KULTÚRAFOGYASZTÁS ÉS DIGITALIZÁCIÓ

A mobile learning mindent visz? 32 Ha a konyha okosabb a szakácsnál 35 Fiatalnak lenni Európában 29 A marketing 2020-ban 42 A digitális újdonságok világa 44

digital business I. évfolyam 2. szám

KULTÚRAFOGYASZTÁS ÉS DIGITALIZÁCIÓ

Film, színház, muzsika – újfajta kultúrafogyasztási szokásaink 6 A fotózás forradalmáról Stiller Ákossal 10 Az elektronikus könyvtárak jövõje 14 Múzeumi séták és a virtuális terek 17

20 STÚDIÓ KULTÚRAFOGYASZTÁS ÉS JOG

23 STÚDIÓ JÁTÉKOS KÖZÖSSÉGI TÁRSADALOM ÉPÜL

26 STÚDIÓ HIGH TECH A GYERMEKES CSALÁDOKBAN

48 VOX DR. LINKEDIN TANÁCSAI

50 VOX MUNKAKÖRNYEZET: HR-MÁGNES IRODÁK

ÜZENET

digital business www.dibiz.hu KIADJA A NEXT PROJECT KFT. BUDAPESTEN Felelõs kiadó Meixner Zoltán ügyvezetõ E-mail: [email protected] SZERKESZTÕBIZOTTSÁG Fehér Péter (elnök) Czakó Erzsébet Drótos György Dunavölgyi Mária Kõ Andrea A szerkesztõbizottság titkára Vas Réka SZERKESZTÕSÉG Fõszerkesztõ: Meixner Zoltán [email protected] Mûvészeti vezetõ: Szalay Béla ÜZLETI ÜGYEK Golubeff Róbert [email protected] A DIBIZ munkáját a BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM munkatársai tanácsaikkal támogatják.

* A szerkesztõség minden érdeklõdési körébe tartozó tartalmat (megjegyzést, kéziratot, adatot, képi és hanganyagot) szívesen fogad, de a kérés nélkül beérkezõ tartalommal kapcsolatos minden nemû felelõsséget kizár, beleértve a tartalom megõrzésének, feldolgozásának vagy honorálásának lehetõségét. Next Project Kft. 2015 Minden jog fenntartva.

KULTURÁLIS MÁZ Azok vagyunk-e még, akik öt éve, tíz éve, vagy huszonöt éve voltunk? És fõleg azok vagyunk-e, akik két éve vagy tavaly voltunk? Ha ránézünk a pár nyarat már megért, és használaton kívül helyezett eszközeinkre, vajon érzünk-e valamifajta lenézõ és jólesõ szánalmat nem oly régi önmagunkat szemlélve? Mert ugye fejlõdünk. Pedig a lényeget tekintve ugyanúgy élünk, mint az elmúlt évtizedekben. Szeretünk utazni, szeretjük a mozit és a focit, a közértben vásárolunk (amely néha a neten van), és inkább a képernyõt bámuljuk, mint olvasnánk stb. Ugyan úgy élünk, de nem ugyan az életet éljük. Az idén például minden korábbinál több 136,5 milliárd pornóvideót fogunk megnézni a Juniper Research felmérése szerint, amibõl nem az következik, hogy túlpörög a libidónk, hanem az, hogy egyre többen érik el a hálózatot, és náluk is éppen ugyanaz a legjobb dolog, ugyan az áll a vágyak origójában (ebben mi sem változik), mint azoknál, akik már korábban használtak tartalomfogyasztásra digitális kütyüket. A Maslow-féle piramis minden szintjén a fiziológiai szükségletektõl egészen az önmegvalósításig megjelenik a digitális technológia, és alapvetõ változásokat indukál a szokásainkban, sõt az értékítéletünkben is. Fõzni például ezután is fogunk otthon, de számos birtokunkban lévõ okos eszköz, sõt távolban mûködõ szuperkomputerek dolgoznak azon, hogy tökéletesen sikerüljön a Wellington bélszín. Könyvesboltba és könyvtárba is mindinkább neten megyünk, a múzeumlátogatáshoz pedig a mindenkori pozíciónkat ismerõ digitális kísérõ, vagy a mobiltelefonunkra települt alkalmazás szolgáltatja az információkat. Önmegvalósításunk a felgyorsult élet és a beszûkült idõbeli lehetõségek (time-crunch) miatt jelentõs mértékben szintén a digitális térbe terelõdik. Például a kapcsolatainkat ott építjük és tartjuk karban, továbbá ott is akarunk meggazdagodni, leginkább egy igazán nyerõ mobil app kitalálásából. Mert gazdagok, mûveltek, fittek, világlátottak és elismertek akarunk lenni, éppen úgy, ahogy korábban. De teljesen másként. A digitális technológia újabb réteg civilizációs mázt ken ránk a már meglévõ fölé, néhol elhalványítva, néhol kiegészítve azt. Az új generációk meg már egyáltalán nem látszanak ki alóla.

MEIXNER ZOLTÁN fõszerkesztõ

TARTALOM

TARTALOM

34

SPOT WIMBLEDON ÉS A BIG DATA 34 Mit tud a tenisztorna adatelemzõ és tájékoztató rendszere?

IMPRESSZUM - A SZERKESZTÕ ÜZENETE

03

OKOS KONYHÁK 35-37 Lassacskán a konyhák többet tudnak, mint a bennük dolgozó szakácsok

KULTURÁLIS MÁZ 03 Lassan már nem látszunk ki a digitális réteg alól

06

TARTALOM

04

TREND

06

KULTÚRAFOGYASZTÁS ÉS DIGITALIZÁCIÓ 06-19 A sûrû aprópénz és a kultúra digitális gyorséttermei 06-19 Stiller Ákos: az arcunk elõtt jön létre a high tech 10-13 A könyvszerû dolgok sokáig velünk maradnak 14-16 Múzeumok: a megosztás az új birtoklás 17-18 Személyre szabott kultúra 19

10

STÚDIÓ

38

SELF-PUBLISHING 38,40 Az önmenedzselésû független könyv irodalmi és kiadói modellje HOGYAN FORMÁLJA ÁT AGYUNKAT AZ INTERNET? 39-40 Az internetezés ára, hogy eltompulnak legemberibb képességeink?

42 20

44

MMOG ÉS VALÓSÁG 23-25 Fromann Richárd felteszi a kérdést, hogy úton vagyunk-e az online játékos közösségek társadalma felé?

48

ÉLETHOSSZIG TANULNI A KÖZÖSÉGI TÉRBEN Dr. Linkedin osztja meg tanácsait

23 32

29

A DIGITÁLIS ÁTALAKULÁS ÉS AZ EURÓPAI FIATALOK 29-31 Részletek arról, hogy az egyes uniós országokban milyen erõsek a digitális hatások

SPOT

35

48-49

A MUNKAKÖRNYEZET FEJLESZTÉSE 50-51 Kinnarps: hatékonyságnövelés és HR-mágnes nem csak nagyoknak VODAFONE FARMERS' CLUB 52-53 Fel lehet-e venni a harcot mobillal az éhezés ellen?

32

(X) HIRDETÉSEK Ifroxy 2 Vezetõ Informatikusok Szövetsége 41 Labellamafia 54

A MOBILE LEARNING ESÉLYEI 32-34 Vajon tartós lesz, vagy szalmalángként ellobban a mobilkészülékekre épülõ oktatás?

34

VOX NATIVA Ebben a rovatban olyan cikkek jelennek meg, amelyeket partnereink állítottak össze. Szerkesztõségünk az itt megjelenõ tartalom létrehozásában nem vesz rész, csupán a megjelenéshez nyújt technikai segítséget.

HIGH TECH FOGYASZTÁS 26-28 Neulinger Ágnes a gyermekes háztartások információtechnológiai ellátottságáról

20

KÚL LOG A LEGÚJABB TECHNIKAI CSODÁK ÉS MICSODÁK 44-47 Itt a nyár, megyünk nyaralni, legtöbbször a vízhez. Jól jöhet a hordozható akku, a vízálló hangszóró, a gyerekõrzõ-vízimentõ szenzor, a kütyüvédõ hátizsák, a víz alatti hangsugárzó, a víz alatti szuperkamera, az mobiltelefonra szerelhetõ optika és az okostelefon fertõtlenítõ is

VERSENGÕ ÉRDEKEK 20-22 Balogh Zsolt György a digitális kultúrafogyasztás jogi kereteirõl

ADATBÁNYA

FUTURA A MARKETING 2020-BAN 42-43 Öt éven belül vevõuralom alakul ki technológiai préssel

Ebben a rovatban tudományos szempontok alapján készült cikkeket közlünk. A tartalmak mindenben megfelelnek a tudományos folyóiratok által támasztott követelményeknek mind a feldolgozás módját, forrásmegjelöléseit, hivatkozásait és ellenõrzését tekintve.

14

KÖNYV

37

44 42

50

52

TREND FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA - ONLINE

A SÛRÛ APRÓPÉNZ ÉS A KULTÚRA DIGITÁLIS GYORSÉTTERMEI A digitális kultúrafogyasztás világa olyannyira forrong és bugyog, hogy már vannak, akik egyenesen forradalomról beszélnek. Kétségtelenül minden eszköz megvan rá, hogy olyan mennyiségben és intenzitással fogyasszunk kulturális javakat, mint soha korábban. A kérdés azonban a régi: ki és miként fog fizetni?

Bármilyen meglepõ is, a lényeget illetõen szinte semmi sem változott az internet hõskora óta: ugyanazok az elvek és érdekek feszülnek egymásnak napjainkban is, mint annak idején – csupán a technológiai fejlõdés nyújtotta keretek tágultak az akkorihoz mérten szinte végtelenné. Vagyis az alapkérdés változatlan: ellenszolgáltatás kérése nélkül megosztom-e – megoszthatom-e? – a tudásomat, a birtokomba került információkat (tartalmakat) az interneten keresztül másokkal, vagy pedig passzivitásommal ahhoz járulok hozzá, hogy az ebben üzletet szimatoló vállalkozások építsék ki a maguk szolgáltatásait.

A ZENEIPAR TÖRI AZ UTAT NEM KÖNNYÛ LESZÁLLNI A TORRENTRÕL Kezdjük a torrentmodellel, és rögtön egy közkeletû tévhit eloszlatásával. A hazánkban jelenleg érvényes büntetõtörvénykönyv egyértelmûen nem kriminalizálja azokat a személyeket, akik nem haszonszerzés céljából másolnak és/vagy töltenek le különbözõ tartalmakat. Torrentet hasz-nálni önmagában tehát legális dolog, és – paradox módon – éppen a torrent-technológia az, amelynél látványosan visszaköszön az õsi internetes„oszd meg ingyen, amid van” elve. Ingyenessége mellett az is hozzájárul a népszerûségéhez, hogy rendkívül egyszerûen használható (még úgy is, hogy a kliensfelület tele van sokak számára ismeretlen technológiai fogalmakkal). Ma már a világ sokmillió számítógépén lapul valami számunkra fontos, mikroszkopikus darabka, arra várva, hogy egy program szorgalmasan összerakja ezekbõl azt, amire vágyunk: legyen az egy zenemû, film(sorozat) – vagy akár egy másik program.

„Ha nem haszonszerzés a céja, torrentet használni hazánkban jelenleg nem illegális“

06

nológia révén végig titkosított, ingyenes, lehallgathatatlan kommunikációt ígérve. A hazai torrentezõ közösség nagyságát éppúgy nehéz megbecsülni, mint a fizetõs szolgáltatások fogyasztóiét, egy dolog mindenesetre biztosnak tûnik: a torrent-technológiára építõ, meghívásos alapon üzemelõ ncore.cc-nek több mint 600 ezer regisztrált felhasználója van. Az ncore univerzális torrentoldal, a kínálatban gyakorlatilag minden, digitálisan fogyasztható tartalom megtalálható: film, sorozat, zene, xxx, játék, program és könyv egyaránt.

A gondok igazán az összerakást követõen jelentkeznek, hiszen a torrentmodell „nagyvonalúan” megfeledkezik arról, hogy a sokmilliónyi darabkáért illenék valami aprópénzt juttatni azoknak, akik a darabkákból összeállt tartalmat nem kevés áldozat és pénz árán elõállították. Szerzõi, elõadói jogok sérülnek, hatalmas bevételektõl esik el a világ zene- és filmipara, és jobbára tehetetlenül nézi. A torrent-technológia meghatározó – megalapozó – képviselõje, a Bittorrent ugyanakkor mintha elégedetlen lenne azzal, amit eddig elért: két éve jelentették be a „fából vaskarikát”, a fizetõs torrentet. A BitTorrent Bundle lehetõvé teszi a tartalmak elõállítói vagy terjesztõi számára, hogy pénzt kérjenek a torrentekben foglalt, illetve azokon keresztül letöltött anyagok után. „A BitTorrent Bundle lényegében egy hagyományos torrent-csomagot képez, amelyben azonban az ingyenes, szabadon hozzáférhetõ tartalom mellett egy védett, fizetõs rész megvásárlási lehetõsége is megtalálható” – írta a bejelentés kapcsán a pcforum.hu. És bár áttörésrõl azóta sem nagyon lehet beszélni, vannak arra utaló jelek, hogy – mivel kellõ kreativitással kezelik a témát – ezzel a lépéssel alapozzák meg a saját átfogó streamingszolgáltatásukat. Létezik már például olyan csomagjuk, amely bõven millió felett számlálja a fizetõs felhasználókat. A Bittorrent másik újítása, a Bleep nevû kommunikációs platform pedig a Whatsup, a Viber vagy éppen a Facebook hasonló szolgáltatásának igyekszik borsot törni az orra alá, a P2P tech-

A klasszikus rádiózás – és az abból remélhetõ jogdíjbevétel – leszálló ágba kerülését legelõször és legérzékenyebben a zeneipar szenvedte meg. Nem véletlen hát, hogy épp ezen a területen sikerült elõször megtörni az ingyenesség mítoszát az aprópénzért, legálisan elérhetõ, millió darabokban mérhetõ tartalmakkal. Az úttörõnek számító iTunes után ma már észak-, illetve nyugat-európai gyökerû világcégek határozzák meg piacot: mind a Spotify, mind a Deezer a streaming-technológiában látta meg a növekedés esélyeit. A modell olyannyira sikeres, hogy az egykori úttörõ Apple felvásárlással (Beats) igyekszik ismét a nyomukba érni, és a YouTube is elérkezettnek látta az idõt Music nevû csatornája beindítására. A nemzetközi zeneipart képviselõ ifpi.org elmúlt évi összesítése szerint az elõfizetéses zenerajongói tábor négy év alatt több mint ötszörösére nõtt: a 2010-ben regisztrált 8 millió után 2014-ben már 41 millióan tettek hitet világszerte az elõfizetéses – aprópénzért elérhetõ – modell mellett. A Music Industry néven futó szakmai blog állítása szerint a Spotify esetében a fizetõs közönség gyarapodása már gyorsabb ütemû, mint amilyen az ingyenesen a szolgáltatáshoz kapcsolódóké. A Digital Music News közelmúltbeli híre szerint ugyanakkor könnyen elõfordulhat, hogy a népszerûségi lista éllovasa hamarosan búcsút mondhat az ingyenességnek: a Universal Music Group és a Sony Music Entertainment lemezkiadók nyomására ugyanis a Spotify nem biztos, hogy tartani tudja a reklámblokkok hallgatásáért cserében korlátlanul biztosított ingyenes zenehallgatás lehetõségét. Helyette a „beetetési” idõszak növekedne a jelenlegi egyrõl három hónapra: addig lehetne ingyenesen élvezni a prémium tartalmakat. Magyarországról nem nagyon találni az online zenefogyasztás változását tükrözõ, szabadon hozzáférhetõ statisztikát, így csak feltételezni lehet, hogy a világméretû trend valamilyen mértékben itthon is érvényesül. Az origo.hu ad hoc szavazása mindenesetre nyújthat némi támpontot: hiába kínálja a Deezert egy mobilszolgáltató is, a Spotify népszerûsége jóval nagyobbnak látszik. Mint ahogyan az is figyelemre méltó, hogy a minõségi szolgáltatás mellett hitet tett, a fájlok mérete miatt a sávszélesség-határokat feszegetõ Tidal (az mp3-as tömörítés meghaladása volt a céljuk, elérve a 90-es évek CD-inek minõségét) a népszerûségi lista végén szerénykedik a maga 2 százalékával.

AZ HBO-TÓL AZ ALIBABÁIG A filmipar – a hagyományos zenekiadókhoz hasonlóan – egyelõre még ki tudja gazdálkodni, hogy alapvetõ mozi-, illetve televíziós bevételeiket rendesen megcsappantja a közkinccsé tett filmek hihetetlen mennyisége. Ugyancsak a zeneipari folyamatokhoz hasonlóan hódít a streaming is, a piaci szereplõk vagy hagyományos tartalomelõállító Folytatás a 8-ik oldalon

07

TREND FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA - ONLINE Folytatás a 7-ik oldalról

kábelcsatornák (mint az HBO), vagy (mobil)szolgáltatók (nálunk ilyen például a TV GO, illetve a MyTV) vagy olyan új szereplõk, mint a Netflix vagy az Alibaba. A Netflix elõször akkor döbbentette meg a filmsorozatfogyasztó világot, amikor saját gyártású House of Cardjának

„Négy év alatt több mint ötszörösére nõtt a zenét elõfizetõk tábora, tavaly már 41 millióan tartoztak oda“

Az Amazon és az Alibaba más területeken már hangsúlyosan jelen van Magyarországon, de meglehetõsen kétséges, hogy a Netflix is megcéloz-e valaha bennünket. A film ugyanis nálunk olyan mûfaj, amelynél a nemzeti változat (felirattal vagy szinkronnal) alapkövetelménynek minõsül – hiszen meglehetõsen szûkös az angolul nagyon jó színvonalon tudók tábora, és õk sem feltétlenül mindannyian filmfogyasztók.

MINÕSÉGI FELIRATRA ÉBREDT AZ ORSZÁG

minden epizódját egyszerre publikálta (és ugyanígy tesz a hasonlóan nagy sikerû Orange Is The New Black esetében is). A cég világméretû terjeszkedésbe fogott, idén Dél-Európa került a célkeresztbe, de a nagyságrendi ugrást az ázsiai (értsd: kínai) piac meghódítása jelentené számukra. Nem lesz könnyû dolguk, hiszen egy közelmúltban kelt bejelentés szerint a helyi gyökerû Alibaba is elindítja a maga internetes videós szolgáltatását Kínában. A szolgáltatás a "TBO" nevet kapja (Tmall Box Office), ami Kínából és külföldrõl is vásárol majd médiatartalmat, valamint – a Netflixhez hasonlóan – saját gyártású tartalommal is jelentkezik. Közben pedig a valaha a könyvvilágból induló Amazon – Instant Video nevû szolgáltatásának keretében – csendben kínálja a „jegyeket” 0,99 dollárért például a Kínában is elsöprõ népszerûségû Jurassic Parkra, de ha valaki meg „örökbe” akarja, azt is megteheti: 7,99 dollárért az övé lehet (mintha DVD-n vette volna meg) – akár HD formátumban is.

A FÜLHALLGATÓ ÖLTÖZTET A zenehallgatás divatjának – egyfajta reneszánszának – megvannak a külsõdleges jegyei is: a kebleken átívelõ, fülekben végzõdõ vékony zsinórok ma már szinte obligát elemei az ifjabb korosztály öltözékének. Igaz, azt a mértéket még nem érték el, mint amit a homlok fölé igazított napszemüvegek vagy a kivillanó melltartópántok, de csak idõ kérdése, hogy a reggeli tükör elõtti merengés is megváltozzék: „vajon melyik fülhallgatózsinór illik jobban a sminkemhez, a blúzomhoz?” Ha pedig a fülhallgató divat, akkor már illik hallgatni is valamiféle zenét…

A PILLANAT MÛVÉSZETE

Egy külön világ a digitális tartalmak nemzetközivé tételében a különbözõ nyelvi feliratokat készítõ – alapvetõen nonprofit – közösségeké. Itthon a feliratok.info, illetve a hosszupuskasub.hu köré szervezõdött alkotói tábor a legjelentõsebb. Tevékenységük arra világít rá, hogy a befogadók részben idõbeli, részben ízlésbeli megfontolásai is kiszolgálhatók – miért kellene várni arra, hogy valamelyik kábelcsatorna majd jókora késleltetéssel, megszakításokkal leadja a meglehetõsen esetleges színvonalon szinkronizált változatot, ha gyakorlatilag minderre a világpremierrel közel egyidõben is sor kerülhet. Ha ehhez igazodni igyekszik is egy-egy kábelcsatorna, akkor sem feltétlenül tudja magához vonzani tartalomra kiéhezett közönségét. Minderre jó példa a minden torrentrekordot megdöntõ Trónok harca: vasárnapról hétfõre virradóra (egyidõben az amerikai premierrel) ment idén is mind a tíz rész az HBO-n, de a feliratok fordítói sem tétlenkedtek. Mire felébredt az ország, már legalább egy formátumban elérhette bárki a magyar nyelvû feliratot. Torrentrõl letölteni az új részt pedig a milliónyi megosztás okán a pillanatok mûve volt.

A kultúra digitális fogyasztásának forradalma egy területet szinte érintetlenül hagy: a színházak világát. Jóllehet itthon 2014-ben épp egy ilyen oldal, a maesteszinhaz.hu nyerte el az év internetes kereskedõje címet, ez a szolgáltatás csupán a hagyományos jegyértékesítés kiterjesztése. Bár az oldalt a hirtelen támadt színházlátogatási vágy kiszolgálása hívta életre, valójában nem a tartalom lehetõ legszélesebb körû terjesztését szolgálja, hanem sikere alighanem a magyar piac messze átlag feletti árérzékenységének tulajdonítható. A rendszer idõközi finomítása óta ma már gyakorlatilag bárki folyamatosan remélheti, hogy hozzájut az aznap esti élményhez segítõ tiketthez. Fõként, ha budapesti… Itt is érvényesül ugyanis az ország „fejnehéz” volta: hosszú-hosszú a budapesti partnerszínházak listája, viszont meglehetõsen foghíjas a vidékieké. „Aki a színházi kultúrát keresi az interneten, ma nincs könynyû dolga. Az elõadás megmaradt a pillanat mûvészetének. Kevés a felvett elõadás, és amit rögzítenek, az is kevesekhez jut csak el. A televíziók által rögzített elõadások ritkán és rossz idõzítéssel kerülnek adásba… A színház számára a projekt bekapcsol egy új nézõi réteget – olyan nézõket, akik más körülmények között soha nem látogatnának el a színházba, de rendszeres fogyasztói lehetnek az OTTHON hozzáférhetõ digi-

tális kultúrának. A közvetítéssel térben és idõben is meghosszabbodik az adott produkció 'jelenléte' a kulturális értékek iránt érdeklõdõ társadalmi rétegekben” – olvasható az egy ideig szûk választékkal, afféle pilotként mûködött eutheater.hu 2012-es projektfelhívásában. Vélhetõen messzire vezetne annak feltárása, miért éktelenkedik ma az oldal helyén egy elrettentõ 404-es üzenet, mindenesetre sokat elárul a színházak és az internet kapcsolatáról az, hogy érdemi online – streaming – szolgáltatásról nem igazán tudni. Meg az is, hogy a ticket office-ként mûködõ theater.com domén tulajdonosa nemes egyszerûséggel a Broadway szélén húzza meg az (online) színház határait… A digitális sûrû fillér modelljére szakosodott szolgáltatók szinte mindegyikére jellemzõ ugyanakkor, hogy ugyanúgy nem tiszteli a saját magának kezdetben kijelölt mûfaji határokat, mint ahogyan az „ingyenesség” mellett lándzsát törõ torrentközösség a szerzõi stb. jogok legtöbbjét. Így tehát akár az is elképzelhetõ, hogy idõvel valamelyik világcég éppen az online színházi kultúra terjesztésében fogalmazza meg majd a maga üzleti modelljét.

VARGA JÁNOS a szerzõ szabadúszó újságíró

GLOBÁLIS KONZUMER INTERNETFORGALOM 2014-2019, ELÕREJELZÉS 2014

Éves átlagos ráta

2015

2016

2017

2018

2019

37.916 3.430

46.527 5.599

58.125 8.906

72.938 13.587

91.043 20.544

24% 59%

27.466 7.694 6.146 41

36.456 9.476 6.130 64

49.068 11.707 6.168 88

66.179 14.002 6.231 113

89.319 16.092 6.038 138

33% 22% 0% 36%

2014-2019

HÁLÓZATOK SZERINT (exabájt per hó) FIX MOBIL

31.548 2.050

SZEGMENSENKÉNT (exabájt per hó) INTERNET VIDEÓ WEB, EMAIL ÉS ADAT FÁJLMEGOSZTÁS ONLINE JÁTÉK

21.624 5.853 6.090 30

RÉGIÓNKÉNT (exabájt per hó)

08

ÁZSIA ÉS CS-ÓCEÁN ÉSZAK-AMERIKA NYUGAT-EURÓPA KÖZÉP ÉS KELET-EU LATIN-AMERIKA KÖZEL-KELET, AFRIKA

12.193 8.913 5.834 2.594 3.152 912

14.571 11.091 6.865 3.507 3.915 1.396

17.871 14.095 8.400 4.773 4.823 2.164

22.470 17.951 10.480 6.742 6.026 3.363

28.374 22.893 13.219 9.356 7.558 5.123

36.391 28.621 16.780 12.885 9.514 7.397

24% 26% 24% 38% 25% 52%

41.346

52.126

67.032

86.524

111.587

27%

ÖSSZESEN (exabájt per hó) KONZUMER INTERNET FORGALOM Forrás: Cisco VNI, 2015

33.598

http:/ www.eTORRENT bizmba.com/articleOLDAL s/torrent-websites A 15 LEGNÉPSZERÛBB A különféle webes szolgáltatásokat rangsoroló eBizMBA.com legnépszerûbb torrent oldalakat bemutató július 1-én megjelent listája élén a Pirate Bay áll. A svéd fájlmegosztó annak ellenére kapaszkodott vissza a csúcsra, hogy az alapítóit 2009-ben börtönbüntetésre ítélte a bíróság, és mintegy 3,8 millió dollár pénzbüntetésre és kártérítésre is kötelezte õket. Igaz a felperesek (köztük a Warner Brothers, a Columbia Pictures, a 20th Century Fox, a Sony Music Entertainment, összesen 15 cég) ügyvédei közel 400 millió dolláros kárról beszéltek. Az ítélet után elég zavaros idõszak következett a Pirate Bay életében, hiszen a korábbi irányítók a büntetés elõl külföldre távoztak, s onnan gyûjtötték be õket különbözõ helyekrõl és idõben. A Pirate Bay csak idén januárban tért vissza a porondra, s áprilisra sikerült a mûködését többé-kevésbé konszolidálni, számos olyan szolgáltatás folytatásával, amely korábban is népszerûvé tette. A törvényesség betartására azonban már jobban ügyelnek a megerõsített moderátor gárdával, amelynek többek között az a dolga, hogy a jogsértéseket kiszûrje. A közönség mindenesetre hû maradt a Pirate Bayhez. Erre vall a rangsor is, amelyet a havi egyedi látogatók száma alapján állítottak össze többféle mérés összevetése alapján. RANG 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

TORRENT OLDAL ThePirateBay KickAssTorrents Torrentz ExtraTorrent YifyTorrents BitSnoop IsoHunt SumoTorrent TorrentDownloads EZTV RarBG 1337x TorrentHound Demonoid Fenopy

BECSÜLT EGYEDI LÁTOGATÓ 50,0 30,0 15,0 6,0 3,0 2,75 2,65 2,5 2,0 1,9 1,75 1,6 1,5 1,3 1,25

09

Forrás: eBizMBA.com

TREND FOTÓZÁS ÉS TECHNOLÓGIA

STILLER ÁKOS: AZ ARCUNK ELÕTT JÖN LÉTRE A HIGH TECH A fotózás az utazások melléktevékenységébõl, kevesek hobbijából és még kevesebbek hivatásából tömegkommunikációs forma lett a digitális technológia hatására. Stiller Ákossal (33), a HVG fotóriporterével beszélgettünk a digitális fotórobbanásról.

Stiller Ákos nevét a hírnév elõször a vörösiszapkatasztrófáról készített képsorozata miatt kapta szárnyra. A HVG fotóriportere azóta számos szakmai sikert bezsebelt mind idehaza (ahol 15 különféle díjat kapott), mind külföldön. Tavaly meghívták a világ legtehetségesebb fiatal fotósainak szervezett Joop Swart Masterclass kurzusra, idén pedig a tanyavilágról készített sorozata lett kategóriagyõztes a Pictures of the Year International (POYI) fotóversenyen. Felvételei a világ olyan nagy lapjaiban jelentek meg, mint például a National Geografic, a Stern, a New York Times, az International Herald Tribune, a Courrier International, a Washington Post vagy a Los Angeles Times. „Ha nincs a digitális technológia, talán nem leszek fotós. Így is csak a véletlenen múlt” – meséli. A BKF-en tanult, ahol Bánkuti András (aki akkor a HVG fotórovatát vezette, ma a Figyelõ képszerkesztõje) a leendõ újságíróknak a sajtófotó szerepérõl tartott kurzust. Stiller Ákos neki mutatta meg felvételeit, ami után aztán Bánkuti felajánlott egy pár hónapra szóló gyakornoki lehetõséget. „Én nem fotósnak tanultam, autodidakta módon csipegettem fel az ismereteket, fogásokat. Ehhez sok képet kellett készíteni, ami filmes géppel nem ment volna. Talán bele sem fogok. De Nikon D70-es tükörreflexes kamerám – amely akkoriban éppen háromszor volt drágább filmes megfelelõjénél – lehetõvé tette, hogy annyi felvételt készítsek, amennyit csak akarok, és a gyakorlás mellett azonnali visszajelzést is kapjak arról, mit csináltam jól, és mit rontottam el. Ezzel eljutottam a technikában egy bizonyos szintre. A szemem pedig alighanem megvolt hozzá, hogy beengedjenek a HVG mûhelyébe” – emlékszik a kezdetekre Stiller Ákos, aki azóta is ott dolgozik. A digitális technológia megjelenése – vélekedik – tehetségrobbanást okozott a fotósok között. Régebben sokkal kevesebben fényképeztek, és még kevesebben vettek a kezükbe kamerát komoly szándékkal. Ha valakinek volt egy kis tehetsége, az könnyebben kitûnt a sok szürke iparos közül. Ma viszont mindenkinek a kezében ott van a mobiltelefonjába épített fényképezõgép, és sokan rájönnek, hogy képesek jó képeket lõni. Az Instagram és a hasonló szolgáltatások pedig a fotómanipuláció szabadságát adták meg tömegeknek, és az emberek így a fényképeket az önkifejezésük egyik elsõdleges, ha nem a legfontosabb eszközévé tették. Ez a professzionális fotózás felé áramlók számát is jelentõsen megemelte, és a sokaságban nyilvánvalóan több a tehetséges fotográfus, emiatt pedig egyre erõsebb a verseny is.

„Én inkább történetmesélõnek gondolom magam.”

10

Stiller Ákos úgy véli, hogy a kamera csak egy eszköz, az agy a fontos. Persze a fotóriporter felszerelése megkönnyíti a munkáját, és az elképzelt kép létrehozását. „A fotózás egy nyelv, amely kiválóan alkalmas üzenetek közvetítésére. Vagy éppen történetek elmesélésére. Én inkább történetmesélõnek gondolom magam. Hagyományos képriportokat valamivel könnyebb fotózni, mint képi történeteket létrehozni. Ez gondolkodás- és beállítottságbeli eltérést is jelent. Én magam is rengeteget fotóztam korábban, és sok témát. Ma már kevés dolgot fényképezek, de az engem foglalkoztató dolgokról nagyon sok felvételt készítek. Ez a két szemlélet másféle, más minõségû végeredményt forgat ki magából. Nekem ez a váltás hozta meg az elismeréseket” – mesél szakmai fejlõdésérõl.

Ezt a folyamatot pedig a technológiai változások is végigkísérték. „Korábban mindenki csak az objektívekrõl beszélt. Úgy 2004 és 2010 között azonban hatalmasat fejlõdtek a gépvázak, az elektronika, és minden újabb verzió jobb és jobb kamerákat eredményezett. Például eltûntek a vakuk, miután a növekvõ fényérzékenységû szenzorok szükségtelenné tették õket. Egy ideje azonban már nincsenek 'game changer' fejlesztések a piacon. Régebben egy jó fesztiválról szóló sorozattal, amelyhez az kellett, hogy a különbözõ technikai fejlesztéseket kihasználjuk, képes volt megrogyasztani a netet. Ma már ez kevés, az emberek hozzászoktak a nagyszerû látványhoz. Emiatt egyre fontosabb a szöveg és a kép szimbiózisa. A fotó a legtöbb esetben önállóan nem él meg. Az olyan fajta, folyamatosan kiváló képeket közlõ, és ezért magas presztízsû felületbõl, mint a hvg.hu 'Nagyítás' rovata csak kevés van. Ezt a minõséget a magyar piac képtelen széles körben finanszírozni. A nagyobb országokban méretgazdaságossági okok miatt jobbak a lehetõségek, és a fotósversenyeken is értékelik az önálló koncepciót, mondanivalót. De a Magyarországon ennek kisebb a tere. Itt üzletileg az a jó sajtófotó, amelyikre impulzusalapon sokan rákattintanak. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor nem a minõség az elsõdleges szempont” – vélekedik a fotós.

„A következõ korszak a fotózás számára valószínûleg kritikus lesz.” A következõ korszak – Stiller Ákos szerint – a fotózás számára valószínûleg kritikus lesz. A minõségi fotók 10 hüvelykes képátló alatt nem élvezhetõk megfelelõen. Azaz csak a tabletek és a PC-k világában tudnak igazán hatást kiváltani. Pedig az elsõdleges képernyõk a mobiltelefonok kijelzõi már ma is, ehhez pedig valahogyan alkalmazkodni kell. Például azzal, hogy alaptémákat hatásosan mutatnak be a fotósok. „Itt van például most a porondon a menekültügy. Ha a karján alélt gyermekével egy szögesdrót kerítés leküzdésével bajlódó anyát mutat be valaki, attól meg fognak hasadni a szívek, és nagy hatást lehet gyakorolni kisebb képernyõkön is. De itt nem csak a fotó hat, hanem az elõkészítés is, amit a folyamatosan érkezõ hírek jelentenek. És ilyen lehetõség nem adódik minden nap” – véli a HVG fotóriportere. A következõ idõszakban sokkal megfontolandóbb lesz, hogy a most felnövekvõ nemzedékek, de akár már a tinédzserek és a húszas éveikben járó korosztályok hogyan fogyasztják a médiatartalmakat. A közösségi média használata ebbõl a szempontból máris meghatározó, ahogy olyan szempontokra is figyelemmel kell lenni, hogy mekkora sávszélességen keresztül lehet az információkat továbbítani, hogy azok bárhol és bárki számára elérhetõk legyenek. Aztán azok a fejlesztések is befolyásolják a helyzetet, amelyekre a GoPro vagy a drónok megjelenése adja a legjobb példát. Hiszen megoldódik például a szuperközeli jelenlét kérdése. Robert Capa szerint, ha nem jó a képed, akkor nem voltál elég közel. „Ez ma már nem merészség, hanem technológia kérdése. Nincs az a felrobbant atomreaktor, amelyhez ne lehetne odaküldeni egy drónt. A technológia fejlõdése változatlanul brutális, és a high-tech itt jön létre az arcunk elõtt” – mondja Stiller Ákos.

Folytatás a 12-ik oldalon

11

A REMÉNY BÁNYÁSZAI

A teljes fotósorozat, és Stiller Ákos díjnyertes munkái megtekinthetõk a fotóriporter weboldalán.

http://www.stil erakos.com/

Az Ózdtól egy ugrásra lévõ Farkaslyuk lakói átélték az egykor virágzó bányásztelepülés lepusztulását azután, hogy a környék üzemei leálltak. A rendszerváltás idején bezárt bánya újranyitása egy szikrányi remény adott a községnek, ahol azonban még mindig nincs munka, és a legszegényebbek a meddõhányókon kutatnak szén után, hogy ne fagyjanak meg a télen.

13

TREND E-KÖNYV, E-OLVASÁS, E-KÖNYVTÁR

A KÖNYVSZERÛ

DRÓTOS LÁSZLÓ ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR E-KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK OSZTÁLYA

DOLGOK SOKÁIG VELÜNK MARADNAK Hogyan változik az írott szövegek világa a digitális közegben? Mi lesz a könyvvel, az olvasással, a könyvtárakkal? A Magyar Elektronikus Könyvtár egyik alapítójának írása a múltról, a jelenrõl és a jövõrõl. Az internetes legendárium pontos naphoz köti az elektronikus könyv megszületését: 1971. július 4-én Michael Stern Hart egyetemi hallgató, a University of Illinois Xerox számítógépén begépelte a Függetlenségi Nyilatkozatot. Mivel a gép operátora – a levelezõrendszer összeomlásától tartva – eltanácsolta attól, hogy a mintegy 8 kilobájtnyi szöveget minden e-mail postafiókba elküldje, ezért csak a fájl letöltési címét tette közzé. Hart (aki késõbb az elektronikus szövegek professzorává lett) ezzel nemcsak az e-könyvet találta fel, hanem a világ elsõ, máig legismertebb e-könyvtárát is megalapította. Az önkéntesek munkájával gyarapodó Project Gutenberg gyûjteménye jelenleg közel 50 ezer kötetbõl áll, és már magyar szekciója is van. Bár kis tárigénye miatt a digitális szöveg tehát viszonylag korán megjelent, mindezek ellenére a papírkönyv még mindig jól tartja magát, és a nyomtatott lapok sem tûntek el (a szakfolyóiratokat kivéve). Ezt a jelenséget magyarázhatjuk úgy, hogy a hajlékony papírra nyomott betû túl jó találmány ahhoz, hogy könnyen feladja az emberiség. Ezért aztán még sokáig megmarad, annak ellenére, hogy évtizedek óta szinte minden szöveges kiadvány számítógépen, vagyis digitálisan születik. De azt se felejtsük el, hogy a korábbi idõszak szövegtermésének visszamenõleges digitalizálása jóval nagyobb és költségesebb munka, mint a hangok és képek esetében – amenynyiben jó minõségû, újraszerkesztett elektronikus kiadásokat akarunk készíteni belõlük, nem pedig sima „fénymásolatokat” automatikus karakterfelismeréssel. A tömeges szolgáltatást nagyon megnehezíti és megdrágítja a szerzõi jogi szabályozás is, amely a hang- és mozgóképfelvételeknél használható átalánydíjas közös jogkezelés helyett egyedi szerzõdéskötéseket követel meg a szöveges mûveknél, ami egyben a jogtulajdonosok – sokszor reménytelen – felkutatásának kötelezettségét is jelenti. (Ezen a lehetetlen helyzeten az EU-ban nemrég bevezetett „árva mû” szabályozás is csak enyhíteni tud, de igazi megoldást nem ad.)

http://www.gutenberg.org

FORMÁTUMOK ÉS BONYODALMAK 14

A papírról digitálisra való áttérést a több tucatnyi szövegformátum is bonyolítja, amelyek az egyszerû TXT- és HTMLfájloktól kezdve, a különféle szöveg- és kiadványszerkesztõ állományokon át, a speciális e-book verziókig terjednek. Bár mindegyiknek megvan a maga elõnye, a laikusok számára hasznos volna egy olyan elterjedt szabvány, mint amilyen például a zenénél az MP3. A kilencvenes és a kétezres években még olyan nagy cégek is belebuktak egy újabb „e-könyv forradalom” kirobbantásába, mint a Microsoft vagy a Sony. Végül az online könyvesboltként indult Amazon 2007-ben piacra dobott Kindle olvasóeszköze indította be azt a spirált, amit korábban a CD- és MP3-lejátszók

megjelenése indukált a zenefogyasztásban: a Kindle-re volt annyi tartalom, ami miatt érdemes volt megvenni, és az ekönyv olvasásra átszokó tömegek miatt már érdemes lett minél több új tartalmat is elõállítani, forgalmazni.

„Hogy jobb vagy rosszabb-e géprõl olvasni, az hitbéli kérdés, valójában az számít, hogy mit és milyen célból olvasunk“ Lényegében bármilyen digitális eszközzel lehet könyveket olvasni, az asztali és laptop gépeken kívül mobiltelefonokkal, táblagépekkel, e-book készülékekkel, de akár digitális tévével is, vagy éppen okosszemüveggel is. Az e-olvasás módja és élménye természetesen más, mint a hagyományosé, bár egyes szoftverek még a lapozás hangját és a papír hajlását is utánozzák, ahogy annak idején az elsõ automobilok a lovashintók alakját. Hogy jobb vagy rosszabb-e géprõl olvasni, az hitbéli kérdés, valójában az számít, hogy mit és milyen célból olvasunk. Mindenesetre rövidesen olvasókorba lép az a generáció, amelynek tagjai számára egyre furcsább lesz egy papírkönyv, amelyben nem lehet keresni, amelybõl nehézkes kimásolni valamit és megosztani másokkal, és még felolvasni sem tudja magát. Olyan élményeket pedig csak a digitális közeg tud nyújtani, mint amilyen például a social reading, vagyis amikor a világban egyidõben olvassák többen ugyanazt a mûvet, és közben egy közös felületen kommentálják az egyes részeket.

A legtöbb könyvtár a saját állományának digitalizálásával vagy digitalizáltatásával kezdett el digitális gyûjteményt építeni. Ugyanakkor, mivel a papírkiadványokat meghaladó ütemben növekszik az eleve digitálisan születõ és csak elektronikus formában terjesztett publikációk és dokumentumok száma, megkerülhetetlen feladat lett ezek gyûjtése, leírása, szolgáltatása és hosszú távú archiválása is. A digitális megõrzés a formátumok sokfélesége és elavulása, a dokumentumok szétszórtsága, változékonysága és nagy száma, valamint a jogi tisztázatlanságok miatt azonban nem könnyû feladat. Az erre vállalkozó intézmények olyan megoldásokkal kísérleteznek, mint a virtuális könyvtárak (online forrásokra mutató rendszerezett linkgyûjtemények), a repozitóriumok (tudományos illetve oktatási célú publikációk és egyéb anyagok önkéntes beadáson alapuló gyûjtõhelyei), vagy mondjuk a webarchívumok (a nemzeti vagy akár a teljes webtér rendszeres, automatizált mentései).

ÚJ TECHNOLÓGIA, ÚJ ELOSZTÁSI LÁNC Az olvasás módján kívül a hagyományos könyvelõállítási és -forgalmazási lánc is jelentõsen átalakult, például megjelent és tömegessé vált a self-publishing, ahol a szerzõ maga készíti el, terjeszti és reklámozza a könyvét, erre szakosodott szoftverek és szolgáltatások segítségével. A változások a kultúra megõrzõ és közvetítõ intézményeit is elérték, a könyvtáraknak is reagálniuk kellett a modern információhordozókra és az új fogyasztói szokásokra, igényekre. A különféle adatbázisok (például katalógusok, bibliográfiák, tartalomjegyzékek) építése mellett nagyjából a kilencvenes évek közepétõl megindult a könyvtárakban található szöveges és egyéb dokumentumok digitalizálása is. A helyi erõforrásokkal folyó munkákba a 2000-es években azután olyan nagy játékosok is belekapcsolódtak, mint például a Google, amely awww.books.google.com Google Books projekt keretében milliós darabszámban digitalizálja az észak-amerikai és újabban már az európai nagykönyvtárak könyvállományát is.

„A milliós havi látogatásszámokat is elérõ elektronikus könyvtárban fontos szempont az esélyegyenlõség“ Mivel a digitális világ nagyon komplex, tünékeny és sokszereplõs terület, a tartalmak elõállítói és szolgáltatói, az informatikai és internetes vállalkozások, a közgyûjtemények és más kulturális, tudományos szervezetek, valamint a jogalkotók összehangolt munkájára lenne szükség ahhoz, hogy a 20. század vége és a 21. század eleje ne egy újabb sötét középkor legyen az emberiség történetében, amelybõl alig maradnak fenn írásos és egyéb típusú digitális dokumentumok.

MAGYAR DIGITÓRIUM Hazánkban szinte az internet magyarországi megjelenésével egy idõben, 1994-ben indult el az elsõ és jelenleg is mûködõ digitális archívum: a Magyar Elektronikus Könyvtár. A MEK elsõsorban a monografikus, tehát könyvjellegû dokumentumok gyûjtését és megõrzését tûzte ki célul. Alapítói késõbb két további különgyûjteményt is létrehoztak mellé: az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis az idõszaki kiadványokat, vagyis a folyóiratokat, hetilapokat, hírleveleket stb. tartja nyilván és egy részüket archiválja is, míg a Digitális Képarchívum a képi dokumentumok (például fotók, grafikák, térképek, sõt újabban már prezentációk) megõrzésével foglalkozik. A MEK projekt civil kezdeményezésként, közösségi munkával jött létre, intézményi hátteret elõször az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programtól kapott, 1999-tõl pedig az Országos Széchényi Könyvtáron belül mûködik. A civil mozgalmat egy közhasznú egyesület fogja össze, amelyet a hazai internetszolgáltatók egyesülése is támogat. A MEK az internet szellemiségének megfelelõen nyitott és sokszínû. Mindenféle könyvszerû dokumentumtípus, mûfaj és szakterület megtalálható benne: regények és verseskötetek, szak- és tankönyvek, doktori disszertációk és szakdolgozatok, lexikonok és szótárak, és még hangoskönyvek is. A legnépszerûbb a klasszikus szépirodalom, de természetesen a kortárs 15 irodalomra, korszerû szakkönyvekre és kézikönyvekre, továbbá a divatos bestsellerekre is nagy igény lenne, ezeket viszont a szerzõi jogok miatt inkább más helyeken érdemes keresni: ilyenek például a Digitális Irodalmi Akadémia, awww.tankonyvtar.hu Digitális TanElektronikus Információszolgáltatás, valamint a www.könyvtár, tankonyvtar.hu az www.eisz.hu szaporodó hazai e-könyvesboltok. A MEK egyaránt szolgáltat papírról digitalizált és digitálisan született mûveket. Elõbbieket a szépirodalom esetében valódi elektronikus könyvekké is átalakítják, utóbbiakat pedig jellemzõen a szerzõk/szerkesztõk vagy a kiadók küldik be,

www.mek.oszk.hu

www.epa.oszk.hu

http://dka.oszk.hu

http://dka.oszk.hu

www.oszk.hu

www.dia.pim.hu

Folytatás a 16-ik oldalon

TREND MÚZEUMOK A DIGITÁLIS KORSZAKBAN STÚDIÓ

TREND E-KÖNYV, E-OLVASÁS, E-KÖNYVTÁR

Folytatás a 15-ik oldalról

továbbá az internetrõl is gyûjtik a magyar nyelvû vagy vonatkozású kiadványokat a könyvtárosok. A milliós havi látogatásszámokat is elérõ elektronikus könyvtárban fontos szempont az esélyegyenlõség. Ennek érdekében – ha lehetõség van rá – ugyanazt a könyvet többféle formátumban is szolgáltatja a MEK, a különbözõ felhasználói igényekre optimalizálva. A szépirodalom jó része a látássérültek számára géppel is felolvastatható a Világhalló oldalon. A hozzáférést többféle alternatív felület könnyíti meg: a központi honlapon kívül van egyszerû akadálymentes vmek.oszk.hués hordozható eszközökre optimalizált is, de különféle letölthetõ alkalmazások közül is választhatunk. A nagy fájlokat akár anonim FTP kapcsolattal, vagy a hangoskönyvek esetében torrent technológiával is lementhetjük. Az üzembiztonságot és a gyorsabb elérést hazai és határon túli tükörszerverek (pl. mek.niif.hu), illetve proxy-k segítik. Mivel a könyvtár a katalógustól lesz több egy sima gyûjteménynél, a MEK-EPA-DKA esetében a dokumentumok gyûjtése, szerkesztése, szolgáltatási formátumokra való alakítása mellett a leíró információk, szaknyelven a„metaadatok” elõállítása is

http://m.mek.oszk.hu

16

sok munkát jelent. Egy-egy tételhez száznál is többféle adat kapcsolódhat, az alapinformációk (szerzõ, cím, témakör, kiadási adatok) mellett a könyvek esetében például ismertetõ szöveg, tartalomjegyzék, hasonló témájú egyéb mûvek és weboldalak linkjei. Ezek a metaadatok gyûjteményenként külön vagy együtt is kereshetõk, továbbá bekerülnek magukba a dokumentumokba illetve azok weboldalába, és le is tölthetõk különféle formátumokban. Az exportált adatoknak köszönhetõen a MEK digitális könyvei az olyan nagy országos és nemzetközi adatbázisokban is megtalálhatók, mint a MOKKA, a nemrég indult ELDORADO, eldorado.oszk.hvagy u az Europaena. Közhelyes megállapítás, hogy a könyv most a kézisajtó feltalálásához hasonló hatású átalakuláson megy át. Hogy a mai Gutenbergek milyen irányba viszik tovább kultúránknak ezt az évezredes elemét, és az újabb és újabb digitális eszközök milyen hatással lesznek az olvasásra, az megjósolhatatlan. Az viszont igen valószínû, hogy a könyv(szerû dolgok) és a könyvtár(szerû intézmények) még sokáig velünk maradnak, mert olyan rendszerezett hozzáférést nyújtanak az emberi gondolatokhoz, amire mindig lesz igény.

http:/ mek.oszk.hu/katalog

http:/ mek.oszk.hu/kozoskereso http://sounds.cibere.hu http://mek.oszk.hu/html/export.html http:// http://mokka.hu http://europeana.eu http://

A MEGOSZTÁS AZ ÚJ BIRTOKLÁS A múzeumok kénytelenek lépést tartani a digitalizálódó társadalom kihívásaival, és eközben új lehetõségeket is felfedeznek kultúrmissziójuk hatékonyabb közvetítéséhez. A nagyközönség pedig minden eddiginél szélesebb hozzáférést nyer az emberiség kulturális örökségéhez.

Szokatlan partival ünnepelte új mobilalkalmazását tavaly a világ egyik legnagyobb mûvészeti gyûjteménye, a New York-i Metropolitan Mûvészeti Múzeum. Az egyiptomi szárny legnépszerûbb nevezetességében, Dendur templomában az Interpol nevû indie rock zenekar adott koncertet, nem kis meglepetést okozva a Met becenéven emlegetett intézmény rajongótáborának. A hatalmas mészkõ építményt Egyiptom ajándékozta az Egyesült Államoknak az asszuáni gát építése elõtti leletmentésben nyújtott segítségéért az 1960-as években. A merész társítással a Met jelképesen azt is üzente a világnak, hogy múzeum létére otthonosan mozog az új digitális érában. Az õsszel debütált, lenyûgözõ dizájnnal elkészített applikáció sokféleképpen segíti eligazodni a látogatókat a több mint kétmillió tárgyból álló hatalmas gyûjteményben. Az elsõ alkalommal idelátogatók számára például megmutatja a legjelentõsebb mûtárgyakat, természetesen képekkel és részletes információkkal, illetve pontos múzeumi helyükkel. A

17

Folytatás a 18-ik oldalon

TREND MÚZEUMOK A DIGITÁLIS KORSZAKBAN

FIELD TRIP ÉS EUROPEANA

TREND STÚDIÓ

Folytatás a 17-ik oldalról

családos látogatók pedig arról kapnak hasznos felvilágosítást, melyek a gyermekek számára legizgalmasabb tárgyak. Az alkalmazásnak humorérzéke is van: külön tárlat-vezetést nyújt a múzeum legszebb bajuszainak, vagy éppen a legeldugottabb kincseinek felfedezésére.

DIGITÁLIS TÁRLATVEZETÕK Ma már a technológiai újdonságoknak sokáig ellenálló párizsi Louvre termeiben sétálgató látogatók sem a régi audio guide készülékeket szorongatják a kezükben, hanem a világ legnépszerûbb videojáték-konzolját, a Nintendo 3DS-t. Az öt euróért bérelhetõ készülékkel nemcsak a múzeumi bevételeket igyekeznek felsrófolni, szemben a régi audio guide készülékekkel, amelyeket az évi 8,9 millió látogató csupán 4 százaléka használt, hanem a digitalizálódó társadalom kihívásainak is meg akarnak feleni. A Nintendo készüléke interaktív térképekkel és valós idejû helymeghatározással segíti az eligazodást a Louvre több mint 60 ezer négyzetmétert elfoglaló galérialabirintusában. (A vastag falak miatt a wifi nem mûködik, ezért a konzolok – több száz érzékelõ segítségével – háromszögeléssel határozzák meg a látogatók pozícióját.) Többféle túravezetést lehet választani, számos nyelven, a Louvre kurátorainak 700 audiokommentárjával. Ráadásul a HD felbontású képeknek köszönhetõen akár egyetlen pici részletet is kinagyíthatnak az érdeklõdõk, például egy arcot a tömegbõl Jacques-Louis David Napóleon megkoronázását ábrázoló hires festményén. A Nintendo 3D-s animációs technológiája pedig azt is lehetõvé teszi, hogy minden lehetséges szögbõl, térben elforgatva, közelrõl is megvizsgálhassuk a híres milói Vénuszt. A Metben jelenleg nemcsak egy sor további mobilalkalmazáson dolgoznak, hanem a digitális stratégia fontos részeként felturbózzák a múzeum aktivitását a közösségi médiában is. A Twitteren már most is az egyik legbefolyásosabb múzeumnak számít az intézmény, Facebook-oldalát 1,2 millióan lájkolták, ami nem rossz teljesítmény egy múzeumtól, amelynek hagyományosan semmi köze sincs a technológiához – magyarázta Sree Sreenivasan, a Met digitális osztályának vezetõje a Business Insidernek. Mivel mindkét platform tiltott Kínában, ezért a Weibón, Kína legnépszerûbb mikroblog weboldalán is szerepelteti magát a múzeum. Sreenivasan szerint a Weibón eddig megjelent 60 posztjukat mintegy hárommillióan tekintették meg, legtöbbjüknek valószínûleg esélyük sincs arra, hogy fizikailag is meglátogatassák a Metet. A múzeum aktív az Instagramon is, ahol a kiállításokról és a kulisszák mögötti világról készült fotóival eddig több mint 200 ezer követõt vonzott.

RÉGI TÁRGYAK, ÚJ ÉLMÉNYEK

18

Minek ez a nagy digitális felhajtás? A múzeumok világszerte ugyanazzal a problémával küszködnek: hogyan lehet nagyobb közönséget – elsõsorban a fiatalabb generációkat – bevonzani az új technológiákat használó eszközök segítségével. „De a legfõbb kérdés egyre inkább az, hogy a múzeumok miképp tudják digitálissá változtatni a közösségi tapasztalatot, és hogyan használhatják a közösségi média dinamikáját” – magyarázza Jasper Visser változásmenedzserrel, aki múzeumoknak és különbözõ kulturális intézményeknek, kezdeményezéseknek segít kialakítani a digitális platformokhoz legalkalmasabb stratégiát. A holland szakember tavaly egy magyarországi konferencián is hangsúlyozta, hogy a múzeumok digitálissá válásához nem elég elhelyezni pár LCD-képernyõt és QR-kódot egy kiállításon, hanem meg kell találni azokat a lehetõségeket, amelyek által a bemutatott tárgyak, információk – interaktí-van, új típusú élményként – akár a látogatók mindennapjába is beépülhetnek.

LETÖLTHETÕ MESTERMÛVEK A múzeumok digitális erõfeszítéseinek legkézzelfoghatóbb eredménye a nagyközönség számára, hogy a gyûjtemények egyre nagyobb hányada válik online hozzáférhetõvé, teljesen ingyen. A Metropolitan Mûvészeti Múzeum például tavaly

májusban tette gyûjteményének egy részét weboldalán keresztül. Rembrandt önarcképétõl kezdve 20. századi fotográfiákig, festményekig, különleges tárgyak fényképéiig bármit letölthetnek az érdeklõdõk viszonylag nagy – 10-12 megapixeles – felbontásban. Ráadásul a mûtárgyak egy részét kinyom-tathatják otthon 3D-ben is. Igaz, ehhez elsõ lépésben be kell szerezni egy drága 3D-s nyomtatót. A legambiciózusabb múzeumi digitalizációs projekt ugyanakkor jelenleg Hollandia nemzeti múzeumában, a Rijksmuseumban folyik. A múzeum azt tervezi, hogy 2020-ig digitalizálja teljes, egymillió darabból álló gyûjteményét – Rembrandt és Vermeer mestermûveitõl kezdve a delfti porcelángyûjteményen át a brokát felöltõkig és muskétás fegyverekig. Jelenleg a gyûjtemény 25 százaléka – köztük csaknem az összes festmény – elérhetõ online és letölthetõ nagy felbonrijksmuseum.nl tásban, de minden nap új képekkel gazdagodik a virtuális kiállítótér. A Rijksmuseum digitalizációs projektje nemcsak méreteit tekintve emelkedik ki a többi közül, hanem abban is, hogy rendkívül progreszív módon közelíti meg a szerzõi jogok kérdését. A mûvek Creative Commons-os státusza lehetõvé teszi a bármilyen formájú módosítást és a kereskedelmi forgalomban való felhasználást is, így például a németalföldi remekmûvek akár iPhone-tokokon, pólokon vagy éppen tetoválásokon is szerepeltethetõk. Sõt, a múzeum kreatív versenyek rendezésével bátorítja is a kísérletezõ kedvû közönséget. „Komolyan hisszük, hogy a megosztás az új birtoklás, ami azt jelenti, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közönség minél szélesebb körben élvezhesse a gyûjteményünket, akár élõben, akár online” – magyarázta Cecile van

SZEMÉLYRE SZABOTT KULTÚRA HÁROM ORSZÁGBAN MÁR MEGY

http://

„Ösztönözni lehet az embereket, hogy a legjobb minõségû képeket használják“ der Harten, a Rijksmuseum digitalizációs projektjének vezetõje a The New York Timesnak. Ám bevallottan nemcsak a kultúrmisszió áll a lépés hátterében, hanem az internet dinamikájából eredõ szükségszerûség is. Amíg a múzeum nem osztotta meg a kincseit, az interneten addig is cirkuláltak alacsonyabb minõségû reprodrukciók, a hivatalos megosztással viszont legalább ösztönözni lehet az embereket arra, hogy a legjobb minõségû képeket használják – vallotta be Cecile van der Harten. Más híres múzeumokhoz hasonlóan a Rijksmuseum sem tart attól, hogy a széleskörû online hozzáférés miatt csökkenhet a látogatók száma. Az emberiség történetének fontos mûalkotásait sokan továbbra is meg akarják nézni élõben, hiszen annak valóságos kisugárzása, varázsa nem hasonítható össze a képernyõn keresztüli virtuális tapasztalással. Az online tárlatok ráadásul kedvet hozhatnak a múzeum felkereséséhez, illetve segítenek megtervezni a konkrét múzeumlátogatást. A Rijksmuseum esetében mindezt a számok is igazolják: tavaly rekordszámú látogató volt kíváncsi a múzeumra, amely 310 millió euróval járult hozzá a holland nemzetgazdasághoz, és a magánadományok mérete is történelmi rekordot döntött. A digitalizáció másik nagy elõnye, hogy olyan mûtárgyakat is megnézhetünk, amelyek fizikailag nincsenek kiállítva. Az amerikai Smithsonian Intézet két múzeumának gyûjteményébõl például 40 ezer õsi ázsiai és egyiptomi mûalkotást digitalizáltak, amelyek közül sokat eddig egyáltalán nem ismerhetett a nagyközönség. Ha a digitalizált darabokat a valóságban egymás mellé helyeznénk, akkor több mint 300 méter hosszúságnyi helyet foglalnának el, digitalizálva viszont csak 10 terrabájtot tesznek ki. MÁRK EDINA a szerzõ újságíró

A kultúrafogyasztók egyre kevésbé elégszenek meg az uniformizált információközléssel, és személyre szabottan akarják megismerni a felkeresett ország vagy város értékeit. És ezt mindinkább meg is tehetik. Egy tipikus turistát ma már el sem tudunk képzelni elektronikus eszközök nélkül: a legtöbb utazó audioguide-ok, okostelefonok, táblagépek és szelfibotok sûrûjében tûnik fel. A látogatók nem egy régi útikönyv sematikus leírása alapján akarják megismerni a környéket, hanem személyre szabott és különleges információkra vágynak, mintha egy igazi bennszülött kísérné õket az útjukon. Erre az igényre válaszol a Google's Field Trip, amelynek kulturális tartalmaiért Európa legnagyobb digitális gyûjteménye felel. Az Europeana, vagy magyar nevén Európai Digitális Könyvtár az Európai Unió multimédiás elektronikus könyvtárát 2005-ben indította útnak az Európai Bizottság az Európa Könyvtár továbbfejlesztéseként. Célja az volt, hogy mindenki számára elérhetõvé váljanak az európai galériák, múzeumok, könyvtárak, levéltárak és audiovizuális gyûjtemények digitalizált tartalmai. De 2008 óta már úgy gyûjtik a digitalizált információthttp://www.europeana.eu/portal a kultúra minden területérõl, hogy az a világ bármely tájáról elérhetõ legyen. A Field Trip alkalmazás pedig ennél is továbblép eggyel, és a kulturális tartalmak sokkal személyre szabottabb újrafelhasználását teszi lehetõvé.

A pilot projekt során sikeresen összegyûjtötték három kiválasztott úti cél – Lengyelország, Észtország és Svédország – kulturális kincseirõl a legfontosabb tudnivalókat. Majd népszerû éttermek, szórakozási és vásárlási lehetõségek mellett ezeket az információkat egy közös appba integrálták, így az utazó minden fontos információt megkaphat egyetlen alkalmazástól, ráadásul mindezt igényei szerint. Telepítéskor kiválaszthatók a minket érdeklõ hírcsatornák, például történelem, építészet vagy életmód. Amikor utazásunk során elsétálunk egy számukra érdekes helyszín elõtt, a telefon – direkt kattintás nélkül – megjelenít egy kártyát a legérdekesebb tudnivalókkal. Az alkalmazás lehetõvé teszi, hogy e felfedezéseket azonnal megosszuk ismerõseinkkel emailben vagy a közösségi oldalakon. A tartalmak minõségét garantálja, hogy valódi szakértõktõl származnak. Elõállításukhoz a Europeana felkutatta a potenciális partnereket (például múzeumokat, galériákat), hogy megosszák a náluk felhalmozott tudást. Márpedig e szervezeteknél mély ismeretek gyûltek össze, hiszen a különféle gyûjtemények gondozása és gazdagítása a profiljuk. E partnereket nemcsak az információk integrálásában segítették, hanem lehetõvé tették számukra, hogy nevesítve is megjelenjenek az alkalmazásban. A Field Trip információs kártyáján így a tartalom mellett a partner rövid leírása és logója is látható, illetve egy link, amely segítségével egyetlen kattintással elérhetõ a honlapjuk. Az alkalmazás nem csupán a megszokott mûfaji keretek közötti választást teszi lehetõvé, hanem a sokkal speciálisabb érdeklõdést is kielégíti. Jó példa erre a Spark mozgalom nõi történelmi alakokat bemutató projektje. A mozgalom célja, hogy feltegye a nõket a térképre, átvitt és gyakorlati értelemben egyaránt. Ehhez kitûnõen tudták használni a Field Trip alkalmazást, amelyhez körülbelül 100 inspiráló nõ történetét gyûjtötték össze és helyezték el a térképen. A megfelelõ beállítások után az applikáció minden alkalommal jelez, ha egy jelentõs nõi alkotás vagy történelmi emlékhely mellett haladunk el, sõt szavazhatunk is a kedvencünkre.

ÉRDEMEK ÉS HASZNOK A Field Trip sikerét jól mutatja, hogy már több mint egymillió letöltésnél járnak, és a többség pozitívan értékelte az applikációt (a legtöbben 5-ös vagy 4-es értékelést adtak). A Google's Niantic Labs iPhone-okra és androidos telefonokra, továbbá Google Glassra optimalizálta a programot. A pilot projekt érdeme nem csupán egy népszerû alkalmazás létrehozása, hanem egy olyan jogi és technikai keret megteremtése, amely segíti a kulturális javak és információk hosszú távú újrafelhasználását, illetve a kulturális intézmények és az online térben mozgó projektek partnerségét. Ez az együttmûködés elõrevetíti a kulturális intézmények és a digitális turizmus közös jövõjét. Az app sikere jól mutatja, mekkora igény van a személyre szabott és könnyen elérhetõ kulturális tartalmak elõállítására M. B.

19

STÚDIÓ KULTÚRA ÉS JOG

KULTÚRA ÉS JOG STÚDIÓ

VERSENGÕ ÉRDEKEK

BALOGH ZSOLT GYÖRGY BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

A digitális hálózatok elterjedése jelentõs és tovagyûrûzõ hatású változásokat generált a társadalom kultúrafogyasztási szokásaiban. A szerzõi jog a szellemi alkotások védelmét szolgáló klasszikus intézmények modernizálásával, és néhány újszerû megközelítéssel próbál lépést tartani a gyorsan változó körülményekkel. Mobilkommunikáció, web 2.0, IP-alapú televíziózás, közösségi hálózat, felhõszolgáltatás, big data jelenség, tartalommegosztás. Csak néhány a technológia a társadalmi érintkezés és a kultúra világát összekapcsoló folyamatok címkézésére használt fogalmak közül. A kulturális javak fogyasztásában észlelhetõ átalakulásokat már évtizedek óta tudományos módszerességgel vizsgálják, mérik. Magyarországon az elsõ ilyen felmérést 1978-ban végezték (1), és ezt rendre követik az újabb vizsgálatok.

badidõ eltöltése képernyõcentrikussá és otthonközpontúvá vált. A szabadidõ otthoni eltöltése a kulturális javak fogyasztásának egyik vonzó lehetõsége lett az infokommunikációs eszközök, a szórakoztató elektronika és a médiaipar fejlõdése révén (2). Így a kulturális javakhoz való hozzáférés intenzitását ma már inkább a fogyasztók informatikai írástudásának szintje – sok esetben egyenlõtlensége –, valamint a hírközlési infrastruktúra fejlettsége határozza meg, eltérõen a korábbi, akár csak néhány évtizeddel ezelõtti struktúráktól, amikor a lakóhelyül szolgáló települések közötti más természetû egyenlõtlenségek még számottevõbb tényezõt jelentettek. Ugyancsak az EU polgárainak kulturális célú internet-használati szokásait vizsgáló, 2013. évi felmérés (3) pedig az alábbi kategóriákat vizsgálja:

A DIGITÁLIS KULTÚRAFOGYASZTÁS Rendelkezésre álló adataink azt mutatják, hogy a jelenlegi európai társadalmakban – köztük Magyarországon is – a sza-

A hálózatok és általában a digitális technológia lehetõvé teszi, hogy az említett módokon, elektronikus úton a fogyasztók a kulturális javak sokaságát élvezzék, hiszen mûtípusok hatalmas választéka elérhetõ el digitális formában. ? Szépirodalmi mûvek, ezen belül mûfajok zavarba ejtõ választéka. Mindezeket összefoglaló néven fikciós irodalmi mûfajoknak is nevezhetjük. ? Szakirodalmi és tudományos mûvek. ? Közéleti, politikai kérdésekkel foglalkozó publicisztikák. ? Számítógépes játékok. ? Színmûvek. ? Zenemûvek, amelyek önmagukban is mûfajok és stílusok sokaságát képviselik. ? Rádió- és televíziójátékok. ? Filmalkotások és általában az audiovizuális mûvek. ? Hagyományos képzõmûvészeti alkotások digitális leképezései. Festmények, grafikák, szobrok, a vizuális mûvészetek valamennyi ágazatába tartozó alkotások digitális fényképen, egyéb digitális formában megjeleníthetõk és hozzáférhetõk. ? Fotómûvészeti alkotások. ? Térképészeti alkotások. ? Mindezekbõl készült gyûjteményes mûvek.

53 52

68

52 33

Meglátogattak egy múzeumot vagy galériát

35 26

28

20

20 Láttak balettet, táncelõadást vagy operát

37

Elmentek egy koncertre

31

Elmentek egy könyvtárba

28

19 Elmentek színházba

18 10

70 60 50 40 30 20 10 0 10 20 30 40 50 60 70 Forrás: Suhajda 2014 - Eurobarométer

LÁBJEGYZET 1 Antalóczy et al. p. 303, 2 Vö. Fekete. (2014) p. 146, 3 Cultural access and participation. pp. 57-58.

Zene letöltése Filmek vagy tévémûsorok online megtekintése

Meglátogattak egy történelmi emlékmûvet (paloták, kastélyok, templomok stb.)

33

42 36 31 38 27

57

Elmentek moziba

52

31

Rádió vagy zenehallgatás

Olvastak egy könyvet

60

44

Információszerzés kulturális termékekrõl, eseményekrõl

72

Megnéztek vagy meghallgattak legalább 1 kulturális mûsort a tévében vagy a rádióban

VERSENGÕ ÉRDEKEK ÉS SZERZÕI JOG

KULTÚRAFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK EU27 MAGYARORSZÁG Hírek, cikkek olvasása

AZOK ARÁNYA, AKIK 12 HÓNAP ALATT LEGALÁBB EGYSZER... EU27 MAGYARORSZÁG

ezekre a kreatív alkotásokra, és számos érdek szól amellett, hogy ezek minél szabadabban eljussanak a befogadókhoz. Természetesen abban a reményben, hogy a meglévõ mûvek szórakoztatnak és tanítanak, de további mûvek létrehozására is inspirálnak, ezáltal fenntartva, erõsítve a társadalom értékteremtõ képességét. Csak csendesen tegyük hozzá: ezzel talán hozzájárulva a jólét növeléséhez, vagy legalább az anyagi és szellemi hiány, vagy akár nyomor különbözõ megnyilvánulásainak csökkentéséhez.

10

Kulturális termékek vásárlása (könyv, CD, színházjegy)

27 11 24

Számítógépes játékok

17 24

Múzeum, könyvtár vagy más ismeretterjesztõ weboldal látogatása

15 22 27 21 21

Filmek, rádió- vagy tévémûsorok, podcastok letöltése Kulturális blogok olvasása Saját kulturális tartalom feltöltése Saját weboldal vagy blog kulturális tartalommal

11 5 7 4

0 10 20 30 40 50 60 Forrás: Suhajda 2014 - Eurobarométer

Az internet segítségével elérhetõ kulturális javak mennyisége felmérhetetlenül hatalmas, és ennek a big data felhõnek a tömege folyamatosan, napról napra gyarapszik. Kétség sem fér hozzá, hogy az információs társadalomnak – használjunk nagy szavakat: az emberiségnek – szüksége van

Tehát a társadalom nyomós érdeke a mûvek minél szabadabb, korlátozásoktól és akadályoktól – anyagi, vagyoni jellegû akadályoktól is – mentes elérése. Ezzel azonban természetesen verseng a szerzõ érdeke, aki arra számít, hogy kreativitása elnyeri a méltányos ellenszolgáltatást. Ilyen irányú igénye szükségszerûen korlátozza a befogadók, fogyasztók teljes körû ideális hozzáférési szabadságát. A kulturális javak hozzáférhetõségének szabályait, jogi kereteit döntõ mértékben a szerzõi jog határozza meg. Ez a jogterület az elmúlt néhány évtizedben története legnagyobb kihívásával szembesült. „Szerzõi Jog a jog Hamupipõkéje. Gazdag nõvérei, Franchise és Szabadalom már rég a kemencepadkára számûzték. Hirtelen Innováció, a jótündér keresztanya felcicomázta õt mechanikus és elektronikus csecse-becsékkel, melyek éppoly varázslatosak, mint a sütõtök-hintó és az egér-komornyik. Most pedig szédülten sodródik egy magával ragadó bál õrült forgatagában.” (5 ) Zechariah Chafee már 1945-ben ilyen költõi metaforában jelenítette meg a szerzõi jog szabályozási hatáskörének hirtelen kibõvülését. A folyamat azóta csak felgyorsult, és új konfliktusok is keletkeztek. Az információs forradalom által a szerzõi jog elé állított feladatok legfontosabbika ma a digitális tartalmak helyzetének rendezése, a versengõ érdekek közötti egyensúly megteremtése. Az alkotás invenciót és esetenként speciális szakértelmet kívánó tevékenység. Ennélfogva a mû létrehozása az ötlet megszületésétõl a megvalósításig viszonylag hosszú folyamat eredménye. Ugyanakkor a digitális vagy digitalizált mûpéldányról további – az eredetivel egyenértékû – másolatok elõállítása olcsó, gyors és könnyen kivitelezhetõ. A szerzõi jog hagyományos doktrínája nagymértékben épített a többszörözési technológia korlátaira és a terjesztés fizikai nehézségeire. Az új információs és kommunikációs technológiát két olyan tulajdonság jellemzi, amelyek ebben a rendszerben válságot okoznak. Ezek a reprodukálhatóság és a hálózati terjedés. 70 Reprodukálhatóság. A digitális technológia egyik alapvetõ tulajdonsága a nagyfokú reprodukciós képesség, amely lehetõvé teszi minõségromlás nélküli másolatok létrehozását. Ez jelenti a számítástechnikai adatfeldolgozás egyik vonzerejét, hiszen azzal az elõnnyel jár, hogy az egyszer már valamilyen módon digitalizált adatok elektronikus úton feldolgozhatók, a további átalakítások és tranzakciók pedig automatizálhatók.

LÁBJEGYZET 5 Chafee. 1945. p. 503 (Fordította: B. Zs. Gy.) Folytatás a 22-ik oldalon

21

STÚDIÓ KULTÚRA ÉS JOG

MMOG ÉS VALÓSÁG STÚDIÓ

Folytatás a 21-ik oldalról

Hálózati terjedés. A hálózatoknak köszönhetõen a digitális tartalmak terjedési sebessége megsokszorozódott, és ezzel együtt mozgása szinte ellenõrizhetetlenné is vált. Világszerte milliárdos nagyságrendet tesz ki az adathálózatokat használók száma, akik igen komplex kapcsolatokban állnak egymással. A globális hálózat megteremtette az azonnali információcsere lehetõségét a Föld egymástól távoli pontjain élõ emberek között. A számítástechnika társadalmi hatásaival kapcsolatban az egyik legégetõbb jogi kérdés a tulajdon és birtoklás megszokott, klasszikus, a digitális kor elõtti formáival kapcsolatos fogalmaink alkalmazhatósága, fenntarthatósága, hiszen ezeket anyagi, úgynevezett testi dolgokra, vagyontárgyakra, illetve hagyományos módon készült dokumentumokra szabták. A szerzõi jog egyik magától értetõdõnek tekintett klasszikus alapfeltevése a mû és az azt hordozó fizikai közeg természetes egységének elve. Mely szerint mondjuk egy irodalmi mû, az maga a könyv, amelyben leírva, kinyomtatva áll. Pedig a könyv csak néhány dekagramm – vagy kilogramm – papír, a mû pedig a szerzõ gondolata. A mû létezhet in corpore megjelenõ mûpéldány nélkül is (6). Az informatikának, a digitális adattárolás és adatátvitel technológiájának köszönhetõ a felismerés, hogy ez a kettõ elválhat egymástól. Szerzõi és szomszédos jogok. A szerzõi jog a kreatív tevékenység révén elõállt alkotásokat részesíti monopólium jellegû – tehát kizárólagosságot nyújtó – védelemben. A hatályos hazai jogszabályok és nemzetközi dokumentumok egyaránt azt a felfogást fejezik ki, hogy az irodalom, a tudomány és a mûvészet minden olyan alkotása, amely a szerzõ szellemi tevékenységébõl fakad és egyéni, eredeti jelleget hordoz, a szerzõ kizárólagos rendelkezése alatt áll. A szerzõi joghoz hasonló monopólium védi a primer alkotáshoz képest döntõen interpretatív jellegû elõadói teljesítményeket is. Az elõadómûvészek, hangfelvétel-elõállítók, rádiós és televíziós szervezetek mûveit az úgynevezett szom-

szédos jogok védik, amelyek tartalmukban igen hasonló rendelkezési szabadságot adnak a jogosultnak, mint a szerzõi jog.

A SZERZÕI JOG ALTERNATÍVÁI A szerzõi és szomszédos jogok korlátozó hatalma egyes területeken túlságosan erõs torzító hatást fejt ki a média világára. Közismert a szerzõi jog lényegét kifejezõ nyilatkozat: Minden jog fenntartva! Gyakran van azonban olyan helyzet, amikor szerzõ – illetve szerzõi jogi jogosult – és felhasználó viszonyában ez az erõs védelmi igény indokolatlan. Esetleg egyik fél sem tart rá igényt. Új megközelítésre van szükség, ami új szabályokat szülhet. A szerzõ és a felhasználó között kötött felhasználási – más néven licenc – szerzõdés rugalmas alakítása révén van is mód új felhasználási feltételek kialakítására, ugyanis a szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Erre – követve az ezzel kapcsolatos nemzetközi tendenciákat – a magyar szerzõi jogi törvény is lehetõséget ad. Mindössze arra van szükség, hogy a szerzõ átgondoltan alkalmazza a rendelkezésére álló jogi lehetõségeket. A szerzõi jog valójában opcionális licencelemek sokaságát kínálja a szerzõnek, aki ebbõl a készletbõl szabadon, tetszése szerint válogathat. A választható elemekbõl építkezõ felhasználási szerzõdések – illetve a szerzõ részérõl tett egyoldalú felhasználási nyilatkozatok – létrehozását szabványos módszerekkel segíti a Creative Commons (CC) licencelési rendszer. Elsõsorban az interneten közzétett mûvek terjesztése és további felhasználásuk elõmozdítása érdekében kínál számos szabad licencformát. A CC egyik fontos társadalmi missziója, hogy segíti az új mûvek létrejöttét és a közönséghez való eljutását, ezekbõl akár származtatott, átdolgozott alkotások megszületését, és a közösségi alkotó készség kibontakoztatását. Egyúttal a jogi lehetõségeket tudatosabban alkalmazó szerzõket (7) nevel.

LÁBJEGYZET 6 Horváth et al. (2012) p. 34 7 Dudás. (2006) p. 5

ÚTON AZ ONLINE JÁTÉKOS KÖZÖSSÉGEK TÁRSADALMA FELÉ?

FROMANN RICHÁRD

JÁTÉKOSLÉT KUTATÓKÖZPONT

Egy olyan virtuális világ formálódik körülöttünk, amelyben a potenciális kulcsszereplõket – az Yés Z-generáció tagjait – a korábbi nemzedékekétõl lényegesen eltérõ életmód és attitûd jellemzi. E változás fontos eleme a sokszereplõs online közösségi játékokban (MMOG – massively multiplayer online game) való részvétel is. A netgeneráció számára az online játékokban való „létezés” lassan ugyanolyan természetes, mint az infokommunikációs eszközök mindennapos használata. Adódik a kérdés, hogy a kialakulóban lévõ „online közösségek társadalmának” virtuális világai, játékszabályai mennyiben térnek el az offline társadalmi normáktól, szabályrendszerektõl, melyek a közös pontok, milyenek a jutalmazások és büntetések, egyáltalán, hogyan is épülnek fel és miként mûködnek. Annak érdekében, hogy az új felnövekvõ nemzedékek megtalálják helyüket a jövõ társadalmában, meg kell ismernünk e netgeneráció virtuális létterét, kommunikációs és motivációs struktúráját, és ennek fényében kell újragondolnunk a társadalmi intézmények mûködési mechanizmusait.

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS ÚJ (NET)GENERÁCIÓK

22 IRODALOMJEGYZÉK ? Antalóczy Tímea - Füstös László - Hankiss Elemér: Jelentés a magyar kultúra állapotáról – átfogó körkép. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2009. http://mta.hu/fileadmin/2009/strategia/Magyar_kultura.pdf [Letöltve: 2015. június 10.] ? Chafee, Zechariah Jr.: Reflections on The Law of Copyright: I. Columbia Law Review Vol. XIV July, 1945 No. 4. pp. 503-529. ? Cultural access and participation. Special Eurobarometer 399 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_399_en.pdf [Letöltve: 2015. június 10.] ? Dudás Ágnes: Creative Commons – közjó vagy közellenség? Infokommunikáció és Jog. III. évfolyam 1. szám. 2006 február. pp. 5-10. ? Fekete Mariann: Generációs szabadidõ-felhasználás képernyõn innen és képernyõn túl az 1999/2000-es és a2009/2010-es idõmérleg-vizsgálat tükrében In.: Örkény Antal (szerk) kötõ-jelek 2014. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Évkönyve, 2014. 133-159. o. http://tatk.elte.hu/file/Koto_Jelek_2014.pdf [Letöltve: 2015. június 10.] ? Horváth Péter et al.: Kézikönyv a szerzõi jog érvényesítéséhez. ProArt Szövetség a Szerzõi Jogokért. 2012. ? Suhajda Zoltán: Kevés pénzt és idõt fordítunk kultúrára. In.: Metropol. 2014. április 25. http://www.metropol.hu/cikk/1176935-keves-penzt-es-idot-forditunk-kulturara [Letöltve: 2015. június 10.]

A sokszereplõs online közösségi játékok virtuális világa és az offline társadalmi, gazdasági és kulturális mechanizmusok egyre közelebb kerülnek egymáshoz: a valós és a virtuális tér egymásra hatást gyakorolva, lassacskán egy közös, új platformot hoz létre. Ezt az új létteret nevezem online társadalomnak (Fromann 2012), amelyben az információs társadalom folyamatosan növekvõ digitális infrastruktúrája adja a kereteket, az online közösségi játékok szociális szabályrendszere és „real-time” alapú globális világa pedig a virtuális mûködést. Az eddigi tendenciák szerint a valós és virtuális tér éveken, évtizedeken belül szoros szinergiába kerülhet egymással. Miközben az offline világ elemei szép lassan digitalizálódnak és a virtuális térbe kerülnek, addig az online tér környezete és mûködése egyre valóságosabbá, életszerûbbé válik. Az offline társadalmi tényezõk online közösségi térbe történõ bevonulásával valós tényezõvé válhat az online gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a kultúra, az oktatás, a foglalkoztatás, illetve az online kapcsolati és a társadalmi hálózat is. Az internethasználókat generációs megközelítésben, illetve a digitális bevándorlók és bennszülöttek közötti alapvetõ különbségek mentén különböztetik meg. A „digitális benn-

szülött” és a „digitális bevándorló” fogalmakat Marc Prensky (2001) vezette be, majd ezt követõen kezdték el széles körben használni. Ez a különbség elsõsorban az infokommunikációs eszközök használatára vonatkozik. Az internethasználatnál elsõsorban az X- és Y-generáció közötti lényegi eltéréseket szokták hangsúlyozni. E megközelítés szerint a digitális kor elõtt született „X-generáció” tagjai természetszerûleg idegenkednek a gyorsan változó infokommunikációs technológiától, ezzel szemben a digitális korban felnövõ„Y-generáció” számára a számítógép- és az internethasználat teljesen természetes. Tapasztalataink alapján a netgenerációt két alcsoportra bonthatjuk (Fromann 2014). A „NetNoGame” kategóriába soroltam be a netgenerációnak azokat a tagjait, akik nem élnek a sokszereplõs online játékos közösségek mindennapos világában. Õk nagy valószínûséggel a legidõsebb netgenerációs személyek, akik számára – bár az infokommunikációs tér otthonos, és akár sokat is játszanak – még nem hangsúlyos az MMOG közösségekben való létük. A „NetCoGame” kategóriába pedig a netgeneráció azon tagjai tartoznak, akik számára a sokszereplõs online játék mindennapos. Õk leginkább a fiatalabb netgenerációs korosztályból kerülnek ki, és számukra meghatározó tényezõ az online játékok szabályrendszere, logikája és mûködési elve.

ONLINE KÖZÖSSÉGI JÁTÉKOK Az online játékok már pusztán azzal társadalomformáló tényezõvé váltak, hogy több százmilliós, szinte földrésznyi és az egész világon szétszórt tömeget vonzanak. A 200–300 millió online játékosból mintegy harmincmillióra becsülik a sokszereplõs online játékokban résztvevõk számát, ezen belül csak a World of Warcraft nevû MMORPG-játék regisztrált felhasználóinak száma mintegy 12 millióra tehetõ. A sokszereplõs online játékok és a virtuális világok szerkezetét és mûködését vizsgálva egyre kevésbé játékokról, hanem inkább „minitársadalmakról”, sajátos alternatív szubtársadalmakról kellene beszélnünk. Az MMORPG (massively multiplayer online role-playing game) a sokszereplõs online játékokon (MMOG) belül egy Folytatás a 24-ik oldalon

23

STÚDIÓ MMOG ÉS VALÓSÁG

MMOG ÉS VALÓSÁG STÚDIÓ

Folytatás a 23-ik oldalról

olyan szerepjáték, amely kizárólag az interneten keresztül játszható, és amelyben egy játékos egy idõben több (tíz)ezer felhasználóval együtt játszhat, kommunikálhat, köthet szövetségeket, fedezhet fel új világokat vagy harcolhat. Az MMORPG-világokban folyamatosan zajlanak az események, még akkor is, amikor a játékos éppen nem játszik. A hagyományos asztali szerepjátékhoz (role-playing game) hasonlóan itt is egy kitalált karaktert kell megalkotni és irányítani. Az MMORPG-játékokban a játékos karakterek (PC – player character) mellett léteznek úgynevezett nem játékos karakterek (NPC – non-player character), vagyis számítógép által irányított karakterek is, amelyek lehetnek agresszívek, békés, humanoid lények vagy szörnyek, és egy elõírt script szerint különbözõ általános feladatokat látnak el (például szolgálhatnak árusként, raktárosként, hajóirányítóként). Ezek az NPC-k folyamatosan, a nap 24 órájában mindenhol jelen vannak, és mászkálnak úgynevezett navigációs pontok segítségével, a játékterület egy-egy meghatározott fix pontjai (így földrajzi vagy épített objektumok) mentén. A játékosok lehetséges tipizálásához a kiindulást az MMORPG-kutatások két klasszikusa, Richard Bartle (négy fõ

játékos-kategória két dimenzióban) és Nick Yee (három fõ motivációs komponens és tíz szubkomponens – lásd ábránkat) rendszere adja. Bartle (1996) négy kategóriába osztotta a játékosokat: 1. Teljesítõk (achievers), akik az eredményességre törekedve a játék céljait keresik (pl. kincsek gyûjtése, készségek fejlesztése, rejtélyek megoldása). 2. Felfedezõk (explorers), akik a játékterep felderítésére, titkok megismerésére törekednek. 3. Társaságiak (socializers), akik másokkal való kapcsolatra törekszenek, ismerkedõ szándékkal. 4. Gyilkosok (killers), akik a másoknak való károkozásra vagy mások elpusztítására törekednek. Bartle a kapcsolati dinamika feltárásához ezt a négy alaptípust egy kétdimenziós (cselekvés–interakció, játékos–világ) koordinátarendszerben helyezte el (1. ábra). E modell alapján például a teljesítõket elsõsorban a világban való cselekvés motiválja, míg a társaságiakat fõleg a másik játékosokkal való kapcsolat érdekli. A gyilkosok más játékosok legyõzésére, blokkolására törekszenek, a felfedezõk számára pedig a virtuális környezet világának megismerése a fõ motiváció.

CSELEKVÉS

gyilkosok

teljesítõk

JÁTÉKOSOK

VILÁG

társaságiak

felfedezõk

INTERAKCIÓ

A JÁTÉKOSLÉT-KUTATÁS A sokszereplõs online játékosokat vizsgáló „JátékosLét” kutatást 2011 februárjában indítottam el. Arra a kérdésre próbáltam választ találni, hogy a sokszereplõs online (szerep)játékoknak milyen hatásuk lehet a játékosokra, a játékosok személyiségére és emberi kapcsolataira. A kutatás legizgalmasabb kérdése azonban az, hogy a különbözõ játékok milyen motivációkat aktiválnak, és milyen képességeket, kompetenciákat fejleszt(het)nek ki, hozhatnak a felszínre. Végsõ soron a JátékosLét-kutatás lényege a „gamification” jelenségének vizsgálata, vagyis a játékok és a játékos mechanizmusok beépítése a hétköznapokba, az oktatásba és a munkafolyamatokba. Az ötödik éve tartó kutatásban eddig több mint 25 ezer játékos vett részt. A felmérésekbe elsõsorban a jelentõsebb, interneten elérhetõ, magyarországi játékos közösségek tagjai kapcsolódtak be, akik egy online kérdõíves felületen keresztül szolgáltattak adatokat. Bár a minta minden évben több ezres nagyságú volt, klasszikus értelemben mégsem mondható reprezentatívnak az online adatfelvétel. A kérdõívet kitöltõ sokszereplõs online játékosok többsége átlagosan napi 2–3 órát játszik online játékkal. Az adatközlõk szerint az általuk játszott online közösségi játékok leginkább a reflexüket, a reakcióidejüket, a logikai, kombinációs és taktikai érzéküket, a gyors döntések meghozatalára képes stratégiai gondolkodásukat, a szociális és kooperációs érzékenységüket, a kommunikációs és a problémamegoldó képességüket fejlesztették, de sokan számoltak be arról is, hogy az idegen nyelv (elsõsorban az angol nyelv) elsajátításában és fejlesztésében is segítettek nekik az online játékok. A játékosok kapcsolati dimenzióját vizsgálva elmondható, hogy a többségnek 2–3 olyan valós, IRL (In real life), azaz offline barátja van, akivel a legbelsõbb titkait is megosztja, és a virtuális világban legfeljebb csak egy „online” barátja van. A 2014. évi kérdõívet kitöltõ játékosok közel egyharmada (29,5 százalék) számolt be arról, hogy született már párkapcsolata az online térben; továbbá a válaszadóknak majdnem a fele (44,5 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a családtagjai közül játszik valaki az általa játszott online játék(ok)kal. A bemutatott leíró statisztikák csak kiragadott adatok, amelyek azonban a csoport alapvetõ jellemzõit többé-kevésbé jól szemléltetik.

További információk a JátékosLét kutatássorozatának összes eredményét publikáló portálon (www.jatekkutatas.hu) találhatók. A legfontosabb kérdés, hogy a virtuális világok, az online játékok vajon a belsõ szabályozásuk folytán alternatív rendszerek-e, vagy a valós tér normarendszereit termelik újra sajátos körülmények között? Továbbá mennyiben térnek el a „valós” társadalmi normáktól, szabályrendszerektõl, melyek a közös pontok, és a szankciók – ha vannak – milyenek. Végsõ soron pedig hogyan épülnek fel ezek az online mikrotársadalmak? A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy bár az offline társadalmi és szervezeti kultúrával szemben megjelent egy alternatív szubkultúrát jelentõ virtuális mikrotársadalom, mégis ? ha ezeket a közösségeket nagyító alá vesszük – az látszik kirajzolódni, hogy hasonló jellegû csoportmechanizmusok és szabályrendszerek termelõdnek újra, mint amelyekben jelenleg is élünk. Mindez történik egy olyan valóságban, amelyet az ember az információs társadalom korszerû eszközeivel és kapcsolódó igényeivel hozott létre. Figyelnünk kell ezekre a folyamatokra, különösen mert idõvel egyre fontosabbá és idõszerûvé válik a valós és virtuális szabályozás találkozópontjainak létrehozása és szinkronba hozása.

http:/ dibiz.hu/uton-az-online-jatekos-kozossegek-tarsadalma-fele/

A teljes tanulmány letölthetõ a DIBIZ weboldaláról.

A WORLD OF WARCRAFT ELÕFIZETÕNEK SZÁMA A VILÁGON AZ EGYES ÉVEK VÉGÉN (millió fõ) 11,5 11,5 12,0 10,0 8,0

10,2

10,0

9,6 7,8

7,1

5,5

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: Activision Blizzard - Statista

A JÁTÉKOSOK MOTIVÁCIÓS FAKTORAI 1) A teljesítményi faktor tartalmazza az elõremenetel, a részletek és a versengés motivációs elemeket, amely során a játékos elsõsorban a kompetitív és önérvényesítõ igényeit elégítheti ki. 2) A kapcsolati faktor a szociális érintkezés, a kapcsolat és a csapatmunka elemeibõl áll, amelyek a játékos kommunikációs és szociális szükségleteinek adhat teret. 3) Az elmerülési faktor négy motivációs eleme a felfedezés, a szerepjáték, az egyediség és a menekülés, amelyek magát a játékélményt, a különbözõ virtuális világok és karakterek megismerését célozza. Forrás: YEE 2015

GENERÁCIÓK Az elmúlt években számos kutató próbálta rendszerbe foglalni, milyen generációk váltották egymást a korábbi évtizedekben. Az egyik legismertebb generációkutató, Mark McCrindle (2012) klasszikus tipológiájában az alábbi módon határozta meg a generációkat: építõk (1925–1945 között születtek); baby-boomerek (1946–1964 közötti születésûek); X-generáció (1965–1979 között születtek); Y-generáció (születési év 1980 és 1994 között); Z-generáció (1995–2009 között születtek).

25

STÚDIÓ HIGH TECH FOGYASZTÁS

HIGH TECH FOGYASZTÁS

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA A GYERMEKES HÁZTARTÁSOKBAN

NEULINGER ÁGNES BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

A gyermekes háztartások fogyasztása jellemzõen eltér a gyermektelenekétõl. Ez a technikai eszközökkel való ellátottságra és a digitális fogyasztásra is érvényes. Tudományos és üzleti szempontból egyaránt gyakran vizsgálják a gyermekes háztartások fogyasztási sajátosságait, hiszen ezek jelentõs hatással vannak a teljes lakossági fogyasztásra. A családok az életútjuk során különbözõ állomásokon haladnak át. Jellemzõen az egyedül élõ fiatal elõször párt talál, majd az együtt élõ párok gyermeket vállalnak. Ezt követõen a családok a gyermek életkorának növekedésével újabb és újabb korszakokba lépnek egészen addig, amíg a családban élõ fiatal felnõtt önálló életet kezd. Ezt a szakaszt nevezzük az üres fészek idõszakának, amelyben elõször egy idõs pár, majd egy idõs egyedülálló él. A családi (1) fejlõdési szakaszok a családi életciklus modellel jól leírhatók. A koncepció a múlt század elején jelent meg a társadalomtudományokban, majd a marketing- és üzleti kutatások területén az ötvenes években lett népszerû, amikor háztartási szintû adatok váltak elérhetõvé a kutatók számára. Az életciklus modellek hipotézise, hogy az életciklus szakaszok befo-

A családban bekövetkezõ demográfiai változásokat a fogyasztás változásai kísérik.

26

lyással vannak a háztartás fogyasztására, mivel az egyes szakaszokban eltérõ a vásárlóerõ, a szükségletek és a motiváció. A modern életciklus modellekben az egyes szakaszok meghatározása jellemzõen három változót felhasználva történik, azaz figyelembe veszik, hogy egyedülálló vagy együtt élõ a családfõ, van-e gyermek a családban, és mi a legfiatalabb gyermek életkora, valamint a család nõi feje (ha nincs, akkor a férfi) hány éves (Gilly és Enis, 1982). Az életciklusok vizsgálatában megjelennek a mai kor kihívásai, hogy a gyermekek sokszor csak idõszakosan élnek a háztartásban (például a megosztott szülõi felügyeleti jog következtében), a családok egy része multikulturális, illetve növekszik az úgynevezett vegyes (2) (patchwork) családok jelentõsége. Ezzel együtt még nem ezek az együttélési formák az uralkodóak, így a családi életciklus modell továbbra is jól használható a családok életének és fogyasztásának megértéséhez. A családnak az életútja során bekövetkezõ demográfiai változásait a fogyasztásban bekövetkezõ változások kísérik, amelyeknek a megismerése meghatározó a családok fogyasztási szükségleteinek és igényeinek kielégítésében. E tanulmány a családi életciklusok közül a gyermekkel együtt élõ szakaszokra fókuszál, és ezek alapján elemzi a technikai eszközökkel való ellátottságot és a digitális fogyasztást.

A GYERMEKEK BEFOLYÁSA A CSALÁDI FOGYASZTÁSRA A gyermekek befolyása egyre nagyobb a családban, ami köszönhetõ annak is, hogy az abban betöltött szerepük megváltozott. Az egyszülõs és egy gyermekes háztartások arányának növekedésével a gyermekek családon belüli jelentõsége megnõtt, amelyet tovább erõsítenek olyan jelenségek, mint az elhúzódó gyermekkor. Eszerint a demográfiai és társadalmi változások eredményeképpen a gyerekek egyre tovább maradnak a szülõi fészekben, így egyre tovább gyakorolnak közvetlen hatást a családi fogyasztásra. Az Eurostat (2010) adatai szerint a 18-24 év közötti korosztályba tartozó lányok 71%-a, a fiúk 81,5%-a él otthon, a megfelelõ hazai arányok 71,6% és 85,3%. A gyermekek a családi fogyasztásra különbözõ módon hatnak, azaz szerepük szerint lehetnek a döntést befolyásolók, a döntést információval támogatók és van saját önálló fogyasztásuk is. Egyes kutatások szerint (3), amennyiben a szülõk a gyermekeikkel együtt vásárolnak, akkor költéseik megnõnek ahhoz képest, mintha maguk mentek volna vásárolni, és ez a megnövekedett kiadás magasabb a gyermekükkel együtt vásároló apák, mint az anyák esetében. A gyerekek befolyását meghatározza a termékkategória és a vásárlás relevanciája. Ennek megfelelõen a gyermekeknek nagyobb befolyásuk van azokra a termékekre, amelyeket saját maguk fognak használni. Ezzel együtt a gyermekek befolyása nem korlátozódik csak a saját részükre vásárolt termékekre és szolgáltatásokra, hanem a szülõi vagy családi fogyasztási célú vásárlásoknál is megjelenik. Mindezt hazai kutatások is megerõsítik, így az Ipsos (2008) vizsgálata szerint a szülõk 82 %-a meghallgatja gyermeke véleményét ruházati vásárlásnál, 71 %-a az élelmiszer vásárláskor és több mint a negyedük (28 %) autóvásárlás esetében. A gyermekek befolyása különösen erõs a vásárlási folyamat korai szakaszaiban, azaz az igény felismerésekor és az információgyûjtés során. A gyerekek fogyasztással összefüggõ befolyása kötõdik az online világ ismeretéhez, benne az online fogyasztásban való jártasságukhoz (4). Azaz a gyermekek családon belüli befolyásoló erejét felerõsítik információtechnológiai ismereteik és eszközhasználati tapasztalatuk, amelynek segítségével könnyen a család szakértõivé válnak, ha információk keresésérõl van szó. Az információtechnológiai eszközök magabiztos használata miatt a gyermekek az ezekkel az eszközökkel összefüggõ komplexebb fogyasztási helyzeteket is jól tudják kezelni. E tudásuk birtokában pedig hamar kompetens fogyasztókká válnak, igaz, kompetenciájuk elsõsorban a tájékozódásra terjed ki, és a tudatosságot – benne az árismeretet – csak korlátozottan foglalja magában.

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ELLÁTOTTSÁG A GYERMEKES CSALÁDOKBAN Az információs és kommunikációs technológiák egyre szélesebb körben elérhetõk a fogyasztók számára. Az Eurostat (2014) adatai szerint Európában a 16 és 74 év közötti lakosság kevéssel több mint háromnegyede használ számítógépet, valamint internetet. Ezek az adatok Magyarországon az európai átlaghoz hasonlóak. Ez a használat jellemzõen napi használatot jelent, az európai átlagot tekintve – amelynek megfelelnek a magyar adatok is – a lakosság nagy többségére (62%) a napi internetezés a jellemzõ. A tavalyi kutatásunkban (5) más kérdések mellett megvizsgáltuk a családok információtechnológiai ellátottságát és az ide sorolható eszközök használatát. Eredményeink szerint a hazai háztartásoknak közel hasonló mértékben van mobiltelefonjuk (90%), mint televíziójuk (98,5%), és a lakosság ilyen eszközökkel való ellátottsága közel teljes körû. Emellett a háztartások több, mint felének van DVD lejátszója (63,4%) és fényképezõgépe (63,5%). Eredményeink szerint a Skype hozzáférés (39,7%) kismértékben ugyan, de megelõzi a vezetékes telefon (35,2%) penetrációt, míg videokamera (18,5%) és táblagép (16,3%) a háztartásokban hasonló arányban található.

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ELLÁTOTTSÁG (%) DVD lejátszó Fényképezõgép Skype Videokamera

STÚDIÓ

kétszülõs családok kivételével (ez az elérés az õ körükben magasabb) nem tér el jelentõsen a többi kétszülõs család elérésétõl. Ha általában tekintjük az információtechnológiai ellátottságot (lásd 1. ábra), akkor a 7 és 18 év közötti gyermeket nevelõ kétszülõs családokban vannak ilyen eszközökkel a legnagyobb arányban. Érdemes külön kiemelni a táblagépek elterjedtségét a családokban, amely kimagasló penetrációjú a 7 és 18 év közötti gyermeket nevelõ, kétszülõs családok csoportjában, hiszen minden harmadik ilyen család használ ilyet (35,4%). A táblagépek a teljes lakossági átlagot meghaladóan elterjedtek, kivételt a 7 év alatti gyermeket nevelõ szülõk, valamint azok a háztartások jelentik, ahol egyedülálló szülõ 18 év feletti gyermekkel él együtt. Eszerint a táblagép vásárlása jellemzõen az iskoláskorú gyermekkel élõ családokban van jelen magasabb arányban, így az iskoláskor egyfajta vízválasztónak tûnik táblagép vásárlás tekintetében. Ugyanakkor az NRC (2014) kutatásából tudható, hogy a kisgyermekes családokban is jelen vannak a táblagépek és egyéb infokommunikciós eszközök (okostelefon, számítógép), miközben a gyermekek eszközhasználata erõsen összefügg a szülõi szokásokkal. A 3-7 év közötti gyermeket nevelõ családokban – ahol van ilyen eszköz – a szülõk 72%-a engedi gyermekének is használni ezeket a készülékeket, a felük legalább hetente, 20%-uk pedig naponta. Érdekes az is, hogy az eszközhasználat már ebben az életkorban differenciált. Az óvodáskorú gyermekek videót elsõsorban laptopon néznek, a táblagépet és okostelefont pedig elsõsorban játékra használják. Érdemes külön rátekinteni a családi életciklusokat összehasonlító kutatás alapján a Skype elérésére, amely a 18 év feletti gyermekkel együtt élõ kétszülõs családok esetében a legmagasabb. Ezt magyarázhatja a felsõoktatásban tanuló és a családtól részben távol élõ gyermekek jelenléte és a velük való kapcsolattartás, illetve a családban élõ fiatal felnõttek saját használata és befolyása a családi fogyasztásra.

Vezetékestelefon

MELYIK ESZKÖZRÕL, TECHNOLÓGIÁRÓL TUDNA LEMONDANI?

Televízió Táblagép

DVD lejátszó

Számítógép

Fényképezõgép

Mobiltelefon

Skype

1. ábra

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Pár 7 év alatti gyermekkel Pár 7-18 éves gyermekkel Pár 18 év feletti gyermekkel Egyedülálló szülõ 18 alatti gyermekkel Egyedülálló szülõ 18 feletti gyermekkel Teljes lakosság

Videokamera Vezetékestelefon Televízió

Érdekes eredményeket kapunk, ha a gyermekes háztartásokat külön is megvizsgáljuk aszerint, hogy két- vagy egyszülõs családokról van-e szó, illetve ha figyelembe vesszük, hogy a családban élõ legfiatalabb gyermek hány éves. Eredményeink szerint a teljes lakosságban közel 100%-os a televízió és mobiltelefon elérése, amelyek egyöntetûen jelen vannak a gyermekes családokban is azok életszakaszától függetlenül. Az egyedülálló szülõk háztartásaiban szinte minden további információtechnológiai eszköz vagy megoldás alacsonyabb elérésû. Ez az eredmény nem meglepõ, hiszen korábbi kutatások szerint az egyedülálló szülõk jellemzõen kevesebb szabadidõvel és jövedelemmel gazdálkodnak (6). Két kivétel azonban megemlíthetõ. Egyik a vezetékes telefon, amely a 18 év feletti gyermekkel együtt élõ egyedülálló szülõk esetében a legmagasabb, a másik a Skype hozzáférés, amely a 18 év feletti gyermekkel együtt élõ

Táblagép Számítógép

27

Mobiltelefon

2. ábra

0

1

2

3

4

5

Átlag a rangsor alapján, ahol 1 - a legkönnyebben le tudnék mondani róla

A kutatás az információtechnológiai ellátottságon túl az eszközök fontosságára is kitért a család szempontjából (lásd a 2. ábrát).

STÚDIÓ HIGH TECH FOGYASZTÁS

FÜGGÕ VISZONY ADATBÁNYA

Folytatás a 27-ik oldalról

Amennyiben a családi életciklusok szempontjából értékeljük a fontosságot (lásd 3. ábra), akkor a mobiltelefon és a számítógép foglalja el az elsõ két helyet minden csoportban, kivéve azokat a családokat, ahol a 18 év feletti gyermekét egyedül neveli a szülõ. Esetükben – és ha van ilyen a tulajdonukban –, akkor a mobiltelefon és a táblagép fontossága hasonló, és ezt követi csak a számítógép. A 18 év feletti gyermekkel együtt élõ kétszülõs családokban a Skype-nak nemcsak a penetrációja magas, hanem az elérése is kimagaslóan fontos. A televízióról azok a kétszülõs családok mondanának le a legnehezebben, ahol 7 év feletti gyermeket nevelnek. Az egyedülálló szülõk családjaiban a televízió jelentõsége hasonló, mint a 7 év alatti gyermeket nevelõ kétszülõs családokban.

A MOBILTELEFON HASZNÁLATÁNAK BEFOLYÁSA A CSALÁDI TEVÉKENYSÉGEKRE Pár 7 év alatti gyermekkel Pár 7-18 éves gyermekkel

A fiatalokat különösen erõsen érintette az infokommunikációs technológiák behatolása a mindennapi életbe. Számukra a számítógépek, okostelefonok, adatbázisok és digitális alkalmazások a valóság részét képezik. Nemrégiben részleteiben is kiderült, mely uniós tagországban mennyire erõsek a különféle digitális hatások.

Pár 18 év feletti gyermekkel Egyedülálló szülõ 18 év alatti gyermekkel

MELYIK ESZKÖZRÕL, TECHNOLÓGIÁRÓL TUDNA LEGINKÁBB LEMONDANI CSALÁDJA?

Egyedülálló szülõ 18 év feletti gyermekkel

DVD lejátszó

Teljes lakosság

Fényképezõgép

0

4. ábra

1

2

3

A gyerekeim gyakran kivonják magukat a társaságból azáltal, hogy a telefonjaikon zenét hallgatnak, chat-elnek, játszanak.

Skype Videokamera

ÖSSZEGZÉS

Vezetékestelefon Televízió Táblagép Számítógép Mobiltelefon

3. ábra

0

1

2

3

4

5

Pár 7 év alatti gyermekkel Pár 7-18 éves gyermekkel Pár 18 év feletti gyermekkel Egyedülálló szülõ 18 alatti gyermekkel Egyedülálló szülõ 18 feletti gyermekkel Teljes lakosság

A fontosságot jól mutatja az is, hogy az infokommunikációs technológia mennyire hálózza be a gyermekes családok életét.

6

Összességében megállapítható, hogy a gyermekes családok információtechnológiai ellátottságában és használatában sok tekintetben visszatérnek azok a minták, amelyek általában is meghatározzák a gyermekes életciklusokat. Különbségek vannak az egyszülõs és a kétszülõs családok között mind az eszközök elterjedtségében, mind azok fontosságának megítélésében. Üzleti szempontból kiemelhetõk az iskoláskorú gyermeket nevelõ családok, ahol a legintenzívebbnek tûnik az igény ezekre a megoldásokra. Érdekes eredmény a Skype és a vezetékes telefon ellátottság egymáshoz mért viszonya, illetve gyakorlatilag a két penetráció hasonló mértéke a gyermekes családok életciklusától szinte függetlenül. Kiemelhetõ még a televízió esete, ahol a penetráció szinte teljes, de az eszközhöz való ragaszkodás kisebb, mint a mobiltelefon, a számítógép és a táblagép esetében. Mindez igazodik a televíziós tartalomfogyasztás módjában tapasztalható változásokhoz.

LÁBJEGYZET 1 2 3 4 5 6

A tanulmány nem tesz különbséget a háztartás és a család fogalma között és jellemzõen a családi háztartásokról beszél. A vegyes családban nem ugyanaz az édesapja és édesanyja minden gyermeknek, pl. a válást követõ új együttélés/házasság következtében. Lásd többek között Liebeck (1994), Lee és Beatty (2002) munkáit. Lásd Belch és szerzõtársai (2005) kutatását. A kutatást 1000 fõ fõbevásárló megkérdezésével végeztük, az adatfelvételt az Ipsos munkatársai készítették. A kutatás során a családban élõ összes gyermek életkorát rögzítettük, de az elemzést és az életciklusok kialakítását a legfitalabb gyermek életkora szerint végeztük. A kutatást támogatta az OTKA PD83779. sz. projekt. Például Harcsa (2008) kutatása szerint

28 IRODALOMJEGYZÉK ? ? ? ? ? ? ? ?

A DIGITÁLIS ÁTALAKULÁS ÉS AZ EURÓPAI FIATALOK

Ennek megértésére megvizsgáltuk, hol és milyen helyzetekben vannak jelen az ide tartozó eszközök a családban. Az eredményeket a 4. ábra mutatja.

Belch, M. A – Krentler, K. A – Willis-Flurry, L. A. (2005): Teen Internet mavens: influence in family decision making. Journal of Business Research, 58, 569-575.o. Eurostat (2010): 51 million young EU adults lived with their parent(s) in 2008; Statistics in focus, 50, URL: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-10050/EN/KS-SF-10-050-EN.PDF, letöltve 2011.04.01. Eurostat (2014): Az információs társadalomra vonatkozó statisztika – háztartások és magánszemélyek. URL: http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/Information_society_statistics_-_households_and_individuals/hu, letöltve 2015. 07. 01. Harcsa István (2008): A munkaerõ-piaci mobilitasì esì hazì tartasì -os¨szetetì el valì tozasì anì ak hatasì a az elì etkor¨ul¨menì yek nehì anì y elemerì e. Szociologì iai Szemle, Vol. 18. No. 4. 48–71. o. Ipsos (2008): Kid.comm kutatás eredményei. URL: http://www.figyelo.hu/hetilap/20090427/kicsik_de_erosek, letöltve: 2011. november 25. Liebeck, L. (1994): Billions at stake in growing kids market; Discount Store News, 7, 41-43.o. Lee, C. K. C. – Beatty, S. E. (2002): Family structure and influence in family decision making; Journal of Consumer Marketing, 19 (1), 24-41.o. NRC (2014): Az okos bébiszitter és a még okosabb szülõk. URL: http://nrc.hu/internet/kutyu-szulok-es-gyermekek, letöltve 2015 07. 01.

4

Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat által készített átfogó kutatás, a „Fiatalnak lenni Európában” már kiterjed az ifjú nemzedékek digitális forradalomhoz fûzõdõ viszonyának vizsgálatára is. A szervezet márciusi tanulmánya megállapítja, hogy a digitális technológiák alkalmazása már a gyermekek körében is szélesen elterjedt, mert ezek elérhetõk számukra otthon vagy barátaik, rokonaik körében, valamint mindinkább az iskolában is. Mire a fiatalok befejezik a kötelezõ oktatást, többségük rendszeresen használja a számítógépeket és az internetet különbözõ célokra. E technológiák nemcsak infokommunikációs készségek fejlesztésére jók, hanem arra is, hogy támogassák a hagyományos tantárgyak tanítását is.

AZ ONLINE LÉT AZ IFJÚSÁG SZÁMÁRA ÉLETFORMA Az online közösségi és állampolgári tevékenységek az összes uniós tagországban (EU-28) jellemzõek a fiatalok (16-29 évesek), de az egész népesség körében is. A fiatalok azonban nagyobb arányban vannak jelen minden egyes kiválasztott tevékenységben, különösen a közösségi aktivitásban. A leggyakoribb online közösségi tevékenység az uniós fiatalok körében tavaly az emailezés (86 százalék) és a közösségi hálózatokon való megjelenés (82 százalék) volt (utóbbi leginkább facebookos és twitteres felhasználói profil létrehozását, üzenetek küldését és fogadását, posztolást jelentett). Az EU-28 fiataljainak közel fele (47 százalék) töltött fel tavaly saját készítésû tartalmakat, például képeket, videókat vagy szöveget az internetre. A fiatalok és a teljes lakosság összevetésében a legnagyobb különbség a hálózatépítõ szájtok használatában (36 százalékpont), a legkisebb pedig a weboldalak építésében és blogolásban (6 százalékpont) volt. A telefonálásában,

Folytatás a 30-ik oldalon

29

ADATBÁNYA FÜGGÕ VISZONY

FÜGGÕ VISZONY ADATBÁNYA

Folytatás a 37-ik oldalról

videohívásban és másféle kommunikációban 17, az online hálózati játékokban szintén 17 százalékpont különbség mutatkozott. Tavaly Dániában, Svédországban, Portugáliában, Finnországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon és Hollandiában 10-bõl legalább 9 fiatal használt közösségi oldalakat, míg a legtöbb uniós tagállam arról számolt be, hogy ez az arány 80 és 90 százalék közötti. A másik végletet öt EU tagállam képviseli 70 és 80 százalék közötti rátával, és ez alá csak egyetlen ország, a 66 százalékot teljesítõ Románia csúszott.

A WIKIHASZNÁLAT ÉSZAKON ÉS NYUGATON MAGASABB Az internet egyre szélesebb körben számít információforrásnak, illetve platformnak a különféle információk megtalálásához és cseréjéhez. A kutatás hét tevékenységre fókuszált, például az internet segítségével történõ utazási- és szálláshely-szolgáltatásokra, illetve a webrádiózásra is, amelyeket a fiatalok a legritkábban vettek igénybe. E kettõ és az egészségügyi szolgáltatások használatában a fiatalok és a teljes népesség aktivitási rátája alig 5 százalékkal tért el. Ezzel szemben, a legnagyobb különbség a játékok, valamint a játék-, kép-, film- vagy zeneletöltésében mutatkozik, hiszen a fiataloknak a 67, a teljes népességnek pedig csak a 38 százaléka volt érintett. A Wikipédiához hasonló tanácsadó wikik használata szintén igen népszerû: az uniós fiatalok csaknem kétharmada (65 százalék) veszi igénybe ezeket. A tagállamok közül az északi és nyugati országok ifjú polgárai gyakrabban fordultak ezekhez a szolgáltatásokhoz, mint a keletiek. Portugália és Szlovénia volt az a két EU-tagállam, ahol a fiatalok és a teljes népesség wikihasználatában a legnagyobb eltérést mérték, mindkét esetben több mint 30 százalékpontot. A legkisebb különbséget (9 illetve 10 százalékpontot) Bulgáriában és Írországban regisztrálták. Az olyan „komoly” tevékenységek, mint az online bankolás és a szakmai hálózatok (például a LinkedIn) használata hasonló mértéket mutat a fiatalok és a teljes népesség esetében. De az uniós fiatalok majdnem kétszer akkora valószínûséggel használják az internetet munkakeresésre, álláspályázatra (33 százaléka), mint a teljes népesség (17 százalék).

A GYERMEKEK VONZZÁK AZ OTTHONI INTERNETET

30

Tavaly az unió összes tagországában az otthonok négyötödében (81 százalék) volt internet-hozzáférés. A vizsgálat 2005ös indulásakor ez az arány még csak 55 százalékos volt. A gyermekes háztartásokban az arány magasabb volt, mint a gyermek nélküliek esetében. Nagyjából hasonló volt a helyzet a számítógép-használatnál is: a különbség meglepõen nagy – 17 százalékos – a gyermekes háztartások javára (92 százalék a 75-tel szemben). A magas számítógép-használat azonban szerte az unióban stabilizálódott. A 2011-2014-es idõszakban mért adatok szerint a 16-29 éves korosztály sokkal nagyobb arányban használt napi rendszerességgel mind számítógépet, mind internetet, mint a társadalom többi része. Tavaly 80 százalékuk számolt be napi rendszeres komputerhasználatról, ami lényegesen magasabb

a teljes népességen belül mért 63 százaléknál. Miközben a fiatalok géphasználati rátája 2014-ben két százalékponttal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, és ugyanakkora, mint 2011-ben, ez idõszakban a lakosság egészét tekintve 4 százalékpontos növekedés volt megfigyelhetõ. E visszaesés magyarázata az, hogy a fiatal korosztályban elõbb kezdték el használni az alternatív eszközöket. Ezt jól mutatja, hogy a körükben a napi internethasználat aránya már 2012-ben megelõzte a számítógép-használatét – ez pedig az okostelefonok és tabletek terjedésének volt köszönhetõ. A fiatalok és a teljes lakosság mindennapi internethasználata közötti 22 százalékpont jelentõs különbség, amely valamivel kisebb a mindennapi számítógép-használat esetében a 2014es adatfelvételek szerint. A napi komputerezés aránya Észtországban (93 százalék), Lettországban (91 százalék), Litvániában (90 százalék), Csehországban és Szlovéniában (mindkettõ 89 százalék) a legmagasabb, a lista túlsó végén pedig a román (62 százalék) és a spanyol (68 százalék) fiatalok állnak. Lengyelország, Portugália, Litvánia, Görögország, Szlovénia, Bulgária, Lettország, Csehország, Románia, Ciprus, Málta, Horvátország esetében a napi számítógép-használat a fiatalok körében legalább 25 százalékponttal magasabb, mint a teljes népességben. Ezzel szemben a legkisebb (kevesebb, mint 6 százalékpontos) eltérést Hollandiában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Finnországban és Dániában figyelték meg. Luxemburg volt az egyetlen EU-tagállam, ahol a napi rendszeres számítógép-használat aránya a fiatalok körében alacsonyabb volt a lakosságénál.

Az a hat EU-tagállam (Luxemburg, Hollandia, Dánia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság), amely a teljes népességet nézve tavaly a legnagyobb (80 százalék feletti) napi internethasználatot mutatta fel, a fiatalok között is a legjobb rátákat produkálta. A fiatalok és a teljes lakosság napi internethasználatának intenzitásában a legnagyobb különbséget Portugália, Lengyelország, Görögország és Litvánia könyvelhette el. Az eltérés mindegyiküknél meghaladta a 33 százalékpontot. A teljes lakosság napi internethasználata (mintegy 60 százalék) ugyan alacsony az egész lakosságon belül Litvániában, Lettországban, Máltán, Csehországban és Szlovéniában, de minden 10 fiatal közül legalább 9 naponta felkapcsolódik a hálózatra. Dániában, Észtországban és Finnországban 95, Luxemburgban és Hollandiában 96 százalékos használati arányt is mértek a fiataloknál, míg Romániában és Bulgáriában tavaly a fiatalok kevesebb, mint 80 százaléka számolt be napi internethasználatról.

A 16-19 ÉVESEK ÉS AZ ISKOLÁZOTTABBAK INTERNETEZNEK INTEZÍVEBBEN Az uniós fiatalok között a legmagasabb hajlandóságot a napi internetezésre a 16-19 évesek mutatják, akiknek a 90 százaléka a weben lóg. A 25-29 évesek között már csak 86 százalék számít napi internetezõnek. Az EU-28 adatai szerint az alacsony iskolai végzettségû, 16 és 24 év közötti fiatalok napi nethasználata 86 százalékon állt, de a teljes népességen belül ez az arány csak 42 százalék. A középszintû oktatásban részesült fiataloknál 89 százalékos, a teljes lakosságon belül 66 százalékos ez az arány. Az internetezés 60 százalékban otthon, 40 százalékban az otthontól távol, például a munkahelyen történik. Tavaly a népesség több mint fele (51 százalék) használt mobileszközt, például hordoz-

ható számítógépet (beleértve a laptopot és a tabletet), vagy csatlakozott kézben tartható eszközökkel az internethez. A mobiltelefonokon keresztüli netezés (akár az otthoni, akár a munkahelyi viszonyokat nézzük) jóval magasabb arányú volt, mint a hordozható számítógépeké. A népesség egészében a mobiltelefonos kapcsolat aránya 14 százalékkal volt magasabb (44 százalék), mint a hordozható számítógépekkel való csatlakozás (30 százalék). A fiatalok körében a különbség még nagyobb volt, 74 százalék a 44-hez képest. A fiatalok legerõteljesebben Portugáliában, Litvániában, Lettországban, Horvátországban, Szlovéniában és Máltán veszik igénybe a mobilnetet odahaza, a legkevésbé pedig Svédországban, Dániában, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban. Ha viszont kimozdulnak, fordulnak a számok, és Dánia, Finnország, az Egyesült Királyság, Írország, Svédország, Észtország, Spanyolország és Hollandia lesz a sorrend, a lista végére pedig Olaszország, Bulgária és Románia csúszik.

AZOK ARÁNYA, AKIK NAPONTA HASZNÁLNAK SZÁMÍTÓGÉPET ÉS INTERNETET 2014, SZÁZALÉKBAN ORSZÁG

SZÁMÍTÓGÉPEZÕK

INTERNETEZÕK

TELJES FIATALOK TELJES FIATALOK LAKOSSÁG 16-29 ÉVESEK LAKOSSÁG 16-29 ÉVESEK EU28

55

80

65

87

Észtország

77

93

73

95

Lettország

62

91

61

91

Litvánia

57

89

57

89

Csehország

60

88

60

88

Szlovénia

58

88

57

88

Dánia

82

87

85

95

Málta

62

87

63

91

Németország

73

86

72

93

Magyarország

65

86

66

89

Lengyelország

52

86

50

85

Szlovákia

63

85

62

87

Használják a másolás és kivágás, illetve beillesztés parancsokat az információk duplikálására vagy mozgatásáral

Belgium

72

85

71

89

Ciprus

61

84

55

85

Portugália

51

84

51

86

Mozgatnak fájlokat más számítógépek és eszközök között

Finnország

77

83

81

95

Hollandia

81

82

84

96

Írország

63

81

65

85

Horvátország

55

81

55

87

Egyesület Királyság

77

81

81

93

Görögország

49

80

49

82

Luxembourg

82

80

87

96

Ausztria

64

80

63

86

Svédország

79

80

83

94

Franciaország

65

77

67

85

Bulgária

46

76

45

75

Olaszország

55

76

58

84

Spanyolország

51

67

60

85

Románia

33

62

36

60

Izland

93

97

88

97

Norvégia

84

89

94

96

AZOK ARÁNYA, AKIKNEK SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEIK VANNAK, EU-28, 2014 FIATALOK (16-29ÉV) TELJES LAKOSSÁG

Másolni tudnak egy fájlt vagy könyvtárat

Hálózatra kötnek és installálnak új eszközöket Alapvetõ képleteket használnak adatokkal való mûveletekre a számolótáblákban Számítógépes prezentációkat készítenek ábrákkal, hangokkal, videókkal vagy grafikonokkal Fájlokat tömörítenek Új operációs rendszereket installálnak vagy a régieket újakra cserélik Számítógépes programokat írnak erre szánt programozási nyelveken

0 20 40 60 80 100 Forrás: Eurostat

Forrás: Eurostat

31

SPOT TANULÁS A HÁLÓZATON

KIÜTÉSSEL GYÕZ A MOBILE LEARNING?

A mobileszközök egyre inkább elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen társaink, hiszen a segítségükkel érhetjük el életünk, és ismereteink virtuális térbe kiterjesztett fertályát. Tanulni is hajlamosak vagyunk velük. Már pedzegetjük a mobil learninget, és hamarosan teljes erõbõl ráharaphatunk.

Régi emlékek idézõdtek fel bennem, amikor a floridai Orlandóban megrendezett májusi ATD konferencián a harsogó betûkkel felírt „The winner by knockout is mobile learning” mondatot olvastam az egyik kiállító standján. Tizenöt évvel ezelõtt ugyanennek a szervezetnek (Association for Talent Development) a megarendezvényén minden az elearning azonnali hatalomátvételérõl szólt. A több száz kiállító és elõadó jelentõs hányada azt sulykolta, hogy villámgyorsan eltûnnek a tantermi tréningek, és a felnõttoktatásban a számítógépes megoldás hamarosan mindent visz. Azután a valóság másfelé kanyarodott. Igaz, hogy az elearning használata egyre nõtt, a totális gyõzelem viszont elmaradt. A szakértõknek egyre több ellenmondással kellett konfrontálódni. A vállalati érdekek és az oktatandó dolgozók érdekei, elvárásai gyakran távol kerültek egymástól:

32

„Egész nap a számítógép elõtt ülök, akkor már legalább a vállalati okosságok elsajátításakor ne kelljen a szememet tovább gúvasztani…” „Szívesebben tanulok a munkatársaim körében hús-vér emberektõl, mint képernyõs figuráktól.” „Igaz, hogy a munkatársak unalmasnak tartják az e-learninget, de meg kell érteniük: ezzel rengeteg pénzt (utazás, szállás, terembérlés stb.) takarítunk meg, ami számukra sem lehet közömbös.”

Az egyértelmû, villámgyors áttörés nem valósult meg, de a világ továbbra is kereste a hatékony továbblépés lehetõségeit. (A távoktatás iránti igény természetesen nem újdonság, hiszen éppen az Egyesült Államokban már a XVIII. század végén megvalósult a levelek elküldése révén mûködõ folyamatos tanítás.) Az sem volt kétséges, hogy az e-learningben rejlõ óriási elõnyöket meg kell tartani. A tartalom gyors aktualizálási lehetõsége, a tanulási idõ ütemezhetõsége, az egyénre szabás lehetõsége, a kiértékelés objektivitása és gyorsasága, a költséghatékonyság, interaktivitás, a multimédiás megoldások stb. folytán mindig is nyilvánvaló volt, hogy az irány jó, de még nem tökéletes. Napjainkban azonban már kirajzolódni látszik az optimálishoz közelítõ megoldás. A mobiltelefonok, és ezen belül az okostelefonok gyors elterjedése és népszerûsége alaposan meglódította az innovatív oktatási megoldásokkal foglalkozók fantáziáját.

A MOBIL MINDENHOL VELÜNK VAN Úgy tûnik, hogy ma már az élethez nem csupán levegõre és táplálkozásra van szükség. Akár tetszik, akár nem, az emberiség mind nagyobb hányada mobilfüggõvé válik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a telefonok szinte „testrésszé alakultak át”. A legtöbben nem tudják a készüléket letenni a kezükbõl. A buszmegállóban állva, vacsora közben, a kiránduláson, a menzán, a buliban stb. egy valami szinte mindig mûködésben van. Nemzetközi kutatások számolnak

be arról, hogy az emberek jobban tartanak a mobiljuk elvesztésétõl, mint mondjuk az irataik, netán a pénztárcájuk eltûnésétõl. A telefonokban lévõ „információs kincs”, az állandó elérhetõség és a világgal meglévõ folyamatos kommunikációs lehetõség folytán lett a„bunkófonból élettárs”. Az meg a legtermészetesebb, hogy ezt az érzelmi állapotot, no meg a mögötte lévõ trendek, statisztikák, elõrejelzések tanulságait a modern oktatási, felnõttképzési iparnak is ki kell használnia. És ez így is történik. Az RnR Market Research intézet prognózisa szerint a mobile learning piac a jelenlegi 8 milliárd dollárról öt év alatt közel 38 milliárd dollár értékûre bõvül! Ehhez természetesen az is kell, hogy a szakemberek a technikai lehetõségek mellett roppant módon figyeljenek és ügyeljenek az emberi tényezõre is: Alapelvárás, hogy a programok – az igényes tartalmak mellett – érdekesek, látványosak és szórakoztatóak is legyenek. Ez a tanulói kör az idõtakarékos tanulás lehetõségét megköveteli és meghálálja. A technikai adottságokból fakadóan elsõdlegesen a nagyon tömör információk mûködnek jól. A mobilcsatornán elért célcsoport maximálisan igényli a folyamatos interaktivitás lehetõségét! Az online játékokon fel-növõ generációk örömmel veszik az

M-learning és a gamifica-tion gyakori összekapcsolását. A technológia ma már szinte mindent tud. A kérdés, hogy a programfejlesztõ ember a programot használó emberrõl miként képes mind több releváns információt megtudni és azt alkalmazni. Természetesen nem szabad megfeledkezni e társasjáték harmadik szereplõjérõl, az oktatást megrendelõ vállalatok illetékeseirõl sem. Miközben nézegettem a mobile learning kiütéses gyõzelmét hangoztató standon kiállított termékeket, beszélgetésbe keveredtem egy jelentõs amerikai cég HR fõnökével, akinek megkérdeztem a véleményét K.O.-ról. Ennyit mondott: „Egyetértek. Ehhez persze az is kell, hogy a programok jóval színvonalasabbak, jobban mérhetõk, még inkább egyénre szabhatók, mindenféle platformon alkalmazhatók és a jelenleginél sokkal olcsóbbak legyenek.” Egyszerû, nem…?

DR. SERÉNYI JÁNOS az Értéktrend Kft. ügyvezetõ igazgatója

EGYRE TÖBBEN, EGYRE TÖBBET Az IBIS Capital felmérése szerint 2012 és 2017 között a globális oktatási piac éves átlagos növekedése 7,4 százalék, de az e-learning piacon a fejlõdés háromszor ilyen gyors, átlagosan 23 százalékos. Egy másik piackutató cég, a Global Industry Analysts szerint pedig az idei e-learning költések összesen elérik a 107 milliárd dollárt. A piacot az elemzõk többféleképpen is szegmentálták. Eszerint a közoktatás fedi le a piac mintegy 20 százalékát, a felsõoktatás az 50 százalékát és a vállalati oktatás a 30 százalékát. Egy más metszet szerint az úgynevezett saját tempós (self-paced) e-learning (amelyben a tanulók a saját tanulásra fordítható idejük, és a tanulási képességük alapján haladnak elõre a tananyagban) adja a legnagyobb szegmenst, az elearningindustry.com becslése szerint a 107 milliárdos teljes piacból közel 50 milliárdot lefedve. Ezen a területen a világ legnagyosabban fejlõdõ nemzeti piacai között néhány régiónkban található ország is ott van. Az éves növekedési ráta szerinti elsõ tíz ország sorrendje az Ambient Insight szerint így alakul: India 55 százalék, Kína 52 százalék, Malajzia 41 százalék, Románia 38 százalék, Lengyelország 28 százalék, Csehország 27 százalék, Brazília 26 százalék, Indonézia 25 százalék, Kolumbia 20 százalék, Ukrajna 20 százalék. A vállalatok számára egyre fontosabb, hogy mindenfajta oktatás egy jól kezelhetõ rendszer részeként valósuljon meg. Ezért egyre több cég használja az úgynevezett tanulás menedzsment rendszereket (Learning Management System – LMS). Ezek piaca sebesen nõ, és idén várhatóan 4, jövõre pedig már 7 milliárd dolláros forgalmat mérhetnek rajta. E területen az észak-amerikai vállalkozások járnak az élen. A mobil tanulás piaca is gyorsan fejlõdik, az átlagos növekedési ütemét az Ambient Insight 18,2 százalékosra teszi. Idén ilyen célokra a világon várhatóan 8,7 milliárd dollárt, míg 2017-ben már 12,2 milliárd dollárt fognak költeni. A piacbõvülés ütemét tekintve Kína, az Egyesült Államok, Indonézia, India és Brazília áll a rangsor elején. A mobiltanulás piaca Nyugat-Európában éves átlagban 9 százalékkal növekszik, és a bevételek a 2012-es 575 millió dollárról 885 millióra emelkednek 2017-re. Ebben az idõszakban hét ország piaca nõtt nagyobbat 25 százaléknál, mi az hetedik helyet értük el. Az MOOC (massive open online course – tömeges nyitott online kurzus) oktatási forma az egyetemi világból indult, de egyre népszerûbb lesz a vállalatok körében is. Jelenleg a felmérések szerint a cégek 8 százaléka alkalmazza ezt a módszert, és további 7 százalék fontolgatja a bevezetését. A MOOC lényege, hogy az internetrõl letölthetõ a tananyag és online követhetõk az elõadások. Az erre szakosodott tréningcégek egy része pénzért, más része viszont open lincenccel, azaz nem profitorientáltan szervezi a képzéseket. A vállalatok gyakran saját maguk MOBILE LEARNING PIAC 2012-2017 is tartanak MOOC képzéseket, hogy a cégnél A bõvülés ötéves rátája a leggyorsabb növekedést mutató EU-országokban felgyülemlett ismereteket megosszák a munkatársakkal. 60 % 60 % Az online vállalati tréningek összessé50 % 50 % gükben 13 százalékos éves növekedési rátát 40 % 40 % mutatnak, és ez a növekedési ütem valószínû30 % 30 % leg kitart 2017-ig. A piac bõvülése jelenleg 20 % 20 % még extenzív szakaszában van, de egyes or10 % 10 % szágokban már kezdi elérni a lehetõségei 0% 0% határát. Az Egyesült Államokban például a LITVÁNIA SZLOVÁKIA ROMÁNIA BULGÁRIA CSEHO. LENGYELO. MAGYARO. cégek 77 százaléka tart online oktatásokat Forrás: Ambient-Insight alkalmazottainak.

51 48 43

35 33 30 28

33

DIGITÁLIS HÁZTARTÁS SPOT

SPOT TOTÁLISAN DIGITÁLIS SPORT

ADATOK PATTOGNAK WIMBLEDON FÜVÉN Az IBM 1990 óta a wimbledoni teniszbajnokság technológiai tanácsadója és szállítója. Idén azonban túlléptek minden korábbi határon. Amit ma az információs technológia adni képes, azt az IBM bevetette az All England Lawn Tennis and Croquet Clubban.

AMIKOR A KONYHA OKOSABB A SZAKÁCSNÁL A big data elérte a konyhákat is, aminek az lehet a következménye, hogy a séfek és szakácsok hamarosan máshogyan állítják elõ ételkreációikat, és a háziasszonyok vagy –urak is messzebbre merészkedhetnek a gasztronómiában, mint bármikor. Közben pedig felépül egy új, multimilliárdos piac. Pár hónapja jelent meg az Amazon kínálatában egy korszakhatárt jelzõ könyv, a Cognitive Cooking with Chef Watson, azaz a Kognitív fõzés Watson séffel. Elsõ pillanatra azt gondolhatnánk, hogy egy újabb tudományos gasztronómiai vállalkozással van dolgunk, olyasmivel például, mint amit Nathan Myhrvold technológiai vizionárius és Ferran Adriá katalán gasztromágus valósított meg a Modernist Cuisine nevû projektben. Az a könyv a „lábosban” zajló folyamatok tudományos hátterét kívánta bemutatni, hogy a professzionális séfek minél többet hozhassanak ki az ételekbõl. A tudomány Watson séf esetében is jelen van, csakhogy ez a számítógép-tudomány. Watson ugyanis egy olyan szuperszámítógép, amely nem egyszerûen kalkulál, hanem képes olyan megnyilvánulásokra is, amelyeket korábban kizárólag emberi tulajdonságoknak hittünk: rejtett utalások érzékelésére, humorra, iróniára stb. Watson sajátosan emberi észjárása nemcsak a betegségek diagnosztizálásában vagy a pénzpiacok hangulatingadozásainak megjóslásában hasznos, hanem képes azt is kitalálni, milyen étel ízlik a különbözõ embereknek. Ebbõl született az a 65 receptet tartalmazó mû, amelyhez hozzáférhetünk a világhálón. A könyv megjelenése egyben arra is bizonyíték, hogy a szuperszámítógépek nyíltan beléphetnek magánéletünkbe, mert olyan szolgáltatásokat képesek kínálni, amelyeknek jó hasznát vehetjük. Miért lehet jó szakács, de legalább is receptíró egy számítógép? A Watson séf által közreadott receptek annak eredményeként jöttek létre, hogy a szuperszámítógép képes volt kivonatolni több millió oldalnyi szakirodalmat és feltárni az abban rejlõ összefüggéseket. Ez tette lehetõvé, hogy a receptek számára felállítson egy adatbázist, amelyben helyet kaptak az ételtípusok, az elkészítési módok, az étkezéshez kapcsolódó emberi pszichológia, az ízléspreferenciák, valamint a visszajelzések is, amelyeket a projektet felügyelõ szakácsok és az ételek kóstolói szolgáltattak. Az adatok feldolgozása során a Watson egyre inkább megtanulta, milyen ízek, feldolgozás, elkészítési módszer lehet sikeres. A sikeres séf alapképessége, hogy megfelelõen tudja párosítani az élelmiszereket. Watson ezt úgy oldja meg, hogy ismeri a kémiát, amelyet a molekuláris gasztronómia (többek között Ferran Adriá) tárt fel. Azaz Watson az ételeket nem az összetevõk szintjén vizsgálja, hanem a vegyi anyagokat keresi, amelyek szabályozzák az ízeket, és azt is, ahogyan egy élelmiszer a másikhoz viszonyul. Például egy a paradicsom fõ ízét meghatározó anyag megtalálható az eperben, ezért lehetséges bruschettát felszolgálni eperrel. De a spanyol mandulás kifli, a kreol garnélarák-bárány gombóc, az olasz tökös sajttorta vagy a körmös-mézes sör, és a szilvás pancetta cider is így jött össze.

http://modernistcuisine.com/2014/06/welcoming-ferran-adria/

34 32

A wimbledoni füvespályás-bajnokság a legnagyobb presztízsû teniszverseny a világon, és elképesztõ figyelem összpontosul rá. Jól mutatja ezt, hogy a honlapján az esemény két hete alatt (idén június 29-e és július 12-e között) legalább 63 millióan fordulnak meg. Az IBM tesztlabornak használja az eseményt, hiszen elképesztõ valóságos terhelés közepette ellenõrizheti, mit tudnak a fejlesztései. Vagy, hogy miként felelnek meg az évente duplázódó számú kiberbiztonsági kihívásnak. De a lényeg az informatikai óriás számára is csak az, hogy a világ teniszrajongói olyan közel kerülhetnek egy nagy viadalhoz, mint még soha. A fanok nemcsak a lebonyolítási rendrõl, a mérkõzések pillanatnyi állásáról és statisztikáiról szerezhetnek információt, hanem mindenrõl, ami a Church road és a Summerset road között történik. Nem számít, melyik pályáról, melyik mérkõzésrõl és melyik játékosról van szó, minden információ azonnal rendelkezésre áll. Nemcsak a pillanatnyi tények ismerhetõk meg, hanem a háttér, sõt az elõretekintés is cikkek, elemzések, fotó-, videó- és hanganyagok formájában.

Ha valaki infografikát szeretne kedvenc játékosa teljesítményérõl, vagy kíváncsi egy neves teniszszakértõ kommentárjára, ha online akar belenézni egy másik pályán történõ eseményekben, miközben helyet foglal egy másik lelátón, a mobiljára ezeket az információkat minden további nélkül lehívhatja. A big data és az analitika a teniszben csodákat tesz. Az elmúlt nyolc évbõl a különbözõ játékosokról, mérkõzésekrõl, idõjárási körülményekrõl 41 millió különféle értelmezhetõ adat áll rendelkezésre, amelyekbõl elõre lehet jelezni, például a Watson szuperkomputer segítségével, hogy a különféle változtatások a játékban milyen eredményre vezethetnek egy adott stílusú ellenféllel szemben. A rendszer gondoskodik a játékosokról is. Az IBM Bluemix technológia személyre szabottan látja el õket a szükséges információkkal. Mikor játszanak és melyik pályán, mikor van edzéslehetõségük, melyik öltözõket használhatják, ki lesz a mérkõzésvezetõ stb. Sõt azt is megtudhatják, hogy az egyes nevezett indulók, például a soron következõ ellenfelük apró részletekig lebontva milyen szezont tudhatnak maguk mögött.

35

Folytatás a 34-ik oldalon

SPOT

SPOT DIGITÁLIS HÁZTARTÁS Folytatás a 33-ik oldalról

OKOS ESZKÖZÖK A NextMarket Insights piackutató cég jelentése szerint azonban az egyszerû földi halandók még nem szuperszámítógépet akarnak a konyhájukba. (Habár érdemes elgondolkodni a jövõt illetõen arról, hogy a Holdra szálláskor az ûrhajósok rendelkezésére álló számítási kapacitás kisebb volt, mint amit manapság egy közepes okostelefon nyújtani képes.) Az elõrejelzés szerint a következõ öt évben felépül egy legalább 10 milliárd dolláros piac az új technológiáknak köszönhetõen, ami elsõsorban a hálózatra kötött eszközöknek lesz köszönhetõ. Például egy okostelefonra telepített app segítségével a boltban egyetlen érintéssel ellenõrizni lehet, mibõl fogytunk ki éppen. Az okos hûtõgépek ezért hamarosan a népszerûségi lista élére ugranak. Michael Wolf, a NextMarket Insights vezetõ elemzõje szerint mindegy, hogy az élelmiszerek tárolását, elõkészítését, vagy magát a fõzést nézzük, az új technológiák lehetõvé teszik a fogyasztók számára ismereteik bõvítését, hatékonyságuk javulását és jobb szakácsokká válását. Az új technológiák máris kezdik megváltoztatni a fogyasztói szokásokat, többek között azt is, ahogyan beszerzik, tárolják és feldolgozzák az élelmiszereket. Akik otthon fõznek, azoknak már közel a negyede állandóan, harmada pedig esetenként használ információszerzésre tabletet vagy okostelefont a konyhában.

22,0% 21,8%

15,7% 12,7%

13,2%

36

Ehhez jönnek az új intelligens eszközök – az okoshûtõk, az okosedények, az okostûzhelyek, az okoskávéfõzõk stb –, amelyek alapjaiban átalakítják a jövõ konyháit. Wolf szerint e technológiák segítségével csökkenthetõ például a hulladék mennyisége és a pazarlás azáltal, hogy folyamatosan leltározhatóvá válnak a készletek. Ezen felül jobb szakáccsá is tehetnek minket, mert az eszközök által elõállított adatok feljutnak a hálózatra, és képesek leszünk könnyen hozzákapcsolódni a fõzési útmutató alkalmazásokhoz és adatbázisokhoz. Egészségesebbé is válhatunk, mert az okoseszközök lehetõvé teszik az élelmiszer-fogyasztás és egészségügyi elvárásaink szinkronizálását, vagy akár speciális diétákat. Végül pedig nõ a biztonság is, mert az intelligens eszközök távolról is vezérelhetõk, így kikapcsolhatók akár egy mobiltelefonon leadott utasítással.

FORGÁCS, ROCKEFELLER ÉS A JÖVÕ ÉLELMISZEREI

A LEGKÍVÁNATOSABB INTELLIGENS KONYHAI ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Hûtõszekrény, mobiltelefonról ellenõrizhetõ készletfigyelõ alkalmazással Mobiltelefonról vezérelhetõ okos kávéfõzõ

14,6%

Mobiltelefonról vezérelhetõ sütõ Okosmérleg, amely jelzi, hogy adott élelmiszerbõl mennyit fogyott Intelligens üdítõital tároló, amely kalóriainformációkkal, és az elfogyasztott mennyiségrõl szóló tájékoztatóval szolgál Okosedény, amely képes a fõzést felügyelni, és mobiltelefonról ellenõrizhetõ Forrrás: NextMarket Insights

Amikor gyermekkorom népszerû rajzfilmsorozatában, a „Jetson családban” a mama programozott egy sült csirkét az ebédhez, jókat mosolyogtunk az alkotók szárnyaló fantáziáján, és egyáltalán nem számoltunk vele, hogy bármi hasonló megvalósulhat az életünk során. Azt meg különösen nem gondoltuk, hogy éppen magyar származású tudós üzletemberek lesznek a „nyomtatott kaja” zászlóvivõi. Mégis így történt. Néhány hónappal ezelõtt az olajmágnás John D. Rockefeller ükunokája, Justin Rockefeller befektetett a 3D húsnyomtatással foglalkozó, brooklyni Modern Meadow cégbe. E vállalkozás egyik alapítója az a Forgács András biomérnök, akinek édesapja Forgács Gábor, a Missouri Egyetem professzora szintén az élõ szövetek nyomtatásával szerzett hírnevet. Idõsebb Forgács Organovo nevû cége – amelynek tõzsdei kapitalizációja 350 millió dollár körül van – ugyanis különféle szerveket nyomtat többek között azért, hogy állatkísérletek helyett azokon lehessen kipróbálni a gyógyszerek hatását. A Modern Meadow is már több tízmillió dollárt ér, és a jövõ egyik nagy üzletének fontos kiindulópontja lehet. Jelenleg elsõsorban bõrsejteket növesztenek és nyomtatnak, arra számítva, hogy alapanyagaik iránt hamarosan nagy igényt fog támasztani például az autóipar, a kárpitosipar, a cipõ- vagy a táskaipar. Technológiájuk azonban a jövõben forradalmasíthatja az élelmiszertermelést is. El lehet képzelni, hogy a gyorséttermek vagy üzemi konyhák számára mekkora könnyebbséget jelentene az ipari precizitással elõállított szerves alapanyag. A szintetikus hús elõállítása más elõnyökkel is járna: például az állattartás volumenének csökkentésévél jelentõsen csökkenthetnénk a környezet terhelését, és közelebb juthatnánk a valóban fenntartható fejlõdéshez (az állattenyésztés számláját terheli ugyanis a kibocsátott üvegházhatású gázok 18 százaléka). Arról nem is beszélve, hogy az idõjárás miatt ingadozó mezõgazdasági piacon az ipari húsgyártás kiszámíthatóságot eredményezhetne. Forgács András szerint az ipari méretû termelés akár tíz éven belül megkezdõdhet, de Justin Rockefeller úgy véli, hogy

a valóságos piaci nyitásig akár évtizedek is eltelhetnek. Jelenleg ugyanis a technológia igen drága: fél kiló hús elõállítása több ezer dollárba is belekerülhet. Hogy miért fektetett be egy ilyen bizonytalan kilátású vállalkozásba mégis Rockefeller? Talán a termék íze gyõzte meg. A Modern Meadow a laboratóriumában állati szövetet növeszt, amit aztán 3D nyomtatással formál meg, mígnem olyan végterméket nem kap, ami leginkább egy kekszre, vagy burgonyasziromra emlékeztet. „Ettem ebbõl a chipsbõl, és ízletes volt. Olyan volt az íze, mint a sós steak chipsé” – mondta el nemrégiben egy konferenciaszereplésen. Az alapító a mikrosörfõzdék piaci robbanásához hasonlította a helyzetet. A technológia ott is igen drága volt, mígnem kiteljesedett a piac, és az árak leestek. Rockefeller ezzel egyetért. „Minden nagy ötlet õrültségnek tûnik kezdetben” – hangoztatta. „Még a mobiltelefon is egy hatalmas téglának látszott, amit ráadásul 5 ezer dollárért kínáltak a korai kilencvenes években. De a vizionáriusok már akkor ráéreztek, hogy ennek a technológiának mekkora jelentõsége lehet, ha minden egyes embernek lesz ilyen szerkezete, amely ráadásul elfér a zsebében. Most is arról van szó, hogy egy magas kockázatú, nagy megtérülésû és nagy hatást gyakorló technológia van a kezünkben” – hangoztatta. Justin Rockefellert az az elhivatottság is vezeti, amiért társalapítóként részt vesz az Impact nevû nonprofit befektetési testületben. Az ide belépõk vállalják, hogy olyan projektekhez adnak pénzt, amelyek nemcsak profitot generálnak, hanem társadalmi hasznot is hajtanak. Justin ennek jegyében segített meggyõzni a családi tulajdonban lévõ befektetési alap, a Rockefeller Brothers Fund döntéshozóit, hogy támogassák a fosszilis üzemanyagokat elõállító iparágakba történõ befektetések megállítását annak ellenére, hogy a vagyonuk kõolajból származik. A Modern Meadow mellett komoly érv volt a pénzügyi lehetõségek mellett, hogy hatalmas pozitív társadalmi hatása lehet, hiszen pozitívan hat a környezetre a globális felmelegedés fékezésével. A szintetikus hús elõállítása azonban csak egy dolog. Azt még a piaccal, a fogyasztókkal is el kell majd fogadtatni. Forgács Andrásra és Justin Rockefellerre abban a ringben még kemény meccsek várnak.

37

KÖNYV MAGÁN KIADÁS

A SEKÉLYESEK KORA KÖNYV

KEREKES PÁL

NICHOLAS CARR

SELF-PUBLISHING

HOGYAN FORMÁLJA ÁT AGYUNKAT AZ INTERNET?

AZ ÖNMENEDZSELÉSÛ FÜGGETLEN KÖNYV IRODALMI ÉS KIADÓI MODELLJE Az e-könyv évek alatt megérdemelt pozíciókat vívott ki magának az olvasás világában. Üzletileg azonban az e-könyv konstrukció még nem kristályosodott ki. A kereskedelmi célú e-könyv nem termel elég bevételt, a digitális könyvkiadás anyagi alapjai hiányoznak. De a helyzet változóban van. Kerekes Pál, az elektronikus könyvek világának kutatója Mark Cokert, a legnagyobb globális self-publishing portál, a Smashwords alapítóját és üzemeltetõjét idézve kezdi könyvét: „Eljön az idõ, ezt 2020-ra gondolom, amikor a teljes könyvpiac ötven százalékát a self-publishing könyvek teszik ki.” Ha ennek az elvi megállapításnak a számadatokra vetített tényszerûségét vizsgáljuk, akkor nem vitatható, hogy tendenciáit tekintve az idézett jóslat egyáltalán nem tûnik megalapozatlannak.

https://www.smashwords.com/

ht p:/ www.multimediaplaza.com/ekonyvek/adatlap/4621%2

http:/ www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201503/hogyan_formalja_at_az_internet_az_agyunkat

A 2014-es év forgalmáról szóló legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy az Amazonon eladott e-könyvek 33 százalékát már a self-publishing mûvek teszik ki. Igaz, ezek a tételek az összbevételnek csak a 20 százalékát generálják. Ha ehhez hozzászámítanánk az ingyenesen publikált (free) könyvek számát – ez pedig jelentõs, akár a 25-30 százalékot is képviselhet a selfpublishing modellben –, akkor már nem is tûnik olyan távolinak Mark Coker prognózisa – véli a szerzõ. A többszörös bestseller szerzõ Guy Kawasaki szerint a selfpublishing kialakulása és elterjedése a legjobb dolog, ami az idõk folyamán valaha történt az írókkal. A könyvszakma ennek ellenére meglepetten figyeli a független kiadású, vagy más kifejezéssel, önmenedzselésû könyvek sikerét. A globális és hazai szakportálok egyre több mûvet küldenek a piacra, és némelyik napok alatt bestsellerré válik idehaza is, de az anglofon világban különösen. A túlságosan gyors tartalomtermelés miatt azonban idõnként silány írások is bekerül a sodrásba.

AHOL EKKORA A TÜLEKEDÉS, VALAKINEK JÓL KELL JÁRNIA

38

Kerekes Pál is felteszi a kérdéseket: „Kik lesznek a nyertesei vagy vesztesei a kommunikációs túltermelés nyomán szöveglabirintussá váló webkultúrának? Milyen betûállományok lepik el az internetet? Képes-e az iskolai-akadémiai irodalom felvenni a versenyt a hálózaton lehetõséghez jutó – jó értelemben vett – textuális önmegvalósítás sorozattermékeivel, a bloggal, a posztolással, a lájkolással, a fórumozással, az emailes rakkolással? Mindezek a kérdések összefüggenek a selfpublishing világméretû térhódításával. A hálózaton egzisztáló mono- és hipertext seregletek feszegetik az egyéni szövegbefogadás öröklött és tanult határait. Az önmenedzselésû könyv – ahogy különbözõ motivációkból sokszor beállítják – nem tévút és melléktermék, hanem egy lehetséges válasz az informatika kulturális kihívásaira.”

Folytatás a 40-ik oldalon

„Seholsincs az, aki mindenütt óhajt lenni” – állapítja meg lemomdóan Nicholas Carr. Szerinte ugyanis felületes olvasás, a megzavart gondolkodás és a felszínes tanulás által jellemezhetõ internet elterjedésének legkegyetlenebb ára, hogy eltompulnak legemberibb természetes képességeinek – az észlelés, az érvelés, a megértés és az érzés –, s emiatt elveszíthetjük meditatív gondolkodásra való képességünket. Leülnél könyvet olvasni, de még mielõtt kinyitnád, eszedbe jut, hogy másfél órája nem csekkoltad az e-mailjeidet. Ha már ott vagy a laptop elõtt, belenézel még a hírekbe, miközben csengetve érkezik a jelzés, hogy egyik ismerõsöd lájkolta legutóbbi posztodat a Facebookon. Persze erre illik visszaküldeni legalább egy szmájlit. A körútnak a telefon SMS-jelzése vet véget, innen a navigálás az okostelefonra vált. A kiszemelt könyv ott hever a kanapén, reménytelenül, vesztesen. Elõfordult már ilyen veled is? „Az elmúlt néhány évben az a kellemetlen érzésem támadt, hogy valaki vagy valami megbabrálta az agyamat, átstrukturálta a neurális hálózatot, és átprogramozta a memóriát. Amennyire meg tudom állapítani, nem butulok, de az agyam változik. Már nem úgy gondolkodom, mint régen.” Amikor Carr rácsodálkozik a magán észlelt változásokra, sokunk tapasztalatát fogalmazza meg. Nem azt mondja, hogy ami a digitális környezetünk hatására történt, az rossz, csak annyit állít, hogy a változások sokkal mélyebben érintenek bennünket, mintsem gondoljuk. „Ki sem tudom számolni, hány órát vagy liter benzint spórolt meg már nekem az internet. Banki ügyeimet és beszerzéseimet is többnyire online intézem, böngészõ segítségével fizetem ki a számláimat, jegyzem elõ a találkozóimat, foglalom le a repülõjegyemet és a szállodai szobát, hosszabbítom meg a jogosítványomat.”

A LINEÁRIS ELME ALKONYA Carr szerint a világháló nyújtotta gazdagságért cserébe „le kell mondanunk a régi, lineáris gondolkodási folyamatokról”. Milyen a lineáris elme? „Nyugodt, koncentrált, és nem lehet elterelni a figyelmét.” Ezt a típusú gondolkodást „félrelöki egy újfajta elme, amely rövid, feldarabolt és gyakran egymásba érõ adagokban akarja és egyben kénytelen is magába szívni és szabadjára engedni az információt – minél gyorsabban, annál jobb”.

GOOGLE-MEMÓRIA Az internet mint univerzális médium a történelemben elõször karnyújtásnyira hozta az emberiség kollektív tudását az emberekhez. Az információk korábban fizikailag szétszórva voltak megtalálhatók a világon, most azonban a Google és társai segítségével bárki hasznosítani tudja azokat. Nicholas Carr szerint az emberi agy az elmúlt évtizedben átalakult az új technológiák következtében. A kérdés, hogy az ismeretszerzés megváltozott módja csak a szokásainkat változtatja meg (napilap helyett online hírportált olvasunk, telefon helyett az interneten rendelünk pizzát és mozijegyet, vagy éppen könyvesbolt helyett a webáruházban választjuk ki az olvasnivalót), vagy ennél mélyebbre ható változásokat is eredményez bennünk?

39

Folytatás a 40-ik oldalon

KÖNYV

KEREKES PÁL: SELF-PUBLISHING folytatás a 38-ik oldalról A könyv további kérdéseket is feszeget: Mit hordoz a szerzõi kiadás kifejezés? Van-e már kialakult magyar fogalomrendszer a self-publishing aktivitás ismérveire? Hogyan értelmezhetõ a független és szabad publikálás? Felválthatja-e az önmenedzselésû elektronikus könyv a hagyományos nyomtatott kiadványok üzleti rendszerét? Kik írnak és milyen sikerrel a selfpublishing rendszerben? Mennyit keres egy független író? Hogyan jut el a független könyv az olvasóhoz?

KIALAKULÓ ÜZLETI MODELLEK Az e-könyv üzleti alapjainak megteremtése érdekében folytonosan zajlanak kísérletezések. Bekerült a könyvforgalmazás eszköztárába például az elõfizetéses szövegszolgáltatás. Az Oyster, a Scribd havi tarifáért (8-9 dollár) kínálja könyvek százezreit, köztük magyar nyelvûeket is. Mint a napi szokásos televízió-mûsor rutinjában, kapcsolgathatunk a szö-

vegcsatornák között. A Readfy ingyenesen engedi be az olvasókat egy friss és kelendõ mûvekbõl álló nagykönyvtárba, ha tûrik a felugró reklámokat. A könyv reklámhordozóvá vált ebben a megközelítésben. A self-publishing átalakítja a hagyományos könyvfinanszírozási szisztémákat, a mû elõállításának költségeire új forrásokat keres. A középpontban a tartalom (nem mint minõség, hanem mint létezés egyáltalán) áll. A bekerülési tételeket közösen fizeti a szerzõ, az olvasó és az esetleges támogató. Nem intézményi ráerõsítés, nem funkcionalitást álcázó rezsimmûködés, nem sztárbevételekkel kecsegtetõ, brancs logikájú imidzsbrókerek mozgatják a szálakat. A könyv elindult és némi tévutas kerülõvel megérkezett: írók és olvasók, alkotók és befogadók ismét egy körbe kerülhetnek. A self-publishing jelenségrõl készült elsõ hazai tanulmány nemrégiben jelent meg a Kossuth Kiadó közremûködésével, a NÉRO sorozat részeként.

NICHOLAS CARR: HOGYAN FORMÁLJA ÁT AGYUNKAT AZ INTERNET? folytatás a 39-ik oldalról De vajon ez a gondolkodásbeli változás csak egyfajta praktikus rutinná vált a netezõk számára, vagy mélyebb változásokat is létrehozott agyunkban? Carr könyvében leírja, hogy az elmúlt évtizedekben miként vált bizonyossá, hogy a felnõtt emberi agy a korábbi feltételezésekkel ellentétben nagyon is képlékeny. Bár a kor elõrehaladtával a képlékenység csökken, soha nem szûnik meg teljesen. „Amit tudunk, arra teljes egészében a tapasztalatainkon, az életünk során megtanult dolgokon keresztül teszünk szert. Ez annyit jelent, hogy nem így születünk, hanem ilyenné válunk” – írja Carr.

INFORMÁCIÓTERELÉS Az agy tehát nem gép, mint korábban gondolták. Bár saját, közvetlen érzékszerve nincs, valamennyi érzékelést ez szolgálja ki, ráadásul nem mechanikusan, hanem intelligens mó-

40

don. A legnagyobb szabású és leginkább figyelemre méltó változások az idegrendszert érõ károsodásokra válaszul mennek végbe. Közismert, hogy a látás elvesztését az agyban lévõ neuronok drasztikus információhiányként érzékelik, és ha ez tartóssá válik, elkezdenek alkalmazkodni: átprogramozzák magukat, aminek következtében például a hallás és az érintés érzékenyebbé válik. Mindez azt jelenti, hogy egy olyan markáns változás, mint az internet beépülése a mindennapokba, szintén megjelenik, nemcsak új viselkedésformákban, hanem az agy átalakulásában is.

ISMÉT INDULHATNAK AZ INFORMATIKAI VEZETÕK AZ ÉV CIO-JA DÍJÉRT A Vezetõ Informatikusok Szövetsége (VISZ) 2015-ben is kiírja az Év CIO-ja pályázatát. Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet az informatikai vezetõk tevékenységének fontosságára, valamint a díjjal elismerje egy CIO (Chief Information Officer) munkáját, aki az év során kiemelkedõ teljesítményt nyújtott. A díj kiírását 2011-ben megreformálták, s azóta a pályázóknak nemcsak pályamûvet kell beadniuk, hanem személyes meghallgatáson is meg kell védeniük pályamûveiket. A díjra szakmai szervezetek, cégek, valamint a zsûritagok is jelölhetnek informatikai vezetõket. A díjról a VISZ által felkért független szakmai bizottság dönt. A pályázatokat a [email protected] címre várják.

AZ EDDIGI DÍJAZOTTAK: 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Jenei Zoltán, Matáv; Turmezey László, Unilever Loncsár Tibor, MOL; életmû díjat kapott Papp Zoltán, KSH Dr. Tóth Zsolt, GE; életmû díjat kapott Kertészné Gérecz Eszter, Országgyûlés Dr. Futó Iván, APEH, különdíjat kapott Jungbauer József, Keler Csajtai Kornél, Magyar Posta Józsa Erika, Sanofi Aventis Chinoin; Szinetár János, Carrier Alföldi Ferenc, Budapest Bank; különdíjat kapott Cselõtei Attila, CIB Tóth Attila Zoltán MOL Tóth Attila Zoltán, MOL Haász László, Axiál Ábrahám Péter, Bonafarm Csoport Kerper Gábornak, Ringier Magyarország Bányai Ervin, Budapest Bank

http:/ wAww.könyv hetek.hu/részletesebb hit_es_ertekek/201503/bemutatása hogyan_formaljaitt_at_olvasható. az_internet_az_agyunkat

A MAGYAROK 2014-BEN 44,4 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTTEK KÖNYVEKRE. A KIADOTT KÖZEL 12 EZER KÜLÖNBÖZÕ CÍMMEL AZ UNESCO STATISZTIKÁJA SZERINT A VILÁGON A 35. HELYEN ÁLLUNK, AZ E-KÖNVEK RÉSZESEDÉSE AZONBAN MÉG AZ 1 SZÁZALÉKOT SEM ÉRI EL.

41

FUTURA MARKETING 2020

VEVÕURALOM TECHNOLÓGIAI PRÉSSEL Fogyasztóként azt gondolnánk, hogy a technológiai fejlõdés a cégeket segíti elsõsorban a vásárlókkal szemben. A jóslatok szerint azonban hamarosan szinte mindenütt vevõi piacok alakulnak ki, ami megváltoztatja vagy újakra cseréli a fogyasztók figyelméért és pénzéért folytatott verseny eszközeit és módszereit.

A fogyasztói magatartást három tényezõ fogja befolyásolni a jövõben – állítjahttp://stevenvanbelleghem.com Steven van Belleghem, a belga származású, San Franciscóban élõ CRM és marketing guru . Az elsõ az új technológiák teljes adaptációja. Globálisan legalább 2,5 milliárd ember használ majd okostelefont 2020http://www. emarketer. cle/2-Bil ion-Consumers-Worl dwide-Smartphones-by-2016/1011694 ban (azcom/Arti eMarketer az idei 2 milliárd után már 2018-ra 2,56 milliárdra teszi a számukat), és az internet, illetve a digitalizáció hamarosan a világ legtermészetesebb dolga lesz. Másodszor a technológia folyamatos befogadása a világot sokkal átláthatóbbá teszi. A fogyasztók tökéletesen tisztában lesznek vele, mely cégek teszik jól a dolgukat, és melyek nem, ennek eredményeként pedig a jobb szolgáltatásokat keresik majd. Ez abban is megnyilvánul, hogy a versenyben lévõ cégek egyszerû összehasonlítása helyett a kategóriában vezetõ vállalatokhoz mérnek majd mindenkit, ami komoly általános kihívást jelent. Harmadszor a technológia még hatékonyabban fogja védelmezni a fogyasztókat a kereskedelmi üzenetekkel szemben. Az új média lehetõvé teszi majd, hogy a fogyasztók megválogassák, mely társaságokhoz kapcsolódjanak. Azaz 2020-ban nagyon nehéz lesz elérni a fogyasztókat.

CSAK A KOMPLEXITÁS NÖVEKEDÉSE MARAD TARTÓS

társht p:/alapítója www.Noah fastcocreate.comBrier, /30szerint 43109/sectora-forePercolate ca„asting/2komplexitás 5-predictions-for-wmarketingszoftver-gyártó hat-marketing-wiazl -lo k-liegyetlen ke-in-2020 dolog acég modern

42

marketingben, amely kitartóan növekszik”. A mobileszközök egyre meghatározóbbak az emberek interakcióiban. Ebben a világban azok a brandek lesznek sikeresek, amelyek képesek személyre szabott élményt kínálni a fogyasztóknak. A branding egyre inkább kétirányú folyamattá válik, mert a közösségi média lehetõvé teszi, hogy a fogyasztók is hallassák a hangjukat. Teljesen új kommunikációs mintázatok alakulhatnak ki abból, hogy a személyre szabott élmény és kommunikáció tömegesen jelenik meg. Ennek megfelelõen a legtöbb brandelt tartalom a fogyasztóktól származik majd, egyre inkább képek és videók formájában. A fogyasztók elvárják a lehetõ legtöbb információt az általuk használt márkákról. Tudni akarják, ezek mit képviselnek, és mit

akarnak kezdeni a világban. Azokat a cégeket fogják preferálni, amelyek hozzájuk hasonló értékeket vallanak, és olyan márkákat értékelnek magasra, amelyek jók nekik, és jók a közösség, sõt a társadalom egészének. A brandeknek ezért átláthatóbbá és hitelesebbé kell válniuk létezésükben, tevékenységükben és kommunikációjukban. A big data is egészen új lehetõségeket teremt a fogyasztók kiszolgálásában. Már nemcsak a reklámok lehetnek célzottak, hanem például a digitális magazinok címlapja is testre szabottan jelenhet meg, a webes vagy televíziós felületek kínálatáról nem is beszélve. A cégek egyre több olyan eszközt használhatnak, amelyekkel befolyásolhatják a közösségeket, az ügyfeleket, a fogyasztókat és a rajongókat, akikkel egyre közvetlenebb interakcióba léphetnek. A következõ öt évben a technológia teljes mértékben a marketing részévé válik. Számos csatorna lesz használható a fogyasztók elérésére, méghozzá különbözõ célzási finomsággal, így a marketing komplexitása is egyre nõ. Fontosak lesznek az információkat összekötõ adatok, azaz a metaadatok is, amelyek segítenek például a mobiltelefonok valós idejû helyváltoztatási adataiból elõre jelezni a forgalom várható fejleményeit. A marketingnek a lerövidült termék-életciklusok miatt is óriási szerepe lesz. A terméknek már nem marad idejük arra, hogy népszerûvé váló tulajdonságaival adják el önmagukat. A http://dibiz.hu/mercedes-digitalizalt-erzelmek/ termék és a marketingfejlesztés ugyanannak a folyamatnak a két oldala lesz, és a fogyasztókat folyamatosan tájékoztatni kell az elõrehaladásról, ami egyben lehetõvé teszi a visszajelzések alapján a fogyasztói igények mély megértését is.

AZ EXTRÉM ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG FILOZÓFIÁJA Csak az extrém vevõközpontúság garantálhatja a fogyasztók sikeres elérését, ez a szemlélet ugyanakkor sokféle akadályt is létrehozhat. Az elsõ alapprobléma, hogy az extrémitás gyakran forgat a felszínre egzotikus ötleteket, amelyek azonban csak akkor mûködnek, ha az alapjai szilárdak. Az elsõ lépésben ezért össze kell állítani egy leltárt az összes olyan apró dologról, amely

idegesíti az ügyfeleket, és ezekkel egyesével kell foglalkozni. Az efféle alaptapasztalatokra lehet felhúzni az extrém ügyfélközpontúság épületét. A hangsúly a befolyásolókról a befolyásra helyezõdik át. Ma sokan úgy gondolják, hogy a véleményvezérek határozzák meg egy-egy piac mozgását, hiszen a legtöbben õket követik. Csakhogy ez éppen ellentétes azzal a filozófiával (és ezért nem is tartható fenn), hogy minden ügyfél egyaránt fontos. Ha elfogadjuk, hogy a fogyasztók közvetlen befolyást gyakorolhatnak a piacra, akkor abból pozitív véleménycsere alakulhat ki. Aki viszont kizárólag a véleményvezérekre fókuszál, könynyen éppen az ellenkezõ hatást válthatja ki. A cégeknek pozícióik megõrzésére extrémizmusra lesz szükségük. Például az Amazon webáruház – jelentõs technológiai hátteret mozgatva – ma már aznapi kiszállítást is vállal. De ezzel csak az elvi feltételeit teremti meg az ikonikus piaci jelenlétnek. A sikert a szakszerûen levezényelt folyamatok teremtik meg, amelyekben a fogyasztók személyes kapcsolata a munkájukat kedvesen végzõ munkatársakkal szintén fontos elem. Az extrém vevõközpontúság három különbözõ szinten is segítséget jelenthet. Az új technológiák segítségével tovább javíthatók a fogyasztói tapasztalatok és élmények. A technológia ugyanis elképesztõ innovációkat eredményezhet, például személyre szabott árazást alakít ki az üzletekben, vagy testreszabott diszkontcsomagokat kínál. A technológia áramvonalasabbá teszi az üzleti, szolgáltatási folyamatokat, és ezzel növeli a hatékonyságot. Segíthet például olyan önkiszolgáló szolgáltatásokat létrehozni, amelyekben a vásárlók maguk oldhatják meg problémáikat – gyorsabban és hatékonyabban, mint amire bármilyen külsõ segítség képes lenne. Így a vevõi elégedettség nõ, a költségek pedig csökkennek. Például a képernyõkön való ételrendelés az önkiszolgáló éttermekben lerövidíti a várakozási idõt, és a kiszolgálás kisebb létszámmal is megoldható lesz.

A technológia növelheti a profitot is. Az Amazon például naponta többször is felülvizsgálja az árait, méghozzá egy teljesen automatikus folyamatban. Ez az árstratégia növeli a forgalmat, az ügyfelek pedig tudják, hogy az Amazon a 'legokosabb' árakat kínálja a nap 24 órájában. A leggazdagabb cég végül az lesz, amelyik a legjobb adatokat használja, és a leghatékonyabban tesz a maximális hatás érdekében.

A SIKER ALAPELVEI Az http: InSites Consulting //www.insites-consulting. comglobális tanulmánya szerint a fogyasztók három dolgot várnak el egy cégtõl. Elõször is tegyen jót a saját ügyfeleinek, másodszor csináljon profitot és tegyen jót saját személyzetének, harmadszor pedig tegyen jót a társadalomnak. De még ez is kevés a sikerhez, ahhoz további lépések szükségesek. Elõször is nélkülözhetetlen a befektetés a saját médiába. A cégeknek a tartalmaikat össze kell kapcsolniuk a saját médiumaikkal ahelyett, hogy hagynák az interneten szétfolyni. Meg kell kísérelni a fogyasztókat a saját platformjaikra kormányozni, hogy ott fogyasszák el a tartalmat. A vállalatok a tartalmat használhatják adatcsalinak. A fogyasztók ugyanis az izgalmas tartalomhoz való hozzáférés érdekében hajlandóak megosztani az adataikat. A nagy és kis történetek vegyítése kellõ dinamikát ad az üzenetek közvetítésének. A történetek napról-napra való megosztása része a 2020-as értékesítési filozófiának, de vigyázni kell a nagy durranások és az apró morzsák váltakozó tálalására, hogy elég figyelemfelkeltõ információ jelenjen meg. Hatásos dizájn (külcsín és belbecs) nélkül sem lesz siker. A tartalomnak relevánsnak kell lennie, amit a tartalom jó megtervezésével lehet elérni. Mivel hatalmas a különbség az egyszerû történet és a magával ragadó történet hatása között, a tartalomtervezõk is egyre fontosabbak lesznek az elkövetkezõ években.

43

KÚL LOG ÚJDONSÁGOK

Ma már egy valamirevaló fogkeféhez is minimum egy töltõ jár, nem beszélve a család megannyi kütyüjérõl. Gondoljunk csak bele: apa, anya, mondjuk még két gyerek, az már négy telefon, amihez nyugodtan hozzászámolhatunk legalább egy laptopot, egy táblagépet, de inkább kettõt, hogy a digitális kameráról, sportosabbaknál a futáshoz használt digitális óráról és a többirõl ne is beszéljünk. A XXI. században felkészült ember ki sem mozdul egy medúzafejre emlékeztetõ kábelköteg és egy kisebb szerverfarm teljesítményét összesítõ géppark nélkül. Igen ám, de a szállodai szobában kevés a konnektor, meg amúgy is, amíg odaérünk, miért ne lehetne a játékokat nyomkodni, a térképet böngészni, esetleg a szelfiket sorozatlõni az otthoniak szórakoztatására. Itt lép be a képbe a döbbenetesen gazdaságos árfekvésû Anker Gen Astro E4 nevû http://www.i anker.com/product/79AN13K2-BA hordozható akkumulátor, amelyet a Wirecutter.com nevû oldal szerkesztõi mintegy 310 órányi tesztelés után kiáltottak ki gyõztesnek. Az eszköz nem sokkal nagyobb egy okostelefonnál, az elegáns fekete borítás mögött pedig 13 ezer mAh várja, hogy új életet leheljen készülékeinkbe. Két USB-csatlakozót lehet beledugni, tehát egyszerre két kütyü is tölthetõ vele, ráadásul az E4 automatikusan optimalizálja a töltési sebességet és a teljesítményt, attól függõen, milyen eszközt csatlakoztatunk rá. A Wirecutter tesztje szerint a teljes „tárat” felhasználva majdnem 100%-ra képes feltölteni egy elsõ generációs iPadet, ennyi kraft pedig bõven elég a családi géppark vészhelyzetben történõ mûködtetéséhez. Ja, a legjobb része még csak most jön: az E4 mindössze 30 dollárba, vagyis nem egészen 8500 forintba kerül.

Bár nem biztos, hogy közvetlen szomszédaink szemében népszerûek leszünk, de a nyári, vízparti mókához jól jöhet egy hangszóró, amelyre a társaság bármelyik tagja rácsatlakozhat Bluetooth segítségével. Igen ám, de a Bluetooth-hangszórók java része lakásban még csak-csak szól valahogy, de szabad téren sokat veszít élvezeti értékébõl, nem beszélve az akkumulátor rövid élettartamáról. Ezt a problémát oldja meg elegánsan az Eton rukus Xtreme nevû szerkezete, amelynek tetejét napelempanel borítja, így csak akkor fogyhat ki a kakaóból, ha beborul az ég – akkor pedig a strandolásnak amúgy is lõttek. Az Eton hangládája digitális jelfeldolgozás (DSP) segítségével állítja elõ a kristálytiszta hangot, ezért az audiofilek is kedvelni fogják. A beépített lítiumos akkumulátor 8 órányi üzemidot enged. A feltöltés a napelemeken kívül USB, illetve hálózati csatlakozó segítségével is lehetséges. Apropó USB, a rukus akár a telefonok töltésébe is be tud segíteni, ráadásul cseppálló, így akkor sem megy tönkre, ha valaki ráborítja a sört, vagy ha hirtelen eleredne az esõ. Mindezért 200 dollárt, vagyis valamivel több mint 56 ezer forintot kérnek el.

ÚJDONSÁGOK KÚL LOG

UTAZÁSHOZ KÖTELEZÕ

KÖNNYÛBÚVÁR GYEREKEKNEK

http:/ www.etoncorp.com/en/productdisplay/rukus-xtreme

44

Az iSwimband nevû szenzort három apuka fejlesztette ki https://www.iswimband.com/ egy tragikus baleset után, amelyben egyikõjük gyerekének az osztálytársa vízbe fulladt. A parányi szenzorhoz jár egy fejpánt, vagy úszószemüveghez való pánt, illetve egy csuklópánt, a szenzor maga pedig egy okostelefonos alkalmazáson keresztül képes jelezni, ha a viselõje sokáig van a víz alatt, illetve, ha egyáltalán a vízbe merészkedik. Az utóbbi funkció különösen az úszni nem tudó gyerekek esetében takaríthat meg rengeteg idegeskedést a szülõknek. A rendszer egyszerre több gyermek felügyeletére képes, és a szülõ vérmérsékletétõl függõen azt is beállíthatja, hogy a szenzor hány másodperc után küldjön jelezést. Az elsõ fokozatban vörösre vált az okostelefon kijelzõje, majd igen figyelemfelkeltõ alramot is fúj, ami lehetõvé teszi az azonnali cselekvést. Persze arra a gyártók is felhívják a figyelmet, hogy az eszköz használata nem helyettesíti a felügyeletet, mindenesetre az aggodalmaskodó szülõk számára megnyugvást hozhat, ha tudják, csemetéjükre egy extra biztonsági eszközzel vigyázhatnak. Egy készletért 59 dollárt, vagyis csaknem 17 ezer forintot kell fizetni, viszont a gyártók gondoltak azokra a családokra is, ahol több gyerek van: a Twin Pack nevû dupla csomagot ugyanis nem kétszer ennyiért, hanem csupán 79 dollárért kínálják.

Ismerõs az átázott hátizsák meséje egy gyors nyári zápor után? Mivel ma már egyre többen hurcolnak magukkal laptopot, táblagépet és hasonló kütyüket, egy ilyen baleset rendkívül drága mulatság lehet. Persze lehet ügyeskedni, nejlonzacskóba csavarni a drága holmikat, de lássuk be, ez egyrészt macerás, másrészt rendkívül ostobán néz ki. A Phantom Aquatics nevû cég viszonylag új a piacon – a weboldaluk például egyelõre még feltöltés alatt áll – de már letettek az asztalra valamit. Phantom Aquatics Premium néven ugyanis egy olyan különleges hátizsákot dobtak piacra, ami garantáltan kívül tartja az esõt, megóvva ezzel a készülékeinket. Hajósoknak különösen kedves lehet ez a hátizsák, de olyanoknak is ajánlható, akiknél medence van a kertben, ugyanis fenn marad a víz felszínén (persze, ha salakbeton téglákat hordunk benne, valószínûleg elsüllyed, mindenesetre megnyugtató a tudat, hogy ha csobban is a hátizsák, annyi idõnk biztosan lesz, hogy kikapjuk a vízbõl, mielõtt végleg a hullámsírba merülne). Amiért pedig megakadt rajta a szemünk, az az ára, ugyanis most mindössze 50 dollárért lehet megrendelni az Amazonról, ami kevesebb, mint 15 ezer forint! Ennyi pénzért tényleg jó minõségû, tartós hátizsákot se nagyon találni, nem hogy egy ilyen vízálló csodát!

http://www.phantomaquatics.com/

A STRANDON NAPENERGIÁVAL SZÓLHAT A ZENE

ESZKÖZEINK ÕRANGYALA

45

KÚL LOG ÚJDONSÁGOK

A Phantom Aquatics hátizsákja mellé még egy vízálló eszközt ajánlunk, amely a medencés partik igazi sztárja lehet. A Polk Audio technikáját rejti az extrém hatásoknak kitett audioeszközöket gyártó BOOM nevû cég Swimmer márkájú hordozhttp://www.boommovement.com/shop/swimmer/ ható hangfala. Elsõsorban a fiatalabb generációt célozzák a termékekkel. S ennek megfelelõen a márka nagykövetei közé elsõsorban a deszkás világból válogattak arcokat. A Swimmer a gyártói ígéret szerint akár 20-30 percig is vígan elmuzsikál (a szó szoros értelmében) a víz alatt – egy méteres mélységig megbízhatóan mûködik (ez IPX7 vízállósági minõsítést jelent). Emellett hihetetlen hangereje van, a beépített lítiumos akkumulátornak köszönhetõen pedig akár 8 órán keresztül is mûködõképes marad. Bluetooth segítségével lehet hozzá eszközöket csatlakoztatni, szerencsére ezeknek nem szükséges a víz alatt tartózkodniuk. A Swimmert egyébként nemcsak medencés bulikon, hanem kempingezés, vagy akár biciklitúra során is kiválóan használhatjuk, mivel gumiborítása megvédi a portól és a kisebb ütõdésektõl is. Rugalmas, hajlékony farkincája, illetve tapadókorongja segítségével pedig szinte bárhova könnyen rögzíthetõ. A tapadókorongos használatnak megvan az az elõnye is, hogy bármilyen sík felületre állítva hallatlanul (illetve nagyon is jól hallhatóan) felerõsíti a basszust.

Aki próbálta már a búvárkodást, bizonyára elgondolkodott már egy rendes, víz alatt is használható fényképezõgép beszerzésén. Persze lehet a meglévõ masinára is kapni tokot, ez azonban sokszor elég drága, ha pedig megelégszünk egy olcsóbb utánzattal, annak akár csúnya beázás is lehet a vége. A problémán a Ricoh kifejezetten e célra tervezett WG-20 jelzésû kamerája segít. A 14 megapixeles gépen egy 28 milliméteres, nagylátószögû optika és ötszörös optikai zoom teljesít szolgálatot, kiképzésének köszönhetõen pedig akár tíz méteres mélységben is megbízhatóan mûködik. Akkumulátorai kétórányi használatot tesznek lehetõvé, hátlapján pedig egy 2,7 inches kijelzõn nézhetjük vissza a fotókat, amelyeket SD vagy a nagyobb kapacitású SDHC kártyákon tárol a kamera. Az ipari eszközök gyártására specializálódott Ricoh egyébként nem fukarkodott a védelemmel: a WG-20-as nemcsak a nedvességet, hanem a hideget és a mechanikai hatásokat (értsd: a gyerek leveri az autó tetejérõl a bibionei parkolóban) is kiválóan tûri. Különlegessége a digitális mikroszkóp üzemmód, amit az úgynevezett super-resolution technológia tesz lehetõvé. Ezzel már igazán közelrõl szemlélhetjük meg a tengeri élõvilágot, de akár a kert végében cirkáló rovarok és bogarak életébe is betekinthetünk. 199 dolláros árával a sima digitális fényképezõgépek mezõnyében is jó vételnek számítana ezekkel a paraméterekkel, a víz-, és ütésálló kiképzés csak hab a tortán.

ÚJDONSÁGOK KÚL LOG

ht p:/ w w.urbanoutfit ers.com/urban/catalog/productdetail.jsp?id=3 452921&category=A_MEDIA_GADGETS&cm_mmc=CJ-_-Af ilates-_-VigLink-_-1 389065

HALLGASS ZENÉT A VÍZ ALATT!

PROFI KAMERA OKOSTELEFONBÓL

http://industry.ricoh.com/en/dc/

46

Az okostelefonok térhódításával a hobbifotósok kamerái a fiókok mélyére lettek számûzve, hiszen ma már egy belépõ kategóriás telefon kamerája is egészen elfogadható képeket készít – annyira mindenesetre jó minõségûeket, hogy ne akarjunk egy extra eszközt magunkkal cipelni. Persze aki többre vágyik, nem ússza meg, de akinek többet ér a kényelem, megnyugodhat: létezik középutas megoldás. A Polarizer terméke a legtöbb okostelefonnal kompatibilis, ami jó hír, mert így akár a család többi tagja is használhatja, akkor is, ha nem egy platformon mûködõ készülékeket használnak a családtagok. A polárszûrõs lencse erõs fém keretben érkezik, így jól bírja a gyûrõdést, a lencse segítségével pedig nagyságrendekkel jobb minõségû fotókat lehet készíteni, kiszûrve a zavaró szórt fényt. A színek is élénkebbek lesznek, a csomagban pedig egy tisztító kendõt is találunk, amellyel megakadályozhatjuk a zavaró ujjlenyomatok feltûnését a nyári fotókon. Ez egyébként egy egyszerûbb darab, amiért csupán 20 dollárt, vagyis nem egészen 7 ezer forintot kell fizetni, azonban, ha valaki ennél is komolyabb szerkezetre vágyik, akár 4 az egyben megoldást is vásárolhat, amivel a telefonból makrófotózásra, nagylátószögû képek készítésére is alkalmas eszközt varázsolhatunk, ráadásul a halszemoptika segítségével további érdekes képek készíthetõek.

ITT ÚSZIK A KISMADÁR!

SZAPPAN A TELEFONNAK

Az okostelefonok rákfenéje, hogy már néhány perc használat után foltos, ragacsos réteg képzõdik az egyébként elegánsan csillogó felületeken. Nyáron ez fokozottan igaz, hiszen ilyenkor jobban izzad az ember, a strandon pedig a napolaj, otthon a kertben a grillételek zsírja maszatolja tovább a telefonokat. Persze akár a pólónkba is törölhetjük, ez azonban egyrészt korántsem elegáns, másrészt a ruhán is nyomot hagyhat. A tisztaságmániásoknak ajánljuk az Uncommongoods.com termékét, ahttpPhonesoap :/ www.uncommongoods.okostelefon-fertõtlenítõ com/product/phonesoap-smartphone-sanitizer töltõt. Az egyszerû, fémszínû dobozba rakva a telefont fel is tölthetjük, miközben két speciális, ultraibolya égõ az összes kórokozót kíméletlenül megsemmisíti. A doboz külsején két LED jelzi, mikor fejezõdött be a töltés, illetve a tisztítás folyamata. Gyárilag mikro-USB csatlakozással szerelt, de ezt könynyedén ki lehet cserélni, ha a telefonunkhoz másmilyen töltõre van szükség. Beépített erõsítõje is van, így nem kell lemondani kedvenc zenéinkrõl a tisztítási „program” alatt sem. A Phonesoap Polish nevû felületkezelõ anyag segítségével pedig könnyedén eltüntethetjük a kisebb karcolásokat is a képernyõ felületérõl. A készletet különbözõ összeállításokban vásárolhatjuk meg: a legolcsóbb valamivel több mint 6 ezer, a legdrágább kicsivel több mint 18 ezer forintba kerül.

47

VOX NATIVA DR. LINKEDIN

DR. LINKEDIN

AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS ÉS A SZAKMAI, ÜZLETI KÖZÖSSÉGI MÉDIA A közösségi média viszonylag új dolog az életünkben. Igaz, a WiW.hu jóvoltából már 2002-ben beköszöntött hazánkban, de ekkor még nem tudtuk, hogy ez a közösségi média, mert még a kifejezés se létezett talán – állítja Bánki Tamás, alias Dr. Linkedin. A Linkedin csak egy évvel a WiW (a késõbbi iWiW) után jelent meg a nemzetközi online térben, a fedélzetén egy nagyon színes alapító gárdával, amelybe érkeztek tagok Amerikából, Kínából, Franciaországból és Németországból is. A Linkedin ennek köszönhetõen már kezdetben is igen heterogén felület volt, amelyen megjelent a különbözõ kultúrák online igénye. Versenytársai, a német Xing (2003-2006 között Open Business Club, vagy openBC néven volt elérhetõ) nagyon német. Nem igazán felhasználóbarát és 2011 óta 12-rõl csak 16 millióra tudta növelni tagságát. A francia Viadeo 2004 májusa óta létezik, és 65 millió felhasználója van. Míg a Linkedin és a Xing organikusan, addig a Viadeo felvásárlások útján növekedett (Tianji, Kína, 2007; ICTnet, Spanyolország, 2008; Apna-Circle, India, 2009; Unyk, Kanada; 2009 és a Pealk, Franciaország, 2013). A Linkedin a különbözõ kultúrákat a saját nyelvükön is lefedi, azaz a keretrendszere több mint 20 nyelven érhetõ el. És bár magyarul nem, de a régióban több nyelven – így németül, csehül, lengyelül, oroszul, románul és olaszul – is tud. Aktívan lobbizunk a magyar nyelvért. Ha sikerül a magyarítás, annak a hirdetõk is különösen örülni fognak, mert pillanatnyilag nem lehet magyarul hirdetni. A Media Q mérései szerint bõven 680 ezer felett van a napi Linkedin felhasználók száma, amivel a Twittert és a Tumblrt féléven belül megelõzte.

ÁLLÁSKERESÉS

48

Míg egy-két éve még az állásportálok vitték a prímet Magyarországon, mára megértette a nagyközönség, hogy a közösségi platformok alkalmasabbak erre. A Linkedinen a saját aktivitásunkkal tereljük magunkra a toborzók figyelmét. A hatás érdekében naponta kellene lájkolni, tartalmakat megosztani, vagy egy-egy üzenetet, kommentet írni a fõfalra, a releváns csoportokba, vagy az elhelyezkedésre kiszemelt cégek oldalára. Míg az állásportálokon az álláskeresõ alig frissít valamit a profilján, addig linkedines profilja naponta változhat, akár saját tevékenysége nélkül is, például egy megkapott endorsement (tanúsítvány) által. De érdemes tudni, hogy az állásportáloknak, vagy még inkább az álláskeresõknek van egy nagy barátjuk, ez pedig az Indeed szolgáltatás, amelynek weboldalán könnyen tudunk http://hu.indeed.com/ megfelelõ lokációra (ország, város) szûrni. Beállíthatjuk a

preferenciáinkat és annak megfelelõ eredményeket dob ki, sõt elmenthetõ rajta figyelõ is.

VÁLLALATI SZEREPEK A Linkedinen már a tradicionális, konzervatív vállalati szereplõk is jelen vannak. Bár még nem tudják, miként jelenjenek meg hatásosan, de már próbálgatják hatalmas, olykor ólomsúlyú szárnyaikat. De olykor a modernnek ítélt cégek esetében, vagy modern ügynökségekkel dolgozó cégeknél is látható a nehézkesség, ami abból fakad, hogy nem ismerték ki a platformot. A cégeknek meg kell ismerniük ezt a felületet, és nem csak toborzásra használni, hanem a ma oly fontossá vált tartalommarketingre is. Hosszan tartó (longtail) hatást ugyanis leginkább ezáltal lehet elérni, de sok cég türelmetlen. Nem érzik a megtérülést (a ROI-t), ezért elhanyagolják ezt a fontos területet, és így oldalaik elhalnak. Azt gondolják, nem történik elég ahhoz házon belül, hogy rendszeres, idõközönként érdekes, okos, az ügyfeleket segítõ tartalom készüljön. A linkedines megjelenés a nonprofit szféra és az oktatási intézmények (egyetemek, fõiskolák, posztgraduális és egyéb képzési intézmények) számára is fontos lehet. A nonprofitok itt tudnak elérni a donátorokhoz, illetve itt tudják tartalmaikat szélesebb, gazdaságilag erõsebb potentátokhoz eljuttatni. Az oktatási intézmények külön felületet is kaptak a Linkedinen, ami azért fontos, mert ezzel a következõ generációkat is elérhetik. És mivel az oldal 2013 szeptem-

VOX NATIVA

berében levitte az alsó korhatárt sok országban a Facebook 13 éves szintjére, így a tudatosabb fiatalokra tárt kapukkal vár. Hogy miért jó egy gimnazistának a Linkedinen? Azért például, mert ha tudjuk, hogy mondjuk a Google-nél szeretnénk elhelyezkedni, akkor megnézhetjük, hogy a kapcsolati hálónkból ki dolgozik ott, és õ melyik egyetemre járt. A közös egyetemi háttér alapján felvéve a kapcsolatot valószínûbb a segítség elérése. Az egyetemisták itt találhatnak maguknak jó internship (gyakornoki) pozíciót – amit manapság majdnem olyan nehéz szerezni, mint jó állást találni.

VÁLLALATVEZETÕK A vállalati vezetõk lassan itthon is eljutnak oda, ahol mondjuk Sir Richard Branson, a Virgin cégbirodalom alapítója járt 10 éve. Azaz, hogy a nevében írók dolgozzanak, és a gondolatait megosszák a világgal, így folyamatosan építsék a vállalkozások szõke lovagjának reputációját. Ezt inkább lehet érezni a karizmatikus vezetõknél, a többiek még nem építkeznek. Bár egészen különbözõ szakemberekkel találkozom, akik más-más indíttatásból jelentkeznek fel és aktivizálják magukat a Linkedinen. Néhány éve egy magyar üzletember azért keresett meg, hogy másnap találkozzunk és építsük fel a profilját, mert egy külföldi tárgyalásra készült, és partnerei megkérdezték, mi a Linkedin URLje. Ez egy egyedi URL, amit érdemes megfelelõ beállítással emberi fogyasztásra alkalmassá tenni. Ez a kis videó meg is mutatja, hogy ez hogyan lehetséges. Természetesen van munkaerõigénnyel fellépõ vállalat is. Már számukra sem tud igazán versenyelõnyt felmutatni az állásportál. Ezek az áraikban ugyanis többnyire magasabbak, mint a Linkedin.

https:/ www.youtube.com/watch?v=wJ4PRd0rko0

KERESÉS A Linkedinen nem egyszerû keresni. Fõleg, ha bármely fizetõs csomag (több mint 10 különbözõ ilyen van) helyett az ingyenes Linkedint használjuk. Én ezt támogatom. Kevés olyan dolgot ad pénzért a szolgáltatás, amit – ha valaki megtanulja használni a platformot – érdemes volna kifizetni. Fontos tudni, hogy a Linkedinen belül a Google is nagyon jól keres. Ezért érdemes a Google kereséseket használni (ezt hívják Linkedin X-Ray-nek, Linkedin Röntgennek). Ezzel olyan eredményeket érhet el az ember, amiért a Linkedin különben már pénzt kér. És nemcsak a toborzók keresnek, hanem az értékesítõk is, mert nekik is új, meg új ügyfelet kell felhajtaniuk. Ehhez is kiváló eszköz a Linkedin illetve a Google, fõleg úgy, ha egyszerre használják õket. Nagyon fontos, hogy a Facebook, Twitter, Linkedin, Tumblr, Google+, Pinterest nem álláshirdetési üzenõ falak, hanem közösség oldalak. Azaz itt nem az állásokat kell az olvasó orra alá tolni, hanem a vállalatunkat kell szeretett, vágyott munkahellyé alakítani. A munkavállalókat megtartani szintén úgy a legkönnyebb, ha bevonják õket a cég céljainak teljesítésébe a céges közösség tagjaként. Ezért érdemes oktatni a munkaerõt arra, miként használja a Linkedint, sõt, miként használja jól. Érdekes látni, hogy digitális világ szakújságírói is egyre aktívabban használják a Linkedint. Gyakran látom, hogy a játékiparra szakosodott újságírók egy-egy Linkedin profil bejegyzésbõl, cégváltásból egész vállalatok bukására tudnak következtetni (például a vezetõ programozó elment a cégtõl, majd két hét múlva kiderül, hogy a csapata is átment a másik vállalathoz), és nyilván nem alaptalanul. Amirõl még nem volt szó, az a közösségi oldal kultúraváltása. A Linkedin jó pár éve még az online rolodexként (névjegykártyatartóként) aposztrofálta magát, majd elindította a Linkedin Today-t. Ma már a Pulse-on több mint 600 véleményvezért követhetünk, de mintegy 30 ezer egyszerû Linkedin felhasználót is, aki itt ír blogot, elérhetõ 55 hírcsomag (építõipar, nõi vezetõk, amerikai politika, stb.), és 109 hírforrás (TED, CNN, Newsweek, Mashable, stb.). A Linkedint tehát érdemes használni azon túl is, hogy létrehozzuk profilunkat, esetleg céges oldalunkat. Legyünk rajta aktívak! DrLinkedin.com http://www.drlinkedin.com/

49

A MUNKAKÖRNYEZET FEJLESZTÉSE VOX NATIVA

HATÉKONYSÁGNÖVELÉS ÉS HR-MÁGNES NEM CSAK MULTIKNAK Bár a 2008-ban kezdõdött világgazdasági válságnak a legtöbb szektorban hivatalosan vége, a költségoptimalizálás, illetve az erõforrások maximális kihasználására való törekvés továbbra is forró pont a vállalatok stratégiájában. A munkakörnyezet fejlesztése pedig egyike azoknak az új megoldásoknak, amelyeket a cégek a versenyképességük és fenntartható fejlõdésük érdekében egyre inkább használnak.

A hazai cégvezetõk korábbi vélekedése, hogy az irodatér trendkövetõ modernizálása kifejezetten felesleges beruházás, változni látszik a Kinnarps idei felmérése szerint. Míg a 2008 utáni idõszakban kizárólag a költségcsökkentés volt az irodai átalakítások mozgatórugója, az elmúlt néhány évben egyre több – fõként nemzetközi – vállalat dönt irodája modernizálása mellett HR célok támogatása miatt is. A munkaerõpiacon egyre nagyobb számban jelennek meg a jól képzett, nyelveket kiválóan beszélõ, a technológiai eszközöket professzionális módon kezelõ Y-generációs munkavállalók. Az õ karrierelvárásaik és motivációjuk merõben eltérõ az õket megelõzõ korosztályokétól: sokkal fontosabb számukra a térbeli és idõbeli rugalmasság, az inspiráló, alakítható környezet. Fõként a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok számára igen fontos, hogy vonzó környezetet teremtsenek új munkatársaik számára, hiszen a frissen végzett, hiányszakmákban dolgozó szakemberekért – például az informatikusokért és villamosmérnökökért – nagy harc folyik, és sok múlik a leendõ munkakörnyezet minõségén is. Az irodamodernizációban (így a Kinnarps Next Office Activity Based Working koncepciójának integrálásában) a multinacionális hátterû nagyvállalatok az úttörõk. A kontakt centereknél, a gyártó vállalatoknál (különösen az autóiparban), a K+F központokban lehet a legtöbb ilyen megoldással találkozni. A kkv szektor felzárkózását a forráshiány mellett eddig a lehetõségek ismeretének hiánya is akadályozta, e vállalati körnek információval való ellátása, és a munkakörnyezet fejlesztésérõl szóló edukációja azonban fellendítheti a keresletet, hiszen a rugalmasan alakítható, optimalizált irodatér a kkv-k számára is számos komoly elõnyt kínál.

MODERN KÖRNYEZET A BÉRELT IRODÁKBAN „A tapasztalatok szerint az irodaterületek bérleti szerzõdésének lejárta után a bérlõk csak akkor költöznek el, ha problémáikat, igényeiket nem tudják helyben megoldani. Például bõvülnének, de az adott helyen nincs rá lehetõségük, vagy ha a cég presztízse szempontjából fontos, hogy egy régebbi, vagy külsõ kerületi épületbõl, egy központi fekvésû, magasabb kategóriájú házba települhessenek át. Továbbra is a legjellemzõbb a szerzõdések újratárgyalása és az irodaterületek átalakítása, felújítása, amelyre a cégek gyakorta belsõépítész segítségét veszik igénybe. Azok a vállalatok azonban, amelyek új helyet választanak, nagyon megnézik, hová mennek. A zöld tanúsítvány (BREAM, LEED minõsítés) megléte az újépítésû irodaházaknál már alapkövetelmény, de sokat számít a szolgáltatási környezet mellett az is, miként tudják az új területet a

50

cégre és a munkatársak igényeire szabni. Még min-dig nagyon népszerûek a csoportosan elrendezett (bench) munkaasztalokkal betölthetõ területek, illetve a több funkciós kihasználásra lehetõséget adó közös helyiségek. Egy hatékonyabb irodaépületben a jobb helykihasználás miatt mind a bérlet összköltségén (bérleti díj, üzemeltetési díj), mind az energiafelhasználáson megtakarításokat lehet elérni” – tekintette át napjaink irodabérlõi trendjeit Katkó Károly, a CBRE Magyarország bérlõképviseleti vezetõje. Bár az irodatér kialakításának kérdése általában a bérlõ kompetenciája, az ismét lendületbe jött irodafejlesztõk is egyre nyitottabbak a klasszikustól eltérõ irodamegoldások irányába. „Az irodatér ugyanúgy termék, mint mondjuk egy lakás, gépkocsi vagy egy üdítõ. Olyan termékeket kell létrehoznunk, amilyenre az ügyfeleinknek szükségük van. Nem elég csak építenünk egy házat valami jó helyen, aztán várni, hogy majd kibérli valaki. A Futurealnál a tervezéskor mindig is igyekeztünk figyelni arra, hogy a leendõ bérlõknek a legjobban megfelelõ tereket hozzuk létre. Ehhez pedig elengedhetetlen az együttmûködés az olyan partnerekkel, mint például a Kinnarps, amelyek folyamatosan kutatják az irodahasználati trendek változását, így elõre tudják jelezni, mire lesz szüksége egy vállalatnak a jövõben” – fejtette ki Radványi Gábor, a Futureal fõépítésze.

KONCEPCIONÁLIS ELÕNYÖK Az új irodakialakítási trendek bevezetése Magyarországon hosszadalmasabb folyamat, mint a nyugatabbra lévõ, a rugalmasabb munkahely szemléletet már gyakorlottan kezelõ régiókban. „Az ügyfelek általában vagy konkrétan tudják, mit szeretnének, vagy külsõs belsõépítésszel érkeznek hozzánk. Többnyire az egyszerû ráncfelvarrás jellegû megoldásoktól indulunk, de szerencsére sokan nyitottak rá, hogy megismerjék a Next Office – Activity Based Working koncepciónkat, és az abban rejlõ számos – nemcsak kényelmi, hanem pénzügyi oldalon is érzékelhetõ – elõnyt. Azok, akik meglátják az irodatér teljes újragondolásában rejlõ hatékonyságnövelési lehetõségeket, nemcsak a közösségi terek (break out zónák) színesítésében látják a megoldást, hanem – egy teljes cégre kiterjedõ audit után – személyre szabott, flexibilisen és akár több funkcióban is jól mûködõ tereket hoznak létre. Így jobban kihasználják meglévõ irodaterületüket, és nem csupán egy új, de hatékonyabban mûködõ munkakörnyezetbe költözhetnek be” – osztotta meg cége tapasztalatait Soltész Tiberius, a Kinnarps Magyarország ügyvezetõ igazgatója.

51

VOX NATIVA VODAFONE FARMERS' CLUB

MOBILLAL AZ ÉHEZÉS ELLEN? A Vodafone Farmers' Club programja igényekre szabott mobilszolgáltatásokkal segíti a kistermelõket termelékenységük javításában. A világon immár több, mint 7 milliárd ember él, és egyharmaduk élelmiszerellátása csupán 500 millió kistermelõ vállán nyugszik. Mégis a világ éhezõinek fele közülük kerül ki, mivel csak erõsen korlátozva jutnak hozzá információhoz, pénzhez és piaci lehetõségekhez. A Vodafone Farmers' Club ezen szeretne változtatni egy olyan társadalmi üzleti modell bevezetésével, amely a mobilszolgáltatások széles választékának segítségével támogatja a gazdák termelékenységének növekedését. A Vodafone a speciális mezõgazdasági kistermelõk igényeire szabott mobilszolgáltatások elérésével, például online számlázással, pénzforgalmi és hitelszolgáltatásokkal vagy termelésellenõrzéssel segíti, hogy a szegény piacok kistermelõi hatékonyabbá válhassanak a termelésben, ezáltal növelhessék bevételeiket, és javulhasson életminõségük.

INDIÁRA FÓKUSZÁLVA

52

Az éhezõ kistermelõk problémája Indiában az egyik legjelentõsebb: egy átlagos gazdálkodó család kevesebb, mint napi 4 dollárból él, és mindennapi kihívást jelent a család étkeztetése és iskoláztatása. Indiára fókuszált az Accenture tanácsadó cég és a Vodafone Alapítvány átfogó jelentése is, amely a hat mezõgazdasággal kapcsolatos mobilszolgáltatás lehetséges társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait vizsgálta napjainktól 2020-ig. A Connected Farming in India jelentés megállapítja, hogy a mobilszolgáltatások bevezetése 70 millió indiai kistermelõ életére lehet befolyással, akiknek a bevétele 9 milliárd dollárral növekedhet 2020-ra a program segítségével. Úgy vélik, hogy a szolgáltatások használatával az indai termelõk kétharmada esetében átlagosan 128 dolláros évi bevétel növekedés érhetõ el. India a világ egyik legnagyobb élelmiszertermelõje, becslések szerint jelenleg több mint 200 millió ember dolgozik a mezõgazdaságban: közülük mintegy 100 millióan farmerek, míg a többi dolgozó egyéb mezõgazdasági munkás. Indiában a gazdák 62 százaléka kevesebb, mint egy hektár földet birtokol, ezzel jelentõsen növelve a kiszolgáltatottságukat a rossz termés, kártevõk, betegségek és a változékony piaci árképzés hatásainak.

HAT KULCSSZOLGÁLTATÁS A Vodafone és az Accenture Strategy hat olyan mobilszolgáltatást azonosított, amely lehetõséget teremt az indiai gazdák életének és könnyebb megélhetésének támogatására: ?A mezõgazdasági információs szolgáltatás elõre figyelmeztet az idõjárás változásaira, nyújt információt a szüret ideális idejérõl, és ad tanácsot a termelési technikákról. Becslések szerint e szolgáltatások körülbelül 60 millió indiai farmer éves jövedelmét növelhetik átlagosan 89 dollárra 2020-ig. ? A számlázás szolgáltatás segíti a nagyobb átláthatóságot a napi árucikkek ellátási láncában, ezáltal támogatva a termelõt a jövedelem hatékony növelésében és a csalások megszûntetésében. ? A pénzforgalmi- és hitelszolgáltatások lehetõvé teszik a mezõgazdasági termelõk számára a hozzáférést az olyan egyszerû és biztonságos pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz, mobil pénzfizetési rendszerekhez, mint például az Indiában 2013 áprilisában indított Vodafone M-Pesa. A hatékony mikrofinanszírozási rendszerekhez, illetve a gyors és átlátható elektronikus rendszerekhez való hozzáféréssel évente 690 dollárt spórolhatnak az egyes gazdálkodók 2020ra, ezzel 39 százalékos növekedést elérve az átlagos mezõgazdasági jövedelemben. ?A területi audit szolgáltatás lehetõvé teszi, hogy az auditálás ellenõrzési folyamata során a minõségi, fenntarthatósági és tanúsítási követelmények papíralapú rögzítését felváltsa az elektronikus eszközök használata. Így megvalósulhat a táblagépeken mobil adatszolgáltatás segítségével történõ riportolás, amellyel jelentõsen növelhetõ a hatékonyság, és ezzel az átlagos éves jövedelem is, immár 612 dollárra az egyes gazdáknál. ? A helyi ellátási lánc szolgáltatás lehetõvé teszi a kistermelõknek, hogy helyi partnerekkel kerüljenek üzleti kapcsolatba egyszerû, de megbízható információs szolgáltatások és mobil pénzügyi rendszerek révén. Ez 271 dollárra növelhetné a farmerek éves bevételét 2020-ra, ami a mai gazdálkodásból származó jövedelmükhöz képest 50 százalékos emelkedést jelentene. ?Az okostelefon alapú szolgáltatások lényegesen sokszínûbb funkcionalitást és gazdagabb információforrást nyújtanak, mint az alapfunkciók, így az sms és a hangposta használata.

Miközben az okostelefon penetráció alacsony, a mezõgazdasági területeken az átlagos készülékárak évrõl évre folyamatosan csökkennek a feltörekvõ gazdaságokban. Az éves termelõi bevétel 4 millió farmer esetében 675 dollárral növekedhet a fejlett és megfizethetõ mobilszolgáltatások segítségével 2020-ra.

HELYI IGÉNYEK SZERINT A Vodafone Farmers' Club világszerte figyelembe veszi a sajátos helyi igényeket és eltérõ szolgáltatásokat is kínál. Ugyanakkor a program alapkövei mindenhol változatlanok: információs szolgáltatásokat kínálnak, illetve virtuális piacokat teremtenek, ahol a termelõk eladhatják a terményeiket, továbbá a programok része lesz a mobil pénzügyi szolgáltatások és termékek kínálata. A Vodafone India mellett további három országra koncentrál idén – Ghánára, Kenyára és Tanzániára. Emellett tervezik az új-zélandi Farmers' Club elindítását is, amely szintén speciális koncepciót igényel, mivel mezõgazdasága fejlettebb, mint a többi bevont ország esetében. Itt a kiterjedt vidéki hálózatok erejére építenek majd, amely összekapcsolja a farmokat, mezõgazdasági üzleteket és vidéki közösségeket, ezáltal növelheti a termelékenységet, a jövedelmezõséget és az innovációt. A jelentés tanulságai mellett a Vodafone a 2009es sikeres törökországi bevezetés tapasztalataira is építhet. Serpil Timuray, a Vodafone Csoport Afrika, Közel-Kelet illetve Ázsia és Csendes-óceáni térség regionális vezérigazgatója a következõket mondja: „Az emberiség egyharmada arra az 500 millió kistermelõre támaszkodik, akik 2 hektárnál kisebb földet birtokolnak. A mobiltechnológiák rendkívül fontos szerepet játszanak a mezõgazdaság rugalmasságának növelésében és a legszegényebb emberek életminõségének a javításában. Törökországi tapasztalataink bebizonyították, hogy a mobilszolgáltatások képesek megváltoztatni a termelõk képességeit a terméshozam növelésére, a hatékonyság javítására és a termelõi jövedelmek növelésére. Ahogy a világ népessége tovább növekszik, a termelõknek egyre sürgetõbb igényük lesz, hogy folyamatosan növekvõ mennyiségû ételt tudjanak elõállítani anélkül, hogy természetes élõhelyeket pusztítsanak el, vagy fenntartatlan módon kiszipolyozzák az erõforrásokat. Okos és elõremutató kezdeményezésekre van szükség, amilyen a Vodafone Farmers 'Club is, amely képes valódi változást elérni abban a globális kihívásában, amelyet az élelmiszertermelés és -biztonság jelent.”

53