KUTATÁSMÓDSZERTAN. Széll Krisztián ELTE PPK, TDK műhely november 8

KUTATÁSMÓDSZERTAN Széll Krisztián [email protected] ELTE PPK, TDK műhely 2016. november 8.

• • • • • • •

• • • •

Kutatása tárgyának, témájának nem megfelelő kiválasztása! Nem megfelelő kérdés- illetve hipotézis-felvetés! Kevés idő a dolgozat elkészítésére! Tapasztalatlanság a szakirodalom keresésében, feldolgozásában! Idegen nyelvű szakirodalom hiánya! Túl sok illetve túl kevés szakirodalom! Nem megfelelő kutatási módszer, minta, adatfeldolgozás, adatelemzés! Dolgozat elméleti és gyakorlati része közötti különbség megértése! Szövegszerkesztés, táblázatkezelés funkcióinak szegényes ismerete! Saját, önálló, értelmező gondolat hiánya! Nem megfelelő idézet, hivatkozás!

Gyakori hibák KUTATÁSMÓDSZERTAN

2 2016. november 8.

      

Érdekli a kutatót és megfelel a szakmai felkészültségének! Nem „lerágott csont”! Megfelel a kutatás céljának! Nem túl egyszerű, de nem is túl komplikált! Specifikus, jellegzetes, nem túl általános! Kellően fókuszált, elméletileg megalapozott, jól definiálható, világos! Kutatható, megválaszolható, megszerezhetőek a válaszhoz szükséges információk!  A válasz megtalálásához rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások!  A megválaszolása, és a megválaszolásához vezető út nem vet fel etikai aggályokat!  Az elsődleges és másodlagos kutatási kérdések szorosan összefüggnek!

Érdemes újragondolni: mikor is jó egy kutatási kérdés? KUTATÁSMÓDSZERTAN

3

2016. november 8.

SZAKIRODALOM FELTÁRÁSA

4 KUTATÁSMÓDSZERTAN

2016. november 8.

• Megerősít(het)i a kérdésfeltevésünket • Segít abban, hogy:  ne ismételjünk meg egy már elvégzett kutatást.  elméleti, fogalmi keretbe helyezzük a kutatási témánkat.  hipotéziseket állítsunk fel.  a korábbi kutatásoknál már jól bevált stratégiákat, módszereket, eszközöket is.  távolságot tartsunk a problémától és árnyaltabban lássuk a kutatási témánkat.  újradefiniáljuk a kutatási kérdésünket, kérdéseinket.

Szakirodalom feltárásának szükségessége KUTATÁSMÓDSZERTAN

5 2016. november 8.

Bázisai

Forrásai könyvtárak

előzetes források

levéltárak elsődleges források internet

szakmai kapcsolatok

Szakirodalom: hol is, mit is? KUTATÁSMÓDSZERTAN

másodlagos források

6 2016. november 8.

• Előzetes források  Katalógusok  Referáló folyóiratok és bibliográfiák (annotációk megjelent szakirodalomról)

• Elsődleges források (a kutatási eredményekről közvetlenül számol be, lehet írásbeli, szóbeli, képi is)  Kutatási beszámolók  Tudományos közlemények: szakkönyvek, szakcikkek, (akadémiai) folyóiratcikkek, kutatási jelentések, recenziók, disszertációk, absztraktkötetek, konferenciakötetek, statisztikai adatforrások  Monográfiák

• Másodlagos források (általában az elsődleges forrás átdolgozása, másodelemzése, összegzése)  Összefoglalók, kivonatok, referátumok, recenziók  Lexikonon, enciklopédiák  Kézikönyvek, tankönyvek, jegyzetek

Szakirodalom feltárásának forrása KUTATÁSMÓDSZERTAN

7 2016. november 8.

• Oktatási, pedagógiai folyóiratok (többek között)       

Magyar Pedagógia Educatio Iskolakultúra Új Pedagógiai Szemle Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció Herj (Hungarian Educational Research Journal) … (nemzetközit tudna valaki említeni?)

• Éves oktatási, pedagógiai konferenciák (többek között)      

Országos Neveléstudományi Konferencia (ONK) Hungarian Conference on Educational Research (HUCER) Pedagógiai Értékelési Konferencia (PÉK) Horizontok és Dialógusok Digitális Nemzedék Konferencia … (nemzetközit tudna valaki említeni?)

Kiemelendő hazai folyóiratok, konferenciák KUTATÁSMÓDSZERTAN

8 2016. november 8.

 Jegyzeteljünk úgy, ahogy számunkra a legegyszerűbb és a legátláthatóbb (pl. cédulázás, naplózó kivonatolás)  Rövid, adott célnak megfelelő tartalmi összegzések készítése  Források:    

Alap egy jó szakkönyvtár Nagy bónusz az adatbázisokhoz való hozzáférés Jobb, használhatóbb forrás: lektorált folyóirat, szakmai folyóirat, könyv Kevésbé jó forrás: magazinok, újságok, nem lektorált anyagok

 Bővítsük a bibliográfiánkat, például    

böngészéssel vagy szisztematikus kutatással (logikai operátorok pl.: AND/OR/NOT) hólabda módszerrel (hivatkozások alapján) kulcskategóriák szerint (téma, szerző, tudományterület stb.) internetes keresések („google a barátod” )

 Készítsünk gondolattérképet (problématérkép, fadiagram, nyíldiagram) (Lásd pl. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20090007_iskolaskor_pedagogiaja/TANANYAG/07_1.html)  Rendeljünk kulcsszavakat (alternatívákat, szinonimákat, köztes tényezőket, hatásokat stb.) a gondolattérképünkhöz => ezek alapján a kulcsszavak alapján keressünk tovább a szakirodalomban

Néhány jó tanács KUTATÁSMÓDSZERTAN

9 2016. november 8.

 Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum: http://www.opkm.hu/  Pedagógiai irodalom a Magyar Elektronikus Könyvtárban: http://mek.oszk.hu/html/tarsadalom.html  Elektronikus Periodika Adatbázis: http://epa.oszk.hu/  Magyar Országos Közös Katalógus: http://www.mokka.hu/  Elektronikus információszolgáltatás: http://www.eisz.hu/hu  MATARKA (Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa): http://www.matarka.hu/  Kutatóintézetek honlapjai, például Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: www.ofi.hu …

Hazai adatbázisok szakirodalmak keresésére KUTATÁSMÓDSZERTAN

10 2016. november 8.

 Google Scholar: https://scholar.google.hu/

 ERIC (Education Resources Information Center): http://eric.ed.gov/  Jstore: http://www.jstor.org/  Science Direct: http://www.sciencedirect.com/  EBSCO: https://www.ebscohost.com/

 Web of Science: https://webofknowledge.com/  Taylor & Francis Online: http://www.tandfonline.com/ …

Nemzetközi adatbázisok szakirodalmak keresésére KUTATÁSMÓDSZERTAN

11

2016. november 8.

EREDMÉNYEK PUBLIKÁLÁSA: Tartalmi és formai követelmények


2016. november 8.

• Elméleti jellegű dolgozatok  A témaválasztás indoklása, a kutatás relevanciája  Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása  A kutatási módszer felhasználásának szintje  Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása  A dolgozat szerkezete, stílusa  Az irodalomjegyzék és a mellékletek  A bíráló dolgozatról alkotott összbenyomása

Mire figyeljünk (bírálati szempontok) I. KUTATÁSMÓDSZERTAN

13

2016. november 8.

• Empirikus jellegű dolgozatok  A témaválasztás indoklása, a kutatás relevanciája  Az adatgyűjtés módja  A minta megfelelősége  Az adatok feldolgozásának mélysége  Az eredmények megbízhatósága, bizonyítottsága  A dolgozat szerkezete, stílusa  Az irodalomjegyzék és a mellékletek  A bíráló dolgozatról alkotott összbenyomása

Mire figyeljünk (bírálati szempontok) II. KUTATÁSMÓDSZERTAN

14

2016. november 8.

• Innovációt és/vagy fejlesztést bemutató dolgozatok  A témaválasztás indoklása, az innováció és/vagy fejlesztés relevanciája  Az innováció és/vagy fejlesztés eredetisége  Az innováció és/vagy fejlesztés kidolgozottsága  A kipróbálás következtetéseinek, eredményeinek bemutatása  Az eredmények elemzésének mélysége  A dolgozat szerkezete, stílusa  Az irodalomjegyzék és a mellékletek  A bíráló dolgozatról alkotott összbenyomása

Mire figyeljünk (bírálati szempontok) III. KUTATÁSMÓDSZERTAN

15

2016. november 8.

  

Cím Tartalomjegyzék Táblázat- és ábrajegyzék (kellő számú táblázat, illetve ábra hiányában mellőzhető)

I.

Bevezetés  kutatás témája  kutatás célja(i)

II. III. IV.

Elméleti háttér (a kutatási téma szakirodalmi alátámasztása, alfejezetekre tagolandó) Kutatási kérdések, hipotézisek Kutatásról:  adatgyűjtési és mérési módszerek, eszközök  kutatás célcsoportja, mintája  elemzési keretek, jellemzők

V. VI.

Kutatás eredményei, értelmezése, megvitatatása (alfejezetekre tagolandó) Összegzés/Következtetések  további kutatási lehetőségek és irányok

VII. Felhasznált irodalom VIII. Mellékletek

Dolgozatok felépítése KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Felkelti a figyelmet, az érdeklődést (kulcsszavak használata => így a keresési eredmények között is gyakrabban megjelenik majd)! • Tükrözze a tanulmány stílusát! • Konkrét és nem szorul magyarázatra! • Pontosan jelöli a tanulmány tárgyát, tartalmát! • Tartalmilag informatív és kifejező! • Ritkán tartalmaz rövidítéseket (csak akkor, ha közismert)! • Nem tartalmaz felesleges frázisokat! • Se nem túl rövid, se nem túl hosszú (max. 10–12 szó)!

 Amennyiben szükséges, a fő cím mellett alcím is alkalmazható.  Kérdésként is feltehető.

Milyen a jó cím? KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Hivatkozások két fő helye: 1. Szövegben 2. Irodalomjegyzékben

• Követelmény:  Magyar Pedagógia című folyóirat publikációs stílusa: http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50

Hivatkozások KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Mindig a (megrendelő, folyóirat, felsőoktatási intézmény, pályázat, felhívás stb. által) megadott formát kövessük! • Formai követelmények:  2,5 cm margó  1,5-ös sortáv

 Times New Roman betűtípus  12 pt betűméret

• Terjedelmi követelmények:  minimum 30 oldal

 pályamunka tartalmi részének (törzsszöveg) terjedelme nem haladhatja meg a 60 oldalt  teljes terjedelem pedig – irodalomjegyzékkel, mellékletekkel, hivatkozásokkal, függelékkel – a 100 oldalt.

• Ábrák, táblázatok  számozni kell, és a szövegben ennek megfelelően kell hivatkozni rájuk

TDK dolgozatok formai követelményei KUTATÁSMÓDSZERTAN

19

2016. november 8.

 Terjedelme (szóközökkel együtt):  minimum 500 karakter  maximum 2500 karakter

 Tartalma:      

dolgozat témája, célja kérdésfeltevés(ek) alkalmazott módszer(ek) eredmények, eredmények értelmezése megvitatás, levonható fő következtetések hasznosíthatóság

 Figyeljünk rá:    

logikailag is összefüggő mondatok általában nem lehet (és nem is igen szokás) bekezdésekre tagolni táblázat vagy ábra nem lehet benne a szöveg az esetleges különleges karaktereket szimbólumként tartalmazza  általános minőség, stílus

Rezümé formai követelményei KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Minden fontos információ megtalálható: http://www.otdk.hu/  A Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció felhívása: http://otdt.ganda.hu/media/uploads/pedagogia.pdf  A pályamunkák és az összefoglalók (rezümék) formai követelményeit szekciónként a XXXIII. OTDK Központi Felhívásának 3. számú melléklete foglalja össze: http://otdt.hu/media/uploads/kozpharmasmelleklet.pdf

OTDK információk KUTATÁSMÓDSZERTAN


MINTA ÉS MINTAVÉTEL


2016. november 8.

• Elemzési egység: azok az emberek vagy dolgok, amelyek jellemzőit a kutatás során elemzés céljából megfigyelünk, leírunk, magyarázunk.    

Egyének Csoportok Szervezetek Társadalmi produktumok

• Elem: az az alapegység, amelyről információt gyűjtünk, és amely az elemzés alapjául szolgál. • Általában megegyezik az elemzési egységgel, de az elem a mintavételre, míg az elemzési egység az adatelemzésre vonatkozik. • Megfigyelési egység: olyan elem illetve elemek olyan összessége, ahonnan z adott elemzési egység kapcsán információkat gyűjtünk. • Az elemzési egység nem feltétlenül esik egybe a megfigyelési egységgel.  Például, ha az iskolák az elemezési egységek, a megfigyelési egységek lehetnek az iskolavezetők is.

Elem, elemzési illetve megfigyelési egység KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Ökológiai tévkövetkeztetés:  Ha valakinek csoportokra vonatkozó megfigyelései vannak, és ebből egyénekre akar következtetést levonni.  Például nagyobb a bűnözési ráta azokon a településeken, ahol a romák aránya magasabb  romák több bűncselekményt követnek el?

• Individualisztikus tévkövetkeztetés:  Az általános szabályszerűségek összeegyeztetési nehézsége a kivételekkel.

• Redukcionizmus:  A megfigyelt jelenség magyarázatánál túl szűkre szabjuk az okként számításba jöhető fogalmak és változók körét, vagyis valamely elemzési egység, vagy változó kitüntetett szerepet kap.  gazdasági redukcionizmus: minden jelenség mögött a gazdasági okokat keresi, más okokat figyelmen kívül hagy  pszichológiai redukcionizmus: minden jelenség mögött a lélektani okokat, tényezőket keresi

Elemzési egységek kapcsán elkövethető hibák KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Populáció (alapsokaság): az az ember- vagy jelenségcsoport, amiről meg akarunk tudni valamit, vagyis az a kör, akikre/amikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás eredményeit (a vizsgálandó elemek elméletileg meghatározott összessége). o Teljes körű kutatás: ha a kutatás a populáció minden tagját érinti.

• Vizsgálati populáció: azon elemek összessége, amelyek közül ténylegesen vesszük a mintát. • Minta: a populáció összes tagját általában nem áll módunkban megfigyelni, ezért kiválasztunk egy mintát, vagyis az adatgyűjtést a populáció valamely alcsoportjában (mintájában) végezzük. • Mintavétel: eldöntjük, hogy konkrétan kit és mit vizsgálunk • Mintavételi egység: azok az elemek, vagy elemcsoportok, amelyeket figyelembe veszünk a mintavétel valamely fázisánál vagy a kiválasztásánál. • Mintavételi keret: a mintavételi egységekről készült azon lista, melyből a mintát vagy annak egy szintjét összeválogatjuk.

Populáció, minta, mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN


• A minta és a populáció közötti különbség  Torzítás: a minta elemei nem jellemzik azt a sokaságot, amelyből kiválasztottuk azokat!

• Tudatos és nem tudatos torzítási lehetőségek    

Fellelhetőség problémája Relevancia „szakértői” osztályozása Információhiány a sokaságban (nem tud a felmérésről) Szubjektív válogatás

• A mintavételi hibát alapvetően két dolog csökkentheti 1. Minél nagyobb mintanagyság 2. Az alapsokaság homogenitása

Mintavételi hiba KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Vegyünk-e egyáltalán mintát? • Ha igen, milyen eljárással? • Milyen típusú mintát vegyünk? • Mekkora legyen a minta nagysága? • Mit tegyünk a nem válaszolási hibákkal, a válaszmegtagadókkal? • …

Alapkérdések KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Olcsóbb, mint az egész populáció vizsgálata. • A vizsgálat rövidebb idő alatt elvégezhető. • A populáció összes tagját általában nem áll módunkban megfigyelni. • A jól kiválasztott minta eredménye nagyon hasonló a populáció eredményéhez. • Bizonyos hibahatárok között a minta eredményeit kiterjeszthetjük a teljes populációra (reprezentativitás).

Mintavételi eljárások használatának főbb indokai KUTATÁSMÓDSZERTAN


1. A célsokaság (populáció) meghatározása 2. A mintavételi keret meghatározása 3. A mintavételi technika meghatározása 4. A mintanagyság meghatározása 5. A mintavétel kivitelezése

A mintavételi eljárás lépései KUTATÁSMÓDSZERTAN


1. Valószínűségi mintavétel (főként kvantitatív kutatásokban)  Legfontosabb szabálya és feltétele, hogy a mintavételi keret minden elemének egyforma esélye van arra, hogy a mintába kerüljön.  Véletlen kiválasztás alapján választunk elemeket a kutatáshoz.  Megakadályozza a kutató részéről a tudatos vagy akaratlan részrehajlást.  Lehetőség van a hiba becslésére a mintavétel során ill. vissza tudjuk ellenőrizni, hogy mennyire tükrözi hűen a minta a valóságot.  Alkalmas statisztikai következtetések levonására (de csak reprezentatív minta esetén!)

2. Nem valószínűségi mintavétel (főként kvalitatív kutatásokban)    

Kisebb számú, kontextusba ágyazott minta kiválasztása. Nem ad reprezentatív mintát (eredményei nehezen általánosíthatóak). A kapott eredményeknek magas az érvényessége. A valószínűségi mintavételi módszereknél kevésbé megbízhatóbb, de alkalmazásuk gyakran egyszerűbb és olcsóbb.  Kvantitatív kutatásokban: ha nem áll rendelkezésünkre a teljes

alapsokaságról egy lista, amelyből reprezentatív mintát lehet venni.

A mintavételi eljárások típusai KUTATÁSMÓDSZERTAN


Valószínűségi mintavétel • Leíró kutatás esetén • Nagy mintavételi hibák esetén • Heterogén sokaság (magas szórás) esetén • Statisztikai módszerekkel akarjuk elemezni a mintát • Az egyszerűbb, operatív megoldás kevésbé fontos szempont

Nem véletlen mintavétel • Feltáró kutatás esetén • Nagyok az ún. nem mintavételi hibák • Homogén sokaság (alacsony szórás) esetén • Statisztikai módszerekkel nem akarjuk elemezni a mintát • Fontos az egyszerűbb, operatívabb megoldás

Valószínűségi vagy nem valószínűségi mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN

31

2016. november 8.

1. Egyszerű véletlen mintavétel 2. Szisztematikus mintavétel (pl. minden k-dik) 3. Rétegzett mintavétel  Ha a populáció egyes arányait előre ismerjük, akkor kialakíthatjuk, úgy is a mintát, hogy előre meghatározzuk az egyes csoportok nagyságát, és ezen csoportokon belül veszünk véletlen mintákat.

4. Többlépcsős csoportos mintavétel

A valószínűségi mintavételi eljárások típusai KUTATÁSMÓDSZERTAN

32

2016. november 8.

• Nem valószínűségi mintavétel a kvantitatív kutatásokban: 1. 2. 3. 4. 5.

Kvótás mintavétel Szakértői mintavétel Egyszerűen elérhet alanyokra hagyatkozó mintavétel Hólabda módszer Önkiválasztós módszer

• Nem valószínűségi mintavétel a kvalitatív kutatásokban: 1. 2. 3. 4.

Hólabda módszer Önkiválasztós módszer Kényelmi módszer Célirányos/elméletvezérelt mintavétel

A nem valószínűségi mintavételi eljárások típusai KUTATÁSMÓDSZERTAN


• A vizsgált minta alapján szeretnénk megbízható, érvényes következtetéseket levonni a populációra.  DE: A mintából levont következtetések csak akkor általánosíthatóak, ha a minta alapvető jellemzői megegyeznek az alapsokaságéval.

• Cél: • A minta heterogenitása minél jobban illeszkedjen a teljes populációéhoz. • A populáció és a minta összetételének egyeznie kell a kutatás szempontjából kritikus jellemzők, változók tekintetében.

• A mintavételi keretet adó sokaságra is csak akkor általánosíthatunk, ha a keretben a sokaság minden eleme egyformán van képviselve.  Ha valamelyik elem többször feltűnik, akkor a minta ezt túlreprezentálja.

Eredmények általánosíthatósága KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Reprezentatív a minta, ha 1. a minta összesített jellemzői jól közelítik a sokaság ugyanezen összesített jellemzőit. 2. a sokaság (populáció) minden egyes tagjának, elemének a mintába kerülési valószínsége ismert és nem nulla.

• Valamely mintán alapuló megállapításokat csak azoknak az elemeknek az összességére nézve tekinthetjük reprezentatívnak, amelyből a mintavételi keret áll.  DE: A mintavételi keretek gyakran nem tartalmazzák az összes olyan elemet, amelyeknek elvileg szerepelniük kellene a listán.  A kutató számára az az elsődleges, hogy felbecsülje a hiányosság mértékét, és korrigálja őket.

Reprezentativitás KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Nem arányos mintavétel esetén  A mintába kerülés valószínűsége nem egyenlő már a mintavétel tervezésekor sem  Kutatói döntés (pl. csak így biztosítható, hogy kellően nagy számú elemünk legyen az elemzéshez, vagy az általános iskolai pedagógusok véleményének részletes megismerése különösen fontos)  Külső körülmények: nem minden mintába kerülő személy, intézmény stb. vesz részt a kutatásban (pl. nem elérhető, nem válaszol)

• Súlyozás:  Az elemzéskor a minta elemeit különböző súlyokkal vesszük figyelembe.  Nem minden mintaelem 1-et ér: ha nem illeszkedik a minta megfelelően nemek szerint, akkor például a nők 1-nél nagyobb, a férfiak 1-nél kisebb súlyt kapnak.  A mintavételi torzítást kiküszöböl korrigálást designsúlynak nevezzük.

Súlyozás KUTATÁSMÓDSZERTAN


• Minél pontosabb információra van szükség, annál nagyobb mintát kell venni.

• Ugyanakkor minél nagyobb minta, annál kisebb javulás érhető el a mintanagyság egységnyi növekedésével.

A mintanagyság meghatározása kvantitatív kutatásoknál KUTATÁSMÓDSZERTAN



2016. november 8.


2016. november 8.

KUTATÁSMÓDSZERTAN. Széll Krisztián ELTE PPK, TDK műhely november 8

Recommend Documents