Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

KÖZGAZDASÁGTAN I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Közgazdaságtan 1. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely

2010. június

Vázlat

2. hét

Bíró-K®hegyi-Major

Kereslet, kínálat, egyensúly A kereslet és kínálat

1

Kereslet, kínálat, egyensúly

megváltozása Adóztatás Árszabályozás

2

A kereslet és kínálat megváltozásának hatása az egyensúlyra

3

Az adóztatás hatása az egyensúlyra

4

Az árszabályozás hatása az egyensúlyra

Egyensúly kereslet, kínálat

2. hét



Egyensúlyi feladatok: kereslet és kínálat egyenl®ségét keressük A

rezervációs ár a

Adóztatás Árszabályozás

Fogyasztók esetében: az a maximális ár, amit a termék egy konkrét egységéért zetni hajlandók. Eladók esetében: az a minimális ár, amennyiért a termék egy konkrét egységét eladni hajlandók. A rezervációs ár függ a gazdasági szerpl®t®l, a termékt®l, a helyzett®l és attól, hogy a terméknek

megváltozása

hányadik egységér®l van szó.

Kereslet Példa: lakások piaca

2. hét


Kereslet, kínálat, egyensúly A kereslet és kínálat megváltozása Adóztatás Árszabályozás

Kereslet (folyt.)

2. hét



Kereslet (folyt.)

2. hét



Kínálat

2. hét



Kínálat (folyt.)

2. hét



Keresleti, kínálati függvény

2. hét



Változók közti kapcsolatok (függvények) A

keresleti görbe azt a mennyiséget mutatja, amelyet a

fogyasztók az egyes P árakon megvásárolnának. A

kínálati görbe:

azt mutatja, hogy az eladók az egyes

lehetséges árakon mekkora mennyiséget ajánlanak eladásra.

A keresleti görbe negatív meredeksége a

kereslet törvényét

tükrözi ha a termék ára csökken, akkor a vev®k általában többet szeretnének vásárolni bel®lük. A kínálati görbe pozitív meredekség¶: minél nagyobb az ár, annál nagyobb az eladásra kínált mennyiség.

A kereslet és kínálat megváltozása Adóztatás Árszabályozás

Egyensúly

P ∗ : egyensúlyi ár Q ∗ : egyensúlyi mennyiség Az E egyensúlyi pontban a fogyasztók által megvásárolni kívánt mennyiség egyenl® az eladók által eladni kívánt mennyiséggel.

2. hét



Túlkínálat

P 0 > P ∗ ár esetén az eladók QS0 mennyiséget adnának el, 0 miközben a fogyasztók csak QD mennyiséget vennének. 0 0 A túlkínálat nagysága: QS − QD 0 P -nél lefelé irányuló nyomás hat az árra.

2. hét



Túlkereslet

P ” < P ∗ ár mellett az eladók kevesebbet (QS00 ) kínálnak, mint 00 amennyit (QD ) a fogyasztók vennének. 00 00 A túlkereslet nagysága: QS − QD P ”-nél felfelé irányuló nyomás hat az árra.

2. hét



Egyensúly

2. hét


Kereslet, kínálat, egyensúly A kereslet és kínálat megváltozása Adóztatás

Ha az ár

P ∗ -tól eltér, akkor valamelyik folyamat (felfelé

irányuló, vagy lefelé irányuló nyomás) beindul. A keresleti és a kínálati görbe metszéspontja határozza meg a

P ∗ egyensúlyi árat és a Q ∗ egyensúlyi mennyiséget.

Árszabályozás

Példa

2. hét


Kereslet, kínálat,

Keresleti függvény: Kínálati függvény:

D (P ) = 150 − 3P S (P ) = 2P − 20

egyensúly A kereslet és kínálat megváltozása Adóztatás

Egyensúlyban

D (P ) = S (P ) ∗ ∗ 150 − 3P = 2P − 20 ∗ 170 = 5P P ∗ = 34 Q ∗ = D (P ∗ ) = S (P ∗ ) = D (34) = 150 − 3 ∗ 34 = S (34) = ∗

∗

= 2 ∗ 34 − 20 = 48

P ∗ = 34 (egyensúlyi ár) Q ∗ = 48 (egyensúlyi mennyiség)

Árszabályozás

Kínálat és kereslet változása Ha a vizsgált gazdasági rendszerhez képest küls® tényez®k megváltoznak, akkor megváltozik a kereslet és/vagy a kínálat. Ilyen változás lehet például:

2. hét


Kereslet, kínálat, egyensúly A kereslet és kínálat megváltozása

Ízlések változása (a koleszterin veszélyeir®l tudósító hír

Adóztatás

egyeseket arra késztethet, hogy ne fogyasszanak vajat)

Árszabályozás

Technológia változása (az integrált áramkör nagymértékben növelte az elektromos gépek kínálatát); Er®források változása (egy jelent®s új olajlel®hely megnövelné a nyersolaj kínálatát a világban) Jogszabályok változása (a marihuána legalizálása ennek az árunak mind a piaci kínálatát, mind a piaci keresletét megnövelné) Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág keresletével összefüggésben vannak (a nyomtatók árának csökkenése növeli a papír keresletét)

Kínálat és kereslet változása (folyt.)

2. hét



Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág kínálatával összefüggésben vannak (a marhahús termelésének növekedése növeli a nyersb®r kínálatát) Jövedelem változása (a brókerek magasabb jövedelme miatt az 1990-es években növekedett keresletük a luxusautók iránt)


A kereslet változása

2. hét



Ha a fogyasztók preferenciái úgy változnak meg, hogy minden ár mellett többet szeretnének vásárolni, akkor a keresleti görbe jobbra tolódik:

D

1

helyzetb®l

D

2

helyzetbe.

Mind az egyensúlyi ár, mind az egyensúlyi menynyiség megn®.

A kereslet változása (folyt.)

2. hét



A kínálat változása

2. hét



Ha a körülmények változása arra készteti az eladókat, hogy minden ár mellett nagyobb mennyiséget kínáljanak, akkor a kínálati görbe jobbra tolódik,

S

1

helyzetb®l

S

2

helyzetbe.

Ilyenkor az egyensúlyi mennyiség megn®, de az egyensúlyi ár csökken.

A kínálat változása (folyt.)

2. hét



Kereslet és kínálat változásának hatása egyensúlyra

2. hét



A kereslet növekedése mind az

P ∗ egyensúlyi árat, mind a Q ∗

egyensúlyi mennyiséget tekintve, növekedéshez vezet. A kínálat növekedése a növekedéséhez, de a

P

∗

Q ∗ egyensúlyi mennyiség

egyensúlyi ár csökkenéséhez vezet.

Adóztatás

2. hét


Amint egy adó megjelenik a piacon, kétféle árral kell számolni, amelyek az adó mértékében különböznek egymástól: Amit a vásárlók zetnek (keresleti ár, vagy bruttó ár): Amit az eladók kapnak (kínálati ár, vagy nettó ár): 1

P

P+

−

Mennyiségi adó: állandó pénzösszeg kivetése az áru minden eladott egységére (pl.: alkohol, benzin, cigaretta)

P+ = P− + T 2

értékadó: az ár egy meghatározott százalékának elvonása (pl.: ÁFA)

Egyensúlyban

P + = (1 + t )P − D (P + ) = S (P − )


Mennyiségi adó Kétféle értelmezése 1

Eladó egységköltségét emeli T dollárral (kínálati görbe felfelé tolódik)

2

2. hét



áruegységenként T dollárt elvesz bevételb®l (keresleti görbe

Adóztatás

levelé tolódik)

Árszabályozás

Mennyiségi adó, példa

2. hét



D (P ) = 220 − P Kínálat: S (P ) = P ∗ ∗ Egyensúly: P = 110, Q = 110 Kereslet:

Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre

T = 30 pénzegységnyi mennyiségi adót vetnek ki? D (P + ) = S (P − ); P + = P − + T 220

− P − − 30 = P −

P − = 95, P + = 125, Q = 95

A kereslet és kínálat megváltozása Adóztatás Árszabályozás

Árplafon, árminimum

2. hét



árplafon: árak befagyasztása célja lehet: ináció

megváltozása

visszafogása


árminimum: pl. minimálbér szabályozás, mez®gazdasági árak (USA, 195060-as évek) Következmény Hatásos árplafon lenyomja, hatásos árminimum magasan tartja árakat, cserére kerül® mennyiség kisebb szabályozás nélküli áruforgalomnál.

Árplafon, árminimum (folyt.)

2. hét



Árplafon példa

2. hét





P¯ = 80-as árplafont vezetnek be?

P¯ = 80 < 110 = P ∗ , tehát P¯ = 80 az új egyensúlyi ár, S (P¯ ) = 80 az egyensúlyi mennyiség D (P¯ ) − S (P¯ ) = (220 − 80) − 80 = 60 a túlkereslet nagysága.

megváltozása Adóztatás Árszabályozás

Árminimum példa

2. hét


Kereslet, kínálat, egyensúly A kereslet és



P¯ = 120-as árminimumot vezetnek be?

P¯ = 120 > 110 = P ∗ , tehát P¯ = 120 az új egyensúlyi ár, D (P¯ ) = 100 az egyensúlyi mennyiség S (P¯ ) − D (P¯ ) = 120 − (220 − 120) = 20 a túlkínálat nagysága.

kínálat megváltozása Adóztatás Árszabályozás

Összefoglalás

2. hét


Kereslet, kínálat, egyensúly A kereslet és

Kereslet, kínálat

kínálat megváltozása

Keresleti (negatív meredekség¶), kínálati (pozitív

Adóztatás

meredekség¶) függvény

Árszabályozás

Egyensúly: kereslet = kínálat Kereslet, kínálat változásának hatása

Kereslet n®: egyensúlyi ár és mennyiség is n® Kínálat n®: egyensúlyi ár csökken, egyensúlyi mennyiség n® Adóztatás (mennyiségi adó) hatása: egyensúlyi mennyiség csökken Árplafon

→

túlkereslet, árminimum

→

túlkínálat

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Recommend Documents