KUTYAFÁJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET
ALAPSZABÁLY
A szervezet alakulási dátuma: 2011.
2
ALAPSZABÁLY A 2014. május 27. napján megtartott közgyűlésen, a Közgyűlés tekintettel a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényre, az alábbiak szerint módosította a Kutyafája Közhasznú Egyesületet alapszabályát. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyesület megnevezése: Kutyafája Közhasznú Egyesület Rövidített neve: KKE 2. Az egyesület jogállása: közhasznú szervezet 3. Az Egyesület székhelye: 4246 Nyíregyháza, Mester u. 19. 4. Az Egyesület alapításának éve: 2011. 5. Az Egyesület működési területe: Magyarország 6. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. 7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 8. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 9. Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. 10. Az Egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. 11. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen – kérelemre, pályázat útján - a közhasznú szolgáltatásaiból. 1.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI 1.
Az egyesület célja Azon emberek és társadalmi csoportok - nők, gyermekek, egészségileg és szociálisan hátrányos helyzetűek - integrált érdekképviselete, érdekérvényesítése képzése, karitatív támogatása, akiket, amelyeket gazdasági, szociális, emberjogi, mentális vagy kulturális marginalizáció fenyeget. Nemzeti és nemzetiségi érdekvédelmi fórumok kialakítása; munkahelyteremtés-közvetítés, foglalkoztatás segítése, tanácsadás, fiatalok képzése, szellemi, testi értelmi fejlődésük segítése, életmód-tanácsadás. Kulturális tevékenység szervezése, egészségfejlesztési programok megvalósítása, kisebbség megsegítése, jogi segítségnyújtás, felvilágosítás, tanácsadás szervezése, az EU céljainak alapelveinek népszerűsetése, és ezen fórumok szervezése. A közösségi joganyag népszerűsítése, a hazai és európai civil platformokban és hálózatokban való aktív részvétel; a régiók közötti, illetve az országhatárokon átnyúló, fenntartható együttműködések szervezeti támogatása. Célunk továbbá az állatok, a természet és a környezet védelme, az egész élővilág iránt felelősséget érző emberek összefogása, az állatok kizsákmányolásának megszüntetése, védelmük előmozdítása. Így a régió állattartásából adódó gondok enyhítése, állatok elhelyezése, kulturált, állatbarát állattartás elterjesztése, ismeretterjesztés, a természettudományos oktatás gyakorlatiasabbá tétele, korszerű természetvédelmi szemlélet elterjesztése, oktatások szervezése. A fenti célok elérése érdekében több olyan feladatot is ellát az Egyesület, amely egyben közfeladat is, ezért mint közhasznú egyesület kíván működni szervezetünk. Az alább található közfeladatokat látja el az Egyesület a tevékenységei alapján.
3
2.1. Tevékenységek, amelyek -a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. § (1) bekezdésének a.) és b.) pontjai - a helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait – alapján, -a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 4. pontja - az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, 6. pontja - óvodai ellátás, 7. pontja - kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása, 8. pontja - szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, 10. pontja - a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, 11. pontja - helyi környezet- és természetvédelem, 15. pontja - sport, ifjúsági ügyek, és 16. pontja - nemzetiségi ügyek - alapján, -a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 1. pontjának a.) pontja - óvodai nevelés, o.) pontja - alapfokú művészetoktatás, és p.) pontja - fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás - alapján, - az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 3. § (1) bekezdése - az Alaptörvényben biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az állam a központi költségvetésből előadó-művészeti szervezeteket tart fenn és - az e törvényben foglalt feltételek szerint hozzájárul ahhoz, hogy a helyi, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás, illetve a nemzetiségi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az előadó-művészeti tevékenység feltételeit, továbbá pályázat útján támogatja és közszolgáltatási szerződés szerint elősegíti az egyéb, az előadó-művészeti tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti szervezetek törekvéseit – alapján, - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése - a kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára – alapján továbbá, - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45. § (1) bekezdésének a.) pontja – érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói jogok érvényesülését, c.) pontja – képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben, g.) pontja – a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek, h.) pontja – a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók tájékozottságának javítása érdekében fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást szervezzenek, illetve végezzenek, i.) pontja – a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt – alapján, minősülnek közfeladatnak:
4
5520 5530 5590 7990 8510 8520 8531 8532 8551 8552 8559 8810 8891 8899 9001 9002 9003 9104 9311 9319 9329 9499 9609
Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Kempingszolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Egyéb foglalás Iskolai előkészítő oktatás Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül Gyermek napközbeni ellátása M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Előadó-művészet Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység Alkotóművészet Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése Sportlétesítmény működtetése Egyéb sporttevékenység M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás
2.2. További, az alapítvány céljait megvalósító tevékenységek: 1811 1820 3299 4779 5811 5812 5819 5920 6202 6203 6311 6399 6820 7311 7312 7410 7430 7490 7740 8211 8219 8230 8291 8299 8514
Napilapnyomás Egyéb sokszorosítás Egyéb m.n.s feldolgozóipari tevékenység Használtcikk bolti kereskedelme Könyvkiadás Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása Egyéb kiadói tevékenység Hangfelvétel készítése, kiadás Információ-technológiai szaktanácsadás Számítógép-üzemeltetés Adatfeldolgozás. web-hoszting szolgáltatás M.n.s. egyéb információs szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Divat-, formatervezés Fordítás, tolmácsolás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Immateriális javak kölcsönzése Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Követelésbehajtás M.n.s. egyéb információs szolgáltatás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5
III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA Az Egyesületbe felvételüket kérhetik mindazok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. 2. Az egyesületi tagság formái: 2.1. rendes tagság, 2.2. tiszteletbeli tagság és 2.3. pártoló tagság. 2.1. Rendes tag: 2.1.1. Az Egyesület rendes tagjává választható az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület céljaival egyetért, az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. 2.1.2. Az belépési kérelmet az Egyesület székhelyén kell benyújtani. A rendes tag felvételéről az Elnökség dönt nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. 2.1.3. Amennyiben jogi személy kíván tag lenni, úgy mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságából fakadó jogok és kötelezettségek gyakorlásakor. 2.1.4. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg. 2.1.5. Az Egyesület tagjának jogai: részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, gyakorolhatja szavazati jogát, felszólalhat, továbbá észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait; a tag ajánlásokat tehet, az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységével kapcsolatban az Egyesület tisztségviselőitől, amelyre a tisztségviselő 30 napon belül köteles választ adni; választhat, és kizáró ok hiányában választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira, azzal azonban, hogy a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén csak a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalhatók; a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti; az Egyesület valamely szervének jog- vagy alapszabálysértő határozatának megsemmisítése iránt, bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben keresetet terjeszthet elő a Nyíregyházi Törvényszék előtt. 2.1.6. Az Egyesület tagjának kötelezettségei: a belépési kérelemben megadott adatok változásának bejelentése, a változás napjától számított 30 napon belül, különös tekintettel az elektronikus levélcímre, a tagdíj megfizetése, köteles az Alapszabály rendelkezéseit és az egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait megtartani, a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. 1.
2.2. Tiszteletbeli tag: 2.2.1. A Tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés dönt, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. 2.2.2. A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
6
2.3. Pártoló tag: 2.3.1. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja és anyagilag támogatja az Egyesület működését. 2.3.2. A pártoló tag felvételéről Közgyűlés dönt, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. 2.3.3. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. 2.3.4. A jogi személy pártoló tag a létesítő okiratában meghatározott képviselő útján gyakorolja jogait illetve teljesíti kötelezettségeit. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, nincs tagdíj fizetési kötelezettsége, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 2.4. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 3. Az Egyesület tagjának tagsági jogviszonya megszűnik: 3.1. a természetes személy tag halálával, a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, 3.2. a tag kilépésével, amelyet a tag bármikor indokolási kötelezettség nélkül megtehet. Kilépési szándékának bejelentéséről az Elnökség jegyzőkönyvet készít. A kilépő tag tagsági jogviszonya a kilépési szándék bejelentésével megszűnik. 3.3. az Egyesület megszűnése esetén, 3.4. a tag kizárásával: 3.4.1. A kizárás oka egyrészt, ha a tag a tevékenységével vagy magatartásával jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan sért és ezáltal az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti és az Elnökség írásos, jogkövetkezményekre történő figyelmeztetése után sem hagy fel azzal 30 napon belül. Az eljárás megindítását bármely tag vagy egyesületi szerv írásban kezdeményezheti. A kizárási eljárásban az érintett tagot személyesen meg kell hallgatni, és számára biztosítani kell a védekezés lehetőségét. A tagnak lehetősége van, hogy – az Elnökség figyelmeztetését követő 5 napon belül – írásban előadja az ártatlanságát bizonyító tényeket, amelyeket az Elnökség vizsgál. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a tag fellebbezéssel fordulhat a Közgyűléshez. 3.4.2. A kizárt tag a kizárást kimondó elnökségi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat a közgyűléshez. 3.5.
a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával. A tag háromhavi tagdíjat meghaladó tagdíjtartozása esetén az Elnökség írásban, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel felhívja a tagot, hogy tartozását a kézhezvételtől számított 30 napon belül fizesse meg. E határidő eredménytelen elteltét követő napon az Elnökség határozattal felmondja a tag tagsági jogviszonyát és törli a tagnyilvántartásból. A törölt tag a törlést kimondó elnökségi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat a Közgyűléshez. IV. AZ EGYESÜLET TAGDÍJA
1. 2.
A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. A havi tagdíj 1.000,- Ft, azaz egyezer forint. A mindenkori havi tagdíjat a rendes tag legkésőbb a tárgy hónapot követő hónap utolsó napjáig köteles megfizetni.
7
3.
A hónap közben belépő tag a belépésekor, a belépésével egyidejűleg köteles megfizetni az adott hónapra vonatkozó havi tagdíjat. V. AZ EGYESÜLET SZERVEI
Az Egyesület szervei a 1. Közgyűlés és az 2. Elnökség.
1.
A Közgyűlés: 1.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább nyolc nappal a Közgyűlés időpontja előtt. 1.2. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 1.3. A meghívót postai vagy elektronikus úton is elküldhető a tagok részére, a tagok által önkéntesen megadott és a nyilvántartásban rögzített postai illetve elektronikus levélcímre, amely elektronikus levélcím a tagok személyét pontosan beazonosítható módon tartalmazó e-mail cím. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyen a megismételt Közgyűlés megtartásra kerül, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. Továbbá figyelmeztetni kell a tagokat, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 1.4. A Közgyűlést össze kell hívni: 1.4.1. ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri azt, 1.4.2. ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, 1.4.3. ha a Bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli. 1.5. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata. 1.6. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele (50%+ 1 fő) jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. 1.7. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök és két, az Elnök által felkért a Közgyűlésen jelen lévő tag hitelesít, az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és két általa felkért a Közgyűlésen jelen lévő tag hitelesít. 1.8. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: az Alapszabály megállapítása és módosítása; az éves költségvetés; az éves beszámoló - ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; a vezető tisztségviselő megválasztása és visszahívása (kizárása), ha a tisztségviselő feladata ellátására méltatlanná válik; a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítása; az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; tagdíj mértékének megállapítása; a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
8
-
-
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; végelszámoló kijelölése; hitel felvételével és kötelezettség vállalással kapcsolatos döntés meghozatala; az Elnökség által előterjesztett befektetési szabályzat elfogadása; döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály és az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell tartani. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. 1.10. A tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges: 1.10.1. az Alapszabály módosításához; 1.10.2. az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondásához; 1.10.3. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez 1.10.4. a tag kizárása vonatkozásában másodfokon a Közgyűlés előtti eljárásban hozott határozathoz. 1.11. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. Elnökség: 2.1. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a 3 fős Elnökség, amely tagja az egy fő Elnök, az egy fő Szakmai elnökhelyettes és az egy fő Gazdasági Elnökhelyettes. 2.2. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az Elnökség tagjai az ülésről legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban postai úton vagy elektronikusan - a tagok személyét pontosan beazonosítható módon tartalmazó e-mailban - értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. 2.3. Az Elnökség határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. 2.4. A 3 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra. 2.5. Az Elnökség feladata és hatásköre: az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; 1.9.
2.
9
2.6. 2.7.
a tagság nyilvántartása; az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a kötelező intézkedések megtétele; a tag felvételéről való döntés és ügyintézés. személyzeti munka irányítása; tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; kapcsolatokat tart fent bel- és külföldi társszervezetekkel dönt az Egyesület részére történő adományok és felajánlások elfogadásáról, további felhasználásáról. az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezései szerint nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
2.8.
2.9.
Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont Elnökségi taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal a Közgyűlés indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell. Bármely Elnökségi tag jogosult tisztségéről írásban lemondani. Az Elnökség tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik. VI. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI
1.
A tisztségviselőket a Közgyűlés nyílt szavazással választja 5 éves időtartamra. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki sem kapja meg az érvényes szavazatok több mint a felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
2.
Az Egyesület elnöke 2.1. Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. 2.2. Az Elnök feladata és hatásköre: ellátja az egyesület általános vezetését, képviseletét, mely kiterjed az Egyesület egészére; a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; irányítja az Elnökség munkáját és tevékenységét; vezeti az Elnökség és a Közgyűlés üléseit; 10
konferenciák és más rendezvények szervezése; önálló aláírási joggal képviseli az Egyesületet hatóságok, harmadik személyek előtt; intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; összehívja az Elnökség üléseit; vezeti az ügyintéző apparátust; utalványozási jogot gyakorol; gyakorolja a munkáltatói jogokat; minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály az Elnök hatáskörébe utal. az elnököt tevékenységéért díjazás nem illeti meg.
A Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntésekről nyilvántartás készül (Határozatok Tára), mely nyilvántartásból megállapítható a döntésének tartalma, időpontja, és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és amelynek folyamatos vezetését az Elnök látja el. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. 2.4. Az Elnök, a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit a döntés meghozatalát követő 8 napon belül írásban, elsősorban elektronikus úton – a tagok személyét pontosan beazonosítható módon tartalmazó e-mailben – vagy másodsorban postai úton közli az érintettekkel. 2.5. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet az Elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban az egyesület székhelyén. Az Egyesület Szakmai elnökhelyettese. 3.1. Az Egyesület Szakmai elnökhelyettesét 5 éves időtartamra a közgyűlés választja. 3.2. A Szakmai elnökhelyettes az Elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti, ilyenkor képviseli az Egyesületet, azzal azonban, hogy az egyesület nevében írásbeli nyilatkozat megtételére csak a gazdasági vezetővel együttesen jogosult. 3.3. Irányítja az egyesület szakmai tevékenységet. Ellátja a szakmai feladatokból eredő ügyintézést, levelezést. Az Egyesület Gazdasági elnökhelyettese. 4.1. Az Egyesület Gazdasági elnökhelyettesét 5 éves időtartamra a közgyűlés választja. 4.2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. 4.3. Az egyesület gazdasági vezetését a hozott határozatok alapján látja el. Véleményének kikérése, meghallgatása minden olyan ügyben kötelező, amely az egyesület gazdálkodását érinti. A gazdasági vezető feladata az egyesület vagyonának gondos, hatékony felhasználása, megóvása. 4.4. Előkészíti az egyesület költségvetését és gazdasági beszámolóját, részt vesz az egyesület gazdasági ügyeinek vitelében. Az egyesület ügyvitelének szervezése, nyilvántartások ellenőrzése. 4.5. A Gazdasági alelnök feladatai továbbá a pénztárosi teendők ellátása, a számlák kezelése és nyilvántartása, a pénztárkönyv vezetése, mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, a számlák hitelességének ellenőrzése.
2.3.
3.
4.
VII. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 1. Az Egyesületben tisztviselő csak olyan személy lehet, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek, továbbá a Ptk.-ban, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben, továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott kizáró okok nem állnak fenn a vonatkozásában.
11
2. A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a civil szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 3. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 4.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. VIII. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
1.
Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli.
2.
A Szakmai elnökhelyettes az Elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti, ilyenkor képviseli az Egyesületet, azzal azonban, hogy az egyesület nevében írásbeli nyilatkozat megtételére csak a gazdasági vezetővel együttesen jogosult. A Gazdasági Elnökhelyettes a bankszámla feletti jogot az Elnökkel együtt gyakorolja.
3.
XI. 1. 2.
AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: 2.1. tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg; 2.2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; 2.3. a költségvetési támogatás: a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; 2.4. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; 2.5. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; 2.6. befektetési tevékenységből származó bevétel; 2.7. rendezvényekből származó bevétel; 2.8. az előző pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
12
3.
4. 5.
6.
7.
8. 9.
10. 11. 12. 13.
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Az Egyesület költségei, ráfordításai: 3.1. alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; 3.2. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; 3.3. az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; 3.4. az előző pontok alá nem tartozó egyéb költség. Az Egyesület a bevételeit illetve költségeit a fentebb írt részletezésnek megfelelően elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az Egyesület vagyona lehet: 5.1. készpénz; 5.2. tárgyi eszköz; 5.3. ingó és ingatlan vagyon; 5.4. tartós használatra vagy üzemeltetésre átadott eszköz. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. Az Egyesület vagyona a tagok között nem osztható fel, a tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület a vagyonával a céljainak megfelelően, azok érdekében gazdálkodik illetve használja fel, a jogszabályi rendelkezések betartása mellett. Az Egyesület elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az Egyesület által folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezheti. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesíthet. Az Egyesület a vagyonából és bevételeiből fedezni a működésével kapcsolatban felmerült közvetlen kiadásokat és ráfordításokat, beleértve a Közgyűlés és az Elnökség működési költségeit is. Az Egyesület támogathat minden olyan megoldást, tevékenységet, kutatást, vagy szervezetet, intézményt, mely összhangban áll célkitűzéseivel. Az Egyesület szolgáltatásait általában az Egyesület által kiírt pályázatokra benyújtott pályázatok beadásán, illetve az Elnökséghez benyújtott kérelmek útján lehet igénybe venni. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat Az Egyesület szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Az Egyesület a Közgyűlés döntése alapján befektetést eszközölhet, ebben az esetben a döntést megelőzően befektetési szabályzatot kell készítenie az Elnökségnek, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapítvány a gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az Egyesület, valamint az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
13
X. 1.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az egyesület megszűnik, ha 1.1. az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad) vagy más egyesületekre válik szét, 1.2. a Közgyűlés a feloszlásáról határoz, 1.3. a bíróság feloszlatja, 1.4. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, 1.5. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, 1.6. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoz meg, 1.7. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
2. A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. 3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Közgyűlés előzetes döntése alapján, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. XI.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat a Nyíregyházi Törvényszék előtt. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Nyíregyháza, 2014. május 27.
Barzó László Pál elnök
Jelen okiratot 2014. május 27. napján elkészítettem és ellenjegyzem:
Dr. Marjay Zsolt ügyvéd
14
