids-ben június 18-án megalakult a Református Egyházak Világközössége (REV), amely világszerte 80 millió református keresztyént képvisel. A református világszervezet a Református Világszövetség és a Református Ökumenikus Tanács egyesülésével jött létre. A Református Egyházak Világközössége alakuló ülése nyomán, június 19-28. között az új világszervezet elsõ közgyûlésére is sor került. Egyházkerületünket Csûry István püspökkel képviseltük az egyháztörténeti jelentõségû eseményen. A Református Világszövetség és a Református Ökumenikus Tanács közgyûlési küldöttei egyhangúlag elfogadták az egyesülés teológiai és jogi vetületeit tartalmazó alapokmányt, melynek értelmében a világ reformátussága olyan közösséggé lesz, melyet egymás igaz egyházlétének teljes elfogadása, a szószéki- és úrvacsorai közösség, illetve a kölcsönös felelõsségvállalás jellemez. Erre az elkötelezettségre utal a nagygyûlés központi témájául választott igei gondolat is: „A Lélek egysége a békesség kötelékével” (Efézusi levél 4,3). A Református Egyházak Világközösségének hivatása ugyanakkor, hogy a református, presbiteriánus, kongregacionalista és egyesült tagegyházakat a korábbinál nagyobb súllyal képviselje a római katolikus, ortodox, evangélikus és karizmatikus egyházakkal folytatott ökumenikus párbeszédben. 2010. október 7-én Csûry István püspökkel bemutatkozó látogatást tettünk a frízföldi Leer városában a Németországi Református Egyház székházában. A Németországi Református Egyház részérõl Jann Schmidt püspök képviseletében Hilke Klüver asszony, Dietmar Arends, az ökumenikus és diakóniai ügyosztály vezetõje, Wolfgang Wagenfeld, a Református Egyház diakóniai szolgálatának igazgatója és Ulf Preuß sajtószóvivõ látta vendégül egyházunk képviselõit. A két egyház közötti kapcsolat egyházvezetõi és gyülekezeti szinten is több éves múltra tekint vissza, a Németországi Református Egyház diakóniája kiemelt támogatója a Királyhágómelléki Református Egyházkerület missziói szolgálatának, különösen az élesdi gyermekotthon vonatkozásában. A vezetõi szintû találkozás célkitûzése az eddigi kapcsolatok kiértékelése volt, valamint a jövõbe mutató együttmûködési lehetõségek számbavétele a két egyház ökumenikus és diakóniai munkásságában. A testvéri látogatás hagyományteremtõ kezdeményezés, a Németországi Református Egyház küldöttsége épp e hét elején kereste fel legutóbb egyházkerületünket. Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsi hivatalának tanácstermében tartotta kihelyezett közgyûlését a németországi protestáns egyházak Evangelische Partnerhilfe nevû segélyszervezete, 2010. október 18-19-én. A németországi

protestáns lelkészek önkéntes adományaiból gazdálkodó szervezet a közép-kelet-európai posztkommunista országok evangélikus-református egyházainak megsegítését tûzte ki célul 1993-ban. A bõvített közgyûlés nyitányaként Csûry István püspök köszöntötte németországi vendégeinket, és erdélyi testvéregyházaink képviselõit. A házigazda püspök igei gondolatok mentén mondott köszönetet német testvéreink évtizedes törõdéséért, példaértékû segítségéért. A közgyûlésen munkálataiban Vinczéné Pálfi Judit elõadótanácsos-társammal képviseltük egyházkerületünket. Folyó év március 10-én Csûry István püspökkel bemutatkozó látogatást tettünk a Svájci Református Egyházszövetség berni székházában. Svájci testvéregyházaink elnöke, dr. Gottfried Locher munkatársai körében fogadta Egyházkerületünk küldöttségét. Az egyházvezetõi szintû megbeszélésen a többszáz éves történelmi hagyományokra visszatekintõ svájcierdélyi protestáns kapcsolatokról, a rendszerváltáskor újrakezdett közös missziói szolgálat kiértékelésérõl és a további együttmûködési lehetõségekrõl, illetve a 21. századi európai református önazonosság kihívásairól esett szó. Csûry István püspök árnyalt képet festett egyházkerületünk szolgálatáról és híveink társadalmi helyzetérõl, megköszönte a svájci reformátusok támogatását, ugyanakkor fokozottabb együttmûködést kért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szeretetszolgálati és szórványgondozói felelõsségvállalásának kiteljesítéséhez. Gottfried Locher egyházelnök méltatta „a rendszeres hitvallásban és hitvalló rendjében élõ” magyar református egyház szilárd önazonosságát, ugyanakkor messzemenõ támogatásáról biztosította egyházkerületünk jószolgálati szerepvállalását. Svájci jószolgálati körutunk során a svájci protestáns egyházak segélyszervezetének (Hilfswerk der Evangelischen Kirchen Schweiz – HEKS) zürichi székhelyére is ellátogattunk. A folyó év március 11-i látogatás aktualitását az adta, hogy Mathias Herren lelkipásztor személyében ez évtõl új területi szakreferens vezeti a segélyszervezet kelet-európai ügyosztályát. A rendszerváltás nyomán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület újjászervezését is támogatták a svájci reformátusok: jelentõs mértékben járultak hozzá új templomaink és gyülekezeti házaink felépítéséhez, új gépjármûvekkel segítették a szórványgondozást, és kiemelkedõ szerepük volt szeretetszolgálati intézményeink létrehozásában. Mûködési szabályzatának értelmében, Románia Európai Uniós tagsága miatt a HEKS egyre csökkenõ mértékben támogathatja a továbbra is nehéz helyzetben lévõ Királyhágómelléki Református Egyházkerületet, a területi szakreferens viszont kijelentette, hogy továbbra is elkötelezetten részt kívánnak venni egyházunk szeretetszolgálati munkájában. Csûry István püspök elmondta, hogy Románia uniós felzárkóztatása elõreláthatólag további hosszú

esztendõkig is eltart majd, az infrastrukturális elmaradottság mellett különösképpen az egészségügyi ellátás és a cigányság integrációja terén vallott kudarcot a román állam. „Egyházunk szûkre szabott lehetõségei mellett sem nézhetjük tétlenül a hátrányos helyzetûek, a betegek vagy az éhezõk nyomorúságát” – fogalmazott egyházkerületünk püspöke. A megbeszélések rendjén részletes tájékoztatást nyújtottunk a királyhágómelléki szeretetszolgálati munkáról és a jövõbeni elképzelésekrõl, illetve konkrét javaslatokkal élt a további együttmûködés vonatkozásában. Június 1-5. között 33. alkalommal rendezték meg a „Kirchentag” német evangélikus egyházi napokat. Idén Drezda városa adott otthont a nagytalálkozónak, melyen mintegy negyedmillió keresztény vett részt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületet Csûry István püspökkel képviseltük a rangos eseményen. A Máté evangéliumából vett „Ahol van a ti szívetek, ott van a ti kincsetek is” mottójú rendezvénynek egyszerre három helyszínen tartották a nyitó-istentiszteletét. Öt nap alatt, az Elba folyó partján kialakított mintegy 120 helyszínen, 43 templomban, és 17 szabadtéri színpadon zajló, több mint kétezer program közül választhattak a résztvevõk. A nagygyûlés kiváló alkalmat nyújtott egyházkerületünk társadalmi felelõsségvállalásának, diakóniai szolgálatának, és jövõbeni célkitûzéseinek népszerûsítéséhez. Egyházkerületünk küldöttsége a Szászföldi Evangélikus Püspökség meghívására érkezett a nagygyûlésre. Egyházkerületünk a Szlovákiai Református Evangéliumi Egyház mellett szoros testvéregyházi kapcsolatokat ápol 2000 óta az Írországi, illetve az Amerikai Presbiteriánus Egyházzal és a Lengyelországi Református Egyházzal. Mindannyian a missziós szolgálat kiterjesztésére törekszünk a szekularizációs hatások ellenében, ezért intézményesítjük együttmûködésünket az ifjúsági munka, valamint az oktatás és a szórványmisszió területén, illetve ezért erõsítjük a gyülekezetek és egyházmegyék közötti kapcsolatot. A Lengyelországi Református Egyház Elnökségére mindannyiszor számíthattunk, amikor nemzetközi egyházi szervezetek elõtt Kárpát-medencei reformátusságunk sajátos helyzetére kívánjuk felhívni a figyelmet. Az Írországi, illetve az Amerikai Presbiteriánus Egyház arra törekszik, hogy évente fiatal önkénteseket küldjön egyházkerületünkbe. Látogatásaik rendjén a fiataljaink között méltán népszerû „angol bibliástáborok” keretében erõsödnek a személyi kötelékek. A Kanadai Presbiteriánus Egyház nemrégiben a teológiai szubvenciónk kiegyenlítéséhez nyújtott önzetlen támogatást. Tisztelettel kérem jelentésem elfogadását. ANTAL JÁNOS elõadótanácsos

29. OLDAL


LEVÉLTÁROSI JELENTÉS Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! Elõször is szeretnék köszönetet mondani Hermán János professzor úrnak, levéltáros elõdömnek, több évi önzetlen munkájáért, melyet egyházkerületi levéltárosként végzett. Kijár ez a köszönet, mert nemcsak a Királyhágómelléki Egyházkerület levéltárát gondozta, hanem ezen kívül egy páratlan értékû könyvtárral – 20-30 ezer kötettel gazdagította egyházkerületünket és levéltárunkat. Tette ezt önzetlenül, egyházkerületünk lelkészei és a kerület által alapított Partiumi Keresztény Egyetem diáksága gazdagítására. Köszönöm az egyházkerülethez tartozó egyházközségek jelölését és az Egyházkerületi Közgyûlés bizalmát, mellyel a kerületi levéltárosi tisztségre megválasztottak. Nehéz és terhes feladatot vállaltam fel, amikor elvállaltam ezt a feladatot és tettem ezt felelõsségem teljes tudatában. Az elsõ dolog, amivel számolnom kellett az a Magyarberkesz és a Nagyvárad közötti 200 kilométeres távolság és az, hogy egy olyan tisztséget vállaltam, amelyet az újonnan elfogadott Kánon nem is említ meg és nem is szabályozza az egyházkerületi levéltáros teendõit. Ám ezek nem akadályoznak abban, hogy szerény tehetségemhez mérten végezzem a munkát, ahogy lehet. A levéltárosi munka dandárját nem is a megválasztott egyházkerületi levéltáros végzi. Nem õ az, aki kiszolgálja a levéltárba látogató érdeklõdõket, kutatókat hanem a kerület által teljes munkaidõben alkalmazott levéltáros. Ezt a feladatot jelenleg Joó Ágnes levéltáros tehetségéhez mérten jól végzi. Magam igyekszem tartani a kapcsolatot az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosaival, valamint más felekezetû egyházak levéltárosaival, tapasztalataikat átvenni és kerületi levéltárunk javára fordítani. Megválasz-

tásom elõtt már részt vettem Kolozsváron az erdélyi egyházak levéltárosai részére szervezett találkozón, melynek témája a kommunizmus ideje alatt elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról szóló és az RMDSZ képviselõi által benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatos konzultáció volt. A találkozó meg is hozta a várt eredményt, mert a romániai Képviselõház mûvelõdési szakbizottsága jóváhagyta az elkobzott egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat értelmében az egyházkerületek a megyei levéltárhoz fordulhatnak dokumentumaik ügyében és a visszaszolgáltatás feltétele, hogy az egyházkerületek biztosítani tudják a levéltári anyagok megõrzésének és konzerválásának feltételeit. Biztosan nem fogja olyan könnyen jóváhagyni az alsóház ezt a törvényt, de egyházkerületünk egyik nagy kihívása a jövõre nézve, hogy megtalálja azt a helyet, ahol ezek az anyagok biztonságosan, a törvénynek megfelelõen tárolhatók és õrizhetõk. Január 20-án, Nagyváradon az Igazgatótanács tanácstermében megszerveztük az egyházmegyei levéltárosok találkozóját, melyen öt egyházmegye levéltárosa vett részt. Igazán hasznos találkozó volt, mert képet kaphattunk arról, hogyan folyik a levéltárosi munka egyházmegyei szinten. A Nagybányai és a Zilahi Egyházmegyének van önálló levéltári helysége, ahol 18-21. századi levéltári anyagokat tárolnak. A Nagykárolyi és a Szatmári Egyházmegye 20. századi levéltári anyagának jó része a kerületi levéltár tulajdonában van. A Bihari Egyházmegye 19-20. századi levéltári anyaga Zsigmond Attilánál van, aki azt most rendezi. Jövõbeni feladatként áll elõttünk, hogy a Temesvári és Aradi Egyházmegye 20. századi levéltári anyagát megkeressük és az egyház-

megyei levéltárosokkal pontos lajstromot készítsünk az Arad-Belvárosi és a TemesvárBelvárosi Egyházközség levéltárában található egyházmegyei anyagról. Az Egyházkerületi Közgyûlés segítségét kérem, támogassanak egy olyan adattár létrehozásában, mely a partiumi, a mai királyhágómelléki egyházkerület területén élt és élõ valamennyi lelkész, lelkészjellegû egyén lehetõség szerinti pontos adatait tartalmazza. Egyre kevesebben vannak az 1950-1960 között végzett lelkészi generáció tagjai közül életben. Egyre több olyan lelkész van, aki nyugdíjazása elõtt meghal, ezért fontosnak tartom, hogy mind az 1989 elõtt, mind az ezt követõ huszadik század végén (1990-2000) szolgáló lelkipásztorok rövidebb vagy hosszabb formában írjanak arról a korról, amelyben szolgáltak és küldjék azt meg az egyházkerület címére. Rohanó korunkban ez sokkal fontosabb, mint volt egy évszázaddal ezelõtt. Szeretettel kérek minden lelkészt és nem lelkészt, akik megírták egyházközségük történetét és nyomtatásban megjelent, hogy egy tiszteletpéldányt, ha tehetik, juttassanak el az egyházkerületi levéltár részére. Jelentésem záróakkordjaként szeretnék köszönetet mondani Nagy András monói lelkipásztornak, aki a Református Szemle folyóirat 1945-1989. között megjelenõ számait, amelyek saját tulajdonában voltak, egyházkerületi levéltárunknak ajándékozta. Megköszönöm a Nagybányai Egyházmegye Közgyûlésének, hogy 19. század végén és a 20. század elsõ felében nyomtatásban kiadott egyházmegyei jegyzõkönyvek egy-egy példányát felajánlotta a kerületi levéltár részére. GELLÉN SÁNDOR levéltáros


AZ EGYHÁZKERÜLETI ZENEI ELÕADÓ JELENTÉSE „Az éneklés az istentisztelet szerves alkotórésze, amely a gyülekezet felajánlása, válasza, énekelt imádsága Istennek. Az éneklés lényünk mélyrétegeit is megszólítja és megszólaltatja, közösségteremtõ ereje nyilvánvaló. A kántor istentiszteleti tisztsége liturgikus szolgálat. A gyülekezet éneklése énekvezér (kántor, lelkész, elõénekes) szolgálata nélkül elsorvad, a liturgiához méltatlan szintre süllyed. Hasznos, ha biztos énekesek (kórus) vezetik az éneket (a kántorral), mert a közösségnek van kihez csatlakoznia. A hangszerkíséret ezt nem pótolhatja, de a közös éneklés

vezetését segíti, ünnepélyességét fokozza. Az Isten Igéjéhez méltó egyházzene a misszió fontos eszköze. Az egyházzene az istentiszteleten az Ige üzenetét szolgáló, szerves liturgiai elem. (Reformátusok a kegyelem trónusánál. A magyar református istentisztelet megújulásának teológiai alapelvei. Szerkesztette Fekete Károly. Kiadja a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2010.) A „Reformátusok a kegyelem trónusánál" címû tanulmányból vett idézettel kezdem jelentésemet, mely megfogalmazza az egyház-

zene helyét és szerepét az istentiszteleten, ugyanakkor irányt szab a gyülekezeti ének, a gyülekezeti énekkar, a hangszeres zene és nem utolsó sorban a kántor funkciójának és jelentõségének a liturgia megújításának folyamatában. Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! A 2010-es évben Oláh Mihály zilah-ligeti lelkipásztor volt az egyházkerületi zenei elõadó, jómagam Isten kegyelmébõl az elmúlt év decemberétõl vehettem át ezt a tisztséget. Jelentésemet az egyházmegyei zenei elõadók 2010-es évi jelentései alapján készítettem el.

30. OLDAL NAGYBÁNYAI EGYHÁZMEGYE Az esperesi jelentésben nem szerepel a zenei elõadó jelentése. A missziói jelentésben említést nyer az Avasfelsõfaluban alakult 14 tagú énekkar, a Hosszúmezõn szolgált Tálentum zenekar és a Gödöllõi Városi Vegyeskar, Koltó-Katalinban a székelyudvarhelyi kórus vendégszolgálata, Máramarosszigeten a kolozsvári zenelíceum diákjainak, valamint a szatmárnémeti református gimnázium kórusának szolgálata. Nincs kimutatás kántorokról, kórusokról, gyülekezeti hangszerekrõl. SZATMÁRI EGYHÁZMEGYE A zenei elõadó jelentésébõl számszerû adatok nem derülnek ki sem a létezõ énekkarokról, sem énekkari találkozókról, kántori állásokról vagy a kántorok végzettségérõl. Szól viszont a lelkészkórus szép szolgálatairól, az egyházmegyei lelkészgyûléseken végzett énektanításról, amelyet sehol másutt az egyházkerületben nem gyakorolnak. Említést nyer a Batizi András énekvetélkedõ, mely évente sok gyermeket mozgatott meg és segített hozzá a gyülekezeti énekek megtanulásához. Említésre méltó a pettyéni zenés imahét megszervezése, melyen minden este rövid orgonahangverseny is volt. Sok helyen kis gyülekezetekben szép egyházzenei tevékenység folyik, a nagy gyülekezetek pedig egy helyben toporognak. NAGYKÁROLYI EGYHÁZMEGYE Az esperesi jelentésben nincs benne a zenei elõadó jelentése és a többi jelentésben sem szerepel semmilyen zenei vonatkozású esemény. ÉRMELLÉKI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye 38 gyülekezetébõl 12-ben felnõtt énekkar (Albis, Bihardiószeg, Berettyószéplak, Érkeserû, Érkörtvélyes, Érmihályfalva, Érszõlõs, Gálospetri, Magyarkéc, Margitta, Szalacs, Székelyhíd), 10-ben ifjúsági énekkar illetve furulyacsoport mûködik (Bihardiószeg, Érkeserû, Érkörtvélyes, Érmihályfalva, Érszõlõs, Hegyközszentmiklós, Jankafalva, Magyarkéc, Mezõtelki, Micske. 1993 óta minden évben megszervezik a felnõtt-, 1995 óta az ifjúsági kórustalálkozót. Az egyházmegye orgonáiról és kórusairól pontos kimutatás és leírás készült. Évente 5 kántor vesz az egyházkerületi kántorképzõn. BIHARI EGYHÁZMEGYE 59 gyülekezetbõl 14-ben mûködik gyülekezeti énekkar: Belényes, Bors, Élesd, Feketeerdõ, Köröstárkány, Nagyszalonta, NagyváradBiharpüspöki, Nagyvárad-Olaszi; NagyváradRéten 2 énekkar, Nagyvárad-Rogériuszon felnõtt és ifjúsági énekkar; továbbá énekkar mûködik Nagyvárad-Újvároson, Tenkén, valamint a Bihari Református Egyházmegyében lelkészkórus, karvezetõ Lukács Angéla lelkipásztor. Az egyházmegyében 1991 óta minden évben megszervezik a kórustalálkozót. Nincs pontos kimutatás a kántorokról, végzettségükrõl és a gyülekezeti hangszerekrõl.

PARTIUMI KÖZLÖNY ARADI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye 20 anyaegyházközségébõl tízben mûködik valamilyen énekkar: Angyalkút, Arad-Belváros, Arad-Mosócz, Ágya, Borosjenõ, Feketegyarmat, Kispereg, Nagyzerind, Pankota, Szentleányfalva. Nincs pontos kimutatás a kántorokról, végzettségükrõl, illetve a gyülekezeti hangszerekrõl. TEMESVÁRI EGYHÁZMEGYE Az esperesi jelentésben nincs benne a zenei elõadó jelentése. A gyülekezeti jelentésekben említést nyer a Temesvár-Újezredév gyülekezet kórusának tízéves jubileumi ünnepsége, végvári irodalmi és zenés est, a resicabányai citeratábor, Temesvár-belvárosban a kovásznai kórus vendégszereplése, Pitti Katalin adventi koncertje. 11 kántor szolgál fõállásban vagy alkalmi szolgálattevõként. Nincs kimutatás a kántorok végzettségérõl, gyülekezeti hangszerekrõl, gyülekezeti énekkarok munkájáról. SZILÁGYSOMLYÓI EGYHÁZMEGYE 21 anyaegyházközségbõl 3-ban egyetemi végzettséggel, egyben fõiskolai és 3-ban egyházmegyei kántori képesítéssel rendelkezõ nyugdíjas kántor szolgál, összesen 7. Három gyülekezetben lelkipásztor, egyben alkalmi kántor szolgál. 11 gyülekezetben felnõtt énekkar, 3-ban gyermekkar is mûködik. A Romániai Magyar Dalosszövetség segítségével évente megtartják a kórustalálkozót. ZILAHI EGYHÁZMEGYE 26 anyaegyházból 21 gyülekezetben van kántor, 13 egész normás, 8 beszolgáló. A kántorok nagy része egyházmegyei kántori képesítéssel rendelkezik. 15 egyházközségben van énekkar. Az énekkarok rendszeresen, van, ahol szinte minden vasárnap szolgálnak a gyülekezetben. Hat kántor hallgatója az Egyházkerületi Kántorképzõ Tanfolyamnak. Zilah-Belvárosban az elmúlt év decemberében egyházzenei szakmai nap volt, melyen a zilahi és szilágysomlyói egyházmegyébõl 17 kántor vett részt, valamint a Zilah-belvárosi kántor adventi orgonahangversenyt adott. Az 1996-os Magyar Református Énekeskönyv bevezetése nem minden gyülekezetben történt meg. Nincs rálátás, hogy a gyülekezetekben hol, mikor, a liturgia melyik pontján történik az énektanítás. Sok helyen a lelkipásztor nem teszi lehetõvé az új énekek megtanulását, ott sem, ahol lenne erre alkalmas személy. Amennyiben az énekeskönyv bevezetésére zsinati határozat van, ennek be nem tartása fegyelmi kérdés is lehet. 2005 óta mûködik az Egyházkerületi Kántorképzõ Tanfolyam, melyen 25-30 kántorképzõs hallgató vesz részt évente. Minden évben a hallgatók csoportvizsgát tettek az elvégzett anyagból, illetve 2010-ben egy hallgató letette az egyházkerületi kántorvizsgát, további három hallgató kántorvizsga elõkészítõ csoportban van.

2010 októberében sor került az õszi egyházkerületi kántorkonferenciára, melyen közel 50-en vettek részt. A 2011 januárjában megalakult Egyházkerületi Zenei Bizottság céljául tûzte ki az egyházkerület kántorainak végzettség és alkalmazás szerinti pontos nyilvántartását, az egyházkerület orgonakataszterének elkészítését, az orgona-felügyelet megszervezését, az egyházkerületben mûködõ kórusok nyilvántartását kapcsolatteremtés és a kórustalálkozók idõpontjának illetve anyagának pontosítása végett. Elkészült a kántorok munkaköri leírása, az egyházmegyei és egyházkerületi zenei elõadó feladatainak meghatározása a Kánon alapján. A sorok következõ igazgatótanácsi ülésre elkészül a kántorok fizetési besorolása a lelkészi fizetési besorolás mintájára minõsített gyülekezet, végzettség és régiség szerint. Szükséges és elengedhetetlen, hogy az egyetemet végzett, illetve egyházkerületi kántorvizsgát tett hallgatók végzettségüknek megfelelõ fizetést kapjanak, jelen pillanatban ugyanis sok helyen a képesítés nélküli kántorok, illetve kántori állásban alkalmazott személyek nagyobb fizetést vesznek fel, mint a szakképzett kántorok, ami nem tisztességes. Sok helyen a kántorok tiszteletdíjért vagy csupán az ügy szeretetéért végeznek elkötelezett szolgálatot. „Méltó a munkás az õ jutalmára“ – tanít a Szentírás. Amennyiben a kántor liturgiai szolgálatot végez, és megfelelõ szakképesítéssel rendelkezik, ennek tükrözõdnie kell a szakmai és anyagi megbecsülésében is. Sajnos sok helyen a kántorok mellékállásban vagy másodállásban végzik ezt a szolgálatot, mert a kántori fizetésbõl nem lehet megélni, családot eltartani. Ennek ellenére Istennek hála, elkötelezett szolgák végzik ezt a szolgálatot, akik életükkel, tehetségükkel, az egyházzene szeretetével megtesznek minden tõlük telhetõt a gyülekezet zenei életének fellendítése érdekében. A Kántorképzõ Tanfolyamon való részvétellel, az õszi kántorkonferenciák megtartásával, szakmai napok szervezésével a szakképzett kántorok száma is évrõl évre gyarapszik. Ennek tükrözõdnie kell a gyülekezeti éneklés színvonalának emelkedésében, az énektanításban, a kórusmunkában. 2011 márciusában életbe lépett az egyházkerület egyházzenei honlapja (www.krefegyhazzene.ro), mely egy átfogó adatbázis az egyházkerület zenei életérõl. Ebben megjelennek az egyházkerület zenei eseményei, a kántorképzés, a zenei bizottság munkája, ugyanakkor kottákkal, hangzó anyaggal segíti az egyházzenészek munkáját, segít a kapcsolattartásban, az egyházkerület zenei életének áttekinthetõségében. Isten áldása legyen a szolgákon, az éneklõ gyülekezeteken. Nagyvárad, 2011. június 16. OROSZ OTÍLIA VALÉRIA egyházkerületi zenei elõadó

31. OLDAL


BESZÁMOLÓ A KRE PSZ MUNKÁJÁRÓL Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! 2010 januárjában Kolozsváron tanácskoztunk az Erdélyi Egyházkerület elnökségével. 2010. február 9. - március 2. között mind a 9 egyházmegyében megtartották a PSZ tisztújítását. Mindenütt sikerült megválasztani önálló elnököt, titkárt. Az egyházmegyei szövetség alelnöki tisztét a mindenkori egyházmegyei fõgondnok tölti be. 2010. március 13-án részt vettem a MRPSZ közgyûlésén Budapesten. 2010. március 20-án Nagyváradon, az Egyházkerületi Székházban tartottuk a PSZ kerületi tisztújító közgyûlését. 2010. június 17-20-án részt vettünk a XVII. Kárpát-medencei Presbiteri Konferencián Debrecenben. 2010. július 2-3-án házigazdái voltunk Hidalmáson a Kárpát-medencei Református Sajtó Konferenciának. A MRPSZ Presbiter újság munkatársai, az Üzenet (Erdélyi Református Egyházkerület), a Harangszó (Király-

hágómelléki Református Egyházkerület), a Küldetés (Kárpátaljai Református Egyház) képviselõi megbeszélést tartottak az írott és elektronikus sajtóról. 2010. augusztus 9-15-én I. Kerületi Presbiterképzõ találkozót tartottunk Hidalmáson Magány, csend, imádság, a sivatagi atyák bölcsességének relevanciája a mai szolgálatra nézve címmel. 2010. augusztus 27-28-án Nagyvárad-Rogériuszon a Tiszántúli Református Egyházkerület társszervezésével tartottuk meg VI. Partiumi Presbiteri Konferenciát. Elhangzott elõadások: 1. Bocskai István és a Bécsi Béke 2. Református fejedelmek iskolapolitikája 3. Fejedelmek a Nagyváradi Református Kollégium Rákócziak korabeli (XVII. század) történetébõl. 4. A Váradi Biblia.

Két egyházmegye kivételével (Érmellék és Nagykároly) megtartották az egyházmegyei presbiterszövetségi konferenciákat. Külön kiemelném a Bihari Egyházmegye Hegyközcsatári kiskörét és Zilahi Egyházmegye I. számú kiskörét ahol rendszeresen megtartják a köri képzéseket. Terveink között szerepel, hogy 2011. augusztus 5-7. között Hidalmáson vezetõ- és munkatársképzõ tábort tartunk. A tábor témája az önkéntesség, az önkéntesen vállalt szolgálat; célunk, hogy a presbitereket aktív pihenés mellett megismertessük és bevonjuk a gyülekezeti munka megszervezésébe. 2011. augusztus 26-28-án Nagybánya Óvárosi Egyházközségben az Erdélyi Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének társszervezésével a VII. Partiumi Presbiteri Konferenciát szeretnénk megtartani. Nagyvárad, 2011. június 17.

2010 novemberében tartottuk a szövetség elnökségi ülését Nagyváradon.

LÁSZLÓ KÁLMÁN KRE PSZ elnök


A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS LELKÉSZÉRTEKEZLETI SZÖVETSÉG JELENTÉSE Fõtiszteletû Közgyûlés! Az elmúlt esztendõt úgy jellemezhetnénk lelkészértekezleti szinten, hogy volt benne öröm és volt szomorúság. Különösen a tragikus kimenetelû, vagy váratlan gyorsasággal érkezett halálesetek híre rázta meg egész lelkészi karunkat. Ilyenkor látni lehetett, hogy sokszínû különbözõségünk ellenére össze tudunk zárni. És ez nagyon fontos. Sajnos, néha csak ilyenkor értjük meg, mennyire szükség lenne az igazi összetartásra, szolidaritásra, szeretetre. De idõsödõ kollégák is elmondják: így volt ez régen is, igazán csak a bajban ismertük fel egymásban a barátot és a testvért. Az egyházmegyei elnökök beszámolójából kitûnik, hogy megtartatnak a megyei értekezletek. Van azért behoznivaló lemaradás. Egyes egyházmegyékben jól szervezett, rendszeres a lelkészértekezlet. Ennek eredménye lelkiekben és anyagiakban is megmutatkozik. Más helyen nehézkes, csupán formai jelleggel bír, különösen az érdektelenség, vagy éppen a belsõ feszültségek miatt. És ennek is megvan a maga gyümölcse. Mindezek ellenére és sok egyéb hátráltató tényezõ dacára, kerületi lelkészértekezletünk a Kárpát-medence magyar református lelkész-

értekezletei/ egyesületei közül az egyik leginkább mûködõ közösség. Ez kifejezõdésre jut abban is, hogy néhány év alatt, köszönhetõen a következetes odafigyelésnek, sikerült egy nem túl nagy anyagi alapot is létrehozni, annak ellenére, hogy némely egyházmegyék több éves lemaradást mutatnak a tagdíjak befizetése terén. Így értekezleteinket, illetve a segélyezést külsõ támogató bevonása nélkül is meg tudjuk szervezni. Mindazáltal, errõl a helyrõl is illesse köszönet támogatóinkat jóakaratukért. Istené legyen a dicsõség! Ezen gondolatok alapján terjesztem elõ a Királyhágómelléki Református Lelkészértekezleti Szövetség éves jelentését a 2010. esztendõrõl, illetve a közelmúlt eseményeirõl. 1. Június 5-9. között került sor Wisla-ban (Lengyelország) az Európai lelkészegyesületek 10. konferenciájára. Lelkészértekezletet elnök képviselte. 2. Augusztus 2-5. között Pápán a Magyar Református Lelkészegyesület (MRLE) évenként megrendezésre kerülõ Kárpát-medencei konferenciájára került sor. Egyházkerületünk lelkészértekezlete a legnépesebb „különítménnyel” volt jelen ezen alakalmon.

3. Szeptember 22-én Nagyváradon a KERLÉSZ konferencián mintegy 120 lelkipásztor jelenlétében tartott elõadást Szászfalvi László államtitkár és Raffay Ernõ történész. Ezt követõen fórum keretében került sor az egyházat érintõ idõszerû kérdések megvitatására. 4. Október 7-8-án Kolozsváron az ERLÉSZ konferencián elnök képviselte a lelkészértekezletet. 5. 2011. március 2-án Szentjobbon, az Érmelléki egyházmegye lelkészértekezletének a meghívására Elnöki Tanácsot tartottunk, melyre Sógor Géza RORLÉSZ elnököt is meghívtuk. 6. Április 27-28-án Nagyváradon volt a RORLÉSZ konferencia, közel 300 résztvevõvel. Egyházkerületünkbõl hozzávetõlegesen 110voltak jelen. 7. Augusztus 2-4 között Deregnyõn (Felvidék) tartotta a MRLE választmányi ülését. Tisztelettel kérem jelentésem elfogadását. Zilah, 2011. június 17. PÜSÖK SÁNDOR CSABA lelkészértekezleti elnök

32. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY


AZ ÁTVILÁGÍTÓ BIZOTTSÁG JELENTÉSE Fõtiszteletû Közgyûlés! Mertem remélni jelentésem véletlenszerû kimaradását a napirendi pontok közül. Köszönöm a lehetõséget, hogy eme igencsak nagy horderejû ügyben Közgyûlés elfogadta napirendi kiegészítésre tett javaslatomat. Egyéni és közösségi életünk megtisztulásához elengedhetetlen a múlt megismerése, lezárása, tisztázása. Vallom, hogy Református Egyházunk is elõbb-utóbb szembekerül ezzel a kérdéssel. Lezárni a múltat azonban csak úgy lehet, hogy a szigorúan titkos titkokat felfedem, a bûnöket megbánom és elfogadom a vele járó következményeket: megbocsátás, vagy fenyíték. Átvilágító Bizottság (ÁB) elmúlt éves munkájáról szólva, mindenekelõtt a bizottsági tagok munkáját, kitartását méltatnám. Teszem ezt annak ellenére, hogy mind külsõ, mind belsõ nyomásnak ki van szolgáltatva ÁB. Munkánkat nemcsak a dossziék belügyis taplónyelvezete nehezíti, de a majdnem olvashatatlan kézírások, vagy az összefüggések puzzle-szerû összerakása igencsak sok energiát, idõt, ideget igényel. Jelen van mindezek mellett a nagyfokú ellenszenv is az átvilágítással szemben. Ez a negatív kisugárzás aztán rajtunk, ÁB tagokon csapódik le. Legutóbb pl. valaki azt vélte tudni, és nem is röstelkedett továbbadni, hogy biztos sok pénzt kapunk mi ezért a munkáért, s ezért

éri meg nekünk. Sietett megjegyezni: ismeri a pénz forrását is. Rangon aluli, kisstílû provokáció. Jelentem, hogy ÁB tagjai nem pénzért, különösen nem júdáspénzért végzik a rájuk bízottakat. Nem megrendelésre, bosszúvágyból, vagy egyéb elõnyök megszerzése céljából. Aki mindezt feltételezi, vagy híreszteli, messzemenõen nem tiszta lelkiismeretû, vagy még mindig rabja az ügynökképzés egyik legfontosabb alapszabályának: háríts! Magadról másra! ÁB Igazgatótanács által elfogadott Mûködési Szabályzat alapján mûködik, és hozza meg határozatait. A meghozott határozatok ellen – szám szerint 35 határozat 2010-ben, 3 határozat 2011ben – senki nem nyújtott be fellebbezést. ÁB jelen pillanatig nem kérte Bukarestbõl, a CNSAS-tól egyetlen lelkipásztor titkosszolgálati iratcsomóját sem. Erre jelenleg a kerületi kutatócsoportnak van megbízása. De ÁB kezdeményezte fenti testületnél mindazon lelkipásztorok iratcsomójának kikérését bukaresti bizottságtól, akik a 2010. évi választásokon egyházi tisztséget nyertek, és megválasztásukig ÁB-nak nem adták át dossziéjukat. Elmúlt évben csupán két lelkipásztor adta át iratcsomóját ÁB-nak, és kérelmezte az átvilágítást, jóllehet egyházkerületi közgyûlés határozata értelmében 2010. május végén lejárt a kérések benyújtásának határideje.

Üzenetértékû az is, hogy a személyes beszélgetésre meghívott lelkészek mindenike eljött. Nehézséget okoz ÁB számára az idõközben külföldre távozott, vagy református lelkészi státusukat feladók meghívása, átvilágítása. Ezen esetekben ÁB elvégzi a tanulmányozást és esetenként értékeli az átvilágítás eredményét, határozathozatal nélkül. Fõtiszteletû Közgyûlés elé a következõ határozati javaslatokat terjesztem: 1. Közgyûlés õrködjön a Mûködési Szabályzatba, a Végrehajtási Utasításba, valamint az átvilágítási határozatokba foglaltak betartása és betartatása fölött. 2. Közgyûlés vegye napirendjére az átvilágítási határozatok végrehajtását. 3. A kutatócsoport segítse az egyház megtisztulását és a múlt nyomasztó örökségének felszámolását elõsegítõ munkájában ÁB-t. Tisztelettel kérem jelentésem elfogadását. Nagyvárad/Zilah, 2011. június 15. Tisztelettel, PÜSÖK SÁNDOR CSABA, az Átvilágító Bizottság elnöke


KÓRHÁZBIZOTTSÁGI JELENTÉS Fõtiszteletû Közgyûlés! Egyházkerületünk a református kórház céljaira új épületet épít Nagyváradon, területet igényelve az önkormányzattól. Erre a célra Kft.-t jegyeztet be, ami az építkezést és a majdani mûködtetést irányítja és koordinálja. Kiemelt fontossággal bír a kórház és a szolgáltatás egyházi arculata. Vagyis egyházunk hitelét, igei szolgálatunk hétköznapiságát, kórházunkban ápolt betegeink gyógyulását és gyógyítását krisztusi küldetésnek tartjuk. Szolgálatunk profitorientált is kell hogy legyen a fenntarthatóság és a továbbfejlesztés érdekében, de lennie kell egy diakóniai orientáltságú szolgálatnak is ahhoz, hogy a társadalom alsó rétegén is segíteni tudjunk.

Címünk: RO-410210 ORADEA str. Jean Calvin nr. 1, jud. Bihor Telefon/Fax: (+40)259/416-067 E-mail: [email protected] Honlap: www.kiralyhagomellek.ro

Eddigi konkrét intézkedések és lépések: 1. Egyeztetés történt az Állami Egészségügyi Biztosítóval, melynek értelmében egészségügyi szolgáltatásunk költségeire szerzõdést köthetünk. 2. Egyeztetés történt a nagyváradi önkormányzattal egy építésre alkalmas terület igénylésérõl. 3. Külsõ munkatársakat (közgazdászok, építészek, orvosok) hívtunk be, segítségüket kérve Európai Uniós elvárásoknak megfelelõ mûködési szabályzat összeállítására. 4. Felkértük az Egészségügyi Minisztériumot a szükséges iratcsomó ismertetésére és a majdani engedélyek megadására.

A szerkesztõbizottság elnöke: CSÛRY ISTVÁN Felelõs szerkesztõ: WAGNER ERIK

5. Terveinket, elképzeléseinket ismertettük mindazon egyházi és civil szervezetekkel, akik érdeklõdést tanúsítottak és segítséget ajánlottak. Egyházkerületünk saját erejébõl nem képes a fenti elképzelések megvalósítására, de hisszük, hogy e nemes cél érdekében sokak megmozdulnak az imádságra, és ha szívek nyílnak, akkor bizonyára a támogatások sem maradnak el. Ennek reményében tisztelettel kérem jelentésem elfogadását. Nagyvárad, 2011. március 4. LUKÁCS JÓZSEF kórházügyi elõadótanácsos

Tördelõszerkesztõ: Petrikó Ildikó Korrektor: Babes Ardai Erika Készült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám Nyomdájában

KÖZLÖNY. mely felvétetett június 17-én Nagyváradon, az Egyházkerületi Közgyûlés alkalmával

Recommend Documents