KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

I. LELŐHELY ÉS LELETKÖRÜLMÉNYEK Kaposvár h a t á r á b a n , a K a p o s v á r - D o m b ó v á r vas­ útvonal első őrházaitól É-ra, mintegy 400 m-re a kör­ nyezet l e g m a g a s a b b p o n t j á n , egy É - D irányú d o m b ­ háton helyezkedik el a lelőhely. Nyugatról egy kiszá­ radt p a t a k m e d e r h a t á r o l j a . A lelőhely a kaposszentjaikobi a p á t s á g t ó l É-ra, attól kb. 1 km-re t a l á l h a t ó . A lelőhely már 1974-75-ben is ismert volt. 1977 tava­ szán az ú n . 6 1 . sz. út föld munkálatai K - N y - i irány­ ban á t v á g t á k az említett d o m b h á t a t . Az anyagnyerőhelyként használt d o m b o l d a l b a n nagymennyiségű e m ­ beri csontváz és téglamaradványok kerültek elő. Bejelentés akkor történt, mikor az osszárium t é g l a ­ pillére beszakadt. 1977 júniusától megkezdtük a le­ letmentésként i n d u l t feltárást. Az első ásatási év eredményeiről előzetes jelentés f o r m á j á b a n beszámoltunk az SM К 3. kötetében. 1 A lelőhelyen 1977-től 1980 őszóig - összesen 10 h ó ­ napon keresztül — egy tempilomkörüli temető m e g m a ­ radt részét tártuk fel, t ö b b mint 2000 négyzetméternyi területet. A temető hiányos, több mimt e g y h a r m a d á t semmisítették meg a helyszínen folyó útépítés folya­ mán. A megközelítőleg ellipszis alakú temető N y - K - i átmérője kb. 70 m, ami nem a teljes méretet j e l e n t i , mivel a temető K-i szélét megsemmisítették. A sírok sűrűségét figyelembe véve, kb. 100 m-es N y - K - i át­ mérővel számolhatunk, É-D-i irányú átmérője kb. 60 m. A temető c e n t r u m á b a n egy 1530 körül elpusztult téglatemplom dőlt falmaradványai, alatta egy koráb­ bi, XI. századi templom alaprajzi árkának beásási metszete, m a j d attól DK-re egy osszárium a l a p f a l a i kerültek feltárásra, összesen 1244 sírt tártunk fel, és a temető É-i szélén feltárásra került a település né­ hány objektuma (szemétgödrök, szabadban levő ke­ mencék maradványai, g a b o n a t á r o l ó vermeik, kút, ár­ kok, cölöplyukas építmény stb.) is előkerült. Feltéte­ lezésünk szerint a település nagy része ma is a f ö l d alatt van, a d o m b h á t É-i részén. A n y a g i a k h i á n y á b a n ennek feltárására nem volt lehetőségünk. ( 1 . á b r a )

Az 1979. évi ásatási időszakban a d o m b ÉK-i o l d a ­ l á n , a középkori temető K-i szélétől kb. 50 m-re, ÉK-re egy IX. századi temető sírjaira bukkantunk. Kismér­ tékben ez a temető is sérült: a gépi f ö l d m u n k á k so­ rán a temető D-i szelét elhordták. A magasabb szinten fekvő csontvázak, f ő l e g gyer­ meksírok pedig a szántásnak estek á l d o z a t u l . A te­ metőt, mélyből 88 sírt t á r t u n k fel, k ü l ö n p u b l i k á c i ó bam l a közöltük, de itt tesszük közzé ozakíat a X I I - X I I I . sz.-i objektumokat, .melyek a temető területén j e l e n t ­ keztek, mínt az erre a területre is átterjedő település o b j e k t u m a i . (2. ábra) A IX. századi és a középkori magyar temető közötti területen egy nagyméretű őskori beásás foltja volt megfigyelhető, zömében a badeni k u l t ú r á b a tartozó keirámiatöredéklkel. 2 M i n t már említettük, az ásatás első szakaszának (1977) eredményeiről már beszámoltunk a S M К 3. kö­ t e t é b e n . Az ásatás kövelkező 3 éves szakaszainak eredményeképpen nemcsak a féltárt sírok és leletek száma gyarapodott, hanem minőségileg is t ö b b e t t u d ­ t u n k meg a temető és település használatát és d a t á ­ lását illetően. Ú j a b b lelettípusokat és jelenségeket t a l á l t u n k , ugyanakkor nagy számban kerültek elő már közölt és tárgyalt leletek. Ezért jelen írásunkban t ö b b ­ ször is utaImi fogunk az 1977. évi előzetes jelentésre. Az ásatás konzultánsa dr. Mesterházy Károly, a M N M tudoimányos munkatársa volt. Itt köszönöm meg segítségét és szakmai tanácsait. 1978-80 között az ásatáson részt vett Bajókné Sótonyi M á r i a rajzoló kol­ l é g a n ő m , valamint G r ó f Péter, mint egyetemi h a l l g a ­ tó, Hornyaik László grafikus, s Trunk Káraly s e g é d m u ­ zeológus. Alkalmanként részt vettek Csiszár János né, M a r t o n Klára restaurátorok. A fémanyag restaurálá­ sát Vámosimé V. Ilona restaurátor, a k e r á m i a a n y a g o t p e d i g Csiszár Jánosné és M a r t o n Klára végezték. M i n d a n n y i u k munkáját ezúton köszönöm meg. (3. ábra.) II. KÖZÉPKORI TEMETŐ

A temető Ny-i szélén 5 mészégető kemence félig lepusztult, másrészt gépek á l t a l kettévágott m a r a d ­ ványai kerültek elő. Ezek feltárását Albéker M á r i a , az Országos Műszaki Múzeum munkatársa végezte, a feldolgozás foilyamatba.'n.

A temető eredeti „ l é l e k s z á m a " kérdésénél elsőnek két tényezőt kell számításba v e n n ü n k ; a g é p m u n k a pusztításain kívül azokat a rombolásokat, melyeket a

1. BÁRDOS EDITH: Középkori templom és temető Kapos­ vár határában. Somogyi Múzeumok Közleményei III. Ka­ posvár, 1978. 187-231. o. 1/a. BÁRDOS EDITH: IX. századi temető Kaposvár hatá-

rában. Somogyi Múzeumok Közleményei VII. Kaposvár, 1985. 5-46. o. 2. Ezúton is köszönöm HONTY SZILVIA kolléganőmnek a le­ letek kormeghatározását.

1. A temetkezések

datálása,

rítusjelenségek

KAPOSVÁR

1. ábra: Temetőtérkép

?t.?z.uti lh. КОЙРКОЙ TEMETŐ

BÄRDOS EDITH

KAPOSVÁR H*. ÚTI LELŐHELY,

KÖZÉPKORI

2. őbró: Temetőtérkép II.

TEMETŐ XXV, ХЩ M«, SIELVÉNVEK ÖSSZESÍTŐ TERKEP. 1380

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATARÁBAN II. 7

X 8

BÄRDOS EDITH

3. ábra: Részlet a temető Ny-i szélénől (Fotó: Bárdos Edith)

késői temetkezések okoztak, vagyis hogy a legkorábbi sírok (egyben esetenként a legalsó réteg sírjai) a ké­ sőbbi temetkezések folyamán teljesen meg is semmisülteik, A temető Ny-i, ÉNy-i szélén (XXI., XXII/1., XXIV/1., XXV/1. szelvényszakaszokbon) j ó l kirajzolódik a teme­ tő határa. Ezen a szélső részén egyrétegű a temető és sírsorok, összetartozó sírcsoportok figyelhetők meg (4. sz. ábra). M e g á l l a p í t h a t ó , hogy a temető „ b e n é ­ pesülése" Ny-ról indulva K-i i r á n y b a n folytatódott. A legkorábbi fázisát a Ny-i, ÉNy-i temetőszélen jelent­ kező temetkezéseik alkotják, ezt a mellékletek, a sírg ö d ö r - f o r m a , a váZhelyzeték is bizonyítják. A temető ezen egyrétegű részén a sírok kivétel nélkül koporsó nélküliek, a sí rgödrök p e d i g (lekerekített sarkú t é g l a l a p alakú metszetként jelentkeztek (szélességét tekintve a sírfolt l á b n á l gyaikrain összeszűkül). A vázhelyzet a l a p ­ j á n a halottaikat hanyatt fektették, a test mellett nyúj­ tott karóikkal. A X I . százaá\ síróknál sosem találkoz­ tunk a karok keresztény rítus szerinti összekulcsolásával. A mellékleteket ezekben a korai - X I - X I I . szá­ zadi - sírokban „ S " végű hajikarikáik, pasztagyön­ gyök, bronz l u n u l a , Szt. István, K á l m á n , Géza, Endre pénzei alkotják. A temető szélén gyakoriak a későbbi beásások, szeméítgödrök, gabonatárolló vermeik, gyakran átvág­ va a XI—XII. századi sírokat ( p l . 716., 717. sírok; 5. ábra). A temető szélén temetőárok, épített fgl vagy

kerítés nyoma nem volt megfigyelíhető, esetleg g o n ­ d o l h a t u n k a r r a / h o g y élősövény övezte a templomker­ tet. A terepszint lejtéséből a d ó d ó a n a temető Ny-i szélén (XXI., XXI1/1. sz. szelvények) mindössze 1-2 ásónyom volt a sírok mélysége. Gyakran sírfolt sem volt megfigyelhető a felső termőréiteg után jelentkező barnás a n y a g b a n . A korai temetkezések közé tartoznak az ún. „ m ú ­ m i a - a l a k ú " sírgödrök (916., 945. sírok) is (6. á b r a ) . Másik megfigyelés, hogy amíg a temető szélén egyre gyakoribbak a gyermeksírok, a d d i g pl. a X X V / 1 . sz. szelvényben alig volt egy-két gyermektemetkezés. A templomhoz közéledve fokozatosan válik egyre zsúfoltabbá a temető. A legszélső síroktól szátmítva kb. 8 - 1 0 méter után megkezdődnek a rátemetkezések, többszörös sírátvágás óikkal (7. sz. ábra). M i n t á l ­ t a l á b a n , a temetkezések a templom közvetlen körze­ t é b e n mutatkoztak a legsűrűbben (8. sz. á b r a ) . A vá­ zak gyakran igen hiányos á l l a p o t b a n kerültek e l ő : csak a koponya és a törzs csontjainak egy része (9. sz. á b r a ) , vagy csak a lábfej csontok voltak b o l y g a t a t ­ lan helyzetben. A temető a templom É-D-i tengelyének közelében két-három rétegű. Ezen a területen bizonyos rítusbeli változások is jelentkeztek. így a sírok sarkosan meg­ ásott, szabályos t é g l a l a p alakú gödrök és koporsóra utaló nyomok is mutatkoztak, főleg koporsószögek ( r i t k á b b a n deszkgmaradványok) - g X I V - X V . sz.-i sí-

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATARÁBAN II.

4. ábra: Sírcsoport a temető Ny-i szélén (Fotó: Bárdos Edith)

roíc esetében. Tégla'kerétes sír kis számban f o r d u l t e l ő (736., 1061. sz. sírolk). A 736. sz. sírnál 8 nagyméretű tégla (16x31x4 vagy 5 cm) keretezte a törzset (10. sz. ábra). A 734. sz. sírnál csaik a koponya bal o l d a l á n volt egy t é g l a , míg az 1061. sz. sírt csaknem teljesen téglá'kkal keretezték. (11. аЪга) Ugyancsak megváltozik a halott sírba helyezésének módja is, p o n t o s a b b a n a karóik, kezek helyzete. A ké­ sei sírokban az általános karhelyzet arra utal, hogy mindikét kart könyölkben megno|lították és az alkaro­ kat egymásra vagy egymást keresztezve helyezték a testre, vagy a kezeik összekulcsolt helyzetben jelent­ keztek a medence fellett. 3 Előfordult f e l n ő t t és gyermek együttes eltemetése (pl. 709. sz. sír) (12. ábra), ritkán után temetkezés volt 3. Az eddig ismert 10—11. századi temetőkben a vázak kárhelyzete arra utal, hogy a Iklarolkat túlnyomó többségben a test mellett nyújtva helyezitek el. Templom körüli teme­ tők 11-12. századi sírjai is hasonló szokásra vallanalk, de a 12. századbon mór előfordult, hogy a jobb kéz — mely­ be esetleg halotti obulust helyeztek — az ölbe volt fek­ tetve. A 14—15. század folyamán a hallattok kezeit a mel­ len (keresztül, vagy a testen egymásra, esetleg összekul­ csolva helyezték e l ,

9

5. ábra: Kései szemétgödör által átvágott sírok (Fotó: Bárdos Edith)

megfigyelhető. A 902. sz. felnőtt sírba utólag temettek gyermeket, ugyanaikikor megbolygatták a félnőtt csont­ vázat. (13. ábra) A 709. sz. sír hármastemetkezés; fel­ nőtt és két gyermek (14. sz. ábra). A nagyméiretű sír­ metszet kettős temetkezést sejtetett; lekerekített sar­ kú t é g l a l a p alalkú sírfoluhoz - a j o b b o l d a l o n egy ikisebb kibővítés foltja rajzolódott ki. A felnőtt sírgödör­ ben azonban csak egy felnőtt, bal o l d a l á n p e d i g egy tizenéves gyenmelk váza felküdt, a felnőtt h a l o t t mell­ kasára pedig csecsemőt helyezték. A kibővített sírgö­ dörrész üresen .maradt. Előfordult ellentétes tájolású gyermeksír is (XXII1/3. sz. szelvényben). A jelenség esetleg egy olyan megkülönböztetéssel magyarázha­ tó, mely a halott gyermeik kereszteletlen voltával függ össze. 4 A gyermeiks'írolkait gyalkram ieknőszerűen a l a ­ kították fei.5

4. A megkereszteletlen gyenmelk fordított tájolással való sír­ ba helyezése magyarázható a visszajáró halottól való félelemimél. iKISS ATTILA: (Baranya megye X—XI. századi sír­ leletei, Bp., 1983. 15S. o. 5. LÁTRÁNYiBAN 1960-ban leletmentés során 3 XVII—XVIII. századii gyenmeifcsírt tárttumlk fel, mindhárom sírban teknőszerűen (kivájt faikoporso-moradvanyok voltaik,

10

BÄRDOS EDITH

6. ábra: „Múmia alakú" sírgödör (fotó: Bárdos Edith)

A feltárt sírok azt bizonyítják, hogy a halotti o b u l u s adás szokása erőteljesen élt ezen a területen és még a X V I I - X V I I I . században sem hagyták e l . A X I . szá­ zadtól - p o n t o s a b b a n Szít. István k o r á t ó l i l l . 1038-tól folyamatosam nyomon követhetjük ezt a szokást e g é ­ szen a XVIII. század közepéig. 6 Az ásatáson előkerült véreteket ér. G e d a i István, a M N M munkatársa vé-, gezte el, amiént ezúton köszönetet mondok. Az 1977. évi feltárás után előikerült pénzeik a l a p j á n k a p t u n k új§ a d a t o k a t a temető kezdeti szakaszának d o t á l á s á h o z ^ I. István ideje, azaz 1038-tól tekinthető folyamatosnak a halotti obulus-adás szokása. összesen 56 sírban t a l á l t u n k halotti obulusként sír­ ba helyezett érmét. A l e g k o r á b b i , Szt. István pénzével d a t á l t sírok (1109., 1242. sz. sírok) a temető ÉNy-i ré­ szén feküdtek. Az 549. sz. sírban I. László ( C N H I . 25), a 701. sz. sírban Kálmán ( C N H I. 40), az 1222. sz. sír­ ban pedig l. Endre ( C N H I. 11) veretei kerülték elő. A legkésőbbiek p e d i g a 849. sz. sír, melyben I. Lipót 1693-as vereté az 1018. sz. sírban pedig porosz veret volt, Frigyes 1741. évi k r a j c á r a . Amennyiben e l f o g a d ­ juk, hogy a sírba helyezett érem az eltemétés hozzá­ vetőleges i d e j é t - a pénz használati idején belül jelenti, akkor az á l t a l u n k feltárt temetőrészt Szt. Ist­ ván korátóil folyamatosan használták a XVIII. sz. u t o l ­ só h a r m a d á i g . A pénz másik előfordulási módja, miikor peremén átlyukasztott érem a csigolyáik környékén, csüngőként jelentkezett, de ez csak egyetlen sírban f o r d u l elő

7. ábra: A temető ÉNy-ii része (Fotó: Bárdos Edith) RADOMERSKY: OboJ mntvych u Slovanu v Cechách a na Morave. Prolba, 1956. 56-57. CSALLÁNY GÁBOR: Újabb honifogla'lásikori íteleteik Szentes környékéről. FA 111—IV. 189. о. TÖRÖK GYULA: Die Bewohner von Bálimba im 10. und 11. Jahrhundert AAH 39/1962. 116-118. о. SZŐKE

BÉLA: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régé­ szeti emlékei. I. Régészeti Tanulmányok I. 91-92. o. (Bp. 1962.) BÓNA ISTVÁNNAK la Kossuth Klubban 1977-ben elhangzott előadása, BÁLINT CSANÁD: A magyarság és az ún. iBjelobrodo'i kultúra, Cumiamla 4, 1976. 225-54.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁÉAN íi.

8. ábra: Részlet a temetőből (Fotó: Bárdos Edith) 10. ábra: 736. sír tégliafcerefezéssel (fotó: Bárdos Edith)

9. ábra: Sírátvágásoik (Fotó: Bárdos Edith)

11. ábra: 1061. sír tégtokeretezéssöl (Fotó: Báírdos Edith)

ü

ŜAROOŜ EDITH

12

12. ábra: Kettős temeflkezés (Fotó: Bárdos Edith) 14. ábra: 709. sír hármas temetkezés (Fotó: Bárdos Edith)

15. ábra: Átfúrt kufikus veret a IX. századi temető területére beásott 1. sz. szemétgödörből (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária)

13. ábra: Utáíntemetés (Fotó: Bárdos Edith)

(254. sz. sír, C N H I. 74, hamisítvány, XII. szd.) (SMK 3. V. sz. tábla/2. 4.) Ugyancsalk felfűzve, nyakban viselték valaha azt a IV. István kori kufikus, peremén átfúrt veréteí, mely a IX. századi temető területén az egyik középkori szemétgödörből került ellő, XIII. századi edény töredékeivel együtt (15. sz. á b r a ) . A középkori temető 970. sz. sírjában a pártát díszítő fiitterek kö­ zött találtun/k egy átfúrt, „ k ö n n y c s e p p " alakúra kö­ rülnyírt ezüst veretet ( X V - X V I . századi török akcse), tehát a párta díszítőelemekénit használták (IX. sz. t á b ­ la/13). Nagy számú pénzlelet került elő szórványként is a középkori temető t e r ü l e t é r ő l . Ezek bolygatott sírok vagy szeméitgödrök leletei.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS ТЕМЕ TŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

A temető 1977-ben feltárt sírjaihoz viszonyítva a tempi óimtól É-ra lévő sírokból jóval ritkábban került elő halotti obulus. M í g az 1977-ben feltárt részen (azaz 697. sírból) 37 sír, a d d i g az 1978-79-80-bam feltárt területen (698. sz. sírtól 1244-ig) mindössze 19 sírban fordult elő érem. (1978-ban 6, 1979-ben 11, 1980-ban pedig 2 sírban.) Ez a számbeli csö'kkenés a tempíl ómtól, a temető centrumától való távolodással magyarázihiató, de másrészt azzal is, hogy a kései, sze­

13

gényes XVI—XVII. századi koporsó* temetkezések sok esetben megsemmisítették a korábbi sírolkat, s ezek a temető ÉNy-i részén lévő kései koporsós sírok t ö b b ­ nyire obulus nélküliek voltaik. Nyilvánvalóan jóval sze­ gényebb réteg temetkezett a temetőszélek közelébe, mint a templom belsejébe, avagy közvetlen környeze­ tébe. Az alábbiaikban közöljük a temető sírjaiból, vala­ mint szórványként előlkerült érmék m e g h a t á r o z á s á t : K - B 1531

33. sz. sír 41. sz. sír 42. sz. sír

magyar török magyar

Zsigmond

87. sz. sír 130. sz. sír 135. sz. sír 140. sz. sír 152. sz. sír 209. sz. sír 209. sz. sír 222. sz. sír 254. sz. sír 260. sz. sír 293. sz. sír

magyar magyar magyar magyar magyar Ausztria magyar Ausztria magyar magyar magyar magya r magyar Ausztria magyar magyar magyar magyar magyar magyar Aquiíeia magyar

II. Lajos II. Ferdinánd Zsigmond Zsigmond 1. Ferdinánd V. Albrecht (1411-39) Zsigmond III. Frigyes (1439-93)? XII. század XII. század I. Mátyáis II. Ulászló I. Mátyás V. Albrecht (1411-39) I. Ulászló Zsigmond II. Lajos (1527) Zsigmond I. Mátyás II. Lajos II. A n t o n i o (1402-11) Zsigmond

magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar meghatámagyar magyar magyar magyar magya r török magyar magyar szlavón magyar török

Zsigmond I. Mátyás I. Mátyás Zsigmond I. László I. Ferdinánd I. Ulászló Zsigmond 11. Lajos rozh atatla n Zsigmond parvus C N H П. 125A 2 d b I. Ferdinánd dénár C - 1528 III. Béla rézpénz C N H I. 98 Kálmán dénár C N H I. 40 II. Mátyás dénár K - B 1616 XV. század akcse II. Ferdinánd dénár K - B 1626 II. Lajos dená r A - V / 1526 dénár XIII. száza d (egykorú hamisít I. Lipót dénár K - B 1693 XV. század akcse

293. 294. 364. 366. 367. 367. 369. 373. 386. 402. 411,

sz. sz. sz. sz. sz. sz. sz. sz. sz. sz. sz.

sír sír sír sír sír sír sír sír sír sír sír

444. 447. 477. 531. 549. 601. 615.

sz. sz. sz. sz. sz. sz. sz.

sír sír sír sír sír sír sír

616. sz. sír 619. sz. sír 665. sz. sír 667. sz. sír 670. sz. sír 698. sz. sír (mellett) 701. sz. sír 770. sz. sír 817. sz. sír 845. sz. sír 849. sz. sír XXIl/lI. sz. szelvény 894. sz. sír ,\n 967. sz. sír

1. Ferdinánd

dénár akcse q u a rti n g dénár dená r parvus parvus dénár pfenning parvus pfenning

C N H II. 129. C N H II. 308/A C N H II. 308A L - V 1525 K - B 1628 O N H II. 125A S C H N II. 125A K - B 1528 Luschin 169 C N H II. 125A

C N H I. 74 hamisítv., átfúrt C N H I. 145 dénár C N H II. 239A K - P dénár C N H II. 272B K - h dénár C N H II. 234 K - ? pfenning Luschin 169 dénár C N H II. 147 B - h parvus C N H II. 125C (?) dénár C N H II. 306A L-K quarting C N H II. 129 (?) dénár C N H II. 239 K - V A dénár C N H II. 308A L - B denaro CNI 6. III. 26. parvus (egy­ oldalú, h ibás veret) C N H II. 125A C N H II. 125A S / V - ? parvus C N H II. 242 (?) ? obulus C N H II. 239A K dénár C N H II. 121 dénár C N H I. 25. dénár K - B 1528 dénár C N H II. 145A dénár C N H II. 125A parvus C N H II. 306A K - G 1519 dénár

14 970. sz. sír tö rö к 982. sz. sír török 1004. sz. sír török 1018. sz. sír porosz 1022. sz. sír török 1102. sz. sír szlavón 1109. sz. sír magyar 1149. sz. sír ma gye r 1150. sz. sír magyar É—D-i kutatóárokban friesachi XXIII/4. sz. szelvénybői török 1222. sz. sír magyar 1242. sz. sír magyar I. szelvény magyar I. szelvény me ghíatá rozhotatla n I. szelvény Ausztria I. szelvény Szilézia (?) II. szelvény magyar IV. szelveny magyar I V - V . szelvény magyar VI. szelvény FelsőAusztria VII. szelvény magyar VIII. szelvény magyar VIII. szelvény magyar VIII. szelvény magyar VIII. szelvény magyar XI. szelvény stájer XII. szelvény magyar XII—XIII. szelvény magyar XIII. szelvény magyar XIII. szelvény magya r XIII. szelvény magyar XIII. szelvény magyar XIII. szelvény Aq u i lei a XIV. szelvény magyar XIV. szélvény bécsi 2. sz. templom területe magyar 2. sz. templom területe magyar 2. sz. templom területe magyar 2. sz. templom területe Salzburg 2. sz. templom területe Salzburg 2. sz. templom területe Passau Ossarium magyar Ossarium Passau OsSa riu m К raj na 1. sz. tanúfal magyar 1. sz. t a n ú f a l magyar 1. sz. t a n ú f a l Karinthia 1. sz. kemencéből magyar 1. sz. kutatóá rak magyar 1. sz. kutatóá roík magyar 1. sz. kutatóá roik magyar 1. sz. kutatóárok Ka ri níh i a beáisás f o l t j á b a n megható rozhatatlan 2. sz. templom omladéka a l a t t stájer 3. sz. tömb meghatározhatatlan I, szelvény magyar

BÁRDOS EDITH

XV. század

Frigyes V. István I. István Zsigmond I. Ulászló

akcse a kese akcse 1 krajcár akcse dénár

C l - R 1749

I. Endre I. István I. Mátyás

CNH CNH parvus CNH obulus dénár L us chin 6 akcse CNH CNH CNH dénár

V. Albrecht ( 1 4 1 1 - 39) i. Ferdinánd (1521--54) XII. század I. Ulászló !. Ferdinánd I. Ferdinánd (1521--64)

pfenning pfenning dénár dénár dénár heller

I. 1. II. 125A II. 144 S - n változat I. 1С I. 1. IL 239A - P

Luschin 169 1528 C N H I. 8 7 - 8 8 C N H II. 145 K-B 1536 1530

dénár K - B 1680 I. Lipót C N H I. 226 II. András dénár C N H II. 125AS/V ? parvus Zsigmond C N H II. 125A Zsigmond parvus C N H I. 26 (töredék) parvus I. László 1540 I. Ferdinánd (1521 - 6 4 ) pfenning C N H II 308A L - K 1524 II. Lajos dénár C N H II 272 В K - h dénár II. Ulászló C N H II 135B Albert dénár C N H II 308A L-K 1522 dénár II. Lajos C N H II 235A K-K I. Mátyás dénár C N H II 125A Zsigmond dénár CNI 6. II. 26. II. Antonio ( 1 4 0 2 - 1411) derrarío C N H I. 8 1 - 8 2 2 db XII. század dénár O t t o k á r (1261-76 vagy Rudolf ( 1 2 7 6 - 3D Luschin 76 C N H ÍI 151 I. Ulászló denár C N H II 125A Zsigmond parvus CNH! II . 308A L-H(1524) II. Lajos d&ná r Matthäus (1919-40) 1530 zweier Matthäus (1919-40) év ? zweier 1534 Ernst (1517-40) zweier I. Lajos dénár C N H II . 89A év ? Ernst (1517-40) pfenning 1/2 kr. I. Ferdinánd (1521 - 5 6 ) 1534 C N H II . 235A K-K I. Mátyás d e ná r C N H II . 125A parvus Zsigrnond 1529 1. Ferdinánd (1521 - 6 4 ) heiler C N H II . 129 a - v (?) Zsigmond quarting C N H II . 152 Kormányköz dénár C N H II . 125A S(V-B/?) Zsigmond obulus C N H II . H I ?_S(?) dénár 1. Ulászló heller 1532 !. Ferdinánd (1521 - 6 4 ) I. Ferdinánd (1521-64)

pfenning

1531

Zsigmond

parvus

C N H II, 125A

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

összefoglalva az e d d i g i ekeit, a feltárt templom kö­ rüli temetőbe keresztény rítus szerint temetkeztek — tipikus középkori keresztény temető. Ki kell azonban emelnünk, hogy ennek ellenére találkozunk olyan j e ­ lenségekkel, melyelkelt csak a pogány szokások, ha­ gyományok továbbélésével magyarázhatunk. Ez össz­ h a n g b a n áll írott a d a t a i n k k a l . Árpád-kori törvénye­ inkből tudjuk, hogy királyaink következetesen harcol­ tak a „ p o g á n y s á g " , a „ b o s z o r k á n y s á g " ellen. 7 A po­ gányságot lényegében a régi szokásokhoz való ra­ gaszkodás, s azok gyakorlása jelenítette. „ A k i k po­ gány szokás szerint k u t a k mellett áldoznak, vagy fák­ hoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékot visznek, b ű ­ nüként egy ökörrel fizessenek." 8 Az esztergomi zsinat határozata pedig azt bizo­ nyítja, hogy még a XII. században is voltak, akik ra­ gaszkodtak ősi szokásaikhoz. A határozat szavai sze­ rint: „ H o g y senki se tartson meg semmit a pogány szokáisokbóil; aki p e d i g ezt teszi, ha az öregebbek kö­ zül való, negyven n a p i g szigorúan vezekeljen, ha pe­ dig a fiatalok közül, hét n a p o n át vezekeljen vére­ sőkkel. 9 " Varázslókról, boszorkányokról is szólnak törvényeink - ami azt bizonyítja, hogy nem volt tel -

16. ábra: Részlet a 149. sírbóil - sarló és (korsó a lábaiknál (fotó: Bárdos Edith) 7. Szent Istvám törvényeinek eredetije niirnos meg. Legrégebbi kéziratai: a XII. századi Adimonti-lkódex, a XV. századi Turóczi íkódex és a XVI. századi llosvay-kódex. LEGJOBB KIADÁSA: Závodszlky Levente: A Szent István, László és Kálmám Ikomaibeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp. 1904. 141-156. o. Idézett részeik: SZÖVEGGYŰJTE­ MÉNY MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉNEK TANULMÁNYO­ ZÁSÁHOZ. I. Bp. 1964. 8. Szöveggyűjtemény. 41. o. 9. Szöveggyűjtemény. 59. o. 10. K. KOVÁCS LÁSZLÓ: A kolozsvári hástátiak temetkezé­ se. Koilozsvór, 1944. Erdélyi Tud. Int. (101. o.) 11. ERDÉLYI ISTVÁN: Avorkori sarlóik a Kárpát-medencé­ ben, Ethn. LXXXVI. (1975) 153-163. o. NAGYHARSÁNY, 25. SÍR {121. o.), 33. SIR (124. o., 14. sz. kép), 57. SÍR (130. o., 22. kép). PAPP LÁSZLÓ: A nagyharsányi avar temető I. JPMÉ 1963. T13-142. o„ ZSÉLY-ZOLOVOE, 236. SIR. ZLATA CILINSKA: Früihlmütteladteríiches Gräberfeld in Zoilíovce. Bratislava, 1973. 77. о., 22. ábir. SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ: EMÉ XIII., 1975. 40-41. o., 9. ábra.

16

jes mértékű az új hit befogadása. H i t v i l á g u n k ötvöze­ tének lényeges mélyrétegét alkotják azok a pogány szckásmaradványok, melyeket a tiltó törvényeik elle­ nére nemzedékről nemzedékre átörökített és megőr­ zött a nép t u d a t a . Ilyen pogány szokás továbbélését jelzi a temető 184. sz. sírja (16. sz. á b r a ) . A sírba fel­ tehetően szülés közben meghalt nőt temettek (me­ dencéjében jói! fejlett magzat csontjai), koporsóban keresztény módra, de j o b b bokája alá egy vas a r a ­ tósarlót, bal bokája mellé egy kis méretű füles kor­ sót helyeztek. A sír k o r a : X V - X V I . század. M i n d k é t melléklet a pogány hitvilághoz köthető, egyrészt az étellei-itallal való ellátás, másrészt a hegyes, szúró eszköz sírba helyezése, feltehetően óvó, védő, b a j e l ­ hárító célzattal. 1 0 Sarló sírbahelyezése i s m e r t j e l e n s é g úgy az avarkori 1 1 , mint a honfoglalló magyar rítus­ ban, 1 2 , sőt középkori temetőinkben is előfordul. 1 3 A z o n b a n azt, hogy a sarló sírbalhelyezésének e b b e n az esetben specifikus szerepe lehetett, azt egy másik „ s a r l ó s " sír bizonyítja. A 773. ugyancsak koporsós sír­ ban szintén szülés közben meghalt nő csontváza fe­ küdt, medencéjében magzattal (17. sz. á b r a ) . A combcsontokon egy hegyével a koponya felé irányu­ ló sarló feküdt, kettétört áílapoitban. A törésfél ül etek korróziós á l l a p o t a azt bizonyítja, hogy már sírbatétel előtt törték ketté az aratósarlót (18. á b r a ) . A sarló helyzetét és á l l a p o t á t tekintve t e h á t különbözik a két sír — de a léinyegi motívumban megegyezők. Ami kö­ zös a két sarlós temetkezésben, hogy mindkét eset­ ben szülés közben meghalt (avagy a terhesség elő­ rehaladott á l l a p o t á b a n , ill. szaikaszábafn lévő) nő fek­ szik a sírban. Tehát a sarló sírba helyezése mindkét esetben ehhez a motívumhoz köthető. A 773. sz. sírt az is érdekessé teszi, hogy a koponya körül nagy­ méretű ezüst, illetve aranyozott ezüst ú n . rezgő- vagy tekerődzőtűk helyezkedtek el (Id. később részletesen a leleteknél). (III. tábla 1., 1/a, 2., 2/a, 3., 3/a) a 839. sz. sírban összetört edény feküdt a королуа j o b b o l ­ d a l á n . Felinőltt egyén koporsós temetkezése, f e j n é l s l á b n á l 3-3 nagyméretű koporsószög. Az edény telje­ sen összeállítható, de a töredékek sírbeíi szétszórtsá-

12. LÁSZLÓ GYULA: A honfoglaló magyar nép élete, 1944. 473. o. 13. TÖRÖK GYULA: Sopronkőhida IX. századi temetője. Fomt A Hung., 1973. 26., Abb. 16, und Tai. 4, 1. В. CHROPOVSKY: Pobrebisko z 9-10. storiaia v Nitre pod Zoborom, SLA XXVi-1. 115. old., IV. t. 4. kép - 25. SÍR, A. TO Cl К: Flach gräberfei der aus dem IX. und X. Jh. in dem Südwestslovakei, SLA XIX-1. (1971) 32., 33. és 149. SIR (XXI. t. 1., XXI. t. 17.) BONA ISTVÁN: Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet vo>n Duna­ újváros, Alba Regia, XVI. (1978) Abb. 15., 144. o. Grab 46. Itt említeném meg a vaspatkó sírban való előfordu­ lását is (Kaposvár, 61. sz. úti temető, 1145. sír, XII. t. A dunaújvárosi temető 82. sírjában (Bóna István i. m., 112. ., Abb. 19.) (144-145. о.) és a dombóvári-békatói te­ metőben fordul elő (GAÁL ATTILA: A dombóvár-bé­ katói XVI—XVII. századi temető. (Szekszárd, Béri Ba­ logh Ádám Múzeum Évkönyve, X-XI., 1979-1980/1982. 174. o., 19. 'kép, II., V., IX. tábláik.) A vaspatkót a sarló­ hoz hasonlóan ártó szellemek és a visszajáró halottak el­ len helyezték a sírba.

BÁRDOS EDITH

10

18. ábra: A 773. sír kettétört sarlója (Fotó: Gőzsy Gáborné^

17. ábra: 773. sír — „sarlós temetkezés" (Fotó: Bárdos Edith) gából arra lehet következtetni, hogy sírba tétel előtt törték d a r a b o k r a 1 4 (19. ábra) Ugyancsak a pogány szokások közé sorolható a ke­ resztény temetőben a vaskés sírba tétele. Az 1061. sz. téglákérétes sírban, a halott j o b b keze mellett egy vasikés feküdt, a koponya -két o l d a l á n egy-egy ,,S" vé­ gű hajkarika (XI. tábla, 12-14., 44.). 2. Régészeti leietek Az a l á b b i a k b a n összefoglaljuk mindazokat a lelettípusokat, melyek sírmelléklétekként 1977-80 között fordultaik ellő. A már publikált a n y a g (SMK. 3. 1 8 7 223.) nem asupán számban g y a r a p o d o t t az utolsó ásatásaik folyamán, de új lelettípusok is előkerültek. Erre a megfelelő helyeiken külön is felhívjuk a figyel­ met. A sírokban leggyakrabban e l ő f o r d u l ó melléklet az ,,S"-végü hajkaríka. A pompakedveiő honfoglaló ma­ gyarok gazdag hajékítményeinek (hajfonat-díszek, korongok) szerény utódjai ezek az ékszerek. 15 14. A 839. sír edényének méretei: M = 1 5 cm, fenék d = 1 0 cm, száj d=13,6 cm, öblösség cm. (Vöröses színű, jól koron golit, lehajló peremű fazék.) 15. KRALOVÄNSZKY ALÁN: Adatok az ún. S-végű hajkarika etnikumjelző szerepéhez AÉ, 83/1956/206-212. o. Uia.: Adatok az ún. S-végű bajkidriika kiailaikulásónak és időrendjének kérdéséhez (Studio Slavioa 4. 1958, AÉ 84/1957, 157-186. o.) MESTERHÁZY KAROLY: Az S-végű hajlkaniika elterjedése a Kárpát-medencében, Déri Múze­ um Évkönyve, 1962-64 (1965) 95-111. o. TÖRÖK GYULA: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. AAH 39 (1963) 116. o. SZŐKE BÉLA: A honfoglaló és kora

19. ábra: 839. sz. sír edénye (Fotó: Gőzsy Gáborné) Árpád-kori magyarság régészeti emlékei, Rég. Tan. 1. 1962. (86-87. o.) Mesiterházy Károly: Az S-végű hajkari­ ka elterjedése . . . i. m. o. BÓNA ISTVÁN a dunaújvá­ rosi templom és temető feltárásaikor airra a következtetés­ re jutott, hogy az S-végű hajikarikával nem lehet közeleb­ bi! keltezést végezni, mivel az egyszerű hajkarika-típusok nem tűnneik él a XII-XIll. században sem. Az S-végű az Árpád-kor végéig előfordulnak és ezért nimcs közelebbi datáló értékűik, különösen nem lehetséges csak S-végű hajikarikás ímelilékletű sírok alapján Árpád-kori templomo­ kat a XI. századra keltezni.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

A korai, XI—XII. századi sírolk leletei azt bizonyít­ ják, hogy ezefk az olcsó ékszerek leeresztett hajvise­ let díszei voltak. Egy-egy sírban néha 4 - 5 is előfor­ dult a koponyát övezve. A kaposvári temető 125 sír­ jába1! került elő ,,S"-végű haj'kariika és csaknem min­ den típusa képviselt. A viseleti mód tekintetében az a legáltalánosabb, miikor a koponya j o b b és bal o l ­ dalán, fül tájéikáin, a csecsnyúlványnál, egyesével he­ lyezkedett el. Egy-egy síron belül á l t a l á b a n azo­ nos a n y a g ú , illetve típusú 'hajkarlkák fordultak eilő, de ettől eltérő jelenséggel is találkoztunk: egyik bronz, s máöPk ezüst, és nagyságuk, kiképzésük sem mindig egyforma. Száimuikat tekintve is voltaik eltérések az általános­ tól, így előfordultak hármasával (394. sír), négyesé­ vel (24., 354., 357., 7 0 1 . sír), ső!t ötösével is (557. sír) (részletesebben lásd SM К 3. 191-192. о.). Az egyszerű, nyitott hajkarikáknak is t ö b b variánsa megtalálható, á l t a l á b a n bronzból, avagy ezüst fó1 iával borítva, köpüs ráforra sztétt, esetleg díszített véggel. A 886. sz. sír hajíkoríikája ritka típus, ólomból készült, a szár egyik végén egy ráforrasztott levél a l a ­ kú díszítéssel (XIII. t á b l a 3., 4.). Az „ S " végű hajlkarifók nagy szóimban való előfordulása bizonyítja közkedveliíségüket. A temető f i a t a l a b b fázisában a fiatal lányok sír­ j a i b a n megjelennek a párták, a h a j a d o n s á g jelké­ pei. 1 6 A hoimlolkra kötött (avagy kapcsolt) vékony szö­ vet, vagy bőr p á n t o k a t többféléiképpen díszítették. A n y a g u n k b a n az e d d i g ismert középlkori p á r t a t í p u saknaik mindem variánsa e l ő f o r d u l . A párta/maradványokait három fő csoportba sorolbatjuík. A veretes­ pártáknál a textil p á n t o t bronzlemezből préselt vere-

20. ábra: 836. sír páirtája bontás közben (Fotó: Bárdos Edith) 16. BÁLINT ALAJOS: A kaszaperi közéípikori templom és te­ mető Dolg. XIV. (19í83) 143-148. o„ HORVÁTH BÉLA: A tiszoörvényi páríta és pártaöv FA 21/1970. 157-18. o., RADVÁNSZKY BÉLA: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I. (Bp. 1896) 229^235. SZABÓ KÁLMÁN: Az alföldi mtigyar nép művelődéstörténeti em-

17

tékkél díszítették - melyeiken griffek, sárkányok alaíkjávall, hároimágú nyílt korona, s rosetta motívumaival találíkozúnki 17 (25. sz. sír, XI. t á b l a 11.)- A második csoportot a spirállal díszített párták alkotják. Vékony bronz, ritkán ezüst drótszálból tekercselt spirálszá­ lakbál röséttáíkat formáltok és ezeket varrták fél a pántrészré. A köztes részekre apró gyöngyöket varr­ tak. A legfkésőbbi, s egyben l e g i n k á b b továbbélő t í ­ pus a gyongyös-flitteres párták csoportja. Ezen belül is két f a j t a fordul é l ő : a gyongyös-flitteres párta és a keskenyebb homlokpánt. A 836. sz. sírban a viszonylag j ó megtartású kopo­ nyát szerkezetileg is rekonstruálható gyongyös-flitte­ res párta maradványai övezték (20. sz. á b r a ) . Ez az 1978. évi lelet j ó megfigyelésekre adott lehetőséget és egyúttal hitelesíti a korábbi, hiányos állapotban előlkerült leletékelt. A koponya két o l d a l á t dudoros, félköríves p á n t f e d ­ te, a koponya két o l d a l á t ó l , csaknem a halántéktól indulva j o b b r a - b a l r a . A hoimloki részen csaik szövetés bőrmaradvány volt megfigyelhető bontás közben. A p á r t a a l a p j a egy szövetplánt volt, a két „ k i f l i " a l a ­ kú féliköríves p á n t alsó rétege pedig bőr volt. Az u t ó b b i r a varrtaik fél a vászonnal bevont, növényi szá­ laikkal k'itöimöltt, dudoros „ p á r n á k a t " ( 2 1 . sz. á b r a , V. t á b l a , 10.). Szélein körben paszomány díszítés fut, az egyik fémszálas sodrású, a másik bíborf estéik es gyaipjúszálból sodrott díszítés. A textillel bevont „ p á r n á t " cikk-odkik ólaikban bíborfestésű gyapjú szállal hímez­ ték. A felületre vízszintesen ö t sorban, sűrűn egymás mellé s a l á — úgy, hogy részben egymást is fedilk — könnycsepp alaíkú bronzlemezből présélt flitífieréket varrtok. A flitterék közé a párta vízszintes gerincvo-

21. ábra: 836. sír párta maradványa (Fotó: Gőzsy Gáborné) léikéi (iBiiibliíotheoa Humianliítsaitis Histarica) Bp., 1938. 58. o., Uta.: Aoinifogilülásikoirii ipáíitáík FA 1955, 121-125. o. 17. A KÖRMiENDI LELET pálrtaídísze pontos mása az ásatósuinlkon szórvány leiletkíémít előkerült háromágú nyílt koro­ nával díszített préselt bronz pártádíszineik: VATTAI ERZSÉ­ BET: A körmendi lelet. AÉ 1956. X. t., 12-13. sz. párta­ dísz (XIV-XV. századi leleitegyijittes tartozéka).

18

BÁRDOS EDITH

n o l ó n , egymástól kb. 2 cm-es távolságra kék és feikeite üveggyöngyöket öltöttek f e l . A két félköríves p á m a rész k ö z ö t t . a koponya alaltt hátsó, összeerősítő kap­ csot nem ta Iáit unlk, a p á r t á t nyilván szalaggal kötöt­ ték f é l . : •:' A p á r t á t a koponyával együtt emeltük ki és a k o ­ ponya és a párta közötlt, a p á r t a belső oildalára t á ­ padva növényi maradványokat, leveleket (22. sz. á b ­ ra), valdimint a koponya bal o l d a l á r a t a p a d v a hajfo­ nat maradványokat táláHtunk (23. sz. á b r a ) . A bronz'. konzerváló hatása követikezttében m e g m a r a d t hajfo­ nat-maradványból rekonstruálni lehetett a hajviseleitet: a h a j a t középen elválasztották, két o l d a l t simán leeresztve viselitek, j'dbb- és baloldalit középen egyegy kis tincset pedig b e f o n t a k (24. sz. á b r a ) . Vaüószín ű , hogy a h a j a d o n n a k , mint „Krisztus menyasszo­ nya n o k " koszorút tettek a fejére és a p á r t á t erre kö­ tötték f e l . (A párta és a fémjeleitek restaurálását V á mosiné V. Ilona, az S M M I restaurátora végezte, aikinek ezútoin is megköszönöm, hogy rendellkezésemre bocsátotta megfigyeléseit.)

23. ábra: A 836. sír koponyája - hajmaradvánnyal (Fotó: Gőzsy Gáborné)

22. ábra: A 836. sír pártája alatti növényi maradványok (Fotó: Gőzsy Gáborné)

A p á r t a hasonmáisa a Lászlófalván előlkerült 40. sz. sír pártájának. 1 8 Szerkezete, díszítése a l a p j á n a X V XVI. századra d a t á l h a t ó . Az S M M I gyűjteményében van még egy hasonló, de d u r v á b b kiviitelű p á r t a , mely egy XVIII-XIX. századi sírból származik 119 (25. sz. á b r a ) . Szerkezetileg a kaposvári 836. sz. sír pár­ t á j á v a l azonos. A 970. sz. sírban is hasoriló párta lehetett. A meg­ m a r a d t flitterék között egy maisod lag oson felhasznált, X V - X V I . százíadi török veret (alkcse) volt. A párták harmadik csoportjain belüli második tí­ pust, mint említettük, a homlok-pánt szerű, gyöngyös párták alkotják. Ilyen 1977-iben még nem fordult elő. Ezek keskeny pántok, melyek egy bőrrétegből és az 18. PÁLÖCZI-HORVÁTH ANDRÁS: A Lászlófalván 19691974. évben végzett régészeti ásatások eredményei, Cumiamliia 4 (1976) 275-303. o. 40. sír.

24. ábra: A 836. sír pártájának és hajviseletének rekonstrukciós rajza (Rajz: Bajóknél Sótonyi Mária) 19. TABRÓL egy XVIII-XIX. századi sírból leer» a múzeum gyűjteményébe, .Idetsbejefenités alapjón, 1976-ban.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

19

25. ábra: Párta maradvány Tabrál (Rajz: Baijákné Sótonyi Mária) 1:1

azt bevonó textürétegből (néha finom selyemből) á l l ­ nak. Felületüket különböző formációkban felvarrt gyöngyökkel, kis korong alaikú bronz flitterekkel, fém­ szálas sodron у oklkal, hímzésekkel díszítették. A p á r t a típus t ö b b sírban f o r d u l e l ő : 959., 1085, 1091., 1092., 1239. sz. sírok). (IX. t á b l a 8 - 9 . , XII. t á b l a 1., 2., 13. 14., XIV. t á b l a 15.). A 959. sz. sír p á r t á j a fehér-kék üveggyöngyökkel és zsinórozáiSsal díszített portanra rod vány. Vékony, kb. 2 cm szélességű pánt, feliülétén sodrott, fémszálas spi­ rálból alkotott kör alaikú motívumok, közepükben gyöngyök. Bár a p á r t é b ó l kevés maradvány volt meg­ menthető, annyi rekonstruálható, hogy a pántot két fő motívum díszítette egymást váltva. Egy függőleges elhelyezkedésű, hosszúkás, ovális alakú zsinórdísz, benne öt szem lapított g ö m b alaikú kék üveggyöngy, egy szálra felfűzve és leöltve. Ennetk a motívumnak a két o l d a l á n egy-egy kör a l a k b a n felragaisztott sodrott szál, a kör közepében felhér gyöngyeik. Feltehetően a motívumok közti mezőt is gyöngyöikkel díszítették. Egy nagyobb méretű, g ö m b alaikú fehér üveggyöngy is előkerült a koponya mellől (IX. t á b l a , 8 - 9 . ) . Az 1085. sz. sír p á r t á j a homloikpánt-szery keskeny

dísz, viszonylag j ó megtartású, csalknem teljes. G y ö n ­ gyös, zsinóros, vékony bronzszálból tekercséit s p i r á l ­ bél k ö r alakú motívumokkal díszített típus. A p á n t m a g j á t egy bőrréteg alikotja, mélyeit a halántékrész kivételével textilréteg borít. Erre dolgozták fel ö l t é ­ sekkel a motívumaikat. A párta középső, homloiki ré­ szét díszítő kör ala'kú motívumdkat hajszál vékony, szögletes átmetszétű bronz drótszá Iáikból tekercséit szálból spirállá csavart - kéltszeres spirálból — a l a ­ kították ki. Ezek a körök csalknem egymással érint­ kezve helyezkednék el — közltük két szem fehér gyöngy felvarrva. A köröik közepén 5 dfo gyöngy — ö l ­ tésüket illetőén kerésztöHtéssel kettesével leöltve, a középső a tetejükön külön levarrva. A k ö r a l a k ú motí­ vumaik a l a t t és felett its egy külön díszítősor f u t o t t vé­ g i g „ b ú b o s " gyöngyökből. Naigyjábó! félgömib a l a k ú fehér gyöngy, vízszintesen áltfúrva, s a tetejére egyegy bordós-vöröses színű szögletes kis üveggyöngy van felragasztva. A párta alsó szegélye e l p o r l a d t , d e a p á n t szélessége ós a díszítés szerkezete kikövetkez­ tethető, i l l . megszerkeszthető. A h o m l o k p á n t b a l á n ték-részém két pamutszálból sodrott Zsinór f u t végig — gílsó és felső szélén - , a köztes mezőt p e d i g egymáslt

20

BARDOS EDITH

26. ábra: 1085. sír pártája (Fotó: Gőzsy Gáborné)

keresztezőén felragaszitoltt két zslnórszállal díszítették, a paimutszál felülétét vékony bronzlemezzel vonták be (XII. tábla 1.) (26. ábra). Az 1091. sz. sír pártája o r n a m e n t i k á j á t tekintve h a ­ sonló az 1085. sz. és az 1092. sz. síroik pártáihoz - a kettő kombi nációja. A vékony bőrből vágott keskeny p á n t o t fimom selyem szövettel vomltáik be. Zsinórdíszt alkalmaztak a pá-nt két szélén: k ö r a l a k ú motívumok vékony bronz szálból tekercs elit s p i r á l b ó l , a köröik kö­ zepében öt szem fehér üveggyöngy. A búbos gyön­ gyök közepükön vörös és zöld üveggyönggyel díszí­ tettek, körülöttük egyszeres szimpla spirál f u t körbe. A kör alakú motívumok között f ü g g ő l e g e s osztások a p á r t a alsó és felső szélén egy-egy kis korong a l a ­ kú bronz flitter, közepükbe betöltve egy függőleges spirál. A két flitter-pár között p e d i g még négy szem ikék üveggyöngy egy szálra felfűzve, s ugyancsak f ü g ­ gőlegesen, fent és lent leöltve. Az 1092. sz. sír ugyan­ csak hasonló elemeikből felépített pártamaradványt tartalmazott. A díszítés vízszintes szerkezetű - s a p á n t két szélén egy-egy sor fehér üveggyöngysor fut végig - ez a kerete a kompozíciónak. A mező köze­ pében pedig sz'Imlten vízszintesen kék üveggyöngysor. A fehér és kék gyöngysorok között korong alakú bronz flittereSk felvarrva, egymástól kb. 1 cm-re, köze­ p ü k b e leöltve két szál spirál (XIII. t á b l a , 13-14.). (27. ábra). 2 0

27. ábra: 1091. sír pártája (Fotó: Gőzsy Gáborné)

nyozoltt ezüsit és 1 d b ezüst nagygömbös típuson kí­ vül 7 db sima kis bronz h a j t ű , ez utóbbiak sugár a l a k b a n övezve a koponyát (28. sz. ábra). U g y a n a b ­ ban a szelvényben, ahol a sírt feltártuk és amely a templom tengelyéhez esett - zsúfolt temetkezéseikkel - a szintén hajtümellékletes 772. sz. sír (a 773. sz. sírtól ÉK-re). A h a j t ű -típusok az előbbiekkel vethetők egybe. Két db aranyozott ezüsit, nagygömbös h a j t ű és két d a r a b kis bronz h a j t ű került elő. A sírgödör nagyabb volt az á t l a g o s n á l ( H = 2 1 8 cm) és a k o p o ­ nyatető és a sírgödör Ny-i vége között kb. 50 cm volt a távolság (29. sz. ábra). Felnőtt mő, karokat könyök­ ben behajlították, az alkarokat a testre helyezték. Kései koporsós temetkezés, a koporsódeszka nyomai

A.XVI—XVII. századi sírokból viszonylag n a g y s z á m ­ b a n kerültek elő hajtűk. Megjelenésük divatváltozást jelez, a haj kontyba való féltűzését. A h a j t ű k egy­ szerűbb, szerényebb változatai bronzból készülték. Sima bronzfejjel, vagy kék-zöld üveggyöngy van a fe­ jére felhúzva. 211 Ritkán e l ő f o r d u l n a k nagyméretű ólom gömb-fejű díszítésűek is (II. t á b l a , 1., 2., és 5., 6., 7.). A már említett 773. sz. sarlós síriból t ö b b , különbö­ ző a n y a g ú , illetve típusú h a j t ű is előlkerült: 2 d b a r a -

28. ábra: 773. sír hajtűimek elhelyezkedése (Rajz: Bajókná Sótonyi Mária)

20. SZABÓ KÁLMÁN: Az dliföldü imagyar nép művelődéstör­ téneti emlékei, Bp., 1938. 59. o., 330. sz. kép. A spirállailgyöngyöklkell díszített pártáikkal (kapcsolatiban közöli egy XVI. századi pártát, aime'Iyen sodronyból készült ötszinmú viirágimotívuimOikat apró fehér és kék üveggyöngyökkel dí­ szítették. Hiaisomló XVI. száziadi párták kerülitek elő Bara­ csom és Miizsén. (60. o.)

21. A Dombóvár—béíksatói temetőben szép számban fordul inaik elő az egyszerű branz hajtűk, néha színes üveg­ gyöngy-fejjel. Goál Attila I. m. II. t, 214. o., III. t, 215. o., IV. it, 216. o., V. rt., 217. о., VIII. t , 220. о., IX. t , 221. о. - üveggyöingy-fejjeil: 39. SÍR ,(016. o.), 60. SÍR (215. o.), 103. SÍR (IV. t. 2116. o.) 130. SÍR (V. t.) 137., 162. SÍROK (VII. t.) 227. SIR (VMI. t.) 236. SÍR (IX. t.).

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN li.

21

(kapta egyik fajta elnevezését: „ r e z g ő t ű k " . A gömb t e t e j é n 3 kits gömb, s annak közepébe egy negyedik forrasztva. A gömb alsó része sima, díszítetlen a g ö m b közepén vízszintesen ráforrasztott csavart drót fut körbe. A 773. sz. sírból elkerült tűk közül a kö­ zépső ezüst, a gömb csaik egy ráforrasztott k ö r b e f u ­ tó „ b o r d á v a l " díszített, melyet két sodrott ezüst drót alkot. Legdíszesebb példányaink a 772. sz. sírból szár­ maznak (30. sz. ábra). Az egyik á t t ö r t mérműves, a g ö m b teljes felülete díszített, a másuk p é l d á n y „rez­ g ő k k e l " ellátott, s szintén a teljes felület díszített. A 708. sz. sír kisebb méretű ós szerényebb kivitelű a r a ­ nyozott ezüst h a j t ű i ; ezeket más technikával készítet­ ték, vágott lemezeikből hajlították és forrasztották. H a s o n l ó díszes, nagygöimbös hajtűket, mint a m i ­ lyenek a 772. és 773. sírból előkerültek, t ö b b e t is is­ merünk ugyan, de a pubiilkálítak közül egyik sem tar­ tozik ásatás fdlyaimá-n előkerült leletegyütteshez. A nagybányai ékszerlelet egyik tűje a 772. sz. sír tömör, mérműves díszítésű hajtűjének a n a l ó g i á j a . 2 3 A tolnai kincslelet is hason'Ió tűket tartalmaz. 2 4 A í o m a -

29. ábra: 772. sír (Fotó: Bárdos Edith) (elszíneződésben) j ó l kivehetőik voltaik. A h a j t ű m e l lékleites síroik közül még kettőt említünk. A 807. sz. sírban 2 d b díszes, de az előzőekhez képest szeré­ nyebb kivitélű, aranyozott ezüst h a j t ű feküdt a kopo­ nyáinál és 3 d b bronz h a j t ű (a sírt későbbi temetke­ zéseik bolygatták meg, mellkas középítői lefelé hiány­ zott) 22 A XXII/4. sz. szelvényben jelentkező 820. sz. sírban 4 d b kélk üveggyöngyfejes és 4 d b sima bronz hajtű helyezkedett el sugarasan a koponya körül. A 772. sz. és 773. sz. sírokból származó 5 d b a r a ­ nyozott ezüslt, nagygömbös h a j t ű (II. t á b l a , 18, 19) (III. sz. tábla 1, 2, 3) valóságos ötvösremek. A 1 1 - 1 2 cm hoisszú, hegyes szárra forrasztott fej á t l a g 1,5 cm átmérőjű, 2 f é l g ö m b b ő l illesztették össze. A felső fél­ gömb áttört mérműves, f i l i g r á n munlka, kis kampókon ezüst lemezikék, melyek könnycsepp alakúak és kar­ mokban végződnek, bennük féldrágaköveik, vagy má­ sodlagosan felhasznált üveggyöngyök. (Ezek a 'kis csüngő díszek mozgásra „ r e z e g n e k " - nyilván erről 22. Magyarország Régészeti Topogiráfiája I. 252. o., 15. sz., rajz. 21/25. sz. időihélyrol díeimexes fátyoltű. (Éri IstvánKeletmen Márta-Németh Péter-Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás = Bp. 1969.)

30. ábra: A 722. sír tekerődző tűi (Fotó: Gőzsy Gáborné) 23. AÉ 1906., 121. o. 24. S. Lovag Zsuzsa—T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi ki nestelet, FA XXV. 219-244., 229. o „ 6. ábra.

22

BÄRDOS EDITH

sevaczi kincsben „ n é g y bogláros t ű " is v a n , melyeik csaknem azonosaik a mi példányaíinkkah 2 5 Kövér Béla szerint a „ b ő r t ű k k e l és sodronyos díszeikkel borított gömbös tűk oly i d o m o t képviselnek, mely hazánkban és a b a l k á n i népeik ötvöisségében a mai napig is é l . " 2 6 Kormeghatározáshoz a BánHyhunyad környékén 1882-ben előkerült ékszer! életre t ö r t é n i k hivatkozás, amely Bethlen G á b o r 1622, 1625-ös érmeit is t a r t a l ­ mazza. 27 A bécsi Kumsthistorisches M u s e u m - b a n t a ­ lálhatók a szolnoki leletként közölt hajtűk, 2 8 melyek szimtén e b b e az ékszercsoportba tartoznak. Lelőhe­ lyükhöz közelebb eső területen, Keszthelyen is kerül­ tek elő tekerődzőtűk. 2 9 Középkori nemesíi inventáriumokból is vannak a d a ­ t a i n k eme ötvösmunkák rangos p é l d á n y a i r ó l . Radvánszky Béla okleveles a d a t o k a t idéz ezek különböző elnevezéseire és a díszítettség fokára. 3 0 1639-ből M o nofci A n n a tulajdonaiban van „ e g y arany hajtő, amelyben vam egy zaíphir, öt rubint, egy nagy és két kicsiny g y ö n g y " . 1644-ben Bécsi M i h á l y n é t u l a j d o n a „ k é t ezüst hajtekerő t ő " . 1647-ben Woiszka Ilona i n ventá ni urnából „ k é t főbe való köves t ő , egyik gyémán­ tos, rubinitois, má'Si'k saphiros, s m a r a g d o s " . 3 1 A mi pél­ dányamik természetesen az inventáriumokbain szerep­ lő f ő ú r i , gazdag díszítéttségű tűk köznépi, szerényebb változatai. A f o g l a l a t o k b a n nem drágakövek, legfel­ j e b b féldrágakövek, s g y a k r a b b a n másodlagosan fel­ használt üveggyöngyök vannak.

ritkán fordulnak elő. A n n á l joibban ismerjük viszont magát azt ai viselletbeíi szokást, amely ezekhez a f á ­ tyoltűkhöz kapcsolódik. A „tekerődzésnek" hagyo­ mányát m e g t a l á l j u k a sárközi népviseletben, Erdély­ ben a héttfalusi c s á n g ó k n á l , a Brassó környéki szá­ szoknál, Felvidéken a szlovákoknál, s a D u n a mentén a szerbeknél. „Tekerődzés, teikerődzitetés nem más, mint a menyasszonynak a liaJkodalam után következő nap reggelin feje bekötése: másutt kontyozásnak, konty kötésnek hívják . . . Ö s i szokásuk szerint a f i a ­ tal menyecske fejét egy finom fehér lepelbe, a m i t bí­ bornak hívnak, csavarjaik, tekerik, s ez a tekerőzés." 3 3 Ezt a bíbort rögzítették aztán a hajhoz a díszes tűk­ kel. Malonyay Dezső a hétfalusi osáingómenyecskék hajviseleténél így írja le a szokást 34 : „ A fiatal me­ nyecskék (amíg a fiatalasszony címhez jussuk m a r a d ­ hat) a fehér fejrevaló helyett barancsikot (citrom szí­ nű selyemfátyolt) hordanak, mely a lakodalomtól szá­ mított 3 - 4 h ó n a p i g (a mézesheteik alatt) cifra, b o g l á ­ ros tűkkel van a főre feltűzve. Amíg ezeket a bog Iá rékítmiényeket viseli a fiatalasszony, addig a t e m p l o m ­ ban áílnla k e l l , s csak akkor ülhet le, amikor boglártűit „ l e r a k t a " . Leírásokból, korabeli ábrázolásokból tudjuk, hogy a fátyol Vi seiet, s a fátyol gömbös tűkkel való lesz ura­ sa főúri hölgyeinknek k ö r é b e n is ismert ós kedvelt volt. ,,A polgárnőik mente helyett többnyire fehér gyolcskendőt hasznainak, melyet néha karjukon is visel­ nek; köpenyűiknél szeretik a kirívó színeket. Fátyol uk a t fejük körüli csavarják, s nagy gömbös tűkkel szúr­ ják l e . " 3 5

Az ékszer-típus használata a somogyi népi viselet­ ben is kimutatható, még a múlt században is élt. Az S M M I néprajzi gyűjteményében szerepelnek olcsó, rézlemezekből kivágott csüngőlkke'l díszített változa­ tai.32 Ilyen d r á g a , míves ékszereik - fátyoltűk, más néven rezgő- vagy tekerődzőtűk — köznépi temetőinkben

Középkori, XVI—XV111, századi ötvöseink magasfokú művészi, mesterségbeli t u d á s á t bizonyítják ezek az aranyozott ezüslt rezgőfejű fátyoltűk, népies nevükön tekerőző tűk. Templom körüli temetőink leletanyagá-

25. A tomaseváczi kincs röviden említve az AÉ 1894. köteté­ ben, 187. о „mégy bogláros t ű " is von benme. (1894-ben került eiő.) 26. A tomaseváczi kincset KÖVÉR BÉLA: Újabb adatok az ötvösség történetéhez hazánkban I. с tainulmányában tárgyalja (AÉ 1897. 227-253. o.). Id. XII., XIII. táblák (250. o.). A kimos méhány diarabját PULSZKY-RADISICS JENŐ: Az ötvösség remekei a .magyar történeti ötvösiki állításon (1ОД5) II. kötet 9. és 10. liaplhoz tartozó tablók, 251. o. A kincs 4 db hasonló hajtűt tartalmaz - XVI—XVII. száza­ ditok. 27. PuisZky-Radisics J.: Az ötvösség iremeikei a magyar tör­ téneti kiállításon, 188. II. kötet. A szerzők az „Ékszer és hajtűk" részben aranyozott ezüst, sodronyozással, gráná­ tokkal és zoimámczcziai díszítve - 6 db haj tűt közöilnelk nagygömbös fejűek, iá gömböknek csak a felső fele dí­ szített, íhaso'rtíoalk a 772. sz. sír hajitűjéhez. „E tárgyak Bóniffy-Hunyad iköirnyékén 1882-ben találtattak elásva, Bethlen Gábor korabeli, 1622 és 1625-tel jelzett érméikkel együtt. (9. o.)" A népies jellegű ékszerek sorába tartozik a táblákon levő többi öt tű. Czifraságuk zománcz, gránát és sodrony. Typusufcat a g otic us művészet teremtette, a tűik maguk ellenben aligha régebbiek a XVII. századnál. Megjegyezzük, hogy ш e fajta tűiket még nemrég viselték, s úgy vannak még vidékek, a hol azokat a nép maiglam is, mint divatból kijött ékességeiket, de korántsem mint régiségeket őriz" (i. m. 10. o.).

28. Riadu Florescu—Ion Miclea: Tezaure Transilva ne la Kunst historisches Museum dim Vicna, Editura Meridiane, Bucuresti, 1979. 239., 240. képek. 29. KESZTHELYEN, a Szt. 'Miklós kápolna körüli temetőből 1942-bem egy XVI. századi sírlelet került be a KBM-ba, a leletbe övcsat, gyömgyös pártaöv és rezgőtű tartozik. ( M a ­ gyarország Régészeti Topográfiája, I. 21 ./44. sz. lelőhely (90. o.), DORNYAI В.: A Balatoni és Állami Darnay Mú­ zeum gyarapodása 1941-ben (BíMÉ 2/1942.) 10-16. o. 30. RADVÁNSZKY .BÉLA: A magyar csaló délet és háztartás a XVI., XVII. században. Bp. 1879-1896., 264. o. 31. u. o. 32 S'MK, népraíjzi gyűjtemény, Dr. Knézy Judit gyűjtése La­ kácsa környékéről. 33. KOVÁCH ALADÁR: A Tolna megyei Sárköz népviselete (Néprajzi Értesítő 1907.) Magyar Népirajzi Lexikon, máso­ dik kötet, Bp. 1979., 62. o. „fátyoltű" címszó - 63. oldalon a Néprajzi Múzeum gyűjteményébal .sáriközii, decsi példá­ nyokat közöil, valamint egy erdélyi ötvösmunkát, gyön­ gyökkel és üvegkövekkel kirakott fátyoltűt. (A címszó szö­ vegét írta HORVÁTH TERÉZIA. 34. MALONYAY DEZSŐ: A székelyföldi, a csángó és a toroökói magyar nép művészete, Bp. 1909. 35. Dl'LLICH, 1600. ,,A polgárnők mente helyett többnyire fehér gyoilcslkendőt hasznaitok, melyet inéha karjukon is visznek: köpenyűiknél szeretik a kirívó színeiket. Fátyoiukat fejűik körül csavarják s nagy gömbös tűkkel szúrják le."

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

bó! valószínűleg csaik azért ismerünk kevés ilyen ötvösm űrnek számítandó fátyoltűt, mert kevés a feltárt tempiloim körüli tömető. A női viselet, illetve az ékszerek következő cso­ portját a nyakláncok, gyöngyök alkotják. A gyöngyök­ nek az eddig ismert és gyalkon típusai kerültek elő, többnyire gyermeikisírókból, felnőtt nő sírjából ritkáb­ ban. A 858. sz. gyermeksírbam henger alakú üveg­ gyöngyök, felületülkön sárga festéssel alko'tjátk a gyöngysort, s köztük egy db átfúrt kagyló felfűzve (VII. tábla, 2—3.). Ugyancsak hengeres, sárga festésű üvegpasztagyömgyölk és néhány ametiszt alkotja a 776. sz. sír gyöngysorát (111. t á b l a , 4.). Gyakori a pici fekete pasztagyöngyöíkből álló gyöngysor (pl. a 947. és 697. sz. sírokban). Ugyancsak gyakorinak mondha­ tó az üveggyöngysor, hordó a l a k ú , kásás, rossz meg­ tartású gyöngyökkel és fekete alapom zöld-fehér-sár­ ga folyatott díszítésű gyöngyökkel vegyesen (VII. t á b ­ la, 12-55.). A 862. sz. sírban t a l á l t gyöngysor (32. sz. ábra) vegyes gyöngyeikből á l l . A koponya két o l d a l á n 1-1 „S"-végű haJkarikia; a szegmentált ametisztek és a

31. ábra: A 862. sír gyöngysora (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária) 36. KRALOVÁNSZKY ALÁN: Adatok la Kárpát-medencei X -XI. századi félhold alaíkú csüngője 'kérdéséhez. AÉ. 1959 78. o. 37. A -lelett íp us kigyűjtése л е т teljes, cstak az ásatási j e ­ lentések alapján. 38. DIENES ISTVÁN ásatása, Régészeti Füzetek, 1967, Щ-* 67 „ g.

23

hordó, g ö m b alakú egyéb gyöngyszemek egymást váltva, szaibályos ritmusban voltaik felfűzve. A 847. sz. sárban az ametisztek szintén „ S " - v é g ű hajkarifkaval együtt fordultaik elő. A 774. sz. sírban - anya gyer­ mekével - a gyermek nyalkában ametisztek és sárga festésű hengeres üveg gyön gyök alkotják a nyalkláncot. A csurgatott pasztagyöngyök gazdag variációi is e l ő f o r d u l n a k élénk színezéssel. (971., 1069. sz. sírok), v a l a m i n t a gerezdéit gyöngyök (XI. t á b l a , 24—43.). Kései gyöngytípusnak momdhatjulk a 760. sz. sír gyöngyeit — sötétkék, enyhén lapított g ö m b alalkú üveggyöngyök - ugyan olyan olk, mint a bronz h a j t ű k ­ re felhúzott gyöngyök. (I. t á b l a 44.) A temető Ny-i szélén, a korai temetkezések között az 1217. sz. sírban (valószínű fiatal lány) öntött bronz l u n u l a volt (32. sz. ábra), a jobbkéz u j j á n ö n t ö t t bronz gyűrű (XIII. tábla, 17., 18.). A lunula a X - X I . századi magyar temetőink jellegzetes lelete. Pogány kuiltusztárgy a félhold alakú csüngő, melynek haszná­ l a t á t a kereszténység tiltotta. Az ,,S" végű h a j k a r i k á k hoz hasonlóan kereskedelmi á r u , s nem t e k i n t h e t j ü k egyetlen népesség kizárólagosam jellegzetes h a g y a ­ tékának. A X. század utolsó negyedétől a XI. század végéig használták. Kralovánszky Alán szerint haszná­ l a t á n a k időbeli felső határa a XI—XII. század. 3 6 Á l t a ­ l á b a n leánysírokból! kerülnek elő. Kralovánszky m e g ­ fogalmazása szerint a félhold alakú f ü g g ő jelképes a l a k j a és díszítése a l a p j á n termékenységi kultusz­ tárgy, amelyet másodlagos értelmezéssel is használ­ tak. Kralovánszky Alán leíetkatasztere D u n á n t ú l r ó l 10 lelőhelyről összesen 16 db l u n u l á t sorol f e l . A munka megjelenése óta eltelt két évtized alatt ezek száma jócskán megnöveikedett, honfoglaló, illetve X I . száza­ di t e m e t ő k b ő l kerültek elő. ( M a g y a r h o m o r o g 3 7 , Ká­ nyadomb 3 8 , Pilismarót 39 , Tímár 40 , Rácalmás-Göbö'ljá-

32. ábra: Bronz lunula (Fotó: Gőzsy Gáborné) 39. HORVÁTH ISTVÁN ásatása, Régészeti Füzetek, 1971. 60. o. 1. sír. 40. KOVÁCS LÁSZLÓ ásatása, Régészeti Füzetek, 1971. 62. o. X-XI. sz,

24

BÄRDOS EDITH

rás 41 , Sztáillnvárois-Gsetény 42 , Sárbogárd-Tringerta43 nya , M a j s síb. 44 ). Zaimánditbain 1976-ban h o n f o g l a l á s kori temetőt szántottak ki. Erről a területrőil szórvány­ ként, egy a Kaposvár, 6 1 . sz. úti példányhoz hasonló l u n u l a került az S M M I gyűjteményébe. 4 5 Ruhadísz jellegű lelet kevés került elő a s í r o k b ó l Ide sorolható pl. a 761. sz. sor félhold a l a k ú ólom-ru­ hadíszei közepükben kék üveggyönggyel (II. t á b l a 3 4.), t o v á b b á a 812. sz. sír zomáincozott övdísze (IV. t á b l a , 16.). A 975. sz. gyermeiksírban a medence alaitt és felett összesen 7 db k o r a i a k r a hajlított bronz dífeltehetően szítmény jelentkezett (IX. t á b l a 34-40.) az övre voltak felvarrva. A kései sírókból amulettek, bronz corpusoíc (olvasó végéről) kerültek elő. Ezek a X V I I - X V I I I . századra j e l ­ lemző mellékletek olyan kegytárgyak, melyeket búcsú­ kon árusítottak. 4 6 Említésre méltó az 1219. sz. sírból származó, nyak­ b a n viselt amulett. Az amulett négyszögletes, bronz

h á t l a p j á n a k visszahajlított szélei adnak kerestet a kö­ zéprész ábrázolásaihoz. Sárgás színezetű üveglap mö­ gött papírom Pieta-ábrázolás, köralakban latin fel­ irattal (33. sz. á b r a ) . A betűtípus a l a p j á n X V I I - X V I I I . századi ábrázolás. 4 7 Felfüggesztésre egy m á s o d l a g o ­ san felhasznált, h á t l a p r a forrasztott párizsi kapocs szolgál. Az 1147. sz. sírbam egy M á r i a c e l l b ő l szárma­ zó amulettet 4 8 helyeztek a halott nyakába (XIII. sz. t á b l a , 1., 1/a). Az 1226. sz. sírba helyezett halottnak j o b b kezébe egy kisméretű bronz corpusit fektettek (XIV. sz. tábla, 5., 5/a). Hasonlókat tí X V I I - X V I I I . szá­ zadban használt olvasókon találunk. 4 9 (34. sz. á b r a ) .

33. ábra: Az 1219. sír amulettjének Pieta-ábrázolása (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária)

34. ábra: Bronz corpus a toponári későközépkori teme­ tőből (Fotó: Gőzsy Gáborné)

41. B. HORVÁTH JOLÁN ásatása, Régészeti Füzetek, 1977. 40. o. 42. B. VÁGÓ ESZTER-BÓNA ISTVÁN ásatása, Régészeti Füzetek, 1960. 74-75. o. 43. KRALOVÁNSZKY ALÁN ásatása, Régészeti Füzetek, 1962. 57-58. o. 44. PAPP LÁSZLÓ ásatása, Régészeti [Füzeteik, 1963. 71. o. 45. ZAMÄRDI, balatonendirédi út melletti kiszántott hon­ foglaló sikorii temető területéről, Ifj. Horváth István leletbejelientő ajándéka (SMMI állandó kiállításában). 46. BÁLINT SÁNDOR: Adatok a magyar búcsújárás nép­ rajzához. Eth.HNépélet, 1939. 3-4. sz. 47. Ezúton is köszönetet mondok Dr. Kubinyi Andrásnak szakvéleménye közléséért,

48. BÁLINT SÁNDOR: Sacra Hungária, Bp. 1944. 27. o. „Búcsújáró magyarság" с fejezet (166-182. о.). A 27. o l ­ dalon ír „Napbaöltözött Asszonyról". A Magyarok Nagy­ asszonyának hagyományos középkori ikonográfiája öszszeolvadit a Naip/baöiltözött Asszony ábrázolásának stílus-elemeivel: a ikis Jézus kezében az országalma, Mária ke­ zében az ország jogtana, fejére pediig a 12 csillagú koro
KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

34/a ábra: Bronz corpus a toponári későközépkori temető­ ből (Fotó: Gőzsy Gáborné) 3. Sír- és

leletkatalógus

8. sír: Fiatal nő sérült vázmaradváinya. Csak a törzs csontjai vannak meg - nyakcsigolyától könyök vona­ láig. Jobb clavlcuía mellett 1 db ezüst, csavart szárú, bordázott „ S " végű h a j k a r i k a . (SMK 3. T. t. 1.) 22. sír: Felnőtt sérült váz maradványa. Nyújtottan felkvő csontváz, karok derékszögben behajlítva, aIkar­ csontod a vázmaradványakon keresztbe helyezve. Á l l ­ kapocs alatt 1 pár bronz ruhakapocs (SNK. 3. I. t. 2.). 25. sír: Nő. Bolygatott: csök a törzs csontjai voltaik meg. Koponyáját párta övezte: négyszögletes préselt bronzlemezek, sárkány alakjával díszítve (9 db). Ko­ ponya körül elszórtam gyöngyeik, valamint bronzle­ mezből félgömbök - feltehetően a párta felületére voltak felvarrva. Jobb és bal csecsmyúlványnál 1-1 db nagyméretű bronz hajikarika (SMK. I. t. 4-24.) 31. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. Koponya s a váz j o b b oldali csontjai az alsó lábszáncsontok kivételével hiá­ nyoztak. Bal csuklóinál bíborfestésű, finom textilma­ radvány, virágmlntás hímzéssel (SMK. 3. T. t. 3.). 33. sír: Nő. Bolygatott. A vázűsantok könyöik vonaltól lefelé voltaik meg. AUkarcsantok a vázra helyezve víz­ szintesen. Bal felikarcsont mellett 1 db érem (1531.

25

34/b ábra: Bronz corpus a toponári későközépkori temető­ ből (Fotó: Gőzsy Gáborné) Ferdinánd, Unger 55). (SMK 3. I. t. 29.) 39. sír: Nő (fiatal). Bolygatott: a csontváz könyök vo­ n a l á i g érintetlen - bal medencelapát kivételével a vázcsontok hiáinyoztaik. Kopomya körül érintésre por­ ladó bronz fiittereik, párta díszei voltaik. A b o r d á k kö­ zött állomból öntött ruhakapcsok közepükben kék üveggyöngy. (SMK 3. I. 26-28.) 41. sír: Felinőtt. Bolygatott: koponya hiányzik, csak a törzs csontjai voltak a helyükön. A sír f ö l d j é b e n ezüst­ érem ( C N H ) . (SMK 3. I. t. 30.). 42. sír: Férfi. A karóikat könyökben derékszögben meghajlították, az alkarokat a testre, egymásra fek­ tették. A j o b b felkarcsomt külső oldala mellől, a sír f ö l d j é b ő l 1 db érem ( C N H ) . A koponya mindkét o l ­ d a l á n á l egy-egy ezüst, csavart hajkarika, S-vége bor­ dázott. (SMK 3. I. t. 3 1 - 3 3 . ) 46. sír: Nő (fiatal). Bolygatott: csak a k o p o n y a az ere­ deti helyén. A (koponya két oldalán 1-1 d b „ S " - v é g ű haijkairiika (SMK 3. I. t. 34-35.). 48. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. Koponya sérült, a váz j o b b oldali csontján hiányoztak. A sérült koponya mellett, j o b b ós bal o l d a l á n 1-1 db S végű h a j karika (bronz). (SMK 3. I. t. 36-37.) 51. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan, Karok a test mel-

26

BÁRDOS EDITH

lett nyújtva. Koponya j o b b o l d a l á n 2 d b bronz ,,S"-végű hajikariika, a bal o l d a l á n 2 db kisebb méretű bronz „ S " - v é g ű hajkarika. (SMK 3. II. t. 1-4.) 55. sír: Felnőtt. Bolygatott. A k a r o k a t könyökben behajlíto'tták, az alkarokalt a testre helyezték. Kézcson­ tok a medencelapátokon voltaik. Jobb vállcsontnál 1 db bronz S végű hajkarika. (SMK 3. II. t. 5.) 67. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. Karokat könyökben behajlították, az alikarcsontok a vázmoradványon. Ko­ ponya j o b b és bail o l d a l á n , fül tájéikán 1-1 d b ezüst, csavart szárú „ S " végű hajikarilka. (SMK 3. II. t. 6—7.) 76. sír: Felnőtt. Bolyga'tatlon. Karóik a test mellett egyenesen nyújtva, bal könyöikben enyhén belhajlítva. Bordák között 1 d b kisméretű vascsat. (SMK 3. I I . t. 8.) 77. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. A karóikat könyökben behajlították, az aIkarcsontok a vázon, egymásra he­ lyezve. Állkapocs alatt a nyakcsigolyán 1 pár bronz ruhakapocs. (SMK 3. II. t. 9.) 78. sír: Nő (fiatal). Sérült csontváz. A 77. sz. sír ásá­ saikor bolygatták meg a lábszárcsontokat. Koponya körül bronz spirállal díszített párta maradvány. (SMK 3. II. t. 10.) 87. sír: Gyermek. Sértett csontvázmaradvány. Kopo­ nya roncsolt, kézcsontok a medencében. A sír f ö l d j é ­ ben 1 d b ezüstérem ( C N H II. 309.) (1524-25). (SMK 3. I I . 11.) 92. sír: Felnőtt. Bolygatott: a koponyából csók az alsó állkapocs vo'It meg. A karóikat könyöikben behajlítot­ ták, az alkarokat a testre helyezték. A bal kéz gyűrűs u j j á n ezüst pántgyűrű. (SMK 3. II. t. 12.) 94. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. A karóikat könyök­ ben behajlították, alkarokat a testen egymásra he­ lyezték. A koponya körül sugár a l a k z a t b a n 12 bronz h a j t ű t találtunk. Kettőnek nagyméretű ó l o m g ö m b feje volt. (SMK 3. II. 14-25.) 99. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. Csak koponya- és a törzscsontjaii vannak meg, könyök v o n a l á i g . Koponya körül eredeti helyzetükben bronz hajtűk, kettőnek dí­ szített óloimgöimlb feje. Mellkasi bordák között 1 pár bronz ruhakapocs. (SMK 3. II. t. 23-30.) 707. sír: Nő (fiatall). Bolygatatlan. Karok a test mel­ lett nyújtva, kézcsontok a corrtbf ej elken. Koponya j o b b o l d a l á n , fül tájékán 1 db bronz ,,S" végű hajkanilka. Nyaki csigolyáikon 1 d b bronz ruhakapocs. (SMK 3. t.)

lett egyenesen nyújtva. Koponya bal o l d a l á n , fül t á ­ jékán 1 db bronz S végű h a j k a r i k a . Jobb kéz gyűrűs ujján 1 db fonott ezüstgyűrű. (SMK 3. IV. t. 1, 2,) 709. sír: Felnőtt. Bolygatott. Koponya roncsolt. Karo­ kat könyökben behajlították, alkarcsontok a vázma­ radványon. Koponya j o b b o l d a l á n , csecsnyúlványnál 2 db bronz „ S " végű hajikarika (méretük különböző). (SMK 3. IV. t. 3, 4) 7 76. sír: Nő (fiatal). Sérült csontváz. Bal kar a test mellett nyújtva, j o b b kar könyökben enyhén behajlít­ va volt. Kézcsontoik a medencében. A j o b b alsó láb­ szárcsontok hiányoznak. Koponya j o b b o l d a l á n á l 2 db, bal o l d a l á n á l 1 db bronz S végű h a j k a r i k a . (SMK 3. IV. t. 5-7.) 728. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. A bal kant könyök­ ben enyhén behajlították, az alkart a testre helyez­ ték. Jobb alkarcsontok a bordákon nyugodtak. Kopo­ nya j o b b o l d a l á n feküdt. Jobb és bal csecsnyúlvány­ nál 1-1 db nagyobb méretű bronz ,,S" végű h a j k a r i ­ ka volt. (SMK 3. IV. t. 8 - 9 . ) 730. sír: Nő (fiatal). Bolygatott. Bal kar a test mellett szorosan, egyenesen nyújtva, j o b b kar pedig könyök­ ben enyhén behajlítva volt. Kézcsontok a medencelapátokon. Későbbi temetkezéssel megsértették a te­ metkezést - j o b b combcsontközéptől és bal térdtől hiányos volt a váz. Jobb könyök mellett 1 d b 1628-as ezüst veret volt (Ferdinánd d é n á r Unger 286). (SMK 3. IV. t. 10.) 735. sír: Felnőtt. Kései koporsós temetkezés volt. Ka­ rokat könyökben belhajlították, alkarokat a testre he­ lyezték. A sír f ö l d j é b ő l 1 db Zsigmond-kori ezüst o b u ­ lus ( C N H I. 125A) került elő. (SMK 3. IV. t. 11, SMK 3.) 740. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. A karokat könyökben behajlították, alkarcsontok a vázmaradványon. Á l l k a ­ pocs alatt 1 db veret ( C N H 125A) volt. (SMK 3. IV. t. 13.)

749. sír: Nő (felnőtt). Koporsós temetkezés. A karokat könyökben behajlították, az alkarokat a testre helyez­ ték. A medencében jól fejlett magzat csontjai voltak. Bal vállcsontnál 1 db bronz hajtű. Jobb lábfej alatt aratósarló, bal boka külső o l d a l á n kis füles korsó volt. (SMK 3. IV. t. 14.) SMK 3., 19., 20. sz. képek. 752. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Koporsós temetkezés. A karóikat könyöikben behajlították, a bal alkart a 106. sír: Felnőtt. Bolygatott: csak a törzs csontjai, kar­ testre keresztbe, a j o b b alkart a mellkasra helyezték. csontok. A karokat könyökben behajlították, az alkarA j o b b medencetányér külső o l d a l á n á l , a sír f ö l d j é ­ csontok a vázmaradványokon. A csuklóknál és az alsó állkapocs alatti csigolyán 1 — 1 pár bronz ruhalkapocs. ből 1 db 1526-os ezüstdénár ( l i n g e r 55). (SMK 3. IV. t. 15.) (SMK III. t. 8 - 9 - 1 0 . ) 707. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. A karokat könyök­ ben behajlították, alkarokat a testre helyezték. Kopo­ nya körül 11 db bronz hajtű helyezkedett el sugara­ san övezve a koponyát. A hajtűk közül 9-et kék üveg­ gyöngy-fejjel díszítették, 2 pedig sima bronz, kis csa­ vart fejjel. A sír f ö l d j é b ő l ezüst hajkarika töredéke nem a sírhoz tartozik. (SMK 3. III. t. 14-25.) 708, sír; Nő (felnőtt). Bolygatatlan, Karok a test mel­

755. sír: Nő (fiatal). Bolygatott. Csak a törzs csontjai. Koponya bal o l d a l á n 1 db sodrott szárú ,,S" végű h a j karika (S vége letörve) került elő. (SMK 3. IV. t. 16.) 767. sír: Fiatal. Bolygatatlan. Karok a test mellett egyenesen nyújtva. Koponya j o b b o l d a l á n , fül t á j é ­ kán 1 db bronz S végű hajkarilka. (SMK 3. IV. t 17.) 768. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. A karokat könyökben behajlították, derékszögben, s az alkarokat a testre

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

helyeznék. Jobb kéz középső ujján 1 db bronz fejes pecsétgyűrű volt, kereszt a l a k ú bevésett díszítéssel. (SMК 3. IV. t. 18.) 769. sír: Férfi (felnőtt). Bolygatatlan. Karokat könyök­ ben behajlították, alkíarcsontak a vázon egymásain nyugodtak. Nyakii csigolyáikon 1 pár bronz ruhakapocs. (SMК 3. IV. t. 19.) 183. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Kései ( X V - X V I . századi), kaporsós temetkezés. Karok könyökben be­ hajlítva, alikarcsontolk a vázmaradványon egymásra helyezve voltaik. A k a p anya körül 6 db branz h a j t ű he­ lyezkedett e l . (SMК 3. IV. t. 20-25.) 184. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. Csak a törzs csont­ jai voltak meg, a keresztcsontig. Koponya mellett 3 db bronz hajtű helyezkedett el. (SMK 3. IV. t. 26-28.) 191. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. A csontvázait későbbi temetkezés által sértették meg. Koponya roncsolt. Ka­ raikat könyökben behajlították, alkarokat a testre he­ lyezitek. Bal alsó lábszárcsontdk hiányoznak. Koponya alatt 1 d b bronz S végű h a j k a r i k a töredéke volt. (SMK 3. V. t. 1.)

körül bronz spirálok V. t. 16.)

21

párta díszítőelemei. (SMK 3.

245. sír: Kettős temetkezés: nő és gyermek (3—4 éves). A gyermekváz a női váz j o b b oldali mellkascsoritjain. Uitántemetés: a felnőtt váz j o b b oldali csontjai boly­ g a t o t t helyzetben. Melléklet a női v á z n á l : a koponya mindkét o l d a l á n egy-egy nagyméretű, rombusz á t ­ metszető bronz, bordázott ,,S" végű hajkariika. (SMK 3. V. t. 17-18.) 249. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. A karokat könyök­ ben derékszögben behajlították, az alkarcsontokat a testre helyezték, a kezeiket összekulcsolták. Koponya j o b b oldatán feküdt. A koponya két o l d a l á n , a k o p o ­ nya alsó részéhez tapadva 1-1 db nagyméretű, ezüstfóliával bevont hajkarika volt. Jobb kéz középső ujjam 1 db ezüst pecsétgyűrű - Anjou-liliomimaJ díszítve. (SMK 3. V. t. 1 9 - 2 0 - 2 1 . ) 257. sír: Fiatal leány. Bolygatatlan. A k a r o k a t könyök­ ben behajlították, az alkarokat a testen egymásra helyezték. Koponya j o b b oldalán feküdt, körülötte bronz spirálok — párta díszítőelemei voltaik. (SMK 3. V. t. 22-23.)

792. sír: Férfi (felnőtt). Bolygatatlan. A j o b b kart kö­ nyökben derékszögben behajlították, alkart a testre helyezték. A bal k a r t enyhén hajlították be könyök­ ben, kézcsontok a medenoetányéron. Kései koparsós temetkezés, a sír ásásaikor a korábbi, 196. sz. sírt vág­ ta át. A kereszitosoniton 1 d b vascsat. (SMK 3. V. t. 2.)

254. sír: N ő (felnőtt). Bolygatott. Koponya hiányzik. Jobb karcsontok a váz mellett nyújtva. A bal kart könyökben behajlították, j o b b alkart a testre helyez­ ték. Nyaki csigolyán 1 db peremén átlyukasztott bronz­ veret ( C N H I, 74), valamint 1 db gyöngyszem (porlékony a n y a g b ó l ) . (SMK 3. V. t. 24.)

200. sír: Gyermek (láiny). Bolygatott. Medencecsontok és alsó végtagok hiányoznak. Koponya körül bronz spirálok - párta díszítőelemei voltak. (SMK 3. V. t. 3.) 205. sír: Felinőtt. B o l y g a t a t l a n . Nyújtottan fekvő csont­ váz. Bordák közölt 1 pár bronz ruhakapocs. (SMK 3. V. t. 4.)

255. sír: Kettős temetkezés: nő és gyermek. A gyer­ meket a nő j o b b oldalára helyezték. Bolygatott. A bontás közben előlkerült bronz spirálok voltak a gyer­ mek koponyája körül, feltehetően párta díszítőelemei. (SMK 3. V. t. 25.)

207. sír: Nő (fiatal). Bolygatott. Karok a test mellett egyenesen nyújtva. Koponya a l a t t , bal fül t á j é k á n 2 db, csavart szárú, ezüst S végű hajkarika, j o b b kéz ujjpercei között 1 d b bronz karikagyűrű volt, mely­ nek kiszélesedő része volt. (SMK 3. V. t. 5 - 7 . ) 209. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Kardk a test mellett egyenesen nyújtva. Jobb vállnál 1 pár bronz ruhaka­ pocs. A váz j o b b oldalain, a sír földjéből 1 d b Zsig­ mond-kori ezüstveret ( C N H I. 125A) és egy egyoldalú ezüstveret volt (SMK 3. V. t. 8 - 9 - 1 0 . ) 279. sír: Férfi (felnőtt). Bolygatott. Jobb és b a l alkar­ csontok hiányoztak. Jobb oldali bordák között 1 d b bronz ruhakapocs volt (csak az apatag). (SMK 3. V. i 11.)

258. sír: Gyermek (leány). Bolygatatlan. Nyújtottan fektetett csontváz, karok a test mellett nyújtva. Bal fül t á j é k á n 1 d b nagyméretű ezüstkarika, nyaki csi­ golyák körül üveggyöngyök. (SMK 3. V. t. 2 6 - 2 7 . ) 260. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Karok a test mel­ lett nyújtva. Koponya j o b b és bal o l d a l á n 1-1 db bronz S végű hajkarika volt (a j o b b o l d a l i n a g y o b b méretű). A szájpadláshoz tapadva 1 db ezüstveretet t a l á l t u n k ( C N H 144-145.). (SMK 3. V I . t. 1 - 2 - 3 . ) 269. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Karok a test mel­ lett nyújtva. Koponya bal o l d a l á n , fül t á j é k á n egy vékonyabb és kisebb, a j o b b o l d a l o n egy n a g y o b b méretű bronz S végű hajkarika volt. (SMK 3. V I . t. 4-5.)

222. sír: Gyermek (tizenéves). Karcsontok a váz mel­ lett nyújtva. A gyermekvázon felnőtt egyén váza fe­ küdt. A gyermelkváz j o b b l á b ujjpercein 1 d b szögle­ tes, vágott, egyoldalú veret. (SMK 3. V. t. 12.)

270. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Korai temetkezés. Koporsó nyomna nem volt megfigyelhető. Karok a test mellett egyenesen nyújtva voltak. A koponya j o b b és bal o l d a l á n , fül tájélkán 1-1 bronz S végű h a j k a r i k a volt. (SMK 3. VI. t. 6-7.)

240. sír: Gyermek (leány). Bolygatott. A roncsolt ko­ ponya körül pártadíszek - bronz spirálok, préselt bronz lemezes pártadísz, s 1 d b kék hengeres üveg­ gyöngy volt. (SMK 3. V. t. 1 3 - 1 4 - 1 5 . ) 243. sír: Nő (fiatal). Sérült vázmaradvány. Koponya

272. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. K o p o n y á n á l 1 d b bronz h a j t ű volt. Sír földjéből 1 db ezüst S végű h a j ­ k a r i k a k e r ü l t elő, mely nem tartozik a csontvázhoz. (SMK 3. V I . t. 8-9.) 277. sír: N ő (fiatal). Bolygatatlan. Karok a test m e l -

ш

BÁRDOS EDITH

lett egyenesen nyújtva. Koponya bal o l d a l á n , fül t á ­ jékom 1 d b ezüst, bordázott S végű hajkarika volt. (SMK 3. V I . t. 10.) 279. sír: Nő (felnőtt). Sérült csontvázima radvány. Ka­ rok a test mellett szorosan. Alsó végtagok hiányoztak. Koponya mindkét o l d a l á n 1-1 nagyobb méretű, bor­ dázott ,,S" végű hajikarika volt (a j o b b oldali nagyobb méreltű). (SMK 3. V I . t. 11-12.) 290. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Koporsós temetkezés. Koponya j o b b o l d a l á n 1 db bronz ,,S" végű hajkarika. Rossz megtartású, érintésre p o r l a d ó csontanyag. (SMK 3. V I . t. 16.) 292. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. Koponya hiányzik. Karokat belhajlították, alkarcsontok a vázon, egymá­ son keresztben voltak. Bordáik között, s a j o b b és bal alkarcsontok mellett, csukló t á j é k á n 1 — 1 pár broinz ruhakapocs. A sír földjéből 1 d b bronz S végű hajka­ rika (nem a sírhoz tartozik). (SMK 3. V I . t. 14-16.)

A j o b b kart könyökben behajlították, az alkart a test­ re helyezték. Bal karosontok szorosain a váz mellett. A koponya két o l d a l á n 1-1 d b vastag, bordázott, ,,S" végű hajkarika volt. (SMiK 3. V I . t. 31-32.) 343. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. Az alsó végtagok hiányoztak - kései szemétgödör ásásakor semmisítet­ ték meg. A törzs csontjai bolygatott helyzetben jelent­ keztek. A koponya a l a t t 1 d b bronz „ S " végű h a j k a ­ rika volt. (SMK 3. V I I . t. 1.) 345. sír: rosan a jékán 1 3. VII. t.

Nő (fiatal). Bolygatatlan. A karcsontok szo­ váz mellett voltak. A koponya o l d a l á n , fül t á ­ db bronz „ S " végű hajjkariikát t a l á l t u n k . (SMK 2.)

348. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Karokat a test mel­ lett nyújtva helyezték el. Koponya bal o l d a l á n na­ gyobb méretű broinz „ S " végű haljkarika, koponya alatt 1 d b kisebb broinz , , S " végű hajikarika volt. (SMK 3. VII. t.)

293. sír: Férfi (felnőtt). Bolygatatlan. Koponya elpor­ ladva. Jobb alkarcsonltoík a fellkarcsont mellett szoro­ san felhelyezve, a bal a b o r d á k o n . A sír f ö l d j é b ő l 1 db II. Ulászló veret ( C N H 274), v a l a m i n t 1 d b Mátyás­ d é n á r ( C N H 239). A sír földjéből 1 d b bronz „ S " végű hajkarika töredéke (nem a sírhoz tartozik). (SMK 3. V. t. 14-16.)

352. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Koponya j o b b o l d a ­ lán feküdt. A karcsontok a váz mellett szorosan vo'ltak. A halottat enylhén belhajlított térdekkel helyezték a sírba. Koponya j o b b o l d a l á n , fül tájékán 1 d b n a ­ gyobb méretű ezüst, b o r d á z o t t „ S " végű hajkarika, a koponya alatt 2 d b kisebb méretű ezüst ,,S" végű hajikarika volt. (SMK 3. V I I . t. 4 - 7 . )

294. sír: Felnőtt. Bolygatatlan, A karokalt könyökben behajlították, alkarcsomtok a vázon. Az arckoponya mellől 1 d b Mátyás-demár, a sír f ö l d j é b ő l 1 db ezüst, s 1 dlb bronz ,,S" végű hajkarika került elő. (SMK 3. VI. t. 19-21.)

353. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. A karokat könyök­ ben behajIítoitták, alkarcsontok a vázain. A lábszár­ csontok bal o l d a l r a behajlított helyzetben voltak. Ko­ ponya j o b b és bail oldalain 1-1 db nagyobb méretű broinz hajkarika (az egyik S végű, a másik sima nyitott broinzkarika). (SMK 3. V I I . t. 8 - 9 . )

299. sír: Nő (felnőtt). Későbbi temetkezések által m e g ­ sérült csontvázmaradvány. A bal o d a l i vázcsontok és a j o b b alsó lábszárcsontok hiányoznak. A j o b b kart könyökben behajlították, alkarcsontok a vázon. A ko­ ponya mellett 1 db ezüst „ S " végű íhajkariika. (SMK 3. VI. t. 22.) 303. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Karokat könyökben behajlították, a kezeiket összekulcsolták. Kézcsontok a medencében voltak. Az ujjperecek között 1 db ezüst pecsétgyűrű, két szembenéző m a d á r a l a k j á v a l . Kö­ nyöknél 1 d b bronz ,,S" végű n a j k a r i k a (nem a sírhoz tartozik). (SMK 3. V I . t. 23-24.) 310. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karcsontok a váz mel­ lett szorosan. Koponya alatt 2 d b ezüst ,,S" végű h a j karika. (SMK 3. V I . 25-26.) 329. sír: Nő (felnőtt). A váz j o b b o l d a l i csontjait ké­ sőbbi temetkezés által meg'semimisitettek, koponya is hiányzik. Bal k a r t könyökben behajlították, s a testre helyezték. A koponya helyén 2 d b bronz ,,S" végű hajkarika volt. (SMK 3. !. t. 2 7 - 2 8 . ) 333. sír: Nő (felnőtt). Bolygatalílan. A karokat könyök­ ben behajlították, a j o b b alkart a mellkasra helyez­ ték. A bal alkarcsontok a medencén. А королуа j o b b o l d a l á n nyitott bronzkanilka. A bal kéz ujjpercei mel­ lett bronzihuzalból hajlított nyitott k a r i k a . (SMK 3. V I . 29-30.) 347. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: a koponya roncsolt.

354. sír: Nő (felnőtt). Bolygíataltlan. Karcsontok a váz mellett szorosan. Koponya j o b b és bal o l d a l á n , fül t á j é k á n , 2 - 2 db bronz „ S " végű hajkiarika volt. (SMK 3. V I I . t. 10-13.) 357. sír: Gyermek (leány). Bolygatott: koponya ron­ csolt. А королуа ailaltt 2—2 d b bronz „ S " végű h a j k a r i ­ ka, a nyakcsigolyák mellett gyöngysor volt — sárga festésű hengeres üveggyöngyök. (SMK 3. V I I . t. 14.) 361. sír: Nő (Juv.). Bolygatott: a 362. sz. sírral ráteme­ tek egy felnőtt vázat, melynek melléklete nem volt. Karok a váz mellett nyújtva. Koponya mellett 3 db hajkariika - 1 db ezüst, sodrott, bordázott ,,S" végű hajkarika, a j o b b s a bal fül tájékán 1-1 db nagyobb méretű bronz „ S " végű najkairiika és egy vékony ezüstszálból csavart karilka. A nyakcsigolyák körül gyöngy­ sor. (SMK 3. V I I . t 15-47.) 363. sír: Férfi (felnőtt). Bolygatatlan. Koporsós. A ka­ rokat könyökben behajlították és a testen egymásra helyezték. A sír f a l á n á l , a váz j o b b o l d a l á n á l ezüst corpus. (SMK 3. VIII. t. 1.) 364. sír: Férfi (felnőtt). Koporsós temetkezés. Jobb kar­ csontok a váz mellett nyújtva, a bal kant könyökben derékszögben behajlították és a testre helyezték. Nyaknái] 1 pár bronz ruhakapocs. A medencéből ezüstveret került elő. (Beásás foltja, I. réteg.) (SMK 3. VIII. t. 2 - 3 . )

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

366. sír: Férfi (felnőtt). Bolygatatlan. Koporsós temet­ kezés. Jobb kart a test mellé nyújtva helyezték, a balt pedig könyöikben behajlították, alkarcsontok a vázon. Szájban 1 dib ezüstdénár ( C N H 147-148). (Beásás foltja, I. réteg.) (SMK 3. VIII. t. 14.) 367. sír: Férfi (felnőtt). Boilygoííatlan. Koporsós temet­ kezés. Karóikat könyöikben behajlították, alkarokat a testre helyezték. Koponya mellől 1 db ezüstdénár (1527-es), a sír földjeiből pedig 2 db Zsigmond-kori veret, s 1 db nyitott bronzkarilka került elő. (Az utób­ bi nem a sírhoz tartozoííit.) (Beásás foltja, I. réteg.) (SMK 3. VIII. t. 5 - 8 . ) 370. sír: Felnőtt. Koporsós temetkezés. A karokat kö­ nyöikben meghajlították, az alkarokat a testre, egy­ másra helyezték. A sír ásáisakor egy gyermeksírt boHygattak meg, a vázból csak kézcsontok maradtak meg, amin 3 dib bronzgyűrű, s mellette 1 db bronzcsőt feküdt. (Beásás f o l t j a , I. réteg.) (SMK 3. VIII. t. 9-11.) 372. sír: Felnőtt. Bolygatott: koponya és alsó lábszárcsontok biányozitjaik. A bordáik között 1 db ruhakapocs került elő. (Beásás foltja, I. réteg.) (SMK 3. VIII. 12.) 373. sír: Felnőtt Bo'lygatoitt. Koporsós temetkezés. Jobb karcsontolk a váz mellett nyújtva. Bal a<1karcsontok hiainyoztak. Jobb Iáibszárcsontoik belső o l d a l á n á l 1 d b I. Mátyás veret volt ( C N H 239.). (Beásás foltja, I. ré­ teg.) (SMK 3. VIII. t. 13.) 383. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Rossz megtartású csontváz. M e d e n c é n é l 2 pár bronz ruhakapocs. (Be­ ásó* foltja, II. réteg.) (SMK 3. VIII. t. 14.) 386. sír: Felnőtt Bolygatott: koponya hiányzik, a bal oldali bordáik bolygatottaik. Jobb karcsontok a váz mellett nyújtva. A b a l kart könyöikben behajlították, alkarcsontok a vázra helyezve. A sír földjéből 1 db II. Lajos ezüstverete. ( C N H 308B) (Beásás foltja, II. ré­ teg.) (SMK 3. VIII. t. 15.) 387. sír: Felnőtt. B o l y g a t o t t : koponya j o b b felkarcsont hiányzott. A bal kart könyöikben behajlították és az alkart a testre helyezték vízszintesen. Csuklók tájékán 1 — 1 pár bronz rubakapocs volt. (Beásás folt­ ja, II. réteg.) (SMK 3. VIII. t. 16-18.) 392. sír: Gyermek (tizenéves). Bolygatott: koponya hiányzik, a törzs csontjai sérültek, bal lábszárcsonto­ kat kései temetkezés által semimisítétték meg. Bal kéz gyűrűs u j j á r ó l 1 db bronz pecsétgyűrű került elő. (SMK 3. VIII. t. 19.) 394. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott, j o b b karcsontok h i á ­ nyoznák. A bal karcsontok a váz me'llett nyújtva vol­ tak. A koponya a l a t t 3 dib ,,S" végű hajikarika. (SMK 3. VIII. t. 20-22.) 395. sír: Gyermek. B o l y g a t o t t : csak az alsó végtagok, karcsontok voltaik a helyükön. A koponya helyén, bal fül t á j é k á n 1 db csavart szárú, bordázott ,,S" végű hajkarika volt. Bontás közben 1 d b ezüst borítású, inagyméretű bronz nyitott hajkarika került elő. (SMK 3. VIII. t. 23-24.) 397. sír: Gyermek (leány). Bolygatott:

a vázcsontok

29

teljesen hiányoznak, csak a koponya volt az eredeti helyén. A koponya j o b b és bail o l d a l á n bronz ,,S" vé­ g ű hajkarilka. (SMK 3. V I I . t. 23.) 400. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: koponya hiányzik. A karóikat könyöikben behajlították, a l k a r o k a t a test­ re helyezték. Jobb clavicula mellett 1 d b ezüst „ S " végű haj karilka volt. (SMK 3. VIII. t 26.) | 404. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. „ M ú m i a a l a k ú " sírgödörben fekvő csontváz, karcsontok szorosan a váz mellett nyújtva. Koponya j o b b és bal o l d a l á n a „csecsinyúlványoknár 1-1 db bronz , , S " végű h a j k a ­ rika. SMK 3. VIII. t. 27-28.) 405. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: koponya zúzott, csak töredékek voltak. Karcsontolk a váz mellett szorosan nyújtva. Koponya helyén, j o b b és bal o l d a l á n 1-1 d b ezüst, bordázott „ S " végű hajkarika volt. (SMK 3. IX. 1-2.) 408. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Jobb k a r c s o n t o k a váz mellett nyújtva. Bail k o r t könyökben behajlították, kézcsontok a combfejen. Koponya két o l d a l á n 1—1 d b bronz „ S " végű hajkarika volt. Bal kéz gyűrűs u j j á n 1 d b n y i t o t t bronz kanilkagyűrű. (SMK 3. IX. t. 3 - 5 . ) 411. sír: Felnőtt. Bolygatott, koponya zúzott, alkar­ csontok hiányoznak, valamint az alsó végtagok csont­ j a i . Ujjperecek a medencében voltak. Bordák között 1 pár bronz rulhakapocs, j o b b felikarcsont külső o l d a ­ lán 1 d b érem ( C N H I. 125A). (SMK 3. IX. t. 6 - 7 . ) 419. sír: Nő (fiatal). Bolygatott: lábfejcsontok h i á ­ nyoztak. Bol kart könyökben behajlították derékszög­ ben, s az alkart a testre helyezték. A j o b b karcsontok a váz mellett nyújtva, kézcsontok a m e d e n c é b e n . Ko­ ponya 2 oldalain, fül t á j é k á n 1-1 d b bronz , , S " végű h a j k a r i k a . (SMK 3. IX. t. 8-10.) 424. sír: Gyermek (tizenéves). Bolygatott: koponya sé­ rült. Koporsó nélküli temetkezés. Karcsontok a váz mellett nyújtva. A j o b b oldali alsó borda mellett 1 db vas nyílhegy. (SMK 3. IX. t. 17.) 425. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott. Koponya ós a törzs csontjai zúzottak, j o b b lábszárosontok hiányoznak. Karokat könyökben behajlították, a l k a r o k a t a testre helyezték. Koponya bal oildalán 1 db nagyméretű bronz „ S " végű hajkarika volt. (SMK 3. IX. t. 11.) 434. sír: Nő (fiatail). Bolygatott: csak a törzs csontjai vannak meg, koponya roncsolt. Koponya a l a t t 1 d b ezüst, bordázott ,,S" végű bajkiairiika volt. (SMK 3. IX. t. 13.) 443. sír: Férfi (felnőtt). Bolygatatlan. Karokat könyök­ ben behajlították, kezeket a testen összekulcsolták. Nyakcsigolyákból a gerinccsigolyákon lefelé, 2 sor­ ban 22 bronzgomb, a nyakcsigolya mellett 1 pár bronz ruhakapocs volt. (SMK 3. IX. t. 1 8 - 4 0 . ) 444. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. A karokat könyökben behajlítottáík, alkarokat a testre helyezitek. A sír f ö l d ­ j é b ő l bontás közben, a medence felett 1 d b Z s i g ­ mond-kori érem ( C N H I. 125A) került elő. (SMK 3. IX. t. 13.) 447. sír; Felnőtt. Bolygatott: későbbi temetkezések á l -

30

BÁRDOS EDITH

tal megsérült vázmaradvány, csak a lábszárcsontok. Jobb boka külső o l d a l á n 1 d b veret ( C N H 239). (SMK 3. IX. t. 16.)

hajlították, kezeiket a medence felett összekulcsolták. Bal váll mellett 1 db érem ( C N H I. 121). (SMK 3. X. t. 36.)

487. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: csók a törzs csont­ j a i , koponya elporlíadva. Koponya körül a p r ó pici sár­ ga üveggyöngyök - gyöngyöspárta maradványai le­ hették. (Beásáis foltja, II. réteg.) (SMK 3. IX. t. 41.) 494. sír: Felnőtt. Bolygatott: felkarcsontok mellett pár­ huzamosan fel hajlított helyzetben az alkorcsontok. A b o r d á k között 2 pár bronz rubakapacs. (SMK 3. IX. t. 1-2.)

534. sír: Felnőtt egyén és gyermek. Kettős temetke­ zés. A felmőtt csontváz alkarcsonitjai a vázon f e k ü d ­ tek, kézcsontok a medencében. A felnőtt medencéjén és a combcsonton egy 2 - 3 éves gyermek váza. A gyermek koponyája körül gyöngyös-fiitteres párta ma­ radványa (kör a l a k ú préselt bronzrozdtták, könny­ csepp alakú bronzflitterek, 'kis gömb alak és henge­ res üveggyöngyök). A felnőtt váz bordái között 1 d b bronz ruhakapocs volt. A sír földjéből 1 db sírna bromzkarika került elő. (SMK 3. X. t. 37-38.) 543. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Lekerekített sar­ k ú t é g l a l a p alalkú sírmetszdt. Jobb karcsontok a váz mellett nyújtva. A bal kart könyökbein behajlították, оIkarókat a testre helyezték. Koponya a l a t t 1 db nyi­ tott bronzkarika. (SMK 3. X. t. 39.)

498. sír: Felnőtt. Bolygatott: 'későbbi temetkezéssel a lábszárcso'ntoikat megsemmisítették. Karokat könyökben behajlították, alkardka't a testre helyezték. Kézcsontdk a medencében. Nyaki csigolyáiknál és csuíkló t á i é k á n 1-1 pár bromz ruhakapocs, iobb oldali bor­ dák között 2 db bronzgomb. (SMK 3. X. t. 3 - 7 . ) 500. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Korai, koporsó nélküli temetkezés. Karcsontok a váz mellett nyúitva. Kézcsontok а соmbféjeiken. Jobb csecsnyúlvánvnál 1 d b ezüst, bordázott ,,S" végű h a j k a r i k a . (SMK 3. X.

t. 8.) 507. sír: Férfi (felnőtt). Bolygatott: a váz j o b b oldali csontjait gépi munkálatok során meosemmisítették. Bal karcsontok a váz mellett nyújtva. A kooonva alatt 1 d'b kisméretű bronz S végű h a j k a r i k a volt. Bal l á b ­ szárcsontok külső o l d a l á n textil maradványok között 14 d'b ezüstérem (6 db K á l m á n , C N H L 43; és 8 db II. Béla, C N H I. 57.). (SMK 3. X. t. 9-23.) 505. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Karcsontoik a váz mellett nvújtva. Koponya j o b b és b a l o l d a l á n 1-1 d b bronz „ S " végű haikorika volt. (SMK 3. X. t. 24-25.) 506. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: koponya sértett. Korai temetkezés. Koponya a l a t t 1 db ezüst „ S " végű hajkariika volt. (SMK 3. X. 26.) 508. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Lekerekített, t é g l a l a p alakú sírmetszet. A karóikat könyökben behajlították, alkarokait a testre helyezték. Kézcsontok a medence­ l a p á t o k o n . Medence felett 1 db fonott ezüstgyűrű. (SMK 3. X. t. 27.) 520. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Korai, lekerekített sarkú sírmetszet. Koporsó nélküli temetkezés. Karo­ k a t könyökben behajlították, alkarcsontak a vázon. Kézcsontod a medencelapátofkon. Koponya bal olda­ lán 1 db kisebb méretű ezüst , , S " végű hajkarika volt. (SMK 3. X. t. 2 8 - 2 9 - 3 0 . ) 522—523. sírok: Kettős temetkezés: két n ő ; a halotta­ k a t egymásra fektetve helyezitek e l . Karok a váz mel­ lett nyújtva. A felső váz (522. sír) koponyája alatt 1 d b ezüst, s 2 d b bronz ,,S" végű h a l k a r i k a volt. (SMK 3. X. t 31-33.) 524. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Korai, koporsó nél­ küli temetkezés. Koponya j o b b o l d a l á n feküdt, karóik a váz mellett nyújtva. A koponya mindkét o l d a l á n 1-1 d b bronz ,,S" végű hajkarika - ráakasztva egy kúp alakú bronz csüngő a 'karikára. (SMK 3. X. t. 34-35.) 531. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karokat könyökben be­

549. sír: Felnőtt. Bolygatott. A váz bal oldali csontjait a mell ötté levő, későibb ásott 548. sír ásásaikor sem­ misítették meg. Szájban 2 d b I. László d é n á r ( 1 0 7 7 1095) ( C N H I. 26.). (SMK 3. X. t. 40-41.) 550. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. A karokat könyökben behajlították, az a l k a r o k a t a testre helyezték. Bordák között 2 pár bronz ruhaikapocs. Jo'bb kéz gyűrűs u j j á n 1 db bronz karikagyűrű. (SMK 3. X. t. 4 2 - 4 4 . ) 557. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Koporsós temetkezés. Karokat könyöikben bdhajlítdtták, alkarcsontokat a testre helyezték. A sír földjében bronz gyűrűfej ház­ szerű bevésett díszítéssel. (SMK 3. X. t. 45.) 556. sír: Kettős temetkezés. Két fiatal nő csontváza egymáson. Az alsó váz koponyájának bronz spirálok - párta díszei - voltak. A felső csontváz melléklelt nélküli volt. Karjait könyöikben behajlítottáik, a ba'I a l karcsomtok a vázon vízszintesen, a j o b b a medence­ lapáton feküdt. (SMK 3. X. t. 46.) 557. sír: Felnőtt. Bolygatott: alsó végtagok hiányoz­ nak. Koponya roncsolt. A kardkait könyökben b e h a j ­ lítottáik, az a l k a r o k a t a testre helyezték. Kézcsontok a medencében. A koponya mindkét oldalán 2—2 db ,,S" végű hajkarika volt. (SMK 3. XI. t. 1-5.) 559. sír: Gyermek. Bolygatott: koponya és törzs csont­ jai hiányoztak. Bordák között 1 pár bronz ruhaikapocs volt. (SMK 3. X I . t. 6.) 561. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karokat könyökben behajlították, kézcsontok a medencében. A kereszt­ csonton 1 d b vascsat. (SMK 3. XI. t. 7.) 573. sír: Gyermek ( 1 0 - 1 2 éves leány). Bolygatott: ko­ ponya roncsolt, j o b b karcsonitok a váz mellett nyújt­ va. Bal alkarcsontdk és j o b b lábszárcsontok hiányoz­ tak. Koponyánál j o b b és ba'I oldalon 1 — 1 d b S végű hajkarika volt. Nyakcsigolyák körül gyöngysor; 22 d b üvegspirál gyöngy és 3 d b színes dudoros gyöngy­ szem. Jobb ujjperceiknél 1 db bronz fejesgyűrű. (SMK 3. XI. t. 8-14.) 575. sír: Nő (fiatal). Bolygatott: csak a koponya és a törzs csontjai. Koponya alatt 1 db nagyméretű ezüst

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

hajikarika, ráforrasztott levél dlakú díszítéssel. (SMK 3. XI. t. 15.) 580. sír: Nő (fiatal). Bolygatott. Koponya sérült. Nya­ ki csigolyánál 1 d b gyöngyszem, bordák között 1 d b bronz ruhalkapocs együk t a g j a . (SMK 3. XI. t. 16-17.) 587. sír: Gyermek ( 7 - 8 éves). Bolygatatlan. Korai, koporsó nélküli temetkezés. Lekerekített sarkú, t é g l a ­ lap alakú sírmetszet. Karcsontok a váz mellett nyújt­ va. Koponya j o b b és bal o l d a l á n 1-1 db bronz „ 5 " végű hajikarika. Nyaki csigolyáiknál gyöngysor, mely 11 db hengeres és l a p í t o t t g ö m b alakú gyöngyökből áll. (SMK 3. X I . t. 18-20.) 586. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Lekerekített sarkú t é g l a l a p dlalkú sírmétszet. Korai, koporsó nélküli te­ metkezés. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Koponyá­ nál, j o b b és bal o l d a l o n 1-1 d b bronz „ S " végű hajkarika. Bomtás közben 1 pár bronz ruhakapocs. (SMK3. X l . t . 21-23.) 592. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Lekerekített sar­ kú, t é g l a l a p a l a k ú sírmetszet. Korai, koporsó nélküli temetkezés. Bal karcsontok a váz mellett nyújtva, a j o b b kart könyöíkben enyhén behajlították, alkarcson­ tok a vázon, kézcsontok a keresztcsonton. Koponya körül 5 d b „ S " végű hajkariika. (SMK 3. XI. t. 24-28.) 593. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Koponyánál 1 db bronz „ S " végű hajkariika. (SMIK 3. X I . t. 30.) 595. sír: N ő (idős). B o l y g a t a t l a n . „ M ú m i a a l a k ú " sír­ g ö d ö r b é n , kairoik szorosan a test mellett. A j o b b kart könyöíkben enyhén b e h a j í t o t t á k , j o b b kéz csont­ j a i a j o b b med encelalpá torn. Koponya j o b b oldalán 1 db nagyobb méretű, ezüst, bordázott ,,S" végű h a j ­ kariika. (SMK 3. X I . t. 30.) 597. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: koponya roncsolt, bail lábszárcsomtközéptől hiányos. Karokat könyökben behajlították, kézcsontok a keresztcsonton. Koponya j o b b és bal Oldalán 1-1 d b bronz „ S " végű hajka­ riika volt. (SMK 3. X I . t. 3 1 - 3 2 . ) 601. sír: Félnőtt. Bolygatott: koponya sérült, comb­ csontok hiányoztak. Karokat könyökben behajlították, a l k a r o k a t a testre helyezték. Kézcsontok a medence­ l a p á t o n . A sír f ö l d j é b e n 1 db 1526-os ezüstveret. (Beásás foltja, I I I . réteg.) (SMK 3. XI. t. 33.) 604. sír: Felnőtt (fiatal). Bolygatatlan. Rossz megtar­ tású csontváz. Karokat könyökbe behajlították, alka­ rokat a testre helyezték. Nyaki csigolyáknál 1 db bronz ruhakapocs. (Beásás foltja, III. réteg.) (SMK 3. XII. t. 1.) 611. sír: Gyermek. Korai, koporsó nélküli temetkezés. Karóik a test mellett nyújtva. Jobb kéz elporladt u j j ­ percéinél 1 d b g y ű r ű (SMK 3. XIII. t. 2.) 612. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: bal felikarcsontot és lapockát egy későbbi szemétgödör ásásakor semmi­ sítették meg. Jobb kart könyöíkben behajlították, a l ­ kart a testre helyezték. Kézcsontok a medencelapá­ t o n . Koponyánál 1 d b b r o n z „ S " végű hajkariika volt. Jobb kéz középső ujjáról 1 d b bronz karikagyűrű ke­ rült elő. (SMK 3. XII. t. 3 - 4 . )

31

673. sír: Nő (félnőtt). Bolygatott: a bal o l d a l i b o r d á k hiányoznak. Karóik a test mellett nyújtva. Koponya j o b b o l d a l á n 1 db bronz „ S " végű h a j k a r i k a volt, kisméretű. (SMK 3. X I I . t. 5.) 675. sír: Felnőtt. Bolygatott: csak a törzs bal oldali csontjai voltok meg. o l d a l á n feküdt. Bordák között 1 d b csat, a sír földjében 1 db I. Ulászló A) volt. (SMK 3. XII. t. 6-7.)

koponya és a A koponya bal kisméretű ezüst­ veret ( C N H 145

676. sír: Felnőtt. iBollygatatlan. A karokat könyökben behajlították, allkarcsontoik a vázon voltak. A sír f ö l d ­ j é b ő l 1 d b veret került élő. (SMK 3. XII. t. 8.) 677. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. A koponya mellől 1 d b nagyméretű hajkariika került elő. (SMK 3. X I I . t. 9.) 678. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karokat könyöíkben b e ­ hajlították, alkarokat a testre helyezték. Csuklók t á ­ j é k á n 1-1 pár bronz ruhakapocs, (SMK 3. XII. t. 10— 12.) 679. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karokat könyökben behajlították, alkarcsontolk a vázon. A sír f ö l d j é b ő l 1 d b veret k e r ü l t élő. (SMK 3. XII. t. 13.) 627. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karok a test mellett nyújtva, karok a combifejen. Bordáik között bronz r u ­ hakapocs. (SMK 3. XII. t. 14.) 623. sír: Félnőtt. Bolygatatllan. Karokat könyökben behajlították, alkarokat a testre helyezték. Nyaki csi­ golyáiknál bronz ruhalkapocs. (SMK 3. XII, t. 15.) 645. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. A keskeny sírgödörbe a hallottat j o b b oldalára fektetve helyezték el. Kopo­ nya j o b b és bal o l d a l á n 1-1 db nagyméretű bronz „ S " végű haj karika volt. (SMK 3. XII. t. 1 6 - 1 7 . 650. sír: N ő (fiatal). Bolygatatlan. Karok a test mel­ lett, könyökben enyhén behajlítva, kézcsontok a me­ d e n c é b e n . Koponya két o l d a l á n 1 — 1 bronz ,,S' végű h a j k a r i k a volt. (SMK 3. XII. t. 18-19.) 657. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. sírgödörben fekvő csontváz. Karakat hén behajlították. Koponya j o b b és d b „ S " végű hajkarika. (SMK 3. XII.

„Múmia alakú" könyökben eny­ bal o l d a l á n 1-1 t. 2 0 - 2 1 . )

652. sír: Gyermek (tizenéves). Bolygatatlan. Karok a váz mellett nyújtva. Koponya j o b b és b a l o l d a l á n 1 d b bronz és egy d b ezüst „ S " végű h a j karika volt. (SMK 3. X I I . t. 22-23.) 655. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Koporsós temetkezés. A karokat könyökben behajlították, kézcsontok a ke­ resztcsonton. Jobb felikarcsont külső o l d a l á n 1 d b érem ( C N H I. 125-126.) (Beásás foltja, I I I . réteg.) (SMK 3. X I I . t. 24.) 667. sír: Felnőtt. Bolygatott. Koporsós temetkezés. A 'lábszárcsointok hiányoznak. A karokat könyökben be­ h a j l í t o t t á k , alkarcsonítok a vázon. A sír f ö l d j é b ő l 2 d b Zsigmond-kori veret került élő. ( C N H I. 125A-126.). (SMK 3. XII. t. 2 5 - 2 6 . 670. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karokat k ö n y ö k b e n b e ­ hajlították, alkarokat a testre helyezték. A sír f ö l d j é ­ ből 1 d b veret került elő. (SMK 3. XII. lt. 27.)

32

BÄRDOS EDITH

675. sír: Gyermek (leány). Bolygatott: csak koponya és a törzs csontjai. Nyaki csigolyáiknál gyöngysor szegmentált ametisztek és henger, v a l a m i n t lapított g ö m b alakú gyöngyök. (SMK 3. XII. t. 30.)

722. sír: Felnőtt (fialtál). Bolygatatlan. Koporsós t e ­ metkezés (10 d b koporsószög az eredeti helyén). Rossz megtartású csontváz. Alsó állkapocsnál 1 d b ruhakapocs. (I. t. 23.)

676. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Lekerekített sarkú, t é g l a l a p alakú sírmetszet. A k a r o k a t könyökben be­ hajlították, a kezeik a keresztcsonton összekulcsolva. Koponya mindkét oldalam 1-1 d b „ S " végű hajkarika.

725. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Jobb kart könyök­ ben derékszögben meghajlították, alkarcsontok a vá­ zon. A bal alkart felhelyezték a mellkasra. Koponya j o b b o l d a l á n feküdt. Bordáik között 1 d b bronz fejes­ gyűrű. (I. t. 24, 24/a).

696. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Jobb karcsontok a váz mellett nyújtva, bal kart könyökben behajlítot­ ták, kézcsontok a bal c o m b f e j e n . Bordák elporladva. Koponya j o b b oldaton 1 db vastag, nagyméretű, bor­ dázott ,,S" végű hiaiĵkariika, v a l a m i n t egy kisebb ,,S" végű hajikarika töredéke. ( I . t. 1.) 697. sír: Kettős temetkezés: N ő és gyermek. Bolyga­ t a t l a n . A felnőtt csontváz karcsontjai a váz mellett nyújtva. Koponyája j o b b és bal o l d a l á n 1-1 db bronz „ S " végű ba|kairika (a bal oldali nagyobb méretű). A f d n ő t t váz j o b b o l d a l á n gyermek csontváz maradvá­ nya. Koponyája körül apró pici fekete üveg gyöm gyök (I. t. 2, 3, 4). 698. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Karcsontok a váz mellett nyújtva, j o b b kéz ujjpercei a j o b b medence­ lapált alatt. Koponya bal o l d a l á n 2 db kisebb bronz „ S " végű h a j k a r i k a volt. ( I . t. 5 - 6 . ) 699. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Koponya j d b b és bal oldalainál 2 db bronz ,,'S" végű hajjkorilka, az egyik n a g y o b b méretű, bordázott végű, a másik kicsi. M i n d k e t t ő ,,S" végével lefelé helyezlkedet e l . (I. t. 7 - 8 . ) 707. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Karok a váz mellett nyújtva. Koponya j o b b o l d a l á n 3 db hajkarika, kettő „ S " v é g ű , egy p e d i g sima k a r i k a . A k o p o n y a bal ol­ d a l á n á l egy db bronz „ S " végű bajkarilka volt. Á l l k a ­ pocs mellett 1 d b veret (1095-1161). ( I . t. 9-13.) 703. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Jobb karcsontok a váz mellett nyújtva, bal kart könyökben enyhén b e ­ hajlították, alkart a testre helyezték. Bal lábnál 1 db kis, „ S " végű hajkawka (feltehetően nem a sírhoz tartozik). ( I . t 14.) 705. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Karok a váz mel­ lett nyújtva. Koponya bal o l d a l á n vastagabb, j o b b o l ­ d a l á n vékonyabb sima bronz hajkarika volt. ( I . t. 15— 16.) 707. sír: Nő (fiatal). Bolygatott. Karok a test mellett nyújtva. Koiponya b a l o l d a l á n 1 db bronz „ S " végű haj karika volt. ( I . t. 17.) 770. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Karok a váz mel­ lett nyújtva. Kézcsontok a m e d e n c e l a p á t o k o n . Kopo­ nya bal o l d a l á n 1 d b kis bronz ,,S" végű hajkarika volt (vége letörve), a koponya a l a t t 1 d b kisméretű csavart szárú ezüst ,,S" végű h a j k a r i k a . ( I . t. 18-19.) 778. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Alkarcsontok a vá­ zon keresztben egymáson. A koponya j o b b o l d a l á n 1 db bordázott „ S " végű bronz h a j k a r i k a , bal oldalán egy kisebb méretű. Jobb kéz gyűrűsujján 1 db bronz huzalgyűrű voilt. ( I . t. 20-22.)

733. sír: Gyermek. Bolygatott. Csak a koponya és a váz j o b b oldali csontjai voltaik meg. Jobb karcsontok a váz mellett nyújtva. A koponya j o b b o l d a l á n „ S " végével felfelé 1 d b bronz hajkarika (vége letörve). ( I . t 25.) 743. sír: Leány. Bolygatott: a koponya sérült, csak az alsó állkapocs van meg, bal karcsontok hiányoz­ nak. Bordák között 7 db hengeres és g ö m b alakú gyöngyök voltak. ( I . t. 26-33.) 748. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Bal kart könyökben derékszögben behajlították, az alkart a testre helyez­ ték. A j o b b kart enyhén hajlították be, kézcsontok a medencében. Jobb lapocka alatt 1 d b kisméretű nyi­ tott hajkarika volt, a bal alkarcsontok mellett pedig 1 db nagyobb méretű. 749. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott; j o b b lábszárcsontojk hiányoznak. Karok a test mellett nyújtva. Bal l á b a t térdben enyhén „ z s u g o r í t o t t " helyzetbe behajlították. A koponyától 15 cm-re 1 d b nagyméretű, bordázott „ S " végű ezüst hajkarika volt. (I. t. 36.) 757. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: bal lábszárcsontok hiányoznak. A karokat könyökben behajlították, kéz­ csontok a keresztcsonton összekulcsolt helyzetben. Koponya j o b b és bal o l d a l á n 1-1 db bronz ,,S" végű hajkarika. ( I . t. 3 7 - 3 8 . ) 752. sír: Gyermek (leány). Bolygatott. Koporsós temet­ kezés. M e l l é k l e t : 1 db vaskampó (koporsó beakasztására ?) és a j o b b kézcsontok mellett 1 db csont var­ rótű volt. (I. t 3 9 - 4 0 . ) 753. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: a 785. sz. sír ásása­ kor térdtől lefelé rátemették a halottat. Jobb felkar­ osont hiányzik — alkarcsantok a vázra helyezve. Bal karcsontok a váz mellett nyújtva. Koponya j o b b o l d a ­ lán 1 db n a g y o b b m é r e t ű bronz „ S " végű hajkarika, valamint 1 d b bronz ,,S" végű ha'jkarika került elő. Cl. t. 41-42.) 759. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott: koponya roncsait, csak a törzs csontjai voltaik meg, s a bal felkarcsont, mely mellett 1 d b bronz h a j t ű került elő. (I. t. 43.) 760. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Jobb kart könyök­ ben behajlították, alikarcsontok a medencén. Bal kar a váz mellett nyújtva. Bordák között 30 d b g ö m b a l a ­ kú kék üveggyöngy volt. Kései, koporsós temetkezés. (I. t. 44.) 767. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Bal karcsontok a váz mellett nyújtva. Jobb karit könyökben behajlítot­ ták, kézcsontok a medencében. Koponya körül 2 d b ólom gömbfejes h a j t ű , 3 d b gyöngyös f e j ű bronz h a j -

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

tű volt. A bordóik között 2 d b l u n u l a a l a k ú , öntött ólom ruhadísz, közepükben kék üveggyöngy. Szintén a bordóik között volt 1 d b bronz ruhakapocs együk t a g j a . (II. t 1-8.) 767. sír: N ő (fialtad). iBolygatott: a koponya s a törzs csontjai kivételével hiányzik a váz t ö b b i része. (A sír K-i részét a 773. sz. (sír ásásakor semmisítették meg.) A nyaki csigolyáiknál 7 d b hengeres gyöngy, s 1 d b ametiszt került elő. ( I I . t. 9 - 1 6 . ) 770. sír: Felnőtt. B o l y g a t o t t : j o b b felikarcsont elmoz­ dítva. A karóikat könyökben enyhén behajlították. Jobb térd t á j é k á n 1 d b 1610-es ezüstdénár (II. t. 17.). 772. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Koporsós temet­ kezés. A karóikat könyökben derékszögben behajlítot­ ták, alkarokat a testre helyezték. A koponya (körül h a j ­ t ű k ; 2 db aranyozott ezüst rezgőtű, 2 d b kis bronz hajtű volt. (II. t. 18-21.) 773. sír: Nő (felnőtt). B o l y g a t a t l a n . Kései, koporsós te­ metkezés. Karóikat könyökbe behajlították, az alkaro­ k a t a testre helyezték. A koponya körül h a j t ű k vol­ t a k : 1 d b ezüst, 2 d b aranyozott ezüst, nagygömbös fejű „ t e k e r ő d z ő " tűk, v a l a m i n t 7 d b sima kis bronz hajtű övezte sugár a l a k z a t b a n a koponyáit. M e d e n c é ­ ben j ó l fejlett magzat csontjai — a combcsontokra hegyével Ny-ra nézve egy aratósiarlót helyeztek, me­ lyet sírba tétel előtt ketté törték. (II. t. 2 2 - 2 8 . , vala­ miint I I I . t. 1 - 3 / a - i g ; Isd. 28. sz. á b r a . ) 774. sír: Kettős temetkezés - nő és gyermek. A gyermekcsontváz a felnőttváz j o b b o l d a l i részén fekszik. A felnőtt halott b a l Ikairja a test mellett egyenesen nyútjva. A j o b b kart könyökben behajlították, alkart a testre helyezték. Kézcsontok a medencében. A gyer­ mekváz bordái között gyöngyök - hordó és g ö m b alakú gyöngyök, színes, c s u r g a t o t t díszítésűek, vala­ mint 3 d b ametiszt. (II. t. 29.) 776. sír: Gyermek (leány). Bolygatott: karcsontok és j o b b lábszárcsontdk hiányoztak. Koponyánál 3 d b kis bronz „ S " végű hajikairfka volt. Nyaiki csigolyák körül gyöngyök; hengeres üveggyöngyök sárga festéssel és ametisztek voltak. A b a l kar mellett 1 db enyhén de­ f o r m á l ó d o t t „S" végű ihajkariika került elő.

(III. t. 4-8.) 777. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Koporsós temetkezés. A karokat könyöikben behajlították, j o b b alkart a test­ re helyeitek, a bal kéz csontja a j o b b medencelapá­ ton volt. A sír f ö l d j é b e n , a j o b b láb mell lett 1 d b nagyméretű bordázott , , S " végű hajkarika volt. (Nem a sírhoz tairtozíik.) (Hl. t. 9.) 779. sír: Leány. Bolygatott: az alkarcsontok és a j o b b lábszárcsontok hiányoztak. A koponya mellett p á r ­ tamaradvány volt - érintésre p o r l a d ó szövet és branzflitterek. 792. sír Nő (felnőtt). Bolygatatlan. A karokat könyök­ ben behajlították, kézcsontok a keresztcsonton vol­ tok. A koponya j o b b és b á l o l d a l á n 1-1 d b nagyobb méretű bronz „ S " v é g ű h a j k a r i k a volt és 1 d b üveg­ Q gyöngy. (III. t. 10., IV: t. 1-2/á.) *-' •

33

807. sír: Nő (fiatal). Bolygatott: csak a koponya, felkarcsontok és a törzs csontjai voltaik meg. Bordák is bolygatott helyzetben. Koponyáinál bal o l d a l t és kö­ zépen a koponya a l a t t 1-1 d b aranyozott ezüst, le­ mezből vágott gömibfejű í á t y o l t ű , v a l a m i n t 1 d b ólomfejes, s 3 d b sima bronz h a j t ű vollt. (Az u t ó b b i ­ ak a bordáik között secunder helyzetben.) (IV. t. 3 - 8 . ) 809. sír: N ő (felnőtt). Bolygatott: későbbi temetkezés á l t a l a váz j o b b o l d a l i csontjai hiá'nyoznak. Bal kar­ csontok a váz mellett nyújtva. Koponya a l a t t a bal o l d a l o n 1 d b bronz ,,S" végű hajkarika volt (IV. t. 9.) 810. sír: N ő (fiatal). Bolygatatlan. Kései koporsós t e ­ metkezés. A karokat könyökben behajílították, a l k a r o ­ k a t a testre helyezték, a kezeket összekulcsolták. A koponya körül sugár alakban 5 db sima kis bronz h a j t ű helyezkedett el. (IV. t. 11-15.) 811. sír: Gyermek (leány). Bolygatatlan. A k a r o k a t könyökben behajlították, alkarokat a testre helyez­ ték. Bal oldali alsó bordánál 1 db 8 áigú esiMog a l a ­ k ú mázas felületű csat (?). (IV. t. 16.) 874. sír: Nő (fiatall). BPlygataltlam. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Koponya bal o l d a l á n 1 d b n a g y m é ­ retű bronz „ S " végű /hajkarika, bal o l d a l á n e g y vé­ kony brönzdrótból hajlított sima karika volt. (IV. t. 1 7 18.) 877. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karok a váz mellett nyújtva. Jobb cl avicu Iánál 1 d b mohaimedán írásje­ lekkel díszített ezüstveret (akcse). (IV. t. 10.) 820. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Jobb karcsontok a váz mellett nyújtva. Bail k a r t könyöikben b e h a j l í t o t t á k , alkarcsontok a medencelapáton. Koponyánál! körben 8 d b bronz h a j t ű helyezkedett el - 4 db üveggyöngyf e j j e l , s 4 d b sima, díszítetlen. (IV. t. 1 9 - 2 2 . , V. t. 1-4.) 836. sír: Fiatal leány ( 1 4 - 1 6 éves). B o l y g a t a t l a n . Ko­ porsós temetkezés. Koponya kicsit bal o l d a l á r a bil­ lentve. Karokat könyökben enyhén behajlíto'titák, a l ­ karcsontok a medencén. Koponyája körül j ó megtar­ tású gyöngyös-fli'tteres párta maradványa volt. (V. t. 10.) 839. sír: N ő (felnőtt). Bolygatatlan. Koporsós temetke­ zés. Koporsó mindkét végén 3—3 d b nagyméretű ko­ porsószög. Nyújtottam fekvő csontváz, karóik a test mellett. Koponya j o b b oldalam fazék d a r a b j a i (felte­ hetően sírba tétel előtt összetörték). Koponya mellett 1 d b nagyméretű ezüst (hajkarika. (V. t. 5.) 845. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karokat könyökben b e ­ hajlították, a l k a r o k a t a testre helyezték. Ujjpereceik a medencében - közöttük 1 db 1620-as ezüstveret, (V. t. 6.) 847. sír: Gyermek (leány). Bolygatatlan. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Nyakcsigolyák körül g y ö n g y s o r ; 24 d b ametiszt, 1 d b kalcedon, 1 áh hengeres ü v e g ­ gyöngy. Koponya b a l o l d a l á n 2 d b b o r d á z o t t „ S " vé­ g ű h a j karika, j o b b o l d a l á n 1 d b volt. (VI. t. 1-4.) 849. sír: Gyermek. Bolygatatlan. Karcsontok a test mellett nyújtva. M e d e n c é b ő l 1 d b ezüstveret. (V. t. 7.)

34

BÁRDOS EDITH

850. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Koponya mindkét oldalain 1-1 db ezüst, csavart szárú, bordázott „ S " végű hajkarika v o l t (V. !t. 8 - 9 . ) 855. sír: Gyermek ( 5 - 6 éves). Bolygatatlan. Nyújtot­ ta n fekvő csontváz, karcsontok a váz mellett nyújtva. Koponya alatt 1 d b bronz ,,S" végű ihajkarika. (VII. t. 1.) 858. sír: Csecsemő. Bolygatott: b o r d á k és karcsontok hiányoztak. Koponya alatt, nyakcsigolyák körül gyöngysor: hengeres és gerezdéit sárga festésű üveg­ gyöngyeik, köztük 1 db kagylló volt felfűzve. (VII. t. 2 -

3-Х, 859. sír: Gyermek ( 2 - 3 éves). Bolygatatlan. Korai, ko­ porsó nélküli temetkezés. Karóik a váz mellett nyújt­ va, alsó állkapocs alatt 3 db ametiszt-gyöngy. (VII. t. 4-6.) 860. sír: N ő (fiaitól). Bolygatatlan. Korai, koporsó nél­ küli temetkezés. Lekerekített sarkú, t é g l a l a p alaíkú sífmetszet, mely l á b n á l erősen összeszűkül. Jobb kar­ csontok a váz mellett nyújtva. Bal kart könyökben beh á j lítattáík, álkarcsoirttok a medencei a pá t ö n . Koponya jöblb oldalam 1 d b (nagyméretű, bronz, bordázott ,,S" végű hajkáriiká volt. (VII. t / 7 . ) 862. sír: N ő ( f i a t a l leány). Bolygatatlan. Jobb kar­ csontok a váz mellett nyújtva. A bal kart könyökben behajlítottálk, az alikart a testre helyezték. Bal kéz­ csontok a medencében. Koponya j o b b és b a l Ы d a l ám 2-21 d b , , S " végű hajikarilka volt. /Nyaiki részért a gyöngysor: szegmentált ametisztek és h o r d ó a l a k ú üveggyöngyök, felváltva voltak felfűzve. ( V I l . t . 8-55.) 863. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Bal karcsontok a váz mellett nyújtva. A j o b b k a r t könyökben behajlí­ tottálk, alka rasontok a m e d e n c e l a p á t o n . Jobb kéz gyűrűs ujjain 1 d b bronz karikagyűrű. Koponya bal oldalain 2 d b , j o b b .oldalán 1 d b bronz ,,S" végű h a j katfika. (VII. t. 56-59.) " 867- sír: N ő (fiatal). Bolygatatlan, Karcsontok a váz mellett nyújtva. A koponya két o l d a l á n 1-1 d b bronz ,,'S" v é g ű hajkariika, joíbb kéz középső u j j á r ó l 1 db bronz k a r i k a g y ű r ű került elő. (VII. t. 6 0 - 6 2 . ) 872. sír: Fiatal leány ( 1 2 - 1 4 éves). Bolygatatlan. Kar­ csontok a váz mellett nyújtva., Koponya j o b b és bal p l d a l á n , fül t á j é k á n 1-1 d b nagyméretű, bordázott „ Ŝ " végű hajikarilka feküdt. ( V i l i . t 1-2.) 886. sír: Nő (felnőtt). Bolygatott:, későbbi .temetkezés (903. sz. sír) á l t a l megsértették, így csak a koponya, fel karcsontoik é s a törzs csontjai voltak helyükön. Ko­ p o n y a j o b b és bal o l d a l á n 1-1 d b ólom bajikarikq levél a l a k ú rátarraszított díszítéssel - volt. (VIII. t. 3 8 Щ . sír:, N ő (felnőtt). Bolygatatlan. Karokat könyöik­ ben behajlítottálk, alkarokait a testre helyezték. Kéz­ csontok a medencélaipátolkon.4Koponya jobb-,oldalán T d b nagyobb méretű, bal oldalon pedig 1 d b kisebb méretű, ezüstfólia borítású, köpüs végű hajkarika volt. (VIII. t. 5 - 6 . ) 897. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karokat kömyokbe be­

hajlították, alkarcsontok a j o b b oldali bordákon nyu­ godtak. Jobb könyök t á j é k á n és a j o b b kulascsointnál 1-1 pár bronz ruhakapocs feküdt. (VIII. t. 7 - 8 . ) 894. sír: Nő. Bolygatott. Koponya mellett 1 d b bronz ,;S" végű ihajkarika:. Jobb kéz ím ellett 1 d b érem. (VIII. t. 9 - 1 0 . ) 897. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Kései koporsós temet­ kezés. Karokat könyökben behajlították, alkarcsointok a b o r d á k o n . A sír f ö l d j é b ő l 1 d b ön'tött bronz nyitott gyűrű. ( V i l i . t. 11.) 904. sír: Nő (fiatal). Bolygatott. Csak королуа, a csi­ golyák, b a l oldali bordák egy része és a lapocka. 891. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karokat könyöikben be­ hajlították, allkaircsontok a j o b b oldali bordákoin nyu­ godtak. Jobb könyök t á j é k á n és a j o b b kulloscsontnál 1-1 pár bronz ruhaikapocs feküdt. (VIII. t. 7 - 8 . ) 894. sír: N ő . Bolygatott. Koponya mellett 1 d b bronz „ S " végű ihaijikariika. Jobb kéz mellett 1 db érem. (VIII. t. 9 - 1 0 . ) 897. sír: Felnőtt. B o l y g a t a t l a n . Kései koporsós temet­ kezés. Karokat k ö nyökben b e h a j l itatták, a lka rcsontolk a bordáikon. A sír f ö l d j é b ő l 1 d b öntött bronz nyitott gyűrű. (VIII. t, 11.) , : \ 904. sír: Nő (fiatal). Bolygatott. Csak koponyái a csi­ golyák, bal oldali bordák egy része és a lapocka van a helyén. Kései temetkezéssel semmisítették meg a váz t ö b b i részét. Koponya mellett 1 d b ezüst, (nagy­ méretű, bordázott ,,S" végű hajkarika v o l t (VIII. t. 12.) ,. 9 7 í . sír: N a (felnőtt). Bolygatatlan, lekerelkítejtL sar­ k ú , t é g l a l a p a l a k ú sírmetszet.-Korai, koporsó nélküli temetkezés. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Kopo­ nya mindkét o l d a l á n 1-1 d b ezüst ,íS" végű haj kari­ ka, s a j o b b iköinyöik t á j é k á n is 1 d b (secunder hely­ zetben). (VIII. t. 13-15.) 914. sír: Férfi (felnőtt). Bolygatatlan. Lekerekített sar­ k ú , tégllalap a l a k ú sírmetszet. Korai, koporsó van a helyén. Kései temetkezéssel semmisítették meg a váz többi részét. Koponya m e l l e t t 1 d b ezüst, nagyméretű, bordázott „ S " végű hajikarika volt. (VIII. t. 12.) 911. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Lekerekített sar­ k ú , t é g l a l a p alakú sírmetszet. Karai, koporsó nélküli temetkezés. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Kopo­ nya mindkét oldalain 1^1 d b ezüst „ S " végű h a j k a r i ka, s a j o b b könyök tájékáin is 1 d b (secunder ^hely­ zetben). (VIII. t. 13-15.) 974. sír: Férfi (felnőtt). Boilygatatlám Lekerekített sar­ k ú , t é g l a l a p a l a k ú sírmetszet. KoRai, koporsó nélküli temetkezés. A karcsontok a váz mellett szorosan nyújtva. M e d e n c e felett 1 d b duclaros gyöngy. (VIII. t 16.) 927. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Koponya j o b b o l d a l á n 21 d b h a j k a r i ­ ka volt - az egyik ,,S" végűJbrönz, á másik sima, nyi­ tott, brohzlkarika (VIII, t. J 7 - 1 8 . ) , 923. sír: N ő (Porladt vázmaradvány). A si'rgödör lelke-, rekített sarikú, lábak felé szűkülő. A koponya j o b b

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

35

o l d a l á n broinz hajikorika, „ S " vége bordázott. (VIII. t. 19.) 930. sír: Nő. Bolygatatlan. Koporsós temetkezés. A j o b b kar váz mellett nyújtva, a bal kar könyökben be­ hajlítva, kezek a medencében. A koponya alatt, f ü l ­ tájékon 2 d b bronz h a j t ű , zöld és kék üveggyöngy fejjel. (VIII. t. 20-21.)

977. sír: Nő (fiatal). Bolygatott. Koponya hlámyzik helyén elszórtan bronz hajtűk, összesen 8 d b . (1 fél­ g ö m b f e j ű , kettőn üveggyöngy-fej, 5 d b sima, díszítet­ len.) (IX. t. 4 1 - 4 8 . )

933. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. A halottat hasra fekve helyezték a sírba. A j o b b oldal 1 ! bordáik között 1 d b bronz ruhaíkapocs. (Vlll.t. 22.)

982. sír: Felnőtt. Bolygatott. Karokat könyökben be­ hajlították, alkarokat a testre helyezték. Bontás köz­ ben 1 db ezüstfóliával bevont nyitott bronz hajikariíka került elő. Jobb lábszárcsont külső o l d a l á n 1 d b ezüst veret (akcse) volt. (X. t. 3., X. t. 20.)

938. sír: Nő. Bolygatatlan. Karok a test mellett nyújt­ va. Koponya körül 3 db branz h a j t ű , sima csavart f e j ­ jel. (VIII. t. 2 3 - 2 5 . )

978. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan. Karok a test mel­ lett nyújtva. Koponya mellett 2 dib bronz h a j t ű az egyiik üveggyöngy f e j ű . (X. t. 1-2.)

7007. sír: Felnőtt egyén sértetlen csontváza. Bal kar a test mellett egyenesen nyújtva. Jobb k a r könyökben 940. sír: N ő . Bolygatatlan. „ M ú m i a a l a k ú " sírgödör. behajlítva, kézcsontok a medencében. Jobb és b a l Karóik a váz mellett nyújtva. Koponya mindkét o l d a l á n fül t á j é k á n 1-1 d b nagyobb méretű branz, bordázott 1-1 „ S " végű haijika'riika. (VIII. t. 2 6 - 2 7 . ) „ S " Végű hajkarilka volt. (X. t. 13-14.) 945. sír: Nő (felnőtt). Bolygatatlan. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Koponya mindkét o l d a l á n 1 — 1 d b 7008. sír: Fiatal felnőtt nő csontváza. Bordák összeku­ ezüst, csavart szárú, S végű hajikariíka. A sír f ö l d j é b ő l szálva. Koponya 'két oldalain 1-1 b r o n z ,,S" végű h a j 1 db bronz félgömb-fejű hajtű került elő. (IX. t. 1-3.) ka f i k a . (X. t. 15-16.) 947. sír: Gyermek ( 1 - 2 éves). Karok a váz mellett nyújtva. Nyakcsigolyák körül és a koponya alatt pici fekete üveggyöngyök. (IX. t. 4.) 948. sír: Felnőtt. Bolygatott; baj lábszárcsonítok h i á ­ nyoznak. A karóikat könyökben behajlították, alkar­ csontok a medencén egymáson, keresztben. M e d e n ­ céből 1 d b bronz „ S " végű hajikariíka került elő — nem a sírhoz tartozik. (IX. t 5.) 953. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Koporsós temetkezés. Jobb kar a váz melllett nyújtva, a bal kart könyökben behajlították, kéz a medencén. A bal kéz mellől 1 d b bronz „ S " végű häjkarika - nem a sírhoz tartozik. (IX. t. 6.) 958. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karcsontok a váz mel­ lett szorosan nyújtva. A bal cambfej belső o l d a l á n 1 db vascsat. (IX. t. 7.) 963. sír: Nő (felnőtt); Bolygatott: csak a koponya, a fel ka re son tok és a törzs csontjai voltak meg - a váz többi részét későbbi temetkezés által semmisítették meg. Koponya j o b b és bal oldalam 1-1 bronz nagy­ méretű sima hajkaríka. (IX. t. 10-11.) 967. sír: Gyermek ( 1 0 - 1 2 éves?). Koporsós temetke­ zés. Karcsontok a váz mellett nyújtva. Sír f ö l d j é b ő l 1 db ezüst veret (akcse). (IX. t. 12., 12/d) 970. sír: Gyermek (13 T 14 éves leány). Koporsós t e ­ metkezés. A bordák bolygatott helyzetben. Karóik a váz mellett nyújtva. Koponya körül fiitteres párta ma­ radványa (sérült á l l a p o t b a n ) . A koponya mellett át­ fúrt ezüst akcse - a p á r t a díszítőeleme volt.' (IX. t. 13-20.) •.-.•••' •

911. sír: N ő (fiatal). Bolygatott. Bordáik között g y ö n ­ gyeik. (IX. t. 2 ' l - 2 3 . ) "•*'• ' "- '• ' "'•'••* ' - • ' ' 975. sír: Fiatal tizenéves leány. Bolygatott: koponya sérült b o r d á k kuszált'fiélyzetbien. A m éden C e l l á i t és felett 7 d b bronz karika helyezkedett el, szabályos ,;,-rendben. Feltehetően az övét, vagy a ryhót~ díszítet­ te. (IX. t. 3,4-40.) : i ( , : : ; : ' , : : „r,~,' , ' ' '.-„ m;; ';

1014. sír: Fiatal nő sérült csontváza. Csdk a törzs csontjai. Koponya j o b b o l d a l á n fekszik. Koponyáinál 1 db bronz hajkarika, s 2 db töredék (egyiik csavart). (X. t. 17-19.) 7078. sír: Fiatal csecsemő csontvázmaradványa. Ko­ ponya roncsolt, karcsontok hiányoznak. Kései kopor­ sós temetkezés. A sír földjében 1 d b 1749-es veret. (X. t. 4., 4/a). 7022. sír: Fiatal felnőtt sértetlen csontváza. Karok a váz mellett nyújtva. Jdbb kéz mellől 1 d b ezüst diccsé. (X.'t. 21.) 7024. sír: Felnőtt nő sértetlen csontváza. Karok a váz mellett nyújtva. Koponya 'két o l d a l á n 2 - 2 ezüst ,,S" végű hájkarika. Sír f ö l d j é b ő l , bontás közbén 1 db bronz hajikariíka. (X. t. 22-26.) 7025. sír: Felnőtt nő sértetlen csontváza. Kései ko­ porsós temetkezés. Karóik a test mellett nyújtvdV*Ko­ ponya körül hajtűk - 1 db aranyozott', kis g o m b f e j ­ jel, 13 és fél d b bronz h a j t ű , v a l a m i n t 1 d b brahz hajkarika, s 2 d b bronz f é l g ö m b volt. '(X. t. - 27-42., 43., 43/a)-~ < 7029". sír: Fiatal 1 hő sértetlen 5 csontváza. Karok a váz mellett nyújtva. Koponya két oildaiáh' 1^-1'db ezüst,,S" végű hajikarika. (XI. t. 1-2.) ' "vr 7042. sír: Fialtál leányka sértetlen csontváza. Karok- a váz mellett egyenesén nyújtva, b a l kar könyökben be­ hajlítva, kéz d medencében. iKopo'nya körül 4 db „ S " végű hajkarilka - 3 db csavart szárú ezüst, s 1 db si­ ma bronz ,,S" végű hájkarlika, v o l t ,(XI. t. 3 - 6 . ) ... -7050. s/7: Felinőtt egyén (nő) sértetlen csontváza. Bal kar q váz meijie^t.„egyenesen nyújtva,, j o b b к о с . ^ k ö ­ nyökben behajlítva, alkarQsont a y p z o n v K o p o n y a j o b b és bal oldalán 1-1 d b hajkarilka - egyik nagyobb méretű bronz ,,S" v é g ű , másik kis méretű sírna h a j 'karika"(bfőnz):^Xh t . " 7 - 8 i ' ' '- ? •*-•'" 7052. sír: Fiatal egyén (nő) sértett csontvázmaradványa, ,Jobb mé4ertQe la pá t,;é;s~ karcsontpk Jtiányozraiik,

36

BÄRDOS EDITH

Bal kar a test mellett egyenesen nyújtva. Koponyánál két o l d a l t 1-1 db »nagyobb ,,S" végű h a j k a r i k a , s egy fél töredéke. (XI. t. 9 - 1 1 . ) 1059. sír: 3 - 4 éves gyermek csontváza. Karóik a váz m e l l e t t nyújitva. Korai koporsó nélküli temetkezés. A koponyánál 1 d b pici bronz S végű hajkarika. (XI. t. 12.) 7060. sír: Felnőtt egyén (nő) sértett csontváza. Korai, ikoporsó néllküli temetkezés. Jobb kar a váz mellett egyenesen nyújtva, bal kar könyökben behajlítva, kéz a j o b b m e d e n c e l a p á t o n . Koponya két o l d a l á n 1-1 d b „ S " végű hajkarüka. (XI. t. 13-14.) 7067. sír: Felnőtt egyén tégla keretes temetkezése. Ka­ rok a váz mellett nyújtva. Jobb térd mellett 1 d b vas­ kés. (XI .t. 44.) 7066. sír: Fiatal gyermek ( 1 - 2 éves) csontváz m a r a d ­ ványa. Könyök vonalától lefelé hiányzik. Koponyánál 1 d b bronz nyitott, sima végű hajkariika. (XII. t. 3.) 7069. sír: Felnőtt egyén sértetlen csontváza. Korai ikoporsó nélküli temetkezés. Kerekített végű, l á b a k n á l összeszűkülő sírgödör. Nyakcsigolyáknál gyöngysor (ametisztek és pasztagyöngyök). (XI. t. 16-43.) 7070. sír: Fiatal felnőtt nő sértett csontváza. dali kar és láb szárcsán tok hiányoznak. Bal nyökben behajlítva, alkarcsontok a testen. két o l d a l á n 1-1 „ S " végű h a j k a r i k a . (XI. 1.

Jobb o l ­ kar kö­ Koponya 46-47.)

7075. sír: Kettős temetkezés (u'tántemetés). A felső f i a t a l , felnőtt nő csontváza. Az állkapocs bal o l d a l á n 1 d b ezüstfóliával] bevont köpüs végű hajkarika. (XI. t. 45.) 7079. sír: Fiatal gyermek (leány) sértett csontvázma­ radványa. Csak koponya és néhány borda van meg. (A csontváz t ö b b i részét az 1080. sír ásásakor sértet­ ték meg.) Koponya k é t o l d a l á n 1-1 kicsi bronz ,,S" végű hajkarika. (XI. t. 4 8 - 4 9 . ) 7085. sír: Fiatal gyermek sértetlen csontváza ( 1 0 - 1 2 éves). Kései, koporsós temetkezés. Bal kar test mel­ lett egyenesen nyújtva, j o b b is a test mellett, kéz a m e d e n c e l a p á t o n . Pártamaradvány. (XII. t. 1.) 7097. sír: Fiatal leány ( 4 - 5 éves) bolygatatlan csont­ váza. Karok a váz mellett nyújtva. Kézcsontok a me­ denceilapátokon. Koponya körül gyöngyös p á r t a m a ­ radvány (XII. t. 2.). 7092. sír: Fiatal ileány (tizenéves) sértett csontvázma­ radványa. Lábszárcsonitok hiányoztak, bordák boiygatotta'k. Koponya mellett gyöngyös párta maradványa. Kései, koporsós temetkezés. (XII. t. 13-14.)

törzs csontjai. Koponya j o b b o l d a l á n 1 d b nagymé­ retű bronz „ S " végű hajikariika. (XII. t. 15.) 7 720. sír: Fiatal leány bolygatott csontvázmaradvá­ nya. Koponya j o b b és bal o l d a l á n 1-1 d b n a g y m é r e ­ tű bronz „ S " végű hajkarika. Jobb kéz középső u j j á n bronz karikagyűrű. (XII. t. 6 - 8 . ) 7 726. sír: Nő (fiatal). Bolygatott. Csak a k o p o n y a és Ica rcsontok, s a törzs csontjai. Koponya j o b b és bal o l d a l á n 1-1 d b „ S " végű n a j k a r i k a volt. (XII. t. 9 - 1 0 . ) 7 745. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Koporsós temetkezés, k a r o k a t könyökben behajlították, aIkaróikat a testre helyezték. A lábfejcsontok felett 1 db vas p a t k ó . (XII. t. 12.) 7 749. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Karokat könyökben behajlítottak, aJkarcsontoík a vázon. A sír f ö l d j é b ő l 1 db bronz érem (Zsigmond-kori) került elő. (XII. t. 16.) 7 750. sír: Felnőtt. Bolygatatlan. Kései koporsós t e ­ metkezés. Jobb kéz mellett 1 d b bronz érem. (XII. t. 17.) 7 763. sír: Nő (fiatal). Bolygatott: csak a koponya, f e l karcsontok és a törzs csontjai. Bordák között 1 db bronz a m u l e t t (búcsúi kegytárgy M á r i a c e l l r ő l ) . (XIII. t. 1 - 1 / a ) 7 782. sír: Gyermek. Bolygatott. Koponya j o b b o l d a l á n bronz, ovális, sima, nyitott hajkarika. (XIII. t. 2.) 7 783. sír: A XXV/2. sz. szelvény 7. sz. gödrének alsó szintje alatt, a sárga a n y a g b a n , sírfol.t nélkül j e l e n t ­ kező csontváz. Felnőtt nő sértetlen csontváza. Karok a váz mellett szorosan nyújtva. Koponya j o b b és bal o l d a l á n 1-1 „ S " végű hajkarika. (XIII. t. 3 - 5 . ) 7 790. sír: Felnőtt nő csontváza. A j o b b o l d a l i bordák egy kései g ö d ö r által megsértve. Jobb kar a váz mel­ lett egyenesen nyújtva. Bal k a r könyökben derékszög­ ben behajlítva. Koponya j o b b és bal o l d a l á n 1-1 „ S " végű h a j karika. (XIII. t. 6-7.) 7 792. sír: Felnőtt nő séftett csontváza. Koponya ron­ csolt. A bal kar a váz mellettit enyhén behajlítva. Jobb karcsont eredeti helyéből kimozdítva, a j o b b oldali b o r d á k o n . A lábszárcsontok későbbi temetkezés á l t a l átvágva. Koponyánál S végű hajkariika és a koponya a l a t t egy db nyitott bronz karika (4 d b - r a törve). (XIII. t. 8-9.) 7 797. sír: Kései koporsós temetkezés. Felnőtt egyén rossz megtartású csontváza. Tájolása erősen eltér D N y - É K . Karok könyökben behajlítva, alkarcsontok a testre helyezve. Jobb kézfejnél vaskarika (az alsó á l l ­ kapocsnál zöld patinanyom). (XIII. t. 10.)

7702. sír: Felnőtt. Bolygatott. Sír földjében 1 db szla­ vón érem. ( X I I . t. 11., 11/a)

7205. sír: Korai temetkezés. Szűk, legömbölyített vé­ gű, l á b n á l összeszűkülő sírgödör. Felnőtt egyén sér­ tetlen csontváza. Karok könyökben enyhén behajlít­ va, kezek a medencében a szem éremcsontokon. Jobb és bal fülnél 1-1 db „ S " végű hajkarika (XIII. t. 1 1 12.)

7 709. sír: Felnőtt. Bolygatott. Lábszárcsontok hiá­ nyoznak. Kézcsontok mellett érem (Szt. István). (XII, ' f 15.) • • T - T ^ ,;] 711Q'.i$íú Nő- (fiatal). Jölygatöstjt, .CSöfca fcaponya §$ a

7207. sír: Felnőtt egyén csontváza. Korai koporsó nélküli 4 temetkezés. Karóik könyökben enyhén b e h a j ­ lítva, kezek a hhédéhcéri nyugszanak. Koponya alatt 1 d b „ S " végű bronz na|karika ( X l l l y t , 13.) - •"•*

7 707. sír: Nő (fiatal). Bolygatatlan csontváz. Karokat könyökben behajlították, a l k a r o k a t a testre helyezték. Jobb kéz ujjpercei között 1 d b bronz gyűrű (XII. t. 4.)

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN il.

1212. sír: Felnőtt egyén rossz megtartású csontváza. Karóik a váz mellett nyújtva. Jobb ujjperceknél 1 d b gyűrű, koponya j o b b o l d a l á n 1 db ,,S" végű hajkarika. (XIII. t. 14-15.) 1213. sír: Fiatal egyén (gyermek) sértetlen csontváza. Karok a váz mellett szorosan nyújtva, kézcsontok a medencelapátoikon. Koponya j o b b o l d a l á n 1 db nyi­ tott Ag-karika (3 db-ra törve). (XIII. t. 16.) 1217. sír: Korai temetkezés. Fiatal leány ( 8 - 1 0 éves) sértett csontváza. (Lábszárcsantdk az 1195. sz. sír ásásaikor átvágva.) Koponya sérült. Nyaknál 1 d b ö n ­ tött bronz l u n u l a . A j o b b kéz ujjperceinél 1 d b bronz gyűrű. (XIII. t. 17-18.) 1218. sir: Felnőtt nő csontváza. Korai, koporsó nélküli temetkezés. Karok a váz mellett egyenesen nyújtva. A koponyáikét oldalam, csecsnyúlványnál 1-1 d b ,,S" végű hajkarika, s a koponya alatt 1 d b . (XIII. t. 1 9 20.) 1219. sír: Felnőtt egyén csontváza (nő). Kései kopor­ sós temetkezés. Ball kar könyökben derékszögben be­ hajlítva. Kéz a medencében. Nyaknál 1 d b amulett (XIII. t. 21.) 7222. sír: Fiatal gyermeik sértett csointváza. Korai, ko­ porsó nélküli temetkezés. Karok a váz mellett könyök­ ben enyhén behajlítva. Csak a j o b b combcsont van meg. Alsó állkapocs elmozdulva, alatta 1 d b érem (I. István C N H I. 1.) (XIII. t. 22.) 1223. sír: Felnőtt egyén sértetlen metkezés. Jobb kar a váz mellett Ujjperceknél 1 db bronz gyűrű. enyhén behajlítva, kézcsontok a ton. (XIV. t. 1.)

csontváza. Korai te­ egyenesen nyújtva. Bal kar könyökben bal medencelapá­

7225. sír: Felnőtt egyén (férfi) sértetlen csontváza. Kései koporsós temetkezés. Karok könyölkben b e h a j ­ lítva, a bal derékszögben, a j o b b kéz a medencében. Jobb kézen 1 d b bronz gyűrű, és a kézcsontok között 2 d b kereík üveglap. (XIV. t. 2 - 4 . ) 7226. s/7: Kései koporsós temetkezés (férfi). Karok derékszögben behajlítva, alkarcsontok a testen. Csuklónál zöld elszíneződés, az ujjperecek között bronz corpus. (XIV. t. 5.) 7232. sír: Korai koporsó nélküli temetkezés. A csont­ váz j o b b o l d a l á t az 1204. sz. sor ásásaikor sértették meg. Bal kar könyölkben hegyesszögben behajlítva, alkar felhelyezve iá mellkasra. Koponya j o b b o l d a l á n 2 d b ovális, nyitott bronz karika és egy bronz ,,S" végű haj kari ka. (XIV. t. 6 - 8 . ) 7239. sir: Fiatal leány sértett csontváz-maradványa. Koponya körül szövet- és bronzsodrony-maradványok - párta díszítő elemei. Könyöktől lefelé hiányzik a csontváz. (Egy későbbi szemétgödör vágta át.) (XIV. t , 5.) 7242. sír: Fiatal nő sérült. Karok a test d a l á n 1 db S végű I. 1. Jobb kéz ujján

( 1 6 - 1 8 éves) csontváza. Koponya mellett nyújtva. Koponya j o b b o l ­ hajikarika. A koponya a l a t t C N H bronz gyűrű. (XIV. t. 16-18.)

37

III. TEMETŐ ÉS TELEPÜLÉS A temető Ny-i, É-i részein, mint ahogy már történt említés arról, a temető szélső sírjai között megjelen­ nek a kései beásások foltjai. A különböző rendelte­ tésű objektumok, szemétgöd röik, g a b o n a t á r o l ó ver­ mek, szabadban lévő kemencék maradványai és h a musgödreik. Ezek gyakran átvágtak korábbi sírokat is. A beásások a település különböző periódusaiból szár­ maznak és számuk a temető területén É felé haladva növekszik. 1. Gödrök, leletanyaguk.

vermek,

szabadban

lévő

kemencék

és

A különböző beásások, objektumok főleg XII—XIV. századi kerámiatöredékeket tartalmaztak, csak kevés k o r á b b i , XI. századi anyag került elő. A leggyakrab­ ban előforduló ke rá mi altípusok a következők: 1. Sötétszürke-feketés, egész felületén hullámvonal (XXII. sz. t á b l a , 1., 3., 5., 7.).

bekarcolt

2. Szürlke és halványvörös, pereme a l a t t egy-két h u l l á m v o n a l , m a j d vál'ltól lefelé csigavonal (XXII. sz. t á b l a , 2., 4., 6.). 3. Az edény egész felületén csigavonal (XXIII. sz. t á b l a , 1.). 4. Szürkés és vöröses színű, benyomott fogaskerék mintával díszített fazék töredékei (XXIII. isz. t á b l a , 3., 4.). 5. Kései, X V - X V I . századi, j ó l korongolt díszítetlen felületű, profilált peremű fazekak (fedők) töredékei (XXV. sz. t á b l a , 4.). A d o m b tetején É felé haladva a felső rétegekben ( 1 . , 2. ásónyom) gyalkran f o r d u l n a k elő kései, X I V - X V . századi kályhaszemek különböző típusainaik töredé­ k e i : vöröses hagyma a l a k ú (XXV. t á b l a , 3.), pohár a l a k ú (XXV. t á b l a , 1., 2.) és szürtke h á r o m - és négy­ szögletes, korongolt, tál a l a k ú a n mélyített kályhaszem típusok (XX. t á b l a , 1.). A szemétgödrökben a kerámiatöredékeken kívül á l ­ latcsontok, vaseszközök (gyakran átégett á l l a p o t b a n ) pl. olló, vasíkés, sarlótöredékek, sarkantyú (Id. XVI., XVII. sz. táblák) és fenőkő töredékek is előfordulnak (XXV. t á b l a , 8.). A leletanyagot a t o v á b b i a k b a n szelvények, illetve ezeken belül objektumok szerinti csoportosításban kö­ zöljük. A XXIII/5. sz. szelvényszakaszban a sírok között egy 1 m átmérőjű vörösen á t é g e t t réteg kerek foltja volt megfigyelhető. Ez a l a t t pedig egy nagyméretű verem ( d = 6 0 cm, m = 150 cm) jelentkezett. A verem belsejé­ ből egész edények kerültek e l ő ; tojáishéj pohárka, fe­ hér palack, 2 kisebb és egy nagyobb fazék. 1. Tojáshéj pohárka (Itsz. 79. 167. 3.). Világossárga, jól korongolt, finom minőségű, kaolinos a n y a g b ó l , fe­ lülete f i n o m a n bordázott. Fenekén j ó l látható a ko­ rongról való levágás nyoma (XXI. t á b l a , 4.). Ezek a t a l p a s , karcsú testű, finom minőségű kaolinos agyag-

38

BÁRDOS EDITH

bó
együtteseinlk minden típusát m e g t a l á l j u k a g ö d ö r a n y a g á b a n . 5 4 (XXVI-XXIX. t á b l a . ) Cseppes p o h á r t ö ­ redékek, bordázott oldalú pohara'k, csavart testű és bordázott palackok töredékei - ezeknek több f a j t á j a is előfordul a rossz megtartású töredékek között (né­ melyik szinte elüvegitelenedett). (35. á b r a ) Az anyag túlnyomó részét egy jellegzetes XII—XIV. századi p a ­ lackforma töredékei alkotják, a kettőshasú, ún. „ k ó ­ n i k u s " palacík töredékei. 5 5 Hosszú, karcsú nyak, mely lefelé szépen ívelten öblösödik, hasát egy öszszeszűkülő gyűrű választja ketté, majd a hordó a l a k ú alsó rész fokozatosan enyhén szűkül, és t a l p g y ű r ű ­ ben végződik. A töredékek között leginkább nyak és

4. Fazék II. (Itsz. 79. 167. 1.). Karcsú, nyújtott testű fazélk, kihajló, enyhén d e f o r m á l ó d o t t p e r e m m e l ; f e l ü ­ lete simított, dísztelen. A l j á n küllős fenékbélyeg (XXI. t á b l a , 1., 3.). 5. Fazék III. N a g y o b b méretű, mint az előzőek, halványvörösre égetett, a fazék pereme ívesen k i h a j ­ ló, j ó l korongolt, díszítetlen felültű (XXI. t á b l a , 3.). A kerámia együttes esetleg a XIV. sz. legvége, de i n k á b b a XV. századra keltezhető. A XXIVII-5-ös szelvényben (Id. 1. sz. ábra) egyre t ö b b szemétgödör jelentkezett. A XXIV/5. sz. szelvényszakaszban nagyméretű szemétgödörben a kerámia­ anyagon kívül csont parókavakaró, csonttű, vas ollók, vaskéseik és ismeretlen rendeltetésű vaseszközök is voltak (XV. t á b l a ) . Az 1979-ben nyitott É-i kutatóárokkal a f e l t á r a n d ó terület nagyságát, a temető É-i h a t á r á t kívántuk meg­ határozni. A k u t a t ó á r o k b a n még kb. 20 m-es szaka­ szon jelentek sírok, majd az 1125. sz. sír után beásások metszetei mutatkoztak: szemétgödrök, g a b o n a t á ­ rolók verem, és egy nagyméretű, kör a l a k ú , „ c ö l ö p ö s építmény", továbbá kemencemaradvány, a kutató­ árok É-i végében pedig szemétgödör. A kutatóárok­ ban jelentkező g a b o n a t á r o l ó verem és a cölöpös o b ­ jektum sírokat vágott át. (A cölöpös építmény mel­ letti, 1128. sz. sír p l . ,,S" végű h a j k a r i k á t t a r t a l m a ­ zott.) Mindez arra utal, hogy a t e l e p idővel a temető elhagyott részeire is kiterjedt. A dotáláshoz t á m p o n ­ tot nyújt a kutatóárokban feltárt méhkas-alakú g a b o ­ natároló verem a n y a g a ; a töltelékföldből XIV-XV. századi kerámia töredékek, egy tojáshéj pohárka (XX. t á b l a , 2.) került elő ( u . ott még nagymennyisé­ gű üvegtöredék, állatcsont, a gödör a l j á n magva
35. ábra: Bordázott, csavart testű üvegpalack rekonstruk­ ciós rajza (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária)

50. Tulajdonképpen díszkerámiának számít, GARÁDI SÁN­ DOR nevezte el tojáshéj-kerámiának. 51. PARADI NÁNDOR: A balatonfenyvesi agyagpalack, FA VII (1955) 141^147. о. 52. A mi palackunk a visegrádi fehérkerámiához hasonló. (HÉJJ MIKLÓS: Múzeumi Füzetek, 1954. XIV. sz. II. fele, sőt végére keltezhető. 53. SZABÓ KÄLMÄN: Az alföldi magyar nép, 114. o. a 112-

en talprészeket közöl. (540-tő| 544-ig XV-XVl. századi ket­ tős ikúpos palackolk fenék-, ill. Wlprészek.) 54. H. GYÜRKI KATALIN: Glasfunde aus dem 13. und 14. Jahrhundert im mittelalterlichen Dominikanerkloster von Buda. AAH XXIII/1971. 199-^2. o.) 55. A kettőskúpos palack rekonstrukcióját id. H. GYÜRKI KATALIN i. m. Abb. 16., 219. о.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN lí.

teljes felső részékelt, közepüket osztó vőIIgyűrűket, és középen f ö n t kúposon végződő talp részeket t a l á l u n k . S a j n á l a t o s módon neim állítható össze a teljes for­ ma megbízihatóan egyazon palack töredékeiből, de hitelesnek f o g a d h a t j u k el a kikövetkeztetett forma rajzbéli rekonstrukcióját. (36. sz. ábra) Ilyen palack

39

töredókei kerültek élő a b u d a i domoníkos kolostor fel­ tárásán, 5 6 a Dísz tér 10. sz. ház kútjából, 5 7 a T a b á n ­ ból, 5 8 valairr#nt ásatásunkhoz (közelebbi lelőhelyről, a kaposszentjakabi a p á t s á g felltá rá sátor. 5 9 A rekonst­ ruált palackiforma azonos a Szalay Zoltán álltai kiiköv étkeztetett formáival 6 0 A fentebbi üvegtípus a németországii üveganyag­ g a l foglalkozó i r o d a i a m b a n mint „ikómiíkus" palatík szerepel és á l t a l á b a n mint németországi eredetű tí­ pust tártjaik szóimon. 61 Fucks 62 és Bremen 6 3 fellépését már a XIV. százaidra feltételezi. H. GyüiHkíi Katalin véleménye szeriint bizonyos típu­ sú üvegek a lelétegyüttesékben m i n d i g együtt j e l e n ­ nek m e g ; így a cseppes poharaik, golyvásnydkű p a ­ lackok és kettős kúp a l a k ú palackok együtt szere­ pelnék a XIII. századi leletegyüttesekben. Ezek közül két típus keleti stílusjegyéket Visel. A golyvásnyaikú típustól hosszabb életűek a cseppes poharaik és ket­ tős kúpos palackok, melyek még a XIV. századi leletegyütteseikben is együtt f o r d u l n a k élő. 6 4

36. ábra: Kettős kúpos palack rekonstrukciós rajza (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária) 56. H. Gyürki Katalin i. m. 57. DÍSZ TÉR 10. sz. HÁZ - HOLL IMRE: Mittelalterliche Funde aus eiinen Birunmen von Buda. Studio Arch. 4. (:Bp. 1966.) 36-38. о. 58. TABÁN üvegleleteiből. Id. H. Gyürki Katalin i. m. 16. abb. 59. A kaposszemitijolkiabi leleteik az 1962. évi feltárás sorain a 6/c jelzésű gödörből kerültek elő. Ásató: Nagy Emese. Ltsz. 1967. 161. 1-2. 60. SZALAY ZOLTÁN; üvegből ikészüít tárgyaik rekonstruáilg-

A már említett kutatóárok északi végében jelentke­ ző szemétgödör kevés Á r p á d - k o r i kerámiatöredélkeft (hullámvonalas és csigavonal a's fazekaik, o'ldaltöredé­ kek) és egy II. Endre korabeli érmet tartalmazott (1205-1235). A cölöpös építmény teljes feltárását 1980-ban végeztük, ekkor egy É - D irányú szelvényt nyitottunk a kutaltóároik Ny-i o l d a l á n . A cölöpös ob­ jektum szabályos kör allakú metszetként jelentkezett, közepén egy tüzelőihely maradványával. Az objektum átmérője a jelentkezési szinten 320 cm, fala rézsű sen szűkülő, a fenéikszinten mért átmérő 230 cm. A szo­ ba lyos gödör lejtős f a l á n d k tövében 22 cölöplyuik so­ rakozott egymástól kb. 2 0 - 2 2 cm távolságra. A cölöplyukak átmérője 1 2 - 1 5 cm, m e g á l l a p í t h a t ó mélysége 10-15 cm, végük hegyes. A g ö d ö r közepén egy na­ gyobb, 25 cm-es átmérőjű cölöplyuk jelentkezett, ez a tetőzet-konstrukció központi ágaeifójával magyaráz­ ható. A tetőzet feltehetően kúpos lehetett és a h a j d a ­ ni járószintre támaszkodott. A g ö d ö r f a l á b a n vízszin­ tes irányban bemenő cölöplyukak is voltaik, szerepük tisztázatlan. (37. ábra) A metszeti rajzon j ó l látható az elhagyott g ö d ö r o b j e k t u m szakaszos f e l t ö l t ő d é s e : kevert föld és égett hanrvus rétegek váltják egymást (38. sz. ábra). A g ö d ö r leletanyagát zömében XII— XI11. századi kerámiaítöredékek, valamint állatosontok alkotják, die legfelsőbb rétegéből XV. századi j ó l ko­ rongolt, vékony falú, világossárga, ikiíhajló profilált pe­ remű fazék töredékei kerülték elő. Az a l s ó b b rétegek­ ből pedig sötétszürke, feketés, kézi korongolású edé-

sa. Múzeuma Műtárgyvédelem, 1977/4. 145—166. o. (a táci ásatás anyagából). 61. FRANZ RADEMACHER; Die deutschen Gläser des Mit­ telalters, 1933. 62. FUCHS: Die Glaskunst im Wandel der Jahrtausende. 1956. 63. W. BREMEN: Die alten Glasgemälde und Hohgläser der Sammlung Bremen im Krefeld, Graz, 1964, 64. H. Gyürki Katalin i. m.

40

BÄRDOS EDITH

A X X / V / í - 5 . szelvényszakaszban jelentkező szemétg ö d r ö k iközül a 2. és 5. sz. gödrök a n y a g á t érdemes említeni. A 2. sz. g ö d ö r b e n Árpád-kori konyihafazekak pereim- és oldalltöredékei, s j ó l ikorongolt h a r a n g a l a ­ kú fedőtöredékek, egész f e d ő is, s fenőkövek voltak. Az 5. sz. g ö d ö r a n y a g a többek között hulláim vonalas és csigavonalas o l d a t ó redékék, kései festett fazék o l d a j t ö r e d é k e i . A XXV/1. sz. szelvényszakaszbpn csak gödör-objektumok jelenUkeztek. Az 1. sz. göqjÉr n a g y ­ méretű hamusgödör, valószínűleg elpuszltuIt szabad­ ban levő kemence íhamuisgödre, nagy mennyiségű kerámiatöredékkel, haimus-faszenes feltöltődéssel, állatcsontokkol. Kései ( X V - X V I . századi) kerámiaanyagot tartalmazott, a töredékek főleg X I I - X I V . századiak. A f ő b b típusaik az a l á b b i a k : 37. ábra: Cölöpös építmény (Fotó: Moser Zoltán)

nyék töredékei származnak. (XXIII. sz. tábla, 5., 6., 7. és XXIV. sz. t á b l a , 1-6.) A XX/. sz. szelvény DNy-i sarkában ( 1 . sz. ábra) egy kései beásás szürkés, ham us foltja jelentkezett, 2 ásónyom mélységéiben hullámvonalas fazék töredé­ kei. Az 1. sz. gödör 147 am á t m é r ő j ű , 93 cm mély, fe­ neke fokozatosan szűkülő. A 2. sz. g ö d r ö t erős égési nyomóik, hamus föld töltötték ki. A 3. sz. gödör ó(L cm á t m é r ő j ű , szabályos kör a l a k ú . Benne hamus, f a szenes feltöltődés, állatos о nto'k, Árpád-kori kerámiatöredékek voltaik. A 4. sz. g ö d ö r léletanyagot nem tartalmazott. A XX//. sz. szelvény 1. sz. g ö d r e kevés kerámiaanya­ g o t t a r t a l m a z o t t : szürke és halványvörös o l d a l - és peremtöredélkeik, bek a reo lit hulláímvonail és „ r á d l i s " mintával díszítettek. A g ö d ö r 2 sírt vágott át (698. sz. sírtóil É-ra), anyagálban ikufiíkuis veret töredéke volt. A 2. sz. g ö d ö r b ő l vegyes anyag származik. A csigavo­ n a l l a l díszített fazék oldal töredékeitől a festett (vö­ rös, geometrikus minta) jól k o r o n g o l t fazekak töredé­ kéig, XIII—XV. századi kerámia. A 3. sz. g ö d ö r m i n d ­ össze 2 db ke rá mi a;tö red éket tartalmazott (csigavo­ naljai és hui] Iáim vonallal díszített fazekaik oldaltöre­ déke). A 4. sz. g ö d ö r b e n XII. századi vastag f a l ú , nagyméretű hoimbáredény t ö r e d é k e és XV. századi jól ikorongolt fazék oldaltöredélkei voltak. A XXII. sz. szel­ vény szabadban lévő kemencéjének haimusgödréből szintén vastag f a l ú , n a g y m é r e t ű hombáredény o l d a l ­ töredékei, valamint XV. századi, j ó l ikorongolt, profiIáit peremű fazék töredékei kerültök elő. A szelve nyszakaisz felső szintjéből, az első két ásónyomból! Árpád-kori töredékelken kívül vöröses színű hagyma és p o h á r alakú k á l y h a szemeik, s XIV. századi háromszögletes korongolt ikályhaszem származik. A XX////5. sz. szelvényszakaszban a nagyméretű szemétgödör tartalmazott g a z d a g l é l e t a n y a g o t : Ár­ pád-kori ikeráimia, vaseszközök, csont parókavakaró, csont varrótű, vasollók (ez utóibbiak átégett állapot­ ban) (XV, sz. t á b k b 1-7.).

1. Sötétszürke, 'korongolt, kavicsszemekkel erősen savanyított öblös fazék, válltól induló, széles h u l l á m közű bekarcolt vonallaH díszített. Fenéktöredékén ke­ reszt a l a k ú fenékbélyeg ( X I - X I I . sz.). 2. Belül vörös, kívül szürkés - világosbarna, kis hullámközű, bekarcolt díszítésű fazék, fenekén kereszt alaikú fenéikbélyeg (XII—XIII. sz.). 3. „ R á d l i s díszű" oldaltöredék ( X I I - X I I I . sz.). 4. Jól korongolt, sötétszürke, bekarcolt csigavonal­ lal díszített fazék oldaltöredékei { X I I - X I I I . sz.). 5. N a g y o b b méretű, öblös szájú edény peremtöre­ déke, nyakán h u liláim von aj, a l a t t a válltól lefelé csiga­ vonal. A szemétgödör a n y a g á b a n néhány ősikori lelet is előfordult, Ikőboltatöredélk, s a b a d e n i k u l t ú r á b a tar­ tozó edényeik pereim-, o l d a l - és fültöredékei. A 2. sz. g ö d ö r leletanyagot nem tartalmazott. A 3. sz. g ö d ö r b e n kevés Á r p á d - k o r i töredék volt, j e l l e g é ­ ben későbbi az 1. sz. g ö d ö r a n y a g á n á l ; ugyaninnen XV. századi festett korsó töredéke is származik. A 4. sz. g ö d ö r anyaga nagy mennyiségű a p r ó , j e l ­ l e g t e l e n o l d a l - és perem töredékek bői, á Hatos onto кb á l áll к Korai leletanyag a l i g f o r d u l elő, volt viszont egy egész fedő és egy kisméretű vörös festésű edény­ ke is a leletegyüttesfoen. A 6. sz. g ö d ö r p a t i c s d a r a b o k o n , áMatcsontokon kívül X N - X I V . századi k e r á m i a t ö ­ redéket tartalim ázott. A XXV/2. sz. szelvényben két szabadban lévő ke­ mence maradványait figyelhettük meg. Az 1. sz. ke­ mence haimiusgödrében kevés kerámia volt; vastag f a ­ lú nagyméretű hoimbáredény o l d a l t ö r e d é k e i ; szürke, kavicsszemekkel durván sóvá nyitott fazék t ö r e d é k e i ; néhány hulláim vonal as és csigavonalas fazék o l d a l t ö ­ redéke. A ikemenoe belsejéből sötétszürke, belül vö­ rös, díszítetlen felületű fazék o l d a l töredékei kerülitek elő. A 2. sz. kemence haimusgödréből kései, X I V - X V . századi töredékek (festették is), néhány csigavonalas töredék, kevés állatcsont és vastöredék származik. Á r p á d - k o r i edényanyagunlk között legszebbek azok, melyek a IX. századi temető területéről származnak. A 18. sz. sír melletti szemétgödör a n y a g a egy sötét­ szürke, bepecsételt fogaskerék m i n t á j ú fazék t ö r e d é ­ keit t a r t a l m a z t a , v a l a m i n t egy peremén á t f ú r t XII. izgzad/j kufjkys ve retet. A töredékekből egy csaknem

KÖZÉPKORI T E M P L O M ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

3§. á b r a : Cölöpös építmény metszetrajzai (Rajz: Bojókné Sótonyi M á r i a )

41

42

BÁRDOS EDITH

39. ábra: XIII. századi fazék a IX. századi temető 1. sz, szemétgödréből (Fotó: Gőzsy Gáborné) 41. ábra: Hombáredény I. (Fotó: Gőzsy Gáborné) egész edény á l l t össze: XIII. századi fazéktípus (39. sz. ábra). A középkori 'kemencéikből és szemétgöd­ rökből, melyeiket a IX. századi temető sírjai közé ástaik, báróim teljes nagyméretű hambáredényt lehetett összeállítani. Az 1. sz. kemencében szintén összenyo­ mott á l l a p o t b a n feküdt egy Ihombáredény (40. sz. á b ­ r a ) : barnásszürke, durva homokszemcsékkel savanyí­ tott, k o r o n g a l t , váillán egymást metsző két mély hul­ lámvonallal (m — 40,5 cm, száj á t m . : 30,5 cm, fenék á t m . : 18 cm, öblösség 34 cm) (41. sz. ábra). A 44. sz. sírt átvágó középkori szemétgödör két teljes hombár­ edény t ö r e d é k e i t tartalmazta. Az egyik csaknem azo­ nos az előző tárolóedénnyel, az eltérés, hogy vállait csak egy hullámvonail díszíti (M—37,5 om, szájátmé­ r ő : 27 om, fenék áltun.: 16,5 om, öblössége 30 cm). A h a r m a d i k edény díszítése ritka típusnak mondható. A kezdődően b e k a r c o l t csigavonal f u t körbe, a távolság a vízszintes bekarcolások között fokozatosan n ő ; a vállon egy 3 om-es sávon egymást metsző, ferde b e ­ vágások rácsa díszít, majd folytatódik a csigavonaldíszítés, lefelé egyre szélesedő körökkel. Az edény fenekén f a k o r a n g rostlenyomata. Pereme felálló, göm­ bölyített széllel. Az edény vá-llba'n a legöblösebb, le­ felé erőteljesen szűkül (42. sz. á b r a ) . ( M :37,5 cm, száj á t m . : 30 cm, fenék á t m . : 16,5 cm, váll á t m . : 28 cm). 2. Te/epü/ésíörfénet/ vonatkozások

40. ábra: A IX. századi temető sírjai közé beásott 1. sz., középkori kemencemaradvány bontás közben, hombáredény töredékeivel ^Fotó: Bardps Edith)

Kaposvár helynevünk az Árpád-kori írott forrás­ a n y a g b a n nem szerepel. A középkori város m a g j á t két nagy Á r p á d - k o r i k ö z p o n t alkothatta v o l n a : az egyházi k ö z p o n t o t a zselicszentjakgbi a p á t s á g , a vi-

)M ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II. KÖZÉPKORI TEMPLOM

43

pesség új temetőket nyitott. A honfoglalás korából szórványos és (kevés leletünk van, nemcsak Kaposvár, de az egész megye területéről. 6 7 Az oklevelek, forrás­ adatok a l a p j á n azonban egyértelmű, hogy a területet a X. század első felében már megszállta a magyar­ ság. Bizonyos helységneveik, mint Tarros, l e v e l , Tor­ más stb. a l a p j á n is a Kapós j o b b partja az Á r p á d fiaké volt. A X. század közepén a megye területe Fájsz nagyfejedelem t u l a j d o n a lett, majd az augsburgi ve­ reség után, 955-ben az ő örökébe Zerint (Szerénd) és Koppány lépett. A Koppány-lázadás leverése után I. István tudatos telepítési politilkát folytatott a terüle­ ten és kialakult a katonai segédnépek, a szolgáltató falvak rendszere (Taszár, D a d a , mint szolgáltató f a l u , Füred 1192-ben Somogyvár birtokaiként szerepel, Ke­ cel egy részét pedig királynéi szolgálónépek lakták). Kenése helynevünk az ószláv „ K n e z s a " (fejedelem­ asszony) szóból származik. Keszi, Gyarmat helyneve­ ink pedig törzsi helyneveik, melyek á l t a l á b a n letele­ pített harcos j o b b á g y o k r ó l kapitale nevüket.

42. ábra: Hombáredény II. (Fotó: Gőzsy Gáborné)

lágit a kaposújváni vár, ill. ropolyi uradalom. 0 5 Sajá­ tos történélimi fejlődés eredménye, hogy egyik cent­ rum sem vált várossá. Felvetődik a (kérdés, hogy va­ j o n a mohácsi (katasztrófa előtti időkben léteztek-e települések, illetve volt-e valamilyen településrend­ szer a mai Kaposvár területén. A megmaradt okleve­ les adatok szerint, ímelyek felsorolják a két központ­ hoz tartozó településeket, falvakat, e d d i g nem sike­ rült az okleveles a d a t o k a t régészeti módszerekkel azonosítani, helyesebben olyan település nyomát fel­ kutatni, és fel is t á r n i , amelyből rekonstruálni lehet­ ne az itteni Mohács előtti népesség életét. A megelőző korokban sokkal n a g y o b b mélységben silkerült feltérképezni a mai Kaposvár és környékének benépesítettségét. A régészeti leletek a l a p j á n bizo­ nyítható, hogy az avar 'korban a környék és az egész Kapos-völgy a sűrűn lakott területekhez számítható. m A mai Kaposvárt későavar temetők gyűrűje veszi kö­ rül, VIII—IX. századi népesség hagyatékai. A temet­ kezés ezekben a temetőkben megszakadt a IX. szá­ zadban, t e h á t az ide települő avagy telepített új né­ 65. GYÖRFFI GYÖRGY: Kaposvár az Árpád-korban, Kapos­ vár, Várostörténeti tonudlmányolk, 1975. 63. o. 66. SIMK 3. 14. oldalon lévő térkép (Bárdos Edith: Avar te­ mető Kaposvár határában). 67. MESTERHÁZY KÁROLY: Nemzetségi szervezet és az osztádyviszonyok (kialakulása a honfoglaló magyarságnál, Bp. 1980. 38. o. Az általa felsorolt 22 Somogy megyei X - X I . századi temető mellett meg kell még említenünk Somogyaszalót, ahol Erdélyi István 1966-ban végzett le­ letmentést. Á Kossuth L. u. 65. sz. telken 13 csontvázas

43. ábra: 1. sz. középkori kemencemaradmány a IX. századi temető területéről sírt tárt fel. (Az 1966. év régészeti kutatásai, Régészeti Füzetek, Ser. I. No. 20. (1967) 67. o. A jelzett helyhez kö­ zel 1982-ben, a Kossuth Lajos u. 98. sz. teliken leletmen­ tés során 13 AVAR SÍRT tártunlk fel (VIII—IX. századi síro­ kat). 1979-ben KÖTCSÉN egy X. századi szegény soros temető 10 sírját tártuk fel, Honty Szilvia kolléganőmmel. A sírok Ny—iK-i tájolásúalk voltaik, szabályos sírt ailikottaJc — melléklet mindössze egy kisméretű vaskés és egy egy­ szerű kis bronz haj kari ka volt.

44

BÁRDOS ÉDITH

Keszi neve a zselicszentjakabi apótság 1061-es alapító oklevelében szerepel, mély szerint a Kapós t ú l p a r t j á n lévő f a l u templomával és lkét malmával az a p á t s á g birtoka. Törzsi helyneveink keletkezését nyelvészeti k u t a t á ­ sunk a X. sz. végére, s a XI. sz. elejére helyezi. 68 A törzshely nevek az álllaimalaprtás után, a k a t o n a i tele­ pítések idején keletkeztek. Kniezsa István 215 ilyen helynevet sorol fel. 6 9 EzOket a népesség-csoportokat eredeti szállásterületükről, ahol saját etnikai t ö m b ­ jükben éltek, kiszakították és a telepítés során idegen környezetbe kerültek. Ilyen f a l u lehetett az 1061. évi oklevélben említett Keszi is. Györffy György a Kapos­ vár Árpád-kori történetével foglalkozó t a n u l m á n y á b a n a település helyét a mai Toponár területére teszi, az oklevél, a töredékes határleírás, s a földrajzi adott­ ságok figyelembevételével. 7 0 A török pusztítás során sok középkori f a l u pusztult el, m o n d h a t n i nyomtala­ n u l , gyakran csdk nevűik okleveles említése maradt ránk, vagy esetleg még dűlőnevek őrzik helyüket. fel­ A zselicszentjaikabi a p á t s á g alapítólevelében sorolt falvak közül szintén sok pusztulhatott el ily módon. KAPOSVÁR,61.sz.UT!LELŐHELY 2.számű kemence 19flQ.

45. ábra: 3. sz. középkori kemencemaradvány a IX. századi temető területéről (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária)

44. ábra: 2. sz. középkori kemencemaradvány a IX. századi temető területéről

Az előzőekben ismertetett régészeti feltárás e r e d ­ ményei ú j a b b a d a t o k a t szolgáltatnak Kaposvár tele­ pülésitörténetének megismeréséhez. Megállapíthat­ juk, hogy az a település, melynek a népessége a f e l ­ t á r t temetőbe temetkezett, t ö b b évszázadon ó t folya­ matosan létezett. A X I . században már n a g y lélek­ számú közösséggel számolhatunk, mely t e m p l o m o t épített és keresztény módra temette halottait. G o z d a ságuk a l a p j a állattenyésztés és földművelés volt. A temetőben t a l á l t és a hasonló temetőkhöz képest

68. KRISTÓ GYULA: Szempontok korai helyneveink történe­ ti tipológiájához. Acta Histarfica, LV. (1976.) 38—44. o. u. a.: Törzsek és törzsnévi helynevek (211—223. o.) Magyar őstörténeti tanulmányok, fip. 1977. GYÖRFFY GYÖRGY: Tanulmányok a magyar álfam eredeitéről. A Magyar Nép­ rajzi Társaság Könyvtára. Szerk: Kodolányi János. Bp.

1959. 156—27. o. u. a.: A mogyor törzsi helynevek. Névtu­ dományi Vizsgálatok, Bp. 1960. 27—29. o. 69. KNIEZSA ISTVÁN: Magyarország wépei a XI. században Szent István Emlékkönyv. II. (Bp.) 1958. 456-461. o. 70. GYÖRFFY GYÖRGY: Koposvár az Árpád-korban, 69. oldalon lévő térkép.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

nagyszámú éremanyag, illetve ennek minőségi össze­ tétele a kereskedelemre utal. A mészégető kemen­ cék és az ásatási területről előkerült fémleletek, az edényégető kemence maradványa stb. — azt bizonylt­ jaik, hogy bizonyos mesterségeket helyben is műveltek. A telep földrajzi elhelyezkedéséből nyilvánvaló, hogy a közeli zselicszentjakabi apátságihoz tartozott. Felté­ telezhető, hogy a t a t á r j á r á s pusztítása után a meg­ maradt népesség az apátság közelsége miatt nem épített azonnal új templomot, csak jóval később, a XVI. század elején. Ennek a második t e m p l o m n a k pusztulása és a temető XVIII. századig való haszná­ lata t e h á t arra utal, hogy egy, a törökdúlás idején elpusztult f a l u helyét találtuk meg. Ugyanis arra le­ het következtetni, hogy a népesség visszajárt temet­ kezni a temetőbe. Györffy György azonosítása a l a p ­ j á n feltételezhető, hogy a lelőhely esetleg egyik tör­ zsi helynevű településsel, Keszivel azonos. Felvethető egy másik lehetőség is. A település a zselicszentjakabi apátság kegyurának tulajdonába tartozott. Az apátság a X I V - X V . században a Győr nembeli Szerdahelyi família magánlkegyurasága a l a t t állott. A Szerdahelyi Dersfialk nagy birtoktömböt

47. ábra: A temető ÉNY-i része - kései koporsós sírok a ;71. KQMJÁTHY;MIKÍÓS: Ajközéplkor-végi Kaposvár, Város­ történeti Tanulmányok, Kaposvár, 1975, 75-90. o. .»

45

46. ábra: A középkori település néhány objektuma (Fotó: Bárdos Edith) mondhattak magukénak a X I V - X V . században. 7 1 Bir­ tokaik l e g i n k á b b Kaposvár környékén és a Zselicben helyezkedtek e l . Kiterjedt uradalmukhoz sok f a l u tar-

település korábbi gödreit vágják át (Fotó-; Móser Zoltán)

BÄRDOS EDITH

46 tozott, közöttük t ö b b már a k ö z é p k o r b a n

megszűnt, s

ma m á r csak puszta. Birtokaik közé t a r t o z t a k : Biczófalva, фоЬп,

77

73

Bőszénfa,

Gálosfa,

rjajiymás,81

78

74

Deregnye,

Gallencz,

Henycseny,82

79

75

Enyezd,

76

Bát,72 Écsi-

Gercczemelléke,

Istvánfalva,83

Iváriikafalva,85 Kálózfalva,88 K a p o s g y a r m a t , 8 7

80

Irafalva,8'1 Kaposke-

resztúr,88 K a p o s s z e r d a h d y , ján,91

Szentbalázs,92

Szenttamás,

95

Tótfalu,

Lászlófalva,89 Sard,90 Sur­

Szentluikafalva,93 96

Töröcske,

97

Szentmiklós,9'1

Térjék,98

Zaram!,!l

stb. Feltehető, hogy a f e l t á r t t e m e t ő b e t e m e t k e z ő nézott.

így

jelenségek

értelmezést

ínyemének

is. A t e m e t ő

bizonyos

É-i s z é l é t ő l

É-ra, a

régészeti dombte-

84. IRAFALVA: ( I r e f a l v a ) : Csánki II. 614. o. Poss. Irafalua et alia Irafalua (1375), Iresfolua (1408). A Szerdahelyieké volt, Gálosfa és Szentbalázs vidékén feküdt. Földrajzi n e ­ v e : Irafa. (Kaposgyarmathoz tartozik.) 85. I V Á N K A F A L V A : ( I v á n k a - p u s z t a ) . Csánki II. 615. o., v a ­ l a m i n t Reiszig Ede i. m. 74. o. A szerzők szerint I v á n k a puszta helyén Ivánfalva község feküdt, mely a Győr n e m ­ zetség t u l a j d o n a volt. Poss. I w a n k a f a l w a (1346), I w a n f a l wa (1501) a l a k o k b a n fordul elő. M a H a j m á s határában puszta. 86. KÁLOZFALVA ( K á l a z f a l v a ) : Csánki II. 616. o., K a l o z f a lua (1376), Kalozfawa (1425), K o l a f a i w a (1452) alakok­ ban t a l á l h a t ó . A Szerdahelyi-família t u l a j d a n a volt és a zselicszentjakabi a p á t s á g é . A mai G á l o s f a és Bőszénfa helységek, s Törjék-puszta vidékén feküdt. 87. K A P O S G Y A R M A T : Csánki II. 69. Y o m o t h (1296), Gyarmath (1375) a l a k o k b a n f o r d u l elő, 1296-ban a Győr n e m ­ beli I. Ders f i a Ders birtoka (Id. Reiszig Ede i. m. 85. o.). 88. KAPOSKERESZTÚR: A helység azonos azzal a Szentke­ reszt községgel, amely a középkorban a p a n n o n h a l m i a p á t s á g birtoka volt. 1328-ban a szentjakabi a p á t s á g é és a Dersíiak birtoka. 1364-ben ismét a p a n n o n h a l m i a p á t ­ ságé. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. (Rei­ szig Ede i. m. 86. o.) 89. LÁSZLÓFALVA: Csánki II. 624. o. Poss. Lazlófalwa (1472) a l a k b a n említik meg. A Szerdahelyiek birtoka volt. K a ­ posvártól D K - r e keresendő. 90. S Á R D : Csánki II. 639. o. Saord (1346), Sard (1454). A Szerdahelyiek birtoka volt. M a Somogysárd. 9 1 . S U R J Á N : Csánki II. 6 4 1 . o. Suryan (1346), Suran, S u d ­ an (1408), Surian poss. (1440), Swryan poss. (1478), Swrsan pred. (1490) a l a k o k b a n t a l á l j u k . Szentbalázs vidékén fekhetett. ( M a Sántoshoz tartozik, földrajzi neve Surján. 92. SZENTBALÁZS: Csánki II. 643. o. Sonctus Blasius (1346) Ecclesia Sancti Blasii (1376), Z e n t h b a l a s (1454). M a Szent­ balázs néven Kaposvártól K-re t a l á l h a t ó . 93. SZENTLUKA: (Szent-Lukácsfalva) Csánki II. 645. o. V i l ­ la monastreii S. Jacobi Zentbluka vocata (1346) Poss. Zenthlukachfalwa (1425), Zenthluca (1452). M a SzentLuka néven puszta, Gálosfa és G y a r m a t mellett, melyek­ kel együtt a Szerdahelyieké volt. M a Gálosfához tartozik. 94. SZENT-MIKLÓS: Csánki II. 646. o. Poss. Zentmiclos (1346), Zentmiklós (1425). A S z e r d a h e l y i - r o k o n s á g é volt, Szentbalázs vidékén feküdt. Lehet, h o g y azonos a zselicszentjakabi a p á t s á g b i r t o k á b a n 1376-ban felsorolt Keresztuszentmiklóslaka f a l u v a l . M a földrajzi neve Szent­ miklós, Hajmáshoz tartozik. 95. SZENTTAMÁS: Zenthamas (1425), Zenththamas (1452) a l a k o k b a n fordul e l ő a f a l u neve Oklevelekben. A Szerda­ helyi-famíliáé volt. M a puszta, G á l o s f á t á l D N y - r a talál­ 80. GERENCZEMELLÉKE: (Gerenczmelléke, Gerencze, G e ­ ható, Bőszénfához tartozik, Szenttamás-puszta néven. Ld. ren с zevölgy). Csánki II. 608. o. 1346-tól fordul elő k ü l ö n ­ Reiszig Ede i. m. 53. o. A szerző szerint a középkorban böző írásmódokkal. A Szerdahelyi családé volt, Kaposvár­ jelentékeny f a l u volt. tól D-re, Szentbalázs t á j á n feküdt. 96. TÓTFALU: sánki II. 652. o. Thotfokv, Thothfalw (1452). 8 1 . H A G Y M Á S : Reiszig Ede i. m. 1346-ban a Győr nemzet­ M a puszta, Gálosfa mellett, ÉNy-ra. Cserénfához tartozik. ség birtoka volt. 1425 és 1489-ben H a g h m a s alakban 97. TÖRÖCSKE: CSÁNKI II. 651. o; Poss. Therepchke £l492). fordul elő az-oklevelekben. Ld. Csánki II. i. m. 611. o., A Szerdahelyi Dersfiaké volt, m a Töröcske. Lukcisics i. m. 166. o. 98. TÖRJÉK: (Ter/ék): C s o n k i , I I . 5 5 1 . ö. Pöss. Theryek (T425). 82. HENYCSENY: Csánki П. 612. o. Poss. Henchen (1489). M b puszta Törjék néven, ETőszénfához tartozik. A Szerdahelyiek birtokai között sorolják f e l . 99. Z A R A N , Z Á R O N , ZARAMP, Zarim: Csánki II. 657. o. M a 83: ISTVÁN FALVA: Csánki H. 614. a. Poss. Istwanfalwa Zarany-puszta Kaposvár és K a p o s f ü r e d között, mely u t ó b ­ (1425) Isthwonfalwa (1489). A Szerdahelyiek birtoka volt. bival 1390-ben határosnak m o n d j á k . Toponárhoz tartozik. Gálosfa, M a g y a r f a l u és Szenttamás-puszták vidékén f e ­ Ld. MÁLYUSZ ELEMÉR: Zsigmond-kori oklevéltár, I. ?00, küdt, Kaposvártól D-re,

72. BAT: CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi föld­ rajza a Hunyadiak 'korában II. 572. o. Villa Both (1335), Both (1346), Baath (1386), Bath (1403-tól) ilyen for­ mákban fordul elő a neve. A Szerdahelyi rokonságé vo>lt, a Kapós mentén feküdt. M a Cserénfához tartozik, föld­ rajzi neve: BATI UTI. 1454-től 1488-ig Castellum Bath, majd Castellum senfortálicium Bath a l a k b a n t a l á l j u k . 73. BICZÓFALVA (Biczólaka) ild. Csánki im. m. II. 593. o. Bicoloka (1375), Benzenfalwa (1452), Byczófalva (1478) névalakokban t a l á l j u k . A Szerdahelyieké volt, S z e n t b a ­ lázs vidékén lehetett. ( M a Zselicszentpálhoz tartozik). 74. BŐSZÉNFA: Reiszig Ede: Somogy vármegye községei, MVV, Somogy. Bp. 53. o. Albeus esztergomi kanonok 1237-ben készült összeírásában BOZAIS a l a k b a n fordul elő. Középkori neve Bajszinfalva. 1425-ben a Szerdahelyi családé. LUKCSICS JÓZSEF: A veszprémi egyházmegye könyvészete, Veszprém, 1909. 166. o. 75. DEREGENYE: (Szennához tartozik) Id. C S Á N K I : M a ­ gyarország történeti f ö l d r a j z a a H u n y a d i a k k o r á b a n , II. 600. o. D a r a g u n y a (1346), Deregnye (1425), D r e g n e (1475). A Szerdahelyieké volt, Szentbalázs környékén fe­ küdt. M a i földrajzi neve: Deregény. 76. ENYIED, ENYZD: (Csánki, II.) 494. o. és 603. o., v a l a ­ mint ERDÉLYI LÁSZLÓ-SÖRÖS PONGRÁC-REZNER T I B O L D : A p a n n o n h a l m i Szent Benedek Rend története III. A p a n n o n h a l m i f ő a p á t s á g története, 1905. 1434-ben Miklós Szentmártoni A p á t és konventje Somogy megyében, tehát nehezen védhető, távol fekvő, s keveset jövedelmező ENYZD nevű birtokukat t ö b b más Zselicségben fekvő b i r t o k a i k k a l együtt cserébe a d j á k Szerdahelyi Imrének, a Zala megyei Istvánd, a Veszprém megyei Szék egész, a Győr megyei Csécsény, Fud, Fenyő részbirtokai­ ért." M á r c a d ó - p u s z t a tőszomszédja. Boldogasszonyfa v i ­ dékén feküdt. M a puszta Boldogasszonyfától ÉNy-ra, M á r c a d ó - p u s z t a mellett. Zselickisfaludhoz tartozik. 77. É C S I - M O L O N : Csánki II. 6 0 1 - 3 0 . Eche (1272), Egházaseche (1358) a l a k o k b a n f o r d u l elő. 1415-ben a Szerdahe­ lyieknek is voltak itt részeik. 1536-ban Taszár és Orczi között sorolják f e l . Földrajzi neve: Ecsi útra d ű l ő . ÉcsiM o l o n 1375-ben Echimolon a l a k b a n fordul elő, mai ne­ ve Écsi Moilon. 78. GÁLOSFA: REISZIG EDE i. m. 67. o.: 1435-ben a szerző szerint GALUSFALVA a l a l a k b a n fordul elő. A XV. század­ ban a Szerdahelyi család birtoka volt (említés 1425, 1489ből). 79. GELLENCZ: (Geüencz-puszta) Csánki II. 608. o.: Kellencz poss. (1472), Gellencz (1478), Gele (1493), Gerlench (1536) a l a k o k b a n fordul elő. A Szerdahelyieké volt, K a ­ posvár vidékén feküdt, dél—délkeletre.

41

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS ÍEMEÍÖ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

tőm a szántásban magy mennyiségű kályhatöredék gyűjthető. A szemétgödrök a n y a g á b ó l is t ö b b , XIV. századi szürke kályhoszem került elő. Az o b j e k t u ­ modból és a temető bizonyos sírjaiból előkerült lele­ tek, így a tojáshéj Ikerámia, a szép és változatos for­ májú üveg pala okok, poharak import á r u j a , a csont parókává ka ró Jtű, az aranyozott ezüst rezgőtűk nem tartóz naik a középkori köznépi falvak, templomok kö­ rüli temetők jellegzetes anyagához. Ugyancsak ma­ gyarázatot nyernének a mészégető kemencék. A X I V XV. század békés időszakot jelentett a szentjokabi apátság birtökperekkel bővelkedő történetében. A nagyobb méretű építkezések, így a gótikus stílusú át­ építés idejét is erre az időszakra lehet helyezni. 1 0 0

összefoglallva a középlkori, ikésőközépkori vonatko­ zású eredményeinket, feltehető, hogy amennyiben t o ­ vább folytattuk volna a terület feltárását É felé, ne­ mesi udvarház maradványai és a település más o b ­ jektumai ikerülteik volna elő. A n n a k ellenére, hogy ez­ zel a lehetőséggel számolhatunk, a további feltárás eredményességét mégis kérdésessé teszi a Jelőhely nagyarányú bolygatottsága. (A település meglévő j e ­ lenségei 3 0 - 4 0 cm mélységiben jelentkeznek, s a te­ lepülés, ill. a lelőhely k é t h a r m a d á t elhordtáik.) Ezek a körülmények nem tennénelk lehetővé településszer­ kezeti megfigyeléseket, legfeljebb néhány résriet fel­ tárását. BARDOS

100. Zádor Mihály: Kaposvár.

EDITH

48

BÁRDOS EDITH

I. tábla: 1=696. sz. sír, 2=697. sz. sír, 3=697. sz. sír, 4=697. sz. sír, 5-6=698. sz. sír, 7-8=699. sz. sír, 9 - 1 3 = 701. sz. sír, 14=703. sz. sír, 15-16=705. sz. sír, 17=707. sz. sír, 18-19=710. sz. sír, 20-22=718. sz. sír, 23=722. sz. sír 24-n24/a=725. sz. sír, 25=733. sz. sír, 26=743. sz. sír, 26-33=743. sz. sír, 34-35=748. sz sir, 36=749. sz. s 760. sz. sir. 37-38=751. sz. sir, 39-40=752. sz. sir, 41-42=753. sz. sir, 43=759. sz. sir, 44

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN ll.

II. tábla: 1-8=761. sz. sír, 9-16=767. sz. sír, 17=770. sz. sír, 18-21=772. sz. sír, 22-28=773. sz. sír, 29=774.

50

BÁRDOS EDITH

II. tábla: 1-3/a=773. sz. sír, 4-8=776. sz. sír, 9=777. sz. sír, 10=792. sz. sír.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

IV. tábla: 1-2/a=792. sz. sír, 3-8=807. sz. sír, 9=809. sz. sír, 10=817. sz. sír, 11-16=810. sz. sír, 16=812. sz. sír, 17-18=814. sz. sír, 19-22=820. sz. sír.

51

52

BÄRDOS EDITH

V, táW
KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

VI. tábla : Szórvány leletek; 1=847. sz, sír, 2-4=hajkarikák, 5 - 5 / a = ezüst gyűrű, 6—10=hajikariikák, 12—15=haj karikák, 16—17=szórvány pénzek

53

11=pártadísz,

54

BÁRDOS EDITH

VII tábla- 1=855. sz. sír, 2-3=858. sz. sír, 4-6=859. sz. sír, 7=860. sz. sír, 8-55=862. sz. sír, 56-59=863. sz. sír. 60-62 867. sz. sír.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

VIII. tábla: 1-2=872. sz. sír, 3-4=886. sz. sír, 5-6=887. sz. sír, 7 - 8 = 8 9 1 . sz. sír, 9-10=894. sz. sír, 11=897. sz. 12=934. sz. sír, 13-15=911. sz. sír, 16=914. sz. sír, 17-18=921. sz. sír, 19=923. sz. sír, 20-21=930. sz. sír, 2 2 = sz. sír, 23-25=938. sz. sír, 26-27=940. sz. sír,

56

BÄRDOS EDITH

IX. t á b l a : 1 - 3 = 9 4 5 . sz. sír, 4 = 9 4 7 . sz. sír, 5 = 9 4 8 . sz. sír, 6 = 9 5 3 . sz. sír, 7 = 9 5 8 . sz. sír, 8 - 9 = 9 5 9 . sz. sír, 10-11 = 963. sz. sír, ( 1 2 - 1 2 / a = 9 6 7 . sz. sír, 1 3 - 2 0 = 9 7 0 . sz. sír, 2 1 - 3 3 = 9 7 1 . sz. sír, 3 4 - 4 0 = 9 7 5 . sz. sír, 4 1 - 4 8 = 9 7 7 . sz. sír.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

X. tábla: 1-2=978. sz. sír, 3=982. sz. sír, 4-4/a=1018. sz. sír, 5-9=995. sz. sír, 10-11 = 1003. sz. sír, 12=1004. sír( 13-14=1007. sz. sír, 15-16=1008. sz. sír, 17-19=1014. sz. sír, 20=982. sz. sír, 21 = 1022. sz. sír, 22-26=1024. sír, 27-42/a=1025. sz. sír.

58

BÁRDOS EDITH

XI. t á b l a : 1 - 2 = 1 0 2 9 . sz. sír, 3 - 6 = 1 0 4 2 . sz. sír, 7 - 8 = 1 0 5 0 . sz. sír, 9 - 1 1 = 1 0 5 2 . sz. sír, 1 2 = 1 0 5 9 . sz sír, 1 3 - 1 4 = 1 0 6 0 . sz. sír, 1 6 - 4 3 = 1 0 6 9 . sz. sír, 4 4 = 1 0 6 1 , sz. sír, 4 5 = 1 0 7 5 . sz. sír, 4 6 - 4 7 = 1 0 7 0 . sz. sír, 4 8 - 4 9 = 1 0 7 9 . sz. sír.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMLTÖ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN il.

59

XII. t á b l a : 1 = 1 0 8 5 . sz. sír, 2 = 1 0 9 1 . sz. sír, 3 = 1 0 6 6 . sz. sír, 4 = 1 1 0 1 . sz. sír, 5 = 1 1 1 0 . sz. sír, 6 - 8 = 1 1 2 0 . sz. sír 9 _ 1 0 = 1 1 2 6 . sz. sír, 11—11/a=1102. sz. sír, 1 2 = 1 1 4 5 . sz. sír, 1 3 - 1 4 = 1 0 9 2 . sz. sír, 1 5 = 1 1 0 9 . sz. sír, 1 6 = 1 1 4 9 . sz. sír, 1 7 = 1 1 5 0 . sz. sír, 18=szórvány, 19=szórvány.

60

BÁRDOS EDITH

XIII. tábla: 1-1/. a =1174. sz. sír, 2=1182. sz. sír, 3-4-5=1183. sz. sír, 6-7=1190. sz. sír, 8-9=1192. sz. sír, 1 0 = 1197. sz. sír, 11-12=1205. sz. sír, 13=1207. sz. sír, 14-15 =1212. sz. sír, 16=1213. sz. sír, 17-18=1217. sz. sír, 19-20=1218. sz. sír, 21=1219. sz. sír, 22=1222. sz. sír.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

61

XIV. tábla: 1=1223. sz. sír, 2-4=1225. sz. sír, 5=1226. sz. sír, 6-8=1232. sz. sír, 9-14=1236. sz. sír, 15=1239. sz. sír, 16-18=1242. sz. sír. (Az l-XIV tábla rajzait készítette: Bajókné Sótonyi Mária)

62

BARDOS EDITH

XV, t á b l a : Vas- és csonttárgyak a település

szemétgödreiből

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATARÁBAN li

XVI. t á b l a : Vastárgyak a település szemétgödreiből

BÁRDOS EDITH

XVII. tábla: Szórvány bronz- és vastárgyak

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

XVIII. tábla: Szórvány vastárgyak

65

66

BÄRDOS EDITH

XIX. tábla: Szórvány vastárgyak

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATARÁBAN II.

XX. tábla: 1: Cölöplyukas építmény felső rétegéből XIV. századi szürke, mázatlon kályhaszem; 2. XIV. századi to­ jáshéj-pohánka a kutatóárok gabonatároló verméből: 3-4. Kerámiák a XXIII/5. sz. szelvény gödréből; 5. 4- sz. fgzék fenékbélyege. (Fotó: Gőzsy Gábonné)

67

68

BARDOS EDITH

XXI. tábla: 1, 2. A XXIII/!. sz. szelvény gödréből; 3. Az 1. sz. fazék fenékbélyege. (Fotó: Gőzsy Gáborné)

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

69

XXII. tábla: 1. XXV/1. szelvényszakasz, 1. sz. gödör. Ltsz; 80. 275. 2. - 2. XXV/1. sz. sz. 1. sz. gödör. Ltsz; 80. 275. 2. - 3. XXIV/2. sz. sz. 1. sz. gödör. Ltsz; 80. 2. 4. - 4. XXIV/2, sz. sz. 1. sz. gödör. Ltsz; 80. 2. 2. - 5. XXIV/5. sz. sz. nagy szemétgödör, Ltsz; 80. 6. 2. - 6. XXV/1. sz. sz. 1. sz. gödör. Ltsz; 80. 275. 1 . - 7 . XXV/1. sz. sz. 1. sz. gö­ dör. Ltsz; 80. 275. 1 . - 8 . XXV/1. sz. sz. 3. sz. gödör. Ltsz; 80. 276. 7. - 9. XXV/1. sz. sz. 4. sz. gödör. Ltsz: 80. 277. 39. (Fotó: Gőzsy Gábomé)

70

BÁRDOS EDITH

XXIII tabid: 1. Kutatóárok É-i végében levő szemétgödörből. Ltsz; 80. 11. 1. - 2. Kutatóárok É-i végében levő sze­ métgödörből. Ltsz; 80. 11. 2. - 3. XXV/1. sz. sz. 1. sz. gödör. Ltsz; 80. 275. 3 - 4 . XXIV/2. sz. sz. 1. sz. gödör. Ltsz; 80. 2. 60. ^-5-6-7. Cölöplyukas építményből. Ltsz; 80. 288. 4., 6. (Fotó: Gőzsy Gáborné)

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

XXIV. tábla: 1-6-ig; Cölöplyukas

építményből (Ltsz; 80. 288. 1.)

71

72

BARDOS EDITH

XXV. tábla: 1. XXIV/4. sz. sz. Ltsz; 80. 5. 56. - 2. XXIV/5. sz. sz. nagy szemétgödréből. Ltsz; 80. 6. 90. - 3. XX/1. sz. sz. Ltsz; 79. 124. 70. - 4. XXV/1. sz. sz. 4. sz. gödör. Ltsz; 80. 277. 1 . - 5 . XXIV/2. sz. sz. 5. sz. gödör. Ltsz; 80. 4. 25. - 6. XXV/1. sz. sz. 4. sz. gödör. Ltsz; 80. 277. 3. - 7. XXIV/4. sz. sz. Ltsz; 80. 5. 57. - 8. Fenakövek. (Ltsz; 80. 3. 31., 80. 1. 21., 80, 7. 37., 80. 2. 93.) (Fotó: Cőzsy Gáborné)

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

XXVI, tábla: üvegtöredékek a kutatóárok gabonatároló verméből. (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária)

74

BÁRDOS EDITH

XXVII. tábla: üvegtöredékek a kutatóárok gabonatároló verméből. (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária)

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

XXVIII. tábla: üvegtöredékek a kutatóárok gabonatároló verméből. (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária)

75

16

BÁRDOS EDITH

XXIX. tábla: üvegtöredékek a kutatóárok gabonatároló verméből. (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária)

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

EDITH BARDOS: MEDIEVAL C H U R C H A N D CEMETERY IN THE VICINITY O F KAPOSVÁR: PART II.

The find is located a b o u t 400 metres north of the first watch-tower a l o n g t h e K a p o s v á r - D o m b ó v á r railway line, at t h e highest p o i n t on t h e north-south bound of a bill. It is bordered by the bed of a dry brook to t h e west. The f i n d spot lies a b o u t one kilo­ meter away, south of t h e Kaposszentjakaib monostery. The excavation b e g a n during road construction in t h e summer of 1977 a n d it is u n f o r t u n a t e t h a t some of t h e graves a n d the settlement itself were de­ stroyed. The author has already reported on t h e results g a i n e d from t h e first year of excavation in the third volume of SMiK, entitled „Preliminary Report on the Medieval Church ond Cemetery near Kaposvár". W i t h i n t h e 10 month excavation of t h e f i n d , stretching between 1977 a n d 1980, the remains of a cemetery were explored which covered more than 2,000 m 2 . The almost elliptical cemetery stretches a b o u t 70 m east to west, a l t h o u g h this is not ne­ cessarily its o r i g i n a l size as t h e eastern edge has been destroyed. Considering t h e closeness of the graves, t h e diameter of the cemetery must have been a t .least 100 m, with t h e width at a b o u t 60 m at the least. The ruined walls of a b r i o k j b u i l t church were f o u n d ait the centre of the cemetery. This church was probably built in t h e first half of t h e 15th century a n d demolished a r o u n d 1530. The sectors of the ditches of t h e f o u n d a t i o n of o n older church, dating book to the 11th century, were discovered beneath it a n d , to t h e south-east of t h e church, o n ossuary was also f o u n d . A total of 1,244 graves, and at t h e Northern part of the cemetery some objects from the settlement (rubbish heaps, t h e ruins of outdoor ovens, a granary pit, a well ditch and a pillared house) were explored. O n t h e west side of t h e cemetery, the halfdemolished remains of 5 lime-kilns were unearthed, a l t h o u g h these h a d been cut i n t w o by construction vehicles. These ruins have been explored a n d are now being analysed by M á r i a Albaker, assistant a t the N a t i o n a l Technical Museum. In 1979, another cemetery from t h e 9th century came to light on the nort-eastern slope of the r i d g e , some 50 m from the eastern edge of t h e Medieval cemetery. This cemetery had also been ruined, but t o a lesser extent. The author has reported on 88 graves explored here in a separate publication which includes a description of objects, but in this publication the objects and their finds from t h e 12-13th century a r e also dealt with (rubbish heaps, remains of ovens) which the population of t h e medievel settlement d u g during the 12—13th centuries in t h e territory of t h e cemetery from the 9th century. Between t h e territory of t h e Medieval and 9th cenjtury cemeteries a large area (with a diameter of 50 m) of a spot of prehistoric diggings has been

f o u n d , scattered with Baden era.

remains of pottery from t h e

As we have mentioned, the grave-goods from 1977 have already been published. In the following 3 years of excavation, it was not only t h e (number of explored graves which increased, as our knowledge of the function a n d the d a t i n g of the cemetery and the settlement did likewise. A l o n g with a large number of already f a m i l i a r and published finds, many new types were unearthed. This is why the author in this p u b l i c a t i o n often refers back t o her 1977 p u b l i c a t i o n , the „ p r e l i m i n a r y report". The d a t i n g of t h e cemetery, funeral customs and the excavated archeological finds are treated in separate chapters. Special attention is given to the connection between the cemetery a n d the settlement, i n c l u d i n g descriptions of ditches, pits and the open air outdoor ovens by sections. In the last chapter, entitled „Aspects of the Settlement's History", the author summarizes the results of t h e excavation and details of the history of Medieval Kaposvár. In the chapter „ C a t a l o g u e of Graves", descriptions of graves which had finds are given, i n c l u d i n g the graves explored in 1978, 1979 a n d 1980, as well as the already published descriptions of the 1977 graves. There are drawings of the 1978-1980 finds, shown in t h e successive graves. Finds from different pits, such as ceramics t h r o u g h photographs and glass objects through drawings ore illustrated. There is also much evidence h i g h l i g h t i n g the cus­ toms of „ b u r i a l o b u l u s " with t h e p o p u l a t i o n of the settlement 56 graves contained coins placed as an obulus, the oldest of which came from graves no. 1,109 a n d 1,242 (these are the so-called „coins of St. Stephen"). The youngest coins came from grave no. РЛ9, which was minted in 1693, in the t i m e of Lipót I., and from no. 1,018, a Prussian one minted by Frederick t h e G r e a t i n 1741. These data prove t h a t the exolored site was used as a cemetery from the time of St. Stephen (1038) up t o t h e last quarter of t h e 18th century. As for t h e structure of t h e cemetery, in the fashion of Medieval churchyards, on the edges of t h e ceme­ tery, the graves are single-layered, ordered in regu­ l a r lines. As we come closer to the church, graves are less scattered, with frequent overlapping. In the vicinity of the c h u r c h , graves are often in 2 or 3 layers. The cemetery itself was not surrounded by a ditch or w a l l , a l t h o u g h a hedge might have served as a type of fence. In t h e early graves (11th a n d 12th centuries) corpses were normally buried w i t h o u t a coffin in a round-cornered, o b l o n g grave. Another early grave is t h e so-called „ m u m m y - s h a p e d grave p i t " (see Fig. 6.). Judging from the position of the skeleton, the corpse w o u l d be laid on its back, arms resting along

78

BARDOS EDITH

t h e sides. The Christion custom of crossing the fingers is f o u n d only in later, d a t i n g from the 14th-16th centuries.

narrow, fillet-like headdresses decorated with beads were f o u n d in graves no. 1,085 (Fig. 26.) a n d no. 1,091 (Fig. 22.).

Graves gradually become closer t o each other near the church. Here some changes in the rituals can also be observed. G r a v e pits are regular rec­ tangles a n d wooden coffins are also frequently f o u n d . Graves mounted on bricks have also been f o u n d (no. 736 a n d 1,061). (See Fig. 10-11.)

A separate chapter is devoted t o t h e question of hairpins. 8 silver-gilt hairpins with ball-shaped beads were recovered from 3 graves, evidence of a po­ pular f a Ilk custom These refined pieces of jewellery (grave л о . 772; Fig. 30.) were used to fasten t h e veil a r o u n d t h e bride's f o r e h e a d . This custom, there­ fore, was not only alive in Sárköz, Transylvania, Slo­ vak U p p e r - N o r t h e r n Hungary and the SerbianD a n u b e valley in t h e 16th a n d 17th centuries. It was also the custom in t h e Somogy county.

In the later graves, often t h e position of t h e ske­ leton is different. Arms were bent at the elbow, with t h e forearms or hands crossed in the middle. Double or triple funerals a r e also f o u n d . (See Fig. 12-14.) The author gives a long a c c o u n t covering t h e 'races of p a g a n customs in Christian cemeteries, a n d she regards these phenomena as a n important sub­ stratum of the melting of our beliefs. These p a g a n customs have been preserved in people's minds, in spite of a l l laws a n d taboos. In grave no. 184, there is a skeleton of a w o m a n , with the bones of a well-developed embryo in her pelvis. There is a sickle llaid under her right ankle a n d a j a r by her left leg. (See Fig. 16.) Both these objects bear witness to t h e presence of p a g a n beliefs: the aim of these objects was to provide the dead with food a n d drink in the other w o r l d . There was also a sharp, p o i n t e d iron-tool for protection a g a i n s t harm. The same positioning was f o u n d in grave no 773, where another w o m a n lay with a baby in her pelvis. O n her femur, there was an iron sickle which had been broken into t w o before the b u r i a l . A n iron heel-guard played a similar role as the iron-tool mentioned a b o v e : it was a harm prevention t a l i s m a n , stopping the dead from h a u n t i n g t h e w o r l d . In grave no. 1,061, there was an iron knife by the skeleton's h a n d . A large number of graves contained so-called „S-shaped l o c k - r i n g s " ; in fact, 125 graves were f o u n d c o n t a i n i n g this type of jewellery, nearly in all known varieties. A typical find i n t h e late 15th—16th century graves of young girls was their special head­ dress, tihe symbol of virginity. The author depicts these different head-dresses in d e t a i l . The best example was recovered from grave no. 836. (See Fig. 20.) It has been well-preserved, so its original d e ­ sign, and even t h e hair-style under it, was easy to reconstruct (there was even a dock of hair left on the skull). (See Fig. 24.) There were leaves between the headdress a n d tihe skull. (Fig. 22.) Two nice

A m o n g t h e other jewels a n d decorations, a castbronze lunula from grave no. 1,217 is worth men­ t i o n i n g (Fig. 32.). Some amulets a n d bronze corpuses were unearthed from t h e younger graves - eccle­ siastical objetcts sold at church festivals. The settlement itself has only been partly explored. The finest examples of M e d i e v a l pottery came f r o m section no. XXIII/5 (The „ e g g - s h e l l c e r a m i c " XX. t. 4. a n d t h e „ w h i t e b a t t l e " XX. t. 3.), as well as t h e rubbish heaps from t h e 9th cenltury cemetery a n d remains from t h e ovens: 12th a n d 13th century ce­ ramics a n d h u g e t a n k a r d s (See Fig. 4 1 - 4 2 . ) . The a u t h o r treats some glass fragments f o u n d in one of t h e g r a n a r y pits i n d e t a i l , since all kinds of glass objects typical of t h e 13th a n d 14th centuries were f o u n d there, most of them fragments of „ c o n i ­ cal bottles" (for their reconstruction, see Fig. 36.). In t h e last chapter, t h e a u t h o r puts forward two theories: t h e settlement of t h e explored cemetery is probably a t r i b a l settlement called „ K e s z i " , men­ t i o n e d in the Kaposszentjakab Charter o f 1061 (see Györffy György). O r it could form part of the pro­ perty of t h e Szerdahelyi family. It seems certain however, t h a t t h e settlement used to belong to the Abbey of Szentjakab, amd it may have been under t h e direct p a t r o n a g e of t h e Abbey. In fact, it is possible t h a t even t h e landowner's manor-house was under this p a t r o n a g e . This w o u l d explain t h e presence of finds which are otherwise uncharac­ teristic of Medieval cemeteries, lacking in gravegoods. I should like t o express my thanks t o t h e chief consultant of t h e excavation, Dr. Károly Mesterházy H u n g a r i a n N a t u r a l M u s e u m ; t o the archeologist, Mr. Péter G r ó f ; graphic-artist, Mr. László H o r n y o k ; assistant archeologist, Mr. Káíroly Trunk a n d , t o Mrs. M á r i a Sótomyi, who illustrated this p u b l i c a t i o n .

köZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II.

79

БАРДОШ ЗДИТХ: СРЕДНЕВЕКОВАЯ ЦЕРКОВЬ И МОГИЛЬНИК НА РУБЕЖЕ Г-ДА КАПОШВАРАН.

Местонахождение распологается на рубеже г-да Капошвара к северу от первой будки железнодорож­ ной линии Капошвар-Домбовар, на расстоянии 400 м-ов от неё, на наболее высоком пункте окружения, на холме, ориентированном в северо-южном на­ правлении. К западу оно граничит с высущенным руслом речья. Местонахождение расположено к се­ веру от Капошсентякабского аббатства, на расстоя­ нии 1 км от него. Раскопы начались в 1977-ом году в связи со строительством дороги. При работах с машинами уничтожилась часть селища и могил. О результатах раскопа первого года (1977) было изложено автором в 3-ем томе Трудов Шомодьских Музеев, в форме „Предворитльного доклада" под названием „Средневековая церковь и могиль­ ник на рубеже г-да Капошвара" (ТШМ 3. стр. 1 8 7 234). На местонахождении с 1977-го года до осени 1980-го года в течении 10-и месяцев была расскрыта сохранящаяся часть могильника около церкви, на площади более 2-х тысяч м-ов квадрат­ ных. Восто но-западный диаметр приблизительно зллоптовидной формы могильника составляет при­ мерно 70 м-ов, но это не обозначает польный раз­ мер, так как восточный край могильника был уничтожен. Ввиду сконцентрированности могил продольный диаметр был не менее 100-а м-ов. А северо-южный примерно 60 м-ов. В центре мо­ гильника были остатки стен кирпичной церкви, построенной в начальные годы XV-го века и погиб­ шей около 1530-го года. Под ними были обнару­ жены разрезы окопов фундамента одной более ранней, из XI-го века, церкви. К юго-востоку от церкви был расскроен оссарий. Было расскрыто всего 1244 могил и на северном крае могильника были расскрыты некоторые объекты селища (му­ сорная ямя, остатки печей находащихся под откры­ тым небом, погребы для хранения зерна, колодец, канавы и одна постройка на сваях). На западном крае могильника были найдены наполовину погибшие с другой стороны разрезенные машинами остатки 5-и печей для обжига из­ вести. Их расскрытие было совершено Албекер Марией, сотрудником Государственного Техничес­ кого Музея; материалы обработываются. При раскопах 1979-го года на северо-восточном крае, на расстоянии 50-и метров от восточного края средневекового могильника был найден могильник IX-ro века. В небольшой степени и этот могильник нарушен. О расскрытых 88-и могил автор излогает в отдельной статье, но в этой публикации обсуждает те объекты X11-Х III -го веков и их мате­ риалы (мусорные ямы, остатки печей итд.), ко­ торые население средневекового селища в течении XII—XIII-го веков вскапало на территорию могиль­ ника 1Х-го века.

На площадке между могильниками средних век и 1Х-го века было обнаружено пятно боль­ ших размеров (диаметр около 50-и м-ов) вскапания парвобытных времен, в большую часть с обломками керамик баденской культуры. Как уже было упомятно, материалы 1977-го года автор уже опубликовал. В следующем трёхлетнем этапе раскопов не только количество могил увеличилось, но узнавали и качественно больше о пользовании и датировании могильника и селища. Были найдены новые типы находок, одновременно находились в большом количестве уже опубликованные и обсужденные находки. Поэтому автор в настоящей публикации не один раз ссылается на статью 1977-го года и на „предварительный доклад". Автор обсуждает в отдельной главе датирование могильника, обычаи похоронения, потом археоло­ гические находки, найденные при раскопах. Посвещает отдельную главу „Отношению могильника и селища" среди этого представляет материалы ям, погребов и печей находящихся под открытым небом. В последнем разделе, который носит наз­ вание „Отношения истории селища" проводит суммацию результатов раскопов и анализирует ис­ торию возникновения средневекового Капошвара. Во главе так называемой „Каталог могил" даёт описание тех могил, которые содержали приба­ вочные находки. И не только могилы 1978—79—80-го годов, на и уже опубликованные, расскрытые в 1977-ом году могилы с вещами. Находки 197879—80-го годов автор представляет попорядку по могилам на рисунках. Находки, найденные в оъектах-ямах селища автор также представляет: керамики на фотографиях, стеклянный материал на рисунках. В могильнике около церкви, вернее среди населе­ ния полбзующегося им сильный был обычай „дачи обула покойнику" 56 могил содержали монету, возложенную в погребение обул покойника. На­ иболее ранним являются чеканки Св-го Иштвана из могил 1109 и 1142, и наболее поздние чеканки Липота первого (1693 г.) из 848-ой могилы, и прусская чеканка из погребений 1018, крейцер Фридриха с 1741-го года. Значит расскроенной частые могильника пользовались беспрерывно с эпохи Иштвана Святого (с 1038-го года) до пос­ ледней третьи XVIII-го века. Что касается структуры могильника — как это обычно в средвековых могильников около церкви — на краях могильника погребения однослойны и находятся в правильных рядах. Приближаясь к церкви могилы сконцентрируются и часты пере­ резы могил. В непосредственной близи церкви могильник 2—3-х слоен. На краях могильника следы канавы, стены или забора не были обнаружены.

80

BÁRDOS EDITH

Может быть, что сад церкви был окружен живой изгороьей. При ранних X 1-Х 11-го веков - погребениях умершие были похоронены не в гробах, погре­ бение имеет форму закругленного прямоуголь­ ника. Также ранняя форма погребений так назы­ ваемая „форма мумии" (см. рис. 6), При поло­ жении костяка покойные были положены на слине с вытянутыми вдоль туловища руками. Со спле­ таемыми руками по христианским обычаем встре­ чаемся только позже - при похоронах X I V - X V l -го веков. Приближаясь к церкви могилы сконцентриру­ ются. На этой площадке обнаружены некоторые изменения в ритуалах. Погребения выкапаемы не закругленно, имеют форму правильного прямо­ угольника, а частью встречаются гробы. Встречаются и погребения с кирпичной рамой (могилы 736 1061) (рис. 10,11). В более поздних могилах иное и положение по­ койника. Руки сгибаемы в локтях под прямым углом и предплеча либо положили друг на друг, либо руки сплетали. Вствечается и двойное-тройное похоронение. (рис. 12, 13) Автор длительно занимается с явлениями прдолжения существования языческих обычаев, встре­ чающихся в христианских могильниках. По её мне­ нию эти явления представляют собой существенный глубокий слой сплава нашей веры -языческие обычаи, которые напротив запрещающих законов сохранились в сознании народа. В 184-ой могиле лежала женщина в своем тазе с костями хорошо развитого плода. Под её правой лодыжкой был положен серп, а к левой ноге поло­ жили кувшин, (рис. 16). Оба приложения можно связать к языческой вере -с одной стороны снаб­ жение покойника едой и питьём на потусторонний мир, с другой стороны положение в погребение острого, остроконечного железного инструмента с защищающей, сберегающей целью. Такое же явление можно обнаружить при 773-ой могиле, где лежал костяк женщины, в тазе которого были кости плода. На бедренных костях лежал железный серп, поломанный в два перед положением в мо­ гилу. Положение подковы в могилу также играло такую сберегательную роль -может быть его цель была защита от возвращающегося покойника. В 1061-ом погребении был железный нож рядом с правой рукой покойника. Большой процент материала находок погребений составлают так называемые колочка для волос S-образным концом. В 125 и погребениях могиль­ ника был найден этот тип ювелирных изделий и встречается почти каждый его вариант. Характер ной находкой более поздних могил, могилы деву­ шек XV—XVI-го веков является парта, символ незамужества. Автор подробно представлает типы парт, встречающихся в могильнике. Выдающейся находкой является парта 836-ой могилы (рис. 20) Парта была хорошей сохранности, таким образом

возможно было восстановить её структуру и при­ ческу (под партой на черепе были остатки кос) (рис. 24). Между партой и волосами были расти­ тельные листы (рис. 22.). Парты 1085-ой и 1091-ой могил являются краси­ выми экземплярами парт похожих на уские лоб­ ные тесьмы, украшенные блёсками и бусами (рис. 26, 27). Автор в отдельной главе обсуждает иглы фат. В могильнике в 3-х погребениях были найдены 8 позолоченных серебряных иголок с большим шари­ ком для фат -они доказывают существовние народ­ ного обычая. Эти ювелирные произведения были использованы для подкрепления подвенечной фаты, намотаной на голове невесты. Этот обыч был жив значит не только в Шаркёзе, Транссильвании, Верх­ ней Венгрии у словаков, и по Дунаю у сербов, но в области Шомодь в течении XVI—XVI 1-го веков. Из прочих ювелирных изделий стоит упоминуть о лунуле вылитой из бронза 1217-ой могилы (рис. 32). В поздних погре были найдены амулеты, брон­ зовые корпуса -такие священные утвары, которые продавались на праздничных ярмарках. Из оъекты селища расскрыты только некоторые. Наиболее красивый керамический материал состав­ ляет с одной стороны стаканчи-яичная скорлупа и белая бутылка найденные в сегментарной части XXIII/5, а также керамики XII—XIII-го веков: амбарные посуды болших размеров найденные в мусорных ямах и остатки печей могильника IX-ro века (рис. 41, 42). Автор подробно занимается стеклянными облом­ ками найденные в одной из ям для хранения зерна. В группе находок можно находить все типы стек­ лянных посуд, характерных для XIII—XIV-го веков. Наибольшая часть из них обломки так называе­ мой „конической посуды". Её восстановление: рис. 36. В последней главе, которая носит назьамии „Отношения истории селища" ставит перед нас два предположения: селище расскрытого могильника тождественно либо тем поселком о котором упомятно в основательном документе Капошсентякабского оббатства в 1061-ом году под названием ,,Кеси" (по Дьёрффи Дьёрдью) - либо являлось имуществом семьи Сердахейи. Одно несомнено -оно было имением близжайшего аббатства и может быть пренадлежало непосредственному господству патрона, может быть, семья патрона имела там усадьбу. Так можно было бы объяснить такие на­ ходки могильника, которые иначе нехарактерны для средневековых, бедных в находках могильни­ ков около церкви. Консультатом раскопов был кандидат, д-р. Мештерхази Карой, сотрудника Венгерского На­ ционального Музея. В раскопах принимали участие археолог Гроф Петер, художник-график Хорньяк Карой, ассистент-археолог Трунк Карой и Байокне Шотоньи Мария, которой были изготовлены рисун­ ки публикаций.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN li.

EDIT BÁRDOS: MEZEPOKAJ PREGEJO K A J TÖMBE J O EN LA DE KAPOSVÁR II. En la ĉirkaŭaĵo de urbo Kaposvár, ĉirkaŭ 400 m-ojn norde de la unua relvojgardista dometo de la fervojlinio Kaposvár—Dombóvár, sur la plej alta punkto de la regiono, sur norda-suda-direkta altaĵeto situas la arkeologia trovloko. Okcidenta ĝin limas senakviĝinta riveretkuŝejo. La trovloko troviĝas ĉ. 1 km-on norde de la abatejo de Kaposszentjakab. La elfosado komenciĝis somere de 1977 kadre de vojkonstruaj laboroj. La permaŝina laboro pereigis parton de la loĝloko kaj tombejo. Sur la trovloko de 1977 ĝis la aűtuno de 1980. — entute dum 10 monatoj — estis malkovrata la restinta parto de tombejo ĉirkaŭ preĝejo, sur la areo de pli ol 2000 kvadratmetroj. La okcidenta-orienta diametro de la proksimume elipsa tombejo estas 70 m, kiu ne estas la plena diametro, car la orienta parto de la tombejo estas detruita. Konsiderante la tombejo estas detruita. Konsiderante la densecon de la tomboj, la laúlonga diametro estis minimumé 100 m. La larĝo nordasuda-direkta estis ĉ. 60 m. En la centro de la tombejo estis restaĵoj de preĝejo konstruita el brikoj en la unuaj jaroj de la XV-a jarcento kaj pereinta ĉirkaŭ la jaro 1530. Sub ĝi estis observeblaj la profiloj de fundamentofosajoj de pli frua preĝejo el la XI-а jarcento. Sud-oriente de la preĝejo estas malkovrita ostejo. Estis esplorataj entute 1244 tomboj kuné kun kelkaj objektoj de la loĝloko ĉe la norda rando de la tombejo (rubkavoj, restajoj de liberaeraj bakfornoj, grenkavoj, puto, fosajoj kaj surfosta konstruajo). Ce la okcidenta limo de la tombejo elteriĝis la restajoj de 5 kalkfornoj duone pereintaj, respektive distranĉitaj de la maŝinoj. Ilian malkovron plenumis Mária Albeker, kunlaborantino de la Nacia Teknika Muzeo, la prilaboro nun estas farata. Kadre de la prifosadoj en la jaro 1979, sur la nordorienta parto de la monteto, ĉ. 50 m-ojn de la orienta limo de la mezepoka tombejo elteriĝis ankaű tombejo el la IX-a jarcento. Ankaű ĝi estas frakasita iom. Pri la malkovritaj 88 tomboj la aŭtorino informas en aparta artikolo, sed ankaű en la jena publikaĵo ŝi traktas pri la objektoj el la XII—XIII-a jar­ cento — kaj pri ilia materialo — (rubkavoj, forno-restajoj ktp), kiujn en la XII—XIII-aj jarcentoj la loĝantaro fosis sur la areo de la tombejo el la IX-a jarcento. Sur la areo inter la mezepoka kaj la IX-ajarcenta tombejoj estis observebla granda (d = ĉ. 50 m) praepoka kavo kun ceramikaĵ-

81

ClRKAUAĴO

pecoj plejparte el la Badena kulturo. Kiel menciite, la aűtorino j a m publikigis la materialon el la jaro 1977. Sed dum la sekvanta 3-jara periodo de la elfosado plimultiĝis ne nur la nombro de la tomboj, sed ni eksciis ankaű kvalite pli multe pri la uzado kaj datado de la tombejo kaj loĝloko. Elteriĝis ankaű novaj trovajtipoj, samtempe en granda nombro estas elfositaj jam konigitaj kaj pritraktitaj trovaĵoj. Pro tio la aűtorino en sia studo plurajn fojojn citas la artikolon el la jaro 1977, respektive la „anticipan raporton". La aűtorino en aparta ĉapitro traktas la datadon de la tombejo, la entombigajn kutimojn kaj la arkeologiajn trovaĵojn elteriĝintajn dum la prifosado. Ŝi dediĉas apartan ĉapitron same al la „Rilatoj de la tombejo kaj la loĝloko" — ene de ĝi ŝi prezentas la materialon de la ka­ vo j , fosajoj kaj liberaeraj fornoj, laű strioj. En la lasta ĉapitro „Lokhistoriaj rilatoj" ŝi resumas la rezultojn de la prifosado, kaj ŝi analizas la historion de la ekesto de la mezopoka Kaposvár. En la t.n. „Tombokatalogo" la aűtorino priskribas tiujn tomboj n, kiuj enhavis ankaű akompanajojn de mortinto. Kaj ne nur la tombojn trovitaj en la jaroj 1978—1979—1980, sed an­ kaű la jam publikitajn tombojn trovitajn en 1977 kun trovajoj. La trovaĵojn el la jaroj 1978—1979—1980 la aűtorino prezentas sur figuroj laű la vico de la tomboj. La trovaĵojn el la diversaj kavoj kaj fosajoj de la loĝloko ŝi prezentas: la ceramikaĵojn sur fotoj, la vitraĵojn desegnite. En la tombejo ĉirkaŭ la preĝejo, respektive en la rondo de la loĝantaro uzanta ĝin, forte ekzistis la kutimo doni obolon al la mortinto. 56 tomboj enhavis monerojn entombigitajn kiel obolojn por la mortintoj. La plej fruaj estis en la tomboj n-roj 1109 kaj 1242. la moneroj stampitaj d u m la regado de Sankta Ste­ fano — la plej malfruaj estas en la tombo n-ro 849. tiu des Leopoldo I. (1693) kaj en la tombo n-ro 1018. la prusa krejcero de Frederiko el 1741. Do, la prifosita tombejoparto estis seninterompe uzata de la epoko de Sankta Stefano (de 1038) ĝis la lasta triono de la XVIII-a j a r ­ cento. Koncerne la strukturon de la tombejo eblas konstati, ke — kiel kutime en la mezopokaj ĉirkaŭpreĝejaj tombejoj — la tomboj ĉe la rando de la tombejo estas unutavolaj kaj orditaj lau regulaj vicoj. Proksimiĝante al la p r e ĝejo la tomboj plidensiĝas kaj estas ofta la tratranĉado de la tomboj. Rekte apud la p r e -

82

BÁRDOS EDITH

ĝejo la tombejo estas 2—3-tavola. Ce la limo estas la virginkufo, simbolo de fraúlineco. La de la tombejo ne eblis rimarki postsignojn de aŭtorino detale konigas la kufotipojn trovitajn limfosajo, konstruita muro ŭu barilo. Supozeb- en la tombejo. Estas elstara trovajo la kufo el las, ke la tombejĝardenon ĉirkaŭis heĝo. la tombo n-ro 836 (figuro 24.). Inter la kufo En la fruajn tombojn — en la XI—Xll-a kaj la hararo estis kreskajfolioj (figuro 22.). jarcentoj — la mortintoj kuŝas ne en ĉerkoj, Du belaj ekzemploj de la mallarĝaj fruntkaj la formo de la tombokavo estas rondigita bendeskaj kufoj ornamitaj per perloj kaj briortangulo. Same frua tomboformo estas la t.n. mumioforma tombo. (Vd. figuron 6.) Laŭ la laĵoj estas la kufoj el la tomboj n-roj 1085. situo de la skeleto la mortinto estis kuŝigita (figuro 26.) kaj 1091. (figuro 27.). surdorsen kun brakoj etenditaj laŭlonge apud La aŭtorino traktas en aparta ĉapitro la la korpo. Plektitajn manojn laŭ la katolika rito vualpinglojn. En 3 tomboj estis 8 orizitaj vualni trovas nur poste, ĉe la entombigoj en la pingloj el arĝento kun granda globo — ili pruXIV—XVI-aj jarcentoj. vas la ekziston de certa popolkutimo. Tiuj juLa tomboj plidensigas proksimiĝante al la velistaj majstrajoj estis uzataj por alpingli la preĝejo. Sur tiu ĉi areo sperteblas ankaŭ certaj vualon volvitan sur la kapón de fianĉinoj ŝangoj en la rito. La tomboj estas fositaj kun (tombo n-ro 772. — figuro 30.). La kutimo disakraj anguloj, ili estas kavoj regule ortangulaj, vastiĝis do ne nur en la regionoj Sárköz kaj kaj ofte troviĝas ĉerkoj. Estas ankaŭ tomboj Transilvanio, ĉe la slovakoj en Felvidék kaj ĉe konstruitaj el brikoj (tomboj n-roj 736. kaj la serboj apud Danubo, sed ankaű en departemento Somogy en la XVI—XVII-aj jarcentoj. 1061. — figuroj 10, 11.). En la malfruaj tomboj ŝanĝiĝas ankaŭ la poEl la ceteraj juveloj kaj surhavaĵoj meritas zicio de la mortintoj. La brakoj estas rektan- mencion la fandita bronza lunulo el la tombo gule fleksitaj, la subbrakoj metitaj unu sur la n-ro 1217. (figuro 32.). El la malfruaj tomboj alian sur la korpo aŭ la manoj interplektitaj. elteriĝis amuletoj, bronzaj krucifiksoj — tiaj Okazas eĉ duoblaj-trioblaj entombigoj (figuroj religiaj objektoj, kiuj estis vendataj en la ker12, 13.). mesöj. La aŭtorino amplekse okupiĝas pri la signoj * Nur kelkaj partoj de la loĝloko estas prifode la pluvivado de la paganaj kutimoj en la sita. La plej belaĵ mezepokaj ceramikaĵ-trovakristanaj tombejoj. Laŭ ŝia opinio tiuj formás ĵoj estas la ovŝelo-glaseto el la strio XXVIII/5. gravan fundtavolon de nia religia vivo — ili (XX. t: 4.), la blanka botelo (XX. t. 3.), respek­ estas paganaj kutimoj, kiujn la konscio de la tive la ceramikajoj el la XII—XIII-aj jarcentoj popolo konservis spite al la malpermesaj leĝoj. trovitaj en la rubkavoj kaj fornorestaĵoj sur En la tombo n-ro 184. kuŝis virino kun ostoj la areo de la tombejo el la IX-a jarcento: de matúra feto en ŝia utero. Sub ŝia dekstra grandaj grenujoj (figuroj 41, 42.). maleolo estas metita rikoltoserpo, apud la malLa aŭtorino detale okupiĝas pri la vitroromdekstra kruro star-as kruĉo (figuro 16.). Ambaŭ pajoj en iu el la grentena kavo. En la trova­ akompanaĵoj estas ligeblaj al la pagana reli­ gio: unuflanke provizado de la mortinto per jaro ekzistas ĉiuj vitrajtipoj karakterizantaj la manĝaĵo-trinkaĵo por la transa mondó, aliflan- XIII—XIV-ajn parcentojn. La plimulto estas ke la entombigo de akra, pika fera ilo celis pecoj de t.n. konika botelo. Gia rekonstruajo savon, ŝirmon, forigón de la danĝeroj. Ni sper- videblas: figuro 36. tas la saman fenomenon ĉe la tombo n-ro 773, En la lasta ĉapitro „Lokhistoriaj rilatoj" la en kiu kuŝis virino, en kies utero estis ostoj aűtorino starigas du hipotezojn: la vilaĝo aparde feto. Sur ŝiaj femuraloj kuŝis fera serpo tenanta al la prifosita tombejo estas identa disrompita antaŭ la entombigo. Ankaŭ la en­ kun la loĝloko kun la triba nomo Keszi mentombigo de hufoferoj havis tian rolón de dan- ciita en 1061 en la diplomo de Ja abatejо Kaĝeroforigo — eventuale povis esti la celo de posszentjakab (laŭ György Györffy) aŭ ĝi estis la entombigo de la objektoj ankaŭ la maleb- proprietajo de la familio Szerdahelyi. La fakto ligo de la reveno de la mortinto. En la tombo tarnen estas tute certa: ĝi estis népre la posen-ro 1061. estas fertranĉilo apud la dekstra daĵo de la proksima abatejo, kaj supozeblas, manó de la mortinto. ke ĝi rekte apartenis sub la regadon de la patGranda parto de la trovajaro el la tomboj rona sinjoro, eble la preĝejpatrona familio ha­ estas la harringoj kun S-forma finajo. Tiu ju- vis eĉ vilaĝan kasteleton tie. Tiel eblus klarigi veltipo elteriĝis el 125 tomboj — en preskaú la trovajojn de la tombejo, kiuj cetere ne estas ĉiuj variaĵoj. Karakteriza trovaĵo de la malpli kutimai karakterizajoj de la mezepokaj, cirfruaj knabinaj el la XV—XVI-aj jarcentoj kaŭprejjejaj tombejoj mairicaj je trovajoj.