2013. október
Hírlevél ELTE Etológia Tanszék
Szerkeszti:
Családi Kutya Program
Turcsán Borbála és Kis Anna
Hírek Televíziós beszélgetés Október 18-án Csányi Vilmos etológus és Kampis György tudományfilozófus voltak az ATV Friderikusz című műsorának vendégei. A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg: http://www.atv.hu/videok/video-20131009-friderikusz-2-resz-2013-10-08
Kutyavizsga válthatná ki a pórázt Hamarosan bemutatják a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a városi kutyák és gazdáik számára kidolgozott vizsgát, amely azt segítene eldönteni: melyik párost lehet felmenteni a kötelező póráz alól. A vizsgát hónapok óta csiszolgatják kutyákkal foglalkozó szakemberek, az ELTE Etológiai tanszéke is besegít. http://index.hu/belfold/2013/10/29/kutyavizsga_valthatna_ki_a_porazt/
Rádióadás Gácsi Márta és Faragó Tamás arról beszélt a Kossuth Rádió a Tudomány hangjai című műsorában, hogy tanszékünkön a miként fonódnak össze az etológiai és a robotikai kutatások. http://hangtar.radio.hu/share-1-20131005_143200#!#2013-10-05
A farkasok személyre szólóan üvöltenek A Családi Kutya Program korábbi, most Ausztriában dolgozó, munkatársa – Virányi Zsófia – Wolf Science Center-beli kollégáival írt friss közleménye a neves Current Biology folyóiratban jelent meg. A kutatásról magyar nyelven az mRNS.hu ismeretterjesztő hírportálon olvashatunk Kettinger Dóra jóvoltából. http://www.mrns.hu/hirek/a-farkasok-szemelyre-szoloan-uvoltenek
http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
2
Van kedved otthon is kipróbálni? Új menüponttal bővült tanszékünk honlapja, amelyen egyszerű, otthon is elvégezhető viselkedésteszteket mutatunk be, hogy mindenki kipróbálhassa maga is, hogy az Ő kutyája hogyan gondolkodik: http://kutyaetologia.elte.hu/gazdaknak_csinald_magad.html
A Családi Kutya Program már facebook-on is!
Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Török Csenge
Mikor emlékszik jobban a kutya a kiképzésen tanultakra? Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához:
Akik tudnak ülni illetve feküdni csak vezényszóra valamint csak kézjelre is Első alkalom: kb. 1,5 óra Második alkalom: kb. 15 perc
Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a
Előzetes egyeztetés alapján
tesztre jönni:
(főleg hétköznap délután és hétvégén)
Jelentkezés:
[email protected] (Török Csenge)
http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
3
Rövid leírás Iskolás gyerekeknek gyakran mondják, hogy rakják a párnájuk alá a leckéjüket, és aludjanak egyet a tanultakra. Mint minden népi babonának, ennek is van tudományos alapja, hiszen mára sok kutatási eredmény támasztja alá, hogy ha kísérleti személyek egy tanulási helyzetet követően alszanak, akkor jobban teljesítenek utána a visszakérdezéskor, mintha ébren várakoztak volna. Ebben a tesztben kutyák esetében fogjuk megvizsgálni, hogy mennyire emlékeznek a teszt során tanult új vezényszavakra (a tanulás után egy órával, illetve kb. egy hét elteltével) attól függően, hogy mivel töltik az időt a tréning után: alvással, sétával, más feladatokkal.
Gerencsér Linda
Kapj el, ha tudsz! Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni:
Szabadban pórázról elengedhető, nem zavarja ha hám van rajta kb. 20 perc Előzetes egyeztetés alapján bármikor
Jelentkezés:
[email protected] (Gerencsér Linda)
Megjegyzés:
Szabadtéri teszt
Rövid leírás „Szárnya van, de nem madár…”
A mindennapok tapasztalatából tudjuk,
hogy egy kutyának nem kell
„hivatásos”
ahhoz,
hogy
megkergessen
bicikliseket.
Sőt,
egy
négylábúak
akár
egy
korábbi távirányítós
madarakat, kutatásban kisautóval
macskákat, az
is
vadászkutyának is
vagy
kiderült,
szívesen
lennie akár
hogy
felveszik
a a
kapcsolatot. Vajon egy „menekülő” robot-repülő felkeltheti a kutyákban az ősi vadászösztönt? És ha igen, számít-e, hogy hogyan viselkedik a repülő? Ha kíváncsi
vagy Te is,
és kutyád szeret nagyokat szaladgálni a szabadban, gyertek el, derítsük ki együtt a választ!
http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
4
Zsolt Anna és Kővári Adrienn
„Ecc, pecc, kimehetsz, …” avagy kit választ a kutya Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához:
Bármilyen 1 év fölötti kutya kb. 15 perc
Az alábbi időpontokban van lehető-
Előzetes egyeztetés alapján hétköznap délutánonként és
ség erre a tesztre jönni:
hétvégén
Jelentkezés:
[email protected] (Kővári Adrienn),
[email protected] (Zsolt Anna) Előny, ha a kutya magabiztosan, érdeklődően viselkedik ide-
Megjegyzés:
genekkel szemben, és egy rövid ideig a gazda jelenléte nélkül is képes a kapott feladatra koncentrálni.
Rövid leírás A vizsgálattal azt szeretnénk kideríteni, hogy a kutyák képesek-e egy „tekintélyes” és egy „alárendelt” személy között lezajló szóváltásból levonni azt a következtetést, hogy utána melyiküktől érdemesebb segítséget kérni egy feladat megoldásához, illetve eldönteni azt, hogy melyikük adna szívesebben ételt. A teszt során a gazda helyett egy asszisztens fogja a kutyát tartani, illetve elengedni a teszthelyiségben, így a kutyák a feladatmegoldásnál nem tőlük fognak segítséget kérni.
Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Turcsán Borbála, Szánthó Flóra, Miklósi Ádám és Kubinyi Enikő
Mit szeret a gazdi – Mit választ a kutya? Érzelem felismerés kutyáknál A kutyás világ régóta „tudja”, hogy a kutyák képesek megérezni hangulatunkat, felismerni érzelmeinket. Szinte minden gazdának van olyan anekdotája, ami alátámasztani látszik ezt. Nem meglepő tehát, hogy igen gyakran kommunikálunk érzelmeket a kutya felé egyszerű hétköznapi helyzetekben is, olykor már-már eltúlozva. Feltűnően vidámnak tűnünk, ha fel akarjuk kelteni a kutya érdeklődését valami iránt, vagy tanítani szeretnénk neki valamit, jelképesen mérgesek vagyunk, ha valami rossz fát tett a tűzre.
http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
5 De mit is ért mindezekből a kutya? Több korábbi kutatás szerint úgy tűnik, a kutyák valóban képesek megkülönböztetni az emberi érzelem-kifejező jeleket, főleg akkor, ha egyszerre több csatornán (arckifejezés, hanghordozás, testtartás) kommunikáljuk ezt feléjük. Például ha két egyforma tárgy közül kell választani, a kutyák gyakrabban közelítik meg azt a tárgyat, ahol a gazda örömöt mutat, mint azt, ahol semleges kifejezést vág, undorodik, vagy akár félelmet mutat. A negatív érzelmek esetében az eredmények nem ennyire egyértelműek. Ha az egyik tárgynál a gazda semleges kifejezést vág, a másiknál pedig negatív érzelmet mutat (félelem, undor), a kutyák egyformán közelítik meg a tárgyakat, nem kerülik el a negatív érzelemmel megjelölt tárgyat. A kutatások azonban mindeddig nem vették figyelembe, hogy amíg a gazda örömét legtöbbször valóban pozitív esemény követi, a gazda negatív érzelmeit nem feltétlenül kapcsolják negatív következményekhez a kutyák. Ami a gazda számára „negatív” (például undorító), az bizony gyakran igen vonzó is lehet a kutya számára. Így abból, hogy a kutyák teszthelyzetben megközelítik a gazda által pl. undorítónak vélt tárgyat, nem feltétlenül következik, hogy nem ismerték volna fel a gazda undorának negatív töltetét. Lehet, hogy számukra helyzetben a gazda undora inkább egy potenciálisan érdekes tárgyat jelez. Jelenlegi vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a kutyák saját kíváncsisága, érdeklődése hogyan befolyásolja ilyen helyzetekben a választásukat. Tesztünkben a kutyák két tárgy (összenyomott műanyag flakon) közül választhattak, egyikben egy szem jutalomfalat, a másikban egy apró kő volt. A gazdák e két flakonnál különböző érzelmeket mutattak: vidámak voltak, semleges kifejezést mutattak, vagy undorodtak tőle. A gazda, miután mindkét flakonnál kifejezte „érzelmeit” a tárggyal kapcsolatban, arra utasította a kutyát, hogy hozza be neki az egyik tárgyat, de anélkül, hogy bármilyen módon jelezte volna, pontosan melyiket szeretné. A behozott flakon tartalmát természetesen megkaphatta a kutya. Elméletünk szerint a kutyák épp annyira érdekesnek találják az undort, mint a többi érzelmet, így nem vártunk különbséget abban, hogy melyik flakont közelítik meg elsőnek a kutyák. Ám feltételeztük, ha a kutyák felismerik a gazda undor-kifejezését, kevésbé gyakran hoznak be számára egy „undorító” tárgyat, mint egy semlegest, vagy vidámat.
http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
6 Eredményeink igazolták a feltételezéseinket. A kutyák első megközelítése valóban véletlenszerű volt, egyformán gyakran közelítették meg a vidám, semleges és undorító érzelemmel megjelölt tárgyakat. A behozásnál azonban erős eltérést találtunk. A kutyák gyakrabban hozták be a pozitív („vidám”) tárgyat a gazdáknak, függetlenül attól, hogy a másik tárgy „semleges”, vagy „undorító” volt-e. A semleges-undor kombinációban pedig gyakrabban hozták be a gazdának a „semleges” tárgyat, mint az „undorítót”. A kutyák tehát képesek felismerni a gazdájuk pozitív és negatív érzelem-kifejező jeleit, és használják is ezt az információt tárgyválasztási helyzetben. Úgy tűnik azonban, a kutyák által elsőként megközelített tárgy inkább azt jelzi, hogy ők maguk mit tartanak érdekesebbnek, míg behozásnál inkább a gazda véleménye számít. Vizsgálatunk megerősíti korábbi kutatások eredményeit, miszerint a kutyák képesek felismerni a gazda érzelmeinek pozitív töltetét, és preferálják azt semleges illetve negatív érzelmekkel szemben. Eredményeink azt is alátámasztják, hogy a kutyák az undor érzelem-kifejezés negatív töltetét is felismerik, ám hogy preferálják-e azt, vagy pont elkerülik, az függ attól, milyen szituációban találkoznak ezzel az érzelemmel. A teszt felhívása a 2012. júliusi hírlevélben szerepelt.
Az összefoglalót írta: Turcsán Borbála
http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
