KUTATÓSZOLGÁLATI JELENTÉS A GÉNTECHNOLÓGIÁRÓL II. KOEGZISZTENCIA SZABÁLYOZÁS

ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPVISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT

KUTATÓSZOLGÁLATI JELENTÉS A GÉNTECHNOLÓGIÁRÓL II. KOEGZISZTENCIA SZABÁLYOZÁS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. PÉTER KITTI

2006. SZEPTEMBER

Kutatószolgálati jelentés a géntechnológiáról II. Koegzisztencia szabályozás. Országgyőlési Könyvtár – Képviselıi Kutatószolgálat

A Képviselıi Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák (2004 – 2006) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA Az európai uniós agrártámogatási forrásokról (sajtószemle, 2004) Megújuló energiaforrások hasznosítása a mezıgazdaságban Magyarországon (elemzés, 2004) A vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (elemzés, 2004) Az agrár – környezetvédelemrıl és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrıl (elemzés, 2005) Agrártüntetések, tiltakozások Magyarországon 1988-2005 (kronológia, 2005) Az állategészségügyrıl (elemzés, 2005) A géntechnológiáról (elemzés, 2005) A mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egyes kérdéseirıl (sajtószemle, 2005) A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek tulajdonságainak védelmérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegő elemi károk enyhítésérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatásáról (sajtószemle, 2005) Madárinfluenza (sajtószemle, 2006)

BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLİSÉG FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA Új elemzés készült! RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, VÁLASZTÓJOG

2


Elıszó A Képviselıi Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenırzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselıi munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez a jelentés a T/826. számú, a géntechnológiai tevékenységrıl szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz készült. 2005. novemberében már készült egy kutatószolgálati jelentés a géntechnológiai törvény módosításához, amely bemutatta a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos szakmai érveket, a termelıi valamint a fogyasztói csoportok véleményét. A most elkészült kutatószolgálati jelentés ennek az anyagnak a folytatása, és mint ilyen, elsısorban a koegzisztencia kérdésével foglalkozik. Bemutatja a koegzisztencia szabályozást néhány európai országban, az európai uniós gyakorlatot, valamint a koegzisztencia kérdésével kapcsolatos állásfoglalásokat. A Képviselıi Kutatószolgálat ([email protected], telefon: 1-441-4592), elsısorban

a

kutatószolgálati

jelentés

összeállítója

készséggel

áll

további

információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (dr. Péter Kitti telefon: 1-4414512, e-mail: [email protected]).

3


Tartalomjegyzék 1. Géntechnológiáról általában...................................................................................... 5 1. 1 Mit nevezünk GMO-nak? ..................................................................................... 5 1. 2 Melyek a leggyakoribb GMO növények?............................................................ 5 1. 3 GMO országok világszerte ................................................................................... 6 1. 4 Európai körkép...................................................................................................... 7 2. A GMO-k általános egészségügyi és környezeti hatásai, mezıgazdasági és kereskedelempolitikai vetületük.................................................................................... 9 2. 1. Egészségügyi hatások ........................................................................................ 10 2. 2 Környezeti hatások ............................................................................................. 11 2. 3 Mezıgazdasági, kereskedelempolitikai vetület .................................................. 13 3. Az európai uniós szabályozás rövid ismertetése .................................................... 15 3. 1. A közösségi szabályozás kezdete ...................................................................... 15 3. 2 A GMO-k szabad környezetbe történı kibocsátásáról ....................................... 16 3. 3 A genetikailag módosított szervezetek országhatárokon történı átvitele........... 17 4. Magyar szabályozás.................................................................................................. 18 4. 1. A magyar jogszabályok alapján engedélyezett tevékenységek ......................... 19 4. 2 A magyar moratórium kronológiája ................................................................... 20 5. Koegzisztencia szabályozás..................................................................................... 21 5. 1 Mit jelent a koegzisztencia?................................................................................ 21 5. 2 Miért van szükség koegzisztencia szabályozásra?.............................................. 21 5. 3 A koegzisztencia jogszabály közösségi jogi háttere ........................................... 21 5. 4. A hazai szabályozás elıkészítése....................................................................... 22 Melléklet I...................................................................................................................... 24 Állásfoglalások a koegzisztencia mellett és ellen........................................................ 24 A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása ..................................................... 24 A GMO Kerekasztal (F) jelő állásfoglalása............................................................... 27 Melléklet II. ................................................................................................................... 29 Koegzisztencia szabályozás Európa-szerte................................................................. 29 A génmanipulált növények szabadföldi termesztésérıl szóló jogszabályok néhány európai országban ........................................................................................ 29 A német koegzisztencia törvény ................................................................................ 31 A spanyol minta ......................................................................................................... 33 A norvég géntörvény ................................................................................................. 35 A dán koegzisztencia-törvény.................................................................................... 38 Hasznos linkek: egyes országok koegzisztencia törvénye teljes szöveggel .............. 39

4


1. Géntechnológiáról általában 1. 1 Mit nevezünk GMO-nak? A genetikailag módosított szervezetek (Genetically Modified Organization - GMO) olyan élı szervezetek, amelyekben a genetikai örökítıanyagot (DNS) a géntechnológia molekuláris módszereivel a természetben elı nem forduló módon változtatták meg. A technológiát gyakran nevezik „modern biotechnológiának” vagy „géntechnológiának”, néha pedig „rekombináns DNS technológiának” vagy „génmódosításnak, génmanipulációnak”. Ezzel a technológiával lehetıség nyílik egy élı szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak átültetésére egy másik élı szervezetbe, akár nem-rokon fajok esetén is.1 1. 2 Melyek a leggyakoribb GMO növények? Az elsı GM növények között volt a gyapot és a kukorica, de a leggyakrabban elıforduló GM növények közé sorolható a szója és a repce is. A világ összes szójatermelı területének több mint felén, közel 40 millió hektáron termesztenek GM szóját. A gyapot vetésterületének 21 %-án (közel 32 millió hektáron), a repce vetésterületének 16 %-án (közel 5 millió hektáron), a kukorica vetésterületének 11 %-án (közel 19 millió hektáron) termesztenek GM fajtákat. A legtöbb génmódosított növény a géntechnológiai módosítás következtében gyomirtószertőrı gyomirtószer-tőrı tulajdonságot hordoz. A második helyen a rovarrezisztens (rovaroknak ellenálló) GM növények vannak. Vannak olyan GM fajták is, amelyek a gyomirtó szerekkel és a rovarokkal szemben egyaránt ellenállnak.2 A génmódosított termények teljes termıterületének változása 1996 és 2005 között (millió hektár)

1

A genetikailag módosított organizmusokra (GMO) vonatkozó szabályozás az Európai Unióban Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 2

5


Forrás: Monsanto

1. 3 GMO országok világszerte Manapság világszerte több mint 21 országban több, mint nyolc millió ember foglalkozik GM-növények termesztésével3, tehát a genetikai újításokból kinövı iparág valóban elterjedt. Egy korábbi adat szerint 2003-ban világszerte mintegy 68 millió hektáron neveltek genetikailag módosított növényeket. Európában - fıként az Európai Unióban százezer hektáron folyik termesztés, tehát Európa részesedése a GM-üzletbıl igen alacsony. A GM-növények legnagyobb részét, körülbelül 63 százalékát az Egyesült Államokban termesztik, de a nagyobb termesztık közé tartozik még Argentína is, világpiaci részesedése 21 százalékos. A GM-növények alkalmazásánál meg kell említeni még Kanadát (6 százalék), Brazíliát (4 százalék), Kínát (4 százalék) és Dél-Afrikát (1 százalék). Ez a hat ország a állítja elı a világtermelés 99 százalékát.4 A növekvı bizalom következtében 1996-tól a gazdák folyamatosan növelik a genetikailag módosított termények termıterületét. A kezdetekben 6 országban, 2005-ben viszont már 21 országban folyt GM termesztés.

3

4

http://www.isaaa.org A GM növények kereskedelmi szabályozása. (Mindentudás Egyeteme, 2006. április 04.)

6


Ország

Vetésterület, millió ha

Fıbb GM növények

Amerikai Egyesült Államok

49,8

Szója, kukorica, gyapot, repce, tök, papaya

Argentína

17,1

Szója, kukorica, gyapot

Brazília

9,4

Szója

Kanada

5,8

Repce, kukorica, szója

Kína

3,3

Gyapot

Paraguay

1,8

Szója

India

1,3

Gyapot

Dél Afrikai Köztársaság

0,5

Kukorica, szója, gyapot

Uruguay

0,3

Szója, kukorica

Ausztrália

0,3

Gyapot

Mexikó

0,1

Gyapot, szója

Románia

0,1

Szója

Fülöp Szigetek

0,1

Kukorica

Spanyolország

53000 ha

Kukorica

Kolumbia

<0,1

Gyapot

Irán

<0,1

Rizs

Honduras

<0,1

Kukorica

Németország

~1000 ha

Kukorica

Franciaország

~1000 ha

Kukorica

Portugália

785 ha

kukorica

Csehország

~300 ha

kukorica

Forrás: Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops (2005, www.isaa.org)

1. 4 Európai körkép Tavaly 3 európai ország (Portugália, Franciaország és a Cseh Köztársaság) csatlakozott a GMO országokhoz. A genetikailag módosított termények termesztésében egyenlıre Spanyolország vezet az 53 ezer hektáron termelt GM kukoricával, bár az EUcsatlakozásra váró Romániában közel 120 ezer hektáron folyik a GM-szója termesztés, ami az ország szója felhasználásának 90 %-a. Az ISAAA (Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata) számításai szerint a génmódosított termények piacának összértéke 5,25 milliárd dollárról 5,5 milliárdra fog változni 2006-ban.5

5

A döntés joga és kényszere (EU agrárium és piacszabályozás, 2006 1-2. szám)

7


A genetikailag módosított termények termıterületeinek növekedésével párhuzamosan rohamos mértékben terjednek a GM-mentes területek is Európában. Európa szerte számos régió, város és falu nyilvánította magát GM-mentes övezetté, vagy indította el ennek folyamatát. Néhány példa: •

Franciaországban több, mint ezer város polgármestere adott ki nyilatkozatot arról, hogy kerülete GM-mentes övezet, regionális szinten pedig 21-bıl 14 régió adott ki hasonló nyilatkozatot, így a 60 milliós francia lakosságból 38 millióan élnek GM mentes övezetben.

•

Görögországban 54-bıl 53 prefektúra nyilvánította magát GM-mentes övezetté.

•

Nagy-Britanniában 44 megye igényelt kiemelt védelmet területén, így az Egyesült Királyság népessége körében 14 millióra nıtt a GM-mentes politikát folytató területeken élık száma.

8


•

Olaszországban több mint 500 város foglalt állást a GM-k mezıgazdasági használata ellen.6

•

A több mint 4500 települést magába foglaló uniós területekhez Magyarország két régióval járult hozzá. Nyugat-Dunántúl 2005. február 24-én csatlakozott a GM-mentes zónához, amit a dunántúli régió követett 2005. december 22-én.

•

A környezı országok közül Ausztria szinte 100 %-ban GM-mentes, és Lengyelország 16 régiójából 15 csatlakozott a kampányhoz.7

GM-mentes területek Magyarországon8

2. A GMO-k általános egészségügyi és környezeti hatásai, mezıgazdasági és kereskedelempolitikai vetületük Mielıtt sorra vesszük a GMO-k általános egészségügyi és környezeti hatásait, megvizsgáljuk gazdasági elınyeiket, egy dolgot mindenképpen tudnunk kell: a génmódosított növények rövid és hosszú távú kockázatainak megítélése az egyik legvitatottabb pont. Az errıl szóló szakirodalomban bıségesen találunk érveket és ellenérveket a GMO-k mellett és ellen is. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy igen fiatal technológiával állunk szemben, amely igen gyorsan fejlıdik, hiszen az elsı GMO növényt 1983-ban állították elı, az ipari termelés pedig alig 10 éve, 1996ban indult el, ezért nem vagyunk még tisztában minden kockázattal.

6

Forrás: GM-mentes Európa A döntés joga és kényszere (EU agrárium és piacszabályozás, 2006 1-2. szám) 8 Forrás: GMO-free Europe 7

9


2. 1. Egészségügyi hatások A transzgén növények génjeinek bevitele alapvetıen három veszélyt hordoz magában:9 • Az elsı kockázati tényezı, hogy az emberi szervezet antibiotikumra való érzékenysége csökken (antibiotikum rezisztencia gén). Az FVM által kiadott tájékoztató10 szerint „az élelmiszerként vagy takarmányként elfogyasztott növényi örökítı anyag (DNS, és vele együtt az átvitt gén is) az emésztırendszerbe kerülve lebomlik. Abban az esetben azonban, ha az átvitt génkonstrukció antibiotikum rezisztencia gént (adott antibiotikummal szembeni ellenálló képességért felelıs gént) is tartalmaz, speciális kísérletekben kell meggyızıdni arról, hogy a gén lebomlik-e, és ha igen, akkor milyen módon, az összetett gyomrú állatok emésztırendszerében. Itt ugyanis számos olyan baktérium él, amelyek esetleg felvehetik az antibiotikum rezisztencia gént. Ennek következtében ezek a baktériumok maguk is ellenállóvá válhatnak bizonyos antibiotikummal szemben." •

Másrészt emésztırendszeri problémákat és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak a transzgén növények.11 Az FVM szerint a „GM növények plusz fehérjét tartalmaznak, ezért élelmiszer vagy takarmány célú felhasználás esetén allergológiai vizsgálatokat kell végezni. Meg kell vizsgálni például, hogy az új fehérje tartalmaz-e az ismert allergénekkel azonos vagy azokhoz hasonló szakaszokat. Állatkísérletekben kell vizsgálni, hogy van-e az új fehérjének allergiát kiváltó hatása."

•

Végül bizonyos esetekben a bevitt gén a növény már meglevı génállományát módosíthatja és az embernél mérgezı hatást válthat ki. Ezért felhasználásuk elıtt toxikológiai vizsgálatokat kell végezni.

Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád (Norvég Génökológiai Intézet) véleménye szerint „a növények genetikai módosításának az emberekre és állatokra gyakorolt egészségügyi hatásai a következıképpen csoportosíthatók: (i) gasztrointesztinális; (ii) immun- és allergén; (iii) belsı szervekre kifejtett; és (iv) reprodukciós hatások. A boltokban jelenleg élelmiszer- alapanyagként kapható GM-növényekrıl kimutatták, hogy a GM-szója esetében horizontális génátvitellel a transzgén átkerül az emberek bélbaktériumába, a GM-szója visszatartja az állatok növekedését, és megváltoztatja az egerek májának és hasnyálmirigyének anyagcseréjét. Amikor a GM-szóját bevezették, megnıtt az Egyesült Királyságban a szójaallergiások száma. A másik GM-növény, a BT-kukorica hatással van emberre és az állatra egyaránt, ugyanis a Cry-toxin allergén, immunogén és adjuváns; filippínó munkásoknál asztmás, allergiás tüneteket váltott ki. A MON 863-as kukoricavonalnál a Monsanto 9

Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektıl? (Mindentudás Egyeteme) Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 11 Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektıl? (Mindentudás Egyeteme) 10

10


saját vizsgálatai szerint is eltérések mutatkoztak a patkányok hematológiai értékeiben."12 Ugyanakkor már az orvoslás területén is alkalmaznak transzgén eredményeket, hogy olyan fehérjéket állítsanak elı, melyek bizonyos gyógyszerek felépítéséhez elengedhetetlenek. Ilyen például a növekedési hormon vagy a hepatitisz B elleni vakcina. A cukorbetegség kezelésére használt inzulint manapság már nem a sertés hasnyálmirigyébıl állítják elı, hanem módosított baktériumok segítségével hozzák létre.13

2. 2 Környezeti hatások Dr. Pethı Ágnes, biológus és humán-ökológus (Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat) kutatási eredményeire támaszkodva azt állítja, hogy14 : a géntechnológia a biológiai diverzitás ellen, annak négy területén hat: – genetikai diverzitás ellen: egy az általa kialakított genetikai vonalat preferál, melynek következménye a genetikai beszőkülés, beltenyészettségi leromlás, nem várt kórokozó elleni védtelenség; – fajdiverzitás ellen: a nagyüzemi gazdálkodáshoz hasonlóképpen nem tudja figyelembe venni a speciális környezeti adottságokat, regionális sajátságokat, talajflórát, stb.; – tájdiverzitás ellen: a hagyományos gazdálkodási módszereket, tájfajtákat figyelmen kívül hagyja, esetleg felszámolja; – ökoszisztéma-diverzitás ellen: biológiailag sivataggá válik tıle a talaj. Ezeken túl számolni kell a géntechnológia genetikai dilemmáival is: – evolúciós szempontból nem ismert, mesterséges génkonstrukciók bevitelén alapul; – a génbevitel bizonytalan, vagyis az, hogy hová hány példányban épül be a gén; – az expresszió következménye (génkölcsönhatások a sejtmag illetve a sejtmagalkotók DNS-ével, nem kívánt mellékhatások) kiszámíthatatlan; – a gének átalakulhatnak, megváltozhat a géngyakoriság és az egyensúly. Pethı Ágnes további veszélyként említi a GMO-k esetleges biológiai fegyverként való alkalmazását és kiemeli, hogy a génparcella a termıföldet sivataggá teszi, véglegesen megsemmisíti és, hogy a géntechnológiának a természetes ökoszisztémákban még kísérleti jelleggel sem szabadna helyet kapnia.

12

Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád: A GM-élelmiszerek és az egészségünk (GM-növények hazai engedélyezésérıl szóló kerekasztal beszélgetés, 2006. május 25.) 13 Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektıl? (Mindentudás Egyeteme) 14 Idézi: Tanka Endre: Génügy, élelmiszerbiztonság, alkotmányos jogvédelem (Gazdaság és jog 9/2005) p. 20-26.

11


A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tájékoztatója szerint15: Környezeti kockázatok alatt a GMO-kba beépített új gén(ek) vagy gén(ek) termékének a talaj élıvilágára, a természetes növény- és állatvilágra, a nemesített növényfajtákra gyakorolt hatását értjük. A veszélyforrások az alábbiak: •

Az átvitt gén környezetbe történı ellenırizhetetlen kikerülése: Az átvitt idegen gén virágporral (pollennel) vagy maggal történı elterjedése védıintézkedésekkel csökkenthetı, de teljes mértékben nem akadályozható meg, ezért különösen fontos, hogy semmilyen veszélyes génkonstrukció ne kerülhessen a környezetbe. A gabonaágazat a termelés volumene miatt kiemelendı, de repcénél is kockázatot jelent, hiszen Európa a repce géncentruma, és itt vannak olyan vadon élı rokon fajok, amelyekkel a repce ivaros úton is keresztezıdik. A keresztesvirágú vad fajokkal történı összeporzódás során létrejött utódok szaporodásra képesek. A kukorica ıshazájába, Mexikóba a GM kukorica élelmiszersegély formájában érkezett, azonban elszóródott, kikelt, és a virágpora átörökítette a bevitt tulajdonságot a helyi tájfajtákba. Ezek az ıshonos fajták a növénynemesítésben értéket képviselnek, hiszen a nemesítık ezekhez nyúlnak vissza olyan génekért, amelyek például nagyobb ellenálló képességgel ruházzák fel a mai modern fajtákat. A természetes úton kialakuló rezisztencia mellett környezeti tanulmányok bizonyítják, hogy a rezisztencia, mint génmódosított tulajdonság átadásával totális gyomirtó szernek ellenálló gyomok alakulnak ki.

•

Toxikus (mérgezı) hatások: Aggodalom merülhet fel a rovarokkal szemben ellenálló GM növényekkel kapcsolatban, hiszen azok többsége célzott rovarokra mérgezı, úgynevezett Bt. toxint termel. Ez a toxin azonban nem mérgezı sem az emberre, sem az emlıs állatokra. Bizonyos tudományos kísérletek azt mutatták, hogy a Bt. toxin a gyökérrel, illetve a különbözı növényi maradványokkal együtt a talajba bejutva károsan hat bizonyos talaj élılényekre, aminek következtében csökkenhet a talaj termıképessége. Egy másik tudományos vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Bt. toxint tartalmazó növényeken táplálkozó egyes védett lepkefajok lárvái jóval nagyobb mértékben pusztultak el, mint azok a lárvák, amelyek nem GMO-t fogyasztottak. Egy további vizsgálat során arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy a toxin felhalmozódik a talajban, gyorsan hozzákötıdik bizonyos felületaktív anyagokhoz, és rovarölı hatását legalább 180 napig megırzi. Számos tudományos cikkben világítanak rá a kutatók arra, hogy a Bt. toxin biztonságosságának megállapítására további tudományos kísérleteket kell végezni.

15

Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november

12


•

Új vírusok létrejötte: A GMO-k egy csoportja ellenáll bizonyos vírusoknak. Új vírusok keletkezhetnek vírusgénekrıl átíródott RNS-ek bizonyos szakaszainak kicserélıdésével. Vizsgálati eredmények ezt a feltételezést meg is erısítették.

Balázs Ervin növényvirológus, az MTA rendes tagja ugyanakkor a GMO növénytermesztés számos elınyét vallja. Véleménye szerint „a GM növények nemcsak nagyobb és egészségesebb termést adnak, hanem elterjedésük lehetıvé teszi, hogy kisebb területet vonjunk be a mezıgazdasági mővelésbe, és a felszabaduló területeket természetvédelmi övezetté nyilváníthatjuk." Állítja azt is, hogy „a GM növények termesztéséhez nem kell annyi peszticid és mőtrágya, vagyis az ilyen növények termesztésbe vonásával jelentıs mértékben meg lehet óvni környezetünket a nagyfokú kemizálás negatív következményeitıl."16 2. 3 Mezıgazdasági, kereskedelempolitikai vetület Magyarország évente 1,2-1,3 millió hektáron termel árukukoricát 7-8 tonna mennyiségben, amelybıl 4 millió tonna az exportárualap. Az export java része uniós piacon kerül felhasználásra. Csemegekukorica elıállítás jelenleg 30-40 ezer hektáron folyik, és évente mintegy 35-45 ezer hektáron folyik a hibridkukorica fajták vetımagjainak elıállítása is, a fémzárolt vetımag mennyisége közel 100 ezer tonna, amelynek közel fele exportra kerül. A fajták száma 200-300 között van. Ezzel a kukorica kukorica-vetımagtermeléssel Európában a második helyen állunk.17

Kukorica betakarított területe, 1000 hektár Kukorica betakarított termésmennyisége, 1000 tonna Kukorica termésátlaga, kg/hektár

2000-2004 közötti évek átlaga

2004

2005+

1198

1190

1196

6366

8332

9017

5310

7000

7540

+ Elızetes adatok

Forrás: KSH (Fontosabb növényi kultúrák 2005. évi elızetes terméseredményei)

16

Balázs Ervin: Genetikailag módosított szervezetek - tények, remények, fikció (Mindentudás Egyeteme, 2006. 04. 03.) 17 A termelési adatok a T/826. számú törvényjavaslat általános indoklásából származnak.

13


Magyarország GMO mentes státusza jelenleg nagy gazdasági elınyt jelent a piacon, hiszen ahogyan a törvényjavaslat általános indoklásából is kitőnik: „jelenleg a kukorica malmok, az izocukor és keményítı gyártók, a takarmánykeverék gyártók, valamint az exportırök teljes alapanyag szükségletüket nem géntechnológiával módosított kukorica felhasználásából kívánják fedezni." A GMO növények mellett érvelık szintén a gazdasági hasznot emelik ki. Dudits Dénes, az MTA rendes tagja tanulmányában18 arról olvashatunk, hogy 1996 és 2004 között 378 millió hektáron termesztettek GM fajtákat, és farmgazdaságok szintjén jelentkezı nettó gazdasági hasznot 27 milliárd US dollárra becsülik. A szerzı arról is ír, hogy 2005-ben Spanyolországban a rovarrezisztens kukorica termesztésébıl származó haszon hat év alatt 15,5 millió euró volt, ebbıl a kukoricatermesztık haszna 10,3 millió euró, míg a vetımagcégeké 5,2 millió euró értékőre becsülhetı. A GMO növények mellett érvelık másik jelentıs érve, hogy a génkezelt növények megoldást jelenthetnek az éhezésre, hiszen becslések szerint a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozammal rendelkeznek a hagyományos kultúrákhoz képest. Olyan hírekrıl is beszámolnak, miszerint "a Világbank által támogatott program elı kívánja segíteni a génkezelt élelmiszerek terjedését a fejletlen országokban az éhínségek megelızése érdekében. A program szakértıi szerint a genetikailag módosított élelmiszerek segítségével közel két milliárd rászoruló táplálkozási szokásain tudnának javítani 2025-ig."19 Pusztai Árpád ugyanakkor arról ír, hogy az ENSZ Élelmiszer- és Mezıgazdasági Szervezete, a FAO szerint a jelenlegi mezıgazdasági termelés bıven fedezi (120 %) a világ élelmiszer szükségletét. Véleménye szerint az éhezésnek nem az az oka, hogy nincs elég élelem, hanem az, hogy „az emberek annyira szegények, hogy nem tudják sem megvenni, sem megtermelni az élelmüket. A legtöbb harmadik világbeli országban nincs sem lehetıség, sem infrastruktúra, hogy az élelmiszer felesleget biztonságosan tárolják, vagy oda szállítsák, ahol élelmiszer szőkében van a lakosság."20 A génmódosított termékek forgalmazásának nemzetközi kereskedelempolitikai hatása elıször 2003 májusában merült fel, amikor az Egyesült Államok, Kanada és Argentína (amely országok a világ GMO piacának 80 %-án osztoznak) a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) vitarendezési eljárása során bejelentették: az Európai Unió által egyes biotechnológiai termékek behozatalára 1999 óta alkalmazott moratóriumnak nincs tudományos alapja, és indokolatlanul késlelteti a biztonságos termékek engedélyezését. Ugyan az Európai Unió 2004-ben megszüntette a behozatali tilalmat, ennek ellenére 2006. február 7-én a WTO törvénytelennek ítélte az EU moratóriumát.

18

Dudits Dénes: A géntechnológiai módszerekkel nemesített növények: a választás joga (Zöld Biotechnológia, Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület 2006/2. szám) 19 Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektıl? (Mindentudás Egyeteme 2005. 04. 04.) 20 Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága (Kölcsey Intézet, Budapest, 2004 ) p. 80-81.

14


A WTO szerint az Európai Unió és külön annak hat tagállama megszegte a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó szabályokat azzal, hogy megtiltotta a genetikailag módosított élelmiszerek importját. A WTO ezen kívül elítélte Olaszországot, Ausztriát, Franciaországot, Németországot, Görögországot és Luxemburgot, amiért külön is úgy döntöttek, hogy korlátozzák a GMO-növények és élelmiszerek behozatalát.21

3. Az európai uniós szabályozás rövid ismertetése Az általános szabályozás a géntechnológiai tevékenységeknek két fı fajtáját különbözteti meg: • a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerő, kontrollált (laboratóriumi) használatát, és • a géntechnológiával módosított természetes szervezetek környezetbe való szándékos kibocsátását, ez utóbbin belül pedig a kutatási célú szabadföldi kísérleteket és a forgalmazást lehet elkülöníteni.22 3. 1. A közösségi szabályozás kezdete Az Európai Unió az 1990-es évek elejétıl kezdte meg a vonatkozó jogi szabályozás kidolgozását, és a GMO-kal kapcsolatban specifikus szabályozást vezetett be a lakosság egészségének és a környezet védelme érdekében. Ezzel egységes követelményeket kívántak próbáltak teremteni a biotechnológia piaca számára. Az elsı e tárgykörben született szabályozás a 90/219/EK irányelv volt, amelyet a 98/81/EK irányelv módosított. Az irányelvek a genetikailag módosított mikroorganizmusok zárt rendszerő, laboratóriumi körülmények közötti alkalmazására vonatkoztak, azok kutatási és ipari célú felhasználást szabályozták. Az Unió GMO joganyagának egyik legfıbb irányelve a 90/220/EK irányelv, amely a GMO-k szabadföldi környezetbe történı, kísérleti jellegő, "szándékos" kibocsátását és forgalmazását szabályozta. Az irányelv részletes kutatáson alapuló és lépésenkénti jóváhagyási eljárást vezetett be az emberi, állati egészség és a környezeti kockázatok esetenkénti elemzésére, mielıtt bármely GMO-t vagy GMO-t tartalmazó terméket kibocsátanak a környezetbe, vagy a piacra dobnak. Az irányelv biztonsági záradékot is tartalmazott, amely szerint ha egy tagállamnak bizonyítéka van arra, hogy egy már engedélyezett termék kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, átmenetileg megtilthatja vagy korlátozhatja az adott termék használatát vagy forgalmazását az állam területén. Errıl haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot, és meg kell indokolnia a döntését. Az ügyrıl a Bizottságnak 3 hónapon belül határozatot kell hoznia. 21

A WTO elmarasztalta az EU-t a génkezelt élelmiszerek importjának a tiltása miatt (MTI, 2006. 02. 08.) Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 22

15


Néhány tagállam az irányelv biztonsági záradékára hivatkozva ideiglenesen betiltotta a genetikailag módosított kukorica és olajrepce termékek forgalmazását az állam területén.23 A tagállamok tudományos bizonyítékkal igazolták intézkedéseik jogosságát, ám a Bizottság minden esetben úgy ítélte meg, hogy az eredeti engedélyezési döntés érvénytelenítését nem igazolja új bizonyíték. 1996-ban, amikor az USA-ból érkezı módosított szója- és kukoricaszállítmányok elérték az európai kikötıket, a környezetvédık tiltakozása és lobbizása nyomán a fogyasztók nagy része szembefordult a módosított növényekbıl készült élelmiszerekkel. Ennek hatására az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa 1999. júniusában az új GMO-k kibocsátására vonatkozó de facto moratóriumot rendelt el. Ez 14 folyamatban lévı eljárás felfüggesztését jelentette. A de facto moratórium a "blokkoló kisebbség" elvén alapult, vagyis azon, hogy elegendı számú tagállam nem volt hajlandó részt venni az engedélyezési eljárásban, vagy már döntött arról, hogy minden engedélyezési kérelmet elutasít, elfogadó szavazatok híján pedig megakadályozták a döntési folyamatokat. A tagállamok közül többen úgy gondolták, hogy a GMO-k rövid és hosszú távú esetleges környezeti, illetve egészségkárosító hatásai még nem megfelelıen tisztázottak. Az Egyesült Államok 2003. májusában bejelentette, hogy konzultációs eljárást kezdeményez WTO-nál az Unió GMO-ra vonatkozó de facto moratóriuma miatt.

3. 2 A GMO-k szabad környezetbe történı kibocsátásáról A 90/220/EK irányelv 2002. október 17-én érvényét vesztette, mivel életbe lépett a 2001/18/EK irányelv. Az irányelv az elıvigyázatosság elvébıl indul ki, szigorítja a kockázatelemzést, kiterjesztve azt a hosszú GMO-mentes Európa - hirdeti a távú egészségi és környezeti károkra; elrendeli a plakát, mely többnyire jellemzi az nyilvánosság tájékoztatását; általános szabályokat európaiak hozzáállását fogalmaz meg a jelölésre. A nyomon követhetıségre vonatkozóan kötelezıvé teszi a GMO-k térbeli elıfordulásainak nyilvános regisztrálását; elıírja a génmódosított termékek nyomon követésének általános szabályait a forgalomba hozatal minden pontján. A GMO-k kibocsátásával kapcsolatos engedélyeket limitálja, az engedélyek maximum 10 év idıtartamra adhatóak. Az irányelv továbbra is fenntartotta a biztonsági záradék tagállami alkalmazását. Az irányelv kimondja, hogy mielıtt valamely személy genetikailag módosított szervezet környezetbe történı kibocsátását, illetve termékként vagy termékekben megjelenı genetikailag módosított szervezetek forgalomba hozatalát megkezdené, kérelmet kell benyújtania az illetékes nemzeti hatósághoz. A bejelentésnek részletes dokumentációt kell tartalmaznia, amely magában foglalja a teljes környezeti kockázatbecslést, a 23

Ausztria háromszor, Franciaország kétszer, illetve az Egyesült Királyság, Görögország, Luxemburg és Németország egy-egy esetben.

16


megfelelı biztonsági- és a veszélyhelyzet esetén szükséges intézkedéseket, termékek esetében a felhasználásra vonatkozó pontos útmutatást és használati utasítást, továbbá a javaslatot a címkézésre és a csomagolásra. A GMO-k szándékos kibocsátását mindaddig nem lehet megkezdeni, amíg az illetékes hatóság az engedélyt meg nem adta. Az irányelv minden egyes esetben kötelezı környezeti hatástanulmány elvégzését írja elı a genetikailag módosított szervezetek szabad környezetbe történı kibocsátása elıtt, amelyet a kérelmezınek még a kérelem benyújtása elıtt el kell végeznie. Az irányelv arról is rendelkezik, hogy a nyilvánosság észrevételeit figyelembe kell venni a döntéshozatali folyamat során. Az irányelv foglalkozik az úgynevezett „post market” nyomon követéssel, tehát a kibocsátott élılények engedélyezés utáni vizsgálatával is. Az illetékes hatóság csak akkor adhatja meg az engedélyt a kibocsátásra, ha a GMO-t egészségügyi- és környezeti szempontból is megfelelınek, veszélytelennek találja. Az engedélykérelmeket az adott ország illetékes hatósága megküldi az Európai Unió Bizottságának, amely továbbítja azt a többi tagállamnak. A tagállamok is véleményezik az engedélykérelmeket. Amennyiben valamely tagállam kifogást emel, közös döntéshozatalra kerül sor. A tagállamok nem tilthatják meg, vagy nem korlátozhatják az irányelvnek megfelelıen engedélyezett GM-termékek kereskedelmét.24 3. 3 A genetikailag módosított szervezetek országhatárokon történı átvitele 1946/2003/EK rendelet (2003. július 15.) a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokat átlépı szállításáról szól. A jogszabály elfogadásával az Európai Unió nemzetközi kötelezettségének tett eleget. Az Unió ugyanis aláírta és ratifikálta a biológiai biztonságról szóló Cartagénai jegyzıkönyvet25, amely 2003. szeptember 11-én lépett hatályba. A GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatala esetén nagy a kereskedık, importırök felelıssége. A harmadik piacról (tehát nem EU egységes piacáról) származó termékekre vonatkozóan a Cartagénai jegyzıkönyv van érvényben, amelyet Magyarország is ratifikált, illetve az EU rendeletet alkotott a végrehajtására. Ezek elıírják az exportır országok számára azt, hogy jelezni kell, ha a termék genetikai módosítást tartalmaz. Az EU-n belüli kereskedelemben a hazai forgalmazó kérheti a beszállítót arra, hogy nyilatkozzék, hogy a termék GM-e, vagy attól mentes. A jelölés a gyártók és a forgalmazók kötelessége. Ugyanez vonatkozhat arra, ha termeltetési szerzıdést kötnek, 24

A genetikailag módosított organizmusokra (GMO) vonatkozó szabályozás az Európai Unióban Cartagénai jegyzıkönyv: Az ENSZ tagjai 2000. január 29-én elfogadták a jegyzıkönyvet, más nevén a Biológiai Biztonsági Egyezményt (Argentína és az Egyesült Államok nem írta alá, Magyarország 2004. január 13-án ratifikálta a jegyzıkönyvet). Ennek célja, hogy "szabályozza az élı, genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalmát, kezelését, felhasználását, különös tekintettel az országok közötti forgalomra "...megfelelı védelmet biztosítson a biológiai sokféleség, azaz az élıvilág megırzését és fenntartható hasznosítását érintı kedvezıtlen hatásokkal szemben, beleértve az emberi egészséget érintı kockázatokat is, és megkönnyítse a kormányok, a gazdasági szereplık és a társadalom közötti együttmőködést a biológiai biztonság növelése érdekében." 25

17


mert ez esetben is kiköthetı az, hogy GM mentes fajtát használjon a termelı. Ez a felhasznált vetımag-bizonyítvány alapján ellenırizhetı.26 A 2003-as évben az Európai Unió tovább bıvítette a géntechnológiára vonatkozó joganyagát: megszületett a genetikailag módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó 1829/2003/EK rendelet, (amely 2003. november 7-tıl lépett hatályba, alkalmazására pedig 2004 áprilisától került sor); valamint a genetikailag módosított szervezetek nyomon követésére és címkézésére, illetve a GMO-k felhasználásával készült élelmiszerek és takarmányok nyomon követésére vonatkozó 1830/2003/EK rendelet (szintén 2003. november 7-én lépett hatályba). Az új szabályozás szélesebb körben figyelembe veszi a környezeti hatásokat, és biztosítja a fogyasztók választási szabadságát a címkézendı élelmiszerek körének kiterjesztésével. Kidolgozták és bevezették a rendszert, amelyben feliratok által tájékoztatják a vevıt, ha egy termék 0,9 százaléknál több génkezelt anyagot tartalmaz. A moratórium feloldására 2004. májusában került sor, amikor az Európai Bizottság feloldotta a módosított génállományú termékeket 1999 óta sújtó kereskedelmi tilalmat, engedélyezve a Syngenta nevő, Svájcban bejegyzett cég laboratóriuma által gyártott, génkezelt BT-11 konzerv csemegekukoricának27 a forgalmazását az Európai Unió egész területén. Egyidejőleg saját hatáskörben rendeletet adott ki egy olyan rendszer felállításáról, amely a GMO-k egységes azonosítási mutatóinak a kidolgozását és rendeltetését szolgálja. A BT-11 elnevezéső konzerv csemegekukoricát csak csak értékesíteni árulni szabad az Európai Unióban, termelni nem. A kereskedelmi engedély 10 évre szól, a terméken világosan meg kell jelölni, hogy örökítı anyagában változásokat hajtottak végre. 28

4. Magyar szabályozás Hazánkban a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezett elıször a genetikailag módosított szervezetekrıl. Ennek 9.§-a kimondja, hogy ilyen szervezetek létrehozása, a velük folytatott kísérletek, termesztésük, az országból történı kivitelük illetve behozataluk csak külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet. Ennek alapján vált szükségessé a géntechnológiai tevékenységrıl szóló 1998. évi XXVII. törvény elfogadása, amely módosításokkal ugyan, de a mai napig hatályban van. A géntechnológiai tevékenységrıl szóló 1998. évi XXVII. törvényt (a továbbiakban: géntörvény) az Európai Közösség normáival való harmonizációra, a nemzetközi és a 26

Forrás: Földmővelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja A BT-11 elnevezéső csemegekukorica esetében a Bacillus thuringiensis nevő baktérium rovarkártevık ellen bevethetı méreganyagát termelı génjét vitték be az egyébként Európán kívül termesztett kukoricába. A méreganyag a hernyók ellen hat, és fıként a kukorica leveleiben és szárában termelıdik, a csövekbe alig jut belıle. 28 A 3. fejezet a következı mő felhasználásával készült: A biotechnológia jogi és etikai kérdései az Európai Unióban (MTA Tudomány és Kutatások Jogi és Igazgatási Kérdéseinek Kutatócsoportja, Budapest 2004. V. fejezet ) 27

18


hazai tudomány újabb eredményeire, valamint a gazdasági életben, illetve a közigazgatásban történt változásokra figyelemmel a 2002. évi LXVII. törvény, valamint a 2004. évi XXIX. törvény módosította. A módosított törvény lényegesen nagyobb figyelmet fordít a GMO-k és az emberi egészség, valamint a környezettel szembeni biztonság kérdéseire, a GMO-k nyomon követésére, jelölésére és ellenırzésére. A géntörvény, tekintettel a géntechnológia tudományának gyors fejlıdésére, csupán keretjelleggel szabályozza a területet, és a részletszabályokat 7 végrehajtási rendelet szabályozza. A jelenleg hatályos szabályok a közösségi elıírásoknak megfelelıen nem tiltják a géntechnológiailag módosított termékekkel kapcsolatos tevékenységet, de ezeket szigorú engedélyezési eljáráshoz kötik. A géntörvény 3. §-a alapján engedély szükséges a géntechnológiai módosítást végzı létesítmény létrehozásához, természetes szervezet géntechnológiával való módosításához, géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból elıállított termékek zárt rendszerben való felhasználásához, kibocsátásához, forgalomba hozatalához, behozatalához, kiviteléhez, valamint ártalmatlanításához. A hatályos törvény alapján engedélyeztetni szükséges a GMO-kal végzett zárt rendszerő felhasználást. A vonatkozó rendeletek részletesen meghatározzák, hogy milyen kockázatbecslést kell végezni az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatás tekintetében, illetve milyen biztonságos elszigetelési intézkedéseket kell végrehajtani.29

4. 1. A magyar jogszabályok alapján engedélyezett tevékenységek „A nemzeti hatáskörbe tartozó géntechnológiai engedélyezés a mezıgazdaság és az ipar területén a Földmővelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium, a humán egészségügy, gyógyszergyártás, illetve az emberi testtel közvetlenül érintkezı vegyi anyagok esetében az Egészségügyi Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik. A mezıgazdaság és az ipar területén a GMO-k zárt rendszerő felhasználásával kapcsolatos tevékenység engedélyezését 7 laboratórium kezdte el. Az eddig engedélyezett kibocsátások szigorú körülmények között (izolációs távolság, pollenkontroll, terület utólagos használati korlátozása, a teljes növényi anyagnak a kísérlet zárását követı megsemmisítése) folyó szabadföldi kísérletek voltak. A magyar géntechnológiai hatóság 2004. május 1-ig nem engedélyezte GMO-t tartalmazó vagy ebbıl elıállított élelmiszer forgalomba hozatalát. 2004. május 1. után a vonatkozó közösségi rendeletek alapján közösségi szintre helyezıdött az engedélyezés. Az Európai Unióban engedélyezett (és kötelezıen jelölt) termékek, az áruk szabad áramlásának elvébıl adódóan bekerülhetnek hazánkba is. A mezıgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól szóló 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM rendelet megnevezi azt a négy laboratóriumot, amely a géntechnológiai eredet megállapítására jogosult."30

29

Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 30 Uo.

19


4. 2 A magyar moratórium kronológiája •

2004. szeptember 8: Az Európai Bizottság jóváhagyja a kukoricamoly ellenálló tulajdonságot hordozó MON 810 kukoricavonalból származó 17 genetikailag módosított kukoricafajta felvételét a Közösségi Fajtajegyzékbe. Ez azt jelentette, hogy ezeket a fajtákat szabadon lehet forgalmazni, termeszteni bárhol az Unió területén, így Magyarországon is. Ez a tény különösen aktuális problémákat vetett fel a magyar agrárélet számára, hiszen mindezidáig Magyarországon GM növények egyáltalán nem szerepeltek a köztermesztésben és ebben a tekintetben kivételes helyzetben voltunk a többi európai államhoz viszonyítva.

•

2005. január 20: az engedélyezett 17 GM növény Magyarország területén történı elıállítását, felhasználását, forgalmazását, illetve Magyarország területére történı behozatalát a magyar géntechnológiai hatóság (FVM) átmenetileg megtiltotta. A vonatkozó 2001/18/EK irányelv alapján egyetlen lehetıség van arra, hogy egy tagállam átmenetileg megtiltsa saját területén az EU-n belül már engedélyezett GM termék elıállítását, felhasználását, árusítását. Abban az esetben, ha az engedély megadása óta tudományos kutatásokat végeztek az adott GMO-val kapcsolatban, a vizsgálatok pedig kimutatták, hogy a szóban forgó termék az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Magyarország erre hivatkozva tiltotta be a MON 810 kukoricafajták felhasználását, ugyanis 2003-ban hazánkban is elkezdıdtek a környezeti hatásvizsgálatok, amelyek kimutatták, hogy az említett kukoricának káros ökológiai hatásai lehetnek.

•

2005. június 8: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) amely az Európában beadott GMO engedélykérelmeket és az elrendelt tilalmak indoklását hivatott tudományos szempontból értékelni, közzétette állásfoglalását a magyar tiltással kapcsolatban. Ebben kétségbe vonták, hogy az indoklásunkban szereplı környezettudományi aggályok elégségesek-e az intézkedés meghozatalához.

•

2005. június 24: Az Unió Környezetvédelmi Tanácsa minısített többséggel azt a döntést hozta, hogy az öt tagállam (Németország, Franciaország, Luxemburg, Olaszország és Ausztria) tiltásai fennmaradhatnak.

•

2006. szeptember 18: mivel az Európai Bizottság kezdeményezte, hogy Magyarország oldja fel a védzáradékát a génkezelt kukoricával szemben, az Európai Unió egyik szakbizottsága szeptember 18-án döntött arról, hogy Magyarország fenntarthatja-e a környezete és az emberek védelme érdekében hozott génmódosított kukoricatermesztésre vonatkozó tilalmat. Magyarországnak több tagállam támogatásával sikerült elérnie, hogy a védzáradékot fenntartsa. „A döntés mellett szólt az is, hogy az Unió úgy engedélyezte a 17 kukoricafajtát, hogy nem vette figyelembe hazánk különleges adottságait, nevezetesen a Pannon Ökorégió éghajlati, növény- és állatföldrajzi sajátosságait. A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének (NKI) 2001-tıl folyó környezeti hatásvizsgálatai bizonyították: a hagyományos, permetezéses növényvédelemben kijuttatott mennyiséghez képest a kukoricamoly rezisztens MON 810 kukorica mintegy 20


1000-3000-szeres dózisban termel rovarölı mérget. Probléma továbbá, hogy a tarlómaradványokból a betakarítás után egy évvel is kimutatható, így a talajéletre jelentıs hatással bírhat. A toxintartalmú pollen viszont a védett lepkék hernyóit veszélyezteti."31

5. Koegzisztencia szabályozás 5. 1 Mit jelent a koegzisztencia? Az ún. koegzisztencia vagy együtt-termesztés célja, hogy az ökológiai, a hagyományos és a GMO termesztés érdekeit összeegyeztesse. A koegzisztencia jogszabály azt határozza meg, hogy milyen feltételekkel és körülmények között lehet a háromféle (ökológiai, hagyományos, GMO) növényt versenyképesen és környezetbarát módon termeszteni, anélkül, hogy szennyeznék egymást és így gazdasági kárt okoznának. 5. 2 Miért van szükség koegzisztencia szabályozásra? „A koegzisztencia szabályozására azért van szükség, hogy akkor se maradjunk szabályozás nélkül a GM növényekkel kapcsolatban, ha felbontják a magyar védzáradékot."- nyilatkozta dr. Akácz Béla, az FVM fıosztályvezetı helyettese."32 Amennyiben ugyanis az Európai Bizottság a védzáradék feloldására szólítja fel Magyarországot, a jelenlegi termesztési engedéllyel rendelkezı GM fajták szabályozás nélkül köztermesztésbe kerülhetnek. „Ha pedig a GMO-k megfelelı szabályozás nélkül kerülnek köztermesztésbe, az olyan visszafordíthatatlan folyamatot indíthat be, amely eredményeként Magyarország GMOmentes státuszát örökre elveszítheti."33 5. 3 A koegzisztencia jogszabály közösségi jogi háttere Az Európai Unió 2003. július 23-án kibocsátotta a 2003/556/EC ajánlását a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett termékek adott térségben együtt folytatott termesztésérıl, amely javaslatot tett az egyes tagországoknak, hogy saját belátásuk szerint dolgozzák ki a termesztésre vonatkozó szabályozást. A koegzisztencia jogszabály keretében lehetıség van arra, hogy igen szigorú feltételeket támasszon egy ország a GM szervezetek termesztésével szemben, az ország teljes területérıl való kitiltás azonban jogilag nem oldható meg. 31

Veszélyben a GMO mentesség. Meddig tartható fenn a moratórium? (Greenfo hírek, 2006. szeptember 13.) 32 dr. Akác Béla, az FVM fıosztályvezetı helyettes nyilatkozata, IN: A génkezelt élelmiszer megosztja a világot 33 Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november

21


Az ajánlás kiemelten foglalkozik az ökológiai és a hagyományos módon gazdálkodók megszerzett jogainak védelmével. Az ajánlás ugyanis leszögezi, hogy "azon felhasználók (gazdák), akik a régióban egy új típusú termelést vezetnek be, kötelesek felelısséget vállalni a génáramlás korlátozásához szükséges földgazdálkodási intézkedések bevezetésért." Itt arról van szó, hogy ha valaki genetikailag módosított növényfajta termesztésébe kezd, az nem csupán a saját gazdaságára, de a környezetében lévıkre is hatással van. A GM növény pollenje már az elsı termesztési évben beporozhatja, s ezáltal beszennyezheti a környezı azonos fajú növénykultúrákat is. Az EU jogszabályok szerint 0,9%-os GM szennyezettségi küszöb fölött válik jelöléskötelessé a termék. Ilyen mértékő szennyezıdésre kukoricánál több száz, sıt akár ezer méteren belül is meg van a lehetıség. Tudományos kutatások szerint nyomokban akár 30-40 km-re is eljuthat a szennyezett pollen. De a keveredés veszélyét jelentik az elhullott magok és a közös helyiségben történı feldolgozás is.34 Az ajánlás leszögezi, hogy a különbözı gazdálkodási módok együttélését a tagállamoknak nemzeti szinten kell megalkotniuk. Az ajánlás ugyanakkor tartalmazza az együttélés biztosítását célzó nemzeti stratégiák kidolgozásának irányvonalait, melynek nyomán több európai országban – így hazánkban is – jogalkotási munka indult, és mára számos tagállam: Dánia, Németország, Portugália, Olaszország, Spanyolország és Ausztria (itt tartományi szinten oldották meg a kérdést) rendelkezik elfogadott szabályozással, számos más ország pedig az elıkészítettség különbözı fokain áll. Bár az ajánlás jogilag nem kötelezı, a FVM szerint azonban a hagyományos és biotermelık érdekeinek védelmében szakmailag teljes mértékben indokolt és idıszerő a koegzisztenciára vonatkozó nemzeti jogalkotás.35

5. 4. A hazai szabályozás elıkészítése A hazai szabályozás elıkészítése 2004 végén kezdıdött. A felelıs FVM nem önálló jogszabály megalkotása mellett, hanem a géntechnológiai törvény (1998. évi XXVII. törvény) módosításról és egy új fejezettel való kiegészítésérıl döntött. A tervezet központi eleme egy kétlépcsıs engedélyezési folyamat: amennyiben valaki génmódosított növényt akar termeszteni (amely már engedélyt kellett, hogy kapjon az európai eljárási rendszerben, tehát ettıl független folyamatról van szó), annak elıször is tanfolyamot kell végeznie és errıl bizonyítványt szereznie, majd ún. termesztési engedélyért kell folyamodnia a hatósághoz. Ez – a szakhatósággal való konzultáció nyomán – elızetes engedélyt ad ki, amelyben lefekteti a betartandó izolációs távolságot (kukorica esetében ez 400 m, amelytıl a hatóság kétszeres mértékig eltérhet), de ez még nem jogosítja fel a gazdát a termelés megkezdésére. Elıbb minden, az izolációs távolságon belül fekvı földtulajdonos és –használó hozzájárulását is be kell szereznie (a hazai birtokviszonyokat figyelembe véve az FVM becslése szerint egy átlagos méretőnek számító 6 hektáros terület esetében ez 57 szomszéddal való egyeztetést jelent) – amennyiben ez nem sikerül, az engedély nem adható ki.

34

Szınyi Eszter: A gazdálkodás rákfenéje (Biokultúra, 2005/1). FVM tájékoztató a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztésérıl szóló nemzeti szabályozás tervezetérıl. 35

22


A kiadott engedélyek nyilvánosan (interneten) is elérhetıek lesznek, és egy vetési szezonra szólnak. A törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet lefekteti a termesztés során betartandó elıírásokat, amelyeket a hatóság ellenırizhet, és ha szabálytalanságot talál bírságolhat és más intézkedéseket is elıírhat. Végül, a felelısség kérdésében a tervezet a polgári jog ún. veszélyes üzemre vonatkozó rendelkezéseire hivatkozik. Bár az elıkészítés folyamán többen javasolták egy önálló kártérítési alap létrehozását, ettıl a minisztériumok elzárkóztak, jogi problémákra hivatkozva. A tervezetet 2005. november elején fogadta el a kormány, és ez után kezdıdött meg a notifikációs eljárás, amelynek során valamennyi tagállam kérdéseket tehetett fel a dokumentummal kapcsolatban, illetve az EU Bizottság is véleményt adott. Ez a határidı lejártával, 2006. február közepén érkezett meg és mintegy 8 oldalon, 10 pontban „szedi ízekre” a magyar tervezetet. Ha azonban alaposan elolvassuk a rendkívüli technikai-jogi szırszálhasogatásról tanúskodó levelet, kiderülhet, hogy voltaképpen csak 3 ponton szükséges valóban a módosítás – és ezek közül is kettı eléggé apróságnak tekinthetı, pl. az engedély kiadási határidejének leszállítása 120-ról 90 napra – a többi ellenvetéssel szemben jól megalapozott érveléssel és indoklással megvédhetı a hazai álláspont.36

36

Koegzisztencia vagy a választás szabadsága? (Indymedia, 2006. április 13.)

23


Melléklet I. Állásfoglalások a koegzisztencia mellett és ellen Az eltérı álláspontok megítélésére ebben a fejezetben két példa található: az MTA ad hoc bizottságának állásfoglalása (pro), valamint a GMO Kerekasztal F jelő állásfoglalása (kontra). A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a génmódosított, a hagyományos és a biotermesztett növények adott térségben együtt folytatott termesztésének kérdésében „Az év (2005) elején dr. Németh Imre földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter azzal a kéréssel fordult az MTA elnökéhez, hogy az Akadémia hozzon egy tudományosan megalapozott állásfoglalást a génmódosított, a hagyományos, valamint a biotermékek adott térségben együtt folytatott termesztésérıl. Az állásfoglalás kialakítására Elnök úr bizottságot hozott létre, elnökének Balázs Ervint, az MTA rendes tagját kérte fel, valamint a bizottság tagjainak felkérte Bedı Zoltánt, az MTA levelezı tagját, Dudits Dénest, az MTA rendes tagját, Fésüs Lászlót, az MTA doktorát, Nagy Jánost, az MTA doktorát, Salgó Andrást, az MTA doktorát, valamint Schmidt Jánost, az MTA levelezı tagját. Az ad hoc bizottság az alábbi álláspontot alakította ki: A géntechnológiai úton elıállított/nemesített növények (GM növények) egyre nagyobb területen kerülnek köztermesztésbe szerte a világon. Tavaly már több mint 81 millió hektáron termesztettek ilyen növényeket, nem említve a kísérleti parcellákon termesztetteket. A GM növények 90 %-át négy növényfaj, a gyapot, a kukorica, a repce és szója adja. A kereskedelmi célra történı termesztés elsısorban az észak-amerikai kontinensre, valamint néhány nagy, gyorsan fejlıdı országra koncentrálódik. Ezek az országok Kína, India, Brazília, Argentína és a Dél-afrikai Köztársaság. A GM növények kereskedelmi célú termesztése néhány európai országban is megindult immáron, így az EUtagországok közül Spanyolországot említhetjük, ahol a kukorica vetésterületének mintegy 12 %-án termesztenek BT-toxingént hordozó, rovarellenálló hibrideket. Hatéves kísérleti adatok alapján megállapítható volt, hogy a GM és a nem GM kukorica keveredése csupán 0,9 %-os volt akkor, ha a kétféle növényt közvetlenül egymás mellett termesztették. Ezt a keveredési szintet a GM kukoricatáblától 12,6 méterre levı nem-GM növényekben tapasztalták; nagyobb távolságban már egyáltalán nem jelentkezett a GM növényekrıl átszállt pollenbıl származó keveredés. Franciaországban és Spanyolországban végzett kísérletek alapján húsz méter izolációs távolság is elégséges a GM és a nem-GM állományok között. Ez még akkor is igaz volt, ha az uralkodó szél a GM-állomány felıl fújt. Ki kell emelnünk azt is, hogy a kereskedelmi célú termesztésbe kerülı GM növények szigorú élelmiszer- és környezetbiztonsági ellenırzésen mennek, mentek át. Ezt nemzeti és nemzetközi szabályozók egyaránt elıírják.

24


A GM növények biztonságos termesztésekor szem elıtt kell tartani az adott növény szaporodásbiológiai jellemzıit. Ha ügyelünk erre, akkor a GM növények más technológiákkal (biotermesztés, hagyományos növénytermesztés) is harmóniába hozhatók. Ismeretes, hogy a növények különbözı módon termékenyülnek meg: egyesek a szél útján porozódnak be, mások rovarok, esetleg egyéb élılények segítségével termékenyülnek meg, ismét mások öntermékenyülıek (autogámia). A megtermékenyülés módját egyéb tényezık is befolyásolják, a növény egyedi morfológiai vagy élettani tulajdonságaitól függıen. Példaként említjük a szóját, mely önbeporzódó, s maga a beporzás is egy zárt burokban történik, tehát a pollen-"elsodródás" veszélye ilyenkor tényleg elhanyagolható. E sajátosság miatt a szójavetımag termesztéséhez nem is írnak elı izolációs távolságot. Fontos azt is tudni, hogy az egyes növények hímivarsejtje, a pollen, milyen életképességő, illetve milyen egyéb tulajdonságai vannak. E tényezık ugyanis erısen befolyásolják az egyes gének átvitelének esélyeit. A burgonyapollen például nehéz, tehát a virágból nem kerül messze, mert a súlya lehúzza. Vannak könnyebben szálló pollenek, melyek nagy távolságot tehetnek meg a szél segítségével; ilyenek például a pázsitfőfélék pollenjei. Nagy különbségek lehetnek továbbá az egyes növényfajok pollenjeinek életképessége tekintetében is: a különösen érzékeny pollenek csupán néhány percig maradnak életképesek, az ellenállóban azonban napokon át életben maradnak. A vetımagtermesztés szigorú szabályai mindezt régóta figyelembe veszik, mert csak ily módon lehet fajtaazonos vetımagot elıállítani. Minden egyes növényfaj esetében tehát megállapítják az izolációs távolságot. A kukorica nagymennyiségő pollent termel, és az néhány tíz méterre terjedhet. (Hibridkukorica elıállításakor - ha nem hímsteril vonallal dolgoznak - általában a porzó szülıi vonalat tartalmazó sor után négy termıvirágzatú sort ültetnek, illetve ilyen elrendezésben végzik a címerezést.) A kukoricapollen 0,3 m/sec sebességgel mozog a talaj felé, így a virágpor-tömeg mintegy 50 %-a a forrástól számított 3,77 méter távolságon belül földet ér. Ebbıl adódik, hogy a keresztbeporzás esélye 12-15 méter távolságban már 1 % alá csökken. Pollencsapdákkal végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a pollenforrástól 60 méterre felállított csapda a megtermelt virágpor mindössze 1 %-át fogta be. A genetikai izolációs távolság a hibrid vetımag elıállítására az Egyesült Államokban 660 láb, mintegy 220 méter, ami jól mutatja, hogy a tiszta hibrid vetımag elıállításánál az izolációs távolság több mint háromszorosa az említett mérési adatnak. Az EUszabvány szerint ez a kukorica estében az F1 elıállításnál 200 méter, míg alapanyag elıállításnál 400 méter, melynek betartatása követendı. A kukoricapollen általában 1030 percig marad életképes természetes viszonyok között. A GM növények szaporodási tulajdonságaikban nem különböznek az eredeti szülıi vonaltól, ezért ahhoz, hogy az "idegen" gén elsodródását és a más termesztéstechnológiával termesztett növényekkel való keveredést megakadályozhassuk, a vetımag-elıállításnál alkalmazott izolációs távolságokat javasolt betartani. Így tartható lenne az EU országaiban szigorú szabályként meghatározott 0,9 % keveredési arány. A GM és nem GM növények együttes termesztésénél, ahogy a GM-szervezetek jogi szabályozásában is megfogalmazódott, minden egyes eseményt, növény-gén kapcsolatot egyedileg kell elbírálni, ugyanúgy, mint a vetımag-elıállítási technológiák esetében láttuk.

25


Amennyiben az elıírt genetikai védısávot betartjuk, akkor az EU rendeleteinek értelmében biztosítani tudjuk a keveredés mentességet, és nem kell az igen költséges nyomon követési eljárásokat rendszeresen elvégezni. Tudomásunk szerint mindezidáig egyetlen olyan GM növényt se állítottak elı, illetve nem hoztak forgalomba, amelyiknek megváltoztatták volna a szaporodásbiológiai tulajdonságait. Az is közismert, hogy a GM-szervezetek életképessége elmarad a vad típusú szervezetekétıl. Tudomásunk van arról, hogy intenzív fejlesztı munka folyik annak érdekében, hogy molekuláris biológiai módszerek segítségével az idegen gén sodoródását, illegális megnyilvánulását genetikai úton lehessen korlátozni. E technika, amelyet a "genetikai használat korlátozásának technológiája" (Genetic Use Restriction Technologies GURTs) néven ismernek, még csak kísérleti stádiumban van. E technológia sikeres kidolgozása, alkalmazása, valamint elfogadása teljes mértékben képes lesz a génelsodródást megakadályozni. Ez a módszer annak is elejét veszi majd, hogy idegen gének kerüljenek át GM növényekbıl a természetes flórában jelen lévı vad fajokba. Összegezve: megállapíthatjuk, hogy a precíziós növénynemesítéssel elıállított, és napjainkban termesztésbe került, vagy a közeljövıben termesztésre kerülı növények szaporodásbiológiai tulajdonságaikban nem különböznek az eredeti nem GM szülıi vonalaktól. Így a kétféle növény együttes termesztésekor a hagyományos vetımagelıállítás során alkalmazott genetikai védısávokat célszerő követni annak érdekében, hogy megakadályozzuk a GM és nem GM növények keveredését. Nem tudományos, hanem gazdasági kérdés azonban az, hogy a koegzisztencia megvalósítása érdekében meg kell határozni a GM-jelleg kvalitatív és/vagy kvantitatív monitorozásának eljárását és a költségviselés alapelveit. Az innovációs láncban az analízis költségei azt terheljék, aki a GM-jellegbıl adódó elınyöket élvezi, és azt mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a nagyobb költségek miatt elveszítsük a magyar növénytermesztés nemzetközi versenyképességét." 37

37

In: Magyar Tudomány, 2005/8. p. 1026

26


A GMO Kerekasztal (F) jelő állásfoglalása a magyarországi koegzisztencia - szabályozáshoz, T/826. számú törvényjavaslatról „A GMO-Kerekasztal38 az A-E-jelő állásfoglalásaiban már közzétette a koegzisztenciaszabályozással kapcsolatos elképzeléseit. Ezektıl az alapelvektıl a T/826 számú törvényjavaslat messze van. Mégis – fenntartva a korábbi álláspontjainkat – az alábbi megjegyzéseket tesszük: (Fa) A vetımag-termesztésben eddig senki sem állapított meg szennyezettségre vonatkozó tőrési értékeket. A hímsteril-technika vagy a címerezés miatt azonban ez a keresztbeporzásra (fajtahibridek képzıdése miatt) legérzékenyebb termesztési forma. Európa második legjelentısebb kukoricavetımag-termelıjeként a készülı koegzisztencia-szabályozás az izolációs távolságot tekintve aggályos. (Fb) Az ökológiai gazdálkodásban GM-fajták okozta szennyezıdéssel kapcsolatban a zérótolerancia elv van érvényben. Az ökológiai termesztık számára a szabályozás jelenlegi formája nem biztosít megfelelı garanciákat. (Fc) A fajtatulajdonosok (Monsanto és Pioneer) megtagadják a független környezettudományi kutatóhelyekkel való együttmőködést, s így lehetetlenné teszik ezeknek a kutatásoknak a folytatását. A készülı törvénymódosításban nincs semmiféle garancia arra, hogy a Mezıgazdasági Géntechnológiai Hatóságnál letett vetımagalapból a Hatóság és Szakhatóság független vizsgálókat jelöljön ki, akikkel a fajtatulajdonosok együttmőködése kötelezı. Pusztán adminisztratív úton a környezet- és élelmiszerbiztonsági hatások nem ellenırizhetık. (Fd) Egy esetleges moratórium-felfüggesztés után a MON 810-es vetése 2007-tıl lehetıvé válik. Bevezetı áron kínálva a takarmánykukorica-termesztık, saját

38

„A GMO kerekasztal nem biotechnológia-ellenes civil szervezet. Nem ellenzi, hanem támogatja a hazai, eredeti biotechnológiai kutatásokat és mellékhatás-vizsgálatokat. Ugyanakkor környezet- (e tekintetben Kárpát-medencei) és táplálkozástudományi szempontokból kritikus. Esetrıl esetre változóan, vizsgálatokat szorgalmaz és kér számon a fajtabejelentın, a fajtaképviselın, illetve az engedélyezı hatóságokon. Feladatának tekinti azt is, hogy a hazai gazdaságot és társadalmat érintı koncepcionális kérdésekkel foglalkozzon. Célja a döntéshozók és a sajtó elfogulatlan tájékoztatása." (Forrás: Védegylet) A GMO-Kerekasztal tagjai: Ács Sándorné (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht., Kishantos; IFOAM); Ángyán József prof., CSc. (Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllı); Bakonyi Gábor prof., DSc. (Szent István Egyetem, Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllı); Balla László prof., DSc. (Magyar Növénynemesítık Egyesülete, Budapest); Bardócz Zsuzsa DSc. (GENOK, Norvégia/Skócia/Magyarország); Bauer Lea (Biokontroll Hungária Kht., Budapest); Békési László prof., CSc. (Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztály, Gödöllı); Darvas Béla prof., DSc. (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest); Gyulai Ferenc prof., DSc. (Agrobotanikai Intézet, Tápiószele; Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllı); Illés Zoltán dr. (Közép-európai Egyetem, Budapest); Kajner Péter (Magyar Környezetgazdaságtani Központ, Budapest); Márai Géza dr. (Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllı); Papp László prof., az MTA rendes tagja, DSc. (Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest); Pusztai Árpád prof., Ph.D, a Skót Akadémia tagja (GENOK, Norvégia/Skócia/Magyarország); Roszík Péter dr. (Biokontroll Hungária Kht., Budapest; Biokultúra Szövetség); Rózsa Lajos CSc. (MTA Állatökológiai Kutatócsoport, Budapest); Sajgó Mihály prof., DSc. (Szent István Egyetem, Kémia és Biokémiai Tanszék, Gödöllı); Székács András DSc. (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest); Takács-Sánta András (ELTE TTK, Budapest); Tanka Endre prof., DSc. (Károli Gáspár Református Egyetem, Környezetvédelmi és Agrárjogi Tanszék, Budapest); Varga Zoltán Sándor prof., DSc. (Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen).

27


(Fe)

(Ff)

(Fg)

(Fh)

céljaikra esetleg termeszteni fogják. Hazánkban ekkor meg kell oldani a környezettudományi jellegő, hosszú távú monitorozást. Sem ennek kerete, sem ennek törvényi szabályozása (a fajtatulajdonos kötelezése az együttmőködésre) nem alakult ki. Esetleges kibocsátás után a nem GM-piacokon értékesítık árait megemeli a tisztaságot bizonyító, akkreditált laboratóriumban végzendı vizsgálatok költségei. A GM-termék eközben azonos árban maradva a takarmánypiacot elfoglalhatja. A GM-fajtatulajdonosok extraprofitját valamint a fajtahasználók kötelezı ökológiai és gazdasági kockázati adóbefizetéseit kell a monitorozás, minıség-ellenırzés és kártérítési alap létesítésére fordítani. A megoldást a koegzisztencia-szabályozás részévé kell tenni. Az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság nem alakult meg. A genetikailag módosított élelmiszerek világszerte vitatott táplálkozástani és gasztroenterológiai problémáinak hazánkban nincs gazdája. A KÉKI és a MÉBIH hozott létre tanácskozó testületeket, de hazánkban csak laboratóriumi ellenırzés folyik (OÉTI), míg az emlısökön végzett táplálkozástani és takarmányozástani vizsgálatok el sem kezdıdtek (halakon végeztek vizsgálatokat, bár a részletes eredmények nem ismertek), mivel a KÉKI számára a Monsanto nem biztosított vizsgálati anyagot. Az FVM felügyelete alatt mőködı Mezıgazdasági Géntechnológiai Hatóság jogkörébe tartozik a genetikailag módosított fajtacsoportok engedélyezése. Az EU jelenlegi engedélyezési procedúrája szerint a módosított fajták gazdasági hasznát a fajtatulajdonosok más területeken végzett vizsgálataikkal alátámasztják. Ez esetenként nem illik a hazai viszonyokra, amint azt a kukoricamoly hazai csekély kártétele is mutatja. Az ebbéli elhatározás azonban sokkal inkább Uniós, mint tagországi szinten történik. A döntés nemzeti karakterét a környezettudományi vizsgálatok adhatják meg, amennyiben a Pannon-medencei biogeográfiai régióban elvégzett környezetbiztonsági vizsgálatok nélkül az itt élı – kitüntetetten a védett – fajokra vonatkozó megnyugtató vizsgálati eredmények hiányában az EU általános engedélye megtagadható. A Mezıgazdasági Géntechnológiai Hatóság tehát a környezetvédelmi tárca érdemi irányítása alá kell, hogy kerüljön, hiszen a lényegi és speciális megítélésre itt kerül sor. Javasoljuk a 21/D. § (6) bekezdés mellızését. A PTK 345-346. §-aiban foglaltak ui. kétségtelenné teszik, hogy a GM-növények köztermesztése, mint fokozott veszéllyel járó tevékenység váltja ki a fajtatulajdonos objektív kártérítési felelısségét. Mentesüléséhez neki kell bizonyítani (reá hárul a bizonyítási teher), hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elı, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ehhez a felelısségi szabályhoz képest jogilag irreleváns, hogy a károsult – jelen esetben a puffer zónán belüli földtulajdonos vagy földhasználó – írásban hozzájárult a GM-növény termesztéséhez. Ez csak államigazgatási elıfeltétele a tevékenység megkezdésének, de nem beleegyezés a károkozásba. Ha elfogadjuk a jelenlegi (6) bek. szövegét (t.i. ha a károsult a 21/C. /1/ és /2/ szerinti írásos hozzájárulást adott a GM-növény termesztéshez, úgy megszőnik a károkozó objektív felelıssége), ez azt jelenti, hogy csak akkor felel a termesztı az okozott kárért objektív (pusztán az okozáson alapuló) helytállással, ha nincs érvényes engedélye a köztermesztésre. Ezt viszont a törvény sem engedi meg. Valójában a /6/ bek. kizárja a fajtatulajdonos tárgyi felelısségét, ami merıben ellentétes az általa végzett, fokozottan veszélyes tevékenységgel, így a hazai joggal.” (2006. szeptember 14.) 28


Melléklet II. Koegzisztencia szabályozás Európa-szerte A génmanipulált növények szabadföldi termesztésérıl szóló jogszabályok néhány európai országban Az Európai Unió ajánlása nyomán már számos tagállam: Ausztria, Dánia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Luxemburg bejezték a jogalkotói munkát. Az EU koegzisztenciáról szóló ajánlása alapján megalkotott tagállami szabályozások egyes elemei39: A) A termelık által betartandó intézkedések (izolációs távolságok, puffer zónák, az árvakelés kezelése) Ország Spanyolország Franciaország Csehország Németország

Izolációs távolság 50 m izolációs távolság 25 m izolációs távolság konvencionálistól 100 m, organikustól 300 m izolációs távolság 1000 m (tervezet)

A következı szempontok a meghatározott izolációs távolságot módosíthatják (csökkenthetik): • faj- és fajtaspecifikusság; • termelési cél: növénytermesztés vagy vetımag elıállítás; • helyi adottságok: terület formája, mértéke, klimatikus feltételek, mezıgazdasági jellemzık, környezeti struktúrák. Az alábbi óvintézkedések betartása mellett ugyancsak módosulhat a pufferzóna mértéke: • pufferzóna: azonos fajú vagy fajtájú; nem GMO van mellette és együtt lesz betakarítva a GMO-val; • pollencsapda, pollenhatár; • csökkentett pollentermeléső, vagy steril porzós fajták alkalmazása; • megfelelı vetésforgó betartása és a termelési ciklus megtervezése (virágzási és betakarítási idıszakok).

39

Az összeállítás forrása: Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november

29


B) Felelısség és kompenzáció Ország Spanyolország Dánia Olaszország Luxemburg Németország

Felelısség helyi szabályozás alapján a GMO termıterület után 100 dán korona/ha (~ 3300 FT/ha) letét fizetése a kártérítési költségek fedezésére nincs központi alap, a GM termesztı fizet károkozás esetén a 8 nap - 6 hónapig terjedı börtönbüntetés és/vagy 251-750.000 euró pénzbüntetés, valamint kimondható a törvénysértés tárgyát képezı javak és a törvénybe ütközı nyereség elkobzása polgári törvények szerint

C) Termesztési szándékra vonatkozó bejelentési kötelezettség / regisztráció Ország Spanyolország Csehország Franciaország, Hollandia Ausztria Németország

Bejelentési kötelezettség a vetést megelızıen fajta és termıterület információ 2 hónappal a vetés elıtt nincs konkrét javaslat 3 hónappal a vetés elıtt termıhely nyilvántartása

A tagállami javaslatok tartalmaznak a termesztési szándékra vonatkozó bejelentési kötelezettségre és a regisztrációra javaslatot. A szomszédos gazdaságok együttmőködésére vonatkozó intézkedések minden tagállami szabályozásban szerepelnek. D) Szállítás és tárolás: A genetikailag módosított és nem módosított termesztésbıl származó tételek fizikai elkülönítését a szállítás és tárolás során minden tagállami szabályozás tartalmazza. E) Oktatás, képzés szerepe Ország Oktatás, képzés Dánia Kizárólag a GM vetımagokkal kapcsolatos tevékenységre csak megfelelı ismeretekkel rendelkezı forgalmazók és termelık lehetnek jogosultak. Spanyolország A GMO-k termesztésével, az egymás melletti termesztés gyakorlatával és a nyomon követési, illetve jelölési intézkedésekkel kapcsolatos információk termelıkhöz történı eljuttatásának megkönnyítése céljából a hivatalos állami szervek elımozdítják az oktatási és tanácsadási tanfolyamok szervezését a mezıgazdasági termelık számára. 30


F) A közösségi rendelet által elıírt kötelezettség: nyomon követés A forgalmazási lánc szereplıinek és a termelıknek öt éven keresztül meg kell ıriznie a piacra helyezett vetımag vagy szaporítóanyag csomagolásán szereplı címkéket, amelyeken fel van tüntetve, hogy ezek a vetımagvak vagy szaporítóanyagok genetikailag módosítottak. A német koegzisztencia törvény 2004. június 18-án fogadta el a Bundestag a génmódosítás-mentes termelés biztosítását és a génmódosított valamint nem génmódosított növények „együttélésének” biztosításáról (koegzisztenciájáról) szóló törvényt.40 A törvény elemei: a génmódosítást alkalmazóknak megelızı lépéseket kell tenniük, hogy biztosítsák mások számára a génmódosítás termelés lehetıségét, és hogy megelızzék a génmódosított szervezetek környezetbe való kibocsátásának „negatív anyagi következményeit” (gazdasági károk), és a génmódosított növények termesztése során „megfelelı gazdálkodási gyakorlatot” (good farming practice) kell alkalmazniuk; kompenzációs rendszer, amely kártérítést biztosít a hagyományos valamint a biogazdálkodók számára génszennyezés miatt gazdasági káruk származik; ökológiailag érzékeny területek védelme. Az új törvény kiegészítést főz a Szövetségi Természetvédelmi Törvényhez, és kijelenti, hogy szabadföldi kísérletek, valamint génmódosított növények felhasználása, terjesztése nem engedélyezett, amennyiben jelentıs hatással van egy ökológiailag érzékeny Natura 2000 területre; megtagadható az engedélyezés bizonyos fajta számára, amennyiben (elızetesen) kimutatható, hogy esetében a koegzisztencia nem biztosítható; megtagadható vagy visszavonható az engedély, ha egy génmódosított szervezet kibocsátása megnövekedett inváziv potenciálja miatt ökológiai károkat okozhat. Nyilvános regiszter Mindenki, aki kereskedelmi céllal kíván génmódosított növényt termeszteni, szándékáról három hónappal elıre értesítenie kell a hatóságokat. Szabadföldi kísérleteknél azonban csak három nappal elıbb kell bejelenteni e szándékot. Génszennyezés A törvény szerint a génmódosított szervezeteket alkalmazók kötelesek megelızı lépéseket tenni, hogy megelızzék a „negatív anyagi következményeket”, különösen a génmódosított növények termesztése során (beleértve a szabadföldi kísérleteket is), de a génmódosított szervezetekkel való egyéb tevékenységek, mint például a feldolgozás során is. A törvény megfogalmazása szerint „negatív anyagi következmények” (gazdasági kár) lépnek fel, ha a termék nem adható el a piacon génmódosított szervezetekkel való szennyezıdés miatt. A dán koegzisztencia törvénnyel ellentétben a német törvény elismeri, hogy gazdasági kár léphet fel akkor is, ha a génszennyezés az európai címkézési küszöb szerinti 0,9% alatt marad. 40

A törvény, teljes magyar nyelvő szövege a következı oldalon http://ec.europa.eu/enterprise/tris/pisa/cfcontent.cfm?vFile=120040241HU.DOC

31

érhetı

el:


Ez nagyon fontos, ugyanis a piaci szereplık (nagykereskedık stb.) akkor is megtagadhatják egy termék megvásárlását, ha a 0,9%-nál kisebb mértékő a génszennyezés. Ezen felül a törvény szerint gazdasági kár lép fel akkor is, ha a génmódosított szervezetek jelenléte miatt a szomszédos farmer többé nem tudja megszerezni a 2002/91-es EU rendelet szerinti bio (organikus) minısítést, vagy a megfelelı német szabályok szerinti „génmódosítás nélkül termelt” minısítést.

Termékinformációk Az új törvény elıírja, hogy aki génmódosított szervezeteket bocsát piacra, a termékkel együtt megfelelı információkat kell közzétennie. Ennek ki kell terjednie arra, hogy az adott génmódosított szervezet használata során miként lehet elkerülni a gazdasági károkat, például részletes termesztési terven keresztül, mint például a génmódosított és a szomszédos nem génmódosított mezı közötti izolációs távolság. Szabályokat dolgoznak ki a „megfelelı gazdálkodási gyakorlatra”, részletesebben pontosítva e követelményeket. Hogy a hatóságok számára lehetıvé tegyék a génmódosított növények termesztésének jövıbeni tapasztalatai fényében e szabályok módosítását, mindazok, akik árusítják ill. használják a génmódosított szervezeteket, kötelesek nyomon követni (monitorozni) a negatív hatásokat, és értesíteni a hatóságokat a kockázatokra vonatkozó új megállapításokról. Kompenzációs rendszer Az új törvény lefekteti a „közös és megkülönböztetett felelısség” elvét, minden szomszédos gazda számára, akik génszennyezést okozhatnak. Ezáltal a gazda, aki az esetleges génszennyezésen keresztül kárt szenvedett, szabadon dönthet, hogy mely szomszédjától kér kártérítést. A közös és megkülönböztetett felelısség elve mögött az az érv áll, hogy – ha több szomszédos gazda termeszt génmódosított növényt – utólag nem minden esetben állapítható meg, hogy az adott esetben melyikük felelıs a szennyezésért. Mindamellett a termelı akkor is felelıs, ha a génszennyezés annak ellenére következett be, hogy a termelı betartotta a vetımagot elıállító/forgalmazó cég által adott instrukciókat. Ebben az esetben a termelı beperelheti a céget, hogy nem látta el megfelelı információval. Az arra készteti a génmódosított szervezeteket elıállító cégeket, hogy a legkisebb „biztonságos távolságot” emlegetı tanulmányokban való bízás helyett figyelembe vegyék az adott génmódosított fajta elkülönítésével kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket. Az engedélyezés megtagadása A törvény lehetıvé teszi, megtagadják vagy visszavonják az engedélyt, amennyiben kimutatható, hogy bizonyos esetben (egy adott termék esetében egy adott régióban) a koegzisztencia nem biztosítható. Megtagadhatják az engedélyt, ha elızetesen kimutatható, hogy koegzisztencia nem garantálható. Az engedély visszavonható, ha a termesztés során bebizonyosodik, hogy a génmódosított növény elszennyezi a nem génmódosítottat. Az engedély megtagadásának vagy visszavonásának jogi alapját az Európai Bizottság 2003 júliusában közzétett koegzisztenciáról szóló javaslata (Recommendation) adja. E javaslatban a Bizottság kijelenti, hogy „regionális érvényő

32


intézkedések hozhatóak” , ha más intézkedések (például a szomszédos parcellák közötti szeparációs távolságok) nem bizonyulnak hatásosnak (2.1.5. pont). 41

A spanyol minta A spanyol Mezıgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium rendelettervezete a hagyományos és ökológiai GMO-k együtt-termesztését lesz hivatott szabályozni. A rendelet minden olyan növényi faj minden fajtájára vonatkozna, amelyek termesztésénél az Európai Unió engedélyezte azok genetikai módosítását. Az új szabályozás tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeknek a termelıknek meg kell felelniük. Ezek közé tartozik többek között a megfelelı Autonóm Tartomány illetékes hatóságának a vetést megelızıen egy hónappal történı írásos tájékoztatása, mely magába foglal egy, a GMO fajták önkéntes termesztésére, valamint a szomszédos és az elszigetelt zónán belül található termelık tájékoztatására vonatkozó szándéknyilatkozatot. A hivatalosan ellenırzött vetımagok és szaporítóanyagok alkalmazásának kötelezettsége mellett a termelı öt évig köteles megırizni a vetımag- illetve szaporítóanyag dobozokon található azon címkéket, amelyek jelölik, hogy azok genetikailag módosítottak, illetve írásban tájékoztatni a fajtáról, a fajta megnevezésérıl, valamint a genetikai módosításról azt a személyt, akinek a terményét értékesíti. A rendelettervezet magába foglalja továbbá a termelési folyamat során alkalmazandó intézkedéseket. Ilyenek a vetés-elıkészítéssel kapcsolatos követelmények, a parcella betakarítását megelızı és azt követı megóvása, valamint a fajták szállítása és tárolása. Nemzeti Felügyeleti Terv A koegzisztencia összes érintett szempontjának felügyelete és ellenırzésének megvalósítása céljából a Mezıgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium a Környezetvédelmi Minisztériummal közösen minden évben ki fogja dolgozni a Nemzeti Felügyeleti Tervet. Ez minden olyan ellenırzést és elemzést magában foglal majd, amely a koegzisztencia szabályainak felügyeletére és értékelésére alkalmas, mind a termesztés, mind a termékek értékesítése szempontjából. Ezáltal a koegzisztencia eszközök mőködésének ellenırzése céljából megvalósul a genetikailag módosított fajtákkal bevetett parcellákkal szomszédos területeken jelenlévı GMO-k nyomon követése ugyanúgy, mint a nem megmővelt szomszédos területeké is. Az Autonóm Tartományok illetékes hatóságának a Tervben meghatározott százalékos arányban - a termesztés alatt legalább egyszer - ellenıriznie kell a genetikailag módosított terményekkel telepített ültetvényeket, az elszigetelt területek távolságának, a felhasznált vetımagok és a "jó mezıgazdasági gyakorlat" alkalmazásának felügyelete

41

Forrás: German law on co-existence -improved, Biotech Mailout, 2004. július p. 6-9. Friend of the Earth Europe

33


végett, és a betakarítás pillanatában azért, hogy az aratógépek megfelelı használatát és a különbözı célállomásra induló tételek fizikai elválasztását ellenırizzék. A Nemzeti Felügyeleti Terv a GMO jelenlétének nyomon követése érdekében mind a termesztésre, mind a termékek értékesítésére vonatkozóan, illetve a szomszédos és a nem megmővelt szomszédos területeken magában foglalja majd az együtt-termesztés szabályainak felügyeletét és értékelését szolgáló ellenırzéseket és elemzéseket is. A kukoricatermesztés szabályai Az új jogszabály a kukoricatermesztésre vonatkozóan specifikus együtt-termesztési szabályokat ír elı, amelyek érintik az izolációs távolságokkal kapcsolatos követelményeket, mely legalább 50 méter lesz a különbözı termelési rendszerő kukoricanövények között annak biztosítása érdekében, hogy a genetikailag módosított termények véletlenszerő jelenléte más növényekben a közösségi rendeletben megállapított küszöbérték alatt maradjon. Alternatív intézkedésként az Autonóm Tartományok illetékes hatóságai engedélyezhetik a vetés idıpontjának programozását oly módon, hogy a virágzási idıszak egybeesése elkerülhetı legyen. Ún. fedıterületek is létrehozásra kerülnek, amelyek abból állnak, hogy a genetikailag módosított kukoricával bevetett terület határait követve legalább négy hagyományos kukorica vetési sáv kerül kialakításra. A sávok betakarítását követıen a terményt genetikailag módosított kukoricával keverik össze és utóbbiként címkézik. Azon termelık esetében, akiknek kukoricamoly rezisztens genetikailag módosított növényük van, létre kell hozniuk egy menedékzónát a rezisztens rovarok megjelenésének elkerülése érdekében. Ezen menedékzóna egy hagyományos - de genetikailag módosított terményként címkézendı - kukoricával bevetett területet jelent, a kukoricával bevetett parcella legalább 20 százalékára vonatkozóan. A vetésnél a különbözı termelési rendszerő vetımagokat el kell különíteni, és a vetı- és munkagépek gondos tisztítását is el kell végezni. Mód nyílna arra is, hogy a kizárólag ugyanazon termelési szerkezetet alkalmazó termelık között lehetıség legyen az aratógépek megosztására, kivéve amikor a genetikailag módosított fajták betakarításának befejezésekor legalább 2000 m2 hagyományos kukorica kerül betakarításra, és az genetikailag módosított fajtaként kerül címkézésre. A kukorica kereskedelmi fajtajegyzékbe történı regisztrálása Szintén benyújtásra került a transzgénikus kukorica kereskedelmi fajtajegyzék módosításának megvalósítására vonatkozó javaslat, amely néhány fajta kizárását jelentené, habár az évek során Spanyolországban történt termesztése idején nem jelentkeztek problémák, és még az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal és különbözı tudományos bizottságok jelentései szerint sem mutatkoznak problematikusnak. Ezen fajták mégis kikerülnek a fajtajegyzékbıl, mivel az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia átadásánál (öröklıdésénél) kisebb kockázatok merültek fel.

34


Ezzel egyidejőleg olyan új fajták is bekerülnek a fajtajegyzékbe, melyeknél már nincsenek meg ezek a kockázatok, és nem tartalmaznak genetikai módosításokat, ezáltal a kereskedelmi fajtajegyzék valamennyi követelményének megfelelnek. Létrehozzák a fajták bejegyzésének Nyomon követési (Monitoring) Tervét, amely az ezen fajtáknál bevezetett módosításoknál az inszekticid jelleg hatékonyságának értékelésére összpontosít, ugyanúgy mint az entomofaunára (az adott területen lévı rovarfajták összessége) és az ezen fajtákkal bevetett parcellák talajának mikroorganizmusaira gyakorolt lehetséges hatásainak tanulmányozására. A Tervben szerepel még a termelık tájékoztatását szolgáló programok megszervezésének lehetısége, valamint a járulékos növények és a hagyományos fajtákkal bevetett sávok ellenırzésére vonatkozó javaslatok. 42 A norvég géntörvény A törvény célját és lényegét az elsı cikkely fogalmazza meg: „a törvény célja az, hogy szabályozza az összes géntechnológiai módszerrel elıállított szervezet felhasználásának etikus, a társadalmi igazságosság szempontjából elfogadható voltát, figyelembe véve a fenntartható fejlıdés irányelvét. A törvény feladata annak a biztosítása, hogy ezek a szervezetek sem a környezetre, sem az egészségre semmiféle káros hatást se fejthessenek ki." A törvény egyaránt vonatkozik az összes genetikai módosítással elıállított szervezetre, a GMO-kra {genetically modified organism, azaz genetikailag módosított szervezetre) és az LMO-k-ra {living modified organism, azaz élı módosított szervezetre) is. Az engedélyezés szabályozása Az engedélyezésre a 10. cikkely vonatkozik. Ez kimondja: „A fenntartható fejlıdésre gyakorolt hatás értékelésénél figyelembe kell venni a környezetre és az egészségre gyakorolt hatást is. Ezt ki kell egészíteni az etikusság és a társadalmi igazságosság vizsgálatával. Csak akkor lehet az engedélyt kiadni, ha mindezek a szempontok érvényesülnek, és egyik elv sem szenvedhet csorbát." A Norvég Biotechnológiai Tanácsadó Testület (NBAB) A testület feladata, hogy tanácsot adjon a törvényhozásnak a géntörvény gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban. Az is a testület dolga, hogy segítsen eldönteni, hogy az egyes módosított szervezetek elısegítik-e a fenntartható fejlıdést vagy sem, és hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a szociális igazságosság és etikusság elvét. A testület következıképp foglalt állást: A tanácsadó testület véleménye szerint a géntechnológiai törvény 1. és 10. cikkelyét úgy kell értelmezni, hogy az egyes kérelmek elbírálásánál a fenntartható fejlıdés 42

Szentmáry Tamás: A genetikailag módosított szervezetek együtt-termesztésével kapcsolatos spanyol rendelettervezet (2005. augusztus 9.)

35


irányelve legyen a döntı. A társadalmi hasznosság és igazságosság szempontja legyen a meghatározó, és nyújtson elegendı alapot a kérelem elutasítására még akkor is, ha kicsi a módosított szervezet kibocsátásával járó kockázat. A kérelmeket a következıképpen kell elbírálni: elsısorban a környezetre és az egészségre gyakorolt kedvezıtlen hatások kockázatát kell kizárni. Meg kell vizsgálni azt, hogy mik a várható és az elképzelhetı káros következmények, és azt is figyelembe kell venni, hogy ezek milyen valószínőséggel következnek be. Ha ezt nem lehet a tények alapján teljes biztonsággal megállapítani, akkor az elıvigyázatossági elvet kell alkalmazni. Ez az elv a döntı akkor is, ha a kockázatvizsgálat alapján nagyon kis valószínőséggel ugyan, de nagymértékő kár következne be, vagy a bekövetkezı hatás visszafordíthatatlan lenne. Ezután azt kell mérlegelni, hogy az engedélyezés összhangban van-e a fenntartható fejlıdéssel, hasznos-e az emberi közösség és társadalom szemszögébıl, valamint megfelel-e az etikai és társadalmi igazságosság szempontjainak. A tanácsadó testület útmutatást adott ahhoz is, hogy hogyan kell alkalmazni az elıvigyázatossági elvet. Ezt az elvet kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor fennáll a biológiai diverzitás csökkenésének vagy az egyes fajok kihalásának veszélye. Ez az elv a döntı akkor is, ha nem állnak megfelelı tudományos tények a döntéshozók rendelkezésére, ugyanis az elv alkalmazásával minden veszély minimálisra csökkenthetı. Az elıvigyázatossági elvet kell alkalmazni olyan esetben is, amikor -az ok-okozati összefüggés nem bizonyítható, - amikor egy esemény elıfordulásának gyakorisága nem ítélhetı meg, - ha bármilyen kétely merül fel a kockázatbecsléssel kapcsolatban, - amikor a következmények halmozódhatnak, vagy - amikor a védıintézkedések nem biztosítanak a várakozásnak megfelelı, kellı védelmet. A tanácsadók szerint a fenntartható fejlıdés vizsgálatánál a következıkre kell odafigyelni: meg kell vizsgálni az új szervezeteknek és az ezzel kapcsolatos tevékenységnek az emberiségre és az egész földgolyóra gyakorolt hatását: az ökológiai határokat, és hogy léteznek-e még ezek a határok, vagy már eltőntek; ki kell elégíteni az emberek alapvetı igényeit; meg kell valósítani a jelen és jövendı generációk közötti, valamint a szegény és a gazdag országok közötti igazságos elosztás elvét. Mindezt a gazdasági növekedés egyéb, lehetséges és új formáinak figyelembevételével. A társadalmi hasznosság és igazságosság megítélésénél az a döntı, hogy szükség van-e a termékre, van-e rá igény valamilyen formában; a termék megold-e valamilyen társadalmi problémát; elmondható-e, hogy a termék jobb, mint bármely más, már a piacon lévı termék; és van-e más lehetıség egy adott társadalmi probléma megoldására. A termeléssel és felhasználással kapcsolatban azt kell figyelembe venni, hogy teremt-e új munkalehetıséget vagy munkahelyeket; hogy az új munkahelyek vidéken lesznek-e; ad-e a termék új munkalehetıséget más országban; meggátolja-e más szükséges vagy olyan termék elıállítását, amelyre társadalmi igény van (pl. biotermelés); gátolja-e valamely más országban olyan termékek elıállítását, amelyre ott van szükség (pl. egy

36


fejletlen országban a termıföldet élelem helyett takarmány-vagy virágtermesztésre használják). A testület szükségesnek látja, hogy különbséget tegyen az emberiség szempontjából, valamint a környezet és a világegyetem szempontjából etikus viselkedési normák között. Az etikus viselkedési norma megítélésekor azt kell eldönteni, hogy cselekedeteink jók-e vagy rosszak, morálisak-e vagy immorálisak. Figyelembe kell venni, hogy néha az egyes cselekedetek etikátlan voltáról tudat alatti döntést hozunk anélkül, hogy meg tudnánk magyarázni, hogy mi miatt gondolunk bizonyos viselkedési formákat etikátlannak. Az engedélyezésnél meg kell vizsgálni, hogy - a termék vagy annak elıállítása és felhasználása megfelel-e az általános erkölcsi normáknak és értékeknek; - maga a termék vagy annak elıállítása nincs-e ellentétben az emberek közötti szolidaritás és egyenlıség elvével, figyelembe véve a hátrányos helyzető és gyenge társadalmi csoportok érdekeit is, hiszen az ıshonos, kisebbségi, speciális vagy ısi kultúrával rendelkezı népek és csoportok gyakran kerülnek háttérbe a többségi döntés vagy a társadalmi normák miatt; - valamint meg kell nézni, hogy a termék vagy annak forgalmazása nincs-e ellentétben a fent felsorolt elvekkel. A környezet és világmindenség etikai szempontja szerint azt kell megnézni, hogy - a termék vagy annak elıállítása nem áll-e ellentétben az állatok érdekéivel és az állatvédelemmel - nem okoz-e szükségtelen fájdalmat vagy szenvedést; - az elıállítás módja nem lépi-e át vagy szünteti meg a fajok közötti határokat, és az elıállítás módja nem különbözik-e az állattenyésztésben vagy a természetben elıforduló módszerektıl. Az import engedélyezése és ellenırzése Ezzel a területtel a 2001/18/EC európai uniós direktíva foglalkozik, ezért a norvég törvény is ezt a jogszabályt adaptálta. A 4. cikkely -a nyomon követhetıségrıl szóló általános kötelezettségek (6) így szól: „A »C« részben leírtak alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell az engedélyezett GMO-k elıállításának és forgalmazásának nyomon követhetıségét minden lépésben, a IV. pont függelékében leírt követelmények szerint." Azaz, „a genetikailag módosított termékek piacra bocsátásakor be kell nyújtani minden olyan, a szervezet módosításával kapcsolatos információt, amely a szóban forgó módosított szervezet azonosításához és kimutatásához szükséges, hogy ezzel is lehetıvé tegyék a forgalmazás utáni ellenırzést és nyomon követést. Az információnak tartalmaznia kell vagy a genetikailag módosított termék eredetét, vagy a generikus anyag{ok) leírását, a gyártót, valamint vagy a nukleotid-szekvenciákat, vagy egyéb olyan információt, ami alkalmas a GMO-termék és az ebbıl eredı anyagok azonosítására és nyomon követésére. 43

43

In: Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága (Budapest, Kölcsey Intézet, 2004)

37


A dán koegzisztencia-törvény A genetikailag manipulált (GM) - és nem GM-növények együttes termesztését szabályozó törvényt II. Margit dán királynı 2004. június 9-én hirdette ki. 44 A törvény fontosabb rendelkezései: (i) GM-fajtákat a termesztı csak tanfolyam elvégzése után termeszthet. A törvény speciálisan a termesztésre, kezelésre és szállításra vonatkozó elıírásokat említi. Ezt az oktatást akkreditált oktatási intézmények fogják végezni, térítés ellenében. (ii) A mezıgazdasági miniszter változtathatja (szőkítheti) a termeszthetı növények körét. (iii) A termesztı köteles a szomszédos termesztıket értesíteni a termesztés minden fázisáról. Ez az információ elektronikus formában is közzétehetı, és nyilvános. (iv) A GM-termesztés fázisai – izolációs távolság, szállítás, tárolás, eszközök tisztítása – szabályozásra kerülnek. (v) A GM-termék csak regisztrált termelıtıl vásárolható és csak regisztrált átvevınek adható el. (vi) Azok a gazdák, akiknek terményei a GM-fajták termesztése következtében szennyezıdnek, és emiatt károsodnak, kompenzációra tarthatnak igényt. A kompenzáció több szempontból limitált. A szennyezıdésért felelıs termesztı anyagilag is felelıs. Ha egy biotermesztı vetımagja GM-maggal szennyezıdik, szintén kártérítésre tarthat igényt. (vii) A kompenzációs alap része, hogy minden termesztı, aki GM-fajtát vet, hektáronként 100 dán koronát kell befizessen a kompenzációs alapba. Ezzel azonban nem váltja meg a fentiekben leirt anyagi felelısséget. A dán törvényt a Greenpeace több szempontból kritizálta. A fıbb kifogások között van, hogy a szennyezési küszöböt (0,9 %) szabadföldi körülmények között tekinti, azaz ott kell magasabbnak lenni a GM-kontaminációnak, hogy panaszt lehessen tenni. Nem említi, miként kellene kezelni a megosztva használt eszközöket. A biotechnológiai cégek felelıssége nincs megemlítve. A kompenzációs elıírásokat nevetségesen gyöngének tartja, például csak megporzás okozta szennyezıdést ismer el, és csak ugyanazon évben bekövetkezett szennyezıdés számít. Az EU nemrégen a kompenzációs elıírásokat jóváhagyta, azaz nem tekinti az így kifizetett összegeket burkolt agrárszubvenciónak. 45

44

A törvény teljes, magyar nyelvő szövege a következı oldalon érhetı el: http://ec.europa.eu/enterprise/tris/pisa/cfcontent.cfm?vFile=120040393HU.DOC 45 Forrás: Az Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottságának 2005. december 8-án tartott, a GMnövények hazai engedélyezésérıl szóló kerekasztal beszélgetés hozzászólásaiból (Ismertette: Lıvei Gábor, Dán Mezıgazdasági Kutatóintézet, Flakkebjerg Kutatóközpont, Slagelse, Dánia)

38


Hasznos linkek: egyes országok koegzisztencia törvénye teljes szöveggel Ausztria: Géntechnológiai törvény (német nyelven, módosításokkal együtt) http://www.bmgf.gv.at/cms/site/detail.htm?thema=CH0264&doc=CMS1085735125660 Dánia: Koegzisztencia törvény (magyar nyelven) http://ec.europa.eu/enterprise/tris/pisa/cfcontent.cfm?vFile=120040393HU.DOC Luxemburg: Koegzisztencia törvény (angol nyelven) Draft Act regulating the trade in seeds and plants, and on the cultivation of genetically modified seeds and plants http://www.gmofree-europe.org/documents/Luxembourg_coexistence_law.doc Németország: Koegzisztencia törvény (magyar nyelven) http://ec.europa.eu/enterprise/tris/pisa/cfcontent.cfm?vFile=120040241HU.DOC Olaszország: Koegzisztencia törvény tervezet (angol nyelven) Draft Decree-Law on urgent provisions for the coexistence of transgenic, conventional and organic crops. http://www.gmofree-europe.org/PDFs/Italian%20Coexistence%20law.pdf

39

KUTATÓSZOLGÁLATI JELENTÉS A GÉNTECHNOLÓGIÁRÓL II. KOEGZISZTENCIA SZABÁLYOZÁS

Recommend Documents