KÖZLEMÉNYEK DR. MILTÉNYI KÁROLY

KÖZLEMÉNYEK

U G A N D A N ÉPESEDÉSÉN EK N É H Á N Y JE LLEG ZE TESSÉG E

DR. MILTÉNYI KÁROLY

A 241 000 km 2 te rü letű U ganda trópusi K elet-A frikában, az egyenlítő m en ­ tén fekszik. M agas fekvése következtében (legnagyobb tava, a V iktória-tó te n ­ gerszint feletti m agasága 1100 m) k lím ája trópusi viszonylatban rendkívül k ed ­ vező; a m inim um , illetve m axim um hőm érsékletek az ország nagy részén 15—30 °C között vannak. T erületéből 44 000 km 2 vízfelület (tavak, folyók, mo­ csarak stb.). A 197 000 k m 2 szárazföldből 15 000 km 2- v adrezervátum , 15 000 km 2 erdő. Az 1970-es évek elején 1000—2000 km 2 között m ozgott a közegészségügyi szem pontból (álom kór veszélye m iatt) korlátozóit terü let. A többi szárazföldi te rü let nagy része (a S zaharához közel eső északi szav an n ái sávtól eltekintve) m ezőgazdaságilag hasznosítható és term ék en y a kedvező m eteorológiai viszo­ nyok (bőséges és viszonylag egyenletes csapadék, m érsékelten m eleg h őm érsék­ let) következtében. Az 1969. évi népszám láláskor az ország lakossága 9,5 m illió fő volt, am i a szárazföldi te rü le tre szám ítva 48 fős 1 k m 2-re eső népsűrűségnek felelt meg. A népsűrűség azonban rendkívül egyenlőtlen; az ország te rü letén ek m integy 3// -én nagyon alacsony, 1/4-ében azonban, elsősorban a V ik tó ria-tó körzetében igen magas. (Lásd az alábbi térképet.) A népesség növekedése rendkívül gyors, évi 3% körül mozog s így jelenleg (1979) az ország lakossága m integy 13 m illió ra becsülhető. A népességnövekedést elsősorban a term észetes szaporodás okozza, b á r egyes időszakokban a v án d o r­ lások h atása is je len tő s.1 A m agas term észetes szaporodás a n n a k következm énye, hogy az A frikában általános 45%o-es születési arányszám m ellett a halandóság trópusi viszony­ latb an feltűnően alacsony, 15%o, az egyenlítői országokban általános 20—25"/oohez képest. Ez kizárólag a közegészségügyi szem pontból kedvező k lim atikus viszonyokkal függ össze. Ennek h a tá sá ra a ren d k ív ü l rossz gazdasági viszonyok ellenére (az 1 főre eső nem zeti jövedelem 1975-ben 75 dollár volt, am i még afrikai viszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartozik) az átlagos é le tta r­ tam 50 év körül mozog, szem ben a trópusi A frik áb an általános 40—42 évvel. Az egészségügyi ellátás in fra s tru k tú rá ja afrik ai viszonylatban kedvező (közel 20 000 kórházi, illetv e gyógyintézeti ágy van az országban), az orvosi ellátásban azonban a legutóbbi évtizedben rendkívüli hullám zások m utatkoztak és az o r­ vosok szám a 10 év a la tt 1200-ról 400 főre csökkent. Az o k tatás viszonylag fe j­ lett; a gyerm ekek 40% -a já r a hétosztályos általános iskolába. 1 P o litik a i v o n a tk o z á s a i m ia tt k ö z is m e r te k v o lta k az 1970-es é v e k e g y e s k iv á n d o r lá si h u llá m a i, íg y a m in te g y 80 000 f ő s á z s ia i n é p e s s é g kb . fe lé n e k k iu ta s ítá s a , v a la m in t az e g y e s tö r z s e k e t é s f ő le g az é r te lm is é g i r é te g e t é rin tő e s e te n k é n ti m e n e k ü lé s s z e r ű e m ig ­ r á ció . K e v é sb é k ö z is m e r t, h o g y U g a n d á b a n m é g az 1970-es é v e k b e n is k ö z e l 1/2 m illió b e ­ v á n d o r o lt élt, n a g y r é s z t m e n e k ü lt a s z o m sz é d o s o r sz á g o k b ó l. (K e n y a , Z a ire, S z u d á n , R w a n d a .) E z e k n e k e g y r é s z e a z E N S Z á lta l fe n n ta r to tt tá b o r o k b a n v o lt, ille t v e v a n e lh e ­ ly e z v e . A z 1979. é v i h á b o rú és r e n d s z e r v á lto z á s n y o m á n v is z o n t kb. 100 000 s z u d á n i e r e ­ d e tű la k o s m e n e k ü lt v is s z a S z u d á n b a .

K Ö Z L E M É N Y E K

229

Az alapvetően m ezőgazdasági jellegű ország fő term ékei a belső fogyasztás céljait szolgáló trópusi gyüm ölcsökön és gumós növényeken kívül a kávé és a gyapot voltak, am elyek a kivitel döntő h án y ad át alko tták . A gazdasági élet poli­ tikai h á tte rű dezorganizációja következtében term elésük erősen csökkent, ezért az ország külkereskedelm i deficitje a k áv é árak jelentős em elkedése ellenére is roham osan n ő tt az elm últ évtizedben. E nnek nyom án tartós külkereskedelm i válság, infláció és hiánygazdálkodás állandósult. K edvezőtlen befolyást gyako­ ro lt az ország életére a K elet-A frikai Gazdasági Közösség (Kenya, T anzánia és U ganda közössége a pénzügyekre, vám ügyekre, vasú tra, postára, légiközlekedésre stb.) fokozatos felbom lása. K ülönösen súlyos h atásai v o ltak az ország szá­ razföldi jellegére való tek intettel a kenyai M om basa kikötőjéből jövő szállít­ m ányok időszakonkénti m egakadályozásának (akár politikai, a k á r pénzügyi okok m iatt), am i esetenként a benzinhiány nyom án a gazdasági élet m egbénulását eredm ényezte. M inthogy az országban m űködik családtervezési társaság, m ely a N em ­ zetközi Családtervezési Szövetség tagja, elsősorban az egészségügyi k o rm ányzat k eretében tö rtén tek bizonyos lépések a születéskorlátozás elterjesztése érdeké- . ben. Részben a hivatalos népesedéspolitikai álláspont bizonytalansága2, részben a gazdasági élet rom lásával együttjáró folyam atok m ia tt (a korm ányzati m un k a h atékonyságának rom lása, az egészségügyi szervezet visszafejlődése) ez a p ro g ­ ram m egközelítően sem valósult meg. így a term ékenység alak u lásáb an még olym értékű csökkenés sem volt megfigyelhető, m in t ez n éhány m ás hasonló helyzetű országban m egtörtént. A népesedésre vonatkozó adatforrások — m int a fejletlen országokban á l­ taláb an — hiányosak és bizonytalanok. A születések és halálozások anyaköny­ vezése jogilag ugyan kötelező, m ind ez ideig azonban csak töredékesen valósult meg. Az utolsó (1969. évi) népszám lálás adatai viszonylag m egbízhatónak te ­ k in th ető k ; ezekből, illetve a népszám láláshoz kapcsolódó rep rezen tatív felvétel eredm ényeiből a stabil népesedési m odellekre alap íto tt eljáráso k segítségével becslés készült az alapvető dem ográfiai m utatókra. Ez a cikk részben ennek a d a ­ tain, részben egy 1975. évben végzett 4304 élveszületésre és 1109 halálozásra vonatkozó népm ozgalm i próbafelvétel és feldolgozás eredm ényein alapul. F el­ h aszn álja továbbá az ugandai kórházi halálozási statisztik a ad atait, v alam in t — összehasonlításként — egy ghanai 1966. évi népm ozgalm i felvétel eredm ényeit. S zü letések — term ékenység A születésekre vonatkozó retrospektív (longitudinális) és periódus (transverzális) adatok egyarán t jelzik a lényegében korlátozás nélküli term ékenységi folyam atokat. Az 1975. évi felvétel eredm ényei egyes vonatkozásban (az anyák korm egoszlása, a szülési sorszám) ettől látszólag valam elyest eltérő képet m u ­ ta tn a k a felvétel során túlsúlyban levő kórházi szülések következtében, m ás adatai viszont a rra m utatn ak , hogy még ebben a bizonyos m értékig szelektált női populációban is a term észetes term ékenység az uralkodó. Az 1. táb la egyrészt figyelm eztet arra, hogy a 15 éven aluli an y a A frikában csaknem olyan ritka, m int M agyarországon — szem ben az e tém akörben m eg­ lehetősen általános tévhiedelm ekkel. E gyébként a m ag y ar ad ato k k al való össze­ haso n lításnál célszerűbb az 1969. évi népszám lálás retro sp ek tív eredm ényét f i­ gyelem be venni, mivel az 1975. évi próbafelvételben a fiatal nők azért v an n ak feltűnő túlsúlyban (a népszám lálási adatokhoz képest), m e rt elsősorban n álu k v ált gyakoribbá a k ó rházban való szülés. Jellegzetes vonása az ugandai te rm é­ kenységnek az idősebb nők m agasabb ará n y a a szülő nők között. Más m egvilágításban úgyszintén a korlátozás nélküli term ékenységre u ta l­ nak a szülési sorszám szerinti adatok. (2. tábla) 2 A P o p u la tio n C o u n c il 1975. é v i je le n té s e U g a n d á t a z o k k ö z é a z o r sz á g o k k ö z é s o ­ r o lja , a m e ly e k a c sa lá d te r v e z é s i te v é k e n y s é g e t h iv a ta lo sa n tá m o g a tjá k , d e n e m d e m o ­ g r á fia i o k o k m ia tt. B ár az e g é s z s é g ü g y i k o r m á n y z a t r é s z é r ő l v a ló b a n id ő n k é n t m e g n y il­ v á n u lt ily e n tá m o g a tá si tö r e k v é s, a té m á v a l k a p c s o la to s e lle n tm o n d ó fe ls ő s z in t ű á llá s fo g ­ la lá s o k , v a la m in t a k o r m á n y z a t á lta lá n o s h a n y a tlá s a k ö v e tk e z té b e n e n n e k n e m v o lt k ü ­ lö n ö s e b b je le n tő s é g e .

230

K Ö Z L E M É N Y E K

1. A születések megoszlása az anya életkora szerint Распределение рож дений по возрасту мат ерей B irths by the age of the m o th er

Г оризонт а. im ш.ч гр а ф а : (1) В озрастны е группы ; (2) П ерепись н асел ен и и ; (‘Л) Вы борочное обсл едован и е; (-1) В енгрия H e a d in g : (l) A g e -g r o u p s ; (2) P o p u la tio n c e n s u s ; (3) P ilo t s u r v e y ; (4) H u n g a ry .

Г оризонт альная гри ф а: (1) П ом ер по п ор я дк у р ож ден и я; (2) П ерепись н асел ен и я; {'Л) Вы­ борочное обсл едован и е; (-1) В ен гри я. В ерт икальная гр а ф а : 1. В се г о ; 2. Средний помер по п ор я дк у рож дении. H e a d in g : (l) S e r ia l n u m b e r o f b ir th s; (4) H u n g a ry . L a te r a l t e x t: 1. T o ta l; 2. A v e r a g e p a rity .

(2)

P o p u la tio n

cen su s:

(3)

P ilo t

su rv ey ;

231

K Ö Z L E M É N Y E K

Az 1975. évi próbafelvétel adatai szerint m utatkozó m agas első szülési arán y úgyszintén az előbb elm ondottakkal m agyarázható, ennek nyom án az átlagos szülési sorszám is alacsonyabb volt ennél a felvételnél, m in t a tén y ­ leges országos átlag. A m agyar adatoktól való eltérés a legkifejezettebben a 4. és további szüléseknél jelentkezik. Az eddigi összehasonlításokat ném ileg zavarta, hogy azok megoszlási v i­ szonyszám okon alap u ltak és így a stru k tu rális különbségeket jelzik, de az adott jelenség általános gyakorisági szintjében m utatkozó különbségeket nem fejezik ki. A term ékenységi folyam atok különbségeit közvetlenebbül tükrözik vissza a szülési sorszám szerint szám ított további szülési arányok. (Parity progression ratio.) Ezek egyúttal autom atikusan kiküszöbölik az 1975. évi felvételnél azt a torzító hatást, am ely a kórházi szülési esem ények túlsúlyából szárm azott. 3. Továhbi szülési arányok a szülés sorszám a szerint* П ропорции прогрессии родового по р яд ка P arity progression ratios

* A fe n t i a r á n y s z á m o t a m a g y a r ir o d a lo m b a n id ő n k é n t c s a lá d n ö v e k e d é s i v a ló s z í­ n ű s é g n e k je lö lik . A zt fe je z i k i, h o g y az 1, 2 stb . g y e r m e k e t m á r s z ü lt n ő k k ö z ö tt m ily e n a r á n y b a n fo r d u l e lő a m á so d ik , h a r m a d ik stb . so r s z á m ú sz ü lé s . Г оризонт альная гр а ф а : (1) П ерепись н асел ен и и ; (2) В ы борочное обсл едован и е; (3) Среднее значен и е В ен гри и в 1908— 1977 гг. В ерт икальная графт: 1. П осле 1-ых родов. H e a d in g :

(1) P o p u la tio n c e n s u s ;

(2) P ilo t s u r v e y ;

(3) H u n g a r y , a v e r a g e o f 1968—

1977. Lateral, t e x t: l. A fte r 1. c o n fin e m e n t.

A 3. táb la nem m u tatja, de más adatokból m egállapítható, hogy az első gyerm ek m egszületésének gyakorisága (valószínűsége) U gandában nagyjából hasonló az európai, illetve m agyarországi arányokhoz. Becslések szerint ugyanis a nők m integy 15%-a m arad véglegesen gyerm ektelen. Ez összefügg a m eddőség ottani m agasabb arányával, am i a rosszabb közegészségügyi és táplálkozási v i­ szonyok következm énye. M agyarországon viszont a házas nők között a végle­ gesen gyerm ektelenek arán y a csak 8—10% között mozog. A véglegesen gyer­ m ektelen nők további 6—7% -át hajadon (életük végig férjh ez nem m ent) nők adják. (Fekete-A frikában viszont a családi állapotnak nincs jelentősége a te r­ m ékenységben.) Az ugandai további szülési arányok egyértelm űen m u ta tjá k a korlátozás nélküli, term észetes term ékenység h atásá t — szem ben a m ag y ar adatokkal, ahol m ár az első, de különösen a m ásodik és h arm ad ik gyerm ek u tá n nag y m érték ­ ben érezhető a születésszabályozás hatása. U gyanakkor feltűnő, hogy az ötödik gyerm ek u tá n m ár az ugandai arányok kisebbek, an n ak jeléül, hogy a m agyar női népességnek az az egyébként elenyésző nagyságrendű rétege, am ely nem alkalm az születéskorlátozást, m agasabb, lassabban han y atló term észetes te rm é­ kenységet m utat, m int az afrikaiak.

232

k

ö

z l e m

é n

y

e k

M ind az 1969. évi népszám lálási adatokból, m ind az 1975. évi próbafelvétel eredm ényeiből szám ításokat le h ete tt végezni a csecsem ők és gyerm ekek tovább­ élés! a rá n y a ira vonatkozóan. Feltűnő, hogy az 1975. évi vizsgálat eredm ényei lényegesen kedvezőbb képet m u ta tn a k (feltehetően ism ét azért, m e rt szelektált sokaságról van szó), term észetesen azonban még ezek is jelentősen elm arad n ak az európai arányoktól.

4. Továbbélési arányok csecsem ő- és gyerm ekko rb a n П р о п о р ц и и dooicunum Survival ratios in in fa n cy and childhood

Г оризонт альная гр а ф а : (1) П ерепись н асел ен и и ; (2) В ы борочное обсл едован и е; (3) В ен гр и я. В ерт и кальн ая гр а ф а : 1. Д о возр аста 1-го года. H e a d in g : (1) P o p u la tio n c e n s u s ; (2) P ilo t s u r v e y ; (3) H u n g a ry . l a t e r a l t e x t : 1. T ill th e a g e o f 1 y e a r.

Halálozások, halálokok U ganda halandósága az előzőkben em líte tt kedvező klím a ellenére is lé­ nyegében a trópusi halandóság jellegzetességeit m u tatja, főleg az európai o r­ szágokkal való összehasonlításban. Egyes speciális helyi v o n ásain ak kidom ­ borítása céljából a halandóság főbb ad a ta it G hana m egfelelő ad ataiv al v etet­ tü k össze. (5. tábla) A halandóság ko r szerinti m egoszlása világosan m u ta tja a m agas csecsemőés gyerm ekhalandóságot és ennek nyom án az öregkori halandóság viszonylag kis súlyát. G hana és U ganda halálozási stru k tú rá já n a k összehasonlításával kapcso­ latban szem előtt kell ta rtan i, hogy G hana általános halandósági színvonala lényegesen m agasabb, ezért a megoszlási viszonyszám okban m utatkozó egyes alacsonyabb értékei (például a csecsem őhalandóság tekintetében) bizonyos m értékig félrevezetők. F eltűnő viszont a ghanai adato k b an a 2 éves kor utáni halandóság rendkívüli és szokatlan em elkedése, am i azzal függ össze, hogy a hosszúra ny ú lt — m integy 1 1/2—2 évig ta rtó — szoptatási periódus u tá n n agy­ m értékben fellépnek a különböző fertőző és táplálkozási betegségek. Ez U gan­ dában a kedvezőbb klím a nyom án nem tapasztalható. A halandóság kor szerinti m egoszlása term észetesen m egnyilvánul a h a ­ láloki stru k tú rá b a n is. E m iatt U ganda haláloki ad a ta it értelm etlen volna b á r­ mely európai országéval összehasonlítani. E zért az 1975. évi próbafelvétel ad a­ ta it egyrészt az általános kórházi halálozási adatokkal, m ásrészt egy G hanaban végzett hasonló felvétel adataival v etjü k egybe. (6. tábla)

K Ö Z L E M É N Y E K

233

5. A halálozások kor szerinti m egoszlása Р аспределение смерт ей по возрасту D eaths by age

Г оризонт альная граф а: (1) В озрастн ы е годы ; (2) П ереп и сь н асел ен и и ; (3) Вы борочное обсл едован и е; (-1) Зап исан н ы е п м етрические книги смерти; (ö) В енгрия. В ерт икальная гр а ф а : 1. В сего. H e a d in g : (1) Y e a r o l a g e ; (2) P o p u la tio n c e n s u s ; (3) P ilo t s u r v e y : (4) R e g ister e d d e a th s ; (5) H u n g a ry . L a te r a l t e x t : 1. T o ta l.

M indhárom felvétel anyagában kiugró arán y a van a fertőző és élősdiek okozta betegségeknek, am i a fejlődő országok m o rtalitásán ak egyik jellegzetes vonása, különösen a trópusokon. További általános sajátosság az em észtőrend­ szeri, táplálkozási és a légzőszervi betegségek viszonylag m agas ará n y a a h a ­ lálokok között. U gyanakkor közös negatív vonása m indhárom sokaságnak a daganatok és a keringési rendszer betegségeinek m inim ális ará n y a (ezek a jellegzetesen öregkori halálokok ad ják a halálozás többségét a fejlett o rszá­ gokban). A fertőző betegségeken belül az ugandai kórházi statisztik áb an kiugró a rá n y t m u tat a kanyaró, m ely az összes halálozás kereken 20% -át okozza. (Elsősorban az 5 éven aluli gyerm ekeknél.) H a nem is an n y ira kiugró, de igen m agas ará n y (11%) jelentkezik az ugandai próbafelvétel anyagában is; a ghanai felvételnél ez csak 4%. Ezzel szem ben a m alária halálozás ebben a csoportban G h an ab an volt a legm agasabb (az összes halálozás 10% -át okozta, úgyszintén elsősorban k is­ gyerm ekeknél). A két ugandai ad a tfo rrásb an ez 4, illetve 6% volt. Ebben az alacsonyabb arán y b an feltétlenül a kedvezőbb klím a játszik szerepet. Kisebb, de m indenképpen figyelem rem éltó arán y ú a tetan u s okozta h a ­ lálozás (m indhárom felvételnél 3—4%), továbbá a tbc halálozás (2—3%), ami elsősorban az idősebb korcsoportot érinti. A vér és vérképző szervek betegségeinek csoportjában az anaem ia okozta G hanaban a halálozások 3% -át, U gandában 4—5% -át. E nnek h átteréb en te r ­ m észetesen a nem kielégítő táplálkozás áll, am ely egyébként nagym értékben hozzájárul — különösen a gyerm ekkorban — az általán o san csökkent ellen­ álló képességhez és így közvetve a fertőző betegségek okozta halálozásban is jelentős szerepet játszik.

234

K Ö Z L E M É N Y E K

6. A halálozás megoszlása halálokok szerint Р аспределение смертей по п р и чи на м смерт и D eaths by causes of death

1'оризонтальнш1 гр а ф а : (1) Причины смерти; (2) В ы борочное обсл едован и е; (3) Статистика бол ь н и ц ; (4) Зап исан н ы е и м етрические книги смерти. В ер т и к а льн а я гр а ф а : 1. I. З аразн ы е и паразитны е забол ев ан и я ; 2. II. О п ухол и ; 3. I II — V Зи докринны е забол еван и и , забол еван и я питании и обмена вещ еств; забол еван и я крови и к р о в о образую щ и х орган ов; пси хическ и е расстройства; 1. V I. З абол еван и я нервной системы и о р г а ­ нов чувства; 5. V II. Забол еван и и системы кровообращ ении; G. V III. З абол ев ан и я д ы хател ьн ой системы ; 7. IX . Забол еван и и пищ еварительной системы ; 8. X . З абол еван и я полово-мочевы х о рган ов; 9. X I. О слож нения берем енности, родов и п осл ер одового п ер и од а; 10. X I I — X I I I . З а б о л еван и я кож и и п одк ож н ой тк ан и ; забол еван и я к остной и мышечной системы и соеди н и ­ тельной тк ан и ; I t . X IV — X V . В рож ден н ы е ан ом али и ; некоторы е причины перинатальной з а ­ болеваемости и см ертн ости; 12. X V I. Симптомы и п л охо оп ределенны е состоя н и я ; 13. Н есчаст­ ные сл учаи , отравления и н аси ли е; 14. В сего. H e a d in g : (l) C a u ses o f d e a th ; (2) P ilo t s u r v e y ; (3) H o sp ita l s ta tis tic s ; (4) R e g is te ­ red d e a th s. L a te ra l t e x t : 1. I. in f e c t iv e a n d p a r a sitic d is e a s e s ; 2. H . N e o p la s m s ; 3. H I—V . E n ­ d o c r in e , n u tr itio n a l a n d m e ta b o lic d is e a s e s ; d is e a s e s o f th e b lo o d an d b lo o d -fo r m in g o r g a n s ; m e n ta l d is o r d e r s : 4. V I. D is e a s e s o f th e n e r v o u s s y ste m an d s e n s e o r g a n s: 5. VII. D is e a s e s o f th e c ir c u la to r y s y s te m : 6. VIII. D is e a s e s o f th e r e s p ir a to r y s y s te m : 7. IX . D is e a s e s o f th e d ig e s tiv e s y s te m : 8. X . D is e a s e s o f th e g e n ito -u r in a r y s y s te m : 9. X I. C o m p lic a tio n s o f p r e g n a n c y , c h ild b ir th an d th e p u e r p e r iu m ; 10. Х П —Х Ш . D is e a s e s o f th e sk in a n d s u b c u ta n e o u s tis s u e ; d is e a s e s o f th e m u s c u lo s k e le ta l s y s te m an d c o n ­ n e c tiv e tis s u e ; i l . X IV —X V . C o n g e n ita l a n o m a lie s ; c e r ta in c a u s e s o f p e r in a ta l m o r b id ity and m o r ta lity ; 12. X V I. S y m p to m s and ill- d e fin e d c o n d itio n s ; 13. A c c id e n ts , p o is o n in g s a n d v io le n c e ; 14. T o ta l.

K Ö Z L E M É N Y E K

235

A tüdőgyulladás U gandában a halálozások 10—15%-át, G hánában 9% -á t okozta. Ez a fejlett országokban m a m á r szokatlanul m agas ará n y az orvosi és a gyógyszerellátás hián y aira vezethető vissza. Az em észtőrendszeri betegségek m agas a rá n y á t az ugandai kórházi sta ­ tisztikában és a ghanai anyagban a csecsem őknél és kisgyerm ekeknél nagy szám ban előforduló gastroenteritis és colitis idézte elő. (Az ugandai próbafelvételben ezeket az eseteket feltehetően a XV. fejezethez sorolták.) M indhárom felvétel anyagában jelentős ará n y a volt a szüléseknek és a terhességi, illetve gyerm ekágyi szövődm ényeknek. (A fe jle tt országokban az ilyen jellegű halálozás m ár rendkívül ritk a ; nem éri el a halálozások 0,5%o-ét sem.) M ind az ugandai, m ind a ghanai népm ozgalm i felvétel anyagában jelentős ará n y t képviseltek a veleszületett fejlődési rendellenességek, valam in t a perin atalis m ortalitás. (Feltehető, hogy az ugandai kórházi statisztik áb an osztályo­ zási félreértés m iatt m utatkozik ennél lényegesen kisebb arány.) A halálokok m egállapítása általáb an a kórházi anyagban volt a legm eg­ bízhatóbb; a népm ozgalm i anyagokban, különösen az ugandai felvételnél v i­ szonylag m agas a tünetek és rosszul m eghatározott állapotok aránya. Az erőszakos haláleseteken belül a balesetek (elsősorban közlekedési b al­ esetek) dom inálnak, am i egyrészt a közlekedési rend és a já rm ű v ek m űszaki állapotának hiányaival, m ásrészt a baleseti sérültek lassú ellátásáv al (fejletlen m entőszolgálat) m agyarázható. K ígyóm arás, skorpiócsípés stb. ugyan m in d h á­ rom anyagban előfordult, arányuk azonban elenyésző. * Az ugandai népesség jelenlegi korösszetétele következtében a századfor­ dulóig rendkívül gyors népességnövekedés várható, szinte függetlenül attól, hogy a társadalm i-gazdasági tényezők m ilyen jellegű és irán y ú h atást gyako­ rolnak a term ékenység alakulására. Az ENSZ m axim ális becslése 25 millióban, közepes becslése 24 m illióban jelöli meg a 2000-re v árh ató népességszám ot. Ez a jelenlegi m érsékelt népsűrűséget afrikai viszonylatban m agas népsűrűséggé fogja átalakítani. így a m ezőgazdaságilag term ékeny terü letek népsűrűsége fe l­ tehetően hasonló lesz N yugat-A frika jelenleg sűrűn lak o tt terü leteih ez (például G hana és N igeria tengerparti övezeteihez). Ez a gazdasági és társadalm i fe j­ lődés szem pontjából további problém ákat jelen t a jelenleg is rendkívül rossz körülm ények között levő ország szám ára.

I RODALOM 1. 1973 S ta tis tic a l A b str a ct. S ta tis tic s D iv isio n , M in istr y o f P la n n in g an d E co n o m ic D e v e ­ lo p m en t. E n teb b e. 1975. 2. R ep ort on th e 1969 p o p u la tio n c e n su s. V o lu m e I (1971) V o lu m e II (1974) V o lu m e III (1973) V o lu m e IV (k ézira tb a n ) S ta tis tic s D iv is io n . M in istry o f P la n n in g an d E c o n o m ic D e v e lo p m e n t, E n teb b e. 3. U gan d a . R e c e n t e c o n o m ic d e v e lo p m e n ts. U n ited N a tio n s D e v e lo p m e n t P r o g r a m m e . K a m p a la . 1976. 4. W orld p o p u la tio n p r o s p e c ts a s a s s e s s e d in 1973. U n ited N a tio n s. N e w Y ork . 1977. 5. R e p o r t o n p o p u la tio n /fa m ily p la n n in g . P o p u la tio n C o u n c il N e w Y ork. O ctob er 1975. 6. M ed ica l s e r v ic e s — S ta tis tic a l r ec o r d s. M in istry o f H e a lth . E n te b b e, 1977. 7. E d u c a tio n s ta tis tic s , 1974. M in istr y o f E d u c a tio n . K a m p a la , 1975. 8. M il t é n y i, К .: R e g iste r e d b ir th s a n d d e a th s in G h a n a . C en tral B u r ea u o f S ta tis tic s. A c c ­ ra, 1967. 9. M i l t é n y i . К . : R e p o r t o n

th e

1975 v i t a l r e g i s l r a t i o n / s t a t i s l i c s

p ilo t s u r v e y . S ta tis tic s

v is io n , M in istry o f P la n n in g a n d E c o n o m ic D e v e lo p m e n t, E n teb b e, 1977.

D i­

236

K Ö Z L E M É N Y E K

НЕКОТОРЫ Е ХАРАКТЕРИ СТИ КИ Н АСЕЛ ЕН И Я У ГАН Д Ы

Резюме

Данная статья дает отчет о населении Уганды на основе данных пере­ писи населения 1969 г. и выборочного обследования статистики народо­ населения, проведенного в 1975 г. Население Уганды, численность которого составляет 13 миллионов (в 1979 г.) увеличивается на 3% в год, благодаря высокой плодовитости (об­ щий коэффициент рождаемости — около 45 %0 (и относительно низкой смерт­ ности) общий коэффициент смертности — около 15%„) вследствие благопри­ ятных климатических условий. Автор анализирует плодовитость но возрасту матерей (таблица 1), ро­ довому порядку (таблица 2), пропорциям прогрессии родового порядка (таблица 3). Данные ясно выражают преобладание нерегулированпой пло­ довитости, снижающейся в соответствии с способностью к оплодотворению. Как в Уганде, так и в Гане смертность характеризуется молодой воз­ растной структурой умерших (таблица 5). Из причин смерти заразные и паразитные заболевания преобладают (корь в Уганде, малярия в Гане). Чувствуется и влияние недоедания и недостаточного медицинского и фар­ мацевтического обслуживания (таблица 6). К концу столетия численность населения Уганды будет около 24—25 миллионов.

S O M E C H A R A C T E R IS T IC S O F U G A N D A ’ S P O P U L A T I O N

S u m m a ry Based on the 1969 population census d ata an d th e results of a 1975 vital statistics sam ple survey the pap er reports on U gandas population. U gandas 13 m illion population (1979) is increasing by 3% per annum . This is due to the high fertility (crude b irth rate cca. 45%o) paralelled w ith relatively low m ortality (crude death rate cca. 15%o) caused by th e favorable clim atic conditions. The fertility is analysed by the age of the m other (Table 1), parity (Table 2) and parity progression ratios (Table 3). The prevalence of unlim ited fertility, declining in accordance w ith the fecundity, is clearly indicated by th e data. Both in U ganda and in G hana th e m ortality is ch aracterised by the young age stru ctu re of th e deceased, (Table 5). Among th e causes of death infections and parasitic diseases (measles in U ganda, m alaria in G hana) are dom inating. The effects of u ndernourishm ent and th e scarcity of m edical and p h a rm a ­ ceutical supply are also reflected. (Table 6). U ganda’s population w ill be about 24—25 m illion by th e end of th e cen­ tury.

圏

¥

S

Z′  U

D

A

N

、 ●--、

し ・ 置  ¥ィ、子、I

〆r/￣) /

メ

/  音了 l/

子ヾ¥∵辛

UGANDA NEPSURUSEGE 」ARASOK SZERIN丁 1969 EV(NEPSZAMLALAS

○

いORZE丁 ○○------MEGYE

戸HA丁AR

-一一〇-一--「-」ARAS

I NEGYZETKiLOME†ERREJUT 1〇〇〇 feie(t

500-999 300-ム99

200-299 1与○○199

0阜 100-149

缶t漢○○-○○㌃○○-

50-99 25-ム9 0-24 しAゆS

○

m○○誉ふ三〇R与乙AG