Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Elıterjesztés a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. március 26-i ülésére
Tárgy: A 2008-2020. közötti idıszakra szóló EKFS bemutatása, különös tekintettel a személyszállítás és a közlekedési infrastruktúra prioritásaira, a megyét érintı közúti és vasúti fejlesztések és várható ütemezésük Elıterjesztı: Szőcs Lajos fıosztályvezetı, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Közlekedési Infrastruktúra Fıosztály Koordinátor: Petrikné M. Erika, ov.
Tisztelt Közgyőlés!
A közlekedési hálózatok minden országban a nemzeti közösség vagyonrészét képezik, ahol a ráfordítások növelik a vagyon értékét, de megfelelı mértékő ráfordítások hiányában az érték csökken. A közlekedési létesítmények kiépítése, üzemeltetése és fenntartása törvénnyel szabályozott állami feladat, aminek teljesítését az esetek túlnyomó részében központi és önkormányzati költségvetésbıl finanszírozzák. A közlekedéspolitika megvalósítása az eddigi hazai gyakorlathoz képest, vagyis a maradványelv alapján biztosított központi forrás helyett, lényegesen nagyobb forrásokat igényel. A közúti közlekedés terén az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia a személyközlekedés esetében az integrált forgalomfigyelési és irányítási rendszer kiépítését, valamint az intermodalitásban rejlı elınyök kihasználását, a kerékpáros közlekedés növelését, az áruszállításban pedig a közúti közlekedés növekedési ütemének a mérséklését tőzi ki célul. A vasúti szektor fejlesztése a fenntarthatósági elınyök okán kiemelt társadalmi és nemzetgazdasági érdek. Megfogalmazott célunk, hogy a vasúti személyszállítás és az árufuvarozás volumene ütemesen növekedjen. Célunk, hogy 2020-ig olyan vasutunk legyen, mely a jelenleginél jelentısen magasabb szolgáltatási szintet és mőködési megbízhatóságot nyújt az azt használó utasok és fuvaroztatók számára. Az EKFS a közösségi közlekedés fejlesztésével összefüggésben az alábbi kiemelt célkitőzéseket fogalmazza meg: 1. A személyközlekedési munkamegosztás optimalizálása a közösségi közlekedés részarányának EU 27 átlaga feletti megırzésével 2. A közösségi közlekedési munkamegosztás hatékonyságának javítása a komodalitás biztosításával 3. Növekvı mobilitás elérése a mobilitási esélyegyenlıség biztosítása mellett 4. A személyközlekedés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása racionális szervezéssel A közlekedéspolitikai célja a rendelkezésre álló költségvetési keretek között megfelelı mennyiségő, minıségő szolgáltatás megrendelése és biztosítása a közszolgáltatás keretébe tartozó, jelenlegi és jövıbeni mobilitási igények kielégítése érdekében. Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) Fehér Könyv és Alágazati Stratégiák teljes terjedelmükben megtalálhatóak a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium honlapján.
Komárom – Esztergom megye közösségi közlekedése Komárom-Esztergom megye Magyarország legkisebb, ugyanakkor legsőrőbben lakott megyéje. A Dunántúl északi részén, a szlovák országhatár, Pest, Fejér, Veszprém és Gyır-Moson-Sopron megyék által határolt földrajzi térségben, 2251
2
m2-es területen helyezkedik el. Lakossága 311 ezer fı, melynek közel egynegyede a megyeszékhelyen, Tatabányán, másik egynegyede a megye városaiban, úgymint Bábolnán, Dorogon, Esztergomban, Kisbéren, Komáromban, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Oroszlányon és Tatán él. A lakosság fele mintegy hatvanöt kisebb településeken lakik. Ez a koncentrációs szint determinálja a helyközi és helyi közlekedési struktúrát. A városokat 881 km-es szilárd burkolatú közúti hálózat köti össze egymással és a városok köré rendezıdött, azok agglomerációját képezı hét kistérség összesen 76 településével. Komárom-Esztergom megye gazdasági téren Magyarország legdinamikusabban fejlıdı megyéi közé tartozik. Ezt elsısorban kiváló földrajzi elhelyezkedésének, a Duna által biztosított természetes vízi útjának, az M1 autópálya, az 1. számú fıútvonal és az 1. számú vasúti fıvonal révén megteremtett kelet-nyugati irányú kiváló közlekedési kapcsolatainak, a fıváros közelségének köszönheti, mely adottságokat a megye gazdaságfejlesztı erıi az elmúlt 10 év során ipari parkok létesítésével és egyéb eszközökkel igyekeztek az itt élık javára fordítani. Ipari parkok létesültek Tatabányán, Esztergomban, Dorogon, Komáromban, Tatán, Oroszlányon és Kisbéren, így válhatott a szénbányászat helyett a feldolgozóipar a gazdaság fı mozgatóerejévé, amit olyan közismert nemzetközi nagyvállalatok megtelepedése is mutat, mint a Nokia Kft., Suzuki Zrt. stb. illetve ezek beszállítói. Ennek eredményeként Komárom-Esztergom megye munkaerı-foglalkoztatási helyzete évek óta tartósan kedvezıbb képet mutat az országos átlagnál. A VágDuna-Ipoly európai kisrégió a gazdaság nemzetközi továbbfejlesztésének lehetıségét hordozza magában. Ehhez az esztergomi és a komáromi közúti és vasúti hidak kedvezı közlekedési feltételeket biztosítanak. Komárom-Esztergom megyei közúthálózat fejlesztések Megvalósult jelentısebb beruházás: Komárom-Esztergom megye vonatkozásában az elmúlt évek legjelentısebb közúthálózat fejlesztési beruházása a 117. sz. fıút Tokod-Tát településeket elkerülı út (4,8 km hosszú szakasza) 2005-ben fejezıdött be, mely egyben árvízvédelmi töltésként is funkcionál a megye északi szélén a Duna partján. Komárom-Esztergom megye közúthálózatán a 2007. és 2008. évi felújítási keret terhére kivitelezett munkák (részben 2009. évi kifizetéssel), mintegy 259 313 m2 felületen, 36,93 km hosszúságban és 1009,6 M Ft költséggel kerültek megvalósításra (Érintett települések: Süttı-Dunaalmás, Almásfüzitı-Komárom, Esztergom, Tatabánya, Kesztölc, Vértestolna, Lábatlan-Bajót, Piliscsév, Tarján-Agostyán, Dobogókı, Tokod, Szomód-Dunaszentmiklós, Környe). A Regionális Operatív Program keretében 2007-2008-ban további 1,2 Mrd Ft támogatási összegbıl készült mellékúti felújítás (érintett települések: Tata, Környe, Kömlöd, Dad, Császár, Oroszlány, Bokod) Az elmúlt évben összesen 21 db kisebb-nagyobb (forgalomcsillapító sziget, sebességjelzı, csomópont átépítés) forgalombiztonsági beruházás készült el, ill. kezdıdött meg Útpénztár támogatásával. 2006-2008 között 5 db kerékpátút-építési pályázat nyert támogatást , a folyamatban lévı és elkészült kerékpárutak hossza a megyében mintegy 37,2 km (Bábolna, Esztergom, Nyergesújfalu, Komárom térségében).
3
Folyamatban lévı fejlesztés: - A 13. számú fıút Komárom déli elkerülı szakaszának építése jelenleg folyamatban van. A 2x1 sávos másodrendő fıúti paraméterekkel kiépülı útszakasznál a mőtárgy-cölöpözési munkálatok már elkezdıdtek, várható befejezés 2010. II. negyedév. (1,93 Mrd Ft) - Tatabányai Ipari Park közúti kapcsolatainak fejlesztését célzó felújítási és csomópont-építési projekt (BÖC), aminek keretében elkészül a 8119. j. összekötı úton szükséges (ipari parkot bekötı) közúti csomópont, valamint az M1 autópálya tatai csomópont és az új körforgalom közötti szakasz rekonstrukciója 2009. május végére. Tervezett fejlesztések: - A KözOP (1004/2007. (I. 30.) Korm. határozat) nem tartalmaz EU-s támogatásból történı finanszírozású megyei közúti beruházást. - 2007-2013. évek között EIB forrásból tervezett a 10. sz. fıút BudapestKesztölc közötti új szakaszának 28,9 km-es kiépítése. - A 81. sz. fıút Kisbér elkerülı engedélyezési eljárása folyamatban van. A KözOP nem tartalmazza, de az EU-s program forrásainak felhasználásával (projektcsatorna eljárás keretében) a közeljövıben megkezdıdhet az építés. A közlekedési helyzet összefoglaló értékelése: A megye elérhetısége kiemelkedıen jó (M1-es autópálya). Az elmúlt idıszakban jelentısebb beruházás nem történt. A 2013-ig tartó idıszakban javulást fog eredményezni az új 10. sz. fıút kiépítése. Fontos helyi problémák: A 2007-2013-as programban nem szereplı, de a távlatban, ill. 2013 utáni helyi fejlesztési elképzelések: - Tatabánya déli elkerülı út. A város szorgalmazza a déli elkerülı út megépítését. A legfontosabb forgalmi áramlat (M1) már ki van vezetve a településrıl. A város által készíttetett terv engedéllyel rendelkezik. A beruházás nem számítható országos közúthálózati prioritásnak és a 2013-ig terjedı program nem tartalmazza. Oroszlány, Környe felöl az M1 (Gyır) irány a város érintése nélkül elvezethetı a Tata irányú mellékúton. (Az M1 Budapest irányú nehéz-teherforgalom a városból kitiltható.) - Környe elkerülı út engedélyezési és kiviteli tervvel rendelkezik a 8135. és 8119. j. utakat összekötı szakasza mintegy 1,5 km. hosszon. Ez a szakasz folytatása a Tatabánya déli elkerülı útnak, de önállóan is megépíthetı és kiváltaná a 8135-8119 j. utak belterületi csomópontját, átkelését. Ennek a mintegy 1,5 km-es szakasznak lenne a folytatása az észak-keleti elkerülı, amelyrıl csak tanulmányterv van. Nem prioritás. A másik verzió egy Környe dél-keleti elkerülı, ami a Tatabánya déli elkerülı útból ágazna le, ez mintegy 2 km hosszú lenne, errıl is tanulmánytervi változat van. Ebben az esetben is célszerő lenne a fentiekben vázolt, 8135 - 8119. utakat összekötı 1,5 km-es elkerülı szakasz megépítése. - Vértesszılıs – Tata elkerülı út kiépítése. Vértesszılıst elkerülı útra engedélyezési terv áll rendelkezésre, míg a Tata várost elkerülı útra tanulmány terv áll rendelkezésre. További elıkészítésük esetén lassú elırehaladás lehetséges (sok konfliktus).
4
-
-
Az új komáromi Duna-híd megvalósítása, amelynek engedélyezési terve INTERREG keretében elkészült. Ezzel kapcsolatban magyar-szlovák szakértıi találkozó megszervezése van folyamatban 2009. március 31-re. A szlovák szakminisztérium nem tekinti magáénak a város által elkészíttetett terveket. A nemzetközi kapcsolatokat is szolgáló M11 gyorsforgalmi út kiépítése a Zsámbéki-medencén keresztül, egy Esztergomnál létesítendı új (teherforgalom lebonyolítására is alkalmas) Duna-hídhoz kapcsolódva. Jelentıs térségi kezdeményezés nyomán a kapcsolat a nagytávú célokat szerepeltetı Országos Területrendezési Terv törvénybe bekerült, azonban a TEN-T tranzithálózatba kerülés kérdéses (közös szlovák-magyar vizsgálat kezdıdik).
Komárom-Esztergom megyei vasúti infrastruktúra fejlesztések Az EKFS három üzletágat emel ki a fejlesztési potenciál szempontjából: elıvárosi-, Intercity- és teherforgalom. Ehhez társulnak az infrastruktúra-beruházásoknál a nemzetközi egyezményekbıl eredı kötelezettségeink. Az egyes vasútvonalak fejlesztési prioritásait végeredményben ez a négy tényezı határozza meg. A Komárom-Esztergom megye területén futó vasútvonalak esetében ezek a prioritási sorrend a következık szerint alakul: A Budapest – Szárliget – Tatabánya – Komárom – Ács – Hegyeshalom vasútvonal mind a négy kritérium szempontjából kiemelt jelentıségő. 1920 óta ez hazánk legfontosabb fıvonala, így fejlesztése mindenkor különös figyelmet kapott, ma is ez a vonal nyújtja az országban infrastruktúra szempontból a legmagasabb szolgáltatási színvonalat. A 1992 óta tartó legújabb fejlesztési szakasz eredményeként mára Tata állomástól 160 km/h sebességgel haladhatnak a vonatok, a Budapest felé esı vonalrész bizonyos szakaszain pedig 140 km/h érhetı el. Teherforgalmi szempontból meghatározó, hogy ez hazánk egyetlen vasútvonala, amelynek teljes hosszán adott az Európában megszokott 225 kN tengelyterhelés, valamint a kontinensen az elsık között kiépült az Egységes Európai Vonatbefolyásolási Rendszer (ETCS). Mind mőszaki, mind utasforgalmi szempontból megújult a jelentısebb állomások közül Tata, Almásfüzitı, Komárom. A célállapothoz közelítı paraméterek miatt nagy volumenő beavatkozás a vasútvonalon középtávon nem várható, az EKFS 2015-ig nem számol az eljutási idı további csökkentésével. A jelenlegi európai uniós költségvetési idıszak során 2009– 2010-ben a KÖZOP keretén belül kiépül az országos vasúthálózat új kommunikációs rendszere, a GSM-R. Ez a projekt az EKFS 2007–2013-ra vonatkozó prioritási sorrendjében a második helyen áll. A vasútvonalat érintı további beruházások a következı programozási idıszak (2014–2020) legmagasabb prioritású projektjei közé soroltak. Ide tartozik a Tata – Biatorbágy szakasz rehabilitációja, további biztosítóberendezési fejlesztések és az Egységes Európai Vonatbefolyásolási Rendszer továbbfejlesztése és összehangolása az addigra várhatóan hazánkban is elterjedt rendszerrel. E fejlesztési program keretein kívül várható az árvízvédelmi létesítmények korszerősítése a Komárom – Almásfüzitı közötti szakaszon. A Budapest – Piliscsaba – Esztergom vasútvonal az egyik legnagyobb utasforgalmi növekedést elkönyvelt elıvárosi szakasz (jórészt az üzembe állított modern jármőveknek is köszönhetıen). Ez a tény, valamint a projekt jó elıkészítettsége volt
5
az indoka, hogy a rekonstrukció bekerült a KözOP akciótervébe, azaz végrehajtása biztosan elindul. Nem EU-forrásokból a projekt elsı ütemeként befejezıdött az Északi összekötı vasúti Duna-híd felújítása a felszerkezet teljes cseréjével. Az akciótervben nevesített második ütem tervezett fejlesztéseinek tartalma: ♦ pályarekonstrukció a sebesség emelésének, a menetidı rövidítésének érdekében, ♦ Piliscsaba-Pilisvörösvár állomások között új forgalmi kitérı létesítése, ♦ új biztosító-berendezések telepítése, ♦ az esélyegyenlıséget biztosító, a mozgásukban korlátozott utasok közlekedését segítı utasforgalmi létesítmények kialakítása. Ez nem tartalmazza a vasútvonal Komárom-Esztergom megyei szakaszát, mégis lényegesen javítja a régió megközelíthetıségét. A Piliscsaba – Esztergom harmadik ütem megvalósítása a 2014–2020 közötti idıszakban zajlik majd. A távlati tervekben szerepel továbbá a vonal villamosítása. A megye többi vasútvonala esetében Esztergom – Almásfüzitı között és a Komárom – Bakonysárkány – Székesfehérvár szakaszon a teherfuvarozás jelen van, Tatabánya – Oroszlány között elıvárosi jelleg kialakítása merült fel. Lévén a kiemelt üzletágak közül csak egy-egy érvényesül, ezeken a vonalakon a cél az eredeti pályasebesség helyreállítása és fenntartása. E tevékenység keretében került sor az elmúlt években például Tatabánya – Oroszlány között szakaszosan beavatkozásra. A felsorolt, de a KözOP-ban és akcióterveiben jelenleg nem nevesített projektek ütemezése a hazai költségvetési és az európai uniós források, de mindenekelıtt a Kohéziós Alap jövıbeli nagyságának függvénye. Ez utóbbi tervezése, az erre vonatkozó egyeztetések 2011-ben indulnak majd, sajnos a várakozások szerint az EU kevesebb erıforrást szán majd a strukturális politika számára. A vázolt projektek pontosabb ütemezésére ezért a jelenlegi ismereteink mellett nem tudunk kitérni. Közösségi közlekedés fejlesztése Komárom-Esztergom megyében A közösségi közlekedés területén a KHEM elkötelezett abban, hogy egy minıségi, az alágazatok dinamikus együttmőködésére épülı, mind az utazóközönség, mind a központi költségvetés teherbírását figyelembe vevı rendszer alakuljon ki, figyelemmel azon alapvetı társadalmi, környezeti és államháztartási elvárára, követelményre, hogy az adott személyszállítási közszolgáltatást az az alágazat végezze, amely az adott területen a feladatot a leghatékonyabban, a legmagasabb színvonalon el tudja látni. Magyarországon a vasúti alágazat ma a minıségi távolsági és az elıvárosi közlekedésben (kiemelten Budapest agglomerációjában) élvez prioritást, míg az autóbusz-hálózat a jó színvonalú elıvárosi kötöttpályás közlekedésre való ráhordásban, a versenyképes viszonylatokban (vasúti kapacitások kiegészítéseként, illetve összevethetı vasúti szolgáltatás hiányában) a távolsági forgalom biztosításában, a zsúfoltságkezelés érdekében a csúcsidei kínálat bıvítésében, továbbá kisforgalmú idıszakokban és vonalakon a vasútforgalom helyettesítésében játszik kitüntetett szerepet.
6
A tárca a hatékony közösségi közlekedésszervezés megvalósítása érdekében fokozottan építeni kíván az vasúti és a közúti alágazat együttmőködésére. Az alágazatok optimális munkamegosztása útján olyan menetrendi kínálat kialakítása a cél, amely jobb hálózati csatlakozási rendszert biztosít. Ennek érdekében az indokolatlan, egymással mind menetrendi fekvésben, mind a megállóhelyek tekintetében párhuzamos szolgáltatások integrálását kiemelt feladatként kezeli. A közlekedésfejlesztés részeként vizsgáljuk a vasúti személyszállításban a peremidıs közlekedés bevezetésének, a vasúti üzemidın kívüli idıszakokban, valamint a vasúti megállóhely-racionalizáció részeként megszüntetésre kerülı kis forgalmú megállóhelyek vonatkozásában az ellátás helyközi autóbuszjáratokkal történı biztosításának lehetıségeit. Ennek elıfeltétele a bérletátjárhatóság feltételeinek (dolgozói és diákbérletek alágazatok közötti kölcsönös elfogadása) megteremtése, melynek vizsgálata ugyancsak napirenden szerepel. Annak érdekében, hogy kiszámítható, áttekinthetı módon, a menetrend belsı struktúrájának megfelelıen látható legyen a vasúti szolgáltatás fejlesztési iránya, amelybıl – az utasforgalmi adatok ismeretében – le lehet vezetni a szükséges férıhely-kapacitásokat és gördülıállomány-igényeket, a tárca középtávú kitekintı (5 éves) menetrendi koncepció kidolgozását kezdte meg a RKI és az érintett vasúti szervezetek bevonásával. A középtávú koncepció egyben minıségbiztosítást is jelent, ami révén biztosítható, hogy indokolatlan visszalépés, illetve a szolgáltatási volumen és színvonal hektikus változása ne csökkentse a vasúti közlekedés vonzerejét. Ennek érdekében vonali szinten kerülnek felmérésre a valós mobilitási igények, amelyhez kialakításra kerül a megfelelı termékstruktúra és a reális gördülıállomány szükséglet is. A 2009/2010. évi közszolgáltatási menetrend elıkészítése A menetrenddel kapcsolatos megrendelıi elvárások, feladatok és azok teljesítése legfontosabb mérföldköveinek egyértelmő kijelölése, az egyes közlekedési módok folyamatos összehangolása érdekében a tárca menetrendi irányelveket adott ki, melyek alapján a 2009/2010. évi közszolgáltatási menetrend elıkészítése már januárban megkezdıdött. A tárca munkáját nagymértékben támogatják a Regionális közlekedésszervezési Irodák (RKI), helyismeretükkel, mediátori közvetítıi szerepkörükkel, adatbázisukkal, tevékeny részvételükkel a menetrend-egyeztetési folyamatban fontos döntéselıkészítı szerepet töltenek be. Annak érdekében, hogy a 2009/2010. évi közszolgáltatási menetrend az eddigieknél is szélesebb körő társadalmi konszenzus eredményeként szülessen meg, a tárca megbízásából az RKI 2009. február 16-tól kezdıdıen országszerte, kistérségenként konzultációs lehetıséget biztosított a lakosság és a civil szervezetek számára az utazással kapcsolatos igények, vélemények pontos megismerése érdekében. A találkozók lehetıséget nyújtottak arra, hogy a helyközi közösségi közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevık személyesen elmondhassák a vasúti és autóbuszközlekedéssel, menetrenddel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat. Az országos szinten március 13-án zárult fogadónap-sorozat eredményeinek értékelése még tart, az utasok többségének érdekét szolgáló javaslatokat az Irodák továbbítják a szolgáltató társaságok felé. Cél, hogy a vasúti és autóbuszos menetrendek mind
7
teljesebb mértékben igazodjanak a lakosság valós – elsısorban hivatásforgalmi (munkába és iskolába járási) – utazási igényeihez, ezzel is növelve a közforgalmú közösségi közlekedés vonzerejét. Március végén – a társadalmi egyeztetés második fázisaként – az RKI koordinálásban megkezdıdik a jövı évi menetrend önkormányzati egyeztetése, ugyancsak kistérségi bontásban. Menetrend szerinti autóbusz-közlekedés Komárom-Esztergom Megye menetrendszerinti autóbusz-közlekedési alapellátásának biztosítása a Vértes Volán Zrt. feladata, aki 2008. évben is - több mint 150 autóbusszal, hat alvállalkozó közremőködésével - folyamatosan biztosította a közszolgáltatási szerzıdésben meghirdetett járatok közlekedtetését, valamint gondoskodott a kellı és megfelelı utastájékoztatásról. A megye települései között bonyolódó helyközi közlekedési alapellátáson túl a belföldi távolsági menetrendszerinti autóbusz-közlekedésnek jut meghatározó szerep abban, hogy a megyének a Dunántúl távolabb esı térségeivel is élı kapcsolata legyen, különös tekintettel arra, hogy az észak-déli közlekedési irány a vasút által kevésbé feltárt. Viszonossági alapon a megye alapellátásában is részt vesznek más Volán társaságoknak az országos közúti tömegközlekedési hálózat részét képezı távolsági járatai. (Elsısorban a VOLÁNBUSZ Zrt. járatai Esztergom és vonzáskörzetében.) 2007 májusában átadásra került az új tatabányai autóbusz-pályaudvar a vasútállomás mellett. Dorogon intermodális pályaudvar tervei készülnek, Esztergomban az idei évben adják át az új autóbusz-pályaudvart. A megyében összesen 2102 közúti megállóhelyet érintenek helyközi vagy távolsági autóbuszjáratok. A Vértes Volán Zrt által 2008. évben közlekedtetett 406 283 darab autóbuszjárat összességében 2167 megállóhelyen állt meg. Komárom-Esztergom megyében közúti közösségi közlekedéssel el nem látott település nincs. A megye területén autóbusz-vasúti csatlakozás a következı településeken valósul meg: - Almásfüzitı - Bakonysárkány - Bicske - Kisbér - Piliscsaba - Szár - Tata - Tata-Tóvároskert. Szlovákiával közúti közösségi közlekedési kapcsolat két településen, Esztergomban és Komáromban biztosított, elsısorban a szlovákiai diákok iskolába történı eljutásának megkönnyítése céljából. Komáromba 18, Esztergomba mintegy 40 diák jár Szlovákia határ közeli településeirıl. A Közép-Dunántúli Regionális Közlekedésszervezési Iroda a régió egész területén folytat a mobilitással kapcsolatos felméréseket, kutatásokat. Az iroda az elmúlt évben
8
sikeresen fejezte be a középfokú oktatási intézmények "győjtıterületére" vonatkozó adatgyőjtést, melyben az egyes oktatási intézmények voltak a partnereik. A kutatás rendkívül sok elgondolkodtató és a késıbbiekben mindenképpen megvizsgálandó problémát vetett fel. A kutatási eredmények alátámasztják, hogy a 2009. februárjában megkezdett lakossági meghallgatások során is több esetben megkeresés érkezett a középfokú oktatási intézmények tanulóinak utazási nehézségeivel kapcsolatban. Polgármesterek, intézményvezetık, szülık kifogásolták, hogy a vasúti menetrend nem igazodik a komáromi oktatási intézmények tanítási óra kezdéséhez, ugyanis a Tatabányáról és Tatáról beérkezı vonatok érkezési ideje 07:46 illetve 07:53. Az ügyben az RKI munkatársai felvették a kapcsolatot a MÁV-Start Zrt. illetékeseivel, akiktıl azt a választ kapták, hogy a vasúti járatok nemzetközi jellege és az egyéb viszonylatokban jól bevált ütemes menetrend nem teszi lehetıvé az iskolakezdéshez történı módosítást. Ugyanakkor felvetıdött az egyeztetések során, hogy az Európa több országában már megvalósult, illetve jó néhány magyarországi településen is alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan, a középiskolákban az elsı tanórák kezdetének az idıpontja 08:00-ról 08:10, illetve, ha ez még egy kicsit kevés lenne, 08:15 órára történı eltolásával az érintett tanulók problémái megoldódnának. (Almásfüzítırıl 60 fı napi bejáró; Tatáról 133 fı bejáró + 3 fı kollégista; Tatabányáról 164 fı napi bejáró és + 22 fı kollégista; Kisbérrıl 19 fı napi bejáró + 2 fı kollégista, utóbbiak az új menetrend szerint szintén 07:40 és 07:50 között érkeznének Komáromba. Mindez összesen 403 diák, amelyek közül 376 fı naponta teszi meg oda-vissza a távolságot. Ezen felül további 27 fı kollégista. A fenti javaslattal az RKI megkereste a Komárom – Esztergom Megyei és Városi Önkormányzatot, amelyek részérıl pozitív visszajelzést kaptak. Jelenleg még folyik az egyeztetés a legjobb megoldás bevezetése érdekében. Vasúti személyszállítás Komárom – Esztergom megyét 5 vasúti vonal érinti, melyek közül az 1-es számú Budapest – (Gyır) – Hegyeshalom – Rajka vasúti fıvonalként, a 2-es számú Budapest-Nyugati pályaudvar – Esztergom elıvárosi vasútvonalként, a 12-es számú Tatabánya – Oroszlány vasúti fıvonalhoz csatlakozó vonalként, míg a 3-as számú Esztergom - Almásfüzítı és az 5-ös számú Komárom – Székesfehérvár vasúti mellékvonalakként funkcionálnak. Az 1-es számú Budapest – (Gyır) – Hegyeshalom - Rajka vasúti fıvonal villamosított (25kV 50Hz) vonalként üzemel. A megengedett menetsebesség Budapest - Keleti pályaudvar – Budapest - Ferencváros között 80 km/h, Budapest - Ferencváros és Budapest - Kelenföld pályaszakaszon 120 km/h, Budapest - Kelenföld – (Tata) Tóvároskert megállóhely viszonylatban 140 km/h, Tóvároskert – Hegyeshalom vonalszakaszon 160 km/h, míg Hegyeshalom – Rajka között 100 km/h. A pálya normál nyomtávolságú (1435 mm) a vonal egész hosszán. Kétvágányú pályaszakaszon Budapest - Keleti pályaudvar és Gyır - Gyárváros megállóhely között, valamint Gyır - Rendezı és Levél megállóhely viszonylatban közlekednek a vonatok. Egy vágányú pálya Levél megállóhely és Rajka között található, míg három vágányon történı közlekedésre Gyır - Gyárváros megállóhely és Gyır - Rendezı viszonylatban adottak a feltételek.
9
A 2 számú Budapest - Nyugati pályaudvar – Esztergom elıvárosi vasútvonal nem villamosított vonalként üzemel. A megengedett menetsebesség Rákosrendezı – Pilisvörösvár és Piliscsaba – Leányvár viszonylatokban 60 km/h, Pilisvörösvár és Piliscsaba között 50 km/h, míg Leányvár és Esztergom vonalszakaszon 80 km/h. A pálya normál nyomtávolságú (1435 mm) a vonal egész hosszán. Kétvágányú pályán csak Rákosrendezı és Budapest - Angyalföld között közlekednek a vonatok. Egy vágányú pályán Budapest-Angyalföld és Esztergom - Kertváros viszonylatban közlekednek a járatok. A 3 számú Almásfüzítı – Esztergom vasúti mellékvonal a személyszállítási forgalomszüneteltetésben érintett vonalak listáján szerepelt. A vonal egész hosszán egy vágányú, normál nyomtávolságú (1435 mm), nem villamosított mellékvonalként üzemel. A megengedett pályasebesség 80km/h a vonal egész hosszát tekintve. Az 5 számú Komárom – Székesfehérvár vasúti mellékvonal a személyszállítási forgalomszüneteltetésben érintett vonalak listáján szerepelt. A hálózatban fıvonal csoportok közötti átkötı szerepe és elkerülı útvonali funkciója van. A vonal egész hosszán egy vágányú, normál nyomtávolságú (1435 mm), nem villamosított mellékvonalként üzemel. A megengedett pályasebesség Székesfehérvár – Komárom - Rendezı között 80 km/h. Felmerülı hivatásforgalmi igények elsısorban Kisbér – Komárom viszonylatban jelentkeznek. A vonalon átmenı teherforgalom jelentısnek mondható. A 12 számú Tatabánya – Oroszlány vasútvonal az 1 számú vasúti fıvonalhoz csatlakozik Gyır, illetve Budapest irányába egyaránt. A vonal egész hosszán egy vágányú, normál nyomtávolságú (1435 mm), villamosított (25kV 50Hz) vonalként üzemel. A megengedett pályasebesség Tatabánya - Oroszlány között 80 km/h. A 2008. december 14-i menetrend-váltással érvénybe lépett változások a megye vasútvonalain: 1 számú vasútvonal Budapest – Hegyeshalom – Rajka •
• • •
•
Budapest - Komárom/Gyır között óránkénti ütemes elıvárosi vonatközlekedés van a viszonylatban. A menetrend tatabányai betétjáratokkal reggel budapesti, délután tatabányai irányba került kiegészítésre. A munkanapokon közlekedı vonatok karácsony és újév közötti korlátozásra kerültek (munkanapokon nem közlekednek). Budapest - Bécs között 2 óránkénti ütemes EC/IC közlekedés került bevezetésre, Budapest Kelenföldi pályaudvar, és gyıri megállásokkal, ami az elmúlt évihez képest 1 pár többletvonatot jelent. Budapest - Gyır - Szombathely/Sopron között 5 pár IC vonat közlekedik, 3-4 óránkénti sőrőséggel, jellemzıen azokban az idıszakokban, amikor EC járat nem közlekedik. A vonatok Budapest Kelenföldi pályaudvaron, Tatabányán és Gyırben megállnak. Budapest - Gyır - (Szombathely/Sopron) között 2 órás alapütemben „hagyományos” gyorsvonati közlekedési rend szerint járnak a vonatok, az elıvárosi közlekedéssel összhangban. Komárom és Gyır között
10
• •
mindenhol megállnak a vonatok, azonban menetidı növekményt a jelenlegihez képest nem jelentenek a változások. Budapest - Komárom illetve Gyır között ütemes óránkénti elıvárosi közlekedési rend szerint járnak a vonatok, tatabányai betétjáratokkal reggel budapesti, délután tatabányai irányba. Gyır - Hegyeshalom/Rajka között óránkénti vonatközlekedés van a vonalszakaszon, melynek keretében kétóránkénti Gyır - Wien EuRegiós összeköttetések adottak.
2 számú vasútvonal Budapest – Esztergom •
A vonal menetrendi szerkezetében lényeges változás nem történt. Az elızı évi menetrendnek megfelelı ütemes menetrendi struktúrában közlekednek a járatok az elıvárosi forgalomban.
3 számú vasútvonal Esztergom - Almásfüzítı •
A vonal menetrendi szerkezetében lényeges változás nem történt. Az elızı évi menetrendhez képest közel azonos idıpontokban közlekednek a járatok.
5 számú vasútvonal Komárom – Székesfehérvár • •
• •
•
A vonal menetrendi szerkezetében lényeges változás nem történt az új vasúti menetrend bevezetésével. A menetrend nagyrészt megegyezik az elmúlt évivel. A Székesfehérvár – Kisbér között közlekedı napi utolsó vonat (22:50), illetve a Kisbér – Székesfehérvár között közlekedı reggeli elsı vonat (4:07) az elmúlt évi munkanap és vasárnapi, illetve a nem közlekedik: vasárnap és ünnepnapi korlátozások helyett naponta közlekedı járatra módosult. A reggel 8:10-kor Székesfehérvárról induló vonat, illetve az ellenirányból közlekedı 17:58-kor Komáromból induló vonat strukturális változtatások és elképzelések miatt megszüntetésre került. A diákok utazási igényeit figyelembe véve a tavalyi menetrend szerint 8 órára Komáromba érkezı személyvonat 7.36-ra érkezik, míg a délutáni órákban Komárom – Kisbér között betétjárat közlekedik, Komáromból 14.20 indulással. A vonatok közlekedését az 1 számú Budapest – Hegyeshalom – Rajka vasúti fıvonal órás komáromi csatlakozásaihoz, illetve a tanítási idıkhöz lett igazítva.
12 számú vasútvonal Tatabánya – Oroszlány •
A tavalyi menetrend szerint közlekedı 20 járat helyett 15 közlekedik. A reggeli hivatásforgalmi „csúcsidıben” az egy órás ütemes közlekedési rend szerint járnak a vonatok, míg a „csúcsidın kívüli” idıszakokban 2 órás ütemes közlekedés szolgálja ki az utazási igényeket.
11
• •
Kétóránként közvetlen csatlakozási lehetıségek biztosítottak a budapesti gyorsvonatokhoz. Két pár közvetlen Budapest – Oroszlány között közlekedı vonat (a Budapestrıl 15:55-kor és 17:50-kor, illetve az Oroszlányból 5:12-kor és az 5:35-kor induló járatok) megszüntetésre kerültek.
Komárom –Komarno (Révkomárom) vasúti határmenet: -
Az összeköttetésben 2008. december 14-e óta szünetel a személyszállítás. A tavalyi menetrendi évben négy pár szlovák Bz motorkocsi közlekedett.
Budapest, 2009. március 18.
Szőcs Lajos sk.
Határozati javaslat
A Komárom-Esztergom megyei Közgyőlés 1. Köszönetét fejezi ki a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnak a „A 2008-2020. közötti idıszakra szóló EKFS bemutatása, különös tekintettel a személyszállítás és a közlekedési infrastruktúra prioritásaira, a megyét érintı közúti és vasúti fejlesztések és várható ütemezésük” tárgyú tájékoztató megtartásáért, Szőcs Lajos fıosztályvezetı úr személyes közremőködéséért. 2. Kéri a minisztériumot, hogy a fejlesztési igények, szükségletek rangsorolásánál, az uniós és egyéb források felhasználásának ütemezésénél a tájékoztatóban és annak vitája kapcsán elhangzott megyei, több vonatkozásában térségi kihatású közlekedésfejlesztési igényeket vegyék figyelembe a mielıbbi megvalósítás érdekében. 3. Kéri, hogy az új fıúti kapcsolatként szereplı Mór (81. sz. út) – Oroszlány – Kecskéd térségi (88.sz. út) összeköttetés végpontjaként Tata kerüljön megjelölésre, ami az Oroszlányi Ipari Park forgalmát vezethetné rá közvetlen a települések elkerülésével az M1 autópályára. 4. Jelzi, hogy a településeket elkerülı utak között a tájékoztatóban nem szereplı Kisbért és Komáromot délrıl elkerülı út is fontos helyi/térségi probléma, illetve fejlesztési igény, mint ahogy a 10.sz. fıút Tátot, Nyergesújfalut, Lábatlant, Süttıt, Dunaszentmiklóst, Szomódot és Tatát érintı elkerülı szakasza is.
12
5. Az OTrT módosításban már M11-ként megjelent az M6 és a ZsámbékKesztölc-Esztergom-Szlovákia összeköttetés, mely az V/C korridor része. A fejlesztés a megye számára különösen nagy jelentıséggel bíró fejlesztés együtt kezelve az új Duna-híddal Esztergom térségében. Továbbtervezésében, elıkészítésében kéri a minisztérium és háttér intézményei hathatós támogatását. 6. Hangsúlyozza, hogy a vasúti infrastruktúrafejlesztéseknél napjainkra már elengedhetetlen a vasúti megállók, pályaudvarok felújításának mielıbbi megkezdése, kapcsolva az intermodális közlekedési csomóponti fejlesztésekhez. 7. Javasolja az Esztergom-Almásfüzítıi vasúti szárnyvonalon a személyszállítás újragondolását, a vasúti és buszközlekedés összehangolásával, megfelelı színvonalú átszállási/kapcsolódási feltételek kialakításával. Felelıs: a minisztérium tájékoztatásáért: Dr. Völner Pál Határidı: 2009. április 15.
13
