Közel- és Távol Keleti migráció MENA országok és Kína
Előadás felépítése: • Globális migráció • MENA országok munkaerőpiac, migrációja • Kínai vándorlási tendenciák • Kíniak Magyarországon
N. Federici általánosítása: “Az emberek migrációja magával az emberiséggel egyidős.”
A teljes népesség 3%-a migráns • 1960-ban az ENSZ Népesedési Osztálya által becsült adatok szerint 75 millió bevándorló élt világszerte (a világ lakosságának 2,3%-a), 1980-ra számuk 99 millióra (2,2%), 1990-re 155 millióra (2,9%), 2000-re 176 millióra emelkedett (2,9%), és 2010-re megközelítette a 191 milliót (3,0%). • a bevándorlók mintegy 70%-a a világ fejlett országaiban él (1960-ban ez az arány 43% volt), ezen belül 80 millió – azaz a világon élő összes bevándorló fele – Európában, 44 millió pedig Észak-Amerikában.
• Kontinensek közötti vándorlások mérlege: – Európa, Észak-Amerika, Ausztrália: pozitív – Ázsia, Latin-Amerika, Afrika: negatív
A teljes népesség 3%-a migráns • A föld népessége megközelítően 7 milliárd. A következő negyven évben a 2,3 milliárd fős növekedés 97 százaléka a kevésbé fejlett régiókban várható, ebből 49 százalék Afrikában. A fejlett országok lakosságszáma: – állandó, öregszik, kevesebb munkaképes, több nyugdíjas.
• Vándorlás A népesség száma nemcsak a természetes szaporodással, a születések és halálozások különbözeteként módosul, hanem a népesség egyes területek közötti vándorlása folytán is. A népesség vándorlását a természetes népmozgalomtól való megkülönböztetésként mechanikus népmozgalomnak nevezzük.
Alapfogalmak • • • • • • •
Migráció Emigráció Immigráció Remigráció Vendégmunkás Menekült Menedékes
A vándorlásokra a formák, a motivációk és a kötődések korábban soha nem tapasztalt sokfélesége jellemző.
(Turizmus: jogilag és munkaerő-piaci szempontból más!)
Globális migrációs áramlások
A migráció regionális koncentrációi és fő irányai • Regisztrált migráció nagysága Európában megközelítően: 80 millió fő – – – –
Fekete-Afrika: 35 millió fő Nyugat – Európa, Észak-Amerika: 13 -15 millió fő Közel-Kelet, Ázsia: 15 millió fő Ausztrália, Latin- Amerika: kisebb volumenű, de nem elhanyagolható
• Migrációs előrejelzések bizonytalansága – Pl. menekültszám 1980: 8,5 millió fő, 1990: 17 millió fő
TOP 15 befogadó és küldő ország (2007)
Forrás: Migrationinformation.org
Népesség növekedés korcsoportok szerint Közel-Keleten és Észak-Afrikában (MENA) Forrás: ENSZ, 2004
Népesség megoszlása korcsoportok szerint MENA országokban
Forrás: ENSZ, 2004
A fiatal népesség arányának változása a MENA országokban
MENA országokban a fiatal generáció főbb munkaerőpiaci adatai
MENA országokban a munkaképes korosztály változása
Munkaképes korú lakosság (2000=100%) Munkakaerőpiacra újonnan belépők (2000=100%)
MENA országokból kivándorlók célországai
1 négyzetkilométerre jutó lakosok száma
1 lakosra jutó éves vízkészlet aránya (köbméterben)
Aktív átutalások a MENA régióba
Aktív átutalások a MENA régióból
Migránsok utalásai a MENA régióban Utalások a régió országaiba
Utalások a régió országaiból
A kíniak már a „spájzban” vannak?! Kínai bevándorlók Európába (fő) 2001
Spanyolroszágab érkezők megoszlása származási ország szerint (ezer fő)
SPAIN 1991
1996
2000
Morocco
49.2
Morocco
7.0
Morocco
45.2
Argentina
7.5
Peru
1.9
Ecuador
20.2
Peru
5.7
China (6.6%)
1.4
Columbia
12.5
Dominica n Rep.
5.5
Argentina
1.3
China (5.4%)
8.8
China (3.8%)
4.2
Poland
1.1
Pakistan
7.3
Poland
3.3
Dominica n Rep.
0.8
Romania
6.9
Other
34.7
Other
7.8
Other
63.1
Total
110.1
Total
21.3
Total
163.9
A kíniak már a „spajzban” vannak?! Franciaországba érkezők megoszlása származási ország szerint (ezer fő)
Olaszországba érkezők megoszlása származási ország szerint (ezer fő)
FRANCE 1997-1998
ITALY 1990
1996
1998
Algeria
12.5
Morocco
49.9
Morocco
34.3
Albania
39.0
Morocco
9.2
Tunisia
25.5
Albania
29.7
Romania
24.1
Senegal
17.0
Philippine s
21.4
Morocco
23.9
Form. Yugoslavi a
11.3
China (5.9%)
14.4
China (7.7%)
16.8
Philippin es
8.7
Peru
12.8
Senegal
10.7
China (3.8%)
8.3
Romania
11.1
Egypt
9.5
97.1
Other
120. 8
Other
93.2
217.7
Total
244. 5
Total
217.1
China (9.8% ) Dem. Rep. of Congo
7.6 6.3
Tunisia
4.1
Other
38.1
Other
TOTAL
77.8
Total
Bevándorlók Magyarországon
• Magyarországon a 2001-es népszámlálás eredményei alapján az állandó népesség 2,7%-a, a lakónépesség 2,8%-a volt külföldi születésű, a 2010-re becsült adat 3,5%, ami mintegy 350 ezer bevándorlót jelent.
Migránsok Magyarországon Legfontosabb csoportok: • Szomszédos országok (nagyrészt magyar nemzetiségűek): kb. 39.000 fő • Kína: kb. 8.500 fő • EU-15: kb. 8.000 fő • egyéb európai országok: 6.700 fő (szerb, ukrán) • egyéb ázsiai országok: 6.000 fő (vietnámi, arab, kurd, török, perzsa, mongol, orosz) • egyéb országok (Afrika, Ausztrália, Amerika stb.): kevesebb Mivel a migránsok legnagyobb része a szomszédok országok állampolgára, jórészt határon túli magyar, az EU-27 országokra történő adatszolgáltatás fontos különbségeket mosna el, ezért mutatjuk be az adatokat a fenti kategóriák szerint (szomszédos országok és EU-15).
Magyarországra érkezett menedékkérők száma 2500 2250
2 257
2000 1750
1 742
1500 1 270
1250
750
1162
1 097
1000
1 025 847
659
500
503
548
2004
2005
250 0 2003
Európai
2006
Európán kívüli
2007
A Magyarországra érkező menedékkérők száma a belépés módja szerint 100% 90% 80% 70%
1 843
1 146
1 040
1 531
2 824
558
454
569
586
595
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2003.
2004.
Legális
2005.
2006.
Illegális
2007.
Magyarországra érkezett, menekültként elismert személyek száma 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2003
2004 iraki
afgán
szerb-m ontenegrói
2005 palesztin
2006 iráni
egyéb
2007 összesen:
Budapest és a külföldiek
• A főváros lélekszáma 2015-re egymillió 480 ezer körül alakul a nemzetközi vándorlás beszámítása nélkül. • Budapest befogadó várossá vált: becslés szerint 100150 ezer külföldi él a városban. Mindig az is volt… • Tizenöt év múlva a külföldiek aránya a jelenlegi 5-8-ról akár 12-15 százalékra is nőhet, kiváltképpen, ha folytatódik a fővárosiak elvándorlása a városkörnyéki zöldövezetekbe. Ezzel együtt is mélyen az európai átlag alatt marad a város.
Illegális bevándorlók • A biztosítás alapú egészségügy nem az illegális bevándorlóknak van kitalálva – orvosi ellátás nélkül vannak. • Körözéstől tarthatnak. A látogató vízummal jövők ugyanígy ittartózkodásuk lejártával. • Hozzátartozó (gyerek!) idehozása állandóan napirenden van számukra. • Köztiszviselők és munkaadók állandó zsarolásának vannak kitéve.
A budapesti kínai kolónia • 1992-ig vízum nélkül jöhettek az országba a kínaiak, s a mai kolónia magja akkor telepedett meg. Később szigorították az idegenrendészeti eljárást. A BM adatai szerint most hivatalosan kevesebb, mint hétezer kínai él ma hazánkban. 2003. december 31-én 3379 kínai rendelkezett bevándorlási, 3250 tartózkodási és 172 letelepedési engedéllyel. Összesen hat kínai vette fel tavaly a magyar állampolgárságot. A kérelmek száma sem túlságosan magas: 2003-ban 313-an kértek letelepedési engedélyt, és 2573an folyamodtak tartózkodási engedélyük kiadásáért, illetve meghosszabbításáért.
Kínaiak • Tény viszont, hogy az országban kiadott kínai újságok (így a Budapesti Hírlap, a Befektetők Lapja, az Új Szemle, a Piaci Lap, a Kínai Idők és az Európai Ázsiai Hírek) összpéldányszáma meghaladja a nyolcvanezret. • Becslések szerint a piacokon vásározók ma már alig negyedét teszik ki a kolóniának, a kínaiak hetven-nyolcvan százaléka saját üzlet vagy étterem tulajdonosa, illetve résztulajdonosa. • A kínaiak az általuk „Európa Hongkongjának” nevezett Magyarországot fokozatosan közép-európai áruelosztó központjukká építették ki: tizenöt év alatt mintegy 3500 céget hoztak létre, amelyek többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozik, és általában otthon készült, meglehetősen olcsó árut adnak el. Budapesten két kínai tőkével létrejött szálloda és félszáz kínai vendéglő is működik.
Magyarország mint oktatásexportőr • Az óvodától az egyetemig összesen mintegy 13 ezer külföldit tartanak nyilván, amiből kevesebb mint 11 ezer a közoktatásban tanul, arányuk az összlétszámhoz viszonyítva 0,7 százalék. • A külföldieket oktató iskolákra létezik interkulturális pedagógiai program, sőt másfél éve külön kiegészítő állami normatívát, azaz fejkvótát is kaphatnak az iskolák a külföldi tanulók után. • A legmerészebb prognózisok szerint az elkövetkező évtized végére mintegy 20 százalékkal csökken a magyar gyermekek száma, miközben a külföldieké minimum megkétszereződik.
A Kelet-ázsiai migránsok jellemzői
Kínai és vietnami migránsok jellemzői • 2008 január elsején:10218 fő kínai és 3045 fő vietnami
• • • •
Idősek hiánya Nők relatívan magas aránya Magas iskolai végzettség Fővárosi koncentráció
• Gazdasági migráció • Transznacionalitás
www.gvi.hu
36
A kolóniák múltja és jelene • „Beáramlás” 1990-es évek eleje – Pull: Vízummentesség ,Elégtelenül működő magyar kiskereskedelem – Push: Állami hitelek-bizomány, ipari felpörgés előtti állapot
• „Konjunktúra” - 1990-es évek közepe – Regionális központ – Piacozás aranykora
• „Dekonjunktúra– 1990-es évek vége – Olcsó áruházláncok, plázák – Életszínvonal emelkedése, fogyasztási szokások átalakulása – Környező országokba való kirajzás
• „Átalakulás”– 2000-es évek közepe – Ázsia Center, Sárkány Center – Tőkekoncentráció
www.gvi.hu
37
Vállalkozók
A vállalkozások tevékenységi köre
Jellemzően kereskedők
Hasonló üzleti kultúra Hasonló migrációs helyzet
Kereskedelem, javítás
Kínai vállalkozás n % 3476 94,5
Vietnami vállalkozás n % 837 91,5
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
1545
42,0
377
41,2
Feldolgozóipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Építőipar Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság, vadgazdaság, erdőgazdaság Halgazdálkodás Bányászat Közigazgatás, védelem, kötelező biztosítás Villamos energia, gáz, gőz, vízellátás Összesen
378 451 364 142 101 80 73 49 2 2 1 1 3677
10,3 12,3 9,9 3,9 2,7 2,2 2,0 1,3 0,1 0,1 0,0 0,0
120 76 71 32 73 10 21 6 0 1 0 0 915
13,1 8,3 7,8 3,5 8,0 1,1 2,3 0,7 0,0 0,1 0,0 0,0
www.gvi.hu
38
Vállalkozók
Miben különböznek a kínai és vietnami kereskedők?
• A kínai vállalkozásokra inkább jellemző, hogy nagykereskedelmi profillal bírnak, mint a vietnamiakra • A vietnami kereskedők nagyobb arányban értékesítenek piacon és egyéb nem bolti formában. • A vietnami kereskedőkre inkább jellemző az egyéb élelmiszer kiskereskedelme és az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem.
• A kínaiak inkább a bútor és háztartási cikk kiskereskedelmi körben nagyobb arányban tevékenykednek.
www.gvi.hu
39
A kolóniák múltja
Vállalkozók
Hogyan működnek a magyarországi kelet-ázsiai vállalkozások?
• Enklávé jelleg • Középpontban a család • Hálózati kapitalizmus
• Transznacionális üzlet
www.gvi.hu
41
Vállalkozók Enklávé jelleg
• • • •
Migráns státusz hátrányainak kikerülése Szoros kooperáció Kapcsolatépítés a rendezvényeken Üzleti információk
„Számomra az a legfontosabb, hogy tisztában legyek a leendő vagy aktuális partnerem fizetőképességével, tőkéjének mértékével. Amennyiben egy vietnamiról van szó, akkor ezekkel mindig tisztában vagyok.”
Információs gazdagság
www.gvi.hu
42
Vállalkozók
Középpontban a család
• • • •
Munkaerő, munkamegosztás Pénzügyi háttér megteremtése Fiatal generáció üzleti szocializációja Bizalom
„Családi vállalkozások nagyon hatékonyak tudnak lenni. […] Úgy működünk, mint egy kis csapat. Van, aki áruért megy, van, aki üzletben van. Munkamegosztás van és kisegítjük egymást.”
Rugalmasság
www.gvi.hu
43
Vállalkozók
Hálózati kapitalizmus
• • • •
Családtagok, rokonság, földiek Quanxi Bizalom Kooperáció
„Családon belül, barátokkal, megbízható emberekkel általában nem kötünk szerződést. Ez egy kialakult szokás, azzal nem kezd el üzletelni az ember, akiben nem bízik meg. Ha a bizalom megvan, akkor meg minek a szerződés? A szerződéskötés felvetése már önmagában sértheti a másik fél érzéseit is.”
Alacsony tranzakciós költségek
www.gvi.hu
44
Vállalkozók
Miért más a kooperáció a kelet-ázsiaiak esetében?
• A kelet-ázsiai vállalkozások esetében nem egyszerűen üzleti kapcsolatokról van szó, hanem a vállalkozások működésének alapjai teremetődnek meg az együttműködésekben. Jellemző, hogy az együttműködés már a vállalkozások beindítása előtt megkezdődik. • A kelet-ázsiai vállalkozások esetében az együttműködés nem egyes üzleti szereplőkre, hanem teljes hálózatokra áll fenn. • Ezen hálózatokban információ, tőke, áru, kapcsolatok és szívességek egyaránt áramlanak. • A hálózati kooperáció nélkül nem csak az üzleti, hanem a mindennapi élet is ellehetetlenülne a benne résztvevők számára.
www.gvi.hu
45
Vállalkozók
Transznacionális üzlet
• A legfontosabb tőketípus • Kiépítése erőforrás-igényes • Szoros gazdasági szálak az anyaországgal
„Úgy gondolom, a biztos forrás az egyik legfontosabb pont a vállalkozásomban, nagyon függünk tőlük. Közvetlen hatással van ránk nézve, hogy időre teljesítenek-e, milyen a minőség, az ár, a szállítás, stb. Ha késnek vagy nem felelnek meg, akkor nekem jelent veszteséget és kimaradást, ami akár a vevők elvesztésével is járhat.”
Áruközvetítés
www.gvi.hu
46
Vállalkozók
Kooperációs típusok
• • • • • •
Hidak megosztása Közös beszerzés Kedvezmények biztosítása Hitelezés Bizomány Üzleti stratégia egyeztetése
www.gvi.hu
47
Vállalkozók
Vállalkozások típusai
• Mikor járunk el helytelenül? • Mit javasolunk? – Üzleti életbe való bekapcsolódás ideje – Erőforrások birtoklása • •
Klasszikus pénzbeli tőke Hálózati tőke (család mérte, tágabb rokonság-földik, transznacionális kapcsolatok)
– Üzleti stratégia
www.gvi.hu
48
Vállalkozók
Vállalkozások típusai
• Márkaépítők - „Mára ez egy megbízható, keresett márkává vált.” • Az importőrök - „Barátok által megismertük egy vietnami nagycég képviselőjét.”
• Hullámok játékosai - „A jó váltások is szükségesek a sikerhez.”
• A szövetségesek - „A család együtt megtartotta a fehérnemű hatalmat a piacon.”
• Kiskereskedők - „Kiszorítottak minket a piacról.”
• Vendéglátósok - „Enni mindig fognak az emberek”
www.gvi.hu
49
Alkalmazásban állók Főbb jellemzők
• Kolóniák gazdaságában • • • •
Informális csatornákon való toborzás Multifunkcionális munkakörök Elkötelezettség Rugalmas munkaidő
• Jövőkép: saját vállalkozás
www.gvi.hu
50
Alkalmazásban állók Áthozás és kireptetés
A gazdasági racionalitás és tradicionális kultúrából fakadó kölcsönös felelősségvállalás eredménye: „Kezdetben a nagynénémnek dolgoztam, majd az idő elteltével megszereztem a bizalmát. A későbbiekben a nagynéni óriási segítséget jelentett abban, hogy önálló vállalkozásba kezdjek. A vállalkozáshoz a tőkét is tőle kaptam, ezen kívül a standot is ő biztosította számomra. Ezeket a dolgokat mind bizalmi alapon kaptam, sőt [a nagynéni] bemutatta a törzsvásárlóit is, megmondta, hogy honnan szerezzek be árut, egyszóval mindenben segített.”
www.gvi.hu
51
A jövő
• Gazdasági környezet (pénzügyi válság) •
Kivonulás, hazaköltözés, új beáramlás
• Új kezdeményezések •
Ázsia Center, Sárkány Center, Logisztikai központ
• Kvázi második generáció tervei
www.gvi.hu
52
Mit tanultak? • A migráció ellenőrizhető, biztonság • A potenciális régiókban nagyarányú népesség mérséklődés indult el • A globális átrendeződés nem népesség arányos • A kormányzat képes ellenőrizni • Vissza kell térni a gazdasági szabályozók hatására és nem a belügyi és jogi eszközökkel korlátozni.
Köszönöm a figyelmet
