KÖVETELMÉNYEK A tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgy oktatója és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja:
A nyelvi szintek grammatikája MAM1003 2. 2 2+0 K – Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár Dr. Minya Károly főiskolai tanár NYI
1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanulói személyiség fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. 2. Tantárgyi program: A kurzus a hozott leíró nyelvtani ismeretekre építve megismerteti a hallgatókat a magyar nyelv leírásának legfontosabb eredményeivel; bemutatja – nyelvelméleti és módszertani megközelítésben is – a hagyományos és újabb irányzatok fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai kutatásait, ezek eredményeinek felhasználhatóságát az iskolai gyakorlatban. A fonémák szintje, a főbb fonológiai elméletek. A magyar nyelv morfológiájának kérdései. A morfológia, morfofonológia és a nyelvi rendszer: morfoszintaxis, morfoszemantika, morfopragmatika. A szavak szintje: a szófajok rendszerezésének problémái. A generatív, a funkcionális és a konstrukciós mondatleírás elméleti alapja és módszertana. 3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon, szakirodalom-feldolgozás 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés 7. Kötelező irodalom: KIEFER FERENC főszerk. 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest. (54–148.) KIEFER FERENC szerk. 1997. Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó. Budapest. 21–77., 301–69. KIEFER FERENC szerk. 1994. Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
KIEFER FERENC szerk. 2000. Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. (23–164; 951–1025.) ALBERTI GÁBOR–MEDVE ANNA 2002. Generatív grammatikai gyakorlókönyv 1. Szabályok és magyarázatok. Budapest, James/Books Ajánlott olvasmányok: ANTAL LÁSZLÓ szerk. 1982. Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény II. Tankönyvkiadó, Bp. BAŃCZEROWSKI JANUSZ 2009. A nyelvészeti strukturalizmus és kognitivizmus tézisei és alapelvei. Magyar Nyelvőr 133. évf. 253–263. ELEKFI LÁSZLÓ 2002. Magyar grammatika – és ami utána következhet. Magyar Nyelv: 11–33; 155–64. KESZLER BORBÁLA szerk. 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. KIEFER FERENC 2003. Morfopragmatikai jelenségek a magyarban. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. 107–28.
KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont: Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja
A magyar nyelv és irodalom tanítása MAM1107 2. 3 2+0 (elmélet) K Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár Dr. Antal Attila főiskolai tanár NYI
1. Követelményrendszer: A foglalkozásokon való részvétel: ajánlott, a TVSZ. előírásai az irányadóak Számonkérés: kollokvium (A vizsgajegy megszerzéséhez a félév során megismert, ill. házi olvasmánynak feladott tanulmányok és az előadáson elhangzottak ismerete szükséges.) 2. A vizsgára bocsátás feltételei: a kötelező irodalom ismerete A vizsga témakörei: A standard módszertani ismeretek, az anyanyelvi és irodalmi nevelés cél és feladatrendszere, alapelvei, a tanulói nyelvfejlődés fontosabb mozzanatai; az anyanyelvpedagógia hagyományos és megújuló módszerei; munkaformái, gyakorlattípusai és taneszközei; az anyanyelvi nevelés tervezésének elméleti háttérismeretei; az irodalomtanítás tartalma, művelődési anyaga, módszerei, eszközrendszere. A program része továbbá: a modern nyelvészeti irányzatok módszertani vonatkozásai; a modern kommunikációs eszközök és a metodika relációi; az anyanyelvi nevelés és más műveltségi területek kapcsolata; a műértelmező óra felépítése; lírai, epikai, drámai művek értelmezése az irodalomórán; a nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, pedagógiai program, tanmenet, óraterv. Iskolaszerkezet, irodalomfogalom, irodalomtanítás Magyarországon. Irodalomtanítás az általános és középiskolában. A NAT és módosításai. A kétszintű érettségi vizsgarendszer. Kompetenciaalapú irodalomtanítás. Az irodalmi nevelés folyamatának tervezése. Óratípusok. A műértelmező óra fő részei. A középiskolában használatos irodalomtankönyvek. Az irodalomtanítás módszerei, a kooperatív technikák. A szemléltetés lehetőségei az irodalomórán. A tananyagkiválasztás és elrendezés néhány lehetséges modellje. Kánonok és műértelmezési eljárások a posztmodern korban. Az irodalomtanítás jövője, kilátásai. 3. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése: ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. BÁRDOS JENŐ 1997. A nyelvtanítás története és a módszerfogalom tartalma. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. FÜLÖP LAJOS szerk. 1985. Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Tankönyvkiadó, Budapest.
HANKISS ELEMÉR 1985. Az irodalmi mű mint komplex modell. Magvető Kiadó, Budapest. SIPOS LAJOS szerk. 1994. Irodalomtanítás I–II. A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása. VÖRÖS JÓZSEF 1997. Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Nemzeti Alaptanterv (www.om.hu) közoktatás, tantervek, Nemzeti Alaptanterv) Az Anyanyelv-pedagógia (www.anyanyelvpedagógia.hu/) és a Magyartanítás (http://www.trezorkiado.fw.hu) elektronikus folyóiratok aktuális tanulmányai, cikkei. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova K., 2006. Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. Irodalomtanítás I-II. Szerk. Sipos Lajos. A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása, 1994. Czövek – Erdélyi – Hajnal: 15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból. Emelt szint – írásbeli. Maxim K., 2006. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona K., Bp., 2007. Ajánlott irodalom: BOZSIK GABRIELLA–DOBÓNÉ BERENCSI MARGIT–ZIMÁNYI ÁRPÁD 2003. Anyanyelvi tantárgypedagógiánk vázlata. EKF Líceium Kiadó, Eger. KELEMEN PÉTER 1988. A képességfejlesztő irodalomtanítás (szerk. Sipos Lajos). ELTE BTK. XX. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék és a Fővárosi Pedagógiai Intézet kiadása. Bp. MAGASSY LÁSZLÓ 1995. A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. SIPOS LAJOS 1990. Irodalomtanítás tegnap, ma holnap. Irodalomismeret, 1991/2. Az irodalomtanítás gyakorlata I–II. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Bp. SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY 1995. „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei. Balassi Kiadó, Budapest. 4. A tantárgyi tematika: A hallgatók a félév elején megismerhették a tematikát, ill. az egység titkárságán megtalálható.
KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja
Anyanyelv-pedagógia MAM1108 1. 2 0+2 G − Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár NYI
1. Követelményrendszer: a) A foglalkozásokon való részvétel: a TVSZ. előírásai az irányadóak b) A gyakorlati jegy, vagy minősített aláírás megszerzésének feltételei: zárthelyi dolgozat, feladatsor és tervezet készítése, beadása Gyakorlati jeggyel (félévközi jeggyel) záruló számonkérés esetén tantárgyfelvételenként kétszer kísérelhető meg az eredményes teljesítés. (TVSZ, 13§, 1. pont) c) Kollokvium esetén a vizsgára bocsátás feltételei: − d) A vizsga témakörei: Az anyanyelvi műveltség hordozóinak rendszerszerű ismerete (programok, tankönyvek, segédanyagok); a funkcionális szemléletű anyanyelvtanítás készségeinek és kompetenciáinak alkalmazása mikrotanítások formájában; tervezet készítése, irányított iskolai óralátogatás (hospitálás: előkészítés, óralátogatás, irányított jegyzetelés, elemzés, rekonstruálás, alternatív megoldások). Témakörök: grammatikai, kommunikációs, szociolingvisztikai, jelentéstani, szövegtani, stilisztikai, retorikai, nyelvtörténeti, általános nyelvészeti ismeretek tanításának speciális eljárásai, valamint a mindezekhez párhuzamosan kapcsolódó, a tanulót érintő készségfejlesztési területek, illetve hallgatói kompetenciák. 2. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése: ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA–HANGAY ZOLTÁN 1999. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Kiadó, Szeged. (első kiadás: 1995) ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES–KUGLER NÓRA–RAÁTZ JUDIT 2004.: Anyanyelvi tantárgypedagógiai témavázlatok. BÁRDOSSY ILDIKÓ–DUDÁS MARGIT–PETHŐNÉ NAGY CSILLA–PRISKINNÉ RIZNER ERIKA 2002. A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécs– Budapest. BOZSIK–DOBÓNÉ–ZIMÁNYI 2003. Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. Líceum Kiadó, Eger. Nemzeti Alaptanterv (www.om.hu) közoktatás, tantervek, Nemzeti Alaptanterv) Az Anyanyelv-pedagógia (www.anyanyelvpedagógia.hu/) és a Magyartanítás (http://www.trezorkiado.fw.hu) elektronikus folyóiratok aktuális tanulmányai, cikkei.
Ajánlott olvasmányok: ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES 2000. A grammatikatanítás pedagógiája = Feladatok és módszerek az anyanyelvi nevelésben a XIX. század elején. MNyTK 216. 148–152. HOFFMANN OTTÓ 1976. Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Tankönyvkiadó, Budapest. MAGASSY LÁSZLÓ 1995. A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. SZATHMÁRI ISTVÁN 1995. A magyar helyesírás alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ZIMÁNYI ÁRPÁD szerk. 2004. Szöveggyűjtemény az anyanyelvi tantárgy-pedagógia tanításához. EKF Líceum Kiadó, Eger. A tantárgyi tematika: a félév elején az oktató ismertette, az egység titkárságán is megtekinthető.
KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont: Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja
Irodalom és folklór MAM1206 2. félév 2 2+0 gyakorlat kollokvium Prof. Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár Dr. Antal Balázs főiskolai adjunktus NYI
1. Követelményrendszer: A tantárgyi tematikának megfelelő fogalmak és az olvasmányok ismerete. A foglalkozásokon való részvétel: nem kötelező. Számonkérés: az előadás anyagából, a kötelező irodalomból és az olvasmányokból vizsga. A vizsga témakörei: az első órán kapják meg a tematikának megfelelően 2. Kötelező, ajánlott irodalom: GULYÁS Pál, Út a Kalevalához, Válasz, 1937. vagy = Utunk Pohjolába. Kalevala-kutatások Magyarországon, 1985. Összeállította NYIRKOS István. N. HORVÁTH Béla, „Egy, ki márványból rak falut”: József Attila és a folklór, Budapest, 1992. MELETYINSZKIJ, Jeleazar, A mítosz poétikája, fordította: Kovács Zoltán, Budapest, 1985. Ajánlott olvasmányok: DUMÉZIL, Georges, Mítosz és eposz, Budapest, Gondolat Kiadó, 1983. JÁNOSI Zoltán, Nagy László költészetének képi-mitológikus világa, Miskolc, FelsőMagyarország Kiadó, 1996. KIRK G. S., A mítosz, Budapest, Holnap Kiadó, 1995. TALLIÁN Tibor, Cantata Profana – az átmenet mítosza, Budapest, Magvető Kiadó, 1983.. 3. A tantárgyi tematika: A hallgatók a félév elején megismerhették a tematikát, ill. az egység titkárságán megtalálható.
KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja
Az irodalomtanítás módszertana MAM1209 2 (kf.1) 2 2 (gyak.) gyakorlati jegy MAM1107 Dr. Antal Attila főiskolai tanár Dr. Antal Attila főiskolai tanár NYI
1. Követelményrendszer: Az érdemjegy meghatározására vonatkozó értékelési rend a következő. A gyakorlati jegy kiszámítása, meghatározása a félév során szerzett részjegyek átlaga alapján történik egyszerű kerekítéssel. (5 tizedre végződő átlag esetén a jegyek súlyozása az oktató mérlegelése alapján történik.) Ha a félévi részjegyek közül bármelyik elégtelen, azaz nem javította a hallgató, akkor a gyakorlati jegy is elégtelen. Az elégtelen részjegyek javítására a félév során egyszer van lehetőség. A részjegyek javításának módját és idejét az oktató határozza meg a hallgatóval egyeztetve. Gyakorlati jeggyel (félévközi jeggyel) záruló számonkérés esetén tantárgyfelvételenként kétszer kísérelhető meg az eredményes teljesítés. (TVSZ 13.§, 1. pont) A foglalkozásokon való részvétel: a TVSZ. előírásai az irányadóak A gyakorlati jegy vagy minősített aláírás megszerzésének feltételei: a hallgató elégtelennél jobbra értékelhető óratervezetet ad be, mely az általános iskola 7. osztályának tanítási anyagához kapcsolódik, a tanított mű: Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet… Beadási határidő: április 15. A gyakorlati jegybe a szemináriumi munka is beszámít (kisbeszámolók, hozzászólások, vitában való részvétel). Kollokvium esetén a vizsgára bocsátás feltételei: A vizsga témakörei: 2. Ajánlott irodalom feltüntetése: Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában I. Bejáratok. Calibra könyvek, Budapest, Műszaki Kiadó, 1998. Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. Magvető Kiadó, Budapest, 1985. Irodalomtanítás I-II. (szerk. Sipos Lajos). Pauz Kiadó – Universitas Kulturális Alapítvány, 1994. Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. 3. A tantárgyi tematika: a félév elején az oktató ismertette, az egység titkárságán is megtekinthető.
A tantárgy megnevezése Beszédelmélet és szövegkutatás A tantárgyért felelős szervezeti egység Magyar Nyelvészeti Tanszék Előfeltételek –
Kód MAM2102 A kurzus jellege előadás Az értékelés formája kollokvium
Kreditszám 3 Kontaktóraszám 30 A meghirdetés féléve 4.
Kompetenciák: 1., 2., 5., 6., 8., 9. 1. A tanulói személyiség fejlesztése 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 5. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése 6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása 8. Szakmai együttműködés és kommunikáció 9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Sajátos kompetenciák: A, C, D A magyartanár A) rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; C) rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; D) rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; Tartalom: Az előadás célja, hogy a szemiotikai, funkcionális kognitív elmélet alapján feltárja és értelmezze a szövegalkotás műveletének legfontosabb jellemzőit, valamint megvilágítsa a szövegalkotás és szövegbefogadás mozzanatait. Tanulmányozzuk azokat a kutatásokat (beszédaktus-elmélet, diskurzuselmélet, stilisztika, modern retorika), amelyek leírják a nyelvhasználatban zajló folyamatokat, viselkedési és kommunikációs stratégiákat. Az elméleti és a szemléltető anyagban központi szerepet szánunk a nyelvhasználók interakcióinak: a szövegalkotást és a szövegbefogadást a nyelvi közlés dinamizmusában vizsgáljuk. Kitérünk a társadalmi és kulturális kontextus jellemzésére, a szociokulturális tényezők szerepére, a közléshelyzetek változatosságára, s az ezek alapján létrejövő szövegtípusokra, a szöveg és a stílus viszonyára. Foglalkozunk a multimedialis szövegek megjelenési formáival, a szövegalkotást és a szövegbefogadást befolyásoló tényezőkkel. A kommunikáció sajátos területeként tárgyaljuk az iskolai kommunikációt, a tárgyalási stílusokat és technikákat. Módszerek, eljárások, eszközök: projektmódszer, dinamikus és kooperatív technikák, előadás, forráselemzés, szemléltetés technikai és nyomtatott eszközökkel Kötelező irodalom: DE BEAUGRANDE, ROBERT –DRESSLER, WOLFGANG 2000. Bevezetés a szövegnyelvészetbe (ford.: Siptár Péter). Corvina Kiadó – MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. LANGACKER, RONALD 1991. Foundation of cognitive grammar: Volume II. Descriptive Application. California, Standford. SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1999. Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest. TOLCSVAI NAGY GÁBOR 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. TOLCSVAI NAGY GÁBOR szerk. 2006. Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta
Könyvkiadó, Budapest. Ajánlott olvasmányok: AUSTIN, JOHN L. 1990. Tetten ért szavak. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest. BALÁZS JÁNOS 1985. A szöveg. Gondolat Kiadó, Budapest. BAŃCZEROWSKI JANUSZ 2000. A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. ELTE. Budapest. BARTHES, ROLAND 2001. A szöveg öröme. Osiris Kiadó, Budapest. VAN DIJK, TEUN A. 1977. Text and context: Exploration int he semantics and pragmatics of discourse. Longman, London. VATER, HEINZ 19942. Einführung in die Textlinguistik. München: Wilhelm Fink. PETŐFI S. JÁNOS 2004. A szöveg mint komplex jel: Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest. Tantárgyfelelős: Dr. Pethő József PhD főiskolai tanár Oktató: Dr. Pethő József PhD főiskolai tanár 1. Követelményrendszer: a)
A foglalkozásokon való részvétel – hiányzás, a TVSZ. előírásai szerint
b) a gyakorlati jegy, vagy minősített aláírás megszerzésének feltételei (zárthelyi dolgozat, beszámoló stb. időpontokkal megjelölve) – c) kollokvium esetén a vizsgára bocsátás feltételei Elfogadható szövegtani-szövegstilisztikai portfólió (elemzések, szakirodalom összefoglalása, részletesen l. alább) d)
a vizsga témakörei
Az I. témacsoport témakörei 1. A szövegtan fogalma, kialakulása, vizsgálati módszerei 2. Szövegelméletek 3. A szövegösszetartó erő. A szöveg szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szintje (általános jellemzés) 4. A szöveg szintaktikai szintje 5. A szöveg szemantikai szintje 6. A szöveg pragmatikai szintje 7. A szöveg szerkezete 8. A szövegalkotás és a szövegbefogadás tényezői. A szövegmeghangosítás akusztikus tényezői 9. Szövegtipológia A II. témacsoport témakörei 10. Szövegkutatás és stilisztika: a szövegtan és a stilisztika viszonya, a szövegstilisztika 11. A stilisztika mint határtudomány 12. A szöveg és a stílus viszonyának leírása, a stílus fogalmának értelmezése a funkcionális és a strukturalista stilisztikában, a neoretorikában és Fónagy Iván kommunikációelméleti modelljében
13. A cselekvéselméleti, szövegrelációs és kognitív interakciós elméletek (a funkcionáliskognitív grammatika és a kognitív stilisztika) 14. A trópusok rendszere, a nyelvi képek szerepe a szövegben I. (A metafora nélkül) 15. A trópusok rendszere, a nyelvi képek szerepe a szövegben II. (A metafora) 16. A nyelv általános varianciája a hangzás, a jelentés és a szintaktikai szerkezetek tartományában 17. Stílusérték és stílushatás 18. A szöveg mint jelszerkezet; a nyelv mint jelrendszer; a szemiotika mint a nyelvtudomány része 2. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2006. Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 3. Tételes tematika heti lebontásban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13. 14.
A szövegtan fogalma, kialakulása, vizsgálati módszerei. Szövegelméletek A szövegösszetartó erő. A szöveg szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szintje (általános jellemzés) A szöveg szintaktikai szintje A szöveg szemantikai szintje A szöveg pragmatikai szintje A szöveg szerkezete A szövegalkotás és a szövegbefogadás tényezői. A szövegmeghangosítás akusztikus tényezői Szövegtipológia Szövegkutatás és stilisztika: a szövegtan és a stilisztika viszonya, a szövegstilisztika. A stilisztika mint határtudomány A szöveg és a stílus viszonyának leírása, a stílus fogalmának értelmezése a funkcionális és a strukturalista stilisztikában, a neoretorikában és Fónagy Iván kommunikációelméleti modelljében A cselekvéselméleti, szövegrelációs és kognitív interakciós elméletek (a funkcionáliskognitív grammatika és a kognitív stilisztika) A trópusok rendszere, a nyelvi képek szerepe a szövegben A nyelv általános varianciája a hangzás, a jelentés és a szintaktikai szerkezetek tartományában. Stílusérték és stílushatás A szöveg mint jelszerkezet; a nyelv mint jelrendszer; a szemiotika mint a nyelvtudomány része
Leadandó írásbeli feladat: szövegtani-szövegstilisztikai portfólió I. Tételvázlatok Az I. témacsoport tételeihez: 1. A szövegtan fogalma, kialakulása, vizsgálati módszerei – Szikszainé 2004: 17–37 2. Szövegelméletek – Szikszainé 2004: 50–52, Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 42–45, 50–64. 3. A szövegösszetartó erő. A szöveg szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szintje – Szikszainé 2004: 56–75, 141–247. 4. A szöveg szintaktikai szintje. Szikszainé 2004: 141–164. 5. A szöveg szemantikai szintje. Szikszainé 2004: 166–204. 6. A szöveg pragmatikai szintje. Szikszainé 2004: 206–246. 7. A szöveg szerkezete. Szikszainé 2004: 248–279. 8. A szövegalkotás és a szövegbefogadás tényezői. A szövegmeghangosítás akusztikus tényezői. Szikszainé 2004: 367–406 és 76−99. 9. Szövegtipológia Szikszainé 2004: 281−300. Irodalom: Szikszainé Nagy Irma 2004. Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest. (jó az 1999-es kiadás is, de mások az oldalszámok!) Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Csak e-mailben:
[email protected] A fájl neve: Dolgozatírócsaládneve2015MAM2102L, pl. Nagy2015MAM2102L Formátum: szabadon választható II. Szövegelemzés Nem szépirodalmi szöveg elemzése 1. A szövegtípus szempontjából Irodalom: Szikszainé 2004: 281–302 Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2006. Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2. A stílus szempontjából Irodalom: Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Különösen: 133–166. Kinyomtatva és e-mailben is, TNR, 12-es betűméret, 1.5-ös sorköz, 2.5-es margó, 5–10 oldal + a szöveg (1–4 oldal)
Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont: Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód)
1.
Az irodalom nyelvisége MAM2204 4. 2 0+2 G MAM1012
Követelményrendszer: a) A foglalkozásokon való részvétel – hiányzás: a TVSZ. előírásai az irányadóak
b) a gyakorlati jegy, vagy minősített aláírás megszerzésének feltételei (zárthelyi dolgozat, beszámoló stb. időpontokkal megjelölve) Az érdemjegy meghatározására vonatkozó értékelési rend: A gyakorlati jegyet alapvetően a kifejtett elemzés érdemjegye határozza meg. A szóbeli feladatoknak, a szóbeli elemzés vázlatának és a szakirodalmi összefoglalónak az értékelése három fokozatú skálával történik: megfelelt, kiválóan megfelelt, nem felelt meg. A kiválóan megfelelt értékelés esetén (amennyiben nem eleve jeles a kifejtett elemzés) a kifejtett elemzés érdemjegyénél egy jeggyel jobbat kap gyakorlati jegyként a hallgató. Elégtelen a gyakorlati jegy, ha bármelyik feladat minősítése nem felelt meg vagy elégtelen a kifejtett elemzés. (Elégtelen kifejtett elemzés esetén a kiválóan megfelelt-re értékelt többi feladat alapján sem történhet elégségesre javítás.) Gyakorlati jeggyel (félévközi jeggyel) záruló számonkérés esetén tantárgyfelvételenként kétszer kísérelhető meg az eredményes teljesítés. (TVSZ, 13§, 1. pont) FELADATOK 1. SZÓBELI 1.1. Szakirodalom, összefoglaló bemutatása 1.2. Szépirodalmi szöveg(ek) elemzése a nyelviség, a stílus szempontjából (a megadott külön szempontok szerint). 2. ÍRÁSBELI 2.1. A szóbeli elemzés(ek) vázlata (4–8 oldal) – csak e-mailben 2.2. Kifejtett elemzés (szóban nem elemzett szövegről!) 4–10 oldal + a szöveg (a szokásos formátum: 12-es TNR, másfeles sorköz, 2,5-ös margó) – kinyomtatva és e-mailben is 2.3. Szakirodalmi összefoglaló – csak e-mailben (Tételenként 4–10 oldal, vázlatosan! A 4-ből szabadon választva csak kettőt kell elkészíteni!) 1. Kemény Gábor 1991. A prózaelemzés módszeréről. In: Szindbád nyomában. Krúdy Gyula a kortársak között. Linguistica. Series A. Studia et Dissertationes, 7. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 3–23. 2. Szathmári István 1994. Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 14–62. 3. Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 166–177, 194–198, 203–212, 255–259.
4. Szikszainé Nagy Irma 2007. Magyar stilisztika. Osiris Kiadó. Budapest. A stíluskritika c. fejezet. 655–689.
2.
Sikeres zárthelyi: idejét l. tematika c) kollokvium esetén a vizsgára bocsátás feltételei – d) a vizsga témakörei – Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése
Ajánlott: Gáspári László 2003. A funkcionális alakzatelmélet vázlata. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Iser, Wolfgang 2001. A fiktív és az imaginárius. Budapest: Osiris Kiadó. 21–43. Jauß, Hans Robert 1999. Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Budapest: Osiris Kiadó. Szegedy-Maszák Mihály 1995. „Minta a szőnyegen.” A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 1999. „Nem találunk szavakat.” Nyelvértelmezések a mai magyar prózában. Pozsony: Kalligram. Tolcsvai Nagy Gábor 2003. A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben. Történeti tipológiai vázlat. In: Bednanics G., Bengi L., Kulcsár Szabó E., SzegedyMaszák M. (szerk.): Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Budapest: Osiris. 26–61. Tolcsvai Nagy Gábor 2004. A nyelvi variancia kognitív leírása és a stílus. (Egy kognitív stíluselmélet vázlata) In: Büky L. (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI., SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged 143–160. Tolcsvai Nagy Gábor 2004. Nyelv, érték, közösség. Budapest: Gondolat. 3.
A tételes tematika 1. Tájékoztató a követelményekről, a tematikáról, a szakirodalomról, a számonkérés módjáról és az órák menetéről 2. Az irodalom nyelviségének megközelítése a strukturalista felfogásban 3. Az irodalom nyelviségének megközelítése a funkcionális kognitív elmélet alapján 4. Az irodalom nyelviségének elemzése I. Elemzési módszerek 5. Az irodalom nyelviségének elemzése II. Elemzési módszerek 6. 1. zárthelyi dolgozat 7. Szövegelemzések I. Lírai szövegek 8. Szövegelemzések II. Lírai szövegek 9. Szövegelemzések III. Novellaelemzés 10. Szövegelemzések IV. Novellaelemzés 11. Az irodalom nyelviségének történeti szempontú megközelítése (stílustörténet) 12. Stílustörténeti elemzések 13. 2. zárthelyi dolgozat 14. A zárthelyi dolgozat kiosztása, megbeszélése, a félévi munka összegzése, értékelése
