KÖZIGAZGATÁSI EGYEDI ÜGYEK ÉS GYAKRAN ELŐFORDULÓ ÉLETHELYZETEK

KÖZIGAZGATÁSI EGYEDI ÜGYEK ÉS GYAKRAN ELŐFORDULÓ ÉLETHELYZETEK ESETTANULMÁNY GYŰJTEMÉNY A KORMÁNYABLAK ÜGYINTÉZŐ KÉPZÉS 4. EGYEDI ÜGYEK ÉS ÉLETHELYZETEK C. MODULJÁHOZ

Budapest, 2014

Szerkesztette: Kovács Éva

Az esetek szerzői: Bauer Lilla Dr. Lantai Csilla Dr. Mikó Zoltán Dr. Piros Zsuzsanna Dr. Radics Zsuzsanna Király Katalin Kovács Éva Kovács Ibolya Molnárné dr. Balogh Márta dr Varga Tímea

2

Tartalom .BEVEZETÉS ........................................................................................................................... 6 1.1

A kormányablakokról és a kormányablakokban ellátandó

feladatokról ........................................................................................................................ 6 1.2

A képzési anyagról .............................................................................................. 8

1.2.1

A képzési anyag felépítése....................................................................... 8

1.2.2

A képzési anyagban előforduló jelölések és magyarázatuk........ 8

I.

SZÜLETÉS ................................................................................................................. 10

II.

ISKOLAKEZDÉS ...................................................................................................... 18

III.

BETEGSÉG, BALESET ........................................................................................... 26

IV.

MUNKAHELYKERESÉS .......................................................................................... 34

V.

KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS ............................................................................. 43

VI.

IPARI, KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE ............................ 48

VII.

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ....................................................................................... 58

VIII. ÉPÍTKEZÉS, OTTHONTEREMTÉS ...................................................................... 63 IX.

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK ...................................................................................... 80

X.

HÁZASSÁG ............................................................................................................... 89

XI.

NÉVVÁLTOZTATÁS ................................................................................................ 95

XII.

HALÁLESET, ÖRÖKLÉS....................................................................................... 100

XIII. GÉPJÁRMŰ ÜZEMBEN TARTÁSA ..................................................................... 107 XIV. SZEMÉLYI

NYILVÁNTARTÁS

ÉS

OKMÁNYOK

IGÉNYLÉSE,

ELVESZTÉSE, PÓTLÁSA ................................................................................................. 122 XV.

BŰNCSELEKMÉNY ................................................................................................ 131

XVI. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSE ................................ 140 XVII. UTAZÁS.................................................................................................................... 143 XVIII.LETELEPEDÉS, ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE ............................... 154 XIX. NYUGDÍJBA VONULÁS ....................................................................................... 163

3

Esettanulmányok jegyzéke 1. Egyedi eset: Egyedi eset: Anyakönyvi kivonat kiállítása .........................................10 2. Egyedi eset: Családtámogatások, ellátások igénylése gyermek születésekor ............12 3. Egyedi eset: Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele iránti kérelem ...........15 4. Egyedi eset: Diákigazolvány igénylése .................................................................18 5. Egyedi eset: Iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapítása (családi pótlék) ..........................................................................................................................21 6. Egyedi eset: Sajátos nevelési igényű gyermek iskoláztatása ..................................24 7. Egyedi eset: Fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása ................26 8. Egyedi eset: Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány iránti kérelem ...............................................................................................................29 9. Egyedi eset: Alanyi és normatív közgyógyellátás megállapítása ..............................30 10. Egyedi eset: Utazási költségtérítés iránti kérelem egészségbiztosítási ellátás igénybevétele kapcsán ..........................................................................................32 11. Egyedi eset: Aktív korú álláskeresők támogatása ................................................34 12. Egyedi eset: Nyugdíjkorhatár eléréséhez közelálló álláskeresők támogatása ...........37 13. Egyedi eset: Foglalkoztatást helyettesítő támogatás ............................................40 14. Egyedi eset: Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával történő elhagyás bejelentése.............................................................................................43 15. Egyedi eset: Külföldi munkavállaló bejelentése ...................................................45 16. Egyedi eset: Rendezvénytartási engedély kiadása ...............................................48 17. Egyedi eset: Szálláshely üzemeltetésének feltételei és engedélyeztetése ...............51 18. Egyedi eset: Üzlet működési engedély visszavonása; Panasz és közérdekű bejelentés ..........................................................................................................................55 19. Egyedi eset: Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése és nyilvántartásba vétele ...........................................................................................58 20. Egyedi eset: Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése .................................61 21. Egyedi eset: Tulajdoni lap szolgáltatási kérelem és Ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott hiteles térképmásolat iránti kérelem ..........................................63 22. Egyedi eset: Lakcímváltozás bejelentése ............................................................67 23. Egyedi eset: Építési engedély kiadása ................................................................70 24. Egyedi eset: használatba vételi engedély kiadása iránti kérelem ...........................77 25. Egyedi eset: Lakásfenntartási támogatás; Adósságkezelési szolgáltatás .................80 26. Egyedi eset: Időskorúak járadéka .....................................................................82 27. Egyedi eset: Megváltozott munkaképességű személyek ellátása............................85 28. Egyedi eset: Ápolási díj....................................................................................87

4

29. Egyedi eset: Házassági szándék bejelentése és házasságkötés .............................89 30. Egyedi eset: Házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésének engedélyezése iránti kérelem ...............................................................................................................91 31. Egyedi eset: Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és az erre vonatkozó szándék bejelentése ..........................................................................................................93 32. Egyedi eset: Házassági névviselési forma módosítása ..........................................95 33. Egyedi eset: Személyazonosító igazolvány cseréje névváltozás miatt ....................97 34. Egyedi eset: Temetkezéssel összefüggő szociális ellátás .................................... 100 35. Egyedi eset: Hagyatéki eljárás megindításának kezdeményezése, hagyatéki ügyintézés ......................................................................................................... 103 36. Egyedi eset: Forgalmi engedély cseréje ........................................................... 107 37. Egyedi eset: Vezetői engedély első alkalommal történő kiállítása ........................ 110 38. Egyedi eset: Gépjármű végleges forgalomból történő kivonása ........................... 115 39. Egyedi eset: Parkolási igazolvány .................................................................... 119 40. Egyedi eset: Személyazonosító igazolvány pótlása ............................................ 122 41. Egyedi eset: Új lakcímigazolvány kiadása. ........................................................ 125 42. Egyedi eset: A magánútlevél pótlása ............................................................... 127 43. Egyedi eset: Lopás bejelentése, Azonnali pénzügyi segítségnyújtás kérés; Okmányok letiltása és pótlása .............................................................................................. 131 44. Egyedi eset: Állandó személyazonosító igazolvány eltulajdonításának bejelentése és pótlása lopás miatt ............................................................................................. 135 45. Egyedi eset: TB kártya pótlása lopás miatt ....................................................... 138 46. Egyedi eset: Személy-taxi szolgáltatás végzésének engedélyeztetése .................. 140 47. Egyedi eset: A magánútlevél igénylése ............................................................ 143 48. Egyedi eset: Utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenység engedélyezésé ......... 149 49. Egyedi eset: Egyszerűsített honosítási kérelem ................................................. 154 50. Egyedi eset: Letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személy nyilvántartásba vétele, valamint okmányok kiállítása az idegenrendészeti és menekültügyi hatóságnál indult kérelem alapján......................................................................................... 158 51. Egyedi eset: Külföldről hazatérő magyar állampolgár bejelentése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba ......................................................................................... 160 52. Egyedi eset: Nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba történő betekintés ......................................................................................................... 163 53. Egyedi eset: Az öregségi nyugdíj méltányosságból történő felemelése ................. 165 54. Egyedi eset: Nyugdíjfolyósításhoz kapcsolódó bejelentés ................................... 167

5

.BEVEZETÉS

Ez a képzési anyag, melyet az olvasó kezében tart, „A kormányablakok munkatársainak képzése” elnevezésű ÁROP–2.2.20 program keretében készült, és a leendő kormányablak ügyintézők képzését hivatott elősegíteni a Magyary Programmal összhangban. A hazai területi államigazgatás 2011-ben indult átfogó átszervezésének első állomása a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása, valamint ezzel párhuzamosan a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodáinak, a kormányablakoknak a kiépítése volt. A területi reform második szakasza a járási rendszer kialakítása, melyhez kapcsolódóan a járási székhelyeken 300 új kormányablak kialakítása a cél országszerte.

1.1 A kormányablakokról és a kormányablakokban ellátandó feladatokról A kormányzati szándék szerint „a kormányablakok megteremtik a lehetőségét az ugyanazon standardok szerint, egységes arculattal, azonos felkészültségű és minőségű személyi

állománnyal,

ugyanolyan

ügyfélfogadási

rendben

történő

szolgáltatásnyújtásnak. Ez az egységesség az ügyfelek számára is előnyt jelent az eligazodásban.”

1

A fenti kitűzött cél megvalósítása érdekében a kormányablakok az alábbi működési rendben nyújtják szolgáltatásaikat: -

Egységesített és meghosszabbított ügyfélfogadási idő (reggel 8-tól este 8-ig).

-

Ügyfelek

lakóhelyéhez,

munkahelyéhez

közeli,

könnyen

megközelíthető

szolgáltatási pontokon kerületek kialakítása (a járási hivatalok szintjén működő kormányablakok, de később más nyilvános helyen pl. postán, vasútállomáson, bevásárlóközpontban is működhetnek kihelyezett ügyfélszolgálati pontok). -

Az ügyintézésre fordított költségek (idő, ráfordított energia, pénz) csökkenésének realizálása, az ügyfél oldalán az eljárási idő rövidülése, a több hivatalnál való sorbaállási kényszer megszűnése által.

A kormányzati szándék, hogy a kormányablakok több mint 20 szakigazgatási területhez tartozó ügyben nyújtsanak segítséget az ügyfeleknek. Az ügyek és hatáskörök telepítése fokozatosan történik, a kormányablakok feladat - portfóliója tehát szakaszokban kerül

1

Virágh, R. (2012): Interjú. Jogi Fórum. 2012.02.10.http://www.jogiforum.hu/interju/92 Lekérdezve:

2013. 07.01.

6

bővítésre. A reform végcélja, hogy a kormányablakokban elintézhető ügyek köre a szakigazgatási területek teljes horizontját átfogják majd, azaz megközelítőleg 2500 különböző hatósági ügytípusban tudnak majd az ügyfelek segítséget kapni egy helyen. A kormányablakok hatáskör bővítésének egyik fontos állomása volt 2014. 2014. január 1-jével lépett hatályba az a kormányrendelet (515/2013. (XII. 30.) Korm. Rendelet a kormányablakokról), amely kibővítette a kormányablakok által ellátandó hatósági ügykörök listáját. A kormányablakok által nyújtott szolgáltatásokat az egyes ügykörök kapcsán ellátandó feladatok öt főbb kategóriába sorolhatóak 1. A szolgáltatás első szintje a tájékoztatás, információnyújtás, amikor az ügyintéző orientálja az ügyfelet, hogy mely hatósághoz fordulhat az ügyével -, ha egyáltalán közigazgatási problémáról van szó –, és milyen típusú eljárásban. Itt a kormányablak kizárólag tájékoztatást nyújt 2. A szolgáltatás második szintje, amikor a tájékoztatáson túl az ügyfél a helyszínen előterjeszti a kérelmét, azaz a kormányablaknál indítja meg az eljárást. Ezeknél az ügyeknél a kormányablak ügyintéző a csatolt dokumentumokkal együtt haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítja a kérelmet a döntési jogkörrel rendelkező szakigazgatási szervhez a további ügyintézés céljából. Ezek az úgynevezett ’kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető beadványok.’. 3. A szolgáltatás harmadik szintje, amikor az ügyintéző teljes körű ügyintézést végez. Ezekben az ügyekben a kormányablak az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szakhatóság helyett jár el. Az ilyen típusú ügyintézést vagy azonnal teljesíteni tudja az ügyintéző (A kormányablakban azonnal intézhető ügyek), vagy a jogszabályban az eljárásra meghatározott ügyintézési határidőn belül saját hatáskörben, helyben teszi meg a szükséges eljárási cselekményeket, hozza meg az érdemi döntést (a kormányablak saját hatáskörében intézhető ügyek) 4. A kormányablak hatósági szolgáltatásként -, ahol ennek technikai feltételei adottak - meghatározott kiegészítő szolgáltatásokat is biztosít az ügyfél számára. Ilyen gyakran igényelt szolgáltatás például az ügyfélkapu-regisztráció elvégzése, vagy az egyedi hatósági ügyek intézéséhez internetes kapcsolati lehetőség és informatikai segítség nyújtása. 5. Jelen

Szűk körben tartoznak a kormányablakhoz hivatalból intézhető ügyek is. képzési

anyag

célja

–

összhangban

a

kormányrendeletben

meghatározott

ügykörökkel, és a kormányablakok feladat - portfóliójának folyamatos bővülésével ,hogy a leendő ügyintézőket felkészítse a leggyakrabban előforduló élethelyzetek közigazgatási

7

hatósági

kezelésére,

az

ügyfelek

gyakran

felmerülő

igazgatási

kérdéseinek

megválaszolására, problémáinak megoldására.

1.2

A képzési anyagról

Ez a képzési anyag a közigazgatással kapcsolatos gyakran előforduló

2

egyedi ügyeket,

életszituációkat mutatja be és dolgozza fel. A képzési anyag célja, hogy a leendő ügyintézők

az

esetek

gyakorlatias

tárgyalásán

keresztül

az

esettanulmányok

megoldásával kerüljenek közelebb az egyes szakigazgatási területekhez, és szerezzenek konkrét, a munkájuk során használható ismereteket az egyes ügyek intézéséhez. A képzési anyag nagyban épít a kormányablak ügyintézők által használt Tudástár alkalmazására. Az egyes ügytípusok megoldása a tudástárban leírt ügyintézésre vonatkozó információk, illetve a kapcsolódó jogszabályok hasznosításával történhet.

1.2.1 A képzési anyag felépítése Az egyedi ügyek 20 élethelyzet köré csoportosítva kerülnek bemutatásra. Ezek összhangban vannak a Tudástár – alkalmazásban szereplő élethelyzetekkel. Ezek az alábbiak: 1. Baleset 2. Betegség 3. Bűncselekmény 4. Építkezés, otthonteremtés 5. Gépjármű üzemben tartása 6. Halálozás 7. Házasság 8. Igazolványok elvesztése 9. Ipari, kereskedelmi tevékenység megkezdése 10. Iskolakezdés 11. Közúti közlekedési szolgáltatás végzése 12. Külföldi munkavállalás 13. Letelepedés, állampolgárság megszerzése 14. Munkahelykeresés 15. Névváltoztatás 16. Nyugdíjba vonulás 17. Szociális rászorultság 18. Születés 19. Utazás 20. Vállalkozóvá válás

1.2.2 A képzési anyagban előforduló jelölések és magyarázatuk Az alábbiakban röviden, néhány pontban összefoglalt útmutatóval szeretnénk az olvasónak segíteni a tananyag feldolgozásában. Előre leírjuk a tananyagban használt

2

A leggyakrabban előforduló ügyek listája a KAB ügyfélforgalmi-statisztikái alapján, illetve gyakorló ágazati szakemberekkel történt egyeztetetés alapján került összeállításra.

8

jelölések jelentéstartalmát. Bízunk abban, hogy ezek a jelölések segítséget nyújtanak a tananyagban

való

eligazodáshoz,

az

egyes

tartalmak

rendszerezéséhez,

visszakereséséhez. Az egyes életszituációk az alábbi grafikai elemekkel kerültek kiemelésre:

ÉLETSZITUÁCIÓK

Az egyedi ügyek azonos sablon alapján kerültek kidolgozásra. Az egyedi ügyek elnevezése alatt ábra jelöli, hogy mely ügyekben milyen mélységű szolgáltatást nyújt az ügyintéző, illetve, hogy az adott eset megoldása hol kereshető. Ezek az ábrák az alábbiak: Ábra megjelölése

Saját hatáskörben intézhető

Továbbítandó

Tájékoztatás

Tájékoztatás

Magyarázat A kormányablakban azonnal intézhető ügyek, vagy a jogszabályban az eljárásra meghatározott ügyintézési határidőn belül saját hatáskörben teszi meg az ügyintéző a szükséges eljárási cselekményeket. Ezek az ügyek kereshetőek a tudástárban. Ezeknek az ügyeknek a beadványai a kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthetőek. Ezek az ügyek kereshetőek a tudástárban. Ezekben az ügyekben a kormányablak kizárólag tájékoztatást nyújt. Ezek az ügyek kereshetőek a tudástárban. Ezek az ügykörök a kormányablakokról szóló kormányrendelet értelmében [515/2013. (XII. 30.) Korm. Rendelet ] még nem részei a kormányablak feladat portfóliójának, viszont gyakran előforduló ügyekről van szó. Itt az ügyintéző tájékoztatást nyújthat. Ezek az ügyek a megjelölt jogszabályok alapján oldhatóak meg.

9

I. SZÜLETÉS

1. Egyedi eset: Egyedi eset: Anyakönyvi kivonat kiállítása

Az ügy azonosítása

Az ügyfél eljárásra való jogosultságának megállapítása

Az ügy megnevezése Élethelyzet Az ügy rövid leírása

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Fenn áll –e kizáró ok? Csak személyesen intézhető-e az ügy Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság)

Az ügyintézésre vonatkozó információk

Az ügyfél által közlendő adatok

Az ügyfél által csatolandó dokumentumok

Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)

Továbbítandó Anyakönyvi kivonat kiállítása Születés Nős László és Férjes Éva magyar állampolgároknak 2014. július 1-jén gyermekük született a Budapest XII. kerületben. Az apa 2014. július 3-án megjelent a településükön működő kormányablaknál és születési anyakönyvi kivonatot igényelt a gyermek részére. A szülők, mint a gyermek a cselekvőképtelen kiskorú gyermek törvényes képviselői jogosultak a gyermek nevében eljárni, így a gyermek részére születési anyakönyvi kivonatot igényelni. nem Az anyakönyvi kivonat meghatalmazott részére is kiadható. Mivel jelen esetben a gyermek a születéssel kerül az elektronikus anyakönyv rendszerébe, ezért kivonat kiállításra a születést nyilvántartó anyakönyvvezető jogosult. Az anyakönyvi esemény helye és ideje, az érintett neve. Személyes kivonat esetén személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmány. Nem saját kivonat esetén a kivonat igénylésének célját és jogalapját, ha meghatalmazottként jár el, a meghatalmazást. -

nem -

10

Az eljárás költségei

Az anyakönyvi kivonat kiállítása első ízben illetékmentes, minden további kivonatért 2000 forint illetéket kell fizetni.

Az ügyintézés határideje Az ügyintézés kimenetele

Melyik anyakönyvvezetőnél lehet anyakönyvi kivonatot igényelni?

Amennyiben az érintett az elektronikus anyakönyv rendszerében van, úgy bármelyik anyakönyvvezetőnél lehet kivonatot igényelni.

A gyermek születése után hol kell igényelni az anyakönyvi kivonatot?

A születés anyakönyvezése után az anyakönyvvezető azonnal kiállít egy születési anyakönyvi kivonatot, amely illetékmentesen jár a szülők részére. Át lehet venni az anyakönyvvezetőnél vagy lehet kérni a postacímre továbbítást. Bizonyos helyeken az anyakönyvvezető visszaküldi a kivonatot a kórház részére, ahol át lehet venni. 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1990. évi XCIII törvény az illetékekről

Hol lehet a kivonatot átvenni a születés anyakönyvezése után?

Jogszabályi háttér

11

2. Egyedi eset: Családtámogatások, ellátások igénylése gyermek születésekor

Továbbítandó Az ügy azonosítása

Az ügy megnevezése

Élethelyzet Az ügy rövid leírása


Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok Kizáró okok? Csak személyesen

intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság)

Tájékoztatás

Családtámogatások, ellátások igénylése 1.ügy: Anyasági támogatás, 2.ügy: Gyermekgondozási segély megállapítása iránti kérelem 3. ügy. Nevelési ellátás igénylése 4. ügy: Tájékoztatás az életkezdési támogatás és START számla (baba kötvény) juttatásról 5.ügy: Tájékoztatás az apát megillető pótszabadságról 6. ügy: Tájékoztatás a kedvezményes BKV bérlet igényléséről (a fővárosban). 18. Születés Nagy Péter fiatal apuka nagy örömmel jelenik meg a Kormányablaknál, mert egy hete kisfia született. Felesége elküldte, hogy intézzen el mindent helyette, és a kezébe adta az összes papírt, a saját és a gyermek iratait, a „terhes könyvet”, és írtak meghatalmazást is. Felesége lesz otthon GYES-en, később majd felváltják egymást. Ő nem nagyon ért a hivatalos ügyekhez, de kéri az ügyintézőt, hogy segítsen ezekben eligazodni, és amit lehet igényelni, ahhoz adjon nyomtatványt. Hallott valamit a „Baba kötvényről” is, azt is szeretné megkérdezni, hogy lehet igényelni? Magyar állampolgár, cselekvőképes, nagykorú, közvetlen hozzátartozó, szülő. A szülők mindketten közalkalmazottak, munkahelyük nem családi kifizetőhely. Budapesten laknak. Nincs Nem, meghatalmazás intézhető az ügy.

alapján

is

KAB hatásköre – továbbítás és tájékoztatás Illetékes hatóság/az igény elbírálása: az igénylő lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei igazgatósága, illetve, ha az igénylő munkahelyén van családtámogatási kifizetőhely, akkor ott kell benyújtani (kevés esetben jellemző).

12



Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)

Az eljárás költségei Az ügyintézés határideje

Az ügyintézés eredménye

1.ügy: támogatás

Anyasági

Az igénylő, a házastárs és a született gyermek személyi adatai. Az igénylő adóazonosító jelet tartalmazó hatósági igazolványa/bizonyítványa (GYES-hez szükséges) A terhes gondozást végző orvos által kiadott igazolás, a terhes gondozáson való részvétel számáról. Házassági anyakönyvi kivonat másolata (a családi pótlékhoz) Nincs szükség rá.

Nincs elektronikus ügyintézés. Az anyasági támogatásra vonatkozó igény: „Kérelem anyasági támogatás megállapítására” nyomtatványon történik. A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem: „Kérelem gyermekgondozási ellátás megállapítására” nyomtatványon történik A családi pótlék igényléséhez. „Kérelem családi pótlék megállapításra” nyomtatványt kell kitölteni. A nyomtatványon kell nyilatkozni arról, hogy melyik szülő veszi igénybe. Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azokat az iratokat, amelyek több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia. Az eljárás költség,- és illetékmentes. Az ellátások megállapításának határideje fő szabály szerint a kérelem beérkezését követő 30 nap (melybe nem számít bele a kérelem beadásának napja). Ha valamelyik dokumentum hiányzik, végzésben hiánypótlásra szólítják fel az ügyfelet, amelyet 8 napon belül kell pótolni. 1. ügyben: Az ügyintéző tájékoztatást ad arról, hogy anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négy

13

2.ügy: Gyermekgondozási segély megállapítása iránti kérelem

3. ügy. Nevelési ellátás igénylése

4. ügy: Tájékoztatás az életkezdési támogatás és START számla (baba kötvény) juttatásról

5.ügy: Tájékoztatás az apát megillető pótszabadságról

6. ügy: Tájékoztatás a kedvezményes BKV bérlet igényléséről (a fővárosban).

alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson vett részt. Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. 2. ügyben: Az ügyintéző tájékoztatást nyújt arról, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. A gyermekgondozási segélyre jogosult szülő keresőtevékenységet a gyermek 1 éves koráig nem folytathat. 3. ügyben: A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31.-ig jár. Nevelési ellátásra jogosult a saját háztartásában nevelt gyermek vér szerinti szülője. 4. ügyben: A Magyar Állam támogatást nyújt a fiatal felnőttek önálló életkezdésének anyagi megalapozásához, minden született gyermek részére. Az életkezdési és START számla (2014.ben 42.500 Ft) igénylésre nincs szükség, a Magyar államkincstár automatikusan nyit egy számlát a gyermek részére és azon külön kérés nélkül helyezi el a támogatást. Erről postai úton értesítést küld. 5. ügyben: Fontos, hogy az ügyintéző felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a gyermek születése esetén az apát megilleti 5 nap pótszabadság, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A pótszabadság tartamára távolléti díj jár – amelyet a munkáltató (a távolléti díjat és annak közterheit) a székhelye szerinti megyei igazgatóságtól visszaigényelheti. 6. ügyben: Mivel az ügyfelek Budapesti lakosok, az ügyintéző tájékoztatást ad a kisgyermekes bérletigazolvány kiváltásához szükséges igazolásnak a kiadásáról. Kedveszményes bérletre azok a budapesti lakcímmel rendelkező személyek jogosultak, akik gyermekgondozási segélyben részesülnek. A bérlet kiváltásához szükséges a GYES folyósításáról szóló 6 hónapnál nem régebbi igazolás, vagy az ellátást megállapító (eredeti) határozat.

14

Az igazolást a Kincstár Budapesti és Pest megyei igazgatósága adja ki a már megállapított és folyósított ellátás esetén. Ezt tehát itt (és most) nem lehet igényelni, meg kell várni a GYES megállapítását. Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 30. Anyasági támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem 31. Gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítása iránti kérelem 32. Gyermeknevelési támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem


A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

3. Egyedi eset: Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele iránti kérelem Továbbítandó Az ügy azonosítása



Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Fenn áll –e kizáró ok? Csak

személyesen

intézhető-e az ügy ? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság)

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat Születés Nőtlen László és Hajadon Éva magyar állampolgárok 2014. július 15-én megjelentek a településükön lévő kormányablaknál. Közölték, hogy egymással a közeljövőben nem kívánnak házasságot kötni, azonban Hajadon Évának 2 hete gyermeke született. Nőtlen László szeretné a gyermeket elismerni a magáénak. Hajadon Éva 1994. december 11-én született Debrecenben. Nőtlen László születési ideje 1996. december 2.,születési helye Miskolc. A népességnyilvántartásban tárolt adatok ellenőrzése után megállapítható, hogy Hajadon Éva pedig hajadon családi állapotú.

Nem. Apai elismerő nyilatkozatot és a hozzájárulást (hozzájárulásokat) is csak személyesen lehet megtenni. A kormányablaknak nincs hatásköre. Apai elismerő nyilatkozatot polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, gyámhatóságnál,

15


Az ügyfél által közlendő

bíróságon, a hivatásos magyar konzuli tisztségviselő előtt lehet megtenni vagy közjegyzői okiratba lehet foglalni. A gyermek rendezetlen családi jogállása.

adatok Az ügyfél által csatolandó

-

dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok

Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)


A leendő anya családi állapotának ellenőrzése a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában. A gyermek születési anyakönyvi kivonata. Az apa születési anyakönyvi kivonata. Nincs. Mivel az apa kiskorú, korlátozottan cselekvőképes. Jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének (képviselőinek) hozzájárulása is szükséges. Az eljárás illetékmentes.

Az ügyintézés határideje

Amennyiben a szükséges okiratok rendelkezésre állnak, azonnal intézhető.

Az ügyintézés kimenetele

Milyen esetben lehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenni?

Akkor, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt.

Ki tehet apai nyilatkozatot?

Az a férfi, aki a gyermeknél legalább 16 évvel idősebb.

elismerő

Mi a megoldás arra az esetre, hogy nincs meg a 16 év korkülönbség?

Apaság bírói megállapítása eljárást lehet kezdeményezni.

Csak a gyermek biológiai apja tehet ilyen nyilatkozatot?

A nyilatkozatot tevő férfitól való származás nem szükségszerű feltétel, nincs ilyen jogszabályi előírás.

Kinek kell hozzájárulni a nyilatkozathoz?

Az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és – ha a gyermek a 14. életévét betöltötte – a gyermeknek. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult.

Mi történik akkor, ha az apa kiskorú vagy a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen

iránti

16

korlátozott személy?


Mi a megoldás arra az esetre, ha az apa törvényes képviselője a nyilatkozattételben tartósan akadályozva van vagy nem adja meg a hozzájárulását?

A gyámhatóság pótolhatja azt.

Milyen lehetőség van abban az esetben, ha az anya vagy a gyermek a nyilatkozathoz azért nem tud hozzájárulni, mert már nem él?

A gyámhatóság hozzájárulást.

Csak a gyermek születés után tehető elismerés?

Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető.

Visszavonható-e nyilatkozat?

A jegyzőkönyv vagy a közjegyzői okirat aláírását követően nem vonható vissza.

a

megadhatja

megállapítása

iránti

a

Mit tehet az anya, ha az apa nem akarja megtenni a nyilatkozatot.

Apaság indíthat.

pert

Az apai elismerő nyilatkozat megtételéről hogyan értesül az anyakönyvvezető, ha nem ő veszi azt fel?

Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szerv a nyilatkozat aláírt példányát megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

17

II.

ISKOLAKEZDÉS

4. Egyedi eset: Diákigazolvány igénylése

Tájékoztatás Az ügy azonosítása


Diákigazolvány igénylése


Iskolakezdés Nagy Mártonné 14 éves gyermeke ez év szeptemberétől városi

a

községükhöz

középiskolában

tanulmányait.

Mivel

tömegközlekedéssel tanulónak,

az

a

közeli

folytatja középiskolába

kell

édesanya

utaznia

a

felkeresi

a

településén lévő Kormányablakot, hogy tájékoztatást kapjon arról, hogy milyen utazási kedvezményre jogosult gyermeke diákigazolvány

birtokában.

Továbbá

abban is az ügyintéző tájékoztatását kérte,

hogy

hová

fordulhat

diákigazolvány

a

igénylésével

kapcsolatosan, mert már azt is hallotta, hogy az iskolába kell menni érte, de mások meg valami hivatalt emlegettek. Ha lehet, akkor Nagy Mártonné most elintézné

a

diákigazolvány

’

csináltatását ’ is. Az ügyfél eljárásra való jogosultságának megállapítása

Nagy Az

ügyfélre

adatok

vonatkozó

Mártonné

a

14

éves

tanulói

jogviszonnyal rendelkező Nagy Márton édesanyja. Gyermeke helyett szeretné a diákigazolvány

igénylést

elintézni.

Gyermeke nem kísérte őt el. Az adatfelvételhez a 14 éves kor alatti Kizáró okok?

igénylő

és

törvényes

képviselőjének

személyes megjelenése szükséges, 14 éves kor felett az igénylő önállóan is

18

eljárhat. Csak

személyesen


Az igénylő személyes megjelenése (is) mindenképpen szükséges. Járási Hivatal (okmányiroda) és azaz oktatási intézmény, ahol a tanuló tanulói jogviszonnyal rendelkezik


Az ügyintézéshez az alábbi okmányok bemutatása szükséges: az

-

igénylő

érvényes

személyazonosító

igazolványa

vagy

érvényes

útlevele

és

esetén

a

lakcímigazolványa; kiskorú

-


igénylő

törvényes

képviselő

személyazonosításra

alkalmas

érvényes

adatok

okmánya

(érvényes

személyazonosító igazolvány/útlevél/kártyaformátu mú

vezetői

engedély)

és

lakcímigazolvány; születési

-

anyakönyvi

kivonat

bemutatása abban az esetben, ha az

ügyfél

nem

fentiekben Az

ügyfél

által

rendelkezik

felsorolt

a

érvényes

okmányok valamelyikével. Igénylőlap.

csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)

16 karakterből álló NEK azonosító

Nincs.

A

diákigazolvány

igénylése

két

szakaszból áll: (1) Az első szakasz során az oktatási igazolvány igénylése előtt az igazolványhoz szükséges adatfelvétel az ország

bármely

igényelhető.

Az

okmányiroda

az

okmányirodájában ügyintézés

során

az

igénylő

adatait

a

személy-és lakcímnyilvántartás alapján ellenőrzi, digitalizált

arcképmását formában

és rögzíti.

aláírását (2)

A

19

második szakaszban a tanuló -, kiskorú tanuló esetében a törvényes képviselője -

a

diákigazolvány

közreműködő

iránti

igényét

a

azaz

a

intézménynél,

középiskolában jelenti be, akik végzik a további

igazolvánnyal

kapcsolatos

ügyintézést. A

diákigazolvány

utazási

kedvezményekre is jogosít. Nappali és esti

tagozatos

diákok

kedvezménnyel

50

%-os

utazhatnak

a

tömegközlekedési járatokon. Az eljárás költségei

A

tanuló

az

oktatási

igazolványért

megfizeti az igazgatási szolgáltatási díjat (1400 Forint) a közreműködő intézmény (középiskola) részére. Az ügyintézés határideje

Az

ügyfél

a

Nemzeti

Kártyarendszer

(NEK)

Egységes

adatlapot

–

kifogástalan kérelem esetén - azonnal megkapja

az

ügyintézőtől.

A

közreműködő intézmény (középiskola) a hiánytalan igényléstől számított 8 napon belül

rögzíti

igénylését

az

a

diákigazolvány

iskolai

e-

adminisztrációs

rendszerbe. Az ügyintézés eredménye

Elkísérte –e a gyermek édesanyját?

Az

oktatási

igazolvány

kezdeményezéséhez jogosultjának

is

figyelemmel

arra,

kiállításának

az

meg

igazolvány kell

hogy

jelennie, fényképet

készítenek róla, amely csak személyes megjelenéssel együtt lehetséges. Jogszabályi háttér

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet

20

5. Egyedi eset: Iskoláztatási megállapítása (családi pótlék)

támogatásra

való

jogosultság





Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Kizáró okok? Csak

személyesen


Iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapítása (családi pótlék) Iskolakezdés Nagy Ákos és Ábrahám Borbála szeptember 4.-én megjelennek a Kormányablakban, és elmondják, hogy ikergyermekeik közül az egyik gyermekük szeptembertől iskolás, így utána szeretnék megigényelni az iskoláztatási támogatást. Másik gyermekük sajnos tartósan beteg, így utána magasabb összegű családi pótlékot kapnak, de ő még nem megy iskolába, a szakértői bizottság javaslata szerint még 1 évet az óvodában marad. Eddig együtt éltek, és nem volt probléma abból, hogy a gyermekek után kapott családi pótlékot (nevelési ellátást) közösen használták fel, de most elválltak. A bíróság egyenlő arányban osztotta meg a nevelési feladatokat, így mindketten igényt tartanak a családi pótlékra. A központi telefonszámon arról tájékoztatták őket, hogy mind a kettőjüknek nyilatkozni kell, ezért jöttek együtt. Kérdezik, hogy milyen nyomtatványt kell kitölteni, mit kell a nyilatkozathoz csatolni? Magyar állampolgárok, cselekvőképesek, nagykorúak, vér szerinti szülei a gyermekeknek. Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. Nem, meghatalmazás alapján is intézhető az ügy. KAB hatásköre – továbbítás céljából a kérelem, a közös nyilatkozat és a csatolt dokumentációk átvétele A családi pótlékiránti kérelmet (mind a nevelési ellátást, mind az iskolakezdési támogatást) elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizető hely (kevés helyen van ilyen) ennek hiányában a Magyar

21






Államkincstárnak a kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyei igazgatósága. Az ellátást igénylők, és a gyermekek természetes személyi adatainak egyszerű másolata, amelyhez az ügyfél aláírása szükséges arról, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. A gyermek tartós betegségéről szóló „Igazolás tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatvány, amelyet szakorvos állít ki 2 példányban (eredetben szükséges csatolni). Jogerős bírósági döntés a gyermeknevelés megosztásáról (másolatban) Az iskola által a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást. Nincsenek.

Nincs elektronikus ügyintézés. A családi pótlék megosztásáról tett nyilatkozatot elegendő egyszerűen megfogalmazni (személyi adatokat beírni), és mindkettőjüknek eredetbe aláírni, csatolva a bírósági döntést. Az eljárás költség,- és illetékmentes.


Ügyintézési határidő a Ket. szerinti 21 nap.


Az ügyintéző tájékoztatást ad arról, hogy iskoláztatási támogatásra jogosult a szülő: - a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára (a nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 1.-ig jár (tehát még időben vannak a bejelentéssel). Így az iskolás gyermek után jár az iskoláztatási támogatás, de a tartósan beteg gyermek után, aki az óvodában marad, még továbbra is a magasabb összegű családi pótlékra, nevelési ellátás címén jogosult a szülő (jelen esetben ennek is kérelmezni kell a megosztását). - Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák

Tájékoztatás a jogosultak köréről

Hányan vehetik igénybe a támogatást egy gyerek után?

22

Mi történik, ha a tanköteles gyermek nem tesz eleget a tanórai foglalkozásokon való részvételi kötelezettségének?


gyermeküket, a családi pótlékra, 50– 50%-os arányban, mindkét szülő jogosult. A családi pótlék megosztására szolgáló kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági döntést. Az ügyintéző tájékoztatást nyújthat arról is, hogy ha a tanköteles tanulmányokat folytató gyermek (személy) a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelésioktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság - az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményére, - az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését. Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 59. Nevelési ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem (családi pótlék) 60. Iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem (családi pótlék) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8.-12. §.

23

6. Egyedi eset: Sajátos nevelési igényű gyermek iskoláztatása




Sajátos nevelési iskoláztatása


Iskolakezdés G. Istvánné kétségbe esetten kereste fel a kormányablakot, azzal a kérdéssel hová fordulhat segítségért, hogy sajátos nevelési igényű gyermeke számára megfelelő iskolát találjon. A szakértői bizottság által felajánlott iskolai jegyzék alapján nem tudott választani elérhető (közlekedés szempontjából) iskolát, személyes megkeresés alapján pedig a kötelező felvételt biztosító iskola nem volt készséges. A jelenlegi iskolából mindenképpen szeretné elvinni a gyermeket másik iskolába.

Az

Sajátos nevelési édesanyja.

ügyfélre

vonatkozó

adatok

igényű

gyermek

gyermek

-

Kizáró okok? Csak

igényű

személyesen

intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre Az ügyfél által közlendő vonatkozó adatok információk Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)

KLIK illetékes tankerülete – nem KAB hatáskör A KLIK illetékes elérhetősége

tankerületének

-

Igen, a KLIK illetékes tankerülete köteles a szülő elektronikus úton feltett kérdésére válaszolni, illetve, ügye elintézéséről – a kijelölt iskoláról – informálni. Az ügyintéző tájékoztatta a szülőt, hogy ebben az esetben a szakértői bizottság a szakértői véleményt hivatalból megküldi a gyermek lakóhelye szerint illetékes tankerületi igazgatónak, aki a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26.)

24


EMMI rendelet 20. §-a szerint intézkedik arról, hogy a kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésre kerüljön és erről 8 napon belül tájékoztatja az illetékes szakértői bizottságot. Javasolja, hogy az illetékes tankerületi igazgatót keresse fel. Nincs.


A KLIK tankerülete köteles a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerint intézkedni, illetve, az iskola kijelölését követően 8 napon belül értesíteni a szülőt. Iskola kijelölése.


15/2013. (II.26.) EMMI rendelet

25

III. BETEGSÉG, BALESET

7. Egyedi eset: Fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása




Tájékoztatás Fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása

Élethelyzet

Betegség, Baleset

Az ügy rövid leírása

Fogyatékosokat ellátó nappali intézmény szociális munkása felkeresi a Kormányablakot és elmondja, hogy az intézménybe bejáró, gondozás alatt lévő fogyatékos személy részére, a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát szeretné intézni, meghatalmazással. Mivel az érintett fiatal felnőtt törvényes képviselője az édesanyja, de ő napközben dolgozik, felhatalmazta a szociális munkást, hogy gyermeke ügyében eljárjon. Egyébként is a szociális ügyintézés beletartozik a nappali intézmény feladatkörébe. Magyar állampolgár, személyazonosításra alkalmas iratai, TAJ kártyája lefénymásolásra és a szociális intézmény vezetőjének aláírásával, pecsétjével ellátva, hitelesítésre kerültek. Az ügyfél pár nappal múlt 18 éves. A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha vakok személyi járadékában részesül, ha magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ezeket tisztázni kell a kérelem beadása előtt az ügyintézőnek. Nem szükséges személyesen intézni, mivel súlyos fogyatékos személyről van szó, aki gondnokság alatt áll, elegendő a gondnok intézkedése, vagy meghatalmazással más személy is eljárhat. A kérelem papíralapon kitöltve adható be, de elektronikus űrlapon is előterjeszthető.

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Kizáró okok?

Csak

személyesen

intézhető-e az ügy?

26

Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság)



Az

ügyfél

által

csatolandó dokumentumok

Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok) Az eljárás költségei



Rendelkezik – e az ügyfél a megfelelő meghatalmazással?

A kérelmező megállapítása

korának

KAB hatásköre a kérelem továbbítása. Eljáró hatóság: a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi Igazgatósága A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolja. A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (együtt: orvosi dokumentáció). Lakcímnyilvántartásból ellenőrizhető az ügyfél lakcíme. A kérelem a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon terjeszthető elő. A kincstár szakhatóságként felkéri a súlyos fogyatékosság minősítésére a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervet, amely szakhatósági állásfoglalást ad ki. A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. Az igényjogosultság megállapítására irányuló kérelem elbírálásának határidejére a Ket. rendelkezései vonatkoznak (21 nap). Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a belső intézkedés (pl. hiánypótlás, szakhatósági eljárás időtartama). Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az ügyintéző az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. Pontosan meg kell állapítani a személyi adatokból az ügyfél életévének dátumát, pontos hónapját, napját, ugyanis a fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban, abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.

27

Az ügyintéző tájékoztatja az ügyfelet az illetékes hatóságról

Az ügyintéző által adható további tájékoztatás:


Az ügyintéző tájékoztatja az ügyfelet (illetve a nevében eljáró szociális munkást) arról, hogy a fogyatékossági támogatás megállapítása a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik, így a kormányablakban beadott kérelmet és orvosi iratokat megküldi a kincstárhoz. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását a kincstár fogja kezdeményezni a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél, ahol egy orvosszakértői vélemény készül az állapotról (ha a kérelemhez csatolt orvosi, gyógypedagógiai szakvéleményből egyértelműen megállapítható a fogyatékosság, akkor irat alapján szakhatósági állásfoglalást állítanak ki, ha ez nem egyértelmű, személyes vizsgálatra hívják be az ügyfelet). Jogosultság esetén a fogyatékossági támogatást a kincstár folyósítja. Az ügyintéző megkérdezheti, hogy van-e ismerete az ügyfélnek (illetve a nevében eljáró szociális munkásnak) arról, hogy milyen egyéb támogatásokat vehetnek igénybe a fogyatékossági támogatásban részesülők (pl. utazási kedvezmény, adókedvezmény) és milyen jogok illetik meg a fogyatékos személyeket? Tanácsot adhat arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ügyfél tájékoztatókat készít és jelentett meg a honlapján minden szociális támogatásról, és annak feltételeiről. http://www.kormany.hu/hu/emberieroforrasok-miniszteriuma Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 52. Fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22-23. §. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 13. §.

28

8. Egyedi eset: Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány iránti kérelem Továbbítandó Az ügy azonosítása




Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok Kizáró okok? Csak

személyesen





Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre

Egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság igazolása (Társadalombiztosítási Azonosító Jel kiállítása) Betegség Helmut Riesen német állampolgár a Vodafone Magyarország Rt-nél helyezkedik el munkavállalóként, marketing menedzseri munkakörben. Magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztató, a foglalkoztatás megkezdése előtt megigényli a részére a TAJ kártyát. Német állampolgár, cselekvőképes, felnőtt korú és munkaviszonyban dolgozik Magyarországon. TAJ kártyája a foglalkoztatást megelőzően nem volt. nincs Amennyiben nem a munkáltatói jogkör gyakorlója jár el személyesen, úgy írásos foglalkoztatói meghatalmazás, az érintett munkavállalótól teljes bizonyító erejű meghatalmazás szükséges. KAB átveszi és továbbítja az illetékes fővárosi,- illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének a TAJ kártya igénylést. A külföldi biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt – ún. Megrendelőn az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervtől kéri a TAJ kiadását. A Megrendelőn szerepelnek a foglalkoztató és a munkavállaló adatai. Szükséges a foglalkoztatott személy személyi okmányainak, (útlevél, tartózkodási engedély), valamint a szálláshely bejelentő lapjának bemutatása és annak fénymásolata. Meghatalmazott eljárása esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás. nincs nincs

29

Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok) Az eljárás költségei Az ügyintézés határideje Az ügyintézés eredménye

(Az segítő (Az segítő

nincs díjmentes 30 nap

eset elbírálását kérdések) eset elbírálását kérdések)


Milyen célból jött Magyarországra Helmut Riesen német állampolgár? Biztosított lesz Helmut Riesen ? a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

9. Egyedi eset: Alanyi és normatív közgyógyellátás megállapítása Továbbítandó Az ügy azonosítása



Közgyógyellátási igazolvány kiadása


Betegség Szabó Irén alacsony nyugdíja, és magas havi gyógyszerkiadásai miatt normatív alapon közgyógyellátásra jogosult. Közgyógy- jogosultsága 2015. április 30-ig fennáll, azonban az igazolványa 2014. szeptember 30-án lejár, ezért kéri új igazolvány kiállítását.

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

nincs

Kizáró okok? Csak

személyesen

intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk


Magyar állampolgár, cselekvőképes, felnőtt korú, csak normatív alapon jogosult közgyógyellátásra.

Amennyiben nem a közgyógyellátásra jogosult személy jár el, akkor helyette meghatalmazott is eljárhat teljes bizonyító erejű meghatalmazás birtokában. A fővárosi,illetve megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve. Az ügyfél beazonosításához szükséges dokumentumok (pl: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ szám)

30

Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok) Az eljárás költségei

Közgyógyigazolvány Meghatalmazott eljárása esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás. OEP közgyógyellátásra jogosultak nyilvántartásából le tudja ellenőrizni a közgyógy-jogosultság fennállását. nincs nincs

díjmentes


15 nap


Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret egy évre kerül megállapításra, és az igazolványt is egy évre állítja ki az egészségbiztosítási pénztár. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet


Meddig érvényes a közgyógy igazolvány? Meddig jogosult közgyógyellátásra?

31

10. Egyedi eset: Utazási költségtérítés iránti egészségbiztosítási ellátás igénybevétele kapcsán

kérelem




Utazási költségtérítés igénylése


Betegség Kovács János betegségéből adódóan ortopéd cipőt használ. Új, egyedi készítésű ortopéd cipőjének próbája miatt távolsági tömegközlekedési eszközzel el kell utaznia tartózkodási helyéhez legközelebb eső, gyógyászati segédeszköz készítőhöz, kiszolgálóhoz. A gyógyászati segédeszközt felíró orvos igazolja az utazás szükségességét és az utazási költségek megtérítésére utazási utalványt állít ki. Kovács János többször utazott a szolgáltatóhoz a cipő elkészítése, felpróbálása céljából. A cipő elkészülte után felkeresi a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét az utazási költségeinek megtérítése céljából. Magyar állampolgár, cselekvőképes, 45 éves, közgyógyellátásra nem jogosult. Egyedileg készített gyógyászati segédeszköz használata szükséges. Nem jár utazási költségtérítés annak, aki más jogcímen díjmentes utazásra jogosult pl. 65 éven felüli nyugdíjas, kivéve ha orvosi igazolással bizonyítja, hogy tömegközlekedési eszközön nem tud utazni. Amennyiben nem az utazási költségtérítésre jogosult beteg jár el, akkor helyette meghatalmazott is eljárhat teljes bizonyító erejű meghatalmazás birtokában. KAB átveszi és továbbítja az illetékes fővárosi,- illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének az utazási költségtérítés igénylést. Az ügyfél beazonosításához szükséges dokumentumok pl: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ szám. A felhasznált utazási utalványt a menetjeggyel együtt kell benyújtani. Meghatalmazott eljárása esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Kizáró okok?

Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság)


Az ügyfél által közlendő adatok Az ügyfél által csatolandó dokumentumok

32

meghatalmazás. Utazási költségtérítést visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet kérni. Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok) Az eljárás költségei

nincs nincs

nincs díjmentes


30 nap


Nem jár utazási költségtérítés annak, aki más jogcímen díjmentes utazásra jogosult pl. 65 éven felüli nyugdíjas, kivéve, ha orvosi igazolással bizonyítja, hogy tömegközlekedési eszközön nem tud utazni. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet


Más jogcímen díjmentes utazásra jogosult az ügyfél? Az ügyfél betöltötte a 65. életévét?

33

IV.

MUNKAHELYKERESÉS

11. Egyedi eset: Aktív korú álláskeresők támogatása



Továbbítandó


Aktív korú álláskeresők támogatása Gyermektartásdíj megelőlegezése Óvodáztatási támogatás

Élethelyzet

Munkahelykeresés Szociális rászorultság


Kiss Józsefné felkeresi Budapesten a VIII. kerületben működő Kormányablakot és elmondja, hogy a GYES időszaka alatt felszámolásra került a munkahelye, így nem tudott visszamenni, dolgozni. A munkaügyi kirendeltségen kapott álláskeresési támogatást, de már az is letelt. Most önállóan keres ugyan állást, újsághirdetésekre jelentkezik, de kisgyerekes anyaként sehol nem veszik fel. Már nincs semmi jövedelme, a volt férje (aki már nem él velük) sem fizeti a gyermekek után a tartásdíjat, 2 gyermekét egyedül nagyon nehezen neveli. Kérdezi, hogy miben tud segíteni a kormányablak, tud-e neki munkát ajánlani, vagy hova menjen segítségért, a gyermekei érdekében? Magyar állampolgár, budapesti lakos, 28 éves két gyermekes anyuka, aki egyedül neveli gyermekeit, megszűnt a gyermekgondozási segély folyósítása, nem kap már álláskeresési járadékot sem. Személyazonosító okmányokkal rendelkezik, több iratot hozott magával, a gyermekei személyi adatait is. Nagyobbik gyermeke 4 éves. Nincs kizáró ok, az ügyfél saját maga és gyermekei ügyében kér segítséget. Nyilatkozata szerint cselekvőképes, gondnokság alatt nem áll.

Az

ügyfélre

adatok

Kizáró okok?

vonatkozó

34

Csak személyesen intézhető-e az ügy?


Az ügyintézésre vonatkozó információk Az ügyfél által közlendő adatok


Ebben az élethelyzetben, egy időben 3 ügyet lehet intézni személyesen: 1. ügy: Aktív korúak ellátása iránti kérelem – a kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető. 2. ügy: Gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem – továbbítás céljából előterjeszthető. 3. ügy: Óvodáztatási támogatás iránti kérelem –továbbítás céljából előterjeszthető. Az ügyek személyesen intézhetők. KAB hatásköre – továbbítás az illetékes hatósághoz 1. ügy: Aktív korúak ellátása esetén a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője dönt 2. ügy: Gyermektartásdíj megelőlegezésében a gyámhatóság dönt, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, ahol a tartózkodási helye van. 3. ügy: Óvodáztatási támogatást a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére a települési önkormányzat jegyzője állapít meg. Kérelem nyomtatvány kitöltéséhez mind 3 ügyben a nyomtatványon szereplő kérdések megválaszolása, az okok, tények feltárása szükséges, amelyek a kérelmet megalapozzák. Személyazonosító adatok, okmányok, lakcímkártya, TAJ kártya, adókártya ezeket lemásolni, és az ügyféllel hitelesítetés érdekében aláíratni. 1. ügy: jövedelemnyilatkozat, a családi pótlékról szóló igazolás 2. ügy: Bírósági határozat a tartásdíj megállapításáról. Jogerős bírósági végzés a kapcsolattartás szabályozásáról. Végrehajtást kezdeményező irat. Jövedelem nyilatkozat (igazolás) 3. ügy: Az személyi adatai

óvodáskorú

gyermek

Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok

A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat - és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak

Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre

Nincs lehetőség elektronikus ügyintézésre, a kérelem benyújtása papíralapon történik.

35

Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)

1. Munkát keresni és a bejelentett üres álláshelyekről tájékozódni a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen lehet. Feltétlenül érdemes felkeresni, mert a GYES-ről visszatérő munkavállalók alkalmazása után a munkáltató kedvezményt is vehet igénybe, ha a leendő munkavállaló regisztrált álláskereső a kirendeltségen. 2. A települési önkormányzat jegyzőjétől igényelhet az ügyfél rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt (gyermekétkeztetést). 3. A települési önkormányzat jegyzőjétől pénzbeli/természetbeni támogatás igényelhető. 4. A lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat igénybevétele tanácsadás céljából.


Valamennyi illetékmentes


A jogosultság megállapítására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, így az ügyintézés határideje: a kérelem eljáró hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 21 napon belüli.


1. ügy: Mivel az ügyfél nem jogosult sem gyermekgondozási segélyre, sem álláskeresési járadékra, és nincs saját jövedelme, a települési önkormányzat jegyzője megállapíthat számára aktív korúak ellátását.

1. ügy: Aktív korúak ellátása iránti kérelem – a kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető.

2. ügy: Gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem – továbbítás céljából előterjeszthető.

3. ügy: Óvodáztatási támogatás iránti kérelem –továbbítás céljából előterjeszthető.

ügyben

költség

és

Mivel az ügyfél együttműködött legalább 3 hónapig a munkaügyi kirendeltséggel, ez a feltétel is teljesült az ellátás megállapításához. 2. ügy: Mivel a bíróság jogerős határozatban megállapította már a tartásdíjat, kötelezte az apát, az anyának nyilatkoznia kell, hogy az apa a tartásdíj fizetési kötelezettségének mikortól nem tett eleget, keresete, saját jövedelme nincs, így gyermekei tartását tartásdíj nélkül nem tudja biztosítani. 3. ügy: A nagyobbik gyermek óvodáskorú, így annak az óvodai évnek a kezdetéig igényelhető a támogatás, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti.

36


Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 55. Aktív korúak ellátása iránti kérelem 66. Gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem 41. Óvodáztatási támogatás iránti kérelem 1. ügy: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 33. §. 2. ügy: A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18/A §. és 22.-24. §. 3. ügy: A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 20/C §.

12. Egyedi eset: Nyugdíjkorhatár eléréséhez közelálló álláskeresők támogatása


Továbbítandó


Nyugdíjkorhatár eléréséhez közelálló álláskeresők támogatása Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igénylése Nyugdíjhoz szükséges szolgálati időjogosultság egyeztetése, nyilvántartásba történő betekintés

Élethelyzet

Munkahelykeresés szociális rászorultság Kadarka József felkeresi a nyíregyházán működő Kormányablakot és a következőket adja elő: Az útépítőknél dolgoztam, de a cég itt már befejezte a munkát, és elküldött egy csomó embert. A munkaügyi kirendeltségen már voltam, de ők sem tudtak elhelyezni, 3 hónapig adtak segélyt. Most nincs biztosításom se, pedig beteg vagyok és orvoshoz kellene mennem. 1953. március 13.-án születtem, azt gondoltam elmennék nyugdíjba, mert ledolgoztam 40 évet, de azt mondják nincs már ilyen előrehozott nyugdíj, és csak 63 éves koromban mehetek nyugdíjba. Van még addig 2 évem. Mit csináljak, mert én csak az építőiparhoz értek, de 61 évesen nem kellek már senkinek. Azt sem tudom, hogy pontosan hány


37


Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Kizáró okok?

Csak

személyesen






évem is van, amit beszámítanak a nyugdíjba? Jó lenne megtudni azt is. Az ügyfél Nyíregyházán lakik, 61 éves. Elmondása szerint van kb. 40 év munkaviszonya, de ebben bizonytalan, az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette. Ha a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése meghaladja az 5 évet. Ebben az élethelyzetben 3 ügyet is lehet intézni: 1. ügyintézés: Nyugdíj előtti álláskeresési segély iránti kérelem benyújtása – történhet elektronikus úton is. 2. ügyintézés: Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem, amelyet papíralapon, személyesen szükséges kérelmezni. 3. ügyintézés: Nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba történő betekintés iránti kérelem. Nem csak személyesen intézhetők az ügyek, az ellátás igénybevételéhez, a szolgálati idő igazolásához a kérelem elektronikus úton is benyújtható. KAB hatásköre – tájékoztatás és továbbítás az illetékes hatósághoz Az illetékes hatóság: 1. ügyben: a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltség (járási hivatalhoz tartozik) (Tájékoztatás) 2. ügyben: Kormányhivatal járási hivatala (továbbítás) 3. ügyben: Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (megyei kirendeltség) (továbbítás) Személyi azonosításra alkalmas adatok, annak dokumentumai (másolatban). 1.ügyben: a munkaügyi kirendeltség álláskeresési járadék megszüntető határozata. 1.ügyben: Amennyiben már kapott a munkaügyi kirendeltségtől álláskeresési járadékot (annak 45 napos folyósítási idejét kimerítette), ennek megszüntetéséről szóló határozat. 2. ügyben: Nyilatkozat a jövedelemről (a családban az egy főre jutó jövedelem összegéről), nyomtatvány kitöltésével. 3. ügyben, amennyiben van korábbi jogviszonyára, keresetére vonatkozóan bármilyen dokumentum, az csatolható.

38




1. ügyben: A munkaügyi kirendeltségen már kapott álláskeresési járadékot, és ott még maradt továbbra is regisztrált álláskereső.

2. ügyben:

NAV adatszolgáltatásból (belföldi jogsegély) jövedelemadatok kérhetők. Igen, beadhatók elektronikus úton is.

a

kérelmek

Tájékoztatás adható arról, hogy a munkaügyi kirendeltség a jogszabályban előírt feltételek esetén tud biztosítani nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, de a munkába helyezésben is nyújt segítséget, állásajánlatot ad ki. Nyugdíjigazgatóság: saját jogú öregségi nyugdíjhoz az eddigi szolgálati időről tájékoztatást nyújt. Települési önkormányzat jegyzőjénél kérhető aktív korúak ellátása, vagy a közfoglalkoztatási programban való részvétel. Települési önkormányzatnál az átmeneti helyzet kezelésére önkormányzati segély igényelhető. Családsegítő szolgálattól kérhető tanácsadás, ha jövedelemhiány miatt a közüzemi díjakban adósságot halmozott fel, illetve életfeltételeiben kér segítséget az ügyfél. Valamennyi ügyben az ügyintézés költség és illetékmentes. Az általános ügyintézési határidő 30 nap. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról a hatósági bizonyítvány azonnal kiadható. A Nyugdíjigazgatóság az adategyeztetési kérelemre 10 napon belül értesítést küld a kérelmezőnek az adategyeztetés folyamatáról. 1. ügyben: Az ügyfél az álláskeresési járadékra való jogosultságot kimerítette (erről hozta a megszüntető határozatot), de még maradt a kirendeltségen továbbra is regisztrált álláskereső. Ezért kérelmet nyújthat be a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, mivel a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez 2 éve hiányzik (legfeljebb 5 év a jogszabályi feltétel), és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült. 2. ügyben: Nincs egészségügyi szolgáltatás igénybevételére biztosítása, mivel saját maga után nem fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot, rendszeres jövedelme sincs. Ha az ügyfél erről nyilatkozik, kiadható számára – a járási hivatal részéről akár

39


azonnal is az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról a hatósági bizonyítvány. 3. ügyben: Mivel nem kérte meg az ügyfél korábban a Nyugdíjigazgatóságtól a szolgálati idő igazolását, elektronikus úton is kérelmezheti az egyeztetési eljárást a szolgálati időre, a keresetre vonatkozóan. Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 40. Nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba történő betekintés iránti kérelem 140. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem Jogszabályok: 1.) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. §. 2.) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 54. §. 3.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §. 96/B. §.

13. Egyedi eset: Foglalkoztatást helyettesítő támogatás




Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (aktív korúak ellátása) Közfoglalkoztatás Munkahelykeresés Szép Bertalan felkeresi Budapesten a Kormányablakot és elmondja, hogy egyedül él, már több éve alkalmi munkából tartja fenn magát, de az egyre kevesebb, és nincs jövedelme. Mivel nem tud tartósan munkát vállalni, az albérletét sem tudja mindig fizetni, néha az utcán alszik. Volt már a Munkaügyi Kirendeltségen, de ott sem tudnak állást ajánlani, mert nincs semmilyen szakmája. Nem is adtak segélyt, mert nincs elég munkaviszonya, de azért bejár hozzájuk 3 havonta. Az a kérdése, hogy mivel a XIII. kerületben van lakcíme, milyen ellátást kaphat az önkormányzattól?

40

Az ügyfél eljárásra való jogosultságána k megállapítása

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Kizáró okok?

Csak

személyesen




Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok

Hol kell jelentkeznie „közmunkára”? Az ügyfél 34 éves, Budapest XIII. kerületében van állandó lakcíme, rendszeres jövedelme nincs, álláskeresési járadékra nem jogosult. Aktív korú, szándékában áll munkahelyet találni, de önmaga nem tud elhelyezkedni. Nem ismeri a közfoglalkoztatás rendszerét. Nincs kizáró ok, az ügyfél saját ügyében kér segítséget. Nyilatkozata szerint cselekvőképes, gondnokság alatt nem áll. Az aktív korúak ellátása iránti kérelem (amelynek egyik formája a foglalkoztatást helyettesítő támogatás) személyesen nyújtható be – a kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető. A közfoglalkoztatási programba való bekerülés is személyesen intézhető. KAB hatásköre – tájékozatathatja ésútba irányíthatja az ügyfelet az illetékes hatósághoz. Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet, a lakóhely szerinti települési önkormányzathoz kell megküldeni, az ellátásról a jegyző dönt. KAB hatásköre – tájékoztatás nyújtása: Közfoglalkoztatási program több helyen működhet, ezekről konkrét tájékoztatást az illetékes munkaügyi kirendeltség tud adni, illetve ha az önkormányzatnál van közfoglalkoztatási program, abba bevonhatják az ügyfelet. Így mindkét helyre elküldhető az ügyfél személyes megjelenéssel, tájékoztatás, vagy akár állásinterjú céljából. Kérelem nyomtatvány kitöltéséhez a nyomtatványon szereplő kérdések megválaszolása szükséges (személyi adatok, jövedelemnyilatkozat, jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok). Szükséges a személyazonosító adatok, okmányok, lakcímkártya, TAJ kártya, adókártya másolata, és (a másolat hitelesítésének tudomásulvétele érdekében) az ügyfél aláírása. Amennyiben kapott korábban a munkaügyi kirendeltségtől, vagy az önkormányzattól támogatást, a megszüntető okirat. Amennyiben a jegyző a jövedelemnyilatkozatban leírtakat vitatja, az állami adóhatóságot megkeresheti.

41




Részesül –e álláskeresési támogatásban jelenleg?

Meg lehet kérdezni az ügyféltől, hogy egészségkárosodása, vagy fogyatékossága fenn áll-e, és van-e szakértői véleménye, amelyet komplex minősítés alapján a rehabilitációs szakigazgatási szerv adott ki. Részt vesz –e közfoglalkoztatási programban?

Nincs lehetőség. Az ügyfél számára érdemes elmondani, hogy a „közmunka” a közfoglalkoztatást takarja, amelyet több szervezet biztosíthat (önkormányzat, költségvetési szerv, egyházi jogi személy, civil szervezet, erdőgazdálkodó, stb.), ezekről a munkaügyi kirendeltség tud pontos tájékoztatást adni. Az eljárás költség,- és illetékmentes. Az aktív korúak ellátásának megállapítására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, így az ügyintézés határideje: a kérelem eljáró hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 21 napon belüli. A közfoglalkoztatási programba felvételi beszélgetés és a foglalkoztathatósági vizsgálat után bármikor bevonható az álláskereső. Aktív korúak ellátásában (foglalkoztatást helyettesítő támogatásban) akkor részesülhet az ügyfél, ha már az álláskeresési támogatás folyósítása lejárt (vagy arra nem volt jogosult), és a kérelem benyújtását megelőző 2 évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább 1 évig együttműködött, keresőtevékenységet nem folytat, saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Kérelem nyomtatványon ezekről is nyilatkoznia kell az ügyfélnek. Segítséget nyújthat a kormányablak ügyintézője a kérdések értelmezésében. Az aktív korúak ellátásának másik formája a rendszeres szociális segély, amelyre jogosult lehet az egészségkárosodott személy.

A közfoglalkoztatás állami, önkormányzati, közösségi célok megvalósítását elősegítő foglalkoztatás, köznyelven „közmunka”. Nem keverhető össze azonban a közérdekű munkával, amit a szabálysértési törvény alapján szabálysértés esetén rendelnek el, az elkövetett szabálysértéssel egyenértékű munkavégzésre.

42


Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 55. Aktív korúak ellátása iránti kérelem A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 33. §. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 20111. évi CVI. törvény.

V. KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS

14. Egyedi eset: Magyarország területét szándékával történő elhagyás bejelentése

Tájékoztatás



külföldi

letelepedés



Magyarország területét letelepedés szándékával elhagyás bejelentése


Külföldi munkavállalás Szőke Judit egyetemi tanulmányainak befejezése után több európai uniós szervezethez adta be jelentkezését. Hollandiába nyert felvételt a Eurojust szervezetéshez. Határozatlan idejű munkaszerződést írt alá, így Hollandiában kíván letelepedni. Felkeresi a kormányablakot, hogy tájékozódjon arról, hogy van –e valami teendője a magyar hatóságokkal ebben az esetben. Szeretné tudni, hogy kell –e továbbra is itthon TB-t fizetnie, illetve hogy az adóhatósághoz kell –e valamit bejelentenie. Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár. Nincs.

Az

ügyfélre

vonatkozó


személyesen


külföldi történő

Személyesen kell megtenni a külföldi letelepedési nyilatkozatot. Azonnal intézhető ügy. A kapcsolódó ügyekben tájékoztatást adhat.

43




Személyi adatok (név, születési név, születési hely, idő, anyja neve), családi állapot, házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a helye, állampolgárság, személyi azonosító, eddigi lakóhely, külföldi lakóhely, nyilatkozat Magyarország külföldi letelepedési szándékkal történő elhagyásáról, nyilatkozattétel dátuma, nyilatkozó aláírása. A jogszabály mellékletében meghatározott adattartalommal kell a nyilatkozatot megtenni. Nincs.

Nincs. Ha a magyar állampolgár külföldi letelepedés céljából el kívánja hagyni Magyarország területét, külföldi letelepedési nyilatkozatot tesz bármelyik járási hivatalnál, vagy a konzuli tisztviselőnél. A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő magyar állampolgár külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg a járási hivatalnak nyilatkozik a külföldi lakóhelyének a címéről. Mivel a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában vállal munkát, ezért rá annak a tagállamnak, jelen esetben Hollandiának a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak. Kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. Annak érdekében, hogy az ügyfél a magyarországi járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve hogy elkerülje a kettős járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél a megadott nyomtatványon. A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül kell megtenni. A külföldön munkaszerződés keretében szerezett jövedelem abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik, vagyis mivel az ügyfél a munkáját külföldön végzi, akkor külföldön adózik az általa megszerzett jövedelem után. (A Magyar Köztársaságnak mintegy hetven külföldi állammal – ezen belül az

44

Európai Unió összes államával – áll fenn hatályos Egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről.) Az eljárás költségei

Illetékmentes.


21 nap


Az ügyfél külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétele, hatósági igazolvány kiadása. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló146/1993. (X. 26) Korm. rendelet


15. Egyedi eset: Külföldi munkavállaló bejelentése Az ügy azonosítása




Az

ügyfélre

vonatkozó


személyesen



Külföldi munkavállaló bejelentése Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy engedélymentes foglalkoztatásának bejelentése Külföldi munkavállalás Egy budapesti székhellyel működő informatikai tanácsadó kft. egy német állampolgárságú programozó szakembert szeretne alkalmazni határozatlan idejű munkaszerződéssel. A gazdasági társaság ügyvezetője felkeresi a kormányablakot, hogy tájékoztatást kapjon arról, hogy Magyarországon milyen feltételekkel lehet a külföldieket alkalmazni. A konkrét esetben, melyik hatósághoz fordulhatna. A külföldi német állampolgár, ezért a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni az ügyét. Nincs. A bejelentést foglalkoztató teszi meg. A kormányablakban az ügyfél tájékoztatást kaphat. A megyei és fővárosi kormányhivatal munkaügyi központja. Az ügyfélnek igazolni kell az eljárásra való jogosultságát. Bejelentő lap, amely tartalmazza: - foglalkoztatottak számát,

45

életkorát,iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozónál a hozzátartozói jogállás megjelölését, - a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, - a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. -


A külföldi német állampolgár, ezért a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni az ügyét. Jogszabály alapján nincs szükség engedélyre a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez, viszont a foglalkoztató köteles a foglalkoztattat bejelenteni a munkaügyi hatóságnál. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.

A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 5.000–500.000 HUF– ig terjedő rendbírsággal sújtandó. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. Fontos, hogy az EGT- állampolgárokat a bevándorlási hivatalnál is regisztrálni kell a munkavállalástól számított 93 napon belül. Ezt személyesen lehet csak megtenni. Ezen regisztrációt követően kiállítják a regisztrációs kártyát és megküldik a lakcímkártyát a külföldi számára.

46


-


21 nap


A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.


Az illetékes hatóság milyen eljárási cselekményeket tesz az ügyintézés során?

-

-

-

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban:Flt.), A Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: 355/2007. Korm. rendelet.), A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 445/2013. Korm. rendelet)

47

VI.

IPARI, KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE

16. Egyedi eset: Rendezvénytartási engedély kiadása Továbbítandó Az ügy azonosítása


Rendezvénytartási engedély kiadása

Élethelyzet

Ipari, kereskedelmi tevékenység megkezdése A Debreceni Egyetem Rendezvényszervező Kht. a tanév elején gólyabált kíván szervezni az egyetem főépületében. A főépület befogadóképessége 2500 fő. A kht. nevében az egyik szervező felkeresi kormányablakot, hogy megkapja szükséges tájékoztatást arról, hogy milyen hatósági cselekmények megtétele szükséges a rendezvény megtartásához. A Rendezvényszervező Kht. 2 hónappal a tervezett gólyabál előtt kezdte meg a szervezést. A rendezvényre körülbelül 1500 főt várnak. A rendezvényen élő zenét és büfés ellátást biztosítanak. Egyelőre semmilyen dokumentációt nem készítettek elő. Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be. Lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.



Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Kizáró okok?

Csak

személyesen


A rendezvénytartási engedély iránti kérelmet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője fogja elbírálni. A kérelmet a kormányablaknál is elő lehet terjeszteni, mivel továbbítandó ügy. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként több szerv is részt vesz (pl. katasztrófavédelmi igazgatóság, rendőrség stb.) ,de őket a jegyző vonja be az eljárásba.

48






Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét. Emellett az általános szabályok szerint a kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfélnek, jelen esetben a Debreceni Egyetemnek, mint jogi személynek és képviselőjének nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére vonatkozó kifejezett kérelmét, esetleg az elektronikus elérhetőségi adatait, telefonszámát. 1. a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat, 2. a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát 3. a zenés, táncos rendezvény megnevezését, 4. a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését, 5. a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot, 6. a biztonsági tervet, 7. a tűzvédelmi szabályzatot, 8. az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészetiműszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot, 9. az eljárásért fizetendő illeték, valamint a szakhatósági közreműködésekért fizetendő díj vagy illeték megfizetésének igazolását. A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlannyilvántartási rendszer használatával szerzi be. Nincs. Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható. Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület

49

tekintetében a fővárosi főjegyző adja ki. Az eljárás költségei


Az általános tételű eljárási illeték (jelenleg 3000 Ft), melyet illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, emellett a szakhatósági eljárások közül a rendőrség és a járási hivatal népegészségügyi intézetének eljárásáért 3000 Ft általános illetéket, a tűzvédelmi hatóság szakhatósági eljárásért 13 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat, az építésügyi hatóság szakhatósági eljárásáért 20 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni 20 nap


Amennyiben beszereznie.


Rendelkezik –e az ügyfél a szükséges csatolandó dokumentumokkal (biztonsági terv, tűzvédelmi szabályzat), illetve a meghatalmazással, hogy eljárjon a Debreceni Egyetem képviseletében? Az eljárás menete

nem,

ezeket

szükséges

A jegyző az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságokkal közösen helyszíni szemlét tart, amelyről értesíti a kérelmezőt; a rendezvény helyszínéül szolgáló építmény, helyiség tulajdonosát, a hatásterületen élő ügyfeleket hirdetményi úton; az eljárásban közreműködő szakhatóságokat és az Országos Mentőszolgálatot. A szakhatóságok állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt nyilvántartásba veszi, és igazolást állít ki. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. Az építésügyi hatóságot, mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a

50

használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról szóló 24/2011. (VII. 21.) BM rendelet. Az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2012. (IV. 3.) BM rendelet. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

17. Egyedi eset: engedélyeztetése

Szálláshely

üzemeltetésének

feltételei

és



Egyéb szálláshely szálláshelyüzemeltetési engedély kiadása

Élethelyzet

Ipari, kereskedelmi tevékenység megkezdése Balatoni Márton és felesége a badacsonyi házuk udvarán álló melléképületet két szobás apartmanná alakították át, melyben 5 főt lehet elszállásolni. A nyár közeledtével úgy döntenek, hogy regisztrálnak egy ismert internetes szálláskereső oldalon és néhány napos, hetes turnusokra meghirdetik az apartmant turisták részére. Bíznak benne, hogy ebből egy kis mellékkeresetre tudnak szert tenni. Balatoniné nem is bírja sokáig magában tartani ezt a jó pénzzel kecsegtető lehetőséget, ezért barátnőjének elújságolja az új üzletet. Balatoninét meglepetésként éri azonban, hogy barátnője arról számol be, hogy hallomása szerint ezt a tevékenységet csak valamilyen engedély birtokában lehet folytatni. Balatoniné hitetlenkedve keresi fel a legközelebbi kormányablakot, hogy pontos tájékoztatást kapjon az ügyben. Balatoni Márton és felesége saját tulajdonukban lévő 50 nm2 –es, kétszobás (3 és 2 ágyas szobák) ingatlant szeretnék alkalomszerűen, turisztikai célból kiadni. Az ingatlan külön fürdőszobával és konyhafülkével rendelkezik. A konyha viszont nincs felszerelve. Kizárólag egy főzőlap található benne. A szolgáltatás csak a szálláshelynyújtásra terjed ki. Étkeztetés nem tartozik hozzá. Balatoni


Az ügyfél eljárásra való jogosultságának megállapítása Az

ügyfélre

adatok

vonatkozó

51

Márton és felesége alkalmazottként teljes állásban dolgoznak.

Kizáró okok?

Csak

személyesen






Van –e lehetőség

A szálláshely-szolgáltatói tevékenység folytatása csak adószám birtokában, egyéni vagy társas vállalkozóként vagy ún. adószámos magánszemélyként végezhető, tehát a kérelmezőnek meg kell felelnie ezeknek a feltételeknek. Általános esetben lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra. Az adózással kapcsolatos ügyintézés tekintetében az egyéni vállalkozóként végzett tevékenység esetében az adószám az okmányirodánál, az ún. magánszemélyes adószám pedig az adóhivatalnál kérhető. A szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásáról a települési jegyző dönt. A kérelmet a kormányablakoknál is elő lehet terjeszteni. a.) a szálláshely-szolgáltató neve, címe, illetve székhelye, b.) a szálláshely-szolgáltató adóazonosító száma, statisztikai számjele, c.) a szálláshely címe, helyrajzi száma, d.) a szálláshely befogadóképessége: a vendégszobák és az ágyak száma szerint, e.) a szálláshely használatának jogcíme, f.) a szálláshely elnevezése, g.) a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt, h.) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni, i.) ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri. Mivel a kérelmező, azaz a leendő szállás - helyszolgáltató tulajdonában áll az ingatlan, elegendő a szálláshely helyszínrajzának csatolása. A jegyző az eljárás során a szálláshelyingatlannal rendelkező jogosultak adatait és a szálláshely tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. Ezeket nem kekk az ügyfélnek a kérelemhez csatolnia. A szálláshely-üzemeltetési engedély

52

elektronikus ügyintézésre


iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani a szálláshely fekvése szerint illetékes jegyzőhöz. Az elektronikus ügyindítás nem lehetséges. Mivel a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosítani kívánt szobák száma 2 (jogszabály szerint legfeljebb 8) az ágyak száma 5 (jogszabály szerint legfeljebb 16) ez a tevékenység egyéb szálláshely üzemeltetésére irányuló szolgáltatási tevékenységnek minősül, amelynek folytatása engedély köteles. Az engedélyt kérelemre az illetékes jegyző adhatja ki. A szálláshely-szolgáltatói tevékenység olyan adóköteles tevékenység, mely csak adószám birtokában, egyéni vagy társas vállalkozóként vagy ún. adószámos magánszemélyként végezhető. Az egyéni vállalkozóként végzett tevékenység esetében az adószám az okmányirodánál, az ún. magánszemélyes adószám pedig az adóhivatalnál kérhető. Egyéb szálláshely esetében az engedélyezési követelmények a következők: 1. A szoba nagysága: a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter, b) két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter, c) legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett. 2. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, -kefe tartóval, WCpapírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval. 3. Kávékonyha: kávé-, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használat. A jegyző az eljárás során helyszíni szemlét tart a szálláshelyen. A helyszíni szemléről szóló értesítést előzetesen megküldi meg az ügyfeleknek. A távolmaradás a szemle megtartását nem akadályozza. A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi a helyszíni szemléről értesített személyeknek.

53





Rendelkezik –e a kérelmező (leendő üzemeltető)adószámmal? Egyéni vagy társas vállalkozóként nyilvántartásba van –e véve vagy rendelkezik-e ún. 7-es adószámmal? Az ingatlan megfelel -e a kormányrendeletben felsorolt engedélyezési feltételeknek? (ingatlan nagysága; szobákban található ágyak száma, vizesblokk és konyha megfelelő kialakítása) Az eljárás eredménye

A jegyzőnek az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3 000 Ft-ot kell megfizetni. Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. Az egyéb szálláshely szálláshelyüzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem elbírálása:21 nap. Mivel nem rendelkezik, először erről kell gondoskodnia. Célszerű ez ügyben a NAV – val felvennie a kapcsolatot, hogy tájékozódjon az adózás feltételeiről (bejelentés, a szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok stb. ). Az kiadni kívánt szálláshely a konyha kivételével minden feltételnek megfelel. A konyhahelyiséget a jogszabályban foglalt kiegészítőkkel fel kell szerelni, hogy alkalmas legyen az alapvető funkciók nyújtására.

Ha a kérelem és az egyéb szálláshely megfelel a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának engedélyezési követelményeinek, a jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedélyt kiadja, s a szálláshelyet nyilvántartásba veszi. A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a szolgáltató részére erről külön igazolást is kiállít. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVII törvény

54

18. Egyedi eset: Üzlet működési engedély visszavonása; Panasz és közérdekű bejelentés Továbbítandó Az ügy azonosítása


Működési engedély visszavonása

Élethelyzet

Ipari, kereskedelmi tevékenység folytatása Egy XVI. kerületi lakos reményt vesztve keresi fel a kormányablakot és adja elő a történetét, hátha mégis tud valami megoldást az ügyintéző a problémájára: „Egy kertvárosias részben lakom egy családi házban a XVI. kerületben , viszont nincs egy nyugodt éjszakám ,ugyanis a szomszédos ingatlanban egy kocsma üzemel. Mielőtt megnyitottak valamit aláírtam, hogy hozzájárulok a működésükhöz, de akkor még nem volt arról szó, hogy ilyen zene is lesz minden éjjel. Úgy tudtam, hogy csak este 10 - ig lesznek nyitva. Ehhez képest gyakran éjjel kettőkor is megy a mulatozás. Tudok valamit tenni ezek után? Vissza lehet valahogy vonni az engedélyüket?” Az ügyfél a kocsma működési engedélyezési eljárásban is ügyfélnek minősült, mint az üzlettel közvetlenül szomszédos ingatlan tulajdonosa. Panaszos ügyfélnek minősül, tehát nem áll fenn vele szemben kizáró ok. Szóban, írásban vagy elektronikus úton is tehető panasz.



Az

ügyfélre

vonatkozó





A zaj- és rezgésvédelmi ügyekben ebben az esetben az elsőfokú hatósági jogkört a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja. A működési engedélyek kiadása és visszavonása tekintetében szintén az üzlet működési helye szerinti jegyző az illetékes. A panasz benyújtásánál az ügyfél: - Egyértelműen, röviden, tömören le kell írja annak jellegét. - A panasz indokainak, lényeges körülményeinek az ismertetése. - Esetleg tehet konkrét kérést: pl ideiglenes bezárás, nyitva tartás korlátozása stb. Amennyiben szükséges, a panasz tárgyát megalapozó dokumentumok.

55




A kocsma működési engedélyében hogyan van meghatározva a nyitvatartási idő? A zajszint eléri –e a veszélyes mértékű környezeti zaj szintet?

-

Igen, ugyanis szóban, írásban vagy elektronikus úton is tehető panasz. Az ügyfél ellenőrizheti, hogy az üzlet ,azaz a kocsma rendelkezik –e érvényes működési engedéllyel, illetve milyen feltételekkel üzemelhet. Ugyanis a működési engedéllyel rendelkező üzletekről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, az önkormányzat honlapján kell közzétenni. Amennyiben az ügyfél bármilyen jogszabálysértést észlel (működési engedély/bejelentés nélkül végzett tevékenység, az engedélyben foglaltaknak nem megfelelő tevékenység), azt a jegyző feli jelezheti. Illetékmentes. A panaszt – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az üzlet a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget az üzemeletető, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a tevékenységet megtilthatja, vagy az üzletet ideiglenesen bezárathatja. A jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve tevékenység folytatását megtiltja és az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja, ha a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és a jegyző határozatban foglalt felszólítására ellenére nem szűntetik meg a szabálysértéseket, valamint a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt továbbra is nyitva tart. A panaszt az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Az eljárásra jogosult szerv a panaszost meghallgatja, ha azt a panasz tartalma szükségessé

56

teszi. Jogszabályi háttér

2005. évi CLXIV. Törvény a kereskedelemről 284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 210/2009. (IX. 29.) Korm. Rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

57

VII. VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS

19. Egyedi eset: Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése és nyilvántartásba vétele Saját hatáskörben intézhető




Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése és nyilvántartásba vétele


Vállalkozóvá válás Muszkli Magdolna információszerzés céljából az alábbi kérdéssel keresi fel a kormányablak ügyintézőjét:

Az ügyfélre vonatkozó adatok

Kizáró okok?

„Fő állásban alkalmazottként dolgozom heti 40 órában. Szeretnék másodállásban masszőrként vállalkozást indítani heti 2-5 alkalommal, bérelt helyiségben. Nyáron 1-3 hét kihagyással. Hogyan induljak el? Mik a teendők? Milyen vállalkozást indítsak, hogy másodállásban végezhessem? Érdemes-e egyéni vállalkozást indítani? Mit érdemes a vállalkozás keretében kiváltani? Kell-e pénztárgép vagy megoldható számla adásával?”. Muszkli Magdolna gödöllői lakos. Teljes állású foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik. Másodállásban masszőri tevékenységet végezne. Büntetlen előéletű. Cselekvőképességgel rendelkezik. Gazdasági társaságnak vagy egyéni cégnek nem tagja. Nem lehet egyéni vállalkozó, aki: - aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, - akit közélet tisztasága elleni, nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény, korrupciós, vagyon elleni erőszakos, , szellemi tulajdonjog elleni, pénz- és

58

Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk

bélyegforgalom biztonsága elleni, költségvetést károsító, pénzmosás, a gazdálkodás rendjét sértő, a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; - akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, - aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Nem, meghatalmazott útján is eljárhat. Azonnal intézhető ügy.

-

bejelentő családi és utóneve, anyja családi és utóneve, születési helye és ideje, lakcíme vagy szálláshelye, értesítési címe, Az ügyfél által közlendő - állampolgársága, adatok - a főtevékenység, és a folytatni kívánt egyéb tevékenység (TEÁOR szám alapján) - a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címe. Nyilatkozat arról, hogy nem állnak fenn Az ügyfél által csatolandó a az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. Tv 3.§-ban dokumentumok megfogalmazott kizáró okok. Az eljáró hatóság által Nincs. hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését személyesen vagy elektronikus úton-ügyfélkapun Van –e lehetőség keresztül jelentheti be az ügyfél. elektronikus ügyintézésre


Mivel az ügyfél heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ezért ajánlott számára az egyéni vállalkozás

59

indítása. Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez bejelentést nyújtson be. Tevékenységi formaként az alábbit célszerű megjelölnie: Fizikai közérzetet javító szolgáltatás Az ügyfélnek nem kell pénztárgépet alkalmaznia, elegendő a számla, vagy a nyugta adása. Az eljárás költségei

Az eljárás díj- és illetékmentes.


Megfelelően kitöltött űrlap esetén azonnal.


A megfelelően kitöltött űrlap megérkezését követően a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul megszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét. Ezen adatok megérkezését követően az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi. Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. Törvény Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009.(XII.29.) IRM rendelet Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 66/2009.(IX.10.) IRM rendelet


60

20. Egyedi eset: Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása



Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése


Vállalkozóvá válás Borzas Antal sietve tér be a lakóhelyéhez közeli kormányablakba. Kapkodva adja elő kérését: „A tanári állásom mellett egyéni vállalkozóként tanácsadói munkákat csináltam, de most megszűnt a közalkalmazotti munkaviszonyom és saját magam után kellene befizetnem a járulékokat. Ez így sehogy sem éri meg nekem. Nincs annyi jövedelmem, hogy kitermeljem. Hol adhatnám be ezt a kézzel írt nyilatkozatot, hogy szeretném egy ideig szüneteltetni az egyéni vállalkozásomat? Legalább amíg munkát találok.” Az ügyfél sürgeti az ügyintézőt, hogy vegye el a kézzel írt papírt és minél hamarabb essenek túl az ügyintézésen. Az ügyfél 45 éves szombathelyi lakos, aki már 3 éve bejelentett egyéni vállalkozó. Egyéni vállalkozói kártyával is rendelkezik. Csak az lehet ügyfél, aki egyéni vállalkozóként szerepel a nyilvántartásban. Nem.


Kizáró okok? Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság)


Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok

Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a változás bejelentési űrlapon a KEK KH-nál elektronikus úton bejelenteni. Az elektronikus űrlap kitöltésével az ügyfélnek nyilatkoznia kell a vállalkozó személyes adatairól , vállalkozó tevékenységére és az egyéni vállalkozásra vonatkozó adatokról, illetve nyilatkozni kell az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséről. Nincs. Nincs.

61





Rendelkezik – e az ügyfél ügyfélkapu regisztrációval?


Csak elektronikus úton intézhető ügy. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a változás bejelentési űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó, a KEK KH-nál megfelelő módon tett bejelentésével folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentése díj- és illetékmentes. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését a hatóság haladéktalanul bejegyzi. A szüneteltetés kezdő napja a bejelentést követő nap. Először is tisztázni kell, hogy rendelkezik-e az egyéni vállalkozó ügyfélkapu regisztrációval. Amennyiben nem, az ügyintéző az ügyfél kérelmére elvégzi részére az ügyfélkapu regisztrációt. Az elektronikus űrlap hibátlan kitöltése és megküldését követően a hatóság a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. Tv Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009.(XII.29.) IRM rendelet

62

VIII.

ÉPÍTKEZÉS, OTTHONTEREMTÉS

21. Egyedi eset: Tulajdoni lap szolgáltatási kérelem és Ingatlannyilvántartási térképi adatbázisból kiadott hiteles térképmásolat iránti kérelem Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása


Tulajdoni lap szolgáltatási kérelem


Építkezés, otthonteremtés K.J. budapesti lakos meg kívánja vásárolni a Budapest XXIV. kerület Rezeda utca 13. szám alatti kertes házat. Mielőtt tárgyalna a vevővel, papír alapú hiteles tulajdoni lap másolatot szeretne igényelni, ezért a kormányablak munkatársának a segítségét kéri. Az ügyfél nem személyesen, hanem annak meghatalmazottjaként K.B. jár el.


Kizáró okok?

Jogosult adatai: családi név: utónév: születési név: anyja születési családi és utóneve születési hely születési idő lakcím: Képviselő adatai: családi névutónév születési név anyja születési családi és utóneve születési hely: születési idő: lakcím: nincs

Csak személyesen

nem


intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre

Az ügyfél által

A kormányablakban azonnal intézhető ügy

Teljes tulajdoni lap másolat Budapest XIV.

63

vonatkozó információk

közlendő adatok Az ügyfél által csatolandó dokumentumok

Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok) Az eljárás költségei

ker. Rezeda utca 13. sz. alatti ingatlanról Az igényelt másolatok száma: 1 darab Az ügyfél által K.B. nevére szóló meghatalmazás, amely tartalmazza, hogy K.B. jogosult a nevében a Budapest XIV. ker. Rezeda u. 13. sz. alatti ingatlan tulajdoni lapjának kikérésére. nem releváns

A KAB munkatársa a TAKARNET-ről a megjelölt tulajdoni lapot lekérheti -

A hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díja 6.250 Ft.


Azonnal


Tulajdoni lap másolatának kiadása.


515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 37. pont: Papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti kérelem, 1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról 28.§ (1) bekezdés az igazgatási szolgáltatási díj mértéke; 1997. évi CXLI törvény az ingatlan – nyilvántartásról 68.§ (3) bekezdés: kormányablak hiteles tulajdoni lap másolatot is kiállíthat 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlannyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól:

64



Ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott hiteles térképmásolat iránti kérelem


Kizáró okok?

Építkezés, otthonteremtés C.D. Ráckeve Duna utca 13/B szám alatti lakos ( Hrsz: Ráckeve 5093) telkét közművesíteni szeretnék, amit csak a vízvezetéknek, illetve a csatornának az A.B. tulajdonában levő telken való átvezetésével tudja megoldani. Megállapodtak abban, hogy A.B. a tulajdonában levő Ráckeve, Duna utca 13/A ( Hrsz: Ráckeve 5092) szám alatt található telken C.D. részére vízvezetéki szolgalmi jogot enged. Az erről szóló megállapodáshoz szükségük van a Ráckeve Duna utca 13/A (Hrsz: 5092) és a Ráckeve Duna utca 13/B (Hrsz: 5093) szám alatti ingatlanok ingatlan-nyilvántartási térképre, ezért közös kérelemmel fordulnak a kormányablakhoz annak érdekében, hogy részükre az érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartási térképét a kormányablak által biztosított szolgáltatás keretében megkaphassák. Jogosult adatai: családi név: utónév: születésinév anyja születési családi és utóneve születési hely születési idő lakcím: Képviselő adatai: családi névutónév születési név anyja születési családi és utóneve születési hely: születési idő: lakcím: nincs

Csak személyesen

nem

Az ügyfél eljárásra való jogosultságá nak megállapítás a Az ügyfélre vonatkozó adatok

intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre Az ügyfél által vonatkozó közlendő adatok információk


A kormányablakban azonnal intézhető ügy

Ingatlan-nyilvántartási térkép ( helyszínrajz) a Ráckeve Duna utca 13/A ( Hrsz: Ráckeve 5092) szám alatti, valamint a Ráckeve Duna utca 13/B (Hrsz: 5093) szám alatti ingatlanokról

......../......... iktatószám az adatszolgáltató szervezet megnevezése Alulírott

kérem,

hogy

a(z)

65

.................................................................... ................. település .................................... hrsz.-ú földrészletről a következő földmérési adatokat, hitelesítve vagy hitelesítés nélkül* kiszolgáltatni szíveskedjenek. Az adatok igénylése*: – hatósági célra, – földmérési célra: = változási vázrajz készítéséhez = kitűzéshez = digitalizáláshoz = egyéb földmérési célra, és pedig .....– egyéb célra, és pedig ............. célra történik. A megbízó neve és címe: Az igényelt adatok: Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentu mok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok) Az eljárás költségei

Nincs.


azonnal

Az ügyintézés eredménye (Az eset elbírálását segítő kérdések) Jogszabályi háttér

A KAB munkatársa a TAKARNET-ről a megjelölt helyszínrajzot lekérheti. Az ügyfél megkapja az általa kért helyszínrajzot.

A KAB munkatársa a TAKARNET-ről a megjelölt helyszínrajzot lekérheti nem releváns

A helyszínrajz igazgatási szolgáltatási díja 3.000 Ft./ helyszínrajz

515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 38. pont: Ingatlannyilvántartási térképi adatbázisból kiadott hiteles térképmásolat iránti kérelem 63/1999. (VII. 21.) FVM–HM–PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlannyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól

66

22. Egyedi eset: Lakcímváltozás bejelentése Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása


Lakcímváltozás bejelentése

Élethelyzet

Építkezés, otthonteremtés


Hajdú Piroska Debrecenben kapott állást, ezért úgy dönt, hogy kiskorú gyermekével Derecskéről a városközpontba költözik egy bérelt lakásba. A költözést követően az édesanya saját és kiskorú gyermeke lakóhelyváltozását szeretne bejelenteni. Munkája miatt személyesen nem tud megjelenni a hivatali időben, mivel 8 és 18 óra között dolgozik és az új munkahelyen nem szeretne szabadnapot kivenni. Közeli barátját kérte meg, hogy intézze el helyette a lakcímváltozás bejelentését. Barátnője részére átadta saját és gyermeke személyazonosító okmányát és lakcímkártyáját, valamint egy kézzel írt meghatalmazást. A debreceni járási hivatalnál a barátnő kitöltötte Hajdú Piroska és a gyermek nevére a bejelentőlapokat, de legnagyobb meglepetésére mégsem sikerül elintéznie az ügyet. Az ügyintéző továbbá azt is jelezte, hogy az adatok ellenőrzése során megállapította, hogy a bejelenteni kívánt lakcím nem szerepel a városi címnyilvántartásában.



Kizáró okok?


Magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár saját és kiskorú gyermeke nevében meghatalmazott útján kíván eljárni a lakcímbejelentés során. Kiskorú lakóhelyváltozás bejelentését csak a törvényes képviselő jogosult bejelenteni, más tehát nem járhat el a nevében. Lakóhelyváltozás bejelentés meghatalmazott útján - a kiskorúak kivételével - teljesíthető. Kormányablak. Azonnal intézhető ügy.

67

−





Természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, előző lakcím, új lakcím, bejelentés időpontja. − Ezen kívül esetünkben , mivel bérelt ingatlanról van szó a szállásadó neve, szállásadói minősége, lakcíme vagy székhelye és hozzájárulása. − Személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmány (személyazonosító igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy kártyaformátumú vezetői engedély) − A lakcím valódiságát hitelt érdemlően igazoló irat. Mivel magántulajdonról van szó adásvételi szerződés vagy tulajdoni lap. − Kitöltött lakcímbejelentő lap, melyet ebben az esetben - ,mivel bérelt ingatlan - a szállásadónak és a bejelentésre kötelezettnek saját kezűleg alá kell írnia. − Korábbi lakcímigazolvány, amennyiben rendelkezik vele. − Mivel meghatalmazott jár el, a fentieken kívül a meghatalmazott személyi okmányai (személyi igazolvány, lakcímigazolvány), meghatalmazás az ügyintézésre vonatkozóan, valamint a kérelmező által kitöltött és saját kezűleg aláírt kérelem. A járási hivatal a szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan -nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi. Nincs. A Magyarország területén élő, a nyilvántartási törvény hatálya alá tartozó polgár köteles a beköltözés vagy kiköltözés után 3 munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Illetékmentes a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, illetve – 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a kérelemre feltüntethető adatok változása miatt kerül sor.

68



Teljesíthető –e az ügyfél kérése? Eljárhat –e ebben az esetben a meghatalmazott? Miért?

Mi a teendő ,ha a bejelenteni kívánt cím nem szerepel a címnyilvántartásban?

Hogyan tudja megoldani Hajdú Piroska a személyes megjelenést? Jogszabályi háttér

Jogszabály szerint a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 21 nap, viszont a gyakorlatban amennyiben lehetőség van rá és az eljárási feltételek teljesülnek, a lakcímigazolvány azonnal átvehető az eljáró hatóságnál. A lakóhelyváltozás bejelentése ebben az esetben nem teljesíthető, ugyanis a kiskorú lakóhelyváltozás bejelentését csak a törvényes képviselő (szülő) jogosult bejelenteni. A bejelentőlapot saját kezűleg kell aláírnia a bejelentkező személynek, kiskorú esetében értelemszerűen a törvényes képviselőnek. Ha a bejelenteni kívánt lakcím nem szerepel a címnyilvántartásban, akkor rögzíthető, ha a polgár a lakcím valódiságát hitelt érdemlően igazolja, például tulajdoni lap, adásvételi szerződés alapján. Az ügyintéző javasolhatja, hogy a szülő keresse fel bármely Kormányablakot az ügyben, melyek 8-20 óráig biztosítanak ügyfélfogadást. − 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, − a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

69

23. Egyedi eset: Építési engedély kiadása



Építési engedély kérelem


Építkezés, otthonteremtés Balogh Béla budapesti lakos Csopak, Rezeda utca 66. szám alatt beépítetlen lakótelket vásárolt abból a célból, hogy azon családi házat építsen. Az építkezéshez meg kívánja szerezni az építési engedélyt. A telek NATURA 2000 területként van nyilvántartva. A szükséges dokumentumok rendelkezésére állnak, ezért megkeresi a lakóhelyéhez legközelebb eső kormányablakot hogy építési engedély kiadása iránti kérelmét hivatalosan is be tudja adni. Balogh Béla Budapest XXIV. kerület Költő utca 46.

Az ügyfélre vonatkozó adatok Kizáró okok?

nincs

Csak személyesen

nem



Tájékoztatás kiadása iránti



A KAB az építési engedély kérelmet továbbítás céljából befogadhatja . Csopak a balatonfüredi járáshoz tartozik, így az építési engedély kiadása a Balatonfüredi önkormányzat jegyzőjének a hatáskörébe tartozik. Az ügyfél adatai, az érintett ingatlan megnevezése és az elvégzendő építési munkák megnevezése. Kérelem és mellékletei.


Alulírott, Balogh Béla Budapest XXIV. kerület Költő utca 46. szám alatti lakos építésügyi hatósági engedélyt kérek az 1. pontban megnevezett ingatlanon az 4. pontban megjelölt építési munkák elvégzésére.

1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: Csopak Rezeda utca 66. Hrsz: 546 2. Az építtető (kérelmező) neve, címe:

70

Balogh Béla Budapest XXIV. kerület Költő utca 46. 3. A kérelmezett engedélyezési eljárás fajtája ÉPÍTÉSI engedélyezési eljárás 4. Az építési engedély iránti kérelem tárgya és annak rövid leírása: A Csopak Rezeda utca 66. Hrsz: 546 1220 m2 térmértékű beépítetlen építési telken 45 m2 alapterületű kettő lakószobából, konyhából, fürdőszobából, előszobából és tároló helyiségből álló üdülőépület létesítése. A fenti építmények, építményrészekre vonatkozóan a tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való eltérés engedélyezésére nem volt szükség. 5. A kérelem tárgyával korábban keletkezett hatósági döntések megnevezése, iktatószáma és kelte: 6. Jelen kérelemhez csatolt mellékletek: ─

építési jogosultság igazolása,

─ építészeti-műszaki dokumentáció a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletben foglaltak szerint ─ Nyilatkozat, hogy az építészetiműszaki dokumentáció összhangban van Csopak község önkormányzata Képviselő Testületének 16/2003. (XI.01.) ÖKT számú rendeletével a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről ; ─

az eljárási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása

─

a szakhatóság megkereséséhez szükséges 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre:

71

I. A természetés tájvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentumok 2.

Épület építési, bontási és fennmaradási engedélyezési eljárása esetén 2.1. Természetvédelmi oltalom alatt álló ingatlanok esetén: 2.1.1. az érintett és a szomszédos telkek beépítési jellemzőinek bemutatása (tervrajzzal vagy vázrajzzal, fotókkal dokumentálva), 2.1.2. beépítésre szánt területen az utcakép, homlokzat, épületmagasság, telekbeépítés jellemzőinek összevetése az engedélyezendő építési tevékenységgel, 2.1.3. a telek tényleges beépítési mértéke a tervezett út- és térburkolatokkal, kerti építményekkel együtt a beépítés után (a természetes, termett talajjal borított ingatlanrész méretének feltüntetésével), 2.1.4. az építési tevékenység látványhatása a tájra, (adottságoktól függően) legfeljebb 4 km sugarú távolságig, 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt (jellemző adatokkal, fotókkal), amelyek befolyásolják, vagy hatást gyakorolhatnak az építményre, 2.1.5. a tájba illesztés megoldása látványterven ábrázolva, 2.1.6. az építési tevékenységgel érintett, valamint a szomszédos területre vonatkozó természetvédelmi oltalom megjelölése, 2.1.7. a területen előforduló természeti értékek, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó fajok, élőhelyek felsorolása, 2.1.8. a természeti állapot (felszíni borítottság, növényzet, vízviszonyok, domborzat) változásának módja és várható mértéke. 2.2. Természetvédelmi oltalom alatt nem álló külterületi ingatlan esetében csak a 2.1.1-2.1.5. pontban foglalt dokumentáció szükséges.

72

IV. A műszaki biztonsági szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció 1. Az építési engedélyezési eljárás esetén 1.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció gépészeti tervfejezet, mely tartalmazza a telepíteni kívánt technológia rövid leírását, a telepíteni kívánt berendezések rövid leírását (műszaki adatok, fizikai jellemzők), a műszaki biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések rövid leírását és a tervező nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy nincs a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozó egyéb berendezés. 1.2. Villamos tervfejezet, mely tartalmazza a tervezett összes villamos berendezés teljesítményét és névleges villamos feszültségszintjét, a villamos berendezések tervezésénél figyelembe vett, vonatkozó jogszabályokat és szabványokat. 2. A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás esetén 2.1. Az építmény, létesítmény, villamos berendezés helyének meghatározása [cím, helyrajzi szám, egyéb azonosító (üzem, csarnok, stb.)]. 2.2. A beépített összes villamos berendezés teljesítménye [kVA] és a névleges villamos feszültségszint [V]. 2.3. A közcélú villamos hálózat és a villamos felhasználói berendezés csatlakozási pontja. 2.4. A villámvédelmi és érintésvédelmi dokumentáció másolata. 2.5. A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések alengedélyeinek száma. 2.6. Nyilatkozat az építtetőtől a nem megvalósított berendezésekről (más berendezések beépítéséről). 3. VI. A tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció 1.

Az építési, a fennmaradási és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás esetén A tűzvédelmi dokumentáció tartalma

73



1.1. Műszaki leírás, ami tartalmazza: 1.1.1. az építmény tűzveszélyességi osztályba sorolására, az építmény, tűzszakaszok tűzállósági fokozatára, 1.1.2. a technológia tűzvédelmére, 1.1.3. az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire, 1.1.4. a tűzterhelés meghatározására, 1.1.5. a tűzszakaszolásra, a tűzterjedés gátlására, a tűztávolságra, 1.1.6. a hő és füst elleni védelem kialakítására, 1.1.7. a hasadó, hasadó-nyíló felületekre 1.1.8. a tűzoltósági beavatkozási feltételekre, 1.1.9. a kiürítésre, mentésre, 1.1.10. az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülésére, 1.1.11. a beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítására, 1.1.12. a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat. 1.2. Rajzi munkarészek a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató 1.2.1. helyszínrajz, 1.2.2. alaprajz, 1.2.3. homlokzati rajz, 1.2.4. metszetrajz. 1.3. Melléklet: 1.3.1. Az oltóvízellátás biztosítására vonatkozó közműszolgáltatói nyilatkozat. -

(1) Az építésügyi hatósági engedély, az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet

74

biztosít. (2) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei, b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít. (3) Az elektronikus tárhely igényléséhez – a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve – az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval – külön bírálat és döntés nélkül – automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja, továbbá az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság, szakhatóság és az arra felruházott személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. (5) Az építtető vagy meghatalmazottja az előzetes szakhatósági állásfoglalás, a tervtanácsi vagy településképi vélemény megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, melyekhez a szakhatóságnak, a tervtanács elnökének, a települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének hozzáférést biztosít. A polgármester vagy

75




főpolgármester a településképi véleményét, a szakhatóság az állásfoglalását a véleményezett és elektronikusan záradékolt dokumentációval együtt ugyanezen tárhelyre tölti fel. (6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére. (7) Az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészeti-műszaki tervtanács véleménye, valamint a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesterének vagy a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat polgármestere) településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg. A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell. Az ügyfél által benyújtott dokumentumok az ETDR-be feltöltésre kerülnek, az eljárásra a Balatonfüred Önkormányzat jegyzője az illetékes, további kapcsolattartásért a jegyző felel. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY mellékletének XV. pontja értelmében 1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték a) új – más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó – egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint. A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A

76

benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell. Az ügyfél által benyújtott dokumentumok az ETDR-be feltöltésre kerülnek, az eljárásra a Balatonfüred Önkormányzat jegyzője az illetékes, további kapcsolattartásért a jegyző felel. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról

Az ügyintézés eredménye (Az eset elbírálását segítő kérdések)


24. Egyedi eset: használatba vételi engedély kiadása iránti kérelem Tájékoztatás Az ügy azonosítása


használatba vételi engedély kiadása iránti kérelem

Élethelyzet

Balogh Béla budapesti lakos Csopakon nyaralót épített és kéri a használatba vételi engedély kiadását Balogh Béla budapesti lakos Csopak, Rezeda utca 66. szám alatt beépítetlen lakótelket vásárolt abból a célból, hogy azon családi házat építsen. Az építkezés befejeződött. Az építkezés során a korábban kiadott építési engedélyt módosították, amelynek keretében a nyaraló tetőtere is beépítésre került. A természetvédelmi hatóság az építési engedély kiadásakor a terület NATURA 2000 besorolására figyelemmel az építési tevékenységet is érintő követelmények betartását írta elő. A szükséges dokumentumok rendelkezésére állnak, ezért megkeresi a lakóhelyéhez legközelebb eső kormányablakot, hogy használatba vételi engedély kiadása iránti kérelmét hivatalosan is be tudja adni. Balogh Béla Budapest XXIV. kerület Költő utca 46.



Eljáró

hatóság


nincs

Csak személyesen

nem

intézhető-e az ügy? megnevezése (KAB

A

KAB

az

építési

engedély

kérelmet

77

hatásköre, azonnal illetékes hatóság)


intézhető


–e,

továbbítás céljából befogadhatja . Csopak a balatonfüredi járáshoz tartozik, így a használatba vételi engedély kiadása a Balatonfüredi önkormányzat jegyzőjének a hatáskörébe tartozik. Az ügyfél adatai, az érintett ingatlan megnevezése és az elvégzendő építési munkák megnevezése.

K

É

R

E

L

E

M

:

Alulírott, Balogh Béla Budapest XXIV. kerület Költő utca 46. szám alatti lakos használatbavételi engedélyt kérek az 1. pontban megnevezett ingatlanon Budapest, 2014. .......... nap

év

....................

hó

aláír ás 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: Csopak Rezeda utca 66. Hrsz: 546


2. Az építtető (kérelmező) neve, címe: Balogh Béla Budapest XXIV. kerület Költő utca 46. 3. A kérelmezett fajtája:

engedélyezési

eljárás

használatbavételi engedélyezési eljárás 4. A használatbavételi i engedély iránti kérelem tárgya és annak rövid leírása: A Csopak Rezeda utca 66. Hrsz: 546 1220 m2 térmértékű beépítetlen építési telken 45 m2 alapterületű kettő lakószobából, konyhából, fürdőszobából, előszobából és tároló helyiségből álló üdülőépület létesítése. Az ingatlanra az építési engedélyt Balatonfüred önkormányzat jegyzője 2014. ………..-án kelt …………….számú határozatával kiadta. Az üdülőépület tetőtere beépítésre került, Az építési engedély módosításra került. A módosított

78

építési engedély kelte: 2014. …………… száma: …………………………. ÉTDR azonosító száma:………………….. 5. Jelen kérelemhez csatolt mellékletek: a) papír alapon vezetett építési napló esetében aa) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapja ab) statisztikai adatlap a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerint valamint b) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumo k




-

A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDRbe. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell. Az ügyfél által benyújtott dokumentumok az ETDR-be feltöltésre kerülnek, az eljárásra a Balatonfüred Önkormányzat jegyzője az illetékes, további kapcsolattartásért a jegyző felel. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY mellékletének XV. pontja értelmében a 9. pont alapján a használatbavételi eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték a) új – más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó – egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint.

Az ügyintézés határideje Az ügyintézés eredménye (Az eset elbírálását segítő kérdések)

A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A

79

benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell. - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY - 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról - 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról - 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról


IX.

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

25. Egyedi eset: Lakásfenntartási támogatás; Adósságkezelési szolgáltatás Továbbítandó Az ügy azonosítása


Lakásfenntartási támogatás Adósságkezelési szolgáltatás

Élethelyzet

Szociális rászorultság


Kertész József felkeresi a Kormányablakot és elmondja, hogy kikapcsolták a villanyt a lakásában, fűteni sem tud, mert tartozik a gázszolgáltatónak, hiteltartozása is van, és nagyon kevés a jövedelmük. Feleségével együtt élnek egy 35 m2 kis lakásban, ő rokkantsági ellátást kap 32.500 Ft-ot, a felesége pedig nemrég munkanélküli lett, így most járadékot kap még 1 hónapig. Hová forduljon segítségért, mert nem tudják fizetni a számlákat?



Magyar állampolgár, cselekvőképes, minden személyazonosításra alkalmas irattal rendelkezik.

80

Saját és felesége jövedelmi adatairól is hozott igazolásokat (a nyugdíjfolyósítási igazgatóságtól a rokkantsági ellátásra, a munkaügyi kirendeltségtől az álláskeresési járadékra), illetve nála vannak a közüzemi számlák is.

Kizáró okok?

Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre Az ügyfél által közlendő vonatkozó adatok információk Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)


A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Személyesen intézhető (vagy meghatalmazással), a kérelem papíralapon kitöltve, aláírva adható be, elektronikus ügyintézésre nincs mód. KAB hatásköre a kérelem továbbítása. Eljáró hatóság: települési önkormányzat jegyzője Személyi adatok, a lakásra és a család jövedelmére vonatkozó adatok, közüzemi díjak fizetési adatai. Igazolások a jövedelemről (ha van munkahely, munkáltatói igazolás), közüzemi költségekről (számlák) – másolatban. Lakcímnyilvántartásból ellenőrizhető az ügyfél lakcíme. Nincs. A települési önkormányzat szociális intézményeitől, elsődlegesen a családsegítő szolgálattól kérhető segítség, ahol adósságkezelési tanácsadásban is részesülhet az ügyfél, de más jellegű segítséget is tudnak biztosítani, pl. levélírás a közüzemi szolgáltatónak részletfizetési kedvezményről, vagy a hiteltartozás részletekben való kiegyenlítésével kapcsolatban. A rehabilitációs szakigazgatási szervtől kérhet állásajánlatot, elhelyezkedési lehetőséget az egészségi állapotának megfelelő munkakörben a rokkantsági ellátásban részesülő ügyfél, kérheti az együttműködési nyilvántartásba vételét. Az eljárás költség,- és illetékmentes. Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

81


Hol kérelmezheti az ügyfél az elmaradt számlák kiegyenlítéséhez a támogatást?

Az ügyintéző megkérdezheti, hogy van-e ismerete az ügyfélnek az előrefizetős fogyasztásmérőről?


Az ügyintéző tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az önkormányzat jegyzőjénél kérelmezhet az elmaradt számlák kiegyenlítéséhez támogatást, ha az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. Adósságkezelési szolgáltatásra lehet jogosult, amely adósságkezelési tanácsadást (családsegítő központban szociális segítőkkel való együttműködésben) és adósságcsökkentő támogatást jelent. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő ügyfél a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra is jogosulttá válik. Akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gázvagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 56. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelem A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 38. és 55. §.

26. Egyedi eset: Időskorúak járadéka Továbbítandó Az ügy azonosítása


Időskorúak járadéka


Szociális rászorultság Kiss Józsefné felkeresi a Kormányablakot és elmondja a következőket: „Nemrég halt meg a fiam, akivel egy lakásban éltünk. Ő tartott el engem, mert nekem nincs semmilyen jövedelmem, mindig is a háztartási munkát csináltam. Falun éltünk sokáig,

82



Kizáró okok?



Az ügyintézésre vonatkozó információk Az ügyfél által közlendő

és ott neveltem az állatokat, meg a kertbe termeltem meg mindent, nem jártam dolgozni, csak napszámba. Most egyedül maradtam, elmúltam 65 éves, nem tudom, miből fogok megélni. Valamilyen segélyt szeretnék kérni, de nem tudom, hogy mit kell tenni, mire van szükség ahhoz? Menjek el a nyugdíjhoz?” Magyar állampolgár, cselekvőképes, személyi okmánya alapján a 65. életévet betöltötte, állandó lakcíme szerint miskolci lakos, egyedülálló. Nyilatkozata szerint cselekvőképes, gondnokság alatt nem áll, de írástudatlan, így kéri, hogy a kérelmet töltse ki a kormányablak ügyintézője. Ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötte még be az ügyfél. Igen, személyesen, papíralapon beadott, kitöltött, aláírt kérelem szükséges. Amennyiben az ügyfél írástudatlan, arról jegyzőkönyvet kell felvenni, és egy másik kormányablakos ügyintézővel is aláíratni. KAB hatásköre – továbbítás az illetékes hatósághoz. Az időskorúak járadéka iránti kérelmet a járási hivatalnak kell megküldeni, megállapításáról a járási hivatal dönt. Személyi adatok, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az ügyfél a nyugdíjkorhatárt betöltötte, lakcím adatok az illetékesség megállapítására.

adatok

A kérelemben nyilatkozat az „egyedülálló” családi állapotról, és a jövedelemről (vagy jövedelemnélküliségről).

Az ügyfél által csatolandó

A személyi okmányok másolata.

dokumentumok



Az eljáró hatóság a Nyugdíjigazgatóság nyilvántartásából belföldi jogsegély keretében megkérheti, hogy nyugdíjjogosultságot szerzett-e. A jövedelmi adatokra vonatkozó nyilatkozatot az adóhatóság illetékes igazgatóságánál leellenőriztetheti. Nincs elektronikus ügyintézés.

83


Az ügyfél részére a kérelem minden egyes pontját érthetően fel kell olvasni, a válaszokat meg kell beszélni – visszakérdezve, hogy érthetők-e számára a leírtak. Az írástudatlanság miatt a kérelmet az ügyintéző tölti ki. El kell magyarázni az ügyfélnek, hogy a járási hivatalhoz kerül átküldésre a kérelme, onnan fog határozatot (döntést) kapni az időskorúak járadékának megállapítására vonatkozóan, és onnan kerül folyósításra is az összeg. Nem kell elmennie a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, mert nyugdíjra nem jogosult.


Az eljárás költség,- és illetékmentes.


A jogosultság megállapítására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, így az ügyintézés határideje: a kérelem eljáró hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 21 napon belüli. Az időskorúak járadékának összege függ attól, hogy az ügyfél egyedülálló-e (vagy házastársával/élettársával él együtt), illetve hogy van-e rendszeres jövedelme, és a havi jövedelme mennyi, vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel. Ezért ezekre a tényekre kell rákérdezni a kérelem kitöltése során. Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 137. Időskorúak járadéka megállapítása iránti kérelem A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 32/B. §.



(Az eset elbírálását segítő kérdések)

84

27. Egyedi eset: Megváltozott munkaképességű személyek ellátása Továbbítandó Az ügy azonosítása


Megváltozott munkaképességű személyek ellátása


Szociális rászorultság Káposztás Péter felkeresi az egyik Pest megyei Kormányablakot és elmondja a következőket: „Két évig betegállományban voltam, több műtétet végeztek el rajtam, de nem javult az állapotom. Közben elveszítettem a munkámat is, nem tudok miből megélni. Hallottam, arról, hogy itt is lehet intézni a „leszázalékolást”, csak nem tudom, mi kell hozzá. A házi orvos már kitöltött egy papírt, beleírta az összes betegségemet, azt elhoztam, meg a kórházi zárójelentéseket. Segítene, kérem?”


adatok

Magyar állampolgár, Pest megye egyik településén állandó lakcímmel rendelkezik, cselekvőképes.

Kizáró okok?

Nincs

Az ügyfélre vonatkozó





Van –e lehetőség

Személyesen intézhető (vagy meghatalmazással), a kérelem adatlap papíralapon kitöltve, aláírva adható be, elektronikus ügyintézésre nincs mód. KAB hatásköre a kérelem továbbítása. Eljáró hatóság: Pest megyei illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (a többi megyében a megyei rehabilitációs szakigazgatási szerv). Személyi okmányok, lakcím,- TAJ és adókártya, illetve ezeknek hitelesített másolatai Kérelem adatlaphoz Orvosi beutaló csatolása és Nyilatkozat (nyomtatvány kitöltése) arról, hogy az ügyfél hozzájárul az orvos-szakértői vizsgálathoz. Az eljáró hatóság, a rehabilitációs szakigazgatási szerv belföldi jogsegély keretében az egészségbiztosítási időszak igazolása érdekében megkeresi az adóhatóságot, a nyugdíjigazgatóságot, illetve az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet. Nincs lehetőség.

85

elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)



Mit érdemes a házi orvos által kiállított „Orvosi beutaló” mellett az ügyfélnek a vizsgálatra vinnie?

Rendelkezett –e az ügyfél az utóbbi 5, vagy 10, vagy 15 éven belül biztosítási jogviszonnyal?

Más hatóságokat nem szükséges bevonni, de a rehabilitációs szakigazgatási szerv beidézi az ügyfelet orvosi vizsgálatra (jelen esetben Budapestre), amelynek során orvosi, foglalkozási rehabilitációs szakértői és szociális szakértői vélemény is készül a megváltozott munkaképességről, az egészségi állapotról, a foglalkoztathatóságról. A szakértői vizsgálatra történő utazási költséget a házi orvos által kiállított bizonylaton igazolt megjelenést követően az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv megtéríti. Az eljárás költség,- és illetékmentes. A rehabilitációs szakigazgatási szerv részére 60 nap az ügyintézési határidő, amely a közbenső intézkedések (orvosi vizsgálat, belföldi jogsegély) esetén meghosszabbodhat. A megváltozott munkaképesség megállapítása a fogyatékosság, vagy egészségkárosodás alapján történik, amelyhez a házi orvos által kiállított „Orvosi beutaló” mellett célszerű az elmúlt időszak (1 év) szakorvosi, kórházi zárójelentéseinek dokumentumait a vizsgálatra elvinni. Ezt tudatosítani szükséges az ügyfelekben. Az orvosi vizsgálatra idézés, hónap, nap, óra, perc időpont meghatározásával történik, amelyen ha nem jelenik meg az ügyfél (és 8 napon belül nem terjeszt elő igazolási kérelmet) az eljárást meg kell szüntetni. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapításához (amely lehet rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás) a jogosultság másik feltétele (az egészségkárosodás mellett) a kérelem benyújtását megelőző 5, vagy 10, vagy 15 éven belül vizsgált biztosítási időszak megléte (3, 7, vagy 10 év). Erről a kérelem nyomtatványban is nyilatkozni kell, illetve a szakigazgatási szerv megkéri az adóhatóság igazolását a biztosítási időszakra, valamint a keresőtevékenység alatt szerzett jövedelemre vonatkozóan.

86


Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 48. Megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 2011. évi CXCI. törvény 2 §.-tól.

28. Egyedi eset: Ápolási díj Továbbítandó Az ügy azonosítása


Ápolási díj


Szociális rászorultság Szegedi Imréné felkeresi a Kormányablakot és elmondja, hogy 11 éves gyermeke súlyosan fogyatékos, állandó felügyeletre szorul. Eddig a nagymama látta el, de ő meghalt, így nincs, aki otthon ápolja. Ezért ő a munkahelyéről fizetés nélküli szabadságot vett ki. Szeretne ápolási díjat igényelni, hogy legyen valami jövedelme erre az időszakra is. Hozott magával orvosi papírokat, a házi orvos mindent kitöltött, mert már telefonon érdeklődött arról, hogy milyen iratokra van szükség. Az orvos azt írta be, hogy a gyermek „fokozott ápolást igényel”, így ezt az ápolási díjat szeretné megigényelni.


Az

ügyfélre

vonatkozó





Magyar állampolgár, nagykorú, közvetlen nagykátai lakos Nincs

cselekvőképes, hozzátartozó,

Nem, meghatalmazás alapján intézhető a kérelem beadása.

is

KAB hatásköre – továbbítás az illetékes hatósághoz Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg. Személyi adatok másolata.

adatok Az ügyfél által csatolandó dokumentumok

Az ügyfél az ápolási díjat igénylő (ápoló), de az ápolt személyéről is szükséges az adatok megkérése (másolatban személyi adatok), illetve a súlyos fogyatékosságot megállapító

87





Tájékoztatás: Keresőtevékenység folytatható –e?

Tájékoztatás: Az ápolási díj folyósításának időtartama minek számít?


okirat (ha fogyatékossági támogatásban részesül a MÁK határozata), illetve a fokozott ápolást igénylő orvosi dokumentációk csatolása. A járási hivatal a fokozott ápolás feltételeinek fennállásáról a módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. Így felkéri a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot a szakértő kijelölésére. A kijelölt szakértő személyes látogatást tesz az ápolt otthonában. Nincs elektronikus ügyintézés. A súlyosan fogyatékos gyermek akkor tekinthető fokozott ápolást igénylőnek, ha mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül közlekedni (ebből legalább három feltétel egyidejűleg fennáll). Az eljárás költség,- és illetékmentes. Az ápolási díj megállapítására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, így az ügyintézés határideje: a kérelem eljáró hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 21 napon belüli. Ezt hosszabbítja meg közbenső intézkedés: a szakértői kirendelésről a megkeresés, a szakértői vélemény elkészítése (30 nap). Az ügyintéző tájékoztatást adhat arról, hogy a jogszabály szerint az ápolási díj mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, napi 4 órát meg nem haladóan, de az otthoni munkavégzés is megengedett. Az ügyintéző tájékoztatást nyújthat, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 3. sz. melléklet 138. Alanyi ápolási díj megállapítása iránti kérelem A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 40.§.

88

X. HÁZASSÁG

29. Egyedi eset: Házassági szándék bejelentése és házasságkötés Tájékoztatás Az ügy azonosítása


Az ügyfél eljárásra való jogosultságának megállapítása Az ügyfélre vonatkozó adatok

Fenn áll –e kizáró ok? Csak személyesen intézhető-e az ügy ? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk Az ügyfél által közlendő adatok

Házassági szándék bejelentése és házasságkötés Házasság Nőtlen László és Hajadon Éva magyar állampolgárok előzetes tájékoztatás kérése céljából 2014. július 15-én megjelentek a településükön lévő kormányablaknál. Közölték, hogy egymással 2014. augusztus 25-én, hivatali munkaidőben házasságot kívánnak kötni Budapest XII. kerületben, a házasságkötő teremben. Nőtlen László a házasság megkötése után is a Nőtlen László nevet, míg Hajadon Éva az N. Hajadon Éva házassági nevet kívánja viselni. Hajadon Éva 1990. december 11-én született Debrecenben. Nőtlen László születési ideje 1989. február 2., születési helye Miskolc. Egymással unokatestvéri kapcsolatban állnak (édesapáik testvérek). A népesség-nyilvántartásban tárolt adatok ellenőrzése után megállapítható, hogy Nőtlen László nőtlen, Hajadon Éva pedig hajadon családi állapotú. A házasulók cselekvőképességét bíróság sem részlegesen, sem teljesen nem korlátozta. nem Igen, a házasulóknak a házassági szándékot személyesen és együttesen kell bejelenteni. A kormányablakok az ügyben tájékoztatást adnak az ügyfelek részére. Házasságkötés időpontja (óra-perc pontossággal) A házasulók születési családi és utóneve, házassági neve, születési helye, személyi azonosítója, családi állapota, lakóhelye, apa/anya születési

89

Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok) Az eljárás költségei

családi és utóneve, állampolgársága, születendő gyermek neve. Személyazonosság igazolására szolgáló okmány, születési anyakönyvi kivonat, személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, családi állapot igazolás, szükség esetén felmentések, engedélyek. anyakönyvi kivonatok

nincs Amennyiben az egyik vagy mindkét házasuló külföldi, az anyakönyvvezető az iratokat hivatalból felterjeszti a kormányhivatal részére. költségmentes


A szándékbejelentést követő egy éven belül kell megkötni a házasságot.

Az ügyintézés kimenetele

Elérték-e a házasságkötéshez szükséges korhatárt?

Mindkét házasuló nagykorú, házasságot köthetnek.

Fennáll-e közöttük olyan rokoni kapcsolat, amely nem teszi lehetővé kettőjük házasságkötését?

Rokoni kapcsolat alapján nem áll fenn házassági akadály, mert az unokatestvérek házasságát nem nyilvánítja érvénytelenségi oknak a törvény.

Amennyiben nem áll fenn házassági akadály, a tervezett dátum és helyszín lehetséges-e?

A házassági szándékot az ország bármely anyakönyvvezetőjénél be lehet jelenteni. A bejelentés azonban kötelező illetékességet is kijelöl, ahol a szándékot bejelentett, annál az anyakönyvvezetőnél lehet házasságot kötni. A férj viselheti házassági névként a születési nevét, a feleségnek azonban másik nevet kell választani, mivel megkülönböztető betűjeles házassági névviselési forma nincs. A házasság megköthető, de a házasság megkötéséig nyilatkozniuk kell a házassági névről. Ha nem nyilatkoznak, akkor a házasságkötést közvetlenül megelőző nevük fogják a házasságkötés után viselni.

Viselhetik-e a házassági nevet?

kért

A házasságkötés törvényes akadályainak előzetes vizsgálata után Ön mit javasolna a házasságot kötni szándékozó párnak? Jogszabályi háttér

így

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

90

30. Egyedi eset: Házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésének engedélyezése iránti kérelem



Házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésének engedélyezése iránti kérelem


Házasság Nőtlen László és Hajadon Éva magyar állampolgárok előzetes tájékoztatás kérése céljából 2014. július 15-én megjelentek a településükön lévő kormányablaknál. Közölték, hogy egymással 2014. augusztus 23-án házasságot kívánnak kötni a szentendrei kikötőben található egyik hajón. Az egybehangzó akaratnyilatkozatot Budapest felé tartva szeretnék kimondani. Amennyiben az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a hajózást, a házasságkötésre Szentendrén a kikötőhöz közeli étteremben kerül sor.


Hajadon Éva 1990. december 11-én született Debrecenben. Nőtlen László születési ideje 1989. február 2., születési helye Miskolc. Egymással unokatestvéri kapcsolatban állnak (édesapáik testvérek). Az ügyfélre vonatkozó adatok

Fenn áll –e kizáró ok?

A népesség-nyilvántartásban tárolt adatok ellenőrzése után megállapítható, hogy Nőtlen László nőtlen, Hajadon Éva pedig hajadon családi állapotú. Bíróság egyik házasuló cselekvőképességét sem korlátozta sem részlegesen, sem teljesen. A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják, b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre

91

alkalmas helyiséget jelölnek meg.

Csak személyesen intézhető-e az ügy ? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre Az ügyfél által közlendő vonatkozó adatok információk Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok) Az eljárás költségei


Engedélyezhető-e a hajón történő házasságkötés? Megköthető-e mozgó hajón a házasság?

Amennyiben nem engedélyezi a jegyző a külső helyszínen történő házasságkötést, lehetőség van-e jogorvoslati kérelmet előterjeszteni? Jelen esetben mit javasolna a párnak?

Igen, a házasulóknak a házassági szándékot személyesen és együttesen kell bejelenteni. A kormányablakok az ügyben tájékoztatást adnak az ügyfelek részére. Házasságkötés időpontja (óra-perc pontossággal) és pontos helyszíne. A házasulók kérelme a külső helyszínen történő házasságkötésre, a külső helyszín megfelelőségének igazolása. anyakönyvi kivonatok

nincs A kérelemről a tervezett házasságkötés helye szerinti illetékes jegyző dönt. A házasságkötési eljárás illetékmentes, de a házasságkötő teremért, a külső helyszínért, a munkaidőn túli közreműködésért önkormányzati rendeletben megállapított mértékű díjat kell fizetni. A jegyző a kérelem benyújtását követő 8 napon belül dönt. Mivel kedvezőtlen időjárási körülmények esetére rendelkeznek másik helyszínnel, így engedélyezhető a külső helyszínen történő házasságkötés. A házasság megkötésére és anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek a szándékukat bejelentették. Minden anyakönyvvezető csak a saját illetékességi területén közreműködhet, így a hajónak a szertartás alatt a közreműködő anyakönyvvezető illetékességi területén kell maradni. A kérelem elutasítás esetében a jegyző döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelemről az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal (törzshivatal) dönt.

Házassági szándékukat bejelenthetik Szentendrén, a házasságkötés történhet a szentendrei kikötőben állomásozó

92

hajón, azonban a hajónak a kikötőben kell maradni, de legalábbis Szentendre közigazgatási határát nem hagyhatja el. 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről


31. Egyedi eset: Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és az erre vonatkozó szándék bejelentése Tájékoztatás Az ügy azonosítása





Fenn áll –e kizáró ok? Csak személyesen intézhető-e az ügy ? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság)

Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és az erre vonatkozó szándék bejelentése Házasság Nagy László és Kovács Lajos magyar állampolgárok előzetes tájékoztatás kérése céljából 2014. július 15-én megjelentek a településükön lévő kormányablaknál. Közölték, hogy egymással 2014. augusztus 25-én, hivatali munkaidőben bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni Noszvajon, a házasságkötő teremben. Nagy László a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után is a Nagy László nevet, míg Kovács Lajos az Nagy-Kovács Lajos házassági nevet kívánja viselni. Nagy László 1990. december 11-én született Debrecenben. Kovács Lajos születési ideje 1989. február 2., születési helye Miskolc. Egymással unokatestvéri kapcsolatban állnak (az édesanyák testvérek). A népesség-nyilvántartásban tárolt adatok ellenőrzése után megállapítható, hogy Nagy László és Kovács Lajos nőtlen családi állapotú, bíróság egyik fél cselekvőképességét sem korlátozta sem részlegesen, sem teljesen. nem Igen, a feleknek a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot személyesen és együttesen kell bejelenteni. A kormányablakok az ügyben tájékoztatást adnak az ügyfelek részére.

93


Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok) Az eljárás költségei Az ügyintézés határideje Az ügyintézés kimenetele

Elérték-e a élettársi létesítéséhez korhatárt?

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontja (óra-perc pontossággal) A felek születési családi és utóneve, házassági neve, születési helye, személyi azonosítója, családi állapota, lakóhelye, apa/anya születési családi és utóneve, állampolgársága, születendő gyermek neve. Személyazonosság igazolására szolgáló okmány, születési anyakönyvi kivonat, személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, családi állapot igazolás, szükség esetén felmentések, engedélyek. anyakönyvi kivonatok

nincs

Amennyiben a felek egyike vagy mindkét fél külföldi, az anyakönyvvezető az iratokat hivatalból felterjeszti a kormányhivatal részére. költségmentes A szándékbejelentést követő egy éven belül kell megkötni a házasságot.

bejegyzett kapcsolat szükséges

Mindkét fél nagykorú, így bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek.

Fennáll-e közöttük olyan rokoni kapcsolat, amely nem teszi lehetővé kettőjük a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését?

Rokoni kapcsolat alapján nem áll fenn létesítési akadály, mert az unokatestvérek bejegyzett élettársi kapcsolatát nem nyilvánítja érvénytelenségi oknak a törvény.

Amennyiben nem áll fenn akadály, a tervezett dátum és helyszín lehetséges-e?

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székelye szerinti képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni. Noszvaj nem járási székhely, így ott nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat. A bejegyzett élettársaknál nincs névviselési lehetőség. Szándékukat valamely járási székhely szerinti településen lehet bejelenteniük, egyekben a feltételek fennállnak.

Viselhetik-e a kért nevet? A bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes akadályainak előzetes vizsgálata után Ön mit javasolna a párnak?

94


XI.

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 2009. évi XIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról

NÉVVÁLTOZTATÁS

32. Egyedi eset: Házassági névviselési forma módosítása Tájékoztatás Az ügy azonosítása



Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Csak személyesen intézhető-e az ügy ? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk


Az ügyfél által csatolandó

Házassági névviselési forma módosítása Házasság Nős László és Férjes Éva magyar állampolgárok előzetes tájékoztatás kérése céljából 2014. július 15-én megjelentek a településükön lévő kormányablaknál. Közölték, hogy 2010. május 10-én kötöttek házasságot Bécsben. Nős László a házasság megkötése után is a Nős László nevet, míg Férjes Éva a Férjes-Nős Éva házassági nevet viseli. A férj a Nős-Férjes László nevet szeretné viselni. Férjes Éva 1990. december 11-én született Debrecenben. Nős László születési ideje 1989. február 2., születési helye Miskolc. A népességnyilvántartásban tárolt adatok ellenőrzése után megállapítható, hogy Nős László és Férjes Éva is házas családi állapotú. igen A kormányablakok az ügyben tájékoztatást adnak az ügyfelek részére, a döntést a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető hozza. A házasuló születési családi és utóneve, házassági neve, születési helye, ideje, személyi azonosságot igazoló okmány adatai, állampolgárságát igazoló okmány adatai, házasságkötés helye, ideje, házastársa házassági és születési neve, milyen névre kívánja módosítani. Személyazonosság igazolására szolgáló

95

dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Az eljárás költségei


anyakönyvi kivonatok

nincs A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem illetéke 5000 forint. A kérelem benyújtásától számított 30 nap.

Milyen házassági névviselési formák közül lehet választani?

Csak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben felsorolt házassági névviselési formák közül lehet választani.

Választhatnak-e az osztrák szabályok szerinti névviselési formát, tekintettel arra, hogy a házasságkötés Bécsben volt?

A névviselésre a személyes jog az irányadó. Főszabály szerint az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Mivel mindketten magyar állampolgárok, így kizárólag a magyar házassági névviselési formák közül választhatnak. A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét. Nincs lehetőség olyan forma választására, amikor a házasulók a családi neveket keresztben veszik fel. A Polgári Törvénykönyv szerinti házassági névviselési formákat választhatja a férj, figyelembe véve a kizáró okokat.

Viselheti-e a férj a választott házassági nevet?

A házassági névviselési forma módosításának előzetes vizsgálata után Ön mit javasolna a házasságot kötni szándékozó párnak? Jogszabályi háttér

okmány, születési, házassági anyakönyvi kivonat.

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

96

33. Egyedi eset: Személyazonosító igazolvány cseréje névváltozás miatt Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása



Okmányok cseréje névváltozás miatt : Személyazonosító igazolvány cseréje névváltozás miatt


Névváltozás Fekete Péter megjelent a XII. kerületben működő Kormányablaknál és kérelmezte, meglévő okmányainak (személyazonosító igazolvány, lakcímigazolvány, kártya formátumú vezetői engedély) névváltozás miatti cseréjét. Fekete Péter a házasságkötés után, felvette a felesége vezetéknevét, így a megváltozott neve Kőszegi Péter lett. Magyar állampolgár, 30 éves, Budapesten a XII. kerületben él, rendelkezik eljárási képességgel. -



Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre Az ügyfél által közlendő vonatkozó adatok információk Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre

3

Igen, az ügy névváltozással érintett ügyfél kérelmére indul. Intézhető: - bármely járási hivatalnál a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél is előterjeszthető a kérelem, ha - a személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott - a kérelmező 14 éven aluli A KAB hatásköre, azonnal intézhető3

-

a régi személyazonosító igazolvány, a lakcímigazolvány, az eljárási illeték megfizetésének igazolása

A házassági anyakönyvi kivonat

Nincs

515/2013. (XII. 30.) Korm. rend. 1. melléklet 2. pont

97


Amennyiben a viszonyai nem teszik lehetővé, hogy kifizesse az eljárási illetéket, kérhet költségmentességet, melyhez a jogszabályban meghatározott mellékletek csatolása szükséges.4 A költségmentességről a járási hivatal, írásban dönt. Ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, amennyiben a kérelmet benyújtó ügyfél nem rendelkezik más érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal (útlevél, kártya formátumú vezetői engedély). Az elkészült okmány átvehető a kérelmező választása szerint: - a járási hivatalban - postai úton A postai úton át nem vett okmányt (sikertelen kézbesítés) a kérelmező személyesen átveheti az értesítési cím szerint illetékes járási hivatalban.


Az állandó személyazonosító igazolványt - ha ideiglenes okmány kiadásár is sor kerül - csak a járási hivatalban lehet átvenni.5 Az elkészült okmányt átveheti a jogosult törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja. Az ideiglenes személyazonosító igazolványt az elkészült állandó okmány átvételekor le kell adni. Az elkészült okmányt átveheti a jogosult törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja. Az ideiglenes személyazonosító igazolványt az elkészült állandó okmány átvételekor le kell adni. A személyazonosító igazolvány adatváltozás miatti cseréje 1. 500 HUF6 Ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására azonnal sor kerül. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyintézési határideje 20 nap.7

4

180/2005. (IX. 9.) Korm. rend. 3. § 168/1999. (XI. 24.) Korm. rend. 25. § (1) – (2) bek. 6 1990. évi XCIII. törvény IX./II. pont 7 168/1999. (XI. 24.) Korm. rend. 14/A. § 5

98


Az ideiglenes igazolvány kiadása.


-

-

-

-

-

személyazonosító

1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról

99

XII. HALÁLESET, ÖRÖKLÉS

34. Egyedi eset: Temetkezéssel összefüggő szociális ellátás




Tájékoztatás Temetkezéssel összefüggő szociális ellátás Halálozás Szabó Józsefné felkeresi a Kormányablakot és elmondja, hogy a nyíregyházi kórházban vasárnap meghalt a férje, 85 éves volt. Azt mondták a kórházban, hogy a halálozást bejelentették, de az eltemettetést neki kell intézni, a halotti papírokat, az orvosi jelentést hétfőn kiadták. Mivel a férje kevés nyugdíjából éltek ketten, gyermekük nincs, neki pedig nincs jövedelme, így nem tudja miből kifizetni a temetést, azt sem tudja hová kell mennie. Mit csináljon most, ki tud neki segíteni?


Az ügyfélre vonatkozó adatok Kizáró okok? Csak személyesen


Magyar állampolgár, cselekvőképes, nagykorú, közvetlen hozzátartozó, családtag, Napkor településen állandó lakcímmel rendelkezik. Nincs Nem, meghatalmazás alapján is intézhető az ügy. KAB hatásköre – tájékoztatás nyújtása 1.A haláleset bejelentése - a haláleset helye szerinti illetékes önkormányzat Anyakönyvi Hivatala 2. Önkormányzati (temetési) segély intézése – a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál



A Kormányablakban tájékoztatási céllal érkező ügyféltől nem szükséges adatokat kérni, de az illetékes

100

hatóságnál szükséges az elhunyt személyi adatait, lakcímkártyáját, az orvos által kiállított halotti bizonyítványt, ha rendelkezésre áll, az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot bemutatni. Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)



A haláleset tényét és időpontját az orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. Amennyiben a kórház a bejelentés során valamilyen adatot nem közölt, vagy az hiányos, téves, az anyakönyvvezető az intézmény megkeresésével ezt pótolja. Nincs elektronikus ügyintézés. A halál beálltát követően az intézmény, vagy a hozzátartozó elsődleges feladata a haláleset helye szerinti illetékes önkormányzat Anyakönyvi Hivatalához történő bejelentés. Az eljárás költség,- és illetékmentes. Az anyakönyvvezető a halálesetet a bejelentést követően azonnal köteles anyakönyvezni. Krízishelyzetben az önkormányzat – helyi rendeletében szabályozottan – azonnal szükséges intézkedni. Az ügyintéző tájékoztatást ad arról, hogyan történik a haláleset bejelentése: Az intézetben (kórházban) történt halálesetet az intézet vezetője jelenti be. Meg kell nyugtatni az ügyfelet, hogy ezt már megtette a kórház. (Az intézeten kívüli halálesetet az elhunyttal egy lakásban élőnek, vagy az elhunyt hozzátartozójának, illetve annak kell bejelenteni, aki a halálesetről tudomást szerzett.) A halálozás anyakönyvezésében az esemény helye szerinti anyakönyvvezető illetékes eljárni, így jelen esetben a halotti anyakönyvi kivonatot a nyíregyháza város önkormányzatánál tudja átvenni. Ehhez az elhunyt személyazonosításra alkalmas okmányát, lakcímkártyáját, az orvos által kiállított halotti bizonyítványt, továbbá – ha a bejelentő rendelkezésére áll – az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot (jelen esetben házassági anyakönyvi kivonatot) kell bemutatni.

101

Tájékoztatás a segély igénylésről és feltételeiről


Tehát előbb az ügyfélnek el kell mennie a halotti anyakönyvi kivonatot átvenni, a haláleset helye szerint önkormányzathoz (jelen esetben a Nyíregyházi Város Önkormányzata). Az ügyintéző tájékoztatást nyújt arról, hogy halálesetnél önkormányzati segély igényelhető – az ügyfél állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzatnál (jelen esetben Napkor településen). A települési önkormányzat képviselőtestülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket részesítik, akik szociálisan rászorulók, és nem várt többletkiadások miatt – így különösen halálesethez, anyagi segítségre szorulnak. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Fontos, hogy az ügyintéző felhívja az ügyfél figyelmét még két tényezőre: - a nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban élő házastárs 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. A bejelentést a kormányablakban is megteheti. Ehhez az elhunyt személy nyugdíj törzsszáma szükséges. - özvegyi nyugdíjra jogosult a házastárs (jelen esetben a feleség), mivel házastársa (férje) öregségi nyugdíjasként halt meg. Ezt a (hozzátartozói) nyugellátást a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál lehet igényelni. Ha ezekben járatlan az ügyfél a településen a családsegítő központ segítséget nyújt kitölteni a nyomtatványokat. Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 4. sz. melléklet 15. Haláleset bejelentése és anyakönyvezése

102

39. Nyugdíjfolyósításhoz bejelentés

kapcsolódó

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 45. §. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 45. §.

35. Egyedi eset: Hagyatéki eljárás megindításának kezdeményezése, hagyatéki ügyintézés Továbbítandó Az ügy azonosítása


Hagyatéki eljárás megindításának kezdeményezése, hagyatéki ügyintézés

Élethelyzet

Halálozás


Kisvárosi

Margit

családtagja

halálát

követően felkeresi a kormányablakot, hogy

segítséget

rendezésével

kapjon

a

hagyaték

kapcsolatosan.

Az

alábbiakról számol be az ügyintézőnek: „Áprilisban

halt

nagybátyám, akinek

meg

szegény

se felesége,

se

gyermeke nem volt. Ha jól tudom, akkor így édesanyám és a testvére örökölnek. Viszont édesanyám azt szeretné, ha az én fiam szerezné meg az ő részét. Az lenne a kérdésem, hogyan mondhat le édesanyám az örökségéről a nagykorú unokája hagyaték

részére?

Mi

rendezésének

egyáltalán a

a

menete?

Kihez forduljunk?” Az ügyfél eljárásra való jogosultságának megállapítása

Kisvárosi Margit az örökhagyó (nagybácsi) testvérének (örökös) lánya. A nagybácsi nyíregyházi lakos volt.


Az örökség több ingatlant (Tokajon fekvő termőföld és nyíregyházi lakóingatlan) és 300.000 HUF –ot meghaladó ingóságot is tartalmaz. Az örökhagyónak nincs felesége és gyermeke. Két testvére van, akiknek

103

szintén van egy –egy gyermekük és két – két unokájuk.

Kizáró okok?





Az eljárás nem indítható meg, ha a bejelentő nem tudja előadni azokat az adatokat, amelyek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint azokat, amelyek a hagyatéki eljárás lefolytatására való illetékesség megállapításához szükségesek, vagy ha a bejelentő nem csatolja a szükséges adatokat alátámasztó, illetve igazoló okiratokat. Ha a bejelentés nem tartalmazza a fentieket, a jegyző a bejelentőt nyolc napon belül hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Az ügyben van lehetőség képviseletre. A belföldi hagyaték leltározása iránt a meghalt személy (örökhagyó) utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, akkor örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye vagy ha az nem állapítható meg, akkor elhalálozásának helye, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes önkormányzat jegyzője intézkedik. A bejelentésben elő kell adni azokat az adatokat, amelyek a bejelentőnek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint azokat,amelyek a hagyatéki eljárás lefolytatására való illetékesség megállapításához szükségesek. A bejelentéshez csatolni kell az illetékesség megállapításához szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat, vagy elő kell adni és valószínűsíteni kell azokat a körülményeket, amelyek miatt ezeknek az okiratoknak a csatolása elháríthatatlan akadályba ütközik. Ha a bejelentés nem tartalmazza a fentieket, a jegyző a bejelentőt nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás

104

jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.



Csatolandó dokumentumok: • az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata fénymásolatban, • öröklésre jogosultak adatai, • amennyiben a (pót)hagyatéki eljárás tárgya ingatlan, úgy az ingatlanra vonatkozó adatok: helyrajzi szám vagy pontos cím, • amennyiben a hagyatéki eljárás tárgya ingóság, az arról szóló iratot (pl. folyószámla kivonat; biztosítási kötvény; magán-, önkéntes nyugdíjpénztári számlakivonat; takarékbetétkönyv; értékpapír; gépjármű forgalmi engedélye stb.). Ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel bíróság, hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy az adatot kezelő egyéb szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: megkeresett) rendelkezik, azt a jegyző vagy a közjegyző megkeresi az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából.Ilyen beszerzendő adatok/dokumentumok például: - tulajdoni lap (ingatlanok esetén) - öröklésben érdekeltek lakcíme, az ingatlan (ok) adóértékbizonyítványa. Nincs.

és

A hagyatéki eljárás alap esetben hivatalból indul. Az eljárás halottvizsgálati bizonyítvány jegyzőhöz való megérkezésével indul, illetve ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján. Az eljárás bejelentés alapján is indulhat, mégpedig olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül. Azaz, a kérelmet bárki benyújthatja, aki pontosan tudja, hogy a hagyatékkal kapcsolatban fennálló jogos érdeke valós és megalapozott, és az is, aki úgy véli illetve valószínűsíti, hogy a jogos érdeke megalapozott.

105


Az eljárás illetékmentes.


21 nap


A bejelentés megfelelő adattartalommal való megtételét követően a jegyző megindítja a hagyatéki eljárást. Amennyiben az elhunyt után hagyaték nem maradt, nemleges nyilatkozat kitöltésére kerül sor. Ha az elhunyt után olyan vagyontárgy (pl. ingatlan, gépkocsi, bankszámla, takarékbetétkönyv) maradt, amelynek átíratásához közjegyzői végzés szükséges, minden esetben hagyatéki eljárást kell indítani. A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást. A beadvány alapján a jegyzőnek megküldött adatok szerint hagyatéki leltár című irat készül, mely az illetékes közjegyzőhöz kerül, aki a hagyaték átadó végzésben megnevezi az örököst és a hagyatékot átadja részére. Az öröklést senkinek a részére nem lehet lemondani, csak az örökséget visszautasítani. Amennyiben a nagymama (örökös) visszautasítja az örökséget, akkor a gyermeke(i) örököl(nek), azaz az ügyfél. Amennyiben ők is visszautasítják, akkor az unoka/unokák. Amennyiben ez az út nem járható, mert több gyermek és/vagy unoka van és valaki nem akarja az örökséget visszautasítani, vagy kiskorú, akkor nagymama az örökséget csak ajándékozás útján tudja az unokára átruházni. - A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény - A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. IV. törvény - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet

Megindult –e már az eljárás hivatalból? Maradt –e a meghalt személy után örökség?

Van –e az ügyfélnek testvére (nagymamának másik gyermeke), illetve van –e több unoka?


106

XIII.

GÉPJÁRMŰ ÜZEMBEN TARTÁSA

36. Egyedi eset: Forgalmi engedély cseréje Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása


Forgalmi engedély cseréje.


Gépjármű üzemben tartása Kis Pál, szentendrei lakos, felkeresi a III. kerületi okmányirodát (közlekedési igazgatási hatóság), mert a barátjával üzembentartói szerződést kötöttek, a barátja tulajdonában lévő Opel gyártmányú Insignia típusú járműre, és az ehhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségének kíván eleget tenni.

Az ügyfél eljárásra való jogosultságának megállapítása Az ügyfélre vonatkozó adatok

Kizáró okok?

Magyar állampolgár, cselekvőképes, rendelkezik eljárási képességgel és jogosultsággal (meghatalmazása van), 25 éves, szentendrei lakos, rendelkezik a tulajdonos nevére kiállított forgalmi engedéllyel, valamint a jogszabályban8 meghatározott, kötelező tartalmi elemekkel kiállított, teljes bizonyító erejű magánokirattal (üzembentartói szerződéssel). A jogszabályban meghatározott 15 napon belül eleget tett a bejelentési kötelezettségének.9 Amennyiben az üzembentartói szerződés nem felel meg a jogszabályban előírtaknak, akkor az eljáró közlekedési igazgatási hatóság megtagadja a jármű üzembentartójának nyilvántartásba történő bejegyzését.10 Az üzembentartó nem rendelkezik a tulajdonostól teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással.

8

304/2009. (XII. 22.) Korm. rend. 4. § 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bek. b) 10 304/2009. (XII. 22.) Korm. rend. 5. § 9

107

Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk Az ügyfél által bemutatandó okiratok




A járművön érvényes forgalmazási korlátozás van (pénzintézetnél található a törzskönyv), akkor a törzskönyv jogosítottjának hozzájárulása nélkül nem jegyezhető be az új üzembentartó személye a nyilvántartásba.11 Az ügy a jármű tulajdonosának kérelmére indul, melyet képviseleti eljárás keretében bárki intézhet, akinek van eljárási képessége, és aki rendelkezik a jármű tulajdonosától meghatalmazással. KAB (közlekedési igazgatási hatóság) hatáskör, azonnal intézhető12 érvényes, a személyazonosításra alkalmas okmány, lakcímkártya, - a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolás13 - az üzembentartó nevére szóló kötelező gépjármű felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolás - a vagyoni értékű jog bejegyzését megalapozó okirat, - az előző forgalmi engedély, - a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolás, ha új okmány kerül kiállításra14 (üzembentartó személyében történő változás esetén mindig új okmány kerül kiállításra). A járműnyilvántartás adataiból kinyerhető a vagyoni értékű jog összege (a JAROK szakrendszer a nyilvántartásban szereplő teljesítmény-, és a jármű életkor adata alapján felajánlja az illeték összegét az üzembentartó bejegyzésekor) Nincs -

Lehetősége van arra, hogy megadja a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét. Amennyiben ezt az eljárás során még nem tudja eldönteni, (meg akarja beszélni a tulajdonossal), akkor a

11

326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 46. (5) bek. 515/2013. (XII. 30.) Korm. rend. 1. melléklet 26. pont 13 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 19. melléklet V. pont B)/a) és c) 14 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 19. melléklet V. pont A)/2. 12

108


Az ügyintézés határideje Az ügyintézés eredménye

későbbiekben az elérhetőségei bejelentését elektronikus úton is megteheti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál15. Az üzemben tartó teljes körűen gyakorolja a jármű használatával és forgalomban tartásával (ideiglenes kivonásával és a kivonás megszüntetésének, a jármű ismételt forgalomba helyezése kezdeményezésével) kapcsolatos jogokat, felelős az üzembentartót terhelő gépjármű felelősségbiztosítási kötelezettség, jármű időszakos vizsgálati kötelezettség, üzemben tartói adatok változásának bejelentési kötelezettség, a forgalmi engedély, a rendszámtábla, az érvényesítő címke, a környezetvédelmi plakett és a regisztrációs matrica pótlásának kezdeményezése teljesítéséért mindaddig, amíg a jármű tulajdonosa a közlekedési igazgatási hatóság felé tett egyoldalú nyilatkozattal az üzemben tartás jogát tőle vissza nem vonja. 16 A gépjárműadó fizetési kötelezettség is az üzembentartót terheli17 - Vagyoni értékű jog megszerzéséért fizetendő vagyonszerzési illeték18 (az illeték mértéke a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye, és a jármű gyártási évétől számított kora alapján meghatározott vagyonszerzési illeték 25 %-a) - Forgalmi engedély kiállításának illetéke / 6. 000 HUF/19 Azonnal Az üzembentartó adataival kiállított forgalmi engedély. A nyilvántartásban a változások átvezetése.

15

326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 51. § (1) – (2) 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 46. § (4) bek. 17 1991. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bek. 18 1990. évi XCIII. törvény 24. § (3) bek. 19 1990. évi XCIII. törvény Melléklet III./2 pont 16

109


-

-

-

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról

37. Egyedi eset: Vezetői engedély első alkalommal történő kiállítása Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása



Vezetői engedély első alkalommal történő kiállítása

Élethelyzet

Gépjármű üzemben tartása


Kis Pál, szentendrei lakos felkeresi a III. kerületi okmányirodát (közlekedési igazgatási hatóság), annak érdekében, hogy első vezetői engedélyének kiállítását kezdeményezze. Magyar állampolgár, cselekvőképes, rendelkezik eljárási képességgel, 25 éves, szentendrei lakos. Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, továbbá az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.20 Vezetői engedélyt csak olyan

Az

ügyfélre

adatok

20

vonatkozó

326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 13. §

110

kérelmezőnek lehet kiadni, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.21 Fenn áll –e kizáró ok?

-

Csak személyesen

Igen.

intézhető-e az ügy Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre Az ügyfél által vonatkozó információk bemutatandó dokumentumok



A KAB (közlekedési igazgatási hatóság) saját hatásköre, az okmány kiállítása központilag történik.22 - érvényes, a személyazonosításra alkalmas okmány, lakcímkártya, - a sikeres vizsga letételét tanúsító, közlekedési hatóság által kiállított vizsgaigazolás23 - az egészségügyi alkalmassági vélemény, - a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolás24 A magyarországi tartózkodást igazoló adatokat a közlekedési igazgatási hatóság szerzi be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.25 Nincs Vezetői engedély A vezetői engedély, különböző kategóriákba, alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít. Az egészségi alkalmassággal kapcsolatos korlátozásokat az orvos által kiállított, az ügyfél által bemutatott „alkalmassági vélemény”-ben meghatározott kód alapján jegyzik be a vezetői engedélybe. A nemzetközi kategóriára, valamint a „TR” és „V” nemzeti kategóriára megszerzett vizsga a vezetői engedélybe bejegyzett kategória érvényességi idejének lejárta után is – ha a közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról szóló miniszteri rendelet egészségi alkalmasságot nem ír

21

326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 15. § 515/2013. (XII. 30.) Korm. rend. 2. melléklet 20. pont 23 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 19. melléklet VI. B)/ a) és b) 24 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 19 melléklet VI. A)/1. 25 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 24. § 22

111

elő – jogosít jogszabályban felsorolt járművek vezetésére. A nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedély csak belföldön történő járművezetésre jogosít. A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 70. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas. A vezetői engedély vezetési jogosultság igazolására a következő határidőig alkalmas: a) a vezetői engedély hátoldalán a 11. pontban feltüntetett kategória érvényesség időpontjáig, amely az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont, b) a nemzeti kategóriában – a „TR” és „V” kategória kivételével – a vezetői engedély első oldalán a 4. b) pontban feltüntetett érvényesség időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig. A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességét az alkalmassági véleményben meghatározott időtartamon belül - az ügyfél kérelmére - úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának hónapja és napja, megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával. A vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása az okmány cseréjével történik. Az ügyfél – a vezetési jogosultság első alkalommal történő megszerzésének napjától számított két évig úgynevezett „Kezdő vezetői engedély”re jogosult. A „kezdő vezetői engedély” minősítés a vezetői engedély visszavonásának leteltét követően újra kezdődik, ha annak 2 éves időtartama alatt a vezetői engedély jogosultját közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen eltiltják a járművezetéstől, a járműfajtától vagy a kategóriától. A kezdő vezetői engedélyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak nemzeti kategória esetén. Tilalmak: A kezdő vezetői engedéllyel az „AM”, az „A” és az „A” korlátozott kategóriára,

112




26 27

28

továbbá az „A1”, az „A2” és a „B1” alkategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható, valamint a „B”, a „C” és a „D” kategóriára, továbbá a „C1” és a „D1” alkategóriára érvényesített bejegyzéssel pótkocsi nem vontatható. A vezetői engedélyt a személyi adat- és lakcímnyilvántartással egyező személyi adatokkal kell kiállítani.26 A vezetői engedély kiállításának illetéke 4. 000 HUF27 21 nap Az elkészült vezetői engedély átvehető a jogosult választása szerint: bármely közlekedési igazgatási hatóságnál vagy postai úton. A vezetői engedélyt meghatalmazott is átveheti. Ebben az esetben be kell mutatni a jogosult által adott írásbeli meghatalmazást. A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmét elektronikus adattartalommal készíti el. A vezetői engedély iránti kérelem előterjesztésekor a közlekedési igazgatási hatóság a jogosultról arcképmás felvételt készít. A vezetői engedélyt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) a kérelmező részére postai úton küldi meg. Az így át nem vett okmányt a jogosult értesítési címe szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak küldik meg, amely hatóság azt a kiállítástól számított egy évig őrzi meg, ezt követően a KEKKH-nak megsemmisítésre megküldi.28 - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési

326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 4. § – 29. § 1990. évi XCIII. törvény Melléklet III./1 pont 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 31. §

113

-

okmányok kiadásáról és visszavonásáról 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról

114

38. Egyedi eset: Gépjármű végleges forgalomból történő kivonása Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása



Gépjármű végleges történő kivonása


Gépjármű üzemben tartása Kis Pál, szentendrei lakos felkeresi a III. kerületi okmányirodát (közlekedési igazgatási hatóság), hogy az édesapja tulajdonában lévő Opel gyártmányú Insignia típusú jármű végleges forgalomból történő kivonását kérelmezze. Magyar állampolgár, cselekvőképes, rendelkezik eljárási képességgel és jogosultsággal (meghatalmazása van), 25 éves, szentendrei lakos, rendelkezik a tulajdonos nevére kiállított forgalmi engedéllyel, valamint a jogszabályban meghatározott bontási átvételi igazolással. Amennyiben a gépjármű nem M1, N1 kategóriába tartozik, vagy a megfelelő kategóriákba tartozik, de a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott tartalmi elemekkel kiállított bontási átvételi igazolással29, a közlekedési igazgatási hatóság nem vonja ki véglegesen a forgalomból a járművet. Amennyiben egyéb csatoltandó/bemutatandó dokumentum, vagy egyéb jogszabályi feltétel (pl.: rendszámtábla, törzskönyv) hiányzik a közlekedési igazgatási hatóság hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet. Az ügy a jármű tulajdonosának kérelmére indul, melyet képviseleti eljárás keretében bárki intézhet, akinek van eljárási képessége, és aki rendelkezik a jármű tulajdonosától meghatalmazással.

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Kizáró okok?


Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre Az ügyfél által vonatkozó

29 30

forgalomból

KAB (közlekedési igazgatási hatóság) hatáskör, azonnal intézhető30 -

érvényes, a személyazonosításra alkalmas okmány, lakcímkártya,

444/2012, (XII. 29.) Korm. rendelet 515/2013. (XII. 30.) Korm. rend. 1 melléklet 22. pont

115

információk

bemutatandó okiratok

-



31

-

az igazgatási szolgáltatási befizetéséről szóló igazolás,

díj

bontási átvételi igazolás, a rendszámtábla, a jármű törzskönyve, ha az kiadásra került, a jármű forgalmi engedélye, a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást

-

Nincs

A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmére - az alábbi esetekben vonja ki - véglegesen a járművet a forgalomból: - a külön rendeletben meghatározott31 M1 (személygépkocsik), N1 (legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók) kategóriájú, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű (gépjármű: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M1 és N1 járműkategóriájú, továbbá – a motoros tricikli kivételével – a háromkerekű gépjármű) esetében bontási átvételi igazolás alapján; - egyéb jármű esetében, ha annak ismételt belföldi forgalomba helyezési szándéka nem áll fenn. A jármű forgalomból történő végleges kivonására bontási átvételi igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági jelzését, forgalmi engedélyét és törzskönyvét a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet a bontási átvételi igazolás átvételével, valamint a bontási átvételi igazolás sorszámának járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg

5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (9) bek. a) és d) pont

116

egyszerűsített határozattal visszavonja ( a határozat a JAROK szakrendszerből kinyerhető). A bontási átvételi igazolás alapján forgalomból végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba. A jármű forgalomból történő végleges kivonásához el kell fogadni a más EGTállamban32 kiállított bontási átvételi igazolást is, amennyiben az megfelel az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott bontási igazolások minimumkövetelményeiről szóló, 2002. február 19-i 2002/151/EK bizottsági határozatnak.33 A bontási átvételi igazolás megléte azért nagyon fontos, mert a fenti kategóriákba tartozó gépjármű forgalomból történő végleges kivonásának ténye a nyilvántartásba kizárólag azt követően vezethető be, ha a hulladékká vált gépjárművet a tulajdonos a gyártónak, forgalmazónak, a bontónak vagy az átvevőnek átadta, az átadás tényét igazoló bontási átvételi igazolást mindkét érintett fél aláírta, és az igazolást a gépjármű korábbi tulajdonosa a közlekedési igazgatási hatóságnak átadta.34 35

Van arra is lehetőség, hogy olyan gépjárművek kerüljenek végleges forgalomból kivonásra, melyek nem tartoznak a bontási átvételi igazolásra kötelezett - fent felsorolt - gépjárművek közé. Az ilyen gépjárművek (pl. pótkocsi, autóbusz), akkor vonhatók ki véglegesen a forgalomból, ha azokat nem kívánják ismételten forgalomba helyezni. A kérelemhez ebben az esetben csatolni kell: - a rendszámtáblát, - a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást Be kell mutatni: - érvényes, a személyazonosításra alkalmas okmányt, lakcímkártyát,

32

326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 2. § (1) bek. 1. pont 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 110. § (1) a) pont, (2) – (5) bek. 19. melléklet 2. pont 34 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 10. § (2) bek. 35 326/2011. (XII. 28.) Korm. rend. 110. § (1) bek. b pont, (6) bek. 19. melléklet 3. pont 33

117

az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, - a jármű törzskönyvét, ha az kiadásra került, - a jármű forgalmi engedélyét. A közlekedési igazgatási hatóság a rendszámtáblákat visszavonja, valamint a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve visszaadja az ügyfélnek. -

Az eljárás költségei Az ügyintézés határideje Az ügyintézés eredménye


36 37

Gépjárműadó fizetése:36 Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a közlekedési igazgatási hatóság a gépjárművet bármely okból, a forgalomból kivonta. - az igazgatási szolgáltatási díj 2. 300 HUF37 Azonnal A nyilvántartásban a változások átvezetése, a készült Határozat átadása Nem bontási átvételi igazolás alapján történt végleges kivonás esetén a forgalmi engedély és a törzskönyv érvénytelenítés /lyukasztás/ után ügyfélnek történő visszaadása. - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény - A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény - 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról - 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról - 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól - 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról - 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről

1991. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet 1. melléklet 2. pont f) alpont

118

39. Egyedi eset: Parkolási igazolvány Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása



Parkolási igazolvány


Gépjármű üzemben tartása Aliga Abdul felkeresi a Kormányablakot a következő kéréssel: „Mozgássérült vagyok, ahogy Ön is látja, két mankóval közlekedem. Nemrég a szociális és gyámhivataltól kaptam gépjárműszerzési támogatást, amiből vettem hitelre egy Suzukit. Szeretnék igényelni „parkoló kártyát” is, ha már van kocsim. Azt mondták nekem, hogy itt egyből kiadják. Milyen iratok kellenek hozzá?” A magyar hatóság által menekültként elismert személy, cselekvőképes, személyi okmányként kártyaformájú vezetői engedélyét és lakcím kártyáját mutatja be. Nyilatkozata szerint cselekvőképes. Fogyatékossági támogatásban részesül. Nincs

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Kizáró okok?





Igen, személyesen, papíralapon beadott, kitöltött, aláírt kérelem szükséges. A személyesen eljáró ügyfél a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. Az ügyfélnek a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. Az ügyfél írásképtelensége esetén, a kérelmen ezt a tényt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – a kormányablak/járási hivatal „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel. KAB hatásköre – Kormányablakban azonnal intézhető ügy. Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban első fokon a járási hivatal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a KEK KH) jár el. Személyi adatok, lakcím adatok.

adatok Az ügyfél által csatolandó dokumentumok

A személyi okmányok másolata. A kérelemhez mellékelni kell (amennyiben van) a meglévő szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást, vagy a fogyatékossági

119

támogatás megállapításáról szóló hatósági határozatot. Jelen esetben az ügyfél fogyatékossági támogatásban részesül, és a személygépkocsi szerzési támogatáshoz is készült a közlekedőképesség minősítéséről szakvélemény, így a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazolni tudja. Ha az ügyfél nem személyesen vagy nem az eljáró hatóságnál nyújtja be kérelmét, egy darab igazolványképet is mellékelnie kell a kérelméhez.





Az ügyintéző megkérdezheti, hogy az ügyfél a menekült elismerést követően kérelmezte-e a

Ha a kérelem benyújtásakor a jogosultságot igazoló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, orvosi dokumentációt és egyéb iratokat. Ebben az esetben a járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az iratok megküldésével megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében. Nincs elektronikus ügyintézés. Amennyiben az ügyfél a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeket iratokkal, igazolásokkal alá tudja támasztani, és azokat a kérelemhez csatolja, a parkolási igazolvány a járási hivatal részéről kiadható: Ehhez a helyszínen (a kormányablakban/járási hivatalban) fényképet kell készíteni. A jogosult arcképmása rákerül a parkolási igazolványra, az előírások szerinti személyi adatokkal együtt. Az eljárás költség,- és illetékmentes. Az igazolvány kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje – ide nem értve az esetlegesen szükséges szakértői vagy szakhatósági állásfoglalás kialakításának idejét – 15 nap. Bár aki érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel rendelkezik, nem köteles személyi igazolványt kiváltani, mivel ezek az okmányok a lakcímigazolvánnyal együtt

120

személyazonosító igazolvány kiadását?

Az ügyintéző megkérdezheti, hogy milyen módon szeretné átvenni az igazolványt, ha az a beadott iratok alapján nem készíthető el (megnézi, hogy ez rögzítésre került-e a kérelmen). Jogszabályi háttér

alkalmasak személyazonosításra. De ha már a kormányablakban jár, és erre itt van lehetőség (okmányirodai szolgáltatásként), a személyi igazolványt is elkészíthetik. Az igazolványt – az ügyfél választása szerint – postai úton kell továbbítani vagy azt a járási hivatalnál lehet átvenni.

Hatáskör: 515/2013 (XII.30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 1. sz. melléklet 29. Parkolási igazolvány kiadására irányuló kérelem 30. Parkolási igazolvány cseréjére irányuló kérelem 31. Parkolási igazolvány pótlására irányuló kérelem A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

121

XIV. SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS ÉS OKMÁNYOK IGÉNYLÉSE, ELVESZTÉSE, PÓTLÁSA

40. Egyedi eset: Személyazonosító igazolvány pótlása Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása



Személyazonosításra alkalmas okmányok elvesztésének bejelentése és pótlása. Személyazonosító igazolvány pótlása


Igazolványok elvesztése Hebrencs Henrietta egy nyári szabadtéri fesztivál alkalmával irattartó tárcáját valahol ott felejtette és az óta sem találja. Tárcájában személyigazolványa és lakcímkártyája volt benne. Szerencsére rendelkezik érvényes úti okmánnyal.

Az

ügyfélre

vonatkozó

Magyar állampolgár, nógrádi lakos, 30 éves, rendelkezik eljárási képességgel.

adatok Kizáró okok?

A személyazonosító igazolvány pótlása személyesen intézhető, bármely járási hivatalnál.



38 39

Aki a személyes megjelenésben egészségügyi okokból akadályozott a lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti a kérelmét. A jegyző ilyen esetekben közreműködő hatóságként jár el, és a kérelmet haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.38 A KAB hatásköre, azonnal intézhető39

168/1999. (XI. 24.) Korm. rend. 15. § (1) – (3) bek. 515/2013. (XII. 30.) Korm. rend. 1. melléklet 2. pont

122


Hebrencs Henrietta, köteles a személyazonosító igazolványának elvesztetését haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított 3 munkanapon belül bármely járási hivatalnál bejelenteni. Személyazonosító adatainak közlése. Az ügyfél által közlendő adatok,

az

ügyfél

kötelezettségei

Az

ügyfél

által

csatolandó/bemutatandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok



Amennyiben mégis megkerül a személyazonosító igazolványa, akkor azt a megtalálástól számított 3 munkanapon belül - be kell jelentenie bármely járási hivatalnál, vagy a rendőrségnél.40 Ez azért nagyon fontos, mert az okmány elvesztéséről, eltulajdonításáról nemzetközi körözési információt helyez el a rendszerben az arra feljogosított hatóság.41 Be kell mutatni: Az érvényes, vagy egy éven belül lejárt más személyazonosságot igazoló okmányt (útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), Az ügyfél személyi adatai a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból. Fő szabályként nincs lehetőség elektronikus ügyintézésre. Amennyiben az adatokban nem történt változás, és nincs szükség ideiglenes okmány kiállítására, az elveszett, megsemmisült vagy ellopott kártya formátumú személyazonosító igazolvány elektronikusan pótolható.42 Mivel az ügyfél rendelkezik érvényes személyazonosító okmánnyal, nincs szükség ideiglenes igazolvány kiállítására. Az elkészült okmány átvehető a kérelmező választása szerint: - a járási hivatalban - postai úton A postai úton át nem vett okmányt (sikertelen kézbesítés) a kérelmező személyesen átveheti az értesítési cím szerint illetékes járási hivatalban.

40

168/1999. (XI. 24.) Korm. rend. 32/A. §

41

1992. évi LXVI. törvény 29/A. § 1992. évi LXVI. törvény 29. § (7) bek.

42

123


Az eljárás illetéke 1.500 HUF


Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyintézési határideje 20 nap.43 Elvesztés, megsemmisülés esetén jegyzőkönyvet vesz fel a hatóság.



-

-

-

-

-

-

43

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról

168/1999. (XI. 24.) Korm. rend. 14/A. §

124

41. Egyedi eset: Új lakcímigazolvány kiadása. Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása


A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímigazolvány) eltulajdonításának bejelentése és pótlása lopás miatt. Új lakcímigazolvány kiadása.


Élethelyzet

Igazolványok elvesztése


Hebrencs Henrietta egy nyári szabadtéri fesztivál alkalmával irattartó tárcáját valahol ott felejtette és az óta sem találja. Tárcájában személyigazolványa és lakcímkártyája volt benne. Szerencsére rendelkezik érvényes úti okmánnyal.

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Magyar állampolgár, nógrádi lakos, 30 éves, rendelkezik eljárási képességgel.

Kizáró okok?

-

Csak személyesen

A lakcímigazolvány pótlása személyesen, vagy meghatalmazott útján intézhető, bármely járási hivatalnál.

intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk Az ügyfél által közlendő adatok,

az

ügyfél

kötelezettségei

A KAB hatásköre, azonnal intézhető44

Akinek a lakcímigazolványát eltulajdonították, be kell jelentenie vagy a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél, bármely járási hivatalnál vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül. Személyazonosító adatainak, bejelentett lakcímének közlése. Be kell mutatni:

Az

ügyfél

által

csatolandó/bemutatandó dokumentumok Az eljáró hatóság által

44

személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély) Az ügyfél személyi és lakcím adatai a

515/2013. (XII. 30.) Korm. rend. 1. melléklet 1. pont

125

hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)



személyi adatlakcímnyilvántartásból.

és

Amennyiben az adatokban nem történt változás, az elveszett, megsemmisült vagy ellopott lakcímigazolvány elektronikusan pótolható. Az elveszett, megsemmisült, eltulajdonított lakcímigazolvány érvénytelen. Az eltulajdonított lakcímigazolványt a hatóság a nyilvántartásban érvényteleníti. Mivel a lakcímigazolvány elveszett, ebben az esetben a pótlása vonatkozó eljárás illetéke: 1.000 HUF. A lakcímigazolvány kiadására azonnal sor kerül.


A lakcímigazolvány kiadása.


-

-

-

-

-

-

-

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról

126

42. Egyedi eset: A magánútlevél pótlása Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása



Személyazonosításra alkalmas okmányok elvesztésének bejelentése és pótlása A magánútlevél pótlása


Igazolványok elvesztése Bohókás Bálint éppen egyiptomi nyaralására készülődik, amikor is szembesül vele, hogy sehol sem találja útlevelét. Feltehetőleg a kollégiumból történő hazaköltözés során keveredhetett el az irat. Bohókás Bálint kétségbeesetten keresi fel a kormányablakot az ügyben, hogy mit lehetne tenni, ugyanis neki 4 nap múlva kellene az útlevél, mivel lefoglalt utazása van Egyiptomba. Magyar állampolgár, szombathelyi lakos, 22 éves, rendelkezik eljárási képességgel. -

Az

ügyfélre

vonatkozó


személyesen


Az ügyfél által közlendő adatok,

az

kötelezettségei

45

ügyfél

A magánútlevél intézhető.

pótlása

személyesen

A KAB saját hatáskörében intézhető ügy45 Akinek az útlevelét eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 3 munkanapon belül bejelenteni - az ország bármely járási hivatalában, vagy - a Központi Okmányirodában, vagy - konzuli tisztviselőnél, vagy - eltulajdonítás esetén a rendőrségen. További kötelességek: Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a személyes adatokat, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímet, illetve értesítési címet, továbbá arcképmását, saját kezű aláírását, valamint ujjnyomatát az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani.

515/2013. (XII. 30.) Korm. rend. 2. melléklet

127

Az

ügyfél

által

csatolandó/bemutatandó dokumentumok



Ha az elveszettnek vélt úti okmányt később megtalálják, a megtalálástól számított 3 munkanapon belül értesíteni kell valamely járási hivatalt, vagy a Központi Okmányirodát, vagy – külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – valamely konzuli tisztviselőt.46 - Érvényes személyazonosító igazolvány vagy új típusú érvényes vezetői engedély a személyazonosítás megállapításához; - Lakcímigazolvány; - Magyarországon élő magyar állampolgár kérelmezőnek, amennyiben érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy más a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik: születési, továbbá a névviselés megállapításra alkalmas házassági anyakönyvi kivonata; - Arcképfelvétel, elkészítéséhez személyes megjelenés szükséges a hatóságnál - Az eljárási illeték megfizetésének igazolása47 Az ügyfél személyi és lakcím adatai a személyi adatés lakcímnyilvántartásból. Az útlevél iránti kérelemről az eljáró hatóság a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely tartalmazza a kérelmező saját kezű aláírását, arcképmását és egyéb a jogszabályban meghatározott adatokat, továbbá a kérelmező birtokában lévő előző útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is.48 A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala honlapjáról elérhető, az ügyfelek távoli ügyintézését segítő, Webes ügysegéd rendszer segítségével 2013. szeptember 2-ától elektronikus úton benyújtható a 2013. január 1-jét követően kiállított elveszett / eltulajdonított / megsemmisült magánútlevél, pótlása iránti kérelem, egyúttal teljesíthető az elvesztés / eltulajdonítás /

46

101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 24. § 101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 17. § - 18. § 48 101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 13. § (2) bek. 47

128

megsemmisülés tényének bejelentése, ha az korábban még nem történt meg. Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)

Ebben az esetben - ,mivel az ügyfélnek 4 napon belül új úti okmány kiállítása szükséges - az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében adja ki. 49 A magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni. 50 Ennek mértéke és az okmány elkészülésének ideje: Sürgősségi (3 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 29. 000 HUF Azonnali (24 órán belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 39. 000 HUF51


A sürgősségi (3 napon belüli) valamint az azonnali (24 órán belüli) eljárás keretében kiállított magánútlevél átvehető belföldön kizárólag: a Központi Okmányirodában személyesen vagy törvényes képviselő útján. Rendes eljárásban (20 napon belül) nagykorú kérelmező részére kiállított magánútlevél és második magánútlevél esetén az eljárási illeték - 5 évig érvényes magánútlevélnél 7 500 HUF - 10 évig érvényes magánútlevélnél 14 000 HUF - 1 évig érvényes magánútlevélnél (nem tartalmaz ujjnyomatot) 2 500 HUF - 70 év felettiek 10 évig érvényes, ujjnyomatot tartalmazó magánútleve 2 500 HUF - 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó magánútlevele 2500 HUF Ehhez kell hozzászámítani a pótdíj összegét:

49

1998. évi XII. törvény 21/A. § 1998. évi XII. törvény 21/A. § 51 69/2011. (XII. 30.) BM rendelet 1 melléklet 50

129

Sürgősségi (3 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 29. 000 HUF Azonnali (24 órán belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 39. 000 HUF52 Az ügyintézés határideje



Sürgősségi 3 napon belüli eljárása Azonnali: 24 órán belüli eljárás (Egyébként a rendes eljárás keretében kiállított magánútlevél ügyintézési határideje 20 nap, amely a kérelem beérkezését követő napon kezdődik. Ez nem tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát.) A pótlásról készült kérelem adatlap átadása az ügyfél részére.

-

-

-

-

-

-

-

52

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról 69/2011. (XII. 30.) BM rendelet a magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról

69/2011. (XII. 30.) BM rendelet 1 melléklet

130

XV. BŰNCSELEKMÉNY

43. Egyedi eset: Lopás bejelentése, Azonnali segítségnyújtás kérés; Okmányok letiltása és pótlása



pénzügyi


Lopás bejelentése Azonnali pénzügyi segítségnyújtás kérése Okmányok letiltása és pótlása


Bűncselekmény A délutáni órákban Viktim Tímea felkeresi a budapesti XII. kerületben működő Kormányablakot és kétségbeesetten panaszolja el az ügyintézőnek, hogy ma érkezett a fővárosba az egyetemi felvételi elbeszélgetésre, viszont amikor a széna téri metrófeljáró mozgólépcsőjén utazott a táskájából a telefonját és pénztárcáját minden iratával együtt ellopták. A tárcájában volt a személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája és a jogosítványa is. Elkeseredetten kér tanácsot az ügyintézőtől, hogy mit tegyen, mert nincs pénze, hogy hazautazzon és senkit sem ismer Budapesten, akitől segítséget kérhetne. Dél óta nem evett, nem ivott és fogalma sincs, most mitévő legyen.


21 éves magyar állampolgár. Állandó lakcíme Hajdúnánáson van bejelentve.

Az

ügyfélre

adatok

vonatkozó

A bűncselekmény elkövetése után nem tett feljelentést és még semmilyen hatóság segítségét nem kérte. Bízik abban, hogy legalább okmányait megtalálják, és később visszajuttatják hozzá.

131

Kizáró okok?

Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk


Nem kaphat szolgáltatást az az áldozat, aki a már korábban kapott az ügyben támogatást, vagy aki arra méltatlanná vált, azaz a törvény szerint (Ást. 5. §) ,aki - a kért támogatást az ügyben korábban már megkapta, kivéve a védett szálláshelyet, - korábbi támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, - a támogatás iránti ügyében akadályozza az ellenőrzésre irányuló vizsgálat elvégzését, - a korábbi támogatás iránti ügyében megakadályozta az ellenőrzésre irányuló vizsgálatot, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedéséről számított 2 évig, - a korábban igénybe vett pénzben nyújtott támogatást, illetve a jogi segítségnyújtás díját - bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak. Nem. Az áldozat azonnali pénzügyi segély, jogi segítségnyújtás és kárenyhítés iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjesztheti. Az azonnali pénzügyi segély, a jogi segítségnyújtás és a kárenyhítés iránti kérelmet egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni - az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát, - a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, illetve szabálysértésre vonatkozó adatokat (a bűncselekmény, illetve a szabálysértés megnevezése, a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei), - azt, hogy a szabálysértés az áldozat számára milyen sérelemmel, ebben az esetben különösen vagyoni kárral járt,

132

-

-



az igényelt támogatás fajtáját, azt, hogy a korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban terheli-e az áldozatot az állammal szemben visszafizetési kötelezettség, azt, hogy az áldozattal szemben az igényelt támogatás nyújtását kizáró ok fennáll-e.

A kérelemhez csatolni lehet az ügyben eljáró rendőrség igazolását. Az igazolást az áldozatsegítő szolgálat szerzi be, ha az áldozat azt kérelméhez nem csatolta. Nincs. Az ügyintéző tájékoztatja az ügyfelet, hogy ebben az esetben áldozatsegítő támogatás jogosultja lehet és a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő. Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a szabálysértés elkövetését követő öt napon belül lehet előterjeszteni a megyei és fővárosi kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Áldozatsegítő Osztályán. Az eltulajdonított okmányainak letiltását és pótlását a kormányablaknál helyben kérelmezheti. Amennyiben bűncselekmény, vagy tulajdon elleni szabálysértés (lopás, zseblopás) következtében szükséges az iratok pótlása, akkor az ügyfél kérelmezheti a költségmentesség megállapítását a hatóságtól. Ehhez szükséges előzetesen beszereznie az Áldoztasegítő Osztály hivatalból egy hatósági bizonyítványt. Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek. Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat. Egyéb esetben az ügyintézési határidő az igazolás (rendőrségi, bírósági, ügyészségi büntető- vagy szabálysértési eljárás adatairól szóló igazolás)

133

beérkezésétől számított 8 nap. Az ügyintézés eredménye

Tett – e már az ügyfél a lopásról feljelentést a rendőrségnél? Rendelkezik –e a rendőrség által a lopás bejelentését igazoló igazolással? Szeretné –e most az eltulajdonított okmányait letilttatni?Kéri –e az okmányainak pótlását? Tudja –e az ügyfél az élelmezéssel, a hazautazással járó költségeket valamiből fedezni?


Mivel az ügyfél rögtön a kormányablak ügyintézőjéhez fordult tanácsolni kell neki, hogy elsőként keresse fel a XII. kerületi Rendőrkapitányságot és tegyen feljelentést a lopásról. A bejelentésről szóló igazolással együtt forduljon az áldozatsegítő központhoz. Az iratai Mivel az ügyfél költségmentességet szeretne kérni, ezért először az áldozatsegítő szolgálatot keresi fel és kéri a kérelemhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását. Ebben az esetben mivel az ügyfél minden pénzét ellopták és semmilyen más fizetőeszközzel nem rendelkezik, az áldozatsegítő szolgálat azonnali pénzügyi segélyként fedezi az áldozat élelmezéssel és utazással kapcsolatos rendkívüli kiadásait. A segély legmagasabb összege a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka.(A segély maximum összege 2014 – ben 94.213 HUF) 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről (röviden: Ást.) 1/2006. (I. 6.) IM rendelet Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól

134

44. Egyedi eset: Állandó személyazonosító eltulajdonításának bejelentése és pótlása lopás miatt

igazolvány

Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása


Állandó személyazonosító igazolvány eltulajdonításának bejelentése és pótlása lopás miatt

Élethelyzet

Bűncselekmény


Viktim Tímea személyazonosító okmányainak pótlását szeretné kérni, amiket lopás következtében tulajdonítottak el tőle öt nappal ezelőtt. Az őt ért sérelemről még aznap feljelentést tett a közeli kerületi rendőrkapitányságon, majd pedig az áldozatsegítő szolgálatot kereste fel, hogy azonnali pénzbeli segítségnyújtást kérjen a hazautazásának költségeinek finanszírozására. Az első sokk és megrázkódtatások után most már szeretne az ellopott iratai ügyében is lépni, ezért felkeresi a lakóhelye közelében működő kormányablakot. Egyelőre az ügyfél csak az okmányainak letiltását szeretné kérni. Bízik abban, hogy még a többi okmánya előkerül.


Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Viktim Tímea 21 éves magyar állampolgár. Állandó lakcíme Hajdúnánáson van. Személyazonosító okmányát, lakcímkártyáját, vezetői engedélyét és TAJ kártyáját eltulajdonították. Az ügyfél egy 2 hónapja lejárt útlevéllel rendelkezik.

Kizáró okok?

Nincs.

Csak személyesen

Személyesen, meghatalmazott útján, vagy elektronikus kapcsolattartás útján lehet megtenni a bejelentést. A személyazonosító igazolvány pótlása esetén főszabály szerint személyesen kell eljárni.


Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó Az ügyfél által közlendő információk adatok

A kormányablakokban intézhető ügy.

A bejelentéskor közölni kell, hogy a személyazonosító igazolványt eltulajdonították/vagy megsemmisült /vagy elveszett.

135





Ezt követően az új személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező rendelkezésre bocsátja a személyi adatait (nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja nevét, nemét), arcképmását, és a kérelmet – ha a 14. életévét betöltötte – saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel. A kérelemben fel kell tüntetni az alábbi adatokat: kérelmező családi és utóneve, (nevét nemzetiségi nyelven is), születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve, állampolgársága, nem magyar állampolgársága esetén jogállása, neme, értesítési címe, fényképe, saját kezű aláírása (törvényes képviselő saját kezű aláírása) A költségmentesség kérelmezéséhez az ügyfélnek csatolnia kell a már korábban beszerzett az Áldozatsegítő Osztály által az ügyfél kérelmére kiállított hatósági bizonyítványt. Ez tartalmazhatja azt, hogy mely igazolványok (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya) pótlásával kapcsolatos eljárás költségmentessége megállapítása céljából használható fel. Adateltérés esetén születési, illetve házassági anyakönyvi kivonat beszerzése (személyazonosító igazolvány pótlása esetén). A polgár elektronikus kapcsolattartás útján (a Webes ügysegéden keresztül) is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa eltulajdonítását és kérheti a személyazonosító igazolványa pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Viszont ebben az esetben nem lehetséges. Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely járási hivatalnál bejelenteni. Az ügyfél a bejelentési kötelezettségét a rendőrségnél tett feljelentéssel teljesítette. Az ügyfél viszont – az eredeti szándékától eltérően - köteles

136





Rendelkezik –e az ügyfél bármilyen érvényes személyazonosító okmánnyal?

igényelni a személyazonosító igazolvány pótlását, mivel nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. A lejárt útlevél erre a célra nem alkalmas. Az ügyfél kérelmezheti költségmentesség megállapítását. A költségmentesség elbírálása a személyi okmányokat kiállító hatóságok hatáskörébe tartozik, továbbá általában csak az alapiratok (személyi, lakcím, tb, adó kártya) pótlására terjed ki. Alapesetben a bejelentésnek nincs költségvonzata. Az új személyazonosító igazolvány igénylésének illetéke 1500 HUF, de mivel ideiglenes személyazonosító igazolványt is ki kell adni, ezért összesen 3000 HUF. A bejelentés azonnal teljesíthető. Az ügyfél részére ideiglenes személyazonosító igazolványt is haladéktalanul kiállítanak. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyintézési határideje pedig a kérelemnek a hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 20 nap. Mivel az ügyfél más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik, köteles az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadását igényelni. Az ügyintéző az ügyfél nyilatkozatáról jegyzőkönyvet veszt fel, majd a nyilvántartásban megkeres az ügyfél okmányainak adatait . Ha ezek nincsenek még letiltva ,akkor letiltja az ellopott okmányokat. Mivel nem rendelkezik semmilyen érvényes okmánnyal az ügyfél, ezért ezek után gépi nyilvántartás alapján ellenőrzi az ügyintéző az ügyfél adatait. Amennyiben azokban nincs eltérés, akkor a gépi nyilvántartásban szereplő adatok alapján az ügyintéző azonnal kiállítja a lakcímkártyát és az állandó személyazonosító igazolvány kézhezvételéig a járási hivatal/Központi Okmányiroda ideiglenes személyazonosító igazolványt állít ki az ügyfél részére, amelynek érvényességi ideje 30 nap. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI.

137

24.) Korm. rendelet, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról kiadott 146/1993 (X. 26.) Korm. rendelet

45. Egyedi eset: TB kártya pótlása lopás miatt




TB kártya pótlása lopás miatt

Élethelyzet

Bűncselekmény


13 éves általános iskolában tanuló Kiss Jolán a metrón utazott, amikor a zsebéből ellopták pénztárcáját, amelyben a TAJ kártyája is benne volt. Az ellopott TAJ kártya ügyében édesanyja keresi fel a fővárosi,- illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét és kérelmezi a Taj kártya pótlását.

Az

ügyfélre

vonatkozó



Magyar állampolgár, cselekvőképtelen kiskorú, tanuló, aki helyett a törvényes képviselő jár el. Kiskorú esetén a törvényes képviselő jár el. A törvényes képviselő járhat el, illetve helyette meghatalmazott is eljárhat teljes bizonyító erejű meghatalmazás alapján.


KAB átveszi és továbbítja az illetékes fővárosi,- illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének a TAJ kártya igénylést.


Igénybejelentő a Társadalombiztosítási Adóazonosító Jelet tartalmazó Hatósági Bizonyítvány és az Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról kiadásához című nyomtatvány adatai



A törvényes képviselő személyazonosságot igazoló okmány vagy az ügyfél aláírásával hitelesített másolata lakcímet, és/vagy tartózkodási

138

helyet igazoló okmány vagy az ügyfél aláírásával hitelesített másolata meghatalmazott eljárása esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás. kiskorú születési anyakönyvi kivonatának másolata



OEP TAJ nyilvántartásában ellenőrizhető az érintett személy TAJ számát. nincs az igazgatási szolgáltatási díj személyesen, vagy készpénz-átutalási megbízáson vagy kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének számlájára utalással fizethető igazgatási szolgáltatási díj mértéke 3000.forint.


30 nap

Az ügyintézés eredménye (Az eset elbírálását segítő kérdések)

Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány másolat kiadása. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény


139

XVI. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSE

46. Egyedi eset: Személy-taxi szolgáltatás végzésének engedélyeztetése



Sajátszámlás személytaxiszolgáltatás engedélyezése

Élethelyzet

Közúti közlekedési szolgáltatás végzése


Fuvarozó Tibornak már jó ideje nincs munkája ,ezért úgy dönt ,hogy vállalkozóként beindítja személyszállító – taxis vállalkozását. A kormányablakot keresi fel annak érdekében ,hogy tájékoztatást kapjon arról, hogy taxi vállalkozásának beindításához milyen feltételeknek kell megfelelnie. Az alábbi kérdésekre szeretne választ kapni: 1. Személy-taxi szolgáltatás végzéséhez a vállalkozói igazolványon kívül szükséges-e külön engedély? 2. A gépkocsivezetőnek a „B” kategóriás vezetői engedélyen kívül szükséges-e különleges engedély? 3. A taxi szolgáltatásban használt gépkocsival szemben vannak-e különleges elvárások? 4. Az esetleges kérelmekkel hová kell fordulni?


Fuvarozó Tibor B kategóriás vezetői engedéllyel Az

ügyfélre

adatok

vonatkozó

rendelkezik

hónapban

egyéni

bejelentette

magát

vállalkozói

múlt

vállalkozóként és

igazolványt.

gépjárművével

A

szeretné

kiváltotta Saját

a

Opel

végezni

a

140

szolgáltatást.

Kizáró okok? Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre Az ügyfél által közlendő vonatkozó adatok információk

A jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget kell tennie. Nem. Nemzeti Közlekedési regionális igazgatósága Személyes adatai és a adatai. A



szolgáltatás

vállalkozás

engedélyezéséhez

személygépkocsinak Felügyelőség követően

Hatóság

a

Közlekedési

által, kiadott,

bizonyító

a

minősítést alkalmasságot

igazolólappal

kell

rendelkeznie. -

-

Személy-taxi szolgáltatás csak külön engedéllyel végezhető. Az engedélyt a közlekedési

hatóság

adhatja

ki

az

ügyfél kérelmére, ha egyéni vállalkozó vagy

bármilyen

más

gazdasági

társaságként ezt kéri. Taxi-engedély annak

a

vállalkozásnak

adható,

amelynél igazolt -

a vállalkozó vagy a

vállalkozás

vezetőjének

„személyes

megbízhatósága”, -

meghatározott

szakismeretek

eredményes elsajátítását tanúsító vizsgabizonyítvánnyal igazolható a szakmai alkalmassága, -

megfelelő

a

pénzügyi

teljesítőképessége, -

továbbá

amely

személygépkocsival amelyet

a

olyan rendelkezik,

közlekedési

hatóság

személytaxi-szolgáltatás végzésére alkalmasnak igazolólappal

minősített tanúsítja.

és

ezt

Ennek

141

megállapítása

érdekében

személygépkocsit

a

hatósági

vizsgálatnak kell alávetni. A taxi szolgáltatások keretében járművet vezetni csak személytaxi vezetői igazolvánnyal szabad. A kérelmeket a közlekedési hatóságnál kell előterjesztetni. Az eljárás költségei

- A

személygépkocsival személytaxi

végzett

szolgáltatásnak

engedélyezési eljárása : 5591 Ft + ÁFA - A

személytaxi kiadása,

Az ügyintézés határideje Az ügyintézés eredménye

Rendelkezik –e az ügyfél személytaxi vezetői igazolvánnyal?

vezetői

igazolvány

módosítása,

cseréje,

pótlása: 1118 Ft + ÁFA 21 nap Az igazolványt a taxiengedéllyel már rendelkező

vállalkozás

kérheti

közlekedési

hatóságtól,

a

a

leendő

járművezető adatainak megadásával. A személytaxis szolgáltatói képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni: -közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretekből, vezetéselméletből, -elsősegélynyújtási ismeretekből, -vezetési gyakorlatból, -a személytaxi tartozékainak kezeléséből, -helyismereti jártasságból és

(Az eset elbírálását segítő kérdések)


idegenforgalmi ismeretekből, -utasfelvételből, fuvarvállalásból. A közlekedési hatóság kérelemre taxi engedélyt ad ki. A taxi engedély a vállalkozás nevére, meghatározott működési területre (településre, településekre) és a személy taxi forgalmi rendszámára szól. - A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet - a személytaxi-szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről szóló 21/1992. (X. 27.) KHVM rendelet

142

- 9/2000. (X. 30.) KöViM rendelet a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatások engedélyezése eljárásaihoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról

XVII.

UTAZÁS

47. Egyedi eset: A magánútlevél igénylése Tájékoztatás Az ügy azonosítása



A magánútlevél igénylése

Élethelyzet

Utazás


Minta Mária felkeresi Budapesten a XII. kerületben működő Kormányablakot annak érdekében, hogy a közelgő utazásához magánútlevelet igényeljen. Magyar állampolgár, budapesti lakos, 35 éves, rendelkezik eljárási képességgel.



53

Fő szabályként igen. 53 Meghatalmazott járhat el, ha a kérelmező személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé, és ezt kezelőorvosa írásban igazolja. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló ügyfél helyett törvényes képviselője jár el. A kérelem előterjesztésekor a kiskorú, vagy gondnokság alatt álló kérelmezőnek is meg kell jelenni személyesen kivéve, ha - 12. életévét még nem töltötte be - személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé, és ezt kezelőorvosa írásban igazolja

101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 15. §

143

Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk

Az ügyfél által közlendő adatok,

az

ügyfél

kötelezettségei

Az ügyfél által csatolandó/bemutatandó dokumentumok

A KAB saját hatáskörében intézhető ügy54 A kérelem benyújtható: - belföldön a járási hivatalnál vagy, - a Közigazgatási és elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal), - külföldön a konzuli tisztviselőnél, - azonnali kiállítására vonatkozóan csak a Hivatalnál, További kötelességek: Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a személyes adatokat, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímet, illetve értesítési címet, továbbá arcképmását, saját kezű aláírását, valamint ujjnyomatát az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani. Az úti okmány jogszerű birtokosa köteles az úti okmányát sértetlenül megőrizni, a hatóság felhívására bemutatni, visszavonás vagy visszatartás elrendelésekor az úti okmány átvételére jogosultnak átadni, illetőleg a jogosultság megszűnésekor az azt kiállító hatóságnak leadni.55 - Érvényes személyazonosító igazolvány vagy új típusú érvényes vezetői engedély a személyazonosítás megállapításához; - Lakcímigazolvány; - Magyarországon élő magyar állampolgár kérelmezőnek, amennyiben érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy más a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik: születési, továbbá a névviselés megállapításra alkalmas házassági anyakönyvi kivonata; - Arcképfelvétel, elkészítéséhez személyes megjelenés szükséges a hatóságnál - Az eljárási illeték megfizetésének igazolása56

54

515/2013. (XII. 30.) Korm. rend. 2. melléklet 33. pont 101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 24. § 56 101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 17. § - 18. § 55

144



Az ügyfél személyi és lakcím adatai a személyi adatés lakcímnyilvántartásból. Az útlevél iránti kérelemről az eljáró hatóság a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely tartalmazza a kérelmező saját kezű aláírását, arcképmását és egyéb a jogszabályban meghatározott adatokat, továbbá a kérelmező birtokában lévő előző útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is.57 Nincs Az úti okmány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. Az útlevél iránti kérelemről a Hivatal, a járási hivatal vagy a konzuli tisztviselő a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely tartalmazza a kérelmező saját kezű aláírását, arcképmását és kérelmező biometrikus adatát (a továbbiakban: második biometrikus adat). Az úti okmány iránti kérelemről átvételi elismervényt állít ki a hatóság.58 Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot.59 Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, a második magánútlevelet, a szolgálati útlevelet, valamint a hajós szolgálati útlevelet soron kívüli, a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi

57

101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 13. § (2) bek. 101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 13. § (1) – (3) bek. 59 101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 17. § (3) bek. 58

145

vagy azonnali eljárás keretében adja ki. 60

A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni. 61 Ennek mértéke és az okmány elkészülésének ideje: Soron kívüli (7 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 19. 000 HUF Sürgősségi (3 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 29. 000 HUF Azonnali (24 órán belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 39. 000 HUF62


A rendes eljárásban (20 napon belül), valamint soron kívül (7 napon belül) kiállított magánútlevél és a második magánútlevél átvehető a kérelmező választása szerint: belföldön: - a járási hivatalnál, illetve a Központi Okmányirodában személyesen vagy a törvényes képviselő útján - postai úton a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően A sürgősségi (3 napon belüli) valamint az azonnali (24 órán belüli) eljárás keretében kiállított magánútlevél és második magánútlevél átvehető belföldön kizárólag: a Központi Okmányirodában személyesen vagy törvényes képviselő útján63 Rendes eljárásban (20 napon belül) nagykorú kérelmező részére kiállított magánútlevél és második magánútlevél esetén az eljárási illeték - 5 évig érvényes magánútlevélnél 7 500 HUF - 10 évig érvényes magánútlevélnél 14 000 HUF

60

1998. évi XII. törvény 21/A. § 1998. évi XII. törvény 21/A. § 62 69/2011. (XII. 30.) BM rendelet 1 melléklet 63 101/1998. (V. 22.) Korm. rend. 23. § 61

146


1 évig érvényes magánútlevélnél (nem tartalmaz ujjnyomatot) 2 500 HUF - 70 év felettiek 10 évig érvényes, ujjnyomatot tartalmazó magánútleve 2 500 HUF - 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó magánútlevele 2500 HUF Rendes eljárásban (20 napon belül) kiállított kiskorú kérelmező magánútlevelének és második magánútlevelének eljárási illetékei: 6 év alatt: 3 évig érvényes magánútlevél 2 500 HUF 6-12 éves korig: 5 évig érvényes magánútlevél 2500 HUF 12-18 éves korig: 5 évig érvényes magánútlevél 2500 HUF64 A rendes eljárás keretében kiállított magánútlevél és a második magánútlevél ügyintézési határideje 20 nap, amely a kérelem beérkezését követő napon kezdődik. Ez nem tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát. Az adatlap átadása az ügyfél részére.


-

-


-

-

-

-

-

64

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról 69/2011. (XII. 30.) BM rendelet a magánútlevél soron kívüli,

1990. évi XCIII. törvény IX/I.

147

-

sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról

148

48. Egyedi eset: Utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenység engedélyezésé Továbbítandó Az ügy azonosítása

Az megnevezése

ügy




Kizáró okok?

Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az Az ügyfél által ügyintézésre közlendő adatok vonatkozó

Utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenység engedélyezésé

Utazás Lovas Renáta már egy ideje lovaglással foglalkozik, de csak szabadidős tevékenységként. Most viszont úgy dönt, hogy vállalkozásba fog és több napos lovas túrákat, kulturális programokkal, idegenvezetéssel egybekötve szeretne szervezni belföldön, és ebből megélni. Már egyéni vállalkozóként nyilvántartásba vetette magát, több szálláshelyadóval is egyeztetett az ügyben, ki is nézte azt az internetes kupon oldalt, ahol a túrákat szeretné hirdetni. A biztonság kedvéért azért felkeresi a kormányablakot, hogy felvilágosítást kapjon , hogy kell –e még valamit tennie. Szükséges – e valamilyen engedély a tevékenység végzéséhez. Lovas Renáta egyéni vállalkozó. Korábban semmilyen gazdasági társaság tagja illetve tisztviselője nem volt. Eddig közalkalmazottként dolgozott. Utazásszervezői szakmai tapasztalat, illetve ilyen irányú képesítése nincsen. Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység nem folytatható, ha a vállalkozás nem felel meg a tevékenység engedélyezéséhez szükséges minden feltételnek. (lásd lentebb) Nem engedélyezhető továbbá a tevékenység, ha a kérelmező - a kérelem benyújtásának időpontjában - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint nem minősül köztartozásmentes adózónak. Nem. A cégbíróság közhiteles nyilvántartásában szereplő cégképviseletre jogosultak, az egyéni vállalkozó valamint az általuk meghatalmazott, képviseleti jogosultságot igazolók is eljárhatnak. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal az illetékes hatóság. Továbbítandó ügy. A kérelem benyújtásakor a következő adatok megadása kötelező: a) az utazási vállalkozás neve, székhelye,

149

információk

cégjegyzékszáma, telefon- és faxszáma, valamint - ha az utazási vállalkozó a tevékenységét elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében végzi akkor e-mail címe, b) az utazási vállalkozás vezetőjének, illetve vezetőinek neve, tisztsége, a megbízatásának lejárta, c) az utazási vállalkozásnak a cégnyilvántartásban szereplő vezető tisztségviselőjének, vezetőállású munkavállalójának neve, tisztsége, a megbízatása lejárta, d) a szakmai tevékenységért felelős személy neve, szakképzettsége, a szakképzettségét igazoló okirat, a minősítő vizsga, valamint a nyelvvizsga-bizonyítványának száma, e) az utazási vállalkozó azon telephelyeinek címe, telefon- és faxszáma, ahol az utazásszervező, illetve utazásközvetítő tevékenységét folytatja, f) az utazási vállalkozó által végzett tevékenységek (utazásszervező, illetve utazásközvetítő) megjelölése, továbbá utazásszervezői tevékenység folytatására irányuló kérelem esetén az alábbi adatokat is meg kell adni: g) a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződő bank vagy biztosító neve, az az összeg, amelynek fedezetére a bank, illetve a biztosító kötelezettséget vállalt, az árbevételek, a tervezett árbevétel összege, a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződés lejáratának dátuma, h) utazási csomag összeállításához nem menetrend szerinti járatú repülőgépen (charter járat) férőhelyet igénybe vesz-e az út kiindulási helyétől függetlenül: igen/nem i) garantált szerződést kötött –e j) garantált szerződésből származó kötelezettségei az árbevétel 25%-át meghaladják -e k) szerződéskötés évében december 31-ig az értékesítésből származó nettó árbevétel összege, (Ft): l) vagyoni biztosíték elhelyezése esetén bank /biztosító neve, m) vagyoni biztosíték elhelyezése esetén biztosítás/letét/bankgarancia összege (Ft), n) vagyoni biztosíték elhelyezése esetén vagyoni biztosíték/biztosítás lejárati ideje (év, hó, nap), o) szerződéskötés évében december 31-ig az értékesítésből származó nettó árbevétel összege (Ft), p) vagyoni biztosíték elhelyezése esetén bank /biztosító neve,

150

Az

ügyfél

csatolandó dokumentumok

által

q) vagyoni biztosíték elhelyezése esetén biztosítás/letét/bankgarancia összege (Ft),vagyoni biztosíték elhelyezése esetén vagyoni biztosíték/biztosítás lejárati ideje (év, hó, nap) Kérelem arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek (utazásszervezés és/vagy közvetítés) gyakorlására vonatkozóan kéri a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyét, • 10.000 Ft eljárási díj megfizetésének igazolása, • vezető tisztségviselő/k, vezető beosztású munkavállaló/k és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletének hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal való igazolása, illetve ezen személyek nyilatkozata, mely szerint nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység végzésétől, • vezető tisztségviselő/k, vezető beosztású munkavállaló/k és a tevékenységért felelős személy nyilatkozata a személyes adatok kezeléséről, a tevékenységért felelős személy munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján való foglalkoztatásának igazolása, • tevékenységért felelős személy szakképesítésének meglétét igazoló okiratot, • tevékenységért felelős személy nyelvvizsga bizonyítványának meglétét igazoló okiratát, • tevékenységért felelős személy 10 éves szakirányú, szakmai gyakorlatának vagy minősítő vizsga bizonyítványának meglétét igazoló okiratot, • ha a kérelmező utazási vállalkozó, akkor annak igazolása 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal, hogy köztartozásmentes adózó a kérelem benyújtásának időpontjában, Utazásszervezői tevékenység folytatására irányuló engedélykérelem esetén az alábbi dokumentumokat is meg kell küldeni: Belföldi utazásszervezés esetén: • vagyoni biztosíték elhelyezésének igazolása • nyilatkozat a vagyoni biztosíték emelésének kötelezettségéről,

151

Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentum ok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)


• a biztosítási/banktitok alóli feloldás céljából a biztosító/pénzintézet részére adott és általuk elfogadott felhatalmazás teljes bizonyító erejű magánokiratban, • nyilatkozat szerződéskötés évében december 31-ig származó tervezett nettó árbevétel összegéről (Ft). Az egyéni vállalkozókról a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett nyilvántartás hatályos adatai. A vállalkozás köztartozásmentes adózói státuszának megállapítása. A kérelem elektronikus úton is benyújtható, de kizárólag az ÜGYFÉLKAPUN keresztül. Az ügyfél által folytatni kívánt tevékenység az utazásszervezői tevékenységnek minősül, mivel üzletszerű gazdasági tevékenység keretében kíván szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatásokat (étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) összeállítani és nyújtani. Utazásszervezői tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki a jogszabályi feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a tevékenység folytatását számára a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyezte. A Hivatal az engedéllyel rendelkező utazási vállalkozásokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. Az eljárásért 10.000,- Ft mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.


45 nap


Mivel ilyennel nem rendelkezik először ezt kell beszereznie. A szakmai minősítő vizsgára vonatkozó részletes tudnivalókat az utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet tartalmazza. Ennek értelmében a szakmai minősítő vizsgára történő jelentkezésnek előfeltétele a megfelelő gyakorlati idő és nyelvvizsga meglétének igazolása. (A minősítő vizsga szervezésével jelenleg a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátói pari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara foglalkozik.)

Rendelkezik -e a külön jogszabályban meghatározott utazásszervezői minősítő vizsgával vagy szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal?

152

Volt -e olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak az ilyen tevékenység végzésétől? Jogszabályi háttér

Nem, ezért ennek a feltételnek megfelel a kérelmező. Az érdemben elbírálható kérelmek esetében határozat kerül kibocsátásra. A kérelemnek helyt adó döntés esetén egyszerűsített határozat formájában. Az eljárás eredménye 1. a tevékenység folytatásának engedélyezése, nyilvántartásba való bejegyzés, 2. a tevékenységi engedély megtagadása. Ebben az esetben az engedély még nem adható meg csak a megfelelő képesítés megszerzését követően.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. Törvény Az utazásszervező és - közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. Rendelet 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet az utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról

153

XVIII.

LETELEPEDÉS, ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE

49. Egyedi eset: Egyszerűsített honosítási kérelem Továbbítandó Az ügy azonosítása

Az ügyfél eljárásra való jogosultságán ak megállapítása


Egyszerűsített honosítási kérelem

Élethelyzet

Letelepedés, állampolgárság megszerzése


Erdélyi Margit román állampolgár 1 éve él Magyarországon szintén román állampolgár férjével. Erdélyi Margit nagyszülei észak –erdélyi születésű magyar állampolgárok voltak, míg férje apjáról valószínűsíthető, hogy magyar állampolgár volt. A házaspár egyik ismerősüktől megtudja, hogy amennyiben igazolni tudják, hogy felmenőik között volt magyar állampolgár, abban az esetben egyszerűsített eljárás keretében szerezhetnek magyar állampolgárságot. Ennek szeretne utánajárni Erdélyi Margit, ezért felkeresik a lakóhelyükhöz közeli kormányablakot, hogy tájékoztatást kapjon.

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Nincs.

Kizáró okok?

Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró

hatóság

megnevezése

Erdélyi Margit nagyszülei keresztlevelét (1933- ban és 1937 – ben keltek) és édesapja iskolai bizonyítványával tudja bizonyítani a magyar felmenő meglétét. Férje csak anyai nagyapjának katonakönyvét találta meg és hozta magával, valamint édesanyja születési anyakönyvi kivonatát.

(KAB

Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen terjesztheti elő. Egyszerűsített honosítás esetében a kérelmet átvevő a magyar nyelvtudást is ellenőrzi. Továbbítandó ügy (a Bevándorlási és

154

hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk



Állampolgársági Hivatalhoz) Az állampolgársági kérelem tartalmazza a kérelmező: a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét, b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat, c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat, d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat, e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát, f) testvére nevét, születési helyét és idejét, g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat, h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat, i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz. Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani: - a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (pl. házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló okirat), - a magyar származást igazoló dokumentumokat (pl. a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). - A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. - csatolni kell egy magyar nyelven,

155

-


saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet). Mivel a kérelmező magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú személy, ezért mellékelnie kell a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott adatlapot.

A Magyarországon történt anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset) esetén, ha ismert az anyakönyvi esemény pontos ideje és helye, az anyakönyvi iratok beszerzéséről a BÁH hivatalból intézkedik Nincs.

-

-

-

-

Egyszerűsített honosítását az a nem magyar állampolgár kérheti, aki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal, és akinek felmenője magyar állampolgár volt, illetve valószínűsíteni tudja magyarországi származását és magyar nyelvtudását igazolja. A honosítási kérelmet a köztársasági elnök döntéséig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást a BÁH megszünteti. A honosított személy a magyar állampolgárságot az állampolgársági eskü letételének napján szerzi meg. Az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzett személyek hivatalból kerülnek a polgárok személyi adat-és lakcímnyilvántartásába, továbbá személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt (LIG kártyát) kapnak.


Nincs.


Az átvevő a honosítási kérelmet és mellékleteit az átvételtől számított öt napon belül köteles megküldeni a BÁHnak. A BÁH javaslatára a miniszter három hónapon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. A BÁH a honosítási okiratot a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a polgármesternek vagy a konzuli tisztviselőnek.

156


Mikor került kiállításra Erdélyi Margit felmenőinek keresztlevele?

Mivel nem csak 1921 előtti vagy 19401945 közötti amikor, Észak-Erdély Magyarországhoz tartozott dokumentumok fogadhatóak el, hanem például az 1933-as román keresztlevél is, ugyanis az nagyapa, aki a későbbi ÉszakErdély területen született valószínűsíthető módon 7 éves korában magyar állampolgár lett. Az átvevő hatóság a kérelem átvételekor ellenőrzi a kérelmező személyazonosságát és igazolja a kérelmező aláírásának hitelességét, majd felterjeszti a kérelmet a BÁH-nak. A BÁH a különböző nyilvántartásokban ellenőrzi a kérelemben feltüntetett adatokat, megvizsgálja, hogy a törvényi feltételek fennállnak-e, valamint hivatalból intézkedik a hiányzó adatok, iratok beszerzéséről vagy hiánypótlási felhívást bocsát ki. A honosítási kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról a BÁH javaslata alapján egyszerűsített honosítási kérelem esetén az illetékes miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt. A honosítási okiratot, illetve az elutasításról szóló értesítést a BÁH küldi meg a kérelmező választása szerint a lakóhelye szerinti polgármesternek vagy a magyar konzuli tisztviselőnek. A polgármester vagy a konzuli tisztviselő értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü letételének időpontjáról.


A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. Törvény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) szóló Korm. rendelet

157

50. Egyedi eset: Letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személy nyilvántartásba vétele, valamint okmányok kiállítása az idegenrendészeti és menekültügyi hatóságnál indult kérelem alapján Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása




Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

Kizáró okok? Csak személyesen intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság)



Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által

Letelepedett jogállású személy nyilvántartásba vétele, valamint okmányok kiállítása az idegenrendészeti hatóságnál indult kérelem alapján Letelepedés, állampolgárság megszerzése Khidirov Male, azerbajzsáni állampolgár egy orosz tulajdonú vállalat budapesti gazdasági képviseletének vezetője. Az azerbajzsáni férfi 5 éves jogszerű, megszakítás nélküli magyarországi tartózkodást követően megszerezte Magyarországon a letelepedett státuszt. Az idegenrendészeti hatóságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy lakóhelye szerinti járási hivatalnál kell nyilvántartásba vetetnie magát. Mivel Khidirov Male kora reggeltől este hatig dolgozik ,ezért munkaidő után a kormányablakot kereste fel, hátha tudnak segíteni az ügyében. Letelepedett jogállással rendelkező azerbajzsáni – harmadik országbeli – állampolgár. Az idegenrendészeti hatóságtól 6 napja kapta meg a letelepedési engedélyről szóló határozatot. Magyarország területén élő letelepedett jogállású személy a jogosult. Az igazolvány kiállítása iránti kérelmet személyesen lehet benyújtani. Azonnal intézhető ügy, amennyiben az idegenrendészeti hatóság a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat továbbította a lakcím szerint illetékes járási hivatalnak. A polgár a kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja – és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja a személyi adatait (nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja nevét, nemét). A letelepedett jogállású polgár esetében az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmánya. Az idegenrendészeti hatóság

158

hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre Tájékoztatás/ információnyújtás az ügyfél részére (más hatóságok bevonása szükséges –e; kapcsolódási pontok)




elektronikus értesítése a személyi és lakcím adatokról. Nincs. A Bevándorlási Hivatalban kapott okirat kézhezvételétől számított 5 napon belül az adatok a járási hivatalnál is rendelkezésre állnak, ezt követően bármikor igényelhető személyesen a lakcímigazolvány. Az eljárás illetékmentes. 21 nap (a gyakorlatban azonban amennyiben lehetőség van rá, a lakcímigazolvány azonnal átvehető az eljáró hatóságnál) A polgár kérelmére a személyazonosítását követően, amennyiben adatai a nyilvántartásban átvezetésre kerültek, a járási hivatal kiállítja az új hatósági igazolványt, ellenkező esetben a kérelmet befogadja, és az eljárási határidőn belül dönt az új lakcímigazolvány kiállításáról. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

159

51. Egyedi eset: Külföldről hazatérő magyar állampolgár bejelentése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba Saját hatáskörben intézhető Az ügy azonosítása


Külföldről hazatérő magyar állampolgár bejelentése a személyiadat-és lakcímnyilvántartásba

Élethelyzet

Letelepedés, állampolgárság megszerzése Schwarz Erzsébet 6 éve kint él Ausztriában és 5 éve házasságot kötött egy osztrák állampolgárral Bécsben. A házasságkötésről német nyelvű anyakönyvi kivonatot állított ki az osztrák hatóság.


Schwarz Erzsébet most szeretne családjával visszaköltözni Magyarországra. Időközben személyazonosító okmányainak érvényessége lejárt. Felkeresi a kormányablakot, mert szeretné magát a személyügyi- és lakcímnyilvántartásba bejelenteni és okiratait szeretné megújítani. Az ügyfél eljárásra való jogosultságának megállapítása

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok

A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár. Érvényes, a magyar hatóság által kiállított személyazonosító okmánnyal nem rendelkezik, csupán az osztrák hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal. Egy bérelt házba költözött családjával.

Kizáró okok?

Nincs.

Csak személyesen

Nem.

intézhető-e az ügy? Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk Az ügyfél által közlendő adatok

A nyilvántartásba való azonnal intézhető ügy.

bejelentés

Bejelentéshez szükséges: természetes személyazonosító adatok, családi állapot, állampolgárság, előző lakcím, új lakcím, bejelentés időpontja, a szállásadó neve, szállásadói minősége, lakcíme vagy székhelye és hozzájárulása.

160

Érvényes magyar útlevél vagy 1 évnél nem régebbi állampolgársági bizonyítvány (amennyiben ezek valamelyikével nem rendelkezik, az eljáró hatóság állampolgársági vizsgálatot kezdeményez); - Magyar születési anyakönyvi kivonat; - magyar házassági anyakönyvi kivonat, amennyiben családi állapota házas, özvegy vagy elvált (külföldön történt születést, házasságot, halálesetet hazailag anyakönyveztetni kell); - hazatelepedésre vonatkozó nyilatkozat. - A lakcím valódiságát hitelt érdemlően igazoló irat - Kitöltött lakcímbejelentő lap, melyet a szállásadónak és a bejelentésre kötelezettnek saját kezűleg alá kell írnia - Korábbi lakcímigazolvány, amennyiben rendelkezik vele. A járási hivatal a szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi. -



Nincs.


A bejelentési illetékmentes.


A bejelentést azonnal nyilvántartásba

A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított öt napon belül köteles a lakóhelye szerinti járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges és okirattal igazolt személyi és lakcímadatokat bejelenteni. Mivel viszont az ügyfél semmilyen érvényes magyar személyazonosságát igazoló okmánnyal nem rendelkezik, csak egy osztrák házassági kivonattal , először az osztrák házassági anyakönyvi kivonatról kell hiteles fordítást csináltatnia ,majd a hazai anyakönyvezést végző hatóságot (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal- BÁH) kell felkeresnie. eljárás

díj

–

és

161



Rendelkezik-e a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító okmánnyal, illetve anyakönyvi kivonattal? (Az eset elbírálását segítő kérdések)

veszik, amennyiben a kérelmet és a csatolandó dokumentumokat hiánytalanul előterjesztették. Mivel az ügyfél semmilyen érvényes magyar személyazonosságát igazoló okmánnyal nem rendelkezik, csak egy osztrák házassági kivonattal először a házassági kivonatot kell hitelesen lefordíttatni. A hiteles fordítás birtokában kérheti az ügyfél A hazai anyakönyvezést végző hatóságtól (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal- BÁH) hogy Magyarországon is anyakönyvezzék a házasságot. A BÁH által kiállított magyar házassági anyakönyvi kivonat alapján kérhető a személyazonosító okmányokat cseréje. Ezek után teljesíthető a bejelentés. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt (lakcímigazolványt) ad ki és kézbesíti azt a polgár részére. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

162

XIX. NYUGDÍJBA VONULÁS

52. Egyedi eset: Nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba történő betekintés Továbbítandó Az ügy azonosítása



Nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba történő betekintés


Nyugdíjba vonulás Dolgos Magdolna munkavállaló szeretne megbizonyosodni arról, hogy korábbi munkáltatója, ahol 2008.02.01 – 11.30-ig állt alkalmazásban bejelentette-e őt szabályszerűen biztosítottként. Dolgos Magdolna (szül: 1970.07.27., lakik: 1081 Budapest, Alföldi u. 5.)

Az

ügyfélre

vonatkozó


Nincs

Csak személyesen

nem, meghatalmazott útján is


Az ügyfél csatolandó dokumentumok

által


KAB ügytovábbítást végez a lakóhely szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához A kérelmező természetes személyazonosító adatai, TAJ száma, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége. A foglalkoztató neve, székhelye, ha ismert az ügyfél előtt, annak adószáma, a keresett foglalkoztatási időtartam megjelölése. Fentieket alátámasztó dokumentumok (ha azokkal rendelkezik az ügyfél). Nincsenek, ha a nyilvántartásban nem vagy tévesen szereplő jogviszonnyal kapcsolatos további eljárást kíván kezdeményezni az ügyfél, amelyben további adatok, dokumentumok beszerzése szükségessé válhat, az már egy új eljárásban, adategyeztetési eljárásban történik.

163


Igen


Tájékoztassuk az ügyfelet, hogy biztosítottként (volt biztosítottként) a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő adataiba betekinthet, nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet, az iratokról hiteles másolatot igényelhet, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyról kivonatot kaphat. Fentieket formanyomtatványon igényelheti, melyet adjunk át részére, tájékoztassuk az elektronikus ügyintézés lehetőségéről is. Kapcsolódási pontként tájékoztassuk, hogy a kivonat helyett mód van egy másik eljárásban hatósági bizonyítvány igénylésére is. Tájékoztassuk arról is, hogy fentiekkel kapcsolatban adategyeztetési eljárás is szükségessé válhat. az eljárás költség- és illetékmentes


22 munkanap


Tájékoztassuk a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok rendezésére adategyeztetési eljárás keretében fennálló lehetőségekről.

Az ügyfélnek tegyük fel a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra (pl. munkaviszony) vonatkozó kérdéseket, tájékozódjunk, korábban biztosítási jogviszonyaival kapcsolatban élt-e iratbetekintési joggal, kérte igazolást a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatairól, volt-e esetleg szolgálati idő elismerési kérelme.


A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 43. § (4) bekezdése, és a társadalom-biztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96.§ (7) bekezdése, valamint 96/B-96/D.§

164

53. Egyedi eset: Az öregségi nyugdíj méltányosságból történő felemelése Továbbítandó Az ügy azonosítása


Az öregségi nyugdíj méltányosságból történő felemelése

Élethelyzet

Nyugdíjba vonulás


Szerény Szabolcs 66 éves, négy éve öregségi nyugdíjas, alacsony 65.745 Ft összegű nyugdíjából egyedül állóként nehezen él. Problémáit súlyosbította, hogy két hónappal ezelőtt műtéten esett át, jelentősen megnőttek egészségi állapotával kapcsolatos kiadásai.

Az ügyfél Az ügyfélre vonatkozó eljárásra adatok való jogosultságá Kizáró okok? nak Csak személyesen megállapítás intézhető-e az ügy? a Eljáró hatóság megnevezése (KAB hatásköre, azonnal intézhető –e, illetékes hatóság) Az ügyintézésre vonatkozó információk


Az ügyfél által csatolandó dokumentumok Az eljáró hatóság által hivatalból beszerzendő adatok/dokumentumok Van –e lehetőség elektronikus ügyintézésre

Felkereste a lakóhelyén működő Kormányablakot, segítséget kérve, van-e mód nyugdíjának felemelésére. Szerény Szabolcs (szül.: 1948.06.12., lakik 1081 Budapest, Fiumei út 21.) nincs nem, meghatalmazott útján is

KAB ügytovábbítást végez a lakóhely szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához A kérelmező természetes személyazonosító adatai, TAJ száma, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége, a magánnyugdíjpénztári tagságra vonatkozó adatok. A kérelem teljesítését alátámasztó, különös méltánylást érdemlő körülményekről nyilatkozat, rendszeres pénzellátásról és azok összegéről szóló nyilatkozat, a folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok. Fentieket alátámasztó dokumentumok (ha azokkal rendelkezik az ügyfél). A nyugellátás összegére vonatkozó adat, a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítéléséhez esetlegesen szükséges helyszíni szemle lefolytatása. igen

165


Az ügyfél tájékoztatása a nyugellátás méltányosságból történő felemelésének lehetőségéről (legalább három éve megállapított, 70.000 Ft alatti öregségi nyugdíj esetében az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy részére). Kapcsolódási pontként egyszeri segély igény-lésének lehetőségéről szóló tájékoztatás javasolt az egészségi állapottal (műtét, betegség) kapcsolatos kiadások miatt. Mindkét esetben a kérelem előterjesztéséhez rendszeresített űrlapot is adjuk át az ügyfél részére, tájékoztassuk elektronikus úton való ügyintézés lehetőségéről is.


az eljárás költség- és illetékmentes


22 munkanap


Az ügyfélnek tegyük fel a méltányossági emeléssel kapcsolatos tájékozódó kérdéseket (életkor, milyen összegű nyugdíjjal és esetlegesen további rendszeres pénzellátással rendelkezik, mióta részesül nyugellátásban, kapott-e már méltányossági nyugdíjemelést, milyen különös méltánylást érdemlő körülményekkel rendelkezik.


A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §(1) bek. b) pont, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet 72/B §, és a 6. sz. melléklet

166

54. Egyedi eset: Nyugdíjfolyósításhoz kapcsolódó bejelentés Továbbítandó Az ügy azonosítása



Nyugdíjfolyósításhoz bejelentés

kapcsolódó

Élethelyzet

Nyugdíjba vonulás


Kapós Klára nyugdíjas adatváltozás közlésként folyószámla számának megváltozását kívánta bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, mert házasságot kötött és a jövőben férjével közös folyószámlára kívánja utaltatni nyugellátását. A bejelentés megtételéhez felkereste a lakóhelyéhez közeli kormányablakot.

Kizáró okok?

Kapós Klára (szül.: Kapós Klára, szül.: 1950.06.14., lakik: 1081 Budapest, Alföldi u. 2.) nincs

Csak személyesen

nem, meghatalmazott útján is

Az

ügyfélre

vonatkozó

adatok



KAB ügytovábbítást végez Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz

a

A kérelmező természetes személyazonosító adatai, nyugdíjfolyósítási törzsszáma, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége, a folyósítást érintő új adatok, a folyószámla feletti tulajdonosi, társtulajdonosi jogról való nyilatkozat. Fentieket alátámasztó bemutatása Nincs

dokumentumok

igen A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely a nyugellátás folyósítását érinti. A folyószámlára történő nyugdíjfolyósítás olyan fizetési számlára történhet, amely felett a nyugellátásban részesülő tulajdonosi, illetve társtulajdonosi joggal rendelkezik.

167


Kapcsolódási pontként tájékoztassuk az ügyfelet, hogy amennyiben a házasságkötés miatt neve vagy lakcíme is megváltozott, ez is bejelentési kötelezettség alá esik, a változást bizonyító okiratok bemutatásával. A bejelentéshez adjuk át a szükséges formanyomtatványt, tájékoztassuk az ügyfelet az elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségéről is. költség- és illetékmentes


22 munkanap


A név, lakcím, tartózkodási hely, folyósítás módja postai úton, vagy folyószámlára utalása? Így teljes körű ügyintézés történhet.


Az ügyfélnek tegyük fel a nyugdíjfolyósításhoz szükséges, és változásuk esetén bejelentendő adatokkal kapcsolatos tájékozódó kérdéseket

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5) bekezdés, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. évi (X.6.) Korm. rendelet 85.§ (2) bekezdés

168

KÖZIGAZGATÁSI EGYEDI ÜGYEK ÉS GYAKRAN ELŐFORDULÓ ÉLETHELYZETEK

Recommend Documents