(Kál pecsétje 1771-ből)
Kál község településrendezési tervéhez készült régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2005. (Dokumentáció: Leírás, lelőhelyek jegyzéke, térképi mellékletek a jelölésekkel, véleményezés) (Kutató : Fodor László régész)
Kál településrendezési tervéhez készült régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2005. (Kutató : Fodor László régész)
A község történeti-földrajzi helyzetének rövid bemutatása:
Kál község a Bükk és a Mátra hegységek találkozásánál, annak déli részén a Tarna folyó keleti oldalán fekszik. Területének, földjének jó részét földtörténeti folyami -és tengeri kisebb nagyobb összefüggésű homok rétegek alkotják. A Tarna-patak és a területének geológiai összetevői mindig fontos meghatározók voltak a település teljes életére. A vizsgálatunk részét képező régészeti jelentőségű területek is ennek függvényében értelmezhetők. A teljes Tarna-völgy bővelkedik régészeti fontosságú területekben. Régészeti adattárunkban Kál környékéről is számos ismert régészeti lelőhelyeket tartunk nyilván.
Ismert és kutatott régészeti lelőhelyek A belterületen kevés régészeti lelőhely szerepel a régészeti nyilvántartásba, ami természetesen nem zárja ki annak létét. Az ötvenes években a Kompolti utca közelében lévő homokbányában emberi csontmaradványok kerültek elő, amelynek kora ismeretlen. Kutatás nem volt.(Melléklet:II./9.) Amennyiben a mai M3-as autópálya után déli irányban tovább megyünk Nyugat felé a mai Tarna töltésének túloldalára, (egykor a meder más nyomvonalon folyt) ott tételezik fel a község történeti földrajzi nevei alapján azt a
legkorábbi
települést, amely „Gaál” névalakban fordul elő a középkori oklevelekben. Itt lehetett Kál község első (középkori) településének a helye. A területen régészeti kutatást eleddig nem végeztek.
2
Hagyomány szerint ott a XVIII-XIX században ezen a helyen még kápolna is állt. (Jelölve a fenti helyszíneket a I. és II./6.. térképmellékleten) A mostani falu temploma mai helyén új falumaggal a XVIII. században alakult ill. épült ki. Védőszentje vélhetően középkori templomét hordozza, amely Szt. Péter és Pál.
Régészeti lelőhelyek: KÁL-Legelő (belterülethez közel Melléklet II /1.) A belterület DNy-i szélén, közel a Tarnához, első fontos régészeti lelőhely, ahol az 1960-as években a Dobó István Vármúzeum ásatásokat is végeztetett. A vizsgált ill. kutatott terület az ún. KÁL-Legelő név alatt került nyilvántartásba.( A volt cementüzem közelében, az út nyugati oldalán) Itt az Alatka felé vezető műút mellett 1966-67-ben Szabó János Győző, majd Kovács Béla egri régészek végeztek leletmentő ásatást, ahol népvándorláskori és honfoglaláskori temetkezések sírjai kerültek elő. (L. kutatási dokumentációkat RA:283.,298.,321,) (L. jelölését a térképmellékleten) Kál Csörszárok:(Mellklet II./5-7 közelében) A Csörszárok kutatására országos kutatási pályázat keretében Dr. Patay Pál(MNM régésze) végzett többlépcsős kutatásokat Kál körzetében, ahol az árok húzódik. (L. jelölését a térképmellékleten) (Adattári nyilvántartásban: RA: 241, 292.,378.) Kál, Szabari-Tanya és Káli Erdők:(Meléklet: II/5. 7.) Az M3-as régészeti során Kál körzetében a terepbejárással mintegy öt lelőhely került regisztrálásra, majd kutatásra. (kutatók: Ács Csilla, Farkas Csilla, Váradi Adél, -RA:618.,622 .) Ezek között a Szabari-Tanya, vagy Káli-Erdők (DNY-i külterületei részek) Erdőtelki határ felé, amelyeket már Patay Pál is jelölt a Csörszárok kutatásai, feltérképezései során; (L:RA:292.,378. 556) Kál 1. legelő I. (Melléklet: II./2.) A fenti KÁL-Legelő területéhez igen közel, az M3-as építés során előkerült temetkezések leletmentése. A temető pontos korszaka eddig nem ismert. (kutató: Szabó J. József, RA: 480.
3
Kál Legelő II. (Melélklet:II/ 3.) (Kál1.Legelő II. M3-as nyilvántartási név alatt) (Őskor , népvándorláskor ) a Tarna közelében n. Ficsor-féle telken. (kutatók: Ács Csilla- Fodor László) L.RA: 526., 556., 615.,-1995-97) /L. térképmellékleten jelölve/ Kályi-Fertő (Melléklet: II/7.) (M3-as munkálatai során ) Kutató . Ács Csilla Heves M-i Múzeum Eger, RA: 554. Csörszkavicsbánya (Melléklet: II./10.) Az M3-as építéséhez sóder anyag-nyerőhelyként megnyitott területen az Alatkai út mellett egy régi sóderbánya közelében Késő-avar kori temetkezés maradványai kerültek elő. (Kutatás1997-benaz M3-as keretében, kutató: Fodor László régész: Mintegy 28 sír. RA: 615.) Kál -Akasztópart (Melléklet: II./4.) Az M3-as építési nyomvonalába eső terület a Káli-tag felé. A területen szórványos őskőkori és népvándorlás-kori településmaradványok kerültek elő. 1994-ben leletmentés. Kutató: fodor László. RA: 523.) Szakmai véleményezés, javaslat: Kál község -kül és –belterületén helytörténetileg és régészetileg ismert, elsősorban a fentebb említett és nyilvántartott területeken a település fejlesztésében
olyan
beruházási
és
építési
korlátozásokat
kell
a
településtervezésnek előírni, amely nem veszélyezteti a fennálló értékeket, vagy föld alatt rejtőző leleteket. (Mivel az M3-as autópálya területére vonatkozó lelőhelyek nagyobbik része feltárt dokumentált, valamint környezete már jelentősen nem kutatható, oda tervezendő létesítményeknél külön eljárást kell kezdeményezni. A településszerkezeti tervben külön ki kell térni azokra az épületegyüttesekre, amelyek szerkezetükben helytörténeti és ipartörténeti értékeket hordoznak.(pl.
4
Malmok még megmaradt épületrészletei és helytörténeti értékű épületek; Iskolaépület, vasúttal kapcsolatos ipartörténeti emlékek, Plébániaház, keresztek stb.) A területre tervezendő bármiféle beruházások, településrendezéssel kapcsolatos tervek, csak régészeti konzultációval és a vonatkozó Örökségvédelmi Törvény előírásainak betartásával kezdeményezhetők.
Mellékletek: Régi katonai térképszelvény Lelőhelyek területeit jelző 1:10 000-es léptékű sztereografikus térképek szelvényei jelölésekkel
Eger, 2005. június 20.
/Fodor László/ régész muzeológus kutató
Kál településrendezési tervéhez készült régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2005. (Kutató : Fodor László régész) Melléklet: 2.
Feltételezett Kál (Gaál) nevű középkori faluhely (?) / Középkori Kál/
Kál településrendezési tervéhez készült régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2005.(összesítve) Melléklet:
(Kutató : Fodor László régész)
9.
)
7 5.
4.
3
2.
1.
6.
10.
Régészeti lelőhelyek 1=Kál legelő 1967. 2=Kál legelő I. 3= Kál l Legelő II. 4=Kál akasztópart 5= íKál Szabari Tanya erdők (csörszárok ) 6=régi középkori faluhely Tarna mellett 7= Kályi –fertő 9=Kompolti úti homokb.
Kál településrendezési tervéhez készült régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2005. (Kutató : Fodor László régész)
Kál és határtérképe a XIX sz. közepén
