KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Közlekedési alapismeretek TÉMÁK 1.1 A közlekedésről általában
1.2 A gépjármű-közlekedés technikai elemeiről általában
VIZSGASZINTEK Középszint Tudják megmagyarázni a közlekedési alapfogalmakat és ismérveit (közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet). Tudják ismertetni a közlekedés történeti áttekintését, alágazatonként. Tudják ismertetni a közlekedés és a környezet kapcsolatát (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok). Érvekkel tudják bizonyítani a közlekedés termelőmunkájának értékét, értéknövelő tevékenységét. Tudják ismertetni a közúti közlekedés járműveit. Tudják ismertetni a személyszállító járművek műszaki paramétereit (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtáit, típusait, azok jellemzőit és alkalmazásukat (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik stb.), egyéb gépjárműveket (darus kocsik, rakodógépek stb.). Tudják felsorolni a gépjárművek főbb részeit, és tudják ismertetni azok működését. Tudják ismertetni a belső égésű két- és négyütemű benzin- és dízelmotorok működési elvét, működését és a tüzelőés kenőanyagaik tulajdonságait, a főbb méreteinek kiszámítását, a teljesítmény, a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás kiszámításának módját. Ismerjék a pálya és a jármű kapcsolatát, a vonóerőigényt, a teljesítményszükségletet. Tudják ismertetni a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat és azok meghatározását, a fékezéssel
Emelt szint Tudják elemezni a közlekedés jelentőségét, sajátosságait, felbontását, rendszerezését (szárazföldi, vízi, légi, csővezetékes szállítás, hírközlés). Tudják érvekkel bizonyítani a közlekedési szükségletek és igények keletkezését, az áruáramlatok kialakulásának okait.
Tudják kiszámítani a motor főbb méreteit, a motor teljesítményét, a szükséges vonóerőt, a teljesítményt, a szükséges tüzelőanyag-mennyiségét, a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást, a féktávolságot, a fékutat. Tudjanak megoldani a gépkocsi menetstabilitásával összefüggő egyszerűbb feladatokat.
1.3 Vasúti közlekedés
1.4 Közúti közlekedés
kapcsolatos nemzetközi és hazai előírásokat. Ismerjék a jármű stabilitását befolyásoló tényezőket ívmenetben és fékezéskor. Tudják definiálni a közlekedés kiegészítő berendezéseit és létesítményeit. Ismerjék a raktárak fogalmát, csoportosítását, jellemzőit. Tudják megmagyarázni a vasúti pálya (alépítmény, felépítmény, műtárgyak, biztonsági berendezések) jellemzőit. Tudják megmagyarázni a vasúti magasépítmények (vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények) feladatait. Ismerjék a vasúti járművek fajtái, csoportosításukat. Tudják definiálni a közúti közlekedés pályája: az út (alépítmény), útburkolat, forgalmi berendezések, kiegészítő létesítmények, üzemanyagtöltő állomások, javítóbázisok, pihenők stb. jellemzőit. Tudják elemezni a közutakat forgalmi, építési és fenntartási szempontból. Ismerjék a közúti járművek fajtáit, csoportosításukat, környezeti hatásukat.
1.5 Vízi közlekedés
Ismerjék a magyar hajózás jellemzőit.
1.6 Légi közlekedés
Ismerjék a magyar légi közlekedés jellemzőit.
1.7 Városi közlekedés
Tudják csoportosítani a városi közlekedésben alkalmazott járműveket. Ismerjék a járművek környezeti hatását. Ismerjék a csővezetékes szállítás technikai berendezéseit és technológiáját. Ismerjék a távközlés és hírközlés, szolgáltatásait.
1.8 Csővezetékes szállítás
1.9 Távközlés és hírközlés
Tudja megtervezni a legcélszerűbb vasúti szállítási útvonalat. Tudja kiválasztani adott vasúti szállítási feladathoz a szükséges járműveket.
Tudják alkalmazni konkrét szállítási feladat megoldása során a Magyarország és az európai kontinens közúthálózatáról tanultakat. Tudják kiválasztani az áru és a szállítási távolság ismeretében a leggazdaságosabb közúti járműveket a feladat végrehajtásához. Az utasforgalom jellemzőinek ismeretében meg tudják tervezni a helyközi közlekedés közúti jármű szükségletét. Tudják kiválasztani adott feladathoz az útvonalat, járműveket, a kikötőket, kikötői berendezéseket. Tudják kiválasztani adott feladathoz a repülőgépek típusait, utas- és áruforgalmi létesítményeket. Az utasforgalom jellemzőinek ismeretében tudják megtervezni a városi tömegközlekedési járműszükségletet.
Tudják kiválasztani a feladathoz igazodva az alkalmas távközlési és hírközlési eszközöket.
2. Közlekedési földrajz TÉMÁK 2.1 Általános ismeretek
VIZSGASZINTEK Középszint Ismerjék az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz
Emelt szint Tudják alkalmazni konkrét feladat megoldásában a térképeket.
2.2 Vasúti közlekedés
2.3 A közúti közlekedés kialakulása 2.4 A közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok
és a közlekedési földrajz fogalmait, tárgyát, helyét a tudományok rendszerében. Tudják elemezni a földrajzi munkamegosztás kialakulását, kölcsönhatását a közlekedés fejlődésére. Ismerjék az általános közlekedés földrajzi fogalmakat. Ismerjék a szállítások forrásait és térbeli elhelyezkedésüket. Ismerjék a közlekedési hálózatot és legfontosabb csomópontjait. Tudják definiálni a közlekedési izokron vonalakat. Ismerjék az időszámítási módokat. Tudják elemezni Magyarország földrajzi helyét és természetföldrajzi környezetének hatását a közlekedésre. Tudják elemezni Magyarország gazdasági körzeteit, jelentősebb településeit. Tudják ismertetni Magyarország vasúthálózatát. Ismerjék a vasúthálózat kialakulását, szerkezetét, jellemzőit és fejlődésének rövid történetét. Ismerjék a budapesti körvasutat. Ismerjék a Budapestről induló, illetve oda befutó fővonalakat és ezek elágazó vonalait. Ismerjék az átlós fővonalakat. Ismerjék a vasútvonalak számozását. Ismerjék a nemzetközi vasúti összeköttetéseket. Ismerjék a Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalait. Ismerjék a Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzitútvonalait. Ismerjék a MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok jellemzőit. Ismerjék Magyarország és a szomszédos államok vasútjainak egymást érintő határállomásait. El tudják magyarázni Magyarország közúthálózatának fejlődését. Tudják elemezni a közúti közlekedés jellemzőit. Ismerjék a közutak csoportosítását, műszaki jellemzőit.
Tudjanak térkép alapján távolságokat meghatározni. Térképek segítségével tudják megtervezni az igényekhez igazodva a szállítási útvonalakat.
Tudják elemezni Magyarország vasúthálózatát.
Tudják elemezni Magyarország közúthálózatának fejlesztéseit és azok térségi hatásait. Szállítási útvonalakat tudjanak tervezni Magyarország és Európa egész területén a feladatok megoldásához (kerülő útvonalakat is).
2.5 Városi közlekedés
2.6 Vízi közlekedés
2.7 Légi közlekedés és szállítás
Ismerjék a hálózatsűrűséget. Tudják elemezni az útellátottságot, leterheltségüket. Tudják ismertetni hazánk és Európa közúthálózatát. Ismerjék a magyarországi közutak számozási rendszerét. Tudják ismertetni Magyarország elsőrendű és másodrendű főútjait. Tudják ismertetni és jellemezni a közúti határátkelőhelyeket. Ismerjék a körgyűrűk szerepét és környezetvédelmi jelentőségét. Tudják ismertetni a közúthálózatunk helyzetét, várható fejlődését. Tudják ismertetni Európa közúti fővonalait: „E” utakat és a Magyarországot érintő „E” utakat. Tudják ismertetni a fővárosi tömegközlekedési hálózatot és a gyorsvasúti hálózatot. Tudják ismertetni a légi közlekedés és a vízi közlekedés város területére eső hálózati elemeit. Tudják ismertetni az elővárosi közlekedés város területére eső hálózatait. Ismerjék a nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatait. Tudják ismertetni és elemezni a vízi közlekedést befolyásoló természeti, gazdasági, társadalmi tényezőket.
Tudják elemezni a városi tömegközlekedési hálózatok kialakításának szempontjait, figyelemmel a lakókörzetek, valamint az ipari és hivatali létesítmények településen belüli elhelyezkedésére.
Tudják elemezni és fiktív gyakorlati példákon bemutatni a belvízi közlekedés előnyeit és célszerű felhasználási területeit. Tudják elemezni a Duna-Rajna-Majna vízi út jelentőségét az áruszállításban és az idegenforgalomban.
Ismerjék a vízi közlekedés fajtáit. Ismerjék Európa belvízi közlekedését. Ismerjék a hajózható csatornákat Európában. Ismerjék Európa tengeri hajózását, főbb kikötőit. Tudják ismertetni és elemezni Európa hajózásának szerepét és jelentőségét az országok közötti kereskedelemben. Tudják ismertetni és elemezni Magyarország vízi közlekedését, a hajózható vízi utakat. Tudják ismertetni és elemezni a vízi áruforgalom földrajzi jellemzőit. Tudják ismertetni a vízi személyszállítást és jellemzőit hazánkban. Tudják ismertetni és elemezni a légi Szállítási feladatok teljesítéséhez közlekedés szerepét, jelentőségét a (vállalásához) Európa területén tudjanak
nemzetgazdaságban. Tudják ismertetni magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedését.
2.8 Csővezetékes szállítás
Ismerjék légi közlekedést lebonyolító MALÉV Rt. szervezeti felépítését. Ismerjék a regionális nemzetközi forgalmat és az egyéb légi közlekedési tevékenységeket. Ismerjék a magyar légi közlekedés várható fejlődését, a repülőterek jellemzőit. Tudják csoportosítani szállítási szempontból a légi járműveket. Tudják ismertetni a magyarországi csővezetékes szállítás kialakulását és a jelenlegi csővezeték-hálózatot. Tudják ismertetni az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózatát.
légi útvonalakat tervezni. Tudják elemezni a belföldi légi közlekedés helyzetét és szerepét a gazdasági életben.
Tudják elemezni a csővezetékes szállítás előnyeit és problémáit.
3. Általános jogi ismeretek TÉMÁK 3.1 Az államra vonatkozó alapvető ismeretek
VIZSGASZINTEK Középszint Sorolják fel az államhatalmi ágakat. Tudják ismertetni a Magyar Köztársaság állami szerveit, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szerveit.
3.2 Az alkotmányra vonatkozó ismeretek
Ismerjék a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket.
3.3 Jogi alapfogalmak
Tudják ismertetni a jog fogalmát, kialakulását. Értelmezzék az államot és a jogot. Ismerjék politika és a jog kapcsolatát. Ismerjék a gazdaság és a jog kapcsolatát. Tudják ismertetni a jogrendszert, jogágakat, jogforrásokat, jogszabályokat. Értelmezzék az írott jog és szokásjog közötti különbséget. Ismerjék a jogalkotást, jogalkalmazást, jogértelmezést.
Emelt szint Tudják összehasonlítani az államtípusokat és az államformákat. Tudják elemezni az államhatalmi ágak közötti összefüggéseket. Tudják megmagyarázni a Magyar Köztársaság állami szerveit, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szerveit, egymáshoz való viszonyukat. Tudják összehasonlítani az alkotmány típusokat. Tudják levezetni a Magyar Köztársaság Alkotmányából fakadó alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket.
3.4 A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágai
Ismerjék a jogszabályok hierarchiáját. Tudják felsorolni a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveit. Ismerjék a közigazgatási jogot. Ismerjék a közigazgatási szerveket és működésüket. Tudják felsorolni a kormányszerveket és minisztériumokat. Tudják felsorolni az önkormányzatok fontosabb közigazgatási feladatait. Ismerjék a közlekedést szabályozó törvények területeit.
Tudják példák segítségével bemutatni a közigazgatási szerveket és működésüket. Tudják ismertetni a közlekedést szabályozó törvények területeit.
B) TÉMAKÖRÖK A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga közötti különbség elsősorban nem a tananyag tartalmában, hanem a vizsgakövetelményekben jelenik meg, ezért a témákban a középszint és az emelt szint között látszólag nincs különbség. Az emelt szintű vizsga sikeréhez a tantárgy témaköreiben elmélyültebb tudás és nagyobb begyakorlottság szükséges.
1. Közlekedési alapismeretek TÉMÁK 1.1 A közlekedésről általában
1.2 A gépjármű-közlekedés technikai elemeiről általában
VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Közlekedési alapfogalmak: közlekedés, Közlekedési alapfogalmak: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. bérlet fogalma, elemei, ismérvei. A közlekedés jelentősége: sajátosságai, A közlekedés jelentősége: sajátosságai, a közlekedés gazdaságon és társadalmon a közlekedés gazdaságon és társadalmon belüli helye, szerepe. belüli helye, szerepe. A közlekedés felosztása: rendszerezése, A közlekedés felosztása: rendszerezése, szárazföldi közlekedés (közút, vasút), szárazföldi közlekedés (közút, vasút), vízi közlekedés, légi közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás, hírközlés. csővezetékes szállítás, hírközlés. A közlekedés története: általános A közlekedés története: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés történeti áttekintés, közúti közlekedés története (utak, járművek fejlődése), története (utak, járművek fejlődése), vasúti közlekedés története, vízi vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a közlekedés történeti áttekintése, a repülés története, távközlés, hírközlés repülés története, távközlés, hírközlés története. története. A közlekedés és környezete: a A közlekedés és környezete: a közlekedési szükségletek felmerülési közlekedési szükségletek felmerülési helye, igények és szükségletek helye, igények és szükségletek keletkezése, valamint megszűnése, keletkezése, valamint megszűnése, áruáramlatok, a közlekedés és a áruáramlatok, a közlekedés és a környezet kapcsolata (helyzetértékelés, környezet kapcsolata (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok), a közlekedés a prognózisok, feladatok), a közlekedés a szállítóipar, a közlekedés szállítóipar, a közlekedés termelőmunkájának értékelése. termelőmunkájának értékelése. A közlekedés technikai elemei: a pálya A közlekedés technikai elemei: a pálya és a jármű kapcsolata. és a jármű kapcsolata.
1.3 Vasúti közlekedés
1.4 Közúti közlekedés
A közúti közlekedés járműveinek jellemző paraméterei, személyszállító járművek fajtái (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtái, típusai, azok jellemzői és alkalmazásuk (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik stb.), egyéb gépjárművek (darus kocsik, rakodógépek stb.). A gépjárművek főbb részei és működésük. A belső égésű két- és négyütemű motorok működési elve és működése, üzem- és kenőanyagai. A gépjárművek vonóerőigénye, a motorok fő méretei és teljesítménye, a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás. A pálya és a gépjármű kapcsolata. A vonóerőigény, teljesítményszükséglet. A fékezéssel kapcsolatos fogalmak és azok meghatározása. A fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírások. A gépjármű stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben és fékezéskor. A közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői. A vasúti pálya: alépítmény, felépítmény, műtárgyak (hidak, alagutak, viaduktok, átereszek stb.), biztonsági berendezések. A vasútállomások feladatai, és típusai. Vasúti magasépítmények: vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények. Vasúti vontató járművek: gőzmozdonyokról, (mint a múlt vontató járműveiről), dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok. Vasúti vontatott járművek: személyszállító kocsik típusai, berendezésük, üzemeltetésük, teherkocsik típusai, jellemzőik, használatuk, az egyes típusok alkalmazási területe. A magyar és európai vasúti hálózatról általában. A közúti közlekedés pályája az út: alépítmény, útburkolat, forgalombiztonsági berendezések, kiegészítő létesítmények (benzinkutak,
A közúti közlekedés járműveinek jellemző paraméterei, személyszállító járművek fajtái (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtái, típusai, azok jellemzői és alkalmazásuk (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik stb.), egyéb gépjárművek (darus kocsik, rakodógépek stb.). A gépjárművek főbb részei és működésük. A belső égésű két- és négyütemű motorok működési elve és működése, üzem- és kenőanyagai. A gépjárművek vonóerőigénye, a motorok fő méretei és teljesítménye, a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás. A pálya és a gépjármű kapcsolata. A vonóerőigény, teljesítményszükséglet. A fékezéssel kapcsolatos fogalmak és azok meghatározása. A fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírások. A gépjármű stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben és fékezéskor. A közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői. A vasúti pálya: alépítmény, felépítmény, műtárgyak (hidak, alagutak, viaduktok, átereszek stb.), biztonsági berendezések. A vasútállomások feladatai, és típusai. Vasúti magasépítmények: vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények. Vasúti vontató járművek: gőzmozdonyokról, (mint a múlt vontató járműveiről), dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok. Vasúti vontatott járművek: személyszállító kocsik típusai, berendezésük, üzemeltetésük, teherkocsik típusai, jellemzőik, használatuk, az egyes típusok alkalmazási területe. A magyar és európai vasúti hálózatról általában. A közúti közlekedés pályája az út: alépítmény, útburkolat, forgalombiztonsági berendezések, kiegészítő létesítmények (benzinkutak,
1.5 Vízi közlekedés
1.6 Légi közlekedés
1.7 Városi közlekedés
1.8 Csővezetékes szállítás
javító bázisok, pihenők stb.). A magyar és az európai kontinens közúthálózatáról általában. A közutak csoportosítása forgalmi, építési és fenntartási szempontból. A magyar közúti személy- és áruforgalom jellemzői. A vízi közlekedés pályája. A vízi közlekedés járművei: belvízi hajók (önjáró hajók és gép nélküli uszályok), tengeri és folyam-tengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók, a hajók méretei és szerkezeti felépítése, kikötők, áruszállítási és utasforgalmi berendezések. Kikötők és kikötői berendezések. A magyar hajózás szervezete. A magyar hajózás személy- és áruforgalma. A légi közlekedés eszközei: a repülőgépek típusai, használata, felhasználásuk szerinti felosztása, utasforgalmi létesítmények, helikopterek, azok használat szerinti csoportosítása, léghajók és egyéb légi közlekedési eszközök. A magyar légi közlekedés személy- és áruforgalma. Járművek felhasználása a városi közlekedésben. A városi közúti tömegközlekedési járművek (villamos, városi autóbusz, trolibusz, különleges járművek). A gyorsvasúti járművek. A vízi közlekedés a városokban. Városi közlekedés állóberendezései: állomások, pálya, peronok, le-, kijáratok és átjárók, üzemi berendezések, azok felhasználása, üzemeltetése. A városi közúti tömegközlekedés berendezései. A helyi (városi) gyorsvasúti berendezések. A helyi közúti személyközlekedés berendezései. A csővezetékes szállítás sajátos területei (kőolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása). A csővezetékes szállítás technikai berendezései és technológiája.
javítóbázisok, pihenők stb.). A magyar és az európai kontinens közúthálózatáról általában. A közutak csoportosítása forgalmi, építési és fenntartási szempontból. A magyar közúti személy- és áruforgalom jellemzői. A vízi közlekedés pályája. A vízi közlekedés járművei: belvízi hajók (önjáró hajók és gép nélküli uszályok), tengeri és folyam-tengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók, a hajók méretei és szerkezeti felépítése, kikötők, áruszállítási és utasforgalmi berendezések. Kikötők és kikötői berendezések. A magyar hajózás szervezete. A magyar hajózás személy- és áruforgalma. A légi közlekedés eszközei: a repülőgépek típusai, használata, felhasználásuk szerinti felosztása, utasforgalmi létesítmények, helikopterek, azok használat szerinti csoportosítása, léghajók és egyéb légi közlekedési eszközök. A magyar légi közlekedés személy- és áruforgalma. Járművek felhasználása a városi közlekedésben. A városi közúti tömegközlekedési járművek (villamos, városi autóbusz, trolibusz, különleges járművek). A gyorsvasúti járművek. A vízi közlekedés a városokban. Városi közlekedés állóberendezései: állomások, pálya, peronok, le-, kijáratok és átjárók, üzemi berendezések, azok felhasználása, üzemeltetése. A városi közúti tömegközlekedés berendezései. A helyi (városi) gyorsvasúti berendezések. A helyi közúti személyközlekedés berendezései. A csővezetékes szállítás sajátos területei (kőolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása). A csővezetékes szállítás technikai berendezései és technológiája.
1.9 Távközlés és hírközlés
Távközlés és hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A távközlés és a postai szolgáltatás szervezete, sajátos távközlési rendszerek.
Távközlés és hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A távközlés és a postai szolgáltatás szervezete, sajátos távközlési rendszerek.
2. Közlekedési földrajz TÉMÁK 2.1 Általános ismeretek
2.2 Vasúti közlekedés
VIZSGASZINTEK Középszint Az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A térkép: a Föld felszínének ábrázolása, a méretarány és a vonalas arányméretek, a térkép jelrendszere, a térkép fajtái, mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és gazdaságföldrajzi tényezők. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, hatása a közlekedés fejlődésére. Általános közlekedés-földrajzi fogalmak: szállítások forrásai és térbeli elhelyezkedésük, a közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak, időszámítási módok. Magyarország: Magyarország földrajzi helye és természetföldrajzi környezetének hatása a közlekedésre, Magyarország gazdasági körzetei, jelentősebb települései. Magyarország vasúthálózata: a vasúthálózat kialakulása, szerkezete, jellemzői és fejlődésének rövid története. A budapesti körvasút felépítése, vonalvezetése, főbb állomásai. Budapest-Nyugati pu.-Szob o.h. fővonal és elágazó vonalai, BudapestNyugati pu.-Cegléd-Szolnok-DebrecenNyíregyháza-Záhony o.h. fővonal és elágazó vonalai, Cegléd-Szeged fővonal és elágazó vonalai, (Budapest-Keleti pu.)-Rákos-Újszász-SzolnokBékéscsaba-Lökösháza o.h. fővonalai és elágazó vonalai, Budapest-Keleti pu.Kelebia o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-Déli pu.-DombóvárGyékényes o.h. és elágazó vonalai,
Emelt szint Az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A térkép: a Föld felszínének ábrázolása, a méretarány és a vonalas arányméretek, a térkép jelrendszere, a térkép fajtái, mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és gazdaságföldrajzi tényezők. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, hatása a közlekedés fejlődésére. Általános közlekedésföldrajzi fogalmak: szállítások forrásai és térbeli elhelyezkedésük, a közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak, időszámítási módok. Magyarország: Magyarország földrajzi helye és természetföldrajzi környezetének hatása a közlekedésre, Magyarország gazdasági körzetei, jelentősebb települései. Magyarország vasúthálózata: a vasúthálózat kialakulása, szerkezete, jellemzői és fejlődésének rövid története. A budapesti körvasút felépítése, vonalvezetése, főbb állomásai. Budapest-Nyugati pu.-Szob o.h. fővonal és elágazó vonalai, BudapestNyugati pu.-Cegléd-Szolnok-DebrecenNyíregyháza-Záhony o.h. fővonal és elágazó vonalai, Cegléd-Szeged fővonal és elágazó vonalai, (Budapest-Keleti pu.)-Rákos-Újszász-SzolnokBékéscsaba-Lökösháza o.h. fővonalai és elágazó vonalai, Budapest-Keleti pu.Kelebia o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-Déli pu.-DombóvárGyékényes o.h. és elágazó vonalai,
2.3 A közúti közlekedés kialakulása
2.4 A közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok
Budapest-Déli pu.-SzékesfehérvárNagykanizsa-Murakeresztúr o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-Keleti pu.Győr-Hegyeshalom o.h. fővonal és elágazó vonalai. Átlós fővonalak. A Győr-Sopron-Ébenfurti Vasút Rt. (GySEV) vonala. A vasútvonalak számozása. Nemzetközi vasúti összeköttetések. A Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai: -Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai: - Magyarország-Ausztria-NémetországFranciaország, - Magyarország-Ausztria-Olaszország, - Magyarország-Ausztria-Svájc, - Magyarország-Szlovákia-CsehországNémetország, - Magyarország-Szlovákia (Csehország)-Lengyelország, - Magyarország-Ukrajna-Oroszország, - Magyarország-Románia-Bulgária, - Magyarország-JugoszláviaGörögország, - Magyarország-Jugoszlávia-BulgáriaTörökország, - Magyarország-HorvátországSzlovénia-Olaszország. Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzitútvonalai. A MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok. A magyar és a szomszédos államok vasútjainak egymást érintő határállomásai. A közúti közlekedés kialakulása, technikai elemei. Magyarország közúthálózatának fejlődése. A közúti közlekedés jellemzői: közutak csoportosítása, műszaki jellemzői, hálózatsűrűség, útellátottság, közutak leterheltsége, áruforgalmuk. Hazánk és Európa közúthálózata. A magyarországi közutak számozási rendszere. Magyarország elsőrendű főútjai. Magyarország másodrendű főútjai.
Budapest-Déli pu.-SzékesfehérvárNagykanizsa-Murakeresztúr o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-Keleti pu.Győr-Hegyeshalom o.h. fővonal és elágazó vonalai. Átlós fővonalak. A Győr-Sopron-Ébenfurti Vasút Rt. (GySEV) vonala. A vasútvonalak számozása. Nemzetközi vasúti összeköttetések. A Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai: -Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai: - Magyarország-Ausztria-NémetországFranciaország, - Magyarország-Ausztria-Olaszország, - Magyarország-Ausztria-Svájc, - Magyarország-Szlovákia-CsehországNémetország, - Magyarország-Szlovákia (Csehország)-Lengyelország, - Magyarország-Ukrajna-Oroszország, - Magyarország-Románia-Bulgária, - Magyarország-JugoszláviaGörögország, - Magyarország-Jugoszlávia-BulgáriaTörökország, - Magyarország-HorvátországSzlovénia-Olaszország. Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzitútvonalai. A MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok. A magyar és a szomszédos államok vasútjainak egymást érintő határállomásai. A közúti közlekedés kialakulása, technikai elemei. Magyarország közúthálózatának fejlődése. A közúti közlekedés jellemzői: közutak csoportosítása, műszaki jellemzői, hálózatsűrűség, útellátottság, közutak leterheltsége, áruforgalmuk. Hazánk és Európa közúthálózata. A magyarországi közutak számozási rendszere. Magyarország elsőrendű főútjai. Magyarország másodrendű főútjai.
2.5 Városi közlekedés
2.6 Vízi közlekedés
2.7 Légi közlekedés és szállítás
Közúti határátkelőhelyek. A körgyűrűk szerepe, környezetvédelmi jelentősége. Közúthálózatunk helyzete, várható fejlődése. Európa közúti fővonalai: „E” utak. Magyarországot érintő „E” utak. Városi közlekedés kialakulása, fejlődése. Városi közlekedési hálózatok: helyi (városi) közlekedési hálózat, városi tömegközlekedési hálózat, gyorsvasúti hálózat, légi közlekedés és vízi közlekedés város területére eső hálózati elemei, elővárosi közlekedés város területére eső hálózatai, nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatai. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekű vasútjainak vonalhálózata (BKVHÉV). Vízi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. Vízi közlekedés sajátosságai: előnyei, hátrányai, fő feladata, szerepe a hazai és nemzetközi szállításokban, a vízi közlekedést befolyásoló természeti tényezők, a vízi közlekedést befolyásoló gazdasági, társadalmi tényezők. A vízi közlekedés fajtái: a belvízi hajózás, tengerhajózás folyamtengerhajózás. Európa vízi közlekedés: Európa belvízi közlekedése. Hajózható csatornák Európában: Belgium jelentősebb csatornái, Hollandia jelentősebb csatornái, Németország jelentősebb csatornái, Oroszország területén épült csatornarendszer, a Duna-Majna-Rajnacsatorna. Európa tengeri hajózása, főbb kikötői. Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti kereskedelemben. Magyarország vízi közlekedése: a hajózható vízi utak, a vízi áruforgalom földrajzi jellemzői, a vízi személyszállítás hazánkban, a magyar hajózás szervezete. A légi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A légi közlekedés szerepe, jelentősége a
Közúti határátkelőhelyek. A körgyűrűk szerepe, környezetvédelmi jelentősége. Közúthálózatunk helyzete, várható fejlődése. Európa közúti fővonalai: „E” utak. Magyarországot érintő „E” utak. Városi közlekedés kialakulása, fejlődése. Városi közlekedési hálózatok: helyi (városi) közlekedési hálózat, városi tömegközlekedési hálózat, gyorsvasúti hálózat, légi közlekedés és vízi közlekedés város területére eső hálózati elemei, elővárosi közlekedés város területére eső hálózatai, nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatai. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekű vasútjainak vonalhálózata (BKVHÉV). Vízi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. Vízi közlekedés sajátosságai: előnyei, hátrányai, fő feladata, szerepe a hazai és nemzetközi szállításokban, a vízi közlekedést befolyásoló természeti tényezők, a vízi közlekedést befolyásoló gazdasági, társadalmi tényezők. A vízi közlekedés fajtái: a belvízi hajózás, tengerhajózás folyamtengerhajózás. Európa vízi közlekedés: Európa belvízi közlekedése. Hajózható csatornák Európában: Belgium jelentősebb csatornái, Hollandia jelentősebb csatornái, Németország jelentősebb csatornái, Oroszország területén épült csatornarendszer, a Duna-Majna-Rajnacsatorna. Európa tengeri hajózása, főbb kikötői. Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti kereskedelemben. Magyarország vízi közlekedése: a hajózható vízi utak, a vízi áruforgalom földrajzi jellemzői, a vízi személyszállítás hazánkban, a magyar hajózás szervezete. A légi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A légi közlekedés szerepe, jelentősége a
2.8 Csővezetékes szállítás
nemzetgazdaságban. A magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedése. A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok, regionális nemzetközi forgalom, a MALÉV tevékenysége. Egyéb légi közlekedési tevékenységek és az azt lebonyolító vállalatok. A magyar légi közlekedés várható fejlődése: repülőterek, járművek. A csővezetékes szállítás kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A magyarországi csővezetékes szállítás kialakulása és a jelenlegi csővezetékhálózat. Az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózata.
nemzetgazdaságban. A magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedése. A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok, regionális nemzetközi forgalom, a MALÉV tevékenysége. Egyéb légi közlekedési tevékenységek és az azt lebonyolító vállalatok. A magyar légi közlekedés várható fejlődése: repülőterek, járművek. A csővezetékes szállítás kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A magyarországi csővezetékes szállítás kialakulása és a jelenlegi csővezetékhálózat. Az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózata.
3. Általános jogi ismeretek TÉMÁK 3.1 Az államra vonatkozó alapvető ismeretek
3.2 Az alkotmányra vonatkozó ismeretek
3.3 Jogi alapfogalmak
3.4 A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágai
VIZSGASZINTEK Középszint Az állam fogalma, kialakulása. Az államtípus és az államforma. Az állam szuverenitása. Az államhatalmi ágak. A Magyar Köztársaság állami szervei államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervei és egymáshoz való viszonyuk. Az alkotmány fogalma, típusai. Az alkotmányosság fogalma és érvényesülése. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek. A jog fogalma, kialakulása. Az állam és a jog. A politika és a jog. A gazdaság és a jog. Jogrendszer, jogág, jogforrás, jogszabály. Írott jog és szokásjog. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés. A jogszabályok hierarchiája. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei. A közigazgatási jog. A közigazgatási szervek és működésük. A közigazgatási szervek feladatai,
Emelt szint Az állam fogalma, kialakulása. Az államtípus és az államforma. Az állam szuverenitása. Az államhatalmi ágak. A Magyar Köztársaság állami szervei államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervei és egymáshoz való viszonyuk. Az alkotmány fogalma, típusai. Az alkotmányosság fogalma és érvényesülése. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek. A jog fogalma, kialakulása. Az állam és a jog. A politika és a jog. A gazdaság és a jog. Jogrendszer, jogág, jogforrás, jogszabály. Írott jog és szokásjog. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés. A jogszabályok hierarchiája. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei. A közigazgatási jog. A közigazgatási szervek és működésük. A közigazgatási szervek feladatai,
hatáskörük és illetékességük. A Kormány és a miniszterek (minisztériumok). Az önkormányzatok lényegesebb közigazgatási feladatai. A közigazgatási eljárás főbb szabályai. A közlekedési jog, alágazati törvények.
hatáskörük és illetékességük. A Kormány és a miniszterek (minisztériumok). Az önkormányzatok lényegesebb közigazgatási feladatai. A közigazgatási eljárás főbb szabályai. A közlekedési jog, alágazati törvények.