KÖZÉPISKOLÁSOK DROGHASZNÁLATA ÉS

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála

KÖZÉPISKOLÁSOK DROGHASZNÁLATA ÉS ALKOHOLFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ

1999

EELLEEK KEESS –– PPA AK KSSII:: K KÖ ÖZZÉÉPPIISSK KO OLLÁ ÁSSO OK KD DRRO OG GH HA ASSZZN NÁ ÁLLA ATTA A ÉÉSS A ALLK KO OH HO OLLFFO OG GY YA ASSZZTTÁ ÁSSA A

A kutatás az OTKA és az Ifjúsági és Sportminisztérium finanszírozásával készült.

A kutatás vezetői: Elekes Zsuzsanna Paksi Borbála

3


4

TARTALOMJEGYZÉK

I.

BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 6 A.

ELŐZMÉNYEK ................................................................................................................................. 7

MAGYARORSZÁG ..................................................................................................................................... 7 B. II.

A KUTATÁS CÉLJA ........................................................................................................................ 11 A VIZSGÁLT POPULÁCIÓ ÉS A MINTA LEÍRÁSA.............................................................. 12

A.

A VIZSGÁLT POPULÁCIÓ ............................................................................................................... 12

B.

A MINTA ....................................................................................................................................... 13

III.

MÓDSZERTANI EREDMÉNYEK ......................................................................................... 20

A.

A. AZ ISKOLÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE .............................................................................................. 21

B.

B. A TANULÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSE .............................................................................................. 23

C.

A TANULÓK FELFOGÓ/MEGÉRTŐ KÉPESSÉGE ................................................................................ 24

D.

MEGBÍZHATÓSÁG ......................................................................................................................... 28

E.

AZ ADATOK ÉRVÉNYESSÉGE ......................................................................................................... 34

F.

MÓDSZERTANI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................................... 37

IV.

AZ 1983-BAN SZÜLETETT TANULÓKRA VONATKOZÓ EREDMÉNYEK................. 39

A.

ÉLETPREVALENCIA ÉRTÉKEK ........................................................................................................ 39

B.

ÉVES PREVALENCIA ÉRTÉKEK ....................................................................................................... 43

C.

HAVI PREVALENCIA ÉRTÉKEK....................................................................................................... 44

D.

AZ ELSŐ FOGYASZTÁS .................................................................................................................. 46

E.

AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS TOVÁBBI JELLEMZŐI ........................................................................... 47

F.

ALKOHOLFOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ................................................................ 50

G.

DROGOKKAL KAPCSOLATOS ISMERETEK ...................................................................................... 50

H.

A DROGOK HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSE ....................................................................... 51

I.

A DROGFOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK – HELYTELENÍTÉS ...................................... 53

J.

A DROGOK VESZÉLYESSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ........................................................ 56

K.

A BARÁTOK KÖZÖTTI DROGFOGYASZTÁS BECSLÉSE ..................................................................... 58

L.

AZ ELSŐ DROGFOGYASZTÁS ......................................................................................................... 59

M.

MARIHUÁNÁHOZ JUTÁS FELTÉTELEZETT HELYE ........................................................................... 60

N.

TÁRSADALMI STÁTUS ÉS A DROGFOGYASZTÁS KAPCSOLATA ....................................................... 60

O.

CSALÁDÖSSZETÉTEL ÉS A DROGFOGYASZTÁS KAPCSOLATA ......................................................... 61

P.

AZ 1983-BAN SZÜLETETT KÖZÉPISKOLÁSOKRA VONATKOZÓ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA ... 63

V.

A TELJES ORSZÁGOS MINTÁRA VONATKOZÓ EREDMÉNYEK................................... 65 A.

DROGFOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS ISMERETEK ....................................................................... 66


5

B.

A KÜLÖNBÖZŐ SZEREK HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSE .................................................... 66

C.

DROGFOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK – HELYTELENÍTÉS ......................................... 67

D.

A DROGOK VESZÉLYESSÉGÉVEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEK ..................................................... 69

E.

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE .......................................................................................... 70

F.

AZ ELSŐ FOGYASZTÁS JELLEMZŐI ................................................................................................ 76

G.

A DROGFOGYASZTÓ POPULÁCIÓ LEÍRÁSA ..................................................................................... 78

H.

DOHÁNYZÁS ............................................................................................................................... 109

I.

ALKOHOLFOGYASZTÁS ............................................................................................................... 118

J.

EGYÜTTES FOGYASZTÁS ............................................................................................................. 138

VI.

TRENDEK................................................................................................................................ 139

VII.

ÖSSZEGZÉS............................................................................................................................ 146

VIII.

FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................................................. 153

IX.

MELLÉKLETEK .................................................................................................................... 155


6

I. BEVEZETÉS

Az alábbiakban bemutatásra kerülő kutatás az "Az európai vizsgálat a középiskolások alkohol- és drogfogyasztásról valamint dohányzásáról '99 (ESPAD'99)" című nemzetközi összehasonlító vizsgálat magyarországi projektje. Az ESPAD’99 Európa 30 országában, azonos időben – 1999. márciusában -, azonos kérdőívvel és azonos módszertani útmutatásokkal került lekérdezésre. Az első Európai Iskolavizsgálat 1995-ben készült a Swedish Council for Information on Alcohol and Other Drugs (CAN) kezdeményezésére és szervezésében az Európa Tanács Pompidou Csoportja támogatásával. A tervezés és az adatgyűjtés a résztvevő országok kutatóinak együttműködésével készült. Az első vizsgálatban 26 ország vett részt. A kutatás eredményeit az 1997. novemberében publikált "The 1995 ESPAD report" (szerk.: Hibell, Andersson, Bjarnason, Kokkevi, Morgan, Narusk) közli. A kutatás magyarországi

eredményeiről

„A

Magyarországi

Középiskolások

Alkohol

és

Drogfogyasztása” c. kötet számol be (Elekes-Paksi 1996. Népjóléti Minisztérium). Az ESPAD program célja összehasonlító adatok gyűjtése Európa középiskolásainak dohányzásáról, alkohol- és egyéb drogfogyasztásáról. A program legfontosabb hosszú távú célja, a fiatalok fogyasztási szokásaiban bekövetkezett változások mérése, az országonként eltérő trendek összehasonlítása. Éppen ezért már az induláskor az adatfelvétel 3-4 évenkénti megismétlését tűzte ki célul.


7

A. Előzmények Magyarországon a hatvanas évek végétől kezdődően vannak információk drogfogyasztókról, ugyanakkor megbízható ismeretekkel nem rendelkezünk a kilencvenes évek előtti, több mint 20 éves időszakra vonatkozóan. A hetvenes évektől ugyan már készült néhány epidemiológiai vizsgálat, de ezek általában csak néhány kábítószerre vonatkoztak, többnyire nem reprezentatív mintán történt, vagy a drogfogyasztás elterjedtségéhez képest kicsi elemszámú – alacsony megbízhatóságot eredményező – mintán készült adatfelvételek, illetve sokszor csak valamilyen speciális népességet reprezentáltak. Mindezek következtében a hazai drogprobléma kiterjedéséről a kezdeti időszakra vonatkozóan csak igen kevés, és hazai valamint nemzetközi viszonylatban egyaránt nehezen értelmezhető információnk van. Ezek az adatok csak kevéssé alkalmasak arra, hogy megbízható képet kapjunk az időbeli változásokról. Az 1999. évi ESPAD előzményének tekinthetők, és azzal jól összehasonlíthatóak azok a vizsgálatok melyek 1992/93-as tanévben, majd 1995-ben készültek. Az 1992/93 tanévben az Európa Tanács Pompidou Csoportja által kidolgozott módszertani ajánlásokból kiindulva, az általuk kidolgozott kérdőív felhasználásával Budapesten, valamint Baranya, Tolna, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben történtek adatfelvételek. Az 1995-ös vizsgálat pedig már az „ESPAD 95” részeként került felvételre, országos reprezentatív mintán, akkora elemszámon, ami lehetővé tette a megyei bontású adatok felhasználását is. A kilencvenes években végzett, az „ESPAD 99” eredményeivel kompatibilis magyarországi vizsgálatok összefoglaló jellemzői láthatók az alábbi táblázatokban: Az egyes minták jellemzői Területi egység Budapest Baranya megye

Adatfelalapsokaság vétel éve 1992/93 3. osztályos budapesti középiskolások 1992/93 összes, a megyében tanuló középiskolás

mintanagyság 4518 fő 4531 fő

Zalaegerszeg Tolna megye Szabolcs megye Magyarország

1992/93 1992/93 1992/93 1995

3918 fő 3475 fő 1165 fő 17085 fő

Zalaegerszeg Nagykanizsa

1995/96 1995/96

a zalaegerszegi középiskolások összes, a megyében tanuló középiskolás a megye városaiban tanuló középiskolások az összes magyarországi 2. osztályos középiskolás a zalaegerszegi középiskolások a nagykanizsai középiskolások

2875 1121 fő


8

Absztinencia arányok 1992/93-ban és 1995-ben: minta

soha nem dohányzott (%)

soha nem fogyasztott alkoholt (%)

soha nem fogyasztott legális drogot (%)

soha nem fogyasztott tiltott drogot (%)

29-30

7-15

83-86

88-93

1992/93-as

1

1995-ös

31

9

85

1996-os

29-32

6-7

87-88

902 89-91

Az alkoholfogyasztás egyéb jellemzői: minta

1992/93-as

előző 1 évben nem ivott

előző 30 napban nem ivott

%

%

11-21

41-51

19

50

1995-ös

A drogfogyasztásra vonatkozó részletesebb adatok: Teljes életprevalencia-értékek a legálisan hozzáférhető drogok esetében minta

1992/93-as 1995-ös

nyugtatók

altatók

%

%

10-13 9

4-6 4

ópiát tartalmú gyógyszerek

összes legális drog

%

%

5-7

14-17

10

3

15

1 A táblázatban szereplő érték a nyugtatók, altatatók, ópiát tartalmú gyógyszerek visszaélésszerű használatát, és a gyógyszer alkohol kombinációk fogyasztását tartalmazza. Az ESPAD által használt nyugtatókra és szedatívumokra vonatkozó érték 1995-ben 91,4% volt. 2 A táblázatban szereplő érték a Magyarországon használatos tiltott drogfogyasztási mutató alapján készült, olyan szereket is tartalmaz, ami az ESPAD standardban nem szerepeltek (egyéb ópiátok, inhalánsok). Az „ESPAD 95” standardjainak megfelelő érték 94,8%, az inhalánsokra vonatkozó absztinencia érték pedig 94,7% 3 Az 1995-ös érték a gyógyszer-alkohol együttes fogyasztásra vonatkozik.


9

Teljes életprevalencia-értékek a tiltott drogok esetében: minta

1992/93-as 1995-ös

ópiátok THC

LSD

kokain

amf.

szipu

XTC

crack

összes tiltott drog%

%

%

%

%

%

%

%

%

2-3

2-6

0-2

0-1

1-3

1-3

-

-

7-12

2

5

1

1

1

5

1

1

10

Az 1992/93 tanévben Budapesten, és egyes megyékben, valamint az 1995. évi ESPAD project keretében országos reprezentatív mintán végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kilencvenes évek első felében Magyarországon a 16 éves középiskolások között elsősorban a legális szerek (cigaretta, alkohol, altatók, és nyugtatók) fogyasztása magas. Ez igaz az egyes szercsoportok hazai összehasonlítása alapján éppúgy, mint a nemzetközi adatok kontextusában. A fiatalok mintegy 70% dohányzott már eddigi élete során. 1995-ben az életprevalencia-értékek csekély mértékben elmaradtak a korábbi 1992/93 évi vizsgálatok értékeitől, ugyanakkor az aktuálisan dohányzók aránya 1995-ben kis mértékben meghaladta a korábbi felmérések adatait. Az 1995. évi középiskolás vizsgálat során az 1992-93. évi adatokhoz képest Zala megyében azonos, Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csekély mértékben magasabb, Baranya és Tolna megyékben pedig alacsonyabb volt az alkoholabsztinensek aránya. Az előző hónapra vonatkozó prevalencia-értékek a korábbi adatokhoz viszonyítva Baranya megye kivételével valamennyi vizsgált területen csökkenő alkoholfogyasztásra utalnak. A fogyasztás csökkenésére utaló adatok mellett 1995-ben kifejezetten magas volt a lerészegedés gyakorisága, az életprevalencia-érték 42,3%. Igaz, Budapest esetében – a többi mintára nincs összehasonlító adatunk – e tekintetben is mérsékelt csökkenés tapasztalható. A 93-as vizsgálatban a lerészegedés aránya a megelőző hónapban 21,9% volt, 1995-ben pedig 20,7%. 1995-ben jellegzetes, az országos alkoholfogyasztási adatokkal ellentétes tendencia mutatkozott az alkoholfogyasztás szerkezetében az utolsó fogyasztási alkalom adatai alapján. A megkérdezettek csupán egynegyed része fogyasztott sört (elsősorban a fiúk), tömény szeszt 42% és bort 44,7%. Az utolsó alkalom fogyasztási adatai alapján 100%-os alkoholra átszámítva fiúk és lányok egyaránt tömény szeszből itták a legnagyobb mennyiséget. Különösen kiemelkedő a lányok tömény szesz fogyasztása mely az alkoholfogyasztásuk legnagyobb részét


10

képezte. Igaz ez a gyakoriságra és az egy alkalommal elfogyasztott, 100%-os alkoholra átszámított mennyiségre is. A legális drogok életprevalencia-értéke 1995-ben 15% volt. Ezen belül, a legnagyobb gyakorisággal az alkohol gyógyszerrel együtt történő fogyasztása szerepelt. A nyugtatók fogyasztása 1995-ben alacsonyabb, mint 1992-93-ban. Az altatók fogyasztása többé-kevésbé állandó szinten maradt az évtized első felében. A tiltott és legális szerek közötti halmozódások kiszűrése után, a csak legális szerek tisztított prevalencia értéke (azok aránya, akik csak legális szert használtak, tiltott drogot nem) 1995-ben 10% volt. Korábban a halmozott prevalencia-érték Budapesten magasabb volt, a többi mintában hasonló vagy kisebb, ugyanakkor a tisztított prevalencia érték korábban mindegyik vizsgált mintában nagyobb volt, mint az 1995. évi országos mintán, azaz a legális és tiltott szerek fogyasztói közötti átfedés növekedett az évtized közepére. A tiltott szerek életprevalencia-értéke országosan 1995-ben 10% volt. Budapesten és Zala megyében meghaladta a 1992-93-as értékeket, Tolna és Baranya megyében elmaradt attól. A szerenkénti életprevalancia-értékek azonban többnyire – az ópiátok, és az amfetaminok kivételével – meghaladták a korábbi értékeket. A legnagyobb prevalencia-értékeket a szipuzás és a marihuána fogyasztás esetében kaptuk. A tiltott drogok szerenkénti és együttes prevalencia-értékeinek eltérő tendenciája, valamint a legális és tiltott szerek fogyasztói közötti átfedés növekedése arra utal, hogy míg az évtized elején egy szélesebb kör fogyasztott egy-egy féle szert, addig 1995-re a többféle szerrel való próbálkozás vált jellemzőbbé, drogot kipróbálok csoportja valamelyest szűkült, egy szűkebb csoport fogyasztott többféle, gyakran tiltott és legális szert egyaránt.


11

B. A kutatás célja Magyarországon az eddig végzett epidemiológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a kábítószer fogyasztás a 90-es évek első felében – ha gyakran csak a kipróbálás, vagy alkalmi fogyasztás szintjén is – elterjedt az ország egész területén. Ez önmagában is fontossá teszi a kábítószer fogyasztás terjedésének, a veszélyeztetett populációnak és a kábítószerekkel kapcsolatos véleményeknek a rendszeres vizsgálatát. Különösen fontos ez egy olyan országban, ahol a "kivonulás" típusú probléma-megoldások hagyományai mélyen gyökereznek, és ugyanakkor a drogpolitika és a problémát kezelő intézmények csak kialakulóban vannak. Különösen fontos továbbá azért is, mert bár a statisztikai adatokon alapuló becslési módszerek is igen elterjedtek a fejlett világban a drog- és alkoholfogyasztás alakulásának mérésére, Magyarországon a drogfogyasztásra vonatkozó statisztikák egyelőre nem alkalmasak a valós helyzet becslésére, sokkal inkább tükrözik a drogpolitikában és a statisztikai rendszerben bekövetkezett változásokat, mint a tényleges helyzetet. Az alkoholfogyasztással kapcsolatos adatok bár hosszabb távon megbízhatóbbak, éppen az utóbbi időkben mutatnak olyan ellentétes tendenciákat, amelyek megnehezítik az alkoholfogyasztásban bekövetkezett változások értelmezését. A kutatás célja megbízható információk szerzése a magyarországi drogfogyasztás sajátosságairól, elterjedtségéről, a droggal szembeni attitűdökről, valamint a veszélyeztetett csoportokról. Az 1995 évi ESPAD vizsgálat módszertani eredményei bizonyították, hogy középiskolások kérdőíves megkérdezése megfelelő megbízhatóságú és validitású információkat képes nyújtani. A helyzetfeltáráson túlmenően a kutatás céljai közé tartozik a középiskolások szerhasználatában a kilencvenes években jelentkező trendek felvázolása. Az 1992-ben, 1995-ben és 1999-ben végzett kutatások lehetővé teszik a középiskolások fogyasztási szokásaiban a rendszerváltást követően végbement változások bemutatását. Az 1995. évi kutatás megyei reprezentativitása módot adott arra, hogy több megyében, valamint a fővárosban elemezzük az 1992. és 1995. között végbement változásokat. Az 1999. évi vizsgálat pedig lehetővé teszi az 1995. és 1999. közti változások mérését egyrészt országos szinten, másrészt a főváros vonatkozásban. Végül ez a kutatási sorozat nem csak a rendszerváltást követő évtized magyar középiskolásainak fogyasztási szokásairól ad információt, hanem az „ESPAD 99” részeként lehetővé teszi, hogy a magyarországi helyzetet nemzetközi kontextusban is értelmezhessük.


12

II. A VIZSGÁLT POPULÁCIÓ ÉS A MINTA LEÍRÁSA A. A vizsgált populáció A vizsgált populáció meghatározása a vonatkozó ESPAD standardok, és a magyarországi igények alapján történt, melyek közül a szűk keresztmetszetet az ESPAD standard jelentette. A vizsgálat célpopulációja az ESPAD standardoknak megfelelően az 1983-ban született, jelenleg valamilyen típusú oktatási intézményben tanuló fiatalok sokasága. A vizsgálatot megelőző, 1997/98-as tanévről rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján Magyarországon a célpopuláció 10.7%-a évismétlések, és egyéb lemorzsolódások miatt az általános iskola valamelyik évfolyamán tanul, 89.3%-a pedig középiskolában, túlnyomó részt (97.5%-ban) 9-10. évfolyamon. A kutatás középiskolák 9-10. évfolyamán való lebonyolítása a célpopuláció mintegy 87%-os elérését biztosítja. Ennek megfelelően a mintavételi keretet a 9-10. évfolyamos középiskolai osztályok képezték. A középiskolai osztályok száma és aránya iskolatípus és évfolyam szerint az országban

iskolatípus

osztályok 9. évfolyam

10. évfolyam

összesen

száma

%

száma

%

száma

%

gimnázium

1256

14,5

1208

13,9

2464

28,4

szakközép

1474

17,0

1458

16,8

2932

33,8

szakmunkásképző

1357

15,6

1410

16,3

2767

31,9

szakiskola

242

2,8

269

3,1

511

5,9

összesen

4329

49,9

4345

50,1

8674

100,0


13

B. A minta A mintavételi keret összeállítása, validálása Mint korábban említettük a mintavételi keretet a 9-10. évfolyamos középiskolai osztályok képezték. A mintakeret feltöltése során kiemelt figyelmet fordítottunk a felhasznált információk validitására, melynek alacsony szintje osztályos mintaválasztás esetén – mint ahogy jelen kutatás esetében is – különösen nagy mintaveszteséget eredményezhet. Ezért törekedtünk arra, hogy minél aktuálisabb, és pontosabb adatokat használjuk a feltöltés során. Az 1998/1999-es tanév statisztikái csak nyers, tisztázatlan formában hozzáférhetőek a tanítási év első felében, illetve az adatfelvétel időpontja előtt. Ezért az előző, 1997/98-as tanévre vonatkozó információk alapján kellett dolgoznunk. Az adatok minőségét többféle forrásból – Oktatási Minisztérium, Oktatáskutató Intézet, SULINET – származó adatbázisok egyeztetésével, azok összevetésével ellenőriztük. Az adatok átvizsgálása során bizonytalannak ill. hiányosnak minősített esetekben a keretinformációkat az iskolákkal való személyes kapcsolatfelvétel során pontosítottuk, ill. pótoltuk. A mintakeret validálását követően választottuk ki a mintát. A mintaválasztás módja: A kutatás Magyarország teljes területére kiterjedő, országos reprezentatív mintán készült. Ezen belül kiemelt területként szerepelt a főváros. A vizsgálat tehát országos reprezentatív mintán készült, Budapest felülreprezentálásával (a mintaválasztás módjának, nagyságának részletezését lásd a következő részben). Budapest kiemelt területként való kezelésének az volt az oka, hogy a fővárosi adatok önálló elemzési egységként is megfelelő megbízhatósággal legyenek kezelhetők. Ennek révén az „ESPAD 99” nagyobb idődimenziót felölelő változások mérésére is lehetőséget ad. Az országos reprezentativitás miatt ugyanis lehetőség nyílik az „ESPAD 95” adataival való összehasonlításra, azaz 1995. és 1999. közötti változások mérésére, ugyanakkor a főváros felülreprezentálása az 1992-es Budapesti vizsgálattal való összehasonlítás révén módot ad arra, hogy a főváros vonatkozásában az évtized elejéig visszagyúló tendenciákat is elemezzünk.


14

A minta kiválasztása során iskola típus, és évfolyam szerint arányosan rétegzett, véletlen mintavételi eljárást alkalmaztunk, majd az adatfeldolgozás fázisában súlyozással biztosítottuk területi elhelyezkedés szerinti arányosítást (Budapest-vidék). Mintavételi egység: az egyes iskolai osztályok (ezáltal biztosított a különböző iskolanagyság miatti eltérő bekerülési esélyek kiegyenlítése). A fentieknek megfelelően tehát a középiskolákat előbb két csoportba osztottuk, aszerint, hogy Budapesten, vagy vidéken találhatók. Ezt követően iskolatípus, és évfolyam szerint csoportokba osztottuk a 9. és 10. évfolyamos osztályokat. Az így kapott 16 csoportból – a az alábbiakban részletezett mintanagyságnak megfelelően – visszatevés nélküli véletlen mintát választottunk. A minta nagysága A./ A mintanagyság meghatározása során egyrészt a „ESPAD 99” elvárásaiból indultunk ki. Eszerint az egyes országokban minimálisan 2400 fő, 1983-as születésű válaszoló szükséges. Az 1997/98-as tanévre vonatkozó információk alapján az 1999. márciusában a 9-10. évfolyamon tanulóknak 40-42%-a született 1983-ban. Ennek alapján a minimálisan 5856 válaszoló szükséges. Ezt a tervezett elemszámot növeli a mintakiesések várható nagysága. Az iskolai és osztály szintű kiesések pótmintából történő folyamatos korrigálása miatt, az intézményi szintű végleges mintakiesések arányát – a korábbi tapasztalatok alapján – maximálisan 1-2%-ra becsültük. Az egyéni szintű mintakiesések aránya – korábbi kutatási tapasztalatok alapján – 10% körülire becsülhető. Mindezek következtében a megfelelő számú 83-as születésű válaszoló mintába kerüléséhez 6500 fős minta választása indokolt, ami 222 osztályt jelent. B./ A minta méretének kialakítása során a fentieken túlmenően figyelembe vettük, hogy a kutatás céljának tekintett főbb adatok megfelelő megbízhatóságúak legyenek. A kutatás célja az alkoholfogyasztás, a dohányzás, és a droghasználat prevalenciájának becslése. A minta méretének és statisztikai paramétereinek optimalizálásához tehát szükséges a vizsgált jelenségek releváns mutatóinak becslése. Az alkoholfogyasztás szempontjából a veszélyeztető ivási magatartásra érdemes a minta paramétereit

optimalizálni.

Ilyen

a

rendszeres,

illetve

a

nagymennyiségű

alkoholfogyasztás. A lerészegedés életprevalencia értéke – az 1995-ös ESPAD vizsgálat alapján – a 16 éves populációban 50% felett van, a havi prevalencia pedig 25% körüli,


15

az elmúlt hónapban legalább 3 alkalommal alkoholt fogyasztók aránya pedig 20%-ra tehető. A dohányzás életprevalencia értéke a korosztályban – a megelőző ESPAD vizsgálat alapján 70%, a havi pedig körülbelül 30%-ra becsülhető. Azonban a vizsgált populációban a feltételezhetően kialakulatlan dohányzási szokások miatt sok esetben a havi prevalencia igen esetleges tartalmú a valós dohányzási szokásokat illetően (csak azt mutatja, hogy éppen most próbálkozik, de lehet, hogy a következő hónapban zajló kérdezésben már nemdohányzóként szerepelne). Ez a tény egyrészt az életprevalencia érték, másrészt a rendszeres dohányzás mérésének fontosságát jelenti. A mintaválasztás szempontjából kritikus érték tehát az előző hónapban rendszeresen dohányzók aránya, ami – korábbi vizsgálati adatok alapján – 15% körüli értékre becsülhető. A drogfogyasztás esetében valószínűleg a tiltott szerek összevont életprevalencia értékének megbízhatóságára érdemes optimalizálni a mintanagyságot. Ennek oka egyrészt gazdaságossági és matematikai megalapozottságú, mivel a rövidebb időre, illetve többnyire az egyes szerekre vonatkozó prevalencia értékek is olyan alacsonyak, – s így a megengedett standard hiba olyan kicsi – ami irreálisan megnöveli a mintanagyságot, és ennek megfelelően a vizsgálat költségeit. Másrészt a magyarországi attitűdállapotok alapján – korábbi vizsgálatok szerint – bármilyen típusú tiltott kábítószer egyszeri kipróbálása is normasértőnek minősül, tehát veszélyeztető magatartásnak tekinthető. A tiltott szerek összevont életprevalencia értéke – az ESPAD vizsgálat alapján – a 16 éves populációban 1995-ben 10% volt. Későbbi (1998-as), kismintás vizsgálatunk már ennél jóval magasabb 16-22% körüli életprevalancia értéket detektált Budapesten, a 17 éves korosztályban. Ennek alapján 16 évesekre vonatkozó országos mintában az életprevalencia értékre vonatkozó várakozásunk minimálisan 15% volt. A fenti prevalencia becslések alapján tehát a mintát mintegy 15%-os előfordulási gyakoriságra érdemes optimalizálni. 95.5%-os megbízhatósági szinten, legfeljebb 1,5%os hibakorláttal számolva a minimális mintanagyság 2267 fő. A korábbiakban részletezett várható 11%-os mintaveszteséggel korrigálva tehát főbb elemzési egységenként 2516 fős minta kiválasztása szükséges. Az „ESPAD 99” protokoll szerint választott 6500 fős országos minta tehát elégséges a nemenkénti, és évfolyamonkénti bontásban történő elemzésekhez is. Ahhoz azonban, hogy a Budapesti adatok önállóan is hasonló megbízhatósággal legyenek használhatók, a főváros felülreprezentálása


16

szükséges. Az alapsokaságnak ugyanis mintegy 21%-a található Budapesten, ami a tervezett 6500 fős minta esetében arányosan csak 1365 fős fővárosi mintát jelent. A Budapesti minta-elemszámot tehát ki kellett egészítettük a megfelelő megbízhatósághoz szükséges 2500 fős mintára, ami plusz 38 budapesti osztály mintába kerülését igényelte. Mindezek következtében összességében 260 osztályból álló, – várhatóan 7618 fős – mintát választottunk. A kiválasztott osztályok száma iskolatípus szerint iskolatípus

kiválasztott osztályok száma

gimnázium

76

szakközép

89

szakmunkásképző

79

szakiskola

16

összesen

260

A kiválasztott osztályokban tanulók várható létszámát az 1997/98-as tanévről rendelkezésre álló makrostatisztikai adatatok alapján iskolatípusonként számított átlagos osztálylétszám alapján becsültük. Ennek alapján a 7618 tanuló mintába kerülésére számítottunk. A kiválasztott osztályokban tanuló diákok becsült száma Iskolatípus

átlagos osztálylétszám


gimnázium

29.4

76

Kiválasztott tanulók becsült száma 2234

szakközép

30.6

89

2724

szakmunkásképző

29.6

79

2338

szakiskola

20.1

16

322

Összesen átlag

29.3

260

7618


17

A minta reprezentativitásának becslése a reprezentációs kritériumok szerint. Mint azt a korábbiakban leírtuk, három féle reprezentációs kritériumot alkalmaztunk: 1. iskolatípus: e szerint négy kategóriát alkalmaztunk, (lásd korábban a magyar iskolarendszerben szokásos elkülönítést) 2. évfolyam: 9. és 10 évfolyam 3. az iskola telephelye: itt két kategóriát különítettünk el, Budapestet, és vidéket – e dimenzió mentén súlyozással biztosítottuk a megfelelő arányokat. A kiválasztott minta reprezentációs kritériumok szerinti eloszlását láthatjuk az alábbi táblázatokban. Iskolatípus szerinti arányok Országosan iskolatípus

országos arányok (%)


kiválasztott osztályok aránya (%)

gimnázium

28,4

63

28,4

szakközép

33,8

75

33,8

szakmunkásképző

31,9

71

32,0

szakiskola

5,9

13

5,8

100,0

222

100

összesen

Budapesten iskolatípus

budapesti arányok (%)



gimnázium

35,2

30

35,3

szakközép

38,6

33

38,8

szakmunkásképző

20,3

17

20,0

szakiskola

5,9

5

5,9

összesen

100

85

100


18

Évfolyam szerinti arányok Országosan évfolyam


kiválasztott kiválasztott osztályok osztályok száma aránya (%)

9. évfolyam

49.9

111

50,0

10. évfolyam

50,1

111

50,0

összesen

100,0

222

100

Budapesten évfolyam

budapesti arányok (%)

kiválasztott kiválasztott osztályok osztályok száma aránya (%)

9. évfolyam

50,0

42

49,6

10. évfolyam

50,0

43

50,4

összesen

100,0

85

100

A kiválasztott minta összetétele Budapest felülreprezentálása miatt a telephely dimenzió mentén természetesen eltér az országos arányoktól. Ezt az eltérést a feldolgozás során a budapesti felülreprezentálás tényleges mértékének megfelelő súlyozással korrigáltuk az országos elemzésekben. Eredetileg a budapesti osztályok 81%-os felülreprezentáltsággal kerültek kiválasztásra, ami 0,55-ös súlyt (1/1,81) igényelt volna a budapesti adatok esetében (a vidéki adatokat nem súlyoztuk, azaz azok 1-es súlyt kaptak). Mivel azonban a fővárosban nagyobb volt a végleges mintakiesés, mint vidéken (7 budapesti és 2 vidéki osztály esett ki véglegesen a mintából) ezért a főváros felülreprezentáltsága a ténylegesen megkérdezett mintában 70%-ra csökkent, így a fővárosi adatok a megfelelő Budapest-vidék arány eléréséhez a mintában végül 0,59-es súlyt (1/1,7) kaptak.


19

Az iskola telephelye szerinti arányok az iskola telephelye

kiválasztott osztályok



megkérdezett osztályok aránya (%)

súlyozás utáni arányok (%)

Budapest

20,8

85

32,7

31,1

21

Vidék

79,2

175

67,3

67,0

79

összesen

100,0

260

100

100,0

100,0

Az adatbázis egyéb dimenziók mentén nem igényelt súlyozást. A minta súlyozás utáni arányait láthatjuk az alábbi táblázatokban az egyes reprezentációs kritériumok mentén. A súlyozott minta iskolatípus és évfolyam szerinti eloszlása ISKTIP * ÉVFAZ évfolyam Crosstabulation

ISKTIP

gimn. szakköz. szakm. szakiskola

Total

Count % of Total Count % of Total Count % of Total Count % of Total Count % of Total

ÉVFAZ évfolyam 1 2 32 30 14,6% 13,7% 37 37 16,9% 16,9% 34 36 15,5% 16,4% 6 7 2,7% 3,2% 109 110 49,8% 50,2%

Total 62 28,3% 74 33,8% 70 32,0% 13 5,9% 219 100,0%


III.

20

MÓDSZERTANI EREDMÉNYEK

Az adatok nemzetközi összehasonlítása miatt az ESPAD protokoll szerint mindig nagy hangsúly került az egyes országok adatainak megbízhatóságára. Az 1995-ös ESPAD adatfelvétel

módszertani

eredményeinek

európai

összehasonlítása

alapján

a

magyarországi adatok nemzetközi kontextusban is megállják a helyüket, azaz az adatok érvényessége és megbízhatósága, és egyéb módszertani mutatói átlagosnak, vagy annál jobbnak mondhatók. A megbízhatóság elemzésének az „ESPAD 99” magyarországi vizsgálatában különös jelentőséget ad az adatfelvételt megelőzően a drogfogyasztással kapcsolatos norma és attitűdállapotokban Magyarországon bekövetkezett módosulás. Egyrészt az a tény, hogy – mint tudjuk – az adatfelvételi periódust megelőző mintegy fél évben, a magyar társadalomban élénk vita bontakozott ki a drogfogyasztás megítéléséről, melyben a kormányzati-hatalmi szándék egyértelműen a szigorúbb megítélés irányát jelezte. Másrészt, hogy 1999. március elsején –tehát közvetlenül a vizsgálat megkezdésekor – hatályba lépett Magyarországon egy, a korábbinál szigorúbb drogtörvény, mely a büntetési tételek emelkedésén túl csökkentette a börtönbüntetést elkerülő, alternatív megoldási módok alkalmazásának lehetőségét. Mindezek következtében szakemberek körében megfogalmazódott az a vélemény, hogy a törvényi és hatalmi attitűdbeli változások következtében Magyarországon nem lehet kérdőíves megkérdezéssel valid, és megbízható adatokat szerezni a drogfogyasztásról. Az alábbiakban tehát részletesen bemutatjuk az „ESPAD 99” magyarországi adatfelvételének módszertani eredményeit, összehasonlítva azokat az 1995-ös – nemzetközi kontextusban megfelelőnek bizonyult – eredményekkel.


21

A. A. Az iskolák együttműködése Az iskolák és az osztályok részvételi hajlandósága Összesen a kiválasztott osztályok 6,9%-ában (18 osztályban) találkoztunk az együttműködés elutasításával, 5 osztály (2%) pedig egyéb okok miatt (fogyatékos osztály volt, vagy nem volt a mintakritériumoknak megfelelő osztály a szervezeti keretek átalakulása miatt) esett ki a mintából. Az iskolák részvételi hajlandósága Budapesten kisebb volt, mint vidéken, és iskolatípusonként is eltérő hozzáállást tapasztaltunk. Vidéken a kiválasztott 175 osztályból mindössze 7 iskolában, Budapesten a 85-ből 16 osztályban nem sikerült lebonyolítani a kérdezést.

Az osztályok visszautasítása, és egyéb okból való kiesések iskolatípus

Vidéken visszautasítás

Budapesten

egyéb okból

visszautasítás miatt

egyéb okból

miatt gimnázium

4

0

7

1

szakközép

1

0

2

1

szakmunkásképző

2

0

2

3

szakiskola

0

0

0

0

összesen

7

0

11

5

Ez azonban nem jelentett végleges mintaveszteséget, mivel a kieső osztályokat igyekeztünk pótolni. A pótlások után összesen 9, vidéken 2, Budapesten pedig 7 osztály esett ki a mintából.


22

Az osztályok kiesési aránya iskolatípusok szerint

iskolatípus

kiválasztott megkérdezett osztályok osztályok száma száma

osztályok részvételi aránya (%)

osztályok kiesési aránya (%)

gimnázium

76

73

96,1

3,9

szakközép

89

87

97,8

2,2

szakmunkásképző

79

76

96,2

3,8

szakiskola

16

15

93,8

6,2

összesen

260

251

96,5

3,5

Az osztályok végleges kiesési aránya a pótlások után 3,5% lett, ami nagyobb a várt maximum 1-2%-os aránynál. Ennek oka részben az lehetett, hogy az iskolák többségében március utolsó hetében adták ki a tavaszi szünetet, így az adatfelvételi periódus a tervezettnél rövidebb volt, ami a pótlások egyeztetését különösen megnehezítette. A kiesés miatti pótlások száma (helyettesítő osztályok) A mintaválasztással egyidejűleg a mintával azonos elvek (területi elhelyezkedés, iskolatípus, évfolyam) szerint rétegezve 20%-os pótmintát választottunk. A szokásosnál, és a korábbiaknál nagyobb arányú pótminta választását arra a hipotézisünkre alapoztuk, hogy a Magyarországon, az adatfelvétel kezdetén – 1999. márc. 1-én – hatályba lépett új, a korábbinál jóval szigorúbb, és a médiákban nagy vihart kavart drogtörvény hatására meg fog növekedni a visszautasítások aránya, csökken majd az intézmények részvételi hajlandósága is. A gyakorlat ezt igazolta, a visszautasítási arány az 1995-ös 3,9%-al szemben most 6,9%-ra növekedett, azonban a mintakiesések aránya – várakozásunkkal ellentétben – mégis csökkent, mivel az iskolák szervezeti struktúrájának változása lelassult , és az emiatti kiesés a korábbi 7,4%-ról 2%-ra esett vissza. A kieséseket a minta rétegzettségének megfelelően a pótmintából helyettesíteni igyekeztünk. Ez az idő rövidsége miatt sajnos csak 60%-ban sikerült, azaz a kiesett 23 osztályból csak 14-et tudtunk pótolni.


23

B. B. A tanulók együttműködése A tanulók részéről – tehát egyéni szinten – nem fordult elő nyílt visszautasítás. Minden kérdőívet használhatóság szerint 3 fokozatú skálán értékeltünk – részletesen az erre vonatkozó instrukciókat lásd a mellékelt kódutasításban. A kérdőívek kiszelektálására azonban csak a kutatás vezetőinek volt jogosultsága. Tehát ha a kódolók valamelyike egy kérdőívet teljesen használhatatlannak tartott, akkor azt meg kellett, hogy mutatassa a kutatás vezetőinek, és ők döntöttek a használhatóság fokáról. Mindössze 7 (1.1 ezrelék) esetben fordult elő, hogy a kérdőívet teljesen használhatatlannak minősítettük, és kidobtuk.

Válaszolási arány iskolatípus

a tanulók száma a megkérdezett osztályokban (fő) fiúk

gimnázium

lányok összes

a résztvevő tanulók száma (fő)

a tanulók részvételi aránya (%)

fiúk

fiúk

lányok összes

lányok összes

821

1332

2153

739

1217

1957

90,0

91,4

90,9

szakközépisk. 1355

1199

2554

1249

1090

2339

92,2

90,9

91,6

szakmunk.

1375

687

2062

1185

625

1810

86,2

91,0

87,8

szakiskola

166

218

384

132

183

315

79,5

83,9

82,0

összesen

3717

3436

7153

3305

3115

6421

88,9

90,7

89,8

A fenti válaszolási arányok a hiányzási arányokat mutatják, mivel nyílt visszautasítás a tanulók részéről nem történt. A hiányzások többsége betegség miatt történt (egy osztályban átlagosan 0.93 lány, és 0,98 fiú hiányzott betegség miatt) ezt követte az engedélyezett egyéb okból történő, valamint az ismeretlen okból történő hiányzás. (osztályonkénti átlagok: 0.2 fő, ill. 0,15 fő). A tanulók válaszolási aránya iskolatípusonként igen eltérő, az érettségit nem adó iskolatípusokban, főként a betegség miatti és ismeretlen okból történő hiányzás magasabb az átlagnál.


24

A tanulók együttműködésének átfogó becslése A kérdezés során nyílt válaszmegtagadás nem történt. A kérdezéskor jelenlévő tanulók 99.9%-ától kaptunk vissza használhatónak minősített kérdőívet. Az egyéni szintű mintakiesések aránya 10,2%, ami túlnyomó rész, – az 1,1 ezreléknyi használhatatlannak minősített kérdőív kivételével – a hiányzásokból fakadt.

C. A tanulók felfogó/megértő képessége A befejezett és a befejezetlen kérdőívek aránya Azokat a kérdőíveket tekintettük befejezetlennek, melyekben a kérdések utolsó egynegyed vagy annál nagyobb része nem került megválaszolásra. Ezen – legalább a ESP37-es kérdéstől megválaszolatlan – kérdőívek aránya az országos mintában 1.8%, az 1983-ban született tanulók körében 2,6%. A befejezetlen kérdőívet beadók száma iskolatípusonként szignifikánsan eltérő. Az érettségit nem adó iskolatípusokban általában magasabb, és különösen a szakmunkásképzőkben szignifikánsan felülreprezentáltak azok a tanulók, akiknek nem sikerült a kérdések 3/4 részén túljutnia a válaszolással (itt a befejezetlen kérdőívek aránya kétszerese az átlagnak, 5.2%) Átlagos kitöltési idő Az átlagos kitöltési idő 46,6 perc volt, ami iskolatípusonként szignifikáns eltéréseket mutat. Az érettségit nem adó iskolatípusokban az átlagos kitöltési idő meghaladta az egy tanítási órát. Ezt láthatjuk az alábbi táblázatban.


25

A kérdőív átlagos kitöltési ideje iskolatípusonként Report IDÕT a kitöltés idõtartalma /perc/ gimn. Mean 43,68 N 59 Std. 5,92 Deviation szakk. Mean 45,67 N 72 Std. 6,40 Deviation szakm. Mean 49,07 N 68 Std. 9,18 Deviation szakisk. Mean 52,18 N 13 Std. 9,74 Deviation Total Mean 46,60 N 213 Std. 7,88 Deviation

Az adatfelvevők megjegyzései az adatfelvétel alatti zavargásokról Az osztályok 81%-ában nem, vagy csak néhány gyereknél észleltek az adatgyűjtők rendzavarást, s mindössze 7 osztályban (3.3%) fordult elő, hogy az osztály nagyobb része magatartásával zavarta a felvétel rendes menetét. RENDZAV Volt-e rendzavarás a kitöltés alatt

Valid

Missing Total

1 nem 2 néhány gyereknél 3 kevesebb, mint a diákok felénél 4 körülbelül a diákok felénél 5 több, mint a diákok felénél Total System Missing Total

Frequency 97 80

Percent 44,3 36,6

Valid Percent 44,9 37,1

Cumulative Percent 44,9 81,9

19

8,8

8,9

90,8

13 7 216 3 3 219

5,8 3,3 98,8 1,2 1,2 100,0

5,9 3,3 100,0

96,7 100,0


26

Az előforduló rendzavarás többnyire kuncogást, nevetgélést (48,3%), esetenként suttogást jelentett (2,3%), A megjegyzések többsége nem a kérdőív témájához kapcsolódott (11%), s csak néhány esetben fordultak elő a kérdőívvel, vagy a drogokkal kapcsolatos megjegyzések (4,6% drogokkal kapcsolatos, 1,4% a kérdések megbeszélésére, 0,5% a kritizálására). A rendzavarás típusainak előfordulási gyakorisága Milyen rendzavarás

osztályok száma

kuncogás

106

hangos megjegyzések

34

egyéb megjegyzések

9

Az adatfelvevők megjegyzései arról, hogy a tanulók mennyire tartották érdekesnek a kérdőívet, és mennyire vették komolyan a kitöltést Az osztályok nagyobb részében (79%-ában) diákok szinte mindegyikét érdekelte a kérdőív, és az osztályok további 16,5%-ában is a többséget. Elenyésző azon osztályok száma, ahol általános érdektelenség fogadta a kérdőívet. ÉRDEKEL Érdekelte a diákokat a kérdõív?

Valid

Missing

1 mindegyiküket 2 majdnem mindegyiküket 3 nagy részüket 4 körülbelül a diákok felét 5 kevesebbet, mint a diákok felét 6 szinte senkit Total System Missing Total

Total

Frequency 118 55 36 6 2 1 217 2 2 219

Percent 53,9 25,2 16,5 2,5 ,7 ,5 99,3 ,7 ,7 100,0

Valid Percent 54,3 25,3 16,7 2,5 ,7 ,5 100,0

Cumulative Percent 54,3 79,6 96,3 98,8 99,5 100,0

Hasonló arányokat kapunk a kitöltés komolysága vonatkozásában is. Az osztályok 96%ában a tanulók nagyobb része – a kérdezőbiztosok meglátása szerint – komolyan vette a kérdőív kitöltését.


27

KOMOLY komolyan töltötték-e ki a kérdõívet

Valid

Missing

1 igen mindenki 2 majdnem mindenki 3 nagyobb részük 4 kb a felük 5 kevesebb, mint a fele 6 szinte senki Total System Missing Total

Total

Frequency 115 63 31 6 2 1 217 2 2 219

Percent 52,3 28,8 14,3 2,7 ,7 ,5 99,3 ,7 ,7 100,0

Valid Percent 52,7 29,0 14,4 2,7 ,7 ,5 100,0


Megjegyzések speciális problémákról Az osztályadatlapok 97,7%-án a kérdezők nem számoltak be semmilyen, a kérdezés alatt felmerülő speciális problémáról. Mindössze 5 osztály esetében találtunk egyéb megjegyzéseket, s ebből 3 esetben a kérdések értelmezése okozott problémát a tanulóknak. Az érettségit nem adó iskolatípusokban problémát jelentett továbbá, hogy a kérdezési idő, a tanulók olvasási-megértési nehézségei miatt sokszor a tanórát követő szünetre is áthúzódott. A tanulók megértésének átfogó becslése

Az osztályok többségében a tanulók érdekesnek találták a kérdőívet, és komolyan vették annak kitöltését. Csak néhány osztályban (1,9%) fordult elő a kérdések kritizálása, illetve azok értelmezésével kapcsolatos problémák. A résztvevő osztályok 63%-ában sikerült egy tanítási óra (45 perc) alatt lebonyolítani az adatfelvételt, de az osztályok 9%-ában a kérdezés időtartama több, mint tíz perccel meghaladta (egy szünetnyi idővel) egy tanítási óra idejét. Ez főként a gyengébb, érettségit nem adó iskolatípusokban jelentett problémát, itt magasabb a befejezetlen kérdőívek aránya is. Összességében válaszolók 97.4%-ának sikerült a kérdések 3/4 részén túljutnia a kérdőívek megválaszolása során.


28

D. Megbízhatóság

Megbízhatóság az egyszerű ellenőrző kérdésekben A kérdőív minden drogra vonatkozóan tartalmazott az életprevalenciára, majd később az első fogyasztásra vonatkozó kérdéseket. A két kérdésre adott válaszok közötti egyszerű konzisztencia aránnyal (a konzisztencia arány azoknak az aránya, akik mindkét kérdés szerint egybehangzóan fogyasztottak, vagy nem fogyasztottak) mért megbízhatósági ráta a vizsgált drogok esetében 95,5% és 99,7% közötti tartományban helyezkedik el. A

dohányzásra

vonatkozó

kérdések

esetében

válaszolók

96%-a

megbízható

(konzisztensen fogyasztott, vagy nem fogyasztott) választ adott. Az inkonzisztencia arány a 95-ös vizsgálathoz képest jelentősen csökkent. Az alkoholfogyasztásra vonatkozó adatokban – a berúgással kapcsolatban mért inkonzisztencia arány – az összes válaszoló esetében 3,4%, azaz a válaszok 96,6%-a megbízhatónak tekinthető. Az 1995-ös vizsgálattal összehasonlítva ez a mutató szintén az adatfelvétel megbízhatóságának javulását mutatja. Az egyéb drogokra vonatkozó kérdésekben az inkonzisztens választ adók aránya szinte minden szernél valamelyest növekedett. A legnagyobb arányú ellentmondásos választ a nyugtatók valamint a cannabis-féleségek esetében kaptunk. (4,5 ill. 3,6%) Viszonylag magasabb (1% feletti), még az inkonzisztens válaszok aránya az amfetaminok, az inhalánsok, valamint az anabolikus szteroidok esetében. A többi szernél 1% alatti az inkonzisztencia ráta. (Hallucinogéneknél 0,9%, az ecstasynál 0,8%, a heroinnál 0,6%, a crack és a kokain esetében pedig 0,3%.) Az inkonzisztencia arányok növekedésével párhuzamosan azonban többnyire az egyes szereket kipróbálók aránya is növekedett, így a fogyasztókhoz képest mért inkonzisztencia arányok szinte minden drognál csökkentek. (Kivételt képeznek a nyugtatók, ahol az inkonzisztencia növekedése meghaladta a fogyasztás növekedését, és az inhalánsok, ahol az inkonzisztencia kisebb mértékben csökkent, mint a fogyasztás.)


29

A nemek szerinti különbségek a korábbiakhoz képest ellenkező tendenciát mutatnak. Míg 1995-ben az egyéb drogok többsége esetében a lányok válaszainak megbízhatósága mind abszolút értelemben, mind a fogyasztókhoz mérten kis mértékben ugyan, de rendre meghaladta a fiúkét, addig a jelenlegi vizsgálatban a fogyasztási arányokhoz képest relatíve a fiúk válaszai tűnnek valamelyest megbízhatóbbnak. Kivételt képeznek ez alól a marihuána, az LSD és a nyugtatók fogyasztására vonatkozó kérdések.

Inkonzisztencia ráta Az alkoholfogyasztás élet-, éves- és havi prevalencia-értékei alapján a válaszolók 5,3%ánál kaptunk inkonzisztens válaszokat. Nemek szerint az arányok jelentősen különböznek. Míg a fiúk 6,9%-ának a válaszaiban találhatunk ellentmondásokat, a lányoknál ez az érték 3.8%. A fogyasztókra vonatkoztatott inkonzisztencia-értékek nem különböznek a válaszolók teljes tartományára kapott arányoktól. A berúgásra vonatkozó prevalencia értékekben megjelenő inkonzisztencia jelentősen kisebb mértékű, a válaszolók teljes tartományát, és a fogyasztók sokaságát tekintve egyaránt 2,3%. Fiúk esetében az értékek valamelyest meghaladják a lányokét, de a nemek közötti különbség e tekintetben nem szignifikáns. Az egyéb drogok (marihuána, és szipuzás) esetében az inkonzisztencia arányok a válaszolók tartományán jelentősen alacsonyabbak az alkoholfogyasztás esetében kapott értékeknél. Ez azonban nagyrészt a viszonylag alacsonyabb fogyasztási arányoknak tudható be. A fogyasztókra vonatkoztatott értékek ugyanis jelentősen magasabbak. A marihuána fogyasztás havi-, évi- és életprevalencia-értékei esetében az összes válaszolók 0,5%-ánál kaptunk inkonzisztens válaszokat, az inhalánsok esetében pedig 0,1%-nál. A fogyasztók tartományán azonban az értékek jelentősen magasabbak, marihuánánál 3%, inhalánsoknál 1%. A fiúk válaszai – a marihuána fogyasztók kivételével – kevésbé konzisztensek. Az 1995-ös vizsgálattal összehasonlítva a tendenciák nem egyértelműek, az alkoholfogyasztás konzisztencia mutatói általában valamelyest romlottak, míg az egyéb drogok esetében inkább javulás figyelhető meg, ami a fogyasztókra vonatkoztatott adatokban egyértelműen, és markánsan megjelenik.


30

Egyéb megjegyzések a megbízhatóságról A fentieken túlmenően megvizsgáltuk az adatok megbízhatóságát a reprezentációs kritériumként is figyelembe vett, a későbbiekben főbb elemzési dimenzióknak tekintett változók – iskolatípus, regionális elhelyezkedés – mentén. Az életprevalenciára vonatkozó adatok megbízhatósága iskolatípusonként szinte minden vizsgált szer esetében jelentős és tendenciózus – az 1995-ös vizsgálat eredményeivel harmonizáló – eltérések mutat. A szakmunkásképzőkben a dohányzási adatok megbízhatósága szignifikánsan kisebb, és általában az érettségit nem adó iskolatípusokban az átlagosnál szignifikánsan kisebb az alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok megbízhatósága. Az

egyéb

drogok

megbízhatósági

esetében

mutató

hasonló

alapján

az

tendenciát érettségit

tapasztaltunk. adó

Az

egyszerű

iskolatípusokban

rendre

megbízhatóbbak a drogfogyasztásra vonatkozó adatok. Szignifikáns eltéréseket azonban csak a marihuána, az amfetamin, az ecstasy, a heroin, és az inhalánsok esetében kaptunk. Az inkonzisztens válaszok aránya a különböző iskolatípusokban (Azok %-os aránya, akik egyik kérdésre azt mondták, hogy fogyasztottak, a másikra pedig, hogy nem fogyasztottak) Inkonzisztencia ráta/iskolatípus gimnázium

szakközépiskola

szakmunkásképző

szakiskola

összes válaszoló

Dohányzás Életprevalencia

3,2

3,0

6,9

0,0

4,0

Lerészegedés

2,7

3,0

4,6

4,1

3,4

Marihuána vagy hasis

2,3

2,7

6,0

8,0

3,6

Amfetamin

0,4

1,3

2,1

9,3

1,5

LSD vagy más hallucinogén

0,6

0,8

1,3

1,3

0,9

Crack

0,0

0,3

0,5

1,4

0,3

Alkohol


31

Inkonzisztencia ráta/iskolatípus gimnázium

szakközépiskola

szakmunkásképző

szakiskola

összes válaszoló

Kokain

0,1

0,3

0,0

2,7

0,3

Ecstasy

0,8

0,6

0,8

5,2

0,8

Heroin

0,1

0,4

0,9

4,1

0,6

Relevin

0,0

0,2

0,5

1,4

0,3

Nyugtatók

3,4

4,7

5,0

6,7

4,4

Inhalánsok

1,1

1,0

2,2

5,3

1,5

Anabolikus szteroidok

0,4

0,9

1,9

5,4

1,1

Az alkoholfogyasztás és a berúgás élet-, éves- és havi prevalencia-értékei alapján számított inkonzisztencia mutatók szintén szignifikánsan eltérnek a különböző iskolatípusokban. Az érettségit nem adó iskolatípusokban ez a mutató is magasan átlag feletti, mind a fogyasztókra vonatkoztatva, mind a válaszolók teljes tartományára. Az egyéb drogok esetében nem mutatható ki szignifikáns különbség az egyes iskolatípusok között a különböző időszakra vonatkozó prevalencia értékek közötti ellentmondások alapján. A különböző szerek fogyasztására vonatkozó válaszok megbízhatóságában szignifikáns regionális különbségek a – korábbi vizsgálati eredményekhez hasonlóan – nem mutathatók ki. Tendenciájában azonban a vidéki adatok megbízhatósága valamelyest jobbnak tűnik. Ez alól kivételt jelentenek az alkohol-, a marihuána-, a nyugtatók-, valamint az inhalánsok fogyasztására vonatkozó válaszok, ahol a fővárosi adatok inkonzisztencia rátája kisebb. A megbízhatóság kvantitatív módszerrel, egyszerű inkonzisztencia rátákkal kifejezett mutatói mellett puhább, kvalitatív technikával is ellenőriztük adataink reliabilitását. A megbízhatóság több szempontú elemzésének különös jelentőséget adott az a tény, hogy 1999. március elsején hatályba lépett Magyarországon egy, a korábbinál szigorúbb


32

drogtörvény, mely a büntetési tételek emelkedésén túl csökkentette a börtönbüntetést elkerülő, alternatív megoldási módok alkalmazásának lehetőségét. Az adatfelvételt követően – kb. két héttel később, amikor a gyerekek még emlékeztek a kérdezési szituációra, de ugyanakkor az eltelt idő miatt már rálátásuk volt arra – 10 osztályban (3 gimnáziumi, 3 szakközépiskolai, 3 szakmunkás és 1 szakiskolai osztályban) készítettünk általában 40-45 perces, un. fókuszcsoportos interjúkat az osztály tanulóiból találomra kiválasztott 10-12 fős csoportokkal. Összesen 111 tanuló vett részt a vizsgálatban. A fókuszcsoport során alkalmazott indító kérdések, és technikák: Indító kérdés • Szerintetek az ilyen kérdőívekben, a 16 éves fiatalok hány százaléka válaszol őszintén kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekre. • A 16 éves fiatalok hány százaléka válaszol őszintén alkoholfogyasztással kapcsolatos kérdésekre. • A 16 éves fiatalok hány százaléka válaszol őszintén dohányzással kapcsolatos kérdésekre. • A múltkori kérdezés során az osztály hány százaléka válaszolt őszintén a droggal kapcsolatos kérdésekre. • A múltkori kérdezés során az osztály hány százaléka válaszolt őszintén az alkohollal kapcsolatos kérdésekre. • A múltkori kérdezés során az osztály hány százaléka válaszolt őszintén a dohányzással kapcsolatos kérdésekre.

Alkalmazott technika Nyílt szavazás a felmerülő százalékpontokról (ki az, aki szerint 0%, ….100%)

•

Milyen tényezők befolyásolják az őszinteséget

- a befolyásoló tényezők megadása egyénileg írásban - felvetődő tényezők kifejtése az osztály előtt - szavazás

•

Szerintetek van-e különbség a válaszok őszinteségében aszerint, hogy: milyen drogról van szó milyen intézmény a kutatás megbízója, finanszírozója ki a kiküldött munkatárs, aki felveszi az adatokat, milyen korú milyenek a törvények

-

Szavazás az egyes pontokról

Az egyes csoportokban a felmerülő százalékpontokról történő szavazás alapján a leggyakrabban előforduló értékek (móduszok) azt mutatják, hogy a dohányzással és az alkoholfogyasztással kapcsolatos válaszok őszintesége meghaladja az egyéb drogok esetében várható válaszok őszinteségét.


33

A csoportok többségében úgy ítélték, hogy a korosztályuk 90-100%-a őszintén válaszolna a dohányzással kapcsolatos kérdésekre. Az alkoholfogyasztás esetében is leginkább a 90-99%-os becslések fordultak elő. Az egyéb drogokra vonatkozó legjellemzőbb becslések pedig 80-89% között voltak, de gyakran előfordultak 60%-os vagy az alatti becslések is. Arra vonatkozóan, hogy az „ESPAD 99” kérdezése során az osztály hány százaléka válaszolt őszintén, hasonló, illetve valamivel magasabb értékeket kaptunk. A dohányzás és az alkoholfogyasztás esetében 90-100% közötti értékeket említettek leginkább. Az egyéb drogokkal kapcsolatos kérdésekben pedig 80-99% között voltak a jellemző értékek. A korosztályban a különböző típusú szerek fogyasztására kapható válaszok őszinteségének becslése (az osztályok abszolút száma) szertípus

60% vagy kevesebb

70-79%

80-89%

dohányzás

90-99%

100%

2

5

3

6

1

alkohol

1

1

1

egyéb drogok

4

1

5

A kérdezés során az osztályban a különböző típusú szerek fogyasztására kapható válaszok őszinteségének becslése (az osztályok abszolút száma) szertípus

60% vagy kevesebb

70-79%

80-89%

dohányzás

90-99%

2

alkohol egyéb drogok

•

1

3

100%

6

2

5

5

6

A 10 fókuszcsoportból 7-ben gondolta úgy a csoport többsége, hogy amennyiben meggyőzően biztosított az anonimitás, akkor törvényváltozás nem befolyásolja a drogokkal kapcsolatos válaszok őszinteségét. Ennél sokkal jelentősebb tényezőnek tűnik az, hogy ki végzi a kutatást, milyen szervezet, és hogy milyen szerfajtáról van szó.


•

34

A kapott eredmények, az ESPAD 98 módszertani vizsgálatban kapott értékekkel összehasonlítva, meglehetős állandóságot mutatnak, a drogadatok őszinteségszázalékai a jelenlegihez hasonlóan 80-100% között mozogtak a drogtörvény előtt is, az alkohol adatok esetében pedig közelítették a 100%-ot, de előfordultak ennél alacsonyabb értékek is.

Összességében a különböző szertípusokra kapott válaszok megbízhatóságával kapcsolatban a kvalitatív és kvantitatív technikák eredményeként egybehangzóan megállapíthatjuk, hogy az adatok megbízhatósága szercsoportonként eltérő. A dohányzási, és az alkoholfogyasztási adatok megbízhatósága a fogyasztókra vonatkoztatva nagyobb, mint a kevésbé elterjedt egyéb drogok esetében. Másrészt megállapíthatjuk, hogy az egyes szercsoportokra vonatkozó adatok megbízhatósága időben is viszonylag nagy stabilitást mutat, azaz a magyarországi törvényi szigorítás nem csökkentette az adatok időbeli összehasonlításának megbízhatóságát.

E. Az adatok érvényessége

Missing aránya a drogkérdésekben (összehasonlítva más kérdésekkel) A hiányzó és érvénytelen kérdések aránya a viszonylag semlegesnek tekinthető háttérváltozók esetében 0,3-5,1% között mozog (nem esetén 0,3; háztartástagoknál 0,8; apa iskolai végzettségénél 2,2; anya végzettsége esetén 1,6; tanulmányi átlagnál 5,1). A droggal kapcsolatos kérdésekben a hiányzó, vagy értékelhetetlen válaszok együttes aránya a nem droggal kapcsolatos kérdésekhez viszonyítva sem mondható magasnak. Különösen érvényes ez általában az életprevalencia kérdésekre. Az életprevalencia értékek esetében a missing arányok 1,5% alatti értéket vesznek fel, kivételt mindössze az alkoholfogyasztásra vonatkozó kérdés képez, ahol az érték ennek több mint kétszerese. Az évi, ill. a havi prevalenciára vonatkozó kérdések esetében a missing arányok rendszerint magasabbak de ezek sem emelkednek ki a nem droggal kapcsolatos kérdések esetében kapott értékek közül. (0,6-4,5% között helyezkednek el). Tehát a drogokkal kapcsolatos válaszok az érvényesség tekintetében az átlagnak megfelelő,


35

vagy annál jobb eredményeket mutatnak. Természetesen, ha az egyes kérdések esetében az előfordulási gyakoriságokat is figyelembe vesszük, akkor a drogkérdések esetében kapott, egyébként nem túl nagy érvénytelen válaszarány jelentősége megnő. A lányok a droggal kapcsolatos, és a szocio-demográfiai háttérkérdések esetén is rendre nagyobb arányban válaszoltak. A korábbi vizsgálatok eredményeivel összehasonlítva hasonló megállapításokat tehetünk. Az időbeli tendenciák tekintetében – az 1995-ös adatfelvételhez képest – jelentős változások nem figyelhetők meg a missing arányok alakulásában, némi csökkenés következett be a dohányzás, az LSD, és az ecstasy, valamint egyes alkoholváltozók esetében, míg a kontrollváltozókban és a többi szer esetében a missing arányok enyhe növekedését figyelhetjük meg.

Az érvényesség egyéb mutatói - A fogyasztási adatok érvényességével kapcsolatban két szer (marihuána, és heroin) esetében feltett direkt kérdésekre kapott válaszok eloszlása kedvezőnek tekinthető. A válaszolók többsége úgy véli, hogy fogyasztás esetén valószínűleg bevallaná a szerhasználatot. A negatív válaszok (valószínűleg nem, ill. a biztosan nem vallottam volna be) aránya mindkét szer esetében 10% alatt van. (Marihuána esetében 8,7%, heroin esetében is alig magasabb, 9,7%.) A válaszokban azonban nemek szerint szignifikáns eltérések figyelhetők meg. Az elutasító, őszinteséget nem vállaló válaszok aránya a fiúk esetében mindkét kérdésnél magasabb. Ugyanakkor a fogyasztást valóban bevallók aránya is a fiúk között a nagyobb. A korábbi 1995-ös vizsgálathoz képest az őszinteséghajlandóság várakozásainktól eltérően, a magyarországi törvényi változások ellenére, e kérdések szerint valamelyest javult. - A kérdőívben szerepeltetett nem létező drog, un. dummy drog (relevin) esetében a válaszolók 0,3%-a jelzett valamilyen mértékű fogyasztást. A lányoknál ez az érték 0,1%, a fiúknál pedig 0,5%. A dummy-drog fogyasztási adatainak eloszlása alapján tehát a drogfogyasztásra vonatkozó válaszok 99,7%-ban érvényesnek mondhatók. A korábbi vizsgálathoz viszonyítva ez az érték 0,2%-kal csökkent ugyan, azonban most is jónak tekinthető (megfelel az 1995-ös nemzetközi átlagnak).


36

- Mindössze 3-5 százalékot tesz ki azoknak az osztályoknak az aránya, ahol a kérdezők valamilyen komolyabb problémát jegyeztek fel, mely zavarhatta esetleg a válaszok érvényességét. 7 osztályban (3,3%) fordult elő, hogy az osztály nagyobb része magatartásával esetleg zavarhatta a felvétel rendes menetét, 9 osztályban pedig a kérdező szerint legalább az osztály felét nem érdekelte a kérdőív. Az osztályok 96%-ában a tanulók nagyobb része – a kérdezőbiztosok meglátása szerint – komolyan vette a kérdőív kitöltését. Mindössze 3 osztály esetében találtunk arra vonatkozó megjegyzéseket, hogy a kérdések értelmezése problémát okozott a tanulóknak. Egyéb megjegyzések az érvényességről Az érvényesség különböző mutatóit regionális elhelyezkedés, valamint iskolatípus szerint vizsgálva az alábbi megállapításokat tehetjük: • A missing arányok – mind a drogkérdésekben, mind a háttérváltozókban – általában szignifikánsan magasabbak az érettségit nem adó iskolatípusokban. Vidék-Budapest viszonylatban nem találtunk sem szignifikáns, sem tendenciózus különbségeket. • A fogyasztási adatok érvényességével kapcsolatos direkt kérdésekre kapott válaszok eloszlása más mutatókhoz hasonlóan iskolatípusonként szignifikáns különbségeket mutat. Az elutasító, őszinteséget nem vállaló válaszok aránya az érettségit nem adó iskolatípusokban kétszer akkora, mint az érettségit adó iskolákban. Regionális elhelyezkedés szerint nem fedezhetők fel szignifikáns eltérések, azonban a vidéki adatok érvényessége e szerint a mutató szerint valamelyest kisebb. • A dummy drog fogyasztására vonatkozó bevallások aránya nem különbözik szignifikánsan iskolatípusonként. Regionális elhelyezkedés szerint szintén nem szignifikáns a különbség, bár a vidéki adatok e mutató mentén némileg kedvezőbbek. Összességében az érvényességi mutatók iskolatípus és regionális elhelyezkedés szerinti vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy az érettségit adó iskolatípusokban (gimnáziumokban, szakközépiskolákban) általában e mutatók kedvezőbbek, viszont a budapesti és vidéki adatok között érvényesség tekintetében nem fedezhetők fel sem szignifikáns, sem tendenciózus különbségek.


37

F. Módszertani eredmények összefoglalása Az ESPAD standardoknak megfelelően elvégzett módszertani elemzések alapján a magyarországi adatbázis megbízhatósági és érvényességi paraméterei jónak tekinthetők: •

A vizsgált drogok esetében az egyszerű konzisztencia aránnyal mért megbízhatósági ráta az összes válaszoló vonatkozásában 95,5% és 99,7% közötti tartományban helyezkedik el.

•

Az élet-, éves- és havi prevalencia-értékek alapján a válaszolók 94,7-99,9%-ánál kaptunk konzisztens válaszokat.

•

A droggal kapcsolatos kérdésekben a hiányzó vagy értékelhetetlen válaszok együttes aránya, a nem droggal kapcsolatos kérdésekhez viszonyítva nem mondható magasnak. Különösen érvényes ez általában az életprevalencia kérdésekre, ahol jóval alacsonyabb.

•

A válaszolók többsége (90,3-91,3%-a) úgy véli, hogy fogyasztás esetén valószínűleg bevallaná a szerhasználatot.

•

A megbízhatóság kvalitatív – fókuszcsoportos technikával – végzett vizsgálata, az egy évvel korábbi (ESPAD 98) vizsgálat eredményeivel harmonizálva 80-100% közötti bevallási arányokat jelez.

•

Az un. dummy drog esetében a válaszolók 0,3%-a jelzett valamilyen mértékű fogyasztást. A dummy-drog fogyasztási adatainak eloszlása alapján tehát a drogfogyasztásra vonatkozó válaszok 99,7%-ban érvényesnek mondhatók.

•

Mindössze 3-5%-ot tesz ki azoknak az osztályoknak az aránya, ahol a kérdezők olyan komolyabb problémát jegyeztek fel, mely esetleg ronthatja a válaszok érvényességét.

A fenti megbízhatósági és érvényességi mutatók mentén szignifikáns eltérések mutathatók ki bizonyos alcsoportok esetében. Szercsoportonként, iskolatípusonként, valamint nemenként jelentős különbségek figyelhetők meg, azonban nem találtunk olyan csoportot, melynél a fenti mutatók olyan értéket vettek volna fel, amely problémát jelentene a további elemzések során. A korábbi – 1995-ös, és 1998-as ESPAD – vizsgálatok eredményeivel összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az ESPAD standardok szerint végzett magyarországi adatok


38

módszertani paraméterei viszonylag nagy stabilitást mutatnak, azaz a magyarországi törvényi szigorítás nem csökkentette az adatok időbeli összehasonlításának a megbízhatóságát. A kutatás Magyarország teljes területére kiterjedő, országos reprezentatív mintán készült. A minta kiválasztása során iskolatípus és évfolyam szerint arányosan rétegzett, véletlen mintavételi eljárást alkalmaztunk, a regionális elhelyezkedés szerinti arányosságot pedig az adatok utólagos súlyozásával biztosítottuk. A kieső osztályokat a mintával azonos elvek szerint választott pótmintából helyettesítettük. Az osztályok végleges kiesési aránya a pótlások után 3,5% lett. A kérdezés során nyílt válaszmegtagadás nem történt. A kérdezéskor jelenlévő tanulók 99,9%-ától kaptunk vissza használhatónak minősített kérdőívet. Az egyéni szintű – főként hiányzásokból fakadó – mintakiesések aránya 10,2%. A csoportos és az egyéni szintű kiesések nem eredményeztek torzulást a minta reprezentációs kritériumok szerinti eloszlásában, tehát a minta a célpopuláció megfelelő elérését biztosította, így a kapott eredmények kiterjeszthetők a célpopulációra. A vizsgálat egész folyamatának lebonyolítása az ESPAD standardoknak megfelelően történt. A minta és az adatbázis módszertani mutatói mind nemzetközi kontextusban (az „ESPAD

95”

szerint), mind a korábbi magyarországi ESPAD vizsgálatok

kontextusában megfelelőnek tekinthetők. Nem látunk olyan tényezőt, ami a komparatív, illetve a trendelemzések megbízhatóságát csökkentené, vagy az elemzések során speciális problémát jelentene.


39

IV. AZ 1983-BAN SZÜLETETT TANULÓKRA VONATKOZÓ EREDMÉNYEK

Az ebben a fejezetben bemutatott eredmények mind tartalmilag, mind formailag követik az „ESPAD 99” országbeszámolókra vonatkozó standardjait. Az itt bemutatott adatok ennek megfelelően nem a teljes mintára, csak az 1983-ban született tanulókra vonatkoznak. Az elemzésbe vont tanulók létszáma ebben a fejezetben 2424 fő (nemek szerinti megoszlásuk 50-50%) A kiszámított mutatók tartalma is a standardoknak megfelelő, nem tartalmazza a hazai speciális kérdéseket, – így pl. nem tartalmazza az egyéb ópiátokra, vagy az altatókra vonatkozó adatokat. Az alábbi adatok hátránya tehát, hogy nem használják ki az adatbázisban rejlő összes lehetőséget, (változók és minta-elemszám vonatkozásában sem) azonban előnyük, hogy egyértelműen összehasonlíthatók más ESPAD résztvevő országok adataival. A fejezet struktúrája is a standardokat követi, megkönnyítve ez által, a későbbiekben az adatok összehasonlítása során az eligazodást.4

A. Életprevalencia értékek

Dohányzás A középiskolások 28,3%-a még soha nem dohányzott eddigi élete során. A fiúk és a lányok között a különbség nem jelentős, a fiúk között a nem dohányzók aránya 27,7%, a lányok között pedig 29,8%. Jelentős a 40 vagy több alkalommal is dohányzók aránya, a fiúk között 30,8%, a lányok között pedig 24,9% (az összes válaszoló esetében 27,8%). A dohányzás életprevalencia értéke mindkét nemnél enyhe növekedést mutat az 1995. évi ESPAD vizsgálat eredményeihez képest, amikor a nem dohányzók aránya 31,2%

4

Az ebben a fejezetben leírtakhoz tartozó táblák az ESPAD standard táblák című mellékletben található.


40

volt, fiúk között 28,8%, lányok között pedig 33,4%. Ugyanakkor nem változott jelentősen 1995-höz képest a 40 vagy több alkalommal dohányzók aránya.

Alkoholfogyasztás A 16 éves középiskolások 9,2%-a soha nem fogyasztott még alkoholt. Az absztinencia arány fiúknál és lányoknál hasonló 9,5%, illetve 8,9%. A válaszolók közel fele legfeljebb 10 alkalommal fogyasztott csak alkoholt eddigi élete során, egynegyed részük pedig 20 vagy több alkalommal is ivott. Ez utóbbi csoportban már a fiúk felülreprezentáltak, közöttük 30,9% a 20 vagy több alkalommal alkoholt fogyasztók aránya, míg a lányoknál a megfelelő arány 19,4%. A középiskolások 51,5%-a legalább egyszer volt már részeg életében. A fiúk között itt is magasabb prevalencia értékeket kaptunk, közöttük a legalább egyszer lerészegedettek aránya 58,4%, a lányoknál pedig 44,7%. A 6 vagy több alkalommal történt lerészegedés a lányok között ritka (11,1% számolt be erről), ellenben a fiúk egynegyedénél (25,4%) fordult elő. 1995-höz képest nem változtak jelentősen az alkoholfogyasztás és a lerészegedés életprevalencia értékei. 1995-ben az alkoholt soha nem fogyasztók aránya 9,3% volt, azoknak az aránya pedig, akik legalább egyszer lerészegedtek az életükben 49,0% volt.

Egyéb drogok fogyasztása Tiltott drogot5 a válaszolók 12,5%-a fogyasztott már legalább egyszer az életben. Az életprevalencia értékek alapján jelentős különbségek tapasztalhatóak a fiúk és a lányok között. A lányok 8,3% fogyasztott már valamilyen tiltott drogot, a fiúknál ez az arány kétszer akkora, 16,7%. Többségük csak néhányszor fogyasztott valamilyen tiltott szert, az ötnél többszöri tiltott szerfogyasztás a fiúk 6,9%-ánál, a lányoknak pedig csak 3,4%ánál fordult elő.

5

Az ESPAD standardok szerint tiltott drogok közé az alábbi drogok tartoznak: marihuána vagy hasis, amfetaminok, LSD, crack, kokain, heroin (szippantva és más módon), ecstasy, mágikus gomba.


41

Amennyiben a marihuánát és a hasist nem számítjuk, a tiltott drogok életprevalenciája sokkal alacsonyabb, 5,5%. A fiúknál a megfelelő arány 6,5%, a lányoknál pedig csak 4,5%. A fenti adatok is mutatják, hogy a legelterjedtebb tiltott drog a 16 éves középiskolások körében a marihuána és a hasis, melynek az életprevalencia értéke 11,5%, a fiúk között 15,8%, a lányok között pedig 7,3%. Azaz, amint az összes tiltott drog életprevalencia értékénél is megfigyelhető volt, a fiúk között kétszer annyian próbálkoztak már marihuána vagy hasis fogyasztásával, mint a lányok között. A hat vagy több alkalommal marihuánát fogyasztók aránya 3,6%. A marihuána vagy hasis alkohollal együtt történő fogyasztása bár létezik a magyar középiskolások körében, sokkal ritkábban fordul elő, mint a marihuána, hasis önálló fogyasztása. A válaszolók 5,6%-a számolt be a két szer együttes fogyasztásáról (a fiúk 7,8%-a, a lányoknak pedig csak 3,3%-a). A tiltott drogok közül a marihuána után a legelterjedtebb az LSD és más hallucinogének, valamint az ecstasy – az életprevalencia értékek 3,3%, valamint 3% a teljes mintában. Mindkét szer fogyasztása gyakrabban fordult elő a fiúk körében, ám a fiúk és a lányok közötti különbségek kisebbek, mint a marihuána esetében tapasztaltuk. Az amfetaminok életprevalencia értéke a válaszolók körében 2,3%, a crack és a kokain életprevalencia értéke 0,9-0,9%, a heroint szippantva a válaszolók 1,2%-a, más módon pedig 0,8% próbálta már életében. Az intravénás droghasználat előfordulása pedig 0,7% volt. Az összes drogot figyelembe véve a marihuána, hasis után a legelterjedtebb az orvosi recept nélküli nyugtatók, valamint az alkohol és gyógyszer együttes fogyasztása (9,7%, valamint 7,7% próbálta már legalább egyszer életében). Míg az alkohol és gyógyszer együttes fogyasztása fiúk és lányok között is hasonló (7,3%, illetve 8,1%), az orvosi recept nélküli nyugtató életprevalencia értéke a lányok között sokkal magasabb, 12,6% (fiúknál 6,8%). A többszöri fogyasztás mindegyik szer esetében ritka. Figyelemre méltó, hogy a nyugtatók orvosi receptre történő fogyasztása is magas a középiskolások között, a lányok 10,9%-a, a fiúknak pedig 7,8%-a kapott már nyugtatót orvosi receptre is (az összes válaszoló életprevalencia értéke 9,4%).


42

A magasabb életprevalenciájú szerek közé tartoznak az inhalánsok is a magyar fiatalok, és különösen a fiúk körében. A szipuzás életprevalencia értéke a fiúk között 6,3%, a lányoknál 2,6%, a teljes mintában pedig 4,5%. Az egyéb drogok életprevalencia értékei 1995-ben és 1999-ben a 16 éves magyar középiskolások körében ESPAD

ESPAD

1995

1999

tiltott drogfogyasztás

4,8

12,5

tiltott drogfogyasztás marihuána és hasis nélkül

1,4

5,5

fecskendővel bevitt drog

0,3

0,7

marihuána vagy hasis

4,5

11,5

amfetamin

0,4

2,3


0,9

3,3

crack

0,1

0,8

kokain

0,2

0,8

ecstasy

0,4

3,0

heroin

0,4

..

heroin (szippantva)

..

1,2

heroin (más módon)

..

0,8

nyugtatók

8,3

9,7

inhalánsok

5,8

4,5

anabolikus szteroidok

1,1

2,2

alkohol gyógyszerrel

10,0

7,7

alkohol és marihuána

..

5,6

mágikus gomba

..

0,5

7,6

9,4

nyugtatók orvosi javaslatra

A két ESPAD vizsgálat között eltelt négy évben jelentős változás következett be Magyarországon a drogfogyasztás elterjedtségében. A tiltott drogok életprevalencia értéke marihuánával együtt, vagy anélkül egyaránt több, mint kétszeresére nőtt a


43

középiskolások körében. Az inhalánsokat és az alkohol gyógyszerrel együtt történő fogyasztását kivéve valamennyi tiltott és legális szer fogyasztása növekedett. Az adatok arra utalnak, hogy ma már a magyar középiskolások körében is egyértelműen a marihuána a legelterjedtebb, háttérbe szorítva a tradicionális magyar szerfogyasztást: a szipuzást, a nyugtatók valamint a gyógyszer alkohollal együtt történő fogyasztását. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a tiltott szerek életprevalenciájának jelentős növekedése nem társult a legális szerek életprevalencia értékének jelentős csökkenésével, sőt, a nyugtatók fogyasztása – orvosi javaslatra vagy anélkül – szintén nőt az elmúlt négy évben.

Absztinencia arányok A teljesen absztinensek aránya – azaz akik soha semmit nem fogyasztottak – 5,7% a teljes mintában. A lányok és a fiúk közötti eltérés nem jelentős: lányoknál az absztinencia arány 5,6%, a fiúknál pedig 5,8%. Ezek az absztinencia arányok a fiúk esetében mutatnak némi csökkenést 1995-höz képest. A teljes absztinencia aránynál csak kicsit magasabb azoknak az aránya, akik cigarettát és alkoholt (6,1%), illetve azoknak az aránya, akik cigarettát, alkoholt, és tiltott drogot sem fogyasztottak soha (6,0%). Ezek az absztinencia arányok is hasonlóak fiúknál és lányoknál, és nem mutatnak jelentős változást 1995-höz képest.

B. Éves prevalencia értékek

Alkoholfogyasztás A kérdezést megelőző évben a középiskolások 81,1%-a fogyasztott legalább egyszer alkoholt. A fiúk és a lányok közötti különbség nem jelentős, bár a fiúk között az előző évben alkoholt fogyasztók aránya csekély mértékben alacsonyabb. Ugyanakkor a tíz vagy többszöri alkoholfogyasztásról a fiúk között már sokkal gyakrabban számolnak be, 25,3%-nál fordult elő. A lányoknál ez az arány csupán 16%. A lerészegedés is ritkább volt a lányok között a megelőző évben 35,8% említette, hogy legalább egyszer lerészegedett, a fiúknál ez az arány 48,1% (az összes válaszoló esetén 41,9%). A hat


44

vagy többszöri lerészegedés a megelőző egy évben a fiúk 15%-ánál, a lányoknak pedig csak 5,4%-ánál fordult elő.

Egyéb drogok fogyasztása A megelőző 12 hónapban a fiatalok 8,3%-a fogyasztott marihuánát vagy hasist. A lányoknál sokkal alacsonyabb a prevalencia érték 4,8%, a fiúknál ennek két és félszerese, 11,9%. Többségük csupán egy-két alkalommal fogyasztott marihuánát vagy hasist. A három vagy több alkalommal történő fogyasztás a fiúk 5,5%-ánál, a lányoknak pedig csak 2,5%-ánál fordult elő. A középiskolásoknak összesen 2,2%-a szipuzott a megelőző évben. A fiúknál az arány 3,2%, a lányoknál pedig 1,3%.

Absztinencia értékek A fiatalok közel egyötöde nem fogyasztott a kérdezést megelőző évben alkoholt, marihuánát, és nem szipuzott. Az alkoholt nem fogyasztók aránya a lányok között kicsit alacsonyabb, az egyéb drogot nem fogyasztók aránya pedig a fiúk között alacsonyabb.

C. Havi prevalencia értékek

Dohányzás A dohányzás havi prevalencia értéke a teljes mintában 36,4%. A fiúk és a lányok között a különbség nem nagy, a lányok 35,3%-a a fiúknak pedig 37,5%-a dohányzott a megelőző hónapban. Bár a változás nem jelentős 1995-höz képest, mégis figyelemre méltó, hogy míg a fiúk esetében csak enyhén, addig a lányok esetében jelentősebben növekedett a prevalencia érték (1995-ben 36,2%, illetve 31,6%). A megelőző hónapban 10 vagy több cigarettát elszívók aránya fiúknál és lányoknál egyaránt alacsony (6,5%, illetve 4,1%).


45

Alkoholfogyasztás A kérdezést megelőző hónapban 51,1%-a fogyasztott legalább egyszer alkoholt. Többségük egy-öt alkalommal, 9,1% pedig hat vagy több alkalommal. A lányoknál az alkoholfogyasztás havi prevalencia értéke 48,5%, a fiúknál ennél alig magasabb 53,7%. A lányok között alacsonyabb (6,2%) a hat vagy többszöri alkoholfogyasztás is (a fiúknál a megfelelő arány 12,2%). Az 1995. évi vizsgálathoz hasonlóan azt tapasztaljuk, hogy fiúknál és lányoknál egyaránt a tömény szesz fogyasztása fordul elő a leggyakrabban a megelőző hónapban. A lányok 44,8%-a fogyasztott tömény szeszt a megelőző hónapban, a borfogyasztás előfordulási gyakorisága 27,1%, a söré pedig 20,1%. A tömény szesz esetében nemcsak a prevalencia érték magasabb a másik két italfajtához képest, de míg sört vagy bort többnyire csak egy-két alkalommal fogyasztottak, addig a tömény szesz esetében nem ritka a 3 vagy többszöri előfordulás sem. A fiúknál a tömény szesz havi prevalencia értéke 44%, tehát gyakorlatilag azonos a lányokéval. A fiúk azonban a lányokhoz képest gyakrabban fogyasztanak bort (havi prevalencia érték 32,5%) és sört (havi prevalencia érték 29,1%). 1995-höz képest úgy tûnik, hogy valamelyest változott a fiatalok, és elsősorban a lányok fogyasztásának szerkezete. A fiúk között határozottan csökkent a bor és a sör havi prevalencia értéke és enyhén nőtt a tömény szeszé (1995ben rendre 42,4%, 41,4%, tömény 37,9%), a lányoknál pedig növekedett a sör és a tömény szesz prevalencia értéke (1995-ben 17,6% illetve 38,5%) és csökkent a bor prevalencia értéke (1995-ben 30,4%). A megelőző 30 napban a fiúk 26,1%-a és a lányok 16,4%-a volt legalább egyszer részeg (teljes mintában az arány 21,2%). A lerészegedéshez hasonló arányt mutat az öt vagy több ital egy alkalommal történő elfogyasztása a megelőző hónapban. A lányoknál a nagyivás prevalencia értéke 17,7%, a fiúknál pedig 28,7%. A lányoknál mindkét mutató enyhe növekedést mutat 1995-höz képest, a fiúknál pedig a nagyivás előfordulása enyhén csökkent az elmúlt négy évben.


46

Egyéb drogok fogyasztása A marihuána havi prevalencia értéke 1995-höz képest háromszorosára nőtt. 1999-ben a válaszolók 3,8%-a fogyasztott a megelőző 30 napban marihuánát, többségük egy-két alkalommal. Fiúknál a havi prevalencia érték magasabb, 5,1%, a lányoknál pedig 2,4%. 1995-höz képest nőtt az inhalánsok havi prevalencia értéke is. 1999-ben a diákok 1,2%a szipuzott a megelőző hónapban (lányok 0,8%-a, a fiúknak pedig 1,6%-a)

D. Az első fogyasztás

Dohányzás A válaszoló fiatalok többsége 14 éves koráig már elszívta első cigarettáját. A fiúk egyharmad, a lányoknak pedig egynegyed része már 12 éves koráig elszívta első cigarettáját. A válaszolók 31,5%-a dohányzik napi rendszerességgel (fiúk 32,6%-a, lányok 30,5%a). A napi rendszerességű dohányzás elkezdése mindkét nemnél 14-15 éves korra tevődik.

Alkoholfogyasztás Az első alkoholfogyasztás életkora alapján úgy tûnik, határozott eltérések vannak italfajtánként. A fiúk legkorábban sört isznak, egyharmad részük 12 éves korára már legalább egyszer fogyasztott sört. 14 éves koráig a bort is kipróbálta a fiúk többsége. A tömény szesz első fogyasztásának leggyakoribb életkora a 14-15. év. A lányok között is sokan kipróbálták már 11 éves koruk előtt a sört, náluk azonban az első fogyasztás leggyakoribb életkora a 14 év. Bort leggyakrabban 13-14 éves korban fogyasztanak először, a tömény szesz fogyasztásának első életkora pedig leggyakrabban 14-15 év. Valószínûnek látszik tehát, hogy legkorábban a sört, legkésőbben pedig a tömény szeszt próbálják ki először a fiatalok. Az első lerészegedés leggyakoribb életkora a 14-15 éves kor. Fiúknál gyakoribb a 14 év, a lányoknál pedig a 15 éves kor.


47

Egyéb drogok fogyasztása A tiltott drogok első kipróbálásának leggyakoribb életkora 15 év fiúknál és lányoknál egyaránt. Csupán a marihuána, a nyugtatók, a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása, valamint a fiúk esetében a szipuzás első életkoraként említenek nagyobb arányban 14 éves kort. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy legkorábban a dohányzást kezdik a fiatalok, ezt követi a szeszesitalok közül elsőként a sör, majd a bor, 14 éves korban pedig egyre inkább megjelenik a tömény szesz, a marihuána fogyasztás és a visszaélésszerű gyógyszerhasználat. A tiltott drogok többségének első kipróbálása a 15. évtől kezdődően figyelhető meg.

E. Az alkoholfogyasztás további jellemzői

Az elfogyasztott alkoholmennyiség Az utolsó alkoholfogyasztás alkalmakor fogyasztott ital fajtánként hasonló tendenciát mutat, mint amit a prevalencia értékek alapján megfigyeltünk. Legnagyobb arányban, a válaszolók közel fele (49,8%) fogyasztott tömény szeszt. A lányoknál magasabb az arány 53,9%, a fiúknál 45,9%. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lányoknál messze legnagyobb

gyakorisággal

a

tömény

szesz

fogyasztása

szerepel

az

utolsó

alkoholfogyasztás alkalmakor. Az összes válaszoló 40,9%-a említi a bort. A lányoknál az arány alacsonyabb, 35,7%, a fiúknál pedig 46,2% ami csekély mértékben meghaladja a tömény szeszt. 1995-höz képest a bor és a sör fogyasztás aránya is határozottan csökkent mindkét nemnél, a tömény szesz előfordulása pedig azonos szinten maradt. Az egyes italfajtákból az utolsó fogyasztáskor elfogyasztott mennyiség megoszlása is arra utal, hogy a tömény szesz aránya jelentős a fiatalok, és különösen a lányok alkoholfogyasztásában. A válaszolók 24,3%-a fogyasztott 5 cl-nél kevesebb tömény szeszt és 9,2% fogyasztott 10 cl-nél többet. A fiúknál a 10 cl-nél többet fogyasztók aránya 10,6%, a lányoknál pedig 7,9%. Borból az elfogyasztott mennyiség a fiúknál kicsit magasabb, a lányoknál kicsit alacsonyabb, mint amit tömény szeszből fogyasztottak. Az összes válaszoló 8,9%-a fogyasztott 30 cl-nél több bort, a lányoknál a


48

megfelelő arány 5,0%, a fiúknál pedig 12,9%. Sörből a diákok 4,3%-a fogyasztott 100 cl-nél többet. A lányoknál a megfelelő arány 0,7%, a fiúknál pedig 8,0%. Az utolsó alkoholfogyasztás adatai alapján tehát a lányoknál a tömény szesz fogyasztása dominál, a sörfogyasztás pedig ritkán és kis mennyiségben fordul elő. A fiúk esetében is legritkábban a sör szerepel, leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben bort isznak, de ettől csak csekély mértékben marad el a tömény szesz gyakorisága és mennyisége.

Az alkoholfogyasztás helye Az utolsó alkoholfogyasztás helyeként a válaszolók 26,4%-a említi az otthont. Az otthon a lányoknál a leggyakoribb helye az alkoholfogyasztásnak, 30,5%-uk említette. A fiúk esetében az otthon csak a harmadik leggyakrabban említett hely, 22,4% említette. A fiúk legnagyobb arányban (25,1%) discoban ittak. A disco a lányok esetében a második leggyakrabban említett helye az alkoholfogyasztásnak (26,3%). A fiúknál és a lányoknál is egyaránt gyakori helye az alkoholfogyasztásnak a bár és a kocsma ( fiúk 23,9%-a, a lányok 11,4%-a említi), valamint valaki másnak a lakása (fiúk 15,7%-a, lányok 17,3%-a). Ritkán szerepel az utolsó alkoholfogyasztás helyeként az utca, park, egyéb közterület (a válaszolók 4,8%-a említi), valamint az étterem (4,5%).

Berúgás Az utolsó lerészegedés mértékének a megítélése igen különböző a lányok és a fiúk között. A lerészegedés legerősebb fokát jelentő tízes skála6 értékkel a lányok 2,8%-a, a fiúknak pedig 5,0%-a ítélte meg részegségét. Hét vagy magasabb skála értékkel a fiúk 20,0%-a, a lányoknak pedig 10,5%-a értékelte a lerészegedést. Az egyes skála értéket a fiúk 6,8%-a, a lányoknak pedig 11,2%-a alkalmazta. Átlag alatti (2-4) skálaértéket jelölt még a fiúk 22,0%-a, a lányoknak pedig 19,4%-a. A lerészegedéshez szükséges ital mennyiségét legtöbben a három-hat italban jelölték meg (30,9%). A 3-4 italt a fiúk és a lányok hasonló (16,5-.16,6%) arányban választották, az 5-6 ital azonban már valamelyest nagyobb arányban szerepelt a fiúk választásában (fiúk 15,3%, lányok 13,1%). Jelentősebb eltérés a fiúk és a lányok között

6

A lerészegedés fokát 10 fokozatú skálán mértük, ahol az 1-es azt jelentette, hogy “feldobott volt” a 10es pedig, hogy “nem tudott megállni a lábán”.


49

a hetedik italtól kezdődik. Hét vagy több ital elfogyasztását a fiúk 21,9%-a, a lányoknak pedig csak 9,0%-a tartotta szükségesnek a lerészegedéshez.

Az alkoholfogyasztás lehetséges hatásai Hasonlóan az 1995. évi adatokhoz úgy tûnik, hogy a fiatalok nagyobb arányban társítanak pozitív következményeket az alkoholfogyasztáshoz, mint negatívokat. Legtöbben a "nagyon jól szórakoznék" választ jelölték, mint az alkoholfogyasztás valószínû, vagy nagyon valószínû következményét. A következő leggyakoribb említés egy negatív következmény "ártanék vele az egészségemnek". Gyakori pozitív következményként említik a fiatalok a "fellazulnék, feloldódnék", valamint a "barátságosabbnak és szókimondóbbnak érezném magam" lehetőségeket. A negatív következmények közül pedig gyakrabban említik még a másnaposságot. A fiúk és a lányok között nincsenek értékelhető különbségek, általában valamennyi következményt – akár pozitív, akár negatív – a fiúk kicsit nagyobb arányban tartják valószínűnek, illetve nagyon valószínûnek.

Az alkoholfogyasztás miatt bekövetkezett problémák Nagyon kevés diák életében okozott bármiféle problémát az alkoholfogyasztás. Legnagyobb arányban – az összes válaszoló 6,5%-a említi – a "kárt tettem a ruhámban, vagy más dolgokban" választ. Többen említik a veszekedést, vitatkozást, valamint a pénz vagy más értékes dolog elvesztését. A fiúknál sokkal gyakoribb az alkoholfogyasztásból adódó probléma, 9,3%-uk említi hogy kárt tett a ruhájában, vagy valami másban, és veszekedésről is a fiúk 7,3%-a számolt be. Bár az alkoholfogyasztás miatti problémáról is nagyon kevés fiatal számolt be, ennél sokkal kisebb azoknak az aránya, akik drogfogyasztással összefüggő problémát említettek. A drogfogyasztással kapcsolatban felsorolt valamennyi probléma említési aránya 1% alatt maradt az összes megkérdezett középiskolás körében. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a felsorolt problémák – az alkohol és drogfogyasztástól független – egyéb okból való bekövetkezéséről, meglehetősen gyakran számoltak be a fiatalok. Legnagyobb arányban (88%) a veszekedést említik, gyakran említik a rossz iskolai teljesítményt, a balesetet, sérülést, a barátokkal, szülőkkel való problémákat.


50

F. Alkoholfogyasztással kapcsolatos attitűdök

Anticipált alkoholfogyasztói magatartás Már az 1995. évi ESPAD vizsgált során is jeleztük, hogy a "gondolod-e, hogy iszol alkoholt, ha 25 éves leszel?" kérdés Magyarországon nehezen használható. A magyar alkoholfogyasztási szokások mellett a "fogyasztasz-e alkoholt" típusú kérdésekre a diákok nagy aránya szokott nemmel válaszolni. Ennek oka az, hogy alkohol fogyasztás alatt

a

magyar

kultúrában

elsősorban

a

nagy

mennyiségû,

mértéktelen

alkoholfogyasztást értik. Így az alkoholfogyasztás jövőbeni megítélésekor is feltehetően a nagyobb mennyiségû fogyasztásra gondolnak. Ezzel magyarázható, hogy míg a fiatalok csupán 9,2%-a nem fogyasztott még soha életében alkoholt, és a kérdezést megelőző év absztinencia aránya is 18,9%, addig a válaszolók 28,3%-a vélekedik úgy, hogy 25 éves korában nem fog alkoholt inni. 30% gondolja határozottan azt, hogy fog alkoholt inni, a bizonytalanok aránya pedig meglehetősen magas, 41,7%. Valószínûnek tartjuk, hogy ezek az arányok nem az alkoholfogyasztás ténylegesen feltételezett várható előfordulásáról adnak információt, hanem a kérdés igen különbözőképpen való értelmezéséről.

G. Drogokkal kapcsolatos ismeretek A négy legismertebb szer a magyarországi középiskolások körében a heroin, a kokain, az ecstasy és a marihuána. Ezek a szerek 95% körüli ismertségi rátával rendelkeznek. A következő csoportba az LSD és a nyugtatók sorolhatók, 90% körüli ismertséggel. A többség által ismert szerek közé tartoznak még az amfetaminok, melyekről a válaszolók háromnegyede hallott már. A vizsgált szerek közül mindössze három az, melyet a többség nem ismer. Ezek a crack, a metadon, valamivel több, mint egyharmados ismertséggel, és a legkevésbé ismert drog a „mágikus gomba”, melyről a válaszolók alig több mint 10%-a hallott. Az 1995-ös ESPAD vizsgálattal összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a többség által ismert szerek köre kibővült, ma már a legtöbb drogot a diákok nagy része ismeri.


51

Legnagyobb mértékben az ecstasy (mintegy 70%-kal), és az amfetaminok (több mint 50%-kal), ismertsége növekedett, de az évtized közepén regisztrált állapotokhoz képest 15%-kal többen hallottak az LSD-ről és a crackről is. Egyetlen szert találtunk, melynek az ismertsége minimálisan csökkent, ez a nyugtatók. Érdekes, hogy bár ma Magyarországon a marihuána a leggyakrabban használt szer, az ismertségi rangsorban azonban megelőzik viszonylag ritkábban használt, illetve kifejezetten alacsony életprevalencia értékű szerek.

H. A drogok hozzáférhetőségének megítélése

Alkohol A válaszolók több, mint 90%-a úgy véli, hogy a különböző alkoholfajták, illetve a dohánytermékek könnyen, vagy nagyon könnyen beszerezhetők számára. A tömény italok beszerzési lehetőségeit valamennyire nehezebbnek tartják a középiskolások, itt az arány 10%-al alacsonyabb. A beszerzést lehetetlennek vagy nagyon nehéznek ítélők aránya e szereknél többnyire 2 százalék körüli értéket vesz fel. Az 1995-ös vizsgálattal összehasonlítva szignifikáns változások nem tapasztalhatók, azonban minden alkoholfajta esetében valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik a beszerzést valamilyen mértékben nehéznek ítélik.

Egyéb drogok Az egyéb drogok beszerezhetősége a diákok megítélése szerint jelentősen elmarad a cigaretta, vagy bármely alkoholfajta beszerzési lehetősége mögött. Ezen belül az inhalánsokat, a nyugtatókat és az altatókat ítélik leginkább hozzáférhetőnek, a diákok 40-50%-a

ítéli

„inkább

könnyűnek”

vagy

„nagyon

könnyűnek”

e

szerek

beszerezhetőségét. Ehhez hasonló nagyságrendű azoknak az aránya, akik a beszerzési lehetőségeket inkább negatívan ítélik meg, ezen belül a válaszolók 8-10%-a azt lehetetlennek tartja. A többi egyéb drog esetében a beszerzést nehéznek, inkább nehéznek vagy egyenesen lehetetlennek tartók aránya kerül túlsúlyba. Az ecstasy és marihuána beszerezhetőségét


52

legalább “inkább könnyűnek” ítéli a válaszolók 20-24%-a, 13-15% még elérhetőnek ítéli az LSD-t és az amfetaminokat, de a többi tiltott szer esetében ezek az értékek már 10% alatt találhatók. A válaszolók 15-20%-a úgy véli, hogy a legálisan nem hozzáférhető szereket teljesen lehetetlen beszerezni. A fiúk és a lányok válaszai között általában szignifikáns különbséget találunk. A szerek többsége esetben a fiúk könnyebbnek gondolják a hozzáférést. Az „ESPAD 95” eredményeivel összehasonlítva a különböző alkoholfajták, a nyugtatók és az inhalánsok beszerezhetőségének megítélésében nem tapasztalható jelentősebb változás, bár e szerek esetében csökkent a beszerzést lehetetlennek ítélők aránya. A többi szer – tehát az egyéb drogok többsége – esetében a hozzáférést „könnyűnek”, vagy „nagyon könnyűnek” vélők aránya jelentősen növekedett. Ez a növekedés általában 2-2,5-szeres, de az ecstasy esetében ötszörös volt az elmúlt 4 évben. Az egyéb drogok elérését „inkább könnyűnek”, vagy „nagyon könnyűnek” tartók aránya 95-ben és 99-ben Egyéb drogok

„ESPAD

„ESPAD

95”

99”

inhalánsok

50,8

50,3

nyugtatók

36,6

39,9

ecstasy

4,2

23,7

marihuána vagy hasis

9,0

19,3


5,9

15,9

amfetamin

4,6

13,3


8,5

11,4

heroin

4,5

9,3

kokain

3,9

9,1

crack

4,0

9,0

.

6,3

mágikus gomba


53

I. A drogfogyasztással kapcsolatos attitűdök – helytelenítés

Dohányzás és alkoholfogyasztás Az alkalmi cigarettázást a válaszolók 28,9%-a helyteleníti valamilyen mértékben, 72%a pedig a rendszeres dohányzást (napi 10 vagy több cigaretta elszívását). Évente néhány alkalommal egy-két ital elfogyasztását a válaszolók 9,8%-a helyteleníti valamilyen mértékben. A hetente több alkalommal egy-két ital elfogyasztását helytelenítők aránya 56,2%, a heti egy alkalommal való berúgást pedig 72,4%. Az alkalmankénti dohányzás és alkoholfogyasztás megítélésében a lányok szignifikánsan engedékenyebbek, rendszeres ivás vagy dohányzás esetében viszont a nemek szerinti eltérés fordított irányú. Az 1995-ös eredményekkel összehasonlítva az alkoholfogyasztással és dohányzással kapcsolatos attitűdök elítélő jellege – az alkalmi dohányzás kivételével – tendenciájában csökkent, különösen igaz ez az alkalmi és rendszeres, de nem nagy mennyiségű alkoholfogyasztás esetében, ahol a négy év alatt szignifikánsan csökkent a helytelenítők aránya. A dohányzást, és az alkoholfogyasztást helytelenítők, vagy erősen helytelenítők aránya, és az arányok változása „ESPAD 95”

„ESPAD 99”

változás

Dohányzás Alkalmankénti cigarettázás

24,9

28,9

4,0

Napi 10 vagy több szál cigaretta elszívása

75,4

72,0

-3,4

Egy-két ital elfogyasztása alkalmanként

17,7

9,8

-7,8

Egy-két ital elfogyasztása hetente többször

71,2

56,2

-15,0

Heti egyszeri berúgás

74,9

72,4

-2,5

Alkoholfogyasztás


54

Egyéb drogok Az egyéb drogok fogyasztását helytelenítők, vagy erősen helytelenítők aránya jóval magasabb. A különböző szerek kipróbálásáról alkotott vélemények egy mintegy 10 százalékos sávban (81,6-91,3 között) helyezkednek el. Ezen belül a kevésbé helytelenített magatartások a marihuána, ill. a nyugtatók kipróbálása, a skála másik végén pedig a heroin és a kokain fogyasztása található. A marihuána (valamint az előzőekben bemutatott cigaretta és alkohol) különböző gyakoriságú fogyasztásának megítélése alapján úgy tűnik, hogy a válaszolók különbséget tesznek a rendszeres, alkalmi és kipróbálás szintű fogyasztói magatartás megítélése között, bár a differenciálás az egyéb drogok esetében viszonylag kismértékű. Az egyéb drogok fogyasztásának megítélésében a nemek között tendenciózus különbségek fedezhetők fel, a lányok kis mértékben ugyan, de rendre szigorúbb válaszokat adnak. Az „ESPAD 95” eredményeivel összehasonlítva az – alkoholfogyasztásnál leírtakhoz hasonlóan – az egyéb drogok esetében mindegyik fogyasztói magatartással szemben a negatív attitűdök mérséklődése figyelhető meg. Ez a mérséklődés azonban többnyire viszonylag mértékű, 2-4% körüli, az elítélési rangsor élén található két szer, a kokain és a heroin esetében pedig a mérséklődés egészen minimális. Az egyéb drogfogyasztó magatartások sorrendje a fogyasztást helytelenítők vagy erősen helytelenítők aránya alapján 1999-ben, és a változás mértéke 1995-höz képest Egyéb drogok

„ESPAD 95”

„ESPAD 99”

változás

Marihuána vagy hasis rendszeres használata

85,9

81,6

-4,3

Heroin kipróbálása

86,0

82,9

-3,1

Kokain kipróbálása

90,0

86,1

-3,9

Crack kipróbálása

90,2

86,6

-3,6

Alkalmankénti marihuána, vagy hasis fogy.

90,9

87,1

-3,8

Inhalánsok kipróbálása

89,7

87,4

-2,3

Amfeteminok kipróbálása

92,0

88,3

-3,7

Ecstasy kipróbálása

91,2

88,8

-2,4

LSD kipróbálása

92,2

91,1

-1,1

Nyugtatók kipróbálása

92,1

91,3

-0,8


Marihuána vagy hasis kipróbálása

94,8

93,0

55

-1,8


56

J. A drogok veszélyességével kapcsolatos attitűdök

Dohányzás és alkoholfogyasztás Az alkalmi cigarettázást a válaszolók többsége nem, vagy csak kis mértékben tartja veszélyesnek. 30,8%-a közepesen, vagy nagyon veszélyesnek, ezen belül 6% nagyon veszélyesnek tartja. A rendszeres dohányzást (napi egy doboz, vagy több cigaretta elszívását) azonban a 79,9% nagyon, és 13,8%-uk közepesen veszélyesnek értékeli. A rendszeres dohányzás veszélyeinek megítélésében a lányok szignifikánsan szigorúbban vélekednek. Az alkoholfogyasztás minden vizsgált típusának megítélésében a veszélyesnek ítélők vannak többségben. A majdnem minden nap 1-2 ital elfogyasztását a válaszolók 69,4%a tartja közepesen, vagy nagyon veszélyesnek, ezen belül azonban a közepes vélemény dominál. Ennél jóval többen, a kérdezettek 85,5%-a tartja veszélyesnek az alkalmanként (hétvégente) történő nagy mennyiségû – 5 vagy több – ital elfogyasztását. Ezen belül is a nagyon veszélyes minősítést adók aránya 56,4%. Az alkoholfogyasztás vizsgált típusai közül a napi rendszeres, viszonylag nagy mennyiségû (4-5) ital fogyasztását tekintik a kérdezettek legnagyobb arányban (92,9%) veszélyesnek, illetve nagyon veszélyesnek (a nagyon veszélyes minősítést adók aránya önmagában 73%). A válaszok nemek szerinti eloszlása szignifikánsan különbözik. A lányok mindegyik fogyasztási gyakoriságot veszélyesebbnek ítélik a bemutatott átlagnál. Az 1995-ös vizsgálati eredményekkel összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy bár Magyarországon korábban is meglehetősen nagy arányban tartották veszélyesnek mindkét szert, mostanra ez fokozódott. Az elmúlt 4 évben a dohányzás és az alkoholfogyasztás rendszeres és alkalmi használatának megítélésében egyaránt a veszélyesség irányába mozdultak el valamelyest a vélemények. Egyéb drogok Az egyéb drogok kipróbálását közepesen, vagy nagyon veszélyesnek tartók aránya a válaszadók körében 74,1% és 84% között mozog. A sorrendben, e tekintetben első helyen áll a kokain, ezt követi az LSD és a marihuána, s a mezőny végén szinte holtversenyben találhatók az ecstasy, az inhalánsok, és az amfetaminok. A rendszeres fogyasztást minden drog esetében egyértelműen veszélyesebbnek tartják a válaszolók. A közepesen veszélyes, vagy nagyon veszélyes választ adók aránya 91,3% és 93,2% között mozog. A különböző szerek rendszeres fogyasztásának veszélyességében tehát szinte egyáltalán nem jelenik meg a szerek közötti differenciálás


57

a véleményekben. S bár a rendszeres fogyasztás megítélése alapján nem igazán képezhető sorrend az egyes szerek között, az azonban meglepő, hogy éppen a marihuána rendszeres fogyasztását tartják a leginkább veszélyesnek a diákok. A válaszolók tehát különbséget tesznek a rendszeres, alkalmi és kipróbálás szintû fogyasztói magatartás veszélyessége között, azonban az egyes szerek közötti differenciálás kevéssé kialakult. A válaszok nemek szerinti eloszlása szignifikáns különbségeket mutat, a lányok nagyobb veszélyesség tudattal bírnak, különösen markánsan jelentkezik ez a rendszeres fogyasztás megítélésben. A korábbi vizsgálati eredményekkel összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt négy évben ellentétes tendencia érvényesült az egyéb drogok kipróbálásának és rendszeres fogyasztásának megítélésében. Míg a kipróbálást veszélyesnek tartók aránya a kokain kivételével kis mértékben, de rendre csökkent, addig a rendszeres használatot veszélyesnek tartók aránya valamelyest növekedett. Mindez azt jelenti, hogy ma a diákok jobban különbséget tudnak tenni a rendszeres és alkalmi droghasználat veszélyei között. Ezt a változást kiegészíti, hogy ma már valamelyest jobban tudnak differenciálni abban, hogy az egyes szerek kipróbálása mennyire veszélyes (a korábbi 4,4%-os sáv helyett a vélemények most egy 9,9%-os sávban szóródnak), ez a differenciálás azonban a szerek rendszeres fogyasztásának megítélésekor eltűnik. Az egyéb drogok kipróbálását, ill. rendszeres fogyasztását közepesen vagy nagyon veszélyesnek tartók aránya (%) Kipróbálás

Rendszeres fogyasztás

„ESPAD 95”

„ESPAD 99”

„ESPAD 95”

„ESPAD 99”

Marihuána

79,1

76,7

92,3

93,2

LSD

79,2

77,1

92,0

92,5

Amfetamin

79,0

74,1

89,8

91,3

Kokain

82,7

84,0

91,6

92,9

Ecstasy

78,5

75,1

88,8

92,7

Inhalánsok

78,3

74,4

92,1

93,1

Intervallum

4,4

9,9

3,5

1,9


58

K. A barátok közötti drogfogyasztás becslése

Dohányzás A megkérdezett fiatalok 31%-a vélekedik úgy, hogy a legtöbb, vagy valamennyi barátja dohányzik. Ennél sokkal magasabb, 53% azoknak az aránya, akiknek van olyan idősebb testvére, aki legalább alkalmanként dohányzik. Bár a nemenkénti különbségek nem jelentősek, a lányok a barátaik és a testvéreik dohányzásáról is nagyobb arányban számolnak be.

Alkoholfogyasztás A megkérdezett fiatalok 24%-a vélekedik úgy, hogy a legtöbb barátja fogyaszt alkoholt. Ennél sokkal magasabb, 72% azoknak az aránya, aki az idősebb testvére alkoholfogyasztását említi. A baráti körben a heti rendszerességgel történő lerészegedést 5,7% említi. A válaszolók 35,6%-a véli úgy, hogy testvére legalább egyszer volt már részeg az életében. A dohányzáshoz hasonlóan az alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok sem mutatnak lényeges nemenkénti különbségeket.

Egyéb drogok fogyasztása A drogfogyasztásra vonatkozóan nagyon kevesen vélekednek úgy, hogy a barátaik között vannak olyanok, akik fogyasztanak valamilyen drogot. Bár ennél kicsit többen válaszolták azt, hogy a testvéreik között van olyan, aki drogot fogyaszt, az arányok itt is messze alacsonyabbak, mint magukra a megkérdezettekre vonatkozó életprevalencia értékek. Valószínûnek tartjuk, hogy a barátokra, testvérekre vonatkozó alacsony értékek elsősorban azzal magyarázhatók, hogy a kérdések megfogalmazása inkább utal rendszeres fogyasztásra, mint kipróbálásra, alkalmi fogyasztásra. A rendszeres fogyasztás pedig a vizsgált populációban is alacsony. Másrészt feltételezhető az is, hogy a barátokra, testvérere vonatkozóan is inkább hajlandóak elismerni a fiatalok a kipróbálást, alkalmi fogyasztást, mint a rendszeres fogyasztást. Figyelemre méltónak tartjuk azt is, hogy a testvérekkel kapcsolatosan sokkal nagyobb arányban ismerik el a fiatalok az egyes tiltott és legális szerek fogyasztását, mint a barátaikkal kapcsolatosan.


59

L. Az első drogfogyasztás

Mit? Az elsőnek fogyasztott drog leggyakrabban – a válaszolók 7,6%-ánál a marihuána vagy hasis volt. Igaz ez a fiúkra és a lányokra egyaránt, míg azonban a fiúk túlnyomó többsége – 11%-a – próbálta a marihuánát elsőként, addig a lányoknál a nyugtatók elsőnek fogyasztott drogként való említése alig marad el a marihuánától (marihuána: 4,3%, nyugtató:3,3%). Hogyan, kikkel? Az első droghoz jutás leggyakoribb módja fiúknál és lányoknál egyaránt a társaságban való osztozás volt (fiúk 6,0%-a, lányok 3,2%-a említette). A második leggyakoribb beszerzési forrás egy idősebb barát volt (a fiúk 3,4%-a, a lányok ,4%-a említette). Gyakoribb beszerzési forráshoz tartozik még a kortárs barát (fiúk 3,4%-a, lányok 1,3%a említi). Figyelemre méltó, hogy az 1995. évi vizsgálathoz hasonlóan a lányoknál még mindig a gyakoribb beszerzési forrásokhoz tartozik a szülői ház. A lányok 3,%-a vagy a szüleitől kapta, vagy csak egyszerûen elvette otthon az elsőnek fogyasztott szert. Miért? A kipróbálás leggyakoribb oka fiúknál és lányoknál egyaránt a kíváncsiság (11,9%, illetve 6,3% említette). A fiúknál a második leggyakoribb ok az, hogy jól akarták érezni magukat (5,8%). A lányok gyakrabban említenek valamilyen egyéb okot (3,6%). Az első kipróbálás okai között ritkán említik azt, hogy nem volt mit csinálniuk, nem emlékeznek, és a lányok között ritka válaszok közé tartozik az is, hogy nem akartak kilógni a társaságból.


60

M. Marihuánához jutás feltételezett helye A megkérdezett középiskolások fele tud olyan helyet, ahol marihuána beszerezhető. Többségük (az összes megkérdezett 35,5%-a) a discot vagy bárt említi. Ritkábban említenek dealert (11,4%), vagy valami más helyet (9,7%), legritkábban pedig a közterület (7,7%), vagy az iskola (6,9%) szerepel.

N. Társadalmi státus és a drogfogyasztás kapcsolata A szülők társadalmi státusa (együttes iskolai végzettsége)7 és a válaszolók drogfogyasztása közötti kapcsolatot vizsgálva, egyedül a dohányzás (akár a 40 vagy több cigaretta elszívása eddigi élete során, akár a napi 11 vagy több cigaretta) mutat alacsonyabb elterjedtséget a magas státusú szülők gyerekeinél. Az összes többi szer fogyasztása gyakrabban fordul elő a magas, és ritkábban az alacsony státusú szülők gyermekeinél. Igaz ez a 6 vagy többszöri alkoholfogyasztásra a megelőző hónapban, a nagyivásra, a tiltott drogok fogyasztására az alkohol és gyógyszer együttes fogyasztására, valamint a szipuzásra. Ha csak a lányokat tekintjük, hasonló tendencia figyelhető meg, azaz a dohányzás a magas státusú szülők gyerekei között a legalacsonyabb, az összes többi szer fogyasztása pedig közöttük a leggyakoribb. A fiúk esetében a dohányzás, a lerészegedés, az amfetaminok és az LSD fogyasztása a közepes státusú szülők gyerekei között a legmagasabb, a többi szer esetében pedig a magas és közepes státusú szülők gyerekei hasonló gyakoriságokat mutatnak. A fiúk esetében is igaz azonban az, hogy a dohányzás kivételével valamennyi szer fogyasztása az alacsony státusú szülők gyerekei között a legalacsonyabb.

7

A család társadalmi státusát az ESPAD standardoknak megfelelően a szülők iskolai végzettségét együttesen kifejező mutató jelzi. Alacsony státusú az a család, ahol mindkét szülő maximum 8 általános végzettséggel rendelkezik. Közepes státusú az, ahol legalább az egyik szülő végzett szakmunkásképzőt, vagy érettségizett, de egyik szülőnek sincs diplomája. És végül magas státusúnak számít az a család, ahol legalább az egyik szülőnek van diplomája, függetlenül a másik végzettségétől.


61

A fenti eredmények értelmezéséhez itt azonban néhány megjegyzést kell fűznünk. Egyrészt, hogy az ESPAD standardok szerinti alacsony iskolai végzettség kategória összemos két, a drogfogyasztás elterjedtsége szempontjából markánsan különböző csoportot, a nyolc általánosnál kevesebb, illetve a 8 általános végzettséggel rendelkező szülők gyermekeit. Míg a nyolc általános végzettségű szülők gyermekei az átlagosnál alacsonyabb fogyasztási gyakoriságokat mutatnak a szerek többségénél, a kevesebb, mint 8 általánossal rendelkező szülők gyermekei körében kiemelkedően magasak a fogyasztási ráták. Másrészt a magyarországi fogyasztási adatok az apa iskolai végzettsége mentén jelentősebb különbségeket mutatnak, mint az anya esetében. Az EDPAD családi státuszmérő kategóriája nem tesz különbséget az anya és az apa között a család státusának meghatározásában, azonos súllyal veszi figyelembe mindkét szülő végzettségét, ami elmoshatja a vegyes végzettségi összetételű családok esetében az apa szerepét, és így csökkenti a szülők iskolai végzettsége és a gyermek drogfogyasztása közötti kapcsolat erősségét. Harmadrészt meg kell jegyeznünk, hogy a család társadalmi státusát mérő változó mentén jelentős különbségek mutatkoznak az adatok megbízhatóságában, és érvényességében. Az alacsony társadalmi státusú szülők gyermekei esetében a szerek többségénél nagyobb az összes mért inkonzisztenciamutató, és a dummy drog mentén való bevallás is, mint más csoportokban. Mindez azt jelenti, hogy az alacsony státusú szülők gyermekei esetében az adatokat az átlagosnál valamelyest óvatosabban kell kezelnünk.

O. Családösszetétel és a drogfogyasztás kapcsolata Valamennyi szer fogyasztása azok között a gyerekek között a legalacsonyabb, akik úgynevezett ép családban, mindkét édesszülővel együtt élnek. A legtöbb szer esetében ennél jelentősen magasabb gyakoriságok jellemzik azokat, akiket valamelyik édesszülő egyedül nevel. Az összes válaszolót tekintve a legtöbb szer fogyasztásának előfordulása valamelyest gyakoribb azok között, akik egy édes szülővel és egy nevelő szülővel élnek, – úgynevezett újrastrukturált családban -, mint azok között, akik csak egy édesszülővel élnek együtt. Végül valamennyi szer fogyasztása leggyakoribb azok között, akik valamilyen egyéb családösszetételben élnek, nevelésükben egyáltalán nincs


62

jelen vér szerinti szülő. Így például közöttük a tiltott drogok életprevalenciája 25,6%, míg az ép családban nevelkedők körében 10,6%. A marihuánán kívüli tiltott drogok életprevalenciája az "egyéb" családösszetételben élők között 17,3%, a két édesszülővel nevelkedők között pedig csak 4,1%. Ugyanakkor figyelemre méltó különbség tapasztalható a fiúk és a lányok között. A nevelőszülő jelenléte úgy tûnik elsősorban a lányokra van "rossz” hatással. Azok a lányok, akiket egy édes szülő nevel sokkal alacsonyabb prevalencia értékeket mutatnak, mint azok, akiket egy édes szülő és egy nevelőszülő nevel. Sőt, a lányok között a legtöbb szer életprevalencia értéke azoknál a legmagasabb, akiket egy édes szülő és egy nevelőszülő nevel. Ezzel szemben a fiúkra a szerfogyasztás szempontjából "jó hatása" van a nevelő szülő jelenlétének. Az egy édes szülő és egy nevelőszülő nevelte fiúk között a legtöbb szer életprevalencia értéke alacsonyabb, mint az egy édes szülő nevelte fiúk között.


63

P. Az 1983-ban született középiskolásokra vonatkozó eredmények összefoglalása 1999-ben Magyarországon 1983-ban született középiskolások 71,7%-a dohányzott már legalább egyszer az életben, 90,8%-a kipróbálta az alkoholt, és 12,5%-a fogyasztott már valamilyen tiltott drogot. A dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége nem változott jelentősen az 1995. évi ESPAD vizsgálat eredményeihez képest. Ugyanakkor, a megelőző hónap prevalencia értékei alapján a fiúknál enyhén, a lányoknál pedig jelentősebben nőtt a dohányzás. Az alkoholfogyasztás gyakorisága és mennyisége, a nagyivás elterjedtsége, és a lerészegedés gyakorisága nagyjából hasonló az 1995. évi adatokhoz. A fiúknál valamelyest csökkent a lányoknál pedig növekedett a nagyivás és a lerészegedés aránya. A megelőző hónap és az utolsó fogyasztásra vonatkozó adatok alapján 1999-ben is a középiskolások alkoholfogyasztásának összetételét a tömény szesz dominálja. Az egyes italfajtákra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a fiúk között növekszik a tömény szesz fogyasztása, a többi ital fogyasztása pedig enyhén csökken, a lányoknál pedig a sör és a tömény szesz fogyasztása nőt. Összességében az alkoholfogyasztás adatai arra utalnak, hogy a lányok fogyasztása közeledik a fiúkéhoz. Jelentős változás következett be a tiltott drogok fogyasztásában. A legtöbb szer fogyasztása többszörösére nőt az elmúlt négy évben. Bár 1995-ben is a marihuána volt a legelterjedtebb tiltott szer, az életprevalencia értéke alig volt magasabb a szipuzásnál, vagy az ópiátoknál. 1999-re a marihuána elterjedtsége sokkal nagyobb, mint az összes többi tiltott szeré. Ugyanakkor nem csak a marihuána életprevalencia értéke nőtt jelentősen, hanem a havi prevalencia érték is. A marihuána és a többi tiltott szer fogyasztásának növekedése nem társult a legális szerek életprevalencia értékének jelentős csökkenésével sőt, a nyugtatók fogyasztása – orvosi javaslatra vagy anélkül – szintén nőtt az elmúlt négy évben.


64

Összességében tehát, a tiltott drogok fogyasztásának jelentős növekedése következett be az évtized második felében Magyarországon a 16 éves középiskolások körében. Ez a növekedés oly módon ment végbe, hogy a tradicionálisnak mondható fogyasztási szokások nem változtak. Azaz a 16 éves középiskolások körében egyre inkább elterjed a marihuána, és növekszik a többi tiltott drog fogyasztása, de emellett változatlanul a legelterjedtebb visszaélésre alkalmas szerek közé tartoznak a nyugtatók, illetve egyéb gyógyszerek alkohollal együtt történő fogyasztása, és nem csökken a szipuzás elterjedtsége. A drogfogyasztás terjedése kiegészül a korábban is elterjedt és enyhén növekvő dohányzással, valamint a szintén korábban is elterjedt, és nem csökkenő alkoholfogyasztással.


65

V. A TELJES ORSZÁGOS MINTÁRA VONATKOZÓ EREDMÉNYEK

Míg az előző fejezetben szerepeltetett adatok a nemzetközi standardoknak megfelelően csak a 83-ban született, első és másodévfolyamon tanuló diákokra vonatkozó adatokat tartalmazták, addig az ebben a fejezetben bemutatott eredmények az összes megkérdezett első és másodéves középiskolásra, azaz a teljes országos mintára vonatkoznak. Itt az elemzésbe vont tanulók létszáma az előző fejezetben elemzett esetszámnak több mint kétszerese, 5607 fő. A két minta viszonyát, a megkérdezettek születési év szerinti eloszlását láthatjuk az alábbi táblázatban. ESP02 születési éve

Valid

Missing

78 79 80 81 82 83 84 88 Total System Missing Total

Total

Frequency 7 21 79 361 1632 2424 1017 24 5565

Percent ,1 ,4 1,4 6,4 29,1 43,2 18,1 ,4 99,3

42

,7

42 5607

,7 100,0

Valid Percent ,1 ,4 1,4 6,5 29,3 43,6 18,3 ,4 100,0

Cumulative Percent ,1 ,5 1,9 8,4 37,7 81,3 99,6 100,0

Az ebben a fejezetben kiszámított mutatók tartalma is némileg más mind az előző fejezeté, tartalmazza a hazai speciális kérdéseket, – így pl. tartalmazza az egyéb ópiátokra, vagy az altatókra vonatkozó adatokat. Az alábbi adatok tehát bár nem értelmezhetők nemzetközi összehasonlításban, azonban az előző fejezethez képest a magyarországi droghelyzet pontosabb leírását adják, mind tematikusan, mind a becslések pontosságát illetően jobban kihasználják az adatbázisban rejlő összes lehetőséget. Ebben a részben a IV. fejezetben leírt, a nemzetközi standardokhoz képest plusz információt adó, vagy más eredményt mutató elemzéseket szerepeltetjük.


66

A. Drogfogyasztással kapcsolatos ismeretek Az egyes szerek ismertsége nem különbözik szignifikánsan a 83-ban születettek, és a teljes minta vonatkozásában, tehát a IV. fejezetben leírtak itt is érvényesek. Kivételt mindössze a „mágikus gomba” képez, amit a teljes mintában többen ismernek.8 Az ESPAD standardokon kívül a magyarországi vizsgálatban megvizsgáltuk a „más ópiátok”, és az „altatók” ismertségét is. Érdekes módon az altatók ismertsége jelentősen kisebb, mint a nyugtatóké. Még a nyugtatók a négy legismertebb – 95% körüli ismertségi rátával bíró – szerek közé tartoznak, addig az altatók ismertsége az amfetaminokéval van egy szinten, a válaszolók háromnegyede hallott csak róla. Az egyéb ópiátokról a – crackhez, és a metadonhoz hasonlóan – a többség nem hallott, ismertségi rátája mindössze 34%. Mindkét szer ismertsége a lányok között magasabb.

B. A különböző szerek hozzáférhetőségének megítélése Az

első

és

másodéves

középiskolások

összességére

a

különböző

szerek

hozzáférhetőségéről a 83-ban születettek vonatkozásában elmondottak érvényesek. A marihuána, és az anabolikus szteroidok kivételével, ahol a teljes mintára vonatkozóan valamivel nagyobb hozzáférési arányokat kaptunk, általában nincs szignifikáns különbség itt sem a két populáció között. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a válaszolók több mint 90%-a úgy véli, hogy a különböző alkoholfajták illetve a dohánytermékek könnyen, vagy nagyon könnyen beszerezhetőek a számára. Ezt követi az egyéb, legálisan beszerezhető drogok (altatók, nyugtatók, inhalánsok) hozzáférhetősége, ahol 40-50% körüli a beszerezhetőséget „inkább könnyűnek” vagy „nagyon könnyűnek” ítélők aránya. A többi egyéb drog esetében a beszerzést „inkább nehéznek”, „nehéznek” vagy egyenesen „lehetetlennek” ítélők aránya kerül túlsúlyba. Az ecstasy és marihuána beszerezhetőségét legalább

8

A teljes mintára vonatokozó pontos alapeloszlások a második, – a kutatás alapdokumentációit tartalmazó – kötetben megtalálhatók.


67

“inkább könnyűnek” ítéli a válaszolók 20-24%-a, illetve 11-15% még elérhetőnek ítéli az LSD-t, az amfetaminokat, és az anabolikus szteroidokat, de a többi tiltott szer esetében ezek az értékek már 10% alatt találhatók.

C. Drogfogyasztással kapcsolatos attitűdök – helytelenítés A diákok fogyasztói magatartásokkal szembeni attitűdjei más látens faktorok mentén jönnek létre az egyéb drogok, és a dohányzás illetve az alkoholfogyasztás esetében. A vizsgált szerek fogyasztásával kapcsolatos attitűdök mögött két szervező elv különíthetünk el. Az egyik ilyen szervező elv a dohányzással és az alkoholfogyasztással kapcsolatos, inkább „megengedő hozzáállással” jellemezhető elv, a másik pedig az egyéb drogokról való gondolkodásban meghatározó, „szigorú, elutasító hozzáállást” jelző faktor. A szerfogyasztó magatartásokkal kapcsolatos attitűdök alapján végzett főkomponens elemzés eredményét láthatjuk az alábbi táblázatban. 9 A vizsgált magatartásokkal kapcsolatos attitűdöket meghatározó faktorok Component Matrix

a

Component 1 HELYTA alkalmi cigarettázás HELYTB rendszeres dohányzás HELYTC egy-két ital alkalmanként HELYTD rendszeresen 1-2 ital HELYTE hetente berúgni HELYTF marihuána kipróbálás HELYTG marihuána alkalmi fogy. HELYTH rendszeres marihuána fogy. HELYTI LSD kipróbálás HELYTJ heroin kipróbálás HELYTK nyugtató kipróbálás HELYTL amfetamin kipróbálás HELYTM crack kipróbálás HELYTN kokain kipróbálás HELYTO ecstasy kipróbálása HELYTP szipuzás kipróbálás

2 ,316 ,480 ,110 ,358 ,499 ,842 ,837 ,768 ,905 ,894 ,789 ,913 ,913 ,905 ,905 ,873

,640 ,568 ,561 ,610 ,497 -1,7E-02 -3,8E-03 -4,0E-02 -,128 -,153 -8,5E-02 -,119 -,163 -,160 -,121 -,140

Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 2 components extracted.

9

A szerfogyasztó magatartásokkal kapcsolatos attitűdök alapján végzett főkomponens elemzés során kapott két faktor együttes magyarázó ereje 67,8%, ezen belül azonban az első “szigorú” faktor a szerepe a domináns, melynek magyarázó ereje önmagában is 56,4%.


68

A helytelenítés alapján a különböző fogyasztói magatartások rangsora az első és másodéves középiskolások teljes mintájában, és a 83-ban született tanulók esetében gyakorlatilag megegyezik. (Az egyes szerek fogyasztását helytelenítők, vagy nagyon helytelenítők arányait tartalmazó táblázat megtalálható a mellékletben.) Azonban az elítélés mértéke némileg eltér, a 1983-ban születettek véleményéhez képest a teljes minta kismértékben ugyan, de rendre engedékenyebbnek mutatkozik. Ezt a viszonyulás beli eltérést összefoglalva láthatjuk a fent leírt főkomponens elemzés „szigorú, elutasító hozzáállást” jelző faktora alapján képzett „elítélés index”10

átlagértékei közötti

különbségekben, ahol a nagyobb indexérték, a nagyobb intenzitású elítélést jelzi. Az elítélés index átlagértéke az 1983-ban született, és a nem 1983-ban született tanulók

Mean helytelenítés faktor az egyéb drogok ala

estében

,06

,04

,02

0,00

-,02

-,04 nem 83-ban született

83-ban születettek

esp02 = 83 (FILTER) Cases weighted by SULY

10

A szerfogyasztó magatartásokkal kapcsolatos attitűdökön végzett – fentiekben bemutatott – főkomponens elemzés segítségével képzett – a teljes populáción 0 átlagú, és 1-es szórású – index egy összevont mutató, amely a tiltott szerek fogyasztásával szembeni elítélés intenzitását fejezi ki.


69

D. A drogok veszélyességével kapcsolatos vélemények Az egyes szerek veszélyességének megítélése nem különbözik szignifikánsan a 83-ban születettek, és a teljes minta vonatkozásában. A veszélyesség alapján a különböző szerek rangsora a teljes mintában, és a 83-ban született tanulók esetében gyakorlatilag megegyezik. Azonban a veszélyesség megítélésének mértéke, a drogfogyasztó magatartások helytelenítésével kapcsolatban leírtakhoz hasonlóan, némileg eltér. (Részletes adatok megtalálhatók a mellékletben.) A 1983-ban születettek véleményéhez képest a teljes mintában kismértékben ugyan, de rendre kisebb az egyes szereket veszélyesnek, vagy nagyon veszélyesnek tartók aránya. Míg a 83-as születésűek esetében az egyéb drogok kipróbálását közepesen, vagy nagyon veszélyesnek tartók aránya a válaszadók körében 74,1% és 84% között mozog, addig a teljes mintán az intervallum felső határa 82,6%. A rendszeres fogyasztást a 83-ban születettek körében közepesen veszélyes, vagy nagyon veszélyes választ adók aránya 91,3% és 93,2% között mozog, addig a teljes mintán 90,1-91,8% közötti ez a sáv. Az ESPAD standardokon kívül a magyarországi vizsgálatban megvizsgáltuk a „más ópiátok”, és az „nyugtatók orvosi javaslat nélküli” fogyasztásának veszélyességéről alkotott véleményeket is. Az ópiátok kipróbálását veszélyesnek, vagy nagyon veszélyesnek tartók aránya az egyéb drogokra jellemző intervallumban található, 76,4%, a rendszeres fogyasztást azonban más drogokhoz képest kevésbé tartják veszélyesnek. A nyugtatók visszaélésszerű használatát veszélyesnek tartók aránya kisebb, mint a többi szernél kapott érték, a kipróbálást 67,1%, a rendszeres fogyasztást pedig 89% tartja veszélyesnek, vagy nagyon veszélyesnek.


70

E. A drogfogyasztás elterjedtsége

Az országban a megkérdezett első és második osztályos középiskolások 16,4%-a fogyasztott már legalább egyszer valamilyen visszaélésre alkalmas gyógyszert orvosi javaslat nélkül vagy alkohollal kombinálva, 16,2% pedig kipróbált már valamilyen tiltott szert11. Azoknak, akik valamilyen tiltott szert, és/vagy inhalánst használtak már életükben, tehát a biztosan drogfogyasztási céllal droghasználók aránya pedig országosan 17,3%. A visszaélésszerű gyógyszerhasználók 52,4%-a azonban tiltott szert, vagy inhalánst is fogyasztott már életében. Az ebből eredő halmozódások kiszűrése után, 7,8% azoknak az aránya, akik valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen fogyasztottak12, de nem használtak emellett tiltott szert, vagy inhalánst. Összességében tehát az első és másodéves középiskolások 25,1%-a fogyasztott már tiltott és/vagy legális szert már az élete során.

Az egyes szerfogyasztó magatartások életprevalencia értéke az első és másodéves középiskolások körében (%) visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás halmozott életprevalencia értéke (%)

16,4

visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás halmozatlan életprevalencia értéke (%)

7,8

tiltott szerek és inhalánsok együttes életprevalencia értéke (%)

17,3

tiltott és legális droghasználat együttes életprevalencia értéke (%)

25,1

(N)

11

5607 fő

Tiltott szerek közé az alábbiakat soroltuk: marihuána, vagy hasis, inhalánsok, LSD, ecstasy, amfetaminok, crack, kokain, heroin, egyéb ópiátok, mágikus gomba, intravénás drogok, valami más, itt fel nem sorol drog. 12 Visszaélésszerű gyógyszerhasználatnak az alábbiakat tekintettük: altatók, nyugtatók orvosi rendelvény nélküli használata, valamint gyógyszer alkohol kombinációk fogyasztása.


71

Tehát az első és másodéves középiskolások egynegyede kipróbált már valamilyen visszaélésre

alkalmas

tiltott

vagy legálisan

hozzáférhető

szert. Egy részük

feltételezhetően nem droghasználati, hanem öngyógyítási céllal fogyasztott. Arányuk pontosan nem tisztázható, de nem nagyobb a visszaélésszerű gyógyszerhasználók arányánál. Mindezek következtében azt mondhatjuk, hogy átlagosan az első és másodéves középiskolások 17,3%-a (kb. minden hatodik tanuló) használt már életében valamilyen visszaélésre alkalmas szert biztosan drogfogyasztási céllal, ők ugyanis valamilyen tiltott szert, vagy inhalánst is fogyasztottak már.

A valamilyen tiltott szert vagy inhalánst használók több mint fele (51,2%-a) már legalább háromszor használta életében ezeknek a szereknek valamelyikét, és több mint egynegyedük (26,1%-uk) pedig már tíz, vagy több alkalommal. Azaz a megkérdezett középiskolások 4,5%-a életében már legalább tíz alkalommal használt valamilyen visszaélésre alkalmas szert, egyértelműen drogfogyasztási céllal.

A tiltott szer és/vagy inhaláns használat gyakorisága (életprevalencia)

Valid

Missing Total

1,00 nem használt 2,00 1-2-szer 3,00 3-5-ször 4,00 6-9-szer 5,00 10-19-szer 6,00 20-39-szer 7,00 40-szer vagy többször Total System Missing Total

Frequency 4351 470 149 92 80 54

Percent 77,6 8,4 2,7 1,6 1,4 1,0

Valid Percent 81,9 8,8 2,8 1,7 1,5 1,0


117

2,1

2,2

100,0

5314 293 293 5607

94,8 5,2 5,2 100,0

100,0

Szerenként vizsgálva az életprevalenciákat megállapíthatjuk, hogy jelenleg az országban első és másodéves középiskolások között messze a legelterjedtebb a


72

marihuána fogyasztása. A korábbiaktól eltérően a marihuánának már nemcsak az életprevalencia értéke jelentős, hanem a rövidebb időre vonatkozó prevalencia értékek is. A kérdezést megelőző évben marihuánát legalább egyszer fogyasztók aránya 10,2%, és az előző évben fogyasztók közel fele legalább három alkalommal fogyasztott marihuánát. A marihuána havi prevalencia értéke pedig 4,8%. A következő legelterjedtebb, bár jóval kisebb prevalencia értékkel bíró tiltott szer az LSD és egyéb hallucinogének, majd ezt követik még szintén viszonylag magas életprevalencia értékkel az ecstasy, az amfetaminok, és az ópiátok. Az éves prevalencia e szereknél 2-3%, a havi pedig 1% körül mozog. A szipuzás életprevalencia értéke a teljes mintán 4,7%, az éves, 2,4, a havi pedig 1,3%.

A következő ábrán az egyes tiltott szerek, valamint az inhalánsok szerenkénti életprevalencia értékeit láthatjuk az első és másodéves középiskolások teljes országos mintájára vonatkozóan.


2,5

0,6

0,8

Az egyes tiltott szerek és a szipuzás életprevalencia értékei a magyarországi első és másodéves középiskolások körében

3,4

ópiátok

anabolikus steroidok

crack

16 14,1

3,5

egyéb drogok

14

extasy

12

LSD vagy más hallucinogének

10

szipuzás

8 4,7

4,2

amfetaminok

6

4,3

3,2

kokain

4

1

mágikus gomba

1,1

fecskendővel bevitt drogok

2 0

marihuána, hasis

74


75

Az előző évre, illetve az előző hónapra vonatkozó prevalencia értékeket nem minden szer vonatkozásában ismerjük. Így a rövidebb idejű összesített prevalenciákat csak a legelterjedtebb szerek a marihuána, az LSD, az ecstasy, az inhalánsok és az ópiátok fogyasztása alapján tudjuk kalkulálni. Ennek alapján a megkérdezettek legalább 11,5%-a használt az előző évben is, és 5,7% az előző hónapban is valamilyen tiltott szert, vagy inhalánst.

A visszaélésszerű gyógyszerhasználaton belül legelterjedtebb az orvosi javaslat nélküli nyugtató fogyasztás, életprevalencia értéke meghaladja a 10%-ot. Az évi prevalencia érték 5,6%, a havi prevalencia érték pedig 2,6%. A különböző visszaélésszerű gyógyszerhasználati szokások elterjedtsége a teljes mintán (életprevalencia értékek)

12

10,6 8,9

10 8 6

4,7

4 2 0

nyugtató

alkohol gyógyszerrel együtt

altatók


76

F. Az első fogyasztás jellemzői 13

A droggal való első találkozás többnyire középiskolás korban, 14 évesen vagy azt követően történik. Nem elhanyagolható azonban, hogy a droghasználók 17,9%-a ennél korábban, általános iskolás korban már túl volt az első próbálkozáson. 14 év alatti életkorban azonban inkább csak a szipuzás és a visszaélésszerű gyógyszerhasználat kipróbálásának van jelentősebb szerepe. A leggyakrabban – a droghasználók 54,8%-a esetében – 15 éves vagy annál idősebb korra tehető az első fogyasztás. Ezen belül leggyakrabban – a droghasználók mintegy harmada esetében – 15 évesen történik az első kipróbálás.

Az első droghasználat életkora a droghasználók százalékában kifejezve

Valid

Missing Total

2,00 11 vagy fiatalabb 3,00 12 4,00 13 5,00 14 6,00 15 7,00 17 vagy idõsebb Total System Missing Total

Frequency 50 26 122 300 372 231 1102 310 310 1411

Percent 3,5 1,8 8,6 21,3 26,4 16,4 78,1 21,9 21,9 100,0

Valid Percent 4,5 2,4 11,1 27,3 33,8 21,0 100,0


Az elsőnek használt szer a legtöbb esetben a marihuána. Azoknak, akik már használtak valamilyen drogot, egyharmaduk (33,6%) először marihuánát próbált ki. Ettől messze elmarad a második leggyakrabban említett szer, a nyugtató, amelyet elsőnek fogyasztott drogként a fogyasztók 9,3%-a említett. Nagyobb arányban szerepelnek még az inhalánsok (4,8%) az amfetaminok (4%), az ecstasy (3,7%), valamint az altatók (1,7%) Az összes többi felsorolt drog 13

Mivel a kérdés minden szerhasználóra, így tiltott és legális drogot fogyasztókra egyaránt vonatkozott, ezért az adatokat azok százalékában adjuk meg, akik már használtak életükben valamilyen tiltott szert, inhalánst, vagy próbálkoztak valamilyen gyógyszer visszaélésszerű használatával. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy mivel feltehetőleg a hétköznapi drogfogalomnak kevéssé része a visszaélésszerű gyógyszerhasználat, ez utóbbi csoportba


77

elenyésző – 1% alatti – arányban szerepel az elsőnek fogyasztottként megnevezett szerek között. A fogyasztók 2,6%-a valamilyen más, általunk fel nem sorolt szert használt elsőként.

Az első kipróbálás leggyakoribb oka a kíváncsiság, a fogyasztók 43%-a említette ezt az indokot. A második leggyakoribb ok, közel 20%-os említési aránnyal a „jól akartam érezni magam”, alternatíva. Az első kipróbálás különböző okainak előfordulási gyakorisága a teljes országos mintában a fogyasztók százalékában kifejezve

45 40 35

43,3

30 25

18,3

20 11,2

15 10

6,5

10,5

2,6

3,3

5 0 jól akarta a társaság érezni magát miatt

nem volt kíváncsi volt problémái miatt jobb dolga, unatkozott

más miatt

nem emlékszik

Az első droghoz való hozzájutás leggyakoribb forrásaként a megkérdezettek a baráti társasággal való osztozást említik, a fogyasztók 21%-ánál volt a baráti társaság az elsőnek fogyasztott drog forrása. Az idősebb, egykorú vagy fiatalabb barátot szintén hasonló arányban említik, azaz a valamilyen drogot már próbált fiatalok közel fele (45,1%) barátai utján jutott az elsőnek kipróbált szerhez. Ennél sokkal kisebb mértékben, de említésre méltó arányban (a fogyasztók 4%-a említette) szerepel a barátoktól való vásárlás, valamint az otthonról, szülők engedélyével, vagy anélkül történt beszerzés, a fogyasztók 8,5%-a említette ezt a forrást. Az idegentől, vagy nem

tartozók az első droghasználatra vonatkozó kérdéseknél általában igen nagy arányban a “soha nem próbáltam semmilyen drogot” választ jelölték meg, így a megadott százalékok általában nem adják ki a 100%-ot.


78

személyes ismerőstől vásárlás vagy ajándékozás útján való hozzájutás összesen 4,1%-ban került említésre. A fentieket megerősíti, hogy a drogot már próbálók valamivel több, mint fele, hasonló korú barátok vagy ismerősök társaságában jutott túl az első drogos élményen. Az esetek mintegy hatvan százalékában hasonló korú vagy idősebb barátok voltak jelen az első fogyasztás alkalmával, és az idegenek társaságában való fogyasztás mindössze 9%-ban fordult elő. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni hogy a , hogy korábbi hazai és a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan az ismeretlenek, a dealerek, a beetetők szerepe a jelenlegi vizsgálatban sem mutatható ki az első drog beszerzési forrásaként. A kipróbálásban elsősorban a kortárs kapcsolatok, a baráti társaság valamint a kíváncsiság látszik a legfőbb motiváló tényezőnek.

G. A drogfogyasztó populáció leírása Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy milyen különbségek mutatkoznak a felvett – demográfiai, illetve iskolához, családhoz, vagy kortárscsoporthoz köthető – háttérváltozók mentén a drogfogyasztó (tiltott szereket, inhalánsokat, és rendelvény nélküli gyógyszereket, alkohol-gyógyszer kombinációkat fogyasztó) populáció, és az e tekintetben absztinens fiatalok között. A drogfogyasztókon belül két csoportot különítünk el. •

Az egyik csoportot azok képezik, akik eddigi életükben fogyasztottak már rendelvény nélkül nyugtatót, altatót, illetve gyógyszer-alkohol kombinációt, de nem tudjuk, hogy ezt drogfogyasztási céllal tették-e, vagy öngyógyítási szándékkal. Őket visszaélésszerű gyógyszerhasználóknak nevezzük, és a teljes minta 7.8%-át teszik ki.


•

79

A másik csoportot azok a diákok alkotják, akik fogyasztottak már valami olyan szert, melynek fogyasztása csak drogfogyasztási céllal történhet, azaz kipróbáltak már valamilyen tiltott szert, és/vagy inhalánst14. E csoport aránya a mintában 17,3%.

(a) ISKOLÁHOZ KÖTHETŐ JELLEMZŐK ÉS A DORGFOGYASZTÁS ÖSSZEFÜGGÉSE Az

iskola székhelye alapján

jelentős különbségek mutathatók ki a drogfogyasztás

elterjedtségében. (Pearson Chi-Square Sig.: 0,000). Összességében a Budapesti iskolák fertőzöttsége magasabb, mint általában a vidékieké, bár a községekben kapott érték is megközelíti a fővárosit15. A Budapesti iskolában tanulók körében, a vidékiekhez képest közel másfélszeres azoknak az aránya, akik fogyasztottak már életükben valamilyen tiltott szert és/vagy szipuztak. A vidéki városokban lévő iskolák tanulói általában e tekintetben az országos átlagnál kevésbé veszélyeztetettek, ezen belül azonban a községekben tanulók veszélyeztetettsége viszont valamelyest meghaladja az országos átlagot. A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztásban nem mutathatók ki ilyen markáns különbségek, bár a nagyvárosi iskolák esetében valamelyest átlag alattiak, az egyéb városok, és községek esetében pedig némileg átlag felettiek a vonatkozó prevalencia értékek. A különböző drogfogyasztó magatartások életprevalencia értékei vidéken és Budapesten

0 vidék 1 Bp Total

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott 2,00 szert vagy ,00 nem visszaélésszerû inhalánst fogyasztott gyógyszerfogy. fogy. 3140 698 360 74,8% 16,6% 8,6% 760 274 79 68,3% 24,6% 7,1% 3900 972 439 73,4% 18,3% 8,3%

Total 4198 100,0% 1113 100,0% 5311 100,0%

(Pearson Chi-Square Sig.: 0,000)

14

A valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst fogyasztók csoportjába tartozók többségében tiltott szert is használtak, a tisztán inhalánst fogyasztók aránya a mintában mindössze 1,1%. 15 A községekre vonatkozó eredmények értelmezésénél azonban figyelembe kell venni, hogy kicsi az ebbe a kategóriába eső tanulók száma, így az adat megbízhatósága alacsonyabb.


80

Évfolyamonként – a vizsgált első és második évfolyam között – szignifikáns különbségek figyelhetők meg mind a tiltott szerek és/vagy inhalánsok fogyasztásában, mind a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás előfordulásában. A tiltott szerek és a szipuzás együttes életprevalencia értéke 16,8%-ról 20%-ra, a visszaélésszerű gyógyszerhasználaté pedig több mint másfélszeresére növekszik a középiskola első két éve alatt, és így, amíg az első osztályosok kevesebb, mint egynegyede, addig a második osztályosoknak egyharmada próbált már valamilyen visszaélésre alkalmas szert.

A különböző drogfogyasztó magatartások életprevalencia értékei az első és második osztályosok körében

1 évfolyam 2 évfolyam Total

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott 2,00 szert vagy ,00 nem visszaélésszerû inhalánst fogyasztott gyógyszerfogy. fogy. 2154 471 184 76,7% 16,8% 6,6% 1746 501 255 69,8% 20,0% 10,2% 3900 972 439 73,4% 18,3% 8,3%

Total 2809 100,0% 2502 100,0% 5311 100,0%


Iskolatípusonként

szintén

jelentős

különbségek

figyelhetők

meg

a

drogfogyasztás

elterjedtségében. Különösen igaz ez a tiltott szerek és/vagy inhalánsok esetében. Az érettségit adó iskolatípusokban átlagos, vagy átlag alatti, az érettségit nem adó iskolákban viszont jelentősen átlag feletti a tiltott szereket és/vagy a szipuzást kipróbálók aránya. A szakiskolák esetében e drogok együttes életprevalencia értéke több mint kétszerese a gimnáziumokban kapott értéknek. A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás életprevalencia értékei ellenkező irányú eltéréseket mutatnak. E szerek fogyasztási aránya az érettségit nem adó iskolatípusokban némileg alacsonyabb, és az átlagot valamelyest meghaladja a gimnazisták és a szakközépiskolások között. Mivel a visszaélésszerű gyógyszerhasználat életprevalencia értékei közötti eltérés kicsi, a tiltott szerek és az inhalánsok kipróbálásának életprevalencia értékei pedig több mint kétszeres


81

különbséget mutatnak az iskolatípusok között, a gimnáziumokban az összesített szerfogyasztás jóval alacsonyabb, mint a teljes mintán, illetve bármely más iskolatípusban.

A különböző drogfogyasztó magatartások életprevalencia értékei iskolatípusonként

,00 nem fogyasztott 1,00 tiltott szert vagy inhalánst fogy 2,00 visszaélésszerû gyógyszerfogy Total

21,00 gimnázium 1226 78,0% 211 13,4% 135 8,6% 1572 100,0%

ISKTIP iskolaazonosító 22,00 23,00 szakközép szakmunkásk. 1395 1114 73,3% 70,5% 342 348 18,0% 22,0% 165 119 8,7% 7,5% 1902 1581 100,0% 100,0%

24,00 szakiskola 164 64,1% 71 27,7% 21 8,2% 256 100,0%

Total 3899 73,4% 972 18,3% 440 8,3% 5311 100,0%


A vallás, mint deviáns magatartásokkal szembeni megóvó erő a század eleje óta (Durkheim, 1982) ismeretes tétel. Ennek egyik, az iskolához kapcsolható mutatója lehet az iskolában uralkodó nevelés egyházi, vagy világi jellege. Megvizsgáltuk tehát, hogy az egyházi iskolák rendelkeznek-e ilyen megóvó erővel, a drogfogyasztással kapcsolatban. Mivel az egyházi iskolákba járó diákok száma meglehetősen alacsony a mintában, és meglehetősen egyenlőtlen eloszlást mutat a különböző iskolatípusok mentén, így gyakorlatilag csak a gimnáziumok esetében tudtuk megvizsgálni a fenti hipotézis működését. Az egyházi gimnáziumokban csak mintegy kétharmada a drogfogyasztás életprevalencia értéke a világi gimnáziumokban mért értéknek, és ez a különbség a tiltott szerek esetében még nagyobb (vidéken 14,6% és 6,6%, a fővárosban pedig 15,5% és 10,9%). Az adatok megbízhatósága a kicsi elemszám miatt meglehetősen alacsony, azonban egybehangzó, azonos irányú különbségek a vallás megóvó szerepére vonatkozó hipotézis megerősítése irányába mutatnak.

Az iskola drogfogyasztással szembeni megóvó szerepét a fentieknél egyértelműbben vártuk azonban azokban az esetekben, ahol az iskolában végeznek valamilyen direkt drogprevenciós


82

tevékenységet. A megkérdezett tanulók 37%-a részt vett, vagy részt vesz valamilyen drogprevenciós programban. Az eredmények azt mutatják, hogy – a fővárosi szakmunkásképzők kivételével – nem jelentkezik a várt irányú összefüggés a drogfogyasztási ráták és a prevenciós programok megléte között, sem az élet, sem az éves, sem pedig a havi prevalencia értékekben, sőt, a drogprevenciós programokat működtető iskolák tanulói körében kismértékben, rendre magasabb a drogfertőzöttség, mint ott, ahol nem végeztek direkt drogprevenciós munkát. A különbségek bár tendenciózusak, de nem szignifikánsak. A prevenciós programban résztvevő tanulók átlagos, vagy annál nagyobb drogfertőzöttségének egyik oka lehet az, hogy prevenciós munka nem ér el fogyasztásvisszatartó hatást a diákok körében, illetve a szándékolttal ellenkező hatást ér el. De éppígy oka lehet az is, hogy eleve azok az iskolák, illetve osztályok kapcsolódnak be a prevenciós munkába, ahol jelentősebb a drogprobléma. Azonban mivel nem ismerjük a program előtti prevalenciákat, nem tudjuk, hogy a kapott eredmények program hatását, vagy az iskolák prevenció iránti affinitásának okait mértük. A rendelkezésre álló adatok alapján nem dönthető el, hogy a prevenciós programot működtető és prevenciós munkát nem végző iskolák közötti különbségek a programok előtt is megvoltak-e, vagy annak következtében jöttek alakultak ki.

Láthattuk, hogy az iskolához köthető formális jellemzők – az iskola típusa, székhelye, évfolyam – a teljes mintán szignifikáns összefüggést mutatnak a drogfogyasztás elterjedtségével, és elsősorban a biztosan droghasználati célú tiltott szerfogyasztás és/vagy szipuzás gyakoriságával. Azonban e jellemzők alapján nem jósolható be a drogfogyasztás. Bár igaz, hogy általában a vidéki gimnáziumok első osztályaiban tanulók körében a legkisebb a tiltott szerfogyasztás és/vagy szipuzás előfordulása (11,6%), és a fővárosi szakmunkásképzők második osztályaiban tanulók esetében ez az arány közel négyszeres (40%), de mindemellett a formális iskolai jellemzők alapján a drogfogyasztás mindössze csak 59,8%-os biztonsággal jósolható be. Ez egy viszonylag alacsony érték, hiszen azt jelenti, hogy az iskolai formális jellemzők mentén a drogfogyasztók 40%-a úgy viselkedik, mint a nem drogfogyasztók. Ugyanakkor a drogfogyasztás 17,3%-os gyakoriságához képest a formális iskolai változók ismerete mintegy 3,5-szörösére növeli a becslés biztonságát. (Az iskola típusa, évfolyam, és az iskola székhelye alapján, a tiltott


83

szer és/vagy szipuzás becslésére végzett diszkriminancia analizis eredményét láthatjuk az alábbi táblázatban.)

Az osztályozás eredménye az iskola típusa székhelye, és az évfolyam alapján képzett szétválasztó felület mentén Classification Results

Original

Count

%

TILTOTT4 tiltottdrogok +szipuzásl ,00 nem fogyasztott 1,00 fogyasztott Ungrouped cases ,00 nem fogyasztott 1,00 fogyasztott Ungrouped cases

a

Predicted Group Membership ,00 nem 1,00 fogyasztott fogyasztott

Total

2446

1904

4351

391 155

582 129

972 284

56,2

43,8

100,0

40,2 54,5

59,8 45,5

100,0 100,0

a. 56,9% of original grouped cases correctly classified.

Az iskolához köthető kevésbé formális, a megkérdezett és az iskola közötti viszony tartalmára, minőségére inkább utaló két változónk, a tanulmányi eredmény, és az iskolába járási hajlandóság szintén szignifikáns összefüggést mutat a droghasználattal, s bár a fenti modellbe való bevonásuk nem javítja tovább a becslés pontosságát, fontos információt szolgáltatnak a drogfogyasztó populáció leírásához. Azoknak a tanulmányi átlaga, akik tiltott szert vagy inhalánst használtak már életük során, átlagosan 4 tizeddel rosszabb, mint azoké, akik semmilyen drogot nem próbáltak még ki. A visszaélésszerű gyógyszerhasználók átlagos tanulmányi eredménye a nem fogyasztók és a tiltott szert fogyasztók vagy szipuzók között helyezkedik el, átlaguk gyakorlatilag megegyezik a teljes minta átlagával.


84

A tanulmányi eredmények átlaga fogyasztási típusonként Report ESP05 tanulmányi átlag ,00 nem fogyasztott

1,00 tiltott szert vagy inhalánst fogy. 2,00 visszaélészerû gyógyszerfogy. Total

Mean N Std. Deviation Mean N Std. Deviation Mean N Std. Deviation Mean N Std. Deviation

3,45 3701 ,87 3,05 903 1,09 3,35 415 ,81 3,37 5019 ,92

A hiányzások gyakorisága szignifikánsan különbözik az egyes drogfogyasztási típusokban. (Pearson Chi-Square Sig.: 0,000) Azok, akik valamilyen tiltott szert fogyasztottak, vagy szipuztak már életükben – betegség, lógás, vagy egyéb ok miatt egyaránt – nagyobb arányban, és gyakrabban hiányoztak az iskolából a vizsgálatot megelőző harminc napban, mint azok, akik nem fogyasztottak életükben semmilyen drogot. A legszembetűnőbb különbség a lógás miatti hiányzások esetében figyelhető meg, a valamilyen tiltott szert vagy inhalánst életükben már fogyasztott diákok több mint egyharmadával fordult elő hogy az elmúlt hónapban egyszerűen nem ment be az iskolába, míg a semmilyen szert nem fogyasztók körében ez az arány alig több mint tíz százalék. A visszaélésszerű gyógyszerhasználók iskolába járási hajlandósága a fenti két fogyasztási csoport között helyezkedik el, azaz többet hiányoznak, mint azok, akik soha, semmilyen szert nem fogyasztottak, de a tiltott szereket vagy inhalánsokat fogyasztókhoz képest kevesebbet.


85

Az elmúlt 30 napban egyáltalán nem hiányzók, valamint a legalább egy hetet hiányzók aránya az egyes drogfogyasztási típusokban hiányzás oka nem hiányzott

nem fogyasztott

tiltott szer vagy inhaláns fogy.

visszaélésszerű gyógyszerfogy.

betegség

58,1

50,0

49,8

lógás

88,5

63,1

75,1

egyéb ok miatt

72,5

60,2

59,8

18,3

24,7

22,3

1,3

6,0

2,4

1,7

4,7

3,1

legalább egy betegség hetet hiányzott lógás egyéb ok miatt

(b) DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Életkor szerint a vizsgált populációban igen határozott különbségeket mutat a drogfogyasztás életprevalencia értéke. A legfiatalabb, 15 éves válaszolók körében közel 20 százalék a drogfogyasztás életprevalencia értéke, ami 17 éves korra több mint másfélszeresére növekszik, s a 17 éves vagy idősebb tanulók körében pedig már meghaladja a 40%-os értéket. Ez az intenzív növekedés elsősorban a tiltott drogok és a szipuzás együttes életprevalenciájára érvényes. A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás életprevalencia értéke a vizsgált populációban csak kisebb mértékben, és elsősorban 15-17 éves kor között növekszik. A tiltott szerek és a szipuzás együttes életprevalencia értéke viszont határozottan, és folyamatosan emelkedik. A 17 év felettiek körében az életprevalencia érték 33,5%, ami közel háromszorosa a 15 évesek körében kapott mindössze 12,7%-os értéknek.


86

A drogfogyasztás, illetve a tiltott drogok és a szipuzás életprevalencia érték a különböző életkorokban életkor

életprevalanecia értékek drogfogyasztás tiltott drogok+ szipuzás

15 éves

19,2

12,7

16 éves

23,7

15,4

17 éves

31,0

21,1

17 évesnél idősebb

40,6

33,5

Az életkor és az életprevalencia közötti erős kapcsolat nem meglepő, hiszen az életkor előrehaladtával várhatóan nő az életprevalencia érték, és különösen így van ez, ha az első kipróbálás életkora körüli a minta átlagéletkora. A tisztán életkori hatást azonban fokozhatja az, hogy az idősebbek egy része nem a normál ütemben járta be eddig iskolai pályafutását, egy részük túlkorosnak is tekinthető. A két hatás – tehát egyrészt a demográfiai, másrészt az iskolai pályafutáshoz köthető hatás – nehezen választható szét. Ez talán a 82-ban születettek vonatkozásában tehető meg, akik amennyiben első osztályba járnak, akkor lemaradónak tekinthetők a normál beiskolázási szabályokhoz képest. Ha a 82-es születésűeken belül a második osztályba járók életprevalencia értékét 100%-nak tekintve a lemaradók (első oszályba járók) életprevalencia értéke 137%, azaz míg a lemaradók több mint egyharmada próbált ki már valamilyen drogot, addig ez az érték a nem lemaradó 17 évesek körében csak 26%. A tiltott szerek és a szipuzás esetén a különbség még nagyobb, életprevalencia megfelelő értékei 18%, illetve 27%. Tehát úgy tűnik, hogy az életkor előrehaladtával bekövetkező életprevalencia növekedés körülbelül egyharmad-kétharmados arányban tudható be az iskolai pályafutás „szabályostól eltérő ütemének”, és a tisztán életkori hatásnak.

Nemek szerint az összes szerfogyasztás arányában nem mutatkoznak jelentős különbségek. Ugyanakkor a korábbi hazai, és a nemzetközi tapasztalatoknak is megfelelő eltéréseket figyelhetők meg az egyes fogyasztási típusokon belül.


87

A fiúk között egyértelműen a tiltott szerek és/vagy az inhalánsok fogyasztása jellemző, 23,1%-uk próbálta már ki e drogok valamelyikét, a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás előfordulása viszont csupán 5,2%. A

lányoknál

a

tiltott

szer

és/vagy inhaláns

használat

valamint

a

visszaélésszerű

gyógyszerhasználat prevalencia értékei hasonlóak 13% illetve 11,6%. A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás tehát elsősorban a lányokra jellemző, a tiltott szerek és az inhalánsok fogyasztása pedig a fiúk között gyakoribb. A tiltott szereket és/vagy inhalánsokat fogyasztók kétharmada (65,6%-a) fiú, míg a visszaélésszerű gyógyszerhasználókon belüli arányuk csak 32,3%. A nemek hatása a 83-as születésűek, és a teljes minta esetében megegyezik. Az életprevalencia értékek nemek szerinti különbségei

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev

,00 nem fogyasztott 1,00 tiltott szert vagy inhalánst fogy 2,00 gyógyszerfogy.

Total

ESP01 neme 1 fiú 2 lány 1968 1925 71,7% 75,3% 634 333 23,1% 13,0% 142 297 5,2% 11,6% 2744 2555 100,0% 100,0%

Total 3893 73,5% 967 18,2% 439 8,3% 5299 100,0%


(c) A CSALÁDI HÁTTÉR MENTÉN JELENTKEZŐ SAJÁTOSSÁGOK A család társadalmi státusát mérni hivatott, – a szülők iskolai végzettsége – mutató mentén a különböző drogfogyasztási típusok eloszlása kevéssé karakterisztikus. Az apa iskolai végzettsége a drogfogyasztáson belül elsősorban tiltott szerek és/vagy inhalánsok fogyasztásának életprevalencia értékére van hatással. A korábbi – 1995-ös – vizsgálathoz hasonlóan most is azt tapasztaljuk, hogy a legalacsonyabb, és a legmagasabb kvalifikáltságú apák gyermekei körében


88

az átlagosnál nagyobb a tiltott szereket vagy a szipuzást kipróbálók aránya.16 Legnagyobb a drogfogyasztási ráta azoknál a tanulóknál, akiknek nincs apjuk, vagy nem tudják a végzettségét. Náluk az átlagosnál magasabb értékeket találunk mind a gyógyszerhasználat, mind a tiltott szerhasználat vagy szipuzás esetében. Ez egybecseng a későbbiekben a családösszetétel hatásánál leírtakkal. Az anya iskolai végzettsége az országos adatokban hasonló, de valamivel még gyengébb kapcsolatot mutat a drogfogyasztással, mint amit az apák estében már leírtunk.

Az egyes fogyasztói magatartások életprevalencia értéke az apa iskolai végzettsége szerint az apa iskolai végzettsége

nem fogyasztott



N

nyolc általánosnál kevesebb

73,3

24,4

2,2

45

nyolc általános

75,9

14,6

9,5

369

szakmunkásképző

75,0

16,3

8,6

2107

érettségi

73,5

18,8

7,7

1401

főiskolai vagy egyetemi diploma

71,2

21,2

7,7

988

nem tudja, nincs apja

67,8

21,9

10,3

292

összesen

73,5 18,2 8,3 (Pearson Chi-Square Sig.: 0,021)

5228

(fő)

A család gazdasági státusát egy szubjektív mutatóval mértük. Azzal, hogy a kérdezett saját véleménye szerint a családja másokhoz képest milyen körülmények között él. E mutató mentén kapott eredmények összhangban vannak a család társadalmi státusa vonatkozásában kapott eredményekkel, csak annál erőteljesebben jelzik az ott enyhén megjelenő, s a korábbi – 1995-ös – vizsgálatban is megfigyelhető tendenciát. A családjukat az átlagosnál rosszabb, és az átlagosnál sokkal jobb körülmények között élőnek értékelő diákok körében nagyobb a drogfogyasztás prevalencia értéke, mint az átlagos, vagy 16

A nyolc általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeire vonatkozó adatot fentartásokkal kell


89

akörüli helyzetű, illetve családjukat annak értékelő tanulók között. Ez a kettős tendencia azonban csak a teljes drogfogyasztási rátákban, illetve a tiltott szerek és szipuzás együttes prevalenciájában érvényesül. A legális szerek fogyasztása csak a családjukat átlagosnál rosszabb helyzetűnek tekintő diákok körében magasabb az átlagnál. Az egyes fogyasztói magatartások életprevalencia értéke a különböző családi körülmények között élők körében

1,00 sokkal jobb az átlagnál 2,00 valamivel jobb az átlagnál 3,00 átlagos 4,00 valamivel rosszabb az átlagnál 5,00 sokkal rosszabb az átlagnál Total

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott 2,00 szert vagy ,00 nem visszaélésszerû inhalánst fogyasztott gyógyszerfogy. fogy. 584 183 69 69,9% 21,9% 8,3% 1080 265 116 73,9% 18,1% 7,9% 1883 402 203 75,7% 16,2% 8,2% 250 78 37 68,5% 21,4% 10,1% 51 18 11 63,8% 22,5% 13,8% 3848 946 436 73,6% 18,1% 8,3%

Total 836 100,0% 1461 100,0% 2488 100,0% 365 100,0% 80 100,0% 5230 100,0%


A drogfogyasztás életprevalencia értéke a fenti, a család társadalmi-gazdasági helyzetét mérő mutatók mentén kapott eredményeknél markánsabb különbségeket mutat a család belső állapotát, a családi kapcsolatok milyenségét jelző mutatók mentén. A drogfogyasztás elterjedtsége igen karakterisztikus, és szignifikáns kapcsolatot mutat a család összetételével. A vizsgált négy féle családtípus (két édesszülős – ép, vagy teljes család; valamelyik édesszülőt, és nevelőszülőt tartalmazó család – újrastrukturált család; egyszülős család; és édesszülőt nem tartalmazó család – egyéb) közül a teljes családban a legkisebb a drogfogyasztás életprevalencia értéke. Az ép családban élő fiatalok 21,3%-a próbált már ki valamilyen kábítószert, és ezen belül

kezelnünk az igen alacsony esetszám miatt.


90

15%-uk használt tiltott szert vagy inhalánst. Az összes többi családtípus az ép családhoz képest veszélyeztető tényezőt jelent. Az újrastrukturált, illetve az egyszülős családokban élő fiatalok közül átlagosan minden harmadik fogyasztott már valamilyen kábítószert, és a tiltott szerek és inhalánsok együttes prevalenciája is megközelíti a 25%-ot. Azokban a családokban azonban, ahol édesszülő egyáltalán nem vesz részt a gyermeknevelésben, mintegy 40%-os a drogfertőzöttség, és az ilyen családokban élő fiatalok közül minden harmadik kipróbált már valamilyen tiltott szert, vagy inhalánst. A csak visszaélésszerű gyógyszerhasználattal próbálkozók körében kevésbé markánsan jelenik meg a családösszetétel hatása. Bár az ép, és újrastrukturált, tehát két szülős/nevelőszülős családokban élő megkérdezettek körében ezek a szerek az átlagnál kevésbé elterjedtek, és az egyszülős, illetve egyéb családtípusban az értékek meghaladják a mintaátlagot. Figyelemre méltó az édesapával való együttélés kitüntetett szerepe. Már az 1995. évi vizsgálat adatai is felhívták a figyelmet arra, hogy a tiltott drogok életprevalencia értéke azok között a legalacsonyabb, akiknek a nevelésében az édesapa is részt vesz. Bár statisztikailag nem értelmezhető az intézetben élők életprevalencia értéke, hiszen összesen 31 fiatalról van szó, mégis figyelemre méltó, hogy közülük minden második kipróbált már valamilyen tiltott szer vagy inhalánst. Az egyes fogyasztó magatartások életprevalencia értéke a különböző összetételű családtípusokban

HUSCOMP csládösszetétel

1,00 édesszülõk 2,00 edes+mostoha 3,00 egy szülõ 4,00 egyéb

Total

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott szert vagy 2,00 inhalánst visszaélésszerû ,00 nem fogy. gyógyszerfogy. fogyasztott 2895 576 305 76,7% 15,3% 8,1% 340 124 36 68,0% 24,8% 7,2% 530 197 78 65,8% 24,5% 9,7% 135 75 20 58,7% 32,6% 8,7% 3900 972 439 73,4% 18,3% 8,3%


Total 3776 100,0% 500 100,0% 805 100,0% 230 100,0% 5311 100,0%


91

A drogfogyasztás nem csak a család formális szerkezetével, hanem a családtagok közötti kapcsolatok minőségét jelző változókkal is határozott kapcsolatot mutat. Azok között a diákok között, akik elégedettek a szüleikkel való kapcsolatukkal, átlagos, illetve áltag alatti a drogfogyasztás elterjedtsége, és a kapcsolattal való elégedetlenség mértékének növekedésével nő a drogfogyasztás prevalencia értéke is. Igaz ez mind az anyával, mind az apával való kapcsolat minősége esetén, és a tiltott szert vagy inhalánsokat fogyasztók, illetve a visszaélésszerű gyógyszerhasználók körében egyaránt. A drogot nem fogyasztók átlagosan elégedettebbek a mind az anyával, mind az apával való kapcsolatukkal, mint a valamilyen drogot már próbáló fiatalok. E tekintetben a különböző drogfogyasztási típusok között nem mutatkozik számottevő különbség. Az anyával illetve az apával való kapcsolat milyenségét kifejező skálaértékek átlaga az egyes drogfogyasztó típusok esetében17 Report ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev ,00 nem fogyasztott

1,00 tiltott szert vagy inhalánst fogy. 2,00 visszaélésszerû gyógyszerfogy. Total

17

Mean N Std. Deviation Mean N Std. Deviation Mean N Std. Deviation Mean N Std. Deviation

ESP43A kapcsolata anyjával 1,71 3827

ESP43B kapcsolata apjával 2,07 3716

,93

1,19

2,03 928

2,53 893

1,14

1,37

2,00 431

2,54 410

1,07

1,29

1,79 5185

2,19 5018

,99

1,25

A megkérdezettek egy öt fokozatú skála segítségével fejezhették ki azt, hogy mennyire elégedettek a szüleikkel – anyjukkal, illetve apjukkal – való kapcsolatukkal. Az 1-es azt jelentette, hogy „nagyon elégedett”, míg az 5-ös pedig azt fejezte ki, hogy „egyáltalán nem elégedett”.


92

A megfelelő szülő-gyermek kapcsolat megóvó szerepét erősíti drogfogyasztásnak két másik, szintén a családon belüli kapcsolatok minőségét jelző kérdés mentén kapott eloszlása is. A valamilyen drogot már kipróbált fiatalok szignifikánsan nagyobb arányban számoltak be arról, hogy valami miatt (kisebb arányban alkohol vagy drogfogyasztás, de túlnyomórészt egyéb okból) problémáik voltak a szüleikkel. E tekintetben a különböző szerfogyasztó magatartások szintén nem különböznek jelentősen.(Nem fogyasztók esetében 52,3, a tiltott szert vagy inhalánst használóknak 70,3, a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztóknak pedig 72.2%-a jelzett ilyen konfliktust) Azok között, akiknek szülei kevésbé tudnak arról, hogy a kérdezett hol tölti a szombat estéket, szignifikánsan magasabb mindegyik szerfogyasztó magatartás előfordulása.18

Hasonlóan igen erős kapcsolat figyelhető meg a kérdezett drogfogyasztása, és a családban előforduló devianciák, káros szokások között. Az egyes fogyasztói magatartások életprevalencia értéke a különböző devianciákat, illetve káros fogyasztási szokásokat mutató családokban viselkedési forma dohányzás rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás öngyilkossági kísérlet öngyilkosság börtön sok nyugtató vagy altató szedése pszichológusi kezelés kábítószer használat

18

nem fogyasztott tiltott szer vagy inhaláns fogy.


73,1 68,6

18,5 21,0

8,4 10,4

N (fő) 4629 2250

63,3 65,8 60,4 63,5

24,3 23,2 30,6 23,6

12,4 11,0 9,0 12,8

622 465 510 825

60,5 42,0

27,1 50,9

12,4 7,2

663 348

Ebben a mutatóban azonban keveredik a szülőkkel való kapcsolt milyenségének, és az otthonról való eljárás gyakoriságának hatása.


93

Azok körében, akiknek a szűk vagy tág családjában előfordul valamilyen deviancia vagy káros fogyasztási szokás, rendre és szignifikánsan az átlagot meghaladó a drogfogyasztás életprevalencia értéke. Ez a hatás a még fokozottabban érvényesül a közvetlen családban előforduló devianciák esetében. Kivételt képez a dohányzás, ahol a drogfogyasztási ráta egyik fogyasztási típusban sem tér el az átlagtól, valamint a családban előforduló drogfogyasztás, illetve börtönbüntetés, ahol a visszaélésszerű gyógyszerhasználat szintén átlag körüli értéket vesz fel. A különböző családi devianciafajták hatása igen hasonló a drogfogyasztás prevalenciájára gyakorolt hatás szempontjából, mindössze a családi drogfogyasztás az, ami a többihez képest számottevően nagyobb mértékben növeli a kérdezett drogfogyasztásának a veszélyét.

Az egyes fogyasztói magatartások életprevalencia értéke aszerint, hogy a családban hány féle deviáns magatartás fordul elő

CSALDEVO családi devianciák száma

,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00

Total

6,00 6 vagy több féle

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott 2,00 szert vagy ,00 nem visszaélésszerû inhalánst fogyasztott gyógyszerfogy. fogy. 1809 338 136 79,2% 14,8% 6,0% 1226 257 142 75,4% 15,8% 8,7% 472 167 78 65,8% 23,3% 10,9% 246 105 41 62,8% 26,8% 10,5% 82 45 23 54,7% 30,0% 15,3% 28 26 16 40,0% 37,1% 22,9% 37 34 4 49,3% 45,3% 5,3% 3900 972 440 73,4% 18,3% 8,3%


Total 2283 100,0% 1625 100,0% 717 100,0% 392 100,0% 150 100,0% 70 100,0% 75 100,0% 5312 100,0%


94

Valójában a különböző típusú devianciák19 halmozódása a családban az, ami növeli a drogfogyasztás kialakulásának veszélyét. Azaz minél több féle deviáns magatartás fordul elő a kérdezett szűk vagy tág családjában, annál nagyobb a drogfogyasztás prevalencia értéke. A fenti táblázatban láthatjuk, hogy azon diákok körében, akiknek a családjában maximum egy fajta deviáns magatartás figyelhető meg, ott a drogfogyasztás prevalenciája még nem haladja meg a populációs átlagot. De két vagy több fajta deviancia halmozódása esetén már jelentkezik a családi devianciák veszélyeztető hatása. Ez a veszélyeztető hatás nem különbözik jelentősen a tiltott szerek vagy inhálánsok kipróbálása, és a visszaélésszerű gyógyszerhasználat szempontjából. Mindkét drogfogyasztási típusban meghaladja a családi devianciák átlagos száma a nem fogyasztókra, illetve a minta egészére kapott értékeket, ugyanakkor a tiltott szert, vagy inhalánst fogyasztók és a visszaélésszerű gyógyszerhasználók körében kapott átlagok nem különböznek jelentősen egymástól

A családi devianciák átlagos száma az egyes fogyasztási típusokban Report

CSALDEVO családi devianciák száma ,00 nem Mean 1,7964 fogyasztott N 3900 Std. 1,3048 Deviation 1,00 tiltott Mean 2,3624 szert vagy N 972 inhalánst fogy. Std. 1,7242 Deviation 2,00 Mean 2,2944 visszaélésszerû N 439 gyógyszerfogy. Std. 1,5064 Deviation Total Mean 1,9412 N 5311 Std. 1,4280 Deviation

A fentiekben a család társadalmi-gazdasági státusához, szerkezetéhez, illetve a család belső állapotához, a családon belüli kapcsolatok minőségéhez köthető jellemzők összefüggését 19

Az összesített családi devianciamutatóban nem szerepeltettük a dohányzást, mivel az nem mutatott összefüggést a


95

egyenként vizsgáltuk a drogfogyasztás különböző típusaival. Általában azt tapasztalhattuk, hogy a tiltott szereket és/vagy inhalánsokat kipróbálók markánsabban különböznek a semmilyen drogot nem fogyasztóktól, mint a visszaélésszerű gyógyszerhasználók. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a fentiekben külön-külön elemzett családi háttérváltozók együttes felhasználásával milyen biztonsággal, mennyire markánsan identifikálhatók a tiltott szereket és/vagy inhalánsokat életükben már használók. A családi háttérváltozók teljes tartományán stepwise módszerrel végzett diszkriminancia analízis segítségével megpróbáltuk a családi jellemzőkben megmutatkozó sajátosságok mentén szétválasztani a tiltott szereket és/vagy inhalánsokat használó, és azokat nem használó populációt. A tiltott szert és/vagy inhalánst már fogyasztott és még nem fogyasztott diákok családi háttérben mutatkozó különbségei leginkább a következő jellemzők mentén ragadhatók meg. A családi devianciák magas száma, az ép család felbomlása, a szülőkkel való kapcsolatban előforduló problémák, az apához illetve az anyához fűződő kapcsolattal való elégedetlenség, a család relatíve jó gazdasági státusa, és az apa magas iskolázottsága. E szétválasztó felület mentén az osztályozás pontossága azonban mindössze 64,3%-os, és ezen belül is belül a drogfogyasztó populáció még alacsonyabb, 57,8%-os pontossággal identifikálható, azaz 42,2%-ban a fogyasztókat a diszkriminancia analizis a nem fogyasztók közé sorolta. A tiltott szert vagy inhaláns fogyasztók identifikálása tehát a családi háttérváltozók mentén meglehetősen kevéssé lehetséges, ez a pontosság valamelyest kisebb annál is, mint amit az iskolához köthető változók mentén el tudunk érni. Az osztályozás eredménye a családi háttérváltozók alapján képzett szétválasztó felület mentén

drogfogyasztással.


96

Classification Results a

Original

Count

%

TILTOTT4 tiltottdrogok életprev-steroidok nélkül ,00 nem fogyasztott 1,00 fogyasztott Ungrouped cases ,00 nem fogyasztott 1,00 fogyasztott Ungrouped cases


Total

2616

1363

3978

359 157

492 81

851 238

65,7

34,3

100,0

42,2 66,1

57,8 33,9

100,0 100,0


(d) SZABADIDŐ ELTÖLTÉS, ÉLETMÓD, BARÁRI KAPCSOLATOK

A korábbi vizsgálatokkal harmonizálva a jelenlegi vizsgálat során is jelentős eltérések mutatkoztak a tiltott szert és/vagy inhalánst fogyasztók, a visszaélésszerű gyógyszerhasználók illetve a kábítószert még nem fogyasztott válaszolók szabadidő felhasználásában, illetve abban, hogy a különböző szabadidős tevékenységeket milyen gyakorisággal végzik. Az alábbi táblázat a vizsgált szabadidős tevékenységek közül azok előfordulását mutatja, melyek szignifikáns különbséget mutattak a drogfogyasztó magatartás típusa szerint.

Az egyes szabadidős tevékenységet végzők aránya a különböző fogyasztási kategóriákban (%) nem fogyasztott 24,2

tiltott szer vagy inhaláns fogy. 49,0

visszaélésszerű gyógyszerfogy. 31,3

szokott motorozni

26,5

59,3

34,7

majdnem minden nap szokott számítógéppel játszani

17,5

21,5

14,3

87,8

79,8

88,6

tevékenység

legalább havonta szokott „lődörögni”

szokott olvasni (nem tankönyvet) eljár esténként (legalább


hetente egyszer)

35,1

71,7

50,3

szokott pénznyerő automatával játszani

21,8

44,3

28,1

legalább napi 4 órát néz tévét

30,8

38,5

39,0

(Pearson Chi-Square Sig.< 0,003)

97


98

Azok, akik már fogyasztottak életük során valamilyen tiltott drogot vagy inhalánst, azok szignifikánsan nagyobb arányban töltik idejüket lődörgéssel, csavargással, motorozással, pénznyerő automatákon való játékkal, valamint gyakrabban járnak el esténként otthonról, többet néznek Tv-t, vagy videót és többet játszanak számítógépes játékokat. Ugyanakkor nagyobb arányban vannak köztük olyanok, akik nem szoktak soha olvasni. A csak legális szert fogyasztók szabadidő felhasználása közelebb áll azokéhoz, akik soha nem fogyasztottak semmilyen kábítószert. A különböző fogyasztói típusok szabadidő-felhasználása alapján úgy tűnik, a drogot már próbált diákok életében nagyobb szerepet töltenek be a nem otthon végzendő, illetve társas tevékenységek (csavargás, játékterembe járás, esténként barátokkal való szórakozás), legalábbis több időt fordítanak ezekre, mint a drogot nem használók, vagy a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztók. A baráti kapcsolatok jelentőségét drogfogyasztók életében láttuk már az első drogfogyasztás elemzésekor, hogy az első szert többnyire azonos korú ismerősöktől, barátoktól kapják, és ilyen társaságban is fogyasztják el. Az adatok ezzel harmonizálva azt mutatják, hogy azok baráti társaságában, akik valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst fogyasztottak már életükben, szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő drogfogyasztók. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a drogfogyasztók esetében sem jelent ez kizárólagos, vagy nagyrészt drogos közeget. A tiltott szert vagy inhalánst fogyasztók 2-3%-ára jellemző csak a drogfogyasztók által dominált baráti közeg. A barátokkal való kapcsolat szubjektív minősítése, illetve a kapcsolatokkal való elégedettség a társas szabadidő eltöltési módok kiemelt szerepével harmonizál. Míg a drogfogyasztók a családi kapcsolataikkal (ahol kevesebb időt töltenek) az átlagnál kevésbé elégedettek, addig a baráti kapcsolatokban fordított tendenciát figyelhetünk meg. A tiltott szert és/vagy inhalánsokat fogyasztók nagyobb arányban mutatnak kifejezetten nagymértékű elégedettséget a barátai kapcsolataikkal szemben, mint a nem fogyasztók, és különösen, mint a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztók.


99

Az egyes drogfogyasztó magatartások eloszlása aszerint, hogy a kérdezett mennyire elégedett a barátokkal való kapcsolatával (%) SSZDROG legális + tiltott szer életpre 1,00 tiltott szert vagy 2,00 ,00 nem inhalánst visszaélésszerû fogyasztott fogy. gyógyszerfogy. Total 1 nagyon elégedett 1549 452 153 2154 40,2% 48,0% 35,0% 41,1% 2 1740 358 196 2294 45,1% 38,0% 44,9% 43,8% 3 470 96 73 639 12,2% 10,2% 16,7% 12,2% 4 76 21 12 109 2,0% 2,2% 2,7% 2,1% 5 egyáltalán nem elége 21 12 3 36 ,5% 1,3% ,7% ,7% 8 1 2 3 ,0% ,2% ,1% Total 3857 941 437 5235 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

(Pearson Chi-Square Sig.= 0,000)

A társas kapcsolatok minőségének egy további, a fentinél kevésbé szubjektív indikátora lehet az, hogy a különböző drogfogyasztási típusok társas közegében mennyire fordulnak elő problémák. Az e mentén kapott eredmények azonban drogfogyasztók társas kapcsolatainak problematikus jellegét mutatják. A már valamilyen drogot fogyasztott fiatalok életében gyakrabban fordulnak kortárs kapcsolatokhoz köthető problémák (verekedés, konfliktus a barátokkal, védekezés nélküli, vagy megbánt szexuális kapcsolat). Ezek azonban elenyésző arányban köthetők drogfogyasztáshoz, kicsit gyakrabban alkoholfogyasztáshoz, de többnyire egyéb okkal hozhatók összefüggésbe.


100

Egyes, feltételezhetően kortárs kapcsolatokhoz köthető konfliktusok előfordulása a különböző fogyasztási kategóriákban20

problémák

nem fogyasztott



verekedett, dulakodott

44,1

61,3

47,8

konfliktus a barátokkal

54,9

60,3

69,5

megbánt szexuális kapcsolat

7,1

28,1

15,8

védekezés nélküli szexuális kapcsolat

8,0

32,9

16,8

A különböző, – a fentiekben külön-külön elemzett – életmódváltozók együttes szerepét vizsgáljuk a tiltott szert és/vagy inhalánst használók identifikálásában, akkor az akár az iskolához akár a családhoz köthető háttérváltozók mentén való beazonosíthatósághoz képest valamelyest jobb eredményt kapunk. Az osztályozás pontossága a szabadidő-felhasználással kapcsolatos változók alapján képzett szétválasztó felület mentén összességében megközelíti a 70%-ot, a drogfogyasztók esetében pedig ennél kicsit alacsonyabb, 68.2%, azaz a tiltott szert vagy inhalánst fogyasztók 31,8%-át sorolja a modell a nem fogyasztók csoportjába. A szétválasztó felület elemei – a szétválasztó felületben betöltött funkciójuk alapján – fontossági sorrendben a következők: -

legalább hetente elmegy szórakozni a barátaival,

-

legalább havonta szokott csavarogni, lődörögni,

-

szokott motorozni,

-

pénznyerő automatával játszani, és

-

nem szokott olvasni.

20

A problémák többségénél Pearson Chi-Square Sig.= 0,000, kivéve a „verekedtem, dulakodtam”, ahol Pearson

Chi-Square Sig.= 0,038.


101

Az osztályozás pontosságát nem növeli a barátokkal való kapcsolat milyenségére vonatkozó adatok modellbe vonása.


102

Az osztályozás eredménye szabadidő-felhasználással kapcsolatos háttérváltozók alapján képzett szétválasztó felület mentén

Classification Resultsa

Original

Count

%

Predicted Group TILTOTT4 Membership tiltottdrogok 1,00 életprev-steroidok ,00 nem fogyasztott fogyasztott nélkül ,00 nem 3060 1290 fogyasztott 1,00 fogyasztott 309 663 Ungrouped cases 199 84 ,00 nem 70,3 29,7 fogyasztott 1,00 fogyasztott 31,8 68,2 Ungrouped cases 70,3 29,7

Total 4351 972 284 100,0 100,0 100,0


(e) PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK E témakörben az önbecsülés, a hangulatzavarok és az anómia kérdéskörét vizsgáljuk a különböző szerfogyasztó magatartások vonatkozásában. Az önbecsülés egyes dimenzióiban a különböző drogfogyasztási típusok többnyire szignifikánsan eltérően viselkednek. A különböző dimenziókból együttesen kirajzolható tendencia azonban nem egyértelmű, bár a drogfogyasztók önértékelésének negatív irányba való eltolódását jelzi. A kérdéskör összes dimenziója mentén főkomponens-elemzéssel létrehozott leginkább domináns faktor és a belőle képzett index a megkérdezett önmagával szembeni negatív beállítódását fejezi


103

ki, melyet az önértékelés pozitív dimenzióival szembeni elutasítás, és a negatív dimenziók elfogadása jelöl ki21. Az alábbi ábrán az önbecsülés különböző dimenzióiban adott válaszokat együttesen kifejező indexérték átlagát látjuk a különböző drogfogyasztó magatartások esetén. Láthatjuk, hogy az önmagával való negatív beállítódás magasan a visszaélésszerű gyógyszerhasználókra jellemző leginkább, a nemfogyasztók csoportjában pedig az indexérték negatívba, azaz az önbecsülés összességében pozitívba megy át. A tiltott szer és inhaláns fogyasztók a két csoport között, de a nemfogyasztókhoz valamivel közelebb helyezkednek el e tekintetben.

Az önmagával szembeni negatív „beállítódás” indexértékének átlaga az egyes drogfogyasztási Mean negatív beállítódás faktor (c1 alapján

típusokban ,4

,3

,2

,1

0,0

-,1 nem fogyasztott

visszaélésszerû gyóg tiltott szert vagy i

legális + tiltott szer életprev Cases weighted by SULY

Hasonló tendenciát fedezhetünk fel különböző, hangulatzavarokat jelző tünetekben. Mindegyik tünet szignifikánsan legnagyobb gyakorisággal a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztók körében fordul, és legkevésbé a nem fogyasztók csoportjában. A tiltott szereket és/vagy inhalánsokat 21

Az önbecsülés különböző dimenziói alapján végzett főkomponens elemzés segítségével képzett – a teljes populáción 0 átlagú, és 1-es szórású – index egy összevont mutató, amely a kérdezett önmagával szembeni negatív


104

fogyasztók a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztók, és a semmit nem fogyasztók között helyezkednek el.

beállítódásának intenzitását fejezi ki. A nagyobb indexérték, a nagyobb intenzitású negatív beállítódást jelzi.


105

Hangulatzavarra utaló tünetek gyakori, illetve nagyon gyakori előfordulásának aránya az egyes drogfogyasztó kategóriák esetén hangulatzavarra utaló tünetek

nem fogyasztott



nem volt étvágya

6,5

10,9

15,1

nehezen tudott koncentrálni

16,5

22,8

32,7

lehangolt volt

19,3

27,2

35,3

nehezen tudta ellátni feladatait

18,7

28,6

32,4

szomorú volt

17,7

24,8

32,7

nem tudta elvégezni feladatait

7,4

13,9

17,7

Az anómiával kapcsolatos kérdések mentén kapott válaszok esetében fogyasztási csoportoktól függetlenül is figyelemre méltó, hogy a középiskolások életében meglehetősen sok a bizonytalanság. A megkérdezettek több mint fele egyetért (nagyon egyetért, vagy inkább egyetért) azzal, hogy soha semmiben nem lehet biztos az életben, hasonlóan magas azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy nehéz bármiben is bízni, mert minden változik, és a megkérdezettek közel fele ért egyet azzal, hogy nagyon kevés abszolút szabály van az életben. Figyelemre méltóan alacsony viszont azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az értelmetlen szabályok megszeghetők. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert más, a felnőtt népesség anómiáját vizsgáló kutatások (Spéder, Paksi, Elekes 1998) azt mutatták, hogy a szabályok áthágását a magyar társadalom jelentős része elfogadhatónak tartja. Az anómia különböző dimenzióit vizsgáló kérdéskör a különböző drogfogyasztó magatartásokkal kapcsolatban részben a fentieket erősíti meg, amennyiben azt jelzi, hogy a drogfogyasztók és drogot nem fogyasztók a pszichoszociális jellemzők mentén különbözőképpen viselkednek. A drogfogyasztók rendre nagyobb arányban értenek egyet a különböző, a normaállapot zavarait jelző kijelentésekkel. Az anómia-változókon végzett főkomponens elemzés eredményeként, azt tapasztaljuk, hogy alapvetően kétféle beállítódás húzódik meg az anómia különböző dimenzióiban adott válaszok mögött. Az egyiket talán a „normátlanság általános elutatsítása” faktorként jellemezhetnénk, a


106

másik viszont egy „bizonytalanságot, orientáció hiányt kifejező” faktor.22 Tehát az első faktor alapján képzett index intenzitása az anómia elutasításának mértékét, a második faktor-index pedig az orientációhiány nagyságát fejezi ki. A faktorokból kapott indexek átlagait láthatjuk az alábbi grafikonokon.

Mean REGR factor score 1 for analysis

A „szabályozatlanság elutasítása” index átlagértéke az egyes fogyasztási típusokban ,2

,1

-,0

-,1

-,2

-,3 nem fogyasztott



A „bizonytalanság” index átlagértéke az egyes fogyasztási típusokban

22

A különböző anómia kérdések alapján főkomponens elemzés segítségével két féle anómia indexet képeztünk. Mindkettő összevont mutató.

Mean REGR factor score 2 for analysis


107

,1

0,0

-,1

-,2 nem fogyasztott



A fenti ábrákon láthatjuk, hogy a normátlanság, a szabályozatlan állapot elutasítása index átlaga a tiltott szert, vagy inhalánst fogyasztók esetében negatív értéket vesz fő, azaz az elutasítás elutasítása, tehát a normátlanság elfogadása jellemző erre a csoportja. A skála másik végén a nem fogyasztók vannak. A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztók e kettő között helyezkednek el. Érdekes emellett a másik index átlagainak alakulása. Az „orientációhiányt” kifejező index átlagait kifejező ábrán azt láthatjuk, hogy a tiltott szereket és/vagy inhalánsokat fogyasztók e tekintetben is a negatív tartományában helyezkednek el, azaz a normátlanság elfogadása mellett orientációhiányt is elutasítják. A két faktor együttes értelmezése a drogfogyasztók e csoportjának egyfajta „testre szabottabb”, differenciáltabb szabályrendszerben való gondolkodását, vagy az iránti

igényét

jelentheti.

A

bizonytalanság

faktor

másik

pólusán

a

visszaélésszerű

gyógyszerfogyasztók csoportja található, és e tekintetben a két fogyasztó csoport között helyezkednek el a nem fogyasztók. A társadalmi normákkal, szabályokkal kapcsolatos gondolkodás ilyetén elhelyezkedése harmonizál R.K. Merton (1980) klasszikus anómia felfogásával, amennyiben a tiltott szerek és vagy inhalánsok fogyasztóit inkább a „lázadók” körébe sorolhatjuk, míg a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztókat inkább a „visszahúzódó” alkalmazkodási móddal jellemezhetnénk.


108

109


H. Dohányzás (a) A DOHÁNYZÁS GYAKORISÁGA NEMENKÉNT Az első és második osztályos fiatalokat együtt tekintve a dohányzás életprevalencia értéke hasonló, mint az 1983-ban születetteknél megfigyeltük. A megkérdezettek 73,7%-a dohányzott már legalább egyszer az életben. A lányok között valamelyest kisebb a dohányzók aránya, a fiúk között pedig magasabb (70,9%, illetve 75,4%). A megkérdezést megelőző 30 nap alatt a teljes mintában a dohányzás prevalencia értéke 40,4% tehát valamelyest magasabb, mint az 1983-ban születettek között volt.

(b) A DOHÁNYZÁS GYAKORISÁGA AZ ISKOLA JELLEGE SZERINT

A dohányzás jellemzői

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakmunkásképző

Szakiskola

Összesen

A dohányzás fontosabb mutatóinak iskolatípusonkénti megoszlása (%)

Életprevalencia érték

65,8

73,5

80,2

75,7

73,3

Havi prevalencia

27,3

38,5

53,6

53,9

40,4

Napi 1 cigarettánál kevesebbet szív

11,0

11,2

11,1

10,8

11,1

Napi 1-20 cigarettát szív

15,7

26,3

39,0

37,9

27,5

Naponta több mint 20 szálat szív

0,7

1,0

3,3

5,2

1,8

Határozott különbségeket mutat a dohányzás iskolatípusonkénti megoszlása. Valamennyi mutató alapján a gimnazisták szívják a legkevesebb cigarettát. Ennél valamivel magasabb értékeket mutat

a

szakközépiskolások

dohányzása,

a

legnagyobb

arányú

dohányzás pedig a

szakmunkásképzősők és a szakiskolások között tapasztalható. Így, míg a gimnazisták alig több mint 16%-a dohányzik napi rendszerességgel, addig a szakmunkásképzőkben és szakiskolákban a napi rendszerességgel dohányzók aránya több mint kétszer akkora. Figyelemre méltó, hogy a szakiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben a dohányzás gyakorisága és mennyiség


110

hasonló, mert míg a lányok általában kevesebbet dohányoznak, mint a fiúk, a két iskolatípus eltérő nemenként összetétele ellenére is hasonló a dohányzás gyakorisága. A dohányzás főbb mutatóinak évfolyamonkénti megoszlása (%) Dohányzás mutatói

1. osztály

2. osztály

összesen

Dohányzott már az életben

70,5

76,4

73,3

Dohányzott az előző hónapban

36,7

44,7

40,4

Napi rendszerességgel dohányzik 24,9

34,0

29,4

Bár csupán a középiskolák első és második osztályaira terjedt ki a kutatás, a különbségek így is jelentősek a két évfolyam prevalencia értékei között. A dohányzás valamennyi mutatója szignifikánsan magasabb a második osztályosok között, mint az első osztályosoknál. E jelentős különbség összefügg a dohányzás elkezdésének életkorával. Az első cigarettát a dohányzók 61,3%-a már a 14 éves kora előtt, tehát a középiskola megkezdése előtt elszívta. 34% 14-15 éves korban próbálja ki először a dohányzást, és csupán 4,2% azoknak az aránya, akik 16 évesen, vagy később szívják el első cigarettájukat. Az első próbálkozás tehát a középiskola előtti időre, vagy a középiskola kezdetére tehető. A rendszeres dohányzás kezdésének leggyakoribb életkora a 14-15 éves kor, a dohányzók 56%-a ekkor kezdi el a rendszeres dohányzást. A dohányzók alig 26,4%-a 13 évesen vagy fiatalabb korban válik rendszeres dohányzóvá, és csupán 18% azoknak az aránya, akik 16 éves kor után válnak rendszeres dohányzókká. Azaz meglehetősen sokan éppen a középiskola kezdetén kezdik el a rendszeres dohányzást, ami az évfolyamok közötti különbségben is megmutatkozik A megkérdezett fiatalok 6,4%-a tanul egyházi iskolában, ám eloszlásuk a különféle iskolatípusokban rendkívül egyenlőtlen. Az egyházi iskolában tanulók 88,1%-a gimnáziumban, 6,1%-a szakközépiskolában, 5,8%-a pedig szakmunkásképzőben tanul. Ezért a dohányzás prevalencia értékeinek egyházi és világi iskolák közötti különbségét elsősorban a gimnazisták között tudjuk vizsgálni.

111


A dohányzás fontosabb adatai az egyházi és világi gimnáziumokban tanulók között (%) Világi egyházi gimnázium gimnázium

Dohányzás mutatói

összesen

Nem dohányzott az előző hónapban

71,8

76,5

72,7

Naponta egy cigarettánál kevesebbet szívott

10,4

13,6

11,0

Napi 1-10 szálat

14,5

9,1

13,4

Napi 10 vagy több szálat

3,3

1,0

2,9

Összesen

100

100

100

(N)

1349

315

1664

Az adatok arra utalnak, hogy a dohányzás valamelyest ritkább az egyházi gimnáziumokban tanulók körében. Közöttük magasabb az előző hónapban nem dohányzók, és a csak ritkán dohányzók aránya, és alacsonyabb a napi rendszerességgel dohányzók aránya. A dohányzás fontosabb mutatói az iskola székhelye szerint (%) főváros

megyeszékhely

egyéb város

község

összesen

Életprevalencia

70,5

72,6

74,5

79,5

73,3

Havi prevalencia

38,3

38,0

41,9

40,4

40,4

Napi egy cigarettánál kevesebbet

10,1

11,1

11,4

14,7

11,1

Napi 1-20 cigarettát szív

25,9

25,7

28,7

35,1

27,5

Napi 20-nál több cigarettát szív

2,3

1,2

1,8

2,1

1,8

(1200)

(1487)

(2704)

(191)

(5582)

Dohányzás mutatói

(N)

A dohányzás legtöbb mutatója alapján legritkábban a fővárosi középiskolák diákjai dohányoznak. Egyedül a napi egy doboznál több cigarettát elszívók aránya magasabb a fővárosban, mint a többi településen található középiskolákban. A megyeszékhelyeken tanulók dohányzási gyakorisága a


112

fővároséhoz hasonlóan alacsony, sőt, a napi rendszerességgel dohányzók aránya – bár nem szignifikánsan – de elmarad a fővárosi adatoktól. Az egyéb városokban az élet és a havi prevalencia értékek, valamint a napi rendszerességgel dohányzók aránya is magasabb. Legnagyobb arányú a dohányzás a községben tanuló diákok körében, ahol az életprevalencia értékek is a legmagasabbak, a napi rendszerességgel dohányzók aránya pedig eléri a diákok 37%-át.

(c) A DOHÁNYZÁS GYAKORISÁGA A CSALÁDI HÁTTÉR SZERINT A család szerkezete alapján a dohányzás legritkábban a mindkét édes szülővel együtt élők között fordul elő, leggyakrabban pedig azok között, akiket nem nevelnek édes szülők. A dohányzás gyakorisága alapján nem különböznek jelentősen azok a fiatalok, akiket egy édes szülő, vagy akiket egy édes szülő és egy nevelő szülő nevel.

havi prevalencia

ritkábban mint naponta

napi 1-20 cigaretta

napi 20 vagy több cigaretta

8 általánosnál kevesebb

80,4

42,6

6,4

31,9

4,3

-

8 általános

71,8

40,4

9,5

27,8

2,8

0,3

Szakmunkásképző

75,6

44,0

12,2

30,2

1,6

-

Érettségi

73,8

38,0

9,7

27,0

1,2

0,1

Főiskola, egyetem

66,9

35,0

11,8

21,6

1,7

-

Nem tudja, nincs apja

75,4

44,6

10,5

30,0

4,2

-

Nem értelmezhető

83,3

41,4

13,8

27,5

-

Összesen

73,3

40,5

11,2

7,5

1,8

nem tudja

életprevalencia

A dohányzás főbb mutatói az apa iskolai végzettsége szerint (%)

0,0


113

havi prevalencia

ritkábban mint naponta

napi 1-20 cigaretta

napi 20 vagy több cigaretta


70,6

37,7

4,3

28,9

4,3

-

8 általános

77,0

45,5

12,2

31,2

2,2

-

Szakmunkásképző

77,7

42,7

10,5

30,0

2,2

-

Érettségi

74,4

39,6

10,7

27,4

1,4

0,0

Főiskola, egyetem

68,9

34,7

12,0

21,3

1,3

-

Nem tudja, nincs anyja

73,5

48,

14,7

30,6

2,7

-

Nem értelmezhető

6,5

37,5

12,6

25,1

-

-

Összesen

73,3

40,3

11,1

27,4

1,8

-

nem tudja

életprevalencia

A dohányzás összefoglaló adatai az anya iskolai végzettsége szerint (%)

Az apa iskolai végzettsége és a dohányzás gyakorisága teljesen egyértelmű összefüggést mutat. Akár az élet- és havi prevalencia értékeket nézzük, akár pedig a napi rendszerességgel dohányzók arányát, azt tapasztaljuk, hogy minél magasabb az apa iskolai végzettsége, annál ritkábban fordul elő a dohányzás. Így például a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező apák gyerekei között 50%-kal magasabb a napi rendszerességgel dohányzók aránya, mint a felsőfokú végzettségű apák gyerekei között. Az anyák iskolai végzettsége alapján kevésbé egyértelmű a kapcsolat. Az élet és havi prevalencia értékek szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező anyák gyerekinél találhatóak az alacsony élet és havi prevalencia értékek. Ugyanakkor a napi rendszeres dohányzás alapján, az apákhoz hasonlóan, az alacsony iskolai végzettségű anyák gyerekei között magasabb a dohányzás előfordulása. A megkérdezett fiatalok szubjektív megítélése alapján képzett, a család anyagi helyzetére vonatkozó mutató a szülők iskolai végzettségéhez hasonló tendenciákat mutat. A magukat a legjobbak közé sorolók között fordult elő legritkábban (a megkérdezettek 70%-a), hogy kipróbálta már a dohányzást, a magukat a legrosszabbak közé sorolók között pedig 91,7% próbálta már a dohányzást. Ez a jelentős eltérés azonban elsősorban a család anyagi helyzetének


114

szélsőséges megítélőire vonatkozik. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a szélsőséges megítélés, és elsősorban a családi körülmények legrosszabbnak történő megítélése ritka a fiatalok között. . Azok, akik a család körülményeit jellemző hét fokú skálán 2 és 5 között sorolták be a családjukat, a dohányzás életprevalencia értéke alapján nem különböznek jelentősen egymástól. A havi prevalencia értékek alapján a családjukat közepesre értékelők dohányoznak a legritkábban, leggyakrabban pedig a saját családjukat a legrosszabbak közé sorolok. (Ez utóbbi csoport azonban összesen 22 fiatalt jelent). Hasonló tendenciát mutat a napi rendszerességgel dohányzók aránya is, azaz a magukat középső csoportokba sorolók között a legalacsonyabb a napi rendszerességgel dohányzók aránya, a két széle és elsősorban a magukat a legrosszabbak közé sorolók között pedig a legmagasabb a napi rendszerességgel dohányzók aránya. A dohányzás havi prevalencia értéke a családban előforduló problémák szerint (%) Probléma

A dohányzás havi prevalenciája

Van a szűkebb-tágabb családban olyan, aki cigarettázik

42,0

Van olyan, aki rendszeresen sok alkoholt fogyaszt

42,5

Van olyan, aki öngyilkosságot követett el

47,1

Van olyan, aki öngyilkosságot követett el

45,8

Van olyan, aki börtönben volt

49,0

Van olyan, aki sok nyugtatót szed

42,0

Van olyan, aki kábítószert használ vagy használt

60,1

Van olyan, aki pszichológushoz jár vagy járt

43,7

Összes válaszoló

40,4

A családban előforduló dohányzás hatással van a megkérdezettek dohányzására is, bár ez a hatás nem látszik jelentősnek. Azoknál a fiataloknál, ahol van olyan a családban aki dohányzik, a dohányzás életprevalenciája 74,7%, a többieknél pedig csak 63,7%. Hasonlóképpen a havi prevalencia érték és a napi rendszerességgel dohányzók aránya is határozottan magasabb a cigarettázó családokban élő fiatalok között. Így a havi prevalencia érték a dohányos családok


115

gyerekeinél 42% (a többieknél 30%), a napi rendszerességgel dohányzók aránya pedig 8,8% (a többieknél 19%). Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a családban előforduló dohányzásnál sokkal lényegesebb szerepet látszik játszani a családban előforduló kábítószer fogyasztás. Azok között a legmagasabb a dohányzás havi prevalencia értéke, ahol a szűkebb-tágabb családban előfordult a kábítószer fogyasztás. Összességében

tehát

a

megkérdezett

fiatalok

jelentős

része

dohányzik

valamilyen

rendszerességgel. A havi prevalencia értékek, és a napi rendszerességgel dohányzók adatai alapján a fiúk valamelyest többen, és gyakrabban, a lányok pedig kevesebben dohányoznak. Határozott különbségek figyelhetők meg a dohányzás gyakoriságában a vizsgált háttér változók alapján. Eszerint, a gimnáziumban, szakközépiskolákban tanulók, a fővárosban illetve megyeszékhelyen lakók között kevesebben cigarettáznak. Szintén ritkábban dohányoznak a magasabb iskolai végzettségű szülők gyerekei és azok, akiknek a családtagjaik sem dohányoznak. Legelterjedtebb a dohányzás a szakmunkásképző intézetekben és szakiskolákban, a kisebb városokban, községekben, az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekei között, azok között, akik saját családjuk anyagi körülményeit a legrosszabbak közé sorolják, és ahol a szűkebb-tágabb családban is előfordul a dohányzás.

(d) PSZICHO-SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK HATÁSA A DOHÁNYZÁSRA Ebben a fejezetben a pszicho-szociális tényezők hatását a gyakori dohányzást jelző napi rendszeres dohányzás prevalencia értékeivel vizsgáljuk. Az alábbi táblázat azoknak az arányát összegzi, akik az önbecsülésre vonatkozó kérdésekre az „egyetértek”, illetve a „nagyon egyetértek” válaszokat adták, a napi rendszerességgel dohányzók közül.


116

Az önbecsülés egyes dimenzióiban az „egyetértek”, illetve a „nagyon egyetértek” válaszok

Összes megkérdezett

Napi rendszerességgel dohányzók

aránya a rendszeres dohányzók, és az összes megkérdezett körében (%)

Általánosságban elégedett vagyok magammal

71,6

74,1

Néha azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyok jó

64,4

61,0

Úgy érzem, hogy számos jó tulajdonságom van

78,0

79,0

Képes vagyok arra, hogy olyan jól tegyem a dolgaimat, amint azt az emberek többsége teszi

80,2

83,7

Úgy érzem, hogy nem sok mindenre lehetek büszke

37,2

31,9

Néha úgy érzem, hogy hasznavehetetlen vagyok

39,8

34,3

Úgy érzem, hogy legalább olyan értékes vagyok, mint mások

78,1

83,5

Úgy érzem, hogy töbre kellene tartanom magam

59,1

56,0

Mindent egybevetve egy csődtömeg vagyok

14,0

9,9

Elégedett vagyok önmagammal

68,7

69,9

Az önbecsülés mértékére vonatkozó válaszok csupán csekély különbséget mutatnak a vizsgált csoportok között. A válaszok többsége mégis arra utal, hogy azok, akik rendszeresen dohányoznak valamelyest alacsonyabbra értékelik magukat az átlagnál. A következő táblázat a megelőző hét napban „gyakran”, vagy „szinte mindig” előforduló hangulat zavarra utaló tüneteket mutatja a napi rendszerességgel dohányzókon belül.

117


Hangulatzavarra utaló tünetek gyakori, illetve nagyon gyakori előfordulásának aránya a

Napi rendszerességgel dohányzók


rendszeresen dohányzók, és az összes megkérdezett körében (%)

Nem volt étvágya, nem akart enni

10,2

8,2

Nehezen tudott koncentrálni

21,8

18,9

Lehangoltnak érezte magát

24,9

22,0

Úgy érezte, hogy kényszeríteni kell magát feladatai elvégzésére

24,6

21 7

Szomorú volt

24,6

20,2

Nem tudta elvégezni a feladatait

12,3

9,2

Az önértékelésre vonatkozó adatokhoz képest határozottabb eltérést mutatnak a hangulat zavarra utaló válaszok megoszlása. A legtöbb tünet határozottan gyakrabban fordul elő a rendszeres dohányzók csoportjában, mint a teljes mintában. Az anómiára utaló megállapításokkal „egyetértők” vagy „nagyon egyetértők” aránya a napi


Napi rendszerességg el dohányzók

rendszerességgel dohányzókon belül, és a teljes mintában (%)

Minden olyan szabályt megszeghetsz, aminek szerinted nincs értelme

31,4

22,3

Bármely szabályt betartok, amit be akarok tartani

74,8

77,2

Valójában nagyon kevés abszolút szabály van az életben

53,5

48,7

Nehéz bármiben is bízni, mert minden változik

65,2

57,2

Valójában senki sem tudja, mi az amit elvárnak tőle az életben

53,8

46,7


118

Soha semmiben nem lehetsz biztos az életben 64,9 59,6 A rendszeresen dohányzók a teljes mintához képest tendenciájában nagyobb arányban értenek egyet az anómiára utaló megállapításokkal. Különösen figyelemre méltó ez a, a bizonytalanságot kifejező megállapításokkal kapcsolatban. A fenti adatok tehát azt valószínűsítik, hogy a nagyobb arányú dohányzásban szerepet játszhatnak a különböző pszichés problémák illetve az anómikus állapotra utaló tünetek.

I. Alkoholfogyasztás (a) AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS FŐBB MUTATÓI NEMENKÉNT A megkérdezett első és második osztályos középiskolások 9,2%-a nem ivott még soha alkoholt. Ez az absztinencia arány alig magasabb az 1983-ban születettek megfelelő adatainál. A fiúk és a lányok közötti különbség nem jelentős. A kérdezést megelőző hónapban az összes megkérdezett középiskolás 52,2%-a fogyasztott legalább egyszer alkoholt, azaz a teljes mintában csupán 1%kal magasabb a havi prevalencia érték, mint az 1983-ban születettek között. A lányok havi prevalencia értéke kicsit alacsonyabb (48,3%), a fiúké pedig magasabb (55,9%). A megelőző hónapban a hat vagy több alkalommal alkoholt fogyasztók aránya 10,2%, amely érték közel 1%kal magasabb, mint az 1983-ban születettek mintájában. Ebben a csoportban már jelentős a különbség a fiúk és a lányok között, a fiúk között kétszer akkora a hat vagy több alkalommal alkoholt fogyasztók aránya, mint a lányok között (13,8% és 6,5%). A megkérdezettek 4,7%-a ivott tíz vagy több alkalommal alkoholt a megelőző hónapban. Az ilyen gyakorisággal alkoholt fogyasztók többsége fiú.


119

Az egyes italfajták jellemző adatai a megelőző hónapban nemenként (%) fiú

lány

összes

Ivott sört

42,5

20,4

31,7

Hat vagy több alkalommal ivott sört

11,5

2,1

6,9

Ivott bort

38,0

27,2

32,7

Hat vagy több alkalommal ivott bort

8,5

3,0

5,8

Ivott töményet

45,4

44,6

45,0

Hat vagy több alkalommal ivott töményet

11,5

6,7

9,3

A kérdezést megelőző hónap alkoholfogyasztásában legnagyobb arányban a tömény szesz fogyasztása fordul elő az első és másodikos középiskolások körében. Igaz ez a havi prevalencia értékekre és a hat vagy többszöri fogyasztásra is. A tömény szesz havi prevalencia értékében a fiúk és a lányok között nincs értékelhető különbség, és mindkét csoportban ez az italfajta fordul elő a legnagyobb arányban. A lányoknál a bor és a sör havi prevalencia értéke sokkal alacsonyabb akár a tömény szeszhez viszonyítva, akár pedig a fiúk megfelelő értékeihez viszonyítva. A fiúknál az egyes italfajták előfordulásában nem találunk olyan jelentős különbségeket. A sör havi prevalencia értéke nem marad el jelentősen a tömény szesztől, a hat vagy többszöri fogyasztás pedig megegyezik azzal. A fiúk között a legritkábban a borfogyasztás fordul elő, de így is közel egyharmad részük ivott bort a megelőző hónapban. Az utolsó alkoholfogyasztás néhány jellemzője nemenként (%) fiú

lány

összes

Ivott sört

44,9

16,1

30,8

3 vagy több üveg (korsó) sört ivott

10,7

1,1

6,0

Ivott bort

46,3

35,7

41,2

Fél üveg (3,5 dl) vagy több bort ivott

14,4

4,4

9,6

Ivott tömény szeszt

47,0

51,7

49,4

3 vagy több italt (egy ital=0,5 dl) ivott

13,2

8,2

10,8


120

A havi prevalencia értékekhez hasonló tendenciát mutatnak az utolsó alkoholfogyasztás adatai. Legnagyobb arányban a tömény szesz szerepel a fiatalok alkoholfogyasztásában. Különösen igaz ez a lányokra, ahol a többi alkoholfajta fogyasztása sokkal ritkábban fordul elő, és nagyobb mennyiséget is kevesebben fogyasztanak borból vagy sörből. A fiúk között az utolsó alkalommal elfogyasztott italfajták között nincsenek jelentős különbségek. Valamelyest gyakrabban fordul elő a tömény, kicsit ritkábban a bor, és legkisebb arányban, de még így is a megkérdezettek 45%a ivott bort az utolsó alkalommal. Az adatok arra is utalnak, hogy a fiúk nagy valószínűséggel több italfajtát fogyasztanak egyszerre.

(b) AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS FŐBB MUTATÓI ISKOLA JELLEGE SZERINT

gimnázium

szakközépiskola

szakmunkás -képző

szakiskola

összesen

Az alkoholfogyasztás főbb mutatói iskolatípusonként (%)

Életprevalencia

93,0

91,4

89,9

83,9

91,1

Előző évi prevalencia

82,5

80,9

80,6

65,4

81,0

Előző havi prevalencia

50,9

50,1

57,4

44,2

52,2

Előző hónapban hat vagy több alkalommal ivott

7,7

9,2

14,1

11,3

10,3

Az élet- és a megelőző év prevalencia értékei alapján is a legtöbben a gimnazisták és a szakközépiskolások közül fogyasztottak alkoholt, a szakmunkásképzőkben és különösen a szakiskolákban e prevalencia értékek alacsonyabbak. A szakiskolákban a megelőző hónap prevalencia értékei is jelentősebben elmaradnak a többi iskolatípusban megfigyelt értékeknél. Ugyanakkor az előző hónapban hat vagy több alkalommal alkoholt fogyasztók aránya éppen a szakmunkásképzőkben és a szakiskolákban a legmagasabb.


121

Az alkoholfogyasztás főbb mutatói évfolyamonként (%)

1. évfolyam 2. évfolyam

összesen

Fogyasztott már az életben alkoholt

89,1

93,3

91,1

Fogyasztott az előző évben alkoholt

77,4

85,2

81,1

Előző hónapban fogyasztott alkoholt

46,6

58,5

52,2

Hat vagy több alkalommal ivott az előző hónapban

8,8

11,9

10,3

A dohányzáshoz hasonlóan az alkoholfogyasztás prevalencia értékei is jelentősen különböznek az első és a második osztályosok között. A két évfolyam életprevalenciája még csupán alig több mint 4%-os eltérést mutat. Az előző évi prevalencia, és különösen az előző havi prevalencia értéke azonban már a második osztályosok között szignifikánsan magasabb, mint az elsősök között. A prevalencia értékekben az első és második évfolyam között megmutatkozó jelentős különbség feltehetően azzal magyarázható, hogy ebben az életkorban kezdik el a tömény szesz fogyasztását a fiatalok. 14 éves kor előtt a sört már fogyasztott középiskolások 61%-a túl van az első sör fogyasztáson, a bort már fogyasztott középiskolások 58%-a túl van az első bor fogyasztáson, viszont tömény szeszt csak a fogyasztók 35%-a próbálta 14 éves kora előtt. A tömény szesz első fogyasztásának leggyakoribb életkora a 14-15 éves kor, amikor a fogyasztók 55,5%-a próbálja ki először a tömény italt. Egyrészt tehát úgy tűnik, hogy legkorábban a sört, utána a bort, legkésőbben pedig a töményt próbálják ki a fiatalok, másrészt pedig a tömény szesz fogyasztásának kezdete egybeesik a középiskola kezdetével, első éveivel.


122

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakmunká s-képző

Szakiskola

Összesen

A kérdezést megelőző utolsó alkalom alkoholfogyasztásának jellemző értékei (%)

Ivott sört

21,8

28,8

42,4

31,5

30,9

3 vagy több korsó sört ivott

2,9

5,0

11,3

6,7

6,0

Ivott bort

40,9

40,4

42,2

38,7

41,2

Fél üveg (3,5 dl) vagy több bort ivott

6,6

9,2

13,0

8,2

9,6

Ivott töményet

46,0

50,0

51,8

47,2

49,2

3 vagy több tömény italt ivott (egy ital=0,5dl)

8,3

10,8

12,9

11,9

10,7

Az utolsó alkoholfogyasztás alkalmakor valamennyi iskolatípusban tömény szeszt fogyasztottak a legnagyobb arányban a fiatalok. És bár a mennyiségi kategóriák csak megközelítően hasonló alkohol tartalmat jelölnek, valamennyi iskolatípusban tömény szeszből fogyasztották a legtöbbet az utolsó alkalomkor. A különbségek nem túl jelentősek mégis, legnagyobb arányban és legnagyobb mennyiségben tömény szeszt a szakközépiskolások és a szakmunkásképzősök fogyasztottak. Az utolsó alkalommal történő

borfogyasztás előfordulása sem különbözik

jelentősen iskolatípusonként, bár a szakmunkások között valamelyest gyakoribb és a szakiskolások között valamelyest ritkább. Lényegesebb eltérést mutat a nagyobb mennyiségű bort elfogyasztók aránya. A szakmunkások között közel kétszer annyian fogyasztottak fél üveg vagy annál több bort az utolsó alkalomkor, mint a gimnazisták között. A nagyobb mennyiségű borfogyasztás alapján inkább a szakközépiskolások és a szakiskolások mutatnak az átlaghoz közelibb értékeket. A legerőteljesebb különbség az utolsó alkalommal fogyasztott sör gyakorisága alapján figyelhető meg a középiskolások között. A gimnazisták között a többi iskolatípushoz és a többi italfajtához képest is kifejezetten alacsony a sör fogyasztás előfordulási aránya és a nagyobb mennyiségű sört fogyasztók aránya is. A szakközépiskolások és a szakiskolások között a sörfogyasztásra vonatkozó mindkét mutató közelíti az átlagot, a szakközépiskolások között azonban inkább alulról, a szakiskolások között pedig inkább felülről. A többi iskolatípushoz képest kiemelkedően magas a sörfogyasztás előfordulása a


123

szakmukásképzősök között a fogyasztás, és a nagyobb mennyiségű fogyasztása előfordulása alapján is. Ez egyben azt is jelenti, hogy míg a többi iskolatípusban az utolsó alkalommal történt fogyasztást a bor és a tömény szesz dominálja, addig a szakmunkásképzősök között a sör előfordulási gyakorisága a boréhoz hasonló, és nem marad el jelentősen a tömény szesztől. A megkérdezett fiatalok 54,9%-a volt már legalább egyszer részeg az életben. A fiúk és a lányok közötti eltérés jelentős, a fiúknál az életprevalencia érték 62,6%, a lányoknál pedig csak 46,8%. A lerészegedés éves prevalencia értéke 44,0%, a fiúk és a lányok közötti különbség pedig hasonló, mint az életprevalencia esetében (51,9%, illetve 35,7%). A lerészegedés havi prevalencia értéke 23,6% (fiúknál 30%, lányoknál pedig 16,9%). Azaz a teljes országos mintában a lerészegedés prevalencia értékei már 2-3%-kal magasabbak, mint az 1983-ban születettek között volt. A lerészegedés és a nagyivás évfolyamonként megoszlása (%) I. osztály

II. osztály

összesen

Volt már részeg az életben

48,9

61,6

54,9

Volt részeg az előző évben

38,3

50,5

44,0

Volt részeg az előző hónapban

20,3

27,5

23,6

Nagyivás előfordulása az előző hónapban

23,5

29,8

26,5

Nagyivás előfordulása az előző hónapban 3 vagy több alkalommal

6,4

9,1

7,6

Valamennyi vizsgált mutató alapján jelentős különbség figyelhető meg a középiskolák első és második osztályai között. A legnagyobb különbséget a lerészegedés élet- és előző évi prevalencia értékeiben találjuk. Az előző hónap és a nagyivás prevalencia értékei szintén magasabbak a másodikosok között, a különbségek azonban nem olyan jelentősek, mint az előző két mutató esetében. Az első lerészegedés életkorára vonatkozó adatok szerint azoknak, akik már legalább egyszer voltak részegek az életben, közel kétharmad része – 64% – 14-15 éves korában részegedik le először. Ennél korábbi – 13 év vagy fiatalabb – életkor a válaszolók 20%-ánál fordul elő, 16 éves vagy idősebb életkor pedig 16%-nál. Valószínű tehát, hogy a középiskolások meglehetősen nagy hányada a középiskola megkezdése után részegedik le először. Feltételezhető azonban az is, hogy


124

ez nem jelenti a lerészegedés vagy a nagyivás gyakoriságának jelentős növekedését, hiszen a havi prevalencia értékek nem különböznek a két évfolyam között olyan nagy mértékben mint az életvagy az éves prevalenciák. A lerészegedés és a nagyivás (5 vagy több ital egy alkalommal, egymás után történő fogyasztása)

Szakmunkásképző

43,6

53,0

68,0

59,1

54,9

Lerészegedés évi prevalencia értéke

34,2

42,2

56,3

45,1

44,0

Lerészegedés havi prevalencia értéke

16,0

22,5

32,8

24,6

22,7

3 vagy több lerészegedés az előző hónapban

3,9

6,2

11,2

10,5

7,4

Nagyivás előfordulása az előző hónapban

17,3

24,5

37,6

28,6

26,4

Nagyivás előfordulása három vagy több alkalommal az előző hónapban

4,4

6,5

12,3

7,5

7,6

Összesen

Szakközépiskola

Lerészegedés életprevalencia értéke

Szakiskola

Gimnázium

iskolatípusonként (%)

A lerészegedés és a nagyivás mutatói alapján a két szélsőséget szintén a gimnazisták és a szakmunkásképzősök jelentik. Bár az életprevalencia értékek alapján a két iskolatípus diákjai még nem mutatnak jelentős eltérést, a havi prevalencia értékek alapján már a nagyivás és a lerészegedés is több mint kétszer olyan gyakori a szakmunkásképzőkben, mint a gimnáziumokban. Ennél is nagyobb a különbség a két iskolatípus között a havi három vagy többszöri lerészegedés, illetve nagyivás alapján. Az alkoholfogyasztás egyéb mutatóihoz hasonlóan, a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők diákjai is meglehetősen hasonló értékeket mutatnak, a szakiskolákban azonban a lerészegedés és a nagyivás is gyakoribb. Figyelemre méltó, hogy a nagyivás és a lerészegedés arányai meglehetősen hasonló értékeket mutatnak, ami


125

valószínűsíti, hogy az öt ital egymás után történő elfogyasztása többnyire lerészegedéshez vezet a középiskolások körében. Ettől ugyanakkor valamelyest eltérő eredményt mutat az „Általában mennyi italra van szükséged ahhoz, hogy lerészegedjél?” kérdésre kapott válaszok megoszlása. Azok között, akik már legalább egyszer voltak részegek az életben, csak 56% vélekedik úgy, hogy legalább öt italra van szüksége ahhoz, hogy berúgjon, a többieknek ennél kisebb mennyiség is elegendő a lerészegedéshez. A fiúk és a lányok között a különbség jelentős, a lányok 44%-a a fiúknak pedig 65%-a gondolja úgy hogy legalább öt italra van szüksége a lerészegedéshez. Figyelemre méltó, hogy a válaszolók csak 14%-a gondolja, hogy 1-2 ital elfogyasztása is elegendő, bár ez a lányoknál sokkal gyakrabban fordul elő, mint a fiúknál (lányok 19%-a, fiúk 9,5%-a). 4,7% azoknak az aránya, akik 10 vagy több ital elfogyasztását tartják szükségesnek ahhoz, hogy lerészegedjenek.(a fiúknál az aránya 11,%, a lányoknál 3,9%) Iskolatípusonként

a

különbségek

nem

túl

jelentősek.

Legnagyobb

arányban,

a

szakmunkásképzőkben tanulóknak van szüksége legalább öt italhoz a lerészegedéshez (a már legalább egyszer lerészegedettek 58,8%-a), de ettől csak kicsit maradnak el a szakközépiskolások (57,6%), és valamivel alacsonyabb az arány a gimnazistáknál (54%). Legkisebb arányban, a szakiskolákban tanulóknak van öt vagy több italra szüksége ahhoz hogy lerészegedjen, de ez elsősorban az itt tanuló lányok magas arányával magyarázható. Megkértük a fiatalokat arra, hogy egy tíz fokú skálán jelöljék be, hogy mennyire voltak részegek, amikor utoljára berúgtak. A skálán az egyes jelentette, hogy éppen csak feldobott volt, a tízes pedig, hogy nem tudott megállni a lábán. A teljes mintára a skálaérték 2,8, azaz a lerészegedés mértéke inkább a feldobottsághoz, „spiccessséghez” volt közel. Jelentős a különbség a lányok és a fiúk között, a lányok 2,05-re, a fiúk pedig 3,51-re értékelték átlagosan az utolsó lerészegedés mértékét.


126

A lerészegedés mértékét kifejező skála átlagai iskolatípusonként Iskolatípus

a lerészegedés mértékének átlaga

Gimnázium

2,2

Szakközépiskola

2,8

Szakmunkásképző Szakiskola

3,4 2,8

Összesen

2,8

Látható, hogy valamennyi középiskolában viszonylag enyhére értékelik a lerészegedés mértékét a fiatalok. Ugyanakkor ezek az értékek a többi mutatóhoz hasonlóan szintén tükrözik a gimnazisták és a szakmunkásképzőkben tanulók eltérő alkoholfogyasztási szokásait. Az alkoholfogyasztás főbb mutatói a világi és az egyházi gimnáziumokban (%) Világi gimnázium

Egyházi gimnázium

Az alkoholfogyasztás havi prevalenciája

49,5

56,5

6 vagy több italt ivott az előző hónapban

7,8

7,7

nagyivás gyakorisága az előző hónapban

18,1

14,1

berúgás életprevalenciája

45,0

38,1

berúgás havi prevalenciája

17,1

11,7

Az egyházi gimnáziumokban nagyobb volt a megelőző hónapban alkoholt fogyasztók aránya, mint a világi iskolákban. Hasonló értéket mutat mindkét iskolatípusban a hat vagy több alkalommal történő ivás. A lerészegedésre és a nagyivásra vonatkozó adatok határozottan nagyobb értéket mutatnak a világi iskolákban.


127

Az alkoholfogyasztás főbb mutatói az iskola székhelye szerint (%) főváros

megyeszékhely

egyéb város

község

összesen

Alkoholfogyasztás Életprevalencia

92,0

91,5

90,7

88,5

91,1

Éves prevalencia

81,1

82,0

80,5

82,1

81,1

Havi prevalencia

50,0

53,2

52,4

54,2

52,2

Lerészegedés Életprevalencia

51,6

53,9

56,0

67,4

54,9

Éves prevalencia

39,8

44,3

45,3

49,7

44,0

Havi prevalencia

20,0

22,9

25,4

28,3

23,7

Az alkoholfogyasztás főbb mutatói az iskola székhelye szerint nem mutatnak jellemző különbséget, bár a községekben az életprevalencia értékek valamelyest alacsonyabbak, a havi prevalencia értékek pedig magasabbak, mint a többi településen. A lerészegedés prevalencia értékeiben már egyértelműbb tendencia figyelhető meg. A lerészegedés valamennyi mutatója a legalacsonyabb a fővárosban, utána a megyeszékhelyek, az egyéb városok következnek, végül pedig a legmagasabb prevalencia értékeket a községekben találhatjuk.

(c) AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS FŐBB MUTATÓI A CSALÁDI HÁTTÉR SZERINT A család szerkezet alapján az alkoholfogyasztás élet- és havi prevalencia értékei nem különböznek jelentősen. Jelentősebb különbségeket mutat a lerészegedés élet- és havi prevalencia értéke és a nagyivás gyakorisága. A két édes szülő jelenléte a családban egyértelműen visszatartja a fiatalokat az alkoholfogyasztás szélsőséges formáitól. Ugyanakkor az édes szülő teljes hiánya a nagyivás és a lerészegedés szignifikánsan gyakoribb előfordulásával jár együtt. A dohányzáshoz hasonlóan az alkoholfogyasztás és a lerészegedés prevalencia értékei sem mutatnak jelentősebb eltérést az egy édes szülős, és az újrastrukturált családokban élő fiatalok között.

128


Nem tudja, nincs apja

Összesen

86,4

86,0

91,3

92,6

91,8

88,3

91,2

Éves prevalencia

74,4

72,7

81,5

82,8

82,8

76,8

81,1

Havi prevalencia

52,3

47,2

52,0

52,0

56,7

46,9

52,3

Érettségi

Életprevalencia

8 általános

Főiskola egyetem

Szakmunkásképző


Az alkoholfogyasztás főbb mutatói az apa iskolai végzettsége szerint (%)

Alkoholfogyasztás


61,4

54,9

57,6

54,4

49,7

54,1

54,9

Éves prevalencia

55,0

41,0

46,7

43,9

39,0

45,0

44,1

Havi prevalencia

35,7

20,3

24,9

24,3

21,5

22,6

23,7

Nem tudja, nincs anyja

Összesen

85,1

89,0

89,2

92,5

93,3

86,7

91,1

Éves prevalencia

64,6

76,2

80,4

82,3

84,2

76,6

73,3

Havi prevalencia

37,5

49,5

49,0

54,1

55,0

54,2

52,2

érettségi

Életprevalencia

8 általános

Főiskola egyetem

Szakmunkáské pző


Az alkoholfogyasztás főbb mutatói az anya iskolai végzettsége szerint (%)

Alkoholfogyasztás

lerészegedés Életprevalencia

66,2

59,3

56,7

55,3

48,7

56,1

54,9

Éves prevalencia

46,9

48,9

45,2

44,2

39,2

43,0

44,0

Havi prevalencia

19,0

25,2

23,9

24,1

22,1

22,4

23,6

Mind az apa, mind pedig az anya iskolai végzettsége alapján hasonló különbségeket tapasztalhatunk.


129

A fogyasztás prevalencia értékei a szülők iskolai végzettségével párhuzamosan nőnek. Az életprevalencia értékeknél a különbség még nem jelentős, az évi és havi prevalencia értékeknél már egyértelműen magasabb az alkoholfogyasztás előfordulása az érettségivel, vagy főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinél. Ezzel ellentétes tendenciát mutatnak a lerészegedés prevalencia értékei. Leggyakrabban a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinél fordul elő a lerészegedés, legritkábban pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinél.

Valamelyest hasonló tendenciát mutat a család életkörülményeinek szubjektív megítélése alapján képzett csoportok között tapasztalt különbség is. Ha csak a fogyasztás prevalencia értékeit tekintjük, akkor a jellemzőbb tendencia az, hogy minél rosszabbnak ítéli valaki családja életkörülményeit, annál magasabbak a fogyasztás prevalencia értékei, és egyértelműen a legmagasabb értékeket a magukat a legrosszabbak közé sorolóknál találjuk. Ezzel ellentétben, a lerészegedés prevalencia értékei a két szélen a legmagasabbak, és a családjukat inkább középre sorolók között a legalacsonyabb. Ugyanakkor a fogyasztáshoz hasonlóan a lerészegedés legmagasabb prevalencia értékei is a magukat a legrosszabbak közé sorolóknál találhatjuk. Így például a lerészegedés havi prevalencia értéke 33,3% azoknál, akik családjukat magasan a legjobbak közé sorolták, 42,9% azok között, akik a családot a legrosszabbak közé sorolták, az összes többi csoportban pedig a lerészegedés havi prevalencia értéke 30% alatt marad.


130

A családban előforduló problémás viselkedési formák és az alkoholfogyasztás (%) alkoholfogyasztás havi prevalenciája

berúgás havi prevalenciája

Van, aki dohányzik

53,1

24,5

Van olyan, aki rendszeresen sok alkoholt fogyaszt

55,9

27,0

Van, aki börtönben volt

60,9

34,8

Van, aki kábítószert használ vagy használt

69,9

42,5

Van, aki sok nyugtatót szed

57,2

25,3

Van, aki öngyilkosságot követett el

58,0

28,0

Van, aki öngyilkosságot kísérelt meg

58,0

27,6

Van, aki pszichológushoz járt

56,6

26,3

Teljes minta

52,2

23,7

A családban előforduló probléma

Az alkoholfogyasztás és a lerészegedés havi prevalencia értéke is minden olyan csoportban magasabb, ahol valamilyen káros szenvedély vagy deviancia előfordult a családban. Kiugróan magasak a prevalencia értékek azoknál a középiskolásoknál, ahol a szűkebb tágabb családban előfordult a kábítószer fogyasztás, vagy valamelyik családtag börtönben volt.

(d) AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS NÉHÁNY EGYÉB JELLEMZŐJE Az utolsó alkoholfogyasztás helyének megoszlása a megkérdezettek körében (%) (a kérdésben több választ is megjelölhettek) Otthon

24,4

Valaki másnak a lakásán

16,5

Utcában, parkban, más közterületen

4,3

Kocsmában, bárban, sörözőben

21,4

Diszkóban

27,6

Étteremben

4,8

Más helyen

8,9


131

Az utolsó alkoholfogyasztás leggyakrabban említett helyeinek sorrendje hasonló, mint amit az 1983-ban születettek mintáján megfigyeltünk. Leggyakrabban diszkóban, otthon, illetve kocsmában, bárban, sörözőben isznak a fiatalok. Kifejezetten ritkán említik a közterületet, illetve éttermet. Az alkoholfogyasztás különböző következményeinek megtörténését „valószínűnek” vagy „nagyon valószínűnek” tartók aránya (%)

„pozitív következmények ellazulnék, feloldódnék

48,3

boldognak érezném magam

36,4

elfelejteném a problémákat

33,0

barátságosabbnak és szókimondóbbnak érezném magam

46,5

nagyon jól szórakoznék

55,1

negatív” következmények problémám lenne a rendőrséggel

9,3

ártanék vele az egészségemnek

51,0

nem tudnám abbahagyni az ivást

8,

másnapos lennék

40,9

olyat tennék, amit később megbánnék

20,0

betegnek érezném magam

19,2

A kapott válaszok megoszlásának legfontosabb jellemzője, hogy a középiskolás fiatalok sokkal nagyobb arányban az alkoholfogyasztás pozitív következményeit jelölik, mint a negatív következményeit. Valamennyi pozitív következményt legalább a válaszolók egyharmad része vaklószínűnek tartja. Ugyanakkor sokkal kevesebben gondolnak a negatív következményekre. A negatív következmények közül legnagyobb aránya az egészségre való ártalmat, valamint a másnaposságot jelölik. A legtöbb negatív hatás bekövetkezését viszonylag kevesen tartják valószínűnek.


132


133

Az alkoholfogyasztással kapcsolatban felsorolt problémák előfordulási aránya a megkérdezettek körében (%)

Probléma

%

Veszekedtem, vagy vitatkoztam

5,1

Dulakodtam, verekedtem

4,2

Baleset vagy sérülés ért

2,8

Pénzt vagy más értékes dolgot elvesztettem

4,0

Kárt tettem a ruhámban vagy más dologban

7,7

Problémáim voltak a szüleimmel

3,0

Problémáim voltak a barátaimmal

2,9

Problémáim voltak a tanáraimmal

1,2

Rosszul teljesítettem az iskolában vagy a munkahelyen

1,7

Kiraboltak, megloptak

0,8

Problémám volt a rendőrséggel

1,8

Kórházba, detoxikálóba vagy krízisosztályra kerültem

0,8

Olyan szexuális kapcsolatom volt, amit később megbántam

3,2

Védekezés nélkül teremtettem szexuális kapcsolatot

2,5

Általánosságban megállapítható, hogy bár viszonylag elterjedt az alkoholfogyasztás a középiskolások körében, és nem ritka a nagyobb mennyiségű, lerészegedésig történő fogyasztás sem, ebből következően viszonylag ritkán adódik problémájuk. Különösen figyelemre méltó, hogy a szüleikkel, tanáraikkal sincs konfliktusuk az ivás miatt. Leggyakoribb problémaként a valamelyik holmijukban való kár tételt és a veszekedést, vitatkozást említik, azonban e problémák gyakorisága is csekély.


134

Összességében megállapítható, hogy a megkérdezett középiskolások túlnyomó többsége fogyaszt valamilyen rendszerességgel alkoholt. Az alkoholfogyasztás egyaránt elterjedt a fiúk és a lányok körében és valamennyi iskolatípusban. A mennyiségi és a gyakorisági adatok alapján is kiemelkedő jelentősége van a tömény szesz fogyasztásának. Fiúk és lányok tömény szesz fogyasztása többé-kevésbé hasonló arányú, míg azonban a fiúk ennél nem sokkal ritkábban fogyasztanak sört és bort, a lányokat a ritkább bor- és a még ritkább sör fogyasztás jellemzi. A középiskolások több mint fele legalább egyszer volt már részeg az életben. A megelőző hónap adatai alapján a fiúk közel kétszer annyian voltak részegek mint a lányok. Hasonlóképpen a szakmunkásképzősök között szintén kétszer annyian voltak részegek, mint a gimnazisták között. Az iskola székhelye szerinti különbségek nem túl jelentősek, és gyakran ellentmondásosak. A családi háttér alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szülők iskolai végzettségének növekedésével csökken a lerészegedés előfordulása. Ugyanakkor az alkoholfogyasztás nem csak a leghátrányosabb, hanem a legjobb körülmények között élők körében is magasabb az átlagnál.

(e) PSZICHO-SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK HATÁSA A DOHÁNYZÁSRA ÉS AZ ALKOHOLFOGYASZTÁSRA

Ebben a fejezetben a pszicho-szociális tényezők hatását a nagyobb alkoholfogyasztást jelző lerészegedés prevalencia értékeivel vizsgáljuk. Az első táblázat azoknak az arányát összegzi, akik az önbecsülésre vonatkozó kérdésekre az „egyetértek”, illetve a „nagyon egyetértek” válaszokat adták azok közül, akik az életben, illetve a megelőző hónapban voltak már részegek. Az adatok értelmezéséhez bemutatjuk a megfelelő válaszok arányát a teljes populáció vonatkozásában is.


135

Az önbecsülés egyes dimenzióiban az „egyetértek”, illetve a „nagyon egyetértek” válaszok aránya az alkoholfogyasztás egyes jellemzői mentén, és az összes megkérdezett körében (%) Volt már részeg az életében



Általánosságban elégedett vagyok magammal

73,5

73,6

74,1

Néha azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyok jó

62,2

62,1

61,0

Úgy érzem, hogy számos jó tulajdonságom van

79,1

80,2

79,0

Képes vagyok arra, hogy olyan jól tegyem a dolgaimat, amint azt az emberek többsége teszi

82,2

79,1

83,7

Úgy érzem, hogy nem sok mindenre lehetek büszke

34,7

36,8

31,9

Néha úgy érzem, hogy hasznavehetetlen vagyok

38,3

39,4

34,3

Úgy érzem, hogy legalább olyan értékes vagyok, mint mások

82,6

80,9

83,5

Úgy érzem, hogy töbre kellene tartanom magam

58,0

57,8

56,0

Mindent egybevetve egy csődtömeg vagyok

11,9

14,2

9,9

Elégedett vagyok önmagammal

71,0

70,8

69,9

Az önbecsülés különböző dimenzióiban az önbecsülés mértékére vonatkozó válaszok csupán csekély különbséget mutatnak a vizsgált csoportok között. A válaszok tendenciájukban mégis arra utalnak, hogy azok, akik a megelőző hónapban is voltak részegek valamelyest alacsonyabbra értékelik magukat az átlagnál.


136

A következő táblázat a megelőző hét napban „gyakran”, vagy „szinte mindig” előforduló hangulat zavarra utaló tünetek előfordulását mutatja azok között, akik az életükben vagy a megelőző hónapban legalább egyszer voltak részegek, valamint a megkérdezettek teljes tartományán.

Hangulatzavarra utaló tünetek „gyakori”, illetve „nagyon gyakori” előfordulásának aránya az alkoholfogyasztás egyes jellemzői mentén, és az összes megkérdezett körében (%) Volt már részeg az életében



Nem volt étvágya, nem akart enni

9,4

9,8

8,2

Nehezen tudott koncentrálni

21,2

22,4

18,9

Lehangoltnak érezte magát

23,3

23,6

22,0

Úgy érezte, hogy kényszeríteni kell magát feladatai elvégzésére

24,2

26,5

21 7

Szomorú volt

22,3

22,4

20,2

Nem tudta elvégezni a feladatait

11,0

13,7

9,2

Az önértékelésre vonatkozó adatokhoz képest valamelyest határozottabb eltérést mutat a hangulat zavarra utaló válaszok eloszlása. A legtöbb hangulatzavarra utaló tünet határozottan gyakrabban fordul elő azok körében, akik életükben, vagy az előző hónapban már voltak részegek, mint a teljes mintában.


137

Az anómiára utaló megállapításokkal „egyetértők” vagy „nagyon egyetértők” aránya azokon belül, akik életükben, vagy az előző hónapban legalább egyszer berúgtak, és a teljes mintában (%) Volt már részeg az életében

Volt részeg az Összes előző megkérdezet hónapban t

Minden olyan szabályt megszeghetsz, aminek szerinted nincs értelme

28,6

35,5

22,3

Bármely szabályt betartok, amit be akarok tartani

77,3

75,9

77,2

Valójában nagyon kevés abszolút szabály van az életben

52,2

53,3

48,7

Nehéz bármiben is bízni, mert minden változik

60,9

62,6

57,2

Valójában senki sem tudja, mi az amit elvárnak tőle az életben

50,4

51,8

46,7

Soha semmiben nem lehetsz biztos az életben

62,6

62,7

59,6

Azok, akik életükben, illetve az előző hónapban voltak részegek, a teljes mintához képest határozottan

nagyobb

arányban

értenek

egyet

az

anómiára,

és

a bizonytalanságra,

orientációhiányra utaló megállapításokkal. A fenti adatok tehát azt valószínűsítik, hogy az alkoholfogyasztás szélsőségesebb módjaiban szerepet játszhatnak a különböző önértékelési, és hangulatzavarok, illetve az anómikus állapotra, orientáció hiányra utaló tünetek.


138

J. Együttes fogyasztás

Nem fogyasztott

Tiltott szer vagy inhaláns fogy.

Visszaélésszerű gyógyszer fogy.


Dohányzás Dohányzott már az életben

77,1

95,9

80,5

73,4

Dohányzott az előző hónapban

29,3

81,3

53,2

40,8

Napi rendszerességgel dohányzott

18,9

68,7

36,9

29,7


88,6

98,9

97,9

91,2

Havi prevalencia

44,4

79,9

64,1

52,5


45,0

91,6

69,0

55,5

Havi prevalencia

15,2

55,7

34,0

24,2

A tiltott drogokat vagy inhalánsokat fogyasztók között a dohányzás és az alkoholfogyasztás valamennyi értéke jelentősen meghaladja az átlagot. Kiemelkedően magas közöttük a napi rendszerességgel dohányzók aránya, valamint az előző hónapban részegek aránya. Mind két esetben a tiltott drogot és inhalánsokat fogyasztók között az arány kétszer akkora, mint a teljes mintában. Ez egyben azt is jelenti, hogy a naponta 10 vagy több cigarettát elszívók 58%-a, az előző hónapban 3-5 alkalommal lerészegedők 53%-a, a hat vagy több alkalommal lerészegedőknek pedig már kétharmad része fogyaszt vagy fogyasztott tiltott drogot vagy inhalánsokat. A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztók szintén az átlagot meghaladó mértékben dohányoznak és fogyasztanak alkoholt. Esetükben azonban a prevalencia értékek közelebb állnak az átlaghoz, mint a tiltott drogot és inhalánsokat fogyasztóknál.


139

VI. TRENDEK

Az ESPAD ország beszámolót tartalmazó fejezet összefoglalásaként már közöltük a drogfogyasztás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás fontosabb mutatóinak változását az 1995ben, illetve az 1999-ben naptári év szerint 16 évesek között. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az elmúlt négy évben a tiltott drogok fogyasztásának jelentős növekedése következett be Magyarországon a 16 éves középiskolások körében. De emellett változatlanul a legelterjedtebb visszaélésre alkalmas szerek közé tartoznak a nyugtatók, illetve egyéb gyógyszerek alkohollal együtt történő fogyasztása, és nem csökken a szipuzás elterjedtsége. Az elmúlt négy évben a dohányzás is enyhén növekedett a középiskolások körében, az alkoholfogyasztás pedig többé kevésbé azonos szinten stagnált. A trendek értelmezéséhez azonban meg kell jegyeznünk, hogy míg 1995-ben az akkor megkérdezett 16 éves (1979-ben született) korosztály a középiskolák második évfolyamán tanult. 1999-ben, a most 16 éves (1983-ban született) korosztály a középiskolák első és második évfolyamain tanul. Ez azt jelenti, hogy az 1983-ban születettek mintájának 63%-a az első évfolyamon, 37%-a pedig a második évfolyamon tanul. Azaz, a naptári év szerint 16 évesek összehasonlítása nem teljesen azonos iskolai évfolyamok összehasonlítását eredményezi. Bár a nemzetközi elemzések számára fontosabb az azonos évben születettek adatainak összehasonlítása – hiszen az eltérő iskolarendszerek hatását így lehet a legkönnyebben kiküszöbölni -, úgy gondoljuk, hogy a hazai elemzésekben legalább olyan fontos az azonos évfolyamon tanulók, mint az azonos évben születettek összehasonlítása. Ez azért is indokolt, mert a korábban bemutatott évfolyamonkénti adatok arra utalnak, hogy a középiskola első és második éve között a prevalencia értékek jelentősen nőnek.


140

Az második évfolyamon tanulókra vonatkozó eredményeket összehasonlítva, az 1995-ös ESPAD vizsgálathoz képest a visszaélésszerű gyógyszerhasználat életprevalencia értéke országosan több mint egynegyedével növekedett. Ugyanakkor ezen szerek halmozatlan prevalencia értéke, – tehát azok aránya, akik valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen fogyasztottak, de nem használtak emellett tiltott szert, vagy inhalánst – gyakorlatilag változatlan maradt, mivel a visszaélésszerű gyógyszerhasználók körében a tiltott szerek és inhalánsok használatának aránya 36,2%-ról 1999-re 47,6%-ra nőtt. 1995-höz képest közel kétszeresére növekedett a másodévesek körében a tiltott szerek és a szipuzás együttes életprevalencia értéke. Összességében a valamilyen tiltott vagy legális szert kipróbálók aránya az évtized közepén jellemző arányokat 100%-nak tekintve, az évtized végére több mint 40%-al növekedett a másodéves középiskolások körében.

A különböző drogfogyasztó magatartások életprevalencia értékei 1999-ben, összehasonlítva az 1995-ben mért adatokkal 1995 2. évfolyam

1999 2. évfolyam

visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás halmozott életprevalencia értéke (%)

15,3

19,4

visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás halmozatlan életprevalencia értéke (%)

10,4

9,7

tiltott szerek és inhalánsok együttes életprevalencia értéke (%)

10,0

19,1

tiltott és legális droghasználat együttes életprevalencia értéke (%)

20,4

28,8

17085 fő

2628 fő

(N)

Az 1995 és 1999 közötti időszakban valamennyi tiltott szer életprevalencia értéke növekedett a másodévfolyamos középiskolások körében.


141

Az 1995. évi, az 1999. évi második osztályosok szerenkénti életprevalencia értékei az összehasonlítható szerekre vonatkozva, a prevalencia értékek növekedésének sorrendjében szerek

1995 2. oszt.

1999 2. oszt.

(1995=100%)

változás

amfetaminok

0,5

4,2

840

ecstasy

0,8

4,7

588

marihuána, hasis

4,8

16,0

333

LSD és más hallucinogének

1,4

4,5

321

heroin

0,5

1,4

280

crack

0,3

0,8

267

kokain

0,5

1,1

220

ópiát származékok

1,4

2,4

170


1,4

2,3

164

altatók orvosi recept nélkül

4,0

5,6

140

nyugtatók orvosi recept nélkül

8,6

11,6

135

alkohol gyógyszerrel együtt

9,5

11,4

120

szipuzás

5,3

4,6

87

fecskendővel bevitt drogok

0,5

0,4

80

összes vizsgált szer együttesen

20,4

28,8

141

A tiltott szerek közül, 1995-ben, és jelenleg is a marihuána életprevalencia értéke a legmagasabb. Míg azonban 1995-ben ez az érték nem különült el jelentősen a többi szer prevalencia értékétől, a gyakoriságra vonatkozó adatok pedig kifejezetten a kipróbálás szintű fogyasztásra utaltak, 1999re az adatok a marihuána fogyasztás kiemelkedő elterjedtségét mutatják.


142

A növekedés dinamikája, és az elterjedtség alapján, a többi tiltott szerhez képest a marihuánán kívül jelentős még az LSD és más hallucinogének, az amfetaminok valamint az ecstasy elterjedtsége illetve növekedése. Ezeknél a szereknél az évtized második felében a prevalencia értékek többszörösére növekedtek, de minimum megháromszorozódtak.23 Két-háromszoros a növekedés a heroin, a crack, és a kokain esetében is. Meglehetős stabilitást, illetve viszonylag mérsékeltebb, a teljes drogfogyasztási ráta növekedésének megfelelő, vagy annál kisebb intenzitású növekedést mutat az évtized második felében a nyugtatók, altatók visszaélésszerű fogyasztásának, és a gyógyszer-alkohol kombinációk használatának alakulása, és valamelyest csökkent a szipuzás életprevalencia értéke. Azaz a tiltott szerek növekvő hozzáférhetősége és a fogyasztás terjedése mellett, napjainkban is jelen van a középiskolások életében a legális szerek használata. A kilencvenes évek végén is kiemelkedően magas az orvosi javaslat nélküli nyugtatók életprevalencia értéke, és magas az alkohol és gyógyszer együttes fogyasztása is. Nyugat-Európa és Észak-Amerika országaihoz hasonlóan, a Magyarországon is egyre inkább a marihuána válik a legelterjedtebb droggá a középiskolások körében, ugyanakkor nem vagy alig csökken a tradicionálisnak tekinthető gyógyszerfogyasztás, és a mai napig is a korábbiakhoz hasonló elterjedtséggel jelen van a fiatalok életében a szipuzás.

1995-höz képest, a másodikosok körében 1999-re a dohányzás és az alkoholfogyasztás valamennyi prevalencia értéke növekedett. Kisebb mértékben növekedtek az életprevalencia értékei – bár a lerészegedés esetében itt is jelentős növekedést tapasztalunk –, és nagyobb mértékben nőttek a havi prevalencia értékek. Így például, ha az 1995. évi adatokat 100-nak tekintjük, a dohányzás havi prevalenciája 25%-kal, az alkoholfogyasztás havi prevalenciája 16%-kal, a lerészegedés havi prevalencia értéke pedig 27%kal nőtt. A növekedés valamennyi havi prevalencia érték esetében nagyobb volt a lányoknál, mint a fiúknál. Különösen figyelemre méltó, hogy az 1995. évi értékeket továbbra is 100-nak tekintve, a lányoknál a lerészegedés havi prevalencia értéke 31,7%-kal nőtt, a nagyivás

23

Esetenként ez a növekedés jóval nagyobbnak tűnik, mint háromszoros, azonban az alacsony prevalenciaértékű szerek esetében a standard hiba igen nagy mértékben befolyásolhatja az összehasonlított értékek arányait. Így, a táblázatban közölt adatokat csak tendenciájában szabad figyelembe venni.


143

prevalencia értéke pedig 28,2%-kal. A megfelelő növekedési indexek a fiúk esetében 20%, illetve 7,9%.

A dohányzás és az alkoholfogyasztás fontosabb mutatói nemenként, az 1995-ben és 1999-ben második osztályosok körében fiú 1995

lány 1999

1995

összesen 1999

1995

1999

Dohányzás Életprevalencia

70,9

78,1

67,6

74,5

69,2

76,4

Havi prevalencia

39,0

47,8

32,8

41,1

35,8

44,7


91,5

92,7

91,4

94,1

91,4

93,3

Előző évi prevalencia

81,1

85,2

80,0

85,2

80,6

85,2

Havi prevalencia

55,7

62,0

45,5

54,5

50,4

58,5


60,8

69,6

46,3

52,9

53,3

61,6

Havi prevalencia

28,9

34,6

14,8

19,5

21,6

27,5

20,9

25,3

29,8

Nagyivás Havi prevalencia

35,1

37,9

16,3

Az 1995-ben és az 1999-ben második osztályos középiskolások adatainak összehasonlítása tehát – a korévenkénti összehasonlítással szemben – arra utal, hogy mind a dohányzás, mind pedig az alkoholfogyasztás és különösen annak szélsőségesebb formái, növekvő tendenciát mutatnak. Ez a növekedés ráadásul úgy következett be, hogy a lányok között nagyobb arányú volt a dohányzás és az alkoholfogyasztás növekedése, mint a fiúk között. A prevalencia értékek növekedésének értékelésekor azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy megváltozott a két évfolyam korösszetétele, azaz 1999-ben a középiskolák második osztályában tanulók átlagéletkora kis mértékben magasabb, mint 1995-ben.


144

Az alábbiakban, az 1979-ben született és 1995-ben második osztályban tanuló, valamint az 1983ban született és 1999-ben második osztályban tanulók néhány prevalencia értékét hasonlítjuk össze.

1995

1999

Dohányzás életprevcalenciája

66,8

75,3

Dohányzás havi prevalenciája

33,8

38,2

Alkoholfogyasztás életprevalenciája

90,7

93,2

Alkoholfogyasztás havi prevalenciuája

48,0

57,3

Lerészegedés életprevalenciája

51,0

58,5

Lerészegedés havi prevalenciája

20,5

24,1

Tiltott drogok és/vagy inhalánsok

8,8

13,8

Visszaélésszerű gyógyszerhasználat halmozott értéke

13,9

17,7

Visszaélésszerű gyógyszerhasználat halmozatlan értéke

9,9

10,5

1995. és 1999. között bekövetkezett növekedés tehát akkor is egyértelműnek látszik minden vizsgált szer esetében, ha az azonos évfolyamon tanuló, és a naptári év szerint azonos korú középiskolások adatait hasonlítjuk össze. Azaz valószínűsíthetjük, hogy a vizsgált szerek többsége esetében a középiskola évfolyamának hatása erősebb, mint az életkori hatás.

Az 1996-ban az ország néhány megyéjében, valamint az 1998-ban – az ESPAD’99 előkészítéseként – végzett módszertani vizsgálat eredményeit összehasonlítva a jelenlegi vizsgálat fővárosi második osztályosaira vonatkozó életprevalencia értékekkel, azt tapasztaljuk, hogy míg 1996 és 1998 között jelentős növekedés következett be a prevalencia értékekeben, az utóbbi két évben kapott eredmények meglehetősen hasonlóak.


145

Az egyes szerek életprevalencia értékei 1998-ban és 1999-ben a budapesti másodéves középiskolások körében fogyasztott szer

Budapest 1998.

Budapest 1999.

II. oszt.

II. oszt.

Cigaretta

72,6

72,8

Alkohol

92,9

93,0

Lerészegedés

53,4

57,6

Fecskendővel bevitt drog

1,5

0,5

Marihuána, hasis

16,9

24,5

Amfetaminok

4,5

7,8

LSD vagy más hallucinogének

7,4

8,2

Crack

1,6

1,5

Kokain

1,5

2,1

Ecstasy

5,4

6,3

Heroin

1,3

1,3 (1,0)

Nyugtatók orvosi javaslat nélkül

10,5

12,3

A táblázatból jól látható, hogy bár 1998 és 1999 között is megfigyelhető a vizsgált szerek életprevalencia értékének enyhe növekedése, ez a növekedés azonban sokkal kisebb, mint amit az 1995, illetve 1996 évi adatokkal történt összehasonlítás mutat. Ennek alapján feltételezhető, hogy a tiltott szerek fogyasztásának növekedése 1997-1998-as években következett be, és 1999-re a fogyasztás növekedésének dinamikája már jelentősen lecsökkent.


146

VII. ÖSSZEGZÉS

Az 1999-ben az első és másodéves középiskolások országos reprezentetív mintáján történt felmérés alapján azt mondhatjuk, hogy a magyarországi első és másodéves középiskolások 28,8%a fogyasztott már életében legalább egyszer valamilyen visszaélésre alkalmas tiltott és/vagy legális szert. Ezen belül 17,3% esetében tekinthető biztosan droghasználati célúnak a fogyasztás, ők ugyanis valamilyen tiltott szert, és vagy inhalánst is fogyasztottak. Valamilyen visszaélésre alkalmas gyógyszert orvosi javaslat nélkül vagy alkohollal kombinálva a megkérdezettek 16,4%-a használt már. Közülük azonban 54,7%-a tiltott szert, és/vagy inhalánst is fogyasztott már életében. Az ebből eredő halmozódások kiszűrése után, 7,8% azoknak az aránya, akik valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen fogyasztottak, de nem használtak emellett tiltott szert, vagy inhalánst.

Az évtized közepéhez képest – a megfelelő populációkat összehasonlítva – közel kétszeresére növekedett a tiltott szerek és/vagy a inhalánsok együttes életprevalencia értéke. Több mint egynegyedével növekedett a visszaélésszerű gyógyszerhasználat életprevalencia értéke is országosan. Ugyanakkor e szerek halmozatlan prevalencia értéke, – tehát azok aránya, akik valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen fogyasztottak de nem használtak emellett tiltott szert,

vagy

inhalánst

–

gyakorlatilag

változatlan

maradt,

mivel

a

visszaélésszerű

gyógyszerhasználók körében a tiltott szerek és/vagy inhalánsok használatának aránya jelentősen emelkedett. Összességében – a megfelelő populációkat összehasonlítva – a valamilyen tiltott vagy legális szert kipróbálók aránya az évtized közepén jellemző arányokat 100%-nak tekintve, az évtized végére több mint 40%-al növekedett.

A legtöbb szer fogyasztása ennél nagyobb arányban emelkedett az elmúlt négy évben. Nyugat-Európa és Észak-Amerika országaihoz hasonlóan, Magyarországon is egyre inkább a marihuána válik a legelterjedtebb droggá a középiskolások körében. A tiltott szerek közül, 1995-


147

ben, és jelenleg is a marihuána életprevalencia értéke a legmagasabb. Míg azonban korábban nem különült el jelentősen a többi szer prevalencia értékétől, a gyakoriságra vonatkozó adatok pedig kifejezetten a kipróbálás szintű fogyasztásra utaltak, 1999-re az adatok a marihuána fogyasztás kiemelkedő elterjedtségét mutatják. A növekedés dinamikája, és az elterjedtség alapján, a többi tiltott szerhez képest a marihuánán kívül jelentős még az LSD és más hallucinogének, az amfetaminok valamint az ecstasy elterjedtsége illetve növekedése, az évtized második felében a prevalencia értékek többszörösére növekedtek, de minimum megháromszorozódtak. E szereket azonban a marihuánához képest jóval kevesebben próbálták ki, átlagosan minden huszadik-huszonötödik középiskolás. Kétháromszoros a növekedés a heroin, a crack, és a kokain esetében is. Ezeknek a szereknek az elterjedtsége azonban ma is csak 1-2% körül mozog. Meglehetős stabilitást, illetve viszonylag mérsékeltebb, a teljes drogfogyasztási ráta növekedésének megfelelő, vagy annál kisebb intenzitású növekedést mutat az évtized második felében a nyugtatók, altatók visszaélésszerű fogyasztásának, és a gyógyszer-alkohol kombinációk használatának alakulása, és valamelyest csökkent a szipuzás életprevalencia értéke. Azaz a tiltott szerek növekvő hozzáférhetősége és a fogyasztás terjedése mellett, napjainkban is jelen van a középiskolások életében a legális szerek használata. Az évtized folyamán egyre inkább a többféle droggal való párhuzamos próbálkozás vált jellemzőbbé. Ugyanis szerenként és szercsoportonként a kipróbálók aránya nagyobb mértékben növekedett az évtized során, mint összességében a valamilyen drogot kipróbálók tábora. Azaz míg azoknak a középiskolásoknak az aránya, akik valamilyen tiltott vagy legális drogot fogyasztottak már életük során, összességében „csak” mintegy 40%-al növekedett, addig a tiltott szereket kipróbálók aránya megkétszereződött, az egyes szereket fogyasztók aránya pedig az esetek többségében háromszorosára emelkedett.

Az 1992 és 1996 között végzett kutatások, valamint az 1998-ban – az ESPAD’99 előkészítéseként – végzett módszertani vizsgálat eredményeit összehasonlítva feltételezhető, hogy a tiltott szerek fogyasztásának növekedése 1997-1998-as években következett be, és 1999re a fogyasztás növekedésének dinamikája már jelentősen lecsökkent.


148

A különböző háttérváltozók mentén folytatott elemzések alapján azt mondhatjuk, hogy a drogfogyasztás ma Magyarországon minden társadalmi csoportban előfordul, azonban nem egyforma mértékben. A drogfogyasztás, és ezen belül elsősorban a tiltott szerek és/vagy a szipuzás elterjedtsége jelentős összefüggéseket mutat a kérdezett demográfiai jellemzőivel, iskolai és családi hátterével, annak formális, és minőségi ismérveivel egyaránt. Különbségek fedezhetők fel a drogfogyasztó és drogot még nem próbált fiatalok szabadidő eltöltésében, gondolkodásában, és pszicho-szociális jellemzőiben egyaránt. Az egyes dimenziók mentén kirajzolódó kép azonban sok helyen ellentmondásos, s bár a legtöbb háttérváltozó mentén szignifikáns különbségek rajzolódnak ki az egyes fogyasztási kategóriák között, ezek azonban nem azonos súlyúak, és együttesen vizsgálva sokszor egymást kioltó hatásúak. A felvett háttérváltozók együttes hatásának vizsgálatára, a tiltott drogfogyasztók leírásának pontosítására diszkriminancia elemzést végeztünk egyrészt az egyes változócsoportokon, másrészt a háttérváltozók különböző típusainak együttes halmazán. Az elemzés során a vizsgált családi, demográfiai, iskolához, illetve életmódhoz köthető háttérváltozók olyan lineáris kombinációját próbáltuk megtalálni, mellyel a legjobban megbecsülhető az, hogy a kérdezett a tiltott szereket és/vagy inhalánsokat fogyasztók, vagy azokat még nem próbálók csoportjába tartozik. Amennyiben az egyes változócsoportokat külön vizsgáljuk, akkor az életmódváltozók szerepét kell kiemelnünk. Ez a változócsoport ugyanis az, amely önmagában relatív, más változócsoportokhoz képest viszonylag nagy biztonsággal teszi lehetővé a drogfogyasztók identifikálását. A tiltott szereket és/vagy inhalánsokat valaha ténylegesen fogyasztók 68,2%-a esetében, az életmódváltozók lineáris kombinációja alapján becsült drogfogyasztási besorolás megegyezik a ténylegessel. Az iskolához kötődő változók alapján kidolgozott modellben a drogfogyasztók 59,8%-t sikerült megfelelően besorolni, a családdal kapcsolatos változók alapján végzett osztályozás pontossága pedig csak 57,8%-os.


149

Mindegyik háttérváltozó-típus modellbe vonásának eredményeként, a tisztán életmódváltozókat tartalmazó modellhez képest csak viszonylag keveset sikerült javítani az osztályozás pontosságán. Az alábbi táblázatban látható háttérváltozókból képzett diszkrimináló felület mentén 74,5%-os pontossággal választható szét a valamilyen tiltott drogot már fogyasztók és az azt soha nem fogyasztók sokasága. Ezen belül a drogfogyasztókra vonatkozó becslés 72,9%-os pontosságú. A standardizált kanonikus diszkrimináló függvény tagjai, és azok együtthatói: Standardized Canonical Discriminant Function Coefficients

MOTOROZ szokott motorozni BULI hetente legalább elmegy szórakozni PÉNZNY szokott pénznyerõ autómatával játszani CSAVAROG legalább havonta szokott csavarogni ESP01 neme ESP04B lógás ESP05 tanulmányi átlag ÉPCS ép-e a család APAVÉG5 apa diplomás ESP41 relatív anyagi helyzet ESP43A kapcsolata anyjával ESP43B kapcsolata apjával CSALDEVO családi devianciák száma ANOMIA az anómia elutasítása faktor BIZONYT bizonytalanság faktor

Function 1 ,218 ,394 ,173 ,197 -,146 ,241 -,235 -,143 ,152 -,129 ,144 ,192 ,247 -,121 -,139

A vizsgált változók közül – a változócsoportonként végzett elemzéshez hasonlóan – leginkább a szabadidő eltöltéssel, életmóddal, gondolkodással kapcsolatos kérdések dominálnak a drogfogyasztó populáció identifikálásában, ebbe a csoportba tartozik a szétválasztó felület 6 kategóriája, s közülük kerülnek ki a nagyobb együtthatóval bírók is. Viszonylag jelentős még a szerepe a családi háttérváltozóknak is (6 változó a 15-ből ebbe a csoportba tartozik), azonban a családi devianciák számán kívül a többi változó súlya csekély. Az iskolával kapcsolatos változók közül ugyan kevés került be a diszkrimináló felületbe, azonban szerepük nem elhanyagolható, ezek a harmadik-negyedik legnagyobb együtthatójú változók. A drogfogyasztó populáció legfontosabb identifikáló tényezői tehát sorrendben a következők: gyakori házon kívüli szórakozás a családi devianciák halmozódása


150

a sok lógás az iskolából relatíve rosszabb tanulmányi átlag motorozás Azonban a szétválasztó felület többi változójának szerepe sem elhanyagolható. Ugyanis kizárólag a fenti változók mentén a drogfogyasztók identifikálásának pontossága csak 68,7%-os.

Az 1999-ben az ország középiskoláinak első és második osztályaiban megkérdezett középiskolások 73,7%-a dohányzott már az életben, 40,4% dohányzott az előző hónapban, a napi rendszerességgel dohányzók aránya pedig 29,3%. A dohányzás elterjedtsége jelentős különbséget mutat iskolatípusonként, a szakmunkásképzőkben és szakiskolákban kétszer annyi a dohányzók aránya, mint a gimnáziumokban. A dohányzás elterjedtsége alacsonyabb a főváros és a megyeszékhelyek középiskoláiban, és magasabb a községi iskolákban. Az apa iskolai végzettségének növekedésével határozottan csökken a dohányzás gyakorisága. Az anya iskolai végzettsége és a család anyagi helyzete kevésbé egyértelműen befolyásolja a dohányzást. Az első és második osztályos középiskolások 90,8%-a fogyasztott már legalább egyszer alkoholt az életben. Az előző hónap prevalencia értéke 52,%, az előző hónapban hat vagy több alkalommal fogyasztók aránya pedig 10,2%. Míg az életprevalencia értékek fiúk és lányok között hasonlóak, addig az előző hónapban hat vagy több alkalommal fogyasztók aránya a fiúk között már kétszer akkora, mint a lányok között. Az élet és előző évi prevalencia értékek a gimnáziumokban és a szakmunkásképzőkben a legmagasabbak, a havi prevalencia érték, és a havi gyakoribb fogyasztás aránya pedig a szakmunkásképzőkben és szakiskolákban a legnagyobbak. A fiatalok alkoholfogyasztását a tömény szesz dominálja. Különösen igaz ez a lányokra. A középiskolások 54,9%-a legalább egyszer volt már részeg az életben, a megelőző hónapban lerészegedők aránya pedig 23,6%. A fiúk között gyakoribb, a lányok között ritkább a lerészegedés. Nagyok a különbségek az iskolatípusok között, a szakmunkásképzőkben a lerészegedés kétszer olyan gyakori, mint a gimnáziumokban.

151


Az iskola székhelye szerint valamelyest ritkább az alkoholfogyasztás a fővárosban és megyeszékhelyen, gyakoribb a községekben. A családi háttér alapján elsősorban a lerészegedés mutat határozott tendenciát. Minél alacsonyabb a szülő iskolai végzettsége, és rosszabb az anyagi helyezete, annál gyakrabban fordul elő a lerészegedés

a

gyerek

életében.

A

család

társadalmi

státusának

hatása

a

gyerek

alkoholfogyasztási szokásaira azt a már korábbi kutatásokban tapasztalt összefüggést látszik igazolni, mely szerint a magasabb iskolai végzettség, magasabb társadalmi státus nem elsősorban az alkoholfogyasztás gyakoriságát csökkenti, hanem a fogyasztás jellegére hat. Azaz, a magasabb státusúak ritkábban isznak nagy mennyiséget, és ritkábban isznak a lerészegedésig. A családban előforduló káros szenvedélyek és devianciák többsége csak kis mértékben befolyásolja a fiatalok dohányzási és alkoholfogyasztási szokásait. A családban előforduló kábítószer fogyasztás azonban egyértelműen növelő hatással van mind két viselkedési formára. A dohányzás és az alkoholfogyasztás a magyar társadalom nagy többsége által elfogadott, és elterjedt viselkedési forma. Ennek megfelelően e viselkedési formák mértékletes módjai a fiatalok körében sem mutatnak olyan határozott jellemzőket, amelyek a problémás viselkedési formáknál általában megfigyelhetők. Csupán a fogyasztás szélsőségesebb módjára utaló mutatóknál figyelhetők meg a „hagyományos” tendenciák, azaz a gyakori nagy mennyiségű dohányzás, a nagyivás, a lerészegedés már a középiskolások körében is a „nyomottabb” rétegekben gyakoribb. E szélsőségesebb fogyasztási formák „problémás viselkedés” jellegére utal, hogy közöttük az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő a depresszióra vagy anómiára utaló tünetek. A jelenlegi kutatás eredményeit összehasonlítva az 1995. évi azonos vizsgálat eredményeivel, arra a következtetésre juthatunk, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége nő a fiatalok körében. Ez a növekedés úgy következett be, hogy mind a dohányzás, mind pedig az alkoholfogyasztás terjedése a lányok körében nagyobb arányú volt, mint a fiúk között. A Budapestre rendelkezésre álló 1992. évi, 1995. évi és 1999. évi összehasonlító adatok arra utalnak, hogy a növekedés elsősorban az évtized második felében következett be.


152

Összességében elmondhatjuk, hogy az évtized első felében jellemző stagnálás után a a vizsgált szerek fogyasztásának jelentős növekedése következett be a középiskolások körében 1997 és 1998 között és kisebb mértékben 1999-ben. Ez a növekedés oly módon ment végbe, hogy a tradicionálisnak mondható fogyasztási szokások nem változtak. A középiskolások körében egyre dominánsabbá válik a marihuána, növekszik a többi tiltott drog fogyasztása is, de változatlanul a legelterjedtebb visszaélésre alkalmas szerek közé tartoznak a nyugtatók, nem szorult vissza az egyéb gyógyszerek alkohollal együtt való fogyasztása, és nem csökken a szipuzás elterjedtsége sem. A drogfogyasztás terjedésének jelenségét kiegészíti a korábban is elterjedt és ma is növekvő dohányzás, valamint alkoholfogyasztás. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy – ha Európában nem történt jelentős változás – akkor ma már a tiltott drogok használatában is a korábbi „sereghajtó” szerepből a középmezőnybe kerültünk, oda, ahova korábban csak a dohányzás, az alkohol-, és a legális drogok fogyasztása alapján tartoztunk.


153

VIII. FELHASZNÁLT IRODALOM

Demetrovics Zsolt (1998): Drog és Disco Budapesten Budapesti Szociális Forrásközpont Budapest Durkheim E. (1982): Az öngyilkosság KJK Budapest Hibbel B. – Anderson B. – Bjarnason T. – Kokkevi A. – Morgan M. – Narusk A. (1997): The 1995 ESPAD report Stockholm Elekes Zsuzsanna (1993a): Magyarországi droghelyzet a kutatások tükrében Országos Alkohológiai Intézet Budapest. Elekes, Zsuzsanna – Paksi, Borbála (1993b): Alcohol and Drug Consumption Among School Children in Budapest Lecture on the 19th Anual Alcohol Epidemiology Symposium, Krakow, 7-12 June 1993 Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála (1994): Adalékok a magyarországi drogfogyasztás alakulásához In. Moksony F.- Münnich I.(szerk.): Devianciák Magyarországon Közélet Kiadó Budapest Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála (1996): A magyarországi középiskolások alkohol és drogfogyasztása Népjóléti Minisztérium Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála (1999): Fiatalok szenvedélyei?! (Alkohol- és drogfogyasztás valamint dohányzás a budapesti középiskolások körében 1999-ben) Századvég Új folyam 13. szám. Merton R.K. (1980): Társadalomelmélet és társadalmi struktúra Gondolat, Budapest Murányi István – Seres Ildikó (1994): Lebegéshez nem kell pótszer. Drogfogyasztás a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei középiskolások körében, Nyíregyháza. Oprics Judit – Paksi Borbála (1998): Fiatalok a drogról Educatio 2. Paksi Borbála – Kó József (1994): A drogfogyasztás elterjedtsége és a beavatkozás lehetőségei Zalaegerszegen. Kézirat


154

Paksi Borbála – Kó József (1994): Baranya megyei középiskolások drogfogyasztása, dohányzása, és alkoholfogyasztása. Kézirat Paksi Borbála – Kó József (1994): A drogfogyasztás elterjedtségének főbb jellemzői a Tolna megyei középiskolás populációban. Kézirat Paksi Borbála – Kó József (1996): A drogfogyasztás elterjedtsége Zalaegerszegen. Kézirat Paksi Borbála – Kó József (1996): A drogfogyasztás elterjedtsége Nagykanizsán. Kézirat Paksi Borbála (1997): Lehetőségek és problémák a magyarországi drogepidemiológiai kutatásokban Szenvedélybetegségek 2. Spéder Zsolt – Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna (1999): Anomie and Stratfication at the Beginning of the Nineties In: Social Report 1988 Edited by: Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György Budapest, TÁRKI


155

IX. MELLÉKLETEK

1. ESPAD standard táblák 2. A teljes országos mintára vonatkozó, a szövegben nem szereplő kontingencia táblák, és a képzett változók alapeloszlásai


AZ 1983-BAN SZÜLETETTEKRE VONATKOZÓ ESPAD STANDARD TÁBLÁK

156


A TELJES ORSZÁGOS MINTÁRA VONATKOZÓ, A SZÖVEGBEN NEM SZEREPLŐ TÁBLÁK

157


A különböző fogyasztói magatartásokat helytelenítők, vagy erősen helytelenítők aránya fiúk Dohányzás alkalmankénti dohányzás legalább 10 cigaretta elszívása naponta Alkoholfogyasztás egy-két ital elfogyasztása néhányszor egy évben egy-két ital elfogyasztása hetente többször heti egyszeri berúgás Egyéb drogok marihuána kipróbálása nyugtatók kipróbálása ecstasy kipróbálása LSD kipróbálása amfetamin kipróbálása marihuána alkalmankénti fogyasztása szipuzás kipróbálása crack kipróbálása heroin kipróbálása kokain kipróbálása marihuána rendszeres fogy.

lányok

összesen

30,7 64,6

24,5 72,5

26,6 68,5

11,6

7,9

9,8

48,3

62,8

55,4

64,8

74,1

69,4

76,1 82,4 82,7 83,4 83,3 82,3

82,4 81,7 85,9 86,4 87,7 91,0

79,2 82,0 84,3 84,9 85,5 86,6

84,7 85,5 87,6 87,9 88,4

88,5 88,7 91,8 91,9 95,4

86,6 87,1 89,6 89,8 91,8

158


159

A különböző dohányzási valamint alkoholfogyasztási magatartást közepesen veszélyesnek, vagy nagyon veszélyesnek tartók aránya fiúk

lányok

összesen

alkalmi dohányzás

31,6

30,5

31,1

legalább 1doboz cigaretta elszívása

89,9

95,0

92,4

1-2 ital naponta

58,2

77,7

67,7

4-5 ital naponta

87,4

94,9

91,1

5 vagy több ital hétvégén

79,1

88,0

83,4

dohányzás

Alkoholfogyasztás

Az egyéb drogok kipróbálását, és alkalmi fogyasztását közepesen veszélyesnek, vagy nagyon veszélyesnek tartók aránya Kipróbálás

Rendszeres fogyasztás

Marihuána

74,7

91,8

LSD

75,9

91,6

Amfetamin

74,0

90,1

Kokain

82,6

91,5

Ecstasy

74,5

91,6

Inhalánsok

74,1

91,4

Nyugtatók

67,1 76,4

89,0 88,5

Ópiátok


ÉVIPREVT tiltott szerek és inhalánsok együttes évi prevalenciája

Valid

Missing

1,00 nem fogyasztott 2,00 fogyasztott Total System Missing Total

Total

Frequency 4781 645 5427 180 180 5607

Percent 85,3 11,5 96,8 3,2 3,2 100,0

Valid Percent 88,1 11,9 100,0


HAVIPREV tiltott szerek és inhalánsok havi prevalenciája

Valid

Missing Total

1,00 nem fogyasztott 2,00 fogyasztott Total System Missing Total

Frequency 5094 321 5415 192 192 5607

Percent 90,9 5,7 96,6 3,4 3,4 100,0

Valid Percent 94,1 5,9 100,0


160


Az első szerhasználat életkora (az összes megkérdezett százalékában) Összesen -11

12

13

14

15

16+

Marihuána v. hasis

0,2

0,1

0,6

2,5

3,8

2,6

Amfetamin

0,1

0,1

0,3

1,1

1,3

1,3

LSD v más hallucinogén

0,1

0,1

0,3

0,8

1,3

1,1

Crack

0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,3

Kokain

0,1

0,1

0,1

0,2

0,2

0,4

XTC

0,1

0,1

0,2

0,8

1,4

1,1

Heroin

0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,5

Nyugtatók

0,4

0,3

0,8

2,0

2,2

1,4

Inhalánsok

0,2

0,4

0,5

1,3

1,4

0,7

Mágikus gomba

0,1

0,0

0,1

0,1

0,1

0,3

Anabolikus szteroidok

0,1

0,1

0,2

0,3

0,6

0,4

Gyógyszer+alkohol

0,3

0,2

1,0

2,4

3,7

2,2

Altató

0,3

0,3

0,5

1,1

1,2

0,7

Egyéb ópiát

0,1

0,1

0,1

0,3

0,6

0,6

Az egyes fogyasztó magatartások életprevalencia értéke az iskola székhelye szerint Crosstab


Total

,00 nem fogyasztott 1,00 tiltott szert vagy inhalánst fogy 2,00 visszaélészerû gyógyszerfogy

TELTIP az iskola székhely - településtípus 1 2 3 egyéb 4 község Budapest megyeszékhely város 785 1056 1932 127 68,5% 74,5% 75,4% 69,4% 280 251 402 39 24,4% 17,7% 15,7% 21,3% 81 111 230 17 7,1% 7,8% 9,0% 9,3% 1146 1418 2564 183 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%


Total 3900 73,4% 972 18,3% 439 8,3% 5311 100,0%

161


162


Az egyes fogyasztó magatartások életprevalencia értéke a világi és az egyházi iskolákban


,00 nem fogyasztott

1,00 tiltott szert vagy inhalánst fogy.

2,00 visszaélésszerû gyógyszerfogy.

Total

Count % within EGYH világi egyházi iskola Count % within EGYH világi egyházi iskola Count % within EGYH világi egyházi iskola Count % within EGYH világi egyházi iskola

EGYH világi - egyházi iskola 1 világi 2 egyházi 983 243

Total 1226

77,1%

81,8%

78,0%

189

22

211

14,8%

7,4%

13,4%

103

32

135

8,1%

10,8%

8,6%

1275

297

1572

100,0%

100,0%

100,0%


163


164

Az egyes fogyasztó magatartások életprevalencia értéke a drogprevenciós programban részt vett, és abban nem részesült diákok körében


,00 nem fogyasztott

1,00 tiltott szert vagy inhalánst fogy.

2,00 visszaélésszerû gyógyszerfogy.

Total

Count % within PREVV van-e prevenciós program Count % within PREVV van-e prevenciós program Count % within PREVV van-e prevenciós program Count % within PREVV van-e prevenciós program

PREVV van-e prevenciós program 1 igen 2 nem 1443 2395

Total 3838

72,5%

74,1%

73,5%

377

580

957

18,9%

17,9%

18,3%

171

257

428

8,6%

8,0%

8,2%

1991

3232

5223

100,0%

100,0%

100,0%

(Pearson Chi-Square Sig.: 0,425) Betegség miatti hiányzások drogfogyasztási típusok szerint


Crosstab

ESP04A hiányzás betegség miatt

1 nem hiányzott 2 1 napot 3 2 napot 4 3-4 napot 5 5-6 napot 6 7 vagy több napot 8

Total

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott szert vagy 2,00 inhalánst visszaélészerû ,00 nem fogy. gyógyszerfogy. fogyasztott 2154 437 203 58,1% 50,0% 49,8% 274 68 38 7,4% 7,8% 9,3% 206 66 31 5,6% 7,6% 7,6% 392 85 45 10,6% 9,7% 11,0% 358 90 37 9,7% 10,3% 9,1% 318 126 54 8,6% 14,4% 13,2% 4 2 ,1% ,2% 3706 874 408 100,0% 100,0% 100,0%

Total 2794 56,0% 380 7,6% 303 6,1% 522 10,5% 485 9,7% 498 10,0% 6 ,1% 4988 100,0%

(Pearson Chi-Square Sig.: 0,000) Lógás miatti hiányzások drogfogyasztási típusok szerint Crosstab

ESP04B lógás

1 nem hiányzott 2 1 napot 3 2 napot 4 3-4 napot 5 5-6 napot 6 7 vagy több napot 8

Total

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott 2,00 szert vagy ,00 nem visszaélészerû inhalánst fogyasztott gyógyszerfogy. fogy. 3039 521 286 88,5% 63,1% 75,1% 246 147 56 7,2% 17,8% 14,7% 75 64 16 2,2% 7,7% 4,2% 30 43 14 ,9% 5,2% 3,7% 16 15 6 ,5% 1,8% 1,6% 26 35 3 ,8% 4,2% ,8% 2 1 ,1% ,1% 3434 826 381 100,0% 100,0% 100,0%


Total 3846 82,9% 449 9,7% 155 3,3% 87 1,9% 37 ,8% 64 1,4% 3 ,1% 4641 100,0%

165

166


Egyéb ok miatti hiányzások drogfogyasztási típusok szerint Crosstab

ESP04C hiányzás más okból

1 nem hiányzott 2 1 napot 3 2 napot 4 3-4 napot 5 5-6 napot

Total

6 7 vagy több napot

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott 2,00 szert vagy ,00 nem visszaélészerû inhalánst fogyasztott gyógyszerfogy. fogy. 2569 493 234 72,5% 60,2% 59,8% 593 167 91 16,7% 20,4% 23,3% 226 79 36 6,4% 9,6% 9,2% 97 42 18 2,7% 5,1% 4,6% 35 16 5 1,0% 2,0% 1,3% 25 22 7 ,7% 2,7% 1,8% 3545 819 391 100,0% 100,0% 100,0%

Total 3296 69,3% 851 17,9% 341 7,2% 157 3,3% 56 1,2% 54 1,1% 4755 100,0%

(Pearson Chi-Square Sig.: 0,000) Az egyes fogyasztói magatartások életprevalencia értékét az anya iskolai végzettsége szerint: az apa iskolai végzettsége nyolc általánosnál kevesebb nyolc általános szakmunkásképző érettségi főiskolai vagy egyetemi diploma nem tudja, nincs apja összesen

nem fogyasztott tiltott szer vagy visszaélésszerű inhaláns fogy. gyógyszerfogy. 76,2 74,2 75,6 73,0 72,6

19,0 15,0 15,9 19,3 19,5

65,5 25,5 73,5 18,1 (Pearson Chi-Square Sig.: 0,022)

4,8 10,8 8,5 7,7 7,9

N (fő) 63 647 1356 1913 1101

9,0 8,3

145 5240

Az egyes fogyasztói magatartások életprevalencia értéke aszerint, hogy a kérdezett mennyire elégedett az anyjával való kapcsolatával


Crosstab

ESP43A kapcsolata anyjával

1 nagyon elégedett 2 3 4 5 egyáltalán nem elégedett 8

Total

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott 2,00 szert vagy ,00 nem visszaélésszerû inhalánst fogyasztott gyógyszerfogy. fogy. 2023 380 175 78,5% 14,7% 6,8% 1168 278 133 74,0% 17,6% 8,4% 458 180 88 63,1% 24,8% 12,1% 101 51 16 60,1% 30,4% 9,5% 73 35 19 57,5% 27,6% 15,0% 3 4 42,9% 57,1% 3826 928 431 73,8% 17,9% 8,3%


Total 2578 100,0% 1579 100,0% 726 100,0% 168 100,0% 127 100,0% 7 100,0% 5185 100,0%

167


168

Az egyes fogyasztói magatartások életprevalencia értéke aszerint, hogy a kérdezett mennyire elégedett az apjával való kapcsolatával Crosstab

ESP43B kapcsolata apjával

1 nagyon elégedett 2 egyáltalán nem elégedett 3 4 5 8

Total

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott 2,00 szert vagy ,00 nem visszaélésszerû inhalánst fogyasztott gyógyszerfogy. fogy. 1493 257 99 80,7% 13,9% 5,4% 1197 239 128 76,5% 15,3% 8,2% 553 186 93 66,5% 22,4% 11,2% 217 85 40 63,5% 24,9% 11,7% 254 124 49 59,5% 29,0% 11,5% 2 1 66,7% 33,3% 3716 892 409 74,1% 17,8% 8,2%

Total 1849 100,0% 1564 100,0% 832 100,0% 342 100,0% 427 100,0% 3 100,0% 5017 100,0%


Az egyes fogyasztó magatartások életprevalencia értéke aszerint, hogy a szülők mennyire tudják hogy hol tölti a kérdezett a szombat estéket

1 igen mindig 2 többnyire 3 néha 4 nem Total

ÖSSZDROG legális + tiltott szer életprev 1,00 tiltott szert vagy 2,00 inhalánst visszaélésszerû ,00 nem fogy. gyógyszerfogy. fogyasztott 2934 420 281 80,7% 11,6% 7,7% 745 351 109 61,8% 29,1% 9,0% 131 111 32 47,8% 40,5% 11,7% 43 59 14 37,1% 50,9% 12,1% 3853 941 436 73,7% 18,0% 8,3%


Total 3635 100,0% 1205 100,0% 274 100,0% 116 100,0% 5230 100,0%


169

A családi háttérváltozókon végzett diszkriminancia elemzés eredményeként létrehozott szeparáló felület elemei, és azok szerepe

Standardized Canonical Discriminant Function Coefficients Function 1 családi devianciák száma ,525 relatív anyagi helyzet -,291 kapcsolata anyjával ,250 kapcsolata apjával ,239 apa diplomás ,149 ép család -,373 problémamentes kapcsolat a szülõkke -,296

Az életmódhoz, és a baráti kapcsolatokhoz köthető háttérváltozókon végzett diszkriminancia elemzés eredményeként létrehozott szeparáló felület elemei, és azok szerepe

Standardized Canonical Discriminant Function Coefficients

szokott motorozni szokott olvasni hetente legalább elmegy szórakozni szokott pénznyerõ autómatával játszani legalább havonta szokott csavarogni

Function 1 ,309 -,169 ,604 ,290 ,368


170

Az önbecsülés különböző dimenzióit kifejező változókon végzett főkomponens elemzés eredménye Total Variance Explained

Component 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Initial Eigenvalues % of Cumulative Variance % Total 3,192 31,916 31,916 1,753 17,529 49,445 ,920 9,197 58,642 ,799 7,993 66,635 ,713 7,126 73,760 ,619 6,186 79,947 ,555 5,547 85,494 ,534 5,340 90,834 ,517 5,171 96,006 ,399 3,994 100,000

Extraction Sums of Squared Loadings % of Cumulative Variance % Total 3,192 31,916 31,916 1,753 17,529 49,445

Extraction Method: Principal Component Analysis.

Component Matrix a Component 1 ESPC1A elégedett magával ESPC1B nem jó ESPC1C sok jó tulajdonsága van ESPC1D jól teszi a dolgokat, mint mások ESPC1E nem büszke ESPC1F hasznavehetetlen ESPC1G értékes, mint mások ESPC1H többre kellene tartani magát ESPC1I csõdtömeg ESPC1J elégedett magával Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 2 components extracted.

,653 -,400 ,629 ,605 -,507 -,585 ,666 -,126 -,545 ,700

2 ,309 ,456 ,405 ,346 ,527 ,506 ,269 ,523 ,445 ,297


171

Az anómia különböző dimenzióit kifejező változókon végzett főkomponens elemzés eredménye

Total Variance Explained

Component 1 2 3 4 5 6

Initial Eigenvalues % of Cumulative Total Variance % 2,303 38,390 38,390 1,064 17,735 56,125 ,827 13,779 69,905 ,770 12,838 82,743 ,537 8,948 91,691 ,499 8,309 100,000

Extraction Sums of Squared Loadings % of Cumulative Total Variance % 2,303 38,390 38,390 1,064 17,735 56,125

Extraction Method: Principal Component Analysis.

Component Matrix a Component 1 ESPC3A ESPC3B ESPC3C ESPC3D ESPC3E ESPC3F

megszeghetõk a szabályok betartom a szabályokat kevés az abszolut szabály nehéz bármiben is bizni nem tudni, mit várnak el soha semmi nem biztos

2 ,442 ,358 ,563 ,762 ,751 ,720

Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 2 components extracted.

,528 ,651 ,309 -,202 -,282 -,381


A tiltott szert és/vagy inhalánst használó tanulóknak összes háttérváltozó mentén diszkriminancia elemzéssel történő identifikálásának pontossága

Classification Results a

Original

Count

%

TILTOTT4 tiltottdrogok életprev-steroidok nélkül ,00 nem fogyasztott 1,00 fogyasztott Ungrouped cases ,00 nem fogyasztott 1,00 fogyasztott Ungrouped cases


Total

2467

829

3296

180 122

484 42

664 164

74,8

25,2

100,0

27,1 74,3

72,9 25,7

100,0 100,0


172


A dohányzás életprevalenciája nemenként neme fiú dohányzás életprev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

697 24,6% 523 18,4% 137 4,8% 137 4,8% 173 6,1% 138 4,9% 1032 36,4% 2 ,1% 2839 100,0%

lány 789 29,1% 496 18,3% 193 7,1% 148 5,5% 177 6,5% 170 6,3% 740 27,3% 2 ,1% 2715 100,0%

Total 1486 26,8% 1019 18,3% 330 5,9% 285 5,1% 350 6,3% 308 5,5% 1772 31,9% 4 ,1% 5554 100,0%

A dohányzás havi prevalenciája nemenként neme dohányzás havi prev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

fiú 1607 56,4% 181 6,4% 110 3,9% 350 12,3% 322 11,3% 208 7,3% 68 2,4% 1 ,0% 2847 100,0%

lány 1711 62,9% 227 8,3% 101 3,7% 334 12,3% 204 7,5% 112 4,1% 30 1,1% 1 ,0% 2720 100,0%

Total 3318 59,6% 408 7,3% 211 3,8% 684 12,3% 526 9,4% 320 5,7% 98 1,8% 2 ,0% 5567 100,0%

173

174


A dohányzás életprevalenciája iskolatípusonként

dohányzás életprev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

gimnázium 569 34,2% 322 19,4% 125 7,5% 94 5,6% 111 6,7% 81 4,9% 360 21,6% 2 ,1% 1664 100,0%

iskolaazonosító zakmunká sképzõ szakközép 527 327 26,5% 19,8% 368 297 18,5% 18,0% 113 80 5,7% 4,8% 116 62 5,8% 3,8% 127 92 6,4% 5,6% 109 108 5,5% 6,5% 625 685 31,5% 41,4% 2 ,1% 1985 1653 100,0% 100,0%

szakiskola 65 24,3% 37 13,8% 14 5,2% 13 4,9% 20 7,5% 11 4,1% 108 40,3%

268 100,0%

Total 1488 26,7% 1024 18,4% 332 6,0% 285 5,1% 350 6,3% 309 5,5% 1778 31,9% 4 ,1% 5570 100,0%

A dohányzás havi prevalenciája iskolatípusonként

dohányzás havi prev

1 2 3 4 5 6 7

gimnázium 1209 72,7% 127 7,6% 57 3,4% 152 9,1% 71 4,3% 38 2,3% 10 ,6%

8 Total

1664 100,0%

iskolaazonosító szakközép szakmunkásk. 1223 771 61,5% 46,4% 148 110 7,4% 6,6% 76 75 3,8% 4,5% 241 253 12,1% 15,2% 179 248 9,0% 14,9% 104 148 5,2% 8,9% 19 55 1,0% 3,3% 2 ,1% 1990 1662 100,0% 100,0%

szakiskola 123 46,1% 23 8,6% 6 2,2% 39 14,6% 29 10,9% 33 12,4% 14 5,2%

267 100,0%

Total 3326 59,6% 408 7,3% 214 3,8% 685 12,3% 527 9,4% 323 5,8% 98 1,8% 2 ,0% 5583 100,0%


A dohányzás életprevalenciája világi és egyházi iskolákban


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

világi - egyházi iskola 1 2 1353 136 26,0% 37,9% 952 72 18,3% 20,1% 309 22 5,9% 6,1% 265 19 5,1% 5,3% 320 30 6,1% 8,4% 284 24 5,5% 6,7% 1722 56 33,1% 15,6% 4 ,1% 5209 359 100,0% 100,0%

Total 1489 26,7% 1024 18,4% 331 5,9% 284 5,1% 350 6,3% 308 5,5% 1778 31,9% 4 ,1% 5568 100,0%

A dohányzás havi prevalenciája világi és egyházi iskolákban


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

világi - egyházi iskola 1 2 3058 268 58,5% 74,9% 374 34 7,2% 9,5% 201 12 3,8% 3,4% 656 28 12,6% 7,8% 517 11 9,9% 3,1% 319 4 6,1% 1,1% 98 1 1,9% ,3% 2 ,0% 5225 358 100,0% 100,0%

Total 3326 59,6% 408 7,3% 213 3,8% 684 12,3% 528 9,5% 323 5,8% 99 1,8% 2 ,0% 5583 100,0%

175


A dohányzás életprevalenciája az iskola székhelyének településtípusa szerint az iskola székhely - településtípus 2 3 4 354 409 687 39 29,5% 27,4% 25,5% 20,5% 202 286 500 37 16,9% 19,2% 18,6% 19,5% 66 78 173 14 5,5% 5,2% 6,4% 7,4% 60 87 128 9 5,0% 5,8% 4,8% 4,7% 68 97 176 9 5,7% 6,5% 6,5% 4,7% 57 82 156 14 4,8% 5,5% 5,8% 7,4% 390 451 869 68 32,6% 30,3% 32,3% 35,8% 1 3 ,1% ,1% 1198 1490 2692 190 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 1


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

Total 1489 26,7% 1025 18,4% 331 5,9% 284 5,1% 350 6,3% 309 5,5% 1778 31,9% 4 ,1% 5570 100,0%

A dohányzás havi prevalenciája az iskola székhelyének településtípusa szerint az iskola székhely - településtípus 2 3 4 740 922 1572 92 61,7% 62,0% 58,1% 48,2% 83 108 200 17 6,9% 7,3% 7,4% 8,9% 38 56 108 11 3,2% 3,8% 4,0% 5,8% 139 178 337 30 11,6% 12,0% 12,5% 15,7% 106 120 276 25 8,8% 8,1% 10,2% 13,1% 66 84 161 12 5,5% 5,6% 6,0% 6,3% 27 18 50 4 2,3% 1,2% 1,8% 2,1% 1 1 ,1% ,1% 1200 1487 2704 191 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 1


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

Total 3326 59,6% 408 7,3% 213 3,8% 684 12,3% 527 9,4% 323 5,8% 99 1,8% 2 ,0% 5582 100,0%

176

177


A dohányzás életprevalenciája a család összetétele szerint


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

édesszülõk 1145 28,9% 762 19,2% 248 6,3% 200 5,0% 252 6,4% 216 5,5% 1135 28,7% 3 ,1% 3961 100,0%

csládösszetétel edes+mostoha egy szülõ 107 191 20,7% 22,5% 95 133 18,4% 15,7% 29 41 5,6% 4,8% 31 43 6,0% 5,1% 29 55 5,6% 6,5% 31 51 6,0% 6,0% 193 335 37,4% 39,5% 1 ,2% 516 849 100,0% 100,0%

egyéb 46 18,9% 35 14,3% 13 5,3% 10 4,1% 14 5,7% 11 4,5% 115 47,1%

244 100,0%

Total 1489 26,7% 1025 18,4% 331 5,9% 284 5,1% 350 6,3% 309 5,5% 1778 31,9% 4 ,1% 5570 100,0%

A dohányzás havi prevalenciája a családszerkezet szerint


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

édesszülõk 2495 62,8% 293 7,4% 150 3,8% 458 11,5% 332 8,4% 190 4,8% 53 1,3% 1 ,0% 3972 100,0%

családösszetétel édes+mostoha egy szülõ 276 443 53,5% 52,2% 33 68 6,4% 8,0% 18 36 3,5% 4,2% 80 119 15,5% 14,0% 64 90 12,4% 10,6% 35 71 6,8% 8,4% 10 22 1,9% 2,6%

516 100,0%

849 100,0%

egyéb 111 45,7% 14 5,8% 8 3,3% 28 11,5% 41 16,9% 27 11,1% 13 5,3% 1 ,4% 243 100,0%

Total 3325 59,6% 408 7,3% 212 3,8% 685 12,3% 527 9,4% 323 5,8% 98 1,8% 2 ,0% 5580 100,0%

178


A dohányzás életprevalenciája az apa iskolai végzettsége szerint

1 dohányzás életprev

1 2 3

9 19,6% 11 23,9% 4 8,7%

1 2,2% 3 6,5% 18 39,1%

110 28,2% 77 19,7% 27 6,9% 12 3,1% 22 5,6% 23 5,9% 119 30,5%

46 100,0%

390 100,0%

4 5 6 7

2

8 Total

apa iskolai végz. 4 5 537 386 341 24,4% 26,2% 33,1% 429 267 166 19,5% 18,1% 16,1% 123 95 61 5,6% 6,4% 5,9% 112 83 61 5,1% 5,6% 5,9% 137 106 55 6,2% 7,2% 5,3% 135 74 47 6,1% 5,0% 4,6% 724 465 296 32,9% 31,5% 28,8% 2 2 ,1% ,2% 2199 1476 1029 100,0% 100,0% 100,0% 3

6

8

75 24,6% 50 16,4% 13 4,3% 12 3,9% 22 7,2% 17 5,6% 116 38,0%

5 16,7% 7 23,3% 3 10,0% 2 6,7% 2 6,7% 4 13,3% 7 23,3%

305 100,0%

30 100,0%

Tot 1 26 1 18

6

5

6

5 1 31

5 100

A dohányzás havi prevalenciája az apa iskolai végzettsége szerint

1 dohányzás havi prev

1 2

27 57,4% 3 6,4%

3 4 5 6 7

8 17,0% 6 12,8% 1 2,1% 2 4,3%

8 Total

47 100,0%

2 232 59,6% 28 7,2% 9 2,3% 43 11,1% 38 9,8% 27 6,9% 11 2,8% 1 ,3% 389 100,0%

apa iskolai végz. 3 4 5 1236 920 666 56,0% 62,0% 65,0% 168 101 80 7,6% 6,8% 7,8% 101 43 41 4,6% 2,9% 4,0% 300 182 100 13,6% 12,3% 9,8% 237 133 71 10,7% 9,0% 6,9% 130 85 50 5,9% 5,7% 4,9% 36 18 17 1,6% 1,2% 1,7% 1 ,1% 2208 1483 1025 100,0% 100,0% 100,0%

6

8

170 55,4% 22 7,2% 10 3,3% 41 13,4% 28 9,1% 23 7,5% 13 4,2%

17 58,6% 2 6,9% 2 6,9% 2 6,9% 5 17,2% 1 3,4%

307 100,0%

29 100,0%

Tot 3 59

7

3

12

9

5

1

5 100

179


A dohányzás életprevalenciája az anya iskolai végzettsége szerint


1 2 3 4 5 6 7

2

20 29,4% 15 22,1% 4 5,9% 1 1,5% 3 4,4% 3 4,4% 22 32,4%

157 23,0% 140 20,5% 47 6,9% 25 3,7% 46 6,7% 44 6,4% 224 32,8%

68 100,0%

683 100,0%

8 Total

anya iskolai végz. 4 5 373 513 359 26,3% 25,6% 31,1% 272 366 197 19,2% 18,3% 17,1% 77 120 75 5,4% 6,0% 6,5% 65 119 62 4,6% 5,9% 5,4% 89 118 79 6,3% 5,9% 6,8% 71 115 57 5,0% 5,7% 4,9% 467 650 324 33,0% 32,5% 28,1% 3 1 ,2% ,1% 1417 2001 1154 100,0% 100,0% 100,0% 3

6

8

Tot 1 26 1 18

40 26,5% 24 15,9% 5 3,3% 9 6,0% 6 4,0% 9 6,0% 58 38,4%

6 37,5% 1 6,3% 1 6,3%

1 6,3% 5 31,3% 2 12,5%

5 1 31

151 100,0%

16 100,0%

5 100

6

5

6

A dohányzás havi prevalenciája az anya iskolai végzettsége szerint


1 2 3 4 5 6 7

2

43 62,3% 1 1,4% 2 2,9% 7 10,1% 8 11,6% 5 7,2% 3 4,3%

371 54,5% 52 7,6% 31 4,6% 93 13,7% 78 11,5% 41 6,0% 15 2,2%

69 100,0%

681 100,0%

8 Total

anya iskolai végz. 4 5 816 1213 754 57,3% 60,4% 65,3% 106 140 88 7,4% 7,0% 7,6% 44 74 51 3,1% 3,7% 4,4% 193 247 110 13,6% 12,3% 9,5% 149 181 84 10,5% 9,0% 7,3% 84 123 52 5,9% 6,1% 4,5% 32 28 15 2,2% 1,4% 1,3% 1 ,0% 1424 2007 1154 100,0% 100,0% 100,0% 3

6

8

78 52,0% 15 10,0% 7 4,7% 20 13,3% 15 10,0% 11 7,3% 4 2,7%

10 62,5% 1 6,3% 1 6,3% 3 18,8%

150 100,0%

16 100,0%

Tot 3 59

7

3

12

9 1 6,3%

5

1

5 100

180


A dohányzás életprevalenciája a család relatív anyagi helyzete szerint


1 2 3 4 5 6 7

36 30,0% 17 14,2% 5 4,2% 5 4,2% 9 7,5% 4 3,3% 44 36,7%

8 Total

120 100,0%

2 191 25,3% 136 18,0% 41 5,4% 39 5,2% 45 6,0% 44 5,8% 257 34,0% 2 ,3% 755 100,0%

3 410 27,0% 290 19,1% 105 6,9% 83 5,5% 98 6,5% 79 5,2% 450 29,7% 2 ,1% 1517 100,0%

relatív anyagi helyzet 4 5 719 99 27,4% 26,2% 492 67 18,7% 17,7% 146 25 5,6% 6,6% 133 16 5,1% 4,2% 163 26 6,2% 6,9% 155 16 5,9% 4,2% 820 129 31,2% 34,1%

2628 100,0%

378 100,0%

6

7

11 18,0% 9 14,8% 6 9,8% 5 8,2% 3 4,9% 3 4,9% 24 39,3%

2 8,3% 2 8,3%

2 8,3% 2 8,3% 16 66,7%

61 100,0%

24 100,0%

8

22

22

11

11

33

100

A dohányzás havi prevalenciája a család relatív anyagi helyzete szerint


1 2 3 4 5 6 7

68 56,7% 9 7,5% 2 1,7% 14 11,7% 10 8,3% 12 10,0% 5 4,2%

8 Total

120 100,0%

2 434 57,3% 60 7,9% 28 3,7% 93 12,3% 83 10,9% 39 5,1% 20 2,6% 1 ,1% 758 100,0%

3 957 62,8% 111 7,3% 58 3,8% 170 11,2% 118 7,7% 87 5,7% 22 1,4%

1523 100,0%

relatív anyagi helyzet 4 5 1558 233 59,2% 61,3% 189 26 7,2% 6,8% 104 8 3,9% 2,1% 342 39 13,0% 10,3% 251 44 9,5% 11,6% 151 22 5,7% 5,8% 38 7 1,4% 1,8% 1 ,3% 2633 380 100,0% 100,0%

6

7

33 53,2% 6 9,7% 3 4,8% 10 16,1% 6 9,7% 2 3,2% 2 3,2%

5 22,7%

62 100,0%

22 100,0%

8

50

25 2 9,1% 6 27,3% 4 18,2% 1 4,5% 4 18,2%

12

12

100


Az alkoholfogyasztás életprevalenciája nemenként neme fiú alkohol fogy. életprev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

243 8,8% 420 15,2% 370 13,4% 339 12,3% 421 15,2% 363 13,1% 601 21,8% 6 ,2% 2763 100,0%

lány 239 9,0% 518 19,5% 482 18,1% 417 15,7% 470 17,7% 265 10,0% 263 9,9% 3 ,1% 2657 100,0%

Total 482 8,9% 938 17,3% 852 15,7% 756 13,9% 891 16,4% 628 11,6% 864 15,9% 9 ,2% 5420 100,0%

Az alkoholfogyasztás éves prevalenciája nemenként neme fiú alkoholfogy. éves prev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

503 18,4% 625 22,9% 465 17,0% 352 12,9% 371 13,6% 203 7,4% 208 7,6% 2 ,1% 2729 100,0%

lány 510 19,5% 858 32,8% 474 18,1% 332 12,7% 257 9,8% 121 4,6% 64 2,4% 3 ,1% 2619 100,0%

Total 1013 18,9% 1483 27,7% 939 17,6% 684 12,8% 628 11,7% 324 6,1% 272 5,1% 5 ,1% 5348 100,0%

181

182


Az alkoholfogyasztás havi prevalenciája nemenként

alkoholfogy havi prev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

neme fiú lány 1205 1355 44,1% 51,7% 754 804 27,6% 30,7% 396 292 14,5% 11,1% 189 104 6,9% 4,0% 108 44 4,0% 1,7% 34 14 1,2% ,5% 46 7 1,7% ,3% 1 2 ,0% ,1% 2733 2622 100,0% 100,0%

Total 2560 47,8% 1558 29,1% 688 12,8% 293 5,5% 152 2,8% 48 ,9% 53 1,0% 3 ,1% 5355 100,0%

Az alkoholfogyasztás életprevalenciája iskolatípusonként

alkohol fogy. életprev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

gimnázium 114 7,0% 268 16,5% 266 16,3% 252 15,5% 298 18,3% 183 11,2% 246 15,1% 2 ,1% 1629 100,0%

iskolaazonosító szakközép szakmunkásk. 167 162 8,6% 10,1% 336 293 17,2% 18,3% 300 243 15,4% 15,2% 272 198 14,0% 12,4% 327 234 16,8% 14,6% 239 184 12,3% 11,5% 306 282 15,7% 17,6% 1 5 ,1% ,3% 1948 1601 100,0% 100,0%

szakiskola 41 16,1% 46 18,0% 45 17,6% 34 13,3% 34 13,3% 24 9,4% 30 11,8% 1 ,4% 255 100,0%

Total 484 8,9% 943 17,4% 854 15,7% 756 13,9% 893 16,4% 630 11,6% 864 15,9% 9 ,2% 5433 100,0%

183


Az alkoholfogyasztás éves prevalenciája iskolatípusonként

alkoholfogy. éves prev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

gimnázium 284 17,5% 496 30,5% 266 16,4% 233 14,3% 191 11,8% 82 5,0% 72 4,4% 1 ,1% 1625 100,0%

iskolaazonosító szakközép szakmunkásk. 371 302 19,1% 19,4% 535 388 27,6% 25,0% 371 260 19,1% 16,7% 241 191 12,4% 12,3% 220 198 11,4% 12,7% 115 117 5,9% 7,5% 84 96 4,3% 6,2% 1 3 ,1% ,2% 1938 1555 100,0% 100,0%

szakiskola 59 24,6% 68 28,3% 43 17,9% 20 8,3% 20 8,3% 9 3,8% 21 8,8%

240 100,0%

Total 1016 19,0% 1487 27,8% 940 17,5% 685 12,8% 629 11,7% 323 6,0% 273 5,1% 5 ,1% 5358 100,0%

Az alkoholfogyasztás havi prevalenciája iskolatípusonként


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

gimnázium 801 49,1% 487 29,9% 214 13,1% 71 4,4% 38 2,3% 7 ,4% 10 ,6% 2 ,1% 1630 100,0%

iskolaazonosító szakközép szakmunkásk. 966 665 49,9% 42,6% 568 450 29,3% 28,8% 225 227 11,6% 14,5% 106 107 5,5% 6,9% 48 59 2,5% 3,8% 16 23 ,8% 1,5% 7 30 ,4% 1,9% 1 ,1% 1937 1561 100,0% 100,0%

szakiskola 134 55,8% 55 22,9% 24 10,0% 10 4,2% 8 3,3% 3 1,3% 6 2,5%

240 100,0%

Total 2566 47,8% 1560 29,1% 690 12,9% 294 5,5% 153 2,9% 49 ,9% 53 1,0% 3 ,1% 5368 100,0%


A sör havi prevalenciája nemenként

sör havi prev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

neme fiú lány 1596 2131 57,5% 79,6% 621 411 22,4% 15,4% 240 77 8,6% 2,9% 150 31 5,4% 1,2% 94 13 3,4% ,5% 39 4 1,4% ,1% 37 8 1,3% ,3% 1 1 ,0% ,0% 2778 2676 100,0% 100,0%

Total 3727 68,3% 1032 18,9% 317 5,8% 181 3,3% 107 2,0% 43 ,8% 45 ,8% 2 ,0% 5454 100,0%

A bor havi prevalenciája nemenként

bor havi prev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

neme fiú lány 1710 1948 62,0% 72,8% 591 517 21,4% 19,3% 222 125 8,0% 4,7% 119 45 4,3% 1,7% 55 23 2,0% ,9% 28 9 1,0% ,3% 33 4 1,2% ,1% 1 4 ,0% ,1% 2759 2675 100,0% 100,0%

Total 3658 67,3% 1108 20,4% 347 6,4% 164 3,0% 78 1,4% 37 ,7% 37 ,7% 5 ,1% 5434 100,0%

184

185


Az alkoholfogyasztás életprevalenciája a család szerkezete szerint


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

édesszülõk 362 9,3% 694 17,9% 607 15,6% 540 13,9% 654 16,9% 437 11,3% 578 14,9% 7 ,2% 3879 100,0%

családösszetétel édes+mostoha egy szülõ 38 53 7,6% 6,4% 79 137 15,8% 16,6% 84 131 16,8% 15,9% 71 119 14,2% 14,4% 74 137 14,8% 16,6% 63 101 12,6% 12,3% 90 146 18,0% 17,7% 1 ,2% 500 824 100,0% 100,0%

egyéb 31 13,2% 34 14,5% 33 14,1% 27 11,5% 28 12,0% 29 12,4% 51 21,8% 1 ,4% 234 100,0%

Total 484 8,9% 944 17,4% 855 15,7% 757 13,9% 893 16,4% 630 11,6% 865 15,9% 9 ,2% 5437 100,0%

Az alkoholfogyasztás havi prevalenciája a család szerekezet szerint


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

édesszülõk 1873 48,9% 1117 29,1% 479 12,5% 207 5,4% 96 2,5% 27 ,7% 32 ,8% 2 ,1% 3833 100,0%

családösszetétel édes+mostoha egy szülõ 221 369 44,7% 45,0% 148 238 30,0% 29,0% 69 116 14,0% 14,1% 27 44 5,5% 5,4% 19 30 3,8% 3,7% 7 12 1,4% 1,5% 3 10 ,6% 1,2% 1 ,1% 494 820 100,0% 100,0%

egyéb 103 46,6% 57 25,8% 25 11,3% 16 7,2% 8 3,6% 3 1,4% 9 4,1%

221 100,0%

Total 2566 47,8% 1560 29,1% 689 12,8% 294 5,5% 153 2,9% 49 ,9% 54 1,0% 3 ,1% 5368 100,0%

186


A nagyivás havi prevalenciája a család szerkezete szerint

hányszor ivott 5 vagy több italt

1 2 3 4 5 6 8

Total

édesszülõk 2975 74,9% 460 11,6% 261 6,6% 198 5,0% 38 1,0% 35 ,9% 5 ,1% 3972 100,0%

családösszetétel édes+mostoha egy szülõ 369 609 70,7% 71,4% 62 110 11,9% 12,9% 42 61 8,0% 7,2% 36 47 6,9% 5,5% 6 15 1,1% 1,8% 6 11 1,1% 1,3% 1 ,2% 522 853 100,0% 100,0%

egyéb 157 64,6% 27 11,1% 25 10,3% 15 6,2% 8 3,3% 11 4,5%

243 100,0%

Total 4110 73,5% 659 11,8% 389 7,0% 296 5,3% 67 1,2% 63 1,1% 6 ,1% 5590 100,0%

A berúgás életprevalenciája a család szerkezete szerint

berúgás életprev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

édesszülõk 1897 48,2% 809 20,5% 435 11,0% 247 6,3% 229 5,8% 133 3,4% 182 4,6% 6 ,2% 3938 100,0%

családösszetétel édes+mostoha egy szülõ 193 318 37,6% 37,9% 116 189 22,6% 22,5% 70 111 13,6% 13,2% 39 63 7,6% 7,5% 37 71 7,2% 8,5% 19 31 3,7% 3,7% 38 55 7,4% 6,6% 1 1 ,2% ,1% 513 839 100,0% 100,0%

egyéb 83 36,1% 43 18,7% 27 11,7% 24 10,4% 17 7,4% 9 3,9% 27 11,7%

230 100,0%

Total 2491 45,1% 1157 21,0% 643 11,6% 373 6,8% 354 6,4% 192 3,5% 302 5,5% 8 ,1% 5520 100,0%

187


A berúgás havi prevalenciája a család szerkezete szerint

berúgás havi prev.

1 2 3 4 5 6 7

édesszülõk 2970 77,8% 601 15,7% 165 4,3% 54 1,4% 16 ,4% 6 ,2% 5 ,1%

8 Total

3817 100,0%

családösszetétel édes+mostoha egy szülõ 370 594 73,6% 73,2% 81 152 16,1% 18,7% 29 40 5,8% 4,9% 12 11 2,4% 1,4% 8 9 1,6% 1,1% 2 1 ,4% ,1% 1 3 ,2% ,4% 1 ,1% 503 811 100,0% 100,0%

egyéb 154 68,1% 40 17,7% 13 5,8% 8 3,5% 3 1,3%

8 3,5%

226 100,0%

Total 4088 76,3% 874 16,3% 247 4,6% 85 1,6% 36 ,7% 9 ,2% 17 ,3% 1 ,0% 5357 100,0%

1 6 13,6% 8 18,2% 8 18,2% 4 9,1% 8 18,2% 6 13,6% 4 9,1%

372 100,0%

2 52 14,0% 79 21,2% 49 13,2% 57 15,3% 55 14,8% 37 9,9% 43 11,6%

apa iskolai végz. 3 4 5 188 107 83 8,7% 7,4% 8,2% 405 244 126 18,8% 16,8% 12,5% 373 232 128 17,3% 16,0% 12,7% 280 203 155 13,0% 14,0% 15,4% 353 241 180 16,4% 16,6% 17,9% 250 170 135 11,6% 11,7% 13,4% 298 252 195 13,9% 17,4% 19,4% 3 1 5 ,1% ,1% ,5% 2150 1450 1007 100,0% 100,0% 100,0%

299 100,0%

6 35 11,7% 56 18,7% 51 17,1% 41 13,7% 40 13,4% 20 6,7% 56 18,7%

27 100,0%

8 2 7,4% 4 14,8% 4 14,8% 7 25,9% 1 3,7% 7 25,9% 2 7,4%

Az alkoholfogyasztás életprevalenciája az apa iskolai végzettsége szerint


8

7

6

5

4

3

2

alkohol fogy. 1 életprev

Total

44 100,0%

Total 473 8,8% 922 17,2% 845 15,8% 747 14,0% 878 16,4% 625 11,7% 850 15,9% 9 ,2% 5349 100,0%

188

2 196 52,8% 108 29,1% 31 8,4% 23 6,2% 6 1,6% 5 1,3% 2 ,5%

1 21 47,7% 13 29,5% 7 15,9% 1 2,3% 1 2,3%

1 2,3%

371 100,0%

2123 100,0%

apa iskolai végz. 3 4 5 1018 689 430 48,0% 48,0% 43,3% 615 420 290 29,0% 29,3% 29,2% 284 181 149 13,4% 12,6% 15,0% 103 86 65 4,9% 6,0% 6,5% 60 35 39 2,8% 2,4% 3,9% 21 10 8 1,0% ,7% ,8% 22 13 10 1,0% ,9% 1,0% 1 2 ,1% ,2% 1435 993 100,0% 100,0%

290 100,0%

6 154 53,1% 82 28,3% 28 9,7% 10 3,4% 10 3,4% 3 1,0% 3 1,0%

28 100,0%

8 12 42,9% 14 50,0% 1 3,6% 1 3,6%

Az alkoholfogyasztás havi prevalenciája az apa iskolai végzettsége szerint


8

7

6

5

4

3

2

alkoholfogy 1 havi prev

Total

44 100,0%

Total 2520 47,7% 1542 29,2% 681 12,9% 289 5,5% 151 2,9% 47 ,9% 51 1,0% 3 ,1% 5284 100,0%

189

2 293 75,1% 44 11,3% 29 7,4% 18 4,6% 2 ,5% 4 1,0%

1 31 66,0% 6 12,8% 4 8,5% 4 8,5%

2 4,3%

390 100,0%

apa iskolai végz. 3 4 5 1578 1096 785 71,3% 74,1% 76,4% 288 175 107 13,0% 11,8% 10,4% 182 88 56 8,2% 5,9% 5,5% 110 89 48 5,0% 6,0% 4,7% 24 16 20 1,1% 1,1% 1,9% 30 12 10 1,4% ,8% 1,0% 2 3 1 ,1% ,2% ,1% 2214 1479 1027 100,0% 100,0% 100,0%

307 100,0%

6 237 77,2% 26 8,5% 17 5,5% 19 6,2% 4 1,3% 4 1,3%

29 100,0%

8 20 69,0% 3 10,3% 3 10,3% 3 10,3%

A nagyivás havi prevalenciája az apa iskolai végzettsége szerint


8

6

5

4

3

hányszor 1 ivott 5 vagy több 2 italt

Total

47 100,0%

Total 4040 73,5% 649 11,8% 379 6,9% 291 5,3% 66 1,2% 62 1,1% 6 ,1% 5493 100,0%

190

2 173 45,1% 92 24,0% 42 10,9% 24 6,3% 21 5,5% 14 3,6% 17 4,4% 1 ,3% 384 100,0%

apa iskolai végz. 3 4 5 925 671 514 42,4% 45,6% 50,3% 498 279 200 22,8% 19,0% 19,6% 254 186 102 11,6% 12,6% 10,0% 171 90 55 7,8% 6,1% 5,4% 142 99 66 6,5% 6,7% 6,5% 79 57 29 3,6% 3,9% 2,8% 111 86 56 5,1% 5,8% 5,5% 2 4 ,1% ,3% 2182 1472 1022 100,0% 100,0% 100,0%

305 100,0%

6 140 45,9% 56 18,4% 39 12,8% 20 6,6% 21 6,9% 8 2,6% 21 6,9%

28 100,0%

8 12 42,9% 7 25,0% 3 10,7% 3 10,7% 1 3,6% 1 3,6% 1 3,6%

A berúgás életprevalenciája az apa iskolai végzettsége szerint


8

7

6

5

4

3

2

berúgás 1 életprev

Total

1 17 38,6% 8 18,2% 3 6,8% 6 13,6% 1 2,3% 2 4,5% 6 13,6% 1 2,3% 44 100,0%

Total 2452 45,1% 1140 21,0% 629 11,6% 369 6,8% 351 6,5% 190 3,5% 298 5,5% 8 ,1% 5437 100,0%

191

1 27 64,3% 6 14,3% 4 9,5% 1 2,4%

4 9,5%

2 295 79,3% 53 14,2% 16 4,3% 3 ,8% 5 1,3%

372 100,0%

2124 100,0%

apa iskolai végz. 3 4 5 1596 1076 775 75,1% 75,7% 78,5% 370 251 132 17,4% 17,7% 13,4% 98 63 48 4,6% 4,4% 4,9% 43 18 15 2,0% 1,3% 1,5% 12 5 10 ,6% ,4% 1,0% 4 4 2 ,2% ,3% ,2% 1 3 5 ,0% ,2% ,5% 1 ,1% 1421 987 100,0% 100,0%

297 100,0%

2 ,7%

6 230 77,4% 45 15,2% 12 4,0% 5 1,7% 3 1,0%

A berúgás havi prevalenciája az apa iskolai végzettsége szerint


8

7

6

5

4

3

2

berúgás 1 havi prev.

Total

42 100,0%

8 22 78,6% 4 14,3% 1 3,6%

1 3,6%

28 100,0%

Total 4021 76,3% 861 16,3% 242 4,6% 85 1,6% 36 ,7% 10 ,2% 15 ,3% 1 ,0% 5271 100,0%

192

2 328 50,5% 193 29,7% 73 11,2% 30 4,6% 12 1,8% 9 1,4% 5 ,8%

1 40 62,5% 12 18,8% 5 7,8% 5 7,8% 1 1,6%

1 1,6%

650 100,0%

1359 100,0%

anya iskolai végz. 3 4 5 693 892 503 51,0% 45,9% 45,0% 363 602 323 26,7% 31,0% 28,9% 167 251 168 12,3% 12,9% 15,0% 72 108 68 5,3% 5,6% 6,1% 38 58 37 2,8% 3,0% 3,3% 13 15 7 1,0% ,8% ,6% 13 17 11 1,0% ,9% 1,0% 1 2 ,1% ,2% 1944 1119 100,0% 100,0%

144 100,0%

6 66 45,8% 44 30,6% 20 13,9% 4 2,8% 3 2,1% 2 1,4% 5 3,5%

15 100,0%

8 8 53,3% 5 33,3% 1 6,7% 1 6,7%

Az alkoholfogyasztás havi prevalenciája az anya iskolai végzettsége szerint


8

7

6

5

4

3

2


Total

64 100,0%

Total 2530 47,8% 1542 29,1% 685 12,9% 288 5,4% 149 2,8% 46 ,9% 52 1,0% 3 ,1% 5295 100,0%

193

1 52 75,4% 7 10,1% 5 7,2% 4 5,8%

1 1,4%

2 499 72,7% 86 12,5% 49 7,1% 36 5,2% 6 ,9% 8 1,2% 2 ,3% 686 100,0%

anya iskolai végz. 3 4 5 1034 1462 889 72,6% 72,8% 77,0% 174 248 122 12,2% 12,3% 10,6% 108 143 60 7,6% 7,1% 5,2% 71 114 53 5,0% 5,7% 4,6% 13 25 20 ,9% 1,2% 1,7% 23 14 11 1,6% ,7% 1,0% 1 3 ,1% ,1% 1424 2009 1155 100,0% 100,0% 100,0%

150 100,0%

6 110 73,3% 10 6,7% 13 8,7% 10 6,7% 2 1,3% 5 3,3%

15 100,0%

8 9 60,0% 1 6,7% 3 20,0% 2 13,3%

A nagyivás havi prevalenciája az anya iskolai végzettsége szerint


8

6

5

4

3


Total

69 100,0%

Total 4055 73,6% 648 11,8% 381 6,9% 290 5,3% 66 1,2% 62 1,1% 6 ,1% 5508 100,0%

194

2 274 40,7% 159 23,6% 90 13,4% 48 7,1% 47 7,0% 20 3,0% 35 5,2% 1 ,1% 674 100,0%

anya iskolai végz. 3 4 5 608 892 590 43,3% 44,7% 51,3% 313 408 217 22,3% 20,5% 18,9% 171 235 116 12,2% 11,8% 10,1% 110 135 58 7,8% 6,8% 5,0% 88 123 75 6,3% 6,2% 6,5% 50 78 33 3,6% 3,9% 2,9% 62 121 60 4,4% 6,1% 5,2% 3 2 ,2% ,1% 1405 1994 1149 100,0% 100,0% 100,0%

6 65 43,9% 28 18,9% 14 9,5% 10 6,8% 13 8,8% 5 3,4% 12 8,1% 1 ,7% 148 100,0%

A berúgás életprevalenciája az anya iskolai végzettsége szerint


8

7

6

5

4

3

2


Total

1 23 33,8% 17 25,0% 7 10,3% 7 10,3% 6 8,8% 2 2,9% 5 7,4% 1 1,5% 68 100,0%

8 8 53,3% 3 20,0% 2 13,3% 1 6,7%

1 6,7%

15 100,0%

Total 2460 45,1% 1145 21,0% 635 11,6% 369 6,8% 352 6,5% 188 3,4% 296 5,4% 8 ,1% 5453 100,0%

195

2 486 74,8% 114 17,5% 35 5,4% 8 1,2% 5 ,8% 1 ,2% 1 ,2%

1 51 81,0% 7 11,1% 3 4,8%

2 3,2%

650 100,0%

1364 100,0%

1937 100,0%

anya iskolai végz. 3 4 5 1038 1471 869 76,1% 75,9% 77,9% 231 322 168 16,9% 16,6% 15,1% 63 89 44 4,6% 4,6% 3,9% 26 33 15 1,9% 1,7% 1,3% 5 13 11 ,4% ,7% 1,0% 1 4 3 ,1% ,2% ,3% 5 5 ,3% ,4% 1 ,1% 1116 100,0%

143 100,0%

1 ,7% 3 2,1%

6 111 77,6% 19 13,3% 6 4,2% 3 2,1%

A berúgás havi prevalenciája az anya iskolai végzettsége szerint


8

7

6

5

4

3

2


Total

63 100,0%

8 13 81,3% 2 12,5% 1 6,3%

16 100,0%

Total 4039 76,4% 863 16,3% 241 4,6% 85 1,6% 34 ,6% 10 ,2% 16 ,3% 1 ,0% 5289 100,0%

196

1 22 19,3% 17 14,9% 18 15,8% 14 12,3% 16 14,0% 8 7,0% 19 16,7%

2 70 9,4% 98 13,2% 104 14,0% 115 15,5% 129 17,3% 91 12,2% 136 18,3% 1 ,1% 744 100,0%

3 106 7,1% 240 16,1% 233 15,6% 196 13,1% 250 16,8% 199 13,3% 266 17,8% 2 ,1% 1492 100,0%


6 5 8,2% 7 11,5% 11 18,0% 9 14,8% 9 14,8% 11 18,0% 9 14,8%

21 100,0%

5 23,8% 1 4,8% 3 14,3% 2 9,5% 3 14,3% 7 33,3%

7

61 100,0%

Az alkoholfogyasztás életprevalenciája a család relatív anyagi helyzete szerint


8

7

6

5

4

3

2

alkohol fogy. 1 életprev

Total

114 100,0%

8 1 14,3%

2 28,6% 1 14,3% 1 14,3%

1 14,3% 1 14,3% 7 100,0%

Total 476 8,9% 923 17,2% 847 15,8% 753 14,0% 884 16,5% 625 11,6% 848 15,8% 9 ,2% 5365 100,0%

197

1 54 50,0% 25 23,1% 15 13,9% 5 4,6% 3 2,8% 1 ,9% 5 4,6%

737 100,0%

2 311 42,2% 220 29,9% 113 15,3% 50 6,8% 28 3,8% 8 1,1% 7 ,9%

3 684 46,5% 421 28,6% 201 13,7% 84 5,7% 49 3,3% 16 1,1% 13 ,9% 3 ,2% 1471 100,0%

6 25 43,1% 20 34,5% 8 13,8% 3 5,2%

7 5 22,7% 6 27,3% 7 31,8%

8 4 50,0% 2 25,0% 1 12,5%

3 13,6%

8 100,0%

1 12,5%

2 3,4%

22 100,0%

1 4,5%

relatív anyagi helyzet 4 5 1262 185 49,8% 51,0% 748 103 29,5% 28,4% 302 38 11,9% 10,5% 128 19 5,1% 5,2% 54 13 2,1% 3,6% 18 4 ,7% 1,1% 21 1 ,8% ,3%

58 100,0%

2533 100,0%

363 100,0%

Az alkoholfogyasztás havi prevalenciája a család relatív anyagi helyzete szerint


8

7

6

5

4

3

2


Total

108 100,0%

Total 2530 47,7% 1545 29,2% 685 12,9% 289 5,5% 149 2,8% 47 ,9% 52 1,0% 3 ,1% 5300 100,0%

198

1 74 62,7% 17 14,4% 10 8,5% 9 7,6% 5 4,2% 3 2,5%

2 527 69,5% 101 13,3% 57 7,5% 52 6,9% 9 1,2% 9 1,2% 3 ,4% 758 100,0%

3 1118 73,3% 180 11,8% 114 7,5% 87 5,7% 15 1,0% 11 ,7% 1 ,1% 1526 100,0%

relatív anyagi helyzet 4 5 1986 293 75,3% 77,3% 294 44 11,2% 11,6% 179 19 6,8% 5,0% 111 18 4,2% 4,7% 32 3 1,2% ,8% 32 2 1,2% ,5% 2 ,1% 2636 379 100,0% 100,0%

62 100,0%

6 41 66,1% 10 16,1% 2 3,2% 7 11,3% 2 3,2%

23 100,0%

4 17,4%

7 13 56,5% 2 8,7% 2 8,7% 2 8,7%

A nagyivás havi prevalenciája a család relatív anyagi helyzete szerint


8

6

5

4

3


Total

118 100,0%

8 3 37,5% 2 25,0% 1 12,5% 2 25,0%

8 100,0%

Total 4055 73,6% 650 11,8% 384 7,0% 288 5,2% 66 1,2% 61 1,1% 6 ,1% 5510 100,0%

199

2 322 43,0% 146 19,5% 102 13,6% 43 5,7% 59 7,9% 30 4,0% 44 5,9% 2 ,3% 748 100,0%

3 679 44,7% 317 20,9% 177 11,6% 100 6,6% 102 6,7% 55 3,6% 87 5,7% 3 ,2% 1520 100,0%


7 4 17,4% 5 21,7% 4 17,4% 4 17,4% 1 4,3% 1 4,3% 4 17,4%

8 100,0%

1 12,5%

8 3 37,5%

6 25 40,3% 11 17,7% 9 14,5% 7 11,3% 5 8,1% 2 3,2% 3 4,8%

23 100,0%

3 37,5% 1 12,5%

62 100,0%

A berúgás életprevalenciája a család relatív anyagi helyzete szerint


8

7

6

5

4

3

2


Total

1 49 41,5% 27 22,9% 8 6,8% 7 5,9% 9 7,6% 4 3,4% 13 11,0% 1 ,8% 118 100,0%

Total 2462 45,1% 1145 21,0% 637 11,7% 368 6,7% 350 6,4% 190 3,5% 295 5,4% 8 ,1% 5455 100,0%

200

1 76 66,7% 14 12,3% 11 9,6% 3 2,6% 3 2,6% 3 2,6% 4 3,5%

2 525 72,4% 139 19,2% 37 5,1% 14 1,9% 5 ,7% 1 ,1% 3 ,4% 1 ,1% 725 100,0%

3 1114 76,0% 249 17,0% 66 4,5% 21 1,4% 9 ,6% 3 ,2% 3 ,2%

1465 100,0%

2 9,5%

1 1,6%

7 12 57,1% 5 23,8% 2 9,5%

1 1,6%

21 100,0%

6 43 70,5% 11 18,0% 5 8,2%

relatív anyagi helyzet 4 5 1977 284 78,1% 79,1% 395 49 15,6% 13,6% 106 16 4,2% 4,5% 37 7 1,5% 1,9% 12 3 ,5% ,8% 3 ,1% 2 ,1%

61 100,0%

2532 100,0%

359 100,0%

A berúgás havi prevalenciája a család relatív anyagi helyzete szerint


8

7

6

5

4

3

2


Total

114 100,0%

8 5 71,4% 1 14,3%

1 14,3%

7 100,0%

Total 4036 76,4% 863 16,3% 243 4,6% 83 1,6% 33 ,6% 10 ,2% 15 ,3% 1 ,0% 5284 100,0%

201

EELLEEK KEESS –– PPA AK KSSII:: K KÖ ÖZZÉÉPPIISSK KO OLLÁ ÁSSO OK KD DRRO OG GH HA ASSZZN NÁ ÁLLA ATTA A ÉÉSS A ALLK KO OH HO OLLFFO OG GY YA ASSZZTTÁ ÁSSA A 202

A dohányzás havi prevalenciája a drogfogyasztás szerint


1 2 3 4 5 6 7

Total

legális + tiltott szer életprev tiltott szert vagy inhalánst nem visszaélészerû fogy. fogyasztott gyógyszerfogy. 2749 181 204 70,7% 18,7% 46,8% 258 71 55 6,6% 7,3% 12,6% 142 51 16 3,7% 5,3% 3,7% 370 207 78 9,5% 21,4% 17,9% 242 219 39 6,2% 22,6% 8,9% 98 184 33 2,5% 19,0% 7,6% 28 55 11 ,7% 5,7% 2,5% 3887 968 436 100,0% 100,0% 100,0%

Total 3134 59,2% 384 7,3% 209 4,0% 655 12,4% 500 9,5% 315 6,0% 94 1,8% 5291 100,0%


Az alkoholfogyasztás életprevalenciája a drogfogyasztás szerint


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

legális + tiltott szer életprev tiltott szert vagy inhalánst nem visszaélészerû fogy. fogyasztott gyógyszerfogy. 434 10 9 11,4% 1,1% 2,1% 798 43 43 21,0% 4,6% 10,0% 697 58 59 18,3% 6,2% 13,8% 551 97 67 14,5% 10,4% 15,7% 588 154 108 15,5% 16,5% 25,2% 355 197 58 9,3% 21,1% 13,6% 375 374 84 9,9% 40,0% 19,6% 7 2 ,2% ,2% 3805 935 428 100,0% 100,0% 100,0%

Total 453 8,8% 884 17,1% 814 15,8% 715 13,8% 850 16,4% 610 11,8% 833 16,1% 9 ,2% 5168 100,0%


Az alkoholfogyasztás havi prevalenciája a drogfogyasztás szerint


1 2 3 4 5 6 7 8

Total

legális + tiltott szer életprev tiltott szert vagy inhalánst nem visszaélészerû fogy. fogyasztott gyógyszerfogy. 2083 188 151 55,6% 20,1% 35,9% 1053 283 148 28,1% 30,3% 35,2% 381 221 64 10,2% 23,7% 15,2% 139 112 29 3,7% 12,0% 6,9% 53 79 16 1,4% 8,5% 3,8% 17 24 7 ,5% 2,6% 1,7% 19 26 6 ,5% 2,8% 1,4% 2 1 ,1% ,1% 3747 934 421 100,0% 100,0% 100,0%

Total 2422 47,5% 1484 29,1% 666 13,1% 280 5,5% 148 2,9% 48 ,9% 51 1,0% 3 ,1% 5102 100,0%


A berúgás életprevalenciája a drogfogyasztás szerint

berúgás életprev

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

legális + tiltott szer életprev tiltott szert vagy inhalánst nem visszaélészerû fogy. fogyasztott gyógyszerfogy. 2121 80 136 55,0% 8,4% 31,0% 845 143 112 21,9% 15,0% 25,5% 411 146 62 10,7% 15,3% 14,1% 189 124 42 4,9% 13,0% 9,6% 138 155 50 3,6% 16,3% 11,4% 61 106 20 1,6% 11,1% 4,6% 88 193 17 2,3% 20,3% 3,9% 2 6 ,1% ,6% 3855 953 439 100,0% 100,0% 100,0%

Total 2337 44,5% 1100 21,0% 619 11,8% 355 6,8% 343 6,5% 187 3,6% 298 5,7% 8 ,2% 5247 100,0%


A berúgás havi prevalenciája a drogfogyasztás szerint

berúgás havi prev.

1 2 3 4 5 6 7 8

Total

legális + tiltott szer életprev tiltott szert vagy inhalánst nem visszaélészerû fogy. fogyasztott gyógyszerfogy. 3164 415 284 84,8% 44,3% 66,0% 446 297 106 12,0% 31,7% 24,7% 86 130 29 2,3% 13,9% 6,7% 23 54 4 ,6% 5,8% ,9% 10 21 4 ,3% 2,2% ,9% 2 5 1 ,1% ,5% ,2% 1 13 2 ,0% 1,4% ,5% 1 ,1% 3732 936 430 100,0% 100,0% 100,0%

Total 3863 75,8% 849 16,7% 245 4,8% 81 1,6% 35 ,7% 8 ,2% 16 ,3% 1 ,0% 5098 100,0%

KÖZÉPISKOLÁSOK DROGHASZNÁLATA ÉS

Recommend Documents