EURÓPAI PARLAMENT
2014 - 2019 Petíciós Bizottság
16.12.2014
KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy:
1.
Klaus Träger német állampolgár által benyújtott 0171/2012. számú petíció az Olaszországban az olaszokra és külföldiekre érvényes különböző elévülési határidőkről
A petíció összefoglalása
A petíció benyújtója szerint a közlekedési jogsértések elévülési határideje területén Olaszországban hátrányos megkülönböztetés éri a külföldieket. A petíció benyújtója szerint az olaszok által elkövetett közlekedési jogsértések már 90 nap után elévülnek, a külföldiekre érvényes elévülési határidő ezzel szemben 360 nap. A petíció benyújtója vizsgálatot kér az ügyben. 2.
Elfogadhatóság
Elfogadhatónak nyilvánítva: 2012. június 8. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól (az eljárási szabályzat 216. cikkének (6) bekezdése szerint) megtörtént. 3.
A Bizottságtól kapott válasz: 2014. április 30.
A 2010. július 29-i 120. sz. törvényerejű rendelettel (http://www.scuolaguida.it/NuovoCodice-della-Strada Modifiche al codice della strada, sicurezza stradale, patente a punti) módosított 1992. április 30-i 285. sz. törvényerejű rendelet (Nuovo Codice della Strada) 201. cikke megállapítja, hogy a közúti közlekedési törvény megsértéséről a nemzeti hatóságoknak a megszegéstől számított 90 napon belül értesíteniük kell az elkövetőt. Ugyanezen cikk értelmében az Olaszországban lakóhellyel nem rendelkező személyek esetében az értesítés határideje 360 napra hosszabbodik. CM\1044180HU.doc
HU
PE532.612v02-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
A vonatkozó olasz jogszabályok értelmében a közúti közlekedési bírságokról szóló értesítések határideje az Olaszországban lakóhellyel rendelkező személyek esetében rövidebb, mint a külföldi lakóhellyel rendelkezők esetében. Az olasz jogszabályok lakóhelyen alapuló kritériumot alkalmaznak, amely nem kapcsolódik állampolgársághoz. A Bizottság felvette a kapcsolatot az olasz hatóságokkal az olasz és nem olasz uniós állampolgárokra érvényes különböző elévülési határidőket illetően. Az olasz hatóságok válaszukban hangsúlyozzák, hogy a közúti közlekedési törvény 201. cikke nem különbözteti meg hátrányosan a nem olasz uniós állampolgárokat, az értesítések határideje ugyanis nem kapcsolódik az érintett személy állampolgárságához: egyrészt a rövidebb határidő vonatkozik a törvényesen Olaszországban élő nem olasz uniós állampolgárokra, másrészt a hosszabb határidő vonatkozik a külföldön lakóhellyel rendelkező olasz állampolgárokra. A Bizottság az olasz hatóságoknak szóló levelében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint az egyenlő bánásmód uniós jogban rögzített szabálya „nem csupán az állampolgárságon alapuló nyílt hátrányos megkülönböztetést, hanem a hátrányos megkülönböztetés valamennyi leplezett formáját is tiltja, ezek ugyanis más megkülönböztető ismérvek alkalmazásával valójában ugyanahhoz az eredményhez vezetnek”. 1 A nemzeti jog által előírt feltételek közvetett módon hátrányosan megkülönböztetőnek tekinthetők, ha – bár azokat állampolgárságtól függetlenül alkalmazzák – az érintett tagállam állampolgárainak könnyebb teljesíteniük a megkövetelt feltételeket, mint a migráns uniós állampolgároknak, kivéve, ha az intézkedéseket objektív megfontolások igazolják, és azok arányosak az elérni kívánt törvényes céllal. Ennek érdekében az olasz hatóságok válaszukban hangsúlyozzák: – az olasz jogszabályok arra irányulnak, hogy a közúti közlekedés biztonságának általános érdeke végett az egyértelműen meghatározott közúti közlekedési jogsértések nyomon követhetők legyenek; – a különböző elévülési határidők okát az a tény magyarázza, hogy a törvényesen Olaszországban élő uniós állampolgárok közúti közlekedési bírságára vonatkozó értesítéshez szükséges adatokat azonnal le lehet hívni, míg a külföldön élő uniós állampolgárokra kirótt közúti közlekedési bírságra vonatkozó értesítéshez szükséges adatok lehívásához információt kell cserélni a különböző nemzeti hatóságok között, ami nagyon gyakran hosszadalmas folyamat. Válaszukban az olasz hatóságok részletesen ismertették annak az eljárásnak a nehézkességét, amelyet a közlekedési jogsértés helye szerinti tagállamnak követnie kell annak érdekében, hogy hozzáférhessen a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam gépjármű-nyilvántartási adataihoz. Az olasz hatóságok tehát azt állítják, hogy azért alkalmaznak a külföldön élő uniós 1
Lásd a 152/73. sz. Sotgiu kontra Deutsche Bundespost ügyet (EBHT 1974., 153., 11. pont); Az EB 2003. január 16-i ítélete a C-388/01 sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság ügyben (EBHT 2003 I-721, 13. pont).
PE532.612v02-00
HU
2/5
CM\1044180HU.doc
állampolgárokra különböző elévülési határidőt, hogy az olasz közigazgatásnak elegendő ideje legyen a szükséges adatok lehívásához, és ily módon megakadályozza, hogy az uniós állampolgárok által Olaszország területén elkövetett közúti közlekedési jogsértések büntetlenül maradjanak. Az olasz hatóságok így arra a következtetésre jutnak, hogy az Olaszországban élő uniós állampolgárok és a külföldön élő uniós állampolgárok nincsenek ugyanabban a helyzetben, és hogy a jogszabály által előírt hosszabb határidő nem könnyíti meg az érintett tagállam állampolgárai számára, hogy eleget tegyenek az Olasz Köztársasággal szemben fennálló kötelezettségeiknek. Végezetül, az olasz hatóságok válaszukban megemlítik, hogy készek az ügy újbóli megvizsgálására a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálybalépését követően. A Bizottság szerint, ahogy válaszukban az olasz hatóságok rámutattak, és tekintettel a külföldön élő uniós állampolgárokra kirótt közúti közlekedési bírságra vonatkozó értesítéshez szükséges adatok lehívásának gyakorlati nehézségeire, a Bizottság úgy véli, hogy amikor az olasz hatóságok válaszukat megfogalmazták, az 1992. április 30-i 285. sz. törvényerejű rendelet az EUMSZ 18. cikke értelmében nem képezhetett állampolgárság alapján történő megkülönböztetést. Tekintettel azonban arra, hogy a 2011/82/EU irányelv 2013. november 7-én lépett hatályba, a Bizottság az ügyben is tájékoztatást kért az olasz hatóságoktól, hogy – figyelembe véve a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető bizonyos közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjét elősegítő, a közlekedési jogsértés helye szerinti tagállam számára a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam gépjármű-nyilvántartási adataihoz való hozzáférést lehetővé tevő rendszer bevezetése kapcsán szerzett legutóbbi tapasztalataikat – az Olasz Köztársaság tervezi-e az Olaszországban lakóhellyel nem rendelkező személyek által elkövetett, a 2011/82/EU irányelv hatálya alá tartozó közúti közlekedési jogsértések esetében alkalmazott elévülési határidők felülvizsgálatát. A Bizottság jelenleg az olasz hatóságok válaszára vár.
4.
A Bizottságtól kapott válasz (REV): 2014. december 16.
2014. július 23-án az olasz hatóságok benyújtották véleményüket a tekintetben, hogy a 2011/82/EU irányelv által bevezetett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető bizonyos közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjét elősegítő rendszer álláspontjuk újbóli megfontolásához vezet-e. Az olasz hatóságok először is azzal érvelnek, hogy a Bíróság megsemmisítette a 2011/82/EU irányelvet. Ezért egy jogszabályt kell elfogadni és életbe léptetni, mielőtt a végső értékelést el lehetne végezni. Másodszor, az olasz hatóságok szerint a 2011/82/EU irányelv által meghatározott információcsere nem elégséges a külföldön élő állampolgárok által Olaszország területén elkövetett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre irányuló eljárások végrehajtásának felgyorsítására az alábbi okokból kifolyólag: CM\1044180HU.doc
3/5
PE532.612v02-00
HU
– az információcsere alkalmazási köre korlátozott, mivel az csak bizonyos információkra és bizonyos jogsértésekre vonatkozik; – bizonyos eljárási követelmények, amelyek lehetővé teszik a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekről történő gyors és egyszerű értesítést, nem alkalmazhatók külföldön élő állampolgárokra; – a 2011/82/EU irányelv nem vonatkozik az Egyesült Királyságra, Dániára és Írországra. A közúti szabálysértésekért kirótt pénzbírságok kiszabásakor a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseit, beleértve a Szerződés 18. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében foglalt, állampolgárság alapján történő megkülönböztetésmentesség elvét. Más szóval biztosítaniuk kell, hogy az ilyen jellegű bírságok kiszabása és végrehajtása nem jelent sem közvetlen, sem közvetett megkülönböztetést az úthasználókra nézve nemzetiségük vagy lakóhelyük alapján. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata[1] értelmében a közlekedési szabálysértést elkövetők annak alapján történő megkülönböztetett bánásmódja, hogy gépjárművük hol lett nyilvántartásba véve, az EUMSZ 18. cikkének megfelelően összhangban áll az állampolgárság alapján történő megkülönböztetésmentesség elvével, amennyiben azt objektív körülmények indokolják és a kitűzött céllal arányos. Fent említett ítélkezési gyakorlatában a Bíróság elismerte, hogy azokban az esetekben, amelyekben a közúti szabálysértést elkövető jármű a jogsértés szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van nyilvántartva, a kirótt pénzbírságok megfizetése olyan objektív alap lehet, amely esetlegesen indokolhatja az állampolgárság alapján történő közvetett megkülönböztetést azokban az esetekben, amikor a közlekedési szabálysértést elkövetők gépjárművük nyilvántartásba vételi helye szerint megkülönböztetett bánásmódban részesülnek. A 2011/82/EU irányelv csupán egy automatizált (online) információcseréről rendelkezik, amely lehetővé teszi egy gépjármű tulajdonosának az azonosítását olyan esetben, amikor a jogsértést elkövető jármű nem a jogsértés elkövetése szerinti tagállamban van nyilvántartva. Nem rendelkezik azonban a lehetséges elkövetőről szóló értesítésre vonatkozó kötelező szabályokról, sem az értesítés időbeli határidejéről vagy nyomon követési eljárásokról. Így, még a 2011/82/EU irányelv által szabályozott szabálysértések esetében sem nyújt alapot az elévülési határidőkre vonatkozó olaszországi szabályok jogszerűségének értékelésére. A szóban forgó olasz jogszabály célja a nem a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállamban elkövetett közúti szabálysértésekért kirótt pénzbírságok megfizetésének biztosítása. Tekintettel az ilyen pénzbírságok nemzetközi végrehajtását akadályozó tényezőkre és az e nehézségeket kezelő uniós jog vonatkozó szabályainak hiányára, a közlekedési jogsértésekről történő értesítéseknek a szóban forgó olasz jogszabály által biztosítottnál hosszabb határidejét nem lehet a fent említett kitűzött célhoz viszonyítva aránytalannak tekinteni. Következtetés A Bizottság úgy véli, hogy tekintve a gyakorlati nehézségeket, amelyek a külföldön élő uniós állampolgárok által elkövetett közúti közlekedési jogsértések kezelése területén fennállnak, a [1]
C-29/95. sz. Pastoors és Trans-Cap ügy és C-224/00. sz. Bizottság kontra Olaszország ügy
PE532.612v02-00
HU
4/5
CM\1044180HU.doc
megkülönböztetett bánásmód összeegyeztethető lehet a megkülönböztetésmentesség elvével, amennyiben azt objektív körülmények indokolják, különösen a bírság nem honos szabálysértők általi be nem fizetésének megakadályozása céljából.
CM\1044180HU.doc
5/5
PE532.612v02-00
HU
