Bírság kontra valóság
Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék adótanácsadó Dr Lakatos Mária
1
Mi az a transzferár? A transzferárak a nagy nemzetközi cégek belső elszámolóárai, amelyeket nem feltétlenül a kereslet és a kínálat törvénye, hanem az adóoptimalizálásés a vámok megtakarításának szándéka alakít. Például a magas vámtarifákkal rendelkező országba a más országbeli testvérvállalatok rendszerint irreálisan alacsony transzferárakon szállítanak. Az árak lehetnek pusztán formálisak, hiszen ugyanazon cég két leányvállalata között folyik a csere, s a cégnek teljesen mindegy, hogy melyik zsebébe kerül a profit. Ezért koncentárlódik a profit az anyacégnél Dr Lakatos Mária
2
Milyen érdekek ütköznek? Cégcsoportok: minél kisebb adófizetés Adóhatóságok: minél magasabb adófizetés, DE az ő országában, és nem a másikban! Vámhatóság: minél magasabb legyen az átszámlázott ár, hogy magasabb legyen a vámbevétel. Így a multinacionális társaságok és a vámhatóság áll szemben az adóhatóságokkal, míg emellett az adóhatóságok országonként is versenyeznek az adóért. Dr Lakatos Mária
3
Transzferárak szabályozása
A multinacionális cégeket érintő rendelet lényege, hogy ha cégen belül a különböző egységek egymásnak számláznak, akkor nem használhatnak torzított árakat, vagyis – magasabb árak megállapításával – nem vihetik ki a hasznot az egyik országból a másikba – az ár alkalmazása szabad, de korrigálni kell az adózás előtti ererdményt az adóalap kiszámításakor
Az OECD 1995-ben készített ajánlást az adóhatóságok számára a belső elszámoló árakról.
Magyarországon 1996-ban a társasági és osztalékadóról szóló törvény módosította a vállalatcsoport tagvállalatai közötti transzferár megállapításának módját, s kimondta, hogy a piaci árral megegyező árakat állapíthatnak meg a cégen belüli elszámoláskor. Dr Lakatos Mária
4
Erőteljes profittranszfer A hazai 10/19%-os adókulcs lényegesen különbözik az EUtagországok 27-32%-os átlagától. Ennek ellenére erőteljes a profittranszfer, a legújabb kutatások szerint általában az anyaországok koncentrálják a profitot függetlenül az adókulcsok különbségétől Dr Lakatos Mária
5
Milyen módon lehet transzferárakkal profitot növelni?
Termékárak manipulációjával, Szolgáltatások számlázásával.
Dr Lakatos Mária
6
Hogyan is néz ki a transzferár termékek esetében?
B
A
Eladás külső félnek 110-ért.
Eladás 100 -ért STK előállítási költsége: 80
100 anyagkészlet
20 közbenső eredmény
Dr Lakatos Mária
Külső félnek A vállalat ezt a terméket 85-ért értékesítené. 7
Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó?
A társaság
B társaság
Bevétel
100
Bevétel
110
Költség
80
Költség
100
Profit
20
Profit
Adó Adózott eredmény
3 17
10
Adó
2
Adózott eredmény
8
Dr Lakatos Mária
8
Mi történt volna akkor, ha a külső felekkel szembeni árakat használták volna?
A társaság
B társaság
Bevétel
85
Bevétel
110
Költség
80
Költség
85
Profit
5
Profit
Adó
0,75
Adó
Adózott eredmény
4,25
Adózott eredmény
Dr Lakatos Mária
25
5 20
9
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1.
Eset
•
A két társaság között transfer pricing gyakorlat van
Konszolidált eredmény: A
B
Bevételek
100
110
210
Költségek
80
100
180
Profit
20
10
30
3
2
5
17
8
25
Adó Adózott eredmény
Dr Lakatos Mária
Összesen
10
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset •
A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat
Konszolidált eredmény: A
B
Összesen
Bevételek
85
110
195
Költségek
80
85
165
5
25
30
Profit Adó
0,75
5
5,75
Adózott eredmény
4,25
20
24,25
Dr Lakatos Mária
11
Azaz, mi is történt?
Transfer pricing használattal: Fizetett adó: Adózott eredmény:
Transfer pricing használata nélkül: 5 25
Fizetett adó:
5,75
Adózott eredmény:
24,25
A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 0,75 egységnyi adófizetést csoportszinten! Dr Lakatos Mária
12
Hogyan is néz ki a transzferár szolgáltatások esetében? B
A költsége: 0
Management fee átszámlázás 100 ért
100 közbenső eredmény Dr Lakatos Mária
100 költség
13
Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság
B társaság
Bevétel
100
Bevétel
X
Költség
0
Költség
100
Profit
X - 100
Profit
100
Adó
15
Adó
0,2X-20
Adózott eredmény
85
Adózott eredmény
0,8X+20
Dr Lakatos Mária
14
Mi történt volna akkor, ha nincsen átszámlázás? A társaság
B társaság
Bevétel
0
Bevétel
X
Költség
0
Költség
0
Profit
0
Profit
X
Adó
0
Adó
0,2X
Adózott eredmény
0
Adózott eredmény
0,8X
Dr Lakatos Mária
15
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1.
Eset
•
A két társaság között transfer pricing gyakorlat van
Konszolidált eredmény: A
B
Bevételek
100
Költségek
0
Profit Adó
Adózott eredmény
Összesen X
100
100 + X
100
100
X-100
15
0,2X –20
0,2X-5
85
0,8X - 80
0,8X+5
Dr Lakatos Mária
X
16
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset •
A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat
Konszolidált eredmény: A
B
Összesen
Bevételek
0
X
X
Költségek
0
0
0
Profit
0
X
X
Adó
0
0,2X
0,2X
0
0,8X
0,8X
Adózott eredmény
Dr Lakatos Mária
17
Azaz, mi is történt?
Transfer pricing használattal: Fizetett adó:
0,2X-5
Adózott eredmény: 0,8X+5
Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó:
0,2X
Adózott eredmény:
0,8X
A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 5 egységnyi adófizetést csoportszinten! Dr Lakatos Mária
18
Adóalap megoszlás a nyereség függvényében Adó/adóalap megoszlása
X adóalap
Yadóalap
X adókulcs Y (40%)
adókucs (20%)
Összes adó
I.
0
100
0
20
20
II.
100
0
40
0
40
III.
50
50
20
10
30
IV.
30
70
12
14
26
V.
70
30
28
6
34
VI.
- 20
120
-
24
24
Dr Lakatos Mária
19
Mely szabályozások foglalkoznak a témakörrel? A társasági adótörvény 4.§ (23) bekezdése határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát A 18. § rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról
A társasági adótörvény 31.§ (2) bekezdése alkalmazta az OECD irányelveket, amelyet az 1998. évi XV törvény hirdetett ki. Dr Lakatos Mária
20
A 18/2003-as, illetve a 22/2009-es PM rendeletek határozzák meg a transzferár dokumentáció készítésének módszereit,amelyet eddig kétszer módosítottak( 2011. december, illetve 2013. június) (erre a TAO. 30.§ (8) hatalmazza fel) Ehhez kapcsolódnak APEH irányelvek, pl (2007. 11.14) transzferár nyilvántartás nem pénzben kifejezett ár, illetve szokásos piaci ártartomány esetén Art. 172. § / 14. (2 M Ft-ig terjedő mulasztási bírság) ÁFA törvény 255 §/1.2. definiálja a szokásos piaci árat, illetve annak minimumát –egyezik a társasági törvénnyel Dr Lakatos Mária
21
Mit mondanak a PM/NGM rendeletek? Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! Dr Lakatos Mária
22
Előírások
16/ 200 3
22/2009
54/2011
20/2013
Nyilvántartást készítők köre
Ua.
Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is
Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is
Magyar cég külföldi leányvállalata és annak kapcsolt vállalkozása között
Nyilvántartási kötel.
Ua.
Ua.
Ua.
Nyelv
Csak magyar
Anyavállalat nyelvén is
Anyavállalat nyelvén is
Anyavállalat nyilvántartás felhasználása
Nincs rá utalás
Felhasználható, ha megfelel a magyar előírásoknak
Felhasználható, ha megfelel a magyar előírásoknak
Közös nyilvántartás
nincs
van
van
EU-TPD
nincs
van
van
Egyszerűsített nyilvántartás
Adóéven ként 50 millió
Az ügylet végéig
Megszűnt. Nem alaptevékenység esetén cost plus módszer 3-7 % haszonráta Továbbszámlázottra nem kell
Bejelentési kötelezettség az összevonásról
nincs
Van a TAO bevallásban
Van a TAO bevallásban
Felhasznált erőforrások
van
Funkcionális elemzés részeként
Funkcionális elemzés részeként
Funkcionális elemzés
nincs
van Dr Lakatos Mária
van
Adóév végéig számolva 3-10 % Könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyamon.
23
Vállalat alapítási modell Alapítás-hitelből Törlesztés –kamattal Kötelező termelési-szolgáltatási kapcsolatok Kódolt veszteség – diktált transzferárak révén Menedzsment, informatikai, tanácsadási szolgáltatások kötelező igénybevétele Dr Lakatos Mária
24
Az adózók perspektívája Profitból költség Külföldre fizetett különféle álszolgáltatási díjak (management díjak, stb.), Royalty Központi szolgáltatási, hozzájárulási díjak, mesterségesen felsrófolt kamatok a másik leányvállalattól felvett kölcsönök után, bánatpénzek, büntetések, kötbérek, Az adókulcsok eltérésnek hatása marginális Dr Lakatos Mária
25
Anya – és leányvállalat közti belső szolgáltatási kapcsolat elemzése Eltérő szakmai álláspontok 1. A részesedés megszerzésével és igazgatásával kapcsolatos költségek az anyavállalatot, a leányvállalat irányításával kapcsolatos költségek a leányvállalatot terheli. (USA) 2. 2.Szélesebb értelmezés: a tagvállalati ráfordítás a tagot terheli (Németország) Helyszín meghatározása
A ráfordítások felmerülésének a helyszíne meghatározó. Ha az anyavállalatnál képződnek, akkor nem terhelhetőek tovább Az elszámolóárat előre és írásban kell rögzíteni.
Dr Lakatos Mária
26
Díjazás megállapítása Díjazást akkor lehet megállapítani: a szolgáltatás egyértelműen elhatárolható, a fogadó fél érdekében nyújtották, számszerűsíthető előny keletkezik
Dr Lakatos Mária
27
Mikor számolható el az anyánál? anyavállalat taggyűlése, részvényesek kiadásai, holdingstratégia költsége, Leányvállalat alapítása, vétele Kockázatkezelés, Holdingeredmény dokumentálása Leányvállalat ellenőrzése Részesedésfelügyelet A holdinghoz tartozásból származó előnyökért nem lehet díjat szedni(holdingtámogatás) Dr Lakatos Mária
28
Tagvállalatnál elszámolható költségek Olyan szolgáltatások, amelyek harmadik féltől is jöhetnének, Gazdasági –és pénzügyi tanácsadás, ezen belül: beszerzés,tanácsadás, PR feladatok, döntéstámogató eszközök, informatikai feladatok, könyvelési feladatok, Versenyjogi, polgári jogi, adójogi, vámjogi tanácsadás Dr Lakatos Mária
29
Nem egyértelműen besorolható szolgáltatások Centrális koordináció (leányvállalat szinergiahatása, anyacégnél számolható el) Vertikális koordináció ( anya-és leány közti elhatárolások a felhasználás helyén kell elszámolni) Horizontális koordináció (leányvállalatok közti elhatárolások köztük kell felosztani) Dr Lakatos Mária
30
Szabadalom, know –how díja Nehéz az összehasonlítás nincs két egyforma szabadalom Általában a forgalom 0,5 -1 százaléka elfogadható Szempontok: Használat terjedelme, A szolgáltatások terjedelme, Innovációs fok, Időtartam, Továbbfejlesztési jog,haszálati jog földrajzi terjedelme, Export korlátozás, Beruházási igény, Piaci feltételek
Dr Lakatos Mária
31
NAV gyakorlat A transzferárak vizsgálata magas megtérülést ígér Korábban inkább a kiemelt adózóknál jelentett nagy adókockázatot Sokféle tapasztalat gyűlt össze: megalapozatlan megállapítások, bírságok adminisztratív hibákért Kisvállalati ellenőrzés- dokumentáció nélkül azt kell bizonyítani, hogy nem jó, amit a NAV állít, nincs dokumentált magyar gyakorlat Gyakran változó jogszabályi háttér- 2013-ban klétszer módosultak a szabályok Dr Lakatos Mária
32
Az ellenőrzés célja Bírság? Profittranszfer megakadályozása? Ha ez utóbbi, akkor egyszerűbb előírásokra és tartalmi ellenőrzésekre van/lenne szükség
Dr Lakatos Mária
33
Gyakori hibák-nemzeti sajátosságok Kerek összegű átutalások fiktív elszámolásra utalhatnak Rendszertelen nagy összegű banki átutalások kizárólag pénzmozgást rejthetnek – áll-e egyáltalán valamilyen gazdasági tevékenység a háttérben? Nagyvállalati összeolvadások és felvásárlások esetén könyvelési nyilvántartások, átértékelések – kellő háttér dokumentáció az értékelésre, átértékelésre – kimarad a dokumentációból pedig 2009 óta kötelező Dr Lakatos Mária
34
Rendkívüli adóhatósági transzferár -ellenőrzés Kérdőív kitöltése a legnagyobb adózóknál, az Egyes adókötelezettségek ellenőrzése típusú vizsgálat keretében. A kérdések a transzferár dokumentáció rendelkezésre állására, illetve a bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkoztak. A kérdőív kitöltése nem tagadható meg A kérdőív amolyan előzetes szűrésként azt deríti ki, hogy a dokumentáció a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon áll-e rendelkezésre Dr Lakatos Mária
35
A kérdésekre adott válaszok alapján automatikusan megállapítható, hogy a cég a dokumentáció elkészítése során megsértette-e a jogszabályi előírásokat, vagy sem? Ez a kérdőív ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztet, vagyis a vizsgálatot az APEH megismételheti. A válaszokat a későbbi vizsgálat során adott válaszokkal összevethető, az elelntmondásokra ügyelni kell. Dr Lakatos Mária
36
Az adóhatóság a betű szerinti ellenőrzés gyakorlatát folytatja, valószínűleg ez ígéri a legnagyobb „megtérülést” A nemzetközi cégek – ez igaz a magyar anyacégekre is- a szolgáltatásokon keresztül, (pl feleslegesen nyújtott hitelek révén) csoportosítják át a profitot költségként Dr Lakatos Mária
37
Bírság kontra valóság Köszönöm figyelmüket!
Dr Lakatos Mária
38
