Kuvikhatározás A VidÉkességeink programról Gyöngybagoly kontra denevér. Újrahasznosított papíron

BAGOLYSORS A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány félévente megjelenő kiadványa

VII. évfolyam / 2012 / 1. szám

Kuvikhatározás A VidÉkességeink programról

Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány – Nem csak gyöngybagolyvédelemről

Új rah as zn os íto tt p ap íro n

Gyöngybagoly kontra denevér

1

Kiadja:

TARTALOM

Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány

Bagolysors • VII. évfolyam / 2012 / 1. szám

2230 Gyömrő, Eötvös u. 34. Adószám: 18090343-1-13 Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11702036-20655705 E-mail: [email protected] Honlap: www.gyongybagoly.hu

Mi is a tényleges - lényeges cél? II. rész . . . . . . . . . . . . . . 3 Gyöngybagoly kontra denevér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Gyöngybagolyvédelmi ügyelet +36-20-322-5620 +36-20-995-2830

Szerencsés erdei fülesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány bejegyzett társadalmi szervezet. Célja a magyarországi gyöngybagolyállomány megóvásán keresztül hozzájárulni a hazai környezettudatos gondolkodás elterjedéséhez.

Kuvik (Athene noctua vidalli) határozása . . . . . . . . . . . . . . 6

Címlapon: Kuvikfelmérés során. Kuvikok. (Fotó: Horváth Endre, Hámori Dániel Ottó, Árvay Márton)

Macskabagoly odúfoglalása a Soproni-hegységben . . . 8

A kiadványért felel: Dr. Klein Ákos (06-20-322-5620, [email protected])

Másfél év az Alapítványnál, Angliában . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Szerkesztette és tördelte: Molnár Anna, Novák Nikolett Nyelvi lektor: Laczi Miklós

Két nap az őserdő ködében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Mindennapi természetvédelem...de hogyan? . . . . . . . . . 12

HU ISSN: 2060-6265 A Mátrix Marketing Műhely Kft. biztosította a környezetbarát papírra történő nyomtatást.

Totemállatból halálmadár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Mindenki a maga módján.... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Támogatói oldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Hirdetési felület Hirdetési politika A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány jelképes támogatás fejében is hirdetési felületet biztosít minden olyan szervezet és cég számára, amelynek működése összhangban áll a fenntarthatósággal, és tevékenységével elősegíti a környezettudatosság elterjedését hazánkban. Örömmel hirdetünk minden olyan rendezvényt, amely környezet- és természetvédelmi eseményekre, szabadidősportokra, egészséges életmódra és egészséges táplálkozásra vagy hagyományörző tevékenységre invitálja az érdeklődőket.

◄ Angol önkéntesek a gyöngybaglyoknak szánt „oszlopláda” állítása közben Orosztonyban.

www.gyongybagoly.hu

2012/1

BAGOLYSORS

Mi is a ténylegeslényeges cél? II. rész Sokáig nem értettem, hogy miért vonja fel sok ember a szemöldökét e célkitűzés hallatán. – Micsoda? Gyöngybagoly? Hát az igen kis szelete csak a világnak! És vannak őrültek, akik csak ezzel foglalkoznak?!

hulladék mennyiségét csökkenti, de kis rágcsálók, és az őket fogyasztó ragadozók számára biztosít túlélést a keményebb téli hónapok alatt. Megannyi apróság, amely mind segít megőrizni a természet sokszínűségét, a biodiverzitást! Így hát nem nehéz kitalálni, hogy nagyobb skálán a célunk a hagyományos „komótos” vidéki táj és falu megóvása lett. Ennek köszönhető, hogy a jelen számban – amely egy kihagyott teljes év után jelenik most meg – bő megjelenést biztosítunk a VidÉkességeink programnak, amely szervezetünk első, célzottan is a vidékvédelemmel foglalkozó programja.

Néhány éve igazat adok ezeknek a véleményeknek, de más okból, mint amiért e kritikák megfogalmazódtak. A meghökkenések mögött ugyanis inkább az bújt meg, hogy ugyan kit érdekel, hogy egy sosem látott bagolyfaj eltűnik-e vagy sem? Nem hogy még pénzt és időt áldozzunk rá... Az én egyetértésem inkább abból táplálkozik, hogy a gyöngybagolyvédelem nem lehet az egyedüli cél, inkább csupán jó eszköz ennél általánosabb érvényű nagyobb „igazságok” hirdetésére. A célt mindig kicsit másként határoztuk meg, ahogy az idő és a tapasztalatok érleltek minket. Kezdetben maga a fajvédelem volt a középpontban, hiszen erre is alakult meg szervezetünk. De hamar rájöttünk, hogy mi mással is érinthetők meg jobban az emberek, mint valami szép, misztikus, erőteljes, de fiókakorban mégis végtelenül gyámoltalan vadonélő állattal, a baglyokkal. Így, mint a gyöngybagolyvédelem része, elkezdtünk környezeti neveléssel foglalkozni, és az egyik legfontosabb célkitűzésként a gyerekek szemléletmódjának alakítását tekintettük. Ez ma sincs másként. Azután elgondolkoztunk azon, hogy a gyöngybaglyok mellett nincs-e másik olyan bagolyfaj, amelynek helyzete szintén megérdemelné a figyelmet. Hamar kiderült, hogy bizony a kuvik (Athene noctua) legalább annyira - ha nem jobban - bajban van. Így elkezdtünk foglalkozni a kiskunsági kuvikállomány védelmével is. Innen már csak egy lépés volt arra rájönni, hogy mind a gyöngybagoly, mind a kuvik kötődik a tradicionális, kisléptékű tájgazdálkodáshoz, a vidéki lét apró kis elemeihez, a csűrökhöz, pajtákhoz, a juhtartáshoz, a szabadon hagyott padlásablakokhoz. És e két fajon kívül még a természet sokszínűségének olyan nagy szeletét lehetett átmenekíteni a 21. századig a nem intenzifikált tájhasználat révén. A régi gyümölcsösök és présházak környezetében, ha nincs a gyep hetente tövig fűnyírózva, akkor díszes kis kaszálók óvhatják meg a talajlakó orchideák jónéhány faját. Ha a pajta padlása nincs hermetikusan lezárva, akkor védett denevérfajok, nagy pele, házi rozsdafarkú, kuvik vagy gyöngybagoly találhat alkalmas költőhelyet a gerendák között. A kert végi komposztdomb nem csak a háztáj körül keletkező

Támogassa munkánkat egy jó minőségű gyöngybaglyos póló megvételével!

Támogatói ár: 2000 Ft (+postaköltség) Méretek: XS, S, M, L, XL


3

BAGOLYSORS

2012/1

Gyöngybagoly kontra denevér

M

agyarországon a gyöngybaglyok nagy számban épületekben költenek. Általában templomok, kastélyok padlásain, tornyaiban találjuk meg fészekaljaikat, mert ezek nyugodt, sötét és biztonságos helyek. De nem ők az egyetlenek, akik ilyen körülményeket keresnek. „Társbérlőik” egyik csoportja a denevérek. A bagolysors egy korábbi számában már olvasható volt egy részletes ismertető a védett és fokozottan védett társbérlőkről - a denevérekről (IV. évfolyam / 2009 / 1. szám., 12. oldal). Három-négy denevérfajt találhatunk általában templompadlásokon: közönséges denevért, hegyesorrú denevért (ezek nagyon hasonlítanak egymásra, és sokszor alkotnak vegyes kolóniákat), a közönséges késeidenevért és a szürke hosszúfülű denevért. A „társbérlet” azonban sok esetben nem barátságos, hiszen a denevérek a gyöngybaglyok zsákmányállatai lehetnek, igaz csak ritkán kerül elő köpetből denevérkoponya. Más a helyzet azonban, ha a bagoly a padláson kölykeiket világra hozó, a cseréplécekről szabadon függeszkedő állatokra tud lecsapni. Különösen a közönséges és a hegyesorrú denevér az, amely nagy, több száz, esetenként ezres nagyságrendet meghaladó példányszámban alkot szülőkolóniát. Egy-egy ilyen zsákmányolás után szétrebbenhet az egész csoport, és elpusztulhatnak a repülni még nem tudó állatok (a kölykök általában augusztus elejétől kezdenek repülni).

Gyöngybagolygyűrűzés a Fehérholló Természetvédelmi Egyesület által tervezett „Én a denevérekkel vagyok” feliratú bőregeres pólóban.

letakarítottuk számos padlásról. Ez a templomkezelők szempontjából kulcs a hosszú távú együttműködéshez. Általánosságban azonban a legtöbb helyen kedvelik a denevéreket.

Mind a denevérek, mind a gyöngybagoly érdekében úgy kell cselekednünk, hogy mérlegeljük ezt az ütközési felületet. Egy faj védelme során figyelni kell arra, hogy más védendő fajok ne kerüljenek veszélybe buzgóságunk eredményeképpen. Fontos tehát, hogy a védelmi munka összehangoltan történjen. Ha a denevérészek és a baglyászok együtt dolgoznak, elkerülhető gyöngybagoly „telepítése” denevérkolóniák mellé. A védelem elsődlegesen a felmérések eredményeire támaszkodik. Itt is fontos a közös munka, mert így az állatokat csak egyszer zavarjuk meg. Egy kis kihagyás után újra egy kézbe került Zala megye gyöngybaglyainak és épületlakó denevéreinek védelme. 2009-ben kezdtük a denevérkolóniák újbóli felkutatását a megyében. Igyekszünk a lehető legtöbb épületet átvizsgálni minél tüzetesebben. Elmondhatjuk, hogy 25-30 esetből átlagosan 4-5 alkalommal találunk egy padláson ill. toronyban együtt denevéreket és gyöngybaglyokat. Ezeken a helyeken azonban a baglyok külső ládában költenek, tehát nem juthatnak be a belső térbe. A védelmi munkákat is úgy végezzük, hogy mindkét „lakó” igényeit figyelembe vesszük. A költőládák karbantartása mellett 2011-ben a denevérguanót is

4


Máté Balázs

2012/1

BAGOLYSORS

Szerencsés erdei fülesek

M

ájusban, júniusban gyakran előfordul, hogy kirándulók, a szabadban dolgozó, de akár a városi parkban munkába igyekvő emberek olyan bagolyfiókába botlanak, amelyik még nem tud repülni, de már nincs a fészekben. Ilyenkor sokszor felmerül a kérdés: Hogy is tudnánk segíteni?

gondos kezek közé. Sajnos a legkisebb fióka néhány napon belül elpusztult, de testvérei igen jól fejlődtek, köszönhetően a változatos kosztnak: szöcskék, sáskák, rágcsálók, cserebogarak, baromfi-nyesedék, galambhús, rovarlárva és még számos más, a környéken összegyűjthető finomsággal kedveztek az apróságoknak. Júliusra gyakorlatilag már teljes tollazatban pompáztak a madarak. Naponta már csak egyszer kaptak enni, ezzel is rákényszerítve őket az önálló vadászatra, az önálló életre. Egy szép napon aztán elhagyták a pótszülőket és megkezdték szabad életüket. László Csaba, Mórocz Attila

Ragadozómadár-védelmi Tanács alakult

A válasz talán meglepő, de a legtöbb esetben: Sehogy! Ezek a madarak ugyanis se nem betegek, se nem árvák, egyszerűen csak a természet törvényeit követve előbb kiugrottak a fészekből, és annak közelében várják szüleiket, akik rendszeresen meg is jelennek, hogy csillapítsák mindig éhes fiókáik étvágyát. Természetesen, ha a fiókára éppen egy forgalmas út közepén találunk rá, akkor azt óvatosan fogjuk meg, és ültessük fel egy közeli fa vagy bokor ágára. Ezt akkor is tegyük meg, ha a fiókát kutyák támadásától is védeni kell. Persze kivételek azért mindig akadnak. Így történt ez 2010. május 14-én is, amikor egy lakossági bejelentés érkezett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatához, miszerint pelyhes bagolyfiókákat találtak egy Hercegszántó melletti bozótirtás alkalmával. A helyiek a község közelében kialakított kegyhely környezetének rendbetételén fáradoztak, amikor rátaláltak a 3 pelyhes bagolyfiókára, melyek egy elhagyott szarkafészekben látták meg a napvilágot, de a fészkes fa sajnos a fűrész áldozatává vált. A szakemberek 1 órával a bejelentés után már a helyszínen próbáltak megfelelő helyet találni a fészekaljnak. Mivel a megtalálás helyétől számított 250 m-en belül már nem volt egyetlen bokor, fa, de még villanyoszlop sem, amire a fészket át lehetett volna telepíteni, az emberi felnevelés mellett döntöttek. A három elárvult erdei fülesbagoly fióka az egyik szomszédos településen, Csátalján került

2010. április 30-án a hazai 10 nemzeti park igazgatóság és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával megalakult a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanács. A Tanács célja a hazai ragadozómadarak (Falconiformes), baglyok (Strigiformes), valamint a hasonló felmérési és fajmegőrzési módszertant igénylő fekete gólya (Ciconia nigra) és holló (Corvus corax) védelmével foglalkozó szakmai szervezetek munkájának összehangolása. A Tanács létrejöttét az indokolta, hogy a rendszerváltás óta számtalan civil szervezet és munkacsoport alakult különféle régiókra és fajokra koncentrálva. A ragadozómadár-védelem, mint a természetvédelmi programok „húzóága” azonban sokkal hatékonyabban működhet, ha a csoportok egymásról tudva és egymást támogatva egy szakmai csoportosulás alá tartoznak. A Tanács működése kizárólag szakmai, nem jogi személy, nem pályázik programokra. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítványt az a megtiszteltetés érte, hogy aláírója lehetett a Tanács alapító okiratának a Fővárosi Állatkert Barlangtermében. A tanácshoz kapcsolódik három fórum neve: az évente megjelenő Heliaca kiadvány (Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának évkönyve), az évente megrendezésre kerülő Sólyomcsalogató rendezvény, és a RAPTOR internetes levelezőlista. E fórumokkal kapcsolatban Horváth Mártonnál lehet érdeklődni: [email protected].


5

BAGOLYSORS

2012/1

Kuvik (Athene noctua vidalli) határozása

Egy pár adult kuvik. A fejtetőn sűrű, apró pöttyök, a szem körül kifejezett fehér „szemüveg”, erős toroktollak.

A

kuvikot (Athene noctua vidalli) jellegzetes mozgása, „arca” és kis mérete miatt messziről könynyű megismerni. Kor és ivarhatározása kézből azonban korántsem egyszerű. Ez az összeállítás törekszik összefoglalni a kuvikok kézből történő határozását részben szakirodalmi leírások és biometriai adatok alapján, részben magyarországi adatok segítségével. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány aktivistái (Hámori Dániel, Csortos Csaba, Horváth Endre és segítőik) a Felső-Kiskunságban 2003 és 2009 között végzett kuvikvédelmi program során összesen 96 kuvikegyedet gyűrűztek le, amely az 1920-as évektől kezdődő hazai kuvikgyűrűzések mintegy ötödét teszi ki. (Szószedet: adult = ivarérett felnőtt madár, juvenilis = fiatal, még ivaréretlen madár a fészekben, vagy nem sokkal a kirepülés utánig, immatur = fiatal, már önálló életre képes, de még szaporodási időszakot meg nem élt egyed)

A középen látható adult egyedet kétoldalról két átszíneződő juvenilis madár veszi körül.

6

Határozás ősszel és télen Juvenilis néhány hónapos A fej és a felső részek barnák néhány erőteljes fehéres folttal. A testtollak lazák és bolyhosak (másodlagos fészektollazat, pihe), sokszor még a megmaradt elsődleges fészektollazat, a fehér pihék is látszanak a tollcsúcsokon, amelyek legtovább a fejen, a testoldalon és a combokon maradnak meg. Juvenilis az első télen A kinézetük nagyon hasonlít az adultakéhoz de a másodlagos fészektollazat gyakran látható még a legbelső harmadlagos evezőkön. A pöttyök a fejen még szélesebbek, nagyobbak és kerekdedebbek, különösen a tarkón. A külső, 10-ik elsőrendű evező hegyes, a hegye fehér foltban végződik.

Négy, még fészekben ülő fika gyűrűzés során.


2012/1

BAGOLYSORS Kuvikvédelmi Program során végzett biometriai mérések adatai 2003-2009, összesen 96 egyed

Baker (1993) alapján (mm)

Forrás: Baker, K. (1993). Identification Guide to European Non-Passerines. Bristish Trust for Ornithology field Guide Number 24, Norfolk

Adult A felsőtest és a fej sötétbarna. A fejen lévő fehéres pöttyök sokkal kisebbek, keskenyebbek, mint a juveniliseknél. A legbelső harmadrendű evezőket kivedlik, és azok már teljesen frissek az egyéves adult madaraknál. A tollvég lekerekített.

Határozás tavasszal és nyáron Első nyári tollazat Május után a kor szerinti elkülönítés (első vagy többed éves – 1Y-2Y stb.) nem könnyű és nem is ajánlott. Nyáron az adult kinézetű madarakat egyöntetűen 1+ korjelzéssel látjuk el. A legjobban használható bélyeg a harmadrendű evezők kopása. Néhány toll a fejtetőn és tarkón még nagy széles fehér pöttyöt hordoz. Az elsőrendű evezők kopását csak fenntartással lehet használni, mert az egységes kopás a különböző korú tollak közötti különbségeket összemossa. Adult A harmadrendűek kopása hasznos segítség az elsőrendűek óvatos megtekintésével együtt (figyelmeztetést ld. fent). A fejen lévő fehér minták sokkal keskenyebbek. Öreg hím és tojó elkülönítése • költési időben kotlófolt ellenőrzése (hastájékon a tollak kihullnak, és a tollatlan területen egy meleg, duzzadt, zsírszövettel kipárnázott folt látható)

A baloldali adult példány szárnycsúcsa (elsőrendű evezők) kerekre kopottak, rojtosak. A jobb oldali fiatal madár madár tollai hegyesek, az élek épek

• a tojó csőre alatti testtájon (áll, torok) jóval erőteljesebb, tömöttebb a tollazat, mint a hím esetében • az evezők belső mintázata – a szürke alapon fehér sávozottság – a tojó madár esetében általában kerekdedebb • biometriai adatok, de az ivarok közötti átfedések miatt pusztán a mért adatok sokszor nem nyújtanak biztos alapot az ivarhatározáshoz Juvenilis vs. adult Röpképes fiókák és öregek elkülönítése a kirepüléstől számítva még kb. 4-6 hétig biztosan elvégezhető a fiatalok fejtető tollainak színe és mintázata alapján. A testet meghatározó szín a fiatalok esetében jóval világosabb, az egyes mintázatok még nem különültek el határozottan, a fejtetőn még nem alakult ki a sávozott mintázat, egytónusú barnás fejtető Vedlés Részleges post-juvenilis vedlés van, amely röviddel a kirepülést követően kezdődik, és a fejre, testre és a kis-és középfedőkre terjed ki. Általában júliusban kezdődik, és szeptember-októberben fejeződik be. Az idős madarak teljes költés utáni vedlést végeznek, amely legkorábban (májusban) június-júliusban kezdődik és kora novemberig tarthat. A másodrendű tollak 3 központból kiindulva vedlenek ki, általában a 12., 5. és 1. másodrendű tollaktól indulva.

Adult kuvik gyűrűzés utáni elengedése


77

BAGOLYSORS

2012/1

Macskabagoly (Strix aluco) odúfoglalása a Soproni-hegységben (2009-2011)

A

macskabagoly (Strix aluco) Magyarország egyik leggyakoribb bagolyfaja, mely a középhegységi erdők, ártéri ligetek, parkok, arborétumok és nagyobb, öreg, odvas fákban bővelkedő kertekben fordul elő. Mivel odúlakó, hazánkban költő állományának megtartására, illetve növelésére kiváló megoldás a megfelelő méretű odúk kihelyezése.

A Soproni-hegységben a faj költésének megfigyelése céljából került kihelyezésre először hat, később még nyolc fészekodú. Ezeket az odúkat egy középkorú – odvas fákban még nem bővelkedő – kisebb fenyvesekkel mozaikos hegyvidéki gyertyános-tölgyes erdőbe tettük ki, ahol nem folyik intenzív erdőgazdálkodás.

A baglyokkal általánosan már régebb óta foglalkozó szakemberek tapasztalatai alapján az odúkat egymástól 300 méteres távolságra helyeztük el tölgy, bükk, illetve vörös- és lucfenyőre. Ez a táv nagyjából megfelel a macskabagoly átlagos revír területének. Mindegyik kihelyezett odúnak felvettük a koordinátáit. A 7., 8., 9., 11. és 13. odúk zárt fenyvesben lettek kihelyezve ellentétben a többi odúval, melyek mind nyitottabb, jóval világosabb elegyes erdőrészekben.

Amint az a táblázatban is látható, a költés aránya változó a különböző területeken. Amíg bizonyos erdőrészeket jobban kedvelnek, illetve foglalnak a madarak; máshol még jelenlétükre utaló jeleket se nagyon találtunk. A kihelyezett odúk között a kihelyezés magasságáA költéskezdetben is volt elcsúszás, hiszen valahol ban és az alapanyagokban is különbségek voltak. Míg még tojást találtunk, máshol legalább egy hetes fióka az első hat odú tömörfából készült és 7-8 méternyi mamellől ugrott ki a öreg madár. Persze ez az eltérés még szemléletesebb lenne, ha településen belüli költést Az ellenőrzések időpontjai: 2009.04.23.; 2010.04.18. és 20., illetve 2011.04.27. Az odúk elfoglalását a következő táblázat mutatja be. is megfigyeltünk volna, ugyanis itt általában Odú Az ellenőrzés dátuma még korábban megkezazonosító dődik a macskabaglyok 2009 2010 2011 odúfoglalása. Költés Tojás/Fióka Költés Tojás/Fióka Költés Tojás/Fióka A baglyok költésé1. Nincs Van * Van 1 Fióka nek sikerességét, ahogy 2. Nincs Van * Van 1 Fióka a többi madárfajét is, 3. Van 4 Fióka Nincs Nincs nagyban befolyásolja az 4. Van 3 Fióka Van 3 Fióka Nincs időjárás, hiszen a hideg 5. Nincs Nincs Van * időben magukra ha6. Van 4 Fióka Van 3 Tojás Nincs gyott tojások rövid idő alatt kihűlhetnek, ezzel 7. Nincs Van 3 Tojás Nincs megpecsételve sorsukat. 8. Nincs Nincs Nincs Az elmúlt év hideg tava9. Nincs Nincs Nincs szi időjárása nem tett jót 10. Nincs Nincs Nincs egyik madárfajnak sem, 11. Nincs Nincs Nincs de talán az idei melegebb 12. Nincs * * idő kipótolja a tavalyi si13. Nincs Nincs Nincs kertelen költéseket. 14.

Nincs

Van

1 Tojás

Van

2 Tojás

*: nincs egyértelmű adat.

gasságban lett kihelyezve, addig a később kihelyezett odvak OSB lapokból készültek és mindössze 3-4 méternyi magasságban raktuk ki őket. Az első hat odút 2008 végén helyeztük ki. A következő év tavaszán a macskabaglyok 3 odút el is foglaltak és sikeresen kireptettek 11 fiókát. A többi nyolc odút 2009 márciusában sikerült kihelyeznünk. Mivel megkéstünk a kirakásukkal, abban az évben nem volt költés bennük.

8

Hosszú távon reméljük, hog y a kihelyezett odúkkal és költésük fig yelésével hozzátehetünk a faj védelmének elősegítéséhez. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani az odúk kihelyezésében és ellenőrzésében való segítőimnek: Udvardy Ferencnek és László Csabának.


Aradi Gabriella

2012/1

BAGOLYSORS

Másfél év az Alapítványnál, kétszer három hónap Angliában

A

Gyöngybagolyvédelmi Alapítványnak lehetősége volt 2009. decemberétől 2011. nyár végéig egy fő hivatalos munkatársat alkalmazni. Máté Balázst, mint frissen végzett természetvédelmi mérnököt előzetes féléves önkéntesi együttműködés után vettük fel, részben a terepi munkákra, részben az Angliából hozzánk érkező angol önkéntesek istápolására. A munkábalépést megelőzően a megfelelő nyelvtudás megszerzésének céljából három tapasztalatokkal teli hónapot tölthetett el Dél-Angliában, Devon megyében. Majd ezt az utat követte 2011 év elején egy szintén három hónapos kint tartózkodás, ami alatt az angliai Barn Owl Trustnál (www.barnowltrust.co.uk) tevékenykedett. Ott szerzett tapasztalatairól így ír Balázs: „A hét három napját a Barn Owl Trustnál töltöttem, ami Waterleatben, Ashburton kisváros mellett, Sharphamtől 25 km-re Exeter felé, a Dartmoor Nemzeti Park déli szegletében található. Az odajutásomban egy lengyel házaspár volt segítségemre, akik Sharphamben laknak, és Ashburton közelében dolgoznak. „Lengyel, magyar két jó barát…” A Barn Owl Trust 25 éve működik több mint 10 munkatárssal, felük teljes munkaidős. Egy nagy iroda, egy hatalmas műhely, madarak ellátását szolgáló szoba, 6 röpde, egy körülbelül 5 hektáros mező, 4 autó, 1 traktor a tulajdona. Angliai viszonyok között kis szervezetnek számít… Bevételének egy jelentős részét hagyatékok teszik ki. Egy ilyen magas öszszegű hagyatékból tudták megvenni a mellettük fekvő mezőt is 2000-ben. Pénzhez jutnak még adományokból, költőláda eladásból. Ez olyan mennyiségben fogy, hogy egy közeli börtönben rabokkal gyártatják le nagy számban. A kutatási programokra pályázati lehetőségek is biztosítanak anyagi forrást.. A már említett mezőt természetközeli módszerekkel kezelik. Évente egyszer kaszálják, így egy magasfüvű legelőhöz hasonló növényzet alakul ki, amely a

gyöngybaglyok legfontosabb táplálékát jelentő csalitjáró pocoknak (Microtus agrestis) az élőhelye. Munkám során beleláthattam a BOT teljes működési rendszerébe. A kutatási munkák mellett állandó ügyeletet tartanak fenn, sérült baglyokat gondoznak, előadásokat tartanak gyerekeknek, felnőtteknek, nyugdíjasklubokban, nőegyletben, stb… Ezeket az előadásokat én is meghallgattam, s segítettem az előkészületeket. Emellett részt vettem egy szintén a BOT által tartott, ökológusoknak szóló kurzuson. A három hónap alatt új barátokra tettem szert, minden percét élveztem a kint töltött időmnek. A napok lejártával „könnyes búcsút” vettünk egymástól, de már nagyon hiányoztak az itthoniak, és a hazai madárdal, a hazai táj. Mégiscsak legjobb itthon.” Balázsnak 2011. júliusig tudtunk bért és munkát biztosítani. Lelkiismeretes, panaszt nem ismerő munkabírásával nagyon sokat mozdított elő az Alapítvány fejlődésén. Mindezért hálás köszönetet mondunk! További közös munkánkat többek között az is garantálja, hogy sikeres denevérgyűrűző vizsga letétele után Balázs továbbra is aktívan részt vesz a Bakony denevér, és így talán bagolyállományának védelmében.


9

BAGOLYSORS

2012/1

Két nap az őserdő ködében Látogatás a Bialowieza Nemzeti Parkban

A

természetvédelem határon átívelő kapcsolatrendszerét, jelentőségét kiválóan példázza az Európai Unió Leonardo Partnership projektje, melynek célja az uniós országok közötti minél szélesebb körű kapcsolatrendszer kiépítése. E program keretein belül nyílt lehetőségünk meglátogatni a Lengyelország ÉK-i csücskében fekvő Bielowieza Nemzeti Parkot. Magyar oldalról Klein Ákos, az Alapítvány elnöke mellett ketten (Papp Sándor és Naszádos Anna) indultunk útnak. Mi, önkéntesek, az útra kiírt pályázat nyerteseiként, ekkor „találkoztunk” első ízben az orosztonyi központú szervezettel, de reméljük az együttműködés nem ér véget. Az angol-lengyel-magyar összmunka már évek óta tart, így a felek régi ismerősként köszöntötték egymást Lengyelországban. Az együttműködés célja, hogy a természetvédelem iránt elhivatott pályakezdő fiatalok fejlődését, elhelyezkedési esélyeit szakmai tapasztalatszerzéssel erősítsük. A projekt keretében elvégzett közös munka, illetve a további feladatok megvitatása mellett a vendéglátók igyekeztek a helyben töltött napjainkat minél színesebbé tenni. Ennek köszönhetően első nap a Bielowieza őserdő faóriásai közt tettünk egy kisebb kirándulást. A 40-50 méter magas tölgy-, kőris- és fenyőfák korukat és méreteiket az erdőgazdálkodás teljes hiányának köszönhetik, vagyis fejlődésüket a természeten kívül semmi sem befolyásolja. Ez a tény az egyedülálló látvány mellett hihetetlen gazdag flórát és faunát eredményez az erdőben, melyre a helyiek méltán lehetnek büszkék. A délelőtti

10

sétát délután megbeszélés követte, melynek keretében többek között bemutatásra került a három nemzet által felnőttoktatási céllal készített gyöngybaglyokról (Tyto alba) szóló ismeretterjesztő- és oktatófilm. Az egyeztetésre a lengyel fogadószervezet székhelyén, az Emlőskutató Intézetben került sor (Mammal Research Institute – Polish Academy of Sciences), amelyben házigazdáink a nap végén körbekalauzoltak minket. Hosszú évek részletes kutatásairól tettek tanúbizonyságot az épület kiállítótermei és a szekrényekben rejlő hatalmas leletanyag. A Bielowiezában töltött második napunk újabb megbeszéléssel kezdődött, melyre a három szervezet és a helyi nemzeti park között került sor az állami szervezet központjában. A hivatalos egyeztetések után újabb kalandnak néztünk elébe, a lengyelek elvezettek minket a világszerte híres európai bölények (Bison bonasus) élőhelyére. A terület kiemelt természetvédelmi jelentőségét jól bizonyítja az a tény, hogy a világ összesen 3200 európai bölényéből 400 egyednek a Bielowieza őserdő biztosít élőhelyet. A vadon élő csorda látványa mindenkinek örök életre szóló élmény volt. A bölények mellett vaddisznókat (Sus scrofa) is volt szerencsénk megfigyelni, melyek Lengyelországban a hazai helyzettől eltérően teljesen más megítélés alá esnek (ott a megfelelő számú perdátornak köszönhetően nem túltartott a vadállomány). Ezután csapatunk ketté vált. Néhányan tovább barangoltak az erdőben további érdekességeket – például rétisast (Haliaeetus albicilla) – keresve, mi pedig a helyi vadasparkban láthattuk közelebbről az emlősfauna azon leglátványosabb képviselőit, melyekkel vadon nem találkoztunk: farkast (Canis lupus), hiúzt (Lynx lynx), jávorszarvast (Alces alces), gímszarvast (Cervus elaphus) és az őslovat, a tarpánt (Equus ferus ferus). A hosszú délelőtt után további érdekes programok vártak a társaságra. Először egy aprócska skanzenban találtuk magunkat, ahol a helyi szokásokba nyerhettünk betekintést, késő délután pedig a nemzeti park múzeumában kaptunk idegenvezetést. A két nap alatt a lengyel gasztronómiába is belekóstolhattunk, vendéglátóink minden adandó alkalommal igyekeztek tradicionális helyekre vinni minket, így a lengyel étel- és italkülönlegességeket „hazai környezetben” próbálhattuk ki. Így a természettudományos élmények mellett kulturális kikapcsolódásra is lehetőségünk nyílt, mely a kapcsolatok kiépítésére, mélyítésére is kiváló alkalom volt. A rövid látogatás hamar a végéhez közeledett, habár a kint töltött felejthetetlen napok után a vonatút meghosszabbította a hazaérkezést. Az angolok és lengyelek társaságában eltöltött néhány nap rengeteg új élményt adott. Az együttműködésnek köszönhetően újabb kiutazásokra kerül majd sor, illetve a két ország képviselői áprilisban hazánkba látogatnak, ezzel is tovább erősítve a kapcsolatokat. Ekkor remélem már én is „ismerős arcként” köszönhetek rájuk. A Lengyelországban tanultak, a szerzett tapasztalatok és élmények szavakkal le nem írhatóak. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Klein Ákosnak és a


2012/1

BAGOLYSORS

Gyöngybagolyvédelmi Alapítványnak, hogy lehetőséget adott csatlakozni a csapathoz! (A Leonardo Partnerség pályázat beszámolójáról az alábbi linken keresztül olvashat bővebben http://www.gyongybagoly.hu/index.php/leonardopalyazatok/leonardo-partnerseg-2009-2011)

ÖNKÉNTESEK MAGUKRÓL MÁTÉ BALÁZS

Füstölgésmentes utazás Budapestre Szervezetünket időről-időre Budapestre szólítja néhány, csak a fővárosban elintézhető ügy. Ilyenkor legtöbbször hozunkviszünk valamit, pl. takarmányt a sérült madaraknak, hogy mégse üresen guruljon az autó egy aláírás kedvéért. Egyegy ilyen felutazás közel 500 km-t és 30 l elégetett üzemanyagot jelent még úgy is, hogy a legkisebb fogyasztású személygépkocsikat használja szervezetünk (~5,5 l üzemanyag/ 100 km). Költségek terén pedig az autópálya-matricával együtt 14 000 Ft egy-egy ilyen oda-vissza út. Aligha fenntartható környezetvédelmi vagy anyagi oldalról szemlélve. A tömegközlekedéssel szembeni legfőbb előny a rövid utazási idő, és persze a kényelem. Míg személygépkocsival két óra alatt el lehet érni a fővárost Zala megyéből, addig ez vonattal 3,5-4,5 óra is lehet, busszal némileg rövidebb. Április hó végén azonban kihasználtuk egy már régóta futó mozgalom remek adottságait: a telekocsi rendszert. Több olyan honlap is működik, ahol autósok és utasok feltöltik úti céljukat és az indulási időpontot. A megfelelő útitárssal felvéve a kapcsolatot pillanatok alatt fixálni lehet a részleteket. A költségek megoszlanak az autóban ülők között. Lényegesen olcsóbb, gyors, kényelmes utazást tesz lehetővé, és csökken az a rémisztő látvány is, hogy az autópályák ezernyi füstölgő autójának többségében mindig csak egyetlen fő utazik. A honlapon látszik a sofőr képe is, visszajelzések is készíthetőek, így az életveszélyes vagy ügyetlen sofőrök gyorsan megkapják a rossz kritikát. Mindenkinek ajánljuk a telekocsi-rendszerek használatát (pl. www.oszkar.com), mert gyakorlatilag időráfordítás nélkül töredékére csökkenthetjük a költségeinket és az egy főre eső széndioxid-kibocsátást utazásunk idején. Nem mellékesen az örök motiváció, a kényelem sem kell, hogy jelentős csorbát szenvedjen.

1985-ben születtem Székesfehérváron, és egy közeli faluban, Pátkán nőttem fel. A természet szeretete, megfigyelése már kisgyerekkorom óta az életem része. A falu mellett található víztarozó madarait figyelve telt a szabadidőm. Első komolyabb madarász-tapasztalataimat az agárdi Chernel István madárvárta nyári táboraiban szereztem kisiskolás koromban a Velencei-tó környékén. A gimnazistaként barlangászni kezdtem a Bakonyban, először a Tési-fennsíkon, majd a Kab-hegyen. Emellett továbbra is sűrűn látogattam a Dinnyési-fertő madarásztáborait. Keszthelyen a Georgikon Karon természetvédelmi mérnökként szereztem Bsc diplomát 2009-ben. Időközben ács szakvizsgát is tettem Dunaújvárosban. Egyetemi éveim alatt bekapcsolódtam a Bakony denevérkutatásába. Az itt szerzett tapasztalataimra alapozva készítettem el szakdolgozatomat Zala megye épületlakó denevéreinek felméréséből a Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület régebbi adatai alapján. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvánnyal a felmérések során kerültem kapcsolatba. Igyekeztünk összehangolni a gyöngybagoly- és denevérkutatást, és nagyon sok segítséget kaptam az Alapítványtól a sikeres munkához. 2011. nyár végéig másfél évet az Alapítványnál dolgozhattam.


11

BAGOLYSORS

2012/1

Mindennapi természevédelem… de hogyan? VidÉkességeink 2010 Visszatérő tematikus sorozatunk mostani cikke rendhagyó módon egy magvalósult projektünk rövid bemutatóját tartalmazza. Ennek oka, hogy ez a projektünk éppen a mindennapi természetvédelemmel foglalkozott – nem is akárhogyan… A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány sikeresen pályázott az Ökotárs Alapítványon keresztül a Norvég Civil Támogatási Alaphoz 2009-ban VidÉkességeink c. programjával. A pályázat célja egy támogatási rendszeren alapuló vidékvédő mozgalom elindítása, amelynek a VidÉkességeink címet adtuk. A kezdeményezés újszerűsége abban rejlik, hogy a vidék- és természetvédelmi mozgalmat lakossági anyagi támogatási rendszeren keresztül közelíti meg. A hagyományos vidéki táj- és kertgazdálkodás azon elemeit kívánja megvédeni, amelyek fontos szerepet játszottak a biológiai sokféleség fennmaradásában. A jelen program a falusi kultúrtájba rejtett gazdag élővilág háztájszintű megőrzését és a környezettudatosság megvalósulását támogatja anyagi ösztönzők beépítésével.

málható a „jutalmazó természetvédelem” révén. Kevés pénzből, lokálisan cselekedve jelentős eredmények érhetők el. A környezet- és természetvédelmi problémákat egységesen kezeli, nem csak egy szűk terület vagy csoport védelmére koncentrál.

Remélt célunk még ezen is túlmutat: egy életszemlélet újjáélesztésén fáradozunk, ahol a természetesség és az ember-természet kapcsolat visszatér a hétköznapokba. Az épített környezet természetmegőrzésben betöltött szerepe (angolul „countryside conservation”) hazánkban még kis hangsúlyt kap. Ez az első támogatási rendszer, amely a háztartási szintű természetvédelem jelentőségét hangsúlyozza, és anyagilag is jutalmazza. A vázolt modell könnyen másolható, terjeszthető, mozgalommá növeszthető, valódi civil kezdeményezés. A lakosság természetvédelem irányában tanúsított averziója átfor-

Az én portám a Vidék Ékessége

12

2010-ben Zala megye három településén végigfuttattuk a programot, összesen 13 családot kitüntetve és pénzdíjazással megjutalmazva. Jelenleg dolgozunk a program kiterjesztésén és folytatásán, külföldi partnerek bevonásával is. A programról részletesen olvashat a www.gyongybagoly.hu oldalon.

Felhívás versenyre: Pénzjutalmat kapnak a környezetbarát háztartások 2010-ben Felsőrajkon, Orosztonyban és Zalaszabarban! Feltétel, hogy a háztáj körül természetbarát módon éljen, gazdálkodjon a család. Településenként az első, második és harmadik helyezett 25 000, 20 000 és 15 000 Ft (adómentes) jutalomban és tárgyi nyereményben részesül. A pályázás nagyon egyszerű, nem jár papírmunkával!


2012/1

BAGOLYSORS

Totemállatból halálmadár

A

kuvik a gyöngybagolyhoz hasonlóan fokozottan védett madárfaj hazánkban, mégis, hazai kutatottsága – folyamatosan csökkenő hazai egyedszáma ellenére – a gyöngybagolyhoz képest még gyerekcipőben jár. E csekély kutatottság egyik társadalmi oka a megjelenéséhez és hangjához fűződő misztikus hit, babona, amely napjainkban is él a tanyasi ember tudatában, olyannyira, hogy ugyan már csak kis számban, de még elő-elő fordul, hogy elüldözik a közelben fészkelő halálmadárcsaládot. Az emberi települések környékének legjelesebb egér- és rovarpusztítója az ókori Athéniek körében viszont olyan legendás hírre tett szert, mint honfoglaló őseink turulja. A kultusz, amely totemállattá tette, Pallasz Athéné személyével fonódott össze. Néhány elnevezés még utal is erre. A tudományos latin nyelvben Athene noctua-ként szerepel, a svédek pedig MINERVAS ugglanak, azaz Minerva baglyának hívják. Az antik művészetnek mindig kedvelt témája volt, ezért nem egy kitűnő darabban láthatjuk meglepő hűségű ábrázolását. Megbecsülésére az is jellemző, hogy a régi görögök az országukba látogató uralkodóknak élő kuvikot ajándékoztak, legnagyobb tiszteletük kifejezésére, az uralkodó bölcsességének elismerése jeléül. Szerették Itáliában is, ahol galambdúc-szerű költőhelyeket alakítottak ki számára a háztetők ereszei alatt, hogy odaszoktassák. Népszerűségének oka a többi madártól elütő életmódja, egyéni fiziognómiája mellett bizonyára az volt, hogy hamar felismerték rágcsálópusztításban mutatott számottevő értékét. Legkevésbé kedvelt bagolyfajunk az emberi lakóhelyek közelében él, ezért hazánkban mindenütt jól ismerik, és az éjszakai szereplésével kapcsolatban sok hátborzongató történetet mesélnek róla. A babona csodálatos tulajdonságokkal ruházza fel. A kuvik a halál madara (egyéb elnevezései: halálbagoly, táltosmadár). A kuvik hangja, a „kuvikolás”, nagy csendben meszszire hallatszik, régi rossz híre a tanyasi világban csak lassan változik meg. A szerencsétlenség a babona szerint általában abban a házban következik be, amelyikre a halálmadár rászáll és ott megszólal: a házban lévő beteg, vagy bármelyik családtag hamarosan meghal.

Azt mondják, hogy még a denevérrel is szövetkezik. Először a denevér száll a beteg ablakára és bekopog rajta, majd jön a halálmadár, és a beteget hívja. A denevérhez való viszonya is lényegesen eltér a babona magyarázatától. Egyes esetekben ugyanis a denevért is megfogja és megeszi. Ha a denevér éjjel a félhomályos betegszoba ablakához röppen, hogy az ott tanyázó éjjeli rovarokat elkapkodja, vagy esetleg éppen az őt üldöző kuvik elől menekül oda, és az a fénytől elvakítva szintén az ablakhoz csapódik, szegény máris rossz hírbe keveredett. A régi gyertyafényes világban ez bizonyára gyakrabban megesett, mert akkoriban talán csak a nagyon beteg ember szobájában volt éjszaka világosság. Manapság éjjel már annyi kivilágított ablak van, hogy a kuvik azt sem tudja, melyiken kiáltson be.

Ismert az a hit is, hogy aki nappal halálmadarat lát, vissza kell térnie útjáról, mert balszerencse fogja érni, sőt a halálmadár álomban való megjelenése is jelenthet halált. A hit hasonló formában egyébként szinte egész Európában ismert, és összefüggésben van a halott lelkének madáralakban való elképzelésével, valamint a halott lelkét a túlvilágra szállító madarak képzetkörével.

GYÁSZJELENTÉS A közelmúltban hosszan tartó betegség után elhunyt Dr. Huszenicza Gyula és Dr. Major Ágnes. Életük során számos gyöngybaglyokkal kapcsolatos kutatásban vettek részt, segítve e madarak alkalmazkodásának jobb megértését. Szakmai felkészültségüket csak emberségük és segítőkészségük előzte meg. Emlékezzünk rájuk jó szívvel!


13

BAGOLYSORS

2012/1

Mindenki a maga módján...

G

yöngybaglyok keresése közben főként egyházi épületeket keresünk fel. A legtöbb helyen nagy szeretettel fogadnak bennünket, és ki-ki ahogy tud segíti a munkánkat. Sokan szabadidejüket feláldozva, pihenésükből felzavarva pattannak talpra még előre be nem jelentett érkezésünkkor is. Ezúton is szeretnénk megköszönni fáradozásaikat, bizalmukat, minden pohár vizet, pogácsát és süteményt, melyek felfrissítettek bennünket a hosszú templommászós napok során. Külön szeretnénk megköszönni a zalabéri Plébános Úrnak, hogy a plébánia közösségi termét szállásként felajánlotta nekünk. Kiemelendő az a figyelem és türelem, melyet a templomfelújítások kivitelezői tanúsítottak a gyöngybaglyokkal szemben (pl. Pölöskefő, Zalavár). K. Zita és lánya, Eszter szeptemberben meglátogatták szervezetünket, és segítettek a sérült madarak röpdéjének karbantartásában. Köszönjük azoknak az anonim magánszemélyeknek a támogatását, akik nagylelkű összegekkel támogatták idén is szervezetünket. B.K. írószereket, mappákat, nyomtatópapírt ajánlott fel szervezetünk számára. Külön köszönet minden segítő kéznek, aki részt vett munkánkban az elmúlt időszakban, és azoknak, akik felajánlott 1%-ukkal támogatták szervezetünket. A Nemzeti Civil Alap, az Ökotárs Alapítvány, a Tempus Közalapítvány és az Európai Unió Leonardo pályázati csomagja támogatták egy-egy programunkat.

14

Néhány ötlet a jövőbeni támogatásokhoz Dolgok, amelyekre szükségünk lenne: • • • • • • • • • • • • • •

fénymásolópapír (lehetőleg újrapapírból) mélyhűtő láda/szekrény (sérült madaraink takarmányozására) sebfertőtlenítő szerek, kötszerek borítékok új postai bélyegek írható CD és DVD iratdossziék, lefűzőtasakok patron nyomtatóba (HP Laserjet 3015) fűrészáru, OSB lap szög, facsavar, zsanérok, tolózárak munkáskesztyűk kéziszerszámok (fogók, kalapácsok, csavarhúzók, fűrészek) Dekopír fűrész!! Kültéri barna fafesték, lenolaj (röpde kezelésére)

Ha szeretne ténylegesen bekapcsolódni munkánkba, és nem mint külső támogató, hanem mint az Alapítványt ténylegesen működtető személy, szeretne tenni a természetvédelemért, ennek örülnénk a legjobban. Bármelyik elérhetőségünkön várjuk jelentkezését! Telefon: +36-20-322-5620 e-mail: [email protected] honlap: www.gyongybagoly.hu


2012/1

BAGOLYSORS

Enyhe emelkedés 2009-hez képest: Szja 1% felajánlások 2010-ben 2011-ben a 2010-es adóévből származó szja 1% felajánlások mértéke enyhén emelkedett a 2010-ben befolyt összeghez képest.

600 000

529 752

478 045

500 000

400 000 309 946 262 419

Összeg (Ft) 300 000

193 786

200 000

100 000

326 765

104 496 48 240

0 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Átutalás éve

A 2010-ben beérkezett felajánlások elszámolása: összesen 309.946 Ft, továbbá a megelőző évekből görgetett 56.844 Ft /tartalék/ az alábbiakra költve az Alapító Okiratban foglalt alapcélok szellemében: 83813 Ft a sérült baglyok számára fenntartott röpde és gyöngybagolyvédelmi munkák kivitelezésére (barkács felszerelés, szeg, csavar, festék), 63586 Ft gyöngybagoly állományfelmérésekre (üzemanyag, térkép), 6100 Ft a sérült gyöngybaglyok táplálását szolgáló fehér egérre, 71025 Ft gyöngybagolyvédelmi munkák fűrészárú igényére, 17000 Ft gyöngybagolyvédelmi honlap fenntartására, 14870 Ft gyöngybagolyvédelmi szóróanyag terjesztésére, 110396 Ft gyöngybagolyvédelmi ügyeleti telefonvonal működtetésére. Köszönjük a felajánlásokat!

A GYÖNGYBAGOLYVÉDELMI ALAPÍTVÁNY BARÁTJA TÁMOGATÓI LAP Név: ................................................................................................................................................................ Lakcím: ......................................................................................................................................................... Születési idő: ................................................................................................................................................ E-mail cím: .................................................................................................................................................. Foglalkozás: .................................................................................................................................................

A Bagolysorsot elektronikusan kérem az e-mail címemre (színes, környezetkímélő megoldás)

IGEN

NEM

A Bagolysorsot kérem elpostázni a megadott címre (fekete-fehér, újrapapírra nyomva)

IGEN

NEM

Szeretnék feliratkozni az Alapítvány e-mail listájára a megadott e-mail címmel

IGEN

NEM

Szívesen részt vennék terepi programokon, összejöveteleken

IGEN

NEM

A GYÖNGYBAGOLYVÉDELMI ALAPÍTVÁNY BARÁTJA TÁMOGATÓI LAP A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat, aki az Alapítvány céljaival egyetért, és azokat támogatni akarja. A csatlakozás formája vagyoni és/vagy természetbeli hozzájárulás. A csekken vagy átutalással befizetett támogatás fejében az Alapítvány évente kétszer megjelenő Bagolysors c. ismeretterjesztő természetvédelmi hírlevelét kipostázzuk vagy e-mailezzük, felvesszük e-mailes levelezőlistánkra, ahonnan értesülhet aktuális programjainkról. (Az Alapítvány természetvédelmi programjaiban természetesen mindenki részt vehet, támogatástól függetlenül!) Diák/nyugdíjas ............................................................ Felnőtt ........................................................................ Családi ....................................................................... Támogatói ................................................................... Céges (szponzor) ........................................................

Cím: 2230 Gyömrő, Eötvös u. 34., e-mail: [email protected]

min. 400 Ft/év min. 800 Ft/év min. 1200 Ft/év min. 2000 Ft/év min. 5000 Ft/év

Kuvikhatározás A VidÉkességeink programról Gyöngybagoly kontra denevér. Újrahasznosított papíron

Recommend Documents