SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI-SPORTTUDOMÁNYI TUDOMÁNYÁGI DOKTORI ISKOLA
KÖVÉR ÉS ELHÍZOTT FIÚK ANTROPOMETRIAI ÉS MOTORIKUS TELJESÍTMÉNY-JELLEMZOI. NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS. KÉSZÍTETTE:
DR.
ZSIDEGH
MIKLÓS egyetemi adjunktus TÉMAVEZETO:
DR.
MÉSZÁROS
JÁNOS egyetemi tanár
A SZIGORLATI BIZOTTSÁG: RIGLER ENDRE Ph.D. egyetemi tanár, elnök PÁPAI JÚLIA Ph.D. titkár BRETZ KÁROLY DSc.
AZ ÉRTEKEZÉS OPPONENSEI: GYENIS GYULA DSc. egyetemi tanár SIPOS KORNÉL Ph.D. egyetemi tanár
BUDAPEST 2004 Bevezetés A gazdaságilag fejlett országokban általánosan jel- lemzo, hogy néhány évtized alatt értékelhetoen nott a kövérek és elhízottak aránya. Az arányváltozás egyaránt érinti a fel- növekvo generációkat és a felnott lakosságot (WHO 1998). Bouchard (1998) az általánosan jellemzo és határon felüli (te-hát már kockázati tényezoként vagy betegségként értékelendo) zsírakkumuláció lehetséges okait három csoportba rendezte. * Napjainkban az emberek általában több kalóriát fo- gyasztanak, mint a korábban élt generációk és ezzel pár-huzamosan nem változott a napi energiafelhasználás. A rendelkezésre álló statisztikák tanúsága szerint ez a hatás a leggyakoribb Angliában, Ausztráliában, Japánban, Hol- landiában és Németországban. * A korábbiakkal megegyezo energiafelvétel mellett csökkent az energia felhasználás. A társadalom minden erofeszítése ellenére ez az ok a meghatározó például az Amerikai Egyesült Államokban, de jellemzo Magyaror-szágon is. * A korábbiakhoz viszonyítottan csökkent a bevitt tápa-nyagok energia tartalma, de arányaiban nagyobb mérték-ben csökkent az energia
felhasználás. Prentice és Jebb (1995) megfigyelései szerint ez a hatás nagyon jellemzo többek között a fejlett nyugat-európai és ázsiai országok-ban. A végeredmény, a kialakult állapot és következmények tekintetében azonban nem feltételezheto lényeges különbség a lehetséges okok között. Abban is egybehangzó a kutatók véle- ménye, hogy a népességek általános elhízottsága nemcsak nap-jainkban jellemzo állapot, e folyamat sokkal korábban és álta- lában a gazdasági fejlettség hasonló szintjén kezdodött a különbözo földrajzi régiókban. Millar és Stephenson (1987) már kö-zel két évtizede azt tapasztalta, hogy az ÉszakAmerikában élo férfiak 28-60%-ánál nagyobb a testtömeg index, mint 25, va- gyis ok kisebb, de inkább nagyobb mértékben kövérek és a ta-pasztalt arányok szignifikánsan nagyobbak, mint például Ang- liában. Különösen nagyok a gyakoriságok 35 éves kor után. Népegészségügyi megfontolások alapján nagyon hang-súlyos az is, hogy a kövérség és elhízottság arányának növeke-déséhez viszonyítottan exponenciálisan nott az érintettek köré-ben a nagy szubkután zsírmennyiség törzsi lokalizációja. A raktárzsír ilyen mintázata értékelhetoen súlyosabb kockázati té- nyezo (Barakat et al. 1988), mint a hasonló mennyiség egyen-letes eloszlása. A fejlett világ nagy részét érinto, tehát kiterjedt ”jár-vány” természetesen elérte Magyarországot is, bár a korábbi hazai arányokat bemutató eredmények sok tekintetben ellent-mondóak, vagy korlátozott érvényuek. Szem elott tartva a fel- nott népesség körében jellemzo nagy gyakoriságokat és az érin-tettek súlyos veszélyeztetettségét, mégis hangsúlyozzuk, hogy a
gyermekkori elhízás, ha lehet, még a felnottekénél is kritiku-sabb állapot. A gyermek ugyanis követendo mintaként rögzíti a korai hatásokat, így azt az életmódot és életformát is, amely a felnottek ilyen nagy részénél elhízottsághoz vezetett. Ilyen mó-don az említett anomáliák bovítetten ”újratermelodnek”. Ter- mészetesen nemcsak Magyarországon. Bar-Or (2003) közlése szerint a kövér és elhízott gyermekek aránya az elmúlt 20 év folyamán világszerte nagyobb mértékben nott, mint a felnot-teké. A Bar-Or által közölt arányokkal és változási sebessé-gekkel szinte pontosan megegyezik Frenkl és Mészáros (2002) megfigyelése, mely azt bizonyítja, hogy Magyarországon az el- múlt 20 év alatt a 9-14 éves fiúk korcsoportjaiban jellemzo re- latív testzsírtartalom átlagok ”csak” 1-1,5%-kal nottek, de a vizsgált mintákban a kövér és elhízott gyermekek együttes aránya 17-20%-ról 28-30%-ra nott. A kövérséghez és elhízottság- hoz vezeto alapveto okok hazánkban is azonosak a Bar-Or által felsoroltakkal. - Amellett, hogy nott a kalóriabevitel, jellemzoen megváltoztak a gyermekek és serdülok táplálkozási szokásai (gyors-éttermek, cola, chips stb). - A technikai fejlodés egyik negatív következményeként jelen-tosen csökkent a gyermekek fizikai aktivitása (TV, video, computeres játékok, internet stb). BarOr (2003) szigni- fikáns, lineáris kapcsolatot talált a felsorolt tevékeny-ségekre fordított ido és a testösszetétel változása között. A gyorsan kialakuló ”circulus viciosus” azzal zárul, hogy a relatív testzsírtartalom növekedésével párhuzamosan to-vább csökken az érintettek habituális fizikai aktivitása, amely már a meghatározó többségnél
kezdetben sem volt elegendo a növekedés és fejlodés harmonizálásához. A vizsgálat célja: Összehasonlítani a mért adatok alapján bizonyítottan kövér és elhízott, antropológiailag eltéro emberfajtákhoz tarto-zó, különbözo földrajzi régiókban, de nagyon hasonló életkö-rülmények között élo, rendszeresen nem sportoló fiúk humán-biológiai jellemzoit és fizikai teljesítoképességét. Választ kerestünk a következo kérdésekre: 1. Az antropológiai rasszhoz való tartozás vagy a hipoaktív életmód hatásai (kövér, elhízott) erosebbek-e az azonos naptári életkorú és egészséges minták aktuálisan mérheto testméreteinek és növekedési típusának kialakításában? 2. A kinantropometriai vizsgálatokban gyakrabban alkalmazott szomatotípus vagy a kevesebb testdimenziót feltételezo növekedési típust leíró indexek érzékenyebbek-e a szél-soséges testösszetételu vizsgáltak morfológiai alkatának jellemzésekor? 3. Van-e különbség a különbözo országokban élo 10-13 éves, kövér és elhízott fiúk fizikai teljesítoképességében? Vizsgált személyek és alkalmazott módszerek Az antropometriai és motorikus teljesítmény vizsgálatot három országban (Ciprus, Malajzia, Magyarország) végeztük el, városokban élo azon gyermekeknél és serdülokorúaknál, akik a vizsgálatban való részvételt önként vállalták és relatív
testzsírtartalmuk több volt, mint 25%. A három népesség ant-ropológiailag bizonyítottan különbözo. A magyar mintában nem elemeztük a roma gyermekek és serdülok adatait, noha vizsgálatukat elvégeztük. 1. táblázat. A vizsgált személyek életkoronkénti, mintánkénti és relatív testzsírtartalom kategóriánkénti gyakorisági megoszlása Minta Életkor 9,51-10,50 10,51-11,50 11,51-12,50 12,51-13,50 Összesen Együtt
Magyar 2529,99 73 70 87 54 284
= 30 29 43 42 44 158
2529,99 53 59 47 52 211
Ciprusi F% = 30 27 52 57 37 173
Maláj 2529,99 41 51 41 46 179
1195
A vizsgáltak testi felépítését a növekedési típust (Con-rad 1963) bemutató indexekkel és a szomatotípus komponen-sekkel (Carter és Heath 1990) jellemeztük. A test zsírtartalmát Parízková (1961) javaslatai alapján becsültük. Motorikus pró-bák: 30 m futás, 1200 m futás, helybol távolugrás, kislabda-hajítás. Megállapítottuk: 1. A kövér és elhízott gyermekek és serdülok testmére-teikben, testi felépítésükben (növekedési és szomatotípusuk-ban) jelentosen különböznek a nem kövéreket bemutató közép-értékektol, továbbá szignifikáns a különbség a kövér és elhízott minták antropometriai jellemzoinek többségében is. A kövér és elhízott vizsgáltak jelentosen magasabbak, mint a nem
= 30 47 44 51 48 190
kövé-rek, mind a három népességben és mind a négy tanulmányozott korcsoportban. A magasabb termet azonban csak részben ma-gyarázható a kövérek és elhízottak kisebb-nagyobb mértékben eloretartó (de mindenképpen a fiziológiás tartományon belüli) bio lógiai fejlettségével, az akcelerációval. Nehéz azonban an-nak megválaszolása, hogy milyen mechanizmusok és kölcsön-hatások alapján vezethet a kövérség és elhízottság, mint kriti-kus állapot, vagy éppen betegség, olyan humánbiológiailag po-zitívnak minosülo következményekhez, mint a fiziológiás tar-tományon belül korábban kezdodo és gyorsabban kiteljesedo hormonális érés, vagy a már 10 éves korban is magasabb ter- met, esetleg a testmagasság gyorsabb növekedése (bár ez utób-bi csak követéses vizsgálatban elemezheto). A megfogalmazott hipotézisünk tartható. 2. A 10-13 éves kövér fiúk mintáiban az átlagok külön-bözosége, ha nem is következetes, de legalább irányában tükrö- zi a népességek közötti antropológiai eredetu differenciákat. Az elhízottak korcsoportjaiban viszont az emberfajták közötti mor- fológiai és konstitúcionális differenciák már nem bizonyítha-tók. A szélsoségesen piknomorf, de a testmagasság és a plasztikus index alapján robusztus konstitúció egyaránt jellemzo a magyar, a ciprusi és a maláj vizsgáltakra. A kövérek és elhízottak mintáiban a plasztikus index és a relatív testzsírtartalom kapcsolata értékelhetoen erosebb, mint a nem kövér hipoaktívakéban. Valójában egyforma az elhízot-tak szomatotípusa is, amelyben érthetoen az I. szomatotípus komponens a meghatározó és a III. komponens relatív súlya szinte elhanyagolható.
A szomatotípus vagy növekedési típus meghatározása kérdésében az a következtetésünk, hogy a kövérek és az elhí- zottak testi felépítésének megbízható jellemzése mind a két módszer eredményeit igényli, de a szomatotípus becslése is és a növekedési típus számítása is tartalmaz a test zsírtartalmára visszavezetheto torzító tényezoket, vagyis e technikák módosí-tása, elsosorban a csont- izomrendszeri fejlettség, a robusztici-tás becslésének érzékenység- növelése javasolt. Természetesen nem idegen a kinantropometriai vizsgálatok gondolatmenetétol sem, hogy a lényegi jellemzoiben különbözo minták hasonló vagy azonos tulajdonságait eltéro algoritmusokkal írjuk le. A megfogalmazott hipotézisünk tartható. 3. A vizsgált kövér és elhízott fiúk motorikus teljesít-ménye alapvetoen gyenge. Az alkalmazott próbákban valódi a különbség az azonos naptári életkorú és antropológiai eredetét tekintve hasonló kövér és elhízott vizsgáltak átlagai között is. Az azonos kategóriában általában a magyarok teljesítménye a jobb, oket követik a ciprusiak és ilyen tekintetben a leggyengébbek malájok. A kövér, de a kifejezetten elhízott vizsgáltak fizikai teljesítménye, függetlenül a próbák jellegétol, homogén (de ez esetben az egyéni teljesítmények hasonlósága nem pozi- tív tartalmú), vagyis a kövér és elhízott fiúk azokban a próbák-ban is minosíthetetlenül rosszul teljesítettek, amelyekben a nagyobb tömeg bizo nyítottan kedvezo. Mivel a vizsgált motori-kus próbaeredményekben ilyen mérsékelt teljesítményszinten sem az antropológiai különbségek, sem pedig a genetikai meghatározottság nem tekintheto
meghatározónak, a mintán-kénti differenciák elsosorban a hipoaktivitás különbözoségére irányítják a figyelmet. A kifejezetten gyenge fizikai teljesítményekre nem le- het magyarázat az sem, hogy Cipruson és Malajziában például a kislabdahajítás nem szerepel az iskolai testnevelés általáno-san gyakorolt mozgás vagy ellenorzo anyagában. Az eredményekben tehát nem jelenik meg más, mint a minimálisan szükséges gyakorlás hiánya, a definiáltan hipo-aktív életmód. Ismételten idézzük tehát Bouchard (2000) fi- gyelmeztetését: A kövérség és az elhízottság önmagában is sú- lyos kockáza ti tényezo, de ha a kövérség na gyon gyenge kar-dio-respiratórikus teljesítménnyel társul a rizikófaktorok nem összeadódnak, hanem hatványozott súllyal jelennek meg. 4. A diszkriminancia analízis eredményei szerint a kö-vérek korcsoportjaiban az emberfajták közötti morfológiai kü- lönbségek még hasonlóképpen felismerhetok, mint a normál testösszetételu mintáknál. Az elhízottak csoportjaiban a morfo- lógiai különbség általában nem szignifikáns, az emberfajtákhoz való tartozás, mint hatás, csupán a 13 éves ciprusi- maláj össze-hasonlításban jelentos. A motorikus teljesítmények –mivel alapvetoen az élet- mód és az iskolai testnevelés következményeit minosítik– a testösszetétel és a testi felépítés markáns hasonlósága ellenére is jelentosen eltéroek voltak. A magyar fiúk teljesítményei a legjobbak, akiket a ciprusiak és a malájok követnek szintén ér-tékelheto nemzetiségenkénti differenciákkal. A motorikus teljesítmények diszkriminancia analízi-sének eredmé nyei új megvilágításba helyezik és
igazolják –bár eredetileg ez nem volt célunk– Szabó (1978) gondolatmenetét, mely szerint a különbözo korú, nemu és testösszetételu gyer-mekek motorikus teljesítményeit célszeru a próbánkénti ered-mények helyett együttesen, egy abszolút értékskála mentén jellemezni vagy összehasonlítani. A diszkriminancia analízis tanúsága szerint a vizsgáltak kétszempontú (nemzetiség és relatív testzsírtartalom = 25,0-29,99%) besorolását csak mintegy 50%-ban tekinthetjük valós- nak, amennyiben a testi felépítés egyéb jellemzoit is figyelem-be vesszük a minosítésnél. Az elhízottak mintáiban az eredeti besorolás megbízhatósága még kisebb. A kétszempontú besorolás korlátozott érvényessége két lényeges szempontra irányítja a figyelmet. Amennyiben rész- letes antropometriai összehasonlítás a cél, csupán a relatív test-zsírtartalom nem megfelelo csoportosítási alap. Amennyiben azonban a testösszetétel különbözoségeinek hatásait kívánjuk elemezni, a bizonyítható morfológiai differenciák jelentosége csökken. Ebben a témakörben további értelmezési szempont le-het az, hogy az 5% osztályszélesség elegendoen érzékeny-e. Eredményeink szerint a biokémiai érettséget vagy az akcele-rációt is mutató testmagasság különbség az azonos korcsoportokban klaszterenként nem volt jelentos, ami az 5% osztályszé- lesség tarthatóságát támasztja alá. Humánbiológiai megfonto- lások alapján azonban a 3-4% testzsírtartalom különbség is je- lentos lehet, foleg olyan esetekben, amikor a test zsírtartalma már értékelhetoen meghaladta a 30%-ot. Ezek a megfontolások viszont a ketegóriák finomítását, az osztályszélességek csök-
kentését sugallják. Más megközelítés alapján viszont: A két-szempontú és a többszempontú besorolás eredményeinek kü- lönbözosége azonban nem értelmezheto egyszeruen úgy, hogy a kétszempontú hibás és ilyen alapon e disszertáció kérdésfel-tevése sem lehet kelloen megalapozott. Lohman (1992), Bou-chard (2000) vagy Ilyés (2001) gondolatmenetében és a diszkriminancia analízis logikájában van egy alapveto különbség. A gyermekorvosok és a humánbiológusok (az állapothoz kap-csolódó következmények ismeretében) nem tekintik azonos sú-lyúnak a kövérséget és az elhízottságot. Míg egybehangzó a vizsgálók véleménye abban, hogy a kövérség ”csak” rizikó-tényezo, addig az elhízottsággal kapcsolatosan egyre gyakrab-ban olvasható olyan megítélés is hogy az állapot már betegség. Az egészségesen fejlodo gyermekek testmagasságára, testi felépítésére vonatkozóan azonban ilyen minosítés érthe-toen nem ismeretes, mivel nem is társítható egészség- minoség vagy egészségkövetkezmény hozzájuk. Önmagukban a moto-rikus teljesítmények sem betegség-prediktorok. Bouchard (2000) is hangsúlyozza, hogy a nagyon mérsékelt kardiorespi-ratorikus teljesítmény is csak akkor értelmezheto rizikófaktor-ként, ha kifejezetten nagy testzsírtartalommal társul. Természe-tesen ez nem jelenti azt, hogy a sovány vagy normál testzsír-tartalmú gyermekek és serdülok gyenge állóképességi teljesítménye bármilyen megítélés alapján elfogadható lenne. 5. A test zsírtartalmának kategóriánkénti hasonlósága ellenére a mo torikus teljesítmények minden lehetséges össze- hasonlításban különbözoek voltak. A
magyar fiúk motorikus teljesítményei a legjobbak, a malájoké a leggyengébbek. A klaszter analízisben a motorikus teljesítmények is meghatározó jelentoséguek. A klaszterba sorolás és az eredeti csoportosítás hasonlósága nagyobb a motorikus jellemzok alapján. Az eredeti kétszempontú besorolás alapján jellemzo mintánkénti elemszámok és a klaszterekben kapott gyako-riságok konzekvens és szignifikáns különbségei ugyancsak az emberfajtánkénti csoportosítás ellen szólnak. A klaszter analí- zis eredményei szerint a kövér és elhízott, 10-13 éves naptári életkorú fiúk nemzetiségenkénti megoszlása a kialakított klaszterekben kisebb- nagyobb mértékben különbözo, de nem volt köve tkezetes az eloszlás differenciája. Az adott korcsoportot legjobban képviselo 2. klaszterben a tapasztalt gyakoriságok valójában kisebbek, mint az 1.ben vagy a 3.-ban. A klaszteranalízis eredményei konvencionálisan értel- mezhetok úgy is, hogy a mért tulajdonságok hasonlósága alap-ján kialakult klaszterekben a magyar, a ciprusi és a maláj gyer- mekek és serdülok lényegében véletlenszeruen variálnak. Elemzésünk logikája viszont (lehet, hogy sajátos módon) azon alapult, hogy az azonos módszerekkel mért és szá mított jellem- zok alapján alakítottuk ki a klasztereket és ezt követoen ele- meztük az emberfajtákhoz való tartozás gyakoriságát (amely változó nem szerepelt az analízisben). A klimatikus viszonyok, az embertani különbségek, az eltéro táplálkozási szokások, a markánsan különbözo életmód stb. alapján nyilvánvaló külön-bözoségeket ilyen módon feloldottuk és a 10-13 évesek korcso-portjaiban a relatív testzsírtartalom alapján kialakított kategóri-áiban az
elozoektol függetlenül jellemzo általánosat kívántuk bemutatni. Ez a technika többek között fokozott hangsúlyt ad annak a hazai megfigyelésnek is (Pados 2004), mely szerint a rizikótényezok elkülönített értékelése gyakran félrevezeto le- het. Azokban a mintákban és csoportokban, amelyekben az adott változó alapján becsült kockázati tényezo kisebb, az ered-mény az általános veszélyeztetettséget is alábecsli és fordítva. Ez a becslési hiba elsosorban akkor kap fokozott hangsúlyt, ha annak eldöntése szükségszeru, hogy a kialakult állapot kezelése megoldható gyógyszerelés nélkül is vagy már valóban markáns beavatkozás szükséges. Pados is hangsúlyozza azonban, hogy a minosítés alapjául szolgáló valamennyi célérték (F%, BMI, koleszterin szint stb.) eléréséhez az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatása elsodleges jelentoségu, függetlenül attól hogy a vizsgált állapotának javítása igényli-e a gyógy-szeres beavatkozást, vagy sem. A többszempontú megítélés lehetoséget biztosít az átfogó minosítés és útmutatás gyakor-latának napjainkban még hiányzó kialakulásához is (Pados 2004). Ezzel kapcsolatosan Halmos és munkatársai (2004) a kis suruségu lipoproteinek atherogen jelentoségére hívják fel a figyelmet. További szempontként jelenik meg értékelésükben a ”kis bébi elmélet”, amely alapján a korábbiakban már össze- foglalt okok és tényezok mellett a gyermek- és serdülokori kö-vérség és/vagy elhízottság kialakulásában fokozott jelentosége lehet a születési súlynak is. Hipotézisük érdekessége és egyben nyitott kérdés, ”...vajon tényleg eldol-e további életünk a méhben töltött 9 hónap alatt.” Összefoglaló predikciójuk sem ked-vezo: ”Kétségtelen, hogy a ”luxus”
kalóriafogyasztással, a fizi-kai inaktivitással a szindróma prevalenciája szaporodni fog.” Összefoglaló következtetésünk a disszertációban csak bemutatott vagy vonatkozó összefüggéseiben is elemzett iro-dalmi adatok ismeretében talán nem megalapozatlan általáno-sítás: A veszélyeztetett gyermek és serdülo nem magyar, cipru-si vagy éppen maláj, hanem a földrajzi variációktól függetlenül bizonyítottan hipoaktív és ebbol is következoen elhízott. Felhasznált irodalom Barakat, H.A., Burton, D.S., Carpenter, J.W., Holbert, D., Israel, R.G. (1988): Body fat distribution, plasma lipoproteins and the risk of coronary heart disease of male subjects. International Journal of Obesity, 12: 473-480. Bar-Or, O. (2003). The juvenile obesity epidemic: is physical activity relevant? Revista Portuguesa de Ciencias do Desporto, 3: 2. 20. Bouchard, C. (1998): L’obesité estelle une maladie génétique. Médicine Thé-rapeutique, 4: 283-289. Bouchard, C. (Ed.) (2000): Physical activity and obesity. Human Kinetics, Champaign, Illinois. Carter, J.E.L., Heath, B.H. (1990): Somatotyping development and applications. Cambridge University Press, Cambridge. Conrad, K. (1963): Der Konstitutionstypus. Springer-Verlag, Berlin. Frenkl R., Mészáros J. (2002): A motorikus szekuláris trend; Prepubertáskorú fiúk fizikai teljesítménye. Hippocrates, 4: 5. 294-297. Halmos T., Kautzky L., Suba I. (2004): A metabolikus szindróma koncepciójának története – Az ateroszklerózis kialakulásának patomechanizmusa. Metabolizmus, 2: Supplementum, A5-A10.
Ilyés I. (2001): Az elhízás mai szemmel. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. Lohman, T.G. (1992): Advances in body composition assessment. Human Kine-tics Publishers Inc., Champaign, Illinois. Millar, W.J., Stephenson, T. (1987): The prevalence of overweight and obesity in Britain, Canada, and United States. American Journal of Public Health , 77: 38-41. Pados Gy. (2004): Az új európai irányelvektol a hazai terápiás konszenzusig. Metabolizmus, 2: 1. 45-50. Parízková, J. (1961): Total body fat and skinfold thickness in children. Metabolism, 10: 794-807. Prentice, A.M., Jebb, S.A. (1995): Obesity in Britain: gluttony or sloth? British Medical Journal, 311: 347-439. Szabó T. (1978): A Központi Sportiskola kiválasztási rendszere I. Az általános próbák tapasztalatai. Utánpótlás-nevelés, 2. KSI, Budapest, 3-54. World Health Organisation (1998): Obesity – preventing and managing the global epidemic. Report of a WHO consultation on obesity. WHO, Geneva.
Dr. Zsidegh Miklós témában megjelent közleményeinek jegyzéke Judit Faludi, A. Farkas, M. Zsidegh, M. Petrekanits, G. Pavlik (1999): Characteristics influencing changes in aerobic performance of children aged 7-9. Acta Physiologica Hungarica, 86, 229-235. Faludi J., Farkas A., Zsidegh M., Petrekanits M. (2002): Gyermekek aerob teljesítoképességének változását befolyásoló tényezok. In: B.Bodzsár É., Mészáros J., Pápai J. (Szerk): Humánbioló-giai tanulmányok. Humanbiologia Budapestiensis. Supple-mentum, 29. 95-102. Mészáros J., Zsidegh M. (2002): A sporttehetség humánbiológiai megközelítés. Magyar Edzo, 3. 4-7.
Mészáros, J., Lee, C.P., Zsidegh, M., Tatár, A., Mohácsi, J. (2002): Motor performance in pubertal boys. Collegium Antropo-logicum. 26: 133-134. Tatár, A., Lee, C.P., Zsidegh, M., Mészáros, J., Mohácsi, J. (2002): Growth type and running endurance in 13-yearold boys. Collegium Antropologicum. 26: 208-209. Farkas Anna, Zsidegh Miklós, Tatár András, Prókai András, Mészáros Zsófia, Uvacsek Martina, Mészáros János (2003): Physique and body composition parameters of preadolescents. Revista Portuguesa de Ciencias do Desporto, 3: 2. 36-40. Mészáros János, Zsidegh Miklós , Ihász Ferenc, Mészáros Zsófia, Tatár András, Prókai András, Vajda Ildikó, Mohácsi János (2003): Physique body fat content and motor performance in twins. Revista Portuguesa de Ciencias do Desporto, 3: 2. 124-127. Tatár András, Zsidegh Miklós , Mészáros Zsófia, Ihász Ferenc, Prókai András, Vajda Ildikó, Mészáros János (2003): Physique, body composition and motor performance in Hungarian and Roma boys. Revista Portuguesa de Ciencias do Desporto, 3: 2. 122-124. Völgyi Eszter, Kalla Lea, Zsidegh Miklós , Prókai András, Vajda Ildikó, Mészáros János (2003): Kövér és sovány fiúk futó-teljesítménye. In: Penszka K., Korsós, Z., Pap I. (Szerk.): III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 193-198. Zsidegh Miklós , Mészáros János, Mohácsi János, Uvacsek Martina, Tatár András, Mészáros Zsófia, Prókai András, Vajda Ildikó (2003): Growth type and motor performance in obese children. Revista Portuguesa de Ciencias do Desporto, 3: 2. 139-141. Zsidegh Miklós (2003): Growth type and motor performance in obese children. In: Bánhidi, M. (Szerk.): ApáczaiNapok 2002 Tanulmánykötet. PALATI, Gyor, 444-450. Idézheto eloadáskivonatok
Faludi J., Zsidegh M., Petrekanits M., Pavlik G. (2002): Could Conconi test be applicable to determine children’s anaerobic threshold? XXVII. FIMS World Congress of Sports Medicine, Budapest, 134. Mohácsi, J., Lee, C.P., Zsidegh, M., Tatár, A., Mészáros, J. (2002): Physique and motor performances in 10-yearold Malaysian boys. Collegium Antropologicum. 26: 142. Frenkl, R., Mészáros, J., Uvacsek, M., Zsidegh, M. (2003): The comparison of peak exercise cardiorespiratory parameters in obese and non-obese females. 3rd European Congress of EFSMA, Abstract, Hasselt, 114. Faludi Judit, Zsidegh Miklós, Farkas Anna, Mészáros János (2003): Longitudinal study in prepubertal children with reference the level of physical activity. Revista Portugesa de Ciencias do Desporto, 3: 2. 122. Faludi J., Zsidegh M., Farkas A., Petrekanits M., Mészáros J. (2003): A fizikai aktivitás hatásának longitudinális vizsgálata prepubertáskorú gyerekek testi felépítésére és állóképességi teljesítményére. Magyar Sporttudományi Szemle, 3. 16. Mészáros J., Zsidegh M., Tatár A., Völgyi E., Prókai A., Vajda I., Mohácsi J. (2003): Testzsírtartalom és szomatikus fejlodés. Magyar Sporttudományi Szemle, 3. 26. Prókai A., Völgyi E., Tatár A., Zsidegh M., Uvacsek M., Mészáros J. (2003): Relatív testzsírtartalom és motorikus teljesítmény. Magyar Sporttudományi Szemle, 3. 32. Tatár A., Zsidegh M., Prókai A., Vajda I., Völgyi E., Mészáros J. (2003): Sportoló és nem sportoló fiúk testi felépítése és fizikai teljesítménye. Magyar Sporttudományi Szemle, 3. 38. Zsidegh M., Tatár A., Mészáros J., Völgyi E., Prókai A., Vajda I., Mohácsi J., (2003): Testösszetétel és
motorikus teljesítmény - nemzetközi összehasonlítás. Magyar Sporttudományi Szemle, 3. 41. Mészáros J., Mészáros Zs., Zsidegh M., Vajda I., Tatár A., Prókai A. (2004): A növekedési típus és a motorkus teljesítmények öröklodöttsége. Sportorvosi Szemle, 45: 1. 73. Mohácsi J., Prókai A., Mészáros J., Zsidegh M., Tatár A., Vajda I. (2004): Szekuláris trend és utánpótlás-nevelés. Sportorvosi Szemle, 45: 1. 75. Tatár A., Zsidegh M., Mészáros Zs., Prókai A., Vajda I., Mészáros J. (2004): Magyar és roma fiúk testi felépítése és motorikus teljesítménye. Sportorvosi Szemle, 45: 1. 97. Zsidegh M., Mészáros Zs., Prókai A., Vajda I., Tatár A., Mészáros J. (2004): Ikrek relatív testzsírtartalom jellemzoi. Sportorvosi Szemle, 45: 1. 108.
