Kiállítási kontra munkakutya Az utóbbi idõben egyre gyakrabban hallani, hogy sok más fajtához hasonlóan, a szibériai husky is kettévált kiállítási és munkatípusra. Ahhoz, hogy a szakadék a két típus között ne növekedjen tovább, és a fajta munkaképességét megõrizve tudjunk szép, a standardnak mindenben megfelelõ egyedeket létrehozni, nem árt ismernünk és a tenyészszelekciónál szem elõtt tartanunk az alábbi, a munkateljesítmény szempontjából nagyon fontos jellemzõket: – Lábhossz: a standard szerint a mellsõ láb hossza a könyöktõl a talajig kissé hosszabb, mint a mar és a könyök távolsága. Figyeljünk oda, hogy tényleg hosszabb legyen, ha kell, mérjük le kutyáinkat. Rövid lábbal nem könnyû a magas hóban utat törni. – Mellkasmélység: a mellkas legmélyebb pontja nem érhet a könyök alá. Mindig kézzel tapintsuk ki, mert a mellkasszõrzet mélyebbnek mutatja, mint amilyen valójában.
A híres Igloo Pak’s Tok (szül. 1957, Alyeska’s Sugrut of Chinook x Igloo Pak’s Misty), aki a nem kevésbé híres szánhajtó, Doc Lombard nyerõ csapatában versenyzett Alaszkában. Doc szerint az egyik legszebb szibériai husky volt annak idején. Egyetértünk!
Csinos munkakutyák
– Mellkasszélesség: a széles mellkas hátráltatja a mellsõ lábakat a mozgásban. A kissé szûk mellkas jobban elfogadható, mint a széles. – Testhossz: a standard elég nagy változatosságot megenged, mert csak annyit köt ki, hogy a test hossza egy kissé haladja meg a marmagasságot. A versenysportban a hosszabb hát kívánatosabb, mint a rövid, de nagyon fontos, hogy feszes legyen, ne laza. A kiállítási kutyáknál azért kedvelik a hosszabb hátat, mert ennek következtében precízebb a kutya mozgása, kisebb az esély a keresztezõ lépésre. – Hátvonal: a jelenlegi standard egyenes hátvonalat ír elõ, és nem tesz említést a versenyzõk által fontosnak tartott enyhe íveltségrõl az ágyék fölött. Azért erre sem árt odafigyelni, legalább olyan szinten, hogy ne vegyük hibának. – Front: kitûnõen szögellt, nem meredek. A lapocka jól hátradöntött, a felkarcsont nem rövid, az elõmell fejlett, a kutya mellsõ lábai a test alá állítottak. A versenyzõk egybehangzó véle-
ménye szerint a front jó szögelltsége fontosabb, mint a hátsó részé. A jó felépítésû szánhúzó munkakutya elöl jól–nagyon jól, hátul közepesen–jól szögellt. A kiállításokon ez általában pont fordítva van, a kutyák elöl meredekek, hátul meg messze kilóg alóluk a lábuk. – Mellsõ lábközép (csüd): nem meredek, van egy kis dõlésszöge, rugalmas, de erõs. – Mellsõ lábak pozíciója: szabad állásban a mancsok enyhén kifelé fordulnak. A teljesen elõremutató mancsok mozgás közben túlzottan befordulnak, így az ízület jobban terhelõdik. A szabad állásban befelé forduló mancs súlyos hiba. – Mancsok: a kerek macskamancs sajnos nem kívánatos, pedig a kiállítási ringben olyan jól mutat... A profi kiállítók a szabályos, ovális mancsot úgy próbálják rövidebbnek és kerekebbnek láttatni, hogy körbevágják a szõrt rajta és egészen rövidre reszelik a karmokat. – Far: a far enyhén csapott, lekerekített, a medencecsont hosszú és lejtõs. Az egyenes, la-
1
Lloyd Slocum csapata 1968-ban. Az élen Bo of Igloo Pak (Giblet x Midget of Little Alaska), a jóképû fekete ördög, aki nagyon sok európai tenyésztésû szibériai husky pedigréjében megtalálható. A Bilkának például az egyik ükapja
pos far és a magasan tûzött farok nem kívánatos. – Hátsó lábak: a comb ívelt, közepesen szögellt. A túl erõs hátsó szögellés (hosszú lábszárcsont, mint amilyen pl. a németjuhászé) a szánhúzóknál nem elõnyös, mert gyengíti a tolóerõt. – Csánk: ne legyen túl alacsonyan, mert csökken a sebesség. A versenyzõk szerint az enyhén befelé forduló csánk (tehéncsánk)
kisebb hiba, mint a hátul széles mozgás, a kiállítási bírók viszont pont ellenkezõleg gondolkoznak... – Csontozat: középerõs, inkább kissé vékonyabb legyen, mint vaskos. A csontozat minden fölösleges grammja csak kolonc a kutya nyakán mozgás közben. Érdekes megfigyelés, hogy ha egy kutya már fiatalon úgy néz ki, mint egy kifejlett felnõtt (semmi nyú-
Az ábra modellje Ch. Shiroi Kiba No Kita „Echo“, CD, SDO (Misha’s Earnest of Satan, SDO x Ch. Michda’s Nikko No Kita, CD, SD, Sch. AD), aki az elsõ, SDO (Sled Dog Outstanding – Rendkívüli Szánhúzókutya) címet birtokló kiállítási champion volt a fajta történetében. (CD = Companion Dog: Engedelmes-vizsgás Kutya; SD = Sled Dog: Jó Szánhúzókutya)
2
Alaskan’s Sheba of Anadyr (Alaskan’s Tutsunah of Anadyr x Alaskan’s Chena of Anadyr), vezérkutya, született 1980-ban. Kitûnõ felépítésû, gyönyörû szánhúzó
lánkság, kamaszkori égimeszelõ stílus), akkor késõbb nagy valószínûséggel túl fog erõsödni, nehéz testû lesz. – Szõrzet: a versenyzõk a rövid, tömött szõrzetet részesítik elõnyben, mert ilyen bundában a kutya nem melegszik túl verseny közben. A kiállításokon a hosszabb, szépen felpuffolható szõrzetet kedvelik. Végül is mindkettõ szabályos, csak meglegyen a vastag, tömött aljszõrzet és a fedõszõrök ne legyenek annyira hosszúak, hogy elfedjék a kutya testének körvonalát (ne legyen golyóformájú). – Munkakedv és kitartás: talán a legfontosabb tulajdonság mind közül, amelynek segítségével az igazán jó munkakutya képes felülemelkedni kevésbé kiváló testi adottságain is, a hiánya viszont alkalmatlanná teszi a versenysportra. Sajnos csak komoly versenyeken lehet lemérni a meglétét, amikor a start izgalma, a futás öröme már múlóban van, a kutya fáradni kezd, de mégis hajtja tovább a vére akár a végkimerülésig. Ha a tenyészszelekciónál folyamatosan figyelmen kívül hagyják, a munkakedv és kitartás már néhány generáció alatt eltûnhet a génállományból.
Egy tündéri klee kai kölyök
Érdekességképpen még megemlítem, hogy a szibériai husky fajtától ténylegesen különvált, kizárólag versenyteljesítményre tenyésztett új fajta, a Seppala szibériai szánhúzókutya (Seppala Siberian Sleddog – az Amerikai Kennel Klub által nem elismert) standardja olyan dolgokat is megenged, amelyeket mi fõleg a hozzá nem értõ szaporítók kezei közül kikerülõ kutyákon láthatunk.
Mintha valami cicaféle élõlény ülne azon a vállon... (klee kai kölyök)
Ilyen pl. a nagyon gyenge vagy éppenséggel semmi stop és a denevérfülek. Érzésem szerint ez valamiféle arculcsapása a kiállítási huskynak, aki gyönyörû fej nélkül nem lehet gyõztes (a többi része gyakran nem is számít), pedig a szánhúzó kutya nem a fejével húzza a szánt ugyebár... Akit még ezek után is csak a szépsége, különleges bundamintázata és elképesztõ kék szemei
Az alaszkai klee kai tökéletes showkutya és családi kedvenc
Az alaszkai klee kai-t háromféle méretben tenyésztik (kicsi, kisebb, még kisebb :o))
miatt ejt rabul a szibériai husky, nem kívánja kihasználni munkatulajdonságait és szívesen lemondana a fajta negatív oldaláról is (makacsság, romboló hajlam, gyilkos ösztönök stb.), annak ajánlom figyelmébe az egyelõre még csak az UKC (United Kennel Club) által elismert új fajtát, az alaszkai klee kai-t (Alaskan Klee Kai). Ez a kis termetû kutyus külsõre kiköpött szibériai husky, a lelke azonban társaságikutya-lélek, könnyen kezelhetõ, igazi házikedvenc, és még házõrzésre is alkalmas, legalábbis jelzõkutya szinten. (Az ára viszont valószínûleg igen borsos lehet...) Márton Zsuzsa www.kakastavihusky.com
3
A szibériai husky munkaképessége Dr. Roland Lombard (Ezt az írást a Garden State Szibériai Husky Klub klubkiállításán, 1980. november 15-én olvashatták az érdeklõdõk) Nagyon örülök, hogy együtt lehetek a Garden State Szibériai Husky Klub tagságával és a többi résztvevõvel ezen a klubkiállításon. Néhány héttel ezelõtt azon gondolkodtam, mirõl fogunk majd itt beszélgetni. Mint tudjátok, a szibériai husky munkaképessége elég kényes téma. Arra gondoltam, hogy felajánlom nektek a választást: arról beszéljünk, amit szívesen hallotok, vagy arról, ami esetleg sérthet némely érzelmeket. Miután ezen elrágódtam egy darabig, úgy éreztem, hogy nem lenne tisztességes elkendõzni a problémákat, amelyekkel szembenézünk, amikor kiállunk a közönség elé és azt mondjuk, hogy a szibériai husky valójában egy szánhúzó munkakutya. Megpróbálom felidézni azokat az éveket, amikor a szibériai huskyt még nem ismerte el az A.K.C. (Amerikai Kennel Klub). Régi emlékek jönnek elõ olyan kutyákról, amelyeket Seeley-ék adtak kölcsön nekem a télre, három fehér szibériai husky, akik a Seppala/Ricker kennel kilenc, Alaszkából hozott kutyája közül kerültek hozzám. Az egyetem befejezése után visszatértem a szánversenyzéshez, és a szibériai husky megszállottja lettem. Noha továbbra is ehhez a fajtához vonzódom a legjobban, õszintén csodálom az összes szánhúzó kutyafajtát. Az elsõ kutyáim nem huskyk voltak, de a legnagyobb sikereket New Englandben és Kanadában már komplett szibériai fogatokkal értem el.
4
A harmincas évek elejétõl a szibériai husky fokozatosan felküzdötte magát az élvonalba New Englandben és Kelet Kanadában, majd az ötvenes évek végére, hatvanas évek elejére a legtöbb sikeres musher csapatában átvette a népszerû keverékek helyét. Jegyezzük meg, hogy ezek a huskyk Quebec vadászkutyákkal és agárkeverékekkel versenyeztek. Aztán a tendencia a visszájára fordult és most megint alig található szibériai husky a világklasszis csapatokban. Elsõ alaszkai versenyévem alatt, 1958-ban a csapatom csupa törzskönyvezett szibériai huskyból állt. Teljesen felkészületlenek voltunk az ottani állapotokkal szemben. Ennek ellenére negyedikek lettünk az Anchorage Világbajnokságon és másodikak az Észak-Amerikai bajnokságon Fairbanksban. Ha egy kicsit ügyesebb vagyok, a csapatunk gyõzhetett volna. A második évben javítottunk a világbajnokságban elért pozíciónkon és megnyertük az Észak-Amerikai bajnokságot. A hetvenes évek elején még a versenycsapatom több mint felét szibériai huskyk alkották. Nem fogadom el a kifogásokat, hogy a kutyák ma már gyorsabbak és lefutják a szibériai huskyt, meg hogy a szibériai husky alapvetõen hosszú távú igavonó. Ez a fajta virágkorában lefutott és túlteljesített minden más kutyát. Annak a kornak a leggyorsabb szibériai huskyjai képesek lennének együtt futni a mai legjobb kutyákkal. Mi történt hát? A régi idõkben a szibériai huskyt versenykennelek tenyésztették. Az edzések befejeztével csak a legjobb szánhúzókat tartották meg. Csak a legjobb egyedekkel tenyésztettek. A tenyésztés egyedüli célja a lehetõ
legjobb szánhúzó kutyák produkálása volt. A szibériai emberekhez hasonlóan, akik a szükségleteiknek megfelelõen tenyésztették a kutyáikat. Néhányatokban esetleg felmerülhet a szintidõk összehasonlításának kérdése. A mai csapatok gyorsabbak. Ennek nagyon sok egyszerû oka van. Edzési módszerek. Táplálás. A kutyák tartási körülményei. Felszerelés. A versenypályák elõkészítése. De a fõ ok a sok szuper kutya összegyûjtése az egyes csapatokban. Gyakran 8-9 vezetõ alaszkai kennel legjobb kutyáiból összeválogatva. Néha egy 16 fõs csapat tagjait több mint 500 kitûnõ kutya közül választják ki. Ennek az 500 kutyának a kölyökbázisa vagy 1500 kölyök is lehet. Ez a nagy számok törvénye. Szeretnék rámutatni, hogy teljesen tisztában vagyok a szibériai husky egyre változó szerepkörével. A mai huskyk kb. 95%-a soha nem fog szánt húzni egész életében. Azonban úgy érzem, hogy ennek ellenére fizikálisan és mentálisan képesnek kellene maradniuk õsi feladatuk elvégzésére. Azt mondják, hogy a szibériai kutya 3000 éves. Sok változás történt az elmúlt 10-15 évben. A híres szánhúzó kutyák többsége eltávozott. Genetikai örökségük szétszóródott az Észak-Amerikai kontinensen, amelyet azonban fel lehetne használni a felélesztéshez. Ezek a kutyák nincsenek használatba fogva. Olyan emberek tulajdonában vannak, akik idõ és források hiányában nem tudják kiaknázni a tehetségüket és a kutyák így öregszenek meg. Az a néhány egyed, aki világszínvonalú versenyzésre lenne képes, félre van állítva, mert más a színe és a formája, miközben a fajta alapító
állományát halálra csodálják. A jelenlegi legkitûnõbb versenykutyák sokkal jobban hasonlítanak az alapító állományra, mint a nem versenyzõk többsége. Mi történt hát? A jó szánhúzó kutya legfontosabb tulajdonságainak egyike nem látható, érezhetõ vagy mérhetõ. Enélkül a kutya elveszti az értékét és örökségét. Ezt a tulajdonságot tartásnak vagy bátorságnak hívják és ez a szánhúzó kutya lényege. Sajnos azt, hogy a rátermettségbõl mennyi található egy kutyában vagy egy bizonyos vérvonalban, csak komoly versenyeken lehet lemérni. Az ezzel az adottsággal megáldott kutyák még a végkimerülés határán is folytatni akarják önmaguk tesztelését, amikor az izgalom és szórakozás már rég elmúlt. Sajnos, már néhány generáció elég hozzá, hogy ez a tulajdonság eltûnjön, ha nem veszik figyelembe a tenyésztéskor. A gyorsaság vagy annak hiánya veleszületett jellemzõ. Sok kutyát szelektálnak ki, mert képtelenek csúcssebességet elérni. A kölykök zöménél már 3-4 hónapos korban látható, ha nem elég gyorsak, miközben szabadon üldöznek egy biciklit vagy egy felnõtt kutyát legalább egy mérföldön keresztül. Manapság, amikor annyira odáig vagyunk a vékony és fitt alkatért, miért engedjük, hogy a kutyáink elhízzanak? Nem ártana elolvasni a standardot! Kiállításokon gyakran olyan kövér huskykat látok futtatni – vastag zsírhurkákkal a gerincük két oldalán -, amelyeken a sebesség növekedésekor a háj úgy remeg elõre-hátra, hogy félõ, még néhány méter és a kutya felrobban és szétfröccsen a földön. A versenykutyákat õsztõl tavaszig soványan kell tartani, mint az atlétákat, mert õk is atléták. Nyáron felszedhetnek egy kis pluszt. Amikor lelkes versenyzõkkel beszélgetek, gyakran felteszem nekik a kérdést, hogyan lehet õsszel
egy havi edzés eredményét elérni anélkül, hogy a kutyákat egyszer is befognánk? A válasz nagyon egyszerû: az õszi edzéseket a kutyák már soványan kezdjék el. Úgy tûnik, sok szibériai husky tulajdonos fantáziavilágban él. Azt gondolják, hogy az õ kutyáik ugyanolyanok, mint Togo vagy a többi híres õs, és ha egy kicsivel több idejük lenne a golfjáték után a kutyáik edzésére, simán legyõzhetnék Attla-ékat vagy Huntingtonékat. Hát ez nem így van. Seppala mindig nagy fogatot szeretett hajtani. Sikerei miatt a kanadaiak bevezették a 7 kutyás limitet a nyílt versenyeiken. Ekkor Seppala nagyobb méretû szibériai huskykból állította össze csapatát. Ennek a vérnek egy része az alapító kutyákban csörgedezett. Sokáig meglehetõsen elfogult voltam a kiállításokon látható szukákkal szemben, mert nem voltak olyan nehéz csontúak és széles mellkasúak, mint a kanok. A kanokkal ellentétben a fejük is megõrizte a finom vonalakat. Most szeretném nagy vonalakban áttekinteni azokat a fizikai jellemzõket, amelyek a szibériai husky munkaképességét befolyásolni képesek. 1. Lábhossz – a standardban leírtak megfelelõek, ha követik õket. 2. Mellkasmélység – annak idején alig néhány szibériai husky mellkasa ért le a könyékig. Sok levegõ volt alattuk. 3. Testhossz – a standard megfelelõ, ha követik. 4. Hátvonal – az ágyék fölött egy kissé ívelt legyen. 5. Mellkasszélesség – a széles mellkas, amelyet mostanában gyakran látni, nem feltétlenül növeli a mellkas kapacitását. Inkább nehezíti a mellsõ lábak mozgását, döcögõs járást okozva. 6. Lapocka – hossz és lejtés. 7. Felkarcsont – hossz és dõlésszög.
8. Mellsõ lábközép – erõs, megfelelõen döntött. 9. Mellsõ lábak pozíciója – normál állásban a mancs enyhén kifelé fordul. 10. Medencecsont – hossz és lejtés. 11. Térd – közepesen szögellt, a túlszögellt hátsó rész nem jó. 12. Csánk – nem jó, ha túl alacsonyan van, mert csökkenti a sebességet. 13. Csontozat – minden plusz csontsúly, amely szükségtelen a sérülésmentes mozgáshoz, csak fölösleges kolonc a kutya nyakán. Mint ahogy a versenylovaknál is sokat számít néhány uncia súlykülönbség is. Nagyon sokszor láttam odaadó szibériai husky rajongókat keményen dolgozni a kutyáikkal, mégis sereghajtóként célba érni, míg végül egy alaszkai huskyt tesznek a csapat élére, amely jelentõsen javít a teljesítményükön. Néhány év alatt aztán a szibériai huskyk teljesen lecserélõdnek a nyílt csapatban, legfeljebb a házastárs versenyez velük az 5-kutyás kategóriában. Nem hiszek abban, hogy sikert lehetne elérni a közepes teljesítményû szibériai husky feljavításával, hogy olyan szuper kutyát produkáljon, amely megnyerheti a nagy versenyeket. Még ha el is érnéd azt a szuper kutyát, kellene vagy 15 belõle, plusz néhány tartalék. Ha képesek lennénk kondicionálni és tesztelni a fajta állományának nagy részét, azután kimondottan munkaképességre szelektálva tenyészteni, akkor ez mûködhetne. Gyors fejlõdést lehet elérni kivételes tehetségû versenykutyák tenyésztésbe vételével. De ne várjuk azt, hogy minden kölyök nyerõ lesz. Az alaszkai Earl Norris szerint négyszáz kölyökbõl csak egy lesz szuper kutya. Ha sikerül egy igazán jó kutyához hozzájutnod, használd ki a beltenyésztés elõnyeit. Persze a beltenyésztés miatt elõbukkanó
5
hibákat ki kell gyomlálni. Helyi szinten végzett tenyésztéssel nem sok eredményt lehet elérni. Komoly érdeklõdés esetén társaságokat érdemes létrehozni, ahol szimpóziumok szervezésével meghatározhatók a tennivalók. Elõször is nyilvántartásba kell
6
venni az Észak-Amerikában fellelhetõ, versenyeredményekkel rendelkezõ kutyákat. Fotókat, pedigréket és a testarány-mérési eredményeket elérhetõvé kell tenni. Ha te személy szerint soha nem fogsz fogatozni vagy verse-
nyezni, akkor is légy büszke arra, hogy megõrzöd a jövõnek a szibériai husky munkaképességét. Kérlek így cselekedj, jó szerencsét kívánok hozzá. Fordította: Márton Zsuzsa Kakastavi Szibériai Huskyk
