Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány. Balatonakali község. Településrendezési terv

Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány

Balatonakali község Településrendezési terv

Készült: Balatonakali Község Településrendezési tervének alátámasztó munkarészeként

Megrendelő: Balatonakali Község Önkormányzata Készítette: PLANTEUS Kft.

Régészeti Örökségvédelmi munkarészt készítette: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Megyei múzeumigazgató: dr. Limbacher Gábor Témafelelős: S. Perémi Ágota Régész: Pintér László

2010. december 16.

1

BALATONAKALI KÖZSÉG - ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Készült: Balatonakali Község Településrendezési Tervének alátámasztó munkarészeként 1. A TANULMÁNY TÁRGYA: Balatonakali község Önkormányzata 2009-ben kezdeményezte a Településrendezési terveinek módosítását. A hatályos terv kötelező alátámasztó munkarészei nem tartalmaznak Örökségvédelmi Hatástanulmányt, a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés értelmében azonban ennek elkészítése szükséges. 2. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET: A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 1997. évi CXL. törvény, különösen a 38-49. § - múzeumi törvény 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról (példa) 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet – a kulturális szakértők működési engedélyéről BTK vonatkozó paragrafusai (216/b, 316, 324, 325. §) Általános tájvédelem jogszabályi alapja. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről Általában a 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján kell eljárni. Ennek alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek. 1.) Védett régészeti területek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont A KÖH engedélye szükséges védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység végzéséhez. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyéb esetekben a KÖH szakhatóságként jár el. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. 2.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében:

2

2001. évi LXIV. tv. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági, feltárások esetében hatósági) engedélye szükséges. 2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. 2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – el kell kerülni. Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. § A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van régészeti védelem megindítására, illetve annak megvalósulása esetén kisajátítás kezdeményezésére. 2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. 3.) Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: 2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Így ide kell sorolni minden talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. 2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. § Amennyiben ezeken a nem ismert és így hivatalosan nyilván nem tartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg

3

illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. 2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. § A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez lényegében a már ismert lelőhelyek esetében a nagyobb felületet érintő, 1ha területet vagy 500m2 épületalapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre, vízügyi létesítményekre, bányatelkekre és tereprendezésre vonatkozó beruházásokra érvényes bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. 3. A TELEPÜLÉS VIZSGÁLATA 3.1. Elhelyezkedés: Balatonakali Veszprém megye dél-nyugati részén, a Balaton északi partján, a Balatoniriviéra kistáj területén fekszik. Közvetlen szomszédjai Zánka, Dörgicse és Balatonudvari. Megközelítése a települést kettészelő 71-es főútról lehetséges, valamint észak felől a Dörgicsei útról. Megállóval rendelkezik a Budapest-Tapolca vasútvonalon. 3.2. A település etimológiája: A kora középkori feljegyzések szerint a mai Balatonakali környékén Dörgicse néven hat elkülöníthető településrész helyezkedett el. A település elnevezése a XVII. sz. végéig Akalidörgicse, csak ezután tűnik el a név Dörgicse része, és lesz a ma is meglévő Akali neve általánossá. A dörgicse eredetileg egy halfajnak, az Acerina cernua-nak a neve, mely a település Balaton parti elhelyezkedésére utal. A későbbiekben azonban a településrészek önállósodása során pont a névadó, partközeli Akali nevéből tűnt el a ’dörgicse’ utalás. Az ’Akali’ valószínűleg a magyar akol - karám, ól – főnév i-képzős származéka. 3.3. A település története: Balatonakali, mint a parti települések többsége az őskortól kezdve lakott terület. A halban gazdag Balaton, a dús vízparti legelők, a kellemes éghajlat kedvező adottság volt a mindenkori letelepedőknek. Kelták majd rómaiak lakták, szőlőtermesztéssel, halászattal, vadászattal foglalkoztak. Ekkor a népessége még gyér. 1200 körül a Balaton északi partján több kőtemplom épült. Egyes források szerint Akali az Árpád-házi királyok idején is templomos hely volt, maradványai megtalálhatók az iskola valamint a mai r.k. templom épülete alatt.

4

A vidék benépesedése a honfoglalást követően válik általánossá. Anonymus „Szalók apja Ösbő, meg Örkény apja Öse” hódításairól számol be, Kézai krónikája pedig „Vérbulcsú, a hetedik sereg vezére” Zalai megszállásáról ír. Mindezek bizonyítéka hogy Balatonakali és Ságpuszta területéről a régészeti kutatások során őskori, római kori, Árpád-kori és középkori leletek kerültek elő. A legkorábbi írásos emlék, mely a települést említi a XI. századból való. A falu akkor hat településrész, hat Dörgicse területébe tartozott: • • • • • •

Boldogasszony vagy Alsódörgicse Szentpéterdörgicse vagy Felsődörgicse Szarkadörgicse Kisfaluddörgicse Akalidörgicse Ságdörgicse

I András király 1055. évi tihanyi alapítólevelében már megemlíti a Dergueche-ket. Akali 1211-ben még Dörgicseként van említve, 1333-ban a pápai tizedszedők jegyzékében azonban már megjelenik a falu neve. A leírások leginkább a tihanyi apátság birtokaként tarják számon időről idődre. Dergeczhe szerepel 1225-ben és 1228-ban a tihanyi összeírásban egy adásvétellel kapcsolatban, 1266-ban pedig II. Kelemen pápa erősíti meg a tihanyi apátságot birtokában, a hozzá tartozó Akalival. Egyes források már a 1933-35-től a fehérvári kanonok birtokaként jegyzik, ugyanakkor 1509-ben valamint 1531-ben mint a tihanyi apát birtokát említik. Ekkor 12 portát és 18 szegény ill. lakatlan telket jegyeztek. 1536-ban Oláh Miklós a fehérvári javadalom birtokosa ezt írta: „A Balaton taván innen, az erdő lábánál van Váson vára, ezzel szomszédos az én Dörgicse váram öt falujával.” Ekkortájt tehát öt Dörgicse létezett, Akalit Hokuli Dörgicsének, a későbbiekben (1661-ben) Akal-Dörgicsének írják. A török hódoltság idején a lakosság egy része elmenekült a vidékről. A XIV-XVI. században Akali és Ság az őrkanonokság jobbágyfalvai, a török háborúk során a tihanyi végvárat szolgálják. 1548-ban a harcok során leégett a falu. Egyes feltevések szerint a lakosság a templomba menekült, és annak elpusztulásakor tömegesen lelték halálukat. A háborút követő pestisjárvány hatására a környező falvakhoz hasonlóan Akali területe is hosszú időre elnéptelenedett. 1648-ban a fehérvári őrkanonok árendába adta Akalit – a tizedek felével – Karacsics Mihálynak, a tihanyi vár kapitányának, akinek a török pusztításától, a kóborlók és a rablók zaklatásaitól is meg kellett védenie a birtokot. A felégett, lerombolt faluba időnként újra visszatér a jobbágyság. 1696-ban 5 jobbágy szerepelt lajstromban. Újratelepülése az 1730-as években indult meg, a parasztság mellett sok nemes is települt a jobbágytelkekre. A legnagyobb telepítési akciót az egyház végezte. 1773-ban a falu lakossága magyar, többségében evangélikus vallású, imaházuk a prédikátor háza. A katolikus vallású lakosságnak nincs papja, templomuk mely 1751-ben még áll, 1777-ben már romos, ezért Tihanyba járnak templomba. 1774-ben 159 fő lakja a települést, melyből 50 katolikus, 101 evangélikus, 8 református. 1827-re készül el a román kori templom alapjára az új római katolikus templom. Építtetője a kegyesrendiek. A templom néhány képét (Szent György, Loyolai Szent Ignác) Pesky János festette 1838-ban, Pestről látták el kehellyel, monstranciával és egyházi ruhákkal. Benedikálását 1827. szeptember 16-án Schwart József füredi esperes végezte. Ez alkalommal az uradalom az akali hívek számára temetkezési helyet különítettek el birtokából, mely a mai 71-es út és Dörgicsei út találkozásánál lehetett.

5

Az akali ágostai evangélikus egyház az alsódörgicsei anyagyülekezet fíliája. A jelenlegi templom helyén állt egykor az imaház, melyet 1890-ben bontottak le. Ekkor építette a templomot Reizler Antal nagyvázsonyi kőműves, késő klasszicista stílusban. Kialakítása egyszerű, középtornyos, egyhajós, egyenes záródású épület. A templom felszerelési tárgyait az akkor alakult nőegylet tagdíjaiból fedezték. Harangjait az I. világháborúban elvitték. XVIII. századi összeírások alapján Akaliban 25 hold földet műveltek, gabona- és szőlőtermesztés folyt legfőképp. A szántókon legnagyobb arányban rozs, tönkölyt, árpa és búza termett. Az igás és tejelő állatok mellett számos borjút, sertést és birkát tartottak. 1778ban még az örvényesi malomban őrölték a búzát, 1828-ban már állt a határban malom. 1807-ben I Ferenc király a Kegyes Tanító Rend (piaristák) magyarországi tartományának adományozta Akalit. A teljes birtok 1945-ig, a földosztásig, a rend tulajdona volt. A rend központja Dörgicsén volt, csak 1907-ben települtek le Akaliban. A korhoz mérten nagy intenzitással folyt az allodiális gazdálkodás Ságpusztán. A szántóföldi gazdálodás eredményei gyengék voltak, viszont a sok virágos rét kedvező volt a méhészet számára. Halászattal a piaristák közvetlenül nem foglalkoztak, viszont azt bérbe adva hasznosították, és 1832-re már intenzív halkereskedelem alakult ki a két part között. Az erdők felmérése is megtörtént, vágásokra osztották és rendezték őket. Új munkakörök jelennek meg: uradalmi kovács, kocsis, vincellér. A parcellák nagy részét szőlőtermesztésre használták, mely kezdetben teljes egészében jobbágykézben volt. A termést dörgicsei pincékben kezelték. A piarista pince jó hírét az 1870-es években a Pántlika-dűlőben telepített szőlő alapította meg. 1878-ban Dornay István kormányzó megkezdte a pántlikai pince és villa építését. A filoxéra járvány természetesen az itteni ültetvényeket is elpusztította, pótolni sikeresen csak az 1920-30-as években sikerült. Az 1828 évi jobbágy összeírás alkalmával a balatonfüredi járásban 77 adózót írnak össze, köztük 21 jobbágyot, 11 zsellért, 1 ház nélküli zsellért, 3 kézművest. A nemesi összeírás 9 igazolt és 1 nem igazolt akali nemest említ. A későbbiekben a lakosság száma emelkedik. 1851-ben 135 római katolikus és 123 evangélikus lakosa van, 1902-ben már 323 lakosa és 65 háza van. 1909. július 8-án átadták a forgalomnak a Balaton északi partján épült vasutat. A déli part sikeres példáján a gazdaság fejlődését várták tőle, a megtermelt áru, legfőképp a bor szállításának és értékesítésének megkönnyítésével. Mind a vasút építése, mind a működtetése munkahelyteremtő volt, vasutas családokat telepítettek a faluba. Az I. világháború során Akaliban is megkezdődött a rekvirálás. Elvitték a templomok harangjait is, 1927-ben kapott új harangot a katolikus templom. A katonának besorozott férfiak munkaerejének hiányát a piarista rend 30-40 hadifogoly foglalkoztatásával pótolta. 1928-ban 393-an lakják a falut. A II. világháborúban a frontátvonulások előtt a lakosság a szőlőhegyi pincékbe menekült. A szovjet csapatok támadásiban számos lakóház valamint a katolikus templom sérült meg 1944-ben. Helyreállítási munkái 1952-ben kezdődtek meg. 1950-ben 417 fő lakja a falut, jelentősebb népességgyarapodást az 1960-as években indult parcellázások generáltak. A községet közvetlenül körülvevő területeket parcellázták: házhelyek, nyaralók, táborok részére. 30 év alatt megkétszereződött a családi házak, és közel kettőszáz fővel nőtt az állandó lakosok száma. Azóta szezonálisan, nyaranta jelentősen megnő az ideiglenesen itt tartózkodó üdülők száma. Ekkor fontossá vált a vasút korszerűsítése, a személyszállítás kapott nagyobb hangsúlyt, 1968-ban megépült az új vasútállomás. Akali 1950-ig Zala megyéhez tartozott, a közigazgatás átszervezésével csatolták Veszprém megyéhez. A földosztások után sok terület maradt gazdátlanul. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1949-ben a falu keleti felén létrejött Kísérleti gazdaság ezeken folytatott kutatásokat, mely a kopár területek kertészeti növényekkel való hasznosítását

6

célozta meg. Ilyenek voltak: citrom, narancs, mandarin, mandula, őszibarack, rózsafélék, levendula, kakukkfű, meggy, különféle szőlőfajták. Ugyanekkor a falu északi és nyugati oldalán az Állami Gazdaság kezdte meg működését. Kezdetben főleg szaporítóanyag- és oltványtermesztéssel foglalkoztak, 1952-ben kezdődött meg a későbbikben is meghatározó szőlőtelepítés. Ekkor 70 hold mandulát is telepítettek. Balatonakali közigazgatási területén, annak nyugati felében található Ságpuszta. Ságdörgicse néven jelölték egykor, önálló temploma és papja volt, a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepelt. Középkori templomát még 1459-ben említik, korán pusztulásnak indul. A török dúlás utáni két évszázadban többször települt be és néptelenedett el. Egyházi birtok lévén a telepítési akciókat itt is az egyház végezte. Kis létszámú lakói mellett Alsódörgicse és Akali lakói bérelték, szántóit, legelőit, erdőit, 2 malmát használták, nádat vágtak és halásztak, birkát tartottak. Az Akali mellett elmenő postaút keresztül ment Ságon. 1970-71-ben a puszta lakói Akaliba költöztek, a Ság utcában felépített házakba. Az egykori lakott pusztától délre találhattuk egykor Vérkútat. „ Orvos erejű forrással, fürdő házzal; ezen hely a nyári napokban a köznéptől sűrűen látogattatik… Víze kesernyés, és nem savanyú… Van itt a köznép számára fürdőház kádakkal, és négy fürdő kamrácska, ugyan annyi kádakkal…” 3.4. Természet, táj, összefüggések

tájhasználat

–

településhálózat

és

településszerkezeti

Balatonakali településhálózati helyzetét tekintve a Balaton északi partja településláncolatának része, a 71. sz. fő feltáró út mentén helyezkedik el. A 7338. sz. északra tartó út révén szerves kapcsolatot biztosít a Balatonfelvidék településeivel, alsóbbrendű központ szerepét töltve be ezáltal. A község tájszerkezeti helyzetét tekintve a Dunántúli-dombság nagytáj, Balatonmedence középtáj, Balatoni-Riviéra kistáj déli részén helyezkedik el. A kistáj domborzata változatos, északra a Balatonfelvidék felé meredekebb, déli, part menti részen síkabb felszínű, déli kitettségű lejtők jellemzik. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, mely hőigényes és fagyérzékeny növénykultúráknak, szőlő és gyümölcstermesztésnek kedvez. Kiemelkedő az üdülési potenciálja. Természetes növénytakaróját a xeroterm molyhos tölgyesek, mészkedvelő cseres-tölgyesek, a gyertyános tölgyesek és lejtőerdőssztyepp komplexek jellemzik. Kiterjedt felületeket borítanak sziklagyepek és lejtősztyeppek. Balatonakali település tájhasználat szempontjából két részre osztható: A balatonparti sáv, ahol a víz közelsége miatt az üdülési tájhasználat a meghatározó, illetve az északi Balatonfelvidék hegylábi részeire, ahol a szőlőtermesztés, borvidéki tájhasználat és a természetközeli erdőterületek jellemzőek. A parti terület táji, természeti értéke a tó jelenléte, és part menti természetközeli növénytársulások. A parti sáv keleti részén felhagyott gyümölcsösök területén értékesebb lejtősztyepp vegetációk is megtalálhatók. Értékes táji elem az utak mentén több helyen megtalálható mandula fasor, kiemelendő közülük a Balatonudvari településhatáron húzódó út menti fasor, a 71. sz. úttól délre. Kilátás, rálátás szempontjából a 71. sz. út nyugati településrészen haladó szakaszát kell kiemelni, ahonnan a Balaton panorámája különösen szépen tárul fel, kiemelendő, hogy a feltáruló látványt művi elemek nem zavarják meg. Az északi településrész kiemelkedő értéke a domborzati, tájhassználati változatosság: a természetközeli erdőtársulások és a borvidéki szőlőterületek váltakozása. Az értékes erdő és gyepterületek többnyire a Balatoni Nemzeti Park területéhez tartoznak, valamint mint kiemelkedően fontos élőhelyek, Natura 2000 hálózat részét képezik. A szőlőterületek szintén értékesek, I. illetve II. osztályú szőlőkataszteri besorolásban vannak, mind tájképi, mind termőhelyi értékét tekintve ki kell emelni a külterület északkeleti részén található kiterjedt szőlőhegyet. Mindkét településrészről elmondható, hogy tájképileg érzékeny, kitett, emiatt különleges odafigyelést igényel.

7

3.5. Településszerkezet és területhasználat A mai Balatonakalit településszerkezetének kialakulásában kedvező földrajzi adottságai segítették. A Balaton parti fekvése, valamint a környező dombvidék adottságai szerteágazó területhasználati lehetőségekkel látták el, melyet a lakosság a történelem folyamán kihasznált. Forrásaink szerint Akali kezdetben egyutcás település volt, de kapcsolatot tartott a főúttal és a Balaton parttal. A telekstruktúra megfigyelésével és a feljegyzések segítségével helyzetét pontosan meg lehet határozni, a legősibb településrész a ma álló templomok szűk környezete, a Kossuth utca egyes szakasza. A korábban állt templomot lakóházak ölelték körül, és ezt a belső részt sövénykerítés védte nyugati oldalon. A falu a XX. század elején nyugati irányba kezdett terjeszkedni, először az evangélikus templom nyugati oldalán utat nyitottak, majd megépült a korábbi vasútállomás, csendőrörs, intézőlakás, „Kukola” (vagyis szeszfőzde), kovácsműhely. A mai vasútállomás és parkolója korábban liget, pihenőpark volt. A belterületi beépített terület évszázados, szerves fejlődésen ment keresztül. A történelmi múlttal rendelkező faluközpont arányaiban kis területen helyezkedett el a mai beépített területekhez képest. A korábbi korok örökségére épülő lassú lakosságszám növekedéssel járó fejlődés menete felgyorsult a XX. század második felében. Az ősi településközpont többszörösét kitevő alapterületű lakó- és üdülőterület fejlesztések mentek végbe. Fontos szerkezetalakító elemnek számít a Balaton partvonalával közel párhuzamosan (kb. 40-100 méterre) haladó vasútvonal, valamint a tőle északra, szintén kelet-nyugati vonalvezetésű, egyre jelentősebb átmenő forgalmat bonyolító 71-es főút. A fejlődés lehetőségeit e két jelentős ’határvonal’ orientálta, befolyásolta. A történelmi faluközpontot lakó- és településközponti területek veszik körül, melyeken túl a Balaton partjával páthuzamosan, kelet és nyugati irányban egyaránt többnyire üdülőházas területek alakultak ki. A főút és a vasútvonal között intenzív beépítést eredményeztek az üdülőterületek. A Balaton part és a vasút közötti területeken jellemző módon lazább beépítettséget, valamint nagyobb összefüggő közterületet eredményező funkciókat; strandot, kempinget telepítettek. A Dörgicse felé vezető út mentén növekedett tovább a lakóterület. A település erre viszonylag szabadon terjeszkedhetett, emiatt intenzívebb természeti környezetet igénylő üdülő típusok is megtelepedhettek. Akali fejlődése napjainkban is tart, a korábbihoz hasonló, intenzív és nagy beépítetlen területeket érintő fejlesztésre a település nyugati felén kell számítani. Jellemző, hogy napjainkban a meglévő, beépült területek intenzívebb kihasználása folyik. A közelmúltban kiszabályozásra került a belterület keleti felén, valamint a Dörgicsei út nyugati felén újabb jelentősebb lakóterület, ezzel az önkormányzat papírra fektette elképzeléseit a falu fejlődésének irányát illetően. Beépített terület volt korábban a település nyugati felén lévő Ságpuszta területe is. A II, III. katonai felmérés is szerepelteti, valamint lakosságáról beszámoltak feljegyzések még 1902-ben is. Jelenleg beépítésre szánt vagy beépült terület nem található itt. 3.6. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, épülettípusok, településkép és utcaképek

beépítési

mód

és

Balatonakali legkorábban beépült egykori faluközpontjának telekszerkezete és a beépítés karaktere igen eltérő a későbbi korok által beépített területekétől. A fő utca a terep szintvonalaival közel párhuzamosan, kelet nyugati irányban futott, a keskeny hosszú telkek beépítése (a telekszélességet leginkább gazdaságosan kihasználva) oldalhatáron álló módon történt. A telkek a mai Kossuth utca ezen szakaszának északi felén máig a 71. sz. főútig futnak, hasonló telekalakításra utal nyomokban az utca déli felének helyenként a vasútig futó telekosztása. A fő utca kapcsolatban volt a vele párhuzamosan

8

haladó, egykori postaútvonallal és így a Dörgicsei úttal, valamint a Balaton parttal. A későbbiek során is hasonló metodika szerint bővült a település. Az úthálózat többnyire a parttal és a főúttal párhuzamos, és ezekre merőleges, a Balaton irányába futó elemekből épül fel. A telkek keskenyek, rajtuk máig jellemzően több épület helyezkedik el. Az utca felől többnyire a lakó funkciójú, leginkább impozáns, földszintes lakóház áll az oldalhatáron, ennek bővítése, a telek hátsó irányába történhetett. A melléképületek a lakóház folytatásaként, egy sorban épültek, a szemközti oldalhatár mentén csak apróbb építmények állnak a viszonylag szélesebb telkeken. Számos telekre jellemző, hogy több lakóház található egy telken, szintén sorban egymás mögött. Ez a beépítés Veszprém megyére és a palóc területekre jellemző leginkább. Helyenként a tulajdonviszonyok változásával ezek külön telekre kerültek, megközelítésüket az eredeti telekből leválasztott köz biztosítja. A beépítés struktúrája megváltozik a kiemelt, közösségi funkciójú központ, a templomok körül. A leírásokban szerepelt, hogy a katolikus templomot egykor körülvették az épültetek (ekkor még nem volt meg a 254 hrsz utca), és az evangélikus templom az egykori evangélikus imaház helyén épült meg. Ez magyarázatot ad a két templom egymáshoz képest is egyedi elhelyezkedésére. A település belső, legősibb területét ma jellemzően lakó funkciójú épületek alkotják, azt nem zavaró kereskedelmi és vendéglátó tevékenység is folyik. A falu magjától keletre és nyugatra üdülőterületek helyezkednek el. A közterület rendszere többnyire ésszerűen kapcsolódik az ősi faluközponthoz, de annak nem szerves folytatása. Az egykori organikus, a terephez igazodó, az idők során folyamatosan fejlődő belső terület környezetében több tervszerűen megalkotott, raszteres kialakított utcahálózatú üdülőtelep épült meg, a település fejlődésének hosszát tekintve relatív rövid idő alatt. Az üdülő területek telekhasználatára jellemző, hogy többnyire egy üdülőépület található rajta, a kis méretű telkeken további építés nem lehetséges. Kompozíciós elveit tekintve helyenként megjelenik az elválasztott forgalmi rend elve, és itt figyelmet fordítottak a tervezett közparkok rendszerére, amik mint félprivát terek jelentkeznek az üdülőtömbök belsejében. A beépítés módja csoportházas vagy szabadonálló, az épületek magassága illeszkedik a hagyományokhoz, döntően földszintes, vagy tetőtér beépítésesek. A legutóbb kijelölt, még ritkásan beépült lakóterület a település beépített szövetéhez keleti irányból kapcsolódik. Egyedi telekosztást és közterületrendszert követ, igen változatos arányú telkekkel, melyek alakításakor a temető és a vízmű terület is figyelembe lett véve. Viszonylag homogén, egyszerű rendszert követ a 71-es főúttól északra található lakóterület. Széles zöld sáv mögött, az úttól távolabb indul a beépítés a Dörgicsei úttól keletre a korábban beépített területen hosszú szalagtelkek mentén, oldalhatáronálló módon, a későbbi beépítésű részeken pedig szélesebb, rövidebb telkeken, szabadonálló módon. A lakóépületek többsége földszintes, tetőtér beépítésű, az előkertek egységes mélységűek, valamint a telekszélességek hasonlóak, emiatt az utcakép egységesnek mondható. Az észak-nyugati területen nagyobb összefüggő üdülőterület található. Intenzív növényállománnyal borított telkeken, kis méretű üdülőházak helyezkednek el változó intenzitással. A szomszédos, újonnan kiosztott lakóterületek tervezett telekrendszere helyenként illeszkedő, helyenként ellentétes osztású a meglévő szalagos mezőgazdasági parcellázással. Elhelyezkedés szempontjából távol esik a meglévő lakóterületektől és a központi funkcióktól is. Balatonakali közigazgatási területéhez hatalmas szőlőhegy tartozik. Változó méretű, keskeny, hosszú parcellákon a keskeny út közelében találhatók a pinceépületek. Jellemzően egy telken egy épület áll. Számos telken nem található már szőlőültetvény, ill. helyette gyümölcsöst telepítenek. Az épületek közelében gyakran konyhakerti növények találhatók.

9

Az épületek többnyire szintvonalra merőleges állásúak, egyszerű nyeregtetős, tagolatlan kialakításúak. Azonban a közelmúlt termékeként megépült néhány ezt a hagyományt felrúgó, méretében és elrendezésében sem illeszkedő nyaraló épület. 3.7. Védettségek, értékek, és az örökségi értékek elemzése 3.7.1. A településszövet értékei A településkarakter leírásából is világosan követhető, hogy a falu kialakulása során a különböző korok mennyire eltérő szemlélettel, módszerrel építették azt. A történelmi múlttal rendelkező faluközpont máig hűen őrzi a hagyományos egyutcás telekszerkezetet, használatot és az utcavezetést. Ebből kiemelkedő jelentőségű a többlakóházas keskeny telek, annak nyomon követhető tovább osztódása, és közterületi kapcsolat. Az utcaképet többnyire az épületek vakolt oromfala (és előttük az áttört kerítés) és az épített, vakolt kerítések felülete határozza meg. Az egységes megjelenésű tematikus elemek, a lakóházak környezetében a templomok elrendezése egyedi.

3.7.2. Az épített környezet értékei Balatonakali területén nagy számban találhatók műemléki védettségű épületek. Részletes leírásaikat az egyes értékvédelmi adatlapok tartalmazzák. Mind műemléki környezetben, mind a helyi értékvédelmi területen az értékes épületállomány magán hordozza a hagyományos építészeti karaktert és sajátosságokat. A lakóépületek többnyire egy traktus széles, nyeregtetős, oromfalasak, jellemző a nád fedés, a simított, fehér színű fröcskölt vagy simított vakolat. Részletképzés tekintetében a nyílászárók körüli vakolatkeret jellemző. Az utcaképet meghatározó tömör rakott vakolt vagy vakolatlan kőkerítések közel azonos magasságúak, harmonikusan igazodnak egymáshoz és az épületek magasságához.

10

3.7.3. Műemléki védelem alatt álló épületek 1.

5387 sz. műemlék épület

funkció

Római katolikus templom, Szent Kereszt felmagasztalása

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Dózsa György tér

hrsz.

258hrsz

épület építési ideje

1787, 1827. (klasszicizáló késő barokk)

beépítési mód

szabadonálló

szintszám

-

alapterület

130 m2

állag

közepes

homlokzat felületi képzése

Fehér simított vakolat, homlokzati vakolatkeretekkel mezőkre osztott

tetőhéjazat, anyaga

Piros cserép fedés, süvege piros fémlemez fedésű

kert architektúra,

Kellemes, parkosított a környezete, thuja és lágyszárú

növényzet

növényzettel, padokkal.

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épület a középkori templom alapfalainak felhasználásával, a jelenlegi telke hátsó részén áll, szűk oldalkertekkel, tágas előkerttel. Az épület fő homlokzatát egyszerű középtornya uralja. Egyhajós, íves szentélyzáródású épület, cserép fedésű, kontyolt tetővel. A tornya háromszintes, osztópárkányokkal tagolt, a legalsó párkánya cserépsorral fedett. Süvege poligonális alapú piros fém gúlasisak, helyenként szürke fémlemez pótlással. Előcsarnokának nyílása kosárgörbe íves, felette félköríves záródás karzatablak, a közép szinten ovális ablak, a legfelső szinten látható ablakok szintén félköríves záródásúak. A nyílászárók környéke húzott vakolatkeretekkel kialakított. A hajó oldalhomlokzatai keretekkel falmezőkre osztottak, tagoltak, félköríves ablakokkal áttört. Az északi oldalán sekrestyebővítés található.

11

2.


funkció

evangélikus templom

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Kossuth Lajos utca

hrsz.

260hrsz


1890. (késő klasszicista)

beépítési mód

-

szintszám

-

alapterület

92 m2

állag

közepes


Fehér simított vakolat


Kontyolt nyeregtető cserép fedéssel, süvege falazott, simított beton

kert architektúra,

-

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A templom a szomszédos római katolikus templomhoz képest 90 °-kal elforgatott helyzet ű, fő homlokzataik közös előteret generálnak, mely igényesen parkosított pihenőhely. Az épület fő homlokzatát egyszerű középtornya uralja. Szentélye egyenes záródású, a tető kontyolt, cserép fedéssel. A tornya háromszintes, cserépsorral fedett osztópárkányokkal tagolt, órapárkányos kialakítású. Süvege poligonális alapú gúlasisak, falazott. Előcsarnokának bejárata szegmensíves, felette félköríves karzatablak, a közép szinten körablak, a legfelső szinten látható ablakok félköríves záródásúak. A hajó oldalfala vakolatsávokkal falmezőkre osztott, ablakokkal áttört, a nyílászárói szintén vakoltsávokkal keretezettek. Bejárati ajtaja kétszárnyú, osztott táblás, faragással díszített.

12

2.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Kossuth Lajos utca 2.

hrsz.

3/2 hrsz


XIX. sz. első fele (1834?)

beépítési mód

szabadonálló

szintszám

földszintes

alapterület

96 m2

állag

Jó


Fehér simított vakolat a homlokzaton, oldalán fröcskölt, hátsó homlokzaton szürke vakolat


Nyeregtető, nád fedésű

kert architektúra,

Kertje gondozott, főleg dísznövényekkel telepített

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A földszintes épület nád tetőfedésű, 45°os tet őhajlásszöggel, az oromfalon túlfutó tetővel, széles, festett oromdeszka burkolattal. A homlokzati ablakok aszimmetrikus elhelyezkedésűek, osztottak, két rétegűek. Két félköríves záródású nyílás található az oromfalon a padlásszinten. A vakolathúzás tagolása nem azonos az ablakosztás rendjével, a bal oldali függőleges vakolathúzás megszakad a bal ablaknál, míg a jobb oldali ablak a 2 vakolatsáv közepén helyezkedik el. Oldaltornácos, tömör mellvédes, vaskos oszlopokon félköríves nyílásokkal. Vakolatdíszekkel gazdagon díszített a tornácos homlokzat és a szellőzőnyílások kerete is. Kerítése rakott kőfal teli fugázással, részben pedig drótháló, fa oszlopokkal, mögötte sövénnyel. Kapuja áttört, festett fa léces, belső kerítése szintén drótháló.

13

3.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

246 hrsz


XIX. sz. első harmada

beépítési mód

zártsorú

szintszám

földdszintes

alapterület

83 m2

állag

Rossz, felújítandó


Sárga dörzsölt vakolat, fehér simított ablakkeretekkel


Nyeregtető, nád fedés (kéménye vakolt, meszelt)

kert architektúra,

Kertje gondozott, viszonylag kevés növényzettel telepítve

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épület bár rendkívül kis telekkel rendelkezik jelenleg, a szomszédos 244, 247 hrsz telkekkel közösen használja a kertet. Az épület keleti homlokzatához fából utólag előtetőt készítettek. Az utcafronti nyílászárókat többnyire cserélték, sem az eredetihez sem egymáshoz nem illő arányúak, osztás nélküliek. A körülöttük kialakított simított vakolatkeretek változó méretűek, elhanyagolt kialakításúak. Kerítése vakolt kőkerítés, kapuja natúr színű, tömör léckerítés. A lábazatán és a falon vizesedés nyomai jelentkeztek. Nádfedése felújított.

14

4.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

4 hrsz


-

beépítési mód

Oldalhatáron álló

szintszám

földszintes

alapterület

80 m2

állag

felújított


Halvány szürke dörzsölt vakolat, a nyílászárók körül fehér simított keret


Nyeregtető, sötét színű cserép koronafedés

kert architektúra,

Rendezetlen, gondozatlan kert, az épület padlószintje valamivel

növényzet

alacsonyabban van a kert terepszintjétől

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épület telke viszonylag kicsi, több épületes hosszú telek osztásával keletkezett. Szélessége épp az épületet keretezi, mélysége az egykori hosszú telek szélességének felel meg. Az előkert használatlan, bár az épület állaga jó, felújított. A nyílászárók cseréltek illetve felújítottak. Az ablakok mérete azonos az eredetivel, kétszárnyúak, osztás nélküliek, egyenes záródásúak, miközben a vakolatkeret körülöttük szegmensíves. Az ajtónyílások feltételezhetően magasabbak az eredetitől. Kerítése áttört léckerítés. A kert terepszintje magasabban helyezkedik el az épület padlószintjénél,

15

5.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Kossuth Lajos utca 6-8.

hrsz.

12, 13 hrsz


XIX. sz.

beépítési mód

Oldalhatáron álló két épület

szintszám

földszintes

alapterület

160 m2

állag

az épület dél-nyugati sarka megsüllyedt, ezért a fő homlokzatán 2 hosszú repedés jelent meg


a fő homlokzat tetőtéri részén fröcskölt fehér vakolatmező és simított vakolatkeret található, a nyilások körül is. A földszinten és a további homlokzatokon friss simított falfelület látszik, még vakolat nélkül.


Nyeregtető, nád fedéssel

kert architektúra,

Kertje pázsittal borított, egyéb növényzet nem található rajta

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A hátsó épületszárny újonnan külső hőszigetelést kapott, mely miatt a homlokzati vonala néhány centiméterrel kijjebb került. A hátsó oromfala macskalépcsős kialakítású, az első oromfalon túlfutó tető van deszkázat nélkül. A fő homlokzat aszimmetrikus kiosztású két ablak helyezkedik el, mindegyik nyílászáró fa, cserélt. A bejárati ajtó nyílása valószínűleg megnagyobbításra került. Kerítése nincsen. A fő homlokzaton az ablak közepéig vizesedés nyomai láthatók.

16

7.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

249 hrsz


XIX. sz. első harmada, 1936.

beépítési mód

Oldalhatáron álló

szintszám

Földszint + tetőtér beépítés

alapterület

62 m2

állag

Felújításra szorul, vakolata hullik, vizesedés nyomai találhatók


Fehér dörzsölt homlokzat, simított vakolatkeretekkel


Nyeregtetős, nád fedésű

kert architektúra,

Gazdagon telepített, gondozott növényzet

növényzet Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A tetőfelület meg van bontva két helyen kis méretű ökörszem ablakkal. Fehér dörzsölt kissé kiemelkedő falmezőit simított vakolatkeretek tagolják, csak a fő homlokzaton. Az oldalsó falfelület simított vakolatú. Nyílászárói felújítottak, belső szárnyuk cserélt. Az főhomlokzati oromfalra nem fut ki a tető, az betonszegéllyel zárul, emiatt a fal főleg felülről vizesedik. Kerítése vakolt épített kőkerítés, széles oszlopok között kb. egy méter magas lábazatú, áttört fa léckerítésmező található.

17

8.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Kossuth Lajos utca 10. a helyszínen, 12. az alaptérképen

hrsz.

14 hrsz


XIX. sz. első harmada, 1936.

beépítési mód

oldalhatáron álló

szintszám

földszintes

alapterület

82 m2

állag

jó, felújított


simított fehér vakolat szürke festett keretezéssel


nyeregtető, nád fedéssel

kert architektúra,

kertje gondozott, néhány gyümölcsfával szegélyezett

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Telke a korábbi hosszúkás szalagtelek aprózódásával jött létre. A fő homlokzati oromfal tetőtéri részén fehér fröcskölt mészvakolat mező található fehér simított vakolatkeretekkel. A homlokzat egy ablakos, a tető túlfutó. Nyílászárói többnyire jó állapotúk, a boltíves bejárati ajtó az eredeti, alacsony méretű. Kerítése áttört léckerítés.

18

9.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

15 hrsz


XIX. sz.

beépítési mód


szintszám

földszint plusz tetőtér beépítés?

alapterület

72 m2

állag

az fő épület jó állagú, felújított, a hátsónak már csak falai vannak


a fő homlokzat a tetőtér szintjén dörzsölt fehér vakolatú, minden máshol simított fehér vakolat


nyeregtetős, nád fedéssel

kert architektúra,

kertje rendezetlen

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épület környezetén látszik hogy folyamatosan lakják, ugyanakkor az épület felújított, rendezett. A túlfutó, deszkázott szélű tetőn kis méretű ökörszem ablak található, kéménye szintén újra rakott kis méretű kéménytéglából. Az épület előtt a kerítésig tartó földdel fedett pince helyezkedik el, így a fő homlokzaton egy ablak van, az cserélt, osztott táblás. Az épület nyugati felén, a bejárat előtt utólagos előtető toldás készült fából, bitumenes zsindely fedéssel. Kerítése kapart fugás rakott kőfal, kapuja áttört, festett léckerítés.

19

10.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

251/1 hrsz


XIX. sz.

beépítési mód


szintszám

földszintes

alapterület

168 m2

állag

közepes, vizesedik helyenként


fehér dörzsölt ill. simított vakolat


cserép fedés

kert architektúra,

gondozott kert néhány dísznövénnyel

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Fő homlokzata fehér dörzsölt, oldalsó vakolatai simított vakolatúak. Fő homlokzati ablakai fölött domináns szemöldök párkány található, az épületen cserépsorral fedett erőteljes osztópárkány fut végig. A homlokzat kimagasodik a tető síkjától, növelve így az épület tömegét. Nyílászárói nagy méretűek, eltérő osztásúak a fő és a mellék homlokzatokon. A bejárat köré műanyag hullámlemezből szélfogó készült utólag. Az épülethez hátulról, szintén magas oromfallal csatlakozik egy másik, állapota rossz, vakolat és tetőfedés nincs rajta. Kerítése épített, vakolt oszlopokból és alacsony lábazatos fém, hálós kerítésmezőből áll, kapuja szintén vegyes fém.

20

11.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

16 hrsz


XIX. sz. második fele

beépítési mód


szintszám

földszintes

alapterület

110 m2

állag

jó, felújított


fehér simított vakolat szürke festett keretekkel


nyeregtető, nád fedéssel

kert architektúra,

a kert első része gondozott, szegényes növényállományú, a

növényzet

hátsó részén gyümölcsfák találhatók

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A felújított épület azon kevés telkek egyikén helyezkedik el, mely még nem aprózódott el, megvan az eredeti telekmélység. Fő homlokzata egy ablakos, az ablaknyílások az épület első részén egyenes, a hátsó részén szegmensíves záródásúak. A keretezésük ennek megfelelően változatos. Többnyire (az oldalhomlokzatiak) sem jellegükben, sem fémrácsos osztásukkal nem illeszkednek az épülethez. Szintén szegmens íves bejárati nyílása eredeti, alacsony. A tető kissé túlfut a homlokzati falon, deszkázatos. Kerítése részben kapart fugás rakott kőfal, részben kő oszlopok közé feszített drótháló. Kapuja áttört, festett léckerítés .

21

12.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

252/1 hrsz


1906.

beépítési mód


szintszám

földszintes

alapterület

211 m2

állag

felújított, alulról vizesedő


fehér simított vakolat, szürke keretekkel, ill. fröcskölt fehér vakolat


nyeregtető, natúr cserép fedéssel, vakolt, meszelt kéménnyel

kert architektúra,

kertje növényzettel szegényesen szegélyezett

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épület a Kossuth utca teresedésének egyik térfalát adó eleme, ennek megfelelően kellően impozáns és méretes. A Kossuth utcára nem reprezentatív, két ablakos homlokzattal néz. A fő homlokzatának felülete fehér simított vakolatos, szürke, enyhén domború vakolatkeretekkel, oromfala macskalépcsős. A közterület felőli hosszú homlokzata jelenleg osztatlan, fröcskölt tört fehér színű vakolatú. Az udvari homlokzat vakolatsávokkal mezőkre osztott, simított vakolatú. Az elülső épület nyílászárói viszonylag nagy méretűek, hat osztatúak, az udvar felől ennek egy megduplázott méretű változata található, díszes vakolatkeretekkel. A hátsó épületrészen kisebb méretű, de új nyílászárók vannak. A bejárat fölé utólag fa szerkezetű, cseréppel fedett előtető került. Kerítése rossz állagú rakott, vakolt tömör kőkerítés, fám kapukkal.

22

13.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Kossuth Lajos utca 20-22. a helyszínen, 22. az alaptérképen

hrsz.

21-22 hrsz 2 épület


XIX. sz.

beépítési mód

az épület külön hrsz-on van, a mellette lévő 20 hrsz telek tartozik hozzá, a használat szempontjából oldalhatáronálló beépítésű

szintszám

Földszintes, a hátsó épületrész földszint plusz tetőtér beépítéses

alapterület

106+147 m2

állag

Közepes állagú, felújított


Fehér dörzsölt vakolat


Nyeregtető, az elülső épület hullámpala, a hátsó épület pala fedésű

kert architektúra,

Gondozott kertje van, dísznövényekkel

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épületek az utcafronti, újonnan épült főépület mögött helyezkednek el. Tetőfedésük korszerűtlen, a hátsó épületen felnyíló tetőablak található. A hullámpalás épületszárnyon napkollektor található. Kéménye vakolt, meszelt. Nyílászárói cseréltek, az elülső épület egykor tornácos lehetett, nyílászárói idegenek az épülethez. Négy előtetető készült utólag a bejáratok elé fa szerkezettel, bitumenes zsindely fedéssel.

23

14.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Kossuth Lajos utca 24. a helyszínen, 26/a. az alaptérképen

hrsz.

29 hrsz


XIX. sz.

beépítési mód

az épület külön hrsz-on van, a mellette lévő 25/5 hrsz telek tartozik hozzá, a használat szempontjából oldalhatáronálló beépítésű

szintszám

Földszintes, a hátsó épületszárny tetőtér beépítéses

alapterület

92 m2

állag

jó, felújított


fehér simított vakolat


Nyereg tető, nád fedés

kert architektúra,

Gondozott a kertje, viszonylag sok a burkolt felület, és kevés a

növényzet

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A telken több melléképület található, mindegyik fel van újítva. Az első épület homlokzata fehér simított vakolatúak, szintén fehér simított vakolatkeretekkel. A hátulsó épület vakolatlan. A fő homlokzat macskalépcsős, a hátsó épület valamivel magasabb, festett deszkázata emelkedik a tető fölé. Kéménye vakolt, meszelt. Nyílászárói cseréltek illetve felújítottak, a fő bejárat fölé előtető emeltek fa szerkezettel, cserépfedéssel. Kerítése vakolt, meszelt oszlopból és alacsony lábazatú áttört léckerítés mezőből áll, melyhez illeszkedik a kapu.

24

15.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Kossuth Lajos utca 28-30. a helyszínen, 32/a,b. az alaptérképen

hrsz.

30 hrsz


XIX. sz.

beépítési mód

oldalhatáronálló __mind2 épület???

szintszám

földzintes

alapterület

202 m2

állag



Részben fehér részben sárga simított vakolat


Nyeregtető, egyenes vágású cserép fedéssel

kert architektúra,

Kertje gondozott, látható hogy lakják az épületet, kevés kertek

növényzet

egyike, melyben haszonnövények is találhatók

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Mindkét épület elülső oromfala macskalépcsős, a tető síkja fölé magasodó. A hátsó szárnyon felújított kémények találhatók. Utcafronti homlokzata a tetőtér magasságában sárga, alatta fehér simított vakolatú. Aszimmetrikus ablakkiosztású, tornácos épület, a tornác első bejárata félköríves záródású nyílás, nincs befalazva. A bevezetett gázvezeték csöve a fő homlokzaton az ablakok fölött lett elvezetve. A hátsó szárny nyílászárói cserélve lettek, az ablak zsalutáblák itt dominálnak. Kerítése részben tömör vakolt kőfal, részben áttört, alacsony lábazatú, drótháló, festett fém kapuval.

25

16.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

286 hrsz


XVIII. sz. vége, XIX. sz. eleje, és a XIX. Sz. második fele

beépítési mód

oldalhatáronálló

szintszám

földszintes

alapterület

236 m2

állag

Rossz, felújítandó


Sárga simított vakolat


Mindkét végén kontyolt nyeregtető, hátsó, merőleges épületszárnnyal, cserép fedéssel

kert architektúra,

Elhanyagolt kert

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A telek szélessége a duplája az itt hagyományosnak, viszont a mélysége nem az eredeti, meg lett osztva. Az épület eredetileg hagyományos, keskeny részét a későbbiekben L alakban építették tovább, a két rész kis hajlásszögű töréssel kapcsolódik egymáshoz. A homlokzatot simított vakolatkeretek osztják falmezőkre, az ablakok fölötti szemöldökpárkány domináns, nyílászárói igen rossz állapotúak.

26

17.


funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

31/1 hrsz


1888, Vajkai Zs. Szerint 1882.

beépítési mód

oldalhatáronálló

szintszám

földszintes

alapterület

60 m2

állag



Fehér simított vakolat zöld festett simított kerettel, szürke festett lábazattal


Piros cserép fedés

kert architektúra,

Gondozott kert főleg dísznövényekkel

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A telken két főépület helyezkedik el melyek összeépültek, külön bejáratuk van, és a hátsó épület padlószintje magasabban van az elsőjétől valamint a kert terepszintjétől is. Betonból készült lépcső vezet fel hozzá. A homlokzatokat a közelmúltban újrafestették, a vakolatkeretek valamint a vakolatdíszek zöld színe nem szerencsés. Az utcafronti homlokzat osztópárkánya jelenleg csak egy egyszerű vakolatél. Az oromfalak a tető síkja fölé emelkednek, betonszegéllyel záródnak. A tetőszerkezet ép, a kémény az első épületen rossz állagú, vakolatlan téglakémény, a hátsón 2 db újabb, jó állapotú kémény található. Nyílászárói részben cseréltek, részben felújítottak, dupla üvegezésű, középen rácsos, külső állásúak. A padlástérben a fő homlokzaton két szellőzőnyílás található, alattuk rövid, keskeny közös párkány. Kerítése alacsony látszó kő lábazatú kő oszloppal, fém kerítéssel és kapuval.

27

18.


funkció

Lakóház (népi), és szálláshelyként (népi), jelenleg múzeumként múzeum szálláshely funkcionál

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

37 hrsz


XIX. sz.

beépítési mód


szintszám

földszintes

alapterület

~114 m2

állag

Kiváló, a közelmúltban felújított


Fehér simított vakolat fehér domború simított vakolatkeretekkel


Nád fedés

kert architektúra,

Kertje gondozott, viszont jelentős a burkolt felület az épületek

növényzet

körül

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épület 37 hrsz-on van, míg a használat szempontjából hozzá tartozó telek a 36 hrsz-ú. A 37 hrsz épülethez hozzáépült egy másik főépület (földszintes, tetőtér beépítésű, vakolatlan kőépület cserép fedéssel és ökörszem ablakokkal). További kisebb melléképületek is található a telken, szintén felújítottak. A telek hátsó részén, oldalhatáron, külön helyrajzi számon egy másik (8289 sz.) műemléki épület áll. Utcafronti és udvari homlokzatai simított fehér domború vakolattal készültek, szerény díszítésű vakolatkeretekkel, egyéb vakolatdísz nem található rajta. A szomszédos telek felé néző homlokzata fehér fröcskölt vakolatos, simított ablakkeretekkel. Lábazata szürkére festett. A tetőszerkezet is jó állapotú, a felületet nem bontja meg nyílás, kéménye szintén felújított, vakolatlan téglakémény. Az oromfal a tetősík fölé emelkedik a fő homlokzaton, macskalépcsővel záródik, a hátsó részen túlfutó a tetőfelület.

28

Két bejárata van, az elülső szegmensíves nyílású, a hátulsó egyenes záródású. A nyílászárók egyenes záródásúak. Ablakai nagy méretűek, dupla üvegezésű, ablaktáblásak. A padlásszinten egy kis méretű szellőzőnyílás található vakolatkerettel. Kerítése tömör kerítésmezős vakolt, meszelt kőkerítés, betonlemez zárással, fa kapuval.

29

8289 sz. műemlék épület funkció

Lakóház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám


hrsz.

35 hrsz


XIX-XX. sz.

beépítési mód


szintszám

földszintes

alapterület

120 m2

állag

rossz


Fehér dörzsölt és simított vakolat


Nád fedés

kert architektúra,

Környezetében néhány gyümölcsfa található

növényzet

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épület a 36 hrsz telek hátsó részén helyezkedik el az oldalhatár mentén. Megközelítése így a Kossuth utcai bejárat felől történik. Az épület homlokzata csak a hátsó kert és az északi oldala felől volt megtekinthető. Állaga felújításra szorul, a falak alján vizesedés nyomai láthatók. A hátsó homlokzaton cserépsoros osztópárkány, vízvető található a födém vonalában. Tetőszerkezete rossz állagú, a gerincében feltűnő hajlás látható. A keleti oldalán két támpillér található, a padlástérben a hátsó homlokzaton vakolt ágas található. Tőle északra kis melléképület található szintén az oldalhatár mentén. Közöttük a kerítés az épületek falának folytatásaként viszonylag magas vakolt, meszelt tömör kerítés található, a telek további részén drótháló kerítés található.

30


Présház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Fenyehegy 19.

hrsz.

873/4 hrsz


1878.

beépítési mód

szabadonálló

szintszám

földszintes

alapterület

98 m2

állag

Közepes, felújítandó


Törtfehér fröcskölt vakolat


Natúr színű cserép fedés

kert architektúra,

a pince környezetében gyepes terület ill. néhány gyümölcsfa

növényzet

található

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épülethez igen hosszú, művelt telek tartozik. Homlokzatai egységesen törtfehér fröcskölt vakolattal, fehér simított keretekkel és ablakkeretekkel ellátottak. Lábazata tömör fugázott terméskőből készült. A fő homlokzaton egy kis méretű, egyenes záródású, két szárnyú, osztott ablak található, fém ráccsal. A padlástérben lévő két szellőzőnyílás közül az egyik befalazott, vakolt. A homlokzatok dísztelenek, egyetlen dísz a szellőzők alatt lévő simított ovális falmező, melyen egykor az építés éve szerepelhetett. A nyugati oldalon található a bejárati ajtó szegmensíves, keretes nyílása, melyben jelenleg nincs nyílászáró, ideiglenesen fedett. A bejárat mellett egy a fő homlokzatival megegyező ablak is található. A tetőfelületet nem töri meg nyílás. A kémény egyszerű vakolt, meszelt kémény. A tetőről érkező csapadékvíz elvezetése és gyűjtése megoldott. A padlás bejárata kívülről a pince földel fedett tetejéről közelíthető meg.

31


MeszlenyMeszleny-présház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Fenyehegy 38.

hrsz.

947/5 hrsz


1850.

beépítési mód

szabadonálló

szintszám

Pince, présház

alapterület

66 m2

állag

Szépen felújított, jó állagú


Fehér dörzsölt és simított vakolat


Nád fedés

kert architektúra,

a pince környezetében gyepes terület ill. néhány dísznövény

növényzet

található

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A présház, és közvetlen környéke külön hrsz-on szerepel a szomszédos gyep és szőlő területtől, nem tartozik hozzá gazdálkodásra alkalmas terület. A fő homlokzata vakolatdíszekkel igen gazdagon díszített, a pinceszinten dörzsölt vakolattal, simított keretekkel, a felsőbb szinteken simított vakolatfelületek é domború simított keretekkel. Az oldal és hátsó homlokzatok dörzsölt felületűek helyenként simított keretekkel. A fő homlokzaton egy kosárgörbe íves záródású pinceajtó nyílás, fölötte két kis méretű ablak, valamint a padlás szinten ét félköríves záródású szellőző található. A nyílások körül vakolatkeret, az ablakok körül domború keret, alattuk párkány, fölöttük rozettás, osztott vakolatmező található, a szellőzők körül szintén domináns keret és párkány látható. Az ajtó kétszárnyú, jellegzetes, osztott táblás, ablakai kétszárnyúak, osztottak, kívül vasráccsal ellátottak. A présház bejárata az épület keleti oldalán van. A nyílás szintén kosárgörbe íves, az ajtólap hasonló a pincéjéhez. Az ajtó fölötti gerendába vésve megtalálható az építtető és az építés ideje: „1 8 50 dikbe Készült Német István Tsináltata” A tetőfelületet keleti oldalon egy ökörszemablak szellőző töri meg. Mindkét oromzat macskalépcsős, padlás bejárata kívülről a pince földel fedett tetejéről falépcsővel közelíthető meg.

32

22.


funkció

MeszlenyMeszleny-présház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Fenyehegy 42.

hrsz.

965 hrsz


1836.

beépítési mód

szabadonálló

szintszám

Pince, présház

alapterület

66 m2

állag

Felújításra szorul


Simított és dörzsölt felületű fehér vakolat


Nád fedés

kert architektúra,

Néhány gyümölcsfa található az épület környezetében, zömmel

növényzet

azonban gyepes terület

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A présház, és közvetlen környéke külön hrsz-on szerepel a szomszédos szőlő területtől, nem tartozik hozzá gazdálkodásra alkalmas terület. A fő homlokzata rozettás, kagylódíszes vakolatdíszekkel igen gazdagon díszített, a pinceszinten dörzsölt vakolattal, simított keretekkel, a felsőbb szinteken simított vakolatfelületek és domború simított keretekkel. Az oldal és hátsó homlokzatok simított felületűek. Az épülettömeg aszimmetrikus, a nyugati oldalon az eresz jóval nagyobb szélességben lóg ki a falsíktól, alatta lépcső köti össze a pince bejáratot a felső szint oldalsó bejáratával. A tető gerince hajlott, a kémény vakolt, meszelt, cserépsoros téglakémény. Mindkét oromfal macskalépcsős. Az ajtók kosárgörbe íves nyílásúak, díszes, zárókövet is imitáló vakolatkerettel, egyszerű fém ill. fa ajtók. A fő homlokzat ablakai négyzetes arányúak, viszonylag kis méretűek, osztottak, fém ráccsal ellátottak. A körülöttük lévő rozettás, függönyíves vakolatdíszek az épület legszebb részei. A padlásszellőzők és vakolatdíszek a tető szimmetriatengelyében helyezkednek el, és nem a többi nyílás által alkotottban.

33

Szellőzőnyílások találhatók a keleti és nyugati oldalon is, valamint egy osztott, fém rácsos ablak a nyugati oldalon és egy keskeny hosszú nyílás a bejárat mellett. 22.


funkció

IllyésIllyés-présház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Fenyehegy 48.

hrsz.

1076/9 hrsz


XVIII. sz. vége

beépítési mód

szabadonálló

szintszám

Pince, présház

alapterület

60 m2

állag

Rossz, felújításra szorul


Simított és dörzsölt felületű fehér vakolat


Pala fedés

kert architektúra,

Az épület közvetlen környezete gyepes, azonban a telek hátsó

növényzet

része gondozatlan, cserjével gyomosodó.

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épülethez tartozik művelhető telek. Egykor a környező valamint a tőle északra és észak-nyugatra fekvő területek tartozhattak hozzá. Kialakítása és díszítése feltűnően hasonlít az 5380. sz. Meszleny-pincére. A fő homlokzata rozettás, kagylódíszes vakolatdíszekkel igen gazdagon díszített, a pinceszinten dörzsölt vakolattal, simított keretekkel, a felsőbb szinteken simított vakolatfelületek és domború simított keretekkel. Az oldal és hátsó homlokzatok durva felületűek. Az épülettömeg aszimmetrikus, a keleti oldalon az eresz jóval szélesebb, kilóg a falsíktól, alatta lépcső köti össze a pince bejáratot a felső szint oldalsó bejáratával. Kéménye vakolt, meszelt, díszes kialakítású téglakémény. Mindkét oromfal macskalépcsős. Az esővíz elvezetése ill. gyűjtése megoldott. Az ajtók szegmensíves nyílásúak, díszes, zárókövet is imitáló vakolatkerettel, szépen megmunkált napsugaras berakásos fa ajtók. A fő homlokzat ablakai négyzetes arányúak,

34

viszonylag kis méretűek, osztottak, fém ráccsal ellátottak. A körülöttük lévő rozettás, függönyíves vakolatdíszek az épület legszebb díszei. A padlásszellőző és vakolatdísz a tető szimmetriatengelyében helyezkednek el, és nem a többi nyílás által alkotottban. Egy álló arányú, osztott, fém rácsos ablak található a keleti oldalon, valamint itt is megtalálható az oldalsó bejárat melletti keskeny hosszú nyílás. 24.


funkció

Présház (népi)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Fenyehegy 62. (Leshegy)

hrsz.

1042/2 hrsz


1783.

beépítési mód

szabadonálló

szintszám

Pince, présház

alapterület

87 m2

állag

jó, felújított


Fehér és szürke fröcskölt és simított vakolat


Nád fedés, ökörszem ablak

kert architektúra,

Gazdag növényzet található a telken, az épület mellett

növényzet

szőlőültetvény, előtte gyümölcsfák és konyhakerti növények találhatók.

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): Az épület a művelt telek közepén helyezkedik el, egykor a telektől délre és keletre fekvő területek is hozzá tartozhattak. Homlokzatai egyszerűek, pince és földszintje fehér fröcskölt vakolatú, fehér simított kerettel és osztással, a padlástér magasságában simított felületű, simított domború kerettel, egy kagylódísszel és egy keretes szellőzővel. A lábazat szürke festésű. A tető jó állapotú, kéménye egyszerű, vakolt. Mindkét oromfala macskalépcsős. A tetőről csurgó esővíz elvezetése megoldott.

35

Ajtónyílásai szegmensívesek, az ajtók kétszárnyú, hagyományos berakásos faajtók. A fő homlokzaton a pince szinten két ablak található különböző magasságban, kialakítással és aránnyal. A nyugati homlokzaton egy keskeny nyílás, valamint két eltérő nagyságú és arányú ablak található. Az utólagosan beépített ablakok nem harmonizálnak sem egymással, sem az eredeti nyílászárókkal. Az épülethez északi és keleti irányból bővítmények kapcsolódnak, melyek sem anyaghasználatukban sem minőségükben vagy tömegükkel nem illeszkednek a maga korában viszonylag tekintélyes méretűnek számító, arányos épülettömeghez. Szemmel láthatóan az épület rendszeresen látogatva van, ennek köszönheti jó állagát, és a kertészeti kultúra meglétét, azonban előtte méltatlan kerti pavilonok találhatók. 25.


funkció

Pántlika kastély (romantikus)

település

Balatonakali

út/utca, házszám

Pántlika dűlő

hrsz.

080 hrsz


1878.

beépítési mód

szabadonálló

szintszám

Pinceszint+emelet+tetőtér

alapterület

440 m2

állag

jó, felújított


Törtfehér és pasztell sárga simított vakolat


Piros cserépfedés

kert architektúra,

Kertje parkosított, gazdag faállomány található az épülettől

növényzet

távolabb.

Részletes elhelyezkedés (telken belüli), rövid leírás (tömeg, beépítési jellemzők, építészeti tagolás, tetőidom, tetőablak, torony, előtető, részletképzés, nyílászárók): A piarista gazdálkodás sikerét bizonyító épület a mai szűk telke közepén helyezkedik el a Pántlika-helyen, közvetlen környezetében egyedüliként. Széles, a terep lejtésére merőleges szélesebb épületszárnyból és arra merőleges, keskenyebből áll, mely észak felé nyeregtetős épületszárnyként jelenik meg, délre, a fő

36

homlokzat felé a pince fogadóterét alkotó épülettestből áll, mely a földszinten impozáns, gazdagon díszített fa fedésű terasz. A homlokzatok finom árnyalatú, simított vakolatúak. A pinceszint sötétebb árnyalatú, vakolatsávokkal mezőkre osztott. Nyílászárói a külső oldalon egységesen zöld festésűek. Több bejárati ajtó is található. Nagy méretű, kétszárnyú ezek közül a pinceajtó és a hátsó szárnyon egymással szemben lévő két ajtó. A földszintre vezető ajtó az épület nyugati felén található, gazdag, festett fa előtetővel rendelkezik.

Műemléki környezet 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről „40. § A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet.” A törvény értelmében: Műemléki környezet belterületen: HRSZ: 3/1, 5, 10, 9, 11, 17, 25/3, 25/4, 25/5, 28, 31/2, 31/3, 32, 36, 38, 42/4, 43-45, 55/7, 242, 244, 248, 250/3, 250/4, 250/5, 251/2, 252/2, 255, 257, 259, 260, 261/1, 261/2, 269, 270/2, 271/2, 279, 288/1-2, 288/4, 617/9. Műemléki környezet külterületen: HRSZ: 830/3, 874, 873/3, 875, 873/2, 904/5, 904/4, 870/5, 947/4, 964/2, 964/3, 964/4, 996/1, 963/5, 963/4, 947/6, 1056, 1049/2, 1042/6, 1042/5, 1042/7, 1038/3, 1038/1, 1040/1, 1062/3, 1076/7, 1076/8, 1076/10, 078/8, 079/1-11, 1192-1201. 3.7.4. Helyi értékvédelem A településen kijelölésre került helyi értékvédelmi terület a történelmi faluközpont keleti részén. Hozzá tartozó önálló értékvédelmi rendelet nem készült el. A Helyi Építési Szabályzat tartalmaz külön előírásokat a területre. A 2010. február 16-án, a Településrendezési Terv módosításával kapcsolatban megtartott egyeztető tárgyaláson a KÖH képviselői felajánlották, hogy szakmai javaslatot készítenek az érintett területről, mely felhasználható a későbbi rendelet megalkotásakor. 3.8. Régészeti terepbejárás Balatonakali 1. lelőhely A lelőhely a térkép szerint már nem tartozik Balatonakalihoz. A 71. számú főútvonaltól délre, bekerített terület, mely jelenleg a vízmű kezelésében van. A területen római villa és erre ráépült középkori templom áll, melynek konzervált romjai most is jól látszanak. A romok elhanyagolt állapotban vannak, a falak sok helyen szétfagytak. A területen magasan áll a fű, terepbejárást nem lehetett végezni. 2002-ben a Zánkai úttörővároshoz vizet vezettek erről a területről, akkor a vezeték számára kiásott árokban több középkori objektum (kemence, tároló verem) foltja látszott. Az objektumok a kerítéskaputól nyugatra még 50-60 méter távolságban is jelentkeztek. A területen jelenleg bolygatásnak nyomát nem észleltük.

37

Balatonakali 2. lelőhely A lelőhely a térkép szerint már nem tartozik Balatonakalihoz. A lelőhelyet csak a Zánkai úttörővároson keresztül lehet megközelíteni. A topográfia által említett agyagbányát építési törmelékkel és más hulladékkal feltöltötték. Az erózió is „megtette a magáét”, így értékelhető információt nem gyűjthettünk, mindössze azt a tényt tudtuk rögzíteni, hogy az agyagbányából szemétlerakó lett.

Balatonakali 3. lelőhely A lelőhely a 71. út északi oldalán pontosan az 1 számú lelőhellyel szemben fekszik. A kerékpárút nyomvonalán az úttal párhuzamosan a Veszprém Megyei Múzeumi igazgatóság régészei feltárást végeztek. Az ásatás során kora-vaskori hamvasztásos temetkezés, romai kori objektumok (falmaradványok, gödrök, árkok), és középkori lakóház maradványai kerültek napvilágra. A feltárás az észak felé vezető földút jobb és bal oldalán történt, 50-50 méter hosszúságban. Nyugati irányban megtaláltuk a középkori település szélét, keleti irányban - ahol főként római kori objektumok voltak - nem ért véget a lelőhely. Jelenleg a 2002. évi feltárás helyén magas gaz található mintegy 7-8 méter szélességben, ettől északra sűrű bozótos terület van kb. 50 méter hosszan. A bozótostól északra az erdő aljáig gyep, legelő található. Az északra vezető földúttól jobbra szintén kiterjedt füves bozótos terület figyelhető meg. A legelőn számos vaddisznótúrás látszik, s szinte mindegyikből került elő középkori cserép, római tegula. Ezt a területet fémkeresővel is megkutattuk, s nagyjából a rét közepéig mutatkoztak leletek. Ennek alapján a lelőhely északi határát a bozótostól északra kb. 30-40 méterre tehetjük. A területen római pénzek, tegulák, középkori patkó, és kerámia került elő. Ez a határrész nincs művelés alatt, így a lelőhely nincs veszélyeztetve, viszont a réten számos illegális fémkeresőzésre utaló kisebb beásást figyeltünk meg.

Balatonakali 4. lelőhely A lelőhely Balatonakali belterületén, a 71 számú főútvonaltól északra a Dörgicsére vezető út két oldalán helyezkedik el. A dörgicsei út nyugati oldalán magasan álló fű borítja a területet, itt nem volt lehetőségünk terepet járni. A keleti oldalon nemrég gázvezeték

38

fektetéséhez ástak árkokat, amely földmunkánál a múzeum szakfelügyeletet végzett. Sem a 4-5 héttel ezelőtti árokásáskor, sem most a megbolygatott föld átvizsgálásakor régészeti jelenséget - leletet - nem tapasztaltunk. Mindazonáltal mivel a topográfia szerint itt urnasírt és római kori épületmaradványokat találtak, beruházásokkal el kell kerülni ezt a területet. Jelenleg ez a rész nincs veszélyben, nem áll művelés alatt, magas fű borítja. Vélhetően csak az esetleges közműárkok jelentenek veszélyt a lelőhelyre.

Balatonakali 5. lelőhely Ezen a számon a topográfia több lelőhelyet tart számon. Ezek közül csupán két lelőhelyet volt módunkban beazonosítani. A római katolikus templom a falu központjában, melynek közvetlen környezetét átvizsgáltuk, de leletanyagot nem találtunk annak ellenére, hogy közvetlenül a templom északi fala mellett húzódó kőkerítés előtt friss bolygatás nyomait figyeltük meg. Az alig sarjadó fűben jól látszott a bolygatott talaj, de leletanyag nem mutatkozott. A postától délre az udvart magas fű borítja, így itt terepbejárásra nem volt lehetőségünk. (a topográfia itt XIII-XVI századi edénytöredékeket említ)

Balatonakali 6. lelőhely A 71 számú úttól északra sorompóval lezárt földút vezet a régi agyagbányába. A bánya elhagyatott, nagy része szeméttel feltöltött, egy mélyebb gödörben áll a víz. A valamikori bánya falai omladoznak, szinte mindenhol lecsüngő gaz borítja a falkoronát. Jelenleg is szemétlerakóként funkcionál. Bárminemű jelenséget jelen állapotában lehetetlen megfigyelni. A topográfia szerint 1935-37 körül itt őskori gödröket találtak. (lengyeli kultúrába sorolt festett, talpas agyag edénytöredékek valamint egy agyagkanál került elő) Miután a

39

bányát már nem használják a lelőhely emberi tevékenységtől nincs veszélyben csak az erózió pusztítja.

Balatonakali 7. lelőhely A balatoni műúttól délre fekvő lelőhelyet nem tudtuk pontosan beazonosítani. A topográfia által jelzett helyen elhanyagolt gyümölcsös található, ahol derékig ér a gaz. Itt 1955-ben lótemetkezéses sírt találtak gyümölcsfák ültetése közben. Ezen a területen további sírok előkerülésére lehet számítani. Amíg a gyümölcsöst nem bolygatják addig a lelőhely nincs veszélyben, de amennyiben a területet újra használatba veszik - vélhetően erre előbb utóbb sor kerül - újabb sírok kerülhetnek elő. Balatonakali 8. lelőhely A vasúti sinek mentén, az északi oldalon a topográfia által jelzett helyen fűvel benőtt magas, rézsűs partoldal található. Régészeti szempontból a terület nem veszélyeztetett, sem emberi tevékenység sem erózió nem tesz kárt a domboldalban. A rendelkezésünkre bocsátott térkép alapján hét körzetre osztottuk a bejárandó határrészt. Ezek a körzetek a térképen művelés alatt álló területekként voltak jelölve. A körzeteket római számmal jelöltem, s az alábbiakba körzetenként adok értékelést az egyes határrészekről.

I.terület Balatonakali nyugati része. A térképen mezőgazdasági területként jelölt határrész kb. negyede legelő illetve sűrű bozóttal benőtt fás cserjés terület. A bozótos részeket nem tudtuk bejárni, csupán véletlenszerűen, a ritkásabb részeken ahol jó néhány vaddisznótúrást észleltünk. Ettől a résztől keletre egészen a falu széléig szőlők találhatók. A szőlők nagy része elhanyagolt, vagy elhagyott terület melyekben magasan áll a gaz. Csupán két olyan táblát találtunk melyek művelés alatt állnak. Itt a sorközöket megszántották, bejárásra kiválóan alkalmasak voltak. A megszántott részen kb. 150.-200 méterre a műúttól három darab kisméretű, jellegtelen középkori cseréptöredéket találtunk. Az esetleges lelőhely pontosabb behatárolását a szomszédos parcellákban magasan álló gaz nem tette lehetővé. Ennek a területnek csupán elenyészően kis hányadán tudtuk érdemben terepet járni.

40

II. terület A Balatonakaliból Dörgicsére vezető út mellett a nyugati oldalon már a falun kívül nagy kiterjedésű szőlős határrész ékelődik az erdők közé. Ezen a területen az összes parcella jól karbantartott szépen megművelt. Szinte mindenhol megszántották a sorközöket, itt nagyon jól tudtunk terepet járni. Csupán egy két bekerített helyre nem tudtunk bejutni. Az úttól mintegy 30-40 méterre a szántott szőlősorokban két jellegtelen (római?) cserepet találtunk. Bár a terület igen jól járható volt és többször is visszamentünk több leleten nem sikerült gyűjteni.

III. terület A falutól északra a Dörgicsére vezető út mellett, attól keletre mezőgazdasági területet jelzett a térkép. Közvetlenül az út mellett rettentően elhanyagolt ültetvény (milyen növények azt nem tudom) található melyet sűrűn benőtt a gaz. Ettől a területtől keletre egy gazos legelő majd szintén gazos szőlők következnek. Ezen a határrészen egyáltalán nem tudtunk terepet járni.

IV. terület A falutól északra a dörgicsei úttól kelete közvetlenül a lakóházak után kisebb hétvégi házakkal, présházakkal beépített kisebb parcellák sora található. A telkek java részén szőlő van, de csak elvétve találni gondozott jól művelt parcellát. A döntő többség elhanyagolt, gazos. Néhány telket - amelyeket lehetett - bejártunk, de minden eredmény nélkül. A parcellák mellett néhány rét is található a terület keleti szélén. A parcellák mellett azoktól keletre nagyobb kiterjedésű fás cserjés terület található. Ezen a határrészen csak nagyon kis területet tudtunk bejárni. V. terület A falutól keletre a műúttól északra a hegyoldalban sok szépen gondozott szőlőt láttunk. Szinte mindegyik frissen volt szántva. A hegyoldalon hétvégi házak, présházak sorakoznak. Ezen a területen az elkerített telkek okoztak gondot. Nagyon kevés kivételtől

41

eltekintve szinte minden parcellát drótkerítés vesz körül. Azon a kevés helyen ahol a tulajdonost ott találtuk megpróbáltunk bekéredzkedni, de nem sok sikerrel. Néhány telket bejártunk, - ahol a tulajdonos beengedett, vagy nem volt elkerítve a telek - de csak nagyon kis területen tudtunk terepbejárást végezni.

VI. terület A falutól nyugatra a vasúti sínek és a Balaton közötti területen kisebb parcellák találhatók. Minden telken magasan ál a fű meg a gaz. Itt egyáltalán nem tudtunk terepet járni. VII. terület A falutól nyugatra a 71. főút és a vasúti sínek között részben gazos területet részben legelőt találtunk. A legelő füve sok helyen „kikopott”. A legelőt végigjártuk. A területet nyáron sárkányrepülők használják. A terepbejárás 2010. április 14. és 2010. április 23 között történt és összesen 6 munkanapot vett igénybe. A terepbejárás során, tekintettel az évszakra a növényzet fejlődése igencsak megindult ezért a láthatóság a terepbejárás szempontjából enyhén szólva nem a legkedvezőbb volt. A falu határának jelentős részét erdő, bokros, ligetes, fás részek alkotják ahol nem tudtunk terepet járni. Ebből a szempontból hasonló megítélés alá esik a rengeteg elhanyagolt szőlő melyeket sok helyen derék magasságig ellepett a gaz. Ezeken a helyeken sem tudtunk teljes értékű munkát végezni. A legelők rétek esetében sok „segítséget” jelentettek a vaddisznótúrások melyekből adott esetben szép számú leletet gyűjthettünk, de arra nem volt mód, hogy a lelőhelyeknek legalább hozzávetőlegesen megállapítsuk a kiterjedését.

3.9. Területhasználat és területi összefüggésrendszerében

állapot

a

kulturális

örökség

Műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület: Jelenleg az értékvédelmi szempontból fontos terület jelenleg is beállt lakóterület. A lakóterületektől idegen funkció vagy tevékenység nem érinti, intézmény a két templomon kívül nem található rajta. Az épületek állapota többnyire megfelelő, építési tevékenység a területen csak szigorú szabályozási keretek között történhet. A közterület állapota kedvező az utcákban, egyoldali keskeny járda, és kétoldali gondozott, útsorfákkal ellátott nyílt árok ill. zöldsáv között halad a közút. Leromlott állapotú a közterület azonban a templomok mögötti, Kossuth utca - Dózsa utca kereszteződésében

42

lévő kiszélesedő teresedésen. A térfalat adó épületek többnyire impozánsak, arányosan keretezik a teret (ez alól kivétel a déli térfalat adó épületcsoport). Burkolata azonban igen rossz állagú aszfalt, a közepén a tér átláthatóságát akadályozza a növényzet, valamint a terepből kiemelkedő közműlétesítmény. Az értékvédelmi terület egyik figyelmet érdemlő eleme a keskeny, néhány épület megközelítését adó sikátorszerű közterület és környezete. Ez lenyomata azon szemléletnek, mely az elaprózódó telkek beépítése során nem fordítja meg a fő homlokzatok és az előkertek irányát, és a beépítés sorrendje is a főépület irányából halad a telek hátsó része felé, nem a főútra tekintenek a szalagtelken épülő második, harmadik épületek. 4. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 4.1. Településhálózati és tájhasználati változás A település fejlesztési szándékai összhangban vannak a jelenlegi terület- és tájhasználattal. A településhálózati rendszert vagy tájhasználatot alapvetően megváltoztató vagy korlátozó beavatkozásokra nem kerül sor. 4.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás

A település fejlesztési szándékait tekintve elmondható, hogy a jelenlegi területhasználathoz képest többnyire a lakóterületek kelet és észak felé történő bővítése jelenik meg célként, valamint az üdülő funkciójú területek terjeszkedése nyugati irányban. Az egyelőre igen laza beépítésű Balaton-part mentén elnyúló területek szintén üdülő funkciót kapnak, és intenzívebb beépítésűvé válnak. A 71. sz. főút lakóterületeket érintő szakasza mentén, annak délkeleti felén található, egyenlőre kihasználatlan terület gazdasági területi fejlesztése tervezett. Tervezik továbbá egyes meglévő üdülőterületek intenzitásának nem jelentős mértékű növelését, döntően a beépítés magassági paramétereinek illetve a beépítési százalék emelésével.

43

Tájképi, településszerkezeti szempontból a nyugati üdülőterületi fejlesztés tekinthető jelentősnek: Ez a falu külterületi, jelenleg zöldterületként funkcionáló része, amelynek északi, 71 –s út felé eső széléről igen szép kilátás nyílik a Balatonra. 4.3. infrastruktúrális változás A település fejlesztési szándékai között nem szerepel jelentősebb infrastrukturális fejlesztés. A területek intenzifikálása nem jelent túlzott terhelést a meglévő infrestruktúra hálózatra. 4.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Balatonakali üdülőfalu jellege eleve meghatározza hogy állandó lakossága mellett a nyári hónapokban jelentős üdülőlakosság tartózkodik itt, részben állandó, részben változó körű nyaralókkal. A fejlesztések az állandó és ideiglenes lakosság összetételét nem változtatják, volumenét valamelyest növelik. 5. HATÁSELEMZÉS A KÜLÖNBÖZŐ HATÁSTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉVEL A fejlesztések között közvetlenül műemléki környezetet vagy helyi értékvédelmi területet érintő változtatás nem szerepel. A tájhasználatot vagy épített környezetet jelentősebben megváltoztató fejlesztések a gazdasági terület fejlesztése, a Balaton-part intenzifikálása és a nyugati üdülőterületi fejlesztés. A település nyugati felére tervezett beruházás ismeretében megállapítható, hogy annak hatására a zöldfelületi, természeti jelleg elvész, továbbá az épületek elhelyezése (azok magassága, helyzete, távolsága) miatt a Balatonpart mentén már ritka, a település egyik fontos értékét képviselő szabad kilátás is jelentősen korlátozódik. A terület a parti sáv többi részéhez hasonlóan üdülőterületi jelleget kap. Tájképi szempontból kiemelendően fontos, hogy a tervezett épületek jellege harmonizáljon a helyi építészeti hagyományokkal, melyhez való alkalmazkodást mind a BTSZ, mind a Helyi Építési Szabályzat előírja. A település összképet azonban kevéssé érinti, mert egy önálló településrészként jelenik meg, valamint az építménymagaság max. 6 m lehet. Tovább csökkentheti a beépítés negatív hatásait, ha a Balaton-partra merőleges elhelyezésű épületek jelennek meg, ezáltal szellősebb és a Balatonra való rálátást kevésbé korlátozó beépítést kapunk. Tovább segíti a kedvezőbb megjelenést, ha több épület „zöldtetősen” épül meg, mely által a magastetők tájképi takarása mind a Balaton, mind a meglévő szőlőtáblák felé jelentősen csökken. Összességében tehát a módosítás táji, településszerkezeti, tájhasználati, beépítettségi szempontból kedvezőtlen változást okoz. Igen fontos a terület építési engedélyezési eljárása előtt a helyi, majd a regionális tervtanácson való megtárgyalása, ahová a KÖH képviselőit is hívják meg. A gazdasági terület, mely a 71. sz főút belterületi szakaszának keleti felén került kijelölésre a szomszédos üdülőterülethez közel helyezkedik el. A telek domborzati viszonyait is figyelembe véve a tervezett funkció kedvezőtlen, a 71-es főútról nézve, a településképet dominánsan uraló épületek elhelyezésére van lehetőség. A terület takarása intenzív (három szintű) növényzettel minél szélesebb sávban indokolt és feltétlenül telepítendő a használatba vételi engedély megadásáig és karban tartandó azután is folyamatosan. A rendezési terv legutóbbi módosítása a képviselő testület kifejezett kérésére átvette a hatályos szabályozást, mely azonban továbbra sem megnyugtató a településkép szempontjából. A későbbi módosítások esetén javasolt a terület felülvizsgálata és lehetőség szerinti minél nagyobb részének zöldfelületi funkcióval ellátása. A Balaton partja mentén elhelyezkedő telkek intenzifikálása a meglévő beépítettség és a 15-30 méter széles be nem építhető part menti sáv figyelembe vételével a jelenlegi állapothoz képest a legkevésbé megterhelő változtatási szándék, mivel a megengedett

44

építménymagasság és épületnagyság, beépítettség még illeszkedhet és illeszkednie is kell a meglévő növényzethez, azoknál alacsonyabb. Mindegyik beruházás megvalósulása esetén jelentős többletterhelést jelent a meglévő infrastruktúra hálózatra. 6. ÖSSZEFOGLALÓ Javaslatok: - Az egykor ismert, használt dűlőnevek fennmaradása érdekében azok beépíthetők lennének a fejlesztési területek elnevezésében, utcák nevezésekor. - Az egyre fogyó, ezáltal igen értékessé váló szabad Balatoni kilátás védelme, megtartása érdekében minden jelenleg még beépítetlen fejlesztési területen célszerű biztosítani be nem építhető, kilátási területsávokat. - A műemléki környezet kibővítése a tömbhatárokig, így a régi faluközpont egységesen kezelhető terület lesz. - A templomok mögött elhelyezkedő, a Kossuth – Dózsa utca kereszteződésében lévő teresedés rehabilitációja. ÁBRASOROZAT: a település ábrázolása a történelem során

I.

katonai felmérés

45

II.

katonai felmérés

III.

katonai felmérés

Zala-vármegye térképe

46

MELLÉKLETEK: 1) Régészeti területek 2) Műemlékvédelem 3) Helyi értékvédelem 4) Dűlőnevek 5) Melléklet a régészeti terepbejárás című fejezethez

47

Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány. Balatonakali község. Településrendezési terv

Recommend Documents