terjesszék ki a járulékkedvezmény

terjesszék ki a járulékkedvezmény lehetőségét a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyére visszatérő szülő foglalkoztatásánál. A gyermekek védelméről szóló törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályok szerint, amelyet az Országgyűlés május 25én fogadott el, a 2010. május elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig járna a gyermekgondozási segély (gyes). A gyermekgondozási díjat (gyed) legfeljebb annyi időre lehetne igénybe venni, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és maximum a gyermek kétéves koráig jár. Sólyom László köztársasági elnök június 11-én jelentette be, hogy nem ért egyet a gyes időtartamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá az erről szóló törvényt. Indoklásában kiemelte: a foglalkoztatás elősegítését célzó kormányzati intézkedések akkor lennének hatékonyak és szolgálnák a kisgyermekes anyák érdekeit, ha a munkába való visszatérést nem kikényszeríteni próbálnák, hanem pozitívan ösztönözni. Ezért – mint fogalmazott – az anyák szabad döntésének kell lennie, hogy a gyermek hároméves koráig otthon marad, vagy munkát vállal. (N.E.)

Önkormányzati, közéleti hírportál. OLVASSA! www.onkornet.hu • [email protected]

4

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

| www.onkorkep.hu

A lakástámogatási rendszer változásai

vényt, az államfő köteles aláírni a jogszabályt. Előzetes hírek szerint a kormány változatlan formában kívánja elfogadtatni az Országgyűléssel a gyes időtartamának háromról két évre csökkentését tartalmazó törvényjavaslatot, de egy paragrafust várhatóan hozzátesznek. A kiegészítésről a kormányszóvivő azt mondta: a kormánynak október 15-ig tájékoztatnia kellene a parlament illetékes bizottságát a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézmények férőhelyeinek bővítése érdekében tett intézkedéseiről, továbbá be kellene nyújtania az Országgyűlésnek a napközbeni ellátást szolgáló intézményrendszer átalakítására vonatkozó intézkedéseket. Ide tartozik többek között a családi gyermekfelügyelet jogintézményének létrehozása. Szintén a kiegészítésben szerepel, hogy a kormány október 15-ig törvényjavaslatot nyújt be, hogy vezessék be a közszférában a kötelező részmunkaidős foglalkoztatást azoknál a kismamáknál, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyükre szeretnének visszatérni, gyermekük két- és hároméves kora között. A kormánynak október 15-ig felül kell vizsgálnia a Start-programot is, annak figyelembevételével, miként

Döntött a kormány

PARLAMENT A válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve alapján július 1-jétől az újonnan igényelhető lakástámogatások felfüggesztésre kerülnek. Az intézkedéssel párhuzamosan a kormánykabinet döntése alapján új kormányrendeletet dolgoznak ki a lakástulajdonnal nem rendelkező fiatalok és fiatal házaspárok lakáshitel kamattámogatására, melynek célja új lakás építése, új lakás vásárlása vagy lakás korszerűsítése. Az új kamattámogatás 2009. október 1-től lesz igényelhető, a jogszabály kidolgozásában valamennyi érintett minisztérium részt vesz. Az említett intézkedésekkel összefüggésben volt szükséges a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) kormányrendelet módosítása is. Magyarországon lakáshiány nincs, a rendelkezésre álló forrásokat válság idején takarékosabban, a kilábalást jobban szolgáló célokra kell fordí-

KOR-KÉP tani. A cselekvési terv szerint a szigorítások ellensúlyozására meg kell kezdeni egy új lakás és bérlakás-támogatási rendszer kialakítását, a mainál szigorúbb rászorultsági feltételek mellett. A módosított jogszabály alapján megszűnő kedvezmények a 125/2009. (VI.15.) kormányrendeletből idézve az alábbiak: „2009. június 30át követően a) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményre, b) a fiatalok otthonteremtési támogatására, c) a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására, d) a kiegészítő kamattámogatásra, e) az értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítés kamattámogatására benyújtott támogatási kérelmek alapján állami támogatás nem nyújtható.”

Kilencven százalék helyett hetven A Fészekrakó Program keretében kiadott, a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) kormányrendelet az alábbiak szerint módosul: „A nyújtott kölcsön teljes összege nem haladhatja meg a hitelcél szerinti ingatlan vételárának, új lakás vásárlása vagy építése esetén pedig a telekárral együtt számított általános forgalmi adót tartalmazó vételárának vagy építési költségének 70 százalékát”(az eddig adható 90% helyett). Továbbá az állami készfizető kezességvállalás további, eddig nem szereplő feltéte-

le, hogy a kölcsönt forintban nyújtják és a törlesztése is csak forintban történhet, árfolyamkockázatot a kölcsönt igénybe vevő nem visel. A kormány cselekvési terve alapján hozott intézkedésekkel az elérni kívánt költségvetési megtakarítás 2009-ben (július elsejei bevezetéssel) várhatóan 24 milliárd forint, 2010-ben 50 milliárd forint, 2011-ben 67 milliárd forint.

Vizsgálni kell a felfüggesztések hatását A lakáscélú állami támogatások egyes elemeinek felfüggesztése jelentős beavatkozás a lakáspiaci folyamatokba – mely a lakáskörforgási lánc jelentős beszűkülésének és a lakásárak csökkenésének hatására akár ingatlanpiaci válság kialakulásához is vezethet –, ezért vizsgálni kell a jelenlegi egyes lakástámogatási formák felfüggesztésének költségvetési hatását. Minden ellenkező híreszteléssel szemben lehetségesnek bizonyul a következő támogatási elemek megtartása: lakás-akadálymentesítési támogatás, vízközmű kamattámogatást, társasházi, lakásszövetkezeti épületek közös részeinek felújítására felvehető kamattámogatott hitel, valamint a települési önkormányzatok tulajdonában álló lakások felújításához igényelhető hitel, illetve a pályázati módon működtetett támogatási formák. Ezek a kiadások nem az „egyéb lakástámogatások” előirányzatból, hanem önálló előirányzatból kerülnek finanszírozásra.

A kormány a devizahiteladósok számára történő eddigi segítségnyújtáshoz kapcsolódóan, valamint az árfolyamkockázattal járó lakossági deviza-eladósodás mérséklése érdekében 2009. október 1-től új lakáshitel-kamattámogatási rendszert vezet be a lakástulajdonnal nem rendelkező fiatalok és fiatal házaspárok megsegítésére. Ennek célja lehet új lakás építése, új lakás vásárlása, illetve a lakástulajdonnal rendelkezőknek: meglévő lakás korszerűsítése.

Kizárólag forint hitel A kormány ezzel a szándékával 2009. október 1-től is reális és kiszámítható alternatívát kíván nyújtani azon fiatal családok számára, amelyek a lakáshelyzetüket devizahitel helyett, árfolyamkockázatmentes forint alapú hitelfelvétellel kívánják megoldani. A támogatott lakáshitelek kamattámogatásának felfüggesztésével az állami alkalmazottak részére nyújtható álla-

mi kezességvállalás melletti lakáskölcsönök sem lesznek elérhetők, ugyanis ez a típusú kezességvállalás csak a forint alapú, kiegészítő és jelzáloglevél kamattámogatású lakáskölcsönökhöz adható. A köztisztviselők, a közalkalmazottak, a honvédség, a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai, a bírák, az ügyészek, az igazságügyi dolgozók állami kezességvállalás mellett – a hitelintézeti belső szabályoknál nagyobb összegű – kedvezményes kölcsönt vehetnek fel új lakásépítésre. A kezességvállalás lényege, hogy az állam a központi költségvetés terhére, bizonyos korlátokig készpénzfizető kezességet vállal a lakás építéséhez hitelintézettől felvett lakáskölcsönnek arra a részére, amelyre az építendő ingatlan értéke nem nyújt fedezetet. Az állami alkalmazottak kezességi kölcsönére vonatkozó részletes szabályok az egyes ágazati jogszabályokban találhatók. K. Zs.

A várossá nyilvánításról. A nagyközségi képviselő-testület a kezdeményezését január 31-ig terjesztheti fel a közigazgatási hivatal útján a miniszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető. A közigazgatási hivatal az eljárás törvényességét ellenőrzi, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. A miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések előzetes értékelésére legfeljebb 15 fős bizottságot kér fel. A megbízatás a kormány megbízatásának időtartamára szól. A tagok az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, a KSH, a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, valamint más szakterületek képviselői. A miniszter – a bizottság előzetes értékelését és a minisztériumi szakemberek javaslatait is figyelembe véve – május 31-ig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg − álláspontját indokolva − tájékoztat azokról a kezdeményezésekről is, melyeket nem terjeszt elő döntésre. A köztársasági elnök évente egyszer, június 30-ig dönt a várossá nyilvánításról. A köztársasági elnök által történő városi cím adományozása teljes egészében mérlegelési jogkörön alapul. Döntését − a miniszteri ellenjegyzést követően − a Magyar Közlönyben közzéteszi. A határozat július elsején lép hatályba. (Lásd: Csalódottak című cikkünket az 6. oldalon.)

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

| 2009. június ÖN • KOR • KÉP

5

KOR-KÉP Összegzés. A fenti levelezésekből látszik, hogy a polgármesterek a hegyeket is megmozgatták, ugyanakkor a várossá nyilvánítási procedúra megy a maga bürokratikus útján. Ugyanis a helyzet az, hogy városi rangra tett javaslat – a képviselő-testület kezdeményezésére – csak a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján kerülhet a köztársasági elnök elé, aki a városi cím adományozásakor a miniszter által előkészített anyagokra támaszkodik. Döntése minden esetben mérlegelésen alapszik. A miniszter az előkészítési eljárással a köztársasági elnök jogkörét nem korlátozza, hanem szakmailag alapozza meg. A köztársasági elnök ugyanis nem rendelkezik olyan szakapparátussal, amelyik a döntés-előkészítés folyamatában a maguk komplexitásában tudná vizsgálni a törvényi feltételek meglétét. A miniszteri ellenjegyzés juttatja kifejezésre azt, hogy az előkészítés tartalmáért, megalapozottságáért a miniszter a felelős. Az önkormányzati miniszter a bizottság előzetes értékelésének és a minisztériumi szakemberek javaslatainak ismeretében megtette javaslatát a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatnia kellett azokról a kezdeményezésekről is, melyeket nem terjesztett elő. Ez a dolgok rendje, ezt írja elő a vonatkozó jogszabály. Hogy mi lesz a Sólyom Lászlónak írt levelek eredménye? Most már csak néhány nap és megtudjuk.... Csy-kó

8

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

A piaci szervezetek akkor hatékonyabbak, ha a szervezet valódi irányítója érdekelt a hatékonyságban, és képes ennek az érdekének érvényt szerezni. A közszektor szervezeteiben ez az érdek ebben a formában nem létezik. Ebből ered a magánszektor hatékonyságának a mítosza. A nagyobb magán szervezetek működése ugyanakkor hasonlatos a közszektoréhoz. A hazai, több tekintetben irracionális gazdasági környezetben nem biztos, hogy ugyanazon jellemzők alapján minősül hatékonynak egy szervezet, mint egy beállt, világos szabályrendszer alapján működő környezetben. A döntő kérdés a célok és az eszközök összhangja. Vigvári András szerint, a magánszférának a közszolgáltatásokba való bevonásának hangsúlyos oka volt a növekvő állam lebontása és a magántőke térnyerésének biztosítása. Ezek olyan célok, amelyek hasznosak lehetnek a társadalomnak, a gazdaságnak, de önmagukban nem eredményezik a közszféra, az adott szolgáltatásokra fordított költségek csökkenését.

Mi mennyi? Általánosságban az olcsóbb, hatékonyabb feladatellátás az az érv, amivel a különböző diskurzusokban leggyakrabban alátámasztják a piaci szereplők bevonásának szükségességét, míg a profitkivonás veszélye a legtipikusabb ellenérv. Egy piaci vállalkozás az általa előállított termékért díjat kér el, mértékéről a piac mond értékítéletet. A díjak mértéke, a vállalkozások | www.onkorkep.hu

Cél-e

Gondolatok a közszektor átalakításának irányairól

az olcsóbb állam?

A közszektor burjánzásának visszavágását célzó neoliberális politika, az Új Közpolitikai Irányítás (New Public Management) végnapjait éli, lassan divatjamúlttá válhat. Jönnek az egyszerűbb, átláthatóbb közigazgatási rendszerek, amelyek igyekeznek a feladatokat a hivatal berkein belül megoldani. Vajon mit hagy örökül, tudott-e javítani a feladatellátás feltételein, van-e olyan öröksége, amit érdemes megőrizni? Ezeket és hasonló kérdéseket boncolgatja Kovács Róbert főiskolai docens, a Helyi Obszervatórium alapító ügyvezetője Vigvári András Drága-e a közigazgatás? című tanulmánya kapcsán. nyereségessége a vállalkozó felelőssége. A közszolgáltatások esetében jelentősen sérül az az egyszerű kapcsolat, ami a piaci szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője között fennáll. Hiszen: egyrészt a közszolgáltatások díjait egy harmadik személy állapítja meg, másrészt a szolgáltatás nem visszautasítható, nem érvényesül az árérzékenység mint korlát, harmadrészt gyakran nem is a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő személy fizet érte. A közszolgáltatások sokszor monopolhelyzetű (vízművek), vagy éppen kötelezően igénybe veendő (szemétszállítás) termékeket bocsátanak ki. Külön kezelendő az egészségügy, ahol a szolgáltató saját és szeretteink egészségét adja szolgáltatásként. Ilyen formán a közösségi szolgáltatás esetében nem is árról, hanem díjakról, hozzájárulásokról, adókról beszélünk. E tényezők teszik megfoghatatlanná a közszektor szolgáltatásainak „árát”.

| www.onkornet.hu

Másképp érvényesül ez a hatás az önkormányzati ügyintézés, a települési szennyvízelvezetés, az oktatás és például a városi tömegközlekedés esetében. A városi tömegközlekedésért díjat fizetünk, ami ismereteink szerint csak részben fedezi a szolgáltatás költségeit, a szennyvízelvezetés után csatornadíjat fizetünk, amely elvileg fedezi a szolgáltatás költségeit, de a fizetés alapja egy másik szolgáltatás, az ivóvíz igénybevételének mértéke, az önkormányzati ügyintézés pedig olyan szolgáltatás, amelyért fel sem merült, hogy fizetnünk kellene, az igénybevételt nem mérjük, az adónkért jár. Az oktatás egyes elemeiben burkolt díjfizetés van.

A közszolgáltatások, közjavak előállításának költsége A közszolgáltatások árának kérdése több oldalról megközelíthető: egyes ritkább esetekben alakíthatja

KOR-KÉP a verseny, de leggyakrabban valamilyen normatív számítás és politikai döntés húzódik meg mögötte. A közösségi „árképzés” elvileg a szolgáltatások költségeinek, és egy meghatározott standard nyereségnek a figyelembevételével történik.Vigvári András éppen ezen mérésnek a technikai nehézségeire hívja fel a figyelmet, amikor az input, output vagy outcome felőli teljesítménymérés lehetőségeit vizsgálja. Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a közszolgáltatások pénzügyi-gazdasági teljesítményének elszámolását egyéb társadalmi-szervezeti tényezők is befolyásolják. Ilyen a „közösségi döntés” elmélete, amely az állam létrejöttéből, a döntéshozók megválasztásának módjából, végül a választói és érdekcsoporti akaratokból vezeti le a közszféra működését. Lényegében két alapvető választási lehetőséget feltételez: a gazdaságélénkítését és a jóléti rendszerek működtetését. Ennek alapján az árak magyarázata lehet, hogy az adott szinten a meghatározó személy(ek) milyen társadalmi, választási elkötelezettségekkel rendelkeznek.

Tényleges költségek – normatív költségek A privát cég vezetője maga sorol be egy költséget egyik vagy másik projekthez, döntéséért többnyire csak magának felel, saját cégét, saját vagyonát kockáztatja. A közszolgáltatások esetében egy ilyen eljárásnak sokkal szigorúbb elbírálás alá kell kerülnie, hiszen az a személy, aki a gazdasági-pénzügyi döntéseket

hozza, csupán kezelője a közösségi javaknak. Az ilyen „puha” tényezők nem lehetnek a közfinanszírozás alapjai. Ez az oka annak, hogy a közszektor finanszírozását nem a tényleges, hanem normatív költségek alapján kell megoldani. Vigvári András a közszolgáltatásokra elsődlegesen, mint fekete dobozra tekint, tehát a bemeneti és kimeneti oldalon vizsgálja a költségeket, majd osztályozza a szervezeteket tevékenységük szerint. Nagyon nehéz a közszolgáltatások mint tevékenységek tipizálása, még sincs más út. Csak a standarditás, normativitás, átláthatóság biztosíthatja a közpénzek gazdaságos, hatékony és eredményes elköltését. Egyfajta végletekig vitt példa lehet a programköltségvetés, amely elemi költségekből, célhoz kötötten építi fel a feladatokat. A fenti, nagyon egyszerű szemléletet a normatív támogatási rendszer mára mintegy 250 mutatóra és további számos almutatókra bontotta. Alappillére lehetne a közfinanszírozás rendszerének, ám egyre távolodik az eredeti iránytól: a mutatószámok folyamatos növekedése, a látszólagos precizitás az átláthatóság csökkenését eredményezi. Egy 2007-es vizsgálatunk szerint egyetlen változó, a népességszám településtípusok szerinti bontása mentén, a különböző szintekre juttatott eltérő forrásmennyiséggel meglehetősen jól reprodukálható a mai rendszer, vagyis jelenlegi bonyolultsága értelmetlen. Keverednek benne a normatív és a különböző állami programokhoz kapcsolódó ösztönzők.

Amikor a mérőeszköz „visszaüt” A normatív finanszírozás esetében nem a tényleges, hanem, például egy lakosra vagy más érintett csoportra vetített fajlagos költségnek megfelelő értéket tekintjük vetítési alapnak. Amennyiben a fő mutató mellett valamilyen korrekciós tényezőt is alkalmazunk, akkor korrigálhatjuk a jól megfogható hátrányokat (ritka népsűrűség, alacsony jövedelem vagy rossz gazdaságszerkezet). Amikor a közszolgáltatások finanszírozása esetében feladjuk a „tényleges” költségekhez való közelítést, akkor az adott szolgáltatóra bízzuk, hogy a számára biztosított forrással hogyan gazdálkodik. Ezzel elkerüljük, hogy abban tegyük érdekeltté, hogy nem valós, „túlfűtött” teljesítmény útján generáljon bevételt, amit a teljesítmény-finanszírozás okozhat. Ilyen „puha költségvetési korlátú” rendszer működött(-ik) az egészségügyben. Amennyiben a finanszírozás lényegesen elmarad a normatív költségektől ez a szereplők viselkedésének perverzióját eredményezi, azt, hogy feladják a normális, racionális gazdálkodás esélyét. A hatékonyságnak is fontos eleme a szolgáltatások mértékének a rendelkezésre álló források mértékéhez igazítása. Ha csak 10 egységnyi pénzünk van valamire, és ennek tudatában cselekszünk, akkor igyekszünk úgy elkölteni, hogy az ténylegesen a legfontosabb célokat szolgálja, ellenkező esetben a 10 első, véletlenszerűen felmerült ötletre költjük. Véleményem

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

szerint ezzel függ össze az a sokak által diagnosztizált jelenség, amely a hazai közszektor több pontján egyszerre észleli a hiány és a pazarlás jelenségét. Politikai bátorság kell egy-egy szolgáltatás esetében a rendelkezésre bocsátott források és a teljesítményelvárás összhangjához. Nehéz értelmezni a „veszteséges gazdálkodás” fogalmát egy olyan, közszolgáltató esetében, amelynek teljesítmény-paramétereit, díjait és kiegészítő támogatását, végső soron a költségvetését is, tulajdonosa (illetve az állam) állapítja meg. A „veszteség” oka, hogy a döntéshozó nem rendelkezik kiegészítő forrásokkal, és nem vállalja fel sem a lakossági hozzájárulás emelését, sem a szolgáltatás teljesítményének a csökkentését. A közszolgáltatásoknak az a szintje, amely reálisan finanszírozható, és amelyre a közszféra egyfajta garanciát vállal, a nemzeti minimum.

Magánvagy közösségi ellátási formák? A közszolgáltatás költségének kérdése összefügghet az ellátás választott tulajdoni, szervezeti, formai, finanszírozási megoldásával. A közösségi tulajdonú gazdasági társasági feladatellátás esetében a szolgáltatások céljára biztosított források mértéke leginkább a rendelkezésre álló forrásoktól, lobbierőtől és/vagy a döntések politikai költségétől. A kiszerződött szolgáltatások esetében, nyílt pályáztatás alkalmazásával megjelenhet a piaci ár. | 2009. június ÖN • KOR • KÉP

9

KOR-KÉP Miközben a közszféra és a profit összeférhetetlenségével első hallásra sokan egyetértenek, azok a személyek, akik a szervezet felett diszponálnak, tulajdoni formától függetlenül mindenképpen ki fogják venni azt a hasznot, amiről úgy gondolják, hogy jár nekik. A vállalkozók esetében ez általában a vállalkozás haszna. Egy közösségi vállalkozás, szervezet vezetője is „kifizethet” hasznot jövedelemként, megbízások vagy szívességek formájában magának vagy arra érdemeseknek. A közszolgáltató cégek felügyelő bizottságainak delegáltjait sem csak a szakmai hozzáértés alapján választják ki. Nincs miért hinnünk abban, hogy a rendszerváltás húsz éve megszülte a lenini álmot, és új altruista, önmagát másokért feláldozni hajlandó embertípus született. Jó lenne hinni abban, hogy pedagógusok, orvosok és más közszolgák csak azért élnek, hogy szolgáljanak, de ez nyilvánvalóan naivitás lenne. Mindebből egyszerűen az következik, hogy a magán és az állami szektor között nem feltétlenül a közvagyon megcsapolása vagy patetikus szolgálata a különbség. Átlátható, szabályozott és ellenőrzött rendszereket kell kialakítani világos érdekeltségi rendszerekkel. A tulajdoni-szervezeti formát úgy kell megválasztani, hogy az a fenti célokat szolgálja. Normális gazdasági környezetben, kiszámítható feltételek mellett egy magántulajdonos a szervezete nyereséges működésében lesz érdekelt, egy meghatározott időre szóló

10

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

vagyonhasznosítás, működtetési szerződés birtokosa elsődlegesen arra az időszakra koncentrál, amelyre a szerződése szól, úgy alakítja a feltételeket, hogy ez az időszak legyen nyereséges, problémamentes, míg a köztulajdon őrzőit jobb esetben a törvények és a botrányok veszélye, kockázata fogják vissza. Gondoskodni kell arról, hogy az, aki rendelkezni fog a szervezet felett tisztességes, szabályozott módon jusson jövedelméhez, profitjához. Vigvári András szerint a közszolgáltatások a piaci kudarcok és a monopolhelyzetek mezsgyéjén jön, létre. Amikor a közszolgáltatásokba bevonják a piaci szférát, akkor a közszektor szervezőként, szabályozási keret megalkotásával és források allokálásával jelen marad. A közszektorban ugyanakkor hiányoznak a vállalkozói profithoz hasonló egyszerű érdekeltségek, éppen ezért az átláthatóság is sérülhet, bár a teljesítményérdekeltség szimulálható. Nem elegendő azonban a szervezet megfelelő kialakítása, hanem a külsőbelső érdekeltségeknek is a hatékonyságra kell ösztönöznie. Egyes esetekben a magánüzemeltetés, magántulajdon a közszektorban komoly veszélyeket hordoz. Ilyen helyzet, amikor a hatékonyság nem elegendő a megfelelő nyereségi szint elérésére. Elhíresült példa a London környéki vasút magánüzemeltetése, ahol a vállalkozói hatékonyság, a sínkapacitás jobb kihasználása a biztonsági elvek kárára történt, és sorozatos baleseteket eredményezett. Ez | www.onkorkep.hu

akkor szabályozással megoldható volt. De az ellenőrzés növelése, a szabályozás mind aprólékosabb volta nem feltétlenül eredményez kiszámíthatóbb környezetet, sokszor kusza, követő.

Nyereség és hatékonyság A magánszektor bevonásakor a közszektor finanszírozásának normális mederben kell folynia, nem rendelheti alá a finanszírozást pillanatnyi pénzügyi helyzetének, de szerződéses feltételek betartása mellett nem köti le feleslegesen forrásait. Folyamatosan változó vagy ideiglenesen kapacitásokat igényelő feladat esetében nem kell kapacitást létrehozni, csak annyiba kerül a szolgáltatás, mint amenynyit a tényleges feladatok utáni tényleges költségek jelentenek. Az éppen nem lekötött kapacitás sorsáról a magánszervezetnek kell gondoskodnia: el tudja látni megbízásokkal, vagy leépíti. Ilyen tekintetben komoly versenyelőnnyel rendelkezik a magánszféra, hiszen foglalkoztatási és bérezési feltételei rugalmasabbak, mint a bértáblák által kötött közszektor.

Összegzésként Mitől lesz tehát olcsóbb a közszolgáltatások üzemeltetése? Vajon a profitot kivonó magánszektor vagy az adott esetben felelőtlen, netán korrupt közgazdák kerüljenek inkább helyzetbe? Elsődlegesen az teszi olcsóbbá a közösségi feladatok ellátását, ha világos célokat tűzünk a közfeladatot ellátó szervezet elé, amelynek erőforrás- és kapacitásigénye egyértelmű-

| www.onkornet.hu

en behatárolható, a feladathoz racionális mértékű forrást rendelnek. A racionális mérték meghatározható versenyeztetéssel vagy normatív költségszámítással. Az ellátandó feladat mértékét annak forrásigénye alapján, és a rendelkezésre álló források függvényében kell meghatározni. Ha országosan lefektetnek egy ilyen ellátási csomagot, akkor ezt nevezhetjük nemzeti minimumnak. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a TÖOSZ, amikor az önkormányzati rendszer reformja, a testületek létszámának csökkentése stb. a közfigyelem középpontjába került, más önkormányzati szakmai szövetségekkel egyetemben a helyi feladatok tartalmának előzetes tisztázását tűzték ki a változások előfeltételéül. Maradt tehát az alapkérdés megválaszolása: a magánvagy a közösségi feladatellátás az olcsóbb, hatékonyabb? A közszektor rossz gazda, nem azért, mert alsóbbrendű volna, hanem azért, mert a közösségi szektoron belül sokkal nehezebb megteremteni a hatékonyságot, mint érdekeltséget. Valójában a konkrét feltételek adják meg a választ arra a kérdésre, hogy a magánszektor ki tud-e venni profitot úgy egy közszolgáltatásból, hogy az ténylegesen a hatékonyság növekedésével, emberéletek, biztonsági feltételek és más közérdek sérelme nélkül történjen. Ennek biztosítására egyes esetekben külön szabályozás is elegendő lehet, más esetekben egyáltalán nem biztosítható, és ilyenkor a feladatellátás a közszektoron belüli tartása az egyetlen járható út. Kovács Róbert

KOR-KÉP – IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK, NÉPSZAVAZÁSOK

Korábbi jelentkezésünk óta nyolc településen tartottak időközi önkormányzati választást. Négy esetben polgármestert, négy település egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választottak. A Baranya megyei Sumonyban, ahol önfeloszlatás miatt az ötfős képviselő-testületet is újraválasztották, egy képviselő kapott ismételten bizalmat. A június hetedikei nap különleges volt több szempontból is, hiszen a nyolc időközi önkormányzati választással egy időben zajlott az EP-választás, illetve kilenc helyen tartottak helyi népszavazást. A kilenc népszavazásból öt volt eredményes és érvényes. A felsoroltakon kívül Pécs 3. számú egyéni országgyűlési választókerületben két alkalommal tartottak időközi országgyűlési képviselő-választást, amely mindkét alkalommal eredménytelen volt az alacsony részvételi arány miatt. Az Országos Választási Bizottságnak négy hónapon belül kell kiírnia az újabb időközi választást. Időközi önkormányzati választások Magyaregregy. Fülöpné Rákosa Anikót választották meg június 7-én a Baranya megyei Magyaregregy község polgármesterének. A leadott 493 érvényes szavazatból a független Fülöpné Rákosa Anikó 309-et szerzett meg, míg vetélytársa Kovácsné Deák Irén, szintén független jelöltre 184 szavazó adta le a voksát. Az időközi polgármester-választást azért kellett kiírni, mert a település korábbi polgármestere, Piller Tibor március 10-én elhunyt. Sumony. Orsós József független jelöltet választották a június 7-i helyi időközi önkormányzati választáson a Baranya megyei Sumony község új polgármesterévé. A polgármesteri tisztségért

20

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

hat jelölt indult (mindannyian függetlenek): Kotoucs Viktor, Laczovics László, Lucza Gáborné (jelenlegi alpolgármester), Lucza Ilona, Orsós József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke és Sárközi Lászlóné. A 246 érvényes szavazatból Orsós József 93-at szerzett meg, a második helyen Laczovics László végzett 69 szavazattal, míg Lucza Gáborné 32, Sárközi Lászlóné 31, Kotoucs Viktor 11 és Lucza Ilona 10 szavazatot kapott. A időközi választáson, melyet a képviselő-testület korábbi önfeloszlatása miatt írtak ki, a választópolgárok 12 képviselő-testületi jelöltre is voksoltak. A megválasztott ötfős testületben egy képviselő kapott ismételten bizalmat. | www.onkorkep.hu

Zemplénagárd.SzajkóAnna független jelöltet választották meg június 7-én a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Zemplénagárd polgármesterévé. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult: Kajibás József, Kocsis György és Szajkó Anna. A 435 érvényes szavazat közül Szajkó Anna 225 szavazattal lett a település új polgármestere. Kocsis György 177, Kajibás József 33 szavazatot kapott a szavazóktól. Az időközi önkormányzati polgármester-választást Barathy György korábbi (független) polgármester lemondása miatt írták ki. Nagypeterd. Magda József független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást a Baranya megyei Nagypeterden. A megválasztásáig a község alpolgármestereként dolgozó Magda József 180 szavazatot kapott, míg szintén független vetélytársai közül Szőlősi Csabára 34-en, Németh Zoltánra 19-en, Durmics Tamásra 16-an szavaztak. A 653 főt számláló Nagypeterd 552 választópolgárából 249-en mentek el szavazni. Az időközi választást azért tartották, mert Timár József korábbi polgármester március végén lemondott tisztségéről. Sárospatak. Sikora Attila, a Fidesz–KDNP–Nemzeti Fórum Egyesület jelöltje nyert a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon a június 7-én tartott időközi képviselő-választáson. Sikora Attila 192 szavazatott kapott, őt követte Vincze Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltje (71szavazat), majd

| www.onkornet.hu

Ladomérszky László, az MSZP (70 szavazat) és Vachter Gábor László, a Független Sárospatakért Egyesület (21 szazvazat) jelöltje. A választást azért kellett kiírni, mert Kőszegi Bertalan, a választókerület független képviselője korábban betegség miatt lemondott posztjáról. Tiszaújváros. Hok Csaba, a Magyar Szocialista Párt jelöltje nyerte az időközi képviselő-választást a Borsod megyei Tiszaújváros 6. számú egyéni választókerületében június 7-én. A képviselő-választáson 6 jelölt indult: Hok Csaba (MSZP), Danhauser Sándor (MKP), Farkas Tivadarné (Fidesz–KDNP), Réti László (MDF), Szabó János (Környezetünkért, Egészségünkért Civil Egyesület) és Szabó Sándorné (Városunkért Egyesület). Az időközi választást Hok Csaba nyerte 169 szavazattal, a második helyen 163 szavazattal Farkas Tivadarné végzett. 81 szavazatot kapott Szabó Sándorné, míg Réti László 34, Szabó János 33 és Danhauser Sándor 25 voksot szerzett. Az időközi képviselő-választást lemondás miatt írták ki. Üllő. Kiss Tibor fideszes jelölt nyerte az időközi önkormányzati képviselő-választást június 7-én a Pest megyei Üllőn. Üllő 7-es számú egyéni választókerületében három jelölt indult. A névjegyzékbe vett 894 választópolgár közül 305 fő szavazott, összesen 299 érvényes szavazatot adtak le. A győztes Kiss Tibor a Fidesz és az Üllői Polgári Kör közös jelöltjeként 148, Dobos Atti-

KOR-KÉP – IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK, NÉPSZAVAZÁSOK la, a helyi ipartestület támogatottja 126, míg Szűcs Attika László, a Magyar Kommunista Munkáspárt színeiben induló harmadik jelölt 25 szavazatot kapott. Az időközi választást egy képviselő korábbi lemondása miatt kellett kiírni. Várpalota. Dr. Juhász Attila Fidesz–KDNP-színekben induló jelölt nyerte a június 7-i helyi időközi képviselő-választást a Veszprém megyei Várpalota 7. számú egyéni választókerületében. A választáson három jelölt indult: Dr. Juhász Attila, Sárvári Miklós Györgyné (független) és Vancsek Ferenc (független). A 714 érvényes szavazatból Dr. Juhász Attila 384-et szerzett meg, ezzel ő nyerte el a képviselői posztot. Vancsek Ferenc 175, Sárvári Miklós Györgyné 155 szavazatot kapott. Várpalota 7. számú választókörzetben a korábbi független képviselő lemondása miatt kellett időközi önkormányzati választást tartani.

Időközi országgyűlési képviselő-választás Pécs. A Baranya megyeszékhely 3. számú egyéni országgyűlési választókerületében az első választási fordulót június 7-én tartották. Akkor a mandátumért négyen indultak: Kővári János a Fidesz– KDNP, Palancsa Gábor a Jobbik, Szigethy Béla az MDF és Tóth Bertalan az MSZP színeiben. Első körben az 50 022 választásra jogosult pécsi lakosból összesen 15 255-en mentek el szavazni, így a szavazás eredménytelen volt, az

érvényes választáshoz 25 012 szavazatra lett volna szükség. Ezért második fordulót írtak ki június 21-re, ahol három jelölt indult, Kővári János, Palancsa Gábor és Tóth Bertalan. Az első fordulóban is legtöbb vokshoz jutott Kővári János második alkalommal az érvényes szavazatok 77,41 százalékát szerezte meg, míg vetélytársai közül Tóth Bertalan 16,86, Palancsa Gábor pedig 5,73 százalékot ért el. A választás az alacsony részvételi arány miatt – nem érte el az érvényességhez szükséges 25 százalékot – ismét érvénytelen volt. Az új választást legkorábban 72 nap múlva, szeptember elején lehet megtartani. Pécs 3-as számú választókerületben azért kellett időközi választást tartani, mert a körzet korábbi képviselője, Toller László elvesztette mandátumát.

Helyi népszavazások Balatonfűzfő. A Veszprém megyei Balatonfűzfőn arról tartottak népszavazást, hogy épüljön-e a település rendezési tervében foglaltaknak megfelelően a fűzfőgyártelepi városrészen növényi alapanyagot feldolgozó biofinomító, biogázüzem vagy biomassza-erőmű. A szavazás érvénytelen és eredménytelen lett, mert a szavazásra jogosultaknak csak 45 százalék ment el voksolni. 70 százalékuk igennel szavazott az erőműre. Bedő, Körösszakál. Helyi népszavazást tartottak mindkét Hajdú-Bihar megyei településen arról, hogy a két köz-

ség önkormányzata alakítson-e társult képviselő-testületet. A szavazók a társulást választották, így az országban egyedülálló társulási modell valósul meg a két hajdú-bihari településen. Az egymással nem szomszédos Körösszakál és Bedő község egy 1990-es jogszabály alapján hoz létre egy körjegyzőségnél lazább, és ahhoz nem kötött társulást. Ebergőc. Helyi népszavazáson döntötték el a GyőrMoson-Sopron megyei Ebergőcön, hogy épülhessen-e a település közigazgatási területén halotthamvasztó. A szavazás érvényes és eredményes volt. A szavazók több, mint 90 százaléka elment szavazni, és több mint 60 százalékuk voksolt a hamvasztó ellen. Esztergom. Helyi népszavazást tartottak a KomáromEsztergom megyei városban arról, hogy az önkormányzat a városi holding részvényeinek meghatározott részét ingyenesen vagy rendkívül kedvezményesen átadja-e az esztergomi polgároknak. A szavazás érvénytelen volt, mert a választók csupán 43 százaléka adta le voksát. Gávavencsellő. SzabolcsSzatmár-Bereg megyei településen arról tartottak helyi népszavazást, hogy Gávavencsellő Paszabcsúcs és Gávavencsellő Szabadságtelep lakott területrészeket Nyírtelekhez csatolják-e. A népszavazás érvénytelen és eredménytelen lett, mert a 106 választó közül csak ötvenenen mentek el szavazni.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Paszabcsúcs és Szabadságtelep így továbbra is Gávavencsellő része marad. Budapest XVIII. kerület. Helyi népszavazást tartottak arról, hogy PestszentlőrincPestszentimre önkormányzata hozzon-e létre városőrséget. A szavazás érvénytelen és eredménytelen lett, mert csak 42 százalékos volt a részvételi arány a választáson. Udvari. A Tolna megyei település lakosai arról voksolhattak, hogy Alsópél területrész tartozzon-e Sárszentlőrinc községhez. A szavazás érvényes és eredményes volt, a népszavazáson résztvevők többsége úgy döntött, hogy a településrész elválik Udvaritól és Sárszentlőrinchez csatlakozik. A a népszavazáson a 84 helyi választópolgár közül 62 vett részt. Közülük negyvenegyen szavaztak arra, hogy a jövőben Alsópél Sárszentlőrinchez tartozzon, húszan ellenezték ezt, egy szavazat pedig érvénytelen volt. Nagykozár. A Baranya megyei Nagykozár településen arról dönthetett a névjegyzékbe vett 15 választópolgár, hogy a Zsemenyedűlő elnevezésű lakott területrész a Nagykozár és Romonya Községek Önkormányzatai által 2009. március 30-án kötött előzetes megállapodás feltételei szerint Romonya községhez történjen-e átadásra. A névjegyzékbe vett 15 választópolgár közül 11 fő adta le voksát, mindannyian a Zsemenye-dűlő átadása mellett döntöttek. Kolin Péter | 2009. június ÖN • KOR • KÉP

21

Fotó: dr. Perényi János

nem megy

Egyedül

KOR-KÉP

Több mint tízéves az állatvédelmi törvényünk. Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, és joguk van a tisztességes élethez. Többek között erről beszélgettünk Zongor Gáborral, a TÖOSZ főtitkárával. – Hogyan látja a mai magyar állatvédelem helyzetét? – A mai magyar közállapotokhoz hasonlítanám. Amennyire rossz a társadalmi együttélés rendszere – lehet mondani, valamenynyi területen egyre rosszabb –, ugyanolyan rossz az állatvédelem ügye is. Az anyagias szemlélet vált általánossá: mit tudok megvásárolni, hogyan tudok igazodni a trendhez abban a közegben, amiben élek. Ez megjelent az állattartásban is. Egyes körökben sikké, divattá vált a kedvenc állat tartása, de mögötte gyakran nincs meg az az érzelmi-lelki kapcsolat, ami egy állattal való együttélés alapja. Ehhez a trendhez, divathoz biztos anyagi alap kell. Ma pedig azt látni, ha az anyagi alapok meggyengülnek, megszűnik a valóságos érzelmi kapcsolat az állatal, és így az kikerül a családból a kóbor létbe.

22

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

– De az állatnak nem mindegy, hogy elajándékozzák, menhelyre viszik, sintértelepre kerül, vagy egyszerűen kiteszik az autóból és sorsára hagyják. Utóbbit a törvény bünteti. – Nem tudok nem párhuzamot vonni a kedvenccel való emberi viszony és az ember-emberi viszony között, mert ahogyan nem készültünk fel a családból kitaszított idős felnőttnél, meg a gazdasági válság miatt egyre több állami gondozásba adott gyereknél a befogadásra, ugyanez a helyzet az állattartás területén is. A civil alapítványok által fenntartott menhelyek legjobb szándékuk, legjobb tudásuk, legjobb szervezőkészségük mellett és – ellenére sem tudják azt a befogadói hálót bővíteni, amire ma szükség lenne. Elsősorban anyagi korlátok miatt. | www.onkorkep.hu

– Bár a törvény az állam feladataként jelöli meg az állatok védelmét és a kóbor állatok kérdését, az elmúlt 19 évben ez az önkormányzatokat terhelte. Hogyan birkóznak meg vele? – A legnagyobb probléma éppen az, hogy születnek alkotmányos vagy egyéb szabályok, törvények, de tényleges megvalósulásuk, végrehajtásuk, ellenőrzésük, számonkérésük, garanciájuk, nyomon követésük nem történik meg. A TÖOSZ nem tud mást tenni, minthogy felhívja a figyelmet a problémára, bemutat jó példákat, tovább erősíti kapcsolatát az állatvédő szervezetekkel, esetleg elindít egy olyan mozgalmat, hogy váljék divattá önkormányzati oldalról: ezt a kérdést megoldom, és jól oldom meg. Azonban az önkormányzatnak mérlegelnie kell. Ha nincs helyben erős civil szerveződés, amely felvállalja ezt a feladatot, akkor az önkormányzatnak kell lépnie. Ehhez adhat információs támogatást a TÖOSZ. A szabályozást sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mondok egy példát: nem tudjuk, hány kedvtelésből tartott és hány kóbor állat van Magyarországon, mert nincs hiteles nyilvántartás, csak becsült létszám. A világért sem szeretnék új adónemet behozni, de emlékeim szerint, amikor volt ebadó, volt nyilvántartás is, ellenőrzés is. Valamiféle rendezettséget kellene teremteni, mert az egyén, az állattartó felelőssége az is, hogy a nem kívánt szaporulattal mit csinál.

| www.onkornet.hu

– Hogy állunk a chipezéssel és az ivartalanítással? – A technika rendelkezésre áll, de ebben a kérdésben és alapvetően pénzügyi gátakat látok. Ez igen lassú folyamat, jó példák, jó lehetőségek, jó akciók kellenek, és – újra mondom – a civil szféra szerepe elengedhetetlen. Nem tartom én ezt reménytelen ügynek, csak valahol a dolgok összenyalábolása nincs meg. – Föl tudná, akarná vállalni a TÖOSZ ezt az „összenyaláboló” szerepet? – Azt kell mondanom, hogy nem, legfeljebb egyetlen szelvénye lehet. A koordináló szerepet a civil állatvédő szervezeteknek kell felvállalniuk, és az ő tevékenységükkel való tudatosabb, intenzívebb, kiszámíthatóbb kapcsolatában tudunk mi megjelenni. A jó szándék megvan. Ha ezek a szervezetek tudnak épkézláb, végrehajtható javaslat(ok)kal előállni, természetesen nyitottak vagyunk. Arról beszélhetünk s eldönthetjük, hogyan tudunk a cél érdekében egységesen fellépni, és a szükséges és jó(!) szabályozások és a finanszírozás érdekébennyomást gyakorolni a parlamentre. Ha az állam olyan feladatokat ró az önkormányzatokra, mint ez is, akkor annak a feltételrendszeréhez társítsa a forrást, vagy a forrásszerzés lehetőségét is. Enélkül – mondhatnám úgy is: egyedül – nem megy! Hegedűs Eszter