Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléselméleti Program
Németh Tibor
Kulturális gyarmatosítás és iskola Bennszülött gyermekek számára Kanadában létrehozott bentlakásos iskolák példája Doktori (PhD) disszertáció tézisei
Témavezetı: M. dr. Nádasi Mária professzor emerita
Budapest 2011.
A dolgozat témája A Kulturális gyarmatosítás és iskola tematikát a kanadai ıslakos népek számára felállított Indián Bentlakásos Iskolák (Indian Residential School) példáján keresztül feldolgozó disszertáció – a bennszülött kanadaiak episztemológiai rendszerét tiszteletben tartva és segítségül híva – hét fejezetbıl áll, melyek koncentrikus pályákon mozogva járják körül a kanadai bennszülött népek számára létrehozott bentlakásos iskolák témakörét. Az elsı fejezetben – mely a dolgozat számára a következıkben tárgyalásra kerülı témák értelmezési horizontját volt hivatott megteremteni – a kanadai ıslakosokra vonatkozó oktatáspolitika változásait tártam elı a fehér embernek a mai Kanada területén való megjelenésétıl 2010-ig. A második fejezetben két, a Brit Birodalom utódállamaként megjelent országban (Ausztrália, USA) alkalmazott, bennszülött népességeik kezelésére a kanadaihoz rendkívül hasonló oktatáspolitikai irányelveket térképeztem föl. A bennszülöttek számára létrehozott bentlakásos iskolák problémakörét perspektívába helyeztem, lehetıvé téve így a hasonlóságok és különbségek bemutatását, összevetését és értelmezését. A harmadik fejezetben bemutattam, hogy az ıslakos gyermekkel hogyan bántak Kanadában az állami sürgetésre létrehozott és fenntartott, de egyházi segítséggel üzemeltetett Indián Bentlakásos Iskolákban. Visszaemlékezésekre támaszkodva ismertettem az iskolák belsı világát. A negyedik fejezetben felvázoltam, hogy ezen iskolák létrehozásához és fenntartásához nem valamiféle humanitárius szándék által vezérelt, de elhibázott politika vezetett – ahogy azt gyakran ábrázolják, hanem ezek a létesítmények a kanadai ıslakos népek ellenére megvalósított genocídium egyik terepe voltak. Népirtási szándékból fogant az iskolák alapításának ötlete, és ugyanaz a célzat jellemezte mőködtetését is. Az ötödik fejezetben az iskolákból kikerült gyermekek és fiatal felnıttek sorsát követtem figyelemmel visszaemlékezésekre alapozva. Bebizonyosodott, hogy ahogy a tóba dobott kı egyre nagyobb köröket ír a víz tükrén, úgy van hatással az egyes ember szenvedése a többi ember sorsára annak a közösségnek az életében, amelybe az egyén tartozik. A volt diákok összes le- és felmenıi és mindnyájuk közösségei, mint egységek, egyaránt érintettek az iskola-rendszer hatása által. A hatodik fejezet a gyógyulás keresésérıl szól. A bentlakásos iskolában tanult százötvenezer gyereknek és leszármazottaiknak egészségügyi és gazdasági mutatói a bennszülöttek harmadik világbeli helyzetérıl vallanak. Az új évezredre a bennszülöttek egészségének visszaállítására fehérek által menedzselt és euro-kanadai értékekre alapozó egészségipar fejlıdött ki Kanadában a gyarmatosítás új formájaként. Az ıslakosok szerint a gyógyítás az egészlegesség visszaállítását kell, hogy megcélozza, ezért egészségük visszaszerzése érdekében gyógyítóik ısi tudásához fordulnak. A hetedik fejezetben az iskolákból szerzett sebekbıl való gyógyulással foglalkoztunk, a kérdést szélesebb horizontba – a gyarmatosítás lebontásának problémakörébe – emelve. Az anyagi kárpótlás, a bennszülöttekre vonatkozó törvények újrafogalmazása, a földterületeik visszaszolgáltatása formájában megvalósuló jóvátétel és a társadalmi kiengesztelıdést célzó, kormányszintrıl vezérelt gyógyító folyamat Kanadában ma arra tesz kísérletet, hogy a bennszülött népek gyarmatosításának elemeit fölszámolja és annak szomorú hagyatékát orvosolja.
A kutatás célja Az észak-amerikai földrészre az 1840-es évektıl kezdve mind nagyobb számban érkezı bevándorlók áradat-szerő tömege az ıslakók kultúrájától teljességgel különbözı életmód fensıbbségének imperatívuszával – és haditechnikai fölényével – félresöpörte, rezervátumba kényszerítette és szinte teljesen kiirtotta az ıslakosságot. Az egyenlıtlen élethalálharc sajátos területe volt az ideológiai háború, mely a fehér politikai és államigazgatási hatalom és az ıslakos gyerekek közt folyt bentlakásos iskolákban, melyek kontinensszerte az erıltetett asszimiláció munkatelepei lettek több mint száz éven keresztül. Dolgozatom, mely az ıslakosok kárára elkövetett népirtó politika különbözı megvalósulási formáit vizsgálja azok jogi következményeivel együtt, a mai kanadai társadalom kihívásainak és lehetıségeinek homlokterében igyekszik felhívni a figyelmet, az iskolát pallosként használó oktatáspolitika veszélyeire.
Kutatásom célja a következı kérdések megválaszolása volt: 1. Miért és hogyan történt Kanadában az ıslakos gyermekek számára létrehozott iskolák (Indian Residential Schools) megalapítása és fenntartása? 2. A Brit Birodalom utódállamaiként létrejött egyéb országokban élı bennszülött kisebbségek oktatására létrehozott létesítmények és a kanadai iskolák között milyen hasonlóságok és különbségek vannak? 3. Milyen volt a diákok élete Kanadában az egyházak által mőködtetett és az állam által fenntartott létesítményekben? 4. Fajirtás volt-e az Indián Bentlakásos Iskolákban megvalósított oktatáspolitika? 5. Mi történt a hajdani diákokkal az iskolákból való távozásuk után? 6.
Miben különbözik az ıslakosok egészségrıl alkotott elképzelése a fehérkanadaiakétól?
7. A gyógyulást keresı bennszülöttek milyen módját választják ma annak, hogy egyéni és közösségi szinten felépüljenek a gyarmatosítás által rájuk rótt sebekbıl?
A dolgozat eredményei, tézisei 1. A tizenhatodik század elejétıl az új kontinensre Európából érkezı keresztény vallási csoportokat a telepesek és kormányok folyamatosan támogatták iskolaalapítási szándékaik megvalósításában. Az oktatás kiváló lehetıségét kínálta annak, hogy a pogány (tehát nem krisztushívı) ıslakosokat kereszténnyé, tehát jó alattvalóvá neveljék. 2. Mind az Egyesült Államok, mind Ausztrália, mind Kanada bennszülött politikája a Bennszülött Jelentés (Aboriginal Report – 1837) alapján, tehát közös forrásból, de a helyi adottságok által befolyásolva bontakozott ki – ezért mindenütt valamelyest különbözı eredményre vezetett. Az oktatás hangoztatott céljai mindenütt ugyanazok voltak: megmenteni a gyerekeket elıdeik szörnyőséges életmódjától, elıkészíteni ıket arra a társadalmi szerepre, melyre szántak és elhozni számukra a kereszténység és a civilizáció áldásait. 3. Visszaemlékezésekre támaszkodva került bemutatásra az iskolák belsı világa, melyekbıl feltárulkozott a végtelen szenvedés, melyet a hatalommal való visszaélés különbözı módozatai formájában az iskolai személyzetek a gyermekekre róttak, ugyanakkor megmutatkozott a túlélni akarás és szeretetvágyás, a cinkosság és megtört lelkesedés mögött meghúzódó emberi (gyermeki) törékenység és erély. 4. AZ ENSZ jogi határozata, az 1948-as Népirtás Egyezmény második ("a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása") és harmadik pontja ("a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerıszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának elıidézése") olyan eseteket ír le, melyek a kanadai bennszülöttek számára fenntartott bentlakásos iskolákban megtörténtek – és amelyekért a kanadai kormány messzemenıen felelıs. 5. A volt diákok összes leszármazottai, minden szülı, rokon, és a közösségek, mint egységek, mindnyájan érintettek az iskola-rendszer hatása által. A gyermekkorban tanult magatartási minták felnıttkori, spontán módon történı megismétlése miatt, a valaha iskolás diákok gyermekei jellemzıen kiegyensúlyozatlan, diszfunkcionális családi környezetben nıttek fel, kitéve a szexuális és fizikai bántalmazás fokozott veszélyének, szegényes kommunikációs készség, alacsony önértékelés, fejletlen szociabilitás, bizonytalan közösségi kapcsolatok közepette. A kanadai Indián Bentlakásos Iskolák öröksége végtelen nyomor. 6. A kanadai ıslakosok nagy árat fizettek azért, mert kormány a fehérek kulturális fensıbbségét érvényesítette velük szemben. A kanadai kormánynak megbízotti felelıssége és kötelessége, hogy esélyt adjon a bennszülötteknek arra, hogy a bennszülött népeket a huszonegyedik században megilletı jogaikkal éljenek. Az ıslakosok felelıssége az, hogy ne a megnyomorítottságból eredı düh vezérelje döntéseiket, hanem ıseik tanítása szerint, a teljesség keresése. 7. Az anyagi kárpótlás, a bennszülöttekre vonatkozó törvények újrafogalmazása, a földterületeik visszaszolgáltatása formájában megvalósuló jóvátétel és a társadalmi kiengesztelıdést célzó, kormányszintrıl vezérelt gyógyító folyamat Kanadában ma arra tesz kísérletet, hogy a bennszülött népek gyarmatosításának elemeit fölszámolja és annak szomorú hagyatékát orvosolja. Az Indián Bentlakásos Iskolákban megélt tapasztalatok feltárása nem egyszerően a múlt történéseit tagadó fázis meghaladása, de az egyéneknek a gyógyulásban való elkötelezıdésének katalizátora is.
A kutatással kapcsolatos publikációk Németh T. (2009.): Indiánnak iskolát, Iskolakultúra, 2009/11. pp. 140-146. Németh T. (2010): Vae victis, Iskolakultúra, 2010/3. pp. 3-14. Németh T. (2010.): Mikor az öregek szava nem jut át, Taní-tani, 2010/3. pp. 16-21. Németh T. (2011.): Kört a kör köré, Taní-tani, megjelenés alatt
