BALATONAKALI Község. Helyi Építési Szabályzata DECEMBER 23

BALATONAKALI Község Helyi Építési Szabályzata

2010. DECEMBER 23.

Balatonakali Község Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelete Balatonakali Helyi Építési Szabályzatáról és a Szabályozási Tervéről Balatonakali Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében és a 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet előírásaira - a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Balatonakali község teljes közigazgatási területére kiterjed. 2. Az előírások alkalmazása 2. § (1) A 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad. (2) A rendelet a) 1. számú melléklete a Szabályozási terv - Beépítésre szánt területek - BSZA-1, BSZA-2 és BSZA-3 tervlapjai, b) 2. számú melléklet Szabályozási terv – Beépítésre nem szánt területek - KSZA-1, KSZA-2, KSZA-3, KSZA-4 jelű tervlapjai. c) 1. számú függeléke az országos védelem alatt álló épületek, a műemléki környezettel és a régészeti lelőhellyel érintett telkek listája. d) 2. számú függeléke a telepítésre javasolt növények jegyzéke. (3) A rendelet előírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók. 3. A szabályozás elemei 3. § (1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) alapján: a) szabályozási vonal, b) beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa, c) területfelhasználási egységek határa, d) övezeti és építési övezeti besorolás és annak paraméterei, e) telekre vonatkozó: építési övezet határa, övezet határa, építési övezet jele, övezet jele, építési hely, építési vonal, kialakítható legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, 2

zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei; f) műemléki környezet határa; g) helyi értékvédelmi terület határa; h) régészeti terület határa; i) sajátos jogintézmények határvonalai. (2) Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala. (3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az építésügyi hatóság az egyéb, magasabb szintű jogszabályi előírások betartása mellett eltérhet. (4) A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg. 4. Terület-felhasználás 4. § (1) A település területe építési szempontból: a) beépítésre szánt területekre, illetve b) beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik: a) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: 1. Lakóterület: 1.1. Kertvárosias Lke 2.Vegyes terület: 2.1. Településközpont vegyes terület Vt 3.Gazdasági terület: 3.1. Kereskedelmi, szolgáltató Gksz 4. Üdülőterület: 4.1. Üdülőházas Üü 4.2. Hétvégi házas Üh 5. Különleges terület: 5.1. Strand Kst 5.2. Vízi-közlekedési, sport és turisztikai Kki 5.3. Temető Kt 5.4. Sport terület Ksp b) beépítésre nem szánt területek építési használatuk használatuk szerint: 1. Közlekedési és közmű terület: Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt: 1.1. országos és helyi közutak 1.2. vasút területe 2. Zöldterület: 2.1. Zöldterületek 3. Erdőterület: 3.1. Védelmi erdő

általános jellege, valamint sajátos építési

Kö-u Kö-v Z Ev 3

3.2. Védelmi rendeltetésű bokorerdős terület 4. Mezőgazdasági terület: 4.1. Borvidéki mezőgazdasági terület 4.2. Borvidéki mezőgazdasági terület 4.3. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület 5. Vízgazdálkodási terület: 5.1. a Balaton vízmedre 5.2. vízművek területe 5.3. tómedren kívüli vízgazdálkodási terület 5.4. másodlagos erdőterület 6. Beépítésre nem szánt különleges terület: 6.1. Sportterület 6.2. Tüzép terület (2)

Evb Má-b1 Mk-b2 Mk-ko V V-v V-t V-e Kk-sp Kk-t

Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

5. Telekalakítás és építés engedélyezése 5. § (1) Telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) és a végrehajtására alkotott jogszabályok, valamint A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló a 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Btv.) és mindenkori módosításai alapján történhet. (2) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. (3) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint teljes közművesítés rendelkezésre áll továbbá az épülettulajdonosokat közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. (4) A település beépítésre nem szánt területein, épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a Btv-ben előírt közművesítettségi feltételeknek eleget tesz. (5) Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre a) olyan telek, amely nem rendelkezik a megközelítést biztosító, jogszabályokban előírt közterületi kapcsolattal, b) valamint újonnan kijelölt lakóterületeken ill. beépült, beállt területeken nyúlványos (nyeles) telek.” (6) Újonnan kialakított telektömbökben lévő új építési telkek minimális telekszélessége: a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m, b) szabadon álló beépítés esetén: 18 m. (7) A település beépítésre nem szánt területén 3000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. (8) Új telket kialakítani, telket megosztani csak az előírt telekméreteknek megfelelően lehet. (Ettől eltérő lehet a kialakult telkek esetében azok Szabályozási terv szerinti kialakítása.)

4

(9)

A helyi értékvédelmi területen telekhatár-rendezés csak abban az esetben engedélyezhető, ha az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentősen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telkek területének 15 %-át érinti. (10) Az építési övezetekben ill. övezetekben telek közműterület céljára az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható. (11) Az 581; 599/4; 600; 603/2; 603/3; 603/4 és 603/5 helyrajzi számú telkeken a telekosztást megelőzően részletes botanikai felmérést kell készíteni, amelyben fel kell mérni a terület lágy- és fásszárú növényállományát, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (továbbiakban: BfNP) Igazgatóságával egyeztetve meg kell határozni a területen található védett növényfajok egyedeinek védelmét vagy szükséges áttelepítését. (12) A település közigazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épület nem létesíthető. (13) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés, elektromos vezeték áthelyezés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély csak jelen HÉSZ szerint szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható ki. (14) A beültetési kötelezettséggel érintett telkek beépítésénél használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a tulajdonos az beültetési kötelezettséggel érintett telekhatárok mentén az előírt növénytelepítést elvégezte. (További előírások ld. 38. §) (15) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, településközpont vegyes területen, különleges területeken, üdülőterületen használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő, továbbá a kötelezően előírt zöldfelületnek megfelelő több szintű növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). 6. Általános előírások 6. § (1) Építmények elhelyezése, ha jelen rendelet előírásai szigorúbb szabályokat nem állapítanak meg, az OTÉK és a Btv. vonatkozó előírásai szerint történhetnek. (2) Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén – ha a szabályozási terv külön nem jelöli – a területen jellemző méreteket kell alkalmazni. (3) Nyitott, fedett építményeket elhelyezni beépítésre nem szánt területen nem lehet, beépítésre szánt területen csak az építési helyen belülre lehet. (4) Az előkertben a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz), b) közmű-becsatlakozás építménye, c) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el. (5) A 6,0 m-nél kisebb szélességű, Mk-b2 övezetet érintő és határoló utak esetében a lehetőségek függvényében legalább 100 méterenként kitérőket kell kialakítani biztonságos közlekedés biztosítása érdekében. (6) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, és egykori zártkerti utak mentén bármilyen új építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni, kivéve a kerítést, melyet min 3-3 m-re lehet elhelyezni. (7) A meglévő, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek – a szomszédos telkeken álló vagy elhelyezhető épületek miatt – az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi 5

(8)

(9) (10)

(11)

(12)

(13)

osztályába tartozó I-III. tűzállóságú fokozatú épületek közötti távolság 4 m-ig csökkenthető. A távolság csökkentésének feltétele továbbá, hogy az épületek oldalkert felé eső homlokzatainak magassága 6,0 m-nél nem magasabb és a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. § (4) bekezdése szerinti szellőzőnyílások vannak. Tűzfalas kialakítás esetén a távolság korlátlanul csökkenthető. Ez esetben elvi építési engedélyezési eljárás során kell a távolságot meghatározni az illetékes önkormányzati tűzoltóság szakhatósági állásfoglalása szerint. A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK a HÉSZ valamint a Btv. előírásaival ellentétes. Bármilyen nagyobb földmunkával járó beruházást megelőzően a konkrét területre vonatkozó szakhatósági eljárást az illetékes szakhatósággal le kell folytatni. Telepített lakókocsi és/vagy lakókonténer nem helyezhető el, még akkor sem ha az forgalmi engedéllyel rendelkezik. Ez alól kivétel az Üü-4 jelű övezet, amennyiben az kemping funkciót lát el. Zajtól védendő helyiséget tartalmazó új építmény akkor helyezhető el, ha a zajtól védendő helyiséget tartalmazó épület homlokzata előtt a vonatkozó zajterhelési határérték teljesül. A határérték teljesülését az építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjában igazolni kell. Települési főépítész alkalmazása esetén építési engedélyezésre terveket benyújtani csak a települési főépítész írásos véleményezésével lehet. A települési tervtanács megalakulása után a települési főépítész a helyi tervtanács véleményét kikérheti főépítészi véleménye kialakításához. Ültetési kötelezettségű területeken, előírt takarófásítás vagy sövénykerítés kialakítása esetén valamint közterületeken csak a függelékben megadott növénylistában szereplő növények alkalmazhatók.

7. Általános építészeti előírások 7. § (1) Balatonakali közigazgatási területén belül az elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyagai: tégla, kő, fa, vakolat pasztell színben lehet. (2) A beépítésre szánt területen tetőfedésként alkalmazhatók magastető kialakítása esetén az alábbi építőanyagok: nád, hagyományos cserép, betoncserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös és a vörösesbarna árnyalataiban), korcolt lemezfedés (vörös, vörösbarna színben). Lapostető illetve aszimmetrikus tető kialakítása csak üdülőházas üdülőterületeken lehetséges. (3) Többszörösen összetett vagy többszörösen tagolt tető kialakítása nem megengedett lakóterületen és hétvégiházas üdülőterületen. (4) A település közigazgatási területén belül nem alkalmazható tetőhéjazatként: hullámpala, szürke tónusú pala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, ipari fémlemez-fedés. (5) Balatonakali belterületén hír- és távközlési torony elhelyezése tilos. (6) A település területén többszintes tetőterű épület nem alakítható ki, aszimmetrikus tető az Üü-4, Üü-5 és Üü-6 övezet kivételével nem létesíthető. (7) A településen alkalmazható kerítésekre vonatkozó általános leírások: a) A kerítések magassága kialakult környezetben az illeszkedés szabályai alapján határozandók meg, de magasságuk nem lehet nagyobb 160 cm-nél. b) A kerítésmező lábazata 60 cm-nél nagyobb nem lehet. 6

(8)

(9) (10) (11)

(12)

c) Vt-1 és Vt-2 építési övezetekben csak sövény kerítés létesíthető. A település beépítésre szánt területén a közterület felé elhelyezhető a hagyományoknak megfelelően: a) Tömör kerítés: a helyben szokásos rakott terméskőből készült oszlopból, valamint a kerítésmezőből áll. Utóbbi a következőképp készülhet: aa) tömör mezőként: helyben szokásos rakott terméskőből ab) helyben szokásos terméskőből rakott lábazattal és natúr fa megjelenésű kerítésmezővel. b) Áttört kerítés: ba) legalább 50 %-os áttörtségű kerítésmező alakítható ki bb) a helyben kialakult anyag és formavilág alkalmazandó, látszó betonból vagy látszó zsalukőből nem alakítható ki, bc) drótháló vagy élősövénybe húzott dróthuzal is alkalmazható. A település beépítésre szánt területén belső kerítésnek dróthuzal vagy háló, fából készült palánk kerítés vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. A vasút és a Balaton partvonala közötti ingatlanok telkein a (7) bekezdés b) pontjában leírt áttört kerítés alkalmazható. Beépítésre nem szánt területen kerítés csak annyiban létesíthető, amennyiben az igazoltan a telepített növényállomány védelmében vagy pályázati előírás teljesítéseként készül. Csak lábazat nélkül, vadvédelmi drótháló vagy huzal alkalmazható. Terepszint alatti építmények — a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével — csak azokban az építési övezetekben, övezetekben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak.

8. Reklám, hirdetőtábla 8. § (1) A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történhet. A 2 m2-nél nagyobb reklámtáblák tervének a jogszabályban előírtakon túl tartalmaznia kell: a) az épület érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével), b) a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját, c) a reklám hordozószerkezetét bemutató műszaki tervet, d) további, az építési hatóság által esetenként előírt munkarészeket, okmányokat. (2) A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %át. (3) Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók helyezhetnek el cég- és címtáblát, vagy reklámhordozót. (4) A 3 m2-tert meghaladó reklámfelületű óriásplakátot és annak elhelyezésére szolgáló, vagy egyéb reklámhordozót a település teljes közigazgatási területén elhelyezni nem lehet, a meglévőek megszüntetendők. (5) A helyi értékvédelmi területen és műemléki környezetben parabolaantenna és épületgépészeti szerelvény az utcai homlokzaton még takartan sem létesíthető. (6) Közterületen csak az önkormányzat által rendszeresített tájékoztatókat, irányító jelzéseket lehet elhelyezni. (7) A rendelkezéseknek nem megfelelő, illetve nem karbantartott, már meglévő hirdetés, reklám illetve hirdetés- és reklámhordozó fennmaradási engedélye nem adható meg, valamint a

7

rendelkezés hatályba lépése illetve az engedély lejárta utáni 3 hónapon belül a tulajdonosának, vagy fenntartójának költségén eltávolítható.

9. Közterületek, közterek kialakítása 9. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést. (2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek. (3) Közterületen pavilon, árusító fülke a Z jelű zöldterület kivételével nem helyezhető el. 10. Művi értékvédelem 10. § (1) Az országos védelem alatt álló épületek felsorolását az 1. számú függelék a) pontja tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók. (3) A műemlék jellegét, megjelenését tartósan érintő beavatkozások esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét kell kérni. (4) A műemléki környezetet a Szabályozási terv ábrázolja, a telkek helyrajzi szám szerinti listáját az 1. számú függelék b) és c) pontja sorolja fel. (5) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza. (6) A régészeti örökség védelméről a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell gondoskodni. Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, ugyanezen törvény rendelkezései alapján kell eljárni. A régészeti lelőhelyek helyrajzi szám szerinti listáját az 1. számú függelék d) pontja tartalmazza. (7) Beépítésre szánt területen műemléki környezetbe tartozó telkek esetén azok utcai kerítését 7. § (7) bekezdés a) pontjában leírt módon, tömör kerítésként kell kialakítani. 11. Helyi értékvédelmi terület 11. § (1) A helyi értékvédelmi terület határát a BSZA-1 jelű Szabályozási tervlap jelöli: 71-es út – 53 hrsz telek – Kossuth utca – 295 hrsz telek – Strand utca – Dózsa Gy. utca – ún. Zsidóköz (41 hrsz). (2) A helyi értékvédelmi területen a területrész szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység csak az 5. § (9) bekezdés szerint végezhető. (3) A helyi értékvédelmi területen épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: a) Szerkezet: hagyományos építőanyag. b) Tetőhéjalás: nád, hagyományos égetett cserép (kizárólag vörös – barna árnyalatban), korcolt lemezfedés c) Nyílászárók: fa szerkezettel, kizárólag: natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben.

8

d) Homlokzat: vakolt felület, fehér színben (egyedi esetekben a szakhatósággal egyeztetetten) e) Kerítés: terméskő, fa f) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37 - 45° közötti tetőhajlásszöggel. g) A területen maximum F + T (földszint + tetőtér) beépítésű épület helyezhető el. Tetőtér-beépítésnél térdfal nem építhető. h) Az elhelyezhető épület legnagyobb szélessége 7,0 m, gerincmagassága legfeljebb 7,0 m lehet. (4) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. (5) Az építési telek utcai kerítését 7. § (7) bekezdés a) pontjában leírt módon, tömör kerítésként kell kialakítani. (6) Új épület elhelyezése esetén az utcakép alakulását és a tervezett új épület, valamint a környezete közötti építészeti összhangot bemutató tervet kell csatolni az engedélyezési dokumentációhoz. 12. Táji és természeti értékek védelme 12. § (1) Védett természeti területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján: a) helyi jelentőségű védett terület esetén az önkormányzat természetvédelmi rendeletével és a védett terület kezelési tervével összhangban; b) országos védettségű területen a nemzeti park igazgatósága egyetértésével történhet. (2) Közterületen fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhető, ha a) a fa egészségi állapota, b) baleset – elhárítás, c) vagy közegészségi szempontok feltétlenül szükségessé teszik. (3) A fás szárú növények telepítésével, fenntartásával, kivágásával és pótlásával kapcsolatos tevékenységeknél A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. (4) Adótorony, távközlési magasépítmény csak erdőterületen (Ev) tájesztétikai vizsgálattal megalapozott látványterv alapján létesíthető a belterülettől, meglévő és tervezett beépítésre szánt területektől legalább 500 m védőtávolság biztosításával. (5) Új, min. 12 m szélességűre szabályozott utak kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. (6) Fasor telepítésénél nem engedélyezhető a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfa) telepítése, valamint A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt inváziós fafajok. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat. (7) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. Közterületek fásításánál elsősorban a tájra jellemző honos lombhullató fafajok és azok faiskolai fajtái, változatai alkalmazhatók. (8) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. (9) Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelmében csak a helyi hagyományoknak megfelelő, tájbaillő épületek építhetők. 9

(10) A tájkarakter védelme érdekében a történelmi szőlőhegy (Leshegy, Fenyehegy, Öreg-les hegy) hagyományosan kialakult telekszerkezetét meg kell őrizni, a szőlőhegy korlátlan mértékű felaprózódását meg kell akadályozni. (11) Mezőgazdasági és erdőterületen önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el. (12) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék védelméről gondoskodni kell. (13) Az erdőtelepítések során csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok alkalmazhatóak. Törekedni kell a természetközeli elegyes erdőállományok kialakítására. (14) A balatoni nádasok védelmét biztosítani kell. A nádasokban járatok, horgászállások, napozóstégek, kikötőhelyek nem létesíthetők, kivéve ha a magasabb szintű jogszabályok és tervek ezt lehetővé teszik és előírásaik betarthatók. (15) A Balatonakali vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmány tervének elfogadásáról szóló tárca nélküli miniszter 35/2004. (XII. 30.) rendeletben (továbbiakban: TNM rendelet) jelölt parti sávot érintő mindennemű változtatás esetén, a táj és természeti értékek megőrzése érdekében a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 12.) Korm. rend. és a TNM rendelet szerint kell eljárni.

II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 13. Kertvárosias lakóterület (Lke) 13. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terveken Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. (3) Az építési övezet területén elhelyezhető: a) az OTÉK szerint meghatározott funkciók; b) kivéve üzemanyagtöltő. c) Egy telken maximum kétlakásos lakóépület engedélyezhető, kivéve az Lke-8 övezetet, ahol max. 6 lakásos lakóépület engedélyezhető. (4) Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

Övezeti jele

Beépítés módja

Lke-1 Lke-2 Lke-3 Lke-4 Lke-5 Lke-6

O SZ SZ O O SZ

AZ ÉPÍTÉSI TELEK Legnagyobb Épületek legnagyobb beépítettsége építménymagassága* % (m) 25 25 20 25 30 25

4,5 4,5 4,5 4,5 3,6 4,5

Újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 800 1000 450 700 K/500 700

Minimális zöldfelületi aránya % 50 50 50 50 50 50 10

Lke-7 SZ 20 4,5 800 55 Lke-8 SZ 20 4,5 3000 55 O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadonálló beépítés, *: az eredeti terepszinthez képest (5)

(6)

(7)

(8)

(9) (10)

(11)

(12)

(13) (14)

Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhető el, kivétel ez alól az Lke-8 jelű építési övezet, ahol a (3) bekezdés szerinti funkciót több épületben - max. 2 lakásonként - kell elhelyezni. Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: a) gépjárműtároló, mely új beépítésnél a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhető el. b) háztartással kapcsolatos tárolóépület. c) műterem. d) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye. e) a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei helyezhetők el, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni. Az építési övezetek területén, ha helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi, állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek telkenként max. 15 m2 területtel helyezhetők el. Ha az övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 % -a engedélyezhető, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét. Az újonnan beépülő lakóterületek előkert mérete – ha a Szabályozás terv külön nem jelöli, 5 m. A kertvárosias lakóterület valamennyi építési övezetében az épületkialakítás feltételei a következők: a) csak magastetős épület létesíthető 37 - 45° közötti dőlésszöggel; b) a homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók; A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben terepszint alatti építmény nem helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető. Az Lke-5 jelű építési övezetre vonatkozó további építési előírásokat a Helyi értékvédelmi terület alcím (11. §) tartalmazza. A „K/500” jelű min. telekméretre a 5. § (9) bekezdésben előírtak vonatkoznak. Új telek kialakítása esetén a min. telekterület 500 m2. Az Lke-6 jelű építési övezet 617/3, 617/5-7 hrsz-ú telkein a legkisebb hátsó kert: 7 m. Az Lke-7 és Lke-8 jelű építési övezet a „Keleti lakóterület” építési övezetei, melyekre a fentieken kívül az alábbi részletes szabályok vonatkoznak: a) az 1,0 m-nél nagyobb szintkülönbséget okozó terepátalakítási munkával járó építések esetén az építési engedélyezési tervnek talajmechanikai szakvéleményt és statikai számításokat is kell tartalmaznia. b) a legkisebb elő-, oldal- és hátsókertek méreteit a szabályozási terv tartalmazza. Ahol a terven nincsenek méretek, ott: ba) a legkisebb előkert: 7,0 m; bb) a legkisebb oldalkert: 4,5 m; bc) a legkisebb hátsó kert: 6,0 m. 11

14. Településközpont vegyes terület (Vt) 14. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) Az építési övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. (3) Az építési övezet területén elhelyezhető az OTÉK szerint meghatározott funkciók; a) kivéve parkolóház, üzemanyagtöltő. b) Egy telken, lakófunkció esetén maximum kétlakásos lakóépület helyezhető el. (4) Az építési övezetekben terepszint alatti építmény nem helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető. (5) Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettsége %

AZ ÉPÍTÉSI TELEK Épületek legnagyobb építménymagassága (m)

Vt-1 SZ 10 4,5 Vt-2 SZ 15 4,5 Vt-3 SZ 30 4,5 Vt-4 O 30 4,5 Vt-5 O 30 3,6 O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadonálló beépítés,

Újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 3000 3000 500 500 K/500

Minimális zöldfelületi aránya % 60 60 20 20 20

(6) A Vt-4, Vt-5 jelű építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: a) háztartással kapcsolatos tárolóépület. b) műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye helyezhetők el, melyek a kialakult jellegnek megfelelően telepítve helyezhető el. (7) Az építési övezetekben állattartó épület nem létesíthető. (8) Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következők: a) csak magastetős épület létesíthető 37 - 45° közötti dőlésszöggel; b) a homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók; (9) A Vt-5 jelű építési övezetre vonatkozó további építési előírásokat a Helyi értékvédelmi területre vonatkozó előírás (11. §) tartalmazza. A „K/500” jelű min. telekméretre a 5. § (9) bekezdésben előírtak vonatkoznak. Új telek kialakítása esetén a min. telekterület 500 m2. 15. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) 15. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység. (2) Az építési övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. 12

(3) (4)

Az építési övezet területén elhelyezhető az OTÉK szerint meghatározott funkciók; a) kivéve parkolóház. Az építési övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

Övezeti jele

Beépítés Legnagyobb módja beépítettsége %

Gksz-1 SZ 35 SZ - szabadonálló beépítés,

AZ ÉPÍTÉSI TELEK Épületek legnagyobb építménymagassága (m) 4,5

Újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 1200

Minimális zöldfelületi aránya % 30

(5)

Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 %-ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet. (6) A. 12 méternél hosszabb épületek homlokzatait építészeti eszközökkel tagolni kell. Épületek maximális hossza 16 m. (7) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. (8) Az övezetben a zöldfelületi borítottság számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület értendő. Az állandóan vizet tartalmazó, növényekkel betelepített díszmedence (tó) felületének 50 %-a a kötelező zöldfelület számításánál zöldfelületként figyelembe vehető. (9) Az övezetben a minimálisan kialakítandó zöldfelületek legalább fele három szintű növényzettel (fák, cserjék, gyep-talajtakaró), és legalább egynegyede kétszintű növényzettel (cserjék, gyep-talajtakaró) alakítandó ki. (10) A beültetési kötelezettségű területen három szintű növényzetet kell telepíteni településkép védelmi okokból a használatba vételi engedély feltételeként. 16. Üdülőházas üdülőterület (Üü) 16. § (1) Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási terven Üü jellel szabályozott terület-felhasználási egység. (2) A területen elhelyezhető: a) üdülőépület (több üdülőegységet magába foglaló), b) kemping, c) a túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgáló épületek (pl. szálloda), d) üdülőtábor, e) sportlétesítmény, f) az üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület, melynek szintterülete max. az összes más funkciójú bruttó szintterület 25 %-a lehet. (3) Az építési övezet területén meglévő épület használati módját az (2) bekezdésben felsoroltaktól eltérő célokra megváltoztatni nem lehet. (4) Az építési övezetek telkei teljes közművesítettség kiépítése esetén építhetők be.

13

(5)

Az építési övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: AZ ÉPÍTÉSI TELEK Övezeti Beépítés Legnagyobb Épületek legnagyobb Újonnan jele módja beépítettsége építménymagassága kialakítható % (m) legkisebb területe (m2) Üü-1 SZ 15 4,5 5000 Üü-2 SZ 20 4,5 3000 Üü-3 SZ 20 4,5 1500 Üü-4 SZ 15 6,0 1500 Üü-5 SZ 10 6,0 50 000 SZ - szabadonálló beépítés,

Minimális zöldfelületi aránya % 60 60 60 60 60

(6)

Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következők: a) magastetős épület létesítése esetén az 37 - 45° közötti hajlásszöggel alakítható ki, kivéve az Üü-4 övezetben, ahol max. 37o hajlásszöggel alakítható ki. b) a homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztellszínekben, harsány és telt színek nem alkalmazhatók. c) az épületek homlokzata az összes homlokzati felület nagyságának maximum 25 %áig burkolható fával, ill. szerkezete, falazata készülhet fából. (7) Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 %-ánál. (8) Az Üü-4 jelű övezetben új építmény elhelyezésekor a terepszint max. 0,5 méterrel változtatható meg. (9) Az Üü-5 jelű övezetben új építmény elhelyezésekor annak legnagyobb homlokzatmagassága a rendezett tereptől maximum 9,5 m magasságban lehet. (10) A gépjárművek telken belül: a) fásított parkolóban minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítendő. b) fedett gépjárműtároló új épület esetén csak a fő rendeltetést szolgáló épületben ill. azzal egybeépítetten helyezhető el. (11) Az Üü-1 és Üü-2 és Üü-4 jelű építési övezetekben a beépítési karakter és az építési jelleg megőrzése érdekében: a) Az övezetben a meglévő faállomány megőrzendő, ill. kivágás esetén a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig kötelezően pótlandó. b) az épületek, építmények fából is kialakíthatók. (12) Üü-5 jelű építési övezetben.: a) az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából csak terepszint alatti elhelyezés engedélyezhető, még akkor is, ha a közhálózat föld feletti vezetésű. c) az övezetekben üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

14

d) zárt csapadékcsatornával, nyílt árokkal elvezetett vizeket élővízbe vezetés előtt hordalékfogó műtárggyal kell ellátni. e) záportározóban tárolt víz tüzivíz ellátásra nem vehető figyelembe. Látványtóban tárolt víz tüzivíz ellátásra csak abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben annak vízház-tartása folyamatosan garantálja a megfelelő vízmennyiséget, vízminősége megfelelő tűzoltásra, valamint a katasztrófavédelem, ill. a tűzoltóság hatóságai hozzájárulnak. (13) Üü-4 és Üü-5 jelű építési övezetben történő építési engedélyezés előtt az engedélyezendő építmény tervét, annak területi összefüggéseivel együtt, melyen az ingatlan környezete is ábrázolandó, minden esetben a települési főépítésszel és tervtanáccsal egyeztetni kell. (14) Üü-4 és Üü-5 jelű építési övezetekben helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie: a) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak. b) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.). (15) Üü-4 jelű építési övezetben: a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető. b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet c) a tómederbe állandó építmény - fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével -, parti móló, sziget nem építhető. d) a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el. e) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti. f) a IV-V. osztályú nádasban kotrás, feltöltés, építés, csónak- út-, horgászhely-, vízi állás létesítés a hatóság engedélyével végezhető. g) a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható. 17. Hétvégi házas üdülőterület (Üh) 17. § (1) Hétvégi házas üdülőterület a Szabályozási terven Üh jellel szabályozott területfelhasználási egység. 15

(2)

(3) (4) (5) (6) (7)

A hétvégi házas üdülőterületen elhelyezhető: a) max. két üdülőegységes üdülőépület. b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 50 m2 alapterülettel. c) az OTÉK 23. § (3) bekezdésének megfelelően kivételesen a lakóépületekre vonatkozó magasabb szintű jogszabályoknak megfelelő kialakítású lakóépület. Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhető el. A fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú különálló épület az övezet területén nem helyezhető el. Az építési övezetben épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el. Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények nem helyezhetők el. Az Üh-3, Üh-4 övezetben a jogszerűen meglévő épületek az övezet sajátos előírásainak megfelelően bővíthetőek, átépíthetőek, felújíthatók, magastetővel elláthatók. Sor ill. lácház esetén a meglévő épületek tetőszerkezetének átalakítása felújítása, tetőtér beépítése az egységes utcakép megtartása érdekében, az épület csoportokra egységesen csak az alábbi paraméterek mellett lehetséges (lásd még a HÉSZ M-1 sz. mellékletében): a) Csak a telek oldalhatárára merőleges gerincirányú, 41 - 47° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtető alakítható ki. Saroktelek esetén a tetőgerinc irányát a szomszédos épülethez való illeszkedés határozza meg. Egy csoportház esetén minden egység tetőhajlásszögének azonos nagyságúnak kell lennie. b) A tető héjazata cserép fedés lehet, épületcsoportonként csak azonos színű és fajtájú. c) Az épületek tetőgerinc magassága maximálisan 7,5 m lehet, de egy csoportház esetén minden egység tetőgerincének azonos magasságúnak kell lennie. d) Az épületek közterület felőli ereszvonalának a közterület felőli homlokzatnál kell indulniuk, tagolt homlokzat esetén a közterülethez közelebbi homlokzat számít. e) Tetőfelépítmény - a tetőablak kivételével - nem alakítható ki, a tetőfelület max. 10 %-a lehet tetősíkablak, vagy épített tetőablak (tetőből felnyíló kialakítású). A tető közterület felőli és közterülettel ellentétes oldalán csak egy-egy nyílás alakítható ki. f) A tető közterülettel ellentétes oldalán - a tetőfelület max. 30 %-ának megbontásával tetőterasszal ellátható. g) Az épületek felújítása során a bejáratok felett kizárólag max. 2 m2-es esővédő előtető építhető, konzolos kialakítással piros cserépfedéssel.

(8)

Az építési övezet területén az építmény-elhelyezés feltételei a következők: Az építési telek Az építmények Újonnan Legnagyobb Minimális Övezeti Beépítési legnagyobb kialakítható beépítettsége zöldfelülete jele módja építménymagassága legkisebb (%) (%) (m) területe (m2) Üh-1 O 15 4,5 500 60 Üh-2 O 20 4,5 400 60 Üh-3 CS 20 4,5 250 60 Üh-4 I 20 4,5 200 60 Üh-5 O 15 4,5 K/700 60 Üh-6 SZ 20 4,5 10 000 60 SZ - szabadonálló beépítés, CS - csoportos beépítés, I – ikres beépítés, O – oldalhatáron álló beépítés 16

(9)

Üh-6 jelű építési övezetben zajtól védendő helyiséget tartalmazó új építmény akkor helyezhető el, ha a zajtól védendő helyiséget tartalmazó épület homlokzata előtt a vonatkozó zajterhelési határérték teljesül. A határérték teljesülését az építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjában zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell. (10) Üh-6 jelű építési övezetben a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető. b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c) a tómederbe állandó építmény - fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével -, parti móló, sziget nem építhető. d) a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el. e) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti. f) a IV-V. osztályú nádasban kotrás, feltöltés, építés, csónak- út-, horgászhely-, víziállás létesítés a hatóság engedélyével végezhető. g) a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható. 18. Különleges terület – Sportterület (Ksp) 18. § (1) A terület a Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetők el. (2) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. (3) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők: AZ ÉPÍTÉSI TELEK Övezeti Beépítés Legnagyobb Épületek Újonnan Minimális jele módja beépítettsége legnagyobb kialakítható zöldfelületi % építménymagassága legkisebb területe aránya (m) (m2) % Ksp SZ 5 4,5 3000 50 SZ - szabadonálló beépítés, 19. Különleges terület– strand (Kst) 19. § (1) A strand területén: a) a strand kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC-k, kabinok, öltözők stb.);

17

(2) (3) (4) (5)

b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön. A meglévő strand átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően az OTÉK alapján a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. A területen új épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el. Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

Övezeti Beépítés Legnagyobb jele módja beépítettsége % K-st SZ 10 SZ - szabadonálló beépítés, (6) (7)

AZ ÉPÍTÉSI TELEK Épületek legnagyobb Újonnan építménymagassága kialakítható (m) legkisebb területe (ha) 3,5 2

Minimális zöldfelületi aránya % 85

A strand északi határán 10 m széles területsáv közhasználat elől nem elzárható területként alakítandó ki. K-st jelű építési övezetben a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c) a tómederbe állandó építmény - fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével -, parti móló, sziget nem építhető; d) a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el; e) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti; f) a IV-V. osztályú nádasban kotrás, feltöltés, építés, csónak- út-, horgászhely-, víziállás létesítés a hatóság engedélyével végezhető. g) a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható.

20. Különleges terület – vízi közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő (Kki) 20. § (1) A terület a Szabályozási terven Kki jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol a rendeltetésnek megfelelő építmények - hajókikötő kiszolgáló létesítményei (váróterem, pénztár, vizesblokk stb.) ill. a vitorláskikötő higiénés létesítményei - helyezhetők el.

18

(2)

(3)

Az övezetben épület elhelyezés csak a BSZA-1 tervlapon jelölt építési helyen belül lehetséges, ahol max. 200 m2 alapterülettel, max. 4,5 m építménymagassággal helyezhető el új épület. A terület közhasználat elől nem zárható el.

21. Különleges terület - Temető (Kt) 21. § (1) A terület a Szabályozási terven Kt jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol a temető funkciójának megfelelő építmények helyezhetők el. (2) Az épületek, építmények elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettsége %

Kt SZ 5 SZ - szabadonálló beépítés, (3)

(4)

(5) (6) (7) (8) (9)

AZ ÉPÍTÉSI TELEK Épületek legnagyobb építménymagassága (m) 4,5

Újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 3000

Minimális zöldfelületi aránya % 40

A területen a legnagyobb építménymagasságok a következők: a) általános építménymagasság 4,5 m. b) sírbolt (kripta), urnasírbolt 3,5 m. c) urnafülke (kolumbárium) 2,5 m. A területen az elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó, harangláb) legnagyobb építménymagassága az építmény tornyának méretével növelhető. A temető területén elhelyezhető építmények hatósági engedély iránti kérelméhez kertépítészeti tervet is be kell nyújtani. A temető területén, annak minden 150 m2-re után legalább 1 db lombos fát kell telepíteni. A temető mentén áttört kerítés létesítendő. A temető nyugati oldalán (az üdülő telkek mentén) tömör kerítés is létesíthető. A kerítések legnagyobb magassága 2,0 m. A temető területén belül, a kerítés mentén 10 m széles növénysáv telepítendő (legalább 1 sor fa és 2 sor cserje). A temető védőtávolságának helyét és kialakítását a BSZA-2 jelű szabályozási tervlap tartalmazza. III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

22. Zöldterület (Z) 22. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közparkok területe, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet. (2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak. 19

(3)

(4)

(5) (6) (7)

(8) (9)

A Z-0* övezet a BSZA-1 jelű tervlap területén meglévő természetes és természetközeli növénytársulások számára kialakított övezet. Az övezet területén csak köztárgy és a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik közül a felszín alatt építettek helyezhetők el, valamint csak 2,5 m széles burkolt gyalogút vezethető át rajta. A Z-1 és Z-2 jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei is kialakíthatóak. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki. A Z-1 övezet beépítettsége legfeljebb 2 % lehet, kivéve a 616/1 hrsz-en, ahol 0 %. A Z-2 övezet beépítettsége legfeljebb 4 % lehet. Zöldterület létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. a) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; b) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.) Zöldterületen épület csak teljes közművesítéssel létesíthető. Az övezetben parkoló nem alakítható ki. 23. Erdőterület - védelmi rendeltetésű (Ev)

23. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet létesíteni nem lehet. (2) Az övezet területén kialakíthatók az erdei turizmust, a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények (pihenőhely, erdei tornapálya, turistaút, kerékpárút, esőbeálló stb.). (3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint felújíthatók, de nem bővíthetők. 24. Védelmi rendeltetésű bokorerdős terület (Evb) 24. § (1) Védelmi rendeltetésű bokorerdős terület (Evb) a tájkaraktert meghatározó bokorerdők, hagyásfás legelők területe. (2) Az övezet területe mezőgazdasági területből erdő művelési ágba átsorolható, de a bokorerdős, hagyásfás legelő jellege megtartandó. (3) Az övezetben csak a turizmust szolgáló, épületnek nem minősülő építmények (pihenőhely, erdei tornapálya, lovagló út, turistaút, kerékpárút, stb.) létesíthetők. (4) Az övezetben légvezeték, távközlési magasépítmény nem létesíthető. 25. Mezőgazdasági terület 25. § (1) A mezőgazdasági terület az azonos tájkarakter, a sajátos borvidéki mezőgazdasági és sajátos építési használat alapján: a) általános mezőgazdasági terület, b) kertes mezőgazdasági terület, 20

(2) (3)

(4)

c) borvidéki kertes mezőgazdasági terület, d) korlátozott kertes használatú mezőgazdasági terület terület-felhasználási egységekre tagolódik. Mezőgazdasági területen lakóépület nem létesíthető. Mezőgazdasági területen épület akkor létesíthető, ha a szennyvíz a csatornahálózatra ráköthető, vagy helyben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően tisztításra kerül, vagy szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban tárolható. A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át.

26. Általános-mezőgazdasági terület (Má-1) 26. § (1) A általános mezőgazdasági terület Má-1 jelű övezetében a beépíthető telek területe a Btv. szerinti lehet. (2) Szőlő művelési ág esetén a 3000 m2 és 2,0 ha közötti területű telken csak földdel borított boltozott pince létesíthető. (3) A Btv. által előírt beépíthető minimumnál nagyobb telken elhelyezhetők a 27. § 2 bekezdés szerinti épületek és pince is. (4) A gazdasági épületek beépített alapterülete nem haladhatja meg a telek 1 %-át, de nem lehet több 500 m2-nél. (5) Ha egy tulajdonosnak Balatonakali közigazgatási területén a szőlőműveléssel hasznosított telkeinek összes területe meghaladja az 5,0 ha-t, akkor az egyik legalább 1,0 ha-os telkén legfeljebb 500 m2 beépített alapterületű épületet építhet. (6) Az (5) bekezdés szerinti 5,0 ha-nál nagyobb birtoktest megállapításánál Balatonakali többi borvidéki övezetében lévő telkek is beszámíthatóak, de a beszámított telkekre csak az arra az övezetre vonatkozó építési előírások szerint lehet építeni. A birtoktestbe beszámított, de be nem épített telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell elrendelni. (7) Az épületek építménymagassága legfeljebb 4,0 m lehet, gerincmagassága legfeljebb 6 m lehet. (8) Az épületek a telek határától legalább 8 m előkert és 3 m oldalkert biztosításával szabadonállóan létesíthetők. 27. Kertes mezőgazdasági terület (Mk-3) 27. § (1) A kertes mezőgazdasági terület Mk-3 jelű övezetében telkenként egy - a helyi építési hagyományoknak megfelelő és tájbaillő – présház és földdel borított boltpince létesíthető, a Btv. előírásainak megfelelően. (2) A beépítettség mértéke a telek területének 3 %-a lehet, de a hagyományos tájkarakter védelme érdekében a présház alapterülete nem lehet több 90 m2-nél; építménymagassága legfeljebb 4 m lehet. (3) Az épület feltöltésen nem helyezhető el és környezetében a természetes terepszinttől kiemelkedő terasz nem létesíthető. (4) A pince a présházzal egybeépítve vagy attól különállóan is létesíthető. (5) Présház szabadonállóan, és csak a rendelet hatályba lépése előtt már meglévő vagy a szabályozott közutak mentén létesíthető legalább 8 m de legfeljebb 15 m előkert biztosításával. Az oldalkertnek legalább 3 m-nek kell lennie. (6) A présház szélessége illetve gerincmagassága legfeljebb 6 m lehet. 21

28. Kertes mezőgazdasági terület (Mk-4) 28. § (1) A kertes mezőgazdasági terület Mk-4 jelű övezetében telkenként egy - a helyi építési hagyományoknak megfelelő és tájbaillő – présház és földdel borított boltpince létesíthető, ha a telek területe legalább 3000 m2. (2) Az övezetben 5000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki. (3) A beépítettség mértéke a telek területének 3 %-a lehet, de a hagyományos tájkarakter védelme érdekében a présház alapterülete nem lehet több 90 m2-nél; építménymagassága legfeljebb 4 m lehet. (4) Az épület feltöltésen nem helyezhető el és környezetében a természetes terepszinttől kiemelkedő terasz nem létesíthető. (5) A pince a présházzal egybeépítve vagy attól különállóan is létesíthető. (6) Présház szabadonállóan, és csak a rendelet hatályba lépése előtt már meglévő vagy a szabályozott közutak mentén létesíthető legalább 8 m de legfeljebb 15 m előkert biztosításával. Az oldalkertnek legalább 3 m-nek kell lennie. (7) A présház szélessége illetve gerincmagassága legfeljebb 6 m lehet. 29. Borvidéki mezőgazdasági terület 29. § (1) Borvidéki mezőgazdasági terület a Btv. alapján „Szőlő termőhelyi kataszteri terület” övezetbe sorolt területek. (2) Borvidéki mezőgazdasági terület övezeteiben kizárólag a Btv-ben előírt feltételekkel lehet a művelést végezni és a telkeket beépíteni. (3) A tájkarakter, tájkép védelme érdekében csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő 40 - 45°-os hajlásszögű nyeregtetős épületek építhetők, amelyek tetőhéjazata nád vagy természetes anyagú és természetes színű égetett cserép lehet. Aszimmetrikus tető nem létesíthető. (4) Épületek kialakítására vonatkozó előírások: a) az épületek falazóanyaga a Balatonakali térségére jellemző kő, vagy tégla lehet; b) a téglával falazott homlokzatokat fehér kanálfröccs („höböcsös”) vakolattal, fehérre meszelt, vagy festett vakolattal kell kialakítani; c) csak faszerkezetű, sötét színűre pácolt, vagy mázolt nyílászárók alkalmazhatók; d) beton látható felületként sem az épületen sem annak környezetében (pl. támfal) nem jelenhet meg; e) tilos a műanyag, fém és szürke eternit lemezek, hullámlemezek alkalmazása; f) oromfalon terasz, loggia, erkély nem létesíthető; g) árnyékszék különállóan nem létesíthető, kizárólag a gazdasági épülettel egybeépítve alakítható ki. (5) A pince alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, az oromfal 2 m-nél magasabb nem lehet. (6) Kerti támfalak csak terméskőből vagy fából létesíthetőek. (7) A telkekre vízvezeték csak akkor vezethető, ha a szennyvíz a csatornahálózatra ráköthető vagy szivárgásmentes zárt tárolóban tárolható. (8) A terület-felhasználási egység területén légvezeték nem létesíthető. (9) A szőlőfeldolgozáshoz, bortároláshoz szükséges technológiai építmények csak épületen belül létesíthetők.

22

30. Borvidéki kertes-mezőgazdasági terület (Mk-b2) 30. § (1) A borvidéki kertes mezőgazdasági terület Mk-b2 jelű övezetében telkenként egy - a helyi építési hagyományoknak megfelelő és tájbaillő – présház és földdel borított boltpince létesíthető, ha a telek területe eléri legalább a Btv-ben meghatározott nagyságot. (2) Az övezetben 3000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki. (3) A beépítettség mértéke a telek területének 3 %-a lehet, de a hagyományos tájkarakter védelme érdekében a présház alapterülete nem lehet több 90 m2-nél; építménymagassága legfeljebb 4 m lehet. (4) Az épület feltöltésen nem helyezhető el és környezetében a természetes terepszinttől kiemelkedő terasz nem létesíthető. (5) A pince a présházzal egybeépítve vagy attól különállóan is létesíthető. (6) Présház szabadonállóan, és csak a rendelet hatályba lépése előtt már meglévő vagy a szabályozott közutak mentén létesíthető legalább 8 m de legfeljebb 15 m előkert biztosításával. Az oldalkertnek legalább 3 m-nek kell lennie. (7) A présház szélessége illetve gerincmagassága legfeljebb 6 m lehet. 31. Korlátozott használatú keretes-mezőgazdasági terület (Mk-ko) 31. § (1) Korlátozott kertes használatú mezőgazdasági terület (Mk-ko) övezetben épületeket, pincéket, légvezetéket létesíteni nem lehet. (2) Az övezetekben kialakítható telek területe 1 ha-nál kisebb nem lehet. (3) Az övezetben kerítés nem létesíthető. 32. Vízgazdálkodási terület (V) 32. § (1) Vízgazdálkodási terület: a) a Balaton vízmedre V b) vízművek területe V-v c) tómedren kívüli vízgazdálkodási terület V-t d) másodlagos erdőterület V-e (2) A Balaton vízmedrében a strandolási és kikötői létesítmények alakíthatóak ki a nádasok védelmének biztosításával a vízpart rehabilitációs tanulmánytervvel összhangban. (3) A vízművek területén a rendeltetésüknek megfelelő építmények létesíthetőek. (4) A Vízgazdálkodási terület, tómedren kívüli vízgazdálkodási területén építményeket elhelyezni nem lehet. 33. Különleges beépítésre nem szánt – sportterület (Kk-sp) 33. § (1) A terület a Szabályozási terven Kk-sp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetők el. (2) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. (3) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

23

Övezeti jele

Beépítés módja

AZ ÉPÍTÉSI TELEK Legnagyobb Épületek legnagyobb beépítettsége építménymagassága % (m)

Kk-sp SZ SZ - szabadonálló beépítés, (4)

2

4,5

Újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 4000

Minimális zöldfelületi aránya % 60

Az övezetben a meglévő zöldfelületek megtartandók.

34. Különleges beépítésre nem szánt – Tüzép terület (Kk-t) 34. § (1) A terület a Szabályozási terven Kk-t jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol a jelenlegi területhasználatnak megfelelően raktározási és kereskedelmi funkciójú építmények helyezhetők el. (2) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. (3) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettsége %

Kk-sp SZ SZ - szabadonálló beépítés,

2

AZ ÉPÍTÉSI TELEK Épületek legnagyobb építménymagassága (m)

4,5

Újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 2000

Minimális zöldfelületi aránya % 30

35. Közlekedési területek és létesítmények (Kö) 35. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTÉK 26. §-ban szereplő funkciók. (3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges. (4) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani: a) a 71. számú főút 40,0 (30) m; b) a 7338. számú összekötő út (Dörgicsei út): 22,0 m c) a 71335. számú Balatonakali – Dörgicse vasútállomáshoz vezető út (Petőfi utca): 18,0 m;

24

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10) (11)

(12) (13)

d) a meglévő gyűjtőutak (Fövenyeshez vezető 0118/3 hrsz-ú út, Mandula utca, a Pántlika étterem melletti 298/1 hrsz-ú utca és a vízmű melletti 03 hrsz-ú utca) kialakult szabályozása megtartandó; e) a 061 hrsz-ú földút vonalán tervezett gyűjtőút szabályozási szélessége: 22,0 m; f) a 71-es úttól délre, azzal párhuzamos meglévő külterületi út tervezett gyűjtőútként 22,0 m; g) a lakóutak kialakult szabályozási szélessége általában megtartandó, kivéve a szabályozási terven szereplő korrekciókat. Az új lakóutak szükséges szabályozási szélessége: min. 12,0 m; általában 16,0 – 18,0 m. Külterületen a közutak mellett biztosítandó védőtávolságok a következők: a) 71. számú főút mentén: 50 - 50 m; b) a 7338. számú út mentén az úttengelytől számítva: 50 - 50 m. c) ezen belül épület, építmény elhelyezése a közútkezelő hozzájárulásával lehetséges. A tervezett forgalomcsillapított övezet területei: a) a történelmi szerkezetű védendő központi terület; b) a 71. számú főút és a vasút közötti üdülőterületek. Kerékpáros nyomvonalak alakítandók ki a Szabályozási terv szerint: a) önálló nyomvonalon a szabályozási szélességen belül: aa) a 71. számú főút északi oldalán; ab) a Dörgicsei úton; ac) a Petőfi utcán. b) meglevő utcán kijelölve: ba) a vasút északi oldalán (Vasút sor); bb) a Kossuth Lajos utcán; bc) a Révész utcán; bd) a Római utcán; be) a Pántlika étterem melletti 298/1 hrsz-ú utcán és bf) a vízmű melletti 03 hrsz-ú utcán. A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdákat kell építeni, a strand megközelítésére a Dózsa György utcán át gyalogos felüljárót kell létesíteni. Parkolás: a) Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTÉK alapján szükséges parkolómennyiséget saját telken meg kell valósítani b) A jelenlegi parkoló-hiány enyhítésére a szabályozási tervlapon jelölt helyeken kell parkolóhelyeket lehet létesíteni. Az autóbusz-közlekedés megállóhelyei és végállomása megtartandó. A Szabadbattyán-Tapolcai vasútvonal nyomvonala, területe megtartandó. A vonal mentén 50 - 50 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni. A meglévő vasúti útátjárók megtartandók. Az átjáróknál a csökkentett belátási háromszöget szabadon kell hagyni. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

25

36. A közművek létesítményei 36. § (1) A település beépítésre nem szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a villamos-energia ellátás és a vezetékes ivóvízellátás vagy az egészségügyi szakhatóság által elfogadott, engedélyezett egyéb ivóvízellátás, továbbá a település beépített, és beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a vezetékes ivóvízellátás, a villamos-energia ellátás és a földgázellátás a közüzemi hálózati rendszerekről, szükség esetén annak továbbépítésével kiépített hálózatról, valamint a szennyvízelvezetés a (6) és (7), a felszíni vízrendezés a (8) és (9) bekezdésekben rögzítetteknek megfelelően biztosítható. (2) A közműlétesítményeket és hálózatokat, közterületen, vagy közműterületen kell elhelyezni, azok előírás szerinti biztonsági övezetének is közterületre, vagy közműterületre kell esni. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közmű helyének és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi/vezeték jog bejegyzésével kell biztosítani. (3) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. (4) Új építési helyen a kivitelezés megkezdésekor a felhagyott, feleslegessé vált üzemen kívüli vezetékeket el kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben. (5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál és egyéb építési tevékenység esetén a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (6) A szennyvízelvezetéssel a környezetet és közvetlen, vagy közvetetten a Balatont szennyezni, veszélyeztetni nem szabad. Ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető. b) Az ingatlanokat kötelezni kell a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötésre. A felhagyott szennyvíz gyűjtőtárolókat és a szikkasztókat a csatornára rákötést követően meg kell szüntetni, eltömedékelésükről gondoskodni kell. c) Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő lakó-, üdülőtelkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha az a települési szennyvízcsatorna hálózatra közvetlen, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. Az építési engedélyben kikötött módon és feltételekkel kell biztosítani a közcsatorna hálózatra a rákötést. d) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a közcsatornára rákötés nem oldható meg, szigorúan - ellenőrzötten - zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. (7) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (8) A csapadékvíz elvezetése a helyi értékvédelmi területen, a vasút és a Balaton közötti sávban, valamennyi új beépítésre javasolt területen csak zárt csapadékcsatornával engedélyezhető.

26

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

A meglevő lakó és üdülőterületek nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetése az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. Azt követően zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell kiépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élővízfolyásba, a Balatonba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat vízzáró burkolattal kell kivitelezni oly módon, hogy a csapadékvíz összegyűjthető legyen, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos! A Balaton mentén, a partvonaltól számított 10 m-es sáv, nyílt árok mentén legalább az egyik oldalon 3, a másik oldalon 1 m szélességű karbantartás sáv biztosítandó a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátására. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a vízműkutak hidrogeológiai védőidom lehatárolását a védőövezet változásait jóváhagyásukat követően a szabályozási tervbe át kell vezetni. A helyi értékvédelmi területen, a vasút és a Balaton közötti sávban, lakóterületeken, üdülőterületeken, új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási és távközlési hálózat építése és a meglevő hálózat rekonstrukciója csak földkábeles elhelyezéssel engedélyezhető. A középnyomású hálózatról betáplált, a telkek gázellátását biztosító egyedi nyomáscsökkentőket a telkeken belül, az udvarban növényzettel takartan, illetve az épület alárendelt homlokzatára kell felszerelni. A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos-energia ellátás hálózatai és a távközlési hálózat földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos-energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabad-vezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell szerelni. Közcélú rádiótelefon bázisállomás (antennatorony) elhelyezésére vonatkozó építési engedély/bejelentés tudomásulvételének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

37. Környezetvédelem 37. § (1) A település igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, továbbá olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyagkibocsátása az ökológiailag sérülékeny övezetekre vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg. Diffúz légszennyezést okozó tevékenység és anyagtárolás csak zárt térben engedélyezhető. 27

(2) (3) (4)

(5)

(6)

(7) (8) (9)

(10)

(11) (12) (13) (14) (15) (16)

(17)

(18) (19)

Üzemanyagtöltő állomás 50 m széles védőövezetén belül új lakóépület, oktatási, egészségügyi vagy üdülési célú létesítmény nem alakítható ki. A zaj és rezgés elleni védelem tekintetében a vonatkozó országos jogszabályok előírásait kell alkalmazni. A település területén az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától valamint kulturális, szórakoztató, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zaj terhelési határértéket a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni. A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és jelen előírások együttes betartásával lehetséges. Az állattartás során keletkező trágya a telek, telephely területén csak átmeneti jelleggel tárolható, úgy hogy környezetében bűzhatást nem okozhat. A tárolás csak szivárgásmentesen kialakított trágyatárolóban történhet. Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént. Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni. Vízelvezető árok nem szüntethető meg. A Balaton partvonalán jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávon belül épületet létesíteni nem lehet. Belterületen épület csak a közcsatornára való rákötéssel létesíthető, külterületen ha a keletkező szennyvizek csatornahálózatba nem köthetők, zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet. A nem veszélyes hulladék elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül, zárt térben történhet. A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, állattartótelep a település igazgatási területén nem létesíthető. A közlekedési területek szabályozási terven jelölt védőtávolságán belül gazdasági épület nem létesíthető. Állattartó építmények élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától, üdülőterülettől 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők. Temető határától 50 m-en belül állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység, zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki. Mezőgazdasági területen a vizek nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni. Az igazgatási területen bányatelket kialakítani, bányanyitáshoz engedélyt adni nem lehet.

28

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 38. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók: a) elővásárlási jog; b) helyi közút céljára történő lejegyzés; c) változtatási tilalom; d) beültetési kötelezettség. (2) Elővásárlási jog illeti Balatonakali Önkormányzatát a Balaton-part mentén 5-30 m széles területsávra a 626. hrsz-ú, a 616/1. hrsz-ú, a 616/2. hrsz-ú, a 615/2. hrsz-ú telkek esetében. (3) Beültetési kötelezettségű területen a) út, parkoló, épület, építmény, - max. 15 m2 alapterületű portaépület kivételével - nem helyezhető el. A beültetési kötelezettségű terület keresztirányban megtörhető úttal, maximum 10 m szélességben. b) Külterületen a beültetési kötelezettségű területet többszintű (minden megkezdett 100 m2-enként min. 5 nagy lombkoronát nevelő fa és 50 db cserje, és gyep vagy talajtakaró), vagy erdészeti módszerekkel, erdő jellegűen kialakított növényzettel kell betelepíteni. c) Belterületen fasor és cserjesáv, vagy többszintű növényzet telepítendő. Záró rendelkezések 39. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2005. (VI. 6.) számú önkormányzati rendelet Balatonakali, 2010. december 10.

Koncz Imre polgármester

Szabó Sándor jegyző

A rendelet kihirdetve: 2010. december 23.

Szabó Sándor Jegyző

29

1. számú függelék a 10/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez

FÜGGELÉK A) Országos védelem alatt álló épületek Megnevezés: Cím: r.k. templom Dózsa György tér Szent Kereszt felmagasztalása Ev. templom Kossuth Lajos utca lakóház, népi Kossuth u. 2. lakóház, népi Kossuth u. 3. lakóház, népi Kossuth u. 4. lakóház, népi Kossuth u. 6-8. lakóház, népi Kossuth u. 9. lakóház, népi Kossuth u. 10. lakóház, népi Kossuth u. 12. a helyszínen, 14. a helyszínrajzon lakóház, népi Kossuth u. 13. lakóház, népi Kossuth u. 14. a helyszínen, 16. a helyszínrajzon lakóház, népi Kossuth u. 15. a helyszínen, 13. a helyszínrajzon lakóház, népi Kossuth u. 20-22. lakóház, népi Kossuth u. 24-26. lakóház, népi Kossuth u. 28-30. lakóház, népi Kossuth u. 29. lakóház, népi Kossuth u. 32. lakóház, népi Kossuth u. 36. lakóház, népi Kossuth u. 38. présház, népi Fenyehegy 19. Meszleny-présház, népi Fenyehegy 38. présház, népi Fenyehegy 42. Illyés-présház, népi Fenyehegy 48. présház, népi Fenyehegy 62. (Leshegy) Pántlika kastély-présház, romantikus Pántlika dűlő

Hrsz. 258 hrsz 260 hrsz 3/2 hrsz 246 hrsz 4 hrsz 12-13 hrsz 249 hrsz 14 hrsz 15 hrsz 251 hrsz 16 hrsz 252/1 hrsz 21-22 hrsz 29 hrsz 30 hrsz 286 hrsz 31/1 hrsz 37 hrsz 35 hrsz 873/4 hrsz 947/5 hrsz. 965 hrsz 1076/9 hrsz 1042/2 hrsz 080 hrsz.

B) Műemléki környezet belterületen: HRSZ: 3/1, 5, 10, 9, 11, 17, 25/3, 25/4, 25/5, 28, 31/2, 31/3, 32, 36, 38, 42/4, 43-45, 55/7, 242, 244, 248, 250/3, 250/4, 250/5, 251/2, 252/2, 255, 257, 259, 260, 261/1, 261/2, 269, 270/2, 271/2, 279, 288/1-2, 288/4, 617/9. C) Műemléki környezet külterületen: HRSZ: 830/3, 874, 873/3, 875, 873/2, 904/5, 904/4, 870/5, 947/4, 964/2, 964/3, 964/4, 996/1, 963/5, 963/4, 947/6, 1056, 1049/2, 1042/6, 1042/5, 1042/7, 1038/3, 1038/1, 1040/1, 1062/3, 1076/7, 1076/8, 1076/10, 078/8, 079/1-11, 1192-1201.

30

D) Régészeti lelőhelyek: Da) Ságpuszta – téglagyár Lelőhely azonosító: 7318 hrsz: Zánka 017/6. Db) Ságpuszta: védett régészeti lelőhely lelőhelyazonosító: 7319, védési rendelet szám: 1620-121/1951, hrsz: 017/84-86, 018/2. Ságpuszta: régészeti lelőhely lelőhelyazonosító: 7319, hrsz: 017/87, 020/16. Dc) Temető: lelőhelyazonosító: 7320 sz. lelőhely hrsz: 1, 2, 3/1-2, 5, 9, 10, 11, 16, 17, 55/2-3, 55/5, 55/7-9, 111/1-2, 112-114, 115-117, 145/1-3, 147/1-2, 148-150, 158-161, 162/1-2, 163-167, 174-175, 176/1-2, 189/2, 190/1-2, 1305/3, 1305/12, 1306, 1608. Dd) 7321 sz. lelőhely: hrsz: 20, 23, 25/1-5, 28-30, 31/1-2, 32, 33, 34, 36-39, 40/1, 41, 242, 243, 247, 248-249, 250/3-5, 251/1-2, 252/1-2, 253-260, 260/1-2, 262/1-2, 266, 267/1-2, 269, 270/1-2, 272, 273/1-2, 274, 280, 282, 617/1, 617/9-12, 622, 625/3-4. De) Horog völgyi agyagbánya: lelőhelyazonosító: 7322 sz. lelőhely hrsz: 0103-0104, 0105/1. Df) Hegytető: lelőhelyazonosító: 7324 sz. lelőhely hrsz: 0117/4, 0118/1. Dg) Sósi földek: lelőhelyazonosító: 7325 sz. lelőhely hrsz: 612/1-2, 614/1, 614/4, 615/2, 0108/10-12, 0153/18-19, 0153/25, 0153/27, 0153/31, 0153/33, 0153/35, 0153/39, 0153/49, 0153/51, 0153/52. Dh) Fövenyes-Balaton meder: Lelőhelyazonosító: 42451 sz. lelőhely Kishajó kikötő és környéke

31

2. számú függelék a 10/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez 1. Balatonakali község területén telepítésre javasolt növények jegyzéke: (a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ajánlása szerint) Fák: 1. Alnus glutinosa (Enyves éger) 2. Amygdalus communis (Közönséges mandula) 3. Acer campestre (Mezei juhar) 4. Acer platanoides (Korai juhar, alapfaj!) 5. Acer pseudoplatanus (Hegyi juhar, alapfaj!) 6. Carpinus betulus (Gyertyán) 7. Corylus colurna (Törökmogyoró) 8. Fraxinus excelsior (Magas kőris) 9. Fraxinus excelsior ssp. ’Pannonica’ (Magyar kőris) 10. Fraxinus ornus (virágos kőris) 11. Juniperus communis (Közönséges boróka) 12. Morus alba (Fehér eperfa) 13. Padus avium (Madárcseresznye) 14. Populus alba (Fehér nyár, porzós, alapfaj!) 15. Populus nigra (Fekete nyár, porzós, alapfaj!) 16. Populus nigra ’Piramidalis’ (Jegenye nyár, porzós) 17. Populus tremula (Rezgő nyár, porzós) 18. Pyrus pyraster (Vadkörte) 19. Quercus cerris (Csertölgy) 20. Quercus petraea (Kocsánytalan tölgy) 21. Quercus pubescens (Molyhos tölgy) 22. Quercus robur (Kocsányos tölgy) 23. Quercus robur ’Fastigiata’ (Oszlopos kocsányos tölgy) 24. Salix alba (Fehér fűz) 25. Sorbus aria (Lisztes berkenye) 26. Sorbus domestica (Házi berkenye) 27. Sorbus torminalis (Barkóca berkenye) 28. Tilia cordata (Kislevelű hárs) 29. Tilia platyphyllos (Nagylevelű hárs) 30. Tilia tomentosa (ezüsthárs) Cserjék: 1. Amydalus nana – Prumus tenella (Törpemandula) 2. Berberis vulgaris (Sóskaborbolya) 3. Colutea arborescens (Pukkanó dudafürt) 4. Cornus mas (Húsos som) 5. Cornus sanguinea (Veresgyűrű som) 6. Corylus avellana (Közönséges mogyoró) 7. Cotinus coggygria (Cserszömörce) 8. Crataegus laevigata (Csere galagonya) 9. Crataegus monogyna (Egybibés galagonya) 32

10. Euonymus europaeus (Csíkos kecskerágó) 11. Euonymus verrucosus (Bibircses kecskerágó) 12. Frangula alnus (Kutyabenge) 13. Ligustrum vulgare (Közönséges fagyal) 14. Lonicera xylosteum (Ükörke lonc, alapfaj!) 15. Prunus spinosa (Kökény) 16. Rhamnus catharticus (Varjútövis benge) 17. Rosa canina (Vadrózsa) 18. Salix cinerea (Rekettyefűz) 19. Salix caprea (Kecskefűz) 20. Staphylea pinnata (Mogyorós hólyagfa) 21. Syringa vulgaris (Kerti orgona) 22. Viburnum lantana (Ostorménfa) 23. Viburnum opulus (Kányabangita) 24. Philadelphus coronarius (Közönséges jezsámen)

33