Kutatási beszámoló és mellékletek

Echo Research Center

A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZETŐ FÓRUMOK TAGJAI DROGATTITŰDJÉNEK ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON

Kutatási beszámoló és mellékletek Írta: Domokos Tamás, Mahler Balázs és Ruff Tamás A kutatási program az Echo Oktatáskutató Műhely és az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet együttműködésében valósult meg a Gyermek- Ifjúsági és sportminisztérium támogatásának köszönhetően. Belső projekt azonosító: Echo K121/2005. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet H-8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. Tel: (22) 502-276, Fax: (22) 379-622 [email protected], www.echosurvey.hu

 Echo Network 2005. június

KEF ATTITŰD KUTATÁS

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ

TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÁS

………………………

3.o.

1. A VIZSGÁLAT HÁTTERE

………………………

4.o.

……………………… ……………………… ……………………… ……………………… ………………………

4.o. 5.o. 5.o. 10.o. 12.o.

2. A drogkérdés szakmai megítéléséről

………………………

15.o.

3. Általános attitűdök

………………………

22.o.

……………………… ……………………… ………………………

25.o. 28.o. 32.o.

………………………

41.o.

……………………… ……………………… ……………………… ………………………

42.o. 44.o. 45.o. 47.o.

………………………

52.o.

……………………… ………………………

52.o. 59.o.

………………………

61.o.

1.1 A kutatás célja 1.2 A kutatás fő kérdései 1.3 Kutatási módszer 1.4 Adatfeldolgozás 1.5 Demográfiai háttér

3.1 Érzelmi viszony 3.2 A drog mint társadalmi probléma 3.3 A jogi szabályozáshoz való viszony 4. A fórumokról 4.1 Együttműködések 4.2 A rendőrségi munka megítélése 4.3 A KEF tagok értékelése 4.4 A KEF társadalmi pozícionálása 5. A működés kvalitatív tapasztalatai 5.1 Esettanulmányok 5.2 Az interjúk tapasztalatai 6. Mellékletek

Echo Network - 2005

2



VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A 2000-ben elfogadott Nemzeti Drogstratégia alapvető célként fogalmazza meg, hogy a társadalom váljon érzékennyé a drogprobléma hatékony kezelésére. A koncepció szerint a stratégia megvalósításában kulcsszerepet játszanak a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok. A helyi drogstratégiát többségében a fórumokban résztvevő képviselők, tagok alkották és ugyanők a letéteményesei is a helyi drogellenes stratégiának, ezért e személyek drogokkal kapcsolatos attitűdjei és kábítószerekkel kapcsolatos kompetenciája döntő a drogprobléma helyi közösségi szintű kezelése tekintetében. Ugyanakkor ezen szakemberek legális drogokkal és kábítószerekkel kapcsolatos attitűdjei nem vagy csak korlátozottan ismertek. A kutatási cél elérése érdekében komplex módszertan alkalmazása volt szakmailag a leghatékonyabb módszer. Ezért intézetünk 2005 tavaszán postai kérdőíves felmérést végzett a tagok körében. A teljes populációban 1048 személy volt, melyből az önkiválasztós mintába 254 személy került be. Ezen kívül kvalitatív módszerekkel (esettanulmányokkal, interjúkkal) egészítettük még ki eredményeinket. Abban meglehetősen nagy egyetértés van a tagok körében, hogy a drogjelenség komoly társadalmi problémának tekinthető. Ugyanakkor a vizsgálatból kiderül, hogy a KEF tagok a drogprevencióban érintett szakemberek tevékenységével a legkevésbé sem elégedettek, de a válságkezelésben, a szenvedélybetegek gyógyításában érintettek munkáját elismerik. Az eredmények azt mutatják, hogy a drogosokkal szembeni viszony alapján a KEF tagok 72 százaléka pozitív, 6 százaléka közönyös, 22 százaléka pedig negatívan jellemezhető. A válaszadók szerint a fogyasztók leginkább merész, ám befolyásolható, fiatal, városi és magányos emberek, többségében férfiak A megkérdezett KEF tagok közel egytizede azt vallja, hogy a kábítószer fogyasztó egyértelműen beteg ember, de úgy véli büntetni kell őket. Ez már magában is ambivalens gondolkodás, de többségüknél az is kimutatható, hogy úgy gondolják, ez nem segíti elő a fogyasztás visszaszorítását. A jogi oldalát vizsgálva mindent egybevetve a büntetés jelenlegi céljáról a megkérdezettek azt gondolják, hogy az elsősorban üzenetértékű másoknak, illetve retorziót ad a normától eltérő embereknek. A KEF koncepciójával, feladataival kapcsolatos vélemények alapján a válaszadók három jól körülhatárolható csoportba sorolhatók, (1) egy kis részük hatástalannak, haszontalannak tartja; (2) a jelentős többség intézményesíteni szeretné a KEF-et; míg a (3) harmadik csoport a KEF jelenlegi rendszerét tartja a legjobban működőnek. Kiderült az is, hogy nagyon fajsúlyos probléma a fórumok társadalmasítása a KEF tagok szerint. A szakmai közeg előtt már nem ismeretlenek, azonban az átlagember semmit sem tud ezekről a szervezetekről, működési feltételeikről és feladataikról. Echo Network - 2005

3



1. A VIZSGÁLAT HÁTTERE 1.1 A kutatás célja A Nemzeti Stratégia a Kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében című dokumentum alapvető célként fogalmazza meg azt, hogy „A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában”. Az eredeti koncepció szerint a stratégia megvalósításában kulcsszerepet játszanak a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF-ek), melyek a helyi drogpolitika „motorjaként' kellene, hogy működjenek. A gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezen feladatuknak csak korlátozottan tudnak megfelelni e testületek. A működési problémák okai mögött hipotézisünk szerint két fontos tényező is meghúzódik, egyrészt a helyi KEF-ek rendelkezésére álló humánerőforrás nem minden esetben adekvát a feladathoz (pl. esetleges presztízs szempontok a KEF tagok meghatározásánál, intézményi képviselet és személyes szakértői szerepek keveredése, eltérő drogattitűdök stb.), másrészt a KEF-ek társadalmi kapcsolatrendszerének (intézményi, civil szervezeti, állampolgári, szülői kapcsolatok) és nyilvánosságszervezésének problémái is gátolhatják a sikeres működést. A helyi drogstratégiát többségében a KEF-ekben résztvevő intézményi vagy szakértői képviselők, tagok alkották és ugyanők a letéteményesei is a helyi drogellenes stratégiának, ezért e személyek drogokkal kapcsolatos attitűdjei és kábítószerekkel kapcsolatos kompetenciája döntő a drogprobléma helyi közösségi szintű kezelése tekintetében. Ugyanakkor ezen szakemberek legális drogokkal és illegális kábítószerekkel kapcsolatos attitűdjei nem vagy csak korlátozottan ismertek. A helyi drogprobléma társadalmasítása és a helyi közösség érzékenyítése, mobilizálása nem képzelhető el a KEF-ek társadalmi kapcsolatainak szervezése nélkül. Ez a másik pont, amelyről szintén csak korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre tudományosan megalapozott országos szintű információk1. Magyarországon jelenleg 892 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működik eltérő hatékonysággal, különböző szakértői kompetenciával és eltérő társadalmi beágyazottsággal. Ugyanakkor az egyes fórumokban résztvevő tagok meglehetősen hasonló intézményi, szervezeti körből kerültek ki, településenként átlag 8-12 fő, ami mögött azért jelentős szóródás is van. Országos szinten több mint ezer szakértő, intézményi delegált kapcsolódott be formálisan a KEF-ek munkájába az elmúlt években.

1

A KEF-ek minden évben elkészítik ugyan szakmai beszámolóikat, ám e terület tipikusan nem írható le az alkalmazott mennyiségi szempontokkal 2 Ez az adatfelvétel megkezdése előtti adat.

Echo Network - 2005

4



Ezen tagok aktivitása, szakmai kompetenciával és drogattitűdjei meglehetősen eltérőek. Kutatási programunk elsődleges célja, hogy feltárja milyen attitűdökkel és kompetencia szinttel rendelkeznek a KEF-be delegált szakértők, intézményi képviselők, illetve hogy választ adjunk arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen szintű a KEF-ek beágyazottsága a helyi társadalomba.

1.2 A kutatás fő kérdései 1. Milyen szakmai álláspontokat foglalnak el a KEF tagok az egyes kérdésekben (a fórumok működése, a drogellenes küzdelem stb.)? 2. Milyen általános attitűdök jellemzőek a KEF tagokra a drogokkal, a kábítószert fogyasztókkal és a droghasználattal, ennek társadalmi következményeivel kapcsolatban? 3. Milyen a fórumok társadalmi beágyazottsága, hol tart a társadalmasítás folyamata?

A kutatás elméleti kereteinek meghatározásakor abból indultunk ki, hogy a KEF tagság összetétele nagyon sokrétű. Nagy százalékban intézményi delegáltak alkotják, akik motivációjukban, szakmai ismereteikben nagyon sokszínű képet mutatnak. Ugyanakkor ez a tagság ellenszolgáltatás nélküli, tehát akik komolyan akarják venni feladataikat, azok ezért anyagi elismerést nem kapnak/kaphatnak. Viszont a nemzeti drogstratégia a kábítószer visszaszorításáért való küzdelemben a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak hangsúlyos szerepet szán, ami egyértelműen a KEF tagok komoly munkáját evokálja. Ez az alapvető ellentmondás vezérelte kutatásunkat, azt próbáltuk kideríteni, hogy ezek a problémák mennyire fajsúlyosak egy-egy KEF gyakorlati működésében, és milyen hatással vannak a résztvevőkre, a szűkebb társadalmi környezetre.

1.3 Kutatási módszer Jelen vizsgálat során a téma összetettsége és a célcsoport heterogenitása miatt komplex módszertan alkalmazása vált szükségessé. A kutatásban egyrészt közvetlenül meg kellett szólítani magukat a KEF tagokat, másrészt célzott szakértői interjúkat készítettünk a KEF-ekbe különböző területről érkező tagokkal, valamint szociológiai esettanulmányokban dolgoztuk fel a KEF-ek működésének nyilvánosságát. A kutatás első lépéseként lebonyolítottunk egy orientáló workshopot (alapozó fókuszcsoport) a Echo Network - 2005

5



közép-dunántúli régióban dolgozó KEF tagok és más kábítószerügyi szakemberek közreműködésével, mely az empirikus vizsgálat során alkalmazott adatfelvételi eszközök (kérdőívek, interjú-katalógus, esettanulmány vezérfonál) készítéséhez szükséges szervezeti, strukturális és ágazati háttér információkat gyűjtöttük be, illetve a kutatási hipotézisnek megfelelő indikátorokat határoztuk meg. Ezek alapján a kutatás legfontosabb indikátorai és az indikátorokhoz rendelt kérdéscsoportok a következők lettek: Indikátor A drogprobléma társadalmi percepciója

A KEF társadalmi pozícionálása Intézményi felelősség

Működési hatékonyság Egyéni aktivitás

Kompetencia

Drogattitűdök

Emocionális viszony Kapcsolati háló

Echo Network - 2005

Kérdéscsoport drogfogyasztás vélt okai szerek veszélyességének megítélése drogellenes feladatok fontossága a probléma kiterjedtségének megítélése A KEF szerepe, feladata KEF stratégia szerepe, megítélése Állami és helyi feladatok megosztásának kérdése A drogellenes küzdelem szektoriális finanszírozása Felelős csoportok a probléma kialakulásért és a megoldásáért Prevenciós munka hatékonysága, szintje, feltételrendszere KEF tagok szakterületenkénti minősítése Hangsúlyok a KEF munkájában A működési problémák, segítő és gátló tényezők Részvétel a KEF munkájában Részétel a képzéseken, Részvétel a formális és informális szakmai tanácskozásokon KEF-ben játszott szerep KEF összetétele Népszerű drogok ismerete Ismeretek a függőség kialakulásáról Tájékozódási csatornák, információs források Iskolai végzettség Szerfogyasztók vélt társadalmi pozícionálása Rögzült attitűdök A drogprobléma kialakulásának modellje Jogi szabályozás és a rendőrség szerepének megítélése A szerfogyasztókhoz való érzelmi viszonyulás A problémához valós érzelmi viszonyulás A KEF-hez való érzelmi viszonyulás A KEF tagok együttműködések megítélése A KEF együttműködése más intézményekkel Területi alapú együttműködés megítélése

6



Az orientáló workshop és a belső műhelymunka tapasztalatai alapján elkészült kérdőívet, interjúkatalógust és esettanulmány-vezérfonalat teszteltük, tesztelés után javítottuk, pontosítottuk. A végleges postai önkitöltős kérdőív 8 oldalas lett és 213 kérdést tartalmazott a demográfiai alapadatokkal együtt. A kutatás empirikus adatfelvételét az Intézményünk keretén belül működő Echo Research Center végezte. A kutatás során a postai adatfelvételi módszert választottuk, ez kijelölte számunkra a mintavételi elveket, úgynevezett önkiválasztó mintával dolgoztunk. Ez annyit jelent, hogy a kérdőívet elküldtük az országban működő valamennyi kábítószerügyi egyeztető fórum minden egyes tagjának. Az alapsokaság listáját több hivatalos forrásból állítottuk össze3. A megyei, kistérségi és települési Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tagjairól összesen 85 KEF vonatkozásában rendelkeztünk viszonylag pontos információkkal, amit az is jelez, hogy a végső címlistának csupán 4 százalékban tartalmazott pontatlan vagy elavult címet. A teljes listába (mintavételi keret) 1048 KEF tag került 89 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumból. A kutatás kérdőívét minden általunk listázott KEF tagnak elküldtük. A KEF tagok 21 százaléka KözépMagyarországon (Budapest és Pest megye) segíti a helyi drogellenes küzdelmet, 38 százalékuk a nyugati régiókban (Nyugat-Magyarország, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl) 41 százaléka pedig a keleti régiókban lévő KEF-ben játszanak szerepet (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld).

A

megkeresett KEF tagok 11 százaléka fővárosi, 37 százaléka valamelyik megyeszékhelyen működő KEF tagja, s minden második KEF szakértő vagy intézményi delegált kisvárosi KEF-ben dolgozik. Nemek szerint a mintavételi keret többsége nő (63 százalék) igazodva a drogellenes munkában szerepet játszó humánszolgáltató intézmények elnőiesedéséhez. A mintavételi keret nem és településtípus szerinti megoszlását országrészenként az alábbi táblázat mutatja4. Nyugati országrész Nem Î

Ð Település Budapest Megyeszékhely Egyéb város összesen

Férfi

Nő

25 19

22 34 100 %

Középső országrész Férfi

Nő

22

40

9

29 100 %

Keleti országrész Férfi

Nő

16 18

25 41 100 %

Ezúton is köszönjük a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársainak és a helyi KEF-ek munkáját támogató koordinátorok segítségét az alapsokaság összeállításában. 4 A kutatási beszámolóban a az alacsony esetszám miatt nem a hét KSH tervezési statisztikai régiót tekintjük földrajzilag elkülönített egységnek, hanem összevontan beszélünk keleti, nyugati és a középső országrészekről. 3

Echo Network - 2005

7



A mintavételi keret településtípus szerinti megoszlása országrészenként 100%

80%

49

40 57

60%

egyéb város megyeszékhely fõváros

40%

20%

0%

51

nyugati

60 43

középsõ

keleti

Az önkitöltős kérdőíves adatfelvételi mód sajátossága, hogy a végleges mintába kerülés egyetlen dologtól függ, attól, hogy a válaszolásra felkért adatszolgáltató visszaküldi-e a kérdőívet. Az általunk kiküldött kérdőíveket első körben az intézmények 19 százaléka küldte vissza5, majd „buzdító levelek” és telefonok után a visszaérkezési arány 24 százalékra nőtt, amely már lehetővé tette a kérdőíves adatfelvétel statisztikai elemzést. Ugyanakkor a visszaérkezett kérdőívek belső aránya földrajzilag, nemek szerint és településtípus szerint is eltérhet a kiküldött kérdőívek belső arányától. Ez az eltérés azt mutatja, hogy bizonyos intézmények, szervezetek képviselői motiváltabbak voltak a kérdőívre való válaszolásra. Összehasonlítva a településtípus, a nem és az országrész szerinti arányokat a mintavételi keret és az önkiválasztó minta esetében látható, hogy jelentősebb eltérés csak a nem tekintetében van, míg a nők körében az elvártnál magasabb (+10 százalékpont), a férfiaknál alacsonyabb (-10 százalékpont) volt a visszaérkezési arány. Mivel az alkalmazott kutatási módszer nem tette lehetővé valószínűségi mintavétel alkalmazását így a kutatás végleges mintája esetében a mintavételi hiba sem becsülhető meg. Mivel azonban az országrész és településtípus szerinti összetétel tekintetében nincs számottevő eltérés a mintavételi keret és a minta között, az adatbázis alkalmas a kutatási koncepcióban foglalt kérdések vizsgálatára és a hipotézisek tudományos tesztelésére, azzal a kitétellel, hogy a nők egy kicsit 5

Először tipikusan a kisebb települések KEF tagjai küldték vissza a kérdőíveket, második hullámban a nagyobb városok delegáltjai, utolsó hullámban pedig a fővárosi KEF tagok.

Echo Network - 2005

8



felülreprezentáltak a végső mintában6.

A mintavételi keret és az önkiválasztó minta megoszlása mintavételi keret

80

önkiválasztó minta

60

40 62

50 52

20

37 37

38

72

28

fõváros nagyváros kisváros

férfi

47

21 18

13 11 0

41

38 35

nõ

keleti

középsõ

nyugati

A kérdőíves adatfelvétel mellett részletes esettanulmányokat készítettünk a KEF tagok, delegáltak kiválasztási eljárásáról, kompetenciájáról, a belső és szervezetközi együttműködések megvalósulásáról, vizsgálva a KEF születésének körülményeit, a helyi drogellenes startégia alkotásának folyamatát illetve a KEF-en belüli partnerség eredményeit7, valamint az országban 5 régiójában 5 KEF taggal személyes szociológiai interjúkat készítettünk a KEF működését, a tagok attitűdjeit illetve a fórum helyi társadalmi beágyazódását vizsgálva. A kvalitatív vizsgálatba bevont Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy fővárosi, megyeszékhelyen működő és kisvárosi KEF delegáltak, szakértők egyaránt szerepeljenek a megkérdezendők között, illetve többféle intézmény és régió képviselője is megjelenjen a mintában. Az interjúk alanyait és az esettanulmányokkal feldolgozott intézményi szolgáltatásokat belső szakértői egyeztetés alapján választottuk ki. A kutatás során mindösszesen 15 interjút készítettünk az alábbiak szerint.

Mivel a mintavétel nem valószínűségi eljárással zajlott a nemek szerinti eltérést matematikailag nincs értelme súlyozással igazítani az alapsokaság megoszlásához. 7 Az esettanulmányokat a melléklet tartalmazza. 6

Echo Network - 2005

9



Az esettanulmányok és interjúk technikai háttere KEF

Képviselt intézmény neve

Település

Alany

Beosztása

DREKEF

INDÍT

Pécs

Posta János

programvezető

Karcagi

TÉR Ifjúságsegítő Egyesület Veszprémi Drogambulancia

Karcag

Szepesi Tibor

titkár

Kecskemét

Borda Balázs

-

Veszprém

Jurinkovics Lívia

Igazgatóhelyettes

Budapest-Zugló

Csaniga Andrea

Ifjúsági referens, koordinátor

Székesfehérvár

Farnady Judit

elnök

Székesfehérvár

Párkányi András

Szociális munkás

Budapest

Kárpáti Krisztina

koordinátor

Kecskemét Veszprém, Várpalota XIV. Kerület

Zuglói PH

I. Kerület

Regionális Nagycsaládosok Egyesülete RÉV Szenvedélybetegesegítő Szolgálat -

I. Kerület

-

Budapest

Madár Csaba

elnök

Szeged Szeged Szolnok Szolnok Pécs Pécs

LEO AMICI Alapítvány ANTSZ

Szeged Szeged Szolnok Szolnok Pécs Pécs

Balogh Mónika Zelenai Károly Szarvák Aranka Mihalcsikné Borsos Erika Dr. Tímár Csaba Dr Herke Matild

Titkár -

Székesfehérvár Székesfehérvár

1.4 Adatfeldolgozás A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi problémákat, intézményeket négy, öt illetve hétfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, elutasítást stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, támogatottságot stb.) jelez8. A százfokú skálára átkódolt ordinális mérési szintű skálák természete az átkódolással nem változott meg, továbbra sem tekinthető klasszikus arányskálának, vagyis a két skála érték között csak kisebb nagyobb relációkat lehet tenni de aritmetikai jellegű interpretációt nem tehetünk (pl. nem mondhatjuk, hogy az egyik vagy másik skálaérték pontosan kétszer nagyobb a másiknál).

8

Echo Network - 2005

10



Az elemzés során a gyakrabban használt egyváltozós elemzési technikák (gyakoriság, átlagok stb.) mellett a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására ún. többváltozós matematikai-statisztikai módszereket is használtunk. A leggyakoribb többváltozós elemzési formák a következők voltak: ∗ A korrelációs elemzés azt mutatja meg, hogy az egyes magas mérési szintű változók megítélése mennyiben hasonló. Ha van köztük hasonlóság (vagyis pozitív korreláció), akkor ezt egy korrelációs együttható fejezik ki, melynek értéke –1 és +1 között lehet. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a hasonlóság a megítélésben. A megítélési hasonlóságot korrelációs hálózati ábrán ábrázoltuk. ∗ A faktoranalízis és a főkomponens elemzés arra szolgál, hogy sok változóból (például egy hosszú kérdéssorból) kevesebb, jobban kezelhető egységeket kapjunk. Az eljárás alapja itt is az egyes változók megítélésének hasonlósága, de itt változó-csoportokat, megítélési mintázatokat kapunk végeredményül. Az egyes csoportokba tartozó itemekhez faktorsúlyokat rendel a számítógép (-1 és 1 között), amelyek azt fejezik ki, hogy az adott item, változó vagy állítás mennyire befolyásolja az adott faktor összképét. Minél inkább távol van a nullától ez a szám, annál jelentősebb az adott item befolyása az adott faktorra, (ha negatív ez a szám, akkor az adott item éppen ellenkező előjellel befolyásolja a faktort, mint pozitív faktorsúlyú társai). ∗ A magas mérési szintű változók (pl. érintettségi index, kapcsolati háló szélessége, stb) alkalmasak arra, hogy egy és többutas ANOVA módszer segítségével teszteljük, hogy melyik független változónak (pl. nem, település, korcsoport, kompetencia, attitűdök) mekkora a magyarázó ereje önmagában illetve közös modellbe építve. Alacsonyabb szinten bizonyos kérdések háttér változókkal való összefüggésekor9 a függetlenséget Chi-négyzet hipotézis tesztelése alapján illetve vonatkozó statisztikai próbák10 mentén teszteltük. ∗ A klaszteranalízis nem a változókból, hanem a válaszadókból képez csoportokat (klasztereket), aszerint, hogy egyes kérdéseket, kérdéssorokat mennyire hasonlóan ítéltek meg. Ezzel lehetővé válik, hogy egy-egy témakör (akár viszonylag sok kérdéssel) megítélése szerint csoportosítsuk a válaszadókat, és a csoportokat utána elemezzük akár társadalmi-demográfiai összetételük, akár más kérdésekre adott válaszaik alapján.

Ezek többségében alacsony mérési színtű változók A CV és a Phi két nominális változó közötti kapcsolat erősségét, a Gamma pedig nominális és ordinális mérési szintű változó közötti kapcsolat erősségét mutatja. Mindkét mutató értéke annál erősebb minél jobban közelít 1-hez abszolút értékben. 9

10

Echo Network - 2005

11



1.5 Demográfia háttér Mielőtt belekezdenénk a felmérés részletes tartalmi ismertetésébe, szükséges, hogy a kérdőívet kitöltő KEF tagok legfontosabb demográfiai jellemzőit, összetételét ismertessük, mert vannak olyan tendenciák, jelenségek, amelyek csak ennek fényében érthetők. A települési szintű megoszlást a már említett két dimenzió mentén vizsgáltuk, és így is folytattuk le az adatelemzést. Egyrészt településtípusok, másrészt pedig a települések területi elhelyezkedése mentén. Az előbbi szerint a mintába bekerült válaszadók egy tizede budapesti, 37 százalékuk valamelyik megyeszékhelyen működő KEF tagja, míg döntő többségük egyéb városi KEF tag.

A KEF tagok megoszlása településtípusok szerint Megyeszékhely

Budapest

Egyéb városok

A régiónkénti megoszlásban az alacsony esetszám miatt a korábban már kifejtett hármas felosztást alkalmaztunk, ennek alapján a KEF tagok 21 százaléka Közép-Magyarországon tevékenykedik, 38 százalékuk a nyugati régiókban és 41 százaléka pedig a keleti régiókban.

Echo Network - 2005

12



A KEF tagok megoszlása régiók szerint középsõ nyugati

18,0%

35,0%

47,0% keleti

A KEF tagok nemi megoszlása a mintában férfi

100% 80%

nõ

74% 65%

60% 35%

40% 26% 20% 0%

Intézményi delegált

Külsõ szakértõ

Minden társadalomtudományi vizsgálódás alapvető demográfiai változói közé tartozik az életkor. Szintén az alacsony válaszarány miatt éreztük szükségét annak, hogy a korkategóriák besorolásánál mindössze egy viszonylag egyszerűbb, ugyanakkor sokkal praktikus kettős kategorizálást Echo Network - 2005

13



alkalmazzunk. Ez a két kategória a 45 év alattiak és a 45 éves, vagy idősebb tagokat tartalmazta. A két csoport számaránya nagyjából megegyezik a mintában, 49-51 százalék. A válaszadó szakemberek nemi megoszlása – a szociális ágazatnak köszönhetően kiegyensúlyozatlan, a megkérdezettek több mint kétharmada (72 százalék) nő. Az intézményi delegáltak körében kicsit magasabb ez az arány, míg a külső szakértők között alacsonyabb.

Echo Network - 2005

14



2. A drogkérdés szakmai megítéléséről A kutatási beszámoló e részében a KEF tagok azon szakmai kompetenciáját és szakmai “vezérfonalát” mutatjuk be, mely segít abban, hogy megértsük hogyan viszonyulnak az egyes ágazatpolitikai döntésekhez, milyen álláspontot képviselnek és azt milyen erős érvekkel támasztják alá drogtémában. Első lépésként nyitott kérdéssel rákérdeztünk arra, hogy a megkérdezettek szerint milyen fajta drogokat fogyasztanak a társadalomban. A válaszadók szerint az emberek leggyakrabban a legális és/vagy könnyű drogokat (marihuana, alkohol, cigaretta, kávé, extasy) használják a drogok közül, míg a kemény drogok említési aránya jóval kisebb volt. Drogfajta

Említések száma

Marihuana

109

Alkohol

99

Cigaretta

78

Extasy

61

Kávé

54

Nyugtatók

41

Amfetamin

35

Speed

32

LSD

14

Heroin

14

Kokain

14

Ragasztók

6

Energia italok

6

Disco tabletták

4

Tea

4

Kábítószer

4

Szerves oldószerek

1

Kóla

1

Metadon

1

Hasis

1

Az egészségfejlődés és az egészséges élethez való viszonyulás egyre meghatározóbb szerepet tölt be mindennapjainkban. Ezt a szakemberek is tudják, azonban fontosnak véltük megvizsgálni azt, hogy a szakmai hozzáállás és vélemény mely spektrumán helyezkednek el a KEF tagok. A válaszadók 93 százaléka szerint leginkább a kortárscsoport hatása a meghatározó abban, hogy az emberek nem óvják kellőképpen egészségüket, ezt követi a rossz családi minta (85 százalék),

Echo Network - 2005

15



a felelőtlenség (78 százalék) és a halmozottan hátrányos helyzet (74 százalék); legkevésbé a negatív tanári mintát és az anyagi dolgokat gondolják az egészségtelen életmód okainak.

Az alábbiak közül melyek a tipikus okai annak, hogy egyesek nem óvják kellõen az egészségüket?

93

kortárs csoport hatása rossz családi minta

85

felelõtlenség

78

halmozottan hátrányos helyzet

74 71

divat

64

változó életkörülmények média hatása

61

tudatlanság, tájékozatlanság

48

ellátórendszer hiányosságai

46

prevenció hiánya

45 33

anyagi okok negatív tanári minta

13 0

20

40

60

80

100

"Igen" válaszok százalékos aránya

A drogok egyénre és társadalomra való kockázatát kutatva megkértük a KEF tagokat, hogy a felsorolt drogokat rangsorolják veszélyességük alapján egyéni és társadalmi szinten. A válaszadók szerint – követve az elfogadott társadalmi normát - az egyénre a legveszélyesebbek az illegális kábítószerek, az alkohol és a dohányzás, negyedik helyen szerepel a rangsorban a túlzott gyógyszerfogyasztás, ötödik illetve hatodik helyen pedig az energia italok és a kávé. Társadalomra való veszélyezettséget nézve szinte ugyanez a rangsor alakul ki, azzal a nem elhanyagolható különbséggel hogy a válaszadók szerint az alkohol veszélyesebb társadalmi szinten, mint a kábítószer.

A drogok relatív veszélyességi rangsora kávé energia ital kábítószer alkohol dohányzás túlzott gyógyszerfogyasztás

Echo Network - 2005

Egyéni szinten 6 5 1 2 3 4

Társadalmi szinten 6 5 2 1 3 4

16



Megkérdeztük a KEF tagokat, hogy ha a kábítószer problémával kapcsolatos területek között ezer forintot kellene felosztaniuk, mely területekre mennyi forrást biztosítanának. A válaszadók egyértelműen az iskolai prevenciós programokat támogatnák erőteljesen – végzettségtől függetlenül -, ha tehetnék a források majdnem egyötödét erre fordítanák. Az egészségügyi ellátásra, gyógykezelésre áldoznának második helyen, illetve támogatnák a rehabilitációs helyeket és szolgáltatásokat is. A tanácsadói szolgálatokat, rendőrségi akciókat, a drogprobléma társadalmasítását és a különböző továbbképzéseket közel azonos mértékben finanszíroznák, míg a kutatások, helyzetképek készítésére (monitoring-vizsgálatokra) fordítanák a legkevesebbet. Összeg forintban (átlag) iskolai prevenció

240

egészégügyi ellátás, gyógykezelés javítása

145

rehabilitációs lehetőségek javítása

132

tanácsadó szolgálatok működtetése

124

rendőrségi akcióhatékonyság növelése

123

drogprobléma társadalmiasítása

112

képzések, továbbképzések

109

kutatások, helyzetképek készítése

76

Az adatok részletesebb elemzése során, hogy a támogatások megoszlása nincs szoros összefüggésben a KEF tagok iskolai végzettségével, de a férfiak jobban támogatnák a képzéseket, illetve a drogprobléma társadalmasítását. Az is kiderült, hogy a szakértőként KEF tagok előnyben részesítik a képzéseket.

Végzettség nincs diploma egészségügyi tanári szociális egyéb Átlag Ft.

Iskolai Tanácsadó Rendőrségi Képzések, Kutatások, Egészségügyi Rehabilitációs Társadalmasítás prevenció szolgálatok akciók továbbképzések helyzetképek ellátás lehetőségek 207 111 111 98 94 143 132 119 240 118 120 108 67 141 121 106 245 120 126 108 73 144 130 120 238 124 99 114 79 150 140 103 247 143 144 90 90 152 145 107 241 123 122 107 76 146 132 113

Echo Network - 2005

17



Iskolai Tanácsadó Rendőrségi Képzések, Kutatások, Egészségügyi Rehabilitációs Társadalmasítás prevenció szolgálatok akciók továbbképzések helyzetképek ellátás lehetőségek 237 116 131 126 79 122 116 143 241 127 119 102 75 154 137 99 240 124 123 109 76 145 132 112

Nem Férfi Nő Átlag Ft.

KEF szerepkör Intézményi delegált Szakértő Koordinátor Átlag Ft.

Iskolai Tanácsadó Rendőrségi Képzések, Kutatások, Egészségügyi Rehabilitációs Társadalmasítás prevenció szolgálatok akciók továbbképzések helyzetképek ellátás lehetőségek 233

128

123

104

78

146

138

118

237 261 237

117 108 125

118 132 124

136 111 108

64 73 76

146 146 146

113 117 132

111 95 114

A drogmegelőzés a drogellenes küzdelem egyik kulcseleme. Az ehhez szükséges források azonban különböző helyekről és különböző címeken érkeznek a területre, többcsatornás a finanszírozása. A KEF feladata részben az, hogy az ilyen programokat koordinálja, összefogja. Éppen ezért rákérdeztünk arra, hogy a finanszírozási problémák megoldását hogyan, milyen módon képzelik el. A KEF tagok véleménye szerint a települési szintű drogmegelőzéshez elsősorban az állami intézményeknek kell forrásokat biztosítani (átlagosan több mint ötven százalékban), míg a helyi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek 15-25 százalékban kellene állnia a települési szintű drogmegelőzés költségeit. Egyéb szereplők is felléphetnek finanszírozóként, a részarányuk kevesebb mint 10 százalék lehet. A válaszadók szerint saját településükön leginkább a kortárssegítő csoportok létrehozására, különböző szaktanácsadó szolgálatok kialakítására lenne szükség, illetve a kérdőívben nem felsorolt egyéb tényezőket (pályázatok, pénz, stb.) említettek. Területi különbséget, illetve markáns véleménykülönbséget nem lehet mérni, azonban a diplomával nem rendelkezők véleménye szerint nagyobb szüksége lenne orvosi tájékoztatókra, szaktanácsadó szolgálatokra, illetve kortárssegítő csoportokra.

Echo Network - 2005

18



Mi szükséges a legkevésbé és mi a leginkább ahhoz, hogy a drogprevenciós munka hatékonysága tovább növekedjen az Ön településén?

83

kortárssegítõ csoportok létrehozása

78

szaktanácsadó szolgálat kialakítása

65

orvosi tájékoztató a különbözõ fórumokon rendõrségi tájékoztató a különbözõ fórumokon

53

demonstrációs anyagok készítése

52 44

szakirodalom

93

egyéb (pályázatok, pénz,...)

0

20

40

60

80

100

pontszám százfokú skálán

végzettség nincs diploma egészségügyi tanári szociális egyéb Átlag

Demonstrációs Szakirodalom Rendőrségi Orvosi Szaktanácsadó Kortárssegítő Egyéb anyagok tájékoztatók tájékoztatók szolgálat csoportok 54 48 59 77 91 93 81 61 46 58 63 86 84 95 47 42 54 63 75 80 94 48 42 45 67 81 83 92 64 49 57 66 72 83 86 52 44 54 65 78 82 92

szükségesség indexe százfokú skálán A megkérdezettek a drogprevenció területén érintett szakemberek közül leginkább a helyi szociális munkásokkal, családsegítőkkel és védőnőkkel vannak megelégedve, akik százfokú skálán 60 pont feletti értéket kaptak. Pozitív a megítélésük az ifjúsági tanácsadóknak, rendőröknek és bűnmegelőzési szakembereknek is. Kevésbé jó megítélés alá esnek a köztisztviselők, művelődésszervezők, újságírók, ami annak is betudható, hogy ők nem a „frontvonalban” vannak jelen a prevenciós munkában. A pedagógusok, papok és orvosok megítélése köztes.

Echo Network - 2005

19



Mennyire elégedett az alábbi szakemberek munkájával az Ön településén?

szociális munkások

65

családsegítõk

65

védõnõk

61

ifjúsági tanácsadók

60

rendõrök

59

bûnmegelõzési szakemberek

58

pedagógusok

49

papok, lelkészek

49

orvosok

43

újságírók, helyi média

41

mûvelõdésszervezõk

40

köztisztviselõk

35 0

10

20

30

40

50

60

70

pontszám százfokú skálán

Régiós szintű, településtípusonkénti és végzettség szerinti megítélésüket az alábbi táblázatok mutatják: Régió nyugat Közép Kelet Átlag

Pedagógu Szoc. Műv. Családseg Orvosok sok munkások szervezők ítők

Papok

Ifjúsági Bűnmeg. Köztisztvis tanácsadó Védőnők Rendőrök Újságírók szakembe elők k rek 31 59 62 61 38 62 47 60 65 61 39 56 33 60 59 57 43 56

44 53 51

39 51 42

65 65 65

34 44 42

62 64 67

46 55 49

49

43

65

40

65

49

35

60

61

59

41

58

43

44

57

40

57

42

43

54

56

54

34

51

41

40

65

34

61

51

31

60

56

56

36

60

56

44

67

44

69

49

35

61

66

62

46

59

49

43

65

40

65

49

35

60

61

59

41

58

59

52

59

52

66

40

43

59

58

57

52

67

47 54 41 52 50

35 46 40 45 43

68 64 73 59 65

42 40 36 33 40

69 65 65 63 66

50 52 44 55 50

33 36 29 38 35

59 60 66 60 61

58 66 53 63 62

55 62 58 60 59

36 41 38 46 41

56 59 53 64 58

Település Budapest Megyeszékhely Egyéb város Átlag Végzettség

nincs diploma Egészsé gügyi Tanári Szociális Egyéb Átlag

egyes szakemberekkel való elégedettségi index100 fokú skálán

Echo Network - 2005

20



A válaszadók véleménye szerint leginkább az alkohol, a heroin, a dohányzás és a kokain alakít ki fizikai és lelki függőséget is egyaránt. Ugyanilyen hatást feltételeznek – bár kisebb mértékben – az extasynak, a szerves oldószereknek, az amfetaminnak, a metadonnak és a marihuánának is. A válaszadók szerint az energia italok és a kávé csak fizikai függőséget okoz, míg a tea egyáltalán nem eredményez függőséget.

dohányzás alkohol energia italok kávé tea marihuána extasy kokain, krek szerves oldószerek (ragasztó, spray, habpatron) amfetamin heroin metadon

fizikai függőséget okoz 16 12 30 41 26 4 8 6

lelki függőséget okoz 6 2 12 14 12 36 21 12

fizikai és lelki függőséget is okoz 78 86 19 34 10 56 67 78

egyáltalán nem okoz függőséget

nem tudom

20 9 49 2

19 2 3 2 4 4

14

16

65

1

4

8 9 10

15 2 5

71 86 69

3

6 3 13

százalékos megoszlás A megkérdezett KEF tagok bevallásuk szerint elsősorban a továbbképzéseken, ismeretterjesztő előadásokon hallott információkból tájékozódnak a kábítószerekkel kapcsolatos témákban. Második és harmadik helyen említették meg a szakkönyveket és szakfolyóiratokat. A KEF-et mint információforrást csak a negyedik helyen jelölték meg átlagban, és a rangsorban hátra kerültek a drogproblémában járatos szakemberek (orvosok, rendőrök, drogambulancia munkatársai). továbbképzések, ismeretterjesztő előadások szakkönyvekből szakfolyóiratokból KEF-től internetről drogambulancia munkatársaitól, tanácsadóktól rendőrségtől orvostól

Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8

A válaszadók mindenképpen szükségesnek tartják a prevenciós programok jelenlétét az iskolákban, a legtöbben 5. osztálytól fontosnak tartják ezek beépítését az iskolai programok közé. Magyarországon nem elterjedtek a munkahelyi prevenciós programok, azonban a válaszadók közel nyolcvan százaléka szerint szükséges lenne ezek bevezetése.

Echo Network - 2005

21



3. ÁLTALÁNOS ATTITŰDÖK A kutatás egyik legfontosabb kérdése, annak feltárása, hogy a KEF tagok személyükben hogyan viszonyulnak a drogproblémához. A drogproblémával kapcsolatos személyi attitűdök mérésére 20 itemből álló állítássort készítettünk a drogosokkal kapcsolatos viselkedésről, a drogkérdés kezeléséről és a drogokhoz való viszonyokról. A KEF tagok körében abban meglehetősen nagy volt az egyetértés, hogy a bármilyen rossz helyzetbe kerül is valaki, a drog nem megoldás, akinek szilárd hite van, az nem nyúl a droghoz, illetve a többség azzal is egyetért, hogy könnyű drogok legalizálása csak növelné a fogyasztást. A KEF szakértők és delegáltak között abban is egyetértés van, hogy a drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta fogyasztása és hogy minden drog méreg, és maradandó károsodást okoz.

Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. Minden drog méreg, és maradandó károsodást okoz. A könnyű drogok legalizálása csak növelné a fogyasztást. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. A drogozás része a modern szórakozásnak. Az italok keverése jobban feldobja az embert, mintha állandóan ugyanazt az italt inná. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. A legtöbb fiatalt idegenek szoktatják rá a drogra. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak. Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. A legtöbb fiatal bármikor abba tudja hagyni a dohányzást, amikor csak akarja. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni. Felesleges annyi pénzt költeni elvonókúrákra, a drogosok megérdemlik a sorsukat. Echo Network - 2005

Egyetértési index százfokú skálán 94 68 68 67

Szórás százfokú skálán 22 30 35 32

65 62 55 53

32 31 31 31

48 42

37 30

42 40

32 31

30

31

30

30

26

28

24

29

23 15

26 27

9

17

Támogatás

Semleges

Elutasítás

22



Abban már jobban megoszlanak a vélemények, hogy a kik is az igazi bűnösök (a terjesztők vagy a fogyasztók), illetve hogy a kábítószer-fogyasztás szervesült-e a magyar társadalomba (szórakozás részévé vált-e, olyan mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol stb.) Az elutasított itemek között van fogyasztók kemény büntetése is de a könnyű drogok legalizálása is elutasított, nem hisznek benne a KEF tagok, hogy ezzel akár a problémát meg lehetne oldani, nem lehetne visszaszorítani a drogkereskedelmet. A vélemények mögött többváltozós klaszterelemzéssel alapvetően háromféle attitűdöt tudtunk beazonosítani.

A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. A drogozás része a modern szórakozásnak. A könnyű drogok legalizálása csak növelné a fogyasztást. A legtöbb fiatal bármikor abba tudja hagyni a dohányzást, amikor csak akarja. A legtöbb fiatalt idegenek szoktatják rá a drogra. A nemdohányzóknál a cigifüst belélegzése légúti megbetegedéseket okozhat. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni. Felesleges annyi pénzt költeni elvonókúrákra, a drogosok megérdemlik a sorsukat. Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Minden drog méreg, és maradandó károsodást okoz. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők.

1. klaszter Megengedők

2. klaszter Tradicionális

3. klaszter Elutasítók

39

79

65

44 60 61 35

49 68 64 78

28 25 33 78

21

29

14

39

51

26

75

85

83

56

82

55

91

96

95

31

11

4

5

12

4

12

30

31

54

17

10

10

40

29

46

84

67

42

31

18

61

40

19

66

68

49

27 %

48 %

25 %

Abban mindhárom csoport maximálisan egyetért, hogy a drogfogyasztás nem lehet megoldás semmilyen problémára. A különbség alapvetően a probléma társadalmi szervesültségének és a probléma kezelésének megítélésében van. Míg az első két csoport elfogadja, hogy a drogprobléma szervesült a mostani társadalmi közegben és társadalmilag úgy funkcionál, mint bármely más, amúgy Echo Network - 2005

23



legális pszichotrop szer (pl. alkohol, dohányzás), addig a harmadik csoport ezzel nem ért egyet, szerintük a drog nem része a társadalmunknak, idegen „test” mely visszaszorítható. A másik fontos dimenzió a probléma kezelésének kérdése. Az első csoportban lévők inkább megengedő álláspontot képviselnek (könnyű drogok liberalizálása, fogyasztás engedélyezése), addig a második csoportban lévők konzervatívabb álláspontot képviselnek (fogyasztók büntetése, liberalizálás ellen vannak) e ennek alapvetően az az oka, hogy ők sokkal veszélyesebbnek tartják a kábítószereket, mint a hagyományos legális drogokat. Attitűdjeiket nézve jellemző, hogy erősen hiszik, a drogfogyasztást inkább külső szereplők dominálják (kortárscsoport, idegenek), s szilárd hittel az ember nem fogyaszt drogot. A harmadik csoport szintén konzervatívabb állásponton van, de ők nemcsak a veszélyessége miatt utasítják el a legalizálást vagy a fogyasztás büntetésének eltörlését, hanem mert meg vannak győződve arról, hogy a kábítószerek nem szervesültek a kultúrában, társadalomban (ezen KEF tagok nyilván élesen elkülönítik a legális és illegális drogokat). Az egyszerűség kedvéért az első klasztert megengedőknek, a másodikat tradicionális a harmadikat pedig elutasítóknak neveztük el. A KEF tagok többsége a tradicionális álláspontot képviseli, elfogadva a probléma szervesültségét, de nem megengedve a fogyasztást. Ilyen attitűddel bír a vizsgált szakértők és delegáltak 48 százaléka. Ezzel szemben megengedő álláspontot képvisel 27 százalékuk, s a minden negyedik KEF tag a probléma társadalmi szervesültségét is elutasítja.

Attitûdük a településméret szerint megengedõ

Budapest

26

25

51

24

0%

21

46

28

egyéb város

elutasító

42

37

megyeszékhely

Echo Network - 2005

klasszikus

20%

40%

60%

80%

100%

24



A férfiak, a fővárosiak, a pedagógusok és szociális szakemberek valamint a 45 év alattiak között az átlagnál több a megengedő attitűddel bíró KEF tag. Az egészségügyi dolgozók és a rendőrtisztek, igazgatásszervezők, kisebb városokban élők és a nők között pedig felülreprezentált a klasszikus attitűddel rendelkezők. A harmadik klaszter tagjait átlagon felül találhatjuk meg vidéki KEFekben (ők egyébként is alacsonyabb elterjedtségi szintű problémának érzik) és a fiatalabb (45 év alatti) delegáltak között.

3.1 ÉRZELMI VISZONY A drogproblémáról kialakult véleményeket, a probléma kezelésével kapcsolatos attitűdöket – mint annyi minden más társadalmi kérdést - befolyásolja a jelenséggel kapcsolatos érzelmi viszonyulás. Így van ez a KEF tagok esetében is, érdekes megnézni, hogy a kábítószerügyi egyeztető fórumok tagjaira milyen érzés jellemző leginkább a kábítószerfüggőkkel kapcsolatban. A kapott válaszok alapján a relatív többség sajnálattal tekint rájuk (41 százalék). Azok aránya akik kifejezetten megértőnek mondják magukat 27 százalék. A probléma a KEF tagok egytizedét bevallottan rémülettel tölti el, nyolc százalék tekint rájuk más negatív érzelmekkel (megvetés, felháborodás, gyűlölet), ami azért igencsak elgondolkodtató egy ilyen testület tagjai esetében, de az sem jobb eredmény, hogy 6 százalékuk kifejezetten közönyös a kábítószer fogyasztók problémájával szemben. Ugyanezen KEF tagok a lakosság érzelmi viszonyulásáról teljesen másként vélekednek. Azt feltételezik (valószínűleg helyesen), hogy míg ők maguk inkább sajnálattal vagy megértéssel viseltetnek a probléma iránt, addig a társadalom többsége megvetéssel vagy felháborodással, de semmi esetre sem toleránsan viszonyul a kábítószer fogyasztókhoz. (A bizonytalanok aránya mindkét kérdés esetében 4-5 százalék).

Echo Network - 2005

25



A saját és a vélt többségi társadalmi érzelmi viszony a kábítószerfüggõkkel kapcsolatban 100%

6 18

12 2

80%

11 7 1

28 60% 2 6

36

40%

közöny rémület gyûlület megértés megvetés felháborodás sajnálat

44

20%

22 5

0%

saját viszonya

vélt többségi viszony

Összevonva az érzelmi viszonyokat a KEF tagok 72 százaléka pozitív, 6 százaléka közönyös, 22 százaléka pedig negatívan jellemezhető, ugyanakkor a társadalom többsége esetében 6 százalék gondolja, hogy a pozitív, 18 százalék, hogy közönyös és 76 százalék, hogy negatív a viszony. Közös dimenzióban tekintve a két viszonyrendszert (saját és vélt többségi társadalmi érzelmi viszonyulás) az alábbi mátrixot kapjuk.

Saját érzelmi viszony

Pozitív Közönyös Negatív

Pozitív 6 0 1

Vélt társadalmi érzelmi viszony Közönyös Negatív 14 55 0 4 4 16 cellaszázalékos megoszlás

Látható, hogy a KEF tagok többsége saját érzelmi viszonyától eltérőnek ítéli meg a többségi társadalom viszonyát, leginkább a negatív érzelmi viszony esetében van azonosság a két dimenzióban. A válaszolók több mint fele saját érzelmét tekintve pozitívnak, a társadalomét negatívnak minősítette a kábítószerfüggőkkel kapcsolatban. Saját bevallásuk alapján a férfiak, a nagyobb városi KEF-ben dolgozók (Budapest, megyeszékhely) az intézményi delegáltak a szociális végzettségűek és a fiatalabbak (45 év alatt) körében az átlagnál egy kicsit magasabb (75-80 százalék) a pozitív (elfogadó, megértő) viszony előfordulása, míg a nőknél, a kisvárosokban, a nyugati régiókban, a KEF-et intzéményesíteni Echo Network - 2005

26



szándékozók, az idősebbek valamint a külső szakértők körében egy kicsit magasabb (25-30 százalék) a negatív viszony jelenléte. Az sem mellékes, hogy a válaszadók képzetében mi él a kábítószer-fogyasztókról. Mi 10 ellentétpárt soroltunk fel, és ez alapján kértük a kábítószer-fogyasztók pozícionálását. A kérdésnél a bizonytalanok aránya 10 százalék körüli volt. A következő táblázat ezt a pozícionálást mutatja. Az értékek 0 és 100 között szerepelnek és ahhoz a tulajdonság-oszlophoz vannak közelebb, amelyik a válaszadók szerint jellemzőbb a drogfogyasztókra. A kábítószer fogyasztók pozícionálása (pontszám százfokú skálán) Óvatosak Férfiak Magányosak Határozottak Tájékozatlanok Becsületesek Városiak Békések Szegények Fiatalok

71 39 38 82 44 56 31 57 55 28

Merészek Nők Társkeresők Befolyásolhatók Tájékozottak Bűnözők Falusiak agresszívek jómódúak idősebbek

Az adatokból az derül ki, hogy a válaszadók szerint a fogyasztók leginkább merész, ám befolyásolható, fiatal, városi és magányos emberek, többségében férfiak. Ezek a vélemények meglehetősen egységesek a KEF tagságon belül, mindössze néhány dimenzióban mutatkozott szignifikáns eltérés a kérdezettek egyes csoportjai mentén: a nők merészebbnek és agresszívebbnek, a fiatalabb KEF delegáltak, szakértők tájékozottabbnak tartják a kábítószer-fogyasztókat. Az érzelmi viszonyulást is érdemes bevonni az elemzésbe, azok akik negatívan viszonyulnak érzelmileg a kábítószer-függőkhöz az átlagnál nagyobb mértékben gondolják, hogy a drogbetegek inkább jómódúak és bűnözők.

Echo Network - 2005

27



3.2 A DROG, MINT TÁRSADALMI PROBLÉMA A kábítószer-fogyasztással kapcsolatosan időről-időre felbukkannak adatok arról, hogy mekkora a tiltott szereket használó populáció nagysága, azonban - bár egyes alcsoportokra vannak egzakt adatok - a szakemberek javarészt csak becslésekre hagyatkozhatnak. Ilyen durva becslést kértünk a kérdőívekben is arra vonatkozóan, hogy a KEF tagok szerintük a fiatalok hány százaléka fogyaszt kábítószert Magyarországon, illetve a KEF hatáskörében lévő településen. Ennél a kérdéspárnál – mint ez előre megjósolható volt – viszonylag magas volt a bizonytalanok aránya. A KEF tagok közül 13 százalék nem vállalkozott a becslésre Magyarország és 11 százalék a városuk tekintetében. A megkérdezettek szerint a fiatalok körében az országos drogérintettség 29 százalék, ami szerintük magasabb, mint a saját városi arányuk (24 százalék). A férfiak valamivel magasabbra becsülik a fogyasztók arányát mind az ország, mind pedig a város esetében. A település mérete érdekes módon hat a becslésekre, ami közvetve az eltérő problémapercepcióra utal. A település méret csökkenésével párhuzamosan ugyanis egyre nagyobb méretűnek vélik a fiatalok körében a kábítószer-problémát, ugyanakkor a saját településük tekintetében egyre kisebbnek vélik az érintettséget, vagyis a drogprobléma hárításának egy sajátos vetületével lehet találkozni. Régió szerint is van eltérés, jellemzően a keleti régiókban működő KEF tagok rendre kisebbnek vélik a problémát. Az iskolai végzettség mentén is szóródnak a becslési adatok, az egészségügyiek alacsonyabb a szociális területen diplomázott szakértők magasabb százalékokat említettek. Az országos és a helyi drogérintettség becslése között igen magas korreláció mérhető (r=0.85).

A kábítószer-fogyasztók vélt százalékos aránya a KEF tagok települése szerint budapesti

35% 30% 25%

30% 27%

nagyvárosi

kisvárosi

31% 27% 24%

20%

22%

15% 10% 5% 0% Magyarország

Echo Network - 2005

saját település

28



A KEF tagok kábítószer problémával kapcsolatos nézetei között külön vizsgáltuk, hogy mit gondolnak, mi motiválhatja a fiatalok kábítószer-fogyasztását. Nyolc lehetséges okot említettünk meg, és arra kértük a válaszadókat, hogy értékeljék a lehetséges okokat 1 és 7 között, fontosság szerint. A válaszok alapján a KEF tagok szerint elsősorban a feszültségoldás és a realitások elől való menekülés készteti a fiatalokat kábítószerek használatára. Lényeges megjegyezni, hogy egyetlen ok sem került a hármas érték alá, vagyis minősült nem fontos oknak. Ami a bizonytalanságot illeti, a válaszadók 2-3 százaléka válaszolt „nem tudom”-mal valamelyik általunk felvázolt okra.

A kábítószer-fogyasztás vélt okai 5,7

menekülés a realitás elõl

5,6

feszültség oldása 5,3

kellemes élményszerzés 4,9

kíváncsiság

4,7

mások utánzása

4,6

modern szórakozás része

4,5

divat

4,3

lázadás az elvárások ellen átlagos fontosság

1

2

3

4

5

6

7

A vélt okokat faktorelemzéssel két kategóriába soroltuk11, az egyik a kábítószerezés külsődleges okait tartalmazza magas súlyokkal (divat, szórakozás, lázadás, mások utánzása) a másik a belső okokat tartalmazza (problémák, feszültségek oldása, menekülés a realitások elől). Ebben az összevetésben a nők inkább a belső, a férfiak a külső okokat vélik fontosabbnak. A képzettség iránya szerint is kimutatható elérés, az egészségügyi és rendőrtiszti diplomával rendelkezők tipikusan külső, a pedagógus és szociális végzettséggel bírók inkább belső okok felé hajlanak. A többi háttér változó hatása a válaszokra nem szignifikáns. A többi magas mérési szintű változóval való kapcsolatot tekintve a korrelációs elemzésből kiderült, hogy a drogfogyasztás oktulajdonítása független a KEF tagok kapcsolati rendszerétől, aktivitásától és a kipróbálás külső okainak megítélése független a prevenciós

11

A jól illeszkedő faktorstruktúrából ki kellett hagyni a „kellemes élményszerzés” itemet az alacsony kommunalitás miatt, a két faktor a maradék hét item információtartalmának 53 százalékát őrizte meg.

Echo Network - 2005

29



munkát végző helyi szakemberekkel való elégedettségtől is, ugyanakkor a kábítószerezés belső okainak megítélésével az utóbbi gyenge szinten korrelál (r=0,144), aki fontosabbnak érzi a belső okokat, azon KEF tagok elégedettebbek a települési prevenciós munkával is12. Faktorszkórok átlaga13 Külső okok faktor

Belső okok faktor

,610 -,037 -,018 ,794 ,363 ,869 ,403

,137 ,906 ,830 -,106 ,258 -,113 -,029

mások utánzása a problémák, feszültségek oldása menekülés a kellemetlen realitások elől része a modern szórakozásnak lázadás az elvárások ellen divat kábítószerezni kíváncsiság

N Férfi Nő Nyugati országrész Régió Középső országrész Keleti országrész Nincs Diploma Egészségügyi Tanári Szociális Egyéb Budapest Település Megyeszékhely Kisváros Legalizálás Nem ért egyet Egyetért Fogyasztók Egyetért büntetése Nem ért egyet Korcsoport 45 év alatti 45 év feletti Negatív KEF megítélése Intézményesítő Elégedett

Nem

Külső okok Szkórátlag ANOVA (R2)

Belső okok Szkórátlag ANOVA (R2)

72

,0076735

182

-,0029548

175

,0458320

117

-,1045562

14

,0045814

14

-,6552541

,3776572

40

,2243384

-,2171135

109

,0145347

43

-,1058141

,0876031

29 29

,1237298 -,2990018

-,3133601 ,1080270

93

,0367902

132

,0438758

197

,0614675

50

-,1061051

103

,1057187

127

-,0846334

127

,0019894

122

,0117916

.000

-,2695729 ,1038011

.032*

-,0416609 .003

,0683610

.002

,0061709

.045*

.014

,1346717

,0127869

.045*

.002

-,0347221 .006 .010 .000

,0019625 ,0230634 -,0568212 -,0039951 ,0286561 ,0071832

28

,2217736

,0958412

72

-,0089331

-,0243449

54

,1334394

.010

.000 .006 .000

.002

,0221787

*p<.05 **p<.001

A prevenciós munkával való elégedettség főkomponense alapján. Varimax rotált faktorszkórok átlaga. Az átlag az egyes itemeket standardizált formában veti össze, az alacsonyabb átlagú változó az adott faktorban kisebb, a magasabb átlagú változó nagyobb szerepet játszik.

12 13

Echo Network - 2005

30



Abban tehát meglehetősen nagy egyetértés van, hogy a drogjelenség komoly társadalmi problémának tekinthető. Nem mindegy azonban, hogy a kábítószer-fogyasztást milyen közegben élik meg az emberek, mit tekintenek a legfontosabb környezetnek, társadalmi alrendszernek, ahol a drogkérdés felmerül és ahol a kezelésének nagy részét végezni kell. A drogkérdésnél fontos vitatéma, hogy tulajdonképpen melyik a társadalomnak az az alrendszere, melyek azok a csoportjai, amelyek felelősek (lehetnek) a drogfogyasztás terjedéséért. Ezzel kapcsolatosan kilenc társadalmi szereplőt soroltunk fel a KEF tagoknak, majd megkértük őket, hogy mondják meg, az egyes szereplők mennyiben felelősek a fiatalok kábítószer-fogyasztásáért, illetve mennyit tudnának segíteni a drogfogyasztás visszaszorításában. A kérdezettek véleménye alapján az elsődleges felelősség a baráti kört, a szórakozóhelyeket és a családot terheli. Ugyanakkor ezek azok a szereplők is, amelyek a legtöbbet tudnák tenni a drogfogyasztás visszaszorítása érdekében. A fiatalok kábítószer használatának felelősei között ezen túlmenően a média illetve az iskola szerepe tűnt fel, ezen társadalmi szereplőket közepes mértékben terheli felelősség a kábítószer-fogyasztásért a KEF tagok szerint. Az a kör, amely leginkább képviseltetve van a KEF-ben (helyi humánszolgáltató szervezetek, hatóságok, civil partnerek, egyházak) önmagukkal kapcsolatban határozottan hárítják a felelőséget, saját magukra úgy tekintetnek, mint akiknek inkább csak a drogprobléma visszaszorításában van szerepük, de e tekintetben is csak közepes mértékben.

Az egyes intézmények felelõssége a fiatalok drogozásáért és a potenciális segítségük lehetõsége 95

92

család

95

90

baráti kör

86

83

szórakozóhelyek

86

69

média

80

58

iskola

67

32

rendõrség

74

29

orvosok

segítség felelõsség

civil szervezetek egyházak

100

80

60

70

25 63

19 40

20

0

20

40

60

80

100

százfokú skálán

Érdemes megfigyelni, hogy minden társadalmi szereplő esetében kisebb a felelősség, mint a potenciális segítség lehetősége. A fentiek alapján különösen nagy az eltérés a KEF által reprezentált Echo Network - 2005

31



intézményi kör tekintetében. A rendőrség és az orvosok, szaktanácsadók, egyházak, civil szervezetek esetében a KEF tagok úgy vélték, hogy ezeket az intézményeket kevéssé terheli felelősség a drogfogyasztással kapcsolatban, ugyanakkor többet tudnak tenni a visszaszorítás érdekében. Fontos megjegyezni emellett, hogy minden felsorolt társadalmi szereplő segítői lehetőségeit 50 pont fölé értékelték a válaszadók, vagyis abban konszenzus van, hogy mindenki tud tenni valamit. E kérdéscsoport megítélése meglehetősen egységes más szempontokból is, a válaszok függetlenek a nemtől, régiótól és az életkor illetve a település is csak kis mértékben befolyásolta a válaszokat. A fiatalabb KEF tagok jellemzően kevésbé hisznek a társadalmi szervezetek (egyház, civil szervezetek) segítői szerepében, ellenben a szórakozóhelyek tekintetében éppen fordított a vélemény, az idősek a szkeptikusabbak. A településtípus szerint a kábítószerfogyasztás kialakulásában, terjedésében a fővárosiak az átlagnál nagyobb felelősséget tulajdonítanak az egyházaknak. A segítői szerep tekintetében a kisebb városi KEF tagok a média és a szórakozóhelyek szerepét értékelték fel, vélhetően a közvetlen segítői, támogatói intézmények korlátozott elérhetősége miatt. Az is kimutatható, hogy azok a KEF tagok, akik a KEF munkájához általában negatívan viszonyulnak (pesszimisták, csalódottak) a probléma kezelésében szinte egyáltalán nem látnak szerepet a civil szervezeteknek, ugyanakkor a szélesebb kapcsolati hálóval rendelkező KEF-ek tagjainál ez éppen ellentétes. Ugyanígy a civil szervezetekkel kapcsolatosan pozitívabb attitűdök mérhetők a KEF-en belül szakértők, koordinátorok között, mint a hivatalos intézményi delegáltaknál. A drogprevencióban érintett szereplők munkájával való elégedettebb KEF tagok az átlagnál nagyobb szerepet tulajdonítanának az egyháznak a prevencióban is, ellenben a média szerepvállalását csak korlátozottan tudják elképzelni. Néhány item esetében összefüggés mérhető a KEF szakmai rendezvényein való részvétel (aktivitás) és a felelősség tulajdonítása között. Azok, akik rendszeresebben vesznek részt a KEF munkájában, jellemzően nagyobb szerepet tulajdonítanak a probléma kezelésében az orvosoknak, rendőrségnek és nagyobb felelősséget a szórakozóhelyeknek a probléma kialakulásában, ugyanakkor a KEF-ben eltöltött idő mindezt nem befolyásolja.

3.3 A JOGI SZABÁLYOZÁSHOZ VALÓ VISZONY A drog, mint társadalmi probléma témakörben fontos feltárni a KEF tagok véleményét a drogozással, a drogfogyasztókkal szemben. Erre több kérdés is vonatkozott, melyből az első az volt, hogy a kábítószert fogyasztót inkább beteg embernek vagy inkább bűnözőnek kell-e tekinteni. A két szélsőséges álláspont Echo Network - 2005

32



mellett felkínáltunk egy átmenetet is: amíg magában tesz kárt, addig beteg, de ha már másban is, akkor bűnöző. (A 90-es évek eleje óta folyamatosan növekszik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma. Míg 1990-ben az országban összesen 34 ilyen esetben indult eljárás, addig tíz évvel később, 2000-ben már százszor annyi, 3475. Ez a tendencia egyszerre mutatja a kábítószer-fogyasztás terjedését, a rendőrségi munka hatékonyságának növekedését és a büntetőjogi szabályozás változását.) A 254 megkérdezett KEF delegált, szakértő között csak három fő volt, aki szerint a drogfogyasztó egyértelműen bűnöző. 28 százalékuk gondolja, hogy egyértelműen beteg emberekről van szó, míg 67 százalékuk szerint, amíg magában tesz kárt, addig betegnek tekinthető, de ha már másban is, akkor inkább bűnöző. Néhány százalék nem tudott állást foglalni e kategóriarendszer mentén. A válaszokat település szerint tekintve kiderült, hogy leginkább a megyeszékhelyen működő KEF tagok vallják, hogy a kábítószer fogyasztó bármit is követ el egyértelműen beteg ember (33 százalék), s a fővárosban a legalacsonyabb (18 százalék). Jellemző módon a nők körében is átlagon felül vannak a betegség modellt vallók. Életkor szerint a 45 év felettiek 31 százaléka tekinti egyértelműen betegnek a szerfogyasztókat, míg a fiatalabb KEF tagoknak csak 25 százaléka.

Vélemények a kábítószer fogyasztó emberekrõl egyértelmûen beteg

100%

ha másban is kárt tesz, bûnözõ

79%

80%

71% 62%

60% 40% 20% 0%

33%

27%

18%

fõvárosi

megyeszékhely

kisvárosi

KEF tag

Élesen szegregálódnak a vélemények a KEF tagok iskolai végzettsége mentén. Azok akik szociális területen diplomáztak többségében (49 százalék) egyértelműen betegnek tekintik a kábítószerEcho Network - 2005

33



fogyasztókat, bármit is követnek el. A pedagógusoknál ez az arány 27 százalék, ők határozottan azt az álláspontot képviselik, hogy amíg csak magában tesz kárt, addig beteg ember, ha már másban is, akkor bűnöző. Az egészségügyi diplomával rendelkezők között vannak legalacsonyabb arányban azok, akik egyértelműen betegnek tekintik a kábítószer fogyasztókat, alig 15 százalékuk van ezen az állásponton.

Vélemények a kábítószer fogyasztó emberekrõl az iskolai végzettség szerint egyértelmûen beteg

100%

ha másban is kárt tesz, akkor már bûnözõ

80%

80%

75%

69%

60%

49%

40% 20% 0%

46%

27%

21%

15%

egészségügyi

pedagógiai

szociális

egyéb

diploma

A fenti véleményhez képest meglehetősen nagy zavarról árulkodik a következő kérdésre adott válaszmegoszlás. A kérdés arról szól, hogy kell-e büntetni a kábítószer-fogyasztókat. A kábítószerek büntetőjogi szempontú felosztása szerint a legális drogok (alkohol, kávé, cigaretta, energia ital) fogyasztása engedélyezett, ellenben az illegális drogoknak már a fogyasztása is büntetendő. Az 1999. március 1-én életbe lépett BTK szigorítás két kategóriát állít fel. Az egyikbe az ún. fogyasztói cselekmények tartoznak (megszerzés, tartás, előállítás, termesztés, országba való behozatal és kivitel), a másikba a terjesztői típusú magatartások (kínálás, átadás, forgalomba hozatal, kereskedés) tartoznak. A kínálást már egy egyszerű kérdéssel (kérsz belőle?), az átadást pedig ingyenes továbbadással is meg lehet valósítani, ha több személynek juttat valaki anyagot (akár ingyen, akár pénzért) az terjesztés, ha pedig haszon reményében vesz részt forgalmazásban, akkor kereskedik. A büntetés nagysága két dologtól függ, egyrészt a cselekmény típusától (terjesztői vagy fogyasztói), másrészt a kábítószer mennyiségétől (csekély mennyiségű; csekély mennyiségnél több, de a jelentős mennyiségnél kevesebb; jelentős mennyiség). Ezeken nem változtatott érdemben a Btk. legutóbbi módosítása sem, csupán az eljárás „elterelésének” lehetőségét teremtette meg a drogot kipróbáló tanulóknak, majd az alkotmánybírósági döntést követően az a kapu ismét szigorodott. Echo Network - 2005

34



Kell-e büntetni a kábítószer-fogyasztókat? igen

41%

51%

8%

nem nem tudom

A komoly zavar abból adódik, hogy ha egy kérdéssel ezelőtt a túlnyomó többség azt válaszolta, hogy csak akkor bűnöző a fogyasztó, ha másban kárt tesz, akkor miért véli közel negyven százalék, hogy egyértelműen büntetendő a fogyasztás is? Ez azt a véleményt jelenti ugyanis, hogy "bár a kábítószer-fogyasztók inkább betegek, azért ez a magatartás egyértelműen büntetendő". Ez némileg meglepő hozzáállás, ami talán a kérdés helyi társadalmi megítélésnek zavarodottságát, bizonytalanságát mutatja. A megkérdezett KEF tagok közel egytizede (azoknak pedig, akik azt gondolják, hogy a fogyasztók egyértelműen betegek 27 százaléka) annak ellenére, hogy azt vallja a kábítószer fogyasztó egyértelműen beteg ember, úgy véli büntetni kell őket. A KEF tagok egyes csoportjai közül a férfiak, a kisvárosi KEF-ben dolgozók, a keleti országrészben élők, azok, akik a KEF munkájával elégedettek valamint az idősebb tagok az átlagnál nagyobb arányban büntetnék a fogyasztást (45-46 százalék). Hasonló a helyzet azokkal, akik a kábítószer fogyasztás okainak elsősorban külsődleges hatásokat tulajdonítanak (divat, média, szórakozás). A KEF tagok végzettsége e tekintetben is kimutatható hatással bír, megosztja a válaszokat. Míg a szociális és pedagógiai végzettségű KEF tagok többsége elutasítja a büntetést létjogosultságát, addig az orvosok és más egészségügyi végzettségűek már erősen megosztottak, a rendőrök, mérnökök, igazgatásszervezők határozottan büntetéspártiak a KEF-en belül.

Echo Network - 2005

35



Vélemények a drogfogyasztás büntethetõségérõl Kell-e büntetni a fogyasztókat? nem

a fogyasztók egyértelmûen betegek

nem tudom

igen

61

a fogyasztók csak akkor bûnözõk, ha másban tesznek kárt

11

46

0%

8

20%

40%

27

46

60%

80%

100%

Ön szerint kell büntetni a kábítószer fogyasztókat? igen

80%

nem 67%

60% 49%

72%

55% 46%

40%

34%

29%

24%

20%

0%

egészségügyi

pedagógiai

szociális

egyéb*

diploma * rendõrtiszti, mérnöki, igazgatási és közgazdász diplomás

További jele a drogproblémával és annak kezelésével kapcsolatos kognitív inkoherenciának, hogy aki úgy nyilatkozott, hogy büntetni kell a fogyasztókat, azoknak csak fele véli úgy, hogy a büntetés visszaszorítja a fogyasztást rövid vagy akár hosszútávon, 10-14 százalékuk bizonytalan, 39-40 Echo Network - 2005

36



százalékuk pedig úgy véli, hogy a büntetés e téren nem használ. Vagyis többeknél kimutatható a KEF tagok körében, hogy míg azt gondolják a kábítószer fogyasztókról, amíg másokban nem tesznek kárt inkább betegek, de büntetni kell őket, ami azonban nem segíti elő a fogyasztás visszaszorítását. A minta e három kérdés alapján történő elemszám szerinti strukturálódását az alábbi ábra mutatja. A teljes KEF tagság kétharmada azt gondolja, hogy a kábítószer fogyasztók büntetése sem rövid, sem pedig hosszút távon nem fogja visszaszorítani a fogyasztást. Azok akik úgy vélik, a fogyasztók büntetése közrejátszik a fogyasztás csökkentésében, átlagon felül vannak a kisebb településeken (kisvárosi KEF-ekben), azok között, akik úgy vélik a KEF jelenlegi formája, struktúrája és feladatrendszere megfelelő és a 45 év felettiek is nagyobb arányban (34 százalék) hisznek a büntetés hatásában.

A kábítószerfogyasztók büntetésének hatása a fogyasztásra nem szorítja vissza

rövid távon

63

hosszú távon

65

0%

20%

nem tudom

visszaszorítja

9

28

12

40%

60%

23

80%

100%

A vizsgált háttérváltozók közül a képzettség hatása most is kimutatható. Míg az egészségügyi diplomával rendelkezők 30, a pedagógusoknak 25, addig a szociális szakembereknek 22 százaléka mondja csak, hogy a büntetés szerintük visszaszorítja a fogyasztást. A hosszú távú hatás tekintetében hasonló a tendencia csak alacsonyabb arányszinten.

Echo Network - 2005

37



Azok aránya, akik úgy vélik, hogy a büntetés rövid vagy hosszú távon csökkenti a fogyasztást rövid távon csökkenti

50%

hosszú távon csökkenti

38%

40% 30%

35%

30% 26%

25%

22%

22%

20%

14%

10% 0%

egészségügyi

pedagógiai

szociális

egyéb*

diploma * rendõrtiszti, mérnöki, igazgatási és közgazdász diplomás

Azoktól a KEF tagoktól akik a fogyasztók büntetését támogatják megkérdeztük azt is, hogy a büntetésnek milyen célt kellene szolgálnia elsősorban. Döntő többségük szerint a büntetésnek az az elvi célja, hogy tartsa vissza a fogyasztót az önpusztítástól. A büntetéspárti KEF tagok 76 százaléka gondolja így, de többen (13 százalék) úgy vélik, a büntetés elsősorban üzenet másoknak, hogy mire számítsanak, ha kábítószerhez nyúlnak. Mindent egybevetve a büntetés jelenlegi céljáról a megkérdezettek azt gondolják, hogy az elsősorban üzenetértékű másoknak, illetve retorziót ad a normától eltérő embereknek. Fontos megjegyezni, hogy minden ötödik KEF tag szerint a jelenlegi büntetés semmilyen célt nem szolgál, s csupán 7 százalékuk gondolja, hogy az általuk definiált elvi célja (visszatartás az önpusztítástól) a gyakorlatban is megvalósul a büntetésnek.

visszatartja a fogyasztót az önpusztítástól kivonja a fogyasztót a társadalomból egy időre, hogy ne szolgáltasson rossz mintát másoknak retorziót ad a társadalmi normáktól eltérő embereknek üzenetet ad másoknak, hogy mire számítsanak, ha kábítószerekkel élnek egyiket sem nem tudom

Echo Network - 2005

Milyen célt kell szolgálni a büntetésnek? (n=110) 75 % 6%

Most milyen célt szolgála büntetés? (n=243) 8% 10 %

3%

26 %

13 %

30 %

0% 3% 100 %

20 % 6% 100 % 38



Végezetül nem kerülhetjük meg a kérdést, hogy a KEF tagok mit gondolnak a könnyű drogok törvényi szintű legalizálásáról. Ebben igen határozott álláspontot képviselnek, 53 százalékuk egyáltalán nem, további 25 százalékuk inkább nem ért egyet a legalizálással, vagyis összességében 78 százalékuk elutasító. A bizonytalanok aránya ebben a kérdésben minimális (3 százalék) s egyötödök inkább engedélyezné a könnyű drogok fogyasztását. A legalizálást támogatókat nagyobb arányban találtunk a budapesti KEF-ek körében, az intézményi delegáltaknál (különösen a szociális szférában dolgozóknál) és a passzív, a KEF-hez negatívan viszonyuló tagok között.

A könnyû drogok törvényi legalizálásának megítélése ellenzi Budapesti KEF

pártolja

63

37

nagyvárosi KEF

83

17

kisvárosi KEF

81

19

intézményi delegált

77

szakértõ tag

85

passzív tagok

15

74

közepesen aktívak

26

77

nagyon aktív tagok 0%

23

23 84

20%

40%

16 60%

80%

100%

Az érzelemi viszonyok illetve a drogfogyasztók vélt társadalmi pozícionálása a KEF tagok tudatában nem független a legalizálás megítélésétől. Ha a legalizálással illetve a büntethetőséggel kapcsolatos attitűdöket tekintjük magyarázó változónak, akkor a kábítószer-fogyasztók pozícionálásakor leginkább az agresszivitás, a magányosság és a tájékozottság megítélésének esetében mutatható ki hatás. A fogyasztás büntetésének megítélésében szintén a magányosság és agresszió esetében mérhető az erős hatás, de szignifikáns a kapcsolat a nemiség, tájékozottság, becsületesség és határozottság skála esetében is.

Echo Network - 2005

39



A kábítószer-fogyasztók pozícionálása és legalizálás megítélése

Skála Óvatosság Nemiség Magányosság Határozottság Tájékozottság Becsületesség Urbanizáltság Agresszivitás Vagyonosság Életkor

Legalizálás mellett van (átlagpont)

Legalizálás ellen van (átlagpont)

ANOVA (R2)

71,6 37,2 35,4 82,7 42,6 57,3 31,7 59,2 54,5 27,0

69,7 43,2 49,0 78,6 51,6 51,6 30,3 50,5 57,4 32,8

,001 ,018* ,037* ,004 ,019* ,012* ,001 ,025* ,005 ,012

*p<.05 **p<.001

A kábítószer-fogyasztók pozícionálása és a fogyasztás büntetésének megítélése

Skála Óvatosság Nemiség Magányosság Határozottság Tájékozottság Becsületesség Urbanizáltság Agresszivitás Vagyonosság Életkor

Fogyasztás büntetése mellett van (átlagpont)

Fogyasztás büntetése ellen van (átlagpont)

ANOVA (R2)

68,9 35,3 31,4 86,4 39,6 59,3 31,9 62,8 54,1 26,0

72,5 41,1 45,1 78,9 46,7 52,4 30,8 52,0 55,7 29,9

,005 ,025* ,057** ,021* ,018* ,028* ,001 ,055** ,002 ,008

*p<.05 **p<.001

Echo Network - 2005

40



4. A Fórumokról A KEF-ek fejődéstörténetét jól tükrözik a kapott kutatási eredmények. A vizsgálatba bevont Fórumok 53 százaléka 2000 és 2001 során alakult, tehát az első pályázatokhoz kapcsolódóan, 37 százalék az ezt követő két évben, míg 2004 és 2005-ben már csak mindössze 10 százalékuk indította működését. Vélhetően ez a folyamat tovább lassul, egészen addig, míg minden 20 000 lélekszámnál nagyobb településen meg nem jelennek a helyi fórumok. A Nemzeti Drogstratégia a települési szintű fórumok létrejötte után a megyei, illetve az évtized végére a régiónkénti fórumok létrehozását sürgeti. Utóbbiból még csak egy létezik az országban, a Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (DREKEF).

Melyik évben alakult meg a KEF? 2001 2000

37% 16% 2% 8% 22%

2002

15%

2005 2004

2003

A KEF tagok véleménye saját fórumukról, illetve általánosságban a fórumok működéséről és hasznosságáról nagyfokú eltérést mutat. Ezt bizonyítják a kérdőíves adatfelvétel eredményei, illetve az egyéb kvalitatív módszerek által gyűjtött információk is.

Echo Network - 2005

41



4.1 Az együttműködések A kutatásban elsődleges szempontnak tekintettük, hogy fény derüljön arra, milyen a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok társadalmi beágyazottsága és szakmai elfogadottsága. Hogyan tud kommunikálni a fórum az őt körülvevő állami, önkormányzati és civil intézményekkel, illetve a tagok miként vélekednek erről. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésére, és ezeket milyen hatékonysággal használja ki. Arra a kérdésre, hogy az egyes intézményekkel, van-e kapcsolata a fórumnak, mindössze néhány meglepő eredmény született. Általánosságban azt lehet elmondani, hogy a helyi szintű állami, önkormányzati, egészségügyi, stb. intézményekkel a KEF kommunikál, van kapcsolata. Ezzel szemben az országos hatókörű szervezetekkel és intézményekkel – NDI, kábítószerügyi államtitkárság, Fókuszpont –, illetve más fórumokkal már koránt sem minden KEF tartja a kapcsolatot. Ennek vélhetően két oka van, egyrészt a bizonyos KEF-ek talán nem tartanak igényt az ilyen szervezetek segítségére, együttműködésére (szakmai, presztízs okok által vezérelt problémák, stb.), másrészt ezek a szervezetek nem kommunikálnak megfelelően, illetve más érdekérvényesítő síkon mozognak. A következő táblázat azt mutatja, hogy a megkérdezettek hány százaléka jelölte a „van kapcsolat” választ, illetve azt, hogy százfokú skálán mekkora a vizsgált intézményekkel, szervezetekkel való elégedettsége a KEF-eknek.

Szervezetek, Intézmények Önkormányzati testülettel Polgármesteri hivatallal Önkormányzati intézményekkel Egészségügyi intézményekkel Civil szervezetekkel Alapfokú oktatási intézményekkel Középfokú oktatási intézményekkel Felsőfokú oktatási intézményekkel Rendőrséggel más KEF-ekkel Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel ICSSZEM kábítószerügyi államtitkársággal Nemzeti Drog Fókuszponttal

Van kapcsolat (%) 96 100 97 96 91 93 94 47 97 87 87 60 53

Elégedettségi mutató (százfokú skála) 62 69 70 65 64 66 69 59 70 61 70 52 51

Általában a százfokú skála egyik fontos ismérve az, hogy a 40 – 60 közötti tartományba eső értékek valamilyen mértékű elégedetlenséget, bizonytalanságot takarnak, ezzel szemben a 60 pont felettiek már jó mutatónak számítanak. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a KEF tagok véleménye

Echo Network - 2005

42



szerint a KEF kapcsolata a polgármesteri hivatallal, az önkormányzati intézményekkel, a középiskolákkal és a rendőrséggel helyi szinten jó, bár kiemelkedő eredmények nem születtek. Általánosságban elmondható a helyi szervezetek és a KEF kapcsolatáról az is, hogy különösebb problémák úgy tűnik, nincsenek. Az átlagostól részben eltérő, kicsit gyengébb mutatókkal rendelkeznek a civil szervezetek, az önkormányzati testületek és a felsőfokú oktatási intézmények. Utóbbira az egyik magyarázat az, hogy az egyetemi, főiskolai autonómia mindig egy sajátos megkülönböztetést takart, más szintű tárgyalási pozíciókat teremtett. Magyarországon részben ezért hagyományosan nehéz jó kapcsolatot kialakítani az ilyen intézményekkel, és ebbe a problémába ütköznek a KEF-ek is sok helyen (esettanulmányainkból azonban kiderül, hogy van olyan KEF ahol kifogástalan az együttműködés, illetve az egyetemi szakértők nagy segítséget nyújtanak a KEF szakmai működéséhez). Az önkormányzati testületek és bizottságok teljesen más problémákat vetnek fel. Esettanulmányokból kiderül, hogy bizonyos településeken a testületek a különböző felelősségeket egymásra hárítják, a megoldandó problémák körében nincs konszenzus. Ennek legjobb példája az, amikor a kábítószer-problémát például a szociális bizottság áthárítja az ifjúsági és sport, vagy esetleg az egészségügyi bizottságra, mondván, nem szociális terület. Mindennek a hátulütője az, hogy a feladatok felvállalása és elvégzése nem tisztázott, ami a kábítószer-ellenes harc egyik sarokköve kellene, hogy legyen. A civil szervezetekkel való kapcsolat is felemás. A probléma ez esetben az, hogy nehéz átlátni a szférát, nehéz kiválasztani azokat a civileket, amelyekkel minden KEF tag fenntartás nélkül dolgozna együtt. (Ez a probléma az állami intézményekkel kapcsolatban azért nem áll fenn, mert ott nincs választási lehetőség.) Az országos hatókörű szervezetek közül mindössze az NDI-nek van hasonlóan kiemelkedő mutatója, mint a helyi szintű intézmények többségének, de ez érthető is. A kábítószerügyi államtitkársággal, a Fókuszponttal és más KEF-ekkel a fórumok nincsenek jó kapcsolatban. Az NDI helyzete természetes, hiszen a Fórumok neki tartoznak éves beszámolási kötelezettséggel. A Fókuszpont és az államtitkárság rossz „eredményei” azt mutatják, hogy ezek a szervezetek nem tudtak (még) jó kapcsolatokat kialakítani az egyes fórumokkal. Ennek egyik oldala az, hogy a tényleges kapcsolatfelvétel is elmaradt a szervezetek irányába, más szempontból viszont valószínűleg a szakmai együttműködés, illetve a feladatok megoszlásának tisztázatlansága lehet a magyarázó ok. A más fórumokkal történő együttműködés hiányának egyik triviális oka a távolság, illetve sokszor az érdektelenség hiánya. Valamilyen szinten magyarázó ok lehet az is, hogy minden település más és más gondokkal küzd, így nem lehet két egyforma működésű KEF-et találni az országban, többen gondolják ezért azt, hogy az együttműködés is haszontalan. Kvalitatív felméréseinkből azonban kiderül, hogy ahol van ilyen, a szakmai együttműködés, a tapasztalatcserék hasznos segítséget Echo Network - 2005

43



nyújthatnak elsősorban a drogstratégia kialakításában.

4.2 A rendőrségi munka megítélése Az előzetes szakmai workshopok alapján felmerült az a probléma, hogy a KEF és a rendőrség együttműködése nem minden területen működik olajozottan. Ennek egyik oka a korábban már többször említett feladatok elosztásának tisztázatlansága. A másik azonban szakmai, mégpedig az, hogy a rendőrség drogellenes küzdelme folytán kiemelten kezelt célcsoportok és a bűnüldözés során használt eszközök nem mindig egyeznek a KEF tagok szakmai véleményével. Az általános kapcsolati elégedettségi mutató nem árulkodik ilyen fajta elégedetlenségről, az együttműködés általában jó, ugyanakkor más eredményeket kapunk, ha konkrétan a rendőrség munkáját vizsgáljuk. A helyi rendőrségi munka részletes megítélését két szempontból mértük. Egyrészt megvizsgáltuk, hogy a megkérdezettek mennyire elégedettek a rendőrség kábítószer terjesztők elleni tevékenységével, másrészt megkérdeztük, hogy mennyire elégedettek a kábítószer fogyasztók elleni tevékenységgel.

Kábítószer terjesztõk és fogyasztók elleni rendõrségi tevékenység megítélése hatékonyak

is-is

nem hatékonyak

6 kábítószerterjesztõk

10

31

6 kábítószerfogyasztók 0

Echo Network - 2005

12 10

35 20

nem tudja

53

47

30

40

50

60

44



Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadóknak mindössze a töredéke elégedett csak a rendőrség kábítószer ellenes tevékenységével. A kábítószerterjesztők és a kábítószerfogyasztók elleni fellépést is csak 6-6 százalék értékelte hatékonynak, a válaszadók fele közepesnek ítélte a rendőrség munkáját, míg harmaduk nem minősítette hatékonynak a rendőrség ilyen irányú tevékenységét. A válaszok egyértelműen negatív képet mutatnak, amely az előzetes szakmai értekezletek eredményeit támasztják alá. A válaszok azért is figyelemreméltóak, mert nincsenek szignifikáns összefüggésben a sem a demográfiai változókkal, sem pedig a korábban kialakított klaszterekkel, tehát a rendőri munkán kívül egyéb befolyásoló tényező nem játszott közre a válaszadásban.

4.3 A KEF tagok értékelése A kutatás egyik nagyon fontos elemét képezte a tagok egymásról alkotott véleménye. Ez azért központi kérdés, mert egy KEF nagyon sokszínű szervezet is lehet. Sok az intézményi delegált (a válaszadók 77 százaléka), kevesebb a szakértő (13 százalék) és általában egy koordinátor (a válaszadók 10 százaléka ilyen beosztásban volt) alkotja, komoly érdekek csap(hat)nak össze egy-egy fórum ülésen, és az ilyen vitákból bontakoznak ki a jó, kevésbé jó javaslatok és iránymutatások. A tagok egymásról alkotott véleményét persze nagyon sok minden befolyásolja, kezdve a személyes ellentétektől, a rossz tapasztalatokon át a hozzá nem értésig. A KEF tagok egymást az alábbi hét szempont alapján értékelték. Értékelési szempontok saját szakterületén való jártasság részvétel a KEF stratégiai döntéseiben részvétel a KEF operatív feladatainak végrehajtásban részvétel a KEF nyilvánosságának erősítésében részvétel a KEF intézményi kapcsolattartásban részvétel a Fórum hivatalos összejövetelein részvétel a KEF-el kapcsolatos informális megbeszéléseken, egyeztetéseken

Értékelés 82 63 60 58 63 70 66

Pontszám százfokú skálán Látszik, hogy összességében a saját szakterületen való jártassággal voltak a leginkább elégedettek, és a KEF nyilvánosságának erősítésében értékelték a tagok egymást a leggyengébbre. Ez utóbbi a fórumok körében egy nagyon hangsúlyos és eddig még meg nem oldott probléma, ugyanis ezeknek a szervezeteknek a társadalmasítása eddig nem történt meg. Több adatforrásból is ugyanezeket az eredményeket vontuk le, miszerint a fórumok társadalmi beágyazottsága nem érte el az Echo Network - 2005

45



optimális szintet, a lakosság nagy része nem ismeri működésüket, feladataikat, nem tud ítéletet alkotni hatékonyságukról. Nyilvánvaló, hogy a tagok különösen érzékenyek erre a problémára, és leginkább ezt róják fel egymás hibáinak. A másik alacsony érték az operatív feladatokban való részvétel. Ez szintén problémás, ugyanis mind az intézményi delegáltak mind pedig a szakértők nagyon nehezen mozgósíthatók operatív ügyek elvégzésére. Általában a KEF koordinátorok azok, akik az ilyen feladatok ellátását magukra vállalják, illetve kénytelenek magukra vállalni. A kemény demográfiai mutatók mentén vizsgálva a változókat kiderült, hogy a férfiak sokkal kritikusabbak, mint a nők, jelentős eltérések mutatkoznak az egyes válaszok között. Míg a nők minden területen sokkal lágyabb értékeléseket adtak, addig a férfiak határozottabb és keményebb álláspontot képviseltek. Jóllehet a mintában a nők felülreprezentáltak voltak, azonban az alábbi válaszok szignifikáns különbségeket takarnak14.

Értékelési szempontok saját szakterületén való jártasság részvétel a KEF stratégiai döntéseiben részvétel a KEF operatív feladatainak végrehajtásban részvétel a KEF nyilvánosságának erősítésében részvétel a KEF intézményi kapcsolattartásban részvétel a Fórum hivatalos összejövetelein részvétel a KEF-el kapcsolatos informális megbeszéléseken, egyeztetéseken

Nők

Férfiak

84 67 62 60 67 73 69

78 54 54 54 55 64 58

Pontszám százfokú skálán Szignifikáns különbség van a tagok megítélése között aktivitási szintjük szerint is. Akik kevésbé aktívak, azok sokkal kritikusabbak társaikkal szemben minden téren, ellenben a közepesen aktívakkal, és azokkal, akik szinte minden formális és nem formális megbeszélésen részt vesznek. A passzívak jelen esetben az erre a kérdésre válaszolók harmadát teszik ki. Erős szignifikáns kapcsolat áll fenn magának a KEF-nek és a tagoknak a megítélése között is. A szkórátlagok azt mutatják, hogy a negatívok a tagok megítélésében is erősen negatív álláspontot képviselnek. A fórum működésével elégedettek általában a KEF tagokkal is elégedettek, ugyanakkor azok, akik a KEF intézményesítését támogatják az egyes tagok megítélésében a KEF-ről alkotott véleményüket nem befolyásolta.

14

Ezt mutatja a KEF tagok értékelése főkomponens is.

Echo Network - 2005

46


Nem Aktivitás

KEF megítélése


N 62 146 55 64 68 23 67 52

Férfi Nő passzív közepesen aktív aktív Negatív Intézményesítő Elégedett

KEF tagok értékelése főkomponens Szkórátlag ANOVA (R2) -,3228159 ,002** ,1370862 -,5262457 ,000** ,3076120 ,2469411 -,5909527 ,003** ,0013086 ,2553896

*p<.05 **p<.001

4.4 A KEF társadalmi pozícionálása A KEF-ek működését tekintve sok helyen problémaként merül fel a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok feladatainak, helyi szerepüknek nem pontos definiálása, amely adódhat abból is, hogy a KEF tagok számára sem teljesen nyilvánvaló a Fórumok célja. Éppen ezért kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezett KEF tagok véleménye szerint mi is a céljuk, szerepük a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak. A válaszadók legtöbbször a drogprevenciós munka összehangolását (75 említés), egyfajta koordinációs szerepkört tulajdonítottak a KEF-eknek (31 említés), másrészt pedig a helyi drogpolitikai stratégia kidolgozását (helyzetfelmérés, stratégiaalkotás, operatív program elkészítése) tekintik fő feladatuknak (31 említés). A válaszokból általánosan kirajzolódik a KEF-ek konzultatív, koordinációs és stratégiai jellegű szerepvállalása helyi szinten, ezzel ellentétben az operatív jellegű feladatokat nem tekintik a KEF-ek elsődleges céljainak. Szerepkör Drogprevenciós munka összehangolása Helyi drogpolitikai stratégia kialakítása Drogellenes munka koordinálása Prevenció

Említések száma 75 31 31 24

Helyzetfelmérés, elemzés

18

Szakemberek összefogása Információ áramoltatás, összegyűjtése Tájékoztatás

16 15 12

Echo Network - 2005

Szerepkör Programok kidolgozása Felvilágosítás Rehabilitációs segítség Cselekvési terv Szakmai közösség, ajánlás, állásfoglalás Erőforrások mozgósítása Szervezés Kommunikáció, párbeszéd

Említések száma 12 12 4 3 2 2 2 2

47



A KEF-ről alkotott vélemények elemzésekor egy sajátos összefüggést tártunk fel. A válaszadókat a különböző kijelentésekkel való egyetértés és egyet nem értés három csoportra bontja:

A KEF-ek működése települési szinten hasznos. A régión belüli KEF-ek együttműködése kifogástalan. A KEF működéséhez elengedhetetlen a széles körű nyilvánosság. A szakmai kompetencia általában jellemző a KEF tagokra. A drogprevenció elleni küzdelem alapvetően helyi szintű feladat. A KEF alapgondolata jó, de működési feltételei nem kellően szabályozottak. A drog elleni küzdelemhez elég egy jól kidolgozott állami drogstratégia. A KEF működése hatékony. A rendőrségnek szüksége lenne a KEF szakmai véleményére. A KEF-nek a drogprevencióra kell helyeznie a hangsúlyt. Elég lenne, ha régiónként csak egy KEF működne. A régión belül szükséges lenne a KEF-ek közötti szorosabb együttműködésre. A KEF tagok legtöbbje nem ért a drogprevencióhoz. A drogproblémát nem lehet a KEF-ek segítségével megoldani. A KEF nem tud hatékonyan működni főállású alkalmazott, koordinátor nélkül. A KEF legfőbb feladata a drogfüggő, beteg emberek segítése. Az egészségügyi intézményeknek szükségük lenne a KEF szakmai véleményére. Egy helyi szintű, jól kidolgozott drogstratégia elengedhetetlen a drogmegelőzés szempontjából.

1. klaszter Negatív 58,50 36,79

2. klaszter Intézményesítő 93,58 45,36

3. klaszter Elégedett 90,80 44,41

81,14

90,35

89,57

59,61

78,86

84,06

52,50

51,46

54,96

70,36

78,82

61,26

27,32

20,24

12,89

28,46

55,18

63,72

50,18

79,79

66,78

65,57

73,69

83,41

47,50

18,86

14,07

74,00

86,22

82,81

66,71

31,89

18,46

71,50

51,39

28,94

76,29

88,51

41,96

32,11

23,01

11,02

58,43

71,92

54,37

81,07

94,49

95,72

18 %

47 %

35 %

pontszám százfokú skálán Az első, kevésbé domináns (18 százalék) csoportot a KEF szemlélethez való negatív hozzáállást mutató KEF tagok alkotják. Ők úgy vélik, hogy nem szükségesek a városi KEF-ek, elég régiónként csak egy, úgy gondolják, hogy a fórumok hatástalanok, a tagok képzetlenek, éppen ezért a kialakított szakmai vélemények haszontalanok és általában az egész koncepció elhibázott. A második csoport a legdominánsabb (47 százalék), ők azok, akik a KEF hatókörének kiszélesítését és intézményesítését tartanák a legjobb és leghasznosabb megoldásnak. Alapvetően a koncepciót jónak tartják, de a hatékonyságot erősen bírálják. Markánsan fogalmazódik meg az a Echo Network - 2005

48



vélemény, hogy le kell tisztázni a szerepeket, olyan jogköröket kell biztosítani a fórumoknak, melyek segítségével az egyéb intézmények működését is befolyásolhatják, és ezzel együtt a tagok, delegáltak kiválasztását is megszabhatnák. A harmadik csoportot azok alkotják (35 százalék), akiket a KEF teljes megelégedettséggel tölt el. Ők semmilyen hibát nem találnak a jelenlegi rendszerben, és nem támogatnak semmilyen változtatásra irányuló törekvést sem. A KEF-ben eltöltött idő és a KEF-ről alkotott vélemények összefüggését mutatja a következő ábra.

A KEF-ben legalább öt éve tagok KEF-ről alkotott véleménye negatív 21,0%

intézményesítõ 40,0%

elégedett 39,0%

A torta az alacsony esetszám miatt csak az öt éve (tehát az első fórumok alakulásakor már) tagoknak vallók megoszlását mutatja. A legrégebbi KEF tagok között a KEF működéséhez negatívan hozzáállók többen vannak (21 százalék), mint a teljes mintában. Valamivel több az elégedettek és 7 százalékponttal kevesebb az intézményesítők aránya. A KEF-ről formált vélemény és a tagok fórumokkal kapcsolatos aktivitását tekintve kiderült, hogy a KEF gondolatát elutasítók között nagy számban vannak azok (50 százalék), akik passzívak a fórumok hivatalos és szakmai ülésein való részvételben is. Ez nem meglepő eredmény, hiszen ha nem ért egyet vele, akkor miért tenne meg érte bármit is. Az intézményesítő törekvéseket szem előtt tartók között a legnagyobb az aktívak aránya (49 százalék), ami azért is figyelemre méltó, mert ez azt mutatja, hogy a személyes vélemények ellenére az intézményesítők törekednek arra, hogy szakmailag, emberileg aktívan részt vegyenek a KEF munkájában. Az elégedettek ugyanakkor meglehetősen ellentmondásos képet mutatnak. Közülük a legtöbben (47 százalékuk) csak közepesen aktívak, ebben a vonatkozásban messze lemaradnak az előző csoporttól. Az ő soraikban a legkevesebb a passzív (22 Echo Network - 2005

49



százalék), de ez inkább csak azt jelentheti, hogy ők saját szerepükkel és a KEF működésével elégedettek, a minimális részvételt abszolválják, de ennél többet már nem hajlandóak megtenni.

Aktivitás és a KEF-rõl alkotott vélemény passzívak

közepesen aktívak

50

negatív

24

intézményesítõ

19

0%

31

27

22

elégedett

aktívak

49

31

47

20%

40%

60%

80%

100%

Aktivitás és a KEF-ben betöltött státusz

passzív

37

Intézményi delegált

12

Szakértõ, koordin

0%

közepesen aktív

37

23

20%

aktív

26

65

40%

60%

80%

100%

Az aktivitás és a KEF-ben betöltött státusz vizsgálata azért fontos, mert ez is a fórumok működésének egy mutatója. Mivel a betöltött státuszok és a fórumokkal való elégedettség között nem volt szignifikáns kapcsolat, ezért nem lehet általános párhuzamot vonni ezen három változó között. Echo Network - 2005

50



Ugyanakkor az aktivitás és a státusz erős korrelációt mutat, ami fontos megállapításokat tesz lehetővé. Az ábra szerint (átlag: 0,354; p<0,001) az intézményi delegáltak több mint harmada passzív (37 százalék), ugyanennyi közepesen aktív, és mindössze csak 26 százalék aktív. Ezzel szemben a szakértők, koordinátorok 12 százaléka passzív csak, 23 százalék közepesen, 65 százalék pedig teljesen aktív a KEF részvételt tekintve. A különbség szembeötlő, ami azt jelenti, hogy a szakértők és koordinátorok sokkal aktívabbak, mint az intézményi delegáltak. Utóbbiak azonban státuszuknál fogva saját intézményüknek tartoznak elsősorban kötelezettséggel, és mivel a KEF tagságot társadalmi munkában folytatják (csakúgy, mint a szakértők), ezért ez a tagsági aktivitás kárára is megy. A másik probléma, hogy az intézmények sem mindig a legaktívabb, a legrátermettebb munkatársukat delegálják, ezek mind a belső hierarchia és a szervezeti rendszer döntései. Mindezek a problémák a fórumok működési feltételeit és hatékonyságát is jelentős mértékben befolyásolhatják. Az esettanulmányok is arról tanúskodnak, hogy sokan a KEF civil szervezetté alakulását szeretnék elérni, mások viszont nagyobb intézményi hatóköröket látnának a fórumok kezében. A helyzet egy kicsit a gordiuszi csomóra hasonlít. Az adatok azt mutatják, hogy azok a fórumok, melyeket az önkormányzat csak kis részben támogat, inkább a civil szervezeti státusz elérését szeretnék, ugyanis így lehetőségük van pályázni, kiegészíteni a költségvetésüket. Azok a KEF-ek, melyeknek az önkormányzat dicséretes pártfogója, viszont úgy gondolják, hogy a hátuk mögött álló hatalmi háttér nélkül a KEF képtelen betölteni szerepét, ugyanis az önkormányzati intézmények egy „civil” kérésnek sokkal nehezebben tesznek eleget, mint egy önkormányzatinak. A KEF társadalmi beágyazottsága nem meghatározott. Ugyanakkor az esettanulmányok tanulsága szerint a jól működő KEF szakmai körökben már elfogadottá vált, de a fórumok társadalmasítása egy hosszú, viszontagságos folyamat, amely még éppen csak, hogy elkezdődött.

Echo Network - 2005

51



5. A működés kvalitatív tapasztalatai 5.1 Esettanulmányok Az esettanulmányok elkészítésében olyan iránymutatókat tettünk, melyeknek segítségével egyes fórumok megalakulását, működési szabályait, működési feltételeit és jövőjüket tudtuk elemezni. A most következő megállapítások kizárólag a vizsgálat fórumokra igazak, ugyanakkor bírnak olyan információtartalommal, melyek a kutatás szempontjából megfelelő súllyal bírnak.

A régiós KEF Hazánkban jelenleg csak egy regionális fórum működik, a DREKEF, melynek működése a jövő szempontjából nagyon nagy jelentőségű, ugyanis az évtized végére a Nemzeti Drogstratégia útmutatásai alapján minden régióban kell(ene) működnie egy régiós KEF-nek. Az esettanulmány tapasztalatai alapján a fórum munkájában való részvétel csak úgy lehet produktív, ha önkéntesen vállalt vagy ha az angol DAT rendszerhez hasonlóan főállású munkavégzési tevékenységhez kapcsolódik. A Fórumok érdemi működéséhez elengedhetetlen a résztvevők erőforrásainak a megszokottól eltérő mobilizálása, hisz nem lehetnek pusztán rendszeresen ülésező „formális”-tagok, mert ők az „informális” kontaktszemélyek szakterületük és a fórum között, akiknek bonyolult kommunikációs hálót kell kiépíteniük a mindennapok szintjén ahhoz, hogy a szükséges - állandó és kölcsönös- visszacsatolás, azaz a megfelelő információáramlás megtörténhessen. A DREKEF negyedévente tartja üléseit, amelyen az összes város KEF koordinátora megjelenik. A konkrét feladatokat az éves munkaterv határozza meg. A DREKEF évente regionális konferenciát szervez a tapasztalatok átadására. Az ülésekről emlékeztető készül, amelyet a KEF tagjainak és minden egyéb résztvevőnek meg kell küldeni. A DREKEF közös szakmai álláspontja kialakítását követően megteszi konkrét javaslatait a helyi közigazgatás számára, szakmai véleményével segíti a döntési kompetenciával rendelkező közigazgatási szerveket – különös tekintettel a megyei jogú városok önkormányzataira – kábítószer üggyel kapcsolatos álláspontjuk kialakításában. A DREKEF véleményét, állásfoglalását, javaslatát szótöbbséggel alakítja ki. A DREKEF minden évben részletes beszámolót készít az év során végzett munkáról a helyi stratégia megvalósítása tükrében. Az éves beszámolót a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetnek minden évben megküldi. Az esettanulmányok szerint a városi KEF-ek működésének több formája is kialakult. Változatos

Echo Network - 2005

52



a szakmai és intézményi delegáltak szerepe is. A tisztségekhez kötött kötelező feladatok is fórumonként mások.

A szakmai irányító szervezet Az egyik fajta városi KEF esetében mások az összehívásra vonatkozó szabályozások, mint a DREKEF esetében. A városi KEF tisztségviselői: elnök, társelnök, és a titkár. Az elnöki és a társelnöki posztot egyfelől az önkormányzat által erre a posztra delegált személy, másfelől a szakmai oldal által választott személy tölti be. Az elnök és a társelnök feladata, hogy javaslatot tegyenek az éves programra és az egyes ülések napirendi pontjaira. Feladatuk továbbá az ülések összehívása és levezetése, a kapcsolattartás feladatainak megszervezése. Szintén feladatuk a jelentések elkészítése és kapcsolattartás a KEF-ek szakmai koordinációjáért felelős Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel. Az ő feladatuk a KEF szakmai képviselete a különböző társadalmi rendezvényeken és a sajtó nyilvánossága előtt. Ugyancsak feladatuk a fórumon belül elősegíteni a konszenzust a különböző szakterületek képviselői között. A titkár feladata az adminisztratív teendők ellátása, szervezési és operatív munka végzése. A KEF a konkrét feladatait, éves munkatervét az első, problémafeltáró és feladatkijelölő ülésén önmaga határozza meg. A KEF tagjai általában előzetesen meghatározott időpontban - a papírforma szerint - havonta legalább egy alkalommal üléseznek, szükség esetén rendkívüli üléseket közbeiktatva. A rendkívüli ülések összehívására az elnök ill. a társelnök jogosult. A KEF üléseiről összefoglaló jegyzőkönyvek készülnek, melyek összeállításáért a KEF titkára felelős. A résztvevők minden ülésen áttekintik az aktuális helyzetet a munkatervben meghatározotthoz képest, rögzítik a következő ülés tárgyalandó témáit, melyeket a közti időben felmerülő rendkívüli napirendi pontokkal együtt a titkár rögzít a tagok számára kiküldött meghívóban, nevesítve a napirendi pontok előadóit. A KEF tagjai közös szakmai álláspontjuk kialakítását követően megteszik konkrét javaslataikat a helyi közigazgatás számára, szakmai véleményükkel segítik a döntési kompetenciával rendelkező közigazgatási szerveket a kábítószer üggyel kapcsolatos álláspontjuk kialakításában. A KEF minden évben részletes beszámolót készít az év során elvégzett munkáról a helyi stratégia megvalósulásának tükrében, valamint negyedévenként számot ad a folyó tevékenységekről, melyet folyamatosan elküld a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetnek. Az intézet elkészíti az éves jelentést a KEF-ek munkájáról, mely részét képezi majd a minden évben megjelenő, „Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről” című kiadványnak. A KEF az éves beszámolót vitára bocsátja és megismerteti a Echo Network - 2005

53



helyi közösséggel és a képviselőtestülettel. Az éves és a negyedéves jelentések elkészítéséhez szükséges szempontokhoz a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet készít ajánlást. Az önkormányzati pártfogás előnyei Egy másik városi KEF működése az előzőektől lényegesen eltérőbb. A hangsúly sokkal inkább a szakmai megbeszéléseken van, kevesebb szerep jut a formális összejöveteleknek. Ugyanakkor az önkormányzati befolyás is másképpen működik. Itt a formális ülések gyakorisága évi két alkalom. Ezeken a hivatalos nagy megbeszéléseken részt vesz az elnök, a jelenlegi polgármester. Az ülés során a KEF tagjai beszámolnak az elnöknek arról, hogy mi történt a fél év során, hol tart a megvalósítás, mik a következő tervek, célok, hogy állnak az anyagi dolgok, mire lenne szükség, milyen pluszforrásokat terveznek beszerezni, milyen programokat próbálnak futtatni. A hivatalos ülésektől függetlenül a koordinátor azokkal a szereplőkkel vagy munkacsoport vezetőkkel egyeztet, akik éppen akkor határidős szakaszban vannak. Az ő feladata, hogy a KEF éves terve alapján megfogalmazott feladatokkal kapcsolatban egyeztet a szereplőkkel, hogy hol tart a tevékenység, lekéri az információkat, motiválja őket. Ezek szintén ülések, de inkább informális jellegűek. A két formális ülést, hivatalos meghívó kiküldésével szervezik, a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében zajlik le. Az informális találkozások, inkább konzultációk. Azonban ezek sok szempontból fontosabbak, mint a formális ülések, amelyek inkább tájékozódásjellegűek, beszámolók. A tagok véleménye közel azonos, ez a harmónia és a kiegyensúlyozott működési struktúra jelét mutatja. Az egyik tag így vélekedik: „Ez a legszerencsésebb forma, ha nem kötődik önkormányzathoz, akkor kevés esélye van, hogy elfogadják. Minden intézmény önkormányzatfüggő, az oktatási intézmények, a szociális intézmények, az egészségügy, nagyon sok esetben nem tudunk máshogy odaférkőzni ezekhez az intézményekhez, aki persze általában a méltóságuk teljes tudatában, és szakmai felsőbbrendűségükkel próbálnak működni, mint az önkormányzaton keresztül, mondjuk egy oktatási intézmény esetében is. Mert mit akar itt egy civil szervezet, amikor mi egy gimnázium vagyunk, és az igazgató úr, stb, de ha a polgármester, meg az oktatási osztály vezetője mondta, hogy ez fontos, és az igazgatókat összehívjuk, és lesz nekik egy tájékoztatás, akkor ez nem csak egy civil szervezet, hanem a városnak fontos. Így az elfogadtatás szempontjából nagyon fontos az önkormányzat jelenléte. Nem beszélve az anyagi forrásokban is kell a segítsége. Jelenleg pályázati úton 1,2 millió Forintot lehet nyerni KEF működésre, és ebből nem sok mindent tud csinálni a KEF, főleg akkor, ha olyan programokat akarunk csinálni, amihez nincs is pályázati lehetőség.” Egy másik aktív résztvevő a következőképpen beszél a KEF és az önkormányzat kapcsolatáról: „Közvetlen a kapcsolat, aktív, működő. Az önkormányzat kezdte generálni, és azóta is érdekli. Egy KEF koordinátor van az önkormányzat részéről, a KEF elnök a polgármester, amikor részese, akkor roppant aktív részese, és Echo Network - 2005

54



akkor képben van, ez látszik. Segíti a forrásszerzést is. Előny, hogy részese az önkormányzat, így könnyebb a kapcsolattartás az intézményekkel.”

A fővárosi működés egyik válfaja A fővárosi fórumok részben előnyös, részben pedig hátrányos helyzetben vannak. Sokszor, bizonyos kerületekben sokkal nagyobb problémákba ütköznek a kábítószer-ellenes szakemberek, mint egy kisebb vidéki városban, és az önkormányzatok finanszírozási „kedve” is más és más. Ugyanakkor a minimális távolságok szorosabb együttműködési lehetőségeket teremtenek, illetve a komoly szakmai szervezetekkel való együttműködést is lehetővé teszi. Az egyik budapesti KEF láthatóan jól és dinamikusan működik. Üléseiket nem konkrét időpontokhoz, hanem feladatokhoz rendelik, nagyjából negyedéves időközönként. Mivel a KEF tagjainak létszáma 8-12 fő között ingadozott ezért a tagokat viszonylag könnyen össze lehet hívni és általában jó arányban meg is jelennek. A napirendi pontok is hasonlóan feladatokhoz kapcsolódnak. Előterjesztőjük az operatív személyzet, ami az elnökből a titkárból (a koordinátorból) áll. A koordinátor nem tagja a testületnek, viszont számára az önkormányzat valamilyen plusz juttatást biztosít. Az ülések inkább informális, beszélgetés jellegűek. Az elnök kiemeli a tagok közötti jó munkaviszonyt és azt, hogy itt igen nagy mértékben kreatív munkára van szükség. A fórumon belül a kis létszámból adódóan nincsenek szakadások. Az eredeti SZMSZ szerint két munkacsoport működik, ami jelenleg bővül négyre. A tagok minden döntésnél egyenlő szavazattal rendelkeznek, az elnököt saját soraikból választják ki szavazással. Az önkormányzat felé a döntéseket az önkormányzat által delegált tagok közvetítik, a lakosság felé a helyi önkormányzati újság illetve internetes portál. A tagok informális összejöveteleket nem tartanak, de több olyan KEF-hez kapcsolódó ülés és tájékozatatás van, ami nem a hivatalos KEF ülése. Ilyen pl. az iskolákkal és pedagógusokkat történő egyeztetések, amihez az egyik iskolában található Pedagógiai Szolgáltató Iroda biztosítja a helységet. A hivatalos KEF ülések az Önkormányzat egyik tárgyalójában vannak.

A rugalmas KEF A Fórum előzetesen meghatározott és elfogadott munkaterv alapján, vagy szükség szerint ülésezik. Az ülések időpontja minden hónap második keddje. Az ülését az elnök megbízásából a titkár hívja össze. A Fórum ülései nyilvánosak. Személyi kérdések tárgyalása esetén, illetőleg ha azt a napirend előterjesztője javasolja, a Fórum zárt ülést tarthat. Az ülés akkor határozatképes, ha a Fórum tagjainak legalább a fele jelen van. Az ülésen

Echo Network - 2005

55



minden tagnak egy szavazata van, a szavazatoknak súlyozása nincs. A Fórum határozatait a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést a Fórum következő ülésén újra kell tárgyalni. Az ülésről jegyzőkönyv készül. A Fórum működésével kapcsolatos titkári és ügyviteli feladatok ellátását a város Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodája biztosítja. Az interjúalanyok elmondása szerint, egy-egy ülésen a létszám mindig változhat, a prioritástól, a céloktól, feladattól függ, azonban a döntéshozatalban állandóak a szakértők. Ezeknek a száma a fő területekkel azonos, nyolc, kilenc ember, aki szavaz. A kevés részt vevő könnyebben jut döntésre. Ez a döntéshozó kör belterjesnek tűnik, régóta állandóak a tagjai. Ennek oka és egyben előnye, hogy a tagok ismerik, és elismerik egymás szakmai rátermettségét, egymás tapasztalatait nem kérdőjelezik meg. A tagságbeli változást általában inkább fizikai ok előzi meg, például, ha a tag elköltözik a városból. Változások inkább szerepkörök terén történnek, az elfoglaltság tükrében. A feladatok nincsenek külön definiálva, alapszabály van. A feladattól függ, hogy adott területtel ki fog foglalkozni. Egy konkrét példát véve, a kezelési lehetőségek megvitatásán értelemszerűen a kórházban, a klinikán, az ambulancián dolgozók vesznek részt, míg például a rendőrség nem. Ülést tehát havi rendszerességgel tartanak, előre elkészített napirendek szerint. Azonban a közbejövő pályázatokkal kapcsolatban az érintettek, akár napi szinten is találkozhatnak. Ezek nem teljesen informális találkozók, mert a KEF elnök jelen van. Az állandó magon túl, a témától függően szakértőket hívnak meg. Az elmondásuk szerint az ülésekről nem jellemzőek a hiányzások, amennyiben valaki nem lehet ott, a véleményét informálisan is akár, de eljuttatja. Az önkormányzattal való együttműködés nem egyértelmű, ugyanis az interjúalanyok különféle módon nyilatkoztak erről.

Egy kisebb városi modell Ez a KEF demokratikus módon működő szervezet, amely a tagok által megszavazott éves munkatervvel rendelkezik, és tevékenységét a munkaterv szerint végzi. A KEF tagság önkéntes, a tagságért díjazás nem jár. A KEF önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szakmai szervezet, melynek hatékony munkavégzéséhez elengedhetetlen az Önkormányzat támogatása. A KEF elnökét és társelnökét a tagok felhatalmazzák a KEF képviseletére, valamint aláírási joggal ruházzák fel. A KEF mellé, munkáját elősegítendő, szakmai munkacsoportokat, bizottságokat kell felállítani. A KEF tagsága zárt. A munkacsoportokba a tagok döntése alapján hívnak meg közreműködőket. A hatékonyság céljából, szavazásnál a centrum elv érvényesül. A megjelentek 50% + 1 szavazat dönt. A KEF az éves munkatervnek megfelelően, a hónap utolsó szerdáján ülésezik. Az üléseken jelenléti ív, valamint Echo Network - 2005

56



jegyzőkönyv készül, amit a KEF titkára vezet, és az elnök aláír. A KEF kapcsolatot tart más Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokkal. A megjelenés szabályai nem kötöttek, a tagok, ha nem tudnak jelen lenni és helyettesítéssel megoldható, küldenek maguk helyett résztvevőt az intézmény részéről. „Önként, díjazás nélkül vállalták a feladatot. Szankcionálni nincs értelme.” – vélekedik a koordinátor. A részvételi arány kb. 60% körül mozog. Ez annak „köszönhető”, hogy ezt mindenki a munkája mellett kell, hogy csinálja, és az természetes, hogy a munkája rovására senki nem működhet a fórumban. Az információtovábbítás viszont megoldott: működik tehát egy levelezőlista, kör e-mailek mennek, illetve a kiemeltebb, fontosabb üléseken viszont mindenki jelen van. A tagok komolyan veszik a feladatukat. Elsősorban a KEF elnöke felelős a napirend kialakításáért, az ülés levezetéséért, de az előző ülésen javaslat születik a következő ülés anyagára, illetve az aktualitások (pályázatok, rendezvények, programok, törvényi változások) formálják. A Működési szabályzat szerint a KEF elnöke vezeti le az üléseket, de aktuálisan bárki felszólalhat, beszámolhat. Általában a meghívóban megjelölt - az előző ülésen felvázolt - témában zajlik a napirend. Az ülésekről a titkár készíti el a jegyzőkönyvet. A KEF ülést a KEF elnöke, vagy társelnöke hívhatja össze, rendkívüli ülést három KEF tag indítványára hívhatnak össze. A tényleges operatív végrehajtó személyek a tagok, az intézmények delegáltjai, képviselői. A Fórumon belül a Működési szabályzat határozza meg a döntéshozatal rendjét. A döntések „centrum” elven történnek, egyszerű szótöbbséggel (több mint a jelenlévők fele). Személyi kérdésekben kétharmados a döntés. A stratégia és cselekvési terv elfogadásáról, az éves beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés dönt. Informális összejövetelek a hivatalos egyeztetésen kívül nem kifejezetten a Fórum működésével kapcsolatban vannak, hanem például szakmai konferenciákkal kapcsolatban, vagy az elnök-társelnök, elnök-titkár, társelnök-titkár között program-előkészítések, rendkívüli események kapcsán, vagy előkészítő jelleggel, illetve tájékoztatás formájában, ad hoc jelleggel. A formája általában telefonos egyeztetés, majd személyes vagy telefonos megbeszélés.

Általános problémákról Az esettanulmányok nagyon sok problémát felvetnek a KEF-ek működésével kapcsolatban, de a legtöbbjük két fő probléma köré csoportosul a pénzhiányon kívül. Az egyik a szerepek és feladatok tisztázatlansága, a másik pedig az önkormányzattól való függés. Az első probléma abból ered, hogy ezek a fórumok tanácsadó és egyeztető munkát végeznek, munkájukhoz nem rendelődnek hozzá formális intézményi jogosítványok. Tehát maguk civil Echo Network - 2005

57



szervezetként működnek, ugyanakkor állami feladatuk is van azáltal, hogy munkájukról beszámolási kötelezettséggel rendelkeznek az NDI felé. A hatékonyabb koordináció és a tényleges döntési és végrehajtási mechanizmusokhoz elengedhetetlen lenne a megfelelő eszközrendszerrel és jogosítványokkal való ellátottság. A DREKEF esetében erre a dilemmára úgy próbáltak megoldást találni, hogy egy regionális egyesület keretébe illesztették bele a fórum működését. Ezáltal egy bejegyzett, bíróság által hitelesített gazdálkodó szerv jogi és szervezeti bázisába integrálódott a DREKEF, mint az egyesület egyik munkacsoportja. További jelentős problémát jelent az intézményi képviselet és a személyes szakértői szerep keveredése a KEF tagok esetében. A KEF által képviselt szakmai irányvonal és rendszerszemlélet nem mindig egyezik a nagy állami intézményrendszerek direktíváival és érdekeivel, s ez kétségessé teszi az adott intézményekben a KEF által elfogadott irányelvek megvalósíthatóságát. A párhuzamosságok kiszűrése és a prioritásoknak a lehetőségek függvényében való kijelölése pedig akár érdekellentétet szülhet az egyes szervezeti-intézményi delegáltak között. Két különböző területet kell képviselni, és ezt tiszteletben is kell tartani. Ezt nagyon nehéz összehangolni. Ehhez kapcsolódik még az is, hogy probléma a működésben természetesen a megfelelő anyagi támogatás hiányán túl a motiváció, ezen kívül pedig a munkahelyi túlterheltség. Az önkormányzattól való függés egyik nagyon fontos eleme az anyagi juttatások és a fenntarthatóság biztosításának szerepe. Egyik interjúalanyunk például nehezményezi az önkormányzati tagok jelenlétét amiatt, hogy a kenyéradót nem lehet bírálni, mert „az adatoktól nem rémül meg, csak attól, ha valaki bírálja”. Limitált a mozgástér. Ha a civilekhez kerülne ki, jobb lenne. Több országban eljutottak odáig, hogy a kábítószerrel kapcsolatos problémák visszaszorítása mindenkinek az érdeke, többek között az önkormányzaté is. Az ő érdekük kell, hogy legyen, hogy felmérjék, hogy mekkora a probléma, és fel kell, hogy kérjen olyan szakmai szervezeteket, amelyek ezt fel tudják mérni, majd erre születnie kell egy akcióterveknek, amelyeknek a végrehajtását az önkormányzat más civil szervezetekkel együtt tenne meg. Ez a normális működés. Ha a szervezetek megcsinálnák a felméréseiket, javaslataikat, ezt előterjesztenék a döntéshozókhoz, és ha egy hónapig nem kezdődne el semmilyen akció, akkor elkezdenék publikálni, és úgy tartalmat kapna a mondat. „Bizonyos szinten gittegyletként működik a KEF, bizonyos területeken, pedig nem több, mint amit a képviselők a maguk területén végeznek.” Mások úgy vélik, hogy annak ellenére, hogy az önkormányzat támogatja, a támogatás folyamatosan csökken, és ez motivációs problémákat is eredményez pont ezért, mert saját munka mellett kell ellátni, jelentős pluszmunkát ró a tagokra, és pozitív megerősítés hiányában a lendület csökken. Több KEF ülésen illetve NDI konferencián elhangzott, hogy ki kellene találni egy olyan finanszírozási rendszert, ami egy stabil hátteret ad. Lenne ennek egy felelőse, és akkor ő valóban teljes Echo Network - 2005

58



munkaidőben ennek tudná szentelni az idejét.

5.2 Az interjúk tapasztalatai A személyes interjúk és a kérdőíves vizsgálat között egyfajta laza kapcsolat állt fent. Egyrészt szükségesnek éreztük azt, hogy ezzel a módszerrel is segítséget nyújtsunk az elemzésekhez, elsősorban az okok keresésében. Másodsorban viszont a kvalitatív elemzés az általános téma jobb megismerésében is segítséget nyújtott. A következőkben megpróbáljuk összefoglalni az interjúk néhány fontosabb tapasztalatát. Szakmai felkészültség és a KEF szellemiség. Már az esettanulmányok is tanúbizonyságot tettek arról, hogy ez a két dolog nem feltétlenül jár együtt. Az interjúk ezt részben megerősítették. Ebben a témában olyan vélemények kaptak hangot, hogy pl. az intézményi delegáltak, illetve a KEF tagok „a saját szakterületükön nyílván kiemelkedő szakemberek, hiszen nem véletlenül ők a helyi KEF vezetői… általában a saját intézményükben is vezető posztokat foglalnak el, de hogy hogyan kell KEFet csinálni az nem megy máról holnapra, ez egy hosszabb tanulási folyamat eredménye. Ez rengeteg időt vesz igénybe, és mint tudjuk a munka mellett mindenki amúgy is plusz feladatokat, és plusz kereseti lehetőségeket vállal be.” Ehhez kapcsolódik az a megjegyzés is egy másik interjúalanytól, hogy „megjelennek a közös célok, de nagyon lassan indul meg a közös munka, mert egy csomó energiát elvisz a saját munka”. Ezekkel ellentétes az a vélemény, hogy a szerepeknek való megfelelés nem okoz problémát, hiszen azokra a problémákra keresik a KEF-ben igazából a választ, amelyeket az intézményből a tagok elhoznak. Szintén az esettanulmányok egyik központi témája a KEF feladatainak meghatározása. Az eredmények azt mutatták, hogy sokan sokféleképpen képzelik el a fórum működését és feladatait. Az interjúk is ugyanezt támasztják alá. Egyik interjúalanyunk szerint a KEF legfőbb feladata a közösségi együttműködés megteremtése, azért, mert „itt lehet megfogalmazni, hogy az egyes területeken mi is a helyzet, ezáltal meg lehet határozni a pontos feladatokat.” Egy másik interjúalanyunk azonban így vélekedik erről: „Én azt gondolom, hogy országos szinten kellene először meghatározni pontosan, hogy mi a KEF feladata, valamilyen jogszabályi hátteret biztosítani az ő működéséhez. Igazából nem civil szervezet, nem az önkormányzatnak egy bizottsága, én azt gondolom, hogy egyelőre lóg valahol a levegőben.” Ugyanez a probléma a finanszírozással is, hiszen több helyen is felmerült már, hogy egy „levegőben lógó” szervezet nem tud hatékonyan működni, és ha a finanszírozás sincs megoldva, akkor az egész értelmét veszti. Ez utóbbiról egy vélemény: „…az, hogy van egy pályázat, amire pályázni kell, ez valahol én úgy gondolom, még ha idézőjelbe is mondom, hogy kicsit megalázó.” A KEF feladata egy interjúalanyunk szerint a „helyi szintű koordináció, nem az, hogy egyes Echo Network - 2005

59



programokat szervezzen … vagy megmondja, hogy milyen programokat lehetne szervezni, illetve, hogy ezt kell csinálnia”. Ugyanakkor ezzel vitatkozik is, hiszen a programszervezés akadálya pusztán a források szűkössége. Mások viszont elfogadják azt, hogy a KEF pusztán szakmai hátteret biztosít a drogellenes küzdelemben, és ez jobb, „mint hogy egy nagy generátor lenne, amely felülről megmondja, hogy te ezt csináld meg, azt csináld meg”. Megint mások viszont úgy vélik, hogy elég feladat az, hogy „szerveződjön egy program a városban”. Látszik, hogy széles a spektrum, és nem lehet egyértelmű kategóriákat felállítani, ugyanis az eltérések nagyon árnyaltak az egyes vélemények között. A kábítószer problémához kapcsolódó attitűdök és érzések alapján a megkérdezettek különböző álláspontokat foglaltak el. Egyikük a drogprobléma kezelésében csak és kizárólag az ártalomcsökkentés módszerét tudja elfogadni. A drogosokkal szemben ugyanakkor „megértő és együtt érző”, hiszen saját bevallása szerint ő is tudja milyen az, ha valaki függő. Ezzel szemben viszont távolságtartó is, a segítő szerep távol áll tőle. Mások sajnálatról beszélnek a drogosokkal szemben, sajnálják azt, ahogy valaki drogossá vált, az ingerszegény mikrokörnyezetet, azt az életpályát, amelyet kénytelenek bejárni. Az egyik interjúalany más véleményt fogalmaz meg, ő elfogadja a fiatal kábítószer fogyasztókat a saját kultúrájukban. Szerinte a szigorú büntetés látenciát szül, elodázza a problémát. A kábítószer legalizációjáról is hasonlóan eltérőek a vélemények. Egyesek megengedőbbek, mások viszont szigorúbb álláspontot képviselnek.

Echo Network - 2005

60



MELLÉKLETEK Szempontrendszer az esettanulmányok készítéséhez I. A KEF létrejötte 1. Az előkészítés folyamata, ideje 2. Ki voltak a kulcsfontosságú szereplők (pozíciók az érdekesek) a létrehozás, előkészítés szempontjából, mennyire játszottak presztízs szempontok közre 3. Fontosabb háttér információk II. A KEF működése 4. Hogyan hívják össze a tagokat, mennyire szigorúak a megjelenés szabályai. 5. Kik alakítják ki a napirendi pontokat, milyen szempontrendszer alapján. 6. Általában hogyan zajlik le egy ilyen KEF ülés. Kik a levezetők, milyen jellegű témákat vitatnak meg, milyen egyéb, fontos formális szabályokhoz ragaszkodnak. 7. Léteznek-e informális csoportok a Fórumon belül (munkacsoportok, „frakciók” stb). 8. Kik a tényleges operatív végrehajtó személyek. 9. Kik a tényleges döntéshozók, mennyire egyhangúak a KEF döntései. 10. Milyen egyeztetési mechanizmusok és döntési stratégiák jellemzik az összejöveteleket. 11. Milyen csatornákon közvetítik a döntéseket az intézmények, a lakosság és az önkormányzat testületei felé 12. Vannak-e informális összejövetelek is a hivatalos egyeztetéseken kívül. Ha igen mi indokolja? Hogyan zajlik? 13. Mennyire szervesült a KEF a helyi társadalomba. (Lakosok, döntéshozók, szakértők ismerik? komolyan veszik? elfogadják?) 14. Mik a működés legfontosabb problémái? (A pénzen kívül) III. A KEF jövője 15. Melyek azok a kábítószer-ellenes tevékenységek (területek), amelyeket a KEF tagok fontosnak tartanak és amelyekben a KEF aktív szerepet vállal, illetve vállalni fog a közeljövőben. És melyek azok a területek, melyeket fontosnak tart, de nem vállal szerepet? 16. Milyen szakmai és egyéb segítséget várnának el a jövőben a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettől? És a minisztériumtól?

Echo Network - 2005

61



Kérdéskatalógus az interjúkhoz I. A KEF működése, feladatai 9 Milyen körülmények között alakult meg a KEF? Ki kezdeményezte? 9 Hogyan történt a KEF tagok felkérése, kiválasztása? 9 A KEF fennállása alatt hány tagcsere történt? Általában az intézményi delegáltak gyakran cserélődnek, vagy viszonylag stabil emberek? Ugyanígy a szakértők? 9 Milyen gyakoriak a hiányzások a Fórum összejöveteleiről? Mit tapasztalt, általában mennyire veszik komolyan a feladatukat a tagok? 9 Definiálva van-e a KEF feladata, szerepe helyi szinten? A tagok tudják, hogy mi a feladatuk? És Ön? 9 Ön milyennek ítéli, hogyan jellemezné az intézményi delegáltak szakmai felkészültségét? 9 Milyen kábítószer-ellenes feladatok ellátásában vállal szerepet a KEF? Mennyiben tudnak megfelelni a KEF tagok a KEF feladatainak? 9 Melyek azok a KEF feladatok Ön szerint, amelyek különösen fontosak a helyi szintű kábítószerellenes küzdelemben? 9 És melyek azok a KEF feladatok, amelyek kevésbé fontosak? 9 Ön szerint a KEF-be delegált szakértőknek gondot okozhat az intézményi képviselet és a személyes szakértői szerepek keveredése? Hogyan tudják kezelni ezt a kettősséget? II. Drogstratégia (Értelemszerűen ez a kérdésblokk csak akkor kerül lekérdezésre, ha már elkészítette a KEF a drogstratégiát. A drogstratégia elkészítése kötelező.) 9 Operatívan kik vettek részt a drogstratégia elkészítésében? A KEF magára vállalta, vagy külső szakértők készítették el? Milyen fázisokon ment keresztül az anyag? 9 Milyen együttműködési feltételek között, partnerségben alakították ki a drogstratégiát? 9 Milyen fórumokon vitatták meg a készülő drogstratégiát? 9 Milyen esélyét látja annak, hogy az elkészült drogstratégia ténylegesen a gyakorlatban is megvalósul? 9 Mit vár Ön személy szerint a drogstratégia megvalósulásától? III. Attitűd 9 Ön szerint mi a különbség a kábítószer és a drog fogalma között? 9 Mit gondolt, hogyan viszonyulnak a KEF tagok a kábítószer-problémához? És Ön? 9 Milyen jelzőkkel írná le a kábítószer-fogyasztókhoz való viszonyát? (Sajnálat, megvetés, Echo Network - 2005

62



gyűlölet) 9 Véleménye szerint mi a fő oka a fiatalok kábítószer fogyasztásának? És mi lehet az oka a fogyasztás növekedésének? 9 Tapasztalatai szerint, hogyan indul a drogos (kábítószer-fogyasztó) karrier? Hogyan lesz valaki szerfogyasztó? És az alkoholista karrier? 9 Kit tekint Ön alkoholistának? És kábítószer-fogyasztónak? 9 Ön szerint milyen személyiség jellemzőkkel bírnak a droghasználók? 9 Több szakember úgy gondolja, minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. Mit gondol Ön erről? 9 ??? Meg lehet érteni, ha a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak? 9 Sokan úgy vélik, hogy a fiataloknak most olyan a kábítószer, mint az idősebbeknek az alkohol illetve, hogy a drogozás része a modern szórakozásnak. Mit gondol Ön erről? 9 Önnek mi a véleménye a kábítószerek bármilyen szintű legalizációjáról? Én Ön szerint, hogyan vélekednek erről a KEF tagok? Mennyire egységes az álláspontjuk? IV. Együttműködés 9 Milyen ÖNKORMÁNYZATI/ÁLLAMI szociális szolgáltató szervezetekkel, intézményekkel van kapcsolatban a KEF? Miben nyilvánul meg az együttműködés? (Együttműködés tartalmi része, formalizáltsága és rendszeressége, ideje) 9 Vannak-e konkrét előnyei az együttműködésnek? És milyen hátrányát látják? (A konkrét pozitív és negatív példákra is rá kell kérdezni.) 9 Milyen konkrét problémákat tapasztaltak az eddigi együttműködés során? (Szintén ösztönözni kell az interjúalanyt a konkrét példák felsorolására.) 9 Tervezik, hogy más önkormányzati/állami intézménnyel (is) együttműködjenek a jövőben? Melyikkel?

Echo Network - 2005

63



Esettanulmány a Dél-Dunántúli Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működéséről 1. A KEF(Kábítószerügyi Egyeztető Fórum) létrejötte A magyar Kormány első olvasatban 2000. február 22-én fogadta el a Nemzeti stratégia a kábítószerprobléma visszaszorítására c. dokumentumot, majd vitára bocsátotta. Ennek során 1054 állami, egyházi, civil szervezet és intézmény fejthette ki álláspontját.A vita során szerzett tapasztalatok beépültek a véglegesnek tekintett dokumentumba, melyet a magyar Kormány 2000. június 11-én fogadott el. A dokumentum 2000 decemberében (96/2000. (XII. 11.) OGY határozat) emelkedett országgyűlési határozat rangjára. „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” dokumentum ajánlásaiban szerepel a KEF-ek létrehozásának feladata a helyi közösségben. Rövid távon minden városban, közép távon (2002-ig)

megyénként,

hosszú

távon

(2009-ig)

régiónként

létre

kell

hozni

a

KEF-ek

intézményrendszerét. A KEF-ekben a helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviseltetik magukat: a prevenció és a terápia világának szereplői, valamint az ezeket szervezeti szinten összefogó ÁNTSZ-ek, a közösségfejlesztés szervezetei, a gyerekjóléti szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás, a rendőrség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselői. A Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célok, melyek megvalósulását a KEF-ek hivatottak koordinálni és elősegíteni, a következők: 1./ „Közösség, együttműködés - A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában”. 2./ „Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására” /elsődleges prevenció/. 3./ „Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógykezelés, rehabilitáció)” /másodlagos és harmadlagos prevenció/. 4./ „Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét”. Echo Network - 2005

64



Mindezen célok megvalósításának elősegítésére a következő feladatok várnak a helyi, megyei, illetve regionális KEF-ekre: •

feltárja az adatokat

•

helyzetértékelést végez

•

feltérképezi a szükséges feladatokat

•

biztosítja az információáramlást

•

javaslatokat fogalmaz meg a helyi közigazgatás számára

•

segít a helyi erőforrások mozgósításában

•

összehangolja a helyi szereplők tevékenységét

•

kiszűri a párhuzamosságokat és

•

maximalizálja a szolgáltatások hatékonyságát

•

kapcsolódik az országos programokhoz

•

végül visszacsatolást eszközöl a helyi és országos szintekhez.

A Nemzeti Stratégiában megfogalmazott kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára épülő politikának a gyakorlati megvalósításához a KEF-eknek komplex tevékenységet kell végezniük, számos szakterület képviselőivel együttműködve.

A KEF-ek elsődleges feladata a szakterületek közötti

kommunikáció megteremtése és az információáramlás biztosítása. A DREKEF létrehozása: A KEF-ek létrehozása előtt a megyében működött már a Baranya Megyei Drogellenes Munkacsoport. Ez a munkacsoport másfél havi rendszerességgel ülésezett és feladata a drogproblémával kapcsolatos programok koordinálása, valamint az intézmények, szervezetek közötti együttműködési lehetőségek előmozdítása. Részt vettek a munkájában a prevenció és a terápia világának szakmai képviselői a megyéből, valamint az önkormányzati képviselőtestület számos tagja és Tistyán László(?) a FACT Alkalmazott Szociológiai Kutató Intézet vezetője. Ezenkívül a Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (DRET) szervezésében összehívásra került egy szándékolt konferencia, amelyen azok a civil szerveződések és munkacsoportok vettek részt, amelyek Pécsen és Baranyában összefogták a drogproblémával kapcsolatos tevékenységeket. Ez a két munkacsoport, szakmai fórum adta az alapját annak a szakembermagnak, amelyből Echo Network - 2005

65



nagyjából egy évvel a KEF-ek megalakulása előtt ( 2000-ben), létrejött egy állandó fórum a DRET keretén belül. A DRET egyesületként működött és nagy volumenű pályázatokat tudott megnyerni. Széles körű adatbázissal rendelkezett és számos olyan programot kiviteleztek, melyek mintaprogramként kerültek a minisztériumban. A fórum tagjainak is az volt a célja, hogy a DRET szakmai hátterére és reputációjára támaszkodva próbáljanak meg minél több forrást bevonni a szakmai munkacsoportjaik és programjaik finanszírozásába. 2001-2003 között a Dél-Dunántúli régióban, azaz Baranya, Somogy és Tolna megyében, önkormányzati akaratra és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szakmai támogatásával összehívásra kerültek a városi KEF-ek. Megfogalmazódott tehát egy olyan elképzelés, mely szerint a dél-dunántúli régióban, Baranya, Tolna, Somogy megyében megalakult, illetve megalakuló helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok "ernyőszervezeteként", az intézményi háló, a szakember koordináció, az egyes intézményekben zajló programok összehangolására, a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott éves terv szakmai lebonyolítására célszerű létrehozni egy, a regionalitás szintjén megalakuló Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot. A Fórum kialakításához a jogi és szervezeti hátteret a Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács biztosította. 2001-ben a DRET módosította az egyesület alapszabályát. A módosítások között szerepelt az új munkaszervezeti formák, ún. Fórumok létrehozása, nevezetesen a Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumé és a Regionális Egészségfejlesztési Fórumé. Március 10-én a régió kábítószerüggyel foglalkozó szakemberei, civil szervezetei, önkormányzatai képviselőinek részvételével lezajlott a Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum előkészítő tanácskozása. Ezt követően - a DRET alapszabályával összhangban- elkészült a DREKEF szervezeti és működési rendjének tervezete, melynek elfogadásával formálisan 2002. április 3-án jött létre a Fórum, mely az elmúlt két évben a dél-dunántúli régió 8 városban -Pécs, Komló, Mohács, Szekszárd, Paks, Dombóvár, Kaposvár és Siófokon megalakult KEF-eket és az ott helyet foglaló intézményeket tömöríti. Operatív testületéhez tartoznak a KEF-eket vezető városi koordinátorok és a regionális koordinátor. Az operatív teendőket a DREKEF-iroda látja el, amelynek -egyelőre- az INDIT Közalapítvány Drogambulanciája ad helyet. A DREKEF fő célkitűzéseként a Baranya, Somogy és Tolna megyében működő, a drogprobléma kezelésében szerepet vállaló szociális, egészségügyi, oktatási, közigazgatási intézmények, valamint az ifjúságvédelemben érintett egyházi és civil szervezetek ernyőszervezetként való összefogásával, a helyi KEF -ek koordinációjával Regionális Drogstratégiát kíván kidolgozni és megvalósítani. A DREKEF létrejöttében és működésében az interjúalanyok kiemelték Dr. Szemelyácz János Echo Network - 2005

66



szerepét, aki jelenleg a DREKEF koordinátora, valamint a Baranya Megyei Drogambulencia és a Baranya Megyei Önkormányzat Egészségügyi Narkomán Fiatalokat Gyógyító Közalapítvány (INDIT) munkatársa. A helyi KEF-ek létrehozása: A Nemzeti Stratégia kulcsszerepet szán a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak. Ezekben a bizottságokban a helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviseltetik magukat: a prevenció és a terápia világának szereplői, valamint az ezeket szervezeti szinten összefogó ÁNTSZ-ek, a közösségfejlesztés szervezetei, a gyermekjóléti szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás, a rendőrség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselői. Ezek a bizottságok gyűjtik össze a helyi drogproblémákkal kapcsolatos információkat, monitorozzák a változásokat, meghatározzák a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítják a közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit, egyben pedig a prevenciós, közösségfejlesztő és terápiás kapacitásokat is nyilvántartják. Biztosítják a helyi szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét a helyi közösség számára. Évenként tervet készítenek a helyi feladatokról - összhangban a Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel -, majd év végén beszámolót készítenek az elvégzett munkáról. A Nemzeti stratégia 2000. decemberében emelkedett országgyűlési határozat rangjára. Ennek eredményeképpen a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet(NDI) szakmai ajánlásai alapján a városi önkormányzatok feladatává tették a helyi KEF-ek összehívását. A KEF-ek tanácsadó és egyeztető fórumként végzik munkájukat, feladatuk ellátásához formális, intézményi eszközök nem rendelődnek hozzá. Maguk is kvázi civil szervezetként jelennek meg, ugyanakkor állami feladatuk van beszámolási kötelezettséggel. Az év végén benyújtott szakmai beszámolókat az NDI összegzi és ezek alapján készíti el ajánlásait és módszertani útmutatóit. A KEFek működésének ez a fajta kettőssége a struktúrájukon is tükröződik, ugyanis a helyi KEF élén egy az önkormányzat részéről kinevezett és egy a szakma által választott elnök áll, társelnöki funkcióban. A KEF-ek a finanszírozás tekintetében az önkormányzat gazdálkodási rendszerébe integrálódnak. A KEF működtetéséért az ISM-mel kötött támogatási szerződés alapján a város önkormányzata a felelős. A KEF és a városi önkormányzat közötti gazdasági viszonyt egy együttműködési szerződés formájában szabályozzák, amelyik rendelkezik a felelősség, az utalványozási jog, a pénzügyi ellenőrzés, a pénzeszközök megfelelő felhasználása, azok elkülönített kezelése tekintetében. A helyi KEF tehát jogi személyiséggel nem rendelkező szakmai munkacsoport, amely tevékenységével igyekszik összhangot teremteni a drogprobléma visszaszorításában alapvető fontosságú négy terület (közösség és együttműködés; megelőzés; gyógyítás és rehabilitáció; Echo Network - 2005

67



kínálatcsökkentés) szervezeteinek és intézményeinek munkájában. Egységes szakmai és módszertani szemléletmód megvalósítására törekszik, továbbá arra, hogy ésszerűsítse és koordinálja a városban zajló kábítószer-megelőző tevékenységet. Segít a helyi erőforrások mozgósításában, összehangolja a helyi szereplők tevékenységét, javaslatokat tesz, ajánlásokat fogalmaz meg az esetleges párhuzamosságok elkerülése érdekében. Kiemelt feladata, hogy támogatja az „alulról jövő” kezdeményezéseket, továbbá szakmai ajánlóként koordinálja és elősegíti az országos, illetve nemzetközi pályázatokon való helyi részvételt. A KEF önállóan nem pályázik, azonban szakmai előkészítő munkával hozzájárul a vonatkozó önkormányzati pályázatok kiírásához, továbbá segít azok elbírálásában. A KEF tevékenységével, szakmai munkájával kapcsolódik az országos programokhoz. A pécsi KEF 2001-ben alakult meg. Koordinátorának dr. Endrei Dóra orvost, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal egészségpolitikai csoportvezetőjét választották meg. Az önkormányzat részéről delegált elnöki tisztséget a megyei képviselőtestület két alelnöke 2001-2002 között Pörös Béla, 2003-tól pedig Tasnádi Péter töltötte/tölti be. A KEF tagok felkérésénél és kiválasztásánál leginkább a személyes- szakmai kapcsolatok domináltak lévén, hogy Baranya megyében nem volt minden előzmény nélküli a KEF-ek megalapítása. Elsősorban a Baranya Megyei Drogellenes Munkacsoport és a DRET keretén belül működő munkacsoport képezte azt a szakembergárdát, amelyre a felálló fórumok és a DREKEF is támaszkodott. Ezek a szakmai kapcsolatok adott esetben túlnyúltak egy adott város keretein is, és ezek voltak azok a kapcsolódási pontok, amelyek mentén a DREKEF egy regionális szervezetet tudott kialakítani. Pl.: „A kaposvári vagy dombóvári KEF-es koordinátorok például már nagyon sok közös prevenciós programot vezettek nekünk, az alapítvánnyal és a Kortárs Oktatók Pécsi Egyesületével. Tehát tulajdonképpen nagyon adekvát volt a dolog, hogy ők lesznek azok akik Kaposvár ill. Dombóvár kapcsán a KEF-et megpróbálják menedzselni. Ezek voltak azok a pontok, ami miatt igazából magától szerveződtek. Én azt gondolom, hogy azok az ajánlások vagy szervezeti működésre vonatkozó támogatások amelyek a NDI részéről jöttek, bár persze fontosak voltak, de ezt mi így saját magunk tudtuk megszervezni a személyes kapcsolódások alapjára építve.” (Posta János, DREKEF programvezető, az INDIT közalapítvány munkatársa) Érdemes még a KEF-ekkel kapcsolatban megemlíteni, hogy ezek az angol DAT (Drug Action Team) rendszer magyarországi adaptációi. A rendszer alapvető logikájának mélyebb megismerése érdekében a DREKEF egyes tagjainak 2003-ban lehetősége nyílt arra, hogy egy PHARE projekt keretében képzésen vegyenek részt, amelynek során alkalmuk volt a DAT rendszer angliai tanulmányozására. 2. A KEF működése: Echo Network - 2005

68



A régióban működő KEF-ek struktúrája és működési mechanizmusa A KEF tagság jellegét tekintve önként vállalt társadalmi megbízatás, melyért díjazás nem jár. A tagok azonban feladatvégzéssel összefüggő költségtérítésre, valamint munkavégzésükért munkadíjra jogosultak, amelynek összegéről szerződésben állapodnak meg a megbízóval. A DREKEF és a régióban működő KEF-ek esetében mindössze a koordinátorok jogosultak a munkájukért tiszteletdíjra, amelyet a megbízó helyi önkormányzatok finanszíroznak. A tagok vállalják, hogy a társadalmi megbízatásnak minősülő tagság mellett alkalmanként személyes szakmai munkát is végeznek a deklarált célok sikeres megvalósítása érdekében. Mivel a tagság önkéntes és a fórum munkájában vállalt munka csak a koordinátorok esetében köthető szerződésben foglalt megbízáshoz, így a KEF gyűléseken való részvételre sem vonatkoznak szigorú szabályok. Pl. az ÁNTSZ Pécs Városi Intézetének képviseletével megbízott is csak passzív tagja a fórumnak, s ezáltal az ÁNTSZ városi szinten nem kapcsolódik a KEF munkájához. Persze az ő esetében erősen megkérdőjelezhető a KEF-ben vállalt tagság önkéntessége, hiszen a polgármesteri hivatal egészségügyi és szociális ügyekkel foglalkozó osztálya a Népjóléti Főosztály delegálta a fórumban való részvételre. A fórum munkájában való részvétel csak úgy lehet produktív, ha önkéntesen vállalt vagy ha az angol DAT rendszerhez hasonlóan főállású munkavégzési tevékenységhez kapcsolódik. A Fórumok érdemi működéséhez elengedhetetlen a résztvevők erőforrásainak a megszokottól eltérő mobilizálása, hisz nem lehetnek pusztán rendszeresen ülésező „formális”-tagok, mert ők az „informális” kontaktszemélyek szakterületük és a Fórum között, akiknek bonyolult kommunikációs hálót kell kiépíteniük a mindennapok szintjén ahhoz, hogy a szükséges - állandó és kölcsönös- visszacsatolás, azaz a megfelelő információáramlás megtörténhessen. A DREKEF negyedévente tartja üléseit, amelyen az összes város KEF koordinátora megjelenik. A konkrét feladatokat az éves munkaterv határozza meg. A DREKEF stratégiája 2005. június 30-ig elfogadásra kerül, ezt követően négy munkacsoport alakul a Nemzeti Stratégia négy fő pilléréhez kapcsolódóan. A munkacsoportok szükség szerint, de legkésőbb negyedévente mindig üléseznek. A DREKEF évente regionális konferenciát szervez a tapasztalatok átadására. Az ülésekről emlékeztető készül, amelyet a KEF tagjainak és minden egyéb résztvevőnek meg kell küldeni. A DREKEF közös szakmai álláspontja kialakítását követően megteszi konkrét javaslatait a helyi közigazgatás számára, szakmai véleményével segíti a döntési kompetenciával rendelkező közigazgatási szerveket – különös tekintettel a Megyei Jogú Városok Önkormányzataira – kábítószer üggyel kapcsolatos álláspontjuk kialakításában. A DREKEF véleményét, állásfoglalását, javaslatát Echo Network - 2005

69



szótöbbséggel alakítja ki. A DREKEF minden évben részletes beszámolót készít az év során végzett munkáról a helyi stratégia megvalósítása tükrében. Az éves beszámolót a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetnek minden évben megküldi. A helyi, városi KEF-ek esetében mások az összehívásra vonatkozó szabályozások. A városi KEF tisztségviselői: elnök, társelnök, és a titkár. Az elnöki és a társelnöki posztot egyfelől az önkormányzat által erre a posztra delegált személy, másfelől a szakmai oldal által választott személy tölti be. Az elnök és a társelnök feladata, hogy javaslatot tegyenek az éves programra és az egyes ülések napirendi pontjaira. Feladatuk továbbá az ülések összehívása és levezetése, a kapcsolattartás feladatainak megszervezése. Szintén feladatuk a jelentések elkészítése és kapcsolattartás a KEF-ek szakmai koordinációjáért felelős Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel. Az ő feladatuk a KEF szakmai képviselete a különböző társadalmi rendezvényeken és a sajtó nyilvánossága előtt. Ugyancsak feladatuk a fórumon belül elősegíteni a konszenzust a különböző szakterületek képviselői között. A titkár feladata az adminisztratív teendők ellátása, szervezési és operatív munka végzése. A KEF a konkrét feladatait, éves munkatervét az első, problémafeltáró és feladatkijelölő ülésén önmaga határozza meg. A KEF tagjai előzetesen meghatározott időpontban havonta legalább egy alkalommal üléseznek, szükség esetén rendkívüli üléseket közbeiktatva. A rendkívüli ülések összehívására az elnök ill. a társelnök jogosult. A KEF üléseiről összefoglaló jegyzőkönyvek készülnek, melyek összeállításáért a KEF titkára felelős. A résztvevők minden ülésen áttekintik az aktuális helyzetet a munkatervben meghatározotthoz képest, rögzítik a következő ülés tárgyalandó témáit, melyeket a közti időben felmerülő rendkívüli napirendi pontokkal együtt a titkár rögzít a tagok számára kiküldött meghívóban, nevesítve a napirendi pontok előadóit (aki KEF tag, vagy meghívott szakember). A KEF tagjai közös szakmai álláspontjuk kialakítását követően megteszik konkrét javaslataikat a helyi közigazgatás számára, szakmai véleményükkel segítik a döntési kompetenciával rendelkező közigazgatási szerveket a kábítószer üggyel kapcsolatos álláspontjuk kialakításában. A KEF minden évben részletes beszámolót készít az év során elvégzett munkáról a helyi stratégia megvalósulásának tükrében, valamint negyedévenként számot ad a folyó tevékenységekről, melyet folyamatosan elküld a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetnek. Az intézet elkészíti az éves jelentést a KEFek munkájáról, mely részét képezi majd a minden évben megjelenő, „Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről” című kiadványnak. A KEF az éves beszámolót vitára bocsátja és megismerteti a helyi közösséggel és a képviselőtestülettel. Az éves és a negyedéves jelentések elkészítéséhez szükséges szempontokhoz a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet készít ajánlást.

Echo Network - 2005

70



Informális csoportok, munkacsoportok, szekciók A pécsi KEF pár héttel ezelőtt fogadta el a városi drogstratégiáját. Ennek a stratégiának az elkészítése megkívánta a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott 4 fő munkaterületnek megfelelő munkacsoportok életre hívását a KEF-en belül. Ezek a területek a következők: prevenció, kezelésellátás, kínálatcsökkentés és együttműködés. A stratégia munkaértekezletén nevesítették is a 4 szekcióvezetőt, akik felelősséggel tartoztak a területükhöz tartozó intézményháló feltérképezéséért, az intézményvezetők által szolgáltatott információk begyűjtéséért és a stratégiának az általuk felügyelt szegmensének a kidolgozásáért. A fejezetgazdák a következők: 1. Oppé László- a Kortárs Oktatók Pécsi Egyesületének vezetője, a prevenciós terület felelőse 2. Kovács Jenő alezredes- a Bűnmegelőzési Osztály vezetője, a kínálatcsökkentés területének fejezetgazdája 3. Dr. Szemelyácz János- a drogambulencia vezetője és az INDIT közalapítvány kezelője, a kezelés-ellátás fejezetének megírásáért felelt 4. Posta János- DREKEF programvezető, az együttműködésért volt felelős. Továbbá az ő feladata volt az egyes fejezetgazdák munkájának koordinálása is. A drogstratégia anyagának végleges összeállítása és megfogalmazása is Oppé László, Dr. Szemelyácz János és Posta János nevéhez fűződik. A drogstratégia a városi KEF gyűlésen került megvitatásra, ahol az egyes fejezetgazdák egy-egy prezentáció keretében mutatták be az egyes részeket. A városi KEF gyűlés tagjai a helyszínen jelezték észrevételeiket és elfogadták a drogstratégia anyagát. Jelenleg a stratégia bizottsági meghallgatásai zajlanak. Az Egészségügyi Bizottság, az Ifjúsági Bizottság és az Oktatásügyi Bizottság véleményezi az anyagot, majd július 26-án a városi közgyűlés dönt a városi drogstratégia elfogadásáról. A második fejezetben vannak még komolyabb elmaradásai a KEF-nek. Ugyanis nem sikerült a bíróság és az ügyészség megfelelő embereivel kapcsolatot létesíteniük, de már ígéretet kaptak ezen kapcsolathiány korrigálására. A DREKEF stratégiája egyenlőre nem készült el. A városi drogstratégiához hasonlóan 4 munkacsoport felállítását tervezik, amelyek élén várhatóan ugyanazok a személyek állnak majd, akik a városi stratégia megfelelő fejezeteit megalkották. A régiós helyzetkép megalkotásakor a térségben működő szociális, egészségügyi, oktatási, közigazgatási intézmények, valamint az ifjúságvédelemben érintett egyházi és civil szervezetek által szolgáltatott információk mellett támaszkodni kívánnak a helyi KEF-ek által elkészített városi drogstratégiákra is. Ez utóbbiak elfogadási határideje 2005. június 30. a DREKEF ezután kezd neki egy átfogó regionális drogstratégia elkészítéséhez.

Echo Network - 2005

71



Az operatív végrehajtás A KEF eddigi működése során leginkább csak irányelveket fogalmazott meg a tagszervezetek és intézmények számára valamint a KEF gyűlés által meghozott szakmai ajánlásokra alapozott lobbytevékenységet folytatott. Ennek hátterében az állt, hogy a helyi és regionális drogstratégiák kidolgozásának folyamata zajlott az utóbbi egy-két évben és erre a szakaszra inkább az információgyűjtés és tapasztalatcsere volt jellemző. A lobbytevékenységre példa, hogy a Nemzeti Drogstratégia a kezelés-ellátás kapcsán meghatározta a megyeszékhelyeken alacsony küszöbű nappali szolgáltatások üzemeltetését az önkormányzatok számára. Ez a régió három megyeszékhelye közül Pécsen és Szekszárdon meg is valósult, azonban Kaposváron nem jött létre. Az önkormányzattal folytatott tárgyalások alatt a szakmai hátteret a DREKEF képviselte. A városi és regionális stratégiák elkészülte után tervezik a hosszú távú cselekvési tervek kidolgozását. A stratégiák kidolgozása és a fentebb vázolt lobbytevékenységek leginkább azokhoz a személyekhez köthetők, akik a KEF tisztségviselői is egyben.

A tagok jobbára az információ

szolgáltatás és egy-egy ajánlás vagy szakmai anyag megvitatása és jóváhagyása kapcsán csatlakoztak bele a KEF munkájába eddig, mivel az intézményekben megvalósítható konkrét cselekvési tervek elkészítésére eddig nem volt lehetőség. Várhatóan a helyi drogstratégiák önkormányzati jóváhagyása után a KEF-ek működése egy látványosabb és produktívabb szakaszához érkezik majd. A végrehajtás kapcsán meg kell említeni, hogy a preventív munka világában történtek olyan események és rendezvények, amelyhez a KEF gyűlés által jóváhagyott programok operatív végrehajtására volt szükség. Ilyen rendezvények például a megyeszékhelyeken megrendezésre került „Szenvedélyek napja” vagy az idén a tizenegyedik alkalommal megrendezésre kerülő „Ártalomcsökkentő Fesztivál”. Az "Ártalomcsökkentő Fesztivál” című rendezvények a szakemberek és a laikus érdeklődők számára kínálnak előadásokat, workshopokat, filmvetítést és könnyűzenei programokat. Lehetőséget adnak arra is, hogy a helyi drogstratégia kialakításában és végrehajtásában részt vevő szervezetek fórumokon mutatkozzanak be a nagyközönségnek, s két fél között kialakuló párbeszédben körvonalazódhasson a szakma és a helyi közösség együttműködésének tartalma és módszere Mivel maga a KEF egy szakmai fórum a drogproblémával kapcsolatba kerülő különféle szakterületeken dolgozók számára, így az esetleges operatív végrehajtás mindig a konkrét feladattal megbízott tagszervezet keretében valósul meg.

Echo Network - 2005

72



Internet, média A DREKEF külön honlapot üzemeltet, amelyen megtalálhatók a helyi fórumokról, intézményekről szóló alapinformációk, valamint számos kutatás és publikáció is olvasható. Ezeket az anyagokat alkalomszerűen kiadványok, szóróanyagok formájában is megjelentetik, és szintén alaklomszerűen foglalkoznak ismeretterjesztő és prevenciós kiadványok elkészítésével és terjesztésével is. Rendszeres, aktív kapcsolatuk van a helyi médiával („DROGÉRIA” havonta jelentkező magazinműsor a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójában), alkalomszerűen országos megjelenésre is lehetőségük van, az elektronikus és írott sajtó útján. A működés legfontosabb problémái (a forráshiányon túl) A KEF-ek működésének kettősségéről fentebb már részletesebben beszámoltam a megalakulás és a szervezeti struktúra kialakítása kapcsán. A probléma abból ered, hogy ezek a fórumok tanácsadó és egyeztető munkát végeznek, munkájukhoz nem rendelődnek hozzá formális intézményi jogosítványok. Tehát maguk civil szervezetként működnek, ugyanakkor állami feladatuk van azáltal, hogy munkájukról beszámolási kötelezettséggel rendelkeznek az NDI felé. A hatékonyabb koordináció és a tényleges döntési és végrehajtási mechanizmusokhoz elengedhetetlen lenne a megfelelő eszközrendszerrel és jogosítványokkal való ellátottság. A DREKEF esetében erre a dilemmára úgy próbáltak megoldást találni, hogy egy regionális egyesület keretébe illesztették bele a fórum működését. Ezáltal egy bejegyzett, cégbíróság által hitelesített gazdálkodó szerv jogi és szervezeti bázisába integrálódott a DREKEF, mint az egyesület egyik munkacsoportja. További jelentős problémát jelent az intézményi képviselet és a személyes szakértői szerep keveredése a KEF tagok esetében. A KEF által képviselt szakmai irányvonal és rendszerszemlélet nem mindig egyezik a nagy állami intézményrendszerek direktíváival és érdekeivel, s ez kétségessé teszi az adott intézményekben a KEF által elfogadott irányelvek megvalósíthatóságát. A párhuzamosságok kiszűrése és a prioritásoknak a lehetőségek függvényében való kijelölése pedig akár érdekellentétet szülhet az egyes szervezeti-intézményi delegáltak között.

Echo Network - 2005

73



Székesfehérvár Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának elemzése Forrás: Javaslat Székesfehérvár drogellenes stratégiájának elfogadására, valamint a drogellenes stratégia operatív programjára. Interjúk (Farnady Judit -

Székesfehérvári Regionális

Nagycsaládosok Egyesülete – elnök, Párkányi András - RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat – szociális munkás).

A KEF létrejötte 2001. őszén Székesfehérváron megalakult a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely fő céljának a helyi drogellenes stratégia és cselekvési program megalkotását tekinti. Emellett a KEF felvállalta a meglévő adatok összegyűjtését, rendszerezését, szükséges (hiányzó) kutatások indítását, a helyi szakmai partnerek (intézmények, szervezetek, közösségek) együttműködésének ösztönzését valamint egy városi droginformációs rendszer kialakítását. A szakmai munkát a KEF három ciklusban, több munkacsoportban végezte. Az első szakaszban hat munkacsoport (bűnmegelőzés, közoktatás, civil szervezetek, egészségügy, családsegítés-gyermekvédelem, gyógykezelést végző szervezetek) alakult a helyzetértékelésre és a meglévő statisztikai adatok számbavételére. A második szakaszban a négy albizottság (közösség, megelőzés, gyógykezelés, kínálatcsökkentés) dolgozott a stratégiai irányok kijelölésén, jövőkép és a hozzá rendelt célok, feladatok meghatározásán. Végezetül a harmadik szakaszban konkrét lépések, programok kerülnek kidolgozásra, elfogadásra és valamennyi intézmény és szakember minősíti majd azokat. A KEF létrehozásának tervezésében eleinte egy viszonylag szűk kör vett részt. Ehhez a körhöz tartozik a civil és ifjúsági referens, Angyal Szabolcs. Mellette az Echo Survey-től Domokos Tamás, aki már a KEF előtt is dolgozott a városi kutatásokban, és volt rálátása a problémára. A RÉV Szenvedélybetegsegítő Szolgálat volt az egyetlen Székesfehérváron az addiktológia mellett, aki szenvedélybetegekkel foglalkozott, illetve drogprevencióval is. Meghatározó szerepet tölt be a Szolgálat Székesfehérváron, és a KEF megalakításában szintén. Ez a kör alakított ki egy koncepciót, hogy elinduljon a KEF, és erre kerestek együttműködő partnereket, civilszervezeteket, állami intézményeket. Mindez 2001-re tehető. A szervezetek, intézmények felkérése telefonon, azt követte a személyes találkozás, ülés formájában.

Echo Network - 2005

74



A taglétszám, a szereplők A Fórum tagszámban erősen változott az évek során, de a mag (nagyrészt az alapítók) stabil. Mindig az aktuális céloktól, tervektől, feladatoktól függ, hogy még ki szerepel benne. A munka kezdetén számunk jóval nagyobb volt. Ekkor a munkacsoportok megalakítása volt a fő feladat, megkezdeni az együttműködést, együttgondolkodást, a célok kitűzését. Mindez az erősségek-gyengeségek viszonylatában történt, és megfogalmazódott egy közös munka terve figyelembe véve, hogy miből építkezhetnek, mi az, ami hiányzik, és milyen eredményeket várnak el a változtatásoktól. Az együttgondolkodáshoz, tervezéshez nagyobb számú intézményt kértek fel, ekkor egy munkacsoportban 15-20 fő is részt vett. Majd a tervek, lehetőségek megfogalmazása után, szerepét és fontosságát vesztette a nagyobb taglétszám egy-egy munkacsoportban. A munkacsoportok működtetése során arra fektetik a hangsúlyt, hogy ahhoz képest változzanak a szereplők, hogy mik az aktuális célok, prioritások. A létszám így változik az 5-10 fős mag körül. A résztvevő intézmények, szervezetek ÁNTSZ Városi Intézete Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Oktatási Intézmények Fejér Megyei Szent György Kórház Addiktológiai Gondozó Ifjúság-egészségügyi Szolgálat Nevelési Tanácsadó Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Székesfehérvári Rendőrkapitányság Civil szervezetek: Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Székesfehérvári Regionális Nagycsaládosok Egyesülete SZITI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Városi Polgárőrség Hivatalos és informális ülések A formális ülések gyakorisága évi két alkalom. Ezeken a hivatalos nagy megbeszéléseken részt vesz az elnök, a jelenlegi polgármester. Az ülés során a KEF tagjai beszámolnak az elnöknek arról, hogy mi történt a fél év során, hol tart a megvalósítás, mik a következő tervek, célok, hogy állnak az anyagi dolgok, mire lenne szükség, milyen pluszforrásokat terveznek beszerezni, milyen programokat Echo Network - 2005

75


próbálnak futtatni.


A hivatalos ülésektől függetlenül a koordinátor azokkal a szereplőkkel vagy

munkacsoport vezetőkkel egyeztet, akik éppen akkor határidős szakaszban vannak. Az ő feladata, hogy a KEF éves terve alapján megfogalmazott feladatokkal kapcsolatban egyeztet a szereplőkkel, hogy hol tart a tevékenység, lekéri az információkat, motiválja őket. Ezek szintén ülések, de inkább informális jellegűek. A két formális ülést, hivatalos meghívó kiküldésével szervezik, a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében zajlik le. Az informális találkozások, inkább konzultációk. Azonban ezek sok szempontból fontosabbak, mint a formális ülések, amelyek inkább tájékozódásjellegűek, beszámolók. A napirendi pontokat a koordinátor határozza meg. Egy koordinátora van a KEF-nek, vannak a munkacsoport-vezetők. A munkacsoport-vezető felelős a saját területén. Szabályosítás – akcióterv 2003 végére készült el a városi stratégia akcióterve, ami aztán a város közgyűlése elé lett terjesztve. A Közgyűlés elfogadta, csak a költségvonzatokkal voltak problémák. A jól kidolgozott ötletek költségvetése 120 milliós lett volna, ezt az önkormányzat nem tudta felvállalni. Azonban az önkormányzat évente 4-5 millió Forintot fordít a KEF támogatására, ami nem csak segíteni a programok futtatását, a működést, de elősegíti a résztvevőket, motiválja őket, hogy pályázzanak, támogatást szerezzenek másforrásból is. Székesfehérvár polgármestere nagyon nyitott erre a problémára, a város országos viszonylatban magas összeget szán a KEF működésének segítésére. Az akcióterv javaslatot előzetesen tárgyalja: Ifjúsági, Informatikai és Civilkapcsolatok Bizottság, Egészségügyi Bizottság, Közbiztonsági Bizottság, Oktatási Bizottság, Szociális és Családvédelmi Bizottság. Előadó: Warvasovszky Tihamér polgármester. Az előkészítésben részt vett: Angyal Szabolcs (Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata), Domokos Tamás (Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet), Dr. Rappant György (Fejér Megyei Szent György Kórház Addiktológiai Gondozó), Neubauer Tamás (Bűnmegelőzési Alosztály), Párkányi András (RÉV Szenvedélybetegsegítő Szolgálat), Ruff Tamás (Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet), Sörös Erika (Ifjúságegészségügyi Szolgálat), Tóth Balázs (Ciszterci Szent István Gimnázium), Vajgerné Bőhm Erika (Munkácsy Mihály Általános Iskola). A Székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a városi drogellenes feladatok meghatározásának első lépéseként elkészítette a helyzetfeltárást, ezt követően a drogellenes stratégiát, végül a harmadik fázisban a stratégia operatív programját. Echo Network - 2005

76



A stratégia prioritásai 1. Társadalmasítás: A helyi társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a város növelje problémamegoldó készségét a drogprobléma visszaszorításában. 2. Prevenció: Esélyt kell teremteni arra, hogy a felnövekvő generációk képessé válhassanak egy produktív és aktív életstílus kialakítására a városban valamint a legális és illegális drogok visszautasítására.. 3. Gyógykezelés: Segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat a szociális munka, a gyógyítás és a rehabilitáció útján a szenvedély leküzdésében. 4. Kínálatcsökkentés: Csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét a városban, illetve a meglévő szabályok betartását szigorítani kell.

A drogellenes stratégia nem pusztán egy dokumentum, hanem célok érdekében végzett, folyamatosan felülvizsgálandó komplex tevékenység rendszer. Stratégiai alapelvek A városi drogstratégia a tágan értelmezett drogproblémával foglalkozik, mely kiterjed a legális és illegális szerhasználtra. A drogstratégia a székesfehérvári lakosú valamint a városban tanuló, dolgozó és szórakozó emberekre és a helyi intézményekre vonatkozik. A stratégiában alapvető fontosságú az együttműködés és partnerség a drogügyekben érintett és a drogproblémával foglalkozó intézmények, szervezetek, civil közösségek között. Kiemelt feladat a többcsatornás finanszírozás kialakítása a városi drogprobléma mérséklését célzó feladatokhoz rendelt forrásteremtésben. A stratégia hatékonyságának alapfeltétele a folyamatos monitoring lehetőségének megteremtése (rendszeres véleménykérés, folyamatkövetés, kutatás, adatgyűjtés stb.). A városi drogstratégia és annak feladatai összhangban állnak a nemzeti drogstratégiával.

A város helyzete az erősség-gyengeség tengelyen (a drogellenes stratégia vázlat alapján) A drogproblémával való foglalkozás tekintetében a város legfontosabb erőssége a már működő programok, a meglévő humán erőforrás és intézményi háttér valamint az önkormányzat nyitottsága. A Echo Network - 2005

77



munka során nagyon fontos a nyitott partneri légkör, mely alapja a magas szintű koordinációnak is. Ez utóbbi az egyik gyengéje a városnak, a nem összehangolt tevékenységek (pályázatok, prevenciós programok), a hiányzó koordináció, melyet egy szélesen legitimált aktívan működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórum erősséggé fordíthat át. A feladatok, a célok sokáig nem voltak pontosan lefektetve, a Fórum most megy át azon a folyamaton, hogy egyre világosabbak a céljai, a részfeladatokkal fokozatosan tisztába jönnek a résztvevők. A drogproblémával kapcsolatban komoly gyengesége a városnak a tartalmas szabadidő eltöltésének alternatívájához szükséges lehetőségek korlátozottsága, az iskolából kimaradók vagy már dolgozó fiatalok, felnőttek programokkal való elérhetetlensége. Pszichés jellegű gyengeségünk, hogy mind a lakosság egészében, mind pedig a humánszolgáltató szakemberek körében előfordul a tehetetlenség érzése és hiányoznak, vagy nem kapnak elég hangsúlyt az életmód váltást szimbolizáló pozitív minták. A drogprobléma társadalmi csökkentését nehezíti, hogy a város lakói igen nagy ellenszenvvel, elítélő módon tekintenek a kábítószer problémával küzdőkre, ugyanakkor az alkoholbetegek jelentős részének nincs betegségtudata, s a többség közönyös e probléma iránt. A jövőben tudatosítani kell a lakosokban, hogy a drogprobléma alapvetőn egészségügyi probléma, de egyben széles körű közügy is, mely hatékony csökkentéséhez fontos az egymásra figyelő közösségi szemléletmód elsajátítása. E gyenge pontok tehát azt sugallják, hogy az emberi erőforrások fejlesztése, az információ áramoltatása, a szemléletformálás komoly tényezője lehet az átalakulásnak. A tagok ezt ténylegesen fontosnak tartják, a nyilvánosság bevonását, az elfogadtatást. A társadalmasítás – nyilvánosság –média feladatkörén belül céluk megnyerni a helyi médiát (riportműsorok a Fehérvár TV-ben, Fehérvár Rádióban, Vörösmarty Rádióban, helyi újságokban időszakonként megjelentetni kutatásokat, elemzéseket). Az interjú alanyok véleményében ezzel kapcsolatban van ellentmondás. Párkányi András szerint „ez elég jól működik”, míg Farnady Judit szerint „gyenge lábakon áll (megemlíti, hogy pár évvel ezelőtt a KEF-üléseken részt vett a helyi média, elsősorban a Fejér Megyei Hírlap, de a TV munkatársai is. Ezt ma nem tapasztalja, és a KEF hibájának érzi.). A társadalmasításban szerepelnek azok a civil szervezetek is, akik nem kimondottan kábítószerproblémával foglalkoznak, de érintőlegesen sok családdal lépnek kapcsolatba (hátrányos helyzetűekkel, szegényekkel). A KEF-nek célja az ő erkölcsi és vagy szakmai segítésük is. Egy fórum, nem tud mást tenni, koordinál, egyeztet, információkat juttat át, motivál, bátorít. A jogi, törvényi szabályozás problémái valamint a terápia fogyatékosságai, a drogozás és bűnözés, a szociális problémák kapcsolata olyan városon kívüli adottsága a problémának, melyen nem tudunk Echo Network - 2005

78



változtatni, ám hatásaival mindenképpen számolni kell, s azon sem nagyon lehet majd változtatni, hogy az országos média problémaközelítése a szenzáció felől érkezik. (Városunktól független hatások között pozitív tényezők is vannak, pl. a VPOP nyomozati jogkört kap.) Azzal is számolni kell, hogy a drogpiac növekszik, igen széles kínálati palettáról választhatnak a fogyasztók, s a város földrajzi elhelyezkedése (félúton a főváros és a Balaton között) is fokozott veszélyeztető tényező. Ugyanakkor a helyi média sokat tehet a problémamegoldás érdekében, elsősorban pozitív minták, életutak, sikerek bemutatásával, s kevésbé az idejét múlt "elrettentő" pedagógia átvételével. A kábítószer-probléma előtérbe kerülésével reális veszély lehet, hogy a szerteágazó drogprobléma rangsorolásakor arányeltolódás következik be, a kábítószer-probléma túlsúlyba kerülésével háttérbe szorulhat az alkohol, energia italok és más pótszerek fogyasztásának kérdése. A kampányszerűen végzett előadás jellegű drogellenes programok - különösen az ifjúsági korosztályban - telítődéshez és a probléma iránti érdektelenséghez vezethetnek, különösen akkor, ha a szakmai munkát végző személy nem hiteles az adott korosztály szemében. A város kábítószerügyi helyzete a besorolások alapján nem egyértelműen jó, vagy rossz. Néhány tényező igen kedvező stratégiai pozícióban van. Ilyen például a már működő programok léte, az iskolák növekvő szerepvállalása, meglévő intézményi és civil kapcsolatok vagy az önkormányzati szerepvállalás. Más esetében azonban komoly programszervezési munkára, irányváltásra van szükség, hogy hatékonyan működjön, illetve, hogy várhatóan összhangba kerüljenek a belső és a külső folyamatokkal (kínálatcsökkentő akciók, prevenciós programok, koordináció, tájékoztatás, információ áramlás, helyi média szerepe, szabadidő felhasználás újrastrukturálása). (Az interjúalanyok ezzel kapcsolatban optimisták, a fehérvári helyzetet viszonylag jónak tartják, elég sok elkötelezett ember van, aki fontosnak tartja a problémakört, és tesz is az ügyért. Jó szakemberek alkotják a Fórumot. Kezd tartalmat nyerni a KEF. Megfogalmazódott az is, hogy a hatékonyságért napi szinten kellene foglalkozni a problémákkal, nem csak rendezvényekkel, kampányokkal, és több irányból.)

Az is látható, hogy egyes esetekben a jelenleg is tapasztalható negatív tendenciák (pl. a lakosság szemléletmódja, értékrendi változás, forráshiány, jogi szabályozás, kínálati piac megléte, túlzott Echo Network - 2005

79



elvárások) tovább élése komoly hátrányokat fog okozni a városunk egész társadalma tekintetében. Vannak olyan helyzetek is, melyek jelenleg veszélyforrást jelentenek, de magukban hordozzák a fejlesztés lehetőségét, ilyen a drogprobléma percepciójával kapcsolatos arányok eltolódása, az időszaki kampányok, a kortárs-képzés, a generációs sajátosságok és a még alakítható tanulói attitűdök. A szakirodalomban a jelenség értelmezésére és magyarázatára elterjedt modellek közül a nemzeti stratégia a multidiszciplináris-modellt fogadja el, mely a megfelelő empirikus adatokon alapuló azon szociológiai megközelítés, mely a jelenségnek egyfelől a társadalom érték- és normarendszere szempontjából elfoglalt helyét, másfelől az egyének, családok, közösségek szocializációs szerepét veszi figyelembe. Felhasználja a modern kriminológia és pszichiátria, valamint más tudományok eredményeit (pl. gyógyszertan, genetika, társadalom-statisztika, népegészségügy). Számol a probléma összetettségével és annak kezelésére hivatott szakmák sokszínűségével. A megközelítés tekintetbe veszi azt a tényt is, hogy a drogfogyasztás befolyásolására irányuló társadalmi cselekvés maga is hozzájárul a jelenség átalakulásához, kezelhetőbbé vagy éppen kezelhetetlenebbé válásához. Fehérvár is e modell szemléletét kívánja érvényesíteni a drogellenes stratégia megvalósítása során. A drogprobléma csökkentését célzó programok általános célja a helyi közösség szociális, mentális, pszichés és egészségügyi állapotának javítása közösségi és egyéni programok, intézkedések biztosításával. Fő célok a legális és illegális szerek kipróbálási arányának csökkentése, illetve ha ez nem lehetséges, a növekedés megállítása, a gyógykezelésbe, terápiába bevont betegség tudattal rendelkezők számának növelése, ártalomcsökkentő programok támogatása, valamint a felnövekvő generációk drogoktól mentes életének elősegítése. A drogprobléma társadalmasítása (a drogstratégia alapján) Cél, hogy a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a városi helyi társadalom növelje problémamegoldó készségét a drogprobléma visszaszorításában (közösség, együttműködés). Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése és legitimációjának erősítése

KEF működésének széleskörű legtimációja

KEF arculat és információs csatornák kialakítása

KEF iroda létrehozása és működtetése

Adatgyűjtés és hiányzó helyi kutatások szervezése

Hiányzó lakossági vizsgálatok indítása

Meglévő információk, adatok folyamatos gyűjtésének megszervezése

Nyilvános dokumentumtár létrehozása Echo Network - 2005

80



Az internet és a helyi média adta lehetőségek kihasználása •

Társadalmi szervezetek aktivizálása, a civil kontroll erősítése

Megelőzés (a drogstratégia lapján) Esélyt kell teremteni arra, hogy a felnövekvő generációk képessé válhassanak egy produktív és aktív életstílus kialakítására, valamint a legális és illegális drogok visszautasítására. Folytatni és kiszámíthatóvá tenni az iskolai prevenciós programokat •

szülői fórumok és családi prevenciós programok

•

iskolai drogkoordinátorokat tömörítő hálózat létrehozása

•

alternatív prevenciós módszerek alkalmazása

•

kurrikulumszerű és nem kurrikulumszerű progarmok

Szabadidős programok bővítése, újjászervezése •

rendszeres és változatos (délutáni és hétvégi) programkínálathoz a működési és szervezeti feltételrendszer biztosítása a javaslatok és közreműködők figyelembe vételével

•

a szabadidő eltöltései lehetőségek kínálatában ösztönözni, támogatni az egészséget szolgáló, közösségfejlesztő programokat

Önálló drogprevenciós közalapítvány létrehozása, működtetése Ösztönözni az óvodai, iskolai és munkahelyi egészségtervek készítését Biztonságos szórakozóhelyek illetve a szórakozóhelyeken drogellenes sarok létrehozásának ösztönzése, információs kiadványok elhelyezése Humán erőforrás fejlesztése •

segíteni kell az iskolai prevenciós munkában résztvevő tanárok munkájához szükséges kedvezményrendszert (pl. órakedvezmény), díjazást

•

a városban élő humán szakos (orvos, szociális munkás, teológus, pedagógus, pszichológus stb.) főiskolás, egyetemista hallgatók aktív és szervezett bevonása a városi drogprevenciós munkába

•

pedagógusok továbbképzésének összehangolása

•

kortárs segítők képzésének összehangolása

•

humán szakemberek általános szintű felkészítése

Honvédségi prevenció lehetőségeinek feltárása a laktanyában Gyógykezelés (a drogstratégia lapján) Echo Network - 2005

81



Segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) a szenvedély leküzdésében. Utógondozás elősegítése •

Védett munkahelyek ösztönzése

•

Reintegráló programok

Intézményi hiányosságok pótlása •

Drogambulancia

•

Ifjúsági (gyermek és fiatalkorúak) pszichiátria osztály

•

Önálló addiktológiai osztály

Ártalomcsökkentő programok Háziorvosok felkészítése, informálása Telefonos szolgálat helyzetének stabilizálása Kínálatcsökkentés (a drogstratégia lapján) Csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét a városban, illetve a meglévő szabályok betartását szigorítani kell. Szigorúbb hatósági ellenőrzés •

nem dohányzók védelméről szóló törvény

•

18 éves korlát (dohánytermék, alkohol)

•

működési engedélyek felülvizsgálata

•

több rendőrségi ellenőrzés

Drogmentes, biztonságos szórakozóhelyek elősegítése Akcióhatékonyság növelése •

gyorsabb reagálás

•

gyakoriság

•

együttműködés

Gyógyszer hozzáférésének csökkentése •

szigorúbb recept-kezelés

•

ellenőrzés

Az elfogadás további hivatalos körülményei Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Székesfehérvár drogellenes stratégiáját Echo Network - 2005

82



elfogadja, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a drogellenes stratégia operatív programját elfogadja. Felelős: Ifjúsági, Informatikai és Civilkapcsolatok Bizottság - Óber László elnök, Oktatási Bizottság - dr. Vas Rezső elnök Egészségügyi Bizottság - dr. Csomán István elnök, Közbiztonsági Bizottság - Cseh István elnök, Szociális és Családvédelmi Bizottság - Márton Zoltán elnök. Városi drogellenes stratégiánk célja, hogy a jelen állapotának, igényeinek és lehetőségeinek tudatában az önkormányzat és a drogügyekben érintett helyi intézmények, szervezetek szándékait meghatározza egy-egy terület, ellátandó feladat funkcióinak és formáinak fenntartására, vagy - ha hiányzik – megteremtésére. A stratégia a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely megvalósulása során a meglévő erősségeink megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a felnövekvő korosztályok számára az egészséges fejlődési lehetőségek biztosíthatók.

Kapcsolat az önkormányzattal Az együttműködés hivatalos oldaláról fentebb már esett szó, ebben a részben az interjúalanyok személyes véleménye jelenik meg. Az idevonatkozó válaszokat idézem: „Ez a legszerencsésebb forma, ha nem kötődik önkormányzathoz, akkor kevés esélye van, hogy elfogadják. Minden intézmény önkormányzatfüggő, az oktatási intézmények, a szociális intézmények, az egészségügy, nagyon sok esetben nem tudunk máshogy odaférkőzni ezekhez az intézményekhez, aki persze általában a méltóságuk teljes tudatában, és szakmai felsőbbrendűségükkel próbálnak működni, mint az önkormányzaton keresztül, mondjuk egy oktatási intézmény esetében is. Mert mit akar itt egy civil szervezet, amikor mi egy gimnázium vagyunk, és az igazgató úr, stb, de ha a polgármester, meg az oktatási osztály vezetője mondta, hogy ez fontos, és az igazgatókat összehívjuk, és lesz nekik egy tájékoztatás, akkor ez nem csak egy civil szervezet, hanem a városnak fontos. Így az elfogadtatás szempontjából nagyon fontos az önkormányzat jelenléte. Nem beszélve az anyagi forrásokban is kell a segítsége. Jelenleg pályázati úton 1,2 millió Forintot lehet nyerni KEF-működésre, és ebből nem sok mindent tud csinálni a KEF, főleg akkor, ha olyan programokat akarunk csinálni, amihez nincs is pályázati lehetőség.” (Párkányi András) „Önkormányzat, közvetlen a kapcsolat, aktív, működő. Az önkormányzat kezdte generálni, és azóta is érdekli. Egy KEF koordinátor van az önkormányzat részéről, a KEF elnök a polgármester, amikor részese, akkor roppant aktív részese, és akkor képben van, ez látszik. Segíti a forrásszerzést is. Előny, hogy részese az önkormányzat, így könnyebb a kapcsolattartás az intézményekkel.” (Farnady Echo Network - 2005

83



Judit) Jövőbeli feladatok, szükséges erőforrások A kábítószerügyben érintett városi intézményeknek, szervezeteknek munkájuk hatékonyságának növelése érdekében szükségük van a külső segítségre, támogatásra. A munkában résztvevők az információáramlást alapfeltételnek tekintik. Ez jelenti egyfelől a területtel foglalkozó szakemberekről, szervezetekről, intézményekről, az igénybe vehető lehetőségekről (szolgáltatások, programok) szóló információk mozgását, másrészt a szervezetek szakmai munkáját segítő aktuális kutatási eredmények, szakirodalmi háttér-információk, módszertani és egyéb szakmai anyagok áramlásának és hozzáférésének biztosítását.

Városi szinten az intézmények szolgáltatásai, programjai nem kapnak elég hangsúlyt sem az írott, sem pedig az elektronikus médiában. Szükséges, hogy a jövőben a segítő szervezetek a támogatandó csoportot célzottabban érjék el információs kiadványaikkal, s a helyi média bevonása sem kerülhető el, hiszen a lakosság egésze csak ezen keresztül érhető el. A szakmai felkészültség javítása és szinten tartása érdekében több intézmény jelezte, hogy szükség lenne különböző szakspecifikus továbbképzéseken való részvételre, illetve a szakember hiány megoldása csak új státuszok teremtésével képzelhető el (pl. a családsegítő és gyermekvédelmi területen, az iskolai drogkoordinátoroknál). A működés technikai feltételei is javításra szorulnak több helyen (pl. nincs a városban olyan intézmény, akinél minilaborban gyorsteszteket, azonnali szűrést lehetne végezni). Ezek természetesen a rendelkezésre álló anyagiaktól függő feltételek, ugyanakkor a városban a drogügyekkel (is) foglalkozó szervezetek alulfinanszírozottak, vagy pedig a pályázatok miatt kiszámíthatatlan a finanszírozásuk. Szükséges lenne tehát a forrásbővítéssel együtt a pénzügyi helyzet stabilizálása. A kábítószerek fogyasztásának csökkentése nem képzelhető el megfelelő technikai és humán erőforrások nélkül. Fehérváron jelenleg nincs drogambulancia és hiányzik a kórházból addiktológiai osztály. Párkányi András ezt a kérdéskört külön kiemelte. A drogambulancia létrehozásához a megyével egyeztetnek, ahogy ő fogalmaz, „nem lesz könnyű meccs.” Mert van egy város és megye által fenntartott kórház, ahol folyamatos vita van, hogy ki mit finanszíroz, ki mennyivel száll be, tisztázni kell, hogy mennyit ad a város, és mennyit a megye. A nemzeti drogellenes stratégia a prevenciós munkában kulcsszerepet játszó oktatási intézményeknek drogkoordinátor megbízását javasolja, de mivel ehhez sem órakedvezmény, sem pótlék nem jár, az

Echo Network - 2005

84



intézmények különböző módon oldják meg a feladatot. Az iskolai prevenciós munkában a pedagógusoknál az a legfontosabb, hogy felismerjék a problémát és megfelelő kommunikációs és információs rendszer működtetésével tudjanak közvetíteni a szakemberek és a tanulók között. Az iskolai drogkoordinátori feladatokat ellátó pedagógusok különböző tanfolyamok keretén belül (ISM képzés, gyermekvédelmi, mentálhigiénés, életvezetési ismeretek) szerezhetik meg e munkához szükséges új ismereteiket, melyet városi szinten is támogatni, ösztönözni kell. Az általános szintű feladatok bővítésén túli prevenciós munkában jutna szerephez a szervezett korosztályi szabadidős programok bővítése, a helyi média aktívabb bevonása, a szülői, családi programok bővítése is, továbbá a szórakozóhelyeken történő prevenciós munka beindítása. A kínálat csökkentése területén fontos szempont a kábítószer mentes szórakozóhelyek ösztönzése, fokozottabb rendőri jelenlét az iskolák körül és a hatósági ellenőrzés szigorítása (pl. nem dohányzók védelméről szóló törvény betartásának ellenőrzése, fiatalok, 18 éven aluliak dohánytermékkel, alkohollal való kiszolgálásának tilalma) a városban. A hatékony munka szempontjából két feltételt kell még megemlíteni, a helyi média partnerségét (felelősségét) illetve a monitoring rendszer kialakítását és az összehangolt folyamatos méréseket, vizsgálatokat (különösen az iskolákban). Összefoglalás A vizsgálat tanulsága szerint Székesfehérváron a KEF viszonylagosan jól működik. A szabályozott, formális menete mellett erős az informális tevékenység. Kis számú, de aktív, elkötelezett emberekből áll. Az önkormányzattal kifejezetten jó viszonyt táplál, országos átlaghoz képest erősen támogatott mind anyagilag, mind erkölcsileg. Azonban a város, a nyilvánosság még kevéssé ismeri. A drogstratégia még fiatal, most érkezik el a KEF abba a szakaszába, amikor igazán realizálódnak a pontos feladatok. A legnagyobb szabású jövőbeli tervük a drogambulancia létrehozása.

Echo Network - 2005

85



Esettanulmány a Budapest I. kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumról Az esettanulmány elkészítéséhez a Budapest I. Kerületi KEF koordinátora, Kárpáti Krisztina, és elnöke, Madár Csaba nyújtott segítséget. A Budapest I. kerületi KEF példaértékű munkát végez a fővárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok között. Jellemzően, a Józsefvárosi KEF is az ő működésük alapján szeretné továbbszervezni a munkáját, tevékenységükhöz az I. kerületi KEF dokumentumait használják fel. Az I. kerületi KEF vezetője, Madár Csaba is úgy ítéli meg, hogy saját teljesítményük meghaladja a többi budapesti KEF-ét, mivel ők „legalább tudják, hogy mit akarnak” – mint fogalmaz Madár. Az I. kerületi KEF létrejötte Madár Csaba a KEF későbbi elnöke, 2003 áprilisában kérte az alpolgármestert és az illetékes irodavezetőt a KEF létrehozására. Benyújtott egy anyagot a drogstratégia elkészítésére vonatkozóan, valamint arra, hogy létre kellene hozni a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot. Az anyag tartalmazta a szervezet létrejöttének célját, a folyamattervet, illetve az előkészítő által javasolt tagokat. A folyamatterv első lépése a helyzetfelmérésre vonatkozott, ahol a kerületre vonatkozó kábítószer-helyzet pontos feltárását kívánták elérni. A második lépés már a helyzetértékelés utáni konkrét preventív teendőket takarta, és ezek megvalósítási lehetőségeire tért ki. Harmadik lépésben a tanácsadás és az ellátás területén is megfelelő hátteret kívántak létrehozni. Ez utóbbi téren is először az ilyen típusú szolgáltatások meglétének feltárása volt az elsődleges feladat. Májusban a szervezők összehívtak egy fórumot a kiválasztott tagok részvételével. A tagok kiválasztásánál a következő szempontok érvényesültek: -

Az Önkormányzatnak legyen egy olyan delegáltja a KEF-ben, amelyik átfogó erőként tud résztvenni a hivatali folyamatokban. Ezt a pozíciót a szociális és oktatási ügyekért felelős alpolgármester töltötte be.

-

A döntési pozíciók elnyerése érdekében minél több önkormányzati bizottság részvétele volt kívánatos. A három kiszemelt bizottság a népjóléti-, a művelődésért-, ifjúságért-, illetve sportért felelős-, és az oktatási bizottság volt. –végül a népjóléti bizottság elnöke került a szervezetbe, mivel az oktatási bizottság úgy értékelte, hogy a drogügyek nem tartoznak rájuk.

-

Szükség volt egy olyan emberre is, aki jól ismeri és gyakorolja az önkormányzati mechanizmusokat napi szinten. Így esett a választás a területért felelős szakigazgatási

Echo Network - 2005

86



iroda (népjóléti iroda) vezetője. -

Az egészségügy területéről bekerültek az egészségügyi szolgálatok vezetője, valamint a háziorvosok képviseletében egy háziorvos. (Az ÁNTSZ-ből nem került be delegált a tagok közé, mivel a kerületben az intézmény folyamatos átszervezés alatt állt ebben az időszakban és az adott pozíciót senki nem vállalta fel.)

-

A Rendőrkapitányság részéről a kapitány készségesen vállalta a felkérést.

-

Bár az önkormányzati oktatási bizottság nem vállalta a tagságot, de az oktatás mégsem maradhatott ki a kiválasztott területek közül, ezért az egyik középiskola igazgatója töltötte be ezt a tagságot. A választás azért esett erre az iskolára, mivel itt az intézmény rendelkezett kiképzett drogkoordinátorral és drogmegelőző stratégiával.

-

A hivatalos családsegítői és gyermekvédelmi területet az I. Kerületi Családsegítő intézményvezetője képviselte.

-

Ebben a fázisban a civil szervezetek képviselői kimaradtak a tagok közül. Szervezetileg ugyanis az operatív munkát az elnök, a titkár és a koordinátor (aki egyébként nem tagja a fórumnak) képviselte. A döntéshozást maga a testület. A KEF alá tartozott még két munkabizottság, az iskolai drogkoordinációs bizottság és a megelőzéssel foglalkozó bizottság. A koordinatív munka ezzel lefedetté vált, de szükségszerű lett volna még a civil szervezetekre, akik aktívan vesznek részt az „utcai munkában”. A civil szervezetek bevonása azonban későbbre halasztódott, mivel ebben a fázisban még nem tisztázódott, hogy milyen szerepet szán nekik konkrétan a KEF.

A KEF alakuló ülése 2003 májusában volt a felsorolt tagok részvételével (kivétel az iskola igazgatója) az I. Kerületi Polgármesteri Hivatal egyik üléstermében. Az ülésen elfogadásra került a fórum Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ). Az SZMSZ kitér a fórum céljaira, melyek, a megelőzési stratégia kialakítása, olyan együttműködési rendszerek felépítése, amelyek képesek kábítószerrel kapcsolatos magatartások különböző kezelésére, az összhang megteremtése a drogprevencióval és kezelésével foglalkozó szervezetek, intézmények munkájában, a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrások felmérése és hasznosíthatóságuk reális értékelése. A tagok az SZMSZ-ben vállalják, hogy a tagság formális kötöttségei mellett, alkalmanként személyes szakmai munkát is végeznek. Az SZMSZ-ben rögzített feladatok közé a következők tartoznak: -

Helyzetfelmérés, melynek érdekében a KEF feltárja a drogproblémával kapcsolatos adatokat, amelyek származhatnak helyi adatgyűjtésből, az országos adatok helyi kigyűjtéséből, valamint „egészségnevelési” felmérésből.

Echo Network - 2005

87



-

Elemzések, helyzetértékelések elkészítése szakértők által.

-

Feltérképezi, illetve meghatározza a szükséges feladatokat.

-

A KEF biztosítja a többcsatornás információáramlást, a Fórum és az intézmények, valamint a közigazgatási szervek és a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság között.

-

A KEF szakmai javaslatokat fogalmaz meg a helyi közigazgatás számára.

-

A KEF segít a helyi erőforrások mozgósításában, és összehangolja a helyi szereplők tevékenységét.

-

A KEF kiszűri a párhuzamosságokat és jelzi az azonos tevékenységet végző intézmények és szervezetek felé ezt, valamint közvetítő tevékenységet is felvállal, egy esetleges közös munka reményében.

-

A KEF tevékenységével, szakmai munkájával kapcsolódik az országos programokhoz.

-

A KEF visszacsatolást eszközöl a helyi és országos szintekhez.

A KEF létrejöttét a Budavári Önkormányzat 3 évre 3 000 000 Forinttal támogatta, melyet évenkénti egyenlő bontásban lehet felhasználni. A későbbiekben a tagok létszámában bekövetkezett változások is lezajlottak, mivel a KEF úgy ítélte meg, hogy a gyermekvédelem területéről is szükség lenne egy energikus képviselőre, így a testület a helyi gyámhivatal vezetőjével bővült. Időközben a kerületi ÁNTSZ helyzete is rendeződött, így ennek vezetője is jó eséllyel pályázik az állandó tagságra. Állandó meghívott tagként van nyilvántartva a fővárosi Gyámhivatal bűnmegelőzési koordinátora. Az új feladatokat ellátó Máltai Szeretetszolgálat is delegált egy tagot. Az egészségügy részéről az egyik tag nyugdíjba vonult és így a háziorvosok képviselője látja már el a területet teljes egészében. A rendőrkapitányság már képviseltette magát a DADA program helyi irányítójával, tehát prevenciós részről, de a KEF úgy látta jónak, hogy a nyomozati oldalról is jó lenne egy szakértő tag, akit a kapitány-helyettes személyesített meg. A személyzeti bővülések és változások odáig vezettek, hogy a KEF jelenleg egy új SZMSZ kidolgozásán is fáradozik. Az I. Kerületi KEF eddigi tevékenysége és működése A KEF az alakulása utáni első hivatalos ülését 2003 szeptemberében tartotta. Ezen az ülésen beszélték át a tagok, hogy ténylegesen mit is akarnak csinálni, illetve mik legyenek a kezdeti lépések. A tagok két kezdeti tevékenységet határoztak meg. Először döntöttek egy kábítószerügyi helyzetfelmérésről a kerületben tanuló 7.-től 12.-ik osztályos tanulók körében. Második fontos teendőként a KEF az iskolákban foglalkoztatott drogügyi Echo Network - 2005

88



szakértői kör meglétét és felkészültségének mértékét próbálta feltárni. Ez a két kezdeti vizsgálódás 2003 októberétől 2004 áprilisáig tartott. A kábítószerügyi felmérés kérdőíves vizsgálattal történt. A felmérés során lekérdeztek 1463 diákot, ami az adott iskolák tanulóinak 98%-kát teszi ki. A felmérésből két iskola maradt ki, az egyik a főváros által üzemeltetett nagy szakközépiskola, a másik a két egyházi tanintézmény közül az egyik. Az általános iskolákba a kerületben is lakó tanulók aránya nagyjából 70%, a középiskolákban ugyanez az arány 40%-ra csökken. A lekérdezést egy egyetemi szakkollégiumhoz tartozó szociológia és szociális munkás hallgatók végezték, az eredményeket dr. Csikós Pál prezentálta. A kérdőívek kitöltése egy osztályfőnöki órán zajlott névtelenül, ahol a jelen lévő pedagógusnak teljesen a háttérben kellett maradnia. A kérdőívek az iskolákra vonatkozó anonimitását az biztosította, hogy kódszámmal látták el, amit az adott iskolára vonatkozóan csak a KEF koordinátora ismert. A felmérést három fő szempont vezérelte. A felmérés nem kizárólagosan a kábítószerekre irányult, hanem a cigaretta és alkoholfogyasztás mértékét is fel akarta tárni. A kérdések úgy lettek összeállítva, hogy az eredmények más hasonló, vizsgálatok eredményeivel összevethetők legyenek. Végül a felmérés minden fázisát a KEF akarta elvégezni, hogy az iskolai felmérés során az esetleges manipulációkat teljes mértékben kiszűrjék. A KEF által az iskoláknak kiküldött előzetes tájékoztató információ meglehetősen nagy botrányt kavart. Az iskolák nem akartak részt venni a folyamatban, mert féltek, hogy adataik kikerülnek és egyébként is úgy vélték, hogy náluk nem létezik a drogprobléma. A KEF elnöke nem hagyta ennyiben a dolgot és az önkormányzati oktatási bizottságnál, különböző titoktartási nyilatkozatok kitöltése után, kiharcolta, hogy az összes iskola számára kijelöljenek egy tájékoztatási napot, ahol ismertetheti a koncepciót. Végül az iskolák jóváhagyták a feltételeket, így a kérdőívek felvétele az általános iskolásokra vonatkozóan 2003. november 20.-ától december 15.-éig, a középiskolások esetében 2004. január 15.-től január 25.-éig tartott. A kérdőívek SPSS-re vitele és feldolgozás februárban kezdődött, a záró tanulmány márciusban készült el. A KEF áprilisi ülésén tárgyalta meg a kapott eredményeket. A kutatási gyorsjelentést a KEF az I. Kerületi Önkormányzat honlapján is elérhetővé tette, természetesen nem iskolánkénti bontásban, de ez a mozzanat is többekben ellenérzést keltett. A KEF azonban ragaszkodott a közzétételhez, mivel úgy érezték, hogy az adatok eltitkolása nem egyeztethető ugyanis a fórum szellemiségével. Ha feltárnak egy a kerületre jellemző problémát, akkor azt a polgársággal is tudatniuk kell. A vizsgálat során kapott főbb eredmények a következők voltak: -

a kerületi iskolákban a tanulók 59,6%-ka nem fogyaszt sem legális, sem illegális drogokat,

Echo Network - 2005

89



17,1%-kuk él rendszeresen legális drogokkal és 23,3% azoknak az aránya, akik legális és illegális drogokat egyaránt használnak, -

az alkohol által okozott részegségen a legtöbben 14 éves koruk környékén esnek át először és az iskolások kb. 70%-ka már volt részeg, a marihuánát a tanulók nagyjából egynegyede már kipróbálta, legtöbben 15 éves koruk előtt,

-

tanulók 15-25%-ka úgy ítéli, hogy az egyes szerek ártalmatlanok az egészségre

-

végül a tanulók nagy része a drogprevenciós előadásokat és foglalkozásokat teljesen hatástalannak véli, a lekérdezett 1463 diákból mindössze 22 nyilatkozott úgy, hogy hatásukra megváltozott hozzáállása a drogokhoz.

Az eredményeket a KEF az érintettek részére egy szélesebb körű augusztusi konferencián is prezentálta. Egyébiránt az adatok azt mutatják, hogy a többi fővárosi kerülethez képest az I. Kerület nem olyan fertőzött kábítószerügyi szempontból. A felméréssel párhuzamosan zajlott az iskolai gyermekvédelmi felelősök és drogkoordinátorok megkeresése. Rövid időn belül világossá vált, hogy az iskolák túlnyomó többségében kábítószerügyekkel foglalkozó pedagógus nem létezik. A KEF vezetősége levélben felhívta az érintett iskolák figyelmét arra a jogszabályra, ami kötelezi az iskolákat egészségügyi- és drogstratégia kidolgozására, valamint iskolai drogkoordinátor kijelölésére. A KEF az iskolák tudomására hozta azt is, hogy 2003 decemberében a helyzetértékelést ismerteti az önkormányzati oktatási bizottsággal is, ami lényegesen javította az iskolák együttműködési készségét. Rövid időn belül mindegyik iskola kijelölte saját drogügyi koordinátorát, nagyrészt természetesen a régebbi gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök töltötték be ezt az új pozíciót. A drogügyi koordinátorokat a KEF 2004 tavaszán meghívta egy közös ülésre, majd az iskolai felmérés eredményeit bemutató augusztusi prezentációra. Később az iskolai koordinátorok számára hozzáférést biztosítottak saját iskolájuk anyagaihoz, valamint egy újabb tájékoztatást kaptak az eredmények részletes elemzésével, amit e magyarázat nélkül kevesen értettek volna meg. Az eset tanulsága a KEF számára az volt, hogy az egyébként ügy iránt passzivitást tanúsító iskolákat érdekeltté kell tenni azáltal, hogy ingyen kapják meg az eredményeket, valamint egy képzett szakember könnyíti meg számukra az eredmények megértését. Ennek ellenére is volt olyan iskola, amelyik felmérés végeztével kihátrált a további együttműködésből, mondván, hogy náluk nincsenek drogosok. (Amit a KEF nem is állított.) A KEF tehát feltárta a kerület iskoláira jellemző kábítószerügyi helyzetképet, valamint „kiprovokálta” az iskolákban a drogprevenciós szakemberek kinevezését. Az iskoláknak nyújtott Echo Network - 2005

90



harmadik segítség az volt, hogy 2005 februárjában a KEF az iskolák képviselőinek tartott egy tájékoztatót, ahol ígéretet tettek arra vonatkozólag, hogy segíteni fogják az iskolákat más pályázati források elnyerésében. Ennek feltétele az volt, hogy az iskolák új drogstratégiát készítsenek amiben szerepelnek a KEF stratégiai szempontjai is, valamint ezeket egészítsék ki a saját helyzetükre vonatkozó pontokkal. Készítsenek esettanulmányokat az iskolájukban tanuló esetlegesen érintett tanulókról stb. Az iskoláknak opcionálisan felvilágosító előadásokat kellett szervezni a diákok, a pedagógusok és a szülők számára. A szakértői hátteret ismét a KEF biztosította és az elvégzett munka után járó anyagiakat is magára vállalta. Az iskolai stratégiák létrehozása az említettek tükrében folyamatban van. A KEF a helyi oktatásban vállalt szerepe jelen pillanatban itt tart. Időközben azonban felmerült a fórum részéről, hogy ideje lenne már a civil szervezeteket is bevonni a munkába, így a fent említett 2004 augusztusi konferenciára már négy újabb szervezet is meghívót kapott. Az egyik a Máltai Szeretetszolgálat volt, a másik a T plusz T nevű tanácsadó cég volt, akik drogstratégia kialakításával is foglalkoztak, a harmadik szervezet a Jóllét Mentálhigéniás Alapítvány volt, a negyedik a DIPA egyesület, akik a kérdőíves kutatást is végezték. A négy szervezet egy későbbi egyeztetésen vázolta fel, hogy milyen munkát tudna ellátni az üggyel kapcsolatban. A négy szervezettel a KEF azóta is folyamatos munkakapcsolatban áll. A Máltai Szeretetszolgálat részvételét különösen indokolttá tette, hogy az I. Kerületi Családsegítőn kívül szenvedélybetegek számára pszichoterápiás ellátás nincs a környéken, mivel olyan kicsi a kerület, hogy az érintett betegek más kerületben található egészségügyi intézmények igénybevételére jogosultak. A KEF tervei között az is szerepelt tehát, hogy létrehozzanak a kerületben egy alacsony küszöbű szenvedélybeteg ellátást. A problémát az jelentette, hogy azokra a szenvedélybetegekre, akik fiatalok, de már kikerültek az oktatásból, vagy idősebbek a fórumnak nem nyílt rálátása. A Máltai Szeretetszolgálatnak már voltak ilyen tapasztalatai, mert ők a szomszédos XII. kerületben már működtetettek egy hasonló típusú intézményt. Az önkormányzat az utcai szociális ellátás területén már élő szerződéssel rendelkezett a máltaiakkal, így e két indokból kifolyólag a KEF számára is az ő felkérésük látszott a legjobb megoldásnak. 2004-ben az önkormányzat a rendelkezésükre bocsátott egy helységet, a KEF pedig támogatói nyilatkozatok tömkelegével és pályázati pénzekkel segítette őket, így ebben az évben megnyílhatott a Máltai Szeretetszolgálat által üzemeltetett szenvedélybetegek ellátására szakosodott intézmény. A KEF elnöke úgy értékeli, hogy az intézmény létrejötte teljes mértékben a KEF-nek köszönhető. Így már nem csak a megelőzés, de az ellátás területét is lefedték valamennyire. Echo Network - 2005

91



A kínálat-bővülés területén a rendőrség jól látja el a munkáját, de egy időben kisebb zavar támadt a körükben, mivel az önkormányzat is kidolgozta saját bűnmegelőzési stratégiáját és a rendőrség számára nem volt világos, hogy a kábítószerügyekkel kapcsolatban az önkormányzati döntésekhez ragaszkodjon, vagy a KEF által kidolgozott stratégiához. A két stratégiát a későbbiekben összehangolták. Az elnök szerint nem a KEF feladata a drogmegelőző programok financiális hátterének megteremtése, hanem csak annyi, hogy elbírálják, az adott program érdemes-e a támogatás valamilyen formájára. Több konkrét eset is példaként szolgált arra, hogy egy adott programot a KEF véleményezett az önkormányzat számára, annak alapján, hogy a KEF céljaival összhangban van-e a program. Többször a KEF biztosított szakértőket az iskoláknak, hogy megfelelő pályázatokat nyújthassanak be a különböző alapoknak. Ezeknél a programoknál általában alapfeltétel a szakemberek megléte, így a KEF egyik elsőrendű fontosságú feladatának tekinti ezeknek a szakembereknek a biztosítását. Az I. kerületi KEF láthatóan jól és dinamikusan működik. Üléseiket nem konkrét időpontokhoz, hanem feladatokhoz rendelik, nagyjából negyedéves időközönként. Mivel a KEF tagjainak létszáma 812 fő között ingadozott ezért a tagokat viszonylag könnyen össze lehet hívni és általában jó arányban meg is jelennek. A napirendi pontok is hasonlóan feladatokhoz kapcsolódnak. Előterjesztőjük az operatív személyzet, ami az elnökből a titkárból (a koordinátorból) áll. A koordinátor nem tagja a testületnek, viszont számára az önkormányzat valamilyen plusz juttatást biztosít. Az ülések inkább informális, beszélgetés jellegűek. Az elnök kiemeli a tagok közötti jó munkaviszonyt és azt, hogy itt igen nagy mértékben kreatív munkára van szükség. A fórumon belül a kis létszámból adódóan nincsenek szakadások. Az eredeti SZMSZ szerint két munkacsoport működik, ami jelenleg bővül négyre. A tagok minden döntésnél egyenlő szavazattal rendelkeznek, az elnököt saját soraikból választják ki szavazással. Az önkormányzat felé a döntéseket az önkormányzat által delegált tagok közvetítik, a lakosság felé a helyi önkormányzati újság illetve internetes portál. A tagok informális összejöveteleket nem tartanak, de több olyan KEF-hez kapcsolódó ülés és tájékozatatás van, ami nem a hivatalos KEF ülése. Ilyen pl. az iskolákkal és pedagógusokkat történő egyeztetések, amihez az egyik iskolában található Pedagógiai Szolgáltató Iroda biztosítja a helységet. Ha meghívott szakértő tart előadást az érintetteknek, akkor azt általában a Családsegítőben tartják. A hivatalos KEF ülések az Önkormányzat egyik tárgyalójában vannak. Az I. kerületi KEF jövője A KEF jelenleg, a kibővített tevékenységi körök és személyzeti változások miatt, egy új SZMSZ Echo Network - 2005

92



kidolgozásán is munkálkodik. Az eddigi kettő helyett, négy munkabizottságot kívánnak létrehozni. Mindegyik munkabizottság a területért felelős KEF tagokból, valamint KEF-en kívüli szakértőkből állna. Az új munkabizottságok a következőkből állnak: -

közösségi együttműködés, tagjai lennének a jelenlegi elnök és titkár, akik képviselik a közönségkapcsolatokat, illetve a stratégia kidolgozásában vesznek részt,

-

megelőzés, pedagógusok és drogkoordinátorok, valamint a civil szervezetek képviselői alkotnák

-

ellátás, Máltai szeretetszolgálat képviselője, az egészségügy részéről delegált tagok, valamint a polgárőrség alkotnák

-

áldozatvédelem, jogvédelem területén is szeretne valamilyen szolgáltatást nyújtani a KEF, ennek létrehozási lehetőségeit szintén most vizsgálják.

A KEF a felsorolt területeken tervezi a hatékonyabb működést és ezáltal úgy érzi, hogy a kábítószer-problémával kapcsolatos feladatokat jól ellátja és lefedi. Egyedül talán a nyomozati tevékenység az, amelyikkel nem elég hatékonyan tudnak foglalkozni, de ez alapvetően nem is az ő hatáskörük. A KEF tervezi a másfél éve lezajlott kérdőíves kutatás megismétlését, elsősorban azért, hogy a téma érezhetően napirenden maradjon valamint ezáltal könnyebben megszólítható a kerület lakossága is. A vizsgálat most már nem csak az oktatási intézményekre terjedne ki, hanem a szélesebb körű lakosságra is. A vizsgálat a kérdőíves felvételen kívül interjúkat és esettanulmányokat is tartalmazna. Az eredmények függvényében lehetne beszélni újabb ellátó intézmények létrehozásáról. A stratégiai akciótervet a KEF ezen eredmények ismeretében kívánja kidolgozni. Az I. Kerületi KEF nem vár különösebb segítséget a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettől, illetve a szakminisztériumtól, inkább egy fővárosi KEF-ekből álló együttműködést szorgalmaz. A KEF elnöke szerint sajnos a többi kerületi KEF általában nem áll olyan előrehaladottan a munkában, mint ők, így ez az együttműködés nehézkes. A fővárostól mégis elvárnák, hogy tájékoztassa őket a Budapesten működő hasonló típusú tevékenységet folytató civil szervezetekről és ellátó intézményekről, akikkel szükség esetén felvehetnék a kapcsolatot. A KEF rendelkezik előre egy évre kidolgozott stratégiai tervvel is, aminek az egyes elemei a következők: -

2005. július – augusztus I. kerületi veszélyeztetett gyermekek és szociálisan rászoruló gyermekes családok táborában megelőző munka. Együttműködő partner a DIPA Egyesület.

Echo Network - 2005

93


-


2005. szeptember – szakmai nap szervezése iskolák szakemberei és civil szervezetek számára. Partnerek: Máltai Szeretetszolgálat, Nevelési Tanácsadó és Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.

-

2005. október – a kerületi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban megjelenítése a KEF stratégiájának.

-

2005. október – KEF ülés.

-

2005. november – életmód vizsgálat előkészítése. Partnerek: megelőzésben résztvevő civil szervezetek, DIPA Egyesület, dr. Csikós Pál, iskola és drogügyi koordinátorok.

-

2006. január – KEF ülés

-

2006. február – KEF szervezetfejlesztés, taglétszám bővítése.

-

2006. március – konszenzus konferencia – stratégia és cselekvési terv megfogalmazás. Partnerek: KEF tagjai, civil szervezetek képviselői, az iskolai szakemberek, szociális és egészségügyi intézmények munkatársai, kb. 20-30 fő.

-

2006. április – megelőző munkában résztvevő civil szervezetek tanácskozása. Partnerek: 5 civil szervezet munkatársai, a KEF tagok és a levezető szakemberek.

-

2006. április – az országos konferencián való részvétel. Partnerek: KEF tagok és a velük együttműködő szakemberek, kb. 10 fő.

-

2006. május – KEF ülés.

-

2007. június – a kerületi kutatás eredményeiről tartott beszámoló fórum, résztvevő kb. 1520 fő.

Echo Network - 2005

94



Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának elemzése Forrás: Internet (szegedvaros.hu, illetve kef.hu), interjú (Balogh Mónika, Zelenai Károly), Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata és drogstratégiája. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működésének kezdő időpontja: 2001. április 27. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a hivatalos alapító. Működési területe: Csongrád Megye. A KEF létrejötte Szeged, Csongrád megye székhelye a térség kulturális központja. A városban régi alapja van a KEFnek, már a 90-es évek elején az akkori alpolgármester asszony vezetésével létrejött egy úgynevezett Drogprevenciós Bizottság, körülbelül hasonló tagokkal, mint akik később a KEF alakításában részt vettek. Így, az egészségügyi intézmények, kezelőrendszerek, civil szervezetek, a rendőrség, az egyház. Gyakorlatban a KEF, akkor született, amikor az erre vonatkozó törvény. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000. december 5-én elfogadta a “Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentumot. A program alapcélokat és értékeket, valamint a probléma kezelésének értelmezési kereteit határozza meg, emellett rámutat a stratégia megvalósulásának korlátaira, kockázataira. Megfogalmazza a stratégiai fejlesztés súlyponti elemeit, irányt ad a szereplők számára a stratégiában foglaltak megvalósítására vonatkozóan. A tehát a már létező csoport mindezek alapján hozta létre a tervezetét, amelyet a Közgyűlés 2000. május 5-én fogad el és hagyja jóvá. Ezzel Szeged város drogstratégiai programja létre jön, “A kábítószer-fogyasztás csökkentése” címet kapja. Az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz benyújtott eredményes pályázatnak köszönhetően Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Városi Drogbizottsága, valamint annak Drogprevenciós Szakmai Munkacsoportja 2001. április 1-jétõl Kábítószerügyi Egyeztető Fórumként folytatta tovább működését. A további működés elősegítésének érdekében az Ifjúsági és Sportminisztérium új pályázatot írt ki, melyen a város 2002. évre és 2003. évre is támogatást nyert. Szeged város weboldala a következőképpen mutatja be a KEF-et: „A Nemzeti Stratégia a kábítószer-

Echo Network - 2005

95



probléma visszaszorítására címet viselő, kábítószer-ellenes kormányprogram a célok, a feladatok megvalósításában, a drogprobléma kezelésében kiemelten szükségesnek tekinti a helyi társadalmak, egységek részvételét, a közösségek alkotó tagjainak együttműködését. A helyi közösség a Nemzeti drogstratégia eredményességének egyik letéteményese, mivel a közösség az, amely a legközvetlenebb szinten tudja a drogproblémát felmérni és kezelni, lehetőséget biztosítva a helyi erőforrások mobilizálására. A helyi közösség drogpolitikájának motorja a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, amely fontos szerepet tölt be az országos stratégia végrehajtásának eszközrendszerében. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum összehangolja a helyi intézkedéseket és kezdeményezéseket, fórumot teremt az országos célokkal párhuzamosan a helyi közösség területén működő intézmények számára.” A KEF szerkezeti felépítése A Fórum tisztségviselői az elnök, az alelnök, a titkár és a kommunikációs referens. A hivatalos szabályzat és az interjúk tanulsága szerint a következők mondhatóak el: A Fórum elnöke A Fórum elnökét a tagság minősített többséggel és titkos szavazással választja meg. Az elnök megbízatása egy évre szól, de a megbízatás meghosszabbítható, az újraválasztás nincsen korlátozva. Amennyiben valamilyen oknál fogva az elnök nem töltheti be a feladatát, az alelnök helyettesíti. Ha az elnök megbízatása megszűnik az elnöki teendőket az új elnök megválasztásáig, ügyvezetőként látja el. Az elnök feladatai: - A Fórum tevékenységének a koordinálása, a testület üléseinek az összehívása, vezetése. - A Fórum képviselete országos, valamint helyi szintű szakmai tanácskozásokon. (ez a képviselet átruházható az alelnökre vagy bármelyik ragra). - Beszámolók, jelentések, összegzések szakmai összeállítása. - Döntések előkészítése, végrehajtás ellenőrzése, tapasztalatok összegzése. - Felelős a gazdálkodásért, valamint a szakszerű és törvényes működésért. - Az elnök terjeszti a Fórum elé az éves munkatervet. A Fórum alelnöke A Fórum tagjai választják, egy alelnököt. A választásával kapcsolatban ugyanazok mondhatóak el, mint az elnök esetében, tehát, minősített többséggel, titkos szavazással történik, egy éves megbízatást kap, amely meghosszabbítható, illetve újraválasztható. Az elnökhöz hasonlóan, az alelnök is ügyvezetőként látja el feladatát, amíg nem választanak új alelnököt. Echo Network - 2005

96



Az alelnök feladata többé-kevésbé ugyan az, mint az elnöké. Az alelnök képviseli a Fórumot és az elnököt távolléte, akadályoztatása esetén, valamint feladata az elnök munkájával összefüggésben felmerülő feladatok eredményes lebonyolításának elősegítése a hatékony ügyvitel érdekében. Az elnökhöz hasonlóan feladata beszámolók, jelentések, összegzések szakmai összeállítása, döntések előkészítése, ellenőrzés, összegzés. Szintén felelős a gazdálkodásért és a szakszerű, törvényes működésért. A Fórum titkára A Fórum titkárának megbízása nem választási úton történik. A Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterétől kapott megbízólevél alapján végzi feladatát, amely a megbízólevél visszavonásig érvényes. A titkár feladata rendkívül széleskörű: - Az elnökkel és/vagy az alelnökkel konzultálva gondoskodik a Fórum üléseinek előkészítéséről. - Összeállítja a Fórum napirendjét az éves munkaterv alapján. - Gondoskodik a Fórum ülésének összehívásával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátásáról. - Az ülés folyamán gondoskodik az előírások, meghatározott szabályok betartásáról. - Elkészíti az ülések jegyzőkönyvét. - Gondoskodik a Fórum működésével kapcsolatban keletkezett dokumentációk nyilvántartásáról. - Szervezi a Fórum működésével kapcsolatos egyéb feladatokat, ide értve a Fórum két ülése között a Fórum határozataiban, valamint az ülésen meghatározott feladatok végrehajtási teendőit. - Gondoskodik a beérkező iratok, különös tekintettel a Fórum tagjai által beküldött előterjesztések, javaslatok, vélemények kezeléséről. - Gondoskodik a Fórum döntése alapján nyilvánosságra hozható határozatok, állásfoglalások, vélemények eljuttatásáról a média számára. - Beszámolók, jelentések, összegzések technikai (és szakmai) összeállítása. - A Fórum vagyontárgyairól évente köteles leltárt készíteni és azok hatékony kihasználására javaslatot tenni. A kommunikációs referens A kommunikációs referens megválasztásának körülményeire ugyanaz érvényes, mint az elnök és alelnök esetében. (lásd. 4. oldal) A referens feladata a médiával való kapcsolattartás, sajtóértekezletek megszervezése, lebonyolítása, a Fórum által megvalósított programokról, rendezvényekről beszámolók, sajtó anyagok készítése.

Echo Network - 2005

97



Az ülések menete, a döntések körülményei A Fórum előzetesen meghatározott és elfogadott munkaterv alapján, vagy szükség szerint ülésezik. Az ülések időpontja minden hónap második keddje. Az ülését az elnök megbízásából a titkár hívja össze. Formailag meghívót küld a tagoknak, amelyben megjelöli az ülés idejét, helyét és tervezett napirendjét. Az ülés összehívása előtt a tagok napirendre vonatkozó javaslataikat a titkárnak juttatják el. A tervezett napirendhez a javaslatokat írásban, e-mailen vagy faxon megküldik a KEF Titkárának. A Fórum ülését a javaslat beérkezését követő 8 napon túli, de 15 napnál nem későbbi időpontra – össze kell hívni, ha azt a tagok egynegyede írásban, a napirend megjelölésével kérik. A Fórum ülései nyilvánosak. Személyi kérdések tárgyalása esetén, illetőleg ha azt a napirend előterjesztője javasolja, a Fórum zárt ülést tarthat. Az ülés akkor határozatképes, ha a Fórum tagjainak legalább a fele jelen van. Az ülésen minden tagnak egy szavazata van, a szavazatoknak súlyozása nincs. A Fórum határozatait a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést a Fórum következő ülésén újra kell tárgyalni. Az ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, napirendjét, a határozatképességre vonatkozó utalást, a meghívottak nevét, és a meghatalmazások bemutatásának tényét, röviden le kell írni az ülés menetét, a felszólalások lényegét, és fel kell tűntetni a szavazati arányt. A Fórum által hozott döntéseket szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni. A jegyzőkönyvben fel kell tűntetni a kisebbségi, illetve a külön véleményt is. A jegyzőkönyvet a Titkár írja alá és az elnök vagy alelnök hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet a Fórum tagjai a Titkárnál megtekinthetik és a jegyzőkönyvre észrevételt tehetnek. A jegyzőkönyvek a Fórum tagjai számára nem kerülnek megküldésre. A Fórum működésével kapcsolatos titkári és ügyviteli feladatok ellátását a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodája biztosítja. A Fórum által létrehozott, illetve a megbízásából készült szellemi termékek nyilvánosságra hozataláról a KEF dönt. Az interjúalanyok elmondása szerint, egy-egy ülésen a létszám mindig változhat, a prioritástól, a céloktól, feladattól függ, azonban a döntéshozatalban állandóak a szakértők. Ezeknek a száma a fő területekkel azonos, nyolc, kilenc ember, aki szavaz. A kevés részt vevő könnyebben jut döntésre. Ez a döntéshozó kör belterjesnek tűnik, régóta állandóak a tagjai. Ennek oka és egyben előnye, hogy a tagok ismerik, és elismerik egymás szakmai rátermettségét, egymás tapasztalatait nem kérdőjelezik meg. A tagságbeli változást általában inkább fizikai ok előzi meg, például, ha a tag elköltözik Szegedről. Változások inkább szerepkörök terén történnek, az elfoglaltság tükrében. A feladatok nincsenek külön Echo Network - 2005

98



definiálva, alapszabály van. A feladattól függ, hogy adott területtel ki fog foglalkozni. Egy konkrét példát véve, a kezelési lehetőségek megvitatásán értelemszerűen a kórházban, a klinikán, az ambulancián dolgozók vesznek részt, míg például a rendőrség nem. Ülést tehát havi rendszerességgel tartanak, előre elkészített napirendek szerint. Azonban a közbejövő pályázatokkal kapcsolatban az érintettek, akár napi szinten is találkozhatnak. Ezek nem teljesen informális találkozók, mert a KEF elnök jelen van. Az állandó magon túl, a témától függően szakértőket hívnak meg. Az elmondásuk szerint az ülésekről nem jellemzőek a hiányzások, amennyiben valaki nem lehet ott, a véleményét informálisan is akár, de eljuttatja. A Fórum egy-egy kérdéscsoportban a tevékenység állandó vagy eseti ellátására tagjai és szakértők részvételével munkacsoportot bízhat meg, kijelölve annak vezetőjét, meghatározva feladatait, működési rendjét és feltételeit. Ahogy az már fentebb említést nyert, a Fórum munkaterv alapján működik, melynek elkészítéséért a Fórum elnöke felelős, de a munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehetne a tisztségviselők és a tagok is. A munkatervbe fel kell venni a Fórum, illetve a megválasztott tagok több mint egynegyede által javasolt előterjesztést. A Fórum tagjainak sorába a hivatalok, intézmények illetve szervezetek legfeljebb 2-2 személyt delegálhatnak, de valamennyi hivatal, intézmény, illetve szervezet csak egy szavazati joggal rendelkezik. Ha a Fórum ülésén a tag nem tud megjelenni, köteles írásban, e-mailben vagy faxon ezt a titkárnak jelezni és emellett megjelölni azt a személyt, akit az ülésre maga helyett delegál. A tagok a Fórum munkájában tevékenyen részt vesznek, a Fórum által meghatározott feladatokat kötelesek ellátni, azt határidőre elvégezni, és azt írásban megküldeni a titkár számára. A Fórum tagjait az SZMSZ-ban rögzített tevékenységükért díjazás nem illeti meg. A Fórum tagjai - Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat, - Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala, - Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala - Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, - Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási Kulturális és Sportiroda, - A Szegedi Tudományegyetem részéről: - SZTE Gyógyszerésztudományi Kar, - SZTE Általános Orvostudományi Kar, Echo Network - 2005

99



- SZTE – Szülészeti - és Nőgyógyászati Klinika - SZTE Egészségügyi Főiskolai Kar, - SZMJVÖ Kórháza - ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete, - SZMJVÖ Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum, - Szegedi Városi Rendőrkapitányság, - Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, - Vám – és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnokság - Szegedi Ifjúsági Ház, - Egyházak által delegáltak. A stratégia alapelvei A KEF az eredményességet olyan stratégiától várja, amely; Politikailag és szakmailag hiteles folyamat része; hosszú távú, intervenciók sorából áll. Széles konszenzust, a társadalom aktív támogatását élvezi, összhangban áll a tágabb régió és az ország hasonló célkitűzéseivel. Megbízható kulcsadatokra, helyzetelemzésre kell épülni, az igények és források figyelembe vételével reális prioritásokat és célokat kell megállapítania. A probléma komplexvitása folytán, egyidejűleg több oldalról közelíti meg; egyaránt hangsúlyt biztosít a drogkereslet és drogkínálat csökkentésének, de megfelelő jogi és erkölcsi differenciálással kezeli a két oldalt. Az arányoknak megfelelően szól a társadalom intakt részéhez a primer prevenció keretében; és az érintett részéhez (kísérletezők, drogfüggők) a szekunder és tercier prevenció terén; hangsúlyozza a kora intervenció, a megelőzés prioritását a restrikciókkal, represszióval szemben. Az egységes egészségkép, a szemléletés készségformálás folyamataira épít.

A KEF feladata, céljai (a drogstratégia alapján)

1. Negatív trendek megállítása, azok javítása, megfordítása az alább kiemelt területeken a) a kábítószerek hozzáférhetőségében b) a kísérletező fogyasztók számában c) a kábítószer-függők számában Echo Network - 2005

100



d) az elérhetőségi arányban e) a különböző kezelő intézményekkel kapcsolatba kerülők számában f) a kínálat- és kereslet-csökkentéssel foglakozó helyi intézmények állapotában, technikai és személyi ellátottságában g) a ma még hiányzó intézmények, illetve szolgáltatások létesítésében h) a közvélemény alakításában, beleértve a média szerepét i)

a képzési és szociális-ifjúsági intézményi hálózat aktivizálásában

2. a városban szórtan és izoláltan működő szakemberek és intézmények közötti kapcsolatok, a helyi szellemi és anyagi erőforrások lényeges javítása és célzott koncentrálása 3. A célok megvalósításában kontinuum kialakítására és megtartására való törekvés 4. Hozzájárulás egy szélesedő szakmai és társadalmi konszenzus fejlődéséhez 5. Minden fontosabb részterületre kiterjedő helyzetfelmérés, a drogprobléma jellegét, jelenlegi méreteit, a város ma rendelkezésre álló szellemi, intézményi és financiális forrásaira vonatkozóan 6. A város határain túli regionális és nemzetközi együttműködésekre kínálkozó vagy kialakítható szellemi, intézményi és financiális erőforrások kihasználása, a tapasztalatok konkrét és gyakori cseréje 7. A stratégia megvalósításában egy rugalmas, hatékony és ellenőrizhető végrehajtási mechanizmus kialakítása A célok megvalósításának fő területei (a drogstratégia alapján) 1. Megbízható helyzetelemzés, az adatok tárolása, felhasználása; A meglévő szellemi, strukturális és erőforrások felmérése - A drogprobléma méretei, jellemzői a városban, a fontosabb nemzetközileg elfogadott mutatók trendjei - A város szociodemográfiai jellemzői; interakciók a tágabb regionális környezettel, kezdeményezések, igények, lehetőségek - A regionális együttműködési elképzelések megfogalmazása - A rendelkezésre álló intézményi rendszer színvonala, a szakembergárda helyzete, a jogos igények jellege, volumene - Interdiszciplináris együttműködések forszírozása és támogatása Echo Network - 2005

101



- Meglévő információs, képzési kapacitás, az anyagok, programok értékelése / validálása, felhasználásuk szorgalmazása; a hiányok, igények-szükségletek felmérése; nemzetközi anyagok igénybevétele - Helyi rendeleti és intézkedési háttér; adekvát volta, hiányok, szükségletek - A helyi és nemzetközi támogatási források kihasználtsága, növelése 2. A helyi lakosság korrekt tájékoztatása, érzékenységének fokozása - A hagyományos és elektronikus média-kapcsolatok rendezése, ezek igénybevétele - Korrekt tájékoztatás a problémáról, az erőfeszítésekről és a megoldási módokról, eredményekről, színvonalas információs anyagok segítségével - Polgári szerveződések bevonása/aktivizálása, munkájuk hatékonyságának fokozása - A közösségek értékítéletének, a drogproblémáról alkotott konzervatív/téves felfogás átalakítása 3. Az ifjúság védelme, a drogfogyasztással szembeni magatartás - A család, az iskola védő-megtartó funkciójának erősítése - A meglévő, egészségfejlesztést, drogprevenciót szolgáló programok értékelése, helyi programok, anyagok létrehozása vagy bevezetése - A szabadidő pozitív szerepének fokozása - Gyógyszerfogyasztással kapcsolatos prevenciós és felvilágosító munka 4. Szolgáltatások biztosítása a segítségre szoruló drogfüggők számára - A városban jelenleg működő egészségügyi és szociális ellátás formái, infrastruktúrája, színvonala, hatékonysága, fejlesztése - A drogfüggő társadalmi helyzete, megítélése, megbecsülése - A „segítő spektrum” helyzete, erősítése 5. Kínálatcsökkentés, a szervezett terjesztés, kriminalitás csökkentése - A Büntető Törvénykönyv 1999. évi módosításával kialakult helyzet következményeinek értelmezése; a végrehajtási és kiegészítő rendeleti szabályozás létrehozása - A helyi, területi termesztés, előállítás csökkentése - A lokális kábítószer elosztás elleni hatékony intézkedések lehetővé tétele - Ifjúsági szórakozóhelyek működésének jogi szabályozása, kapcsolata a vezetői-tulajdonosi körrel; az ellenőrzés lehetőségeinek megteremtése - A végrehajtó szervek szerepe a felvilágosító, prevenciós munkában Echo Network - 2005

102



- Városi operatív adatbázis létrehozása, együttműködés az általános adattárral - A kínálat visszaszorítását támogató és a drogfogyasztást ellenőrző műszaki-technikai háttér fejlesztése A függőséget okozó kábítószer- és pszichotróp jellegű gyógyszerek elosztásának és fogyasztásának monitorizálása, a rendelet végrehajtás szakszerűségének biztosítása A Fórum gazdálkodása A Fórum működésével, programjaival kapcsolatos költségeket jelenleg Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat 2003. évi költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 5/2003. (II. 27.) Kgy. rendelet, azt követően pedig az Önkormányzat mindenkori hatályos rendeletének megfelelően a költségvetés egészségügyi ellátási során belül a drogprevenciós feladat előirányzat biztosítja. A Fórum tevékenységével,

feladatainak

ellátásával

összefüggésben

felmerülő

pénzügyi

tranzakciók

előkészítését, valamint lebonyolítását, az önkormányzati és pályázati támogatások felhasználásról történő pénzügyi beszámolót a KEF Titkára készíti el, a Fórum tagjai által hozott döntéseknek, határozatoknak megfelelően. Kapcsolat az önkormányzattal Az önkormányzattal való együttműködéshez a két interjúalany egészen máshogy viszonyult. Zelenai Károly inkább a hátrányait hangsúlyozta, és civil szervezetként hatékonyabban működőnek tartaná, míg Balogh Mónika nagyobbrészt előnyösnek tartja a kapcsolatot. Zelenai Károly véleményét a következőképpen lehetne összefoglalni: Azok a KEF fontos feladatai, amit az önkormányzat fontosnak tart. Mindaddig formális szervezetek marad a KEF, és nem több mint a szervezetek által behozott tudás és munka, mindaddig, amíg az önkormányzatok nem veszik komolyan. Nehezményezi az önkormányzati tagok jelenlétét amiatt, hogy a kenyéradót nem lehet bírálni, mert „az adatoktól nem rémül meg, csak attól, ha valaki bírálja”. Limitált a mozgástér. A civilekhez kerülne ki, jobb lenne. Több országban eljutottak odáig, hogy a kábítószerrel kapcsolatos problémák visszaszorítása mindenkinek az érdeke, többek között az önkormányzaté is. Az ő érdekük kell, hogy legyen, hogy felmérjék, hogy mekkora a probléma, és fel kell, kérjen olyan szakmai szervezeteket, amelyek ezt fel tudják mérni, majd erre kell születni akcióterveknek, amelyeknek a végrehajtását az önkormányzat más civil szervezetekkel együtt tenne meg. Ez egy normális működés lenne. Ha a Echo Network - 2005

103



szervezetek megcsinálnák a felméréseiket, javaslataikat, ezt előterjesztenék a döntéshozókhoz, és ha egy hónapig nem kezdődne el semmilyen akció, akkor elkezdenék publikálni, és úgy tartalmat kapna a mondat. „Ez az önkormányzat felelőtlen egy felnövekvő generációval szemben.” Ez a mondat Zelenai Károly szájából hangzott el, és egy újságban meg is jelent. Állítása szerint erre az önkormányzat nem úgy reagált, hogy elgondolkodott volna, hogy egy a területén elismert szakértő miért mondhat ilyent, hanem leellenőrizték, hogy nem sikkaszt-e a KEF-pénzből. Bizonyos szinten gitt-egyletként működik a KEF, bizonyos területeken, pedig nem több, mint amit a képviselők a maguk területén végeznek. Mindaddig, amíg el lehet bújni az intézmények munkája mögé, addig a KEF-ek gitt-egyletek. Az önkormányzat ad mondjuk egy millió Forintot, és egyszerűen lelassítja a folyamatot, mert x bizottságon kell keresztül vinni ötvenezer Forint elköltését. Ha az önkormányzat ad a civilnek egy millió Forintot, beszámoltatásra kötelezi, a civil ebből jó eséllyel csinál hármat pályázati úton. Mert a civil szervezetek önerő problémával küzdenek, nem tudják magukat megszponzorálni egy pályázat elnyerésére, ahol 20-30-50%-os önrészek vannak. Meg lehet többszörözni azt a pénzt, és kötelezően elszámoltatni a KEF-et, hogy mire, milyen célokra, milyen prioritások mentén költötték el. Lehetne hatékonyabban működtetni ezt. Balogh Mónika ugyanezen kérdéskörre így reagált: Azt látom, hogy az önkormányzat eddig is, tehát a KEF megalakulása előtt is fontosnak tartotta a város drogprevencióját, de amióta meg van a KEF, idézőjelesen egy kicsit megkönnyebbült, hogy na, most akkor meg van az a fórum, akik ezt a feladatot ellátják. Azt tapasztalom, hogy ezen túl pozitív hozzáállás van az önkormányzat részéről, ahol tudnak, támogatnak, lehetőséget biztosítanak, tehát jó együttműködés alakult ki. Kevés a pénz, ami lejön a KEF működésére. Igaz, a pályázati részében nem vagyok benne a KEF-nek, de úgy tudom, hogy az állami pályázási lehetőségeink ebből adódnak, hogy önkormányzati szinten vagyunk. Ebből adódóan lehet, hogy civil szervezetként nagyobb lehetőségek nyílnának. Ezt a részét nem ismerem. Összefoglalás A szegedi KEF szűk szakmai stábja régóta dolgozik együtt, nagy tapasztalattal bír, az aktívan dolgozó mag meglehetősen elkötelezett. Munkájukat több évvel a KEF megalakítása előtt elkezdték már, a döntést elsődlegesen hozó durván tízfős csoport tagjai lényegében állandóak. Gyakoriak, havi rendszerességűek az ülések, igaz, a munka dandárrészét a szervezetek külön végzik. Az önkormányzattal való viszonyuk eléggé ambivalens, pályázatok terén gátló is lehet, de lényegében szükséges a „gyámság”.

Echo Network - 2005

104



Esettanulmány a szolnoki Kábítószerügyi Egyeztető Fórumról I. A KEF létrejötte, intézményei, tisztségviselői Szolnok Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma 2002. január 30-án alakult meg, 20 fővel és még 2 fővel bővült a későbbiekben. A KEF tagjai állami, egyházi és civil szervezetek szakemberei, akik önként vállalták fel fórumbeli tagságukat, abból a célból, hogy munkájukkal hozzá tudjanak járulni a városban folyó komplex, egyeztető, koordinációs tevékenységhez, amire ilyen szinten eddig nem volt példa. A Fórum létrehozását az Önkormányzat kezdeményezte (Berta István alpolgármester Úr). A Nemzeti Stratégia ajánlása alapján hívták meg az érintett intézményeket egy közös beszélgetésre, így történt a tagintézmények kiválasztása. Személy szerint a tagokat az intézmények delegálták, jelölték ki. Tagcsere igazából azokban az esetekben volt jellemző, amikor valakinek az adott intézménynél megszűnt a munkaviszonya. Ez a Hetényi Géza Kórház és az ÁNTSZ esetében állt fenn, és még két személycsere történt, tehát összesen négy tagcsere volt. De vagy több személy képviseltette magát az intézmény részéről, tehát nem okozott gondot, vagy pedig jelöltek ki új képviselőt. Ennek ellenére stabilnak tekinthető a KEF tagsága Szarvák Aranka, a szolnoki KEF titkára szerint. A Polgármesteri Hivatal, Humán Közszolgáltatások Főosztály Ifjúsági és Sport Irodája széleskörű tájékozódás után hívta a Fórum munkájába a jelenlegi tagokat. A meghívottak kiválasztásában az Ifjúsági és Sport Iroda munkatársai figyelembe vették a már említett "Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében" című dokumentum ajánlását. Az ajánlásnak megfelelően a szolnoki KEF munkájában az alábbi állami és önkormányzati intézmények, civil szervezetek és egyházak képviseltetik magukat: •

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata /Dr. Karsay Koppány/

•

Polgármesteri Hivatal /Szarvák Aranka, Ifjúsági és Sport Iroda, kábítószerügyek és civilkapcsolatok főmunkatárs/

•

Városi Rendőrkapitányság /Bozorádi János r. őrnagy/

•

ÁNTSZ /Dr. Ragó Márta, Tóthné dr. Fehér Éva, Rózsáné Rigó Éva/

•

Hetényi Géza Megyei Kórház, II. Pszichiátria /Dr. Raska László/

•

MTA Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet /Szarvák Tibor/

•

Magyar Honvédség /Dr. Barna Julianna orvos alezredes/

•

Pedagógiai Szakszolgálat /Zagyi Katalin, Szécsi Tibor/

•

Városi Kollégium /Dr. Mészárosné Parádi Tünde/

•

Eötvös József Általános Iskola /Mihalcsikné Borsos Erika/

•

Városi Diákok Tanácsa /Nagy Erzsébet/

Echo Network - 2005

105



•

Ifjúsági Kerekasztal /Veresné Péter Judit/

•

Gyámhivatal /Törökné Túri Ilona/

•

Contact Mentálhigiénia Konzultációs Központ /Szabó Jánosné/

•

Humán Szolgáltató Központ /Mohácsi Andrea, Szappanos József/

•

Humán Szolgáltató Egyesület /Mohácsi Andrea/

•

Vitalitás Egészségvédelmi és Fejlesztési Egyesület /Szappanos József/

•

MÖSZ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

•

Egyházak /

•

Médiák /Seres Zsuzsa/ A felsorolt szervezetek képviselői a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2002. februári ülésén

megválasztották a KEF tisztségviselőit. A KEF tisztségviselői: Szappanos József, a KEF elnöke – Humán Szolgáltató Központ, Vitalitás Egészségvédelmi és Fejlesztési Egyesület; 2002. októberéig Kovács Libór alpolgármester úr, jelenleg Dr. Karsay Koppány, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, Egészségügyi és Sport Bizottság elnöke, a KEF társelnöke; Szarvák Aranka, a KEF titkára – Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. Szolnok

Megyei

Jogú

Város

kábítószer

elleni

stratégiája

a

kábítószer-problémák

visszaszorítására 2003-2006 Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. november 28-i ülésén tárgyalta meg első fordulóban a KEF által ajánlott városi kábítószer-ellenes stratégiát, majd 2003. január 30-i ülésén fogadta el. Ezt megelőzően több alkalommal történt szakmai egyeztetés a város vezetése, a KEF tagsága és hivatali vezetés között, ami mutatja a KEF elismerését. Szolnok Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma a 2002. évben kiemelt feladatának tekintette, hogy elősegítse a - Nemzeti Stratégiával harmonizáló - városi drogellenes program létrehozását. Ez a program 2003-tól 2006-ig terjedő időszakra fogalmaz meg ajánlásokat a Képviselőtestület számára, annak érdekében, hogy Szolnokon: •

Javuljon és bővüljön a drogprevenció eszközrendszere.

•

Csökkenjen a kábítószert fogyasztók száma.

•

Kiépüljön, illetve javuljon a kábítószert fogyasztó és a fogyasztás következtében szenvedélybeteggé válók gyógykezelését végző, rehabilitációját segítő egészségügyirehabilitációs ellátórendszer.

•

Javuljon a közösség tájékozottsága a kábítószer-problémák megértése terén.

•

Növekedjék a helyi közösségek megtartó ereje.

Echo Network - 2005

106


•


Létesüljenek alternatívát nyújtó drogmentes szórakozóhelyek, illetve bővüljenek az értelmes időtöltést biztosító szabadidős lehetőségek.

•

Javuljon a kínálati oldal visszaszorítása érdekében a rendőrség és más társszervek ellenőrző, felderítő tevékenysége.

•

Megteremtődjön a lehetősége a változások monitorozásának. Szolnok

Megyei

Jogú

Város

kábítószer

elleni

stratégiája

a

kábítószer-problémák

visszaszorítására négy nagy területre összpontosít: 1. A helyi közösségek érzékenységének és problémamegoldó készségének növelése a drogkérdések hatékony kezelése iránt. 2. Az egészséget megőrző magatartás kialakítása, fejlesztése az ifjúság körében. 3. A drogproblémával küzdő egyének és csoportok segítése. 4. A kábítószerekhez való hozzáférés lehetőségének visszaszorítása és a legális drogok fogyasztását szabályozó törvények betartatása. A felsorolt négy stratégiai terület céljainak megvalósítása csak a kábítószer-problémák holisztikus megközelítése alapján történhet, hiszen egymással összefüggő területekről van szó, ezért bármelyik elhanyagolása vagy háttérbe szorítása a kábítószer-problémák visszaszorítására irányuló törekvések egészének hatékonyságát veszélyezteti. Elérendő, elsődleges cél, hogy 2006-ra a kábítószerkérdés komplex kezeléséhez szükséges ellátó rendszer kiépüljön és működjön a városban, melynek hatására megvalósulhat a másodlagos cél is, - a kábítószer-problémák kezelhetővé tétele. Operatívan a drogstratégia előkészítésében a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak a tagjai vettek részt, nem kérték külső szakértőknek a segítségét. Magát a stratégiát véleményeztették a tagintézményekkel, az iskolákkal, illetve a végső fázisa az volt, hogy a közgyűlés elé terjesztették az anyagot egy helyzetfeltárással, és ez került elfogadásra. A drogstratégia partnerségen alapult, az együttműködés jelen volt, nem egy személyű stratégiáról volt szó. A drogstratégia megvitatásra került egyrészt intézmények szintjén, másrészt a döntéshozók szintjén is. Mindezt egy helyzetfeltárás előzte meg, tehát megvolt az alap, amire lehetett építeni, amihez lehetett viszonyítani. Szarvák Aranka így nyilatkozik a drogstratégiáról: „A fő cél az lenne, hogy kezelhetővé tenni a drogproblémát a városban, tehát nem merészelünk olyanokat álmodni, hogy megoldódik a drogprobléma. Elsősorban az a legfontosabb, hogy ezt a különböző intézmények a saját kompetenciahatáraikon belül kezelni tudják, illetve, hogy előre lépjenek a saját szintjükön és együttesen is a probléma kezelésében. Az információáramlásnak is nagy szerepe van. A drogcselelekvési program, mivel évente értékeljük a stratégiát, illetve a megvalósulását, elmondhatjuk azt, hogy megvalósul.”

Echo Network - 2005

107



II. A KEF működése A KEF működési rendje A KEF demokratikus módon működő szervezet, amely a tagok által megszavazott éves munkatervvel rendelkezik, és tevékenységét a munkaterv szerint végzi. A KEF tagság önkéntes, a tagságért díjazás nem jár. A KEF önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szakmai szervezet, melynek hatékony munkavégzéséhez elengedhetetlen az Önkormányzat támogatása. A KEF elnökét és társelnökét a tagok felhatalmazzák a KEF képviseletére, valamint aláírási joggal ruházzák fel. A KEF mellé, munkáját elősegítendő, szakmai munkacsoportokat, bizottságokat kell felállítani. A KEF tagsága zárt. A munkacsoportokba a tagok döntése alapján hívnak meg közreműködőket. A hatékonyság céljából, szavazásnál a centrum elv érvényesül. A megjelentek 50% + 1 szavazat dönt. A KEF az éves munkatervnek megfelelően, a hónap utolsó szerdáján ülésezik. Az üléseken jelenléti ív, valamint jegyzőkönyv készül, amit a KEF titkára vezet, és az elnök aláír. A KEF kapcsolatot tart más Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokkal. Tagok összehívása, megjelenés A KEF titkára, aki a Polgármesteri Hivatal munkatársa felelős az adminisztrációs teendőkért (A Működési szabályzata alapján), így a meghívók elkészítéséért és a kiértesítésekért is. Postai úton, illetve 2005. tavasza óta a működő primlistán is megkapják a meghívókat. A megjelenés szabályai nem kötöttek, a tagok, ha nem tudnak jelen lenni és helyettesítéssel megoldható, küldenek maguk helyett résztvevőt az intézmény részéről. „Önként, díjazás nélkül vállalták a feladatot. Szankcionálni nincs értelme.” – vélekedik Szarvák Aranka. A részvételi arány kb. 60% körül mozog. Ez annak „köszönhető”, hogy ezt mindenki a munkája mellett kell, hogy csinálja, és az természetes, hogy a munkája rovására senki nem működhet a fórumban. Az információtovábbítás viszont megoldott: működik tehát egy levelezőlista, kör e-mailek mennek, illetve a kiemeltebb, fontosabb üléseken viszont mindenki jelen van. A tagok komolyan veszik a feladatukat. A KEF ülések menete Elsősorban a KEF elnöke felelős a napirend kialakításáért, az ülés levezetéséért, de az előző ülésen javaslat születik a következő ülés anyagára, illetve az aktualitások (pályázatok, rendezvények, programok, törvényi változások) formálják. A Működési szabályzat szerint a KEF elnöke vezeti le az üléseket, de aktuálisan bárki felszólalhat, beszámolhat. Általában a meghívóban megjelölt - az előző ülésen felvázolt - témában zajlik a napirend. Az ülésekről a titkár készíti el a jegyzőkönyvet.

Echo Network - 2005

108



A KEF ülést a KEF elnöke, vagy társelnöke hívhatja össze, rendkívüli ülést három KEF tag indítványára hívhatnak össze. Fórumon belüli informális csoportok: Szakbizottságok A Fórumon belül hat szakbizottság működik: Közösség, együttműködés; Prevenció; Gyógykezelés, rehabilitáció; Kínálatcsökkentés; Monitorozás, adatszolgáltatás; Média. Közösség, együttműködés. Vezetője: Stummerné Nagy Ágnes református lelkész. A szakbizottság feladata olyan javaslatok kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a helyi közösségek, a család, a lakókörnyezet, a munkahely, az önkormányzat érzékenyebbé váljon a drogkérdés hatékony kezelése iránt, s javuljon a helyi társadalom problémamegoldó készsége a kábítószer-probléma visszaszorításában. Prevenció. Vezetője: Mihalcsikné Borsos Erika pedagógus, addiktológiai konzultáns. A szakbizottság feladata a városban folyó drogprevenciós tevékenység feltérképezése. A prevenció területén dolgozó szakemberek együttműködésének erősítése, munkájuk összehangolása. Ajánlások megtételével segíteni, hogy minden esetben szakmailag is elfogadható, hatékony, nem kampány jellegű tevékenység folyjék ezen a területen. Fontosnak tartják, hogy a prevenció területén végzendő munka összhangba legyen Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program idevonatkozó céljaival. A prevenció nem csak ismeretterjesztésből, személyiség fejlesztésből állhat, hanem olyan alternatívák bemutatása is eszközrendszerébe tartozhat, amely lehetővé teszi a fiatalok számára egy produktív életstílus kialakítását. Gyógyítás, rehabilitáció, szociális munka. Vezetője: Dr. Raska László pszichiáter, addiktológus. A szakbizottság feladata, hogy a kompetenciájába tartozó szakterület jelenlegi - városi (megyei) állapotának valóságos és tényszerű bemutatásával, a célok és ajánlások megfogalmazásával, elősegítse Szolnok város drogstratégiájának elkészítését, mely rövid, közép és hosszú távú tervekre tagolódik. Elengedhetetlen egy reális helyzetértékelés, melyből kiindulva ütemezhető, és tervszerűen megvalósítható akcióterv készülhet. Mindenképp indokolt egy megyei ellátási hatáskörrel működő drogambulancia mielőbbi létrehozása és működtetése, melynek igénye már korábban felmerült, valamint egy információs, módszertani központ megteremtése, ahová segítségért, információért fordulhatnak az érdeklődők. A szakbizottság munkájába a multidiszciplinaritás biztosítása érdekében célszerű bevonni addiktológust, pszichiátert, családorvost, pszichológust, mentálhigiénés szakembert, szociális munkást. Echo Network - 2005

109



Kínálatcsökkentés. Vezetője: Bozorádi János rendőr őrnagy. A szakbizottság feladata olyan ajánlások kidolgozása, melyek bevezetésével csökkenthető a drogokhoz való hozzáférés lehetősége. Ehhez természetesen szükséges annak ismerete is, hogy a rendvédelmi szervek ezen a területen milyen tevékenységet végeztek az elmúlt évek során. Itt kell megjegyezni, hogy a KEF nem csak a kábítószer-használat visszaszorítását, hanem a kapudrogok közé tartozó alkoholfogyasztás és dohányzás csökkentését is szívügyének tartja. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az ifjúság alkoholfogyasztása ne legyen elfogadott, és a törvényi szabályozásnak érvényt lehessen szerezni a városban. Ki kell azonban emelni azt a tényt, hogy rossz, kimondottan ártalmas felnőtt magatartási minták mellett nem lehet meggyőzni az ifjúságot az életmódváltásról és annak szükségességéről. Monitorozás, adatszolgáltatás. Vezetője: Szarvák Tibor szociológus, szociálpolitikus, szociális munkás. A szakbizottság feladata a drogfogyasztás nagyságának, és a város lakosságának drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjének ismétlődő mérése. A drogprevenció területén végzett munka hatékonyságának ellenőrzése. A kapott információk összegzése és annak megismertetése a közvéleménnyel. Média. Vezetője: Seres Zsuzsa újságíró. A szakbizottság feladata, hogy korrekt információkkal lássa el a lakosságot a drogfogyasztás helyzetéről, veszélyeiről, a drogfogyasztás visszaszorítása, a gyógykezelés lehetőségeinek megteremtése érdekében tett erőfeszítésekről. Fontosnak tartanák egy olyan példaértékű együttműködés létrehozását a megyei, városi médiák és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum között, amely segítené a KEF számára is a lakosság véleményének jobb megismerését, például olvasói, nézői levelek, vitafórumok kapcsán. Döntési mechanizmusok A tényleges operatív végrehajtó személyek a tagok, az intézmények delegáltjai, képviselői. A Fórumon belül a Működési szabályzat határozza meg a döntéshozatal rendjét. A döntések „centrum” elven történnek, egyszerű szótöbbséggel (több mint a jelenlévők fele). Személyi kérdésekben kétharmados a döntés. A stratégia és cselekvési terv elfogadásáról, az éves beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés dönt. A döntések a Nemzeti stratégia állásfoglalása alapján történnek, szakmai alapon. Egyes vitatott kérdésekben a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet állásfoglalását kérik. Problémát okoz a különböző szakmák/intézmények szakmai szempontjainak összehangolása. Szarvák Aranka konkrét példát is említett: „Attól függően, hogy milyen intézményt képvisel és milyen szakterületet, mindegyik területnek Echo Network - 2005

110



megvan az úgynevezett etikai kódexe, és ezt nagyon-nagyon nehéz közös nevezőre hozni. Gyakran találkozunk ezzel, például a rendőrség kapcsán: ők úgy gondolják, nincs igazán szerepük a prevencióban, valójában a kínálatcsökkentést tudják betartatni. Sokszor olyan információk birtokába jutnak, amelyek alapján nekik kötelező lenne eljárást kezdeményezni a jogszabályok alapján, és itt már eleve egy ellentmondás van. Ezért mondják azt, hogy nekik nincs helyük a prevencióban, nekik a törvények, a jogszabályok betartatásában van szerepük. Tehát itt vannak ütközések, és ezt próbáljuk feloldani közös fórumokon, ezt a konfliktust kezelni, tisztázni a szerepeket. Elsősorban a szerepek tisztázásában lehet előrelépni, illetve gyakran szóba kerül egy közös etikai kódex kidolgozása, de pont ezért ütközik nehézségekbe, illetve próbáljuk egymás metodikáját egyre jobban megismerni, hogy közös módszereket dolgozhassunk ki.” A Fórum nem döntéshozó szerv. A cselekvési tervét, programját előterjeszti a közgyűlés elé. Az ülések nyilvánosak. A programokról a médiát értesítik, a helyi csatornákon keresztül értesülnek az eredményekről, illetve Szolnok város honlapján helyet kapott a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A hivatalos egyeztetéseken kívüli informális összejövetelekről Informális összejövetelek a hivatalos egyeztetésen kívül nem kifejezetten a Fórum működésével kapcsolatban vannak, hanem például szakmai konferenciákkal kapcsolatban, vagy az elnök-társelnök, elnök-titkár, társelnök-titkár között program-előkészítések, rendkívüli események kapcsán, vagy előkészítő jelleggel, illetve tájékoztatás formájában, ad hoc jelleggel. A formája általában telefonos egyeztetés, majd személyes vagy telefonos megbeszélés. Ismertség, elismertség A Média, az internet és az intézmények közreműködésének köszönhetően a szolnoki Kábítószerügyi Egyeztető Fórum városszerte ismert. Más fórumok is kérik támogatását, szakértőként meghívják tagjait lakossági fórumokra (pl. drogambulancia megnyitásával kapcsolatos lakossági fórumra). Tehát szakmailag ismert és elismert, ugyanakkor a fiatalok is tudják, hogy hova lehet fordulni ilyen jellegű problémáikkal. A működés problémái A legnagyobb probléma a működésben természetesen a megfelelő anyagi támogatás hiánya. De emellett, és emiatt a motiváció, ezen kívül pedig a munkahelyi túlterheltség. Konkrét problémák abban mutatkoznak még meg, hogy nagyon nehéz az intézmény által képviselt szakmai szabályzatnak, valamint a KEF szellemiségének a találkozása. Ezek gyakran ellent mondanak egymásnak, főleg a rendőrség és az iskolák szemléletének az összehangolása terén. Két különböző területet kell képviselni, Echo Network - 2005

111



és ezt tiszteletben is kell tartani. Ezt nagyon nehéz összehangolni. Másik probléma, hogy annak ellenére, hogy az önkormányzat támogatja, ez a támogatás folyamatosan csökken, és ez motivációs problémákat is eredményez pont ezért, mert saját munka mellett kell ellátni, jelentős pluszmunkát ró a tagokra, és pozitív megerősítés hiányában a lendület csökken. Több KEF ülésen illetve NDI konferencián elhangzott, hogy ki kellene találni egy olyan finanszírozási rendszert, ami egy stabil hátteret ad. Lenne ennek egy felelőse, és akkor ő valóban teljes munkaidőben ennek tudná szentelni az idejét. Egyéni tapasztalatok Szarvák Aranka a következőképpen nyilatkozik a saját munkájáról, a KEF feladatáról, illetve feladatáról: „A KEF feladata helyi szinten abszolút definiálva van, a stratégia alapján jelöltük ki a saját feladatainkat, illetve fogadta el Szolnokon a közgyűlés a helyi stratégiát. Úgy gondolom, hogy én is tisztában vagyok a feladatommal, a KEF szabályzata ezt meg is határozta, az elnök, társelnök, a titkár számára. Én személy szerint a titkári pozíciót töltöm be, elsősorban az adminisztratív feladatokat látom el. Segítséget nyújtok az információ-továbbításában, tehát a levelezéseket elsősorban én folytatom, akár az NDI felé, akár a tagintézmények között, illetve az önkormányzat felé is én készítem elő a jelentéseket. Én úgy gondolom, hogy személy szerint nekem nincs jogom megítélni a delegáltak szakmai felkészültségét, nem hiszem, hogy ebben kompetens lennék, vagy rendelkeznék olyan tudással, hogy ezt megállapíthassam. A feladatok ellátásában viszont azt tudom mondani, hogy abszolút számíthatok a tagoknak a munkájára. Az NDI felé is rendszeres jelentést készítünk évente, itt az információáramlás gyorsaságából tudom megítélni azt, hogy erre ők felkészültek, ezeket az adatokat nyilvántartják, követik, illetve az önkormányzat felé is évente beszámolóval tartozik a KEF, úgyhogy ezekben az esetekben is számítanunk kell az ő információjukra, felkészültségükre.” Mihalcsikné Borsos Erika így beszél KEF szakbizottságairól: „Tehát hat bizottságot alakítottunk ki a stratégiával összhangban. Én a Prevenciós Szakbizottság vezetését vállaltam. Ezeket a bizottságokat egy-egy személy fogja össze, de ez azt jelenti, hogy alattuk nagyon sok ember van, és még azokhoz is kapcsolódnak személyek. Magában a KEF-ben 22 tag van, de ez nagyon sok ember munkája. Azt gondolom, hogy aki a szakterületet vállalta, hogy összefogja, az kell, hogy a területén kellő információval és tudással rendelkezzen, és azt gondolom, hogy így is van nálunk. Tehát olyan emberek, akik azon a területen jártasak, és értenek ahhoz, amit vállaltak.” III. A KEF jövője A KEF fő feladatai A KEF működésében a legfőbb tevékenységek a következők: intézményi hálózat fejlesztése, Echo Network - 2005

112



adatgyűjtés, regionális kapcsolatok erősítése. Fontos feladat a szolnoki KEF számára, hogy a jövőben a megyei önkormányzattal szorosabb együttműködésre lépjen, hiszen Szolnoknak, mint megyei jogú városnak elkerülhetetlen a megyei szintű intézmények, tevékenységek kikerülése. A másik cél, hogy folyamatos helyzetfelmérések készüljenek a város állapotáról a drogproblémát érintően. Ennek a legnagyobb akadálya az anyagi forrás hiánya. A nagyobb összehangoltság és együttműködés érdekében szintén cél egy regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum létrehozása, amelybe a városi KEF-ekből delegálnának tagokat, így elősegítve a hatékonyabb problémamegoldást és kooperációt. Ezen három legfőbb aktuális célon kívül a KEF feladatának tekinti a következőket: adatok feltárása, helyzetértékelés, szükséges feladatok feltérképezése, információáramlás biztosítása, javaslatok megfogalmazása a helyi közigazgatás számára, helyi erőforrások mozgósításának segítése, a helyi szereplők tevékenységének összehangolása, párhuzamosságok kiszűrése, kapcsolódás országos programokhoz, visszacsatolás helyi és országos szintekhez. Ami nagy feladat volt, és évek óta küzdöttek érte, hogy legyen a megyében egy drogambulancia, hiszen eddig nem volt. Az volt a gyakorlat, hogy más városba kellett küldeni a rászorulókat, Budapestre vagy Pécsre, vagy Debrecenbe, de a tapasztalat azt mutatta, hogy nem mennek el – tudhatjuk meg Mihalcsikné Borsos Erikától. Idén nyáron végre megvalósulni látszik a szolnoki drogambulancia kiépülése. Elmondható, hogy Szolnokon a bölcsődéktől egészen a középiskoláig, de már a főiskola is megmozdult ez ügyben, tehát minden intézményben van drogügyi koordinátor. Egy évben kétszer össze is ülnek az önkormányzat és a rendőrség részvételével, és megvitatják a nevelési/oktatási intézmény drogstratégiájának a megvalósulását. Mindegyik intézménynek rendelkezik drogstratégiával. Nagyon fontos, hogy van az intézményeknél ezért felelős szakember is. Konkrét eredmény, hogy megszületett idén egy levél az országgyűlési képviselők felé, hogy kezdeményezzék a gyermekvédelmi törvény felülvizsgálatát. Prevenció területén van egy kiépített hálózat, a helyi médiával rendszeresen vannak bűnmegelőzési programokról beszámolók, illetve bűnmegelőzési műsorok is. „A KEF-nek nagyon aktív tagja a média részéről a Seres Zsuzsa, ő rendszeresen nem csak a saját programjainkról, de a városban történt más programokról is rendszeresen beszámol. A média lefedett ilyen szempontból. Úgy gondolom, hogy kellően felhívja a figyelmet a problémára.” – tudhatjuk meg Szarvák Arankától. Tavalyi költségvetés és tevékenység A tavalyi évi jelentés alapján elmondható, hogy az önkormányzat 1800000 forinttal támogatta a Echo Network - 2005

113



drogellenes cselekvési program megvalósulását. Ebből egyrészt pályázati önerőt biztosított a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetésére. 600000 forint ment pedagógusok akkreditált képzésére, ami a drogproblémák kezelésére irányult a pedagógus nevelőmunkájában. Ezen 17 fő vett részt általános és középiskolákból, illetve 600000 forint ment a nevelési és oktatási intézmények önálló drogellenes cselekvési tervének a megvalósítására. 2004-ben minden nevelési és oktatási intézmény elkészítette a saját drogellenes cselekvési stratégiáját, megindultak a szülő-fórumok, megpróbálják a szülőket is elérni és bevonni ebbe a munkába. A magyar honvédség szolnoki helyőrségén belül felvilágosító előadásokon kívül szúrópróbaszerűen laborvizsgálatokat is tartanak, így próbálják kiszűrni a kábítószer-fogyasztást. Egy területet elmaradott és nem igazán sikerült rá forrást találni: igazán átfogó helyzetfelmérés 1998-ban és 2002-ben készült, azóta nem. Volt egy 2004-ben egy felmérés két iskolában, de ezen kívül széles, átfogó felmérés sajnos nem történt. A jövőben a szolnoki Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elvárása a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, valamint a minisztérium felé a működés stabilizálásában tett lépések.

Echo Network - 2005

114



Interjúk Készítette: Pereces Gábor Interjúalany: Posta János, DREKEF programvezető Készült: Pécs. 2005.06.14. 1. A KEF működése, feladatai Milyen körülmények között alakult meg a KEF? Ki kezdeményezte? Most akkor a regionálisról fogok én beszélni. A drogkérdésnek több oldala van. A Dél-Dunántúlon ill. Baranyában a legfejlettebb az ezzel kapcsolatos munka. Ez leginkább a kezelő és ellátó intézményeket, rehabilitációs otthonokat jelenti. De az elmúlt években a prevenciós terület is kiemelkedő eredményeket ért el. Körülbelül három évvel ezelőtt igazából megelőlegezve azt a szándékot, ami a Nemzeti Drogstratégiában megfogalmazódott, megalakult ill. összehívásra került egy szándékolt konferencia. Aminek jogi hátterét az akkori Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács adta, aki most egyesületté formálódott át. Ennek keretében kezdődött, hogy azok a civil szerveződések és munkacsoportok, amelyek Pécsen és Baranyában összefogták a drogproblémával kapcsolatos tevékenységeket, összehangolták tevékenységüket. Elsőként volt egy Baranya Megyei Drogellenes Munkacsoport valamint több prevenciós szervezet, amelyek a programok koordinálása kapcsán amúgy is jó néhány éve együttműködnek. Sőt a személyes szakmai kapcsolatok talán még hosszabb időre tevődnek vissza. Tehát ez volt az a mag, amelyre támaszkodva létrehoztunk egy szándéknyilatkozat formájában a DRET-en belül egy fórumot, mert akkor még fórumnak neveztük. A cél nagyon egyszerű volt, ha már működnek ilyen közösségek, szakmai munkacsoportok, szakmai programok alakulnak, akkor a DRET hátterével és szakmai reputációjával próbáljunk ebbe minél több forrást bevonni. Ehhez annyit tudni kell, hogy a DRET elég nagy volumenű pályázatokat tudott megnyerni, tehát olyan adatbázisokat állított fel és olyan programokat csináltak, amelyek mintaprogramként kerültek be a minisztériumba. Nyilvánvalónak tűnt tehát a gondolat, hogy ezzel a háttérrel megpróbáljunk ilyen típusú pénzeket innoválni ebbe a dologba. Nagyjából egy évre rá indultak el a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet hátterével és támogatásával a KEF-ek. Körülbelül 2002-2003 környékén. Ilyen értelemben mi csak becsatlakoztunk. Illetve úgymond megelőztük a korunkat, mivel a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet terveiben csak egy következő lépcső lett volna a regionális vagy megyei KEF-ek létrehozása. És nemcsak a KEF-ek létrehozásában jártunk elöl, hanem úgy gondolom, hogy a drogpolitika terén tett lépésekkel is. Tulajdonképpen összegezve azt is mondhatnám, hogy azok a szakemberek és intézményvezetők, akik eddig is fémjelezték a drogpolitika alakulását itt Pécsen és Baranyában, Echo Network - 2005

115



összefogtak és így alakult meg tulajdonképpen a DREKEF. Szemelyácz doktor úr vezetésével, a FACT intézettel, amely a kutatásokat vezette és számos más szakemberrel. És akkor körvonalazódott, hogy a DRET keretén belül a DREKEF ezzel a támogatottsággal és háttérrel ne csak a Pécsett és Baranyában működő szervezeteket, hanem a frissen megalakult dél-dunántúli KEF-eket is közös koncepció alá szervezze, s így egy dél-dunántúli régiós KEF legyen belőle. Hogyan történt a KEF tagok felkérése, kiválasztása? Megint csak ahhoz tudok visszanyúlni, hogy a személyes kapcsolatok nagyon sokat számítottak. Azt is gondolom, hogy azért túl sokan a kábítószerek területén azért nem mozognak. Ezek az emberek, akik a városokban a KEF környékén vagy holdudvarában mozogtak, azok egyéb szakmai kapcsolatok folytán már jórészt ismerték egymást. A kaposvári vagy dombóvári KEF-es koordinátorok például már nagyon sok közös prevenciós programot vezettek nekünk, az alapítvánnyal és a Kortárs Oktatók Pécsi Egyesületével. Tehát tulajdonképpen nagyon adekvát volt a dolog, hogy ők lesznek azok akik Kaposvár ill. Dombóvár kapcsán a KEF-et megpróbálják menedzselni. Ezek voltak azok a pontok, ami miatt igazából magától szerveződtek. Én azt gondolom, hogy azok az ajánlások vagy szervezeti működésre vonatkozó támogatások amelyek a NDI részéről jöttek, bár persze fontosak voltak, de ezt mi így saját magunk tudtuk megszervezni a személyes kapcsolódások alapjára építve. Hiszen a KEF-ekhez hasonló próbálkozásra vagy a drogpolitika és drogstratégia helyi szintű megfogalmazására nem nagyon volt eddig példa Magyarországon. Mi azt gondoltuk, hogy ha már megvan az intézményi háttér itt Pécsen, akkor mi megpróbálunk valamiféle mintaszerepet itt bevállalni. És tényleg a többi városban is megvoltak azok a kapcsolódási pontok, amikre mi ezt a szerepet bízvást építhettük. Az NDI megfogalmazott egyébként szakmai ajánlásokat? Az NDI annak idején a stratégia kapcsán és a szakmai együttműködések kapcsán tett ajánlásokat, hogy egy önkormányzatot vagy egy ÁNTSZ –t milyen megkereséssel kell bevonni, milyen feladatokkal kell integrálni, milyen működési szabályzattal. De hát kezdetben 2003-ban azzal telt el jórészt az év, hogy egy PHARE projekt keretében egy képzésen vettünk rész. Az egyik nagy blokkja angol DAT-ok rendszerét mutatta be, a másik a drogpolitikát. A DAT a Drug Action Team rövidítése. Ennek az adaptációja az ami a magyar KEF-ek rendszerét jelenti. Az volt a dolog logikája, hogy az akkori államtitkár helyettes és a team, aki a nemzeti stratégiát kidolgozta, ezt az angol rendszert próbálta a hazai viszonyokra átültetni. Lényeges volt, hogy minél mélyebben megismerjük ennek a logikáját és rendszerét, volt lehetőségünk ezt a dolgot Angliában is tanulmányozni, és próbáltuk utána nyílván a helyi szinteken megvalósítani. Én azt mondom, hogy az első év arról szólt, hogy azzal együtt, hogy megvoltak a formai hátterek és számos anyag ennek az angol rendszer struktúrájához kapcsolódóan, ki kellett találnunk a hazai viszonyokra való lefordítását. Nem is ment könnyen és nem is gondolom, hogy most már minden elemében jelen lenne. Teljesen más mondjuk a közigazgatási rendszer és alapjában Echo Network - 2005

116



véve az egész szemlélete. A stratégiát és a drogpolitikát ott próbálják a civilitásra helyezni és a helyi közösségre. Próbálják a helyi problémákat helyben megoldani. Ez azért nálunk nem így működik. Összefoglalva azt gondolom, hogy az az úttörő szerep, amit említettem támogatásra talált az NDI illetve az államtitkár személyében. Elkötelezettség volt a tekintetben, hogy ezek az elgondolások jók, ezeket végig kéne vinni. Másrészről mi magunk úgy gondoltuk, hogy ezzel a szakmai stábbal és ezzel az intézményi háttérrel, amivel itt Pécsen és Baranyában rendelkezünk, mi magunk saját kútfőből képesek vagyunk kitalálni a magunk stratégiáját és rendszerét. A KEF fennállására mennyire jellemző az intézményi delegáltak és szakértők cserélődése? Mennyire állandó az a stáb, amellyel működik? Igazából kettősség jellemzi. Egyrészt ezek az emberek számos szakmai program alkalmával is találkoznak a KEF intézményi hátterén kívül is. Azt mondhatnám, hogy ezek az intézményi munkák napi kapcsolatot teremtenek. A DREKEF működésében, amit eddig meg tudtunk valósítani, hogy negyedévente tudtunk találkozni a KEF koordinátorokkal. Azt lehetett eddig tenni, hogy a KEF koordinátorok gyűjtötték össze a saját városukban az intézményi vezetőktől azokat az adatokat, amiket úgy gondoltak, hogy akkor és ott meg kell beszélnünk: akár a drogtörvény változása kapcsán, vagy hogy egy példát mondjak, a drogstratégia meghatározza a kezelés-ellátás programozása kapcsán a nappali alacsony küszöbű szolgáltatások létrehozását a megyeszékhelyeken. Kaposvár kísérletet tett erre és ehhez a szakmai hátteret a DREKEF biztosította egy-egy önkormányzati tárgyalás alatt, azzal együtt, hogy nem haladtunk túl sokat előre…de körülbelül erről szól. Na most ez a negyedéves találkozás egyfelől jó, másfelől úgy gondolom, hogy nagyon rugalmatlan. Ezért azt szeretnénk, hogy mivel nemsokára elkészül a DREKEF stratégiája is, ősztől megalakuljanak azok a munkacsoportok, amik a nemzeti stratégia fő feladataihoz kapcsolódva végeznék a munkát. Itt lenne lehetőség arra, hogy ezt a háttérkapcsolódást, amit említettem beemeljük a DREKEF struktúrájába. Így sokkal könnyebben tudják megszervezni magukat azok, akik például a prevenció területén dolgoznak és amúgy is találkoznak ilyen-olyan szakmai képzések és fórumok alkalmával. Nyílván 4-5 embert sokkal egyszerűbb összehozni, mint mondjuk 13-at egy ilyen nagyobb lélegzetvételű eseményre. Úgy gondoljuk, hogy létrehozzuk ezeket a munkacsoportokat és megtartjuk a ritmusát annak, hogy ezek a csoportok negyedévente kvázi beszámolnak. És év végén egy-egy éves konferenciát tervezünk. Tehát létezik ez a Nemzeti Drogstratégia, amit nagyon jó munkának tartunk és nem csak azért, mert egyáltalán van, hanem mert pontos váza annak a logikának, amit megpróbáltunk itt helyben is megvalósítani. Ez 4 fő csapásirányra bontja szét a drogprobléma területét: ami a legmegfoghatóbb a kínálatcsökkentés azaz a rendőrségi és határőrizeti munka, a kezelés-ellátás területe, a prevenció területe és megfogalmazásra került a közösségi együttműködés, amely a területek közötti kapcsolódási pontokat jelenti. Ez a civilitás feladata lenne és ez lebontható tényleg a helyi lakóközösség szintjéig. Echo Network - 2005

117



Tehát ez arról szólna, hogy ez a négy munkacsoport jönne létre. Ennek a stratégiának a megírásával kapcsolatban szerveztünk egy munkakonferenciát, melyre e 4 területre vártunk szakértőket. Ez nagyon jól sikerült és nagy számban vettek részt rajta a régióban működő KEF-ek szakértői. Egyrészt igazolni láttuk, hogy jól gondoltuk el azokat az elképzeléseket, amelyek a stratégiában visszaköszöntek és igazoltnak láttuk, hogy ezekre a munkacsoportokra szükség van. A gyakorlati oldalon hasznosabbnak találtuk azt, ha a kínálatcsökkentésben érdekelt rendőrség képviselői, akik nyomozati, felderítői és helyenként preventív munkát végeznek, találkoznak például a nappali ellátó intézmények vezetőivel vagy akár velünk, akik a prevenció területén vagyunk érdekeltek, mintsem hogy megpróbáljunk negyedévenként egy összegző konferenciát tartani. Mit tapasztalsz mennyire veszik komolyan a KEF tagok a fórumot, mennyire veszik komolyan a saját feladatukat a KEF-en belül? Kb. bő három éve működik ez a KEF szervezet és én úgy gondolom, hogy nagyjából most kezdik látni a régióban működő és a KEF-et csináló emberek, hogy miről is szólna ez a KEF logika. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó eredmény, mivel tényleg a nulláról indultunk el. Voltak ugyanis a drogpolitika terén különböző ágensek, a kezelés-ellátás, voltak akik a prevenciót csinálták és más területek is működtek, de ez nem került egy logika és egy rendszer alá. Ezt foglalta rendszerbe a Nemzeti Drogstratégia, de hogy ez hogyan működik a mindennapokban, hogyan lehet belőle egy közösségi erőt csinálni, az nehéz folyamat. Azt érzem, hogy most a stratégia kialakítása kapcsán kiderült, azért érdemes plusz energiákat fordítani arra, hogy mi itt DREKEF-et csináljunk, mert pontosan a régiós szövetségnek van ereje. Ha egy régió szervezet képes olyan szakmai állásfoglalást, ajánlást megfogalmazni egy a régióba tartozó várossal kapcsolatban, hogy pl. fontosnak érezzük egy alacsony küszöbű szolgáltatásnak az elindítását, annak sokkal nagyobb súly és hatása van, mintha egy adott intézményben dolgozó szakember próbálná meggyőzni a polgármestert ugyanerről. Na most ez praktikusan úgy nézne ki, hogy minden városban szükséges lenne, ha egy ilyen alacsony küszöbű hely létezne, legalább egy iroda vagy egy helység ahova be lehet menni. Egészen más ha elkészül egy olyan ajánlás, amelyen szerepel nemcsak a drogambulencia vezetőjének ajánlása hanem emellett pl. Siófok város polgármesterének ajánlása… ez igen hathatós támogatás lehet egy kisebb város polgármesterének meggyőzésére. Ennek hátterében az áll, hogy azoknak a szakembereknek, akik itt dolgoznak a reputációja igen magas, tehát szakmailag elfogadottak. Persze nem megy minden elsőre, de azt mondom meggyőzhetőek. A hátránya viszont az elmúlt évek legnagyobb dilemmája a KEF-ek működésének. Mennyire legyenek a KEF-ek jogosítvánnyal és eszközrendszerrel bíró szervezetek. Csak hát itt az alaplogikával ellentétes megközelítéssel találkozunk. Mivel az alap stratégia egymás kölcsönös elfogadására és az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, nem pedig a közigazgatásra. Ha van egy helyi probléma, akkor azt próbáljuk meg helyben felismerni és még mielőtt rohangálnánk Echo Network - 2005

118



mindenféle állami szervhez vagy magasabb fórumhoz, vizsgáljuk meg, nem lehetne-e ezt helyben megoldani. Mindazonáltal a magyar rendszer ismeretében úgy vélem, jó lenne elmozdulni efelé, azaz valamiféle jogosítványt ill. szervezeti hátteret jó lenne ha kapnának a KEF-ek. Bár a kapcsolati hátterek itt a régióban a politikum felé is megvannak, hiszen a lobbytevékenység nélkül valljuk be őszintén elég nehéz támogatásokat szerezni, mondjuk akár a nemrégiben elindult nappali ellátó intézmények kapcsán is mondhatom ezt. De vannak olyan területek az országban ahol ez nagyon nem tud működni. Például hiába fogad el egy KEF pl. egy drogprevenciós ajánlást, ha egy önkormányzati testület vagy szakértő bizottság megkérdezi, hogy de ti kik is vagytok és kinek a nevében szólaltok fel. Még mindig egyszerűbb beazonosítani egy egyesületet, amely drogprevenciós munkát folytat, mint a KEF-et. Ennek a dilemmának a megoldásaképpen mi megpróbáltuk a fórumot ilyen értelemben kvázi jogosítványokkal és eszközrendszerrel felruházni, azzal hogy egy civil egyesületnek a jogi és szervezeti bázisába integrálódtunk. Tehát ez úgy néz ki, hogy van a Dél-Dunántúli Regionális Egyesület, mint egy bejegyzett, a cégbíróság által hitelesített gazdálkodó szerv, amelynek több albizottsága, munkacsoportja működik és ennek egyike a DREKEF. Említetted ezeket a negyedéves összejöveteleket. Kik vesznek részt rajta? Az összes város KEF koordinátora mindig ott van. Hogyan jellemeznéd az intézményi delegáltak szakmai felkészültségét? Ez megint kettős. A saját szakterületükön nyílván kiemelkedő szakemberek, hiszen nem véletlenül ők a helyi KEF vezetői. Mindemellett általában a saját intézményükben is vezető posztokat foglalnak el, de hogy hogyan kell KEF-et csinálni az nem megy máról holnapra, ez egy hosszabb tanulási folyamat eredménye. Ez rengeteg időt vesz igénybe, és mint tudjuk a munka mellett mindenki amúgy is plusz feladatokat, és plusz kereseti lehetőségeket vállal be. Ez az egész arról szól, hogy akik nagyon aktívak és elismert szakemberek, azok rész vesznek számos országos szervezet és bizottság munkájában is. Tehát csinálja a saját szakterületét pl. a prevenciót, aztán elmegy szakértőnek mondjuk Budapestre, mindemellett próbálja azt a tízen- egynéhány embert mozgatni és aktivizálni a KEF keretén belül. A munka fontosságát és lényegét azt tudják, de nehéz megérteni és összeegyeztetni, hogy mikor, és hát egy idő után felmerül az is, hogy jő lenne azért valamiféle ellentételezés ezért a munkáért. Ez abból a sajátosságból adódik ami az angol és a mi rendszerünk között van. Angliában minden KEF egy önálló adminisztrációs egység, amit az önkormányzat finanszíroz, ha mást nem legalább a koordinátort, aki főállású. Tehát kialakul ott egy olyan team, aki hatékonyan üzemelteti az adatbázist, begyűjti és rendszerezi az információkat. Nálunk egy ilyen adatbázis lekérése, pl. egy családsegítő szolgálat kliensszámáról, nagyon körülményes, mert előtte azt el kell kérni, nekik össze kell állítaniuk… Nálunk a KEF koordinátor sem kap a tiszteletdíjon kívül semmiféle juttatást. Pedig ehhez a munkához lassan főállású koordinátor kéne. Nekem mondjuk a munkám fő részét most már ez teszi ki: egyrészt a régiós Echo Network - 2005

119



feladatok, másrészt kontaktálás az NDI-vel, harmadrészt pedig a pécsi KEF, és a negyedik szelete a prevenciós munka az INDÍT-ban. Melyek azok a KEF feladatok, amelyek különösen fontosak a helyi szintű kábítószer-ellenes küzdelemben? Ha másokat megkérdezel biztosan azt fogják mondani, hogy a prevenció, vagy azt, hogy ahol megjelenik a drog, de nincsenek megfelelő kezelőintézmények, akkor azoknak a létrehozása, de én a közösségi együttműködésre helyezném a hangsúlyt. Lehet nagyon jól preventálni ill. kezelni-ellátni, de ezzel csak egy adott problémára reflektáltunk és érintettségében nem látjuk az egészet. Pl. van egy adott csoport, akik teszem azt hajléktalanok és vélhetően szerhasználók is, tehát legyen egy olyan hely ahová ők bejöhetnek segítségért. Igen ám, de ez csak egy nagyon kicsi szelete a várost érintő drogproblémának. Azért kell a KEF és a közösségi együttműködés, mert itt lehet megfogalmazni, hogy az egyes területeken mi is a helyzet, ezáltal meg lehet határozni a pontos feladatokat. Magyarországon nagyon sok helyen kéne egyszerre mozdulni, ami a pénz szűkében persze lehetetlen, de ha van egy pontos és átfogó helyzetképe az embernek, akkor sokkal egyszerűbb a prioritásokat meghatározni. A stratégia elkészítése közben ill. következtében ezt nagyon sok ember belátta, és a legnagyobb eredménye is egyben a stratégiának, hogy ezt a fajta logikát képes volt felismerni. Definiálva van-e a KEF feladata helyi szinten? A KEF tagok kapnak-e konkrét feladatokat? Ez idáig inkább csak irányelveket jelentett. A saját városukban tapasztalt problémákat próbáltuk felmérni és megbeszélni. Amire lehetőségünk volt, hogy a szakmai kapcsolatok vagy szakmai delegáció útján megpróbáltunk bizonyos problémákat orvosolni. Például említettem már a kaposvári nappali ellátó intézmény hiányát. Tolnában a szekszárdiak ellátnak ilyen jellegű feladatokat is, de Somogyban semmilyen ilyen jellegű intézmény nincs. Vagy például Pécsen van egyetlen egy drogambulencia és a régióból, de máshonnan is, csak ide jönnek kliensek. Pedig a nemzeti stratégia kimondja, hogy legalább a megyeszékhelyeken drogambulencia szükséges. Szóval ilyen problémák kerülnek az asztalra. Igen ám, de nem fogjuk tudni megoldani. Egy szakmai javaslatot vagy állásfoglalást tudunk készíteni és mondjuk egy önkormányzati ülésen meg tudjuk védeni ezt az álláspontunkat. Tulajdonképpen ezeket tudtuk tenni eddig. Most két dologban léptünk előre. Az egyiket megelőlegezem, mert nyilvánvalóan létre fognak jönni ezek a bizonyos munkacsoportok, másrész pedig a legtöbb városban elkészülnek a stratégiák. Ezek egy érvrendszer alapját képezhetik egy önkormányzati ülésen vagy egy lobbytevékenység során, hogy kérem hát ez a helyzet. Az intézményektől származó információkból ezek a következmények vonhatók le és ezek a szükséges lépések. Összegezve, tehát irányelvek fogalmazódtak meg és szakmai delegálásokra volt csak lehetőségünk egy-egy probléma kapcsán. Ami a legnagyobb eredmény egy olyan világos helyzetkép, ami világossá teszi mindenki számára, hogy az adott városban mi is a helyzet a kábítószer-probléma terén. Echo Network - 2005

120



A KEF-be delegált szakértőknek gondot okoz-e az intézményi képviselet és a személyes szakértői szerepek keveredése? Egyrészről igen. Már ha csak a formai részét nézzük is, hiszen számos olyan találkozót kéne szerveznünk, ami ütközne a munkahelyi elfoglaltsággal és ezt nem mindig nézik jó szemmel. A másik ennél jelentősebb probléma, hogy név és intézmény nélkül valóban létezik ez a kettősség. Például egy nagy állami intézményrendszer helyi szervében dolgozó ember találkozik azzal, hogy az szemlélet amit ő mondjuk a prevenció terén képvisel, nem mindig találkozik azzal a direktívával, ami ennek a nagy állami intézménynek az egésze. Másfelől az, hogy azért nem tudok bizonyos feladatokat kiadni állami intézményeknek, mivel azok végképp nem találkoznak szakmai szempontokkal. De nem szeretném nevesíteni ezt a két intézményt, mivel ebből személyes problémák lehetnek. 2. Drogstratégia Operatívan kik vettek rész a drogstratégia elkészítésében? Ez városi szinten azért egyszerűbb, mert elégséges azokat az intézményeket megkeresni, akik a téma kapcsán a látókörbe kerültek és jórészüktől kaptunk is bizonyos információkat. Nálunk van egy olyan szakmai csapat, aki képes ezt generálni és én próbálom meg ezt az egészet összefogni. Tehát nagyon sok múlik a személyes és szakmai kapcsolatokon és van 2-3 ember, aki e tekintetben különösen aktív, s jó pár feladatot rájuk lehet bízni. A stratégia munkaértekezletén nevesítettünk 4 embert a 4 nagy területhez, és ők feleltek azért, hogy ezekhez a területekhez az intézményi hálót feltérképezzük és a lehetséges információkat begyűjtsük. Ez megtörtént a rendőrség oldaláról, a prevenció oldaláról, és a kezelés-ellátás oldaláról. Az egész logikáját és rendszerét, pedig egy picit szerénytelenül hangzik, de én próbáltam kitalálni. És 2-3-an próbáltuk ezt az egész anyagot összegyúrni. Összefoglalva: van egy nagyon aktív mag, az én munkám jórészt e köré szerveződik, a stratégia kialakításánál pedig felelősei, fejezetgazdái voltak a 4 nagy területnek. Oppé László volt a prevenciós terület felelőse, aki a Kortárs Oktatók Pécsi Egyesületének is a vezetője. A rendőrség azaz a kínálatcsökkentés részéről a Kovács Jenő alezredes dolgozott velünk, aki a Bűnmegelőzési Osztály vezetője. Ami hiányosság ezen a téren, hogy nem sikerült a bíróság és az ügyészség megfelelő embereihez eljutnunk, de ígéretünk van rá, hogy létrejön ez a kontakt. Ez nagyon fontos, mert az elterelés kapcsán mindenképpen ki kell építenünk egy olyan info-vonalat amely a drogambulencia, a rendőrség, ügyészség és a bíróság között áll fenn. Ugyanis nagyon eltérő adatok vannak az említett intézmények birtokában. A kezelés- ellátás terület felelőse Dr. Szemelyácz János volt a drogambulencia vezetője és az INDÍT közalapítvány kezelője. Az együttműködés fejezet felelőse én voltam, továbbá az én feladatom volt a fejezetgazdák közötti koordináció is. A DREKEF-nél ugyanezt a logikát fogjuk végigvinni, mert amit elmondtam az a városi volt. Úgy gondolom, hogy a prevenciós a Laci lesz. A kínálatcsökkentés területét nagyjából a Jenő fogja végigvinni, bár a rendőrség hierarchiájára nincs rálátásom, de úgy gondolom, hogy osztályvezetői Echo Network - 2005

121



minőségében ő egy elismert, elfogadott személy. A többi területre a János a Laci és én már megformálódtunk és úgy érzem a támogatottságunk is megvan. Milyen fórumon került megvitatásra a készülő drogstratégia? A városi a KEF gyűlésen. 28-30 tagja van most a KEF-nek. Természetesen az összes tag nem vett részt a stratégia kidolgozásában, inkább információt adtak lehetőség szerint. Tehát a KEF fogadta el magát az anyagot. Megvitatták részeiben és egészében is az anyagot ill. egy prezentáció keretében mi ezt be is mutattuk. És ott a helyszínen a KEF is hozzátette észrevételeit. Ha az önkormányzat is elfogadja a drogstratégiát, akkor lesz az anyagnak lehetőség szerint egy média bemutatója, de még nem tudjuk megmondani, hogy erre a célra mennyit tud az önkormányzat költségvetése biztosítani. Ha ősszel elindul a KEF aktív munkája, akkor egy olyan cselekvési tervet határozunk meg, amely a célokhoz rendeli a prioritásokat. És hát miután a KEF elfogadta az anyagot, most a napokban zajlanak a bizottsági meghallgatásainak: az Egészségügyi Bizottság, az Ifjúsági Bizottság ill. az Oktatásügyi bizottság. És van egy jogi –ügyrendi elfogadása az egésznek. Július 26-án van közgyűlés, ami majd áldását adja a dologra. Az önkormányzat azért fontos, hogy elfogadja, mert azzal elismeri, hogy a várost érintő drogproblémával kapcsolatban ezek és ezek a célok fontosak. És ez egy hivatkozási alap lehet a lobbytevékenységhez, és nemcsak a pénzbeli források megszerzésénél, hanem pl. ha a város prevenciós térképét akarjuk majd elkészíteni, akkor az Oktatási Bizottság elnöke körlevelet küld ki, hogy fogadjanak minket és támogassák a munkánkat, mert ma még ez sem mindig működik. Pl. nem minden iskolában fogadják szívesen a kortársoktatói programot. Milyen esélyét látod a stratégia megvalósulásának és mit vársz ettől? Egy drogstratégia megvalósulása nagyban függ attól az elvi támogatottságtól, ami egy kormányzati programban vagy tükröződik, vagy nem. Jelen pillanatban a kábítószerügyi koordináció megbízással működik, mert az államtitkár helyettesi poszt nincs betöltve. Ez azt jelenti, hogy állandó bizonytalanság van afelől, hogy nemcsak a KEF-ekkel, hanem magával a drogpolitikával mi lesz. Ez azért az árnyékát ráveti. Mert ha egy kormány elkötelezett a drogpolitika iránt és ezt publikálja is, akkor a helyi szemlélet egy idő után e felé változik. Ennek tükrében azt gondolom mi jó helyzetben vagyunk. Az itt dolgozó szakemberek, pl. az INDÍT közalapítvány már 10 éve működik, munkája bizonyítja, hogy nem véletlenül harcoltuk ki azokat az intézményeket és szolgáltatásokat, amik itt működnek. Kb. ebben a tíz évben alakultak ki a rehabilitácós otthonok, vagy a prevenciós program tíz év után most ért arra a szintre, hogy különálló épületet is kap és különálló intézményként tud funkcionálni. Nyílván ezeket a dolgokat beigazolva látták az önkormányzat tagjai. A megvalósulás kapcsán, hát minden stratégia annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Mi megpróbáltuk úgy megfogalmazni, hogy megvalósítható legyen. Ha megvan az önkormányzati elfogadottsága és a cselekvési tervek, amelyekhez konkrét feladatok végrehajtása fűződik jól vannak kitalálva és jól vannak tálalva, akkor azok teljesíthetők. Jól kell súlyozni Echo Network - 2005

122



és jól kell a prioritásokat meghatározni, valamint nem elhanyagolható a lobby, hogy a politikai szándék függvényében éppen melyik területre tudunk forrásokat bevonni. Összességében a stratégiát úgy érdemes megírni, hogy minél részletesebb helyzetképet fogalmazz meg benne, olyan célokat kell megfogalmazni, hogy azzal együtt, hogy ez egy szakmai anyag, mindenki számára érthető legyen, és a cselekvési terv kivitelezhető elemeket tartalmazzon, ha ez csak két dolog akkor azt, ha egy akkor egy, de végig tud vinni és meg tudd csinálni. Én úgy gondolom, hogy a stratégiában mi jól prognosztizáltuk főként a rövid távú célokat. 3. Attitűd Szerinted mi a különbség a kábítószer és a drog fogalma között? Ha a szakmai terminológiákat vesszük alapul, akkor nincs semmi. A drog és a kábítószer fogalma alatt egy dolgot értünk, legalábbis akik a szakmában benne vannak. Ez azért nehéz, mert ha az angol szóhasználatot nézzük, akkor az gyógyszert is jelent, plusz benne vannak a pszichoaktív szerek és számos más egyéb jelentés. De ami leképeződik a köznyelvben és ami a szakmai álláspont is, az, hogy a drog és a kábítószer fogalma azonos jelentéstartalommal bír. Amikor drogokról ill. kábítószerekről beszélünk, akkor értjük alattuk mind a legális, mind az illegális drogokat, kábítószereket. Mit gondolsz, hogyan viszonyulnak a KEF tagok a kábítószer problémához? Hogyan viszonyulsz te hozzá? Ez vegyes. Én azt gondolom, hogy ami az ártalomcsökkentés szemléletét és technikáját illeti, az nem elfogadott az országban olyan mértékben, amilyenre szükség lenne. Amennyire elfogadott uniós irányelv a prevenció területén és amennyire alátámasztják a tények is, hogy a gyerekek mondják, hogy számukra a leghitelesebbek a kortárs oktatók, ennek megfelelően a prevenció területén az oktatásban egyre sűrűbben alkalmazzuk, addig a kezelés- ellátás területén ellenérzésekkel viseltetnek ez iránt. Meg lehet nézni, hogy a fal ill. tolerancia mekkora egy methadol- vagy tűcsere program kapcsán. Ez egy vegyes felvágott és ez alól mi sem vagyunk kivételek, de a jó szándék én azt gondolom, hogy megkérdőjelezhetetlen. Az én hozzáállásom e tekintetben… nem gondolom, hogy nagyon a liberalizáció híve lennék. Személyes attitűdömből sem, valamint a szakmából kiindulva sem. Nem gondolom, hogy ma Magyarországon olyan elfogadottság lenne, ami ezt indokolná. Az én szakmai felfogásomat úgy gondolom, hogy leginkább az ártalomcsökkentés filozófiája jellemzi. Milyen jelzőkkel írnád le a kábítószer-fogyasztókhoz való viszonyodat? Én azt gondolom, hogy megértő és együtt érző. Olyan értelemben elfogadó, hogy én megértem, hogy miért él ezzel valaki. Még ha sokan nem is vallják be a szakmában, de szinte mindannyian kipróbáltunk bizonyos szereket. Jómagam hosszú ideig dohányoztam, tehát az addikció fokával is tökéletesen tisztában vagyok. A szociológiai hátterem kapcsán pedig tapasztalom, hogy ha valaki drogproblémával keres fel az ambulancián, látom a családi háttér, a mikroszociális környezet, az iskola, stb. Echo Network - 2005

123



összetevőket. Az egyik oldalról tehát elfogadó, megértő és együtt érző az én attitűdöm feléjük, a másik oldalról viszont távolságtartó. Az ugyanis nagyon hamar kiderült számomra, még ha az elején, amikor bekerültem a drogszakmában, még ha lettek volna is olyan ambícióim, hogy segítő szerepet vállaljak, erre nem vagyok képes. Tehát prevenciós rendezvényeken sokkal inkább tudok kontaktálni, mintsem olyan fiatalokkal akik már függők, tehát betegek. Milyen okai vannak a kábítószer fogyasztásnak ill. a fogyasztás növekedésének? A városi és a régiós adatok azt mutatják, hogy ’90 és 2000 között duplájára nőtt a kitettség, de a ’96-os ugrás után 2-3 éve egyfajta stagnálás állt be. Pécs kapcsán van egy jól meghatározható kör, akik ópiátosok, nagyrészük heroin fogyasztó. Mindemellett jelentősen megnőtt azok száma, akik amfetamint használnak. És a magas marihuána kitettség ez már közhelyszerű, de persze itt is magas. Az a legnagyobb baj, hogy nincsenek pontos információink, mivel az utolsó reprezentatív vizsgálat 20012002 környékén készült. Azok az információk, amik pl. egy családsegítőtől jönnek, csak egy részterületre érvényesek. Pl. Pécsnek van egy részterülete Meszes, ahol nagy számban élnek romák. Eléggé valószínűsíthető és a gyakorlat is ezt mutatja, hogy a szipuzás közöttük még mindig dívik. De hogy az okok jelentősen megváltoztak, vagy átstrukturálódtak volna az országos trendekhez képest, ezt nem mondhatnám. Egy érdekes momentum a régióban, az a nyárhoz és Siófokhoz köthető, ahol főként a középiskolás korúak drogfogyasztása hihetetlen mértékben megnő. (innentől kénytelen voltam rövidíteni, mivel jelezte az interjúalany, hogy még 5 percig tud rendelkezésemre állni) Kit tekintesz alkoholistának? Kit tekintesz kábítószer fogyasztónak? Én azt gondolom, hogy mindketten kábítószer fogyasztók vagy szerhasználók. Az egyikük illegális, a másik legális drogot fogyaszt. Milyen személyiségjellemzőkkel bírnak a droghasználók? Csak, hogy rövidítsünk. Nyílván azok, akik benne maradnak egy ilyen drogkarrier felé mutató irányban, azok mögött nagyon komoly családi és iskolai háttérproblémák fedezhetők fel. A legtöbbjüknél azonban ezek a dolgok rendben vannak és ami miatt belekeverednek egyáltalán a kipróbálásba, mondjuk a marihuána kapcsán, az mindenkinél a kíváncsiság vagy az élménykeresés része. Vannak a diákok szabadidő eltöltésével kapcsolatos reprezentatív kutatások és ezt az egyedüllét, a magányos internetezés és televíziózás jellemzi. Alapvetően tehát nem működnek az érzelmi és szociális kapcsolataik. Valamivel ezt pótolni kell, ami lehet az Internet, a tv, vagy éppenséggel a kábítószer. Több szakember úgy gondolja, hogy minden kultúrának megvannak a maga kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. Te mit gondolsz erről? Ez a legalizáció alaptétele. Amikor a drogkérdésről beszélünk számos aspektusból járhatjuk körül. Megvan a szociológiai, pszichológia, stb. háttere és természetesen megvan a kulturális beágyazottsága. Ez az alkoholhoz és a borkultúrához kapcsolódik. Ez a „tudni kell használni” jó Echo Network - 2005

124



megközelítés lenne, ha Magyarországon nem lenne 800 ezer alkoholista. Azok a prevenciós munkák, amik az alkoholizmussal kapcsolatban elindultak, jórészt hatástalanok maradtak és ennek a legfőbb oka, hogy nem állt mögötte kormányzati szándék. Azt gondolom, és ezt a stratégiában is helyesen megfogalmazták, hogy én a kereslet-kínálat egyensúlyára, csökkentésére épülő politikát kellene alkalmazni. Én is ezt tartom elfogadhatónak. Legyen egy tiltó része. Nem azért, mert ez bárkit is elriaszt, hanem azokat, akik ezt üzletszerűen űzik, azok büntethetők legyenek, mert ez bűncselekmény. Akik pedig belekeverednek, azokat a keresletcsökkentés oldalán a megfelelő intézményi hálóba kell irányítani. 4. Együttműködés Milyen önkormányzati/állami szociális szolgáltató szervezetekkel, intézményekkel van kapcsolatban a KEF? Családsegítő, gyermekjóléti, gyámügy, ÁNTSZ és még sorolhatnám ezeket. És elég vegyes a kép a családsegítővel és a gyermekjólétivel jó kapcsolatunk van, más szervezetekkel pedig kevésbé, mivel nem érzik magukra nézve fontosnak a KEF-beli feladatukat. Vannak-e konkrét előnyei az együttműködésnek? Illetve milyen hátránya van? Ez egyugyanazon dolognak a két oldala. Mivel elkészült egy látható anyag, már másképp álnak hozzánk az önkormányzati képviselők is. Ahelyett, hogy egy-egy területen tüzet oltanánk, lehetőség nyílik az intézmények egy asztalhoz ültetéséré. Persze ennek kapcsán meg olyan feladatok fogalmazódnak meg, amitől nem egy önkormányzati politikus visszahőköl. Ezek a szakmai intézmények egyfelől sokkal produktívabbakká válhatnak. Másfelől amikor az önkormányzat, mint a helyi drogpolitika letéteményese találkozik azzal a problématömeggel, ami a probléma kapcsán felmerül, az egy nagyon nehéz játék. A koncepció megragadható, de a szociális ügyek terén súlyos mínusszal küzd az önkormányzat. Tervezitek-e, hogy más önkormányzati/állami intézménnyel is együttműködjetek? Melyikkel? Igen. Például a stratégia kialakítása kapcsán merült fel, hogy szorosabb kapcsolatot építsünk ki a Pécsi Tudományegyetemmel. Nem lenne rossz bizonyos kutatásokat az egyetemmel, vagy közös pályázat útján megvalósítani. Mindenképpen szeretnénk egy olyan reprezentatív felmérést készíttetni, amely 2001 környékén a Tistyán igazgató úr féle FACT intézettel készült. Ezt meg kéne csinálni, illetve ha van rá lehetőség egyfajta panelvizsgálattá lehetne bővíteni.

Echo Network - 2005

125



Interjú Szepesi Tiborral, a karcagi KEF titkárával Készült 2005. 06. 16-án, Karcagon I. A KEF működése, feladatai Milyen körülmények között alakult meg a KEF? Ki kezdeményezte? A KEF 2000-ben alakult meg, gyakorlatilag a pályázat hatására kezdődött el a karcagi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak a megszervezése önkormányzati kezdeményezésre. Hogyan történt a KEF tagok felkérése, kiválasztása? A tagokat is az önkormányzat kérte fel. Először az elnök személye került önkormányzati szinten meghatározásra, ő egy önkormányzati képviselő, utána próbáltuk meg közösen a tagokat felkérni. A KEF fennállása alatt hány tagcsere történt? Általában az intézményi delegáltak gyakran cserélődnek, vagy viszonylag stabil emberek? Ugyanígy a szakértők? Tagcsere gyakorlatilag az elmúlt évben történt, de nem is tagcsere, hanem növekedett a KEFnek a létszáma. Az első kiválasztáskor nagyon sok szervezet nem vett részt ebben a munkában, ez elsősorban az egyházakra és a kisebbségi önkormányzatra értendő, illetve a városi bíróság részéről nem jött el az a tag, akit fölkértünk, hogy vegyen részt a munkában. Ezt az előző évben megpróbáltuk pótolni, újra elküldtük nekik a meghívót, ekkor sem vettek részt, viszont akkor sikerült a háziorvosi intézményből gyerekorvost delegálni a KEF-be, illetve a közben létrejövő Sporttal a Drog ellen alapítvány egy képviselője került be a KEF-be. Azt lehet tudni, hogy ezek az intézmények miért nem delegáltak tagot? Igazából nincs visszajelzésünk a két egyház és a cigány kisebbségi önkormányzatról. Nem tudtunk velük semmiféle kapcsolatot kialakítani, ők nem voltak partnerek ebben a munkában. Nem tudok mit mondani, nem akarnak részt venni ebben. Milyen gyakoriak a hiányzások a Fórum összejöveteleiről? Mit tapasztalt, általában mennyire veszik komolyan a feladatukat a tagok? Minden hónap első hétfője az a fix időpont, amikor összejön biztosan a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. Természetesen vannak olyan időpontok, amikor az aktuális feladatok úgy hozzák, hogy menet közben is kell üléseket tartani. Nem igazán jellemző a hiányzás.

Echo Network - 2005

126



Hány tag van? Jelen pillanatban 23 tag van, egy-két tag mindig hiányzik. Azért azt tudni kell a karcagi KEF-ről, hogy többnyire oktatási intézményekhez kapcsolódik, tehát, ha valamilyen iskolai elfoglaltsága van, akkor természetesen nem tud részt venni, de azért mindig tud a problémákról, folyamatosan tájékozódik, ha más nem, bejön másnap, és megbeszéljük, hogy mi volt az előző ülésen. Tehát, én azt gondolom, hogy nem igazán jellemző a KEF-re, ez jelzi azt is, hogy elég komolyan veszik a feladatukat az itt helyet foglaló tagok. Definiálva van-e a KEF feladata, szerepe helyi szinten? A tagok tudják, hogy mi a feladatuk? És Ön? Én azt gondolom, hogy helyi szinten nincs még igazán definiálva a KEF-nek a feladata. Olyan szinten nincs még definiálva, hogy ugye, mi meghatároztuk a saját szervezeti és működési szabályzatunkat, megcsináltuk a városi drogstratégiát, nem a helyi szerepünkkel van a legnagyobb probléma, hiszen mi el tudjuk helyezni magunkat az oktatási intézményekben, önálló intézményekben is, és programokat szervezünk és megbeszéljük és megpróbáljuk ezeket a kapcsolatokat fejleszteni városon belül. Én azt gondolom, hogy országos szinten kellene először meghatározni pontosan, hogy mi a KEF feladata, valamilyen jogszabályi hátteret biztosítani az ő működéséhez. Igazából nem civil szervezet, nem az önkormányzatnak egy bizottsága, én azt gondolom, hogy egyelőre lóg valahol a levegőben. Véleményezni van joga, de igazából nem olyan súllyal tudja ezt a munkáját kifejteni, minthogyha abszolút legális szervezet lenne, tehát valamihez kapcsolódna. Én nem gondolom, hogy civil szervezetként kellene ezt ellátnia. Szerintem anyagilag sincs megfelelően biztosítva a KEF-nek a működése. Tehát az, hogy van egy pályázat, amire pályázni kell, ez valahol én úgy gondolom, még ha idézőjelbe is mondom, hogy kicsit megalázó. Pályáznunk kell arra, amit mi elgondoltunk, hogy dolgozhassunk. Valahol én azt gondolom, hogy biztosítani kellene x összeget ahhoz, hogy ezt a munkát normálisan el tudja végezni nemcsak a karcagi KEF, hanem én azt gondolom, hogy országos szinten, és még mindig azt mondom, hogy meghatározni azokat a feladatokat, hogy pontosan mit kell tenni egy-egy KEF-tagnak, vagy egy-egy KEF-nek. Ön milyennek ítéli, hogyan jellemezné az intézményi delegáltak szakmai felkészültségét? Már kitértem rá. Milyen kábítószer-ellenes feladatok ellátásában vállal szerepet a KEF? Mennyiben tudnak megfelelni a KEF tagok a KEF feladatainak? Echo Network - 2005

127



Másik probléma ezzel az anyagi résszel az, hogy amikor megalakult a KEF, és folyamatosan ezt mondjuk, és ezt kapjuk, hogy gyakorlatilag a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak a helyi szintű koordináció a feladata, nem az, hogy egyes programokat szervezzen és szakmailag programmal segítse, vagy megmondja, hogy milyen programokat lehetne szervezni, illetve, hogy ezt kell csinálnia. Én azt gondolom, hogy a programok szervezésében kellene egy kicsit szabadabb kezet adni, kicsit anyagi eszközöket adni a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak a kezébe, mert én azt gondolom, ha egyszer összehoztuk azokat a szakembereket, akik értenek ehhez, akik tudnak programot szervezni, és meg tudják ezt oldani, akkor miért nem szervezhetnek programot KEF-szinten. Szervezhetnek programot, csak nem kapnak hozzá anyagi támogatást. Tehát azt gondolom, hogy a gyakorlat az, nem csak Karcagon, de Karcagon is, hogy a pályázati pénz az fix összeg, és a mellé még nagyon nehéz több anyagi forrást önkormányzati szinten is, hiszen úgy állnak az önkormányzatok, ahogyan állnak, én nem gondolom, hogy erre olyan őrült nagy összegeket tudnak majd fordítani. Példa rá akár a megye is, ahol tíz év után jutottunk el odáig, hogy drogambulanciát tudnak majd most 2005-ben létesíteni. Melyek azok a KEF feladatok Ön szerint, amelyek különösen fontosak a helyi szintű kábítószerellenes küzdelemben? Elsősorban mindenképp a föltérképezés, tehát egy naprakész helyzetelemzés kialakítása. Ez az elsődleges feladatunk. Ennek meg is próbálunk megfelelni, ezt vállaltuk a stratégiában is. Az első felmérés 2001-ben történt, és most végeztük el a második felmérést, tehát egy 3-4 éves ciklusra bontottuk ezeket a helyzetelemzéseket, ezeket próbáljuk értékelni, és persze az ezekből kapott információkat próbáljuk megosztani az egyes elsősorban oktatási intézményekkel, rendőrséggel, családsegítő központtal, tehát azokkal a szervezetekkel, akik egyébként helyet foglalnak a KEF-ben, hogy ez után próbáljanak különböző programokat szervezni. Szerintem ez a legfontosabb. És melyek azok a KEF feladatok, amelyek kevésbé fontosak? Én azt gondolom, hogy azok a feladatok, amiket kitűztünk magunk elé, azok fontosak, szerintem nem tűzünk ki olyan feladatokat, amik nem fontosak. Nem tudom. Ön szerint a KEF-be delegált szakértőknek gondot okozhat az intézményi képviselet és a személyes szakértői szerepek keveredése? Hogyan tudják kezelni ezt a kettősséget? Szerintem ez nem okoz problémát. Én azt gondolom, hogy azokra a problémákra, amelyeket az Echo Network - 2005

128



intézményből elhoznak, azokra keressük igazából a választ. Én azt gondolom, hogy inkább segíti az egyik intézményi delegált a másik intézményi delegáltat, és ez oda-vissza alapon történik. Tehát, ha megosztjuk egymással ezeket a problémákat, ki hogy tudta megoldani, akkor nem gondot okoz, hanem inkább segíti azt a munkát. II. Drogstratégia Operatívan kik vettek részt a drogstratégia elkészítésében? A KEF magára vállalta, vagy külső szakértők készítették el? Milyen fázisokon ment keresztül az anyag? Gyakorlatilag az egész KEF részt vett benne. Nem szakértővel készíttettük el, hanem magunkra vállaltuk. A fázisai gyakorlatilag úgy néztek ki, hogy először is szétnéztünk az országban, kinek milyen elképzelései voltak. Megpróbáltuk a már meglévő drogstratégiákat hasznosítani, hiszen az országos központnak is ez volt a javaslata, hogy hasznosítsuk egymás gondolatait, próbáljuk meg átültetni azokra a gondokra, amelyek helyi szinten fölmerülnek. 2001-ben elkészítettük a helyi szintű elemzését a drogproblémának, ebből kiindulva próbáltuk meg átültetni azokat a már meglévő drogstratégiákat, amelyeket találtunk, nyilván az országos stratégiát is figyelembe véve. Elkészült egy váza ennek az anyagnak, ezt mindenki megpróbálta kiegészíteni, hozzátenni a saját tapasztalatait. Gyakorlatilag ez egy hat éves stratégia, tehát 2006 végéig szól, most fog elkészülni a második felmérés, és akkor jön az áttekintés, illetve az átdolgozása ennek a stratégiának, ami egyébként én azt gondolom, hogy megfelelő lépések ahhoz a drogintézet által a pályázatban meghatározott feladatokhoz, amelyek kaptunk, próbáltuk azokat a lépcsőket átvenni. Milyen együttműködési feltételek között, partnerségben alakították ki a drogstratégiát? Én azt gondolom, hogy erre megvolt a válasz, tehát végigment minden egyes intézményen, mindenki megpróbálta hozzátenni azt az általános iskolai, középiskolai részt, a rendőrség részéről is, de hiányzott a bíróság részéről az a visszajelzés, hogy mi történik, főleg akkor, amikor a törvényi változás megtörtént a drogügyben. Az talán egy kicsit hiányos része a mi stratégiánknak, de majd megpróbáljuk a következőkben ezt is figyelembe venni. Milyen fórumokon vitatták meg a készülő drogstratégiát? Elsősorban KEF-szinten, utána ezt az önkormányzat bizottságai elé vittük, és utána maga az önkormányzat is megtárgyalta és el is fogadta ezt a városi stratégiát. Amikor elfogadta, rendeztünk helyi, területi KEF konferenciákat, ha jól emlékszem kettőt is ilyen témában, ismertettük a többi intézménnyel, megpróbáltuk helyi szinten és területileg is egy kicsit Echo Network - 2005

129



népszerűsíteni, áttekinthetővé tenni. Milyen esélyét látja annak, hogy az elkészült drogstratégia ténylegesen a gyakorlatban is megvalósul? Én azt gondolom, hogy nagyrészt megvalósult, hiszen azok a főleg rövid távú elképzelések, amelyeket ebbe belevettünk – olyan elterelő programokat adni a gyerekeknek, megvalósítani –, visszaszoríthatják a drogproblémát Karcagon. Én azt gondolom, hogy sikerült megvalósítani, ezt mutatja a mostani felmérés is. Örömmel látjuk, hogy nemhogy nőtt, de visszaszorult Karcagon a drogprobléma. A droghoz nyúló fiatalok száma – legalábbis a válaszokból az derül ki egyelőre – csökken. Úgyhogy én azt gondolom, hogy igen, sikeres volt a stratégia. Én nem gondolom, hogy úgy fogalmaztuk meg, hogy ez sikeres legyen, ez egy elég kemény anyag, nehéz volt megvalósítani, de én úgy látom, hogy sikerült. Mit vár Ön személy szerint a drogstratégia megvalósulásától? Egyértelmű, hogy visszaszorul ez a probléma. Az hiú ábránd, hogy megoldódik, ez biztos, hogy nem lesz. Én azt gondolom, hogyha egy gyereket más útra lehet téríteni, akkor azt mondom, hogy már megérte. III. Attitűd Ön szerint mi a különbség a kábítószer és a drog fogalma között? Ez egy jó kérdés. Kábítószer az egy tág értelem, ebbe belevesszük a kávét, alkoholt, cigarettát, nagyon tág dolog, a drog az már kicsit szűkíti a kört, itt már egyértelműen káros anyagok, amelyek egészségrombolók. Egészségromboló a többi is. Érdekes. Nem is gondolkoztam el a kettő különbségén... Igen, a kábítószer minden, ami rombol, a drog, az szűkebb köre ezeknek a károsító anyagoknak. Mit gondolt, hogyan viszonyulnak a KEF tagok a kábítószer-problémához? És Ön? Én azt gondolom, hogy azért vállalták el a munkát a KEF-ben, mert mindenképpen tenni szerettek volna ez ellen. Nagyon sokan olyan intézményben dolgoznak, ahol kemény problémákkal néztek szembe. Főleg a szipuzásra kell gondolni Karcagon, tehát nem a kemény drogok, amelyek elsősorban elterjedtek nálunk, még a diszkóproblémák is ezt mutatják, hogy nem a füvekről van itt elsősorban szó, tablettákról, hanem, igen, a szipuzásról, az a legnagyobb probléma a településünkön. Én azt gondolom, hogy mindenki ez ellen, és pozitívan áll ehhez a dologhoz hozzá. Echo Network - 2005

130



Milyen jelzőkkel írná le a kábítószer-fogyasztókhoz való viszonyát? (Sajnálat, megvetés, gyűlölet) Sajnálat az mindenképpen, ha már így föl van sorolva. nem is azért sajnálom őket, mert úgy néznek ki, vagy azt csinálják, amit csinálnak, hanem amiért eljutottak idáig. Én azt gondolom, hogy azokat az okokat kell megkeresni, hogy miért jutottak el idáig. Nagyon sok oka lehet. Egyrészt azért sajnálom őket, mert valahol egy ingerszegény környezet lehet az, ami körülveszi őket, szerintem ez ellen kell dolgozni. Ezért mondom azt, hogy programokat kell szervezni, ez lehet véleményem szerint ez a legjobb megoldás arra, hogy egy kicsit más irányba próbáljuk meg őket terelni. Igazából nincs negatív jelző. Sajnálat. Segítséghiány, ez nem jelző, de nem tudom. Véleménye szerint mi a fő oka a fiatalok kábítószer fogyasztásának? És mi lehet az oka a fogyasztás növekedésének? Ez érdekes, mert nálunk csökken. Mondjuk országos szinten mi lehet? Nő a kínálat, nő azoknak a lehetőségeknek a száma, ahol hozzá tudnak jutni ezekhez a drogokhoz, illetve nemcsak a drogokhoz, hanem általában a kábítószerekhez, és akkor belevehetjük ide a cigarettát, vagy az alkoholt. Gyakorlatilag addig, amíg bárhol hozzá tud jutni, addig nem lesz megnyugtató dolog ennek a visszaszorítására. Addig, amíg a diszkóban bárki hozzájut alkoholhoz, cigarettához, és eljut egy olyan szintre, amikor elkezdődik a drogozás, akkor azt gondolom, hogy ez lehet a legnagyobb oka, és nyilván azoknak a programoknak a hiánya és az az ingerszegény környezet, ami ezt előidézheti. Tapasztalatai szerint, hogyan indul a drogos (kábítószer-fogyasztó) karrier? Hogyan lesz valaki szerfogyasztó? És az alkoholista karrier? Karcagon a legnagyobb probléma a szipuzás. Gyakorlatilag azok a gyerekek kerülnek kapcsolatba a szipuval, akik egyrészt – én azt gondolom, hogy ezt ki kell mondani nyíltan – az olyan kisebbségi, és elsősorban cigány kisebbségi telepekről jönnek, ahol ezt látják egyrészt a felnőttektől, erre van pénzük, erre van lehetőségük, ezt ők megkapják a felnőttektől. Látom nap mint nap, hogy öten-hatan csoportba verődnek, körbemegy a nejlonzacskó és akkor elbódulnak. Sokféleképpen indulhat egy drogos karrier. Ha mondjuk egy középiskolást veszünk a mi településünkön, akkor az elsősorban a baráti társaság, amikor beleviszik őt egy olyan helyzetbe, amikor kénytelen elfogadni, és ha valaki rászokott, az már elég nehéz. Alkoholista karrier? Én azt gondolom, hogy nem nagy különbség van a drogos és az alkoholista karrier Echo Network - 2005

131



között. Ingerszegény környezet, egy olyan baráti társaság, megoldatlan problémák, és utána ez szépen gyűrűzik tovább. Alkoholba fojtja a bánatát – a közmondás is ezt mondja. Szerintem nincs különbség az alkoholista és a drogos karrier között. A szer más. Kit tekint Ön alkoholistának? És kábítószer-fogyasztónak? Jó kérdés. Gyakorlatilag sok mindenki lehet alkoholista. Aki sokat iszik – nem tudom, hogy ezt hogy fogalmazzam meg. Aki bizonyos mennyiségű alkoholt fogyaszt nap mint nap, rendszeresen. Én azt gondolom, hogy az igazi alkoholista az eljut mindennap abba a stádiumba, hogy gyakorlatilag hiányzik neki ez a szer, hogy aztán miért, azt ő tudja. Nem tudom... Aki sokat fogyaszt. Hogy lehet ezt megfogalmazni? Kábítószer-fogyasztónak kit tekintek? Én azt gondolom, hogy szét kell bontani. Vannak az alkalomszerű drogfogyasztók, vagy kábítószer-fogyasztók, akiknek helyzet kell ahhoz, hogy kábítószer-fogyasztók legyenek, akik csak akkor érzik jól magukat mondjuk egy diszkóban, ha előtte bevették azt a tablettát, és akkor utána egész héten nem szedik. Ez az enyhébb eset, és reméljük, hogy ennél tovább aztán tényleg nem jut senki, hanem egyszer-kétszer kipróbálta és utána elment tőle a kedve. De igazából nem ez a kábítószer-fogyasztó, hanem az, aki egyszer-kétszer kipróbálta azt a kábítószert, vagy tablettát, vagy drogot, és utána egyszerűen nem tudott leszokni róla, tehát folyamatosan, nap mint nap szedi a szert, vagy lövi magát, aki gyakorlatilag megtesz mindent azért, hogy be tudja szerezni ezt a szert. Én azt gondolom, hogy az igazi kábítószer-fogyasztó az – nem is tudom – meghalna a szer nélkül? Tehát mindent megtesz azért, hogy ezt meg tudja szerezni. De azt gondolom, hogy az alkoholista is ugyanúgy, ha eljutott az alkoholizmusnak arra a szintjére, ott nincs választás. Meginni, megszerezni, bevenni azt a szert. Ön szerint milyen személyiség jellemzőkkel bírnak a droghasználók? Változó. Én ismertem olyan droghasználót is, aki teljesen nyitott és felszabadult droghasználó volt, de ismertem olyat is, aki befelé forduló, nem kommunikáló volt. Én azt gondolom, hogy változó a személyiségvonása a droghasználóknak. Lehet, hogyha eljut egy olyan szintre, amikor már erős kábítószer-fogyasztónak minősül, akkor megváltozik, és egy irányba terelődik mindenkinek a személyisége, én ilyennel még nem találkoztam. Gyógyult drogossal már – ez idézőjelbe gyógyult, mert az irodalom azt írja, hogy nincs gyógyult, csak tünetmentes drogfogyasztó – találkoztam, ők egy kicsit nyitottabbak voltak, de lehet, hogy ez csak azért volt, mert örültek annak, hogy tiszták és nem szedik ezt a drogot, és ezt fennen hirdették. Igazából nem tudom, hogy az a drogfogyasztó, aki mindennap kőkeményen drogozik, az milyen. Nem találkoztam még ilyennel. Echo Network - 2005

132



Több szakember úgy gondolja, minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. Mit gondol Ön erről? Ez érdekes dolog. Én azt gondolom, hogy más dolog egy olyan kultúrában használni, mint például egy afrikai kultúrában, ahol egy rítusnak a része az, hogy ők fogyasztanak valamiféle kábítószert, lehet, hogy egy évben csak kétszer kell nekik ezt megtartani. Valószínű, hogy ők tudják használni ezeket a szereket, tudják esetleg, hogy mit jelent ennek a szernek a használata, és ez mondjuk az előző századokra is igaz lehet, de én azt gondolom, hogy nem ez a problémája a kábítószerfogyasztásnak, hogy az előző kultúrákban, vagy a mostani kultúrákban hogyan szedik a kábítószereket. Szerintem a kábítószer attól még kábítószer. Meg lehet érteni, ha a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak? Én ezt nem tudtam, és nem is fogom tudni soha elfogadni, hogy a drog felé kell fordulni. Én azt gondolom, hogy elsősorban szakemberhez kellene fordulni, igénybevenni ezeknek a szakembereknek a munkáját, és nemcsak elsősorban drogszakemberekre gondolok, hanem lehet ez egy kultúrális közösség, egy kultúrális szakember, aki ezt meg tudná oldani. Pszichológus, stb. Én nem gondolom, hogy a drog felé kellene fordulni. A mi felmérésünk is azt mutatta – megkérdeztük a gyerekeket, hogy mit javasolnak -, hogy igen, családhoz kell fordulni, tanárhoz kell fordulni. Érdekes módon, mikor azt kérdeztük meg, hogy kihez fordulnál, ha bármilyen problémád lenne, akkor nem a drogambulenciát, és nem a pszichológusokat mondták, hanem a barátot, a családot, az iskolát. Tehát, én azt gondolom, hogy tudnák, hogy kihez kell fordulni, és én bízom is benne, hogy Kacagon tudják, hogy kihez kell fordulni, és emiatt is az jön ki a felmérésből, hogy Karcagon csökken a drogprobléma. Sokan úgy vélik, hogy a fiataloknak most olyan a kábítószer, mint az idősebbeknek az alkohol illetve, hogy a drogozás része a modern szórakozásnak. Mit gondol Ön erről? Szerintem nem része a drogozás a modern szórakozásnak, és én örömmel látom azt – legalábbis a mi településünkön -, hogy egyre többen vesznek részt olyan kulturális programokon, amely én azt gondolom, ma már újra modern szórakozásnak bizonyul – gondolok itt a néptáncra, a táncházakra, koncertekre, komolyzenei koncertekre. Egyre több fiatalt lehet látni. Én azt gondolom, hogy nem része, lehet, hogy a fiatalok erről mást gondolnak. Önnek mi a véleménye a kábítószerek bármilyen szintű legalizációjáról? Én Ön szerint, hogyan vélekednek erről a KEF tagok? Mennyire egységes az álláspontjuk? Echo Network - 2005

133



Igen, a média ezzel most nagyon sokat foglalkozik, hogy kellene a könnyű drogokat legalizálni. Én azt gondolom, hogy nem, nem kéne. Abból kiindulva, hogyha a kisujjadat nyújtod, akkor majd leharapják az egész kezedet, én azt gondolom, hogy semmiféleképpen, tehát semmit nem szabadna legalizálni. A KEF-tagok többsége is erre hajlik, vannak, akik mást mondanak. Azért jó ez a Kábítószer Egyeztető Fórum, mert mindenkinek van egy véleménye, elmondja a véleményét, és ezek alapján lehet igazán – nem azt mondom, hogy vitákat – de beszélgetéseket folytatni. Ez jelentheti a stratégia átdolgozásában is az előrelépést, hogy nem mindenkinek ugyanaz a véleménye, és a programokat is úgy kell szervezni. Nekik ez a véleményük, nekem ez a véleményem. Szerintem nem kell legalizálni. Ez mutatja, hogy igazából nem egységes az álláspontunk. Körülbelül milyen arányban oszlanak meg ezek az álláspontok? Szerintem egy olyan 20% durván, aki a könnyű drogok, de csak a könnyű drogok legalizációja mellett van, többsége elutasítja. Lehet, hogy azért, mert nálunk a legnagyobb probléma a szipuzás, tehát nem igazán jellemző a városra sem a könnyű, se a nehezebb drogok használata. Ha megengedi az ország a könnyű drogok használatát, akkor hova sorolja majd a szipuzást? IV. Együttműködés Milyen ÖNKORMÁNYZATI/ÁLLAMI szociális szolgáltató szervezetekkel, intézményekkel van kapcsolatban a KEF? Miben nyilvánul meg az együttműködés? Gyakorlatilag az önkormányzati szolgáltató szervezetekkel helyi szinten mindegyikkel kapcsolatunk van. Delegáltjaik vannak a KEF-ben, tehát, ahogy mondtam, az összes oktatási intézménynek, a Vöröskeresztnek, az ÁNTSZ-nek, a Védőnő Szolgálatnak, a háziorvosi intézménynek, a családsegítő központnak, a kórháznak, ahol ugye pszichiátriai osztály működik, tehát mindenkinek delegált tagjai a KEF-ben, tehát a kapcsolat megvan, és ezzel együtt az együttműködés is teljes mértékű. Vannak-e konkrét előnyei az együttműködésnek? És milyen hátrányát látják? Előnye az, hogy bármit meg tudunk beszélni, valakinek bármilyen problémája van, akkor rögtön olyan környezetben kaphat rá választ, vagy megoldási javaslatot, amely mindenképpen segíti az ő munkáját. Szerintem hátránya nincs. Talán egy hátránya van, amit az elején mondtam, hogy nem igazán van törvényi szinten vagy országos szinten szabályozva a KEF-nek a feladata, és az, hogy kinek milyen pontos munkája kell, vagy kellene, hogy legyen a KEF-ben. Echo Network - 2005

134



Itt igazából én azt gondolom, hogy a rendőrség részéről nem kapjuk meg azokat az információkat, ami lehet, hogy náluk valamilyen szinten szolgálati titoknak minősül, de legalább egy kis visszajelzést arról, hogy igen, fogtunk el ilyet, ezek történtek, itt végeztünk razziákat, ennyien voltak. Nem a nevekre vagyunk mi kíváncsiak, nem a pontos adatokra, hanem azokra a helyszínekre, ami helyi szinten segítené a KEF-nek a munkáját. Talán ez az egyetlen hátránya. Ezzel együtt a rendőrség is delegálva van a KEF-ben. Egyelőre nekem úgy tűnik, hogy ők számítanak a mi munkánkra, ők be tudják ezt a sajátjukba építeni, és mi egy kicsit kiszorulunk az ő munkájukból. Milyen konkrét problémákat tapasztaltak az eddigi együttműködés során? Tehát, ezt említettem. Tervezik, hogy más önkormányzati/állami intézménnyel (is) együttműködjenek a jövőben? Melyikkel? Igen, szóba került. Volt Szolnokon egy regionális konferencia, ahol többen felvetettük, több városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum felvetette, hogy regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot hozzunk létre, minden már meglévő KEF-ből delegálnak majd ebbe a KEF-be. Azt gondolom, hogy éppen amiatt, hogy egy kicsit elszigetelődtek ezek a települések egymástól, nálunk mások a problémák, mint mondjuk egy megyeszékhelyen, főleg úgy, hogy Szolnok megyében nem volt drogambulancia. Nem voltak olyan visszajelzéseink, hogy hova lehet irányítani azt a gyereket, akivel mi már nem tudunk mit kezdeni, el kell menni egy másik megyébe, oda nem fog elmenni, ez a tapasztalat. Tehát, hogy olyan adatokhoz is jussunk, amik talán a mi munkánkat is segíthetik, amikor majd konkrét eseteket kell megoldanunk. Tervezzük egy – és erre pályázatot is nyújtottunk be – olyan internetes fórumnak a létrehozását, ahol név nélkül kaphatnának választ elsősorban a városi gyerekek. Hogy aztán ez egy városi honlaphoz fog kapcsolódni, vagy külön honlap lesz-e, ez még nyilván a pályázattól függ majd, hogy hogyan fogják elbírálni. De mindenképpen tervezzük. A végére értünk. Köszönöm szépen!

Echo Network - 2005

135



Kecskemét – KEF Borda Balázs (06 20 373-3893) –TÉR Ifjúságsegítő Egyesület Kik alapították a kecskeméti KEF-t, és milyen körülmények között jött létre? A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, a helyi pszichiátria addiktológiai osztálya, a rendőrség ifjúsági bűnmegelőző csoportja, a Gyermekjóléti Szolgálat, a TÉR Ifjúságsegítő Egyesület. Az egészet segítette és koordinálta a városunk ifjúsági referense. Az ifjúsági referens kezdeményezése volt? Erre már nem emlékszem pontosan. Mindenki ismerte, foglakozott a területtel, tudta, hogy el kellene kezdeni ez ügyben mozgolódni, és én úgy emlékszem, hogy ez egy közös szándék volt. A legerősebb szakmai vonalat – mint ahogy azóta is a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat fogta össze. Azóta is rendszeresen ők adnak helyet a találkozóknak, és akkor is amikor alakult, ők vették ki a legtöbb munkát. Az ifjúsági referensnek is hasznos volt a szerepe, egy csomó anyagi támogatást tudott hozzáadni, ki tudta postázni a leveleket, stb. Tehát, amivel ő rendelkezik kapacitás, azt beletette akkor, és azóta is. A tagok felkérése hogyan történt? Nem tudom. Igazából, az alakuló ülésre emlékszem, ahol ott voltam sokunkkal együtt, és közös szándékon alapuló döntés volt a létrejötte, hogy összecsiszoltabban működjenek ezek a dolgok. A TÉR Ifjúságsegítő Egyesület, amelynek én tagja vagyok, főleg a prevencióval foglalkozik, és jó, hogyha megjelenik a munkánk során egy olyan kapcsolat, amely más területen sokkal aktívabb, akár a szenvedélybetegek rehabilitációjával foglalkozik, és ez szerintem tök fontos. Igazából nekem nem voltak ezek kérdések, hogy ki hívott össze, meg mik voltak a körülmények, meg volt a közös szándék, az volt a lényeg. Egyéni céljaink voltak intézményenként. Nekünk például a prevenciós munka során nem feltétlenül jelenik meg, hogy ez egy drogprevenciós tevékenység, hanem egy csomó olyan program, szabadidős tevékenység, amiben megtalálhatja a helyét egy fiatal, vagy csak kapcsolatot épít ki olyan szervezetekkel, akik drogproblémákkal foglalkoznak, és kiderül, hogy él tiltott szerekkel, így aztán, ha van helyzet, akkor beszélhet erről, és ha van rá szüksége, akkor eljuthat rajtunk keresztül a célintézményhez. Tehát nekünk nagyjából ez a modell volt, hogy miért fontos, hogy aktívabb kapcsolatunk legyen a városban működő egyéb szervezetekkel, és ennek ez a szervezeti forma, a KEF is teret adhat. Echo Network - 2005

136



Mikor alakult? Úgy négy vagy öt éve. A KEF tagjai mennyire állandóak, milyen gyakoriak a cserék? A szervezetünket mostanában van úgy, hogy nem én képviselem, hanem a mostani elnöke. Úgy gondolom, hogy csak annyiban nem állandó, hogy nem mindig van jelen mindenki. Tehát, amilyen az élet is, hogy más elfoglaltság miatt mondjuk az addiktológiai osztályról nem jön senki, de ha jön, akkor mindig ugyanaz jön, vagy ott is ilyen két ember. Attól függ, hogy mindig hogy érnek rá. Ja, és az ÁNTSZ is tag (visszautalás az első kérdésre… - szerzői megjegyzés), ők sem jelennek meg mindig, sőt, van úgy, hogy mi sem vagyunk mindig ott, de olyan nagy forgást nem vettem észre a tagok sorában. Egy szervezet van, akiről tudok, hogy a KEF úgy döntött, hogy nem veszi be. Ez a szervezet a városban szakmailag elég rossz megítélés alatt áll, több problémát okoztak, a szervezet vezetője – név nélkül – az első megjelenésekor, amikor megjött, egy nagy vitával kezdett, majd elrohant, és akkor nem ment utána a tagság. Egyedül ők nem kerültek be. Tehát elsődlegesen szakmai megfontoltságból. Ön úgy gondolja, hogy a KEF jelenlegi tagjai szakmailag felkészültek? Szerintem ezen a területen mindenki a maga szintjén képzett. Milyen gyakoriak az ülések? Azt hiszem, hogy kéthavonta vannak a nagy gyűlések, én általában félévente tudok oda eljutni. Említette már, hogy előfordulnak hiányzások, és Ön sincs ott mindig. Körülbelül milyen a hiányzások aránya? Amikor én ott vagyok, úgy vettem észre, hogy, hogy azért kilencven százalékos a részvétel. Meg van szabva a KEF-nek konkrétan a feladata, illetve külön a tagoknak definiálva van a feladatuk?

Echo Network - 2005

137



Minden év elején van egy munkaterv, amely egy éves célt megad, és azon belül mindenki a tudása, vagy kapacitása alapján mellétesz. A mi egyesületünk általában kiadványokkal vesz ebben részt, és ez úgy érzem, hogy ez meg is maradt a KEF-en belüli munkánknak, illetve a drogprevencióban van egy törekvés, ami feladatot ad a saját egyesületünknek. Emellett most van egy nagyon aktív közös pályázat a KEF-tagok bevonásával bűnmegelőzési pályázati kiírásokra, ezek drogproblémás helyzetre vonatkoznak persze. Az egyik ilyen, ami már Budapesten is van, a parti szerviz szolgáltatás, hogy hasonló szolgáltatást közösen tudjanak csinálni a szervezetek. Valamint az iroda és az Egyesület próbál kialakítani egy közösségi teret a lakótelepen (a szóban forgó TÉR Ifjúságsegítő Egyesület a kecskeméti Széchenyi városban székel, lakótelepi környéken… - szerzői megjegyzés), és az említett szolgáltatások kerülnének még ebbe bele. Melyiket érzi az Egyesület legfontosabb feladatának? Alapvetően, a lakótelep fiataljait elérni… főleg úgy, hogy a városban, ezen a lakótelepen a legmagasabb a fiatalok aránya. Sőt, kutatásaink, illetve utána járásunk szerint, ez a lakótelep benne van az ország három legnagyobb lakótelepében, mármint összefüggő méret alapján. Szerintem nagyon fontos az, hogy itt mi történik a fiatalokkal, főleg manapság, amikor életterük az utca, intézményektől független, szabad terület. Fontos az, hogy megtaláljuk velük a kapcsolatot intézményen belülről, és nem feltétlenül behúzni őket egy intézménybe, de ha szükségük van akár egy intézményi háttérre, van egy zártabb térre, akkor ezt megtalálják, és onnantól kezdve egy csomó más lehetőséget meg tudnak találni az életükben, ami fontos. Én úgy gondolom, hogy nem problémákkal vannak az utcán, hanem a saját identitásukkal, és gyakran tök jó ötletekkel. Akár a street-sportok, akár a graffity, fontos lenne, hogy a társadalom ezeket inkább elfogadja, és értéknek tekintse. Nyitottan indulni feléjük. A kecskeméti KEF-nek is van drogstratégiája. Kik fogalmazták meg, milyen folyamaton ment keresztül az elfogadásáig? A RÉV Szenvedélybetegség Szolgálat szakmailag elég sokat tett ez ügyben is. Ahogyan emlékszem, ők teremtették meg a vázát, adtak egy ajánlatot, hogy így üljünk le, és annak a megvitatása után, pici formálás után jött létre. Az ott lefektetett célok Ön szerint milyen eséllyel valósulhatnak majd meg? Hol jár a folyamat a megvalósulásban?

Echo Network - 2005

138



Szerintem lassan halad a stratégiai, és a KEF működése is. Talán ez más KEF-ekre is jellemző, hogy mindenki a hétköznapokban a saját munkáját végzi sokkal erősebben. És persze megjelennek a közös célok, de nagyon lassan indul meg a közös munka, mert egy csomó energiát elvisz a saját munka. Lehet, hogy én érzem csak így, de úgy gondolom, hogy az egyesületünk más dolgokban nem veszi ki annyira a részét a KEF-en belül, mint amit úgy is végzez. Mennyire hatékonyon összességében a KEF? Nem nagyon nagyra törő a KEF-ünk. Így aztán, amik eddig voltak, például a tavalyi évben egy nagyobb kiadvány, tájékoztató napok szervezése, ezek megtörténnek. Az a hatékonyság, ami az informális része a KEF-tagságon belüli ismertségnek, az hatékony támogatásokat ad. A különböző szakmai programok kitalálása közben az egyeztetés során ez fontos. Ha az egyesületünk szeretne egy programot megszervezni, és pályáz pénzre, akkor ebben a pályázatban kérhet segítséget a KEF-től, szokott is kapni. Ez sikeresebbé tette a pályázatokat, persze nem tudhatom, lehet, hogy anélkül is nyertünk volna pályázatokat, de ebben hatékony. Aztán hatékony abban is, hogy meghívhatóak emberek. Például a RÉV-nek volt tavaly tűcsere programja, ahol az egyik állomás pont a felmérés időszakában mi voltunk. Felkért minket, gondolt ránk, ami ezekből az informális kapcsolatokból adódnak. Mi ugyan úgy tudtunk rájuk számítani egy kiadványunk segítésében. Van egy Életútmutató nevű fiataloknak szóló kiadványunk, és annak egy részét nekik adtunk oda, hogy nézzék át, lektorálják. Aztán, amit még szeretnénk, az ifjúsági klub, oda majd hívhatunk előadókat, akik a KEF-en keresztül könnyebben elérhetőek. Ezekhez fontos, hogy van egy közös céllal, igaz lassan működő informális háló, amely persze formalizálva is van, de nekem ez az értéke sokkal fontosabb a munkámban, mint hogy egy nagy generátor lenne, amely felülről megmondja, hogy te ezt csináld meg, azt csináld meg. Fontosabbnak tartom, hogy a tagok maguk hozhatják be a kezdeményezéseiket, amelyeket megvitatnak, és utána segítséget, támogatást kapva hazamennek csinálni a dolgukat, de azért van egy ideológiai összekapcsolódás mindennek a hátterében. A kábítószer-fogyasztók irányában hogyan tudná megfogalmazni az attitűdjét? Én szerintem a KEF egy kicsit konzervatívan kezeli ezt a helyzetet. Amikor volt ez az elterelés felé vezető lazítás, akkor voltak zsörtölődések, több tag inkább tiltó jelleggel járna el, „én meg mondom neked, hogy mi a jó” magatartással állnak hozzá. És ez a „megmondás” a fiatalok felé irányul, mert a tagok nagy része szerint a fiatalok a drogfogyasztó réteg. Amiben persze magas az arányuk, de nem hiszem, hogy csak ők vásárolnak tiltott szereket. Szerintem legalább olyan fontos lenne figyelni akár a Echo Network - 2005

139



felnőtt gyógyszerfogyasztó lakosságra. Az én álláspontom nem elítélő, hanem a fiatalt elfogadó, a saját szokásaival elfogadó, inkább helyzetet teremtő, hogy a drogszokásairól, vagy akár más élethelyzetéről tudjon beszélni, és végig tudja gondolni, hogy abban ő mit csinál, miért van jelen, miért fogyaszt, mit jelent ez az életében. Szeretném elérni azt, hogy a társadalomban ne a büntetés legyen az első, mert egy csomó látenciát szül. Az első nagyon szigorított törvényváltozás után, az irodánkból, meg csomó olyan intézményből, ami hozzánk hasonló dolgokkal foglalkozik, eltűnt a drogprobléma. És mi azt láttuk, hogy nem eltűnt, hanem eltűnt a nyilvánosság elől. Eltűnt a nyilvános beszélgetés erről, eltűnt az, hogy a gyerek erről beszélne a szüleivel, az, hogy ha már egy gyerek problémásnak érzi a helyzetet, nem mert elmenni segítséget kérni, mert fene se tudja, hogy mi történik utána. Ők így segítség nélkül maradnak, és ez nem jó folyamat. Hogyan változtatna ezen? Alapvetően ma a társadalommal nagyon nehéz lenne elfogadtatni a liberalizálást. Nem is a teljes szabadság lenne a cél. Úgy gondolom, hogy nagyon kemény társadalmi vitákat kellene indítani erről, ahol mindenféle álláspont megjelenik. Nekem személy szerint nagyon tetszik egy csoport, amely radikálisan képviseli a véleményét akár más szervezetekkel vagy a politikával szemben – a Kendermag Egyesületre gondolok – mert olyan vitahelyzetet teremtett, amely most már nyilvánosan történik, és egy csomó új gondolatot hozott, ami eddig még nem volt átgondolva. Akár az ártalomcsökkentésről, figyelemfelhívás, hogy lehet drogok nélkül élni, de akár az is, hogy lehet, úgy is használni egy szert, hogy nem mész tönkre. Sokakban megvan az elijesztő magatartás, hogy „most már, hogy kipróbáltál valamit, akkor a pokolra jutsz”, mintha elveszne az egyéni döntés, hogy én nem megyek el odáig. A társadalmi vita fontos lenne, nem az elítélés. Számomra a drogfogyasztó, nem bűnöző, ugyan olyan ember, csak neki van egy szenvedélye, amely valamilyen szerhez kötődik. Van egy szokása, amiben benne van egy szer, ami manapság tiltott, és tabu kategóriába kerül a társadalomban. Annyira nem rossz, hogy bűnözőnek kell tekinteni őket. Mi a helyzet akkor, ha a szerhasználó más bűncselekményeket követ el, hogy finanszírozni tudja a szenvedélyét? Ez egy út vége, de nem attól bűnöző, hogy drogfogyasztó. Ne csúsztassuk úgy össze. Persze lehet, hogy különböző esetekben azért követ el bűncselekményt, hogy pénzt szerezzen drogra, de akkor az elkövetett bűncselekménye miatt fogom bűnözőnek tartani. Egy másik bűncselekményt elkövető ember esetében sem a cselekedete okát ítéljük el. Mondjuk, ha egy játékszenvedély-beteg elkezd lopni, hogy Echo Network - 2005

140



játszhasson, és akkor a játékszenvedélyt utálnánk, ezért üldöznénk a játékszenvedéllyel élőket, amiért vannak köztük olyanok, akik amiatt bűnöznek. Szerintem ezt nem így kell vizsgálni. Az egy probléma, hogy eljutnak odáig, de ezt szét kell választani. Jelenleg viszont az is bűncselekménynek számít, hogy ha drogot használ, vagy vesz, vagy magánál tart valaki. Ön szerint létezik tipikus drogkarrier? A drogkarrierről csak feltevéseim vannak, aktív ismereteim nincsenek. Általában olyan fiatalokkal találkozom a munkámban, akik ma light-drogoknak mondott szereket, alapvetően kenderszármazékokat fogyasztanak. És tömegében nem váltanak, nem fogyasztanak mást, amit esetleg kemény drogoknak nevezünk. Így kialakult drogkarrierről nincs képem, esetleg arról, hogy a kenderszármazékokat elkezdik fogyasztani, és ez beépül az életükbe, és akár felnőtt korig megmarad. Van gyermekük, van családjuk, van egzisztenciájuk, mégis meg van a szokásrendszerükben, a baráti társaságaikban. Egy alkoholista életútja, jellemvonásai, és egy kemény-drog fogyasztóé között van különbség? Erről nem mernék beszélni, mert nem igazán az én területem. Amit el tudok képzelni hasonlóságot, hogy személyiségjegyekben fontos az, hogy egy megoldatlan helyzetre, vagy egy belső feszültség enyhítésére egy szert választ. Van, aki az alkoholt, van, aki egy drogfajtát. Lehet egy droghasználót tipizálni, vagy jelzőkkel ellátni? Vannak általánosságok? Egyre inkább azt mondanám, hogy szinte mindenki. Én nem tipizálnám. Biztosan vannak olyan dolgok, amelyek életkorhoz kötődnek. Például biztos, hogy a mostani fiatalok kevésbé használnak nyugtatókat, mint a nagyszüleik, akik nem tudnak ezek nélkül a szerek nélkül élni. Mi lehet az oka annak, hogy egyre nagyobb a fiatalok körében a kábítószer fogyasztás? Nem csak a fiatalok körében nagyobb. A saját véleményem az, hogy elérhető, megvásárolható, és így fogyasztják, része az életnek, annyira része, hogy ha szórakozni akarunk, vagy egy helyzetet el akarunk kerülni, akkor gyors megoldásokra vágyunk. Ezt az értékrendet a fogyasztói társadalom egyértelműen reklámozza, hogy mindenre legyen gyors megoldás. Például ott a Sharidon reklám, az apa feje fáj, gyorsan vedd be a gyógyszert, és tudsz csocsózni a gyerekekkel. Egy csomó helyzetben, például elmész szórakozni, és hogy meg legyen az a hangulat, ami a bulizáshoz kell, az eufória, akkor Echo Network - 2005

141



itt van, beveszed, és gyorsan megvan. Így kicsit elvész az, hogy a dolgok elvégzéséhez vezethet hosszú út is, és hogy törekednünk kell, hogy megteremtsünk dolgokat, hangulatokat. De alapvetően a karrierekben, a gazdaságban is így van. Ez ma már nem furcsa, és beépül a mindennapjainkba. Ha fáj a fejünk, akkor gyors enyhülést akarunk, ha idegesek vagyunk, akkor azért veszünk be valamit, ha szomorúak vagyunk azért, ha bulizni akarunk, azért. Alapvetően erre épülve, nem annyira a problémák miatt. Pontosabban, hát, ez a probléma, hogy mindenre a gyors választ, megoldást akarjuk. Nem érünk rá megtanulni pihenni, jól érezni magunkat, amikor is a stabilitás jelentene értéket. Kanyarodjunk vissza egy kicsit a KEF működéséhez. Mi jellemzi az önkormányzattal való együttműködést? Vannak önkormányzati intézmények a tagok között – a Gyermekjóléti Szolgálat, aztán állami az ÁNTSZ, az ifjúsági referens önkormányzati tag. Pályázatokban is adnak támogatást. Milyen előnyei, hátrányai vannak az önkormányzati szervekkel való együttműködésnek? Ami az előnye, hogy mondjuk az ifjúsági referens tagja bizonyos bizottságoknak. És akármelyik szervezet a KEF-en belül akar valamit, mondjuk támogatást, vagy pályázathoz támogató nyilatkozat, vagy bármi, akkor nem kívülről megy be, és kér egy előterjesztést egy bizottsági gyűlésre, ami eljuthat a képviselő testületig, és akkor dönthetnek róla, hanem a KEF fel tudja kérni erre a szerepre az ifjúsági referenst. Ez mindenképpen könnyíti a dolgot. A másik oldalról… Úgy még nem éreztem, hogy valamit nagyon befolyásoltak volna. Talán annyiban nehéz állami, önkormányzati intézményekkel együtt dolgozni, hogy egy csomó helyzetben feladatot szeretnének letudni olyankor, amikor sokkal többet ki lehetne hozni belőle. Például van a városban egy drognap, ahol a strandon van egy színpad fölállítva, ahol van egy csomó meghívott előadó, sportolók, tánc, bemutatók, az Ifjúsági Iroda is, a könyvtár, jó pár intézmény, és ezzel le van tudva, pedig sokkal nyilvánosabb lehetne, sokkal szélesebb rétegeket érinthetne. Mert ez a probléma nem csak a fiatalok problémája, és nem csak a fogyasztók problémája. Ugyanúgy a szülők sem tudják, hogy hova menjenek, mint kérdezzenek, rosszakat hallottak, és megijednek. Sokkal szélesebb körben kellene ezt csinálni, de a feladat ki van pipálva, mert kell ilyent is csinálni a városnak. Ez sok mindenre jellemző, ez a minimum szint, mert „ez csak a pénzt viszi”. De azt nem tudom, hogy ez általános kép-e az állami intézményeknél, de itt az önkormányzatnál érzek egy ilyent. Mondjuk, itt, az Ifjúsági Irodában ezt elég jól tudjuk kezelni, eddig, ha valamit akartunk, azt elértük, ezt a területet ne pipálják ki, hogy na, ifjúsági információs segítés megvolt, hanem így sikerül aktív részesének lenni az ifjúsági közéletnek, és sikerül megszerezni azokat a támogatásokat, amik a Echo Network - 2005

142



programokhoz kellenek. Inkább ambivalens érzéseim vannak az önkormányzati szervekkel. Van olyan további önkormányzati, vagy állami intézmény, amellyel tervezik, hogy a jövőben együttműködnek? Szeretnénk az önkormányzattal szorosabbra fűzni a kapcsolatot, mert reményeink szerint ősszel meglesz az ifjúsági törvény, amiben meg lesz jelölve az a feladatkör, amit ma a HELPI Ifjúsági Iroda csinál, az egyesülettel közösen beindított közösségi tér is benne lesz, hogy ilyen tereket működtessen, és mi szeretnénk, hogy ez is jobban támogatva legyen, hogy hosszú távon tervezhessünk ezzel a klubbal, mert ez most még egy új dolog. Tehát az önkormányzattal szeretnénk szorosabbra fűzni a kapcsolatot, és más segítő intézményekkel, így a Családsegítővel, vagy a Pártfogó Felügyelettel, ahol fiatalkorú bűnelkövetőkkel foglalkoznak. Alapvetően a munkánkban szükségünk van az önkormányzati, állami szervezetekkel való együttműködésre ugyanúgy, mint a civil szervezetekkel is.

Echo Network - 2005

143



Jurinkovics Lívia – A Veszprémi Drogambulancia igazgatóhelyettese. Veszprém megye – a veszprémi és a várpalotai KEF tagja. (a kérdések elsődlegesen Várpalotára vonatkoznak, de több helyen, az interjúalany kitér a veszprémire is) Ön Veszprémben dolgozik az ambulancián, az Interneten azonban a várpalotai KEF-tagok között szerepel a neve. Csak a várpalotai KEF-nek a tagja? A veszprémi KEF-nek és a Veszprém megyei KEF-nek vagyok a tagja, és részt veszek a várpalotai KEF munkájában is, mondhatom, hogy annak is a tagja vagyok, a gyűléseiken részt veszek. Milyen minőségben? Mint Veszprém megye egyetlen szakintézményét képviselve, szakértőként. Kik kezdeményezték a KEF létrejöttét? Végülis önkormányzati indítatásból kellett, hogy elinduljanak a KEF-ek, így a palotai is. Az ifjúsági referens az, aki képviselte, azóta volt egy személycsere ezen a poszton, Palotán. Emiatt is többkevesebb lendülettel működik 2001 óta. A veszprémi KEF előbb indult be, megyei pedig 2003-ban alakult. Milyen szervezetek a tagjai? A KEF-ek igyekeznek minden olyan intézménnyel felvenni a kapcsolatot, amelyek kapcsolatba kerülhetnek fiatal drogfogyasztókkal, így értelemszerűen szakellátással, rendőrségi oldal, ÁNTSZ, szakorvos, háziorvos, aztán be tudnak vonni oktatási intézményeket, családsegítő intézményeket. Aztán ez településenként változó, hogy ki lesz az az ember, aki inkább fogja az ügyeket szervezni, vagy egy részt képviselni. Mondjuk Veszprémben a fő szervező inkább az Ifjúsági Iroda vezetője, míg Palotán az ifjúsági referens az önkormányzat részéről. De mondjuk Pápán a családsegítő szervez leginkább. Milyen gyakoriak a gyűlések? Ez változó. Sajnos összefüggött azzal is, hogy éppen a pályázati lehetőségek hogyan alakultak. Azt Echo Network - 2005

144



látom, hogy egy kicsit borult a folyamatosság, amikor hiába lett pályázat beadva, hiába nyerte meg a KEF a pályázatot, de mire abból pénz érkezett, addigra már december volt, vagy január. Hát, persze közben is szerveztünk programokat, de sokkal nehezebb úgy szervezni be embereket, hogy teljesen bizonytalan az egész háttér, mert tisztán lelkesedésből nem fog az ember munkát belefektetni valamibe. Ezek szerint rendszeres gyűlés nincs, inkább, ha konkrét program szervezéséről van szó, akkor ülnek össze? Igen, az, hogy most rendszeresen minden hónapban összeüljünk, nem lenne értelme, attól csak végképp ellaposodna az egész, de azért úgy pár havonta többnyire van valami gyűlés. Amikor volt valami konkrét program, akkor volt, hogy havonta is összegyűltünk, aztán meg volt, hogy fél évig nem. Körülbelül hány tagot számlál egy ilyen gyűlés? Ez is változó, de Palotán is volt, hogy öt fő folt, volt, hogy tizenöt fő, de Veszprémben is, ha csináltunk előadásszerű, vagy képzésszerű foglalkozást, akkor többen, volt, hogy húszan, harmincan voltak, de ha csak egyszerűbb gyűlés volt, akkor volt., hogy csak öten, tízen. Mit gondolsz, mennyire veszik komolyan a tagok a munkájukat, milyen gyakoriak a hiányzások ezekről a gyűlésekről? Vannak, akik lelkesebben állnak hozzá, de ez csak néhány ember, de ahogyan mondtam, kapcsolódik ahhoz is, hogy van-e valamilyen finanszírozási háttere, vagy csak beszélünk, akkor abszolút érdektelenség a jellemző. Attól is függ, hogy éppen ki kivel tud jobban együttműködni, ki nem annyira. Nem mindig működik a gyakorlatban, hogy együttműködve történjenek a dolgok. A formális kapcsolatok mellett mennyire játszanak szerepet az informális kapcsolatok? Hát, elég erősen. Erősebb is az informális. Az önzetlenségből dolgozni van, akinek megy, van, akinek nem. A szakértelmet tekintve összességében milyen szinten áll a KEF? Eléggé széleskörű, ahonnan a tagok érkeztek, tehát, ahogy elmondtam a bűnmegelőzéstől, az Echo Network - 2005

145



oktatáson át, vagy a szociális oldal megjelenik, úgy gondolom, ezzel nincs gond. Milyen kábítószer-ellenes tevékenységeket folytat a KEF? Hát, ez ugye függ a pályázatoktól, a veszprémi KEF minden évben pályázik, de a palotainak már voltak gondjai a pályázatokkal. Sokrétű programokról van szó, ezek nyilvánosak. Most is lesz egy program, a városban standolás, meg biztonságos szórakozás, médiában megjelenés, tehát, több szintű. Aztán képzéseket szervezünk, tartunk, internetes megjelenésük van, annak a készítése, emellett ifjúsági programok, bulisegély-szervezés, az végül is parti szerviz szerű program, írott sajtóban megjelenés, most fog megjelenni egy kiadvány. Ezek inkább Veszprémre vonatkoznak, Palotán nehezebben megy. Elsődlegesen pénzprobléma miatt? Többször belebotoltunk abba, hogy valamit rosszul csináltak a pályázattal, akkor azt visszadobták, aztán volt olyan év, amikor nem is tudtak pályázni, és akkoriban arról szóltak a KEF-gyűlések, hogy beszéltünk a lehetőségekről, de hát abból meg sok minden nem jön ki. Ha az anyagi hátteret nem számítjuk, akkor milyen fontos probléma hátráltatja még a munkát? Egyfajta érdektelenség is. A társadalom részéről, vagy a KEF-tagok részéről? Mind a kettő. Adott esetben mindenki másra hárítaná a felelősséget, mondjuk egy iskola sipítozik, hogy vagy akkor a rendőr vigye el a gyereket, vagy akkor a kezelő rendszer oldja meg, ez a két dolog van, amit el tud képzelni, az, hogy ő mit tegyen, azt már nem. Vagy azért panaszkodik, hogy túl sok a képzés, és már tud mindent, vagy azért mert nem tud semmit, és senki nem mond neki semmit, miközben az ötödik helyszínen vesz már részt valamilyen programon. Ez így nagyon nehezen tud működni. De mondjuk a KEF segített egy programban a családsegítőknek, és azóta rendszeresen részt veszünk ebben, szorosabb a kapcsolat. Definiálva van a KEF-nek és külön a KEF-tagoknak a feladata? A KEF-nek igen. Van helyi stratégia, van szabályzata is, meg van a hivatalos formája. Maguk a tagok Echo Network - 2005

146



részére direktívák nincsenek, de nem is lehet számon kérni. Miket tekintesz a KEF legfontosabb feladatainak? Ezt, amit próbálunk is tenni, hogy szerveződjön egy program a városban, ha nem lenne mögötte a KEF, ha nem lenne mögötte, hogy lehet pályázni, és biztosítani lehet programok finanszírozását, működtetését, akkor itt semmi nem lenne. Mert mindenki el van foglalva a maga dolgával, minek csináljuk. De így, hogy van a KEF-vezető, vannak programok, akkor csináljuk, bevonjuk ezt meg azt a szereplőt, így létrejöhetnek programok a városban., Ha a KEF nem lenne, akkor nagyon sok program nem lett volna. Ezekkel a programokkal mik a kitűzendő célok? Különböző célcsoportokat próbálunk megszólítani. Például fiataloknak a már említett buli segély, standolás, mondjuk kifejezetten középiskolás bulikban parti szerviz, médiában az egész közönséget, a felnőtt lakosságot, a szülőket, cikkek, riportok, interjúk kapcsán, a képzések során szakembereket, akár szülőket. Igyekszünk minden csoportot megcélozni. Ezek inkább megelőző jellegűek? Egyrészt prevenció, másrészt egyfajta kezelési útmutatás is, hiszen,, ha például valaki használt, akkor ott nem beszélünk prevencióról, akkor ott az a teendő, hogy mit lehet csinálni, hova lehet fordulni, hova lehet vinni, hogyan lehet segíteni, milyen viselkedéssel, vagy hozzáállással lehet segíteni. Ilyen útmutatókat is igyekszünk adni. Van fontosságbeli különbség? Nem tennék különbséget, mert mindenki, amelyik állapotában van, neki az a legfontosabb. Persze, hogy a prevenció tömegeket érint, viszont a prevenció hatékonysága, az mindig is alacsonyabb értékű. Említette a drogstratégiát. Ki fogalmazta meg, milyen módon került elfogadásra? A veszprémi készült el legelőször, működik a KEF-en belül egy munkacsoport, azoknak a tagjai, az elnöke kezdeményezte, majd közösen vitattuk meg. A megyei stratégiát szintén hasonlóan. Várpalotán Echo Network - 2005

147



inkább a Városháza, az ifjúsági referens, aki ezt viszi, és leginkább ők. Milyen esélyét látod, hogy az ott megfogalmazottak megvalósuljanak, milyen úton halad a megvalósulás? Maga a KEF igyekszik tartani magát a megfogalmazottakhoz, azokat a programokat megvalósítani, vagy a stratégia alapján állítják össze az éves tervet. Ezek alapján kell pályázni, és ezek többé-kevésbé meg is valósulnak. Drogstratégia szándékosan nem úgy lett összeállítva, hogy konkrét több évre előrevetített terveket fogalmazzon meg, mert úgy láttuk, hogy annak nem sok értelme lenne. Megyei szinten a megvalósulás meg még több tényezős. A KEF lényegében nem tud nyomást gyakorolni, hogy márpedig most x önkormányzat ezt valósítsa meg. Legfeljebb segítséget tudunk nyújtani, szakmai segítséget, hogy mik működnek a megyében, mi az, ami veszélyes egy helyzetben, amit fel lehet használni. Személy szerint te mennyire gondolod hatékonynak a KEF-et? Így hogy pár éve mondhatom, hogy tényleg aktívan részt veszek benne, én látok benne esélyt is, meg értelmet is, meg hogy ennek mi a funkciója. Ami viszont nyugtalanító, hogy kevés az olyan ember, akit ez tényleg érdekel, és hajlandó plusz energiát bele tenni. Kevés emberről van szó, és ha azok az emberek nem csinálják, akkor nem igazán tudunk működni. Ezt a rizikót látom benne. Ezért Várpalotán nem igazán tud működni. Azt látom, hogy nagyon személyfüggő a történet. Jó példa erre Pápa is, ahol volt egy jó vezető, akkor jól működött, aztán ő elment, és hosszú idő után most kezd úgy ahogy éledezni. Ide-oda volt tologatva, hogy most mi kinek a dolga, mit kell csinálni, mi ez a KEF, és így évek elteltek. Várpalotán ugyanígy… nem túl agilis, aki vezeti, próbálta másnak átadni, nem volt senki, aki ezt magára vállalta volna. Senkit nem érdekelt annyira, hogy felelősséget vállaljon miatta, és ha történik valami, akkor jó, ha nem történik, akkor nem történik. Nem tudom, hogy más megyében hogyan van, de itt a vezetőn nagyon sok múlik. Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni? Egyelőre nem túl sok alternatívát látok, mert ha személycsere van, akkor könnyen elképzelhető, hogy egy-két évet pang a dolog. Mit gondolsz, mi a különbség a drog és a kábítószer fogalma között? Echo Network - 2005

148



Drog alatt értjük az összes tudatmódosítót, kábítószer alatt meg az illegálisakat értjük, igaz, a köztudat folyamatosan keveri. A KEF-tagok és személy szerint te, hogyan viszonyulsz a kábítószer-fogyasztás problémájához, a fogyasztókhoz? Én könnyebb helyzetben vagyok, mert ellátó rendszerben dolgozom, így eleve az az álláspontom, hogy egyrészt nem ítélkezünk, én nem a jogi oldalt képviselem, nem tisztünk, nem dolgunk, másrészt valóban azt képviselem, hogy ugyan olyan probléma a legális drogok következménye, hiszen az ellátásban abszolút látjuk, hogy amikor idekerül, akkor az állapotát tekintve teljesen mindegy, hogy alkoholista vagy heroin függő. Akár az állapotát tekintve, akár az ellátását, az ellenállását tekintve, elindulását tekintve ugyan az. Még azt sem lehet mondani, hogy mivel az alkohol lassabb lefolyású, a kábítószer gyorsabb, így az alkohol időseket tesz tönkre, a kábítószer meg fiatalokat, mert harminc évesen is jönnek be alkoholisták, de idősebb drogosok is. Annyi tényleg a különbség, hogy a kábítószertől van, hogy valaki fél év alatt lerongyolódik, az alkoholtól ez nem szokás. De a marihuanna rendszeres fogyasztását sem tudnám rendesen megkülönböztetni az alkoholtól, de semmiképpen nem tartom jónak, azt, ami jelenleg érvényben van megkülönböztetés. Az, hogy egy szál marihuanna elszívásáért börtönnel fenyegetőznek, de az, hogy alkoholos állapotban egy képviselő még vezessen is, és semmi baja sincs tőle, ez hihetetlen ellentmondás, és értelmetlen. Milyen jellemvonásbeli különbségek vannak egy kábítószer fogyasztó és egy alkoholista között? Vannak különbségek, de a szerek fogyasztói között is. Ez inkább a pszichológiához tartozik, személyiségfejlődése, az indíttatása jellemző, hogy éppen milyen szerre van szüksége. Melyik szertől érzi konfortosan magát, van, aki az ellazulástól, van, aki a felpörgéstől. Ezek inkább konkrét szerek használói közötti különbségek. És mondjuk például egy rendszeres marihuanna fogyasztó és egy ópiát fogyasztó jellemvonásai között? Az a legkevesebb, aki heroin-függő lesz, és közülük sem mindegyikük járta végig a klasszikdrogkarriert. Van, aki elég hamar megtalálta a heroint. És minél nagyobb a függőség, annál nagyobb a személyiségprobléma, és annál inkább megy utána ezeknek a dolgoknak, és keresi. Aki csak véletlenül találkozik vele, ha valóban úgy van, akkor az valószínű, hogy nem is fog függőbeteg lenni. Echo Network - 2005

149



Mi lehet az oka a nagyobb kábítószer-fogyasztásnak a fiatalok körében? Ez megint sokrétű. Persze van egy olyan oldala, hogy hozzáférhető. Az, hogy többen használják, az tovább is generálhatja, hiszen mondjuk a kilencvenes évek elején, ha egy osztályban egy-két ember elszívott egy füves cigit, akkor azok ki voltak nézve, hogy ők a drogosok. Most már gyakorlatilag minden osztályban vannak, és így, hogy akkor a többiek is, akkor normálisabb dolognak számít, idézőjelben. De ez csak az egyik oldala. A másik a társadalom, a családok, de ezekbe nem akarok mélyen belemenni… És ha mégis kicsit ki kellene fejteni… A családokban lévő helyzet nem igazán segíti a megelőzést. Amikor a gyereknek figyelemre, és szeretetre lenne szüksége, meg biztonságos környezetre, akkor ezek nincsenek meg. Akik hozzánk kerülnek, az ő esetükben döbbenünk meg, hogy milyen életszituációkból jönnek, és akkor kevésbé döbbenünk meg a fogyasztásán. A társadalom mennyire érti meg őket? Azt hiszem, hogy a többség magatartása nagyon kesze-kusza. Nagyban függ attól is, hogy éppen milyen törvényi meghatározás van érvényben, szakemberek vitáznak rajta, hogy jó-e a metadonprogram, melyik terület a fontosabb, hova kellene több pénz, a prevenció, a kezelés, a rehabilitáció, ezekről konkrétan szakmai viták folynak. Gyakran eléggé következetlenek a vélemények. Neked mi a véleményed a kábítószerek bármilyen szintű legalizálásáról? Nem nagyon gondolkozom ezen a dolgon, nem látnám értelmét. Nem valami külön szigeten élünk, nem hiszem, hogy valamilyen sajátos utat kellene követnie az országnak, evidens, hogy vannak jogszabályok erre nézve is. Nem látnám annak értelmét, hogy akár Hollandiához hasonlóan legális legyen. De hogy valami normálisabb megoldás kellene, az biztos. Olyan értelemben normálisabb, hogy a gyakorlathoz kapcsolódóbb, hogy mi a következménye, hogy mit okoz. Attól, hogy valaki elszív egy füves cigarettát, azt börtönnel fenyegetni, vagy éppen ha rendszeresen is él vele, azzal nem tudok igazából egyetérteni. Mi lehetne akkor a köztes megoldás? Ha nem is büntetik, de nem is legális? Echo Network - 2005

150



Az aránytalanságot kellene mérsékelni, hogy az, aki minden nap hazamegy tök részegen, de ha megtudná, hogy a gyereke csak egy füves cigit elszívott, akkor alaposan elverné. Önmagában csak azt, hogy valaki használja nem így kellene büntetni, valamilyen több lépcsős rendszerrel. Az elterelést jó megoldásnak tartom, de ott fontos a megfelelő szakmai háttér. Amennyiben ez nem működik jól, nincs elég drogambulancia, úgy az sem jó megoldás. De ez mindenképpen több, mintha senki sem foglalkozna velük, és börtönbe dugnánk őket. Kicsit visszatérve a működés témájához, milyen formában történik az együttműködés az önkormányzattal? Említettem már, hogy a kezdeményezésben nagy szerepük volt, valamint a pályázatok miatt van nagy szerepük. Milyen előnyökkel, hátrányokkal jár az együttműködés? Az előnye, hogy miután központi, így semlegesebb. Mert egyébként egy egyirányú szakember csoport felvállal, csinál valamit, egy másik meg azt mondja, hogy így nem érzi magáénak, és inkább a magáénak szeretné tudni, és egyből versengés van. Addig egy önkormányzat kezdeményez, vagy biztosít, akkor semlegesebb, elvileg magába foglalhatja a többféle irányú embert. Ez egy előny. A pályázatokban is részt vesz az ifjúsági referens, ez is előny. Hátrány? Igazán nem tudom ezt másképpen elképzelni, hogy ezt más felvállalja. Nem tartanám jónak, ha nem önkormányzati lenne, sokkal hamarabb szétesne. Az önkormányzattal az együttműködés elsődleges lényege a pályázatokból fakad? Emellett Veszprémben az önkormányzat biztosít még plusz anyagi hátteret is. A Közgyűlés évente, amennyit megszavaz. Van olyan további önkormányzati, vagy állami intézmény, amellyel tervezi a KEF, hogy a jövőben együttműködik? Folyamatosan vannak bővülő tagok. Talán a Pártfogók, a Büntetés-végrehajtási Intézet.

Echo Network - 2005

151



Interjú Az interjú alanya Csaniga Andrea, aki a Budapest-Zuglói (XIV. Kerület) Kábítószerügyi Egyeztető Fórum koordinátori tisztét tölti be, valamint a Zuglói Polgármesteri Hivatal ifjúsági referense. Az interjú 2005. június 14-én készült az Önkormányzat épületében (Budapest, Pétervárad u. 2.). Milyen körülmények között alakult a helyi KEF és ki kezdeményezte a létrejöttét? A zuglói KEF 2003 szeptemberében alakult meg és azt gondolom, hogy az országban elég egyedülálló módon, az Önkormányzat részéről, illetve önkormányzati tisztségviselők részéről volt affinitás az ügy iránt. Úgy tudom, hogy országosan általában szakmai kezdeményezések alapján alakul meg a szervezet. Nálunk kér alpolgármester is, az egyik, aki a bűnmegelőzésért felelős, illetve az egészségügyért, a másik, az ifjúságért és közoktatásért, közművelődésért, civil szféráért, tehát mindkettőjük egyszerre gondolta azt és keresett meg engem, hogy én a KEF létrehozásának útjátmódját és előzményeit derítsem ki. Tehát az egésznek a megszervezése a továbbiakban Önre hárult. Abszolút mértékben. Hogyan választotta ki a leendő KEF tagokat, hogyan történt a felkérésük? Nálunk már létezett egy drogmegelőzési stratégia, ami az Önkormányzat ilyen jellegű tevékenységét írta elő, szabályozta és segítette. Erről nekünk 2003 áprilisában egy értékelő munkát kellett végezni. Ehhez kapcsolódóan volt egy drogmegelőzési szakmunkacsoport, amelynek az ÁNTSZ vezetője volt az elnöke. Ebben az értékelő előterjesztésben javasoltuk azt, hogy ez a munkacsoport alakuljon át KEF-fé, hogy az előzményekre építve tudjunk hatékonyan dolgozni. Az előterjesztés nagyon sok kézen-közön bizottsági ülésen átment és ebben javaslatokat fogalmaztunk meg a delegált szervezeteket illetően, amely szervezetek meghatározták, hogy a szervezet részéről ki legyen a konkrét delegált személy. Így nagyon konstruktívan tudtunk együttműködni és én választottam ki, hogy akkor kik legyenek a KEF-ben olyanok, akik szakemberek is, de egyúttal a megfelelő döntési pozícióban is vannak. Bekerült ide pl. az egyházi tanácsnok is, akire végülis az én előzetes gondolkodásom nem terjedt ki, de örömmel vettük részvételét a fórumban. Hányan tagjai a KEF-nek? Jelenleg 16 fős a KEF, én vagyok a koordinátora, tehát nem én vagyok a döntéshozó, csak a segítője. Jó a viszonyunk a helyi – nagyon jól működő – polgárőrséggel is, többször az ő irodájukban rendezzük az összejöveteleket. Echo Network - 2005

152


Egyébként


hogyan

ítélik

meg,

mennyire

fertőzött

területnek

tartják

Zuglót

a

kábítószerfogyasztást tekintve? Zuglóról az embernek kétféle dolog jut általában az eszébe. Egyrészt, hogy nagyon lokálpatrióta városrész, másrészt, hogy az országimázs szempontjából is van néhány nagyon jelentős része. Sok olyan szimbolikus színterünk van, ami az országot juttatja az ember eszébe, pl. a Városliget stb… De van sok lakótelepünk is a Füredi úti lakótelep, vagy a Kacsóh Pongrác úti. Keveredik tehát a külvárosi érzés a belvárosival. Ez jellemző nálunk a drogproblémára is, úgy gondoljuk, hogy a nagyon erős közoktatási rendszerünk jelenti a nagyon erős védőhálót, ami a saját gyerekeinket is óvja. A szabadidős nevelés, a sport, az erős közoktatás az, ami egyébként kiváltója is lehet a drogproblémának, de ez nálunk a jó oldalról mutatkozik meg. Ugyanakkor nagy a fluktuáció, az átmenő forgalom, így tranzit jellege is van a kerületnek. Mind a Bosnyák tér, mind az Örs vezér tér, ahol jelentős forgalom bonyolódik, valamint a Stadionok, ahol külföldre menő forgalom is, olyan terek, ahol nagyobb mértékben fordulhatnak elő ilyen típusú cselekmények és ez veszélyeztetheti is a kerületieket. Ennek talán az erőssége, hogy nagyon odafigyelünk erre a problémára, pl. a rendőrséget az önkormányzat plusz 40 000 000 forinttal támogatja. Preferáljuk a szabadidős rendőrök jelenlétét, tehát a kínálatcsökkenés terén is teszünk lépéseket. Próbálunk egyébként szociológiai szempontokat is figyelembe venni – Paksi Borbála is az egyik ülésünkön jelen volt – és a szakemberek szerint Zugló nem olyan fertőzött. Említette, hogy a KEF-nek jelenleg 16 tagja van. Ők állandó tagok, vagy történt esetleg valamilyen csere a tagok körében? Egy csere volt a művelődési és oktatási osztályon az intézmény koordináló kolléga főigazgató lett és az új helyébe kerülő kolléganő vette át a szerepét. Értem. Milyen gyakran üléseznek? Elvileg havonta ülésezik a KEF, a nyári szünetet betartva szeptembertől áprilisig. Mos márciusban tartottunk egy háromnapos konferenciát, amit egy kis szállodában rendeztünk meg. Még 2004-ben nyertünk a GYISM pályázatán erre a dologra, hogy továbbfejlesszük magunkat. Több szakembert is hívtunk a Drogfókusz Pontról, valamint az államtitkár asszony vezette fel gondolataival a konferenciát. Azt gondolom ez egy nagyon jól sikerült háromnapos rendezvény volt. Egyébként az a problémája a mi KEF-ünknek, hogy a szakértő tagok száma, aránya annyira felülreprezentált, hogy az operatív munkára kevésbé vagyunk képesek. Az operatív munkára kvázi csak én vagyok. Azokat akik a szakmából jöttek, őket nem tudom rávenni egy integrált kerületi programvezetésre. Ez a struktúra még nem egészen alakult ki. Írásban egyébként lefektették a KEF feladatát? Echo Network - 2005

153



Egy szervezeti és működési szabályzatot elfogadott a KEF, ez inkább arra vonatkozik, hogy a szervezet hogyan működik és hogyan dönt. Hiszen az önkormányzat elég magas összeggel 60 000 000 forinttal támogatja ezt az ügyet kvázi a KEF a szakmai előterjesztő, de az egészségügyi bizottságnál van a pénzek elosztási hatásköre. Milyennek tartja a tagok szakmai felkészültségét? A felkészültségük nagyon magas. Jelen vannak a tagok a rendőrségtől, a tisztiorvosi szolgálattól, de jelen van a politika is. Nálunk kétpólusú vezetés van a kerületben, ez sokszor nem annyira gyorsítja az ügyek menetét, de van egy-két terület, ahol nagyon erős a közös tenni akarás, ilyen terület az ifjúságvédelem és a bűnmegelőzés, ami a KEF-ben is érvényesül. Milyen kábítószer ellenes konkrét feladatokat vállalt magára a KEF? Most éppen a helyzetfeltárás időszaka zajlik kettő éve, és természetesen vizsgáljuk a lehetőségeinket, tehát különböző pályázatokon veszünk részt és a drogügyekkel foglalkozó más szervezeteknek is segítünk pályázni. Melyek azok a feladatok, amelyeket nem éreznek úgy, hogy az Önök tárgykörébe tartoznak? Először is a jogszabályi környezet, aminek mi részesei, szereplői vagyunk, de nem mi alkotjuk meg őket. A többi talán nem, mivel a helyi KEF több mindent is be tudna vállalni. Akár országos szintű szakember képzést is tudnánk vállalni, mert egy elég jó nevű alapítványt – ez a Tiszta Jövőért Alapítvány – befogadtunk a kerületbe azáltal, hogy helységet biztosítottunk számukra. Ennek az alapítványnak országos, sőt határokon túli tevékenységi köre is van. Az alapítvány egyébként a prevenció felnőttoktatási részében is segít nekünk. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik még, hogy ugye vannak az intézményi delegáltak és a szakértői delegáltak. Előfordul, hogy valakinek nehézséget okoz ezeknek a szerepeknek az ütközése? Én ezt nem gondolom. Mindenki nagyon lelkesen dolgozik együtt. Ez prioritás kérdése. Lehet, hogy itt szakmailag nem olyan erős a visszajelzés, esetleg nem okoz akkora sikert, de mindenkinek ez egy nagyon fontos dolog azt gondolom. Sikerült egy igazi közösségi teret összehoznunk. Egy olyan formációt arra, hogy az ÁNTSZ vezetője pl. a KAPOCS ifjúsági szervezet vezetőjével összetalálkozik és beszélgetnek, véleményt cserélnek. Vagy pl. amit a gyerekeknek írnak túlélési útmutatókat, odaadják az ÁNTSZ vezetőjének és ő a védőnőkön keresztül kiküldi azokat az iskoláknak. Szóval én mindenképpen az interperszonális értékét emelném ki az együttműködésnek. Drogstratégiával rendelkezik az itteni KEF? Most van készülő félben. Ez úgy történt, hogy mikor alakultunk alapvető elvárás volt saját részünkre, Echo Network - 2005

154



hogy meg kell ismernünk az egyes szakágazatok, szakterületek droggal kapcsolatos attitűdjét. Ezért egy ilyen bemutatkozás jellegű előadást kaptunk a rendőrségtől, ügyészségtől, a gyermekvédelem területéről. Ezekre épülve két-három fős team-eket alakítottunk ki, akik majd az egyes területek részfeladatait kidolgozzák. Kicsit döcög az ügy, de mint már említettem, mindenki nagyon elfoglalt és a KEF csak egy feladatot jelent az ő feladattengerében, de iparkodunk és ennek az évnek a végére vagy a jövő év elejére mindenképpen meg kell csinálnunk. A lassúság ebben az esetben nem feltétlenül hátulütője a dolognak. Én is ezt érzem, mert úgy látom, hogy azért mindenki lelkiismeretesen dolgozik rajta és nem csak kipipálni akarja. Ön szerint mi a különbség a kábítószer és a drog fogalma között? Erre nem tudok és nem fogok választ adni, mert úgy gondolom, hogy nem vagyok képzett szakember. Vannak fogalmaim és vannak ismereteim, de nem tudom, hogy a megfogalmazásában mennyire lennék hiteles. Végülis egy koordinátortól mi várható el ebben a kérdéskörben? Mit gondol arról, hogy hogyan viszonyulnak a KEF tagjai a kábítószer-problámához? Hát mindenkinek megvan a saját véleménye. Azt gondolom – és ez saját véleményem – hogy ez nagyon erősen függ a politikai hovatartozástól is. Ez nagyon erősen ráül. A konzervatív, vagy liberálisabb féle hozzáállás van, de én ebből nem érzek konfliktust nálunk. Itt mindenki egyetért abban, hogy megelőzni szeretné. Mondjuk amikor már ott a baj, akkor ott van, de mindenféleképpen a prevencióra fordítjuk a figyelmünket. Tehát a megengedőbb vonal sem nyilvánul meg annyira, hogy a prevenciót ne tartaná fontosnak. Mindenképpen minél kisebb életkorban akarjuk már felvilágosítani a gyerekeket és nem elsősorban az ijesztegetéssel, hanem a személyiségfejlesztésre és a nevelés fontosságára helyezve a hangsúlyt. Ebben nagyon egységesek vagyunk. Értem. Ön milyen jelzőkkel írná le a kábítószer-fogyasztókhoz fűződő saját viszonyát? Leginkább ambivalens vagyok az ügyben. Pedagógus vagyok és a pedagógiában megvan a saját véleményem arról, hogy egy gyereket milyen hangulatban, milyen értékrendszerrel lehet nevelni. A kerületben nemcsak irodai munkám van, hanem egy ifjúsági szervezetet is vezetek. Én azt gondolom, hogy kreatívan és szabadon kell nevelni a gyerekeket, de bizonyos keretek között, amikor is tudja azt a gyerek, hogy meddig érezheti magát biztonságban és mi az amit már ne kockáztasson meg. Szerintem ezeket a kalandkereséseket máshogyan kell a gyerekek életébe behozni. Magam is olyan terepjátékokat szervezek, ahol versenyek, vetélkedők, izgalmak vannak. Nemcsak 12 évesek, de a 22 évesek is nagy örömmel élik ezeket meg és nagyon népszerűek ezek az események. Az a Echo Network - 2005

155



véleményem, hogy a drog ellen kell lenni mindenképpen, a megengedésnek nem igazán vagyok híve. Azt gondolom, hogy a közösségi nevelés és a szabadidős nevelés, minden embernek a saját pozitív öröklött tehetsége az, amit ha jól megél a gyerek, akkor segítheti abban, hogy a kábítószert elkerülje. Nem gondolom ugyanakkor, hogy az egyszeri kipróbálást, a kalandkeresést, a „bután belemegyek”, ezeket kőkemény terrorral kell üldözni, de semmiképp nem vagyok híve a megengedő álláspontnak, vagy annak, hogy ez is egy kultúra és el kell fogadni. Ön szerint mi a kiváltó oka annak, hogy a fiatalok körében ilyen népszerű a kábítószerfogyasztás? Nagyon sokféle és ezt már nagyon sok okos ember már meghatározta. Én a világ változásaiban látom a fő okokat. A megváltozott értékrendben a biztonság és kiszámíthatóság elvesztése, az örömforrások keresése, a családok felbomlása, a média rendkívül rossz hatása, a hihetetlenül egészségtelen versenyszellem és hogy trendy, divat. A kamasz ugyanolyan volt 1848-ban, mint ma, keresi a kalandot, vagy hogyan tudna minél előbb felnőni. Ön kiket tekint alkoholistáknak és kiket kábítószer-fogyasztóknak? Én nem tennék különbséget. Azokat, akiket már a szer irányít. Említette, hogy a KEF több, többségében önkormányzati és állami intézmény delegáltjaiból tevődik össze. Vannak ennek az együttműködésnek konkrét előnyei? Tagjaink között tudhatjuk pl. a kerületi rendőrkapitányt, vagy az ÁNTSZ vezetőjét. Ami erősségünk, hogy döntéshelyzetben vagyunk, mert tagjaink között van két alpolgármester is. Tehát az állami szektor küldöttei teszik ki valóban a többségét a tagoknak, de találunk, mint már említettem, ifjúsági szervezetek képviselőit és egyházi embereket is a tagok között. Konkrétan előnynek tekintem a személyes találkozásokat, mert egyébként ezek a tisztviselők lehet, hogy nem találkoznának egymással, csak más egyéb fórumokon, vagy ritkábban. Itt akár az egyéb munkájukhoz is segítséget kaphatnak. Az információáramlás nagyon fontos ebben az őrületesen nagy kerületben, ami azt hiszem Budapest harmadik legnagyobb kerülete. Létrejöhetnek akkor esetleg konkrét intézményi együttműködések is ez ügyben. Igen, természetesen. Milyen hátrányokkal járhat az ilyen fajta együttműködés? Nyiván a kisebb bizottságok azért jobbak, mert gyorsabban össze lehet szedni őket. Én például külön államtitkári engedélyt kértem ahhoz, hogy márciusra eltolhassam a kábítószeres konferenciámat, mert nem bírtam összekalapálni a nagyon fontos embereket. Ennek a KEF-nek ebből kifolyólag nagyon Echo Network - 2005

156



nehéz a szervezhetősége, illetve nehéz azt elérni, hogy a tagok ezt tekintsék elsődleges fontosságú ülésnek, mondjuk más helyett és ehhez igazodjanak. De mindig elérem, hogy a 16-ból legalább 12 ott legyen, mert ott vannak többnyire. Tervezik még, hogy más szervezettel is együttműködjenek? Igen, most a polgárőrséget akarjuk bevonni, mert ők a rendőrséggel is jó viszonyban vannak és a kerületnek nagyon fontos részei. Több humanitárius célt is ellátnak, melegételt is osztanak. Nem ilyen önkéntes rendőr attitűddel rendelkeznek. Ők hasznosak lehetnek az ügyben.

Echo Network - 2005

157

Kutatási beszámoló és mellékletek

Recommend Documents