ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan feladatgyűjtemény GTGKG131ÁJL és GTGKG811JFL
Kis-Orloczki Mónika (
[email protected])
2013-14 I.félév
1.TÉMAKÖR A KERESLET, KÍNÁLAT, ÉS A PIACI EGYENSÚLY 1. Egy termék piacán a következőképpen alakul a kereslet és a kínálat: D=300-5p; S=10p-150. a) Számolja ki az egyensúlyi árat és mennyiséget! (D=S; P*=30; Q*=150) b) Jellemezze a piacot, ha az ár 20%-kal megnő! (P2=30*1,25=36; D=3005*36=120; S=10*36-150=210; D<S túlkínálat) c) Ábrázolja a piacot! (D fv tengelymetszetei vízszintes tengelyen 300, függőleges tengelyen 60; S fv tengelymetszetei függőleges tengelyen 15) 2. Egy termék iránti keresleti függvény a következő: Q=1500-20p. a) Mekkora a p=30Ft piaci ár mellett a fogyasztói többlet nagysága? (Q=150020*30=900; FT=(75-30)*900/2=20250) b) Mennyivel nő a fogyasztói többlet, ha az ár P=20 Ft-ra csökken? (Q2=150020*20=1100; FT2=(75-20)*1100/2=30250) c) Ábrázolja! (tengelymetszet a függőleges tengelyen 75; vízszintes tengelyen 1500) 3. Egy termék piacán a kereslet és a kínálat: D=2000-2p; S=2p-1000. a) Számolja ki az egyensúlyi árat és mennyiséget! (P*=750; Q*=500) b) Jellemezze a piacot, ha az ár 20%-kal csökken! (P=750*0,8=600; D=800; S=200; túlkereslet van, mert D>S, nagysága: D-S=600)
c) Ábrázolja a piacot! 4. Egy termék iránti keresleti függvény a következő: Q=2000-50p. a) Mekkora a p=20Ft piaci ár mellett a fogyasztói többlet nagysága? (
)
b) Hogyan változik a fogyasztói többlet, ha az ár P=15 Ft-ra csökken? (
a fogyasztói többlet nőtt 5625 Ft-tal.)
c) Ábrázolja! (tengelymetszet y=40 és x=2000-nél van) 5. Egy pogácsabár megfigyelései szerint a pogácsa iránti kereslet P = 1600 – 50Q függvénnyel, míg a bár kínálata a P = 60Q - 160 függvénnyel írható le, ahol Q a pogácsa mennyisége kilogrammban, a P pedig a pogácsa kilogrammonkénti árát jelöli. Állapítsa meg, hogy milyen ár mellett alakul ki az egyensúly, és mennyi pogácsa adható el ilyen ár mellett! (D=S; 1600-50Q=60Q-160 Q*=11 és P*=800) Átfogó adóreform keretében a pogácsabár átalányadóját megemelik, emiatt a termék ára 25 százalékkal nő. Mennyibe kerül most a pogácsa, és milyen helyzet alakul ki a piacon? (P2=800*1,25=1000; kereslet: 1000=1600-50*Q Q=12; kínálat: 1000=60*Q-160 Q=19,33 túlkínálat, mert kereslet
2
2. TÉMAKÖR A FOGYASZTÓI DÖNTÉS, RUGALMASSÁG 1. Egy 4 fős család hétvégén húslevest és sültet fogyaszt. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes fogások hasznosságát a család számára. Határozza meg az egyes ételek határhasznát! (vastagon szedett adatok vannak megadva, MU=(TUaktuális -TUkorábbi)/( Qaktuális -Qkorábbi) Q Leves hasznossága Sült hasznossága MULeves MUSült kihúzni vagy 72 kihúzva vagy 276 1 72 276 80 96 2 152 372 80 120 3 272 452 88 39 5 448 530 40 33,5 7 528 597 Ahol az MUleves=MUsült, azt a mennyiséget fogyasztanánk együtt. Ebben az esetben 2 levest és 3 sültet ennénk együtt, mert a határhasznok itt egyeznek meg (amennyi hasznot feláldozok az egyik termék egy egységének lemondása miatt, pontosan annyival nő a hasznom, a másik termék fogyasztásának növelése miatt)
2. Töltse ki az alábbi táblázatot! Jelölje, hogy optimális esetben hány pizzát és kólát fogyasztunk együtt! Válaszát indokolja! Q 1 2 3 5 6 8
Pizza hasznossága 100 180 240 280 290 304
Kóla hasznossága 30 50 65 75 80 84
MUPizza
MUKóla
80 60 20 10 7
20 15 5 5 2
Optimális két termék esetében az a fogyasztási mennyiség, ahol MUPizza=MUKóla , tehát 5 pizzát és 2 kólát fogyaszt. 3. A Kiss család nettó jövedelme 40 ezer Ft, ekkor 20 kg kenyeret vásárolnak. A családfő elbocsátása miatt a jövedelmük 30 ezer Ft-ra csökken, ekkor kenyérből 24 kg-ot vásárolnak. Milyen a kenyér rugalmassága, milyen típusú jószágról van szó? 4. A Nagy család minden héten kiflit vásárol. Amikor a kifli ára 10 Ft/db volt hetente 20 db-ot vásároltak. Az áru árának 15 Ft-ra való emelkedésével lecsökkent a vásárlásuk 15 db-ra. Mit tudunk a kifli keresletéről? 5. A zöldségárus azt vette észre, hogy amikor a grapefruit árát 400 Ft/kg-ról 440 Ft/kg-ra emelte, a narancsból az átlagos heti 30kg helyett 39 kg fogyott. Mit tudunk a narancs keresztárrugalmasságáról? Milyen típusú termék? (Px0=400, Px1=440; Y0=30, Y1=39; ε=3, rugalmas, a narancs a grapefruit helyettesítő terméke)
6. Egy bevásárlóközpontban megfigyelték, hogy a lila pulcsiból heti 20 helyett 25 db-ot tudtak eladni, amikor annak árát 10000Ft-ról 6000Ft-ra csökkentették. Milyen típusú termék a lila pulcsi? (számítással támassza alá válaszát) Értelmezze a mutató értékét! 3
(árrugalmasság: [(25-20)/20] : [(6000-10000)/10000]= - 0,625, negatív ezért normál termék, abszolút értékben kisebb 1-nél, így rugalmatlan keresletű. Ha a pulcsi árát 1%-kal csökkentik, 0,625%-kal nő meg a kereslet iránta) 7. A fogyasztó jövedelme havi 100.000 Ft. Ilyen jövedelem mellett havonta 10 túró Rudit szokott venni. Fogyasztónkat előléptették, így jövedelme 120.000 Ft-ra emelkedik, melynek következtében nő a kereslete a Túró Rudi iránt, havonta 15 db-ot vásárol. Milyen a Túró Rudi jövedelemrugalmassága és milyen típusú jószágról van szó? (I0=100.000, I1=120.000; X0=10, X1=15; ε=2,5 8.
rugalmas a kereslete és normál jószág)
A cicás bögre ára 200 Ft. Ekkor havonta 10 db-ot vesznek belőle. ha az árát 250 Ft-ra növeljük, 12 db-ot tudnak belőle eladni. Milyen a cicás bögre árrugalmassága? Milyen típusú termék? (P0=200, P1=250; X0=10, X1=12; ε=0,8; rugalmatlan, paradox árhatású termék)
9. A hamburger forgalma az előző hónapban a büfében 25 ezer db-ról 20 ezerre csökkent, miközben a sajtburger ára 100 Ft-ról 90 Ft-ra csökkent. Milyen a rugalmassága a két hamburgernek? Hogyan értékelhető a változás? [(20-25)/25] : [(90-100)/100] = 2; pozitív, tehát helyettesítő termékek, Ha a sajtburger árát 1%-kal csökkentik, ennek hatására a hamburger kereslete 2%-kal nő)
3. TÉMAKÖR A VÁLLALAT RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERMELÉSE, KÖLTSÉGEI ÉS JÖVEDELMEI 1. A következő táblázat egy mezőgazdasági munkafolyamat eredményeit tartalmazza a felhasznált munkaráfordítások függvényében, miközben az összes többi input mennyisége állandó. (a vastagon szedett adatok vannak megadva) a) Számolja ki a munka határ- és átlagtermékét a munkafelhasználás minden táblázatbeli szintjére! b) A munkaráfordítások mely szintje után jelentkezik csökkenő hozadék? (L=4, mert MPL elkezd csökkenni) c) Mekkora munkafelhasználás biztosítja a hozadéki optimumot (Ez a kérdés feltehető úgy is, hogy mikor lesz az átlagtermék maximális)? Amikor az átlag- és határtermék azonos, L=5-nél L 2 3 4 5 6 7 8 9
Q 100 160 224 280 330 370 400 425
APL 50 53,3 56 56 55 52,86 50 47,22
4
MPL 60 64 56 50 40 30 25
2. Töltse ki a táblázatot! Hol található a hozadéki optimum és a csökkenő hozadék mely munkaráfordítás után jelentkezik? L Q APL MPL 50 2 100 56 68 3 168 60 72 4 240 63,33 70 6 380 57,5 40 8 460 Hozadéki optimum: APL maximumánál (63,33). Optimális inputfelhasználás ekkor L=6. Csökkenő hozadék, amikor MPL elkezd csökkenni, L=4 után kezd csökkenni L=4 az MPL maximuma
3.
Töltse ki az alábbi táblázatot! Q 0 1 2 3 4
4.
TC 60 80 115 155 210
FC 60 60 60 60 60
Töltse ki a táblázatot! Termelés Változóköltség 0 0 1 25 2 36 3 46 4 48
VC 0 20 55 95 150
Fixköltség 20 20 20 20 20
MC 20 35 40 55
Összköltség 20 45 56 66 68
AC 80 57,5 51,6 52,5
AFC 60 30 20 15
Határköltség 25 11 10 2
AVC 20 27,5 31,6 37,5
Átlagköltség 45 28 22 17
5. Egy gazdálkodás évi teljes költsége 7500e Ft, implicit költségei 1350e Ft, ez utóbbinak számvitelileg elszámolható része 350e Ft, s gazdasági profitja 560e Ft. Számítsa ki a teljes bevétel, a számviteli és explicit költségek, valamint a számviteli profit nagyságát! (Számviteli költség 6500; explicit költség 6150; számviteli profit 1560; normál profit 1000 eFt.) 6. Egy vállalkozás tavalyi gazdasági költsége 8000 eFt, az implicit költségei 1500 eFt volt, s ez utóbbinak az elszámolható része 400 eFt. A gazdasági profitja 500 eFt volt. Határozza meg a cég számviteli költségét és explicit költségét, a számviteli profit és a normál profit nagyságát! (Teljes bevétel=8500, Normál profit=1100, explicit ktg=6500, szv ktg= 1400) 7. Egy vállalkozás éves adatai a következők: Számviteli profit 12800 El nem számolható implicit költség 8400 Összes explicit költség 8600 A vállalkozás összes gazdasági költsége 17400 Állapítsa meg, hogy mennyi a cég számviteli és implicit költsége, gazdasági és normál profitja! (Számviteli költség 9000; implicit költség 8800; gazdasági profit 4400; normál profit 8400 eFt.)
5
4.TÉMAKÖR A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLŐK KAPCSOLATRENDSZERE
1. Egy kétszereplős gazdaságból ismertek a következő adatok: a vállalatok 1980 $ munkabért fizettek a háztartásoknak, a két szereplő megtakarítása 420 $, amelyből a vállalatok 300$-t takarítottak meg. Határozzuk meg a fogyasztás, a háztartások megtakarítása, a beruházás és a makroszintű jövedelem összegét! (C=1860; I=420; Y=2280) 2. Tételezzünk fel egy háromszereplős, zárt gazdaságot, amelyben a végső felhasználás szerkezete a következőképpen alakul: Fogyasztás: 340, kormányzati vásárlás: 80, beruházások: 60, a vállalatok által fizetett adó:160, a háztartások által fizetett adó: 40, az állam által a háztartásoknak juttatott transzfer: 80, a vállalatoknak juttatott transzfer: 25, a háztartások munkabére: 310. Határozzuk meg az összjövedelmet és a gazdasági szektorok megtakarításait! Milyen az állami költségvetés egyenlege? (Y=C+I+G=480, SH=10, SV=35, SÁ=15, az állami költségvetés 15 egységnyi szufficitet mutat) 3. Egy gazdaságról a következőket ismerjük: Fogyasztás: 700, kormányzati vásárlás: 50, beruházások: 350, a bérfizetések: 800, a háztartások által fizetett adó: 50, az import: 300, a vállalatok megtakarítása: 50, az állam megtakarítása: 50, a külföld megtakarítása: 100. Határozzuk meg az összjövedelmet, az exportot, a vállalatok adóját, a háztartásoknak juttatott transzfert és a háztartások megtakarítását! (X=200, Y=1000, TV=150, TRH=100, SH=150)
4. Egy makrogazdaságról a következő adatok ismertek: a fogyasztás 800, a beruházás 150, a kormányzati vásárlások értéke 200, az export 40, míg az import 50. Tudjuk továbbá, hogy a vállalatok által fizetett adó a háztartások adóbefizetésének kétszerese, a háztartásoknak nyújtott támogatások összege 100, a vállalatoknak nyújtott transzfereké pedig 245. A vállalatok megtakarítása 15, míg az államé 10. a) Határozza meg a makroszintű jövedelem nagyságát! b) Számítsa ki a háztartások és a vállalatok által fizetendő adót! c) Számítsa ki a háztartások munkabérét! d) Számítsa ki a háztartások megtakarítását, továbbá igazolja, hogy a beruházások forrása a nemzetgazdasági megtakarítások. összege!
6
5.TÉMAKÖR A MAKROGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE (SNA) 1. A 2010. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a külföldiek itthon szerzett elsődleges jövedelme 20 m$. Határozza meg a GDP-t, a GNI-t, és az NDP-t! (GO = 4500; GDP = 4500 – 2600 = 1900; NDP = GDP – amortizáció = 1400; GNI = GDP + hazaiak kint – külföldiek bent = 1920) 2. Az alábbi, billió forintban megadott adatok ismertek egy gazdaságról: Összes kibocsátás 1000; termelő fogyasztás 400; amortizáció 80; hazai gazdasági alanyok külföldi munka- és tőkejövedelme 90; külföldi gazdasági alanyok hazai munka- és tőkejövedelme 110; jövedelemtranszfer az országba külföldről 40; jövedelemtranszfer az országból külföldre 70. Számítsa ki az SNA-mutatók értékét! (GDP=GO-TF=1.000-400=600 NDP=GDP-am=600-80=520 GNI=GDP+hj-kj=600+90-110=580 NNI=GNI-am=580-80=500 GNDI=GNI+TRbe-TRki=580+40-70=550 NNDI=GNDI-am=550-80=470) 3. Egy makrogazdaságban az alábbi adatok ismertek: • összes kibocsátás: 15860,5 • termelőfogyasztás: 4120,2 • amortizáció: 720,1 • belföldiek által külföldön szerzett jövedelem: 502,6 • külföldiek által belföldön szerzett jövedelem: 612,2 Adja meg a GDP, NDP, NNP értékét! (GDP=11740.3; NDP=11020.2; GNP=11630.7; NNP=10910.6)
7
