Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Elnöke Dr. Tamási Judit Budapest Táncsics M. u 1
Tisztelt Elnök Asszony! Az Arrabona Városvédő Egyesület (Győr, Tábor u 5/A. 9026) elnöksége és tagsága nevében köszönjük megtisztelő válaszát többszöri, hivatala felé tett megkeresésünkre. Levelét olvasva továbbra is maradtak nyitott kérdések, úgy a Dunakapu tér 6. sz. épülettel, valamint a Duna bástyával kapcsolatban is. Ezért jelen megkeresésünket is két fejezetre bontjuk: 1./ A Dunakapu tér 6. sz. épület bontási engedélye. 2./ A Duna bástya belsejében tervezett mélygarázs. Megítélésünk szerint a két ügy összemosása szakmai félreértésekre adhat okot, még Akkor is ha a két ügy szakmai és kulturális értékét tekintve valójában egy. 1./ A Dunakapu tér 6sz. épület bontási engedélye: Az Arrabona Városvédő Egyesület társadalmi elnöke Szigeti Ferenc okl. építészmérnök 2011.szeptemberének első hetében nyújtotta be a fenti ingatlanra vonatkozó ideiglenes műemléki védelem alá helyezésre vonatkozó kérelmét és annak indoklását a KÖH Védési Főosztályára. Ebben a minőségében érdemi tájékoztatást az Ön levelén kívül nem kapott. Tudomásunk szerint a Védési Főosztály szakmai véleményt fogalmazott meg és ezt eljuttatta az időközben a GYŐRSZOL ZRT kérelme alapján indult bontási engedélyezési eljárás szakhatóságaként közreműködő GY-M-S KH KÖI részére. A szakvélemény nem javasolta az épület elbontását – legalábbis alapos részletes kutatások hiányában – nem. Ezzel szinte párhuzamosan a KÖH MTT hozzájárult az épület részleges elbontásához. Úgy tűnik, hogy a Táncsics M. utcai épületben az egymás melletti szobák még azonos ügyben sem tudnak egymásról és egymással párhuzamosan hoztak ellentétes döntéseket. Sajnos a birtokunkban lévő bontási engedélyből úgy tűnik, a GY-M-S KH KÖI szakhatósági állásfoglalásában a KÖH MTT szakvéleményét száz százalékban, míg a KÖH VFO szakvéleményét nulla százalékban vette figyelembe. Nos ez lett a gyakorlati következménye a párhuzamoknak… Emellett tisztelettel javasoljuk a T. Elnök Asszonynak, mint a szakmai felettes felügyeleti szerv vezetőjének, hogy tekintse át az engedélyezett / vagy nem engedélyezett/ bontási terveket és kérjük szíves válaszának megadását az alábbi, a hatósági engedély rendelkező és indoklási részében foglaltak olvasata utáni joggal feltehető műszaki kérdésekre:
-
-
-
-
-
-
Mely műszaki fogalmazásban van olyan szakkifejezés, hogy bontandó terület? ( a mellékelt műszaki tervek, utólag filctollal ráírt nyila és bejegyzése utal erre, de pont ez teszi műszakilag meg nem foghatóvá a bontandó terület nem műszaki kifejezés jelezni kívánt tartalmát) Tisztelettel kérjük, fejtsék ki, az Ön által vezetett testület szakemberei , hogy mit jelent a „ fokozott régészeti szakfelügyelet „? (ilyen kifejezés nem szerepel sem a műszaki szakkifejezések között, sem a 2001. évi LCIV. Törvény pontjai között, azaz számon kérhetetlen, szakmailag meg nem fogható elem született) Mi a garancia az épület alatti eddig fel nem tárt, de jelentős pincerendszer megmaradására? ( Az épület több periódusából, valamint a Hadtörténeti levéltári kutatásból is bizonyítható, az épület kései szakasza alatt komoly, eddig fel nem tárt pincerendszer van, valószínű összefüggésben a Duna bástya hadi létesítményeivel. Ezért tartjuk veszedelmesnek, ellenőrizhetetlennek, végrehajthatatlannak a fokozott régészeti megfigyelés kifejezés használatát.) Tisztázta e valaki az Ön hivatalában a KÖH –USERS közös tároló helyen a mai napig fennlévő dokumentumok alapján a Duna bástya és a bontásra ítélt ház nyilvánvaló kapcsolatát? Ismereteink szerint és a Védési Főosztály ismeretei szerint is a tárgyi épület egy rendkívül összetett, több építési periódus által létrejött konglomerátum, ezért különleges, ezért egyedi, és ezért lett a tavaly szeptemberében benyújtott ideiglenes műemléki védelemre vonatkozó kérelem. Az épület részleges bontása során nincs rendelkezés az eddig sem a már ismert, sem a nagy valószínűséggel előkerülő szakaszok stabilitási biztosítására. Azért ismerjük ilyen részletesen a bontási tervet, mert minket az eljáró Hatóság ügyféli joggal ruházott fel, később ezen jogunktól megfosztott. Jelenleg az eset fellebbviteli kérelmünk folytán a Győri Törvényszéken törvényességi felülvizsgálat alatt áll.
2./ A Duna bástya belsejébe tervezett mélygarázs vagy teremgarázs. A tervezett elképzelést- ügyféli státuszunkat elvonva- csak látványtervekből ismerjük. Azonban mérnöki, építészi tudásunk és tapasztalatunk szerint a 230 férőhelyes felszín alatti teremparkoló csak a Bástya teljes területének ilyen célú felhasználásával történhet. Erre bizonyítékunk is van, ugyanis mi is készítettünk ilyen tervet a területre, melynek eredményeképpen mondhatjuk, amennyiben ide ilyen létesítmény készül, a fellelt ágyúlejárón és a kötőgáton kívül mindennek el kell pusztulnia. A jelenlegi, befejezettnek tekintett próbafeltárás a Bástya területének kb. 5%-ra korlátozódott. Szerencsére ebbe a csökkentett terület egységbe beleesett a nyugati -ágyúlejáró. Nyilvánvalóan Ön is tisztában van vele, mint reneszánsz szögleterőd, nem csak egy ágyúlejáróból áll tehát jelen csonkolt állapotban történő bemutatása, torz, természetellenes képet tud csak nyújtani a Bástya épületéről, annak rendszeréről, tereiről, helyiségeiről. Ha másra nem, gondoljunk a feltárási terület térmértékére, a bizonyos 5%-ra, és annak a harmadára, az ágyúlejáróra, gondoljunk különös tekintettel a bemutatás tervezett módjára, üvegfallal határolva a mélygarázsból. Ha létezik méltatlan mód egy épületrész turisztikai megmutatására ez igazán az. A Duna bástya jelentősége egyrészt annak nagyságában (a tér majdnem teljes területe), másrészt a reneszánsz hadiépítészetben betöltött szerepében, azaz egyedi kialakításában rejlik.
Erre a véleményre hívta fel a figyelmet több tanulmányában és nyilatkozatában Dr Winkler Gábor professzor és dr Winkler Gusztáv a reneszánsz hadi építészetünk európai szintű elismert és megbecsült szakértője. Mindezek mellett,- a gyűjteményünkben ugyan nem szerepel- a Bécsi Állami Levéltárban bármely kutató által hozzáférhető dokumentumok igazolják a Duna bástya város oldali hátfalához épített úgynevezett pattantyús házak jelentős részének 1711 előtti meglétét. A terület keleti sarkában feltárt néhány alapfal maradvány egy része is ezt a tételt igazolja. Egyszerűen, még a régészeti feltárás előtt kimondatott, hogy ezen épületsor 19. századi, így értéket nem képvisel. Tisztelt Elnök Asszony! Ezt azonban nem a szakma mondta ki, hanem néhány felületes szemlélő, önmagát szakemberré kinevezett egyén. A szakma ezt a maszlagot egyszerűen megette, és nem kutatta, nem tekinti értéknek a pattantyús házak maradványait. Való igaz, pont a feltárt csekély mértékű területen akadtak 19. századi alapfalak, de akadt ott más is. Véleményünk szerint a „szemérmes” hallgatás nem megfelelő nívójú, illetve el sem végzett kutatást takargat. Márpedig a pattantyús házak és a Duna bástya komoly épített kapcsolatban állnak, de ez a kapcsolat több tudományág együttműködésével tárható fel. Amennyiben széttekintünk, elsőként akár a győri analógiákon érdemes elgondolkodni, és a tudomány górcsöve alá venni az alábbiakat. A Duna bástya teteje (bástya teraszának felső szintje) azonos volt a ma is majdnem épségben lévő Kastély bástyáéval, azaz a mai aszfaltos térszín felett mintegy 2,5 méterrel húzódott. Az egykori, mára északi felében 1938-ban elbontott Bástya utca térszíne a jelenlegi úttest alatt átlagos értéken 1,00 méter mélyen található. Ez pont egy emeletnyi különbséget jelent, melyhez a jellemzően 1711 előtt épült házsor szakasz csatlakozott, mégpedig úgy, hogy az egykori utca felé egy emeletes, a bástya terasz felé földszintes oldalát mutatta, így aknázva ki a bástyatető kertként való hasznosításának lehetőségét. Megjegyzendő, az általunk bírt, és az Ön hivatalának elektronikus adattárában lévő dokumentumok is bombabiztos kaszárnyának nevezik az itteni építményeket, a pattantyús elnevezést esetünkben népnyelvi ragadványnak tekinthetjük. Amennyiben ténynek tekintjük, hogy a pattantyús házak későbbiek mint a Duna bástya – egyes épületek, vagy részeik biztosan- és a történelmi belváros épülettömbjei elérték a jelenlegi déli, megmaradt házsorral záródó vonalukat, akkor az alábbi műszaki helyzetnek kellett fennállnia: a Duna bástya egykori utcaszint, történelmi csatlakozó városszint fölé több mint emelettel magasodó földtömegét meg kellett valamivel támasztani, ellenkező esetben a Duna bástya befolyt volna a belvárosba. Azaz házsor ide, vagy oda annak vonalában meg kell lennie a bástya déli oldali hát-támfal rendszerének, mely a bástyával egykorú. Márpedig ha ez ott van, akkor csak ennek felszámolása után készülhet a föld alatti garázst szegélyező vízhatlan „doboz”. Esetünkben terjedelmi okokból nem írunk részletesen az egyéb hasonló korú emlék meglétéről és a garázs útjában álló voltáról, csak néhány elemet említünk. Az előzményekben említésre került feltárt ágyúlejáró ikertestvére a kutatásaink, és a fellelt dokumentumok alapján egyértelműen a Teleki utca itteni szakasza alá esik. Egy szerencsés csőtörés a Teleki utca Móricz Zs. rakpart sarkon 2011 tavaszán napvilágra hozott fal elemeket, melyből az aszfalt burkolat alatt mintegy 70 cm-re kiemelésre került bélyeges tégla annak korát egyértelművé teszi. Nos ez az ágyúlejáró sem értéktelenebb a feltárt párjánál. Természetesen a mélygarázs tervei ezt sem veszik figyelembe. Ugyancsak kutatás tárgyát kellene képeznie a „tér” déli oldalán az úttest alatt, szintén csőtörés következtében ismertté vált falakkal a Dunakapu tér 8. sz. épület előtt.
A felsorolás végén pedig álljon a szögleterőd lelke, az ágyúterem a feltárt lejáró folytatásában, melyet az úttest megléte miatt eddig nem lehetett feltárni. Ezzel és keleti oldali ikertestvérével mi lesz? Bebetonozzák, mert másként nem fér el a teremgarázs. Veszedelmes dolog tehát kimondani és később szakmai következményekkel is járhat, hogy a feltárt csekély erődrészleteken kívül a területen nincs már bemutatható elem, vagy az nem képvisel épített örökségi értéket. Alap felvetésünkhöz visszatérve tárgyi épületsor mértékéhez képest, annak kutatottsága rendkívül csekély,ráadásul olyan helyen történt a régészeti beavatkozás, ahol ennek hiányában is megállapítható a XIX századi eredet. Ebből az a téves következtetés vonható le, hogy az épületsor XIX századi és így régészeti értékkel nem bír. Mivel az 1. pontban utaltunk már a Bástya és a házsor kapcsolatára ezért tisztelettel kérjük a tisztelt Elnök Asszonyt, hogy nagy szakmai tekintélyét latba véve kezdeményezze a pattantyús házsor, keleti ágyúlejáró és lövegállások környezetének teljes körű és részletes feltárását, ehhez az ICOMOS is felajánlotta széleskörű támogatását és szakértői testületét. Ha ez nem történik meg Ön szakmai tekintélye által, akkor a fennálló műszaki vonatkozások és erősen hiányos ismeretanyag alapján igen nagy esélye támad egy újabb győri leletrombolás lehetőségének. A tervezett „nehézgépes” feltárás, a mellé társított régészeti megfigyelés önmagában nem alkalmas a bonyolult és érzékeny összefüggések feltárására és a valódi értékének a megőrzésére. Ön levelében hivatkozik egy archeo-park szerű bemutatás lehetőségére, az előkerült régészeti leleteket illetően. Önmagunkat ismételve állítjuk, nyilvánvaló. hogy a Duna bástya nem egy darab ágyúlejáróból áll. Dr Winkler Gáborral, Dr Winkler Gusztávval és az egyesület szakemberei által folytatott közös kutatás során eddig nem látott dokumentumok kerültek napvilágra. Tovább erősítve a bizonyosságot, a közzé tett és elérhető kutatási adatok azért is különlegesek, mert eddig soha nem látott léptékben és részletességgel ábrázolják a Duna bástyát, valamint helyreállítási tervekkel van dolgunk a 18. század közepéről. A haditanács elé terjesztett dokumentum pontosan a jellegére való tekintettel pontos méréseken alapszik, melyeket az előkerült objektumok is igazolnak, azaz a hiteles kiegészítésnek nincs akadálya, az nem a jelenkor fantáziájának terméke lesz. A reneszánsz hadiépítészet sajátossága, hogy nem alkot egyedi vagy egymástól alapjaiban is eltérő hadi létesítményeket. Ezért a fentieket is igazolva a Kastély, a Sforza és az Új bástya területén végzett mérésekkel mindent kiegészítve a Duna bástyára vonatkozóan részletes tematikus kiegészítési terv hozható létre. A Duna bástya a helyszíni épületrész maradványokból a győri vár megmaradt épületeinek analógiájával, figyelembe véve a meglévő részletterveket, a tematikus megértést segítve, a kívánatos mérték bármely fokáig kiépíthető. Olyan épített örökségi értékkel állunk szemben melynek területe, mértéke és rangja a tematikus kiegészítés és az ilyen formában történő bemutatását predesztinálja. Tisztelt Elnök asszony! Az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a Duna bástya ügye nem politikai kérdés, bár jó néhányan szeretnék egyesületünket ilyen színben feltüntetni. Sajnáljuk, hogy a várost vezető politikusok nem szakmai útra terelték a Duna bástya ügyét, és a tematikus kiegészítés, bemutatás, valamint méltó hasznosítás helyett olyan luxusberuházást erőltetnek, mely nem tudjuk kinek jó, de az épített örökség hasznára nem válik.
Köszönjük, hogy rengeteg teendője között időt szakított ránk, de úgy véljük felvetett kérdéseink jogosak, szakmai válaszra várnak. Az Ön szakmai tekintélyébe vetett változatlan bizalommal várjuk szíves tájékoztatásának megadását.
Győr. 2012. március 19.
Szigeti Ferenc okl. építészmérnök Társadalmi elnök Arrabona Városvédő Egyesület
Herkely Ákos Elnök Arrabona Városvédő Egyesület
