KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA)
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
a) KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL
TÉMAKÖRÖK
1. Közlekedési ismeretek
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
1.1 Közlekedési alapfogalmak
Emelt szint
Ismertesse a közlekedési alapfogalmakat: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. Mutassa be a közlekedés gazdasági jelentıségét, Ismertesse a közlekedés és környezete közötti összefüggést: sajátosságait, a közlekedés szerepét. Ismertesse a közlekedés felosztását: szárazföldi - a közlekedési szükségletek felmerülési helyét közlekedés (közút, vasút), vízi közlekedés, légi - az igények és szükségletek keletkezését, közlekedés, csıvezetékes szállítás. megszőnését Ismertesse a közlekedés történetét: általános - az áruáramlatokat történeti áttekintés, közúti közlekedés története, - a közlekedés és a környezet kapcsolatát (utak, jármővek fejlıdése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története.
Mutassa be a közlekedés technikai elemeit, a pálya és a jármő kapcsolatát. 1.2 Közúti Ismertesse a közúti közlekedés jármőveinek közlekedés technikai elemei jellemzı paramétereit, személyszállító jármővek fajtáit, teherszállító jármővek fajtáit, típusait,
Sorolja fel a gépjármővek fıbb részeit és ismertesse mőködésüket. Ismertesse a belsı égéső két- és négyütemő motorok mőködési elvét, üzem- és kenıanyagait. Határozza meg számítással a gépjármővek
azok jellemzıit és alkalmazásukat, egyéb vonóerıigényét, a motorok fı méreteit és gépjármőveket (darus kocsik, rakodógépek stb.). teljesítményét, a fajlagos tüzelıanyagfogyasztását. Ismertesse a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat, a fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi elıírásokat. Ismertesse a gépjármő stabilitását befolyásoló tényezıket ívmenetben és fékezéskor.
Ismertesse a vasúti vontató jármőveket: dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok. Ismertesse a vasúti vontató és vontatott jármővek jellemzıit, használatukat és az egyes Ismertesse a személyszállító kocsik és típusok alkalmazási területét. teherkocsik típusait, jellemzıit, alkalmazási területeit.
1.3 Vasúti közlekedés
Ismertesse a vízi közlekedés jármőveinek típusait, a hajók fıbb méreteit és szerkezeti felépítését.
1.4 Vízi közlekedés
1.5 Légi közlekedés
Ismertesse magyar légi közlekedés technikai eszközeit.
1.6 Csıvezetékes Ismertesse a csıvezetékes szállítás technikai szállítás berendezéseit és a szállítás folyamatát.
1.7. Munka- és környezetvédelmi alapfogalmak
Ismertesse a munkahely környezeti tényezıit, egészségkárosító hatásokat, védekezési lehetıségeket.
Ismertesse a vízi közlekedés jármőveit: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyam-tengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók. Ismertesse a hajók méreteit és szerkezeti felépítését.
Ismertesse a repülıgépek típusait, felhasználás szerinti csoportosítását, helikoptereket és felhasználás szerinti csoportosítását. Ismertesse a merevszárnyú és a forgószárnyú légijármővek szerkezetei egységeinek feladatát. Számítással határozza meg a légellenállás értékét. Rendszerezze a repülıgép hajtómőveket.
Ismertesse a csıvezetékes szállítás sajátos területeit (kıolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása).
Sorolja fel az ergonómia legfontosabb fogalmait. Ismertesse a munkahellyel szemben megfogalmazható legfontosabb ergonómiai követelményeket.
2. Közlekedés-üzemviteli ismeretek
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
2.1 A közlekedés forgalmi folyamatai
Emelt szint
2.1.1 A vasúti közlekedés forgalmi folyamatai
Elemezze a személyszállítást illetve az Ismertesse a vasúti személyszállítás folyamatát, áruszállítást befolyásoló tényezık folyamatra mutassa be a befolyásoló tényezıket gyakorolt hatását. Ismertesse a vasúti áruszállítási folyamatot, Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a mutassa be a befolyásoló tényezıket. folyamatszervezésben.
2.1.2 A közúti közlekedés forgalmi folyamatai
Elemezze a személyszállítást illetve az Ismertesse a közúti személyszállítás folyamatát áruszállítást befolyásoló tényezık folyamatra és befolyásoló tényezıit gyakorolt hatását. Ismertesse a közúti áruszállítási folyamatát és Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a befolyásoló tényezıit folyamatszervezésben.
2.1.3 A városi közlekedés forgalmi folyamatai
Ismertesse a városi közlekedés sajátosságait a személy és az áruszállításban. Mutassa be a városi közlekedés környezetre gyakorolt hatásait.
Elemezze a városi közlekedés logisztikai feladatait és esetleírással mutassa be a közlekedésszervezés korszerő módszereit.
Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) 2.1.4 A vízi közlekedés személyszállítás folyamatát Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) forgalmi áruszállítási folyamatot folyamatai
Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezık folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben.
2.1.5 A légi közlekedés forgalmi folyamatai
Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezık folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben.
2.1.6 A csıvezetékes szállítás
2.1.7 Kombinált forgalom
Ismertesse a légi személyszállítási folyamatot Ismertesse a légi áruszállítási folyamatot
Ismertesse a csıvezetékes szállítás módszereit.
Elemezze a csıvezetékes szállítás gazdasági jelentıségét.
Ismertesse a kombinált forgalom szervezésének Mutassa be a kombinált forgalom logisztikáját, módszereit. elemezze a szervezési módszereket. Ismertesse a kombinált forgalom környezetre gyakorolt hatásait.
2.2 A fuvarozási folyamat
2.2.1 A fuvarozás elıkészítése (közlekedési áganként)
Ismertesse az áruk csomagolásának célját és a csomagolás feladatait. Ismertesse a fuvareszközök megrendelését és kiállítását és a rakodás mőveleteit
Készítsen csomagolási illetve rakodási tervet adott fuvareszközre. Értelmezze a rakodási és árurögzítési követelményeket.
Ismertesse az áru- és személyfuvarozás 2.2.2 A fuvarozás végrehajtásának feltételeit közlekedési áganként, Értelmezze a fuvarozás végrehajtásának végrehajtása úgymint jogszabályi feltételeit esetleírásokon keresztül. (közlekedési - fuvarozás útvonala, áganként) - fuvarokmány kezelés,
- határidı, - fuvarozási akadály, - utólagos rendelkezés.
2.2.3 A fuvarozási folyamat befejezése (közlekedési áganként)
Ismertesse az áru- és személyfuvarozás befejezésének feltételeit közlekedési áganként, úgymint - kiszolgáltatás (árunál), - okmánykezelés, - kiszolgáltatási akadály, - igényérvényesítés, biztosítás.
Értelmezze a fuvarozás végrehajtásának jogszabályi feltételeit esetleírásokon keresztül.
2.3 Árufuvarozás
2.3.1 Vasúti árufuvarozás
2.3.2 Közúti árufuvarozás
2.3.3 Vízi árufuvarozás
2.3.4 Légi árutovábbítás
Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vasúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzıit
Mutassa be a vasúti árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a vasúti árufuvarozás logisztikai feladatai az egyes árutípusok vonatkozásában.
Ismertesse a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzıit
Mutassa be a közúti árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a közúti árufuvarozás logisztikai feladatai az egyes árutípusok vonatkozásában.
Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vízi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzıit
Mutassa be a vízi árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a vízi árufuvarozás logisztikai feladatai az egyes árutípusok vonatkozásában.
Ismertesse a belföldi és a nemzetközi légi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzıit
Mutassa be a légi árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a légi árufuvarozás logisztikai feladatait az egyes árutípusok vonatkozásában.
2.4. Személyszállítási technológia
2.4.1 Közúti személyszállítás
Mutassa be a tervezés lépéseit esetleírás Ismertesse a helyi, helyközi és a távolsági segítségével. autóbusz-közlekedés tervezésének folyamatát, a Mutassa be a nemzetközi menetrendszerő és meghatározó tényezıket. nem menetrendszerő autóbusz közlekedés Ismertese a nem menetrend szerinti járatok logisztikai feladatait. közlekedésének feltételeit. Elemezze a menetrendkészítés folyamatát.
2.4.2 Vasúti személyszállítás
Ismertesse a belföldi vasúti személyszállítás Elemezzen és értékeljen egy személyszállítási feladatait. Ismertesse a nemzetközi vasúti személyszállítás ajánlatot (nemzetközi v. belföldi). feladatait.
2.4.3 Vízi személyszállítás
Ismertesse a belföldi vízi személyszállítás feltételeit.
Értelmezzen egy esetleírást vízi személyszállítás esetére.
2.4.4 Légi személyszállítás
Ismertesse az utaskategóriákat, az átszállási lehetıségeket, a speciális egyezményeket Ismertesse a különféle beszállókártyákat, a címkézés szabályait. Ismertesse a poggyászkezelés szabályait.
Mutassa be és esetleírásokon alkalmazza az utasterveket, a speciális utasok ültetését. Esetleírásokon keresztül mutassa be a poggyászok kezelésének szabályait.
2.5 Személyszállítás szervezése
2.5.1 A személyszállítási szerzıdés
Ismertesse a személyszállítási szerzıdések jogi Értelmezzen és elemezzen személyszállítási hátterét közlekedési áganként. szerzıdéseket.
2.5.2 A személyszállítás tervezése
Ismertesse a személyszállítás tervezésének szempontjait és értelmezzen egy adott tervet.
Készítsen megadott adatok alapján személyszállítási tervet.
2.6 Díjszámítási ismeretek
2.6.1 A fuvarozás Ismertesse az áru és a személyszállítás költségei költségeinek elemeit.
Értelmezzen és elemezzen egy adott költségkimutatást.
2.6.2 A díjszabások szerkezete
Ismertesse a díjszabások készítésének alapelveit Értelmezzen és elemezzen különféle és módszereit. díjszabásokat.
2.6.3 Ágazati díjszabások
Ismertesse az ágazati díjszabások sajátosságait.
Készítsen összehasonlító elemzést az egyes ágazatok díjszabások vonatkozásában.
3. Jogi és gazdasági ismeretek
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
Emelt szint
3.1 Közlekedésgazdaságtani alapismeretek
3.1.1 A közlekedés Ismertesse az áru és személyszállítási
Elemezze a szállított mennyiség és a szállítási
teljesítıképessége
szükségletek keletkezését. Ismertesse az áru- és személyszállítási teljesítmények mutatóit.
3.1.2 A közlekedés gazdasági elemzése
Ismertesse a gazdasági elemzés alapvetı eszközeit.
3.1.3 A közlekedési vállalkozás
Ismertesse a közlekedési vállalkozás létrehozásához szükséges alapvetı feltételeket
távolság összefüggéseit. Elemezze az utasszám és az utasok által megtett távolság összefüggéseit.
Végezzen esetleírás alapján gazdasági elemzést adott közlekedési vállalkozásra vonatkozóan.
Elemezzen egy közlekedési vállalkozást esetleírás alapján.
3.2 Jogi ismeretek
3.2.1 A magyar jogrendszer
Ismertesse a magyar jogrendszer felépítését.
3.2.2 Kötelmi jog Ismertesse a kötelmi jog lényeges elemeit.
3.2.3 A szállítmányozás szabályozása
Mutassa be az egyes jogágak szerepét a társadalom és a gazdaság mőködése szempontjából.
Elemezze és esetleírásokkal mutassa be a kötelmi jog érvényesülését a közlekedés területén.
Ismertesse a szállítmányozásra vonatkozó jogi és egyéb szabályozást.
Elemezze a szállítmányozási tevékenység jogszabályi hátterét.
Ismertesse a fuvarozás hazai szabályozásának lényeges elemeit. Ismertesse a fuvarozási szerzıdésre vonatkozó fontosabb elıírásokat közlekedési ágazatok szerint.
Esetleírás segítségével elemezzen egy fuvarozási szerzıdést. Hasonlítsa össze az egyes közlekedési ágakban létrehozott szerzıdéseket.
Ismertesse a fuvarozás nemzetközi szabályozásának lényeges elemeit. 3.3..2 Nemzetközi Ismertesse a fuvarozási szerzıdésre vonatkozó szabályozások fontosabb elıírásokat közlekedési ágazatok szerint.
Esetleírás segítségével elemezzen egy nemzetközi fuvarozási szerzıdést. Hasonlítsa össze az egyes közlekedési ágakban létrehozott szerzıdéseket.
3.3 A fuvarozási szerzıdések
3.3.1 Belföldi szabályozások
4. Közlekedési földrajz
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
Emelt szint
4.1 Közlekedésföldrajzi alapismeretek
4.1.1 Térképismeret
4.1.2 Gazdaságföldrajzi alapfogalmak
Ismertesse a térképek fajtáit, alkalmazási területeiket.
Számítógép segítségével mutassa be az interaktív térképek használatát.
Elemezze a gazdaság változásainak a Ismertesse a természeti és a gazdasági tényezık közlekedési hálózatra gyakorolt hatását szerepét közlekedési hálózatok kialakulásában. interaktív térkép segítségével.
4.2 Magyarország közlekedési földrajza
4.2.1 A Mutassa be a hazai közlekedési hálózat közlekedési kialakulásának történetét. hálózat kialakulása
4.2.2 A közlekedési hálózatok jellemzıi alágazatok szerint
Ismertesse a hazai közút- és vasút hálózat jellemzıit és rendszerét. Ismertesse a hazai víziutakat és gazdasági jelentıségüket. Ismertesse a magyarországi légifolyosókat.
Mutassa be, hogy az egyes korokban milyen tényezık alakították a közlekedési hálózatot.
Mutassa be a hálózatfejlesztések lényegesebb szempontjait. Tervezzen megadott szempontok szerint útvonalat számítógépen interaktív térkép felhasználásával.
4.3 Európa közlekedési földrajza
Ismertesse az európai közút- és vasút hálózat 4.3.1 Közlekedési jellemzıit és rendszerét. ágazatonkénti Ismertesse az európai víziutakat és gazdasági földrajzi hálózatok jelentıségüket. Ismertesse az európai légi útvonalakat.
Mutassa be a hálózatfejlesztések lényegesebb szempontjait. Tervezzen megadott szempontok szerint útvonalat számítógépen interaktív térkép felhasználásával.
4.3.2 Az Európai Ismertesse az Európai Unió közlekedéssel Unió közlekedési kapcsolatos irányelveinek lényeges elemeit. irányelvei
Mutassa be és elemezze az irányelveknek a gazdaságra gyakorolt lehetséges kihatásait.
4.4 A világ közlekedési földrajza
4.4.1 A földrészek közlekedési hálózatainak jellemzése
Ismertesse földünk közlekedési hálózatának lényegesebb jellemzıit. Jellemezze az egyes földrészek közlekedési hálózatát.
Elemezze az egyes földrészek közlekedési hálózatának és gazdaságának egymásra gyakorolt hatásait.
4.4.2 Szállítási
Mutassa be a földrészek közötti jelentısebb
Elemezze a szállítási útvonalak gazdasági
útvonalak a szállítási útvonalakat. földrészek között
jelentıségét.
b) KÖZLEKEDÉSTECHNIKA
TÉMAKÖRÖK
1. Közlekedési ismeretek
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
1.1 Közlekedési alapfogalmak
Emelt szint
Ismertesse a közlekedési alapfogalmakat: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. Mutassa be a közlekedés gazdasági jelentıségét, Ismertesse a közlekedés és környezete közötti sajátosságait, a közlekedés szerepét. összefüggést: Ismertesse a közlekedés felosztását: szárazföldi - a közlekedési szükségletek felmerülési helyét közlekedés (közút, vasút), vízi közlekedés, légi - az igények és szükségletek keletkezését, közlekedés, csıvezetékes szállítás. megszőnését Ismertesse a közlekedés történetét: általános - az áruáramlatokat történeti áttekintés, közúti közlekedés története, - a közlekedés és a környezet kapcsolatát (utak, jármővek fejlıdése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története.
Sorolja fel a gépjármővek fıbb részeit és ismertesse mőködésüket. Ismertesse a belsı égéső két- és négyütemő motorok mőködési Mutassa be a közlekedés technikai elemeit, a elvét, üzem- és kenıanyagait. pálya és a jármő kapcsolatát. Határozza meg számítással a gépjármővek Ismertesse a közúti közlekedés jármőveinek 1.2 Közúti vonóerıigényét, a motorok fı méreteit és közlekedés jellemzı paramétereit, személyszállító jármővek teljesítményét, a fajlagos tüzelıanyagtechnikai elemei fajtáit, teherszállító jármővek fajtáit, típusait, fogyasztását. azok jellemzıit és alkalmazásukat, egyéb Ismertesse a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat, gépjármőveket (darus kocsik, rakodógépek stb.). a fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi elıírásokat. Ismertesse a gépjármő stabilitását befolyásoló tényezıket ívmenetben és fékezéskor.
1.3 Vasúti közlekedés
Ismertesse a vasúti vontató jármőveket: dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok. Ismertesse a vasúti vontató és vontatott jármővek jellemzıit, használatukat és az egyes Ismertesse a személyszállító kocsik és típusok alkalmazási területét. teherkocsik típusait, jellemzıit, alkalmazási területeit.
Ismertesse a vízi közlekedés jármőveinek típusait, a hajók fıbb méreteit és szerkezeti felépítését.
1.4 Vízi közlekedés
1.5 Légi közlekedés
Ismertesse magyar légi közlekedés technikai eszközeit.
1.6 Csıvezetékes Ismertesse a csıvezetékes szállítás technikai szállítás berendezéseit és a szállítás folyamatát.
1.7. Munka- és környezetvédelmi alapfogalmak
Ismertesse a munkahely környezeti tényezıit, egészségkárosító hatásokat, védekezési lehetıségeket.
Ismertesse a vízi közlekedés jármőveit: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyam-tengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók. Ismertesse a hajók méreteit és szerkezeti felépítését.
Ismertesse a repülıgépek típusait, felhasználás szerinti csoportosítását, helikoptereket és felhasználás szerinti csoportosítását. Ismertesse a merevszárnyú és a forgószárnyú légijármővek szerkezetei egységeinek feladatát. Számítással határozza meg a légellenállás értékét. Rendszerezze a repülıgép hajtómőveket.
Ismertesse a csıvezetékes szállítás sajátos területeit (kıolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása).
Sorolja fel az ergonómia legfontosabb fogalmait. Ismertesse a munkahellyel szemben megfogalmazható legfontosabb ergonómiai követelményeket.
2. Mőszaki rajz
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
2.1 Síkmértani alapfogalmak
2.2 Térmértani alapfogalmak
Emelt szint
Mutassa be a szerkesztı rajzolás alapjait (rajzlapméretek, vonalfajták, vonalvastagságok, feliratmezı, szabványírás jellemzıi). Ismertesse, és vázlattal mutassa be a méretmegadás négy alapelemét és azok jellemzıit. Ismertesse a méretszámok elıtt használatos jeleket és rajzoljon példákat az alkalmazásukra.
Végezzen mőveleteket síkelemekkel (szerkesztéssel és derékszögő vonalzók használatával). Szerkesszen szabályos sokszöget. Definiálja az ellipszist, parabolát, hiperbolát mint mértani helyet és szerkessze meg. Készítse el összetettebb, egyenesekbıl és ívekbıl álló lemeztárgy szerkesztett rajzát, lássa el mérethálózattal.
Rajzvázlatok készítése során alkalmazza helyesen a térmértani alapfogalmakat. Ismertesse a térmértan alaptételeit.
Osztályozza a síklapú és görbelapú testeket, ábrázolja ezeket és nevezze meg felületelemeiket. Ismertesse a forgástesteket (egyenes körhenger, kúp, gömb, tórusz) és magyarázza el származtatásukat. Készítsen szerkesztett ábrákat.
2.3 Vetületi ábrázolás
Ismertesse a merıleges vetítést. Ismertesse az egy- és kétképsíkos ábrázolást, a három képsíkos képsíkrendszer felépítését. Ábrázoljon egyszerő csonkított hasábot három képsíkban és mutassa be a nézetrendet hat nézettel. Vázolja fel egy mértani test megadott axonometrikus
Ismertesse a vetületi ábrázolás fajtáit. Hasonlítsa össze a középpontos-, a ferde- és a merıleges vetítés lényegét. Ismertesse a térnegyedek, térnyolcadok fogalmát és mutassa be ezek értelmezését. Ábrázoljon térelemeket képsíkon:
ábrájáról a vetületeit.
pont,
különbözı helyzető egyenesek,
kölcsönös helyzető egyenesek.
Szerkessze meg egy általános helyzető egyenes valódi hosszát.
Mutassa be a perspektivikus ábrázolást, azon belül az egypontos és a kétpontos ábrázolás lényegét alkalmazási területét. 2.4 Axonometrikus Mutasson be rajzvázlattal izometrikus, és perspektivikus dimetrikus, frontális axonometriában ábrázolt egyszerő mértani testet (pl. hasáb). ábrázolás Mértani test vetületi ábráiról készítsen axonometrikus szabadkézi vázlatot (síklapú testek).
Szerkesszen egyszerőbb síklapú testrıl egypontos és kétpontos perspektivikus képet. Szerkesszen izometrikus, dimetrikus vagy frontális axonometriában ábrázolt összetett mértani testeket. Szerkessze meg egyszerő, tengelyszerő gépalkatrész axonometrikus képét izometrikus axonometriában.
2.5 Síkmetszés
Szerkessze meg a vetítısíkkal képzett jellegzetes Határozza meg a beforgatás és a leforgatás metszetidomokat síklapú testek (hasábok, gúlák) szerepét a síkmetszéskor keletkezı esetében. metszetidomok valódi nagyságának Definiálja a metszetidom valódi nagyságát és meghatározásában. szerkessze meg (rotáció, transzformáció). Ismertesse vázlatokkal a síkmetszések alapeseteit Magyarázza el általános helyzető síkkal való hasábok és gúlák esetében. metszés szerkesztésének módját.
2.6 Áthatások
Határozza meg az áthatás fogalmát. Vázolja fel közös tengelyvonalú és egymást merılegesen metszı tengelyvonalú, hengerhenger, kúp-henger esetén keletkezı jellegzetes áthatási vonalakat.
2.7 Metszeti ábrázolás
Vázlatokkal mutassa be a metszetek Ismertesse a metszeti ábrázolás célját és elvét. származtatását. Ismertesse a vonalkázás szerepét és kialakítását. Ismertesse a metszet és a szelvény fogalmát. Szerkessze meg az egy és többsíkos metszeteket Sorolja fel a metszetek fajtáit és mutassa be a egyszerő gépalkatrészeken, megadott metszısík nyomvonalának jelölését. feladatlapon. Sorolja fel a metszési tilalmakat Példákon keresztül mutassa be néhány nemfémes Elemezze, hogy mi a jelentıs különbség a lépcsıs anyag metszetben történı jelölését (fa, mőanyag, és a befordított lépcsıs metszet között. üveg, folyadék stb.). Hasonlítsa össze a szelvényt és a metszetet, soroljon fel példákat az alkalmazásaik közötti
Osztályozza az áthatásokat. Szerkessze meg síklapú testek áthatásait a láthatóság megállapításával együtt. Ismertesse a síklapú és forgástest áthatásszerkesztésének menetét.
különbségre.
2.8 Felvételi vázlatkészítés
Ismertesse a géprajzfajták rendszerét. Ismertesse a vázlatkészítés szerepét, szabályait. Mutassa be egyszerő gépalkatrész axonometrikus rajza alapján a vázlatkészítés technikáját. Készítsen vázlatot makettrıl, egyszerő alkatrészrıl, gépelemrıl.
Ismertesse az összeállítási rajzok jellemzıit, készítési szabályait. Mutassa be a darabjegyzék készítési szabályait. Osztályozza a rajzszámozási rendszereket, magyarázza el felépítésük lényegét és eltéréseit. Készítsen valós gépalkatrészrıl szabadkézi (felvételi) vázlatot. Készítsen egyszerő összeállítási rajzokat.
2.9 Egyszerősített Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következı Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következı és különleges ábrázolási módokat: ábrázolási módokat:
ábrázolások
vetületi rendtıl eltérı elhelyezés, törés, nem teljes vetületek, szimmetrikus tárgy, félvetület, a helyi nézet, kiemelt részletek, ismétlıdı alakzatok, hajlítás elıtti alak, síkfelület jelölése.
ferde síkú és elfordított vetületek, mozgó alkatrész szélsı állása, csatlakozó alkatrészek, eredeti körvonal (közbensı gyártási alak), felületi kialakítások, alkatrészek felfekvı felülete, metszısík elıtti rész ábrázolása. Készítsen szerkesztett ábrákat.
Ismertesse a méretmegadás általános elıírásait. Ismertesse vázlatkészítéssel a következı 2.10 Mérethálózat Mutassa be a méretek elhelyezésének ábrázolási lehetıségeket illetve szabályokat: legfontosabb
ismérveit a rajzokon:
húr, ív, nagy sugarak megadása,
szögek és körosztások, szimmetrikus alkatrészek, sorozatos kis méretek, recézés, közös alapvonalra támaszkodó méretek,
szabálytalan görbe vonal, magától értetıdı méretek, táblázatos méretmegadás, furatok egyszerősített megadása, szabványos alkatrészek méretei.
lekerekítés, éltompítás, szabványos részletek, kúposság, lejtés.
Ismertesse a géprajzokon leggyakrabban elıforduló szöveges elıírásokat. Készítsen szerkesztett ábrákat.
Írja fel és értelmezze a tőrés kiszámítására Ismertesse a tőrés fogalmát. szolgáló összefüggést. Értelmezze az alsó és a felsı eltérés valamint a Értelmezze az illesztési rendszert. tőrés fogalmát. Mutassa be vázlattal az egyes illesztésfajtákat. Ismertesse az illesztés fogalmát, sorolja fel fajtáit 2.11 Mérettőrések Végezze el alaplyuk rendszerben egy illeszkedı és mindegyikre mondjon egy-egy példát. tengely és tárcsa illesztés megadását. Ismertesse a szabványos tőrésválasztékból Végezzen illeszkedı alkatrészek kapcsolódására adható csap és furat jellegő tőréseket. vonatkozó számításokat (határméretek, Adjon meg rajzon tőréseket. határeltérések, tőrés).
2.12 Alak és helyzettőrések
Határozza meg az alak- és helyzettőrés fogalmát. Sorolja fel a leggyakoribb alak- és iránytőréseket.
Sorolja fel a leggyakoribb alak- és helyzettőréseket, mutassa be rajzjeleit. Kiadott alkatrészrajon értelmezze az adott alak és helyzettőréseket.
Mutassa be rajvázlattal az érdességi profil geometriai jellemzıit. Határozza meg az átlagos felületi érdesség és az Határozza meg a felületi egyenetlenség egyenetlenségmagasság fogalmát. fogalmát, sorolja fel fajtáit. Rajzolja fel a felületi érdesség megadására Írja fel a felületi érdesség és az szolgáló rajzjeleket (kötetlen eljárással egyenetlenségmagasság kapcsolatát leíró megmunkált, forgácsolással megmunkált, összefüggést. forgácsolás nélkül megmunkált felület). Mutassa be a tőrés és az érdesség közötti Mutassa be, milyen esetben lehetséges a rajzon összefüggést. kiemelt felületi érdességi jelet alkalmazni. Adjon meg felületi minıséget öntött, kovácsolt alkatrészek rajzain.
2.13 Felületminıség
2.14 Jelképes
Mutassa be a jelképes ábrázolási szabályokat:
csavarkötések, ék és reteszkötések, bordás kötések (barázda és evolvens fogazat), rugós szerkezetek, fogaskerék, lánc- és szíjhajtások, csövek, csıszerelvények esetében.
csavarmenetek, fogazott alkatrészek, kapcsolódó fogazott elempárok, ék és reteszkötések, csapszegkötés, bordás tengely és -furat,
ábrázolások
Készítsen rész összeállítási rajzokat:
Mutassa be csavarkötések tőrés megadásának rugók, formáját. gördülıcsapágy, siklócsapágy, Adja meg egy rajzon a bordás kötés szabványos hegesztett, forrasztott, ragasztott és szegecskötések jelölését. Mutassa be a hegesztett kötés jelképeit. csövek csıszerelvények esetében. Ábrázoljon forrasztott, ragasztott kötést.
2.15 Munkadarabrajz készítése
Rajzolja meg egy gépalkatrész munkadarabrajzát Szerkessze meg összeállítási rajzról kijelölt axonometrikus ábra alapján, szabadkézi vázlat alkatrész mőhelyrajzát. Határozzon meg a csatlakozó felületeken formájában. Adjon meg munkadarabrajzon mérettőréseket, illesztéseket, használja a tőrés és illesztés szabványait. felületi érdességet és egyéb elıírt jellemzıt.
3. Mechanika
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
3.1 Statikai alapfogalmak, síkbeli erırendszerek
Emelt szint
Határozza meg az erırendszerek eredıjét Határozza meg az erı és az erırendszer fogalmát. szerkesztéssel és számítással párhuzamos Mutassa be a vektorokkal végezhetı hatásvonalú erırendszerek esetében. alapmőveleteket (erık felbontása, összegzése). Határozza meg az erırendszerek eredıjét Ismertesse az erırendszer eredıjének fogalmát. általános hatásvonalú erırendszernél Számítsa ki a forgatónyomatékot. szerkesztéssel:
Határozza meg az erıpár fogalmát, számítsa ki
részeredık módszerével és
forgatónyomatékát.
kötélábra módszerrel.
Ismertesse a statika alaptételeit:
Ismertesse a nyomatéki tétel szerepét a súlypont
erıháromszög tétele, két erı egyensúlyának feltétele, egyensúlyi erırendszer hozzáadása, eltávolítása, hatás-ellenhatás törvénye.
3.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
meghatározásban. Írja fel és magyarázza el a nyomatéki tételt. Határozza meg szerkesztéssel tetszıleges síkidom súlypontját.
Határozza meg az erırendszerek eredıjét szerkesztéssel és számítással:
Számítsa ki tetszıleges síkidom statikai nyomatékát. Számítsa ki összetett síkidom súlypontját.
közös hatásvonalú, közös pontban metszıdı
Definiálja a megoszló erırendszer fogalmát, mutassa be jelölését és rajzolja be eredıjét.
erırendszerek esetében. Ismertesse a súlypont és a súlyvonal fogalmát. Ismertesse tetszıleges síkidom statikai nyomatékának kiszámítási elvét. Számítsa ki egyszerő síkidom súlypontját.
Ismertesse a megoszló erırendszer eredıjének meghatározási módszereit. Szerkessze meg megoszló erırendszer eredıjét kötélsokszög módszerrel. Írja fel a stabilitás kiszámítására alkalmas összefüggést.
Sorolja fel a kényszerek fajtáit és jellemzıit. Ismertesse a reakcióerı támadáspontjának nagyságát és értelmét:
támasz, kötél, statikai rúd, csukló és befogás esetén.
Mutassa be rajzvázlatokkal, hogy a reakcióerı támadáspontja, iránya és értelme (irányítása) milyen módon alakul az egyes statikai kényszerek esetében.
Ismertesse általában az egyensúlyban lévı összetett síkbeli szerkezetek vizsgálatának módját. Határozza meg szerkesztéssel és számítással az összetett síkbeli szerkezetek reakcióerıit.
Ismertesse három, közös síkban fekvı erı egyensúlyának feltételeit.
Osztályozza a tartókat kialakítás szempontjából. Ismertesse a kötélsokszöget és a vektorábrát, elemezze kapcsolatukat. Definiálja a kéttámaszú tartót, rajzvázlaton Határozza meg a reakcióerıket szerkesztéssel mutassa be a szabványos jelöléseit. adott, koncentrált erıkkel terhelt kéttámaszú Mutassa be az egyes tartók igénybevételeit. tartónál. Sorolja fel a tartók vizsgálata során megoldható Mutassa be szerkesztéssel a hajlító nyomaték meghatározásának módját. 3.3 Kéttámaszú feladatokat. Sorolja fel a reakcióerı számítás fı lépéseit Határozza meg szerkesztéssel és számítással tartók és egyik végükön befogott koncentrált erıkkel terhelt kéttámaszú tartónál. adott, koncentrált erıkkel terhelt kéttámaszú Ismertesse rajzvázlat alapján a tartót adott tartónál a maximális hajlító nyomatékot. tartók keresztmetszetében terelı nyomaték számítását. Szerkesztéssel határozza meg egy adott befogott Ismertesse a nyíróerı ábra szerepét a maximális tartónál adódó reakcióerıket, a veszélyes keresztmetszet helyét, a maximális hajlító nyomaték helyének meghatározása nyomaték nagyságát, majd ellenırizze szempontjából. számítással a szerkesztés helyességét. Mutassa be lépésenként a nyíróerı ábra Határozza meg számítással és szerkesztéssel egy szerkesztését.
Ismertesse a veszélyes keresztmetszet meghatározásának helyét a szerkesztésbıl leolvasott adatokból. Végezze el szerkesztéssel és számítással koncentrált erıkkel terhelt kéttámaszú és befogott tartók statikai vizsgálatát.
Ismertesse a szilárdságtan tárgyát, feladatát. Határozza meg az igénybevétel fogalmát. Sorolja fel az egyszerő igénybevételeket. Mutassa be az igénybevételek meghatározásának módját tetszıleges keresztmetszetben. 3.4 Igénybevételek Határozza meg a normálfeszültség és a csúsztatófeszültség fogalmát. Ismertesse és elemezze a lágy, szívós és rideg acél szakítódiagramját, értelmezze a feszültségeket és az alakváltozást. Mutassa be a Hooke törvényt. Értelmezze a biztonsági tényezıt.
3.5 Méretezés egyszerő igénybevételre
adott, egyik végén befogott tartó reakcióerıit és reakciónyomatékát. Szerkessze meg egy adott, egyik végén befogott tartó nyomatéki- és nyíróerı ábráját. Mutassa be vázlaton a megoszló teheléső tartók reakcióerıinek és hajlító nyomatékának megszerkesztését. Mutassa be vázlaton a megoszló terheléső tartó nyíróerı ábrájának megszerkesztését, határozza meg a veszélyes keresztmetszet helyét és a maximális hajlító nyomatékot. Számítsa ki a megoszló terheléső tartó veszélyes keresztmetszetének helyét és a maximális hajlító nyomatékot.
Határozza meg a kéttámaszú tartó igénybevételét átmetszı módszerrel. Ábra segítségével mutassa be a normál- és a csúsztatófeszültség kialakulását. Értelmezze a mértékadó igénybevétel és keresztmetszet fogalmát. Mutassa be a Hooke törvény alkalmazását. Definiálja a mértékadó szilárdsági jellemzıt és a megengedhetı feszültséget. Ismertesse a megengedhetı feszültség meghatározását a szakítószilárdságból illetve a folyáshatárból. Ismertesse a fáradt törés jellegét, okát. Ismertessen a fáradt törés elkerülésére alkalmas szerkezeti megoldásokat.
Számítsa ki megadott adatok alapján egy húzó igénybevétellel terhelt rúd szükséges keresztmetszetét és az ehhez tartozó legkisebb Mutassa be a méretezést és az ellenırzést, a átmérıjét. terhelhetıség meghatározását húzó igénybevétel Számítsa ki ismert szilárdsági tulajdonságú és esetén. geometriájú kötıcsavar megengedhetı terhelését Számítsa ki megadott adatok alapján a húzó húzó igénybevételkor. igénybevétellel terhelt állandó keresztmetszető Számítsa ki lineáris hıtágulást feltételezve a rúd szilárdságilag szükséges keresztmetszetét. hımérséklet csökkenés hatására létrejött Definiálja a nyomó igénybevételt és írja fel hosszváltozást. feszültség kiszámítására szolgáló összefüggést. Számítsa ki alakváltozás gátlása esetén egy Határozza meg a felületi nyomás és a rúdban a hımérsékletváltozás hatására keletkezı palástnyomás fogalmát. feszültséget. Definiálja a tiszta hajlító igénybevételt. Mutassa be egyszerő tartókon a hajlító Mutassa be és értelmezze a fellépı alakváltozást igénybevételkor elvégezhetı méretezést, és feszültségeloszlást húzó igénybevétel esetén. ellenırzést és terhelhetıség meghatározást. Méretezzen, ellenırizzen egyszerő gépalkatrészt Ismertesse a nyíró igénybevételt és a feszültség hajlításra és határozza meg a terhelhetıséget. kiszámításának módját. Mutassa be az alakváltozást nyíró igénybevétel Vázlattal ismertesse a tiszta csavaró esetén és számítsa ki ismert alap adatokkal az igénybevételt. alakváltozási szöget. Írja fel a csavaró feszültség kiszámítására Végezzen méretezést, ellenırzést, terhelhetıségi szolgáló összefüggést. számítást tiszta nyírás esetén. Ismertesse a csavarónyomaték kiszámítását a az Ábrázolja vázlaton és indokolja a kör keresztmetszető rúdban keletkezı csavaró erı és erıkar illetve az átvitt nyomaték feszültség eloszlását. esetében. Definiálja a poláris másodrendő nyomatékot. Számítsa ki a poláris másodrendő nyomatékot és a keresztmetszeti tényezıt kör- és körgyőrő
szelvénynél. Számítsa ki ismert nagyságú csavaró nyomatékkal terhelt, ismert mérető, körgyőrő keresztmetszető tengelyen fellépı legnagyobb és legkisebb csavaró feszültséget. Mutassa be az alakváltozáskor fellépı szögelfordulás kiszámításának módszerét.
3.6 Méretezés összetett igénybevételre
Definiálja az összetett igénybevételt. Ismertesse az összetett igénybevételek fajtáit.
Értelmezze az egyirányú összetett igénybevételt és ábrázolja az egyirányú feszültségi állapotot. Definiálja az eredı (redukált) feszültség fogalmát. Mutassa be az eredı feszültség kiszámításának módszerét egyirányú összetett igénybevétel esetén.
4. Gépelemek-géptan
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
Válassza meg és ábrázolja a különféle szegecskötési megoldásokat Ismertesse a hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések kialakítását. Ábrázolja és jellemezze a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket. 4.1 Kötıgépelemek, Mutassa be a különféle csavarbiztosítási kötések eljárásokat. Ismertesse az ékkötések jellemzıit, alkalmazásuk korlátait. Ismertesse a reteszkötés elemeit terhelı erık irányát és nagyságát. Ismertesse a bordástengely kötések jellemzıit, alkalmazásukat.
Emelt szint
Végezze el hegesztett, forrasztott, ragasztott kötés szilárdsági ellenırzését, méretezését. Határozza meg zsugorkötésnél a szükséges túlfedés értékét, a kialakítandó hımérsékletkülönbséget, a felsajtolás erıszükségletét. Ismertesse a zsugorkötési eljárás technológiáját. Méretezze szilárdsági szempontból adott rendeltetéső és elrendezéső menetes szerkezetek elemeit (orsó, anya). Ismertesse a reteszkötéseknél biztosítandó illesztés jellegét. Ismertesse az axiális helyzetbiztosító elemeket. Ismertesse a csapszeg- és szegkötések illesztési elıírásait.
4.2 Rugók és lengéscsillapítók
Ismertesse a rugók feladatát. Jellemezze és vázolja fel a jellegzetes rugótípusokat. Ismertesse az adott feladatnak legjobban megfelelı rugó kiválasztásának elvét. Ismertesse a lengéscsillapítók feladatát, szerkezeti részeit és mőködésének elvét.
Jellemezze karakterisztikájuk alapján az egyes rugókat. Végezze el adott terhelés és a megengedett legnagyobb deformáció mértéke alapján a laprugó szilárdsági méretezését. Mutassa be a csillapítatlan rezgések káros következményeit és a rezgés, illetve a lengéscsillapítás lényegét.
4.3 Csövek, csıszerelvények
Vázlattal mutassa be a különbözı anyagú és rendeltetéső csıvezetékeknél alkalmazott csıkötési megoldásokat. Ismertesse a csıkiegyenlítı, alátámasztó és felfüggesztı szerkezetek kialakítását, a velük szemben támasztott követelményeket.
Ismertesse a különbözı halmazállapotú és hımérséklető, vegyi hatású és nyomású anyagok szállítására alkalmas csıvezeték anyagának kiválasztási elveit. Mutassa be a különbözı anyagú és rendeltetéső csıvezetékeknél alkalmazott tömítı- és
Mutassa be a közeg áramlását szabályozó, szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, mőködését.
4.4 Tengelyek, csapágyazások
Mutassa be a tengely rendeltetésének és Határozza meg szilárdsági számításokkal a igénybevételének ismeretében a célnak tengely egyes keresztmetszeteinek méretét. leginkább megfelelı anyag, alak és Ismertesse a siklócsapágyak jellegzetes keresztmetszet megválasztását. szerkezeti kialakításait. Ismertesse a tengely és a csapágyazás Ismertesse a siklócsapágyak kenési rendszereit, a kapcsolatának kiválasztási elvét. tömítési és porvédelmi megoldásokat. Ismertesse a tengely terhelésének, üzemi Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a viszonyainak ismeretében az alkalmazható különbözı irányú terhelések felvételére alkalmas csapágy típusának megválasztási elveit. gördülıcsapágy szerkezeteket. Vázlatokkal mutassa be és ismertesse az Válassza ki a célnak megfelelı csapágyat érintkezı felületeken kívánatos teherbíró katalógusból. olajfilm kialakulásának feltételeit és folyamatát. Sorolja fel a megfelelı csapágy kiválasztásához Ismertesse a leggyakoribb csapágy beépítési és felveendı jellemzıket. rögzítési megoldásokat. Ismertesse a csapágy beépítési és rögzítési Mutassa be a gördülıcsapágyak kenési, tömítési megoldásokból az adott esetre leginkább és porvédelmi megoldásait. megfelelı típus kiválasztásának elvét.
Ismertesse az alábbi tengelykapcsoló csoportokból egy-egy típusnak a mőködését: merev tengelykapcsolók 4.5 Tengelykapcsorugalmas tengelykapcsolók, kiegyenlítı lók tengelykapcsolók, súrlódó tengelykapcsolók önmőködı tengelykapcsolók
4.6 Fékek
hıszigetelı anyagokat, ismertesse kiválasztásuk elveit. Jellemezze a közeg áramlását szabályozó, szerelvényekkel elérhetı szabályozhatóság mértékét (csapok, szelepek, tolózárak). Ismertesse a tömítések funkcióját, a nyugvó- és mozgó alkatrészek tömítéseinek típusait, jellemzıit, alkalmazásukat.
Ismertesse az összekötendı tengelyek viszonylagos helyzetének, a kialakítandó kapcsolat jellegének és az átviendı nyomaték nagyságának függvényében a célnak leginkább megfelelı tengelykapcsoló-szerkezet kiválasztását. Készítsen elvi vázlatot az egyes tengelykapcsoló csoportokból, egy-egy kiválasztott tengelykapcsolóról. Válassza ki a nyomatékátvitelkor igénybevett szerkezeti elemeket.
Elemezze az adott szerkezető fékberendezésen a mozgó tömegek fékezésekor végbemenı energiaátalakulás folyamatát. Ismertesse a fékek fı szerkezeti kialakításait (pofás fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúpos fék, Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a fékek rendeltetését (rögzítıfék, üzemi fék, süllyesztı fék, villamos fékek), megoldásait. vészfék). Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a Ismertesse a fékek mőködtetésének megoldásait fékezésben közvetlenül résztvevı elemeket (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík-, illetve kúpos (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és elektromágneses). tárcsa, fékkarok stb.). Számítsa ki a fékezés erı-, illetve nyomatékszükségletét.
Ismertesse a különbözı súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások nyomaték 4.7 Nyomatékátátszármaztató elemeinek anyagát, származtató igénybevételét, méretezési elvét, az áttételt hajtások, súrlódó- és befolyásoló geometriai jellemzıit. kényszerhajtások Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a dörzshajtások jellemzı elrendezéseit, alkalmazási területeit.
Ismertesse az összekötendı tengelyek viszonylagos helyzete, a megvalósítandó áttétel, az átviendı nyomaték és az üzemi viszonyok ismeretében a célnak leginkább megfelelı hajtástípus kiválasztásának fıbb szempontjait. Számítsa ki laposszíj hajtásnál a szíj szükséges hosszúságát és keresztmetszeti méreteit.
Számítsa ki dörzskerékhajtásnál a csúszásmentes Ismertesse az üzemszerő szíjcsúszás (slip) nyomatékátvitelhez szükséges minimális hatását, befolyásolását és a szíjfeszítı összeszorító erı nagyságát. alkalmazásának szükségességét. Ismertesse az ékszíjhajtás szerkezeti kialakítását Ellenırizze a láncokat húzó igénybevételre. és mutassa be mőködését. Ismertesse a fogasszíj hajtások jellemzıit, Vázlatokkal mutassa be az ékszíjak típusait és az alkalmazási területeit, a hajtás katalógusból való kiválasztásának módját. ékszíjtárcsák kialakítását. Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú, Méretezzen táblázatok és diagramok felhasználásával ékszíjhajtást. valamint kúpkerék hajtásnál a kompenzált Ismertesse a lánchajtások jellemzıit, alkalmazási fogazás jellemzıit és célját. területeit. Számítsa ki a hengeres fogaskerékpár geometriai méreteit kompenzált fogazat esetén. Mutassa be a különféle lánc és lánckerék kialakításokat. Mutassa be a lánchajtások elrendezéseit, gépelemeit, a lánc kiválasztásának módját. Ismertesse a fogaskerekek kapcsolódásának feltételeit. Mutassa be vázlaton az evolvens fogazat fı jellemzıit. Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú, valamint kúpkerék hajtásnál az elemi fogazás jellemzıit. Vázlaton mutassa be egy jellegzetes csigahajtás szerkezetét.
4.8 Hajtómővek
Ismertesse a hajtómővek funkcióit, csoportosításukat. Mutassa be egy jellegzetes hajtómő típus mőködését.
Sorolja fel a hajtómővek adott feladatra való kiválasztásának szempontjait. Mutassa be a jellegzetes hajtómő típusok szerkezeti felépítését, mőködését, a teljesítménynyomaték és fordulatszám átvitel törvényszerőségeit.
5. Technológiai alapismeretek
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
Emelt szint
Sorolja fel a gépészetben gyakorta használatos anyagok alapvetı fizikai, kémiai, mechanikai, 5.1 Anyagismereti technológiai tulajdonságait. alapfogalmak Ismertesse a nyersanyag, alapanyag, elıgyártmány, segédanyag fogalmakat.
5.2 Fémtani alapfogalmak
Elemezze a lehőlés során lejátszódó folyamatokat, Ismertesse a fémek kristályrendszereit. a kristályosodás folyamatát. Mutassa be a színfémek kristályosodásának Magyarázza el az ideális kétalkotós állapotábrák fıbb jellemzıit. (Tamman-ábrák) kezelését. Mutassa be a vas allotróp átalakulását lehőlési Rajzolja le az ikerdiagramot és jellegzetes és hevítési görbéjével. koncentrációkban vezesse végig a lehőlést, Ismertesse az ötvözet fogalmát, az ötvözés nevezze meg a szövetelemeket. módját, az ötvözetet alkotó fémek kapcsolatát. Elemezze az acélok hımérsékletváltozásakor Határozza meg a kétalkotós egyensúlyi diagram lejátszódó folyamatokat, az ausztenit-perlit, fogalmát, lényegét. illetve
perlit-ausztenit átalakulás mechanizmusát. Mutassa be a diffúziós átalakulás jelenségét. Ismertesse az acél gyors lehőtésekor fellépı martenzites és a bainites átalakulás jelenségét, a keletkezı szövetszerkezeteket. Indokolja a széntartalom befolyását a keménységre. Hasonlítsa össze az izotermikus és a folyamatos hőtésre érvényes C-görbéket. Ismertesse az izotermikus, illetve a folyamatos hőlés során létrejövı szövetszerkezeteket.
5.3 Fémes szerkezeti anyagok
5.4 Nemfémes szerkezeti anyagok
Ismertesse a leggyakoribb ötvözıanyagok és szennyezıanyagok hatását az acél tulajdonságaira. Jellemezze az öntöttvasak szövetszerkezetét. Mutassa be a használatos acél és öntöttvas Osztályozza a nyersvasakat és ismertesse anyagok fıbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzı összetételüket. jellemzıit, az acél és öntöttvas szabványok Csoportosítsa az acélokat összetétel és rendszerét. felhasználás szerint. Ismertesse az alakítható, valamint az önthetı Mutassa be az ötvözetlen acélokat a alumíniumötvözeteket, szövetszerkezet és a szilárdsági tulajdonságok ötvözıanyagaik hatását a hıkezelhetıségre, összefüggése alapján. valamint szabványos jelölésüket. Osztályozza az ötvözött acélokat. Mutassa be a magnézium és ötvözeteinek Ismertesse az ötvözés célját és a jellemzı tulajdonságait, az alakítható és az önthetı acélötvözık hatásait. magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket. Ismertesse a nyersvas és az öntöttvas közötti Jellemezze a titánt és ötvözeteit, felhasználási különbséget. területüket. Jellemezze az alumínium tulajdonságait, a Mutassa be a horganyt és ötvözeteit, jellemzı szennyezı- és ötvözıanyagok hatását, az felhasználási területeiket. alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, Mutassa be az alakítható, valamint az önthetı felhasználási területüket. rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, Ismertesse a réz tulajdonságait, elıállítását, jelölésüket, felhasználási területüket. ötvözeteit, felhasználási területeit. Ismertesse az egyéb rézötvözeteket (bronzokat), az óntartalomtól függı felhasználási területüket, a különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-, foszforbronz).
Határozza meg a mőanyag fogalmát. Sorolja fel a mőanyagok elınyös és hátrányos tulajdonságait. Sorolja fel a mőanyagok fı csoportjait és Ismertesse a monomerek átalakítási folyamatát. ismertesse legjellemzıbb tulajdonságaikat: Vázolja fel a polimerek szerkezetét. temoplasztok, duroplasztok, elasztomerek. Csoportosítsa a mőanyag késztermékek Jellemezzen és mutasson be az alábbiak közül fontosabb elıállítási eljárásait. egy kijelölt nemfémes anyagfajtát, tulajdonságaik és felhasználási területük alapján: kerámiák, üveg, fa, papír, textilanyagok, bır, kenıanyagok.
Jellemezze az öntési eljárásokat az alkalmazott Értelmezze az öntészeti minta, a ráhagyások, a minta, a forma jellege, a forma anyaga valamint forma és a mag fogalmát. Ismertesse az öntvénytisztítás feladatát, a formázás módja szerint. eljárásait, a jellemzı öntvényhibákat. Csoportosítsa a melegalakító eljárásokat. Definiálja a képlékenység fogalmát és az Ismertesse a szabadonalakító kovácsolás 5.5 Forgácsnélküli alakítási szilárdságot. szerszámait, mőveleteit. megmunkálások Jellemezze a különféle képlékenyalakító Mutassa be a süllyesztékes kovácsolást. Ismertesse a hengerlés berendezéseit, anyagait, eljárásokhoz alkalmazott anyagok fı tulajdonságait. technológiáját. Ismertesse a sajtolás berendezéseit, anyagait, Ismertesse az alakítás hatását az anyag szerkezetére a képlékenyalakító eljárások során. technológiáját.
Jellemezze a kovácsoló eljárásokat, méretpontosság és sorozatnagyság szempontjából. Ismertesse a süllyeszték kialakításának szempontjait. Jellemezze a hengerlési folyamatot hımérséklet, gyártmány és berendezése alapján. Jellemezze a sajtolási folyamatot gyártmány és berendezése alapján.
5.6 Hıkezelések
Csoportosítsa az öntészeti vasak hıkezelését. Csoportosítsa az ipari vasötvözetek hıkezelı Rajzolja fel a technológiai diagramokat és ezek eljárásait. segítségével ismertesse a szürkevas hıkezelését: Ismertesse az acél hıkezelési eljárások célját, a a feszültségcsökkentı izzítást, a lágyítást, a hıkezelı eljárások szakaszait. keményítı hıkezelést és a szívósságfokozó Definiálja az edzhetıség és az átedzhetıség hıkezelést. fogalmát. Mutassa be a réz és rézötvözetek hıkezeléseit a Ismertesse a hevítés, a hıntartás valamint a feszültségcsökkentést és az újrakristályosító hőtés jellemzıit, az alkalmazott berendezéseket, lágyítást. anyagokat. Ismertesse az alumínium és ötvözeteinek Jellemezze a gyakorlati hıkezelı eljárásokat jellegzetes hıkezeléseit, a lágyítást és a (feszültségoldó izzítás, lágyítás, nemesítést. újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós Jellemezze az anyagtulajdonság-változtatás izzítás, edzés, nemesítés), az alkalmazásukkal módjait anyagrészecskék bevitelekor elérhetı anyagtulajdonság-változásokat, (cementálás, nitridálás, alitálás, kromálás stb.). alkalmazási területüket. Mutassa be a kérgesítı eljárásokat (lángedzés, Ismertesse az ötvözı anyagok befolyását az indukciós edzés, betétedzés) és felhasználási anyag hıkezelhetıségi tulajdonságaira. területüket.
5.7 Hegesztés
Ismertesse a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a varratfém kristályosodását. Sorolja fel a hegesztési feszültségek keletkezésének okait. Jellemezze a hegesztést és definiálja a Ismertesse a hegesztı ívben lejátszódó hegeszthetıség fogalmát. folyamatokat. Csoportosítsa a hegesztı eljárásokat. Ismertesse a hegesztı áramforrásokat, a hegesztés Jellemezze lánghegesztést, az égıgázok fajtáit, szerszámait és segédberendezéseit. felhasználási területüket. Hasonlítsa össze az egyenáramú és a váltakozó Ismertesse a lánghegesztés technológiáját. Ismertesse a nyíltívő kézi villamos ívhegesztés áramú hegesztés jellemzıit. Jellemezze a védıgázas ívhegesztésnél technológiáját. alkalmazott védıgázok szerepét, fajtáit. Csoportosítsa és jellemezze a fedettívő hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket. Ismertesse az AWI, az AFI valamint a CO2 Ismertesse a hegesztés során fellépı hibákat. védıgázas hegesztı eljárásokat. Ismertesse az ellenállás-hegesztések fizikai alapjait. Csoportosítsa a sajtolóhegesztési eljárásokat.
5.8 Forrasztás
Definiálja a forrasztást. Osztályozza a forrasztási technológiákat a forrasztás hımérséklete szerint. Ismertesse a lágy, valamint a keményforrasztás forraszanyagait és jellemzı alkalmazási területeiket. Ismertesse a folyasztószer feladatát, jellemzı tulajdonságait.
5.9 Mőanyagok megmunkálása
Ismertesse a duroplaszt termékek elıállítására szolgáló eljárásokat, a készített termékeket és
Ismertesse a forrasztás fizikai folyamatát. Sorolja fel a forrasztás elınyeit, hátrányait. Sorolja fel, és röviden ismertesse a folyasztószer bevitelének módjait. Ismertesse a különleges forrasztási eljárások közül az indukciós forrasztást, az ellenállásforrasztást és a mártóforrasztást.
Rajzolja le vázlatosan és ismertesse a termoplaszt termékek elıállítására szolgáló
jellemzı felhasználási területeiket:
sajtolás, fröccsöntés.
extrudálást. Ismertesse az extrudálás alapanyagait, a készített
termékeket és jellemzı felhasználási területeiket.
6. Elektrotechnikai-elektronikai ismeretek
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint
Emelt szint
Sorolja fel az egyenáramú áramkörök alaptörvényeit. Végezzen számításokat egyenáramú Ismertesse a szinuszos váltakozó feszültség áramkörökben az alaptörvények alkalmazásával elıállításának elvét, valamint az áram és (az Ohm- és a Kirchhoff-törvények). feszültség jellemzıit. Ismertesse a háromfázisú feszültség Értelmezze a szinuszos váltakozó feszültség és elıállításának elvét. áram ábrázolását. Mutassa be a csillagkapcsolást és a Végezzen ellenállásokkal kapcsolatos 6.1 Alapfogalmak háromszögkapcsolást. alapszámításokat (az ellenállás függését a Értelmezze az áramkörökben a teljesítmény a vezetı adataitól, az ellenállások soros, munka és a hatásfok fogalmát, valamint a párhuzamos és vegyes kapcsolásának látszólagos-, a meddı- és a hatásos teljesítmény számításait). fogalmát. Végezzen R, L és C elemekkel kapcsolatos Számítsa ki a teljesítményt, a munkát és a alapszámításokat. hatásfokot, valamint a látszólagos-, a meddı- és a hatásos teljesítményt.
6.2 Áramköri elemek
Ismertesse a villamos áramköri elemek mőködési elvét, felépítését, fajtáit. Definiálja az elektronikai elemek fogalmát. Ismertesse egy kijelölt félvezetı elvi mőködését (dióda, tranzisztor, tirisztor, diac, triac) és jellemzı gyakorlati alkalmazási területét.
Ismertesse a fontosabb félvezetık mőködésének fizikai alapjait (p-n átmenet). Rajzolja le és elemezze a félvezetık U-I karakterisztikáit. Mutassa be az elektronikai építıelemek legjellemzıbb ipari alkalmazási területeit.
Indokolja a transzformátor alkalmazásának Rajzolja fel a transzformátor U-I szükségességét és sorolja fel fı alkalmazási területeit. jelleggörbéjét. Az indukció jelenségét alkalmazva, magyarázza Magyarázza el a transzformátorok mőködését el a transzformátor elvi felépítését és mőködését. üresjáráskor, terheléskor és rövidzáráskor. 6.3 TranszformátoIsmertesse transzformátor veszteségeit: a rézIsmertesse transzformátor-törvényeket, rok értelmezze a feszültség áttételt, az áram áttételt, és vasveszteség lényegét. menetszám áttételt, végezzen ezekkel kapcsolatos Ismertesse a transzformátorok veszteségeinek csökkentési lehetıségeit. alapszámításokat. Sorolja fel a jellegzetes transzformátortípusokat Számítsa ki a transzformátor hatásfokát. és ismertesse fıbb alkalmazási területeiket.
Ismertesse az egy- és a háromfázisú 6.4 Transzformátortranszformátorok szerkezeti felépítését és típusok alkalmazási területeit.
Ismertesse a háromfázisú transzformátorok kapcsolási módjait. Mutassa be a takarékkapcsolású
A különleges transzformátorok közül ismertesse transzformátorok mőködési elvét, felépítését, a hegesztı transzformátor szerkezeti felépítését alkalmazását. Sorolja fel a mérı transzformátorok jellemzıit és sorolja fel jellemzıit. és ismertesse alkalmazásukat.
6.5 Egyenáramú villamos forgógépek
Ismertesse az egyenáramú gépek mőködési elvét Az egyenáramú motorok és generátorok és szerkezeti felépítését, vázolja fel a mechanikai mechanikai jelleggörbéi alapján elemezze ezek mőködését. jelleggörbéiket. Sorolja fel és ismertesse kapcsolási rajzokkal az Magyarázza el mechanikai jelleggörbe alapján az egyenáramú gépek motor és generátor egyenáramú motorok és generátorok gerjesztésének kapcsolási módjait és jellemzıit. üzemmódjait.
6.6 Váltakozó áramú villamos forgógépek
Ismertesse az aszinkronmotorok felépítését és mőködési elvét. Sorolja fel az aszinkronmotorok típusait a forgórész megoldása szerint. Értelmezze a szlip fogalmát. Végezzen alapszámításokat. Ismertesse az aszinkronmotorok üzemi viszonyait. Rajzolja le a mechanikai jelleggörbéket. Értelmezze a billenı nyomatékot, a terhelı nyomatékot és az indítónyomatékot. Sorolja fel az aszinkronmotorok alkalmazási területeit.
Az aszinkronmotorok mechanikai jelleggörbéi alapján elemezze ezek mőködését. Magyarázza el mechanikai jelleggörbék alapján az aszinkron gépek motor és generátor üzemmódjait.
6.7 Félvezetı diódák
Fejtse ki részletesen a félvezetık mőködésének elektronfizikai és elektrokémiai vonatkozásait. Értelmezze az egyenáramú és a differenciális ellenállást. Értelmezze a félvezetı dióda jellemzıit. Mutassa be a félvezetı dióda karakterisztikájának Rajzolja fel a félvezetı dióda karakterisztikáját jellegzetes szakaszait. és jelképét. Méretezze a puffer- és a szőrıkondenzátort. Mutassa be a félvezetık hıfokfüggését. Értelmezze a szőrés jóságát. Mutassa be félvezetı dióda mőködését Térjen ki részletesen a hídkapcsolású (Graetz) egyenirányító kapcsolásokban (egyutas és kétutas egyenirányító felépítésére, mőködésére és kétutas egyenirányítás). jellemzıire.
6.8 Speciális diódák
Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tős- és a LED-dióda felépítését, Elemezze a speciális diódák karakterisztikáinak jellemzıit és gyakorlati alkalmazási lehetıségeit. jellegzetes szakaszait. Rajzolja fel a speciális diódák karakterisztikáját és jelképi jelöléseit.
Ismertesse a félvezetık fizika alapjait. Értelmezze a félvezetı dióda felépítését és mőködését.
6.9 Bipoláris tranzisztorok
Értelmezze a bipoláris tranzisztor felépítését, mőködését, feszültség-, áramviszonyait és a tranzisztorhatást. Mutassa be a bipoláris tranzisztor jellemzıit és alapkapcsolásait. Rajzolja le a tranzisztor jelképeit.
Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítı képek közötti kapcsolatrendszert. Értelmezze a bipoláris tranzisztor mőszaki katalógusadatait és határértékeit. Mutassa be a tranzisztor hıfokfüggését és gyakorlati hőtési lehetıségeit.
6.10 Unipoláris tranzisztorok
Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, mőködését, feszültség- és áramviszonyait. Mutassa be az unipoláris tranzisztorok jellemzıit és alapkapcsolásait.
Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítı képek közötti kapcsolatrendszert. Mutassa be a bipoláris és az unipoláris tranzisztorok felépítése, mőködése és alkalmazása közötti különbözıségeket, emelje ki
Rajzolja le a FET-ek és a MOSFET-ek jelképeit. a térvezérlés szerepét. Értelmezze az unipoláris tranzisztor mőszaki katalógusadatait és határértékeit.
6.11 Egyéb félvezetık
6.12 Logikai alapfogalmak
6.13 Logikai alapáram-körök
Ismertesse a négyrétegő dióda, a tirisztor, a diac, a triac, az UJT és a lézerdióda felépítését, Értelmezze az egyéb félvezetık mőszaki mőködését, és karakterisztikáját. katalógusadatait és határértékeit. Mutassa be az egyéb félvezetık gyakorlati alkalmazásait. Rajzolja fel jelképi jelöléseiket.
Definiálja a digitális és az analóg jelek fogalmát és jellemzıit. Ismertesse a kettes és a tizenhatos számrendszer Ismertesse a hibafeltáró kódokat és a hibajavítás elvét. jellemzıit és az átszámítási algoritmusokat. Mutassa be az információ kódolásának elvét és a Hasonlítsa össze a minterm- és a maxterm táblák leggyakrabban alkalmazott numerikus és felépítésének elvét. alfanumerikus kódokat. Mutassa be a szabályos alakok közötti átalakítást Mutassa be a logikai függvények leírási módjait: és a függvények szabályos alakra hozását. szövegesen, igazság táblázattal, logikai vázlattal, Végezze el logikai feladatok alapján logikai algebrai alakban. függvények minimalizálását. Értelmezze a logikai függvények mintermes és maxtermes szabályos alakjait.
Ismertesse a kombinációs és a szekvenciális hálózatok jellemzıit. Magyarázza el egy TTL vagy CMOS Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító TTL technológiával készült NAND kapu mőködését a és CMOS kapuáramkörök jellemzıit és kimeneti belsı kapcsolási rajz alapján. megoldásait. Mutassa be a két- és többszintő logikai Rajzolja le a logikai kapuk rajzjeleit. hálózatok realizálásának módszerét. Ismertesse a funkcionálisan teljes rendszereket, a Realizáljon logikai feladat alapján minimalizált logikai függvényeket kétbemenető logikai NÉV, a NAND és a NOR rendszert. Mutassa be a tároló áramkörök alaptípusait, az R- kapukkal NÉV, NAND és NOR rendszerben. Magyarázza el a kapuzott mester-szolga és az S, a J-K, a T és a D tárolót. élvezérelt tárolók mőködését. Írja fel az egyes tároló típusok vezérlési táblázatait.
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint
Emelt szint
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
180 perc
15 perc
240 perc
20 perc
100 pont
50 pont
100 pont
50 pont
A vizsgán használható segédeszközök
Emelt szint
Középszint
Írásbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja
szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép; körzı; vonalzók
A vizsgabizottságot mőködtetı intézmény biztosítja
NINCS
Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
szöveges adatok szöveges adatok szöveges adatok tárolására és tárolására és tárolására és megjelenítésére nem megjelenítésére nem megjelenítésére nem alkalmas alkalmas alkalmas zsebszámológép; körzı; zsebszámológép; körzı; zsebszámológép; körzı; vonalzók vonalzók vonalzók
NINCS
NINCS
NINCS
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA
a) Közlekedés-üzemvitel
Középszint
Írásbeli
Szóbeli
180 perc
15 perc
100 pont
50 pont
Feladatlap
„A” feladat
180 perc
Közlekedési ismereteket
„B” feladat
Közlekedés-üzemviteli feladatot
Teszt jellegő illetve rövid szöveges választ igénylı írásbeli feladatok megoldása tartalmazó téma kifejtése Közlekedés-üzemviteli írásbeli feladatok megoldása
tartalmazó téma kifejtése
100 pont
35 pont
15 pont
b) Közlekedéstechnika
Középszint
Írásbeli
Szóbeli
180 perc
15 perc
100 pont
50 pont
Feladatlap
„A” feladat
180 perc
Közlekedési ismereteket
Teszt jellegő illetve rövid szöveges választ igénylı írásbeli feladatok megoldása Közlekedéstechnikai írásbeli feladatok megoldása
100 pont
tartalmazó téma kifejtése
15 pont
„B” feladat
Közlekedéstechnika feladatot
tartalmazó téma kifejtése
35 pont
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenırizhetı képet adjon a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elısegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetıek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhetı legyen. Az írásbeli feladatsoroknak tartalmazniuk kell a feladatok megoldásához szükséges diagramokat és különféle táblázatokat, illetve ezek részleteit.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzıi
Tartalmi szerkezet A középszintő érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 30-70% arányban teszt jellegő írásbeli kérdéssor megválaszolásával, illetve közlekedés-üzemviteli vagy közlekedéstechnikai írásbeli feladatok megoldásával érhetı el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.
A 15 kérdésbıl álló teszt jellegő kérdéssorban közel azonos arányban jelennek meg a szakmacsoportban általánosan alkalmazott és ismert fogalmak, törvényszerőségek, összefüggések. A kérdéstípusok az elıírt ismeret és képesség jellegő követelményeknek felelnek meg.
A feladatok és a feladatsor jellemzıi
Kompetenciák
Teszt jellegő kérdéssor
Pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása.
15
Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása
Feladatok
15
Pontos számolás, feladatmegoldás
35
Összefüggések, ismeretek értelmezése, kifejtése
35
Összesen
100
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli feladatsor értékelésénél kötelezı a javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. Az útmutató összeállításánál a számolást is tartalmazó feladatoknál az alábbi táblázat szerint történik az értékelés:
Mennyiségi szempontok
Minıségi szempontok
elemei
elemei
aránya
- A megoldottság szintje
70%
Szóbeli vizsga
aránya
- A megoldás logikája - Kreativitás 20% - Pontosság - A mértékegységek használata
A feladat megoldásának dokumentálása
elemei
aránya
- Rendezettség - Áttekinthetıség - Szabványos jelölésék alkalmazása 10% - Mőszaki, formai és esztétikai elvárásoknak megfelelés
A tételsor legalább 30 tételbıl álljon!
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzıi
Tartalmi szerkezet
A szóbeli tételsorban az egyes témakörök az alábbi arányban szerepelnek:
a) Közlekedés-üzemvitel
Témakörök
%
Közlekedési ismeretek
10
Közlekedésüzemviteli ismeretek
45
Jogi és gazdasági ismeretek
20
Közlekedési földrajz
25
b) Közlekedéstechnika
Témakörök
%
Közlekedési ismeretek
10
Mőszaki rajz
15
Mechanika
20
Gépelemek
20
Technológia
15
Elektrotechnika-elektronika
20
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés az alábbi szempontok alapján történjen:
Szempontok, kompetenciák
Összesen
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
10
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása
10
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása
5
Tények, szabályok, összefüggések értelmezése
5
Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége
5
A szakmai nyelv használata
5
A jelenségek, összefüggések, megmagyarázása, alkalmazása, a folyamatok törvényszerőségek összehasonlítása
10
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:
50
EMELT SZINTŐ VIZSGA
Emelt szint
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
240 perc
20 perc
100 pont
50 pont
Feladatlap
240 perc
Számítási feladatok
Szöveges (kifejtendı) feladatok megoldása
Rövid választ igénylı
Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás
szöveges feladatok
75 pont
25 pont
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenırizhetı képet adjon a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elısegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetıek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhetı legyen. Az írásbeli feladatsornak tartalmaznia kell a feladatok megoldásához szükséges diagramokat és különféle táblázatokat, illetve ezek részleteit.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzıi
Tartalmi szerkezet
A feladatok ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladat típusok pedig az elıírt képesség jellegő követelményeknek felelnek meg. A feladat ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig az elıírt képesség jellegő követelményeknek feleljenek meg. Az egyes képesség jellegő követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.
A feladatok és a feladatsor jellemzıi
Az emelt szintő érettségi vizsga az írásbeli összpontszám 75%-ban számítási feladat, 25%-ban rövid választ igénylı szöveges feladatok megoldásával teljesíthetı.
Kompetenciák
%
A számítási feladatok szakszerő és pontos megoldása
75
A rövid választ igénylı feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
15
A szaknyelv alkalmazása
10
Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok alatt azokat a többségében zárt végő feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a vizsgázóktól. A feladatok a részletes
követelményekben meghatározott tartalmak (pl. név, adat, ábra) tudására és a fenti képességek mérésére irányulnak.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli feladatsor értékelésénél kötelezı a javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az eltérés lehetıségeit a konkrét feladatlapok javítási-értékelési útmutatói jelzik.
Szóbeli vizsga
A tételsor legalább 30 tételbıl áll.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzıi
A szóbeli vizsga tételei komplex témákat ölelnek fel, így lehetıség nyílik egy téma több oldalról történı megközelítésére. A szóbeli tételsorban az egyes témakörök az alábbi arányban szerepelnek:
a) Közlekedés-üzemvitel
Témakörök
%
Közlekedési ismeretek
10
Közlekedésüzemviteli ismeretek
45
Jogi és gazdasági ismeretek
20
Közlekedési földrajz
25
b) Közlekedéstechnika
Témakörök
%
Közlekedési ismeretek
10
Mőszaki rajz
15
Mechanika
20
Gépelemek
20
Technológia
15
Elektrotechnika-elektronika
20
A tételcímek jellemzıi, összeállításuk A tételcímeket a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján kell összeállítani. A tételcímek kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönzı feladatok megfogalmazására.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák
Összesen
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
30
A megközelítés sokszínősége
5
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége
5
A szakmai nyelv helyes használata
10
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:
50
