Közfürdők hatósági felügyelete és a fürdőkultúra fejlesztése Vas megyében Szabóné Vincze Klára- - dr. Stánitz Éva Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály 9700 Szombathely, Sugár u. 9 Összefoglalás Hazánkban a termálvizek gazdag ásványianyag-tartalmúak és magas hőmérsékletűek. 2013. évben 599 közfürdő üzemelt hazánkban, melyből a minősített gyógyfürdők száma 83. A magyarországi közegészségügyi szolgálat tevékenységével hozzájárult a közfürdők korszerűsítéséhez, a fürdők higiénés állapotának javításához(1.,2,3). A hatósági felügyelet során szerzett tapasztalatokat összegezve, megállapítottuk, hogy a fürdőzők által bevitt mikrobiológiai szennyeződés, és az egyes medencék a zsúfoltsága jelentős közegészségügyi kockázatot jelent, és bakteriológiai vízminőség romlásához vezet. Megállapíthatjuk, hogy a fürdőzők higiénés magatartása alapvető vízminőséget befolyásoló tényező. A fürdőkultúra fejlesztése érdekében megyénkben egészségfejlesztő mintaprogramot készítettünk az általános iskolák 5. osztályosai és szüleik részére. Az egészségfejlesztési program alkalmazásával célunk a fürdővendégek magatartásának befolyásolása, fürdőhigiénés ismereteinek bővítése. A fürdőket üzemeltetők figyelmének ráirányítása a fürdőkultúra fejlesztésének szükségességére, s nem utolsó sorban a vízminőség javítása, a vegyszerfelhasználás optimalizálása. Summary: Hungary is very rich in mineral salts containing of hungarian health and spa resorts. The tempratures of this termal water’s are also high. In Hungary there are 599 resorts, of 83 qualified mineral thermal waters. The innovation is continuus. The public health organizations keep under contoll the microbiologycal and chemical quality of thermal waters. According to controlling network’s practice the safety in hungarian spa and bath resorts is very good. The perfect resorts’s quality can persists for long term wher there are good practices of managment in different thermal baths and the guests accept and keep the hygienic rules. We made a haelth assesmant project to help children the perfect wellness and spa resorts using. The goals of our project protect thermal water’s quality and help to use only as a few chemical materials as possibile. In our opinion this education program, as a pilot project, is a good opportunitie that children can learn the different spa-and wellness types, and they accept the rules of hygienic behavior in spa, in thermal baths and swimming pools. This programm based on wide, multisectorial cooperation.
Bevezetés Magyarország világviszonylatban az ötödik legnagyobb termálvízkinccsel rendelkezik. Hazánkban a termálvizek magas ásványianyag-tartalmúak, egyszersmind magas 1
hőmérsékletűek is. A bőséges termálvízkészlet miatt nem volt sürgető a vízforgatással, víztisztítással és fertőtlenítéssel üzemeltetet fürdők elterjedése. Idővel azonban a töltő-ürítő rendszerű medencéket fokozatosan felváltotta a közegészségügyileg biztonságosabb visszaforgatásos rendszerű, úgynevezett wellness medencék rendszere. A gyógyvíz minőségének, gyógyhatásának megőrzése miatt azonban gyógyfürdőinkben a tiszta gyógyvízzel működő töltő-ürítő rendszerben üzemeltetett medencék a mai napig megtalálhatók. Eltérő vízkezelési módszerek szükségesek a két típusú medencevíz biztonságos vízminőségének fenntartásához és használatuk célja, módja is különbözik. A magyarországi közegészségügyi szolgálat szakmai munkájával jelentős szerepet vállalt a közfürdők korszerűsítésében, a fürdők higiénés állapotának javításában, fenntartásában.(1,2,3,4,5) Ma már valamennyi töltő-ürítő rendszerű medence is jó hidraulikai kialalakítású és optimális vízutánpótlással üzemel. Hazánkban 2013. évben 599 fedett, vagy szabadtéri medencés közfürdő üzemelt, melyből 83 gyógyfürdő minősítéssel is rendelkezett.6,7 Vas megye 44 fürdőjéből 5-nek van gyógyfürdő minősítése. Nagy kihasználtsággal működnek a gyógy és wellness fürdők, ahol az egész család megtalálja a kikapcsolódás, felfrissülés és egészségmegőrzés lehetőségét. A Széchenyi Terv támogatásának aktív felhasználásával jól fertőtleníthető, korszerű vízforgató és tisztító berendezések, előfürdők és alapvető kiszolgáló helyiségek épültek. Közegészségügyi ellenőrzéseink során tapasztaltuk, hogy a megye közfürdőiben az üzemeltetők a fürdőmedencék vízminőségét befolyásoló tényezők valamennyi szabályát maximálisan betartják, ennek ellenére a hatósági vízmintázás során a bakteriológiai minták a töltő-ürítő gyógyvizes medencék 58%-ában, a víz visszaforgatásos medencék 25%-ában kifogásoltak. A hatósági ellenőrzéseken azt is tapasztaltuk, hogy általános gyakorlat szerint a fürdővendégek jelentős része az előfürdőket nem veszi igénybe, az öltözői szappanos mosakodást egyáltalán nem alkalmazza. A vendégek előnyben részesítik a 30 oC vagy e-feletti víz hőmérsékletű medencéket, így ezek gyakran túlzsúfoltak. Ugyanakkor az úszómedencékben alig tartózkodik vendég. A fürdőzők által bevitt mikrobiológiai szennyeződés, a zsúfoltság jelentős közegészségügyi kockázatot jelent, és a bakteriológiai vízminőség romlásához vezet. Megállapíthatjuk, hogy a fürdőzők ilyen higiénés magatartása alapvető vízminőséget befolyásoló tényező. A házirend előírásainak betartásában sem következetesek. Ezt annak terjedelmessége, nem közérthető nyelven fogalmazott volta is nehezíti (9). Kifogásaink sorában fontos helyet foglal el az úgy nevezett bermuda fürdőnadrágok használata, amelyekből a medence elhagyásakor nagy mennyiségű víz kerül a járófelületekre, komoly csúszásveszélyt okozva. A zsebeikben felejtett és ily módon a vízbe bevitt zsebkendő és egyéb szennyeződések maradványai további vízminőség romlást idéznek elő (9,13) . Mindezeket figyelembe véve elhatároztuk, hogy a tanulásra, új ismeret elsajátítására egyik legfogékonyabb életkorú iskolások körében egészségfejlesztési programot szervezünk, a fürdőkultúra népszerűsítésére, annak minden előnyét, egészségre gyakorolt hatását összefoglalva. Egyben a közösségi fürdőzés szabályainak néhány fontos alapvetését is közreadjuk. (5,8,9,10). Az egészségfejlesztési program alkalmazásával célunk a fürdővendégek magatartásának befolyásolása, fürdőhigiénés ismereteinek bővítése. Ez által a vízminőség javítása, az alkalmazott vegyszerfelhasználás csökkentése.
2
Adat és módszer 2008-2012. évben Vas megye területén a kistérségi népegészségügyi intézetekkel együttműködve, hatósági mintavételezéssel egybekötve végezzük a hatósági ellenőrzéseket. Az ellenőrzések kiterjednek a vízkezelés módjára, a vízcserék, a frissvíz utánpótlás előírások szerinti teljesítésére, kémiai biztonsági szabályok betartására, padló és medenceburkolatok megfelelőségére, medencetakarításra. Vizsgáljuk az elő zuhanyok meglétét, üzemképességük biztosítását. Feladatunk még a házirend megfelelőségét kontrollálni. Figyeljük a vendégtájékoztatók tartalmát, a gyógymedencék gyermekek által történő használatát.11 Visszatérő hiányosság a medencék egyidejű és napi terhelésének be nem tartása. Mintavételek történnek az üzemelő medencékből kémiai és mikrobiológiai vizsgálatra. A mikrobiológiai vizsgálatok az E.coli, a Pseudomonas aeruginosa, a Staphylosoccus aureus, valamint a Coccus szám meghatározására terjednek ki. A minősítést az MSZ 13690-3:1989 szerint és a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján végezzük. Az adatokat és a bakteriológiai vizsgálatok eredményeit rögzítjük és feldolgozzuk.
1. számú táblázat Közfürdők bakteriológiai vízminősége 2012. évi hatósági vizsgálatok tükrében A forgatással üzemelő medencék bakteriológiai vízminősége 25 %-ban kifogásolt Vas megyében, a töltő ürítő rendszerben gyógyvízzel üzemeltetett medencék vízminősége 58 %ban mutatott kisebb-nagyobb mikrobiológiai eltérést. Az országos helyzet sem kedvezőbb (1. sz. táblázat) Természetesen, ha összehasonlítjuk a töltő- ürítő medencék hidraulikai átalakítása előtt időszakkal, a bakteriológiai vizsgálatokat a javulás jelentősnek minősíthető, ugyanis a 1991-2000-ig a töltő ürítő rendszerű medencék mikrobiológiai vízminősége 82,4%-a kifogásolt volt (8). Szakirodalmi összefoglalókból(8) a vendégek által a medencés fürdőkben bevitt kórokozók típusát, az általuk okozott tüneteket és az ellenük való védekezés lehetőségeit. A fürdővendég szennyezheti a vizet vírussal, baktériummal, de gombával, sőt parazitákkal is. A leggyakoribb támadáspont a gyomor bélrendszer, a kültakaró, a szem, a fül nyálkahártyája. Az egészségfejlesztési program indításának menete 1. Munkacsoport megalakítása az egészségfejlesztési program lebonyolítása érdekében a közegészségügyi osztály, az egészségfejlesztési osztály és a járási népegészségügyi intézetek részvételével. 2. Rövid és hosszú távú célok meghatározása. 3. Megyénkben működő gyógyfürdők és uszodák vezetőivel együttműködés kialakítása, támogatásuk megnyerése a gyakorlati oktatások megszervezésére, 3
továbbá tervezett tájékoztató kiadvány támogatására, a rajz és irodalmi pályázatra beérkező pályamunkák értékelése, díjazása érdekében. Az iskola igazgatók felkérése az iskolai egészségfejlesztő program befogadására. 4. Célcsoport kiválasztása: az általános iskolák 5. osztályos tanulói és családjaik. Ez a korosztály már rendelkezik biológia/környezettan tantárgy révén ismeretekkel az emberi testről, a személyi higiénéről, a környezet és az ember egészséget befolyásoló kölcsönhatásáról, ugyanakkor érdeklődő és nyitott az új ismeretekre. 5. Iskolák kiválasztásánál két szempontot vettünk figyelembe, egyrészt, hogy legyen az iskolában szervezett úszásoktatás, másrészt a megfelelő együttműködő készség fennállása. 6. Tájékoztató kiadvány megírása és megszerkesztése az oktatásban részvevő gyermekek részére a helyes fürdő és uszodahasználatról.(12), 7. Egységes oktatóanyag szerkesztése 8. „A fürdőkultúra fejlesztése Vas megyében” című egészségfejlesztési program minősítésének elindítása az Országos Egészségfejlesztési Intézetnél (14). 9. A programban résztvevő iskolákkal és közfürdőkkel megállapodásban rögzítettük a feladatokat. 10. A fürdőzési szokások felmérésére kérdőív szerkesztése a gyermekek részére. A felmérést az oktatás megkezdése előtt, majd azt követően egy év múlva megismételjük. 11. Rajz és irodalmi pályázat kiírása az oktatásban részvevő gyermekek részére az elsajátított ismeretek felmérése céljából 12. A beérkezett pályamunkák zsűrizésének, kiállításának, majd díjazásának megszervezése a Víz Világnapján. A program rövid-, és hosszú távú céljai Rövid távú cél a fürdőzéssel kapcsolatos ismeretanyag bővítése, tudatos fürdőhasználat, elsajátított ismeretek alkalmazása. Ismeret bevésődése, egészségműveltség megerősítése. Elérési idő egy év. Hosszú távú cél: környezettudatosabb és egészségtudatosabb magatartás, széles körű elterjesztése, hiszen a gyermekek tudása otthoni és iskolai környezetükben multiplikáló lehet. Ők maguk a jövőben egészség és környezettudatosabb felnőttekké érnek. Javul a fürdővizek bakteriológiai vízminősége, csökken a vegyszerfelhasználás, gazdaságosabb az üzemeltetés. Elérési időtartama 5-10 év. A program részletes bemutatása Az iskolai egészségfejlesztési program modell jelleggel indult. Az oktatás 2012/2013 - as tanévben 3 városunk (Szombathely, Sárvár, Celldömölk) 4 általános iskolájában került bevezetésre, 4 közfürdő támogatásával. 2013/2014-es tanévben már 5 városunk (Szombathely, Sárvár, Celldömölk, Körmend, Szentgotthárd) 9 általános iskolájában 6 közfürdő közreműködésével folytattuk a programot. Az oktatás a két évben összesen 800 gyermekre terjedt ki. A projekt szülői értekezletek keretében, tájékoztatókkal kezdődött, ahol részletesen ismertettük a program folyamatát. Az egységes oktató anyagot szerkesztettünk a szülői tájékoztatóra és a két elméleti iskolai órára, melyre az előadókat felkészítettük. Az első évben 4 munkatársunk végezte az oktatást, a második évben 6 fő vett részt az ismeretanyag átadásában. Az oktatás megkezdése előtt 14 kérdésből álló fürdőzési szokásokról szóló tesztet töltettek ki a gyermekek. A tesztkérdésekben rákérdeztünk többek között a medencehasználat előtti és utáni zuhanyozásra, a gyógymedencék használatára. A vizsgálat eredménye egyértelműen 4
bizonyította feltevésünket, hogy néhány kérdésben kevés, nem kielégítő ismeretekkel rendelkeznek a gyermekek. (1,2.ábra). Az alábbiakban két példát mutatunk be. 1. ábra. Fürdőzési szokások kérdőív értékelése. Medencehasználat előtti és utáni zuhanyzás, 2013. oktatás előtt (n= 282 fő)
Medencehasználat előtti és utáni zuhanyzás 120% 100%
40%
80% 60%
Után 42%
40% 20%
68%
Előtt
18% 17%
15%
0% igen
nem
csak bevizezem magam
2.ábra Fürdőzési szokások kérdőív értékelése Gyógyvize medencék használata 2013. oktatás előtt (n= 282 fő)
Gyógyvizes medencék használata 60% 50% 40% 30%
Diákok száma
20% 10% 0%
5
Igen
Néha, ha nagyon fázom
Soha
Nem is tudom, melyik az
A megkérdezett gyermekek mindössze 15%-a használja az előfürdőt a medencébe lépés előtt. A gyermekek csupán 26%-a nem használja a töltő-ürítő rendszerben üzemelő gyógymedencéket. A 14 év alatti, intenzíven mozgó gyermek szervezetét megterheli a meleg ásványokban gazdag gyógyvíz, használatát ágazati jogszabály is tiltja, illetve feltételekhez köti az igénybevételt.11 Rákérdeztünk még a fürdőhasználat után esetlegesen jelentkező kisebb nagyobb testi tünetekre, de érdeklődtünk a fürdőruha használati szokásokról is. A diákok mindössze 30 %-nál nem jelentkezett a fürdőhasználat után semmilyen tünet. A leggyakoribb kellemetlenség a szemgyulladás, illetve a fülfájás, valamint a szemölcs jelentkezése szerepelt. A megkérdezett gyermekek 16 %-a számolt be arról, hogy testre simuló fürdőnadrág helyett a zsebes rövidnadrágot részesíti előnyben a fürdőhasználat során, s néha zsebkendő, vagy egyéb dolog a zsebben felejtődik(13). Az oktatáshoz az ismeretek bevésődése érdekében a gyermekek részére tájékoztató kiadványt biztosítottunk. (12). Ezt munkatársainkkal közösen szerkesztettük, az illusztrációt Horváth Zoltán festőművész végezte. A kiadványban a gyermekek részére közérthető módon mutattuk be a vízvisszaforgatással és a töltő ürítő rendszerrel üzemelő gyógymedencék közötti különbséget. Megismertettük a diákokkal, hogy kik nem látogathatják a közfürdőket, milyen veszélyeket okoz, ha beteg emberek mégis látogatják. Tudatosítottuk, hogy miért fontos a medencébe lépés előtti alapos tisztálkodás. A fürdőbalesetek elkerülése érdekében felhívtuk a figyelmet a helyes csúszda használatra. Előadások anyagát ráépítettük az 5. osztályos tananyagra. Kezdtük a görög, a római, a török és a magyar fürdőkultúra ismertetésével. Külön fejezetett szenteltünk az úszás egészségmegőrző szerepének hangsúlyozására. Minden résztvevőnek kiemelkedő esemény volt a projekt gyakorlati része. A közreműködő, a programban résztvevő iskolákhoz legközelebb eső uszoda, vagy fürdő látogatása, mely során a gyermekek megismerkedhettek az elméletben elhangzottak alkalmazásával. Látták a műszaki berendezéseket vegyszeradagolókat, amelyek a vízminőséget biztosítják. Megnézhették az előszűrőkön fennakadt, a fürdőzők által vízbe hagyott, oda beleesett hulladékokat. A medencéből érkező víz tisztítás előtti és utáni állapotát. Minden résztvevőnek rendkívüli élmény volt a gyermekek érdeklődése, aktivitása esetenként őszinte csodálkozásuk egy-egy bemutatón. Beérkezett pályamunkák A gyermekek tapasztalataikról 2013. évben 105 rajz és 15 irodalmi pályamunkát készítettek. 2014-ben 126 rajz és 25 irodalmi pályázat érkezett be a megadott határidőre. A rajzok egyértelműen bizonyították, hogy a gyermekek elsajátították az oktatási anyagot, Irodalmi pályázatra mesét, verset és levelet fogalmaztak meg a helyes fürdőhasználatról. A pályamunkákból kiállítást szerveztünk, sőt több fürdőüzemeltető kérte a kiállítás anyagát, hogy a gyermekek által készült verseket, hasznos tanácsokat a fürdők bejáratánál kifüggeszthessék. A szponzorok, a fürdőmenedzsmentek nagyvonalú díjazásban részesítették a győzteseket. A Víz Világnapján intézetünk Kneffel Pál előadótermében került sor az ünnepélyes díjátadásra. Megbeszélés A program kedvező fogadtatásra talált, mind megyénkben, mind országos viszonylatban. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet „A fürdőkultúra fejlesztése Vas megyében” című egészségfejlesztési programunkat ajánlott programnak minősítette 3/2013. szám alatt és
6
országos alkalmazását javasolta(13). Az akkreditációs anyag összeállítása dr. Reiner Vera munkája (15). A meghirdetett programot kezdetben meghívásos rendszerrel, majd második évben már meghirdetett felhívással tettük közzé. Terveink szerin a következő években, azokban az iskolákban ahol már alkalmaztuk a program oktatását és az iskola pedagógusai vállalják egészségfejlesztési programunk oktatásának végrehajtását az iskolák folytatják. Továbbra is közvetítő szerepünk lesz a Szolgáltatók és az Iskolák között, de az elméleti oktatási részt és a gyakorlatban szervezett technikai berendezéseket bemutató fürdőlátogatások már iskolai szervezésben történhetnek. Természetesen továbbra is vállaljuk a pályázatok értékelését, és a Víz Világnapi ünnepség szervezését. A megfogalmazott rövid és hosszú távú eredmények elérése véleményünk szerint, a folyamatosságban és rendszerességben rejlik. Erre nyitottak a résztvevők. A fenntarthatóság viszont csak anyagi eszköz bevonása útján lehetséges. Ehhez a későbbiekben a Fürdőszövetség esetleg a Megyei Önkormányzat, a megyei területfejlesztési koncepció fürdőfejlesztési alprogramjaihoz csatlakozóan, pályázati forrás felkutatásával és rendelkezésre bocsátással csatlakozhatna. A Vas megyei Közgyűlés népegészségügyi programpontjaihoz már éltünk is javaslattal ebben a tekintetben. Többletforrással több iskolát és gyermeket lehetne bevonni a minta programba. Hiszen a programban való részvétel egyik fő vonzereje, hogy a Fürdők nagyon nagyvonalú gesztussal a Pályázatban résztvevő és győztes osztályokat vendégül látják, a kísérő pedagógusokkal együtt egy napi élményfürdőzésre. Az egyéni irodalmi és rajzpályázaton győztes gyermekek pedig családi belépőt kapnak valamelyik fürdőbe egynapos részvételre. Kiemelhető értéknek tartjuk, azt a több szektort érintő együttműködést, amely végig jellemezte az összefogást. Valódi partneri együttdolgozás példája volt a megvalósítás. Ugyancsak értékként éljük meg, hogy a Népegészségügyi Intézményrendszer alaptevékenységeinek komplex megvalósítása sikerült ezzel a projekttel. Az évtizedes tapasztalatokon nyugvó, a gyakorlatból sok ismeretet összegyűjtő hagyományos közegészségügyi, hatósági tevékenységének, mint a vízminőség feletti kontrollnak, és az egészségfejlesztési koncepciónak szerencsés ötvözete. Mindez pedig iskolai szintéren, ráadásul az egész megyét behálózva, a fürdők helyzetének megfelelően, és egyidőben valósult meg. Valószínűleg ezek a tényezők együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy valamennyi résztvevő a szervezők, az érintett iskolák diákjai, igazgatói, tanárai, a támogatók, a fürdők menedzsmentjei nagy aktivitással, örömmel vettek részt a megvalósítás teljes folyamatában. Terveinkben szerepel a program második lépcsőjének kidolgozása, bevezetése. Ebben középiskolások részére szeretnénk a szauna használat elmélete és gyakorlata terén egy komplex, tudományos alapú ismeretterjesztő programot a közeljövőben indítani. Tevékenységünkkel remélhetőleg hozzájárulunk az Egészséges Nemzet, Egészséges Ifjúság szlogennel jellemezhető hosszútávon megvalósuló cél eléréséhez. Irodalom 1. dr. Ákoshegyi György - dr. Németh István: Fürdők kézikönyve Magyar Fürdőszövetség 2006. 2. http://egeszségturizmus.itthon.hu/gyogyviz-termalviz 3. Túrizmus Magyarországon http://www.aktivpihenes.hu/fooldal/amagyar_fuerdoeszoevetseg_he 4. Karcagi Etelka-Fügedi Balázs: A gyógyvíz szerepe az életminőség javításában Egészségfejlesztés, LIV. évfolyam, 2013. 1-2. szám 7
5. Némedi László: A magyarországi közegészségügyi szolgálat hozzájárulása a fürdőhigiéne korszerűsítéséhez (Budapesti Népegészségügy, 2005. 36. évf. 2. sz. 106-111 6. Országos törzskönyvi nyilvántartása magyarországi gyógyfürdőkről https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/termeszetes_gyogytenyezokkel_kapcsolat os 7. https://intranet.antsz.hu/data/cms52108/ A szezonálisan működő medencés fürdők 2013. évi nyári ellenőrzésének összefoglalása.pdf 8. dr. Némedi László- Sződiné Nagy Eszter –Etelvári Attila. A Budapesti Agglomeráció Sajátos fürdőhigiénés állapota MNT XIX vándorgyűlésén elhangzott előadás 9. Szabóné Vincze Klára- dr. Stánitz Éva : Fürdők Higiéniája és biztonsága Bükfürdőn 2011-ben elhangzott előadás 10. Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013 fehér könyv az Európai Közösségek Bizottsága Brüsszel, 2007. 11. 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi szabályairól 12. dr.Stánitz É., Szabóné Vincze K., Horváth Z.: A helyes fürdő és uszodahasználat – A vízminőség rajtunk is múlik – Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve – Szombathely 2013. 13. dr.Jágerné dr. Szabó E., - Fürdőzési szokások kérdőíves felmérés, az általános iskolák 5. osztályában, 2013. március 22.-én a Víz Világnapján elhangzott előadás, Szombathely. 14. Balog Judit- Dr. Koós Tamás- Solymosy József Bonifác: Az Iskolai egészségfejlesztési programok szakmai ajánlásának rendszere Egészségfejlesztés LIV. évfolyam 3013. 12.szám 15. dr. Reiner V.: „A fürdőkultúra fejlesztéséért Vas megyében” iskolai egészségfejlesztési program szakmai ajánlásának adatlapja.
8
