Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület. A z é l h e t ő T i s z a v ö l g y é r t KTZVE HFS 2016

Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület „A z é l h e t ő T i s z a v ö l g y é r t”

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016.

KTZVE HFS 2016.

„AZ ÉLHETŐ TISZAVÖLGYÉRT!” – Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület

Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016.

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló........................................................................................................................... 3. 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz . ............................................................................................................................................................ 5. 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata ....................................... 5. 2.1. A nyilvánosság biztosítása érdekében megvalósuló intézkedések .............................................. 6. 2.2. Igény felmérések ........................................................................................................................ 6. 2.2.1. Mikrotérségi területek szerint – Tájékoztató fórumok .............................................................. 6. 2.2.2. Igény felmérések - Projektötlet gyűjtés kérdőívvel ................................................................... 8. 2.2.3. Igény felmérések - Projektgenerálás személyes konzultáció keretében .................................... 8. 2.2.4. Igény felmérések összegzése ..................................................................................................... 8. 2.3. Tervező munka bemutatása ......................................................................................................... 9. 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása............................... 21. 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése ........................................ 22. 4.1. Helyzetfeltárás ............................................................................................................................. 22. 4.2. A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések ........................ 33. 4.3. A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások.............................................. 39. 4.4. SWOT.......................................................................................................................................... 43. 4.5. Fejlesztési szükségletek azonosítása ........................................................................................... 46. 5. Horizontális célok........................................................................................................................... 47. 5.1. Esélyegyenlőség .......................................................................................................................... 47. 5.2. Környezeti fenntarthatóság.......................................................................................................... 48. 6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása ...................................................................... 49. 7. A stratégia beavatkozási logikája ................................................................................................... 49. 7.1. A stratégia jövőképe .................................................................................................................... 49. 7.2. A stratégia célhierarchiája ........................................................................................................... 49. 8. Cselekvési terv ............................................................................................................................... 52. 8.1. Az intézkedések leírása ............................................................................................................... 52. 8.2. Együttműködések ........................................................................................................................ 63. 8.3. A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei......................................................... 64. 8.4. Kommunikációs terv ................................................................................................................... 68. 8.5. Monitoring és értékelési terv ....................................................................................................... 69. 9. Indikatív pénzügyi terv ................................................................................................................... 74. Kiegészítő információk ...................................................................................................................... 75. Mellékletek ......................................................................................................................................... 76.

2


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Vezetői összefoglaló A LEADER program 7 alapvető elve* lehetővé teszi a számunkra, hogy közös erővel változtassuk szebbé és jobbá a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület által lefedett járás területét, melyet mindannyian otthonunknak nevezünk. Fontosnak gondoljuk, hogy ez a fajta összetartozás ösztönözzön minket a mindennapjainkban, mint ahogyan Egyesületünket is ez a hajtóerő mozgatta a 2014-2020-as Helyi Fejlesztési Stratégia (továbbiakban HFS) kialakítása során. * A LEADER program 7 alapvető elve: 1. Területalapú megközelítés 2. Alulról építkezés elve 3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek 4. Partnerség elve 5. Innovativitás 6. Integrált megközelítés 7. Hálózatépítés elve A 2007-2013-as időszak zárása egyben egy új fejezet nyitánya is a Szolnoki járás LEADER programjában. A korábbi időszak során végzett közös munka látható és kézzel fogható eredményeket produkált, amelyek mindegyike valamely térségi szféra szereplőinek fejlődését, életüknek könnyebbé tételét szolgálta, nem utolsó sorban a lakosság életminőségét is pozitív irányba befolyásolták működési területünk 16 településének valamelyikén. A közös munka során szerzett tapasztalatok mind rendkívül hasznosnak bizonyultak a 2014-2020-as időszak tervezése során, hiszen igyekeztünk a korábban meglévő és jól bevált folyamatoknak ismét teret biztosítani, ugyanakkor leszűrhetővé vált, hogy mely területen szükséges több energiát befektetnünk. A 2014-2020-as időszakban működési területünk Szolnok városával kibővült, amely így külterületével jogosulttá vált LEADER forrásunk igénybevételére. (Településeink 2014-2020: Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Szolnok-külterület, Zagyvarékas) A HFS tervezése és megalkotása során mindvégig szem előtt tartottuk a tervezési terület földrajzi-, demográfiai-, gazdasági sajátosságait, erősségeit, valamint lehetőségeit. Különös figyelmet fordítottunk az itt élők, valamint dolgozók szükségleteire és az aktuális makrogazdasági tendenciákra. A tervezés során igyekeztünk a lehető legszélesebb körben párbeszédet kialakítani a térségi lehetőségek, igények feltérképezésének érdekében és a lehető legtöbb információt gyűjteni a tervezési területet érintő komplex problémákról, azok megoldásának kimunkálása érdekében. A tervezés során az általunk meghatározott jövőkép középpontjában egy egységes, fenntartható helyi szociális/szolidáris gazdaságépítési modell kialakítása áll, amely képes munkahelyeket teremteni és az élhető környezet kialakításával helyben tartani a lakosságot, különösképp a fiatalabb generációt. Ezen elképzelések mentén kerültek meghatározásra stratégiánk célkitűzései, melyek megvalósításával kiegészítő jelleggel hozzá kívánunk járulni az EU2020 és különösen a Vidékfejlesztési Program céljaihoz. A jelen időszakra rendelkezésre álló forrás nem elegendő radikális gazdasági változtatás elérésére, ugyanakkor az egyes programokhoz való kapcsolódást, a kisléptékű fejlődést mindenképpen

3


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. elősegítheti. Átfogó céljaink megvalósításának érdekében intézkedéseinkkel támogatni kívánjuk a szolgáltatási szektor már működő illetve induló mikrovállalkozásait a térségi elvándorlás megakadályozása, a munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés érdekében. Építve térségünk természeti adottságaira ösztönözni kívánjuk a megújuló energia hasznosítás térségi elterjedését, valamint a térségspecifikus turisztikai együttműködéseket, fejlesztéseket, főként a horgász-, vadász- és lovas turisztika területén. Reagálva a térség mezőgazdasági jellegére ösztönözni kívánjuk új helyi-, kézműves- és biotermékek megjelenését, valamint az értékesítési lehetőségek fejlődését és az ilyen irányú együttműködések létrejöttét. Fontosnak tartjuk megjegyezni azt is, hogy a térség identitását és erejét nem csupán gazdasági ereje határozhatja meg, ugyan ilyen fontos a helyi közösségek megkülönböztetés-mentes jelenléte és aktivitása, továbbá a lakosság életminősége is. Intézkedéseinkkel pont ezért támogatni kívánjuk a lakosság életminőségét pozitív irányba befolyásoló kezdeményezések, programok, rendezvények megvalósítását. Közös érdekünk, hogy intézkedéseinkkel kizárólag olyan projektötletek kerüljenek támogatásra, melyek hosszútávon is életképesek, fenntarthatóak és fejlődési potenciállal bírnak. A Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület, ahogyan a korábbi években, a 2014-2020-as időszakban is minden régi és új partnere számára rendelkezésre áll, igyekszik a lehető legmagasabb szakmai színvonalon segítséget és tájékoztatást nyújtani, továbbá aktívan részt kíván venni a HFS-ban megfogalmazott célok elérését biztosító együttműködési projektek tervezésében és megvalósításában. Nemcsak a régi, már bevált együttműködések erősítésén és továbbfejlesztésén kívánunk dolgozni, hanem új együttműködések és új innovatív ötletek vonatkozásában is nyitottak vagyunk, igyekszünk generálni és megragadni a lehetőségeket. A KTZVE 3 fős, tapasztalt munkaszervezeti dolgozói (1 fő munkaszervezet vezető, 1 fő munkaszervezet vezető helyettes és 1 fő ügykezelő) folyamatosan és aktívan biztosítják a partnerek számára a konzultációs lehetőséget akár segítségnyújtásról, akár együttműködések kialakításáról legyen szó. A HFS sikeres megvalósítása véleményünk szerint egy közös térségi összefogás és munka eredménye kell, hogy legyen, mely siker reményeink szerint egy gazdaságilag több lehetőséget magában hordozó, élénkebb, erősebb, élhetőbb és társadalmilag is összetartóbb térség képében mutatkozik majd meg. A közös munkához és 2014-2020-as időszakhoz ezúton kívánunk jó egészséget, gyümölcsöző együttműködést és sikeres pályázatokat!

Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület

4


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz Magyarország Partnerségi megállapodásában a 2014–2020-as időszakra vonatkozó nemzeti fejlesztési célkitűzésekben leírtaknak megfelelően a fenntartható, magas hozzá adott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés elsődleges célként került meghatározásra. Ehhez és az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fő célkitűzésekhez illeszkedve a Partnerségi Megállapodásban öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kerül meghatározásra, amelyek átfogják a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikájának egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket is: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása A Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület (továbbiakban: KTZVE) ezen öt fő prioritásból elsősorban a foglalkoztatás növeléséhez (2.), az energia- és erőforrás-hatékonyság növeléséhez (3.), valamint a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításához kíván lehetőségeihez mérten hozzájárulni. Különösképpen kiemelten igyekszünk kezelni és szinergikus hatást elérni stratégiánkkal az Operatív Programokban (továbbiakban: OP), kiváltképp a Vidékfejlesztési Programban (továbbiakban: VP.) specifikusan a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása kapcsán megfogalmazott egyes témákkal és műveletekkel. Rendkívül fontosnak tartjuk a KTZVE működési területén a tudásátadás és innováció vonatkozásában megvalósítható innovatív és fenntartható projektek és képzések realizálódását, továbbá a mezőgazdasági termelés és élelmiszer feldolgozás vonatkozásában a helyi és hagyományos jellegű mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését, a hozzáadott érték növelését. Szintén kiemelten igyekszünk kezelni a vidéki térségek fejlesztése kapcsán a helyi igényeknek leginkább megfelelve, a szolidáris vidéki társadalom kialakulását célzó programokat, ill. a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását és fejlesztését a környezettudatosság jegyében. Fontosnak tartjuk a fenntartható térségi együttműködések elősegítését, koncentrálva a munkahelyek létesítésére és megtartására. A helyi igények felmérését követően olyan stratégiát kívánunk megvalósítani, amely a működési területünk tekintetében megvalósuló későbbi projektekhez köthetően nem csak pontszerű, hanem komplex módon is képes fejlődést generálni, lehetővé téve az OP-k által kínált fejlesztési lehetőségekhez történő, átfedést nem mutató illeszkedést és szinergiát.

2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata A stratégiai tervezést a 2007-’13-as időszak tapasztalataira alapozva és a klasszikus közösségi tervezési módszerek alkalmazásának ötvözésével végeztük. A helyi sajátosságokra, a térségünkben megfigyelhető gazdasági, társadalmi folyamatokra építve a stratégia elkészítése több szakaszban zajlott. Elsőként Egyesületünk belső erőforrásai végeztek helyzetfeltáró, megalapozó, előkészítő munkát, majd a 2013-as évben kialakított munkacsoportos módszert alkalmazva külső szakértők, a különböző társadalmi szervezetek képviseletét biztosító szakemberek vettek részt a munkafolyamatban, melyet megelőzött a projektötlet gyűjtés, a térség szereplőivel folytatott fórumok, konzultációk, személyes egyeztetések megvalósítása. A tervezői munkacsoport megvitatta a beérkezett

5


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. projektjavaslatokat, a fórumokon összegyűjtött információkat és a helyzetelemzés alapján kidolgozta azt a javaslatcsomagot, amelyet a stratégiában megvalósításra ajánl. A tervezési folyamat egésze alatt a nyitottság és átláthatóság biztosítása érdekében, széles körben több platformon is folyamatosan tájékoztattunk, illetve lehetőséget biztosítottunk a működési területünkön élő lakosság számára a folyamatokban való aktív részvételre.

2.1 A nyilvánosság biztosítása érdekében megvalósuló intézkedések: -

-

információcserét biztosítottunk személyes konzultációkon, fórumokon keresztül, telefonos információszolgáltatást láttunk el a munkaszervezeten keresztül, honlapunkon (www.ktzve.hu) létrehozásra került a „HFS 2014-2020” menüpont, ahol az aktuális folyamatok minden esetben nyomon követhetőek voltak, a rendszeresen megjelenő KTZVE Hírlevélben adtunk aktuális tájékoztatást, több térségi hírlevélen keresztül is biztosítottuk az információáramlást, HFS tervezéssel kapcsolatos rendezvények megjelentek a települési honlapokon, a települési önkormányzatokkal, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel, a Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálattal (Civil Információs Centrum) szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki – így közvetlen elérést biztosítottunk a térségben működő civil- és üzleti szféra szervezeteinek, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat és kevésbé mobil közösségeket is; adatbázisunk (partnerlistánk) szereplői felé e-mailben közvetlen tájékoztatót és felhívást küldtünk a civil-, köz-, és üzleti szféra képviselői felé kérdőíves információgyűjtést végeztünk a megvalósítani kívánt projekt ötletek összegyűjtésére.

2.2 Igény felmérések 2.2.1 Mikrotérségi területek szerint – Tájékoztató fórumok A stratégia tervezéséhez szükséges fejlesztési igények felméréséhez a térség területi tagoltságából adódóan a mikrotérségi területi lefedés szerinti felmérési módszert alkalmaztuk. A KTZVE három mikrotérséget foglal magába, melyek központjai egyértelműen beazonosíthatóak, így ezekben a „mikrotérségi központokban” valósítottunk meg vállalkozói- és lakossági tájékoztató fórumokat. Célunk volt, hogy a legszélesebb körben, a lehetséges érintettek felé közvetlen módon kommunikáljunk a HACS területen.

6


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Tájékoztató fórumok, igény felmérések mikrotérségi megoszlás szerint: Település (mikrotérségi központ) Besenyszög Csataszög

Rákóczifalva

Helyszín

Időpont

Wesniczky Antal Művelődési Ház és Könyvtár, Klubterem (Besenyszög, Szabadság tér 1.) Polgármesteri Hivatal, Emeleti tanácskozóterem (Csataszög, Szebb Élet út 42.)

2015. október 9. 10:00-12:00 óra 2015. október 12. 10:00-12:00 óra

Varsány Közösségi Ház, 2015. október 13. Oldalterem (Rákóczifalva, 13:00-15:00 óra Szabadság tér 10.)

A meghirdetett fórumok nyílt rendszerben zajlottak, a közvetlen hangvételű egyeztetést nem frontális technikával, hanem tudatosan irányított kétirányú párbeszéd módszer alkalmazásával bonyolítottuk. A meghívókat térségünk önkormányzatai részére is eljuttattuk, akik honlapjukon elhelyezve azt, további nyilvánosságot biztosítottak a rendezvényeknek. Ezen kívül több esetben osztottuk meg hírlevél szolgáltatásunkat, illetve használtuk a közösségi portálokat együttműködő partnerszervezeteink segítségével. Ebben közreműködtek: - Szolnoki Főiskola, - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., - Civil Információs Centrum, Szolnoki járás.

/Facebook megosztás a CIC oldalán/

Tájékoztató fórumok összegzése: A tájékoztató fórumokon összesen 17 fő vett részt aktívan, mely viszonylag alacsony érdeklődésnek tűnhet. Azonban jellemzően a települések „hangadó” vállalkozói, civiljei, személyiségei jelentek meg, akik felkészülten, lényegre törően, életszerű fejlesztési javaslatokkal érkeztek. A fórumokon így lehetőség nyílt a projektötletek megbeszélésére, kapacitásbővítésre (tudásátadásra). Ismertetésre kerültek a Széchenyi 2020 program keretében várható támogatás típusok, kiemelten és részletesen foglalkoztunk a Vidékfejlesztési Program irányaival és a LEADER program jelenlegi céljaival, illetőleg annak előkészítése érdekében elvégzendő stratégiai tervezési feladatokkal. A Széchenyi 2020

7


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. operatív programok illetve azok tartalma ismertetésre került, valamint a LEADER-program egyes kapcsolódási pontjai. Ezek kapcsán felhívtuk a jelenlévők figyelmét a kettős finanszírozás elkerülésére is. A jelenlévők tájékoztatást kaptak a HACS rendelkezésére álló forráskeretének mértékéről és a várható térségek közötti együttműködési lehetőségekről, így ezen információ birtokában célirányosan és költséghatékonyan vitattuk meg az egyes fejlesztési- és projektötleteket.

2.2.2 Igény felmérések - Projektötlet gyűjtés kérdőívvel A projektötletek felmérésére kérdőívet dolgoztunk ki, melyet honlapunkról és településeink honlapjairól letölthető formában, továbbá közvetlenül e-mail-ben megküldött formában biztosítottunk valamennyi partnerünk illetve az érdeklődők számára. Ezen kívül a személyes konzultációkon, nyílt napokon és fórumokon, papír alapon is biztosítottuk az adatlapok elérhetőségét, kézbe adva segítettük a kitöltést. A projekt ötlet felmérő kérdőív gyűjtése az alábbiak szerint történt: - honlapon letölthetően, e-mailen beküldhető formában, - fórumokon személyes egyeztetés alapján, - meglévő partnerlistánk alapján email-en kiküldött formában, - munkaszervezeti irodán keresztül biztosított konzultációval. Mivel térségünkben a munkahelyek növelése, munkahelyek megőrzése kiemelt feladat, kérdőívünk az általános település és jogi forma beazonosítása után azokra a tervezett tevékenységre fókuszált, mely elősegítheti a munkahelyek megőrzését illetve új munkahelyek létesítését. Ehhez kapcsolódva kértük a tervezett fejlesztés összefoglaló leírását és várható költségeinek becslését. Működési területünk 13 településéről érkezett vissza 99 db projektötlet. Az adatlapokat az önkormányzatokon kívül vállalkozók és társadalmi szervezetek töltötték ki.

2.2.3 Igény felmérések - Projektgenerálás személyes konzultáció keretében Munkaszervezeti irodánkban összesen 12 fő érdeklődő vett részt a nyilvánosan meghirdetett személyes konzultációs lehetőségen. Az érdeklődők pontos tájékoztatást kaptak a Vidékfejlesztési Program és a LEADER program várható lehetőségeiről, valamint ezek ismeretében közös gondolkodással segítettük alakítani a projektötleteket, hogy azokból megvalósítható és fenntartható fejlesztések születhessenek.

2.2.4 Igény felmérések összegzése A közösség részvétele nagyban hozzájárult az alulról építkező LEADER alapelvek érvényre jutásához, a stratégiát készítő belső és külső munkatársak tisztább képet kaptak a térségben jelentkező gazdasági és társadalmi folyamatokról és felmerülő fejlesztési igényekről. A projektötletek benyújtásában 28 %ban vett részt a civil-, 44 %-ban a közszféra, míg az üzleti szféra aránya 28 % volt, összesen 99 projektötlet került megvitatásra, feldolgozásra a stratégia készítése során. Sajnos egyértelműen megállapítható térségi tendencia az elszegényedés, elöregedés mellett a tőkeszegénység és az anyagi források hiánya. Ugyanakkor az ezzel szembemenő piacképes vállalkozási ötletek megvalósítása iránti igény is megjelenik. Megállapítható, hogy a térség társadalmi egészségét és fejlődését elősegítő non-profit szervezetek, önkormányzatok működését, munkavégzését is jelentősen megnehezíti a forrásszegény környezet. Fontos pozitívum, hogy megfigyelhető az együttműködésre való hajlandóság és a foglalkoztatás bővítésére irányuló szándék. Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy a működési területünkön tevékenységet végző szervezetek erre irányuló törekvéseit a lehető leginkább segítsük, az életképes ötletek számára pedig megadjuk a szükséges „kezdőlökést” a későbbi továbbfejlődéshez. Az országos és térségi fejlesztési programok által részlegesen kínált ilyen irányú megoldásokon kívül, ezen térségi igényeket kiemelten, terület specifikusan kívánjuk kezelni, a szükségletekhez leginkább igazodó támogatási formák HFS-be történő beépítésével.

8


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 2.3 Tervező munka bemutatása A tervezői munka 2 fő szakaszban történt a „Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása” c. felhívásban (felhívás kódszáma: VP -19.1-15) foglaltaknak megfelelően: - A tervezői munka első szakaszának feladata a HFS úgynevezett „draft” verziójának kialakítása volt. Ez a verzió a HFS tulajdonképpeni elsődleges vázlata, melyben az igényfelmérések során összegyűjtött adatok alapján kerül meghatározásra a HACS 2014-2020-as stratégiája. A tervezés során a „draft” verzió, egyesületi közgyűlés általi jóváhagyása jelenti az I. mérföldkövet. - A tervezői munka második szakaszában a végleges HFS kerül kialakításra. Az ebben a szakaszban elvégzett tervezői munka során a HACS figyelembe veszi az Irányító Hatóság részéről a „draft” verzióhoz tett észrevételeket, majd dönt a HFS-be történő beépítésükről. Az észrevételek beépítését követően létrejövő stratégia, egyesületi közgyűlés általi jóváhagyása jelenti az II. mérföldkövet. A tervezői munka során a HFS megalkotására alkalmazott munkamódszert az előző időszak tapasztalataira építve választottuk ki. A tervezői munkacsoportot az Elnökség, a Felügyelő bizottság tagjai, valamint a nyilvánosság teljes körű biztosítása mellett a meghatározó térségi szervezetek vezetői és a munkaszervezet tagjai alkották. Tematikus tervezői ülések, egyeztetések során került sor a stratégia kialakítására. A HFS tervezésben résztvevők és kompetenciáik: Név

Képviselt szervezet/szféra

Debreczeni László

magánszemély/civil szféra

dr. Gyuricza Miklós Végh Tibor Iván Ferenc Kaló Jenő Katona Mihály Luzsi József Molnár Péter

Tenczer Tibor Balogh Zoltán Szöllősi József

Tószeg Község Önkormányzata/közszféra üzleti szféra üzleti szféra magánszemély/civil szféra magánszemély/civil szféra üzleti szféra Újszász Város Önkormányzata/közszféra egyéni vállalkozó/üzleti szféra Besenyszög Város Önkormányzata/közszféra Szajol Község Önkormányzata/közszféra

Kiszely Imréné

egyéni vállalkozó/üzleti szféra civil szféra

Kiss Márton

KTZVE munkaszervezet

Egyed Istvánné

Szakterület/kompetencia növénytermesztés, mezőgazdasági termelés, hulladékgazdálkodás jog, közigazgatás mezőgazdaság, erdőgazdálkodás informatika közgazdaság, pénzügy és számvitel természetvédelem erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás közúti és vasúti közlekedés, közigazgatás, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód területén szerzett több éves gyakorlati tapasztalat növényvédelem és növénytermesztés, agrármenedzsment, vadgazdálkodás közigazgatás közigazgatás, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód területén szerzett több éves gyakorlati tapasztalat állattenyésztés, méhészet takarékszövetkezeti szektor, pénzügy minőségirányítás, vidékfejlesztés (mérnök), projektmenedzsment

9



Szolovjov Rita Terenyei Magdolna Dr. Barancsi Ágnes

Gál Alla

Mészáros Ágota Dr. Túróczi Imre PhD

Lakatos István

KTZVE munkaszervezet/ vállalkozói szféra KTZVE munkaszervezet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi referens Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat/civil szféra (CIC Szolnoki vezetője) Rektor, Főiskolai tanár – Szolnoki Főiskola Irodavezető – JászNagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda

EU-s és hazai pályázati rendszerek, projektmenedzsment, műszaki fejlesztések (mérnök), munka- és tűzvédelem igazgatás-ügyintézés vidékfejlesztés (vidéki gazdaságitársadalmi struktúrák), agrárium

agrárium (mezőgazdaság, élelmiszeripar), vidékfejlesztés egyenlő bánásmód - esélyegyenlőség, humánerőforrás menedzsment (képzés, hátrányos helyzetű csoportok, civil szervezetek) oktatásügy, képzés, agrárközgazdaság EU-s pályázati rendszerek, Operatív Programok, JNK-Szolnok Megyei fejlesztési programok, turizmusfejlesztés

Feladatuk a korábbi tapasztalatok alapján: a térségi LEADER-szerű fejlesztési irányok megvitatása, meghatározása; a rendelkező forrás figyelembevételével és ahhoz illeszkedően a beérkezett és tematikusan összesített projektötletek prioritásba rendezése, összefüggések és lehatárolások más programok támogatási rendszereivel, a tervezett fejlesztési irányokkal és prioritásokkal összhangban a kedvezményezettek és települési kör arányos figyelembevétele, a HFS elérendő eredményeinek és hatásainak közös tervezése, értékelése. Az első ülésen felállított szempont rendszer alapján az arányos elosztást valamint a támogatási mérték és hozzáadott érték közötti arány optimalizálását határozták meg, mely alapján értékelték a HFS munkaközi verzióját. Az egyeztető üléseken - a fentiekben felsoroltak alapján - valamennyi szféra érdeke képviselve volt, a javaslatokat konszenzusra törekedve hozták meg, betartva a LEADER-ben szokásos és elvárt közvállalkozói- és civil szféra arányt. Az I. mérföldkő eléréséig lebonyolított elnökségi ülések és közgyűlések időrendi sorrendben: 1. Elnökségi ülés: 2015. okt. 27. Név


Debreczeni László


Végh Tibor Iván Ferenc

üzleti szféra üzleti szféra

Szakterület növénytermesztés, mezőgazdasági termelés, hulladékgazdálkodás mezőgazdaság, erdőgazdálkodás informatika

10


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Kaló Jenő Katona Mihály Tenczer Tibor

magánszemély/civil szféra magánszemély/civil szféra egyéni vállalkozó/üzleti szféra

Kiss Márton


Szolovjov Rita

KTZVE munkaszervezet/vállalkozói

Terenyei Magdolna


közgazdaság, pénzügy és számvitel természetvédelem növényvédelem és növénytermesztés, agrármenedzsment, vadgazdálkodás minőségirányítás, vidékfejlesztés (mérnök), projektmenedzsment EU-s és hazai pályázati rendszerek, projektmenedzsment, műszaki fejlesztések (mérnök), munka- és tűzvédelem igazgatás-ügyintézés

2. Közgyűlés (elnökségi üléssel): 2015. nov. 12. A HFS „draft” verzióját tárgyaló, javaslatokat tevő majd azokat a HFS-be esetlegesen beépítő közgyűlésen 13 tag képviseltette magát és fogadta el a HFS előzetes formáját. Név


Szakterület

Debreczeni László Végh Tibor Iván Ferenc Kaló Jenő Katona Mihály

magánszemély/civil szféra üzleti szféra üzleti szféra magánszemély/civil szféra magánszemély/civil szféra

növénytermesztés, mezőgazdasági hulladékgazdálkodás mezőgazdaság, erdőgazdálkodás informatika közgazdaság, pénzügy és számvitel természetvédelem

Molnár Péter helyett meghatalmazással Papp Gábor

Újszász Város Önkormányzata/közszféra

közúti és vasúti közlekedés, közigazgatás, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód területén szerzett több éves gyakorlati tapasztalat

Kiss Márton KTZVE munkaszervezet Terenyei Magdolna KTZVE munkaszervezet Besenyszög Város Balogh Zoltán Önkormányzata/közszféra Besenyszögért Alapítvány/civil Kiszely Imréné szféra Fehér Judit Újszászi VVSE/civil szféra Zagyvarékas Község Jánosi József Önkormányzata/közszféra Szászberek Község Alapi József Önkormányzata/közszféra Rákócziújfalu Község Papp János Önkormányzata/közszféra Hőnyiné Nagy Rákóczi Néptáncegyüttes/civil Erzsébet szféra Kiss Márton KTZVE munkaszervezet Terenyei Magdolna KTZVE munkaszervezet

minőségirányítás, projektmenedzsment igazgatás-ügyintézés

vidékfejlesztés

termelés,

(mérnök),

közigazgatás takarékszövetkezeti szektor, pénzügy sport közigazgatás közigazgatás, növénytermesztés közigazgatás oktatás minőségirányítás, projektmenedzsment igazgatás-ügyintézés

vidékfejlesztés

(mérnök),

11


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Munkacsoportos megbeszélés: 2016. márc. 9. A Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület a HFS tervezés minden fázisában nagy hangsúlyt fektetett a helyi szereplőkkel történő közös munkára, így 2016. március 9-én együtt gondolkodásra hívta a térségi vidék- és területfejlesztési, valamint civil és oktatási szervezeteket. A megbeszélésen a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat (JNK Szolnok megyei Civil Információs Centrum), a Szolnoki Főiskola és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája is képviseltette magát. A megbeszélés során főként a HFS konkrét intézkedéseinek lehatárolásával, az alkalmazott eredménymutatókkal és célértékekkel kapcsolatosan hangoztak el javaslatok, ill. folyt konstruktív egyeztetés a résztvevők között, több új elemmel bővítve ezzel stratégiánkat. Név Debreczeni László

Képviselt szervezet/szféra magánszemély/civil szféra

Kiss Márton


Szolovjov Rita


Dr. Barancsi Ágnes

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi referens Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat/civil szféra Rektor, Főiskolai tanár – Szolnoki Főiskola Irodavezető – Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda

Gál Alla

Mészáros Ágota Dr. Túróczi Imre PhD Lakatos István

Szakterület/kompetencia növénytermesztés, mezőgazdasági termelés, hulladékgazdálkodás minőségirányítás, vidékfejlesztés (mérnök), projektmenedzsment EU-s és hazai pályázati rendszerek, projektmenedzsment, műszaki fejlesztések (mérnök), munka- és tűzvédelem vidékfejlesztés (vidéki gazdaságitársadalmi struktúrák), agrárium agrárium (mezőgazdaság, élelmiszeripar), vidékfejlesztés

humánerőforrás menedzsment (képzés, hátrányos helyzetű csoportok, civil szervezetek) oktatásügy, felnőttképzés, agrárközgazdaság EU-s pályázati rendszerek, Operatív Programok, JNK-Szolnok Megyei fejlesztési programok, turizmusfejlesztés

3. Elnökségi ülés: 2016. március 23. A 2016. március 9-i munkacsoportos megbeszélésen elhangzott javaslatokat tárgyalta, azok beépítéséről döntött. Név


Debreczeni László


dr. Gyuricza Miklós Végh Tibor

Tószeg Község Önkormányzata/közszféra üzleti szféra

Szakterület/kompetencia növénytermesztés, mezőgazdasági termelés, hulladékgazdálkodás jog, közigazgatás mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

12


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Iván Ferenc üzleti szféra Kaló Jenő helyett meghatalmazással: Konka magánszemély/civil szféra Csaba Katona Mihály magánszemély/civil szféra Molnár Péter

Tenczer Tibor Szöllősi József FB elnök meghívottként Kiss Márton Terenyei Magdolna

informatika közgazdaság, pénzügy és számvitel

természetvédelem közúti és vasúti közlekedés, közigazgatás, Újszász Város esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód Önkormányzata/közszféra területén szerzett több éves gyakorlati tapasztalat növényvédelem és növénytermesztés, egyéni vállalkozó/üzleti szféra agrármenedzsment, vadgazdálkodás közigazgatás, esélyegyenlőség, egyenlő Szajol Község bánásmód területén szerzett több éves Önkormányzata/közszféra gyakorlati tapasztalat minőségirányítás, vidékfejlesztés KTZVE munkaszervezet (mérnök), projektmenedzsment KTZVE munkaszervezet igazgatás-ügyintézés

4. Közgyűlés (elnökségi üléssel): 2016. május 10. Név Debreczeni László Végh Tibor Kaló Jenő Katona Mihály

Molnár Péter Tenczer Tibor Kiss Márton

Szolovjov Rita Terenyei Magdolna Kiszely Imréné Szűcsné Kövér Szilvia


Szakterület növénytermesztés, mezőgazdasági magánszemély/civil szféra termelés, hulladékgazdálkodás üzleti szféra mezőgazdaság, erdőgazdálkodás magánszemély/civil szféra közgazdaság, pénzügy és számvitel magánszemély/civil szféra természetvédelem közúti és vasúti közlekedés, közigazgatás, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód Újszász Város területén szerzett több éves gyakorlati Önkormányzata/közszféra tapasztalat növényvédelem és növénytermesztés, egyéni vállalkozó/üzleti szféra agrármenedzsment, vadgazdálkodás minőségirányítás, vidékfejlesztés KTZVE munkaszervezet (mérnök), projektmenedzsment KTZVE EU-s pályázati rendszerek, munkaszervezet/vállalkozói projektmenedzsment, gyártásinformatika szféra (mérnök), munka- és tűzvédelem KTZVE munkaszervezet igazgatás-ügyintézés Besenyszögért Alapítvány/civil szféra takarékszövetkezeti szektor, pénzügy Szászberek Község Önkormányzata/közszféra közigazgatás, növénytermesztés

I. tervezési „mérföldkő” elérése: A HFS „draft” verzióját tárgyaló, javaslatokat tevő majd azokat a HFS-be esetlegesen beépítő közgyűlésen 9 egyesületi tag (szervezet) képviseltette magát és fogadta el a KTZVE HFS „draft”, Irányító Hatóság részére benyújtandó formáját.

13


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. A II. mérföldkő eléréséig lebonyolított elnökségi ülések és közgyűlések időrendi sorrendben: 5. Közgyűlés (elnökségi üléssel): 2016. május 26. Az Irányító Hatóság a HACS részére egy 48 pontból álló HFS továbbfejlesztési útmutatást küldött. Az elnökség és a közgyűlés az IH útmutatásait, javaslatait, valamint ezek beépítési lehetőségeit tárgyalta. A tervezés során az elnökség és a közgyűlés tagjai, figyelembe vették az IH által 2016. május 25-én, Budapesten megrendezésre kerülő 4. HFS konzultációs napon elhangzott javaslatokat. Név


Szakterület növénytermesztés, mezőgazdasági termelés, hulladékgazdálkodás mezőgazdaság, erdőgazdálkodás informatika közgazdaság, pénzügy és számvitel természetvédelem közúti és vasúti közlekedés, közigazgatás, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód területén szerzett több éves gyakorlati tapasztalat takarékszövetkezeti szektor, pénzügy közigazgatás, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód területén szerzett több éves gyakorlati tapasztalat

Debreczeni László


Végh Tibor Iván Ferenc Kaló Jenő Katona Mihály

üzleti szféra üzleti szféra magánszemély/civil szféra magánszemély/civil szféra

Molnár Péter


Kiszely Imréné

civil szféra

Szöllősi József

Szajol Község Önkormányzata/közszféra

Papp János helyett meghatalmazással :Varga József

Rákócziújfalu Község Önkormányzata/közszféra

közigazgatás

Kiss Márton


Terenyei Magdolna


minőségirányítás, vidékfejlesztés (mérnök), projektmenedzsment igazgatás-ügyintézés

6. Közgyűlés (elnökségi üléssel): 2016. június 9. Név


Szakterület növénytermesztés, mezőgazdasági termelés, hulladékgazdálkodás mezőgazdaság, erdőgazdálkodás informatika közgazdaság, pénzügy és számvitel természetvédelem közúti és vasúti közlekedés, közigazgatás, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód területén szerzett több éves gyakorlati tapasztalat

Debreczeni László


Végh Tibor Iván Ferenc Kaló Jenő Katona Mihály

üzleti szféra üzleti szféra magánszemély/civil szféra magánszemély/civil szféra

Molnár Péter


Kiszely Imréné

Besenyszögért Alapítvány/civil szféra

takarékszövetkezeti szektor, pénzügy

Szöllősi József

Szajol Község Önkormányzata/közszféra

közigazgatás, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód területén szerzett több éves gyakorlati tapasztalat

14



Kiss Márton


Terenyei Magdolna


minőségirányítás, vidékfejlesztés (mérnök), projektmenedzsment igazgatás-ügyintézés

II. tervezési „mérföldkő” elérése: Az Irányító hatóság részéről tett észrevételek beépítését követően létrejövő végleges KTZVE HFS közgyűlés általi jóváhagyása jelenti a tervezési folyamat lezárását, a II. mérföldkövet. Tervezői események összefoglalása A stratégia tervezés 2015. év késő őszén kezdődött, és 2016. június elején ért véget. A tervezéssel kapcsolatos események táblázatos formában kerültek összefoglalásra az egyes események, helyszínek, időpontok és a résztvevők számának megnevezésével. Feltüntetésre kerültek az egyes tervezői eseményeken felmerült fő igények, javaslatok továbbá, hogy ezek miként épültek be a HFS-be. Esemény

Helyszín

Időpont

HFS „konzultációs Rákóczifalva 2015.09.30 nap”



Résztvevők száma

Felmerült fő igények

Javaslatok beépítésének módja

Támogatni kívánjuk: - közösségi programok - a térségi életminőség megvalósítása 2 fő javítását célzó - ismeretterjesztő programok kezdeményezéseket (HFS 3. megvalósítása sz. intézkedés) Támogatni kívánjuk: - a mikrovállalkozások eszközbeszerzéseit (HFS 1. sz. intézkedés), - meglévő vállalkozások - a helyi termékek piaci fejlesztése megjelenését (HFS 4. sz. eszközbeszerzéssel 2 fő intézkedés) Pályázni - helyi alapanyagok kizárólag a kisléptékű felhasználásával helyi manufakturális/kézműves termékek kialakítása jellegű termékek esetében lehetséges a VP hasonló intézkedéseitől történő lehatárolás miatt. Támogatni kívánjuk: - a térségi életminőség javítását célzó - közösségi programok kezdeményezéseket pl. megvalósítása közösségi programok, - környezettudatosságot képzések, tematikus 2 fő növelő képzések rendezvények (HFS 3. sz. megvalósítása intézkedés), - megújuló energia - a megújuló energia hasznosítás hasznosítással történő beruházásokat ( HFS 1. intézkedés - 2. specifikus cél).

15



HFS tervezési tájékoztató Besenyszög fórum

HFS tervezési tájékoztató Csataszög fórum

2015.10.09

2015.10.12

- közösségi programok, rendezvények megvalósítása 7 fő - élelmiszer-feldolgozó üzemek létrehozása

- vállalkozásfejlesztés eszközbeszerzéssel 6 fő - megújuló energia hasznosítás - helyi piac kialakítás

Támogatni kívánjuk: - a térségi életminőség javítását célzó kezdeményezéseket pl. közösségi programok, képzések, tematikus rendezvények (HFS 3. sz. intézkedés), A VP egyes alintézkedései lehetőséget kínálnak élelmiszer feldogozással, termeléssel kapcsolatos beruházások megvalósítására - nem került beépítésre a HFS-be. Támogatni kívánjuk: - vállalkozásfejlesztést eszközbeszerzéssel és/vagy megújuló energiahasznosítást (HFS 1. sz. intézkedés a vállalkozásfejlesztési célú eszközbeszerzéssel egybekötött beruházásokat támogatja, az 1. intézkedés 2. specifikus célja kifejezetten a megújuló energia hasznosítást ösztönzi) - helyi piacok létrehozását, (HFS 4. sz. intézkedésének kedvezményezetti körébe beépítésre kerültek az önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok. Stratégiánkban kiemelt figyelmet kap, hogy a termelés során létrejövő hozzáadott érték helyi szinten jelenjen meg és kerüljön fogyasztásra, mert az helyi szinten járul hozzá az egzisztenciák fejlődéséhez.

16



HFS tervezési tájékoztató Rákóczifalva 2015.10.13 fórum

4 fő


2 fő

KTZVE Elnökségi ülés

Rákóczifalva 2015.10.27

9 fő


2 fő

Támogatni kívánjuk: - A közbiztonság növelését célzó programok megvalósítását (HFS 3. intézkedés, 5. specifikus célja kiegészítésre került a támogatható tevékenységek - közbiztonság növelését körét illetően. célzó programok - helyi piacok létrehozását, - helyi piac kialakítása (HFS 4. sz. intézkedésének - hagyományőrző kedvezményezetti körébe rendezvények megvalósítása beépítésre kerültek az önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok. - a térségi aktivitást növelő, hagyományőrzést célzó kezdeményezéseket (HFS 3. sz. intézkedés) - vállalkozásfejlesztés Támogatni kívánjuk: eszközbeszerzéssel (induló - a mikrovállalkozások vállalkozás - szolgáltatási eszközbeszerzéseit (HFS 1. szektor) sz. intézkedés) Támogatni kívánjuk: - 2. intézkedés 3. specifikus cél beépítésével más operatív programoktól lehatárolva a helyi sajátosságokra épülő horgász-, lovas- és vadászturisztikai fejlesztéseket (HFS 2. - meglévő turisztikai intézkedés 3. specifikus cél) szolgáltatók számára - A közbiztonság növelését fejlődési lehetőség biztosítása célzó programok - közbiztonság növelését megvalósítását (HFS 3. célzó tevékenységek intézkedés, 5. specifikus támogatása célja kiegészítésre került a - helyi piac kialakítása támogatható tevékenységek körét illetően. - helyi piacok létrehozását, (HFS 4. sz. intézkedésének kedvezményezetti körébe beépítésre kerültek az önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok. Stratégiákba korábban már nevesítésre került a térségi - közösségi programok életminőség javítását célzó megvalósítása kezdeményezéseket - térségi együttműködések támogató intézkedés (HFS 3. ösztönzése sz. intézkedés), az együttműködések ösztönzése

17




KTZVE – Közgyűlés



- a HFS intézkedésekre elkülönített fejlesztési forrás mennyiségi áttervezése 8 fő - az intézkedésenként meghatározott projektméretek áttervezése - a HFS intézkedései kapcsán meghatározott tevékenységi területek áttervezése 15 fő - az intézkedésenként meghatározott kedvezményezetti kör kibővítése


- helyi alapanyagok 2 fő felhasználásával helyi termékek kialakítása

HFS Munkacsoport Szolnok os egyeztetés

- HFS-ben meghatározott specifikus célokhoz rendelt eredménymutatók 8 fő kiegészítése - hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása

2016.03.09

érdekében a 3., 4. és 5. specifikus cél kapcsán kötelező célértékként került meghatározásra a legalább 1 db bevont (együttműködő) szervezet. A HFS 1., 2., 3. és 4. intézkedése esetében is meghatározásra került a fejlesztési források mennyisége a projektméretek áttervezésének figyelembevételével A HFS 1., 2., 3. és 4. intézkedése esetében is kiegészítésre kerültek az adott intézkedésben támogatható tevékenységi területek, valamint a kedvezményezettek köre. Támogatni kívánjuk: - új helyi termékek piacra jutását, meglévőek fejlesztését. Ez korábban nevesítésre került a stratégiában, azonban a beépítése (HFS 4. sz. intézkedés) kizárólag a kisléptékű manufakturális/kézműves jellegű termékek esetében lehetséges a VP hasonló intézkedéseitől történő lehatárolás miatt. A munkahelyteremtés szükségességének hangsúlyozása érdekében az 1., 2., 3., 4. specifikus célok kiegészítésre kerültek az eredménymutatók és célértékek vonatkozásában (FTE). A 4. sz. intézkedés és 5. sz. specifikus cél is kiegészítésre került (támogatható tevékenységek, eredménymutatók, célértékek).

18









A 2016.03.09-én megfogalmazott javaslatok beépítésre kerültek. A helyi - helyi termékek értékesítési termékek vonatkozásában pontjainak létrehozása kiegészítésre került a HFS 4. (lehatárolása a TOP és VP sz. intézkedése, a hasonló intézkedéseitől) közbiztonság növelésére - közbiztonság növelését mutatkozó térségi igény 11 fő célzó specifikus célok miatt pedig kiegészítésre áttervezése került a 3. sz. intézkedés. A - hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű csoportokkal történő csoportokkal történő együttműködések elősegítése együttműködések ösztönzése érdekében a 3. sz. intézkedés és az 5. sz. specifikus cél is kiegészítésre került. - A HFS egyes intézkedéseinek lehatárolása kialakításra került, minden intézkedés 5.a) pontjában, az intézkedések kimeneti indikátorai a korábbi - a HFS intézkedéseinek igényfelmérések és lehatárolása adatgyűjtések alapján - a HFS intézkedéseinek darabszám szerint 9 fő kimeneti indikátorai (támogatott projektek, - a HFS intézkedéseiben támogatott megfoglamazott kiválasztási kedvezményezettek). alapelvek lefektetése - A HFS intézkedéseiben megfogalmazott kiválasztási alapelvek, az 1., 2., 3. és 4. intézkedés vonatkozásában kialakításra kerültek az adott intézkedés 7. alpontjában) - A HFS egyes intézkedéseinek lehatárolása kialakításra került, minden intézkedés 5.a) alpontjában, az intézkedések kimeneti indikátorai a korábbi - a HFS intézkedéseinek igényfelmérések és lehatárolása adatgyűjtések alapján - a HFS intézkedéseinek darabszám szerint 11 fő kimeneti indikátorai (támogatott projektek, - a HFS intézkedéseiben támogatott megfogalmazott kiválasztási kedvezményezettek). alapelvek lefektetése - A HFS intézkedéseiben megfogalmazott kiválasztási alapelvek, az 1., 2., 3. és 4. intézkedés vonatkozásában kialakításra kerültek az adott intézkedés 7. alpontjában) (I. tervezési mérföldkő)

19







Az elnökség tárgyalta: az IH által a HACS részére megküldött, 48 pontos HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési 9 fő útmutatásainak beépítését, figyelembe véve a 2016. május 25-én, szerdán, a Budapest, Wesselényi u. 2022. sz. alatt megrendezésre kerülő 4. HFS konzultációs napon javasoltakat.


Az közgyűlés tárgyalta: az IH által a HACS részére megküldött, 48 pontos HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési 9 fő útmutatásainak beépítését, figyelembe véve a 2016. május 25-én, szerdán, a Budapest, Wesselényi u. 2022. sz. alatt megrendezésre kerülő 4. HFS konzultációs napon elhangzottakat.


A KTZVE elnökség 2016.05.26.-án lefolytatott elnökségi és közgyűlésen megvitatott, 48 pontos IH 8 fő útmutatás szerinti kiegészítésekkel ellátott végleges KTZVE HFS elfogadásáról döntött.

Az észrevételek alapján módosításra, megvitatásra kerültek a HFS egyes fejezetei: - helyzetfeltárás, - SWOT elemzés, - a fejlesztési szükségletek azonosítása is, melyek kihatással vannak a HFS egyes további konzisztens elemeire. - Felülvizsgálatra kerültek a korábban meghatározott specifikus célok (eredménymutatók+célértéke k), továbbá megvitatásra kerültek a korábban meghatározott intézkedések lehatárolásai más OP-któl, támogatási intenzitásai, kedvezményezetti köre, kimeneti indikátorai. Az észrevételek alapján módosításra, megvitatásra kerültek a HFS egyes fejezetei: - helyzetfeltárás, - SWOT elemzés, - a fejlesztési szükségletek azonosítása is, melyek kihatással vannak a HFS egyes további konzisztens elemeire. - Felülvizsgálatra kerültek a korábban meghatározott specifikus célok (eredménymutatók+célértéke k), továbbá megvitatásra kerültek a korábban meghatározott intézkedések lehatárolásai más OP-któl, támogatási intenzitásai, kedvezményezetti köre, kimeneti indikátorai. Az IH észrevételek, továbbá a 2016.05.26-ai elnökségi ülésen és közgyűlésen megvitatottak alapján módosításra, kiegészítésre kerültek a HFS egyes fejezetei, SWOT elemzése, specifikus céljai és intézkedései.

20


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. A változtatásokat az elnökség jóváhagyta.



A KTZVE közgyűlése 2016.05.26.-án lefolytatott elnökségi és közgyűlésen megvitatott, 48 pontos IH 8 fő útmutatás szerinti kiegészítésekkel ellátott végleges KTZVE HFS elfogadásáról döntött.

Az IH észrevételek, továbbá a 2016.05.26-ai elnökségi ülésen és közgyűlésen megvitatottak alapján módosításra, kiegészítésre kerültek a HFS egyes fejezetei, SWOT elemzése, specifikus céljai és intézkedései. A változtatásokat az elnökség jóváhagyta. (II. tervezési mérföldkő zárása)

3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása Térségünk az Észak - Alföldi Régióban, azon belül Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén a Tisza és a Zagyva folyók mentén terül el. Közelebbről az Alföld nagytájon belül, a Közép –Tisza vidék középtáj területén helyezkedik el. Ezen belül a települések túlnyomó többsége (11 település) a Szolnoki-ártér kistájhoz, 3 település a Szolnok – Túri-síkhoz és szintén 3 település a Jászság kistájhoz tartozik. Akcióterületünk a Szolnoki járás területén helyezkedik el. A Társulás 18 tagtelepüléssel együttesen alkotja a Szolnoki járást, melyből 17 település alkotja (Martfű kivételével - 891.22 km2en) akcióterületünket: Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Szolnok-külterület, Zagyvarékas (Külterülettel jogosult települések száma: 1 db). A támogatásra jogosult lakónépesség száma: 38 807 fő. A 17 település nem kevesebb, mint 6 természetrajzi kistáj találkozásánál alakult ki. Meggyőződésünk, hogy ez példa nélküli az országban. Egyetlen egy közös természeti jellemzőnk van, hogy folyóparton élünk, a Tiszavölgyben. A Közép-Tisza-Zagyva Helyi Közösség tagjaiként kivétel nélkül a folyók magas partjain otthont és megélhetést találó egykori közösségek utódai vagyunk. Sorsuk, megélhetésük ezernyi szállal kötődött a folyókhoz, a vízhez, mint ahogy az egymással való összeköttetést is évszázadokon keresztül a folyók "országútjai" biztosították. Hagyományainkban, legendáinkban, szokásainkban máig megőriztük a természettel okosan együttműködő ember képét. Mindenhol fellelhetők az időben, a messzi múltban, a lelkekben pedig mélyen gyökerező paraszti kultúra értékei. Ezek a kulturális sajátosságok biztosítják, hogy bár térségünk 6 természetrajzi kistáj találkozásánál helyezkedik el, a lakosság érdekei, céljai, értékrendje és felfogásmódja mégis egységes. Jelen vannak még a helyi mesterségbeli tudások, de nincs biztosítva azok átörökítése az ifjúság számára. A népi hagyományok éltetése erősen jellemzi térségünket, ugyanakkor megőrzésükhöz szükséges a háttér infrastruktúra fejlesztés és az együttműködések erősítése. A térségen belüli lakosok életmódjára igen jellemző a természet közeli életmód, a természeti erőforrások - legyen ez pl.: zöldenergiával kapcsolatos, turisztikai vagy mezőgazdasági, vadgazdálkodási, halászati erőforrás - használata, amely biztosítja azt az egységes térségi orientációt, szemléletmódot és erőforrást. A közös életmód, a megélhetési hasonlóságok mind erősítik a lakosság

21


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. összetartozását, továbbá előirányozzák HFS-ünkben az egységes térségi szemléletű gondolkodást. Ezen térségi alapvetésre építve kerültek kialakításra a HFS-ünkben megfogalmazott célkitűzések is, melyek közvetlenül vagy közvetett módon, de mindenképpen szervesen illeszkednek egymáshoz és a térség karakterisztikájához. Térségünkben a lakosság szám 2008-tól folyamatosan csökkentő tendenciát mutat. Működési területünk 16 településének lakosságszáma 2008-ban 39 983 fő, míg 2013-ban már csak 38 310 fő volt. Szolnok külterületi lakossága 497 fő, így mint új belépő által a 2014-2020-as időszakra vetített, a HACS működési területén élő lakosság szám emelkedett. Közös problémát jelent a térség elöregedése és ennek különböző területekre történő negatív hatása. A KTZVE működési területén lakóhellyel rendelkező 60-x éves személyek száma, két népszámlálás között továbbvezetett adatai, valamint az évenkénti természetes népmozgalmi (születés, halálozás, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, válás) és vándorlási (belföldi, nemzetközi) statisztikák adatai alapján 2013-as év vonatkozásában 24 %-os arányt mutat, ami bár jobb a megyei értéknél (24,2 %) az országos értéket alul múlja (23,8 %) (1. sz. melléklet). Ezen tendenciát tetézi a működési területünkön megfigyelhető magas öregségi mutató is, amely a lakóhellyel rendelkező 60-x éves személyek számát mutatja meg, száz 0-14 éves lakosra vetítve. Ezen érték mind a megyei (1,68) mind pedig az országos mutatót (1,67) alul múlja a maga 1,69 értékével (2. sz. melléklet). Ezen problémák mérséklése érdekében az elmúlt évek folyamán több olyan programban, együttműködésben vett részt a HACS, melyek széles társadalmi rétegeket voltak képesek megmozgatni, közös térségi erőfeszítések eredményeként. (EMVA LEADER - 11/2013. (III. 5.) VM rendelet – Térségek közötti együttműködések, ÉAOP-5.1.1/B2-13-k2-2013-0002 – „Szolnok, Nyugati városrész szociális rehabilitációja”) Az együttműködések során a KTZVE működési területének szereplői, valamint a környező térségek civil és vállalkozói szférájának szereplői közötti együttműködés és összefogás keretében komplex projektek kerültek megvalósításra, a KTZVE koordinálása mellett. A projektek keretében többek között kialakításra került egy modern pálinkafőző üzem, felújításra került egy nagy múltú vízimalom, kiépítésre kerültek egy korszerű és környezetbarát, példaértékű napelem rendszer elemei, a hátrányos helyzetű (szegregálódó) csoportok vonatkozásában lefolytatásra került egy nagy sikerű egészségügyi-szűrővizsgálatokkal egybekötött rendezvény, városkép fejlesztő zöld-eszközbeszerzés és hagyományrendezvény teremtés is megvalósult. Az összes megvalósult projekt esetén nagy hangsúlyt kívántunk fektetni azok népszerűsítésére, ezért rendezvények, nyílt napok, ismeretterjesztő előadások keretében történt a projektek szemléletmódjának nagyközönséggel történő megismertetése. A megvalósuló projektek kapcsán minden esetben felfedezhető a természetközeli életmódhoz kapcsolódó helyi karakter, a közös megélhetési források miatt kialakult, térségre egységesen jellemző gazdasági térszerkezet. A projektek során meggyőződésünkké vált, hogy a Szolnoki járás lakossága szemléletmódját és életviteli módját tekintve igen hasonló, sok esetben azonos megoldandó problémákkal találkoznak, még ha földrajzilag egymástól távolabb is helyezkednek el, így ezt HFS-ünk tervezése során is elsődleges szempontként kezeltük.

4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 4.1 Helyzetfeltárás Térszerkezeti adottságok: Infrastrukturális helyzetünk a közműellátottság tekintetében jónak mondható, erősségeinket növeli. A térség területén a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya – néhány település kivételével – meghaladja a 80 %-ot. Az ivóvíz minősége több esetben nem felel meg az előírásoknak, a hálózatok öregek és elavultak. Szennyvízcsatornával a legtöbb település rendelkezik, vagy kiépítése folyamatban van. A vezetékes gázellátás és a villamosenergia ellátás minden településén biztosított. A közvilágítási

22


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. rendszer kiépítettsége teljes, a legtöbb esetben alkalmazott technológia azonban több mint 10 éves, mely energiatakarékosság szempontjából azonban korszerűsítésre szorul. Az egészségügyi infrastruktúra helyzete elégséges, az ellátó rendszer kiépített, az épületek és felszerelésük azonban továbbra is felújításra és korszerűsítésre szorulnak. A lakosság elöregedéséből adódóan is sok a beteg, megváltozott munkaképességű ember, valamint magas a mozgáskorlátozottak, fogyatékosok száma. A lakosság általános egészségügyi állapota nem kielégítő, ezért indokoltak az egészségügyi preventív intézkedések, köztük a lakosság tájékoztatása, az egészséges életmódra nevelő intézkedések megléte, így kiemelten fontos az ilyen tevékenységet folytató szervezetek munkájának segítése, így ezt stratégiánkban is érvéneszíteni szándékozunk. A régió közlekedésföldrajzi helyzetét a térség megyén belül betöltött központi helyzete határozza meg. A természetföldrajzi viszonyok és az eltérő közlekedési kapcsolatok miatt a járásban öt egymástól eltérő adottságokkal rendelkező településcsoport különböztethető meg: 1. Szolnok, mint a járás közlekedési csomópontja; 2. Kedvező közlekedésföldrajzi helyzetű települések a 442. sz. főút mellett (Rákócziújfalu, Rákóczifalva); 3. Csak alsóbbrendű úton elérhető, vasútállomással is rendelkező települések a Tisza jobb partján Szolnoktól délre (Tiszavárkony, Tószeg); 4. Főúti és vasúti fővonali kapcsolattal rendelkező települések Szolnoktól északra (Újszász, Szajol, Szászberek, Zagyvarékas); 5. Csak alsóbbrendű úton elérhető települések, hiányzó kelet-nyugati összeköttetésekkel és vasútvonal nélkül Szolnoktól északra (Besenyszög, Csataszög, Nagykörű, Hunyadfalva, Kőtelek, Tiszasüly, Nagykörű, Tiszajenő). A nevesítésre kerülő 5 egymástól elkülönülő településcsoporton belül található 4 város (Besenyszög, Rákóczifalva, Újszász és Szolnok). A városok mikrotérségi szerepkörei és funkciói egymástól eltérő, kiegészítő jelleget mutatnak. Szolnok – Amellett, hogy a város megyeszékhelyként a járás közlekedési csomópontja, a legjelentősebb gazdasági szereppel (foglalkoztatottak száma, működőtőke bevonzás, működő vállalkozások száma, stb.) rendelkezik. A megyei jogú városban összpontosul a járási szaktudás, a járáson belül a felsőoktatási képzések és a speciális egészségügyi ellátások és az üzleti szolgáltatások zöme is itt érhető el, ami mindeképpen a térség egyik erősségének számít, ugyanakkor differenciált fejlettséget is teremt a többi településsel szemben ami stratégiánkban mindenképpen kezelendő gyengeségnek számít. Rákóczifalva – A 442. sz. főút melletti és Szolnok központjához igen közeli (11,5 km) helyzetének köszönhetően sokat profitál a megyeszékhely húzóerejéből (pl.: foglalkoztatás bővülés, elérhető közelségben lévő felsőoktatás, mezőgazdasági termékek felvevőpiaca). A településre és környezetére főként a gyümölcsök és zöldségnövények termesztése a jellemző, amelyeket helyben vagy a jóval nagyobb felvevőpiacot jelentő Szolnokon értékesítenek. Újszász – A vasúti központnak is számító, jól megközelíthető Újszász Szolnoktól 21 km-es távolságban helyezkedik el. Főként könnyű megközelíthetőségének köszönheti számítástechnikai és építőipari szolgáltatásainak jeletős számát és versenyképességét. A településen található építőipari szolgáltatók a környező kistelepülések (pl.: Zagyvarékas, Szászberek) és Szolnok életében is jelentős szerephez jutnak. Besenyszög – A Szolnoktól északra eső Besenyszög rossz megközelíthetőségű, ennek ellenére a járáson belül jelentős mezőgazdasági szerepe van mind a szántóföldi növénytermesztésben (napraforgó, búza, repce) mind pedig az állattenyésztésben (sertés, baromfi). A Besenyszögön

23


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. megtalálható mezőgazdasági (gépi) szolgáltatások száma jelentős, amelyek kiemelkedő fontossággal bírnak a települést körülvevő tanyás területek vonatkozásában. Térségünkben a települések szerkezetének kialakulását alapvetően a folyóvíz-parti helyzet szabta meg. A Tisza menti falvak az árvízmentes területeket foglalták el a természeti környezethez alkalmazkodó szabálytalan, de organikus településszerkezettel. Jellemzőjük a történelmi településmag apró telkei és a kanyargós, zegzugos utcák. A későbbi fejlődés e jelleget megszüntette, és a nyitott utcák már mérnökileg tervezett, párhuzamos és merőleges utcaszerkezetet mutatnak, ilyen pl.: Tószeg, Tiszavárkony vagy Zagyvarékas településszerkezete is. Az elmúlt 50 évben újonnan önállóvá vált települések (Csataszög, Hunyadfalva, Rákócziújfalu, Szászberek, Tiszajenő) szerkezete azonban, a mérnöki tervezés eredményeként szabályos, sakktábla alaprajzú. Környezeti adottságok: A KTZVE által lefedett működési terület a Szolnoki – ártér nevezetű kistájon terül el. A járás kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkezik, a települések jelentős része a Közép – Tiszai Tájvédelmi Körzet (Besenyszög, Csataszög, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny) részét képezik, amely az 59/2007. (X.18.) KvVm rendelet értelmében országos jelentőségű védett természeti terület továbbá a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Közép-Tisza különleges madárvédelmi terület HUHN10004 és Közép-Tisza kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUHN20015). Említést érdemel továbbá a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet vonatkozásában a Tisza Kisköre és Tiszaug közötti hullámterén létrehozott tájvédelmi körzet, ahol a Vezsenyi Természetvédelmi Terület (Fokozottan védett terület 85,1358 ha) is található. Ez a terület a Hortobágyi Nemzeti Park, Jász-Nagykun Szolnok megyei működési területéhez tartozik. Az értékes folyóparti és mocsári élőhelyek és társulások számos védett fajnak adnak otthont. A Tisza és holtágai, a Zagyva, és a folyók hullámterei jelentős természeti erőforrások. HFS-ünkben összhangba kívánjuk hozni a Hortobágyi Nemzeti Park által megfogalmazott, a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet alapítására vonatkozó célkitűzéseket és a kialakított intézkedéseink célkitűzéseit. Ennek okán hozzá kívánunk járulni a Közép-Tisza-vidék ármentesítését követően, fennmaradt, zömmel az árvízvédelmi fővédvonalak közötti területre koncentrálódó, alapjában véve másodlagos jellegű élőhelyek, természetes és természetszerű életközösségeinek, valamint az itt menedéket találó élő és élettelen természeti értékeknek, térformáknak (vízfolyások, holtágak) megőrzéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy csak olyan jellegű természeti értékekre építő, azokat használó beruházásokat, programokat támogassunk HFS-ünkkel, amelyek a Tiszát kísérő ártér természeti értékekben gazdag erdőterületeinek, rétjeinek, holtágainak és egyéb víztereinek (kubikok, szikes tavak) hosszú távú megóvását és fenntartását szolgálja a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A térség éghajlata kontinentális, nagy és szeszélyes a hőmérsékletingadozás (+40C° és -25C° között), a napfényes órák száma éves ingadozásban 1900 – 2300 óra között változik. Hazánk legszárazabb területéhez tartozik, uralkodó széliránya ÉNY-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s. Ezek az adottságok lehetővé teszik a megújuló energiák (különösen a nap és szélenergia) széleskörű hasznosítását, ami a térség erősségei közé tartozik. Sajnálatos módon a lehetőségeinkhez mérten azonban a megújuló energia potenciál térségi kihasználtsága alacsonynak mondható, amely gyengeségre reagálni kívánunk. Stratégiánkkal támogatni szeretnénk a megújuló energiát hasznosító berendezések alkamazását, valamint az alkalmazott technológiához tartozó tudás társadalmi szintű becsatornázódását. Az utóbbi években az éghajlati szélsőségek fokozottabbakká váltak. Az éghajlatváltozás jelenségei a magas hőmérsékletek és csapadékosabb periódusok váltakozásában és a szárazabb (aszályos), valamint csapadékosabb ciklusok negatív hatásaiban (belvízi elöntések, árvízi jelenségek) mutatkozik meg. Súlyos gondokat és anyagi károkat jelent a talajok elvizesedése, nehéz művelhetősége, a

24


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. gyomosodás és a termés minőségének romlása. A kiélezett időjárási jelenségek gazdaságtalanná teszik a hagyományos növénytermesztési gazdálkodást, ezáltal kultúra és szemléletváltásra van szükség: tájgazdálkodás (extenzív állattartás, rét-legelőgazdálkodás bevezetése, erdőgazdálkodás) és a biogazdálkodás bizonyos formáinak előtérbe helyezése. A járás talajtakarója változatos, fő talajképző tényező a folyók, illetve a víz és hatására létrejövő hidromorf talajok. Három talajtipus az uralkodó. Ezek a réti talajok, a csernozjom talajok és a sztyeppesedő réti szolonyecek, valamint változataik. A talajok termőképessége változó, a terület közel 70 % - a szántó művelési ágban hasznosított. A folyók, hullámterek és holtágaik védett természeti értékeket képviselnek, (Közép – Tiszai Tájvédelmi Körzet) részei a Tisza mellett húzódó ökológiai folyosónak, mely 136 km hosszú és 9452 ha – t foglal magába. A védett területek rendkívül gazdag és változatos növény, rovar és állatvilággal, biodiverzitással rendelkeznek. Védettséget élveznek a hullámtéri rétek, szikes puszta maradványok, holtágak gazdag mocsárvilága, a kérészek páratlan „tiszavirágzása”. A járás környezeti állapota — összességében — a kevésbé szennyezett területek kategóriájába sorolható. A légszennyezés legfőbb okozója az ipar és a közlekedés. A térség települései túlnyomó részt a „kiemelten védett” és „védett” kategóriába taroznak. Az utóbbi években a térség parlagfűvel fertőzött területnek számít, mely növeli a lakosság allergén megbetegedését. A felszíni vizek állapota változó: - A Tisza folyó vízminősége a” jó víz és a tűrhető víz” minősítés közé helyezhető (II – III. osztály). - A Zagyva folyó a felsőbb szakaszán szennyezettebb, értékei rosszabbak a Tiszáénál (III – IV. osztály) - A belvízcsatornák több esetben szennyvizek befogadójaként funkcionálnak és ezért erősen szennyezettek. - A holtágak vízminősége szennyezettnek tekinthető, mely többnyire a holtágak elöregedése, a sekély vízmélységek (feliszapolódás) és az eutrofizáció kedvezőtlen hatásaira vezethető vissza. Az Alcsi Holt – Tisza, mint kiemelt fontosságú holtág jó minőségű vízzel rendelkezik. A térség gazdag és egyedi természeti- és kulturális értékekre építő turisztikai vonzerőkkel rendelkezik (természeti értékek, termálvíz, gasztronómia), amire sokrétű gyógy – és wellness, vízi-, öko-, kulturális-, falusi és sport turizmus építhető, bővíthető. Térségünkben jelenleg megtalálható természeti értékekre építő turisztikai attrakciók: - Helytörténeti tanösvény - Nagykörű - Ökoturisztikai tanösvény - Nagykörű - Cseresznyefa Fajtagyűjtemény – Nagykörű - Tanösvény - Rákóczifalva - Éden Madárpark - Rákóczifalva - Nagy-Rét - Tiszajenő - Holt-Tisza part – Szajol (horgászhely) - Szászberki Holt-Zagyva (horgászhely) - Natura 2000 Gulyagyep – Tiszasüly - Tiszasülyi Horgásztó - 2 db kocsányos tölgy (védelem alatt) - Tiszavárkony - Őshalom-Kucorgó – Tószeg - Tószegi Csónakázótó (Gerje) - (csónakázó és horgászhely) - Tószegi halastó - Tisza-part – Vezseny (horgászhely) - Zagyva-part – Zagyvarékas (horgászhely) - Kisszög - Zagyvarékas - Erzsébet Királynő Emlékfái – Besenyszög - Besenyszögi Holt-Millér – Besenyszög (horgászhely) - Malomzugi Holt-Zagyva (Szolnok-Besenyszög között)

25


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. - Szolnok-Besenyszög és Besenyszög-Jászladány közötti fasor - Fokozottan védett galériaerdő - Vezseny - Tisza-part – Kőtelek (horgászhely) - Horgásztó – Kőtelek - Közép-Tisza Tájvédelmi Körzet – Rákócziújfalu Térségünkben jelenleg megtalálható kulturális értékekre építő turisztikai attrakciók: - Tájház és Vendégház - Nagykörű - Katolikus Templom és parókia - Nagykörű - Református Templom - Rákóczifalva - Római Katolikus Templom - Rákóczifalva - Katolikus Templom és plébánia - Szajol - Faluház - Szajol - Római Katolikus Templom - Tiszasüly - Faluház - Tiszasüly - Katolikus Templom - Tiszavárkony - Református Templom - Tiszavárkony - Alkotóház - Tiszavárkony - Endre Király emlékmű - Tiszavárkony - I. és II. Világháborús emlékmű - Tiszavárkony - Harangláb - Tiszavárkony-Szőlő - Római Katolikus Templom - Besenyszög - Vehiculum-Ház - Besenyszög - Nepomuki Szent János szobor - Besenyszög - I. és II. világháborús emlékmű - Besenyszög - Szent István kápolna - Besenyszög - Chiovini szobor - Besenyszög - Híd a Millér csatornán - Besenyszög - 11 db népi lakóház - Besenyszög - Katolikus Templom - Tószeg - Református Templom - Tószeg - Orczy-kastély - Újszász - Római Katolikus Templom - Újszász - Református Templom és harangláb - Újszász - Vörösmarty-Ház - Újszász - Református Templom - Vezseny - Régi iskolaszárny - Vezseny - 1848-as emlékmű - Vezeny - 1956-os emlékmű - Vezseny - Tatárbetörést megidéző emlékmű - Vezseny - Katolikus Templom - Zagyvarékas - Kápolna - Hunyadfalva - Boros Imre Faluház - Kőtelek - Ökomenikus templom - Rákócziújfalu - Turul emlékmű - Rákócziújfalu - Rákóczi emlékmű - Rákócziújfalu A látványosságok magas számától eltekintve azonban a térség által biztosított lehetőségek jelenleg még többnyire kihasználatlanok, melynek főbb okai, hogy nem állnak rendelkezésre a sokoldalú és minőségi szolgáltatások nyújtásának alapfeltételei. Kiemelkedő potenciál és igény figyelhető meg a horgászturisztika területén, lévén működési területünk egésze élővizekkel és holtágakkal átszőtt, ami jelentős térségi erősségnek számít. Látható tehát, hogy a térség gazdag természeti értékei jelentős

26


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. erőforrást biztosítanak, azonban pénzügyi ill. fejlesztési források hiányában ezek kihasználatlanok maradnak így stratégiánkban ezen gyengeség kezelésére mindenképpen reagálni kívánunk. A közelmúlt fontos előrelépése a térségi vízminőség javításában a Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly összefogásával létrejött Ivóvízminőség-javító Projekt megvalósulása, valamint a Hunyadfalvai Regionális Szennyvíztisztító Önkormányzati Társulás megalakulása. A térségünkben végzett rendszeres mérések kimutatták, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége sok helyen nem felel meg az Európai Unió vonatkozó irányelvében és a kormányrendeletben meghatározott paramétereknek: magasabb a nitrit, az ammónium, a vas, a mangán és az arzén tartalma. Ez elsősorban egészségügyi kockázatot jelentett, emellett azonban az ivóvíz elavult rendszeren keresztül jutott el a háztartásokba és emiatt komoly vízveszteség is jelentkezett. A Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly Ivóvízminőség- javító Önkormányzati Társulás azért jött létre, hogy az Új Széchenyi Terv keretében elnyert több, mint félmilliárd forintos (560 millió Ft) Európai Uniós támogatás felhasználásával megvalósítsa a fennálló problémák megoldására szolgűló ivóvízminőség javító programot. A társulást alkotó településeken korszerűsítették és bővítették a vízműépületeket, új víztisztítási technológia alkalmazására került sor. Hunyadfalván egy teljesen új épület került kialakításra, Csataszögön, Nagykörűben, Kőteleken és Tiszasülyön a víztornyot is felújították és minden érintett településen átállították a rendszert a korszerű víztisztítási technológiára. Összességében mintegy ötezer méteren végezték el a hálózati rekonstrukciót. A beruházás 2015 nyarára készült el, amely az öt hátrányos helyzetű település több mint ötezer lakójának életében játszik ezután kulcsfontosságú szerepet, hiszen a lakosság jelenleg már kémiai, fizikai és mikrobiológiai szempontból is megfelelő minőségű vizet kap, ha kinyitja a csapot. Kiemelt jelentőségű a talajok védelme. Megfigyelhetők a helytelen agrotechnika és külterületi infrastruktúra (korábbi belvíz elvezető rendszerek elbontása, a megépített meliorációs drénhálózat nem funkcionál, hulladék elhelyezés) hiányából adódó talajdegradációs folyamatok; a talajsavanyodás, talajszerkezet romlás, eróziós folyamatok növekedése. Az árvizek a Zagyván és a Tiszán kora tavasszal, míg a kisvizek ősszel gyakoriak, bár ez a tendencia az elmúlt évtizedben többször felborult. Erős a belvízveszély. Erre irányuló intézkedési igények is egyre inkább jelentkeznek az önkormányzatok és a gazdálkodók részéről. Javult a hulladékgazdálkodás helyzete, ugyanakkor továbblépést igényel a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, a lakosság szemléletmódjának változtatása. Sok probléma van a lakosság környezettudatos magatartásával, jellemző, hogy a települések határában szaporodnak az illegális hulladéklerakó helyek. A mezőgazdasági termelés során keletkezett hígtrágya és egyéb hulladékok kezelése, elhelyezése, ártalmatlanítása részben megoldott, ezen a területen is további környezetvédelmi jogszabályváltozások szükségesek. Pl. mezőgazdasági- és zöldhulladék újrahasznosítása, komposztálása. A járás jelentős része – elsősorban a folyók miatt – rét, legelő, ártéri terület. Kulturális erőforrások: A térségben a társadalmi szervezetek száma összességében magas, viszont jellemzően három településre osztódik nagyobb részük: Nagykörű, Rákóczifalva, Besenyszög. Együttműködésük egymással jelentéktelen, zömében önállóan, partnerségek nélkül működő, jogilag rendezett szervezetek. A társadalmi szervezetek szerepvállalása, a közszféra és civil szféra együttműködése továbbra is javításra szorul. Térségünkben a településekre jellemzőek a nemzetközi kapcsolatok, leginkább a testvértelepülési együttműködés, melyeket az önkormányzatok kötöttek. Ezek leginkább kulturális kapcsolatok, nem jellemző az élő gazdasági együttműködés nemzetközi szinten. Jellemző a települési sport- és szabadidős szervezetek, a hagyományőrző illetve kulturális tevékenységű szervezetek aktivitása. A legnagyobb szervezetek (Kuruc Hagyományőrző Egyesület, Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület, Besenyszögi Kertbarát kör, Szászberek SE, Szabó János Horgászegyesület, Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, Rákóczi Lovasai Egyesület, Emberkék az Emberért Egyesület, Újszász Városi Vasutas Sportegyesület, Besenyszögért Alapítvány)

27


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. mindegyike pályázati forrásokat vesz igénybe tevékenysége ellátásához, jellemzően azonban az állami támogatásokból származó forrásokból működnek (önkormányzati költségvetésből). Jellemző rájuk az önkéntes munka bevonása, főállású és teljes munkaidős foglalkoztatottak fenntartására azonban anyagi helyzetük sok esetben nem biztosít lehetőséget. Általában jellemző a klasszikus civil szervezeti forma, leginkább egyesületben működnek a szervezetek. A különböző tevékenységcsoportokon belül jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a bevételek, illetve a szervezetszám tekintetében. A térségben majdnem minden településen működik Vadásztársaság, melyek társadalmi szervezetként egyesületi formában látják el tevékenységüket. A térségben jelentős hagyományokkal bír a vadászat, mely nagykiterjedésű, bő apróvadas területekkel párosul így biztosítva a természeti erőforrások és a kulturális erőforrások összefonodását: - Újszász környezetében: Újszászi Földtulajdonosi Vadászati Közösség - Zagyvarékas és Szászberek környezetében (Zagyva folyó jobb és bal partja): Hunor Vadásztársaság. A vadászható terület nagysága hozzávetőleg 7600 ha. - Besenyszög környezetében: Besenyszögi Vadásztársaság, Senator Vadásztársaság - Kőtelek környezetében: Kőtelki Földtulajdonosok Vadásztársaság - Nagykörű környezetében: Nagykörűi Vadásztársaság Egyesület - Tószegen: Dr. Bay Béla Vadásztársaság. A vadászható terület nagysága cca. 9500 ha. - Tiszajenőn: Tisza Vadásztársaság - Rákóczifalván: Varsány Vadásztársaság - A vadászható terület nagysága hozzávetőleg 5046 ha. A térség gazdag természetes folyó- és álló vizeiben, valamint mesterséges halastavaiban a halfajok sokasága vonzza a horgászni vágyókat. Erre alapozva a térség mintegy 12 településén működik Horgászegyesület, illetve sportegyesület. Jellemzően elavult eszközrendszerrel, infrastruktúrával, de lelkesen végzik önkéntes tevékenységüket, tagságuk folyamatosan bővülő, a szabadidejüket horgászattal eltöltő fiatalok száma évről évre egyre gyarapodik a horgászegyesületek révén. Jelentős a hagyományőrző egyesületek tevékenysége, ismertsége: - a rákóczifalvi Kuruc Hagyományőrző Egyesület országosan elismert rendezvénye az Aratófalatok ünnepe a Magyar Turizmus Zrt. rendezvénynaptárjában is besorolt, - a Rákóczi Néptáncegyüttes táncosai országszerte mérettetik meg magukat a hagyományos magyar népi táncok versenyein, fesztiváljain, - a Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület. Megjelentek az új, hagyományőrzési tevékenységet ellátó egyesületek is: - Újszászi Liliom Néptánc és Hagyományőrző Egyesület - Újszász - Rákóczifalvai Madárbarát és Természetvédő Kör Egyesület - Rákóczifalva Kiemelkedő a civil sport terén: - az újszászi Újszász Városi Vasutas Sportegyesület országos lábtoll-labda bajnokságai méltán elismertek, - elismert a rákóczifalvi Rákóczifalva Sportegyesület labdarúgó (NBIII.), sakk, valamint lovassportokkal (fogathajtás) kapcsolatos tevékenysége, - az 1930 óta működő Szászbereki Sport Egyesület, mely labdarúgásban nyújt folyamatos magas teljesítményt - több évtizedes hagyománya van a rákóczifalvai lovas- és fogathajtó versenynek, évente 3 emlékversennyel és kísérőprogramokkal őrzik a helyi lovas hagyományokat. Általánosan megfigyelhető a működési területünk vonatkozásában, hogy a civil szervezet száma igen magas, ami térségi erősségeink sorát gyarapítja, ugyanakkor gyengeségünk, hogy a források hiánya és a rendelkezésre álló tecnikai színvonal elégtelennek bizonyul nagyobb szabású programok, együttműködések megteremtésére annak ellenére, hogy jelentős igény mutatkozik rá a lakosság körében. Erre a problémára HFS-ünkben mindenképpen reagálni kívánunk.

28


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. A társadalom állapota: A járásra jellemző romló demográfiai tendenciát nem ellensúlyozza a roma népesség átlag feletti népességszaporulata sem. Újszászon, Zagyvarékason, Kőtelken, Nagykörűben, Tiszasülyön feladatként jelentkezik a romák élethelyzetének kezelése, javítása. Tovább rontja az összképet, hogy településeinken a kormány rezsicsökkentési programja, valamint a devizahitelek forintosítása ellenére is fennáll a közműdíj eladósodás, valamint a jelzálog eladósodás. Komoly és mindenképpen kezelendő nehézséget jelent, hogy a munkalehetőségek beszűkülése miatt a fiatalok elvándorlása igen nagy arányú. A fiatal és képzett munkaerő elvándorlása további problémát is felvet. A magas szakmai tudást és specifikus képzettséget igénylő helyi állások betöltetlenek maradnak, ezen felül pedig a nem megfelelő vagy képzettséggel egyáltalán nem rendelkező helyi munkanélküliek száma egyre nő, így a munkaerőpiacon egyszerre van jelen a szakképzetlen és a túlképzett, ugyanakkor a szükségesnél kevesebb az igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő. A legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzett 7 éves és idősebbek aránya (%), 2011-es adatok alapján messze az országos (25 %) és a megyei (28,5 %) adatok felett van, értéke 30,8 % (3. sz. melléklet). Sajnálatos módon a működési területen legalább érettségizett 18 éves és idősebb népesség aránya is elmarad mind az országos (49 %), mind pedig a megyei (40 %) értékektől, mindössze 35,7 %. (4. sz. melléklet). Ennek következtében a felsőfokú végzettségű 25 éves és idősebb népesség 9,3 %-os aránya is elmarad az országos 19 %-os és a megyei 13,3 %-os értékektől. (5. sz. melléklet) A Kormány 2012. szeptember 1-jével létrehozta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot. Országos szinten 198 tankerület került kialakításra, 19 db megyeközponti tankerülettel, melyek illetékességi területe azonos a járás illetékességi területével. A megyeközponti tankerület a megye székhelyén működő járási tankerület (esetünkben a Szolnoki Tankerület), amelynek illetékességi területe a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmények, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó azon megyére terjed ki intézmények tekintetében, amelynek székhelyén működik, ezen kívül ellátja a járása illetékességi területén a vonatkozó jogszabályok szerinti feladatokat is. Működési területünk vonatkozásában a Szolnoki Tankerülethez tartozik: Szolnok, Rákóczifalva, Rákócziújfalú, Szajol, Tiszavárkony,Vezseny, Tószeg, Újszász és Zagyvarékas. Térségünkben már korábban, 2011-ben elkezdődött a települések közötti együttműködések keretében az un. iskolatársulások létrehozása, mára ezek már biztonsággal működnek, illetve az egyházi működtetésű intézmények váltak uralkodóvá. Besenyszög, Szászberek, Tiszasüly, Tiszajenő, Kőtelek, Csataszög, Nagykörű, Hunyadfalva térségében minden településen a Római Katolikus Egyház vette át az iskolákat, óvodákat. A cél, hogy még eredményesebb integrációval a hátrányos helyzetű gyerekek minél nagyobb eséllyel tudjanak továbbtanulni. Több településen (Kőtelek, Nagykörű, Szajol, Csataszög, Újszász, Besenyszög, Tószeg) valósult meg pályázati támogatással iskola és óvoda fejlújítás- és korszerűsítés. IKSZT beruházásra támogatást Besenyszög, Rákócziújfalu, Zagyvarékas, Vezseny, Nagykörű települések nyertek el, ám a megvalósítást nem minden önkormányzat vállalta. Működő IKSZT-vel rendelkezik 2015. évben Szajol, Nagykörű, és Besenyszög település. Szinte minden településen van sportpálya, sporttelep, melyek fejlesztése részben lezajlott a 2007-2013-as időszak LEADER TK1 és TK2 köreinek vonatkozásában, illetve III. tengely falufejlesztés TK4 körében, azonban ez még nem elegendő. A felsorolt támogatási körökben megvalósult projektek Szajol, Újszász, Zagyvarékas és Nagykörű településeket érintik, a többi települési sportpálya továbbra is leromlott állapotban van. Komplex rekreációs és szabadidős szolgáltatásokra épülő terekkel térségünkben kevés település rendelkezik, ugyanakkor lehetőség van az összehangolt, egységes fejlesztésekre a lakosság életminősége javítása érdekében. Megfigyelhető tendencia, hogy a térségből sok esetben az ifjúság elvándorol munkahelyek és szabadidős lehetőségek hiányában, ám a fejlődés érdekében szükség van a térségben tartásukra,

29


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. ezért fontosnak tartjuk a munkahelyteremtéssel egybekötött, fenntartható szabadidős és helyi turisztikai tevékenységek fejlesztését. Nem működik általános iskola Csataszögön és Hunyadfalván sem. Az iskolásokat Kőtelken és Nagykörűben fogadják. Önkormányzati társulások az általános iskolai feladatok ellátására Besenyszög központtal (Tiszasüly); Nagykörű központtal (Kőtelek); Tószeg központtal (Vezseny) működnek. 2013-ra általános tendencia településeinken is, hogy az egyház kezelésébe kerülnek az oktatási intézmények. (Pl. Nagykörű, Besenyszög) A szakközépiskolások száma járási szinten több mint 10 %-kal csökkent, amely adat a drasztikusnak mondható szolnoki 13,5-15 %-os csökkenésből és a környék 20-22 %-os növekedéséből adódott. Ezek eredményeként végül is a középiskolai tanulók száma járási szinten 7-8 %-kal csökkent. A szakközépiskolai képzés magasabb, mint 41 %-os arányt képvisel a megyei középfokú oktatás keretén belül. Ez megfelel az országos értéknek. Az iskolarendszerű szakképzés tendenciája szerint, csökken az iskolás korosztály létszáma, ugyanakkor nő a képzésben töltött időtartam. A szakiskola kontraszelektált, az ott tanulók létszáma a gazdaság igényeihez képest alacsony. Kevés a középfokú végzettségű, munkaerőpiacra belépő szakember, a gimnáziumból és a szakközépiskolából egyre nagyobb arányban tanulnak tovább a fiatalok. A munkaerő-piaci igényekhez képest magas a felsőfokú intézményekben tanulók aránya. A csökkenő létszámú szakiskolai képzés komoly feszültséget teremt a munkaerőpiacon és ezen túlmenően a kontraszelekcióból fakadóan itt a legnagyobb a lemorzsolódás, a képzésből sikeresen kikerülők tudásszintje eltér a szakmai és vizsgakövetelmények alapján elvárttól, valamint a munkaadói igényektől is. Térségünkben igény mutatkozik a korszerű, gyakorlaton alapuló mezőgazdasági jellegű szakképzésre, piacképes termékeket előállító kézműves kismesterségek elsajátítására (lekvárfőzés, sajtkészítés, tésztakészítés, savanyítás, gyümölcsaszalás, fafaragás, kosárfonás, stb.) Járási szinten a szociális ellátórendszer kiépített, de további fejlesztésre szorul a fellépő igények miatt. A települések a közoktatási kötelezettségüknek eleget tesznek, azonban továbbra is szükséges az intézmények épületenergetikai és felszereltségbeli korszerűsítése, fejlesztése. Az esélyegyenlőség kiemelt kezelését fontos szempontnak tekintjük, továbbá a gazdasági és infrastrukturális lehetőségek fejlesztésével a térség népesség megtartó képességének javítását, illetve a lakosság,- különös tekintettel az aktívkorúakra - képzésének segítését, hogy kiszélesedjen a helyi igényeknek megfelelő, magasan képzett, a térséghez kötődő és azért tenni is akaró lakosság köre. A munkanélküliségi ráta köszönhetően a közmunkaprogramnak és Szolnok város „húzó hatásának” a megyei átlagtól (8,3 %) valamivel jobban alakult, azonban 7,3 %-os értékével így is jócskán elmarad az országos 6,3 %-os aránytól (6. sz. melléklet). A munkanélküliség sok esetben sajnálatos módon hozzájárul a megélhetési bűnözés kialakulásához, amely térségi gyengeségként rontja a közbiztonságot. E gyengeségünk megoldása érdekében stratégiánkkal támogatni kívánjuk a közbiztonság megőrzésére irányuló térségi együttműködések, kezdeményezések kialakulását. A térségi munkaadók és a lakosság részéről is egyre jelentős igényként merül fel a lakosság Szolnokra, ill. az ország egyéb területeire történő elvándorlásának mérséklése különös tekintettel a fiatal generációkra. Feltételnül térségi erősségeink közé tartozik, hogy ez a társadalmi igény konkrétan megfogalmazódott, ill. hogy az emberek tenni akarnak életminőségük jobbátétele érdekében. Ehhez a közös szándékhoz stratégiánkkal mi is hozzá kívánunk járulni, lehetőséget kívánunk teremteni a szabadidő minőségi, hasznos eltöltésére, ami a lakosság és kiemelten fiatalok térségi kötődését. lokálpatriotizmusát erősítheti. 5. A gazdaság helyzete: A térség gazdag mezőgazdasági termelési kultúrával és hagyományokkal rendelkezik, azonban az agrárium jelenleg nem versenyképes. A termőhelyi adottságokat figyelmen kívül hagyó helytelen

30


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. talajhasználat az alacsony jövedelmezőségen túl jelentősen rombolja a természeti környezet állapotát. A kisebb településeken még mindig szinte kizárólag a helyi mezőgazdaság ad megélhetést, ugyanakkor a hagyományos termékszerkezet, az elaprózott birtok – és tulajdonosi rendszer, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek fejletlensége, a termelés integráltságának alacsony szintje, a térségi arculat hiánya további súlyos problémákat okoz. A gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások és a termelők közötti összefogás hiánya jellemzi a településeket. Mindezen hátrányok is hozzájárulnak a növekvő munkanélküliséghez. A járás területén az un. szolnoki löszháton gazdálkodó szervezetek (Újszász, Rákóczifalva) képesek eredményes mezőgazdasági gazdálkodást folytatni. A többi területen a térség mozaikos talajszerkezete miatt a gazdálkodók a magas pótlólagos ráfordítással sem versenyképesek. A fogyasztási szokásokhoz igazodóan megfigyelhető térségünkben a mezőgazdasági termékek magas színvonalon történő, manufakturális jellegű feldolgozása, azzel emelve az adott termékek hozzáadott értékét. Ezen törekvések elsősorban a kisebb, tőkeszegényebb de magas szaktudással rendelkező gazdaságok, vállalkozások esetében mutatkoznak meg, így az egyre nagyobb számban az egészséges életmód felé fordulók vásárlási potenciálját tekintik kitörési pontnak, teret nyitva ezzel a hagyományos és magas minőségű kézműves- és bio termékek elterjedésének. A térség állattenyésztésében általánosan a sertés- és baromfitartás a jellemző, ugyanakkor a legeltethető gyepterületeken a juh- és a tejhasznú szarvasmarha tenyésztés a megfigyelhető. Általános térségi tendencia azonban, hogy az állatállomány és a mezőgazdasági termelők kibocsátó kapacitása folyamatosan csökken. Újszerű kezdeményezések már vannak a volt mezőgazdasági majorok felújítására, újrahasznosítására (állattartás, terménytárolás, stb.), illetve a helyi termékek (zöldség, gyümölcs, hús, tej, tojás) helyi hasznosítására (pl. iskolai főzőkonyhákban, helyi piacokon) a helyi önellátás kialakítását elősegítve. A települések környékén erre alkalmas földterületek kialakítása és megfelelő munkaerővel történő hasznosítása ennek elengedhetetlen feltétele. A térségben jelentős mennyiségű, jó minőségű növénytermesztésre alkalmas terület akad, azonban egyes területeken jelentős problémákat okoz a belvíz, ami ronthatja a területek aranykorona értékét (Ak/kh - tiszta jövedelmi értékek/ hektár). A szántóföldi növénytermesztés esetében a térségben hagyományos fajták (búza, napraforgó, repce) a meghatározóak, ugyanakkor sok helyen, jelentős mértékben jelen van a kertészet (paradicsom, paprika, hagyma) és a gyümölcstermesztés is (cseresznye, meggy, eper, dinnye). Látható tehát, hogy a térség kedvező mezőgazdasági adottságai, a felmerülő fogyasztói igények olyan térségi erősségeink, melyek táptalajt biztosítanak a helyi termékek fejlesztéséhez. Gyengeségként jelentkezik ugyanakkor, hogy a térségben sok esetben elavult, gazdaságtalan a termelés, a keresleti és a kínálati oldal fizikai hely hiányában (értékesítési pontok) vagy elégtelen marketingstratégiák következtében nem találkoznak egymással. Stratégiánkban reagálni kívánunk erre a gyengeségre, ösztönözni kívánjuk a minőségi helyi termékek megjelenését, a térségi kereslet és kínálat összhangba hozását, közvetlen együttműködések kialakulását (összhangban a VP REL alintézkedéseivel – kiegészítő jelleg) Céljaink elérésének érdekében nem csak az induló, hanem a már meglévő, versenyképes vállalkozásokat is szükséges megerősíteni, támogatásuk ezért elengedhetetlen. Ugyan nem tartozunk a leghátrányosabb besorolású járások közé, a Szolnoki járásban Szolnok Megyei Jogú Város statisztikai mutatói nélkül azonban a járás települései gazdasági, és társadalmi mutatói alapján hátrányos helyzetűnek tekinthetőek. Az egy főre jutó GDP alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye a 15. helyet foglalja el a megyék sorrendjében, az elmúlt évek viszonylatában. Jellemzően a GDP megoszlása a gazdasági ágak szerint: mezőgazdaság 5,6 %, ipar és építőipar együtt 29,1 %, szolgáltatások 65,3 %. JNK-Szolnok megyében a Jászsági és a Szolnoki járás jelentősen és folyamatosan fejlődik a gazdaságfejlesztésben. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közel 10 %-át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak. Húzóágazatként mutatkozik a gépgyártás, autóalkatrész gyártás, az élelmiszer nagykereskedelem és a húsipar. A javuló átlagot a Jászberényi járás, és Szolnok megyei jogú város gazdaságának fejlődése növelte, ugyanakkor a Szolnokot körülvevő – KTZVE által lefedett térség települései – elsősorban Tiszamenti települések (Tiszasüly, Nagykörű, Csataszög,

31


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Kőtelek, Hunyadfalva, Vezseny, Tiszavárkony, Zagyvarékas) továbbra is elmaradott, un. „belső perifériának” minősülnek. Ez jól látható a HACS működési területének vonatkozásában, az egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft-ban) értéke a 2013-as év adatait szemlélve (7. sz. melléklet) 61,3-at mutat, szemben a megyei 338,5-as és az országos 1730,3-as értékekkel. Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (8. sz. melléklet) (1000 Ft-ban) 353,2, míg a megyei érték ennek majdnem triplája (982,1), az országos érték pedig majd hatszorosa (2038,6). A regisztrált vállalkozások száma (1000 lakosra vetítve – db) (9. sz. melléklet) is igen alacsonynak mondható a 2011-től érzékelhető növekedés ellenére is: 122,5, igaz a megyei értéktől (134,8) nem sokkal elmaradva, az országos értéket (170,5) azonban meg sem közelítve. Sajnos a vállalkozási hajlandóság is alacsonynak mondható, 2012-ben a működő egyéni vállalkozók száma 765 fő volt (10. sz. melléklet), míg a működő társas vállalkozások száma 2011-ben mindössze 565 db volt (11. sz. melléklet). A működő társas vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban összesen 45 db (12. sz. melléklet), míg a működő vállalkozások száma az ipar-építőiparban összesen 296 db (13. sz. melléklet), a működő vállalkozások száma a szolgáltatásokban (tercier gazdasági ágakban (G-U nemzetgazdasági ágak) osztályozás szerint) 1800 db volt (14. sz. melléklet). A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából. Ebből a szempontból a települések legfontosabb szektorai a kereskedelem, szolgáltatás, közigazgatási szférán belül az önkormányzatok, és a feldolgozóipar. Térségünk jövőbeni fejlesztését elsősorban közlekedési – logisztikai helyzetére alapozhatja, amennyiben befejeződnek a folyamatban lévő vasút- és autópálya fejlesztések. A járás gazdasági-társadalmi fejlődését a meg nem újuló természeti erőforrások (földgáz, ásványi nyersanyagok) szórványos jelenléte mellett a megújuló természeti erőforrások (termál- ásvány- és gyógyvizek, rétegvizek, felszíni vizek) bősége, a talajadottságok változatossága befolyásolja. A falvak, városok településrendezési terveiben kijelöltek az ipari jellegű területek, azonban csak a térség 4 településén kezdett el működni ipari park jelleggel lehatárolt terület, ahol 1-2 betelepült vállalkozás működik, ezek további fejlesztésre szorulnak. Jelenleg 1 ipari park Szolnok külterületén és 1 ipari park Szászberek településen működik. A térség gazdaságfejlesztésének súlyponti eleme lehet a meglévő iparterületek hasznosítása, fejlesztése, ami csak infrastrukturális fejlesztésekkel együtt valósítható meg. A gazdasági bázis megerősítése új vállalkozások indítását, az üzleti infrastruktúra és a szolgáltatások fokozatos kiépítését igényli. A meglévő illetve új ipari területek, parkok fejlesztése, illetve a tőkevonzó képesség erősítésével megalapozható szilárd gazdasági bázis a továbbfejlődés kiindulási pontja lehet. Az alapvető feltételek megteremtése érdekében építve erősségeinkre, figyelembe véve a térség társadalmi és gazdasági lehetőségeit HFS-ünkben támogatni kívánjuk a térség induló és már működő mikrovállalkozásait elsősorban a munkahelyteremtés és az ebből fakadó multiplikátor hatások érvényesülése miatt.

Összegzés: A részletesen elvégzett helyzetelemzés alapján a térség Helyi Fejlesztési Stratégiájának fő iránya gazdasági vonatkozású: - A működési terület előzőekben részletezett szükségleteihez és sajátosságaihoz illeszkedve, egyértelműen a munkahelyteremtést és megtartást elősegítő, kiemelten a szolgáltatási szektorban megvalósuló és fenntartható beruházások támogatása a kiemelt feladatunk. Kiemelten szeretnénk támogatni azokat az induló, vagy már működő, de tőkeszegény szervezeteket, vállalkozásokat, melyek a fejlesztések hatására később, további eredményeket tudnak elérni a térségi foglalkoztatási mutatók javításában. A támogatások eredményeként létrehozott munkahelyek hosszútávon népesség megtartó hatást generálnak. Kiemelten kívánjuk stratégiánkkal támogatni a helyi térségspeciális természeti és kulturális értékekre építő turisztikai tevékenységeket, melyekkel növelhető a turizmusban foglalkoztatottak száma, illetve hosszútávon kialakíthatóak azok a turisztikai programcsomagok, melyek több napig tarthatják a térségben a látogatókat.

32


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Helyi Fejlesztési Stratégiánk másik fő stratégiai iránya a társadalmi szolidaritás növelése és élhetőbb közösség kialakulásához való hozzájárulás: - Támogatjuk a térségben élő lakosság életminőségét javító és társadalmi munkát végző, nehéz anyagi helyzetben lévő non-profit szervezetek szemléletformáló, közösségépítő, alakító és összetartó tevékenységét.

4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A KTZVE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája több alkalommal került aktualizálásra a változó gazdasági környezet és hatásai miatt. Az utolsó jóváhagyott tervezési dokumentum 2013-ban született. A 2007-2013-as időszak stratégiai hosszú távú célja egy mondatban összefoglalva a következő: „Cél, a Közép-Tisza-Zagyva vidék erőforrásait ismerő, azokat saját fejlődése érdekében hasznosítani tudó, erős "saját" fenntartható gazdaságot építő közösség kialakítása, innovatív, szolidáris, környezettudatos magatartással, különös figyelemmel az esélyegyenlőségre.” A KTZVE HVS 2013. négy célkitűzés mentén vázolta a térség fenntartható szociális/szolidáris gazdaságépítését a népességmegtartás érdekében az alábbiakban: 1. célkitűzés a helyi vállalkozások versenyképességének növelése 2. célkitűzés a térség sajátos környezeti értékeire épülő megújuló-energia ágazat valamint turizmus fejlesztése 3. célkitűzés az értékeit felismerő, megőrző Közép-Tisza-Zagyva térségi közösség megerősítése 4. célkitűzés a szolidáris Közép-Tisza-Zagyva közösség alakítása az esélyegyenlőség biztosításával A stratégia végrehajtására 1 221 481 000 Ft-os keretösszeg állt rendelkezésre, mely tartalmazta a működésre fordítható összeget is. A helyi igényekre alapozott LEADER intézkedési tervünk sikeres végrehajtását támasztja alá, hogy a 2009 és 2014 között megítélt összes (III. és IV. tengelyes) támogatási összeg elérte az 1 353 016 193 Ft-ot. A megalapozott és gondos tervezést követő hatékony operatív végrehajtás meghozta eredményét, melyhez többletforrást biztosított térségünk számára a program Irányító Hatósága. Eredmények: 1. célkitűzés a III. tengely vonatkozásában 2009-től vizsgálva a 2. körben 6 db míg a 3. körben 8 db nyertes pályázat valósult meg összesen 223.686.465,- Ft kifizetett támogatási összeggel. A IV. tengely vonatkozásában az 1. körben 8 db, a 2. körben 30 db, míg a 3. körben 11 db nyertes pályázat valósult meg, összesen 390.240.060,- Ft kifizetett támogatási összeggel. Minden esetben a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét növelő beruházások jöttek létre, melyek nyomán 2009-től 2014. év végéig összesen 44 fő munkavállaló részére létesültek új munkahelyek, nagy számban kerültek beszerzésre a pályázatok kapcsán eszközök, mellyel minden esetben saját területén az adott vállalkozás teljesítménynövekedést ért el. 2. célkitűzés 2009-től kezdődően a III. és IV. tengelyből összesen 14 db a térség sajátos környezeti értékeire épülő, megújuló-energia ágazat fejlesztésére irányuló, jelenleg is fenntartott projekt valósult meg, öszesen 223.074.450,- Ft kifizetett támogatási összeggel. A turizmus fejlesztésére irányuló beruházásokhoz 10 db nyertes projekt köthető, összesen 132.036.451,- Ft kifizetett támogatási összeggel. Ezen projektek nyomán 2009-től 2014. év végéig összesen 11 fő munkavállaló részére létesültek új munkahelyek, a pályázók működési költségeiket mérhetően csökkentő megújulóenergia hasznosítású berendezések kerültek beszerzésre, a turisztikai célú

33


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. beruházásoknál minden esetben emelkedett a szolgáltatási színvonal, nőtt a férőhelyek és a térségben eltöltött vendégéjszakák száma is. 3. célkitűzés a IV. tengely 1. köréből összesen 20 db, 2. köréből 46 db, míg 3. köréből 28 db nyertes pályázat realizálódott. Ezek többnyire hagyományőrző, ismeretterjesztő, egészséges életmódra nevelő és a szabadidő hasznos eltöltését segítő rendezvények, valamint bemutatók voltak olyan eszközbeszerzésekkel együtt, melyek nagyban megkönnyítik a pályázó szervezetek jövőbeni tevékenységeit és céljaik szélesebb körben történő megismertetését is. A megvalósult 94 projekt esetében 420.770.466,Ft volt a kifizetett támogatási összeg, 19 új munkahely létrehozás mellett. Minden projekt nagyban hozzájárult a hagyományok az egészségtudatosság legszélesebb körben történő ismertetéséhez, a szórakozással összekapcsolt közösségépítéshez, amit a rendezvények látogatottságaiknak mértékéből egyértelműen láthatunk. 4. célkitűzés Minden benyújtott a közösségépítéshez érdemben hozzájáruló kiállító-, szabadidő- és bemutatóhely kialakítás, közösségépítő és egészségmegőrző, vallásgyakorlási lehetőséget biztosító program és az azoknak színteret, valamint helyszínt biztosító beruházás támogatásra került. 2009-től összesen 50 db nyertes pályázat kapcsán, 605.196.063,- Ft kifizetett támogatási összeggel, 16 új munkahely jött létre. Támogatásra kerültek továbbá a közbiztonság megőrzését szolgáló beruházások is, ezen a területen 2009-től összesen 89.362.467,- Ft támogatási összeg került kifizetésre 14 db pályázat esetén, 7 új munkahelyet teremtve. A projektek sikerességét mutatja még a létrehozott kiállító-, szabadidő- és bemutatóhelyek, felújított egyházi épületek száma, a térségben kimutathatóan csökkenő bűnözési ráta. A fentiek alapján összesen 97 db új munkahely létesült, melyek szféránkénti megoszlása:

Üzleti szféra: 78 db Civil szféra: 7 db Közszféra: 12 db

Üzleti szféra: 78 fő

Közszféra : 12 fő

Civil szféra: 7 fő

ÚMVP III. tengely kapcsán elért eredmények összefoglalója: Falufejlesztés jogcím esetében önkormányzat részéről összesen 9 db, civil szféra részéről 8 db, egyház részéről pedig 1 db kérelem került támogatásra. Vidéki örökség jogcím esetében önkormányzat részéről 1 db, civil szféra részéről 1 db, egyház részéről pedig 4 db kérelem került támogatásra. Turisztikai tevékenység ösztönzése jogcím esetében üzleti szféra részéről 7 db, civil szféra részéről 1db kérelem került támogatásra.

34


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Mikrovállalkozások fejlesztése jogcím esetében mikrovállalkozás magánszemély részéről 7 db kérelem került támogatásra.

részéről

7

db,

Output-indikátorok összefoglalása intézkedésenként: Mikrovállalkozások fejlesztése jogcímen megvalósult 3 telephelyfejlesztés, 3 eszközbeszerzés, 3 gépbeszerzés. 18 plusz fő foglalkoztatása valósult meg. Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímen megvalósult: 1 vadászházfejlesztés, 1 egyéb szálláshely, 4 falusi szálláshely kialakítása, vízi turisztikai szolgáltatás bevezetése. A beruházások megvalósításával 3 plusz fő foglalkoztatása valósult meg. Falufejlesztés jogcímen megvalósult: 4 piac kialakítása, 6 játszótér kialakítása, felújítása, 1 faluház-tájház külső felújítása, 1 közösségi tér kialakítása, 1 sétány kialakítása, 1 sporttelep felújítása, 1 polgárőr épület külső felújítása, 4 pihenőhely kialakítása, 1 közösségi épület felújítása, 1 környezeti neveléshez szociális helység létrehozása, 1 településkép fejlesztése. 9 plusz fő foglalkoztatása valósult meg Vidéki örökség megőrzése jogcímen megvalósult: 1 plébánia felújítása, 4 templom külső, belső felújítása, 1 tematikus út és pihenőhely kialakítása táblákkal, padokkal. A beruházások megvalósításával 1 plusz fő foglalkoztatása valósult meg. ÚMVP IV. tengely kapcsán elért eredmények összefoglalója: LEADER TK1 körben 29 db benyújtott pályázatból 24 db nyert támogatást. 12 db projekt valósult meg. LEADER TK2 körben 74 db benyújtott pályázatból 62 db nyert támogatást. 57 db projekt valósult meg. LEADER TK3 körben 49 db benyújtott pályázatból 39 db nyert támogatást. 35 db projekt valósult meg. A meg nem valósított projektek esetében visszavonták a kérelmet, lemondtak az igényelt támogatási összegről. Ennek oka legtöbbször a saját erő hiánya, illetve fellebbezés utáni támogató határozat esetében a megvalósításra fordítható idő szűkössége. Output-indikátorok összefoglalása intézkedésenként: LEADER TK1 körben elért eredmények: 2 templombelső felújítás, 1 bemutatóhely eszközbeszerzés, 1 polgárőrség eszközbeszerzés, 2 sportpálya felújítás, 1 alkotótábor megvalósítás, 4 rendezvény megvalósítás, 1 arculati kézikönyv kiadás, 1 újság megjelentetés, 1 képzés megtartása. LEADER TK2 körben elért eredmények: 2 tábor létrehozás, 1 tematikus út kialakítás, 1 fedett lovarda - istálló építés és eszközbeszerzés, 2 megújuló energia hasznosítás eszközbeszerzés, 1 pelletüzem fejlesztéséhez gépbeszerzés, 1 bemutatóhely eszközbeszerzés, 1 tanösvény kialakítás, 1 sportpálya eszközbeszerzés, 2 sporttelep felújítás, 4 helyi termék feldolgozáshoz eszközbeszerzés, 1 étterem vállalkozásfejlesztéséhez eszközbeszerzés, 2 faluház-tájház külsőbelső felújítás eszközbeszerzéssel, 1 kápolna felújítás, 7 polgárőrség közbiztonság megőrzés eszközbeszerzés, 13 rendezvény megvalósítás- eszközbeszerzés, 1 rendezvénysorozat, 4 képzés LEADER TK3 körben elért eredmények: 1 szúrópont létrehozás, 13 rendezvény megvalósítás - eszközbeszerzés, 1 nyitott szín építés, 1 rendezvénysorozat megtartás, 5 polgárőrség közbiztonság megőrzés - eszközbeszerzés, 8 vállalkozásfejlesztés, 1 megújuló energia hasznosítás eszközbeszerzés, 1 képzés megtartás, 1 közösségi tér kialakítás, 1 bemutató hely építés – eszközbeszerzés, 1 piac felújítás, 1 játszótér

35


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. építés, 1 közösségi tér felújítás, 1 vadfarm építés, 1 utcanév tábla beszerzés, 1 művelődési ház felújítás, 1 sportöltöző felújítás Turisztikai eredményeink közül kiemelkedik két szálláshely fejlesztése: 1. Máté Éva Zagyvarékason épített olyan 6 főt befogadó szálláshelyet, mely alkalmas mozgásában sérült, korlátozott gyermekek, fiatalok nappali ellátására is, míg a szülők vadászattal, lovassporttal, vagy akár falusi „szilvalekvár főzéssel” pihenhetik ki magukat. 2. A Nagykörűben megvalósult Suttogó Étterem és Lovasudvar 8 fő elszállásolására is alkalmassá vált a LEADER támogatásoknak köszönhetően. Az étterem konyhája bekerült a Magyar Konyha c. gasztromagazin által preferált falusi vendéglátóhelyek közé, s emellett a 2013. évben 28-ra, míg 2014-ben 52 főre nőtt a szállóvendégek száma, ezzel megsokszorozva a nagykörűben eltöltött vendégéjszakák számát. Amennyiben a 2007-2013-as időszak minden rendelkezésre álló adatát figyelembe véve, a fentebb már számszerűsített összes rendelkezésre álló forrást 100 %-nak tekintjük, úgy az összes megítélt támogatási összeg ennek 110,76 %-a, melyből az összes szolgáltatás fejlesztésre irányuló pályázat esetén megítélt összeg részesedése 51,35 %, míg a gazdaságfejlesztésre irányuló pályázatok esetében ez 48,65 %. Benyújtott pályázatok százalékos megoszlása: Szolgáltatásfejlesz tés; 51,35%

Szolgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztés

Gazdaságfejlesztés ; 48,65%

/Forrás: KTZVE/

Ugyanilyen módon, ha a 2007-2013-as időszak minden rendelkezésre álló adatát figyelembe véve a fentebb már számszerűsített összes benyújtásra kerülő pályázat mennyiségét 100 %-nak tekintjük, ebből összesen 80,71 % nyertes pályázat, valamint 16,38 % elutasított pályázat került ki. Az összes benyújtott pályázatból összesen további 1,68 % visszavont, valamint 0,84 % lemondott pályázat került ki. Benyújtott pályázatok megoszlása:

Nyertes Elutasított

Elutasított; 16,38%

Visszavont Nyertes; 80,71%

Lemondott Ügy. Alatt

/Forrás: KTZVE/

36



Az akkori beavatkozási területek megfeleltek a helyi igényeknek, a térség erősségeit és lehetőségeit helyesen illesztettük a gazdasági és társadalmi környezethez. Az eredményekről és hatásokról 2015 őszén készítettünk összegző tanulmányt „A Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület eredményeinek bemutatása a 2009-2014-ig tartó időszakban” címmel. A 2009-2014-es időszakban összesen benyújtásra kerülő 238 db pályázatból összesen 192 db nyertes, ill. 39 db elutasított pályázat került ki. Az összes benyújtott pályázatból összesen további 4 db visszavont, valamint 2 db elállást bejelentő pályázó került ki. 1db pályázat a tanulmány készítésének időpontjában is ügyintézés alatt állt. Jó partneri kapcsolatainknak köszönhetően maga a pályázó jelezte számunkra, hogy projektje megítélése pozitív lett, azonban a támogató határozat kifizető ügynökség általi kiadására olyan későn került sor, hogy esélytelenné vált a tényleges megvalósítás.

Összegzés Az elmúlt tervezési időszakban az egyesület különösen fontos célkitűzésként tartotta számon azt az elképzelését, miszerint a rendelkezésre álló források és elnyert összegek a térségen belül hasznosuljanak, javítva a helyben lakók életminőségét. Elmondható, hogy a 2007-13 alatt többszörösen módosított HVS-ben foglalt fejlesztési intézkedések megvalósultak, az eredmények, számszerű mutatók közvetlenül fejtik ki pozitív hatásukat. A Közép-Tisza-Zagyva térség teljes környezetének állapota javult, új tájházak, minőségi szálláshelyek jöttek létre, így a turisták számára vonzóvá vált, nőtt a vendégéjszakák száma, az igénybevett vízi-, horgászturisztikai szolgáltatások kihasználtsága nőtt, új munkahelyek jöttek létre. A források felhasználásával létrejött új kulturális rendezvények és rendezvénysorozatok színvonalas szórakozási lehetőséget biztosítottak, ezáltal a települések bevétele növekedett. A rendezvénysorozatok ugyan nagy energia befektetés mellett, de további uniós források nélkül is fennmaradtak, érdemesek fejlesztésre, a mai kor kihívásaihoz történő felzárkóztatásra. Csökkent az elvándorlás a kistérség településeiről, a fiatal, produktív népesség a térségben maradt a turisztikához kapcsolódó szolgáltatások és életszínvonal javulásának hatására. Faluképhez illeszkedő, megfelelően kialakított helyi piacok, fedett és fedetlen elárusítóhelyek, egyéb üzlethelyiségek valósultak meg (pl. belső útburkolás, vízelvezetés, szociális helyiségek, korszerű padok, elárusító helyek, pultok, hűtőpultok kiépítésével, felújításával), mely jótékony hatással lett a termelékenységre, a vállalkozási kedvre és a vásárlói kedvre. Növelte a lakosság életminőségét és helyben tartó erőt képvisel. Versenyképes, minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozások jöttek létre, illetve a meglévők hatékonyabban tudtak munkát vállalni. Az árbevétel nőtt, ezáltal a foglalkoztatottság és újabb technológiai fejlesztések valósulhattak meg. A helyi termékek feldolgozásának jelentősége nőtt, kis mértékben ugyan, de érezhetővé vált a lokális gazdasági élénkülés, továbbá a vállalkozások korszerűsödésével és versenyképességük növekedésével a jövedelmi viszonyok javulása is. A helyi vállalkozók és vállalkozások jelentősen profitáltak a helyi LEADER forrásokból, olyan értékteremtő és hosszútávon is fenntartható beruházások valósultak meg, melyek hozzájárultak versenyképességük növeléséhez.

A 2007-2013 időszak tapasztalataira alapuló tervezői-stratégiai megállapítások A 2014-2020-as időszakra vonatkozó stratégiánkban is kiemelten kívánjuk kezelni a munkahely teremtés és megtartás elősegítését, hiszen a térség jövőbeni fejlődése (akár további pályázati források igénybevétele) szempontjából ez nélkülözhetetlen. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az alacsony tőkével rendelkező induló és működő vállalkozások fejlesztésére az eddigieknél nagyobb hangsúlyt szükséges fektetnünk, ugyanakkor körültekintőbben kell lehetőséget biztosítanunk a húzóerőt jelentő tőkeerősebb vállalkozásokra, figyelembe véve a LEADER programon kívüli fejlesztési lehetőségeiket. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés hatásaként a térségi elvándorlás megakadályozását vagy legalább csökkentését kell elérnünk. A meghatározott beruházási összeghatáronként, általunk szabott kötelező foglalkoztatási feltételek rendszerét egy jól működő és fenntartható módszernek gondoljuk, melyet a későbbiekben is alkalmazni szeretnénk. (pl.: 2-4 M Ft támogatási összeg esetén 0,25 FTE*

37


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. érték elérése kötelező a pályázó számára, 4-8 M Ft támogatási összeg esetén 0,5 FTE* érték elérése kötelező a pályázó számára, 8-10 M Ft támogatási összeg esetén 1 FTE* érték elérése kötelező a pályázó számára). Építve térségünk természeti adottságaira ösztönözni kívánjuk a megújuló energia hasznosítás térségi elterjedését, valamint a térségspecifikus turisztikai együttműködéseket, fejlesztéseket, főként a horgász-, vadász- és lovas turisztika területén. Reagálva a térség mezőgazdasági jellegére ösztönözni kívánjuk új helyi-, kézműves- és biotermékek megjelenését, valamint az értékesítési lehetőségek fejlődését és az ilyen irányú együttműködések létrejöttét. Fontosnak tartjuk megjegyezni azt is, hogy a térség identitását és erejét nem csupán gazdasági ereje határozhatja meg, ugyan ilyen fontos a helyi közösségek megkülönböztetés-mentes jelenléte és aktivitása, továbbá a lakosság életminősége is. Intézkedéseinkkel pont ezért támogatni kívánjuk a lakosság életminőségét pozitív irányba befolyásoló kezdeményezések, programok, rendezvények megvalósítását. * (teljes munkaidő egyenérték – lásd HFS 7.2 pont) A gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások és a termelők közötti összefogás hiánya sajnos továbbra is jellemző településeinkre. Mindezen hátrányok is hozzájárulnak a munkanélküliséghez. Ezen problémán 2008-tól kezdve folyamatosan elszántan próbál enyhíteni a KTZVE a HVS-ben megfogalmazott célkitűzések elérésével, igyekeztünk támogatni minden olyan kezdeményezést, ami a mezőgazdasági termékek magasabb feldolgozottsági színvonalát segíti elő (értéknövelés, helyi termékek), munkahelyeket teremt. A térségi vállalkozások szerkezetét vizsgálva kitűnik, hogy az egyéni vállalkozások többségében kényszervállalkozók, akik jellemzően biztonsági őrök. Sajnos a vállalkozási kedv források hiányában, sokszor egyébként életképes ötletekkel rendelkezők esetében is igen alacsony. Ezen kapacitások felszabadítása érdekében a 2007-’13 időszakot átölelő HVS-ban megfogalmazott célok mentén már 2009-től realizálódott a III. és későbbi IV. tengelyes pályázati kiírások kapcsán, hogy az igényelhető források minden esetben jócskán hozzájárultak az induló vállalkozások inkubációjához, a meglévő vállalkozások munkahelyteremtéssel történő továbbfejlesztéséhez. Fontos megemlítenünk azonban, hogy törekvéseink és az egyre szaporodó pozitív példák ellenére is a kisebb településeken még mindig szinte kizárólag a helyi mezőgazdaság ad megélhetést. A termékek alacsony feldolgozottsági színvonala és ezáltali alacsony értékteremtő képessége, az elaprózott birtokok – és tulajdonosi rendszer – az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek fejletlensége, a termelés integráltságának alacsony szintje, a térségi arculat hiánya is súlyos problémákat okoz. Ezen problémákat mindenképpen orvosolni kívánjuk, a helyi természeti értékekre és hagyományokra épülő turisztikai célú beruházásokra az eddigiekben is nagy hangsúlyt fektettünk, ezt a továbbiakban is szeretnénk fenntartani. Fontos megemlíteni azonban, hogy az előző időszak tapasztalataiból merítve, körültekintően kívánjuk meghatározni a támogatandó szervezeteket. Öncélú, turisztikai vonzerővel ténylegesen nem rendelkező, a célközönség számára érdektelen, hagyományokat figyelmen kívül hagyó elképzeléseket nem áll módunkban támogatni. A járás gazdasági-társadalmi fejlődését a meg nem újuló természeti erőforrások (földgáz, ásványi nyersanyagok) szórványos jelenléte mellett a megújuló természeti erőforrások (termál- ásvány- és gyógyvizek, rétegvizek, felszíni vizek) bősége, a talajadottságok változatossága befolyásolja. A KTZVE a korábbi időszakban, minden esetben igyekezett támogatni a területén jelentkező összes olyan kezdeményezést, projektötletet, beruházást, ami a megújuló-, zöld energiák és technológiák felhasználását tűzte ki célul. Munkánknak köszönhetően ezeket a környezettudatos, jövőbe mutató lehetőségeket egyre több, a térségünkben működő alapítvány, vállalkozás és önkormányzat ismerte fel, 2009-től kezdődően összesen 14 db jelenleg is fenntartott projekt valósult meg, összesen

38


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 273.273.390,- Ft beruházási költséggel, melyből a támogatás összege összesen 223.074.450,- Ft volt. Ezt a tendenciát a későbbiekben is segíteni és támogatni kívánjuk a környezettudatosság jegyében. Társadalmi szempontból jelentős a települési sport- és szabadidős szervezetek, a hagyományőrző illetve kulturális tevékenységű szervezetek aktivitása. Részükre a LEADER források egészen 2009-től nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a működésben, munkájuk ellátásában. Véleményünk szerint e szervezetek támogatása a Közép-Tisza-Zagyva térségi közösség megerősítésének alapfeltétele. A társadalmi szolidaritás és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából elengedhetetlen a működési területünkön ilyen jellegű munkát végző szervezetek támogatása, az elért eredmények megőrzése és azok korszerű növelése. Az elmúlt időszak egyik jelentős sikereként könyveltük el a térségek közötti együttműködések kialakulását, melyek a KTZVE működési területén is több szervezet együttműködését eredményezték. Ezen együttműködések kapcsán a köz-, üzleti- és civil szféra szervezetei között alakulhatott ki olyan kapcsolat, amelyet a projektek lezajlását követően is érdekükben áll fenntartani. A 2014-2020-as időszakban a lehető legtöbb, nem csak térségek közötti, hanem térségen belüli együttműködést szeretnénk indukálni, hiszen az ezek során megvalósuló kölcsönös tudásátadás minden résztvevő számára hasznos. A 2014-2020 időszak vonatkozásában azonban az eddigi tapasztalatok alapján nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni arra, hogy az együttműködésben részt vevő felek egyike irányába se tolódjon el az egyensúly, az adott fejlesztési elképzelést közös motiváció okán valósítsák meg, minden résztvevő fél számára ténylegesen érzékelhetőek legyenek az együttműködés fenntartható, pozitív hatásai.

4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások Az OP-k esetében elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy a helyi szereplők, elképzeléseikhez igazodva a megfelelő konstrukciókból (OP pályázati kiírásból) tudjanak forrásokhoz jutni, ill. az önerőből ezt megvalósítani képtelen helyi szereplők a LEADER forrásból eszközölt fejlesztéseket követően, erre képessé váljanak. Ennek vonatkozásában a HACS igyekszik minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni és tájékoztatni a működési terület szereplőit összefüggésben a HFS-ünkben megfogalmazott beavatkozási területekkel. A HFS külső koherenciáját tekintve az OP-k közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, a Terület és Településfejlesztési Operatív Programban, a Vidékfejlesztési Programban, valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban megfogalmazott célok esetében mutat összefüggést. Kapcsolódási pontok: 1. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): - hazai mikrovállalkozások versenyképességének fejlesztése és növekedésének elősegítése, - foglalkoztatás bővítése versenyképes munkahelyek létrehozásán keresztül, - 1. PRIORITÁSI TENGELY: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése – 1. Beruházási Prioritás – Specifikus cél 1. – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg - 1. PRIORITÁSI TENGELY: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése – 2. Beruházási Prioritás – Specifikus cél 3. – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg (piacképes fejlesztések megvalósulása pénzügyileg fenntartható módon a mikrovállalkozások vonatkozásában, endogén potenciálok megfelelő kiaknázása, hozzáadott érték-növekedés elérése – a GINOP programjaiba szükséges belépési küszöb eléréséhez történő hozzásegítés) 2. Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): - térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére, - vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés, - a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése, - helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés elősegítése

39


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. - 1. PRIORITÁS TENGELY: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére – 1.2. intézkedés: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg - 2. PRIORITÁS TENGELY: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés – 2.1. intézkedés: Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg - 5. PRIORITÁS TENGELY: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés – 5.3. intézkedés: Helyi közösségi programok megvalósítása – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg (megyei és térségi szinten összehangolt fejlesztések megvalósítását elősegítő, pontszerű előzményfejlesztések alkalmazása, nagyprojektekben történő részvételhez szükséges követelmények elérése érdekében szükséges fejlesztések támogatása, a GINOP támogatható tevékenységei között nem szereplő, térségi, helyi jelentőségű kulturális és természeti örökség jelenleginél kiterjedtebb, a fenntarthatóságot nem veszélyeztető turisztikai hasznosításának támogatása, a kihasználatlan turisztikai kínálat hozzáférhetőségének javítása, a TOP programjaiba szükséges belépési küszöb eléréséhez történő hozzásegítés) 3. Vidékfejlesztési Program (VP): - vidéki lakosság helyben tartása a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység erősítésével, - hagyományos-, kézműves-, bioélelmiszer előállításával, feldolgozásával manufakturális jelleggel foglalkozó mikrovállalkozások versenyképességét célzó fejlesztések (magasabb hozzáadott értékű termékstruktúra) biztosítása, - hozzájárulás a REL tematikus alprogram célkitűzéseihez, - környezettudatos fejlesztések megvalósulása, - Mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztése (VP-4.2.1.) – ráhordó hatás - Nem mezőgazdasági tevékenységek elindítása (VP-6.2.1.) – ráhordó hatás - Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése (VP-6.4.1.) – ráhordó hatás - Alapvető szolgáltatások fejlesztése a vidéki térségekben (VP-7.4.1.) – ráhordó hatás - REL együttműködés (16.4.1.) – ráhordó hatás (innovatív és fenntartható projektek, szolidáris vidéki társadalom kialakulását célzó programok megvalósulása, a nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának és fejlesztésének a környezettudatosság jegyében történő elősegítése, a mezőgazdasági termékek feldolgozás általi értéknövelésére irányuló kisléptékű beruházások támogatása, fenntartható térségi együttműködések elősegítése munkahelyteremtéssel) - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések (VP-19.3.1.) Térségek közötti együttműködések által kínált lehetőségekkel a korábbi időszak sikerei miatt a jövőben is élni kívánunk. Mindenképpen a HFS céljaihoz illeszkedő, térségek közötti együttműködések kialakítását és megvalósítását tervezzük, főként a térség gazdálkodási együttműködési lehetőségeinek bővülése érdekében, kiemelten a szolgáltatási- és a nonprofit szektor vonatkozásában. Fontos szempontnak gondoljuk a stabil térségen belüli együttműködési kapcsolatok kialakítását annak érdekében, hogy más térségi szereplőkkel is eredményesen tudjunk együttműködni, ebben kiemelt szerepet kíván betölteni a HACS. További eredményeket várunk az együttműködések vonatkozásában a hasznos gazdálkodási, közszolgáltatás-szervezési és egyéb együttműködési modellek, partnerek közötti megismerése, honosítása és terjesztésére vonatkozásában. 5. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) - aktív befogadás, többek között az esélyteremtés és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében, - a fiatalok vidéken, helyben maradásának, aktivitásának növelését célzó programok és szervezetek támogatása, - periférikus élethelyzetek, valamint a leszakadást előidéző humán tényezők visszaszorításán tevékenykedő szervezetek támogatása,

40


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. - a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása, - egészségfejlesztő és betegségmegelőző programok kialakulásának elősegítése és támogatása, - 1. PRIORITÁS TENGELY: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén – 4. Speciális célkitűzés: Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg - 2. PRIORITÁS TENGELY: Befogadó társadalom– 6. Speciális célkitűzés: Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg (szolidáris társadalmi viszonyok elősegítése, komplex fejlesztési programokban történő részvételhez szükséges feltételek (pl.: közös érdekekkel rendelkező térségi együttműködő partnerek találkozása, tapasztalat és tudásátadás) teljesítéséhez történő hozzásegítés, az EFOP programjaiba szükséges belépési küszöb eléréséhez történő hozzásegítés) A HFS tartalmát nyilvánvalóan a megyei fejlesztési programokban megfogalmazott célkitűzésekhez való illeszkedési szándékunk is befolyásolja. A megyei területfejlesztési koncepció, a megyei területfejlesztési program, az integrált területi program is tartalmaznak releváns kapcsolódási pontokat HFS-ünk intézkedéseivel: 6. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program: - területi célok (T5): „Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése” – a Tisza mentén komplex természeti-társadalmi- infrastrukturális-gazdasági viszonyrendszer létrejöttének elősegítése, az ártéri tájgazdálkodás térségspecifikus kezelése és fejlesztése – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg - horizontális célok (H1): hálózat-társadalom kiépülése: Az önszerveződés és együttműködés erősítése, a társadalmi tőke növelése, hozzájárulás az országos megújuló energiahasznosítási arány és energiahatékonyság növeléséhez, előrelépés a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság terén, a foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmensében – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg 7. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program: - Megyei ITP célkitűzés: munkahelyteremtés és a munkába állás segítése, térségi turizmusfejlesztés, élhető, vonzó települési környezet kialakítása, egészséges, együttműködő helyi társadalom – ráhordó hatás, kiegészítő jelleg 8. Szolnok Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája: A 2014-2020-as időszakban a KTZVE működési területe már Szolnok város külterületét is magában foglalja, így feltétlenül szükséges HFS-ánk illeszkedése Szolnok Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához (továbbiakban: IVS) is. Az IVS-ban mind a Szolnok város egészére kiterjedő középtávú fejlesztési célok, mind pedig a beépítésre nem szánt külterületének fejlesztési céljai vonatkozásában meghatározottakhoz illeszkedni kívánunk. Fontosnak tartjuk a társadalmi összetartozás és szolidaritás erősítését az esélyegyenlőség biztosításával, valamennyi érintett népességi réteg számára. Intézkedéseinkben ezzel összhangban mindenképpen szeretnénk megjelentetni a hátrányos helyzetű, leszakadó, szegregálódó rétegek társadalmi integrációjára irányuló kezdeményezések támogatását (HFS 3.sz. intézkedés) . Az IVS-ban meghatározott, a város beépítésre nem szánt külterületének fejlesztési céljai vonatkozásában szeretnénk intézkedéseinkkel hozzájárulni a vizes élőhelyek megőrzésére irányuló, fiatal korosztályt megmozgató közösségi kezdeményezésekhez. (HFS 3.sz. intézkedés) (A 6., 7. és 8. pontban megfogalmazottakhoz történő HFS illeszkedés, a programok kiegészítésében, a térségi szereplők számára a belépési küszöb eléréséhez szükséges alapfeltételek biztosításában mutatkozik meg.)

41


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 9. Bejárható Magyarország Program (BMP): A program fő célja az egészséges életmódra nevelés, az igény megteremtése a szabadidő hasznos eltöltésére, valamint a hazai turizmus fejlesztése. A BMP keretrendszerében öt jármód ötvöződik: (gyalogos) természetjárás, kerékpározás, lovaglás, túrakenu és vitorlázás, melyek közül térségünkben a (gyalogos) természetjárás, a kerékpározás, a lovaglás és a túrakenu releváns. HFS-ánk 2.sz intézkedésében lehetőséget kívánunk biztosítani azon turisztikai fejlesztésekre is, melyek a BMP által létrehozott túraútvonalakon, ill. ezekhez kapcsolódva kívánnak fejlesztéseket létrehozni fokozva ezzel a turisztikai attrakciók szinergiáját a térségben. A JNSZ Megyében található túraútvonalak: - Kerékpáros túraútvonalak: - Szolnok – Szórópuszta – Csataszög – Nagykörű – Dobapuszta – Millér – Szolnok. / - 60 km - / - Szolnok – Malomszög – Zagyva bal parti gát – Zagyvarékas – Újszászi parkerdő – vissza a 32-es országúton. / - 50 km - / - Szolnok – Tinóka – Tiszapüspöki – Szajol – Tenyősziget – Szandaszőlős – Szolnok. / - 55 km - / - Szolnok – Rákócziújfalu – Tisza bal parti szabad strand martfűi nagy kanyar előtt – gáton vissza – Szandaszőlős – Szolnok. / - 50 km - / - Vízitúra útvonalak a Tiszán: - Tiszafüred-Szolnok: érinti Tiszasülyt, Kőtelket, Nagykörűt, Besenyszög-Dobapusztát - Természetjáró útvonalak (gyalogos): - Szolnok vasútállomás - Belváros - Tisza-part - Millér - Feketeváros - Szórópuszta – BesenyszögDobapuszta / - 26.8 km - / - Szolnok Kertvárosi körforgalom - Kertváros - Sportrepülőtér - Kocsoros - Szandaszőlős - Ószanda Rákóczifalvi tanösvény / - 16 km - / - Szolnok Szabadság tér - Zagyva balpart - Alcsipuszta - Malomszög - Malomzúgi híd balparti hídfő Zagyva part - Gazdák hídja - Zagyvarékas - Újszászi parkerdő – Szászberek / - 27,9 km - / - Szolnok Tiszaliget - Mentetlen üdülősor - Hullámtéri utak -Tiszagát -Szajol - Szajoli-Holt-Tisza Nagyszög - Tiszapüspöki szabadstrand - Ördögszekér Oktatóközpont – Tiszapüspöki / - 20,5 km - / - Szolnok vasútállomás - Rékasi felüljáró - Sashalom / Paládicspuszta - Tószegi hullámtér Tiszavárkony - Vezseny - Martfűi komp / - 41,6 km - / - Szórópuszta –Szórói-Holt-Tisza – Szolnok-Kőtelek műút – Besenyszög-Palotás – Strunga-kereszt – Zagyva balparti töltés – Gazdák hídja / - 21 km - / - Lovas túraútvonalak: - korábban Rákóczifalván a Földes-tanya biztosított lovagoltatást a Tisza gáton a rákóczifalvai tanösvényig, azonban ez a lehetőség megszűnt, - Nagykörűben a Suttogó étterem és Lovasudvar biztosít lovagoltatást azonban ez helyhez kötött. - Besenyszög környezetében több lovarda működik, köztük a Patkószög lovarda, amely szintén vállal lovagoltatást, jelenleg azonban ez sem kapcsolódik túraútvonalhoz. A térségben rendelkezésre álló lovaglási feltételek vagy helyhez kötöttek, vagy nem kapcsolódnak hivatalos túraútvonalakhoz. A korábban létrejövő lovas turisztikai kezdeményezések számára jelenleg nem biztosított a kor igényei által megkövetelt fejlődés. A túraútvonalak fejlesztéséhez a térségi természeti és szakértelmi (emberi) erőforrások rendelkezésre állnak, azonban hiányzik az együttműködés és az átgondolt helyi lovas turisztikai stratégia. HFS-ánk a 2. sz. intézkedésében támogatni kívánja a lovasturisztikai fejlesztéseket, beruházásokat ezek keretén belül az együttműködéseket, így lehetőség nyílik a BMP-hoz történő csatlakozásra is (ráhordó hatás, kiegészítő jelleg). A HFS kialakítása során a felsoroltakon kívül a térség gazdasági és környezeti fejlődését és a befogadást támogató, Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség által folytatott program került figyelembevételre. Jász-Nagykun-Szolnok Megye vonatkozásában az Alföld Szíve Térségi Turisztikai Egyesület (amely MTDSZ tag) szervesen kapcsolódik a megyei turisztikai

42


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. célkitűzések megvalósításához, így a megyei önkormányzat turisztikai cselekvési tervében megfogalmazottak megvalósításához is. A cselekvési tervben leírt rövid-, közép- és hosszú távú célokhoz több esetben is hozzá kívánunk járulni HFS-ánkkal. Rövidtávon fontosnak tartjuk a megye turisztikai újrapozícionálásához való hozzájárulást és a turisztikai szervezetek, szolgáltatók közötti partnerségi háló kialakításához történő hozzájárulást is. A cselekvési tervben megfogalmazott középtávú célok közül mindenképpen hozzá kívánunk járulni a szolgáltatói környezet fejlesztéséhez – különös tekintettel a kapacitások optimalizálásához, megújulni képes szolgáltatási csomagok, új termékek megvalósításához, hagyományokat teremtő rendezvények (rendezvénysorozatok) bevezetéséhez, továbbá a vendégéjszakák számának növeléséhez. Fontosnak tartjuk, hogy a térségben a látogatóbarát környezet kialakítását és az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítására törekvő kezdeményezéseket is, a káros környezeti hatások csökkentése mellett. A foglalkoztatás bővítése és a szakképzett munkaerő helyben tartása ez esetben is elsődleges szempont. Hosszútávon a megyei cselekvési terv által megfogalmazott területi felzárkózáshoz és a megye belső kohéziójának erősítéséhez történő illeszkedés, továbbá a turizmus területi és időbeli koncentrációjának csökkentése, a szolgáltatási paletta bővítése mindenképpen elsődleges szempontok. A megyei cselekvési tervben meghatározott trendekhez történő illeszkedést fontosnak tartjuk, így az újszerű igényeket és aktivitást megjelenítő turizmusformák preferálásával, az individuális igények megjelenésével, az egyedi, innovatív termékek népszerűsítésével és az újszerű technológiai megoldások hasznosításával, az élmény- és ismeretszerző tevékenységek elterjesztésével és az interaktivitás iránti fokozódó igények kiszolgálásával kapcsolatos beruházásokat kiemelten kívánjuk kezelni.

4.4 SWOT Erősségek: Gyengeségek: E1: Jelentős a megyeszékhely (Szolnok) GY1: A térség differenciált fejlettsége (Szolnok <> gazdasági, társadalmi, kulturális integráló ereje többi település). Ingázók száma magas. és húzó hatása, munkaadók magasabb száma. GY2: A fiatal, szakképzett munkaerő egyre fokozódó E2: Szolnoki oktatási intézmények szakirányú elvándorlása, lakosság fokozatos elöregedése. tanszékeinek szakmai és tudományos háttere GY3: Források hiányában a természeti, kulturális (turizmus, vidékfejlesztés, mezőgazdasági és értékek turisztikai célú hasznosítása alacsony mértékű. élelmiszeripari). GY4: Elavult és gazdaságtalan termelési szerkezet, E3: A térség természeti, kulturális értékekben értékesítési nehézségek. gazdag (természetvédelmi területek, sokszínű GY5: A növekvő fogyasztói igényekhez képest kevés halfauna, sokszínű, nagy mennyiségű helyben készített manufakturális jellegű vadállomány, autentikus alföldi lovastanyák, mezőgazdasági és kézműves termék van jelen a zenei-, képzőművészeti hagyományok). térségben, melyek elérhetősége korlátozott. E4: Kedvező mezőgazdasági adottságok az GY6: A térségi megújuló energiapotenciál agrártermelés szempontjából. kihasználatlan. E5: Növekvő fogyasztói igény a helyben GY7: Forrás hiányában alacsony civil szervezti készített, egészséges mezőgazdasági és aktivitás. kézműves termékek iránt (pl.: lekvárok, GY8: A kereslet és a kínálat összetalálkozása a savanyúságok, sajtok, szőrp, szappanok, stb.). mezőgazdasági termékek esetén nehézségekbe ütközik E6: Kedvező és gazdag megújuló energia (gyenge marketingtevékenység, földrajzi távolság – potenciál (geotermikus-, zöld- (bio) energia, a rossz településközi úthálózat). napsütötte órák száma magas). GY9: Forrás és önerő hiányában, az eladósodottság E7: Civil szervezet magas térségi száma, miatt az összefogás hiánya jelentkezik települési és elhivatottság, tenni akarás. társadalmi szinten. E8: Szolnok felvevő piaci szerepe jelentős a GY10: A polgárőr szervezetek rendelkezésére álló mezőgazdasági termékek iránt. technikai szívonala sok esetben elégtelennek bizonyul E9: Együttműködések kialakítására mutatkozó a feladatellátáshoz.

43


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. igény a civil- és az önkormányzati szektorban. E10: Polgárőr szervezetek magas térségi száma. Lehetőségek: Veszélyek: L1: A vidéki nagyvárosok (megyeszékhelyek) V1: Magyarország Budapest-központúságának további nagy mennyiségű Uniós fejlesztési erősödése, munkaerő elszívása. forrásmennyiség igénybevételére jogosultak a V2: A képzett szakemberek vidéki térségekből történő 2014-2020-as időszakban, ennek hatására új elvándorlása az alacsony jövedelmi viszonyok miatt munkahelyek jöhetnek létre. V3: Az alacsony jövedelmi viszonyok negatív hatása a L2: Egyre növekvő országos munkaerőpiaci turisztikai keresletre (a turisztikai kereslet rendkívül igény a képzett turisztikai, vidékfejlesztési, érzékeny a jövedelemváltozásokra, gazdasági mezőgazdasági és élelmiszeripari mérnökök, helyzetre, árváltozásokra). szakemberek iránt. V4: A Magyarországon földrajzi értelemben egyre L3: Országosan növekvő igény ökoturizmus körülhatárolhatóbb módon központosodó iránt (vízi, falusi, lovas, vadász, egészség, mezőgazdasági termelés köré rendeződő, kapcsolódó horgász) fejlesztése. szolgáltatások sok esetben más területekről L4: Üzleti háttérszolgáltatások fejlődésének elérhetetlenek, igénybevételük jelentős pozitív hatása a mezőgazdasági termékek többletköltséget jelent. értékesítésére. V5: A hazai, helyben készített, manufakturális jellegű L5: Növekvő országos igény a hazai mezőgazdasági és kézműves termékek árszívonal mezőgazdasági és egyedi kézműves termékek tekintetében versenyképtelenek a multinacionális fogyasztására, az egészséges táplálkozásra és élelmiszer kiskereskedelmi hálózatokkal szemben. életmódra. V6: A megújuló energiát termelő berendezések L6: A globális felmelegedés és a klímaválság termelése szakaszos, időjárástól függ a kapacitásuk. kezelésének világszintű felismerése, megújuló Létrehozásuk és telepítésük szakértelem hiányában energiahasznosítást ösztönző EU-s politika nehézségekbe ütközik, jelenleg többletköltséggel jár a fokozatos térnyerése. fosszilis energiahordozókat hasznosító rendszerekhez képest. L7: A fiatal generációk bevonása az aktív civil V7: A társadalmi szintű elöregedés miatt alacsony a tevékenységekbe, illeszkedve a modern kor technikai fejlődéséhez (pl.: virtuális közösségi tudás- és értékrend átadás szintje, a fital generációk szerveződések fizikai programokban történő közösségben végzett tevékenységek iránt érzett megtestesülésének elősegítése). motivációja egyre csökken. L8: A vidéki nagyvárosok lakossága V8: A rövid ellátási láncok (REL) sok esetben felvevőpiacot jelent a környező települések, sérülnek, nem alakulnak ki, így a kereslet és a kínálat területek mezőgazdasági termékei számára. nem találkozik. L9: Együttműködések ösztönzésére irányuló V9: Az együttműködésrek ösztönzésére rendelkezésre EU-s, országos forrásból finanszírozott álló, elkülönített, igénybevehető források mértéke programokban való részvétel. alacsony a probléma teljeskörű megoldásához. L10: A közbiztonság növelésére mutatkozó L10: A vidéki térségekben növekszik a megélhetési országos igény. bűnözés. Az európai migrációs válság.

SWOT mátrix Külső Lehetőségek

Belső erősségek Offenzív stratégiák: A szolnoki fejlődés motorját biztosító tevékenységekhez kötődő mikrovállalkozási tevékenységek támogatása a munkahelyteremtés érdekében (E1, E2, L1, L2) A növekvő turisztikai igények

Belső gyengeségek Fejlesztő stratégiák: Mikrovállalkozások fejlődésének támogatása a szolgáltatási szektorban, munkahelymegtartásra és munkahelyek létrehozásra fókuszáltan (L1, L2, GY1, GY2) Turisztikai szolgáltatók támogatása kiemelten a vízi-, falusi-, lovas-, vadász-, egészség-,

44



Külső Veszélyek

kielégítése érdekében térség horgászturisztika területén a magasabb specifikus értékekre irányuló szolgáltatási színvonal elérésének érdekében turisztikai fejlesztések támogatása (L3, GY3) (E3, L3) Új helyi termékek megjelenésének A helyben készített, egészséges támogatása, platformok létrejöttének mezőgazdasági és kézműves támogatása (pl.: értékesítési pontok), helyi termékek értékesítésének, termékeket középpontba állító kapcsolódó marketing marketingtevékenységek támogatása (L4, L5, tevékenységeinek támogatása (E4, L8, GY4, GY5, GY8) E5, E8 L4, L5, L8) Megújuló energia alkalmazásának kiemelt Megújuló energia alkalmazásának támogatása intézkedési szinten (magasabb ösztönzése a létrejövő beruházások támogatási intenzitás) esetén (E6, L6) Civil szervezetek által szervezett programok, A térségben magas számban jelen rendezvények, rendezvénysorozatok, lévő civil szervezetek munkájának ismeretterjesztő foglalkozások támogatása támogatása, tevékenységük együttműködések kialakításával, az végzéséhez szükséges forrás esélyegyenlőség szem előtt tartásával (L7, L9, biztosítása (E7, E9, E10, L7, L9, L10, GY7, GY9, GY10) L10) Védekező stratégiák: Elkerülő stratégiák: A vidéki, helyben létrejövő A beruházások hatására létrejövő munkahelyek számának munkahelyek szakmai fejlődési lehetőséget emelkedésével csökken az kínál a munkavállalók számára, jövedelmi elvándorlás (E1, E2, V1, V2) szempontból versenyképes (GY1, GY2, V1, V2) A helyben létrejövő, megfelelő színvonalú turisztikai szolgáltatások A létrejövő turisztikai szolgáltatások igénybevétele nem jelent akkora árszínvonala igazodik a térség kereseti anyagi terhet a lakosok számára, viszonyaihoz (GY3, V3) mint a földrajzilag távolabb A létrehozott, meglévő helyi termékek elhelyezkedőké, így sokak számára minősége, normál piaci versenyhelyzetben is hozzáférhetőbb (E3, V3) megállják a helyüket, a minőséget, vonatkozó A kereslet és kínálat közvetlen jogszabályi megfelelést hosszútávon is helyben történő találkozása folytán képesek fenntartani (GY4, GY5, GY8, V4, az értékesítési láncolatok rövidülnek, V5, V8) a termékek a szereplők számának A jó gyakorlatok bemutatásával nő a csökkenésével arányosan olcsóbbá szakértelem és a megújuló energia válnak, képesek a fogyasztói felhasználásra irányuló igény (GY6, V6) igények kielégítésére. (E4, E5, E8, Kizárólag a térség fejlődését, a lakosok V4, V5, V8) életminőségének tényleges javítását célul A térségben kedvező és gazdag a kitűző programok támogatása indokolt (GY7, megújuló energia potenciál, a GY9, GY10, V7, V9, V10) beruházások során alkalmazott technológiák nyilvánossá tételével nő a térségi tudáselsajátítás (E6, V6) A növekvő civil aktivitás elősegíti az ismeretterjesztést, tudás- és értékrend átadást a fiatal generációk számára, a javuló közbiztonság és fokozódó aktivitás élhetőbb környezetet és jobb életminőséget biztosít (E7, E9, E10, V7, V9, V10)

45


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása A stratégia kialakítását megelőző széleskörű igényfelmérésre, továbbá a helyzetfeltárás során végezett adatgyűjtésekre alapozva azonosíthatóvá vált több, jelentős mértékű, működési területünket érintő szükséglet. Jelentős igény mutatkozik a Szolnoki járás egész területén arra, hogy Szolnok központi munkahelyteremtő szerepe csökkenjen, a járás többi településén is nagyobb számban váljanak elérhetővé új munkahelyek. Ezen igények kielégítésére stratégiánkban is reagálni kívánunk, ezért az új munkahelyek létrehozásakor feltételként kívánjuk érvényesíteni, hogy a munkaerő helyben lakó, helyben élő személyek közül kerüljön ki. Illeszkedve a SWOT elemzésben feltártakhoz (E1, GY1, L1, V1), fontosnak tartjuk olyan projektek támogatását, melyek során új munkahelyek jönnek létre a Szolnokot körülvevő településeken, ezért intézkedéseinkkel támogatni kívánjuk az induló és már működő mikrovállalkozásokat. Ezzel összefüggésben, építve erősségeinkre (E2) szeretnénk elősegíteni olyan munkahelyek létrejöttét, melyek alkalmasak a szakképzett munkaerő helyben tartására (GY2). Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztések a szolgáltatási szektorban történjenek és kapcsolódjanak a mezőgazdasághoz (E4, GY4, L4, V4). Jelentős igény mutatkozik a lakosság körében a helyi természeti és kulturális értékek turisztikai célzatú látogatására, hiszen rengeteg gyönyörű hely és érdekesség található működési területünkön. Sajnálatos módon az ezekre az értékekre építő turisztikai szolgáltatások sok esetben alacsony színvonalúak, nem képesek kielégíteni a kereslet minőséggel szemben támasztott elvárásait. Számottevő jelenség, hogy a jövedelmi viszonyok sem teszik lehetővé a lakosság körében a nagyobb volumenű turisztikai kiadásokat (pl.: külföldi nyaralás, kirándulás az ország messzebbi területeire). Erre a problémára is megoldást jelenthet a térségen belüli turisztikai szolgáltatások fejlesztése, hiszen a helyben található, minőségi programok viszonyítottan alacsony ráfordítással is elérhetőek. Ezen igényekre és problémákra a stratégiánkban is reagálni kívánunk. Intézkedéseinkkel ezért támogatni szeretnénk a térség természeti, kulturális értékeinek (természetvédelmi területek, sokszínű halfauna, sokszínű, nagy mennyiségű vadállomány, autentikus alföldi lovastanyák, zenei-, képzőművészeti hagyományok) magasabb hatásfokú turisztikai hasznosítását (E3, GY3). Olyan projekteket szeretnénk támogatni, melyek illeszkednek a térség karakteréhez és az országos tendenciákhoz is (L3 - vízi-, falusi-, lovas-, vadász-, egészség- és horgászturisztikai fejlesztések). A SWOT elemzésben meghatározottaknak megfelelően a fenntarthatóság, a környezeti terhelés és a természeti értékek védelme érdekében ösztönözni és kiemelten támogatni kívánjuk azokat a projekteket, melyek a munkahelyteremtéshez, vagy a térségi turisztikai potenciál kiaknázáshoz, megújuló energia használatával kívánnak hozzájárulni (E6, GY6, L6, V6). Jelentős lakossági igény mutatkozik arra, hogy a térségben előállított élelmiszerek, kézműves termékek helyben váljanak elérhetővé, különösképpen igaz ez a gyümölcsökre, zöldségekre, tejtermékekre és a belőlük készített mezőgazdasági árucikkekre. A fogyasztók nagyobb bizalommal fordulnak ezek iránt a termékek iránt a szupermarketek, üzletláncok által kínált termékekhez viszonyítva. Sok esetben azonban hiányzik az összeköttetés az eladók és a vevők között, a kereslet és a kínálat vagy fizikai hely hiányában vagy az elégtelen marketingnek köszönhetően nem találkozik egymással. Ezen igényekre és problémákra a stratégiánkban is reagálni kívánunk. Ezért fontosnak tartjuk a helyben készített, egészséges, egyedi mezőgazdasági és kézműves termékek iránti növekvő kereslet miatt (pl.: lekvárok, savanyúságok, sajtok, szőrp, szappan, stb.) a térség adottságait kiaknázni (E5, GY5, L5, V5), ösztönözni a helyi termékek piaci megjelenését. Kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a már meglévő helyi termékek szélesebb körben történő megismertetésére és a rövid ellátási láncok kialakulásának ösztönzésére, hogy a helyi kereslet és kínálat egymásra találhasson, felhasználva a megyeszékhely felvevőpiacának méretét (E8, GY8, L8, V8).

46


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Jelentős igény figyelhető meg a lakosság körében a szabadidő hasznos eltöltésére, különösen igaz ez a fiatalok körében, akik többnyire csak hosszú utazást követően a megyeszékhelyen tudnak részt venni különféle programokon, rendezvényeken. Az elvándorlást, a falvak elhagyását részben visszatarthatja a számukra kedvező programok támogatása. A térségünkben jelentős azon civil szervezeteknek a száma, amelyek képesek olyan témakörű és minőségű programokat szervezni, melyek kielégítik az ilyen irányú szórakozási igényeket, azonban tevékenységüket igen szűkös anyagi keretek között, elégtelen technikai feltételek mellett, sokszor csak elhivatottságból végzik. Sűrűn felmerülő igény az esetlegesen fennálló jó közbiztonság megőrzése, vagy annak javítása a településeken, melyek biztosításában a térségi civil (polgárőr) szervezetek szintén akívan közreműködnek. Úgy érezzük az előzőekben említett komplex térségi fejlesztési igényre mindenképpen reflektálnuk kell stratégiánkkal. A térségben mutatkozó tendenciákra és szükségletekre reagálva intézkedéseinkkel forrást kívánunk biztosítani azokhoz a civil szervezeti tevékenységekhez, melyek a térségi életminőséget pozitív irányba befolyásolják, szórakozási, fejlődési lehetőséget kínálnak a lakosok számára és kiemelten kezelik a fiatal generációt (E7, GY7, L7, V7). Ezen tevékenységek vonatkozásában kiemelten támogatni kívánjuk azokat a projekteket, melyek közösségi rendezvények, ismeretterjesztőhagyományőrző programok/programsorozatok megvalósítását tűzik ki célul más térségi vagy térségen kívüli szervezettel együttműködve (E9, GY9, L9, V9). A SWOT elemzés során beazonosított lehetőségekhez és veszélyekhez (L10, V10) igazodva támogatni kívánjuk a térségben jelentős számban jelen lévő polgárőr egyesületek munkáját a munkavégzésükhöz szükséges technikai feltételrendszer megteremtéséhez történő hozzájárulással (E10, GY10)

5. Horizontális célok 5.1 Esélyegyenlőség A Közép-Tisza-Zagyva térségben magas a halmozottan hátrányos helyzetű népesség aránya, akik a rendszerváltást követően, annak ellentmondásait, számukra érthetetlen fordulatait nem tudták követni, a nem is olyan távoli gazdasági válság egyéni megoldási módjait nem ismerik, egyre nehezebb élethelyzetbe kerülnek. Lehetőséget szeretnénk biztosítani a (4.3 pontban leírtaknak megfelelően) térségben olyan programok számára, melyek a lakosság tömegeinek gondolati, érzelmi felzárkóztatását, gazdasági felkészítését célozzák. Kiemelten kívánjuk kezelni a társadalmi kohézió erősödésére, az elért eredmények fenntartására és a társadalmilag fenntartható, koherens közösség kialakítására irányuló programokat az esélyegyenlőség biztosítása mellett. Támogatni kívánjuk a fenntartható és népességmegőrző térség eléréséhez a meglévő (különböző profilú) egyesületek, szervezetek tevékenységének erősítését, továbbá az együttműködési lehetőségek feltárását célzó programokat. Támogatást kívánunk nyújtani olyan speciális térségi hiányszakmákat érintő előképzési programok megszervezéséhez és lebonyolításához, melyek hozzájárulhatnak az egyébként ilyen igényekkel rendelkező lakosság további tanulásához, a meglévő és induló vállalkozások hatékonyságának javításához és a vállalkozói kedv fokozásához. Szintén támogatni kívánjuk a társadalmi és szociális feszültségek csökkentését szolgáló programokat, rendezvényeket, ilyen irányú oktatásokhoz illeszkedő elektronikusan elérhető tananyagok, honlap kialakítását, marketing tevékenységeket. Figyelmet kívánunk fordítani a paraszti gazdálkodást, a hagyományos kézműipari, kisipari mesterségekkel történő megimertetést célzó programok, rendezvények támogatására, ahol semmiképpen sem önjelölt hagyományőrzők, hanem szakszerű hagyományőrző tevékenységek és ezek szakavatott művelői részesülhetnek támogatásban. Ezáltal biztosítottnak látjuk, hogy valóban a hagyományos szakszerű technika, anyaghasználat és forma, motívum kincs öröklődik tovább. Igaz ez a népi kismesterségekre és régi szakmák művelőire, kik még tovább tudják adni évtizedes tapasztalatukat a térségbéli fiatalabb generációk számára is. Alkotóházak esetében kiemelt szempontként igyekszünk kezelni a munkahelyteremtést és megtartást. Mindezzel célunk a civil szerveződések, önszerveződésének elősegítése és fejlődésük támogatása, a korosztályok közötti kohézió erősítése, a hátrányos helyzetben lévők segítése, a gyermekvállalási hajlandóság növelésének

47


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. elősegítése, így a népesség megtartása. Fontos, hogy ezen célkitűzéseinkkel mi is segíthetünk abban, hogy értékké tegyük a közösségért végzett munkát, széles körű motiváltságot teremtve a közösségért végzett tevékenységek vonatkozásába. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az a pályázó, aki a fentiek vonatkozásában kíván bármilyen programot, kezdeményezést, képzést, rendezvényt lebonyolítani, köteles legalább egy, a tevékenységi körével a tervezett programhoz illeszkedő térségi szereplővel, szervezettel együttműködési megállapodás formájában legalább egy programelemet közösen lebonyolítani. Ennek nyomon követése az aláírt, hiteles együttműködési megállapodás KTZVE részére történő bemutatásával történik.

5.2 Környezeti fenntarthatóság A környezeti fenntarthatóság érdekében támogatjuk a természeti értékek, a biológiai sokféleség védelmét és megőrzését, a táj – és ökogazdálkodás fejlesztését. Segítjük a Tisza és Zagyva ártéri erdejének gazdag növény és állatvilág megőrzését, tájkímélő gazdálkodási formák bevezetését, támogatjuk a lovas-, egészség-, horgász és vadászturizmus fejlesztését, a hozzájuk kapcsolódó marketing tevékenységeket. Támogatást kívánunk nyújtani tanösvények kiépítésére, felújítására, bővítésére, erdei- mezei gyalogos ösvények kialakítására, fejlesztésére, valamint a fejlesztésekhez kapcsolódó marketing tevékenységre. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a vidéki élet sokszínségének megőrzését és- fejlesztését, a táji értékek fennmaradásával, a tájkép és a biológiai sokféleség megőrzésével párhuzamosan az ökologikus vidékfejlesztés előmozdítását. Az értékes folyóparti és mocsári élőhelyek és társulások számos védett fajnak adnak otthont. A védett területek rendkívül gazdag és változatos növény, rovar és állatvilággal, biodiverzitással rendelkeznek. Védettséget élveznek a hullámtéri rétek, szikes puszta maradványok, holtágak gazdag mocsárvilága, a kérészek páratlan „tiszavirágzása”, melyek mind a biológiai sokféleséget őrzik. Ösztönözni kívánjuk a környezettudatos magatartás megerősítését célzó fejlesztéseket, népszerűsítő rendezvényeket, a gazdag és változatos biodiverzitás fenntartását, valamint a térségben gazdálkodási tevékenységet folytatók és a természet közötti harmonikus kapcsolat kialakítását célzó fejlesztéseket. Támogatást kívánunk nyújtani az egészség- és környezettudatos magatartás elterjesztéséhez, a természeti értékek széles körben való megismertetéséhez kapcsolódó rendezvények, tájékoztatások, oktatások, programok, ismeretterjesztő előadások megtartására. Különös figyelmet kívánunk fordítani a szennyezés megelőzését és minimalizálását, a hulladék koncentrációjának visszaszorítását, újrahasznosítás célul kitűző fejlesztési elképzelések támogatására. Támogatni kívánjuk a szelektív hulladékgyűjtés terjesztésére és a lakosság szemléletmód váltására irányuló programok megvalósítását. Szeretnénk a 4.3 pontban leírtaknak megfelelően energia- és költségtakarékos rendszerek kialakítására lehetőséget biztosítani, melyek a megújuló energia felhasználását tűzik ki célul a helyi adottságokhoz illeszkedő módon, továbbá a térség többi szereplője számára bemutató jelleggel is bírnak. Véleményünk szerint a térség egyik gazdasági kitörési iránya lehet, ha rendelkezésre álló természeti értékeinket (biomassza, geotermikus energia, napenergia) okszerűen hasznosítani tudjuk. Ide tartozik az ártéri területek gazdag aljnövényzetének („özönnövény”) kitermelése, hasznosítása, a mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár, napraforgószár, stb.) összegyűjtése, és bioenergia célra történő hasznosítása is. A sikeres fejlesztések (jó gyakorlatok) térségen belüli terjesztése érdekében támogatni kívánjuk a helyi megújuló energia hasznosítás fejlesztését, bemutató mintaprojektek létrehozását, melyek által a helyi öngondoskodás környezetbarát, fenntartható módon valósítható meg a mezőgazdasági termelés újszerű diverzifikálásával. A környezeti fenntarthatóság biztosítása érdekében az a pályázó, aki a fentiek vonatkozásában kíván bármilyen beruházást, programot, kezdeményezést, képzést, rendezvényt lebonyolítani, köteles legalább 1db, a tevékenységét népszerűsítő és bemutató, konkrét gyakorlati ismereteket megosztó nyílt rendezvényt megtartani, mellyel tovább ösztönzi a térségi környezeti fenntarthatóságra összpontosító kezdeményezések, programok megvalósítását. Ennek nyomon követése a rendezvényről készült rövid,

48


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. min. 1 oldal terjedelmű, min. 4 db fényképfelvétellel ellátott beszámoló és jelenléti ív KTZVE részére történő bemutatásával történik, legkésőbb a projekt zárásáig.

6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása Amellett, hogy a HFS-ünk szervesen kapcsolódik a 2014-2020-as időszakban alkalmazott Operatív Programokhoz, és más megyei, térségi fejlesztési tervekhez, stratégiákhoz (lásd: 4.3 pont), több olyan innovatív és kiegészítő elemet is tartalmaz, melyek tovább fokozzák a központi programok pozitív hatásait a KTZVE működési területén. Fontos és egyedi megközelítésnek gondoljuk azon térségi induló vállalkozások támogatását a szolgáltatási szektorban, melyek számára az alapvető feltételek sem adottak tevékenységeik végzéséhez (tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, pénz hiánya miatti munkaerő deficit, elégtelen vagy hiányzó marketingtevékenység miatti teljes ismeretlenség, kapcsolati tőke hiánya), így a más operatív programok által kínált fejlesztési lehetőségekkel sem tudnak élni. Ugyan ezen megfontolásból kívánjuk támogatni (egyfajta „kezdőlökést” adni) a térségre egyedileg jellemző hagyományos-, bio- és kézműves termékek, élelmiszerek piacra jutását, hozzásegítve ezzel pályázóinkat a további fejlődéshez (pl.: VP további forrásaiból). Természeti értékeinkre építve, kitörési pontként kezeljük a zöldenergia hasznosításával elérni kívánt fejlesztéseket, ill. a turisztikai beruházásokat. Zöldenergia hasznosítási projektek kapcsán innovatív elemként megfogalmazódik ezen irányultságú projektek bemutató, közösségi jellegének kihangsúlyozása (ez más OP-kban nem található meg), mellyel a térség többi szereplője számára kívánjuk elérhetővé és vonzóvá tenni az alkalmazott technológiákat, további fejlesztéseket indukálva. Turisztikai téren kifejezetten a térségi hagyományokra épülő, lovas-, vadász-, egészség- és horgászturisztikai célú fejlesztéseket tekintjük kitörési pontnak (más OP-k célkitűzéseiben ilyen formában nem találhatóak turisztikai fejlesztési lehetőségek), melyek hozzájárulhatnak a megyei turisztikai célok megvalósulásához, a peremfeltételek fejlesztésével később lehetővé válnak komplexebb, átfogóbb turisztikai célok megvalósításai (megyei, térségi), érdekszervezeti tömörülések, így ez mindenképpen egy innovatív megközelítési módnak tekinthető. Fontosnak tartjuk HFS-ánkban a működési terültünkön működő non-profit szervezetek számára olyanfajta támogatások elérhetővé tételét, melyek felhasználásával nagyobb nyilvánosságot kapnak programjaik és nem csak közvetlen (tárgyiasult) formában jelentkeznek fejlesztési eredmények, hanem a térségi társadalom általános állapotának javulásához járulnak hozzá (pl.: egészséges életmódhoz köthető, sport és szűrő rendezvények, fiatalokat célzó, térségi hagyományokat felelevenítő és szórakoztató rendezvények, nevelő, szemléletformáló és oktató programok, valamint a közbiztonság megőrzésére és bűnmegelőzésre irányuló programok megvalósítása).

7. A stratégia beavatkozási logikája 7.1 A stratégia jövőképe A stratégia reményeink szerint hozzájárul egy egységes, fenntartható helyi szociális/szolidáris gazdaságépítési modell kialakulásához és a Közép-Tisza-Zagyva térség népességmegtartó mutatóinak folyamatos és stabil növekedéséhez.

7.2 A stratégia célhierarchiája Összhangban a megfogalmazott jövőképpel, stratégiánk megvalósításával szeretnénk hozzájárulni a térség gazdasági fejlődéséhez és a tőkeszegény környezet fellendítéséhez. Ezek egyik alapkövének a munkahelyteremtést és megtartást, továbbá a vállalkozási kedv és a vállalkozások versenyképességének fokozását gondoljuk. Szeretnénk hozzájárulni a térségi szereplők aktivitásának növeléséhez minden területen (vállalkozói- civil- és közszféra), lehetőségeik kiszélesítéséhez oly módon, hogy segítséget nyújtunk számukra a kezdetekben és munkájuk során is, indukálva további fejlődésüket. Szeretnénk elérni, hogy a lakosok (főként a fiatalok) számára vonzó legyen a térségben

49


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. maradni, élni és dolgozni, életminőségük javuljon. Olyan együttműködések kialakítását szeretnénk ösztönözni, melyekből a térség minden szereplője profitálni tud, akár részvételével, akár a jó gyakorlatok elsajátításával. Térségek közötti együttműködések megvalósításával, mind a térségi mind a térségek közötti értékteremtő kapcsolatok létrejöttében is tevékeny módon részt szándékozunk venni. Jövőkép Egységes, fenntartható helyi szociális/szolidáris népességmegtartó erejének fokozásával

gazdaságépítési

modell

kialakítása,

a

térség

Átfogó cél(ok) 1. 2.

Munkahelyteremtés és munkahely megtartás Társadalmi szolidaritás és aktivitás fokozása

Ssz. Specifikus célok

Célértékek

1.

-2-4 millió Ft közötti támogatás esetén min. 0,25 FTE* növekedés/ projekt - 4-8 millió Ft közötti támogatás esetén min. 0,5 FTE* növekedés/ projekt - 8-10 millió Ft közötti támogatás min. 1 FTE* növekedés/ projekt min. 1 db megújuló energiát hasznosító berendezés működtetése/ projekt

2.

3.

Eredménymutatók megnevezése A szolgáltató szektorban tevékenykedő Létrehozott új munkahelyek térségi vállalkozások munkahelyteremtő száma és megtartó képességének növekedése (induló és működő mikrovállalkozások).

A térségi vállalkozások fosszilis energiahordozókból származó energiaszükségletének csökkentése, a megújuló energia felhasználásának növelése. A helyi természeti, kulturális értékek turisztikai kihasználtságának növelése.

4.

A térségi helyi-, kézműves- és biotermékek versenyképességének növekedése, az egymáshoz földrajzilag közeli keresleti-kínálati pólusok szinkronba kerülése.

5.

A térség lakosainak javuló életminősége a közösségi élet aktívabbá válása, együttműködések kialakulása, a szórakozási lehetőségek bővülése és a közbiztonság fokozódása által, az esélyegyenlőség biztosításával.

Alkalmazott megújuló energiát hasznosító berendezések száma Kapcsolódások száma a terület specifikus természeti, kulturális értékekhez A térségben elérhető helyi termékek számának és minőségének növekedése, a termékek elérhetőségének javulása és a termékpálya szereplőinek fokozódó összefogása A programokban résztvevő lakosság száma, hátrányos helyzetű csoportokkal dolgozó, szervezet(ek) száma.

min. 1 db a HFS helyzetértékelésében is feltüntetett természeti, kulturális értékhez kapcsolódás/ projekt min. 1 új helyi termék létrejötte vagy már meglévő, min 5 helyi termékek elérhetőségének javítása és min. 1 db együttműködés kialakítása/ projekt

rendezvény esetén min. 30 fő lakossági elérés és min. 1db bevont szervezet/ projekt, képzés esetén min. 15 fő lakossági elérés és min. 1db bevont szervezet/ projekt

*FTE (Full Time Equivalent, Teljes munkaidő egyenértékes): Azon foglalkoztatottak számát, akik kevesebb ideig dolgoznak, mint egy teljes éven át teljes munkaidőben foglalkoztatott, teljes munkaidő egyenértékesre kell átszámítani, a teljes munkaidőben foglalkoztatott éves munkaóráinak számát alapul véve. A foglalkoztatottak FTE‐ben mért száma így tartalmazza azokat is, akik egy nap nem teljes munkaidőben, egy héten/hónapban a teljes munkaidőnél kevesebb napban dolgoznak. A viszonyítás alapjaként kizárólag a munkanapokat kell figyelembe venni (tehát a hétvégéket, szabadságot, ünnepnapokat stb. kivéve). Példa:

50


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. FTE (teljes munkaidő egyenértékes) = 220 munkanap / év, 5 munkanap / hét, 8 munkaóra / nap. Példa: évi 110 napban és napi 4 órában alkalmazott 110/220 * 4/8 = 0,25 emberévnek felel meg.

Intézkedések (beavatkozási területek)

1. 2. 3. 4.

Helyi vállalkozások versenyképességének növelése Helyi turisztikai szolgáltatások és kínálat fejlesztése Helyi közösségi kezdeményezések megvalósításának támogatása Helyi termékek piacra jutásának támogatása

Melyik specifikus cél(ok)hoz járul hozzá1 1. 2. 3. 4. 5. X X X X X X

Szöveges indoklás: A helyzetfeltárásban leírt térségi jellemzők és folyamatok teljes körű figyelembevételével került meghatározásra a stratégia SWOT elemzése és SWOT mátrixa. A SWOT elemzésben meghatározott térségi erősségeink (E1-E10) és gyengeségeink (GY1-GY10), továbbá az általános térségen kívüli külső folyamatok által kínált lehetőségek (L1-L10) ill. a bennük rejlő veszélyek (V1-V10), melyek meghatározták a SWOT mátrixunkban leírt offenzív, fejlesztő, védekező és elkerülő stratégiákat. A SWOT elemzés világossá tette a HACS számára, hogy melyek azok az átfogó és specifikus célok, melyek elérése a leginkább hozzásegíti a térséget és a benne élőket az általunk vágyott/meghatározott jövőkép eléréséhez. Ennek megfelelően 4 fő fejlesztési irányvonal rajzolódott ki, melyet intézkedéseinkben is konkrétan megjelenítünk. - Az első irányvonal a helyi mikrovállalkozások fejlesztése, főként eszközbeszerzésekkel, első sorban a szolgáltatási szektorban. A stratégiakészítést megelőző igényfelmérési időszakban, ill. a stratégia megalkotása során is nyilván valóvá vált, hogy a térségben jelentős potenciál áll rendelkezésre a vállalkozói szektorban, a romló vidéki tendenciák ellenére is jelentős a vállalkozói kedv. Sajnálatos módon e potenciál forrás hiányában nem képes érvényesülni, a meglévő vállalkozások nem fejlesztenek, új vállalkozások nem jönnek létre. Ennek hiányában a térségi mikrovállalkozások versenyképessége, munkahelymegtartó és munkahelyteremtő képessége is csökken, olyan alapvető szolgáltatások nem érhetőek el a térségben, melyekre egyébként jelentős igény mutatkozna mind a lakosság, mind a helyi gazdasági szereplők körében. Ez hozzájárul a képzett munkaerő megyeszékhelyre (Szolnokra), vagy rosszabb esetben Budapestre, ill. a külföldre történő vándorlásához. A térség nem képes megőrizni a humánerő kapacitását. Ezeken a tendenciákon szeretnénk a rendelkezésünkre álló forrásainkkal változtatni, elindítani egyfajta fejlődést, „kezdőlökést” adni a térség mikrovállalkozásainak, melyet követően lehetővé válik további fejlődésük, valamint a foglalkoztatás növelése. (1. specifikus cél) - Amellett, hogy a térségi mikrovállalkozások fejlődését támogatni kívánjuk, környezettudatosság növelő opcióként határoztuk meg, a megújuló energia felhasználás alkalmazását. A SWOT analízisünkben meghatározott lehetőségeinkhez, valamint térségi erősségeinkhez illeszkedve, kiemelten támogatjuk a megújuló energiafelhasználás növelését vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódva. Ennek érdekében nemcsak lehetőséget kívánunk biztosítani, de külön ösztönözni szeretnénk pályázóinkat megújuló energiák alkalmazására. (2. specifikus cél) - A második irányvonal a helyi természeti és kulturális erőforrásainkra épít, hiszen térségünk rengeteg terület specifikus értékkel bír. A térségi folyamatok és a SWOT elemzésünkben feltárt külső lehetőségek is alátámasztják a turisztika fejlesztésének jelentőségét, gazdasági tartalékainak kihasználhatóságát. A természeti értékeinkre (pl.: a Tiszai árterületek erdeinek vadállományára, a területet átszövő megannyi élő és holtág halfaunájára, horgászati lehetőségeire), mindeddig csak helyenként épült egy-egy olyan turisztikai szolgáltatás, amely képes felkelteni a helyi és a térségen 1

Egy intézkedés több célhoz is hozzájárulhat.

51


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. kívüli küldő területről érkező turisták érdeklődését vagy növelni a térségben eltöltött vendégéjszakák számát. Stratégiánkkal lehetőséget kívánunk teremteni, valamint forrást biztosítani a térség turisztikai potenciáljának kihasználására, a meglévő szolgáltatások színvonalának fejlesztésére. (3. specifikus cél) - A harmadik irányvonal a térség mezőgazdasági jellegéből adódó erőforrások kihasználását helyezi a középpontba. Megfigyelhető, hogy a megyeszékhely kivételével a lakosság jelentős részének a mezőgazdaság valamely ága (szántóföldi növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés) biztosít megélhetést. Az utóbbi évek fogyasztói szemléletváltása, a kereslet növekedése az egészséges helyben, gondos kezek által és nem nagyüzemi körülmények között előállított minőségi termékek iránt, lehetőséget teremt térségünk számára, hogy erőforrásait kihasználva több minőségi helyi termékeket állítson elő illetve korszerűen fejlessze a már meglévőeket. Stratégiánkban ezért támogatni kívánjuk azokat az elképzeléseket, melyek a helyi mezőgazdasági termékek, feldolgozás útján történő értéknövelésére irányulnak. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a kereslet találkozhasson a kínálattal, hiszen e nélkül nem jöhet létre működőképes folyamat, azonban ez jelenleg térségünkben sajnos problémát jelent. Jelenleg a termékek elégtelen marketingje, ill. a fizikai tér (értékesítési pontok) hiánya jellemző. Stratégiánkkal támogatni kívánjuk a helyi-, kézműves- és biotermékek versenyképességének növekedését, az új termékek megjelenését, továbbá az egymáshoz földrajzilag közeli keresleti-kínálati pólusok szinkronba kerülését. (4. specifikus cél) - A negyedik irányvonal a térségben élő lakosság életminőségének javítását helyezi a középpontba. Nyilvánvalóan több tényező is szerepet játszik a térség lakosságának életminőségében, azonban a helyzetfeltárás során fellelt folyamatok és tendenciák azt mutatják, hogy a gazdasági tényezők szerepén túl nagy jelentőséggel bírnak az olyan kezdeményezések, programok, rendezvények melyek igényes szórakozási lehetőséget kínálnak a lakosságnak. Amennyiben helyben is rendelkezésre állnak minőségi alternatívák a szabadidő hasznos eltöltésére, csökkenthető a megyeszékhely ilyen jellegű dominanciája is, a fiatalabb generációk sem érzik kirekesztve magukat lehetőségek hiányában. Fontosnak tartjuk e mellett, hogy a térségben nagy számmal működő civil szervezetek munkáját segítsük, hiszen a helyi aktivitás, az együttműködések kialakulása, a közösség összetartása, az esélyegyenlőség biztosítása és a közbiztonság fenntartása szempontjából is kulcsfontosságú szereppel bírnak. A leírtakkal összefüggésben, stratégiánkban támogatni kívánjuk a lakosság életminőségét pozitívan befolyásoló kezdeményezések megvalósítását. (5. specifikus cél)

8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1/1.

Helyi vállalkozások versenyképességének növelése

2. Specifikus cél: (továbbiakban: sc.): Az intézkedés a helyi szolgáltató szektorban tevékenykedő induló és működő mikrovállalkozások munkahelyteremtő és megtartó képességének növelését (1.sc.), valamint ezen vállalkozások fosszilis energiahordozókból származó energiaszükségletének csökkentését, megújuló energia felhasználásának növelését célozza (2.sc.) 3. Intézkedés indokoltsága a SWOT és a helyzetfeltárás vonatkozásában: a 4.5 és 7.2. pontok szöveges indoklásában leírtaknak megfelelően, SWOT: E1, E2, E6, L1, L2, L6 – GY1, GY2, GY6, V1, V2, V6 4. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Az intézkedés keretében a működő vagy induló mikrovállalkozások versenyképességének növelését támogatjuk, már meglévő és/vagy új szolgáltatási tevékenység fejlesztésével. Cél a nem mezőgazdasághoz kötődő szolgáltatások minőségének, mennyiségének emelése, illetve munkahelyek

52


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. teremtése, stabilizálása, valamint kiegészítő fejlesztésként a megújuló energiahasznosítás elősegítése, elterjesztése. Az intézkedés lehetőséget biztosít az egyszerűsített költség elszámolásra is. A fejlesztések során támogatható tevékenységek: - önállóan támogatható a szolgáltatási tevékenységhez szorosan illeszkedő épületek külső és belső felújítása, - önállóan támogatható az új eszközök, berendezések, immateriális javak beszerzése, - önállóan támogatható a szolgáltatáshoz szorosan illeszkedő marketing tevékenység fejlesztés, - önállóan nem támogatható, a szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódó megújuló energetikai fejlesztés (megújuló energia rendszerek kiépítése, alkalmazása) - egyéb költség: máshová nem sorolható, a végzett/végezni kívánt tevékenységhez alátámasztottan kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások igénybevételének költségei (az egyéb költség a projekt összköltségének max.: 5%-ig számolható el, önállóan nem támogatható költségtípus) 5. Kiegészítő jelleg és lehatárolás más a VP és más OP-k vonatkozásában: A HFS egyik fő célja a kedvezőbb vállalkozói környezethez való hozzájárulás és a településeken helyben elérhető munkahelyek feltételeinek megteremtése, a térségi humánerőforrás helyben tartása. Jelen intézkedés kiegészíti a VP és a GINOP intézkedéseit, mivel támogatást biztosít a nem mezőgazdasághoz kötődő szolgáltatások fejlesztéséhez. A Vidékfejlesztési Program ugyanakkor a mezőgazdasági termelők, vagy a nem mezőgazdasági termelők Annex I. termék* feldolgozását, illetve új mikrovállalkozások létrehozását támogatja. A GINOP pedig a szolgáltatások fejlesztését célzó beruházásokat csak a szabad vállalkozási zónában (SZVZ) támogatja. Az intézkedés lehatárolását biztosítja, hogy szabad vállalkozási zóna nem található működési területünkön, intézkedésünkben pedig nem csak induló, hanem működő mikrovállalkozások támogatását is biztosítani kívánjuk. Ezen kívül jelen intézkedésből termék feldolgozás, előállítás nem támogatható. Hozzáadott érték, hogy a környezeti szempontok érvényre juttatása érdekében kiemelten támogatni kívánjuk (magasabb támogatási intenzitás) a megújuló energiahasznosítással kombinált komplex fejlesztéseket, továbbá a GINOP vállalkozásfejlesztési alintézkedéseiben történő részvételhez szükséges belépési méret- és jövedelem termelő alsó korlátok elérését. *Annex 1 termékek: elsődleges feldolgozásra és értékesítésre szánt mezőgazdasági termék. 6. A jogosultak köre: Pályázatot nyújthat be a KTZVE HFS által lefedett településen - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező induló vagy működő mikrovállalkozás (egyéni vállalkozó, kft., bt., szövetkezet, szociális szövetkezet, gazdasági társulás) 7. Kiválasztási kritériumok, alapelvek: 7.1 Jogosultsági kritériumok: - Pályázatot nyújthat be a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület működési területén székhellyel és/vagy telephellyel és/vagy fiókteleppel rendelkező mikrovállalkozás 7.2 Kötelezettségvállalások: A Pályázó vállalja, hogy - 2-4 millió Ft közötti támogatás esetén a projekt fizikai megvalósítását követően, a projektet megelőző állapothoz képest az első évben min. 0,25 FTE növekedést ér el és a fenntartási időszak során ezt az értéket minden fenntartással érintett évben tartani is tudja

53


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. - 4-8 millió Ft közötti támogatás esetén a projekt fizikai megvalósítását követően, a projektet megelőző állapothoz képest az első évben min. 0,5 FTE növekedést ér el és a fenntartási időszak során ezt az értéket minden fenntartással érintett évben tartani is tudja - 8-10 millió Ft közötti támogatás esetén a projekt fizikai megvalósítását követően, a projektet megelőző állapothoz képest az első évben min. 1 FTE növekedést ér el és a fenntartási időszak során ezt az értéket minden fenntartással érintett évben tartani is tudja - a beruházás során kötelezően teljesítendő FTE érték elérése érdekében alkalmazott munkavállaló a fejlesztéssel érintett településen állandó lakhellyel rendelkezik - megújuló energiahasznosítást is tartalmazó (komplex) fejlesztés esetén a megvalósítás időszakában, de legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább 1 rendezvényt és/vagy nyílt napot tart a támogatással megvalósított fejlesztés bemutatása céljából. A megtartott rendezvényről, nyílt napról 30 napon belül minimum 1 oldalas Interneten közzétehető összefoglalót küld a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület részére, melyet az egyesület a honlapján közzétesz. - az együttműködés és nyilvánosság biztosítása érdekében a projekt utolsó kifizetési kérelmének hivatalos elbírálását követően legkésőbb 6 hónapon belül a projekt megvalósulásáról max. 1 oldal terjedelemig, honlapon megjelentethető formátumú tájékoztatást küld a HACS részére elektronikus vagy postai úton. A HACS eleget téve monitoring adatgyűjtési kötelezettségének a tájékoztatót a kézhezvételtől számított 3 napon belül a www.ktzve.hu honlapon megjelenti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a pályázó elérhetőségeit, a fejlesztés összefoglalását, az intézkedéshez kapcsolódó számszerűsíthető kötelezettségvállalások adatait (pl.: foglalkoztatási adatok, lásd FTE; stb.), a pályázat során igényelt és a ténylegesen elszámolt összköltséget. 7.3 Kiválasztási szempontok: - előnyben részesülnek azok a projektek, melyek megvalósulása által új szolgáltatás és/vagy meglévő szolgáltatás minőségi javulása jelenik meg; - előnyben részesülnek azok a projektek, melyekben olyan minőségi szolgáltatásfejlesztést valósítanak meg, melyek a fejlesztéssel érintett településen még nem működnek; - előnyben részesülnek azok a fejlesztések, ahol a projektgazda környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél; - előnyben részesül az a projekt, mely új és/vagy meglévő szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódóan legalább 1 megújuló energiaforrás hasznosítását valósítja meg (komplex projekt) - előnyben részesül az a projekt, mely hátrányos helyzetű személy bevonására is irányul - előnyben részesül az a projekt, melynek költségvetése alátámasztott 8. Tervezett forrás: a.) Allokált forrás nagysága: 150.000.000,- Ft b.) 50% támogatási intenzitás (megújuló energia alkalmazása esetén 55%) – (Hunyadfalva esetében: 60% intenzitás, megújuló energia alkalmazása esetén 65%) Indoklás: Jövedelemtermelő tevékenység esetén: - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „nem besorolt” kategóriába tartozó járás esetén: 50 % - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „kedvezményezett” kategóriába tartozó járás, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támogatási intenzitás: 60 % c.) projektméret: - minimális támogatási összeg projektenként: 2.000.000,- Ft - maximális támogatási összeg projektenként: 10.000.000,- Ft

54


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. d.) a támogatás módjának leírása: 2-4 millió Ft között: vissza nem térítendő támogatás, egyszerűsített költségelszámolással (átalány) 4-10 millió Ft között: vissza nem térítendő támogatás, standard elszámolás, előleg igénybevétele lehetséges (legfeljebb 50%-ig) 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: 2016. szept.-2018. dec.31. 10. Kimeneti indikátorok: a.) A támogatott projektek száma: max.: 30 db b.) A támogatott kedvezményezettek száma: max.: 24 db mikrovállalkozás, max.: 4 db őstermelő, max. 2 db szociális szövetkezet

1/2.

Helyi turisztikai szolgáltatások és kínálat fejlesztése

2. Ezen specifikus célokhoz járul hozzá: (továbbiakban: sc.): Az intézkedés a helyi természeti, kulturális értékek turisztikai kihasználtságának növelését célozza, a térség specifikus természeti és kulturális erőforrásaira építve 2.sc.,3.sc. 3. Intézkedés indokoltsága a SWOT és a helyzetfeltárás vonatkozásában: a 4.5 és 7.2. pontok szöveges indoklásában leírtaknak megfelelően, SWOT: E3, L3 – GY3, V3 4. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Az intézkedés keretében olyan induló vagy működő turisztikai szolgáltatókat támogatunk, amelyek a KTZVE térség specifikus természeti és kulturális erőforrásaira építve képesek szálláshelyhez kötődő illetve nem kötődő minőségi turisztikai vonzerőt kínálni (3.sc.), illetve kiegészítő jelleggel szolgáltatásaikhoz megújuló energiaforrásokat hasznosítanak (2.sc.) A turisztikai fejlesztések az alábbi KTZVE térség specifikus erőforrásokra építve valósulhatnak meg: - A Tisza és Zagyva élő és holtágai; - A térség sokszínű halfaunája; - A térség sokszínű állatvilága; - A térség vadállománya; - A térség lovas hagyományai, kultúrája; - A térség hagyományos népművészeti értékei. A fejlesztések során támogatható tevékenységek: - önállóan támogatható a turisztikai szolgáltatás színvonalának emeléséhez kötőtő külső és belső felújítási munkák - önállóan nem támogatható, a turisztikai szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódó megújuló energetikai fejlesztés (megújuló energia rendszerek kiépítése, alkalmazása) - önállóan támogatható az új eszközök, berendezések, immateriális javak beszerzése, - önállóan támogatható a szolgáltatáshoz szorosan illeszkedő marketing tevékenység fejlesztés, - önállóan támogatható térség specifikus rendezvények előkészítése és megvalósítása, - egyéb költség: máshová nem sorolható, a végzett/végezni kívánt tevékenységhez bizonyíthatóan kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások igénybevételének költségei (az egyéb költség a projekt összköltségének max.: 5%-ig számolható el, önállóan nem támogatható költségtípus) 5. Kiegészítő jelleg és lehatárolás más a VP és más OP-k vonatkozásában: A GINOP, illetve TOP az országos jelentőségű turisztikai értékekre való rákapcsolódást segíti. Jelen intézkedés keretében kifejezetten a térségre jellemző természeti és kulturális értékekre történő

55


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. rácsatlakozást, a kisléptékű minőségi továbbfejlődést erősítjük a helyi értékek mentén. Az intézkedés kiegészíti a Vidékfejlesztési Program „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindítása” (VP-6.2.1.) és a „Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése” (VP-6.4.1.), alintézkedéseit, továbbá a Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés (TOP-1.2.1-15), a Nemzeti parkok komplex turisztikai fejlesztése (GINOP-7.1.5-16), és az Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése című intézkedéseit (GINOP-7.1.2-15). Hozzáadott érték, hogy intézkedésünk a turisztikai fejlesztések kapcsán komplex csomagban, nagymértékben ösztönözni kívánja a megújuló energia felhasználást (magasabb támogatási intenzitás biztosítása), valamint, hogy kiemelten a helyi lakosság számára elérhető attrakciók kialakítását támogatja. Az intézkedés hozzá kíván járulni a Bejárható Magyarország Program sikeréhez. 6. A jogosultak köre: Pályázatot nyújthat be a KTZVE HFS által lefedett településen - székhellyel és/vagy telephellyel és/vagy fiókteleppel rendelkező induló vagy működő mikrovállalkozás (egyéni vállalkozó, kft., bt., szövetkezet, szociális szövetkezet, gazdasági társulás) - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező társadalmi szervezet (kivéve: politikai pártok) - működő önkormányzat - egyéni vállalkozónak nem minősülő egyéb szálláshely-üzemeltetési vagy falusi szálláshelyüzemeltetési engedéllyel rendelkező adószámos magánszemély 7. Kiválasztási kritériumok, alapelvek: 7.1 Jogosultsági kritériumok: - Pályázatot nyújthat be azok a jogosultsággal rendelkezők (6. Jogosultak köre), akik Közép-TiszaZagyva Vidékfejlesztési Egyesület működési területén székhellyel és/vagy telephellyel és/vagy fiókteleppel és/vagy állandó lakcímmel rendelkeznek. 7.2 Kötelezettségvállalások: A Pályázó vállalja, hogy - tervezett fejlesztését legalább egy, KTZVE térség specifikus természeti és kulturális erőforrásra építi (lásd: 2. intézkedés – 4. pont) - legkésőbb a projekt fizikai zárását követő első év végére a pályázó szervezetből 1 fő munkavállaló rendelkezik turisztikai végzettséggel - szálláshely fejlesztés esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg 3 vagy 4 napraforgós minősítést ér el a FATOSZ minősítési rendszere alapján - megújuló energiahasznosítást is tartalmazó (komplex) fejlesztés esetén a megvalósítás időszakában, de legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább 1 rendezvényt és/vagy nyílt napot tart a támogatással megvalósított fejlesztés bemutatása céljából. A megtartott rendezvényről, nyílt napról 30 napon belül minimum 1 oldalas Interneten közzétehető összefoglalót küld a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület részére, melyet az egyesület a honlapján közzétesz. - az együttműködés és nyilvánosság biztosítása érdekében a projekt utolsó kifizetési kérelmének hivatalos elbírálását követően legkésőbb 6 hónapon belül a projekt megvalósulásáról max. 1 oldal terjedelemig, honlapon megjelentethető formátumú tájékoztatást küld a HACS részére elektronikus vagy postai úton. A HACS eleget téve monitoring adatgyűjtési kötelezettségének a tájékoztatót a kézhezvételtől számított 3 napon belül a www.ktzve.hu honlapon megjelenti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a pályázó elérhetőségeit, a fejlesztés összefoglalását, az intézkedéshez kapcsolódó számszerűsíthető kötelezettségvállalások adatait (pl.: foglalkoztatási adatok; együttműködések stb.), a pályázat során igényelt és a ténylegesen elszámolt összköltséget.

56


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 7.3 Kiválasztási szempontok: - előnyben részesül az a projekt, mely munkahelyet teremt; - előnyben részesülnek azok a fejlesztések, ahol a projektgazda környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél; - előnyben részesül az a projekt, mely új és/vagy meglévő szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódóan legalább 1 megújuló energiaforrás hasznosítását valósítja meg; - előnyben részesül, ha a fejlesztés kapcsolódik a Bejárható Magyarország Programhoz; - előnyben részesül a pályázó, ha rendelkezik turisztikai projekt megvalósításával összefüggő referenciával és eddigi tevékenysége, megvalósított programjai megfelelően alátámasztják az alkalmasságát a projekt megvalósítására; - előnyben részesül a több települést is érintő projekt; - előnyben részesül az a projekt, mely hátrányos helyzetű személy bevonására is irányul; - előnyben részesül az a projekt, melynek költségvetése alátámasztott. 8. Tervezett forrás: a.) Allokált forrás nagysága: 80.000.000,- Ft b.) 50% támogatási intenzitás (megújuló energia alkalmazása esetén 55%) – (Hunyadfalva esetében: 60% intenzitás, megújuló energia alkalmazása esetén 65%) Indoklás: Jövedelemtermelő tevékenység esetén: - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „nem besorolt” kategóriába tartozó járás esetén: 50 % - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „kedvezményezett” kategóriába tartozó járás, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támogatási intenzitás: 60 % c.) projektméret: - minimális támogatási összeg projektenként: 2.000.000,- Ft - maximális támogatási összeg projektenként: 8.000.000,- Ft d.) a támogatás módjának leírása: 2-4 millió Ft között: vissza nem térítendő támogatás, egyszerűsített költségelszámolással (átalány) 4-8 millió Ft között: vissza nem térítendő támogatás, standard elszámolás, előleg igénybevétele lehetséges (legfeljebb 50%-ig) 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: 2016. szept.-2018. dec.31. 10. Kimeneti indikátorok: a.) A támogatott projektek száma: max.: 30 db b.) A támogatott kedvezményezettek száma: max.: 13 db mikrovállalkozás, max.: 10 db önkormányzat max.: 5 db non-profit szervezet, max.: 2 db szociális szövetkezet.

1/3.

Helyi közösségi programok megvalósításának támogatása

2. Ezen specifikus célokhoz járul hozzá: (továbbiakban: sc.): 5.sc., 3. Intézkedés indokoltsága a SWOT és a helyzetfeltárás vonatkozásában: a 4.5 és 7.2. pontok szöveges indoklásában leírtaknak megfelelően, SWOT: E7, E9, E10, L7, L9, L10 – GY7, GY9, GY10, V7, V9, V10 4. A támogatható tevékenység területek meghatározása:

57


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Az intézkedésben kifejezetten civil szervezetek és önkormányzatok támogatása lehetséges. A végezni kívánt tevékenységeknek pozitív hatással kell lenniük a térség lakosságának életminőségére, így ezek a következőek lehetnek: - rendezvények, rendezvénysorozatok (többnapos) előkészítése, lebonyolítása, - képzések előkészítése és lebonyolítása, - programok, programsorozatok megvalósítása - együttműködési programok, programsorozatok megvalósítása Tématerületek: - térségi kulturális értékekre, hagyományokra épülő szórakoztatás - hagyományőrzés - térség specifikusan (helyben) hasznosítható bármilyen tudásátadás - ismeretterjesztés - egészségmegőrzés - bűnmegelőzés - esélyegyenlőség A fejlesztések során támogatható tevékenységek: - eszközök, berendezések, immateriális javak beszerzése – önállóan nem támogatható tevékenység - rendezvények, képzések, programok, együttműködések előkészítése és megvalósítása, - marketing tevékenység, - egyéb költség: máshová nem sorolható, a végzett/végezni kívánt tevékenységhez bizonyíthatóan kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások igénybevételének költségei (az egyéb költség a projekt összköltségének max.: 5%-ig számolható el) 5. Kiegészítő jelleg és lehatárolás más a VP és más OP-k vonatkozásában: - A különböző közösségi rendezvények, programok szervezése az Operatív Programokban csak szakmai programhoz kapcsolódó résztevékenységként támogatható, önállóan azonban nem. Jelen intézkedés keretében meghatározott (3. intézkedés 4. pont) térségi kulturális rendezvények, programok, együttműködések kimondottan a HFS témáihoz köthetőek, így más OP-k ezeket nem támogatják. - Intézkedésünk lehetővé teszi, hogy területi jelleggel tovább erősödjenek az együttműködési lehetőségek és a térségi civil élet aktivitása, amely által az eddig inaktív helyi lakosság is részese lehet a stratégia közvetlen megvalósításának, illetve részesül annak hatásaiból. - Hozzáadott érték, hogy a specifikus céloknál meghatározott célértékek (5. sc) szerint együttműködésben kell megvalósulnia a projektnek, ezzel elősegítjük a térségi együttműködések kialakulását, kiemelt figyelmet fordítva az esélyegyenlőségre, valamint növelik a közösségi összetartó erőt és a szolidaritást a térségben. 6. A jogosultak köre: Az akciócsoporthoz tartozó településeken működő települési önkormányzat, önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy, szövetkezet, szociális szövetkezet. 7. Kiválasztási kritériumok, alapelvek: 7.1 Jogosultsági kritériumok (az nyújthat be pályázatot, aki): - A Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület működési területén a pályázat benyújtásának évében (január 1-től) székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező szervezet.

58


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 7.2 Kötelezettségvállalások: A Pályázó vállalja, hogy - a tervezett fejlesztése a lakosság életminőségének javítását célozza kizárólag a jelen intézkedésben meghatározott tématerületekhez kapcsolódóan (lásd: 3. intézkedés – 4. pont) - a tervezett rendezvény, program, programsorozat során bizonyíthatóan, min. 30 fős lakossági elérést biztosít eseményenként (pl.: egy napos program – 30 fő, 3 napos program- 3x30 fő) - a tervezett képzés során bizonyíthatóan, min. 15 fős lakossági elérést biztosít - a tervezett fejlesztése során legalább egy KTZVE térségi, hátrányos helyzetű csoportok életminőség javítására irányuló tevékenységű szervezettel történő együttműködést valósít meg, melyet együttműködési megállapodásban rögzít. - a közbiztonság növelését célzó programok (pl.: polgárőrségek eszközbeszerzése) esetén az ügyfél a projekt fizikai zárását követően vállalja legalább egy bűnmegelőzési és/vagy releváns ismeretterjesztési célzatú rendezvény lebonyolítását min. 30 fős eléréssel/nap - az együttműködés és nyilvánosság biztosítása érdekében a projekt fizikai megvalósítását és utolsó kifizetési kérelmének hivatalos elbírálását követően legkésőbb 6 hónapon belül a projekt megvalósulásáról max. 1 oldal terjedelemig, honlapon megjelentethető formátumú tájékoztatást küld a HACS részére elektronikus vagy postai úton, melyet a HACS a kézhezvételtől számított 3 napon belül a www.ktzve.hu honlapon megjelentet. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a pályázó elérhetőségeit, a fejlesztés összefoglalása mellett az intézkedéshez kapcsolódó számszerűsíthető kötelezettségvállalások adatait (pl.: együttműködő partnerek száma, stb.), a pályázat során igényelt és a ténylegesen elszámolt összköltséget. 7.3 Kiválasztási szempontok (előnyt élvez a projekt kiválasztásának szempontjából, ha): - a tervezett fejlesztés fő célcsoportja a 0-20 éves korosztály; - a tervezett fejlesztés fő célcsoportja valamely hátrányos helyzetű társadalmi csoport; - a tervezett fejlesztés során legalább kettő KTZVE térségi, hátrányos helyzetű csoportok életminőség javítására irányuló tevékenységű szervezettel történő együttműködést valósít meg, melyet együttműködési megállapodásban rögzít; - a tervezett rendezvény, programok résztvevői (lakossági) elérés száma napi bontásban meghaladja a 100 főt; tervezett képzés esetén a napi elérés meghaladja a 20 főt - a projekt költségvetése megalapozott. 8. Tervezett forrás: a.) Allokált forrás nagysága: 60.000.000, -Ft b.) támogatási intenzitás: 75% támogatási intenzitás (2 db – alapszabályba foglaltan hátrányos helyzetű csoportokat segítő együttműködő partner bevonása esetén 85%) Hunyadfalva esetében: 85% intenzitás, (2 db – alapszabályba foglaltan hátrányos helyzetű csoportokat segítő együttműködő partner bevonása esetén 95%) Indoklás: Nem jövedelemtermelő tevékenység esetén: - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „nem besorolt” kategóriába tartozó járás esetén: 75 % - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „kedvezményezett” kategóriába tartozó járás, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támogatási intenzitás: 85 % c.) projektméret: - minimális támogatási összeg projektenként: 500.000,- Ft - maximális támogatási összeg projektenként: 2.000.000,- Ft

59



d.) A támogatás módjának leírása: 500ezer Ft - 1 millió Ft között: vissza nem térítendő támogatás, egyszerűsített költségelszámolással (átalány) 1 - 2 millió Ft között: vissza nem térítendő támogatás, standard elszámolás, előleg igénybevétele lehetséges (legfeljebb 50%-ig) 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: 2016. szept.-2018. dec.31. 10. Kimeneti indikátorok: a.) A támogatott projektek száma: max.: 21 db b.) A támogatott kedvezményezettek száma: max.: 13 db non-profit szervezet, max.: 8 db önkormányzat

1/4.

Helyi termékek piacra jutásának támogatása

2. Ezen specifikus célokhoz járul hozzá: (továbbiakban: sc.): 4.sc. 3. Intézkedés indokoltsága a SWOT és a helyzetfeltárás vonatkozásában: a 4.5 és 7.2. pontok szöveges indoklásában leírtaknak megfelelően, SWOT: E4, E5, E8, L4, L5, L8 – GY4, GY5, GY8, V4, V5, V8 4. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Az intézkedés keretei között olyan egyének és szervezetek támogatása lehetséges, akik/amelyek tevékenységük során manufakturális jelleggel, kis mennyiségben készítenek minőségi helyi termékeket* és tevékenységük erősödéséhez szükséges kapacitásbővítő és/vagy korszerű technológiai fejlesztés; továbbá akik/amelyek lehetőséget kívánnak biztosítani a térségi keresleti és a kínálati (vevő-eladó) pólusainak összetalálkozására. Ez utóbbi esetben vagy fizikai értékesítőhelyek kialakítása, vagy erre irányuló komplex marketingtevékenység folytatása támogatható. *A helyi termék definíciója: „A módosított és kiegészített 123/2009 FVM rendelet meghatározása szerint „helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból hagyományosan, nem nagyüzemi vagy gyáripari technológiával, eljárással, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással készült, mikro- vagy kisvállalkozás által előállított termék.” 1 A fejlesztések során támogatható tevékenységek: - új építés - épületek külső és belső felújítása, - eszközök, berendezések, technológia beszerzése, - marketing tevékenység, - helyi termék bemutatására irányuló rendezvények előkészítése és megvalósítása – önállóan nem támogatható tevékenység - egyéb költség: máshová nem sorolható, a végzett/végezni kívánt tevékenységhez bizonyíthatóan kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások igénybevételének költségei (az egyéb költség a projekt összköltségének max.: 5%-ig számolható el) 5. Kiegészítő jelleg és lehatárolás más a VP és más OP-k vonatkozásában: Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a helyi termékeket készíteni, értékesíteni szándékozók egymással együttműködve, egymást erősítve tudják létrehozni a térségen belül az értékesítéshez szükséges tényleges fizikai és kapcsolati alapfeltétel rendszert. Az intézkedés kapcsolódik a VP-ben

60


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. található rövid ellátási lánc a (REL együttműködés (16.4.1.)) tematikus alprogramhoz. A VP-ből a helyi termékek és szolgáltatások területi jellegű fejlesztése támogatható, viszont az intézkedések a szférák közötti együttműködéseket a pályázók körének leszűkítésével nem teszik lehetővé. Jelen intézkedés a REL együttműködés (16.4.1.) VP alintézkedésen kívül kiegészíti a „Mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztése” (VP - 4.2.1.), a „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindítása” (VP - 6.2.1.), a „Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése” (VP - 6.4.1.), a „Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése” (VP - 6.3.1.), a „Kis gazdasági szereplők együttműködései” (VP - 16.3.1.), a „Szolidáris gazdálkodás együttműködései” (VP 16.9.1.), az „Alapvető szolgáltatások fejlesztése a vidéki térségekben” (VP 7.4.1), a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforráshatékonyságának elősegítése a feldolgozásban” (VP 3.4.2.), és a „Termelői csoportok létrehozása” (VP 9.1.1.) alintézkedéseket. Hozzáadott érték intézkedésünkben, hogy a megnövelt támogatási intenzitással és a jogosultak körének kiszélesítésével lehetőséget kívánunk teremteni a szférák közötti együttműködéseknek azzal a további hozzáadott értékkel, hogy a térségben specifikusan megjelenő elégtelen marketingtevékenység javítására is lehetőséget kínálunk. Az intézkedés keretében az együttműködő partnerek saját maguk határozzák meg a helyi termékekhez kapcsolódó tevékenységük és együttműködéseik témáját, ez lehetőséget ad a többi operatív programból hiányzó részek továbbfejlesztésére, kiépítésére, ezt egyik OP intézkedése sem teszi lehetővé. 6. A jogosultak köre: Az akciócsoporthoz tartozó településeken működő települési önkormányzat, önkormányzati társulás, mikrovállalkozás, kistermelő, őstermelő, egyéni vállalkozó, szövetkezet, szociális szövetkezet. 7. Kiválasztási kritériumok, alapelvek: 7.1 Jogosultsági kritériumok: - Pályázatot nyújthat be a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület működési területén a pályázat benyújtásának évében (január 1-től) már székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező szervezet. 7.2 Kötelezettségvállalások: Pályázó vállalja, hogy - a tervezett fejlesztés eredményeként legalább 1 kereskedelmi forgalomban értékesíthető vagy őstermelőként a piacon értékesített terméket hoz létre vagy fejleszt (új eljárást alkalmaz, vagy magasabb minőséget hoz létre) vagy min. 5 kereskedelmi forgalomban értékesíthető vagy őstermelőként a piacon értékesített termék, fogyasztók általi elérhetőségét javítja - a tervezett fejlesztése során legalább egy helyi/HACS térségi szervezettel értékesítési együttműködést valósít meg, melyet együttműködési megállapodásban rögzít. - a tervezett fejlesztés összköltségének legalább 15%-át marketingtevékenységre fordítja - a KTZVE HACS monitoring adatgyűjtési munkáját segítve az együttműködés és nyilvánosság biztosítása érdekében a projekt fizikai megvalósítását és utolsó kifizetési kérelmének hivatalos elbírálását követően legkésőbb 6 hónapon belül a projekt megvalósulásáról max. 1 oldal terjedelemig, honlapon megjelentethető formátumú tájékoztatást küld a HACS részére elektronikus vagy postai úton, melyet a HACS a kézhezvételtől számított 3 napon belül a www.ktzve.hu honlapon megjelentet. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a pályázó elérhetőségeit, a projekt összefoglalása mellett az intézkedéshez kapcsolódó számszerűsíthető kötelezettségvállalások adatait (pl.: FTE, együttműködő partnerek száma, stb.), a pályázat során igényelt és a ténylegesen elszámolt összköltséget.

61


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 7.3 Kiválasztási szempontok (előnyt élvez a projekt kiválasztásának szempontjából, ha): - a projekt keretében munkahelyet teremt; - a projektjében 2-nél több partner együttműködésére épít; - a fejlesztés több települést is érint; - a fejlesztésével kapcsolódni kíván a Vidékfejlesztési Program REL együttműködés (16.4.1.) alintézkedéséhez, erről nyilatkozatot tesz, továbbá a tervezett fejlesztésében egyértelmű illeszkedéseket mutat be; - a projekt olyan térségben meghatározó jellegű helyi terméket fejleszt, mely a térségi hagyományok megőrzése szempontjából is jelentőséggel bír; - a projekt költségvetése megalapozott. 8. Tervezett forrás: a.) Allokált forrás nagysága: 92.500.000,- Ft b.) Támogatás intenzitás: - Jövedelemtermelő tevékenység esetén: 50% támogatási intenzitás, mely 1 db együttműködő partner bevonása esetén növelhető 55%-ra Hunyadfalva esetén: 60% intenzitás, mely 1 db együttműködő partner bevonása esetén növelhető 65%-ra - Nem jövedelemtermelő tevékenység esetén: 75% támogatási intenzitás, mely 1 db együttműködő partner bevonása esetén növelhető 85%-ra Hunyadfalva esetén: 85% intenzitás, mely 1 db együttműködő partner bevonása esetén növelhető 95%-ra Indoklás: Jövedelemtermelő tevékenység esetén: - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „nem besorolt” kategóriába tartozó járás esetén: 50 % - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „kedvezményezett” kategóriába tartozó járás, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támogatási intenzitás: 60 % Nem jövedelemtermelő tevékenység esetén: - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „nem besorolt” kategóriába tartozó járás esetén: 75 % - 290/2014 (XI.26.) Kormányrendelet szerint a „kedvezményezett” kategóriába tartozó járás, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támogatási intenzitás: 85 % c.) projektméret: - minimális támogatási összeg projektenként: 1.000.000,- Ft - maximális támogatási összeg projektenként: 18.000.000,- Ft d.) A támogatás módjának leírása: 1 – 4 millió Ft között: vissza nem térítendő támogatás, egyszerűsített költségelszámolással (átalány) 4 - 18 millió Ft között: vissza nem térítendő támogatás, standard elszámolás, előleg igénybevétele lehetséges (legfeljebb 50%-ig) 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: 2016. szept.-2018. dec.31. 10. Kimeneti indikátorok: a.) A támogatott projektek száma: max. 13 db b.) A támogatott kedvezményezettek száma: max.: 9 db önkormányzat, max.: 4 db őstermelő

62


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 8.2 Együttműködések Térségek közötti és nemzetközi együttműködések VP.19.3.1. A KTZVE az előző fejlesztési időszakban végzett tevékenységéhez hűen a 2014-2020-as időszakban is részt kíván venni együttműködési projektek megvalósításában. A 2007-2013-as időszakban egyesületünk összesen 9 db térségek közötti kezdeményezésben vett részt, melyek közül 6 együttműködés valósult meg és zárult sikerrel. Az együttműködések során a megújuló energiát közösségi szinten hasznosító energiatakarékos rendszerek telepítésétől kezdve, helyi termék feldolgozást és hozzáadott értéknövekedését segítő közösségi kisüzem létrehozásán keresztül, a természeti értékekre figyelmet felhívó szemléletformáló és ismertterjesztő rendezvényeken át egészen a településkép fejlesztésig terjedő széles skálán mozogtak tevékenységeink. Tapasztalataink szerint a HACS hosszú évek alatti, vidékfejlesztésben szerzett tapasztalata, ill. kapcsolatrendszere nagyban hozzá tud járulni a kezdeményezések sikeréhez. A HACS projektkoordinálói szerepvállalása garantálja azt is, hogy a létrejövő kezdeményezések és fejlesztések a HFS-ban megfogalmazott specifikus célokat is szem előtt tartsák. A 2007-2013-as időszak együttműködéseire a továbbiakban is építeni kívánunk, a LEADER program jelenlegi készültségi szintje, ill. a HACS-ok rendelkezésére álló információk mennyisége azonban nem teszi lehetővé a számunkra, hogy konkrét partnerekkel együttműködéseket nevesítsünk jelen stratégiánkban. A helyzetfeltárásban és az erre reflektáló SWOT elemzésben leírtaknak megfelelően, egyesületünk 4 főbb tématerület mentén kíván együttműködéseket generálni és azokban részt venni: - A térségi megújuló energia felhasználásának növelésére törekvő, a megújuló energiák közösségi felhasználását bemutató és népszerűsítő kezdeményezések. - A térség természeti és kulturális értékeire építő turisztikai attrakciók, szolgáltatások, hálózatban történő együttműködését célzó kezdeményezések. - A térségi lakosság életminőségére pozitív hatást gyakorló együttműködések, rendezvények, programok megvalósítását célzó kezdeményezések - A térség helyi termékeinek népszerűsítését, elérhetőségének javítását szolgáló kezdeményezések, A 4 főbb együttműködési tématerület minden esetben illeszkedik a HFS-ánkban meghatározott specifikus célokhoz: - a térségi megújuló energia felhasználásának növelésére törekvő, a megújuló energiák felhasználását bemutató és népszerűsítő kezdeményezések – 1. és 2. specifikus cél - a térség természeti és kulturális értékeire építő turisztikai attrakciók, szolgáltatások, hálózatban történő együttműködését célzó kezdeményezések – 3. specifikus cél - a térségi lakosság életminőségére pozitív hatást gyakorló együttműködések, rendezvények, programok megvalósítását célzó kezdeményezések – 4. specifikus cél - a térség helyi termékeinek népszerűsítését, elérhetőségének javítását szolgáló kezdeményezések – 5. specifikus cél Az együttműködések során tervezett főbb tématerületek a HFS specifikus céljait követik, azok eléréséhez járulnak hozzá. - A megújuló energiák felhasználását a gyakorlatban is bemutató együttműködési projektek hozzájárulnak a térségi tudásátadáshoz, biztosítják annak széles körben történő hasznosulását amellett, hogy hozzájárulnak a környezeti terhek csökkentéséhez is (EU irányelv). A gyakorlatban is alkalmazható ismeretek hozzájárulhatnak a vállalkozások és középületek energiaterheinek csökkentéséhez, ami a stabilabbá váló pénzügyi helyzetük okán elősegíti a munkahelymegtartást.

63


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. - A térség természeti és kulturális értékeire építő turisztikai együttműködések kialakítása elősegíti a turisztikai szereplők közötti tudásátadást, továbbá az együttműködések által olyan komplex térségi turisztikai csomagok kialakulását eredményezheti, melyek összességében több hozzáadott értéket és minőségibb szolgáltatást, élményt tudnak nyújtani a célközönség számára. Az együttműködések kialakulása elősegítheti a rendelkezésre álló térségi turisztikai potenciál kiaknázását, különös tekintettel a vadász-, horgász- és lovas turisztika vonatkozásában. - A térségi lakosság életminőségére pozitív hatást gyakorló együttműködések, rendezvények, programok megvalósítását célzó kezdeményezések biztosítják a térségi aktivitás fenntartását. Olyan társadalmi környezet megteremtésére alkalmasak, melyben az ember kirekesztettség érzés nélkül szívesen él, dolgozik és szórakozik. Ezt mindenképpen fontosnak tartjuk, hiszen fontos, hogy a lakosság és ezen belül is a fiatalok számára olyan lehetőségek váljanak elérhetővé, melyek a helyben maradásukat ösztönzik. - A térség helyi termékeinek népszerűsítését, elérhetőségének javítását szolgáló kezdeményezések ösztönzése kiemelt jelentőséggel bír annak érdekében, hogy a térségi szférák között, minden fél számára hasznos együttműködések jöhessenek létre. Ez rendkívül fontos annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló térségi helyi termék potenciál kihasználhatóvá váljon, létrejöjjenek új termékek és értékesítési csatornák, valamint a térség lakossága megismerje a helyi termékeket és tudja, hogy hol kell keresnie azokat.

8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei A Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület jogi formája: egyesület. Egyesületünk a tagok önszerveződő közösségeként jött létre 2008. május 29-én, Rákóczifalván 51 alapító taggal. A JNSZ Megyei Bíróság a 2008. szeptember 13-án jogerőre emelkedett végzésével ismerte el. Működésünk azóta töretlen, az aktuális jogi szabályozásnak megfelelő. 2015. évben a tagság létszáma 51 fő. Egyesületünk fő tevékenysége a 2007-2013-as időszakban az MVH-val kötött delegálási szerződés alapján, az akkreditációs, illetve az operatív feladatok ellátása volt, beleértve az Alapszabályban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében végzett feladatokat is. A KTZVE szervezeti felépítése az egyesület szervei szerint: 1. Közgyűlés 2. Elnökség 3. Elnök 4. Munkaszervezet vezető 5. Munkaszervezet 6. Felügyelő bizottság 7. Tagozatok (civil-, köz- és üzleti szféra) Az Egyesület megalakulásakor három tagozatot hozott létre: közszféra tagozat, civilszféra tagozat és üzleti szféra tagozat. A tagozatok az egyesület egymástól elkülönülő, belső szervezeti egységei, melyek a hasonló társadalmi-, gazdasági-, tagok konzultációs fórumaiként működnek, különszervezeti vagy működési szabályzatok nélkül. A tagozatok önálló hatáskörrel kizárólag a képviselők megválasztása során rendelkeznek. Konkrét tagozati munka, vagy fejlesztésekkel kapcsolatos tevékenység nem jellemző, a képviselők megválasztásán kívüli döntéseket az elnökség, illetve a közgyűlés hozza meg a szabályok betartásával, az operatív munkát a munkaszervezet végzi. Működésünkben ez a rendszer vált be, tapasztalataink alapján ez a hatékony működés alapja. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. Az Elnökség az Egyesület delegáltakból álló döntéshozó szerve, amely 10 tagból áll. A KTZVE elnökségben 2015. évben a közszféra 30%-os aránnyal (3 fő), az üzleti szféra 40%-os aránnyal (4 fő) és a civil szféra 30%-os aránnyal (3 fő) képviseltette magát. Az elnökség tagjai:

64



- Debreczeni László elnök – őstermelő, szakterület: növénytermesztés, mezőgazdasági termelés, hulladékgazdálkodás - Dr. Gyuricza Miklós alelnök – Tószeg Község Önkormányzata, szakterület: jog, közigazgatás (polgármester) - Végh Tibor – Agro-Telek Kft., szakterület: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás - Iván Ferenc – Medrom 2003 Kft., szakterület: informatika - Kaló Jenő – magánszemély, üzemgazdász, szakterület: pénzügy és számvitel - Katona Mihály – magánszemély, szakterület: természetvédelem - Luzsi József – Extenz Kft., szakterület: erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás - Molnár Péter – Újszász Város Önkormányzata, szakterület: közúti és vasúti közlekedés, közigazgatás (polgármester) - Tenczer Tibor – egyéni vállalkozó, szakterület: növényvédelem és növénytermesztés, agrármenedzsment, vadgazdálkodás - Balogh Zoltán – Besenyszög Város Önkormányzata, közigazgatás (polgármester) - Szöllősi József, mint Felügyelő Bizottsági elnök – Szajol Község Önkormányzata – meghívottként vesz részt az üléseken, szakterület: közigazgatás (polgármester) A KTZVE tagsági összetétele 2015-ben: a közszféra szereplői 12 fő, az üzleti szféra tagjai 21 fő, és a civil szféra tagjai 18 fő, összesen 51 fő. (15. sz. melléklet) Az Egyesületnek rendes tagjai és pártoló tagjai lehetnek. A tag személyére az Egyesület tagjai és az Elnökség javaslatot tehetnek. A felvételi eljárás az Egyesület illetékességi területéről, a tagsági követelményeknek megfelelő tagjelölt belépési nyilatkozatának az Elnökséghez történő eljuttatásával kezdődik, amelyhez csatolni szükséges az Egyesület legalább 2 tagjának írásos ajánlását. A tagfelvétel korlátozásmentes, az új tagok a felvételre vonatkozó döntés közlésekor kötelesek befizetni az alapítói hozzájárulást és a felvétel napjától időarányosan az adott évre vonatkozó tagdíjat. Az alapítói hozzájárulás valamint az éves arányosított tagdíj befizetésével válik hatályossá a tagfelvételi határozat, s ettől kezdve a felvett tag szavazati joggal rendelkezik és az egyesület szerveibe megválasztható. A Közgyűlés a tagfelvétel tárgyában a tagfelvételi kérelem beérkezésétől számított legalább 30 napon túl és legfeljebb 90 napon belül köteles határozatot hozni. Az Egyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki egyetért az Egyesület céljaival, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat és felvételéhez a Közgyűlés egyszerű többséggel hozzájárul. A tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi. Tagok kötelezettségei: Az Egyesület céljainak megvalósításában való aktív közreműködés. Az Egyesület alapszabályának rendelkezéseinek betartása. A tagdíj Közgyűlés által meghatározott mértékének, a Közgyűlés által meghatározott időpontig történő évenkénti rendszeres befizetése, és belépéskor az alapítói hozzájárulás megfizetése. Az Egyesületet erkölcsi támogatása, a kívülállók tájékoztatása annak feladatáról, jellegéről. Állandó szakmai csoportot a KTZVE nem, az esetenkénti szakmai feladatok megoldására viszont adhoc munkacsoportot minden esetben felállított. A munkacsoportok személyi összetétele az adott feladathoz illeszkedett, kizárólag szakmai szempontok alapján. A 2007-2013-as időszakban az elnökség tagjai alkották a Helyi Bíráló Bizottság tagjait, illetve a kérelmek, pályázatok elbírálása esetében a Döntéshozó Testület tagságát. Ezen üléseken a munkaszervezet vezető is részt vett tanácskozási joggal. A Munkaszervezet a 2007-2013-as időszakban a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület helyi vidékfejlesztési stratégiájának (HVS) és a pályázati rendszer kommunikációjának a helyi pályázati rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos operatív feladatok ellátását végezte, melynek irányítását a munkaszervezet vezetője végezte.

65


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. A korábban részletesen bemutatott szervezeti felépítésen változtatni nem kívánunk, működésünkben ez a rendszer vált be, tapasztalataink alapján ez a hatékony működés alapja. Szervezeti ábra:

A VP-ben definiált feladatok tekintetében, az előző pályázati ciklusokhoz hasonlóan, az adminisztratív feladatokat, a támogatási kérelmek befogadását és értékelését, a támogatás összegének rögzítését, továbbá a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a KÜ-hez, a támogathatóság végső ellenőrzése céljából, a monitoringot az Egyesület munkaszervezete látja el, megfelelő szakmai háttérrel. A pályázatok kiválasztásáról, a támogatások szükségességéről az Elnökség – Döntéshozó Testület határoz. A pályázatok kiválasztása az elnökség hatáskörébe tartozik, amely tagösszetétele szerint megfelel a KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontja szerinti követelménynek („hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása a műveletek kiválasztásához, amelyek elkerülik az összeférhetetlenséget, biztosítják, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50 %-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják”) A projektjavaslatok a HACS által elkészített „Projekt adatlap” elnevezésű formanyomtatványon (16. sz. melléklet) nyújtható be a LEADER HACS munkaszervezetéhez, az IH által jóváhagyott HFS-ek IH közleményben történő megjelenését követően folyamatosan. A projekt adatlapot az ügyfél az adatlap mellékleteivel (17. sz. melléklet) együtt 2 példányban postai úton könyvelt postai küldeményként (ajánlott vagy tértivevényes küldemény), vagy személyesen, átadás-átvételi formanyomtatvány együttes aláírásával nyújtja be a területileg illetékes LEADER

66


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. HACS munkaszervezetéhez. A beérkezett iktatórendszerében rögzíti és tartja nyilván.

projektjavaslatokat

a

munkaszervezet

saját

Az elnökségnek a projekt adatlapok benyújtására rendelkezésre álló időszak megnyílásától kezdődően forráskimerülésig legfeljebb heti 1 alkalommal szükséges összeülnie, de legalább 5 db adatlap beérkezését követően (melyet a munkaszervezet tart nyilván és jelez az elnökség részére). Az adatlapok értékelése beérkezési sorrendben (FIFO-elv) történik. Az elnökség feladata a beérkező projekt adatlapokon leírt projektjavaslatok HFS-hoz való illeszkedésének vizsgálata. Ennek során azt vizsgálja, hogy a projektjavaslat beleillik-e a HFS 7. pontjában megfogalmazott célrendszerébe, valamint a célok eléréséhez a 8.2. pontban meghatározott HFS intézkedések keretfeltételeinek megfelel-e. Az elnökség a benyújtott projektjavaslat alapján egyszerű szótöbbséggel dönt a projektek támogatásáról, illetve elutasításáról. Az elnökség a projektjavaslat vizsgálatát és a döntéshozatalt követően támogató (18. sz. melléklet) vagy elutasító nyilatkozatot (19. sz. melléklet) állít ki, amelyet megküld az ügyfél számára. Az elnökség az ügyfél számára kiállított elutasító nyilatkozaton az elutasítás indokait tételesen feltünteti, melyeket optimális esetben a benyújtó figyelembe vesz – majd átdolgozás után adatlapját ismételten benyújthatja. Abban az esetben, ha az ügyfél az elnökség által támogató nyilatkozatot kap, kidolgozhatja projektjét, és a pályázatot csak ezen támogató nyilatkozattal együtt, ügyfélkapun keresztül töltheti fel, ill. véglegesítheti. A helyi fejlesztési stratégia megvalósításához szükséges humán erőforrás Egyesületünk rendelkezésére áll, a munkaszervezeti irodában dolgozó főállású munkatársak tekintetében. A munkaszervezet vezető 2013. július 1. óta dolgozik a munkaszervezeti irodában, egyetemet végzett, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakképzettséggel, közel 4 év releváns szakmai tapasztalattal, angol középfokú nyelvtudással rendelkezik. A munkaszervezet vezető helyettes 2008. október 1. óta van alkalmazásban, de már előzőleg is a LEADER + programban is aktívan részt vett. Végzettsége főiskola, gyártásinformatikai gépészmérnök, mérnöktanár, közel 20 év releváns vidékfejlesztési, pénzügy-számviteli, projektmenedzseri és közigazgatási tapasztalattal, társalgási szintű orosz, valamint alapfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Az ügykezelő munkatárs szakközépiskolai érettségivel rendelkezik, igazgatási ügyintéző végzettségű, gyors és gépírói szakképesítéssel, releváns közigazgatási és mezőgazdasági adatrögzítői, adatbázis kezelői tapasztalattal, 2009. március 1. óta van alkalmazásban. Az elnökség tagjai a közszféra, vállalkozói szféra és civil szféra szereplői. A közszféra képviselői rendszerint a települések polgármesterei, a vállalkozói szféra képviselői a KTZVE működési területén tevékenykedő, földrajzilag azt teljesen lefedő módon elhelyezkedő vállalkozók, míg a civil szféra képviselője a KTZVE működési területén erős szervező erővel bíró civil szervezet vezetői és magánszemélyek. Minden szféra esetében az adott területen végzett tevékenységükkel kapcsolatosan rendkívül nagy szakértelemmel, fajsúllyal és tapasztalattal rendelkező személyekről van szó, akik évek óta azon vannak, hogy tudásukkal hozzájáruljanak a térség fejlődéséhez. A Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezete 2008. október elsejétől operatív tevékenységét az Egyesület Irodájában, a LEADER Irodában végzi Rákóczifalván, a Szabadság tér 4.es szám alatt. A LEADER Iroda a város főterén, közúton jól megközelíthető helyen található, parkolóval (mozgáskorlátozottak számára is), valamint teljesen akadálymentesített épületben. Az Iroda két helységből áll, összes alapterület: 31,85 m2. A feladatokat három fő 8 órás munkaszervezeti munkatárs látja el. Ügyfélfogadás munkanapokon hétfőtől péntekig naponta 8-16 óráig van. A rákóczifalvai irodában az infrastrukturális ellátottság megfelelő kiépítettségű. Az iroda felszereltsége a VP-ben foglalt feladatok ellátására maradéktalanul megfelel.

67


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. A működésre tervezett költségvetés az indikatív pénzügyi tervben (9. pont) meghatározott összeg szerint tartalmazza a HACS működése szempontjából nélkülözhetetlen költségelemeket, a lehető legtakarékosabb gazdálkodás mellett: - a munkaszervezeti irodának otthont adó ingatlan bérleti díja és rezsi költsége - a munkaszervezeti iroda kommunikációs infrastruktúrájának biztosítása (vezetékes és mobil telefon költségek, honlap üzemeltetési költségek) - a munkaszervezeti iroda irodaszer költsége, amortizációs költségek - a munkaszervezetben dolgozó munkavállalók bér és járulékköltsége - a munkaszervezet pénzügyi és jogi működése szempontjából elengedhetetlen szolgáltatások (könyvelési költség, jogi tanácsadás) - animációs költségek: tájékoztató rendezvényekhez (fogadóórák, fórumok), helyszíni ellenőrzésekhez kapcsolódó költségek (utazási költségtérítés, reprezentációs költségek) A HFS végrehajtása során a 7.2 pontban leírt átfogó célok elérésének végső határidejét a programozási periódus végéhez igazodva 2020. dec. 31. Ezen átfogó célok elérése érdekében meghatározott specifikus célok, ill. 4 db konkrét intézkedés került megnevezésre. Az intézkedési tervben meghatározottak szerint számszerűsíthető eredményeket kívánunk felmutatni a kimeneti indikátorok vonatkozásában (8.1. pont – intézkedések – 10.-a,b, alpontok). A kimeneti indikátorok az adott intézkedésekre (intézkedésenként külön-külön vizsgálva) benyújtott, fizikailag is ténylegesen megvalósult pályázatok utolsó kifizetési kérelmeinek benyújtását követően kerül monitoringozásra. Az intézkedéseink végrehajtása szintén a programozási periódus végéhez igazodva 2020. dec. 31. Ezen intézkedések eredményességét a bennük végrehajtott projektek megfelelése biztosítja a 7.2 pontban meghatározott specifikus céloknak, valamit a 8.1. pontban meghatározottaknak. A rendelkezésünkre álló fejlesztési forrásmennyiség (4 db intézkedés esetén összesen 382.500.000,- Ft - VP -19.1-15 sz. felhívás, 1. sz. melléklet ’D’ oszlop) kipályázatása során, ill. ezt követően is, hozzá kívánunk járulni a 7.2. pontban megfogalmazott átfogó célok eléréséhez térségi és térségek közötti együttműködések útján. A korábbi évek tapasztalataira építve a programozási periódus végéig (2020 dec. 31-ig) kimeneti indikátorként megjelölve, legalább 3db együttműködést kívánunk megvalósítani a térségi partnerekkel (min. 2db bevont szervezet/projekt).

8.4. Kommunikációs terv Az átláthatóság biztosítása érdekében, széles körben több platformon is folyamatosan tájékoztatunk minden térségünkben élő partnerünket (önkormányzatokat, civil szervezeteket, mikro-, kis-, és középvállalkozásokat, egyéni vállalkozókat, egyházakat, magánszemélyeket), s az érdeklődőket. A nyilvánosság biztosításának érdekében a következő intézkedések megvalósítását tervezzük: - információcsere személyes konzultációkon, rendszeres fórumokon, fogadóórákon keresztül, - telefonos információ szolgáltatás a helyi akciócsoport munkaszervezetén keresztül, - honlapunkon keresztül történő tájékoztatás (www.ktzve.hu) - rendszeres KTZVE hírlevél szolgáltatáson keresztüli információnyújtás, - fontosabb információk, közérdekű adatok települési önkormányzatok honlapján való megjelentetése, - kapcsolatfelvétel és együttműködés a települési önkormányzatokkal, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel és a Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálattal (Civil Információs Centrum) a térségben tevékenykedő civil- és üzleti szféra szervezeteihez az információk legszélesebb körben történő ismertetéséhez, elérve ezzel a hátrányos helyzetű csoportokat és kevésbé mobil közösségeket is - közvetlen megszólítás (folyamatosan aktualizált) saját adatbázisból (e-mail) a civil-, köz-, és üzleti szféra képviselői felé

68


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Az Egyesületről szóló aktuális dokumentumokhoz, információkhoz való hozzáférést honlapunkon biztosítjuk a www.ktzve.hu oldalon. Az információkkal kapcsolatos észrevételeket a szintén a honlapunkon feltüntetett, bárki számára elérhető elektronikus- és postai címünkre, telefonszámainkra várjuk. A beérkező észrevételek tartalmától és fajsúlyától függően a munkaszervezet vagy saját hatáskörében eljár, vagy az elnökség elé terjeszti az adott problémát, akik erről a kapcsolódó jogszabályi előírásoknak megfelelően döntenek. Az egyesület elnökével történő egyeztetés követően a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület működésével, pályázatok kezelésével kapcsolatos iratokba betekintési nyilatkozat kitöltésével lehet hozzáférni, nyilatkozva arról, a személyiségi jogokkal kapcsolatos dokumentumokat, információkat bizalmasan kezeli a betekintő fél. A kommunikációs tervben foglaltak betartása és elvégzése a munkaszervezet feladatkörébe tartozik, minden olyan felmerülő probléma esetén, melyben a munkaszervezet az alapszabályban megfogalmazott feladatain túlmenően már nem kompetens az elnökség hoz döntést. Az elnökség döntése alapján a végrehajtás a munkaszervezeten keresztül történik. A HFS kialakítása során végzett kommunikációs tevékenység ütemezése: - Projektötlet gyűjtés 2015. szeptember 18-tól 2015. október 18-ig. - HFS tervezéssel kapcsolatos fórum: 2015. október 9. – Besenyszög, 2015. október 12. – Csataszög, 2015. október 13. – Rákóczifalva - 2015. október 27. – Elnökségi Ülés – HFS tervezés - 2015. november 12. – Elnökségi Ülés és közgyűlés – HFS előzetes „draft” verzió elfogadása - 2016. március 9. – HFS kerekasztal megbeszélés helyi vidékfejlesztési szereplőkkel - 2016.március 23. – Elnökségi Ülés – HFS „draft” tervezet megvitatása - a 2016.03.09-én megfogalmazott javaslatok beépítése - 2016. május 10. – Elnökségi Ülés és közgyűlés – (I. tervezési „mérföldkő”) HFS „draft” verzió elfogadása - 2016. május 26. – Elnökségi Ülés és közgyűlés – Az IH által a HACS részére megküldött HFS-re vonatkozó egyedi, minőségi továbbfejlesztési útmutatások, javaslatok HFS-be történő beépítéséről tárgyalt - 2016. június 9. – Elnökségi Ülés és közgyűlés – (II. tervezési „mérföldkő”) Az IH által a HACS részére megküldött, HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési útmutatásainak beépítését követően kialakított végleges HFS változat elfogadása. A HFS végrehajtása során végzett kommunikációs tevékenység ütemezése: - évente legalább 5 db vidékfejlesztési témakörben lefolytatott szakmai rendezvényen történő részvétel - évente legalább 10 alkalommal a KTZVE működési területén szakmai fórum és/vagy fogadóóra megtartása - folyamatos tartalomfrissítés a http://www.ktzve.hu/ honlapon A fentiekben felsoroltakra vonatkozó költségek a 9. pontban található indikatív pénzügyi tervben feltüntetett animációs költségeknek megfelelő mértékben történnek.

8.5. Monitoring és értékelési terv A KTZVE Helyi Fejlesztési Stratégiája az időszak alatt két alkalommal módosítható (IH rendelkezés alapján ettől eltérhet a HACS). A módosítás alapjául a monitoring adatok szolgálnak vagy IH rendelkezés írja elő a módosítási kötelezettséget. Módosítás szükségessége esetén a munkaszervezet előkészítő munkája alapján a KTZVE Elnöksége (kibővítve a HBB tagjaival) egyeztető ülést tart, ahol

69


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. az esetleges átcsoportosítások, módosítások egyeztetése történik a szférák megfelelő arányának tartása mellett. A konszenzussal kialakított módosításokat az Elnökség majd Közgyűlés hagyja jóvá. Az egyes intézkedések monitoring mutatóit projekt szinten tervezzük gyűjteni, majd intézkedés szinten összegezzük az alábbiak szerint: Int. 1.

Indikátor Célértékek megnevezése Létrehozott új 2-4 millió Ft közötti munkahelyek száma támogatás esetén min. 0,25 FTE* növekedés/ projekt

1.

Létrehozott új 4-8 millió Ft közötti munkahelyek száma támogatás esetén min. 0,5 FTE* növekedés/ projekt

1.

Létrehozott új 8-10 millió Ft közötti munkahelyek száma támogatás min. 1 FTE* növekedés/ projekt

2.

Alkalmazott megújuló min. 1 db megújuló energiát hasznosító energiát hasznosító berendezések száma berendezés működtetése/ projekt

3.

Kapcsolódások száma a KTZVE terület specifikus természeti, kulturális értékekhez

4.

4.

min. 1 db a HFS helyzetértékelésében is feltüntetett természeti, kulturális értékhez kapcsolódás/ projekt A térségben elérhető min. 1 új helyi termék helyi termékek létrejötte számának és minőségének növekedése, a termékek elérhetőségének javulása és a termékpálya szereplőinek fokozódó összefogása A térségben elérhető már meglévő, min 5 helyi termékek helyi termékek számának és elérhetőségének javítása minőségének növekedése, a termékek elérhetőségének javulása és a termékpálya szereplőinek fokozódó összefogása

Mérés alapja, tervezett időszakai kedvezményezetti adatszolgáltatás projektmegvalósításkor/pro jektzárás tájékoztatója alapján kedvezményezetti adatszolgáltatás projektmegvalósításkor/pro jektzárás tájékoztatója alapján kedvezményezetti adatszolgáltatás projektmegvalósításkor/pro jektzárás tájékoztatója alapján kedvezményezetti adatszolgáltatás projektmegvalósításkor/pro jektzárás tájékoztatója alapján kedvezményezetti adatszolgáltatás projektmegvalósításkor/pro jektzárás tájékoztatója alapján kedvezményezetti adatszolgáltatás projektmegvalósításkor/pro jektzárás tájékoztatója alapján

Értékelés 1 évente

1 évente

1 évente

1 évente

1 évente

1 évente

kedvezményezetti 1 évente adatszolgáltatás projektmegvalósításkor, projektzárás tájékoztatója alapján

70



4.

5.

5.

A térségben elérhető helyi termékek számának és minőségének növekedése, a termékek elérhetőségének javulása és a termékpálya szereplőinek fokozódó összefogása A programokban résztvevő lakosság száma, hátrányos helyzetű csoportokkal dolgozó, szervezet(ek) száma. A programokban résztvevő lakosság száma, hátrányos helyzetű csoportokkal dolgozó, szervezet(ek) száma.

min. 1 együttműködés kialakítása/ projekt

db együttműködési 1 évente megállapodások, projektzárás tájékoztatója alapján

rendezvény esetén min. 30 fő lakossági elérés és min. 1db bevont szervezet/ projekt

jelenléti ívek, 1 évente együttműködési megállapodások, projektzárás tájékoztatója alapján

képzés esetén min. 15 fő lakossági elérés és min. 1db bevont szervezet/ projekt

jelenléti ívek/képzési napló, 1 évente tanúsítványok és/vagy oklevelek, együttműködési megállapodások, projektzárás tájékoztatója alapján

Belső monitoring - saját teljesítmény értékelése: A HACS munkaszervezeten keresztül látja el operatív feladatait. A belső monitoringot így két részről érdemes végrehajtani, értékelni a saját teljesítményt: 1. A HACS munkaszervezete által végzett operatív tevékenységek értékelésével 2. A HACS döntéshozatali tevékenységével összefüggő értékeléssel. Az értékelések módszertana és mutatói: Szervezeti szint

HACS munkaszervezet

KTZVE Elnökség (HBB tagok)

Monitoring területek

Tervezett monitoring eszközök

Gyakoriság

Teljesítmény értékelés

HACS működési területén lebonyolított szakmai fórum HACS működési területén lebonyolított fogadó óra Vidékfejlesztési témakörben lefolytatott szakmai rendezvényen való részvétel Ügyfélfogadás során végzett regisztrált tanácsadás

jelenléti ívek

5 alkalom/év

jelenléti ívek

5 alkalom/év

regisztrációs lap (amennyiben releváns), jelenléti ívek, ügyfélfogadási emlékeztető

5 alkalom/év

Minden év májusában tartandó soros KTZVE Közgyűlésen Minden év májusában tartandó soros KTZVE Közgyűlésen Minden év májusában tartandó soros KTZVE Közgyűlésen

Egyes intézkedések végrehajtásának és hatásainak értékelése

Statisztikai adatok összeállítása táblázatos módszerrel

5 alkalom/hó (60 ügyfélfogadási emlékeztető/év) Évente 1 alkalom

Minden év májusában tartandó soros KTZVE Közgyűlésen Összefoglaló értékelés készítése, nyilvánossá tétele a www.ktzve.hu weboldalon

71


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Értékelési üléseken történő részvétel – képviselt szférák szerinti bontásban A HFS végrehajtása által generált folyamatok, hatások értékelése

jelenléti ívek

Évente 1 alkalom

Összesítő tábla a döntési részvételi arányokról (szférák szerint)

jelenléti ív

Két évente 1 alkalom

Hatásvizsgálat előkészítő munkaanyag

A belső monitoring részletesebb kidolgozásának és végrehajtásának is részvétel alapú folyamatot tervezünk, melyben külső szakértő, mint objektív értékelő munkájára is számítunk. A monitoring céljai a módszertani táblázatban bemutatottakkal összhangban: a) monitoring - az egyes intézkedések végrehajtásának és azok hatásainak vizsgálata, értékelése (belső értékelés) - közvetlenül az intézkedések végrehajtásához kapcsolódik b) hatásvizsgálat - értékelni a HFS végrehajtása által generált folyamatok komplex térségre gyakorolt vidékfejlesztési hatását (belső + objektív külső szakértő értékelés) A tervezett hatásvizsgálat a HFS végrehajtásának rövid és középtávú, komplex vidékfejlesztési hatásait térképezi fel. Ez komplex feladat egy-egy intézkedés, vagy projekt hatásainak mérésénél, így külső szakértő bevonása tervezett. Lehetséges eszközök, területek: 1. Az egyes intézkedések monitoringjának eredményei (számszerűsített eredménytábla) 2. Egyéb adatok gyűjtése (pl. a munkaszervezettel, együttműködésekkel, képzésekkel kapcsolatosan, pl. elégedettség típusú felméréssel) 3. Csoportos műhelymunkák a munkaszervezet, illetve a szorosan együttműködő térségi szereplők részvételével. Számszerű mutatók: Tervezett gyakoriság: az időszak félidejénél és cikluszárásnál Eredmények kommunikálása, terjesztése: KTZVE honlapján keresztül Humán erőforrás: 1 évben 2-4 hét időtartam A kimeneti indikátorok az adott intézkedésekre (intézkedésenként külön-külön vizsgálva) benyújtott, fizikailag is ténylegesen megvalósult pályázatok utolsó kifizetési kérelmeinek benyújtását követően kerülnek monitoringozásra. Az 1. (Helyi vállalkozások versenyképességének növelése) és a 3. (Helyi közösségi kezdeményezések megvalósításának támogatása) intézkedéseink vonatkozásában a kimeneti indikátorok mérése és összesítése a tervezett benyújtást követő év végéig, vagyis 2018.dec.31-ig valósul meg rendszeresen (lásd értékelések módszertani mutatói tábla) Abban az esetben, ha a kimeneti indikátorok (adott intézkedésenként megvalósult projektek száma) nem érik el a HFS-ben meghatározott értékeket, a HACS elnöksége a fejlesztési források más intézkedésekhez történő átcsoportosításáról, vagy a maradvány összeg tekintetében az intézkedés újbóli kiírásáról kíván döntést hozni a ciklus alatt maximum két alkalommal, legkésőbb 2019.dec.31ig. Az itt keletkező indikátor adatok feldolgozása és összesítése legkésőbb a benyújtást követő év végéig, vagyis 2020.dec.31-ig valósul meg. Az 2. (Helyi turisztikai szolgáltatások és kínálat fejlesztése) és a 4. (Helyi termékek piacra jutásának támogatása) intézkedéseink vonatkozásában a kimeneti indikátorok mérése és összesítése a tervezett benyújtást követő év végéig, vagyis 2020.dec.31-ig valósul meg.

72


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Támogatási kritériumként jelenik meg az a kitétel, miszerint az ügyfél minden intézkedés (1.,2.,3.,4.) keretében kötelezően vállalja, hogy a KTZVE HACS monitoring adatgyűjtési munkáját segítve az együttműködés és nyilvánosság biztosítása érdekében a projekt fizikai megvalósítását, utolsó kifizetési kérelmének hivatalos elbírálását követően legkésőbb 30 napon belül a projekt megvalósulásáról max. 1 oldal terjedelemig, elérhetőségekkel, az intézkedésekhez kapcsolódó specifikus célokban meghatározott eredménymutatókhoz tartozó célértékek, valamint az igényelt és ténylegesen elszámolt összköltsége tekintetében, honlapon megjelentethető formátumú tájékoztatást küld a HACS részére elektronikus úton, melyet a HACS a beküldéstől számított 3 napon belül a www.ktzve.hu honlapon megjelentet. Vállalásáról az ügyfél a Projekt adatlapon (16. sz. melléklet) nyilatkozik. Az adatok feldolgozására intézkedésenként kerül sor az utolsó beérkezett beszámolót követően. A beszámolót e-mail-ben a [email protected] központi e-mailcímre, postai úton könyvelt postai küldeményként (ajánlott vagy tértivevényes küldemény), vagy személyesen, átadás-átvételi formanyomtatvány együttes aláírásával nyújtja be a területileg illetékes LEADER HACS munkaszervezetéhez. A beérkezett beszámolókat a munkaszervezet saját iktatórendszerében rögzíti és tartja nyilván, honlapján megjelenteti. A projektekről beérkező és publikálásra kerülő tájékoztatók statisztikai összesítése (intézkedés, fejlesztés típusa, fejlesztéssel érintett település megnevezése, támogatási összeg, eredmények) a cikluszáráskor egy alkalommal a munkaszervezet által elkészítésre és az Elnökség és Közgyűlés elé előterjesztésre kerül. A HACS animációs költségeinek vonatkozásában kimeneti indikátorként határozza meg, hogy évente legalább 5 vidékfejlesztési témakörben lefolytatott szakmai rendezvényen vesz részt, továbbá legalább évente 10 alkalommal működési területén szakmai fórumot és/vagy fogadóórát tart. Ezek mérése a részvételt bizonyító, aláírt jelenléti ívek darabszám szerinti összesítése alapján történik, évente 1 alkalommal (lásd. Az értékelések módszertana és mutatói tábla)

73

9. Indikatív pénzügyi terv

A HFS fejlesztési forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Ssz. 1 2 3 4

Az intézkedések megnevezése 2016 Helyi vállalkozások X versenyképességének növelése Helyi turisztikai szolgáltatások és X kínálat fejlesztése Helyi közösségi kezdeményezések X megvalósításának támogatása Helyi termékek piacra jutásának X támogatása Összesen 0

2017 150

Forrás: EMVA LEADER 19.2 alintézkedés 2018 2019 2020 Összesen X X X 150

Pl. tagdíj, önkormányzati hozzájárulás stb.

39,2

X

80

X

X

80

20,9

60

X

X

X

60

15,6

X

92,5

X

X

92,5

24,3

210

172,5

0

0

382,5

100

A HACS működési és animációs forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Forrás: EMVA LEADER 19.4 alintézkedés 2016 2017 2018 2019 2020 Működési költségek 1,326 1,326 1,326 1,326 1,326 Animációs költségek 0,24 0,24 0,24 0,24 0,24 Egyéb tervezett bevételek2 1 1 1 1 1 Összesen 2,566 2,566 2,566 2,566 2,566

2

%

Összesen 66,3 1,2 5 72,5

Kiegészítő információk:

- A helyi termék definíciója: http://epa.oszk.hu/02000/02067/00016/pdf/EPA02067_AWETH2009575581.pdf (2014.10.03.)Troján Szabolcs, Varga Zsuzsanna, Kalmárné Hollósi Erika:Állati eredetű „helyi termékek” értékesítési lehetőségei, avagy termékpálya – röviden. 2009, 576–577. 1


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Mellékletek: 1. sz. melléklet: Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%)- Az adott területen lakóhellyel rendelkező 60-x éves személyek száma.Két népszámlálás között továbbvezetett adat a az évenkénti természetes népmozgalmi (születés, halálozás, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, válás) és vándorlási (belföldi, nemzetközi) statisztikák adatai alapján. (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

76


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 2. sz. melléklet: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves)- Az adott területen lakóhellyel rendelkező 60-x éves személyek száma száz 0-14 évesre vetítve.Két népszámlálás között továbbvezetett adat a az évenkénti természetes népmozgalmi (születés, halálozás, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, válás) és vándorlási (belföldi, nemzetközi) statisztikák adatai alapján. (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

77


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 3. sz. melléklet: Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzett 7 éves és idősebbek aránya (%), 2001- Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában,2001 (Technikai okból a 2011es adat külön mutatóként szerepel) (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

78


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 4. sz. melléklet: Legalább érettségizett 18 éves és idősebb népesség aránya (%), 2001- Legalább érettségizettek a 18 éves és idősebb népesség arányában, 2001 (Technikai okból a 2011-es adat külön mutatóként szerepel) (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

79


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 5. sz. melléklet: Felsőfokú végzettségű 25 éves és idősebb népesség aránya (%), 2001- Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában,2001 (Technikai okból a 2011-es adat külön mutatóként szerepel) (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

80


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 6. sz. melléklet: Munkanélküliségi ráta (%) - Regisztrált munkanélküliek száma száz 15-59 éves állandó lakosra. (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

81


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 7. sz. melléklet: Egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft)- Társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások jegyzet tőkéje, egy lakosra vetítve. (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

82


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 8. sz. melléklet: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) -Társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások bruttó hozzáadott értéke, egy lakosra vetítve. (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

83


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 9. sz. melléklet: Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (db), 2011-től - Megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint. Módszertani változás miatt a 2010-ig külön mutatóként szerepel (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

84


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 10. sz. melléklet: Működő egyéni vállalkozók száma (fő) - Működő egyéni vállalkozók száma, vállalkozási demográfia szerint (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

85


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 11. sz. melléklet: Működő társas vállalkozások száma (db), 2011-től- Megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint. Módszertani változás miatt a 2010-ig külön mutatóként szerepel (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

86


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 12. sz. melléklet: Működő társas vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban(db) (2011-től, GFO 11 szerint)- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágak ("A" gazdasági ág), GFO 11 osztályozás szerint. Módszertani változás miatt a 2010-ig külön mutatóként szerepel (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

87


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 13. sz. melléklet: Működő vállalkozások száma az ipar-építőiparban (db) (2011-től, GFO 11 szerint) Bányászat, kőfejtés (B) feldolgozóipar (C) villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (D) vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (E) valamint építőipar (F) nemzetgazdasági ágban , GFO 11 osztályozás szerint. Módszertani változás miatt a 2010-ig külön mutatóként szerepel (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

88


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 14. sz. melléklet: Működő vállalkozások száma a szolgáltatásokban (db) (2011-től, GFO 11 szerint) Tercier gazdasági ágakban (G-U nemzetgazdasági ágak), GFO 11 osztályozás szerint. Módszertani változás miatt a 2010-ig külön mutatóként szerepel (Forrás: https://www.teir.hu/leader/)

89


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 15. sz. melléklet: Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület – Tagnyilvántartás 2015. december 31.

90


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 16. sz. melléklet: „Projekt adatlap” elnevezésű formanyomtatvány: PROJEKT ADATLAP A KTZVE LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projekt benyújtásához 1. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Ügyfél adószáma: Képviseletre jogosult neve: Ügyfél székhelye/lakcíme: MVH regisztrációs szám: Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó telefonszáma: Kapcsolattartó elektronikus levél címe: 1.1. Ügyfél minősítési kódja: 1 - Belföldi természetes személy; 2 - Mikrovállalkozás; 3 - 1-2-be nem tartozó vállalkozás 4 - Nonprofit szervezet államháztartáson belül 5 - Nonprofit szervezet államháztartáson kívül 2. Projektre vonatkozó információk: 2.1. Fejlesztés megnevezése (projekt javaslat címe): 2.2. HFS specifikus cél megjelölése: 2.3. HFS intézkedés megjelölése: 2.4. Támogatható tevékenységek megjelölése: (Több tevékenység is bejelölhető a projektjavaslat alapján) ⁭építés megújuló energiahasznosítás alkalmazása (kiépítése) ⁭gépbeszerzés ⁭eszközbeszerzés ⁭rendezvény előkészítése és megvalósítása ⁭képzés előkészítése és megvalósítása ⁭marketing ⁭egyéb 2.5.Megvalósítás tervezett helyszíne (település, utca, házszám, helyrajzi szám): Település*:………………………………………………………………………………………….. Utca*:……………………………………………Házszám:……………Hrsz.:……………………

91


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Építési beruházás esetén kérjük, aláhúzással nyilatkozzon a fejlesztéssel érintett ingatlan tulajdoni viszonyait illetően*: saját tulajdonú ingatlan

tartós bérleti szerződéssel bérelt ingatlan

(*több megvalósítási helyszín esetén a sorok száma szükség szerint bővíthető) 2.6.A tervezett projekt célja (max. 500 karakter):

2.7.A tervezett fejlesztés részletes, tényszerű bemutatása (max. 3000 karakter) 2.8.Költségvetés A projekt teljes tervezett költsége (összesen): A projekt megvalósításához igényelt támogatás: Tevékenység megnevezése

……………………Ft ……………………Ft Tevékenységhez kapcsolódó költség nettó (Ft) *

(*a sorok száma szükség szerint bővíthető) 2.9. Nyilvánosság (max. 500 karakter): 2.10. Kötelezettségvállalások: (Kérjük, tegyen x-et a releváns intézkedésre vonatkozó vállalásai elé!) 2-4 millió Ft közötti támogatás esetén az ügyfél vállalja, hogy a projekt fizikai megvalósítását követően, a projektet megelőző állapothoz képest az első évben min. 0,25 FTE növekedést ér el és a fenntartási időszak során ezt az értéket minden fenntartással érintett évben megtartja. (HFS - 1. intézkedés esetén) 4-8 millió Ft közötti támogatás esetén az ügyfél vállalja, hogy a projekt fizikai megvalósítását követően, a projektet megelőző állapothoz képest az első évben min. 0,5 FTE növekedést ér el és a fenntartási időszak során ezt az értéket minden fenntartással érintett évben megtartja. (HFS - 1. intézkedés esetén) 8-10 millió Ft közötti támogatás esetén az ügyfél vállalja, hogy a projekt fizikai megvalósítását követően, a projektet megelőző állapothoz képest az első évben min. 1 FTE növekedést ér el és a fenntartási időszak során ezt az értéket minden fenntartással érintett évben megtartja. (HFS - 1. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy a beruházás során kötelezően teljesítendő FTE érték elérése érdekében alkalmazott munkavállaló a fejlesztéssel érintett településen, lakcímkártyával igazolhatóan állandó lakhellyel rendelkezik. (HFS - 1. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy a projekt hátrányos helyzetű személy bevonására is irányul (pl. létrehozott munkahelyen megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat) (HFS - 1. és 2. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy megújuló energiahasznosítást is tartalmazó (komplex) fejlesztés esetén a megvalósítás időszakában, de legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább 1

92


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. rendezvényt és/vagy nyílt napot tart a támogatással megvalósított fejlesztés bemutatása céljából. A megtartott rendezvényről, nyílt napról 30 napon belül minimum 1 oldalas Interneten közzétehető összefoglalót küld a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület részére. (HFS - 1. és 2. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy a tervezett fejlesztését legalább egy, KTZVE térség specifikus természeti és kulturális erőforrásra építi (lásd: HFS 2. intézkedés – 4. pont) (HFS - 2. intézkedés esetén) Vállalás esetén, kérjük húzza alá, mely HFS által meghatározott erőforrásra épít (több is választható): - A Tisza és Zagyva élő és holtágai; - A térség sokszínű halfaunája; - A térség sokszínű állatvilága; - A térség vadállománya; - A térség lovas hagyományai, kultúrája; - A térség hagyományos népművészeti értékei. Az ügyfél vállalja, hogy legkésőbb a projekt fizikai zárását követő első év végére a pályázó szervezetből 1 fő munkavállaló rendelkezik turisztikai végzettséggel. (HFS - 2. intézkedés esetén) Szálláshely fejlesztés esetén az ügyfél vállalja, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg 3 vagy 4 napraforgós minősítést ér el a FATOSZ minősítési rendszere alapján. (HFS - 2. intézkedés esetén) Az ügyfél nyilatkozatban vállalja, hogy fejlesztésével kapcsolódik a Bejárható Magyarország Programhoz (BMP). A nyilatkozat tartalmazza a tervezett fejlesztése egyértelmű illeszkedéseinek bemutatását. (HFS - 2. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja a sikeresen végrehajtott turisztikai projektjei megvalósításának valamint eddigi tevékenységének bemutatását a pályázat benyújtását megelőző 5 évre vonatkozólag. (HFS - 2. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy a tervezett fejlesztése több települést is érint. (HFS - 2. és 4. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy tervezett fejlesztése a lakosság életminőségének javítását célozza, kizárólag az intézkedésben meghatározott tématerületekhez kapcsolódóan (lásd: HFS 3. intézkedés – 4. pont). (HFS - 3. intézkedés esetén) Vállalás esetén, kérjük húzza alá a választott tématerületet (több is választható): Tématerületek: - térségi kulturális értékekre, hagyományokra épülő szórakoztatás - hagyományőrzés - térség specifikusan (helyben) hasznosítható bármilyen tudásátadás - ismeretterjesztés - egészségmegőrzés - bűnmegelőzés - esélyegyenlőség Az ügyfél vállalja, hogy a tervezett rendezvény, program, programsorozat során bizonyíthatóan, min. 30 fős lakossági elérést biztosít, eseményenként (pl.: egy napos program – 30 fő, 3 napos program- 3x30 fő) (HFS - 3. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy a tervezett rendezvény, programok résztvevői (lakossági) elérés száma alátámasztottan napi bontásban meghaladja a 100 főt (HFS - 3. intézkedés esetén)

93


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Az ügyfél vállalja, hogy a tervezett képzés során bizonyíthatóan, min. 15 fős lakossági elérést biztosít, képzésenként (alátámasztó dokumentumok: képzési napló/jelenléti ív, képzés elvégzését igazoló tanusítvány/bizonyítvány/oklevél) Az ügyfél vállalja, hogy tervezett képzés esetén a napi elérés alátámasztottan meghaladja a 20 főt (alátámasztó dokumentumok: képzési napló/jelenléti ív, képzés elvégzését igazoló tanusítvány/bizonyítvány/oklevél) (HFS - 3. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy a tervezett fejlesztése során legalább kettő (2 db) KTZVE térségben működő, hátrányos helyzetű csoportok életminőség javítására irányuló tevékenységű szervezettel történő együttműködést valósít meg, melyet együttműködési megállapodásban rögzít. (HFS - 3. intézkedés esetén) A közbiztonság növelését célzó programok (pl.: polgárőrség eszközbeszerzése) esetén az ügyfél vállalja, hogy a projekt fizikai megvalósulását követően legalább 1db bűnmegelőzési és/vagy releváns ismeretterjesztési célzatú rendezvényt bonyolít le min. 30 fős eléréssel/nap. (HFS - 3. intézkedés esetén) A tervezett fejlesztés eredményeként az ügyfél vállalja, hogy legalább 1 kereskedelmi forgalomban értékesíthető vagy őstermelőként a piacon értékesített terméket hoz létre vagy fejleszt (új eljárást alkalmaz, vagy magasabb minőséget hoz létre) vagy min. 5 kereskedelmi forgalomban értékesíthető vagy őstermelőként a piacon értékesített termék, fogyasztók általi elérhetőségét javítja. (HFS - 4. intézkedés esetén) A tervezett fejlesztése során az ügyfél vállalja, hogy legalább 1 db helyi/HACS térségi szervezettel értékesítési együttműködést valósít meg, melyet együttműködési megállapodásban rögzít. (HFS - 4. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy a tervezett fejlesztés marketingtevékenységre fordítja. (HFS - 4. intézkedés esetén)

összköltségének

legalább

15%-át

Az ügyfél vállalja, hogy a tervezett projektjében 2-nél több partner együttműködésére épít, melyet együttműködési megállapodásban rögzít. (HFS - 4. intézkedés esetén) Az ügyfél vállalja, hogy fejlesztésével kapcsolódik a Vidékfejlesztési Program REL együttműködés (16.4.1.) alintézkedéséhez, erről nyilatkozatot tesz, továbbá a tervezett fejlesztésében egyértelmű illeszkedéseket mutat be. (HFS - 4. intézkedés esetén) Az ügyfél kötelezően vállalja, hogy a KTZVE HACS monitoring adatgyűjtési munkáját segítve az együttműködés és nyilvánosság biztosítása érdekében a projekt fizikai megvalósítását és utolsó kifizetési kérelmének hivatalos elbírálását követően legkésőbb 6 hónapon belül a projekt megvalósulásáról max. 1 oldal terjedelemig, honlapon megjelentethető formátumú tájékoztatást küld a HACS részére elektronikus vagy postai úton, melyet a HACS a kézhezvételtől számított 3 napon belül a www.ktzve.hu honlapon megjelentet. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a pályázó elérhetőségeit, az intézkedéshez kapcsolódó számszerűsíthető kötelezettségvállalások adatait (pl.: FTE, együttműködő partnerek száma, stb.), a pályázat során igényelt és a ténylegesen elszámolt összköltséget. (HFS – 1., 2., 3., és 4. intézkedés esetén kötelezően) Egyéb (max. 500 karakter):

94


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 2.11. Csatolandó dokumentumok: - A HFS 17. sz. mellékletében meghatározott dokumentumok Képviselő neve: Aláírás: ........................................

p.h

Kelt: Az adatlap kitöltését a kitöltési útmutató szerint, minden részletre kiterjedően kérjük!

„Projekt adatlap” kitöltési útmutató: PROJEKT ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A KTZVE LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projekt benyújtásához 1. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Az ügyfél projekt adatlapon feltüntetett hivatalos neve, természetes személy esetén a teljes név. Ügyfél adószáma: Az ügyfél adószámát kérjük feltüntetni. Képviseletre jogosult személy neve: Az ügyfél képviseletére a létesítő okirat alapján képviseletre jogosult neve (amennyiben releváns). Ügyfél székhelye/lakcíme: Az ügyfél bírósági bejegyzésében vagy vállalkozói igazolványában, vagy őstermelői igazolványában szereplő székhely. MVH regisztrációs száma: Az ügyfél MVH regisztrációs száma. (Amennyiben még nem rendelkezik vele, kérjük az MVH-nál regisztráltassa magát.) Kapcsolattartó neve: A projekt kapcsán felelős kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, elektronikus levél címe. (Célszerű, olyan személy telefonszámát megadni, aki részletesen ismeri a tervezett projekt tartalmát, illetve aki a pályázat elektronikus feltöltésére jogosult.) 1.1 Ügyfél minősítési kódja: Kérjük, tegyen X-et a megfelelő minősítési kód előtti négyzetbe 2. Projektre vonatkozó információk: 2.1 Fejlesztés megnevezése: A tervezett fejlesztés, rövid, átfogó megnevezése, címe. 2.2 HFS specifikus cél megjelölése: A KTZVE HFS-ben a LEADER HACS által meghatározott specifikus célkitűzés megnevezése. 2.3 HVS intézkedés megjelölése: A KTZVE HFS-ben a LEADER HACS által, a specifikus célkitűzések elérése céljából megfogalmazott Intézkedés megnevezése. 2.4 Támogatható tevékenységek: Az adatlapon megjelölt tevékenységek közül kell kiválasztani a fejlesztés keretében tervezett tevékenységet/tevékenységeket. Több tevékenység is megjelölhető az intézkedések 7. pontjában meghatározottaknak megfelelően.

95


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. (Kérjük kitöltés előtt alaposan tanulmányozza a KTZVE intézkedéseket, különös tekintettel a korlátozásokra!) 2.5. Megvalósítás tervezett helyszíne: A LEADER HACS illetékességi területén lévő település, utca, házszám, helyrajzi szám megnevezése, ahol a projektben szereplő fejlesztést kívánják megvalósítani. Építési beruházás esetén kérjük, aláhúzással nyilatkozzon a fejlesztéssel érintett ingatlan tulajdoni viszonyait illetően: saját tulajdonú ingatlan vagy tartós bérleti szerződéssel bérelt ingatlan (nem saját tulajdonban lévő) (A projekt tartalmazhat több megvalósítási helyszínt is, ebben az esetben kérjük valamennyi megvalósítással érintett helyszín pontos cím adatait megadni, minden érintett helyszínhez a tulajdoni viszonyokat aláhúzással jelölni szíveskedjenek!) 2.6 A tervezett projekt célja (500 karakter): Annak tényszerű és rövid bemutatása, hogy a fejlesztés, illetve program megvalósításával milyen célokat kívánnak elérni, illetve hogyan segíti elő a HFS-ben a LEADER HACS által meghatározott célkitűzések elérését az alábbiakban: a) A projekt hosszú távú, általános célja: b) A projekt közvetlen/rövid távú célja(i): c) HFS célzott specifikus céljaihoz és intézkedéséhez való kapcsolódás: 2.7 A tervezett fejlesztés rövid, tényszerű bemutatása (3000 karakter): A konkrét fejlesztés és a projektkörnyezet bemutatása, a fejlesztés indoklása, a várható eredmények bemutatása az alábbi részletezettséggel: a) jelenlegi helyzet/adottság rövid bemutatása: b) fejlesztés szükségszerűségének indokoltsága: c) a projekt megvalósítása során tervezett konkrét tevékenységek bemutatása és indoklása, lépésenként pontokba szedve. Válaszoljon a „mit” kérdésre: Mit fog csinálni a projektben?* * Képzés esetén: - Kérjük térjen ki arra is, hogyan tervezi biztosítani a képzettek kiválasztását, milyen végzettséget biztosít a tervezett képzés. * Rendezvény esetén: - Kérjük, térjen ki a rendezvény tervezete a rendezvény programjának részletes leírására, a bemutatásra kerülő helyi fellépők, helyi termékek és/vagy mesterségek rövid ismertetésére is. d) Milyen módszerrel hajtja végre az egyes tevékenységeket? Ennél a pontnál egyszerűen válaszoljon a „hogyan” kérdésre lépésenként, pontokba szedve! Az előző pontból már tudjuk, hogy mit fog csinálni, most fejtse ki, hogyan fogja megvalósítani az egyes tevékenységeket! Minden tevékenységhez tartozzon az alkalmazni kívánt módszer! e) fejlesztés várható eredményei számszerűsítve: f) hogyan biztosítja a projekt megvalósításához szükséges előfinanszírozást: g) hogyan tervezi a fejlesztés fenntarthatóságának biztosítását: h) hogyan tervezi a HFS-ben meghatározott specifikus célok célértékeinek elérését Kérjük, szíveskedjenek tényszerűen, röviden, tömören, kerülve a többszörösen összetett mondatokat, számszerűsítve fogalmazni minden alpont tekintetében! 2.8 Költségvetés: A projekt tervezett teljes költsége: az igényelt támogatással és a saját forrással együtt számított, az ügyfél Áfa kötelezettségétől függő költségszám. A projekt megvalósításához igényelt támogatás: A projekt teljes költségvetésén belül a LEADER forrásból igényelt támogatás összege. (Kérjük a támogatási intenzitás figyelembevételét!)

96


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. Figyelem! Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben 1-as adószámmal rendelkezik, a bruttó összeget tüntesse fel, míg a 2-es, 3-as adószámmal rendelkező pályázó esetén, illetve az állami, regionális és helyi közigazgatási szervek és közintézmények esetében nettó összeget szükséges feltüntetni. Kérjük, hogy költségvetését a 2.7 pont alatt kifejtett konkrét tevékenységekhez illeszkedően tételesen készítse el, a költségeket nettó összegben tüntesse fel. Képzés és rendezvény esetén kérjük a 2.7 c) és d) pontok alapján tervezett tételes alábontást alkalmazza az alábbi példa alapján: Tevékenység megnevezése Képzés: - Toborzás - Terembérlet - Képző szervezet vállalkozási díja: stb. Eszközbeszerzés: - Képzéshez szükséges flipchart tábla 1 db - Képzést dokumentáló fényképezőgép

Tevékenységhez kapcsolódó költség nettó (Ft) 2 350 000 300 000 50 000 2 000 000 stb. 75 000 20 000 55 000

2.9. Nyilvánosság Fejtse ki, hogyan tervezi a fejlesztés népszerűsítését (max. 500 karakter): 2.10. Ügyfél vállalásai: Az HFS-ben megfogalmazott támogatási kritériumok alapján, kérjük, a vonatkozó vállalásokat jelölni! Egyéb vállalás esetén kérjük, az egyéb megjelölés mellé a vállalás kifejtését 500 karakterben. 2.11. Csatolandó dokumentumok: Kérjük, vegye figyelembe a KTZVE HFS-ének 17. mellékletében előírt csatolandó dokumentumokat, és minden releváns dokumentumot csatoljon a projekt adatlap mellé. Képviselő neve, aláírás: Az ügyfél cégbejegyzés szerinti hivatalos képviselőjének neve és aláírása. A Kitöltési útmutató nem képezi projekt adatlap mellékletét! Kérjük, csak a Projekt adatlapot benyújtani!

97


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 17. sz. melléklet: „Projekt adatlap” mellékletei: - Megvalósítással érintett település polgármesterének támogató nyilatkozata vagy 30 napnál nem régebbi helyi adóigazolás - Szervezeti formától függően: - a pályázó által hitelesített hatályos alapszabály másolat, - a pályázó által hitelesített 30 napnál nem régebbi tárolt cégkivonat, - a pályázó által hitelesített aláírási címpéldány, - határozat kistermelői nyilvántartásba vételről pályázó által hitelesített másolata - őstermelői igazolvány, pályázó által hitelesített másolata - Együttműködési megállapodás (intézkedésenként meghatározottak szerint: 3. és 5. intézkedés) - a reális költségtervezés igazolására a fejlesztést alátámasztó tételes árajánlatok (legalább 3 db tételenként), építési beruházás esetén a tervezői tételes költségvetés - képzésre irányuló fejlesztés esetén a képzést végző szakmai önéletrajza (képző személy esetén), szervezet esetén legalább 1 db a tervezett képzéssel releváns referencia - polgárőr egyesületek esetében képzésben vagy gyakorlaton való részvétel igazolása a pályázat benyújtását megelőző 1 éven belül

98


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 18. sz. melléklet: Támogató nyilatkozat: Támogató nyilatkozat 1. LEADER HACS ADATAI LEADER HACS neve: Székhely: MVH regisztrációs száma: Képviseletre jogosult személy neve 2. ÜGYFÉL ADATAI Ügyfél neve: Székhelye/lakcíme: MVH regisztrációs száma: Képviseletre jogosult személy neve:

3. PROJEKT ADATOK Projekt címe: Projektjavaslat iktatószáma: A fejlesztés típusa:

⁭közösségi célú fejlesztés ⁭vállalkozási célú fejlesztés A projekt során tervezett tevékenység ⁭építés besorolása: ⁭gépbeszerzés ⁭eszközbeszerzés ⁭rendezvény előkészítése és megvalósítása ⁭képzés előkészítése és megvalósítása ⁭tanulmánykészítés ⁭marketing ⁭egyéb HFS intézkedés szerinti besorolása:

A Helyi Akciócsoport Elnöksége, a(z)…………………. által…………… napon, …………tárgyban (projektjavaslat címe)………..………iktatószámú adatlapon beérkezett projektjavaslatot a ………………………(év, hónap, nap) napon tartott elnökségi ülésén elbírálta. A(z)………………..regisztrációs számú pályázó által benyújtott ………………….…iktatószámú,…………………………..címen a ……………LEADER Helyi Akciócsoport…..………..intézkedési célterületére benyújtandó pályázat részeként benyújtott……………….projekt javaslat az alábbi indoklásnak megfelelően a LEADER HACS Elnöksége támogatja. 4. INDOKLÁS

99



Kelt:………, 2016………….

Ph.

………………………………….. Egyesületi elnök aláírása

100


Helyi Fejlesztési Stratégia – 2016. 19. sz. melléklet: Elutasító nyilatkozat Elutasító nyilatkozat

1. LEADER HACS ADATAI LEADER HACS neve: Székhely: MVH regisztrációs száma: Képviseletre jogosult személy neve 2. ÜGYFÉL ADATAI Ügyfél neve: Székhelye/lakcíme: MVH regisztrációs száma: Képviseletre jogosult személy neve:

3. PROJEKT ADATOK Projekt címe: Projektjavaslat iktatószáma: A fejlesztés típusa:

⁭közösségi célú fejlesztés ⁭vállalkozási célú fejlesztés A projekt során tervezett tevékenység ⁭építés besorolása: ⁭gépbeszerzés ⁭eszközbeszerzés ⁭rendezvény előkészítése és megvalósítása ⁭képzés előkészítése és megvalósítása ⁭tanulmánykészítés ⁭marketing ⁭egyéb HFS intézkedés szerinti besorolása:

A Helyi Akciócsoport Elnöksége, a(z)…………………. által…………… napon, …………tárgyban (projektjavaslat címe)………..………iktatószámú adatlapon beérkezett projektjavaslatot a ………………………(év, hónap, nap) napon tartott elnökségi ülésén elbírálta. A(z)………………..regisztrációs számú pályázó által benyújtott ………………….…iktatószámú ………………………..címen a…………………LEADER Helyi Akciócsoport…..………..intézkedési célterületére benyújtandó pályázat részeként benyújtott……………….projekt javaslat az alábbi indoklásnak megfelelően a LEADER HACS Elnöksége nem támogatja.

4. INDOKLÁS

101



Az elutasító nyilatkozat kiállításával egyidejűleg felhívjuk az ügyfél figyelmét, hogy a projektjavaslata a fenti indokok figyelembevétele mellett átdolgozható és ismételten benyújtható a LEADER HACS számára rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.

Kelt:………, 2016………….

Ph.

………………………………….. Egyesületi elnök aláírása

102

Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület. A z é l h e t ő T i s z a v ö l g y é r t KTZVE HFS 2016

Recommend Documents