2009 - 2014
EURÓPAI PARLAMENT Petíciós Bizottság
6.09.2011
KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy:
1.
José María Carrasco Cano spanyol állampolgár által az „Asociación Española de Proveedores de Impagados de la Construcción” nevű szervezet nevében benyújtott 1820/2009. számú petíció a nemfizetéssel sújtott építőipari kis- és középvállalkozások helyzetéről
A petíció összefoglalása
A petíció benyújtója kifogásolja, hogy a spanyol építőipari ágazatban – a magán- és az állami szférában egyaránt – figyelmen kívül hagyják az Európai Parlament és a Tanács a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK irányelvét. A petíció benyújtója úgy véli, hogy az említett irányelvet késve ültették át a spanyol jogrendbe (3/2004. számú törvény), ami az építőiparban drámai helyzetet teremtő nemteljesítések lavináját indította el. 2.
Elfogadhatóság
Elfogadhatónak nyilvánítva: 2010. március 22. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól az eljárási szabályzat 202. cikkének (6) bekezdése szerint megtörtént. 3.
A Bizottságtól kapott válasz: 2010. május 11.
A Bizottság észrevételei A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK irányelvet a 2004. december 29-i 3/2004. sz. nemzeti törvény ültette át a spanyol jogrendszerbe. Tisztázandó azonban, hogy az irányelv nem harmonizálja a fizetési időszakokat, hanem jogszabályban rögzíti a késedelmi kamatra való jogosultságot késedelmes CM\876842HU.doc
HU
PE441.363v03-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
fizetés esetén. 3. cikk – Késedelmi kamat A 3. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának értelmében a késedelmi kamat a szerződésben meghatározott fizetési határnap vagy határidő lejártát követően válik esedékessé. Szerződéses rendelkezés hiányában a kamatfizetés a számla adós általi kézhezvételét követő 30 nappal automatikusan esedékessé válik. A Bíróság megerősítette, hogy „amint az a 2000/35 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjából kitűnik, a felek főszabály szerint a szerződésükben szabadon határozhatják meg a fizetési határnapot vagy határidőt. Az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott 30 napos jogszabályi határidőt tehát csak az erre vonatkozó szerződéses kikötés hiányában kell alkalmazni”. [a dőlt betűs kiemelés nem az idézet része] (A Bíróság C380/06. sz. Közösség kontra Spanyolország ügyben hozott 2008. december 11-i ítélete, 17. és 18. pont.).. A 3. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy a hitelező késedelmes fizetés esetén kamatra jogosult. Fontos azonban figyelembe venni, hogy ez a rendelkezés jogot biztosít és nem kötelezi a hitelezőt arra, hogy a késedelmes fizetésért kamatköveteléssel álljon elő. Ennek megfelelően a hitelező dönthet arról, hogy késedelmes fizetés esetén igényt tart-e a kamatra. 4. cikk – A tulajdonjog fenntartása Az irányelv 4. cikkét a 2004. december 29-i 3/2004. sz. spanyol törvény 10. cikke ülteti át. A Bíróság jelezte, hogy a 4. cikkből nem vonható le az a következtetés, „hogy az azokra az egyéb szabályokra is vonatkozik, mint amelyek egyrészt kifejezetten az eladó és a vevő között a leszállítást megelőzően az áruk tulajdonjogának fenntartására vonatkozó kikötésben való kifejezett megállapodás lehetőségéről rendelkeznek, másrészt pedig az eladó számára biztosított azon lehetőségről, hogy fenntartsa az áruk tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig.” Ennek megfelelően a Bíróság megállapította, hogy továbbra is kizárólag a tagállamok belső jogrendje határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a tulajdonjogfenntartási kikötések olyan harmadik felekkel szembeni érvényesíthetőségére vonatkoznak, akiknek a jogait a 2000/35/EK irányelv nem érinti. (A Bíróságnak a C-302/05. sz. Közösség kontra Olaszország ügyben hozott 2006. október 26-i ítélete, 29. és 30. pont.) Ennélfogva a petíció benyújtója által ismertetett helyzetre megoldást jelenthet egy tulajdonjog-fenntartási kikötés beillesztése a szerződésbe. 5. cikk – A nem vitatott követelések behajtása Általánosságban véve elfogadott, hogy az adósoknak lehetőséget kell nyújtani a követelések megtámadására. Ez a helyzet például a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 2004/805/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet esetében is. A nem vitatott követelésekre vonatkozó behajtási eljárásokat illetően az irányelv előírja, hogy 90 naptári napon belül végrehajtható jogcímet lehessen szerezni. A tagállamok azonban szabadon meghatározhatnak ennél rövidebb időszakot. A 6. cikk (2) bekezdése szerint a PE441.363v03-00
HU
2/6
CM\876842HU.doc
tagállamok fenntarthatnak vagy hatályba léptethetnek a hitelező számára kedvezőbb rendelkezéseket. Következtetés A petíció megerősíti a Bizottság azon értékelését, hogy számottevő bizonyíték utal arra, hogy a 2000/35/EK irányelv hatálybalépése ellenére a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések továbbra is általános problémát jelentenek az EU-n belül (ideértve Spanyolországot is), valamint hogy a gazdasági válság tovább súlyosbította a helyzetet. Ezen elemzés alapján a Bizottság ezért a jelenlegi irányelv módosítására irányuló javaslatot nyújtott be [COM (2009)126], amely, ha a Tanács és az Európai Parlament elfogadja, további eszközöket biztosítana a hitelezők számára ahhoz, hogy teljes körűen és hatékonyan gyakorolhassák a késedelmes fizetés esetén őket megillető jogokat. A hitelezők követelésük behajtásának költségei tekintetében például átalányösszegű kártérítésre lennének jogosultak, és további intézkedések tartanák vissza a hatóságokat a késedelmes fizetéstől. A tervek szerint például az állami hatóságoknak az általuk vásárolt termékek vagy szolgáltatások árát 30 napon belül ki kellene egyenlíteniük, és az időben történő fizetés elmulasztása esetén még szigorúbb szankciókkal kellene számolniuk. Az irányelvre vonatkozó javaslatot jelenleg a társjogalkotók (az Európai Tanács és az Európai Parlament – COD/2009/0054) vizsgálják. 4.
A Bizottságtól kapott válasz: 2010. október 8.
A 2005/35/EK irányelv hatálybalépése ellenére a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések továbbra is általános problémát jelentenek az EU-n belül (ideértve Spanyolországot is). A Bizottság ezért a jelenlegi irányelv módosítására irányuló javaslatot nyújtott be [COM (2009)126], amely, ha elfogadják, további eszközöket biztosítana a hitelezők számára ahhoz, hogy teljes körűen és hatékonyan gyakorolhassák a késedelmes fizetés esetén őket megillető jogokat. Az irányelvre vonatkozó javaslatot jelenleg a társjogalkotók (az Európai Tanács és az Európai Parlament – COD/2009/0054) vizsgálják. 2010. szeptember 13-án első olvasatban megszületett a megállapodás, amelyet az Európai Parlament októberi plenáris ülésén szavaz meg. Például az állami hatóságoknak a jövőben az általuk vásárolt termékek vagy szolgáltatások árát 30 napon belül ki kell egyenlíteniük. Az állami hatóságok késedelmes fizetése esetén a hitelező automatikusan jogosulttá válik a késedelmi kamat igénylésére, amely nem lehet a törvényes kamatnál alacsonyabb (amelyet az irányelv legalább 8%-ban határoz meg), továbbá a követelés behajtásának indokolt költségei miatti kártérítés igénylésére is. 5.
A Bizottságtól kapott kiegészítő válasz (REV II): 2011. szeptember 6.
A Bizottság észrevételei A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló CM\876842HU.doc
3/6
PE441.363v03-00
HU
2000/35/EK irányelvet a 2004. december 29-i 3/2004. sz. nemzeti törvény ültette át a spanyol jogrendszerbe. Először is tisztázni kell, hogy az irányelv nem harmonizálja a fizetési időszakokat, hanem jogszabályban rögzíti a késedelmi kamatra való jogosultságot késedelmes fizetés esetén. 3. cikk – Késedelmi kamat A 3. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának értelmében a késedelmi kamat a szerződésben meghatározott fizetési határnap vagy határidő lejártát követően válik esedékessé. Szerződéses rendelkezés hiányában a kamatfizetés a számla adós általi kézhezvételét követő 30 nappal automatikusan esedékessé válik. A Bíróság megerősítette, hogy „amint az a 2000/35 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjából kitűnik, a felek főszabály szerint a szerződésükben szabadon határozhatják meg a fizetési határnapot vagy határidőt. Az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott 30 napos jogszabályi határidőt tehát csak az erre vonatkozó szerződéses kikötés hiányában kell alkalmazni”. (A C-380/06. sz. Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2008. december 11-én hozott ítélet 17. és 18. pontja). A 3. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy a hitelező késedelmes fizetés esetén kamatra jogosult. Ez a rendelkezés ugyanakkor jogot biztosít és nem kötelezi a hitelezőt arra, hogy a késedelmes fizetésért kamatköveteléssel álljon elő. Ennek megfelelően a hitelező dönthet arról, hogy késedelmes fizetés esetén igényt tart-e a kamatra. 4. cikk – A tulajdonjog fenntartása Az irányelv 4. cikkét a 2004. december 29-i 3/2004. sz. spanyol törvény 10. cikke ülteti át. A Bíróság jelezte, hogy a 4. cikkből nem vonható le az a következtetés, „hogy az azokra az egyéb szabályokra is vonatkozik, mint amelyek egyrészt kifejezetten az eladó és a vevő között a leszállítást megelőzően az áruk tulajdonjogának fenntartására vonatkozó kikötésben való kifejezett megállapodás lehetőségéről rendelkeznek, másrészt pedig az eladó számára biztosított azon lehetőségről, hogy fenntartsa az áruk tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig.” Ennek megfelelően a Bíróság megállapította, hogy továbbra is kizárólag a tagállamok belső jogrendje határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a tulajdonjogfenntartási kikötések olyan harmadik felekkel szembeni érvényesíthetőségére vonatkoznak, akiknek a jogait a 2000/35/EK irányelv nem érinti. (A Bíróságnak a C-302/05. sz. Közösség kontra Olaszország ügyben hozott 2006. október 26-i ítélete, 29. és 30. pont.) Ennélfogva a petíció benyújtója által ismertetett helyzetre megoldást jelenthet egy tulajdonjog-fenntartási kikötés beillesztése a szerződésbe. 5. cikk – A nem vitatott követelések behajtása Általánosságban véve elfogadott, hogy az adósoknak lehetőséget kell nyújtani a követelések megtámadására. Ez a helyzet például a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 2004/805/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet esetében is. PE441.363v03-00
HU
4/6
CM\876842HU.doc
A nem vitatott követelésekre vonatkozó behajtási eljárásokat illetően az irányelv előírja, hogy rendes esetben 90 naptári napon belül végrehajtható jogcímet lehessen szerezni. Megjegyzendő, hogy a vitatott fizetési felszólítások, valamint a végrehajtható jogcímek különféle végrehajtási eljárásai nem tartoznak a 2000/35/EK irányelv hatálya alá. (A Bíróságnak (első tanács) a C-265/06. sz. Caffaro Srl v Azienda Unità Sanitaria Locale RM/C ügyben 2008. szeptember 11-én hozott ítélete.) A végrehajtási eljárásokra továbbra is a tagállamok nemzeti joga vonatkozik. A tagállamok azonban szabadon meghatározhatnak ennél rövidebb időszakot. A 6. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamok fenntarthatnak vagy hatályba léptethetnek a hitelező számára kedvezőbb rendelkezéseket. Következtetés A petíció megerősíti a Bizottság azon értékelését, hogy a 2000/35/EK irányelv helyes átültetése ellenére a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések továbbra is általános problémát jelentenek az EU-n belül (ideértve Spanyolországot is), valamint hogy a gazdasági válság tovább súlyosbította a helyzetet. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló új, 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, 2011. február 16-án fogadták el, és azt az EU 27 tagállamában legkésőbb 2013. március 16-ig kell átültetni a nemzeti jogba. Az új irányelv legfőbb pontjai a következők: o A hatóságoknak a jövőben az általuk vásárolt termékek vagy szolgáltatások árát 30 napon belül ki kell egyenlíteniük. A hatóságok különleges körülmények esetén, a szerződő felek kifejezett engedélyével és indokolt esetben meghosszabbíthatják a fizetési határidőket legfeljebb 60 napra. o A tagállamok a 30 napos fizetési határidő általános szabályát – saját belátásuk szerint – közvállalkozások és egészségügyi szolgáltatást nyújtó közintézmények esetében legfeljebb 60 napra meghosszabbíthatják. o A vállalkozások számára 60 nap áll rendelkezésre számláik kifizetésére, kivéve, ha erről kifejezetten másként állapodnak meg és ha a határidő-hosszabbítás a hitelező számára nem súlyosan hátrányos. o A vállalkozások amellett, hogy automatikusan kamatra jogosultak a késedelmes fizetés után, egy 40 EUR összegben rögzített minimumösszegre is jogosultak a behajtási költségek ellentételezésére, továbbá kártérítést igényelhetnek az összes további elfogadható behajtási költség után. o A késedelmes fizetés esetén alkalmazott törvényes kamat mértéke megegyezik a referencia-kamatláb és a legalább nyolc százalékpont összegével. A hatóságok nem határozhatják meg a késedelmi kamat mértékét a törvényes kamat alatti szinten.
CM\876842HU.doc
5/6
PE441.363v03-00
HU
o A vállalkozásoknak többféle lehetőségük is lesz arra, hogy kifogással éljenek a súlyosan hátrányos feltételekkel és gyakorlatokkal szemben. Például egy olyan megállapodás, amely kifejezetten kizárja a késedelmi kamatot, súlyosan hátrányosnak tekintendő. o A tagállamoknak közzé kell tenniük a késedelmi kamat mértékét oly módon, hogy a vállalkozások könnyen tudomást szerezhessenek azokról. o Ösztönzik naprakész fizetési szabálygyűjtemények létrehozását. o Akár kis összegű késedelmi kamat is felszámítható. o A tagállamok fenntarthatnak vagy hatályba léptethetnek a hitelező számára az ezen irányelv rendelkezéseinél kedvezőbb törvényeket és rendelkezéseket. A Bizottság segíteni fogja a vállalkozásokat az új rendelkezések bemutatásával és megismertetésével. Erre egy vállalkozásokat célzó tájékoztatási kampány keretében kerül sor a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépés tárgyában, amelyet 2012 során valamennyi tagállamban megrendeznek. Emellett egy kísérleti projektet is elindítanak, amely a fennálló követelések határokon átnyúló jelleggel működő kis- és közévállalkozások általi gyors és hatékony végrehajtásával foglalkozik. Az utóbbi keretében az e-Justice internetes portálon belül létrehoznak egy aloldalt a hitelkezelésről, továbbá „Hitelkezelési szemináriumok kkv-k számára” címmel előadásokat szerveznek1. A Bizottság ezekkel az intézkedésekkel a nemrégiben elfogadott irányelv tagállamokban történő helyes átültetésének és végrehajtásának elősegítésére törekszik, valamint arra, hogy szorgalmazza a pontos fizetési kultúra kialakulását az Európai Unióban.
1
http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=5288&lang=en&tpa=0&displayType=fo &fosubtype=p&ref=newsbytheme%2Ecfm%3Flang%3Den%26displayType%3Dfo%26fosubtype%3Dp%26tpa %3D0%26period%3Dlatest%26month%3D%26page%3D1
PE441.363v03-00
HU
6/6
CM\876842HU.doc
