A Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Családsegítő Szolgálatának szakmai programja
A Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat adatai Név, székhely, cím:
Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2541 Lábatlan, Zalka M ltp. 5
Nyitva álló helységek:
Nyergesújfalu, Óvoda u. 5. Bajót, Kossuth L u. 69 Süttő, Rákóczi F. u. 30
Fenntartó neve: Lábatlan Intézményfenntartó Társulás A társulás tagjainak neve, székhelye: - Lábatlan Város Önkormányzat Képviselő-testülete - (2541 Lábatlan, József A. út. 60.) képviseletében Dinnyés István polgármester, - Bajót Község Önkormányzat Képviselő-testülete - (2533 Bajót, Kossuth L. u. 147.) képviseletében Tóth Zoltán polgármester, - Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testülete - (2543 Süttő, Templom tér 9.) képviseletében Czermann János polgármester, - Nyergesújfalu Önkormányzat Képviselő-testülete - (2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104-106.) képviseletében Mihelik Magdolna polgármester működtetett Az intézmény típusa: Intézményi társulásban székhelye: Lábatlan Város Önkormányzata 2541 Lábatlan, József A u. 60 A családsegítő szolgálat célja és feladata: A hatályos jogszabályoknak megfelelően 1993. évi III. törvény és az 1/2000.(I.7.)SZCSM rendelet értelmében, a családsegítő szolgáltatás önálló szakmai egységként történő működése biztosított. A Családsegítő Szolgálat segítséget nyújt az ellátási területén élők számára a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve a krízishelyzet megoldásában az ilyen élethelyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
1
A családsegítés keretében biztosítani kell: A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében tájékoztatást ad a szociális a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról az ellátáshoz való hozzájutás módjáról; szociális életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; segítséget nyújt az egyénnek a szociális gyermekjóléti gyermekvédelmi ügyek vitelében; meghallgatja az egyén család panaszát, és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében; családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását; ellátja az Sztv. 37/D. §-ban megjelölt együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat. a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer- problémákkal küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat szervez. A családsegítő szolgálat egyéb az általános segítő szolgáltatás körébe tartozó feladatai a következők: elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket; kezdeményezi a települési önkormányzatnál Az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás szolgáltatás helyben történő megszervezését, Új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászorult csoportok személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását. A családsegítés a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy közötti együttes munkafolyamat, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre, a szakmai munkát és a munkafolyamatok rögzítését a gondozási terv tartalmazza. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet. A jegyző, a szociális és egészségügyi szolgáltatók, a gyermekjóléti szolgálatok, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, ha segítségre szoruló személyről, családról szereznek tudomást. Együttműködés más intézményekkel A Családsegítő Szolgálat a társult településeken élő lakosok komplex ellátásának érdekében kiterjedt kapcsolathálóval rendelkezik. Ennek egyik része a jelzőrendszer működtetése, melynek célja a veszélyeztetett helyzetben lévő egyének/családok feltérképezése, számukra a szolgáltatások felajánlása, illetve a krízishelyzetek
2
megelőzése. A Családsegítő szolgálatnak jeleznek a szociális, és egészségügyi intézmények, szolgáltatók, valamint a Pártfogó Felügyelet és jogsegély szolgálatok. Jelzési kötelezettség nélkül jelezhetnek a civil szervezetek, egyházak, illetve magánszemélyek. Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival A jelzőrendszer működtetéséért a vezető, valamint az általa megbízott családgondozó felel. A Szolgálat évente körlevélben tájékoztatja a törvény által jelzésre kötelezett intézményeket, szervezeteket a családsegítő szolgálat tevékenységéről és szolgáltatásairól. Az egyes jelzőrendszeri intézményekkel rendszeresen szervez szakmaközi megbeszélést, évente szakmai fórumot, szükség esetén esetmegbeszélőt. A beérkező jelzéseket a vezető osztja el a családgondozók között. Az egyén, vagy család felkeresése után az esetfelelős írásos visszajelzést ad a jelzést tevő intézmény, vagy szakember számára. A családsegítő szolgáltatás keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybevevő érdekében mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybevevő környezetére különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre az általános segítő szolgáltatás akkor terjedhet, ki ha a) a kiskorú családtagjának ellátása az általános segítő szolgáltatás keretében indult b) a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A családsegítő szolgálattal együttműködő szervezetek. Polgármesteri Hivatalok Szociális Irodái: az Irodák munkatársaival folyamatos a kapcsolattartás, telefonon, illetve levélben. Ezen kívül a családsegítő félévente közös megbeszéléseket kezdeményez az adósságcsökkentési támogatással, valamint a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatban felmerülő kérdésekről. Gyermekjóléti szolgálat: a kölcsönös jelzési kötelezettség szem előtt tartásával a két intézményrész szoros szakmai kapcsolatot tart fenn. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése érdekében. A gondozott gyermekes családok egy része mindkét intézményrésznél vesz igénybe szolgáltatást. A munkatársak napi kapcsolatban tartanak egyeztetéseket ezeknek a családoknak az ügyében. Ezekben az esetekben a családokkal közösen is meghatározzák a feladatokat, kompetenciákat, szükség esetén esetmegbeszélőt tartanak. Idősellátás: a családsegítő szolgálat évek óta jól működő kapcsolatot ápol az idősgondozás intézményrészeivel. A jelzőrendszer működtetése óta formalizálódott az együttműködés, az írásos jelzések, valamint a szakmaközi megbeszélések által. Gyámhivatal: a hivatal ügyintézőivel, valamint a hivatásos gondnokokkal évek óta megfelelő az együttműködés, amely írásos, és személyes megbeszélések formájában realizálódik. Háziorvosok: A lakosság szociális helyzetéről, az egyének problémáiról, krízis helyzetekről gyakran kapunk jelzést a házi orvosoktól.
3
Rendőrség: a családon belüli bántalmazások (felnőttek esetében) kapcsán, a Távoltartási törvény életbe lépése óta a rendőrség, írásos megkeresést küld a szolgálatnak, amelynek alapján a családgondozók felkeresik a családot. A családsegítő szolgáltatást az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, segítő kapcsolat keretében kell nyújtani. A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes A családsegítő szolgálat együttműködik a fentiekben említett intézményekkel, személyekkel tevékenységét összehangolja a gyermekjóléti szolgálattal. A Családsegítő Szolgálat felkérésre környezettanulmányt készít Az ellátandó célcsoport jellemzői A társulásban részt vevő települések lakosságának szociális helyzetének jellemzőiről. Lábatlan, Nyergesújfalu, Süttő és Bajót települések, Komárom – Esztergom Megyéhez, valamint a Nyugat-dunántúli régióhoz tartozik. A régiókedvező gazdasági paraméterei ellenére a szociális infrastruktúra és ellátórendszer hiányos, fejlesztésre szorul. A megyeszékhely szociális térképének ismeretében összességében megállapítható, hogy a makro környezetben, az országban lezajlott társadalmi-gazdasági folyamatok hatására a leírt mikro térségünkben is jelentős differenciálódás történt a helyi társadalom helyzetében, bár kisebb mértékű, mint az ország teljes népességében. Az egyéni jövedelmi szint még a visszafogott fogyasztás mellett a többletkiadásból fakadó szegénységet, vagy átlag alatti életfeltételeket teremthet. A bevételeket túlhaladják a kiadások, amelyek fedezésére forrásokat kellene teremteni, mint pl.: a társadalmi és szociális juttatások, különmunkák, a vagyon hasznosítása, árnyékgazdaságban való fokozott részvétel. A „túlélési technikák” közül kiemelésre érdemes, a csökkenő gyermekvállalás, a nukleáris és csonka családok összeköltözése vagy együttélése, együtt maradása. A helyi társadalom polarizálódását és ezzel együtt a népesség jelentős részének lefelé csúszását a kiadási oldalról jelentkező szegénységet, a szinten tartási problémákat mutat. Csökkent a kedvezőbb helyzet elérésének lehetősége a középosztály számára, az alsó középosztály jövedelmi pozíciója viszont jelentősen romlott. Nagyarányú mindkét osztályban a lecsúszás érzete. A legalsó osztályba tartozó háztartások helyzete kritikus. A munkából származó jövedelemmel, vagy több keresővel rendelkező nagy létszámú háztartások egy része is ebbe a kategóriába tartozik, náluk az eltartottak nagy száma miatt alacsony az egy főre jutó jövedelem. A társadalmi és szociális juttatásokból, alkalmi munkából él a népességcsoport egy része, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, szakképzetlenek, hosszú ideje munkanélküliek, vagy soha nem is dolgoztak. A társadalmi és szociális juttatások, alacsony szintű megélhetést konzerválhatják. Veszélye, hogy a családban elő fiatalok jelentős része erre az életmódra szocializálódik. Jellemző problématerületek a szolgálatot felkeresők körében:
4
Megélhetési problémák Jövedelem nélküliség, alacsony jövedelem a napi működést és életvitelt teszi bizonytalanná. Ennek következménye a hátralékok megjelenése, a különböző fizetési kötelezettségek halasztása, az alapvető szükségletek kielégítésének hiánya. Szorosan összefügg a probléma a foglalkoztatással. a megoldást nehezíti az érintettek egészségügyi és mentális állapota. Mindez együtt marginalizálódási folyamatot eredményez, a legnehezebb helyzetben lévők nehezen tájékozódnak, igazodnak el a hivatalos ügyek intézésében. A tájékozatlanság kiszolgáltatottá teszi ezt a csoportot, érdekeiket gyakran nem az „elfogadott” eszközökkel próbálják érvényesíteni, ezzel konfliktus helyzeteket is teremtenek, amely a negatív megítéléseket erősítheti. Foglalkoztatással, munkavégzéssel kapcsolatos problémák Munkahely elvesztése, munkaügyi problémák, elhelyezkedési nehézségek. A munkaerő-piaci elvárásokhoz nem illeszkedő egyéni tudás, végzettség, mobilitás hiánya. Munkaadói oldalról hátrányos megkülönböztetés (nem, származás, életkor, gyerekszám). Lakhatással kapcsolatos problémák Lakásfenntartási adósságok, lakás-karbantartási gondok. Lakáshoz jutás szűk lehetőségei. Lakáselvesztés veszélyei. A problématerület szorosan összefügg az alacsony jövedelmi helyzettel, de ennél sokkal szélesebb lakossági kör érintett. Kapcsolati problémák – mentálhigiénés problémák Családon belüli és más személyközi kapcsolati konfliktusok. Kapcsolatok teljes hiánya és az elmagányosodás. Családi kapcsolati nehézségek érintik a kommunikációs zavarokat, az erőszak megjelenését, a bántalmazást, a gyermeknevelési problémákat. Következményként jellemzően megjelennek az általános beilleszkedési zavarok. Egyértelmű, hogy a bizonytalanná váló egzisztenciális helyzet, a környezeti negatív hatás felerősíti a konfliktusokat, gyengíti a kapcsolati kohéziót. A feladatellátás módja: Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ, amely lehet Személyes kapcsolattartás, amely vagy a családsegítő szolgálat irodahelységében, vagy, az ellátást igénylő lakásán történik. Telefon igénybevételével Írásban: minden, a családsegítő szolgálattal és az ellátást igénylőkkel kapcsolatos információt, írásban is rögzítünk. Pl. megállapodás, esetnapló, gondozási terv. A feladatellátás rendszeressége: - rendszeresen és - esetenként. Az igénybevétel önkéntes jellege alapvetően meghatározza a szolgáltatást, annak kimenetelét. A kliens aktív szerepvállalására épülő munkafolyamat együttműködés
5
hiányában, konstruktív irányban haladni nem tud, a probléma feloldása kizárólag mindkét fél részéről komoly erőfeszítések mellett tud megvalósulni. A segítő munka sajátosságát az adja, hogy sok esetben a felszínen megjelenő, a kliens által hozott probléma csupán a „jéghegy csúcsa”, az évek során kialakuló problémahalmaz mögött destruálódott személyiség, inadekvátan működő érték-, és normarendszer húzódik. Nem elég csupán láttatni, hogy a felszíni probléma újratermelődéséhez milyen változásokra lenne szükség, a változtatás szükségességével az ügyfélnek is azonosulnia kell. Munkaformák: Az esetmunka, csoport- és közösségi munka során a problémamegoldásra és változásra kell összpontosítani. A szociális munkások a változás előmozdítói, mind a társadalomban, mind az egyén, a család és a szűkebb közösségek életében. Az emberi jogok tisztelete és a társadalmi igazságosság elvei motiválják és legitimálják a szociális munka akcióit. A feladatunk a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Tevékenységi körünkbe tartozik a családi kohézió erősítése, a megküzdő képesség, a problémamegoldó készség kialakítása és fejlesztése a kliensekben, az egyének, családok és társintézmények természetes és mesterséges erőforrásainak mobilizálása, az önerő bevonása a segítő kapcsolatba, valamint fokozott preventív munka a gyermek-, ifjúság-, és családvédelem területén. Az általunk végzett szociális munka a helyi társadalompolitika és szociálpolitika elvi állásfoglalásainak, koncepcióinak gyakorlati megvalósítása kell, hogy legyen. Az intézményben folyó szociális munka formái: Egyszeri tanácsadás/egyéni esetkezelés: vagy esetmunka integratív segítő tevékenység, melynek során egyéneknek, pároknak, családoknak nyújtunk segítséget. A szociális munkások nem olyan emberekkel foglalkoznak, akiknek problémáik vannak, hanem olyanokkal, akik nem tudnak megbirkózni a problémákkal. Döntően egyéni esetkezelés folyik. Szociális csoportmunka: A szociális csoportmunka egy tervezett, célirányos és szaktudást igénylő tevékenység, amelyben a szociális munkások kis csoportokkal közvetlenül foglalkoznak. A kis létszámú csoport az a közeg, amelyben az egyéni és társadalmi működés ösztönözhető és összekapcsolható. A kiscsoport tagjai számíthatnak egymásra saját ügyükben, vagy a közérdekében. Középpontjában a csoport maga áll. A szociális munkás szerepe közvetítői és előmozdítói szerep. Csak a kliensekkel együtt cselekszik, figyelembe véve a csoportban felmerülő igényeket. Csoportok kategória rendszere: terápiás-, oktató-, személyiségfejlesztő-, szocializációs-, feladat-, és önsegítő csoportok. Közösségi szociális munka: a szociális munkás valamilyen cél elérése érdekében szervezi a közösséget együttműködő közösséggé. Középpontban a közösség szükséglete, és a makro környezethez való viszonya áll. Hangsúly elsősorban a közösségen, mint egészen, másodsorban a közösség tagjain, mint egyéneken van. A
6
közösségi szociális munka célja nevelés, tájékoztatás, közösségformálás, közösségi érdekek és szükségletek elérése, kivívása. A szociális munkás feladata, hogy a tények ismeretében tisztázza a társadalmi szükségletek prioritását, a problémákat más elérhető szolgáltatásokkal hozza kapcsolatba. A szolgáltatást igénybe vevők számára nyújtott tevékenységeink fajtái:
Egyéni esetkezelés Tanácsadás Információnyújtás Tájékoztatás Segítő beszélgetés Továbbirányítás más intézményhez Ügyintézés segítése Adományközvetítés Munkahelykeresés Szociális ellátások igényléséhez segítségnyújtás Prevenciós tevékenység
Az adósságkezelési tanácsadó szolgálat. Az adósságkezelési tanácsadó segít áttekinteni a család háztartásának bevételeit és kiadásait és, hogy mi módon lehet abban egyensúlyt teremteni, Az adósságkezelési tanácsadó segít a közüzemi szolgáltatókkal kedvező megállapodásokat kötni a családok érdekében. Az aktuális számlák fizetése és a folyamatos együttműködés esetén az adósságkezelési tanácsadó a felhalmozott hátralékok rendezéséhez önkormányzati támogatás igénylését kezdeményezheti a család számára. Az adósságkezelési tanácsadás célja és igénybevételének feltételei: A szolgáltatás célja, hogy a felhalmozott közüzemi díjhátralékok kezelésre kerüljenek, ezáltal a család lakhatása fennmaradjon. Fontos, hogy a közüzemi hátralékok kiegyenlítésre kerüljenek. Az adósságkezelési szolgáltatás célja az, hogy olyan személynek/családnak nyújtson segítséget, aki átmeneti élethelyzetéből fakadóan, önhibáján kívül hátralékossá vált. Az adósságkezelési szolgáltatás két részből áll: egyrészt pénzbeli támogatásból, másrészt életvezetési tanácsadásból. Pénzbeli támogatás: a támogatás célja, hogy az eladósodott háztartás adósságállománya csökkenjen. Fontos tudnivalók a pénzbeli támogatással kapcsolatosan:
A Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat nem nyújt pénzbeli támogatást a hátralékos ügyfeleinek. Az adósságkezelési teamben dolgozó tanácsadó a jogosultsági feltételek kivizsgálása után közvetíteni tudják az adósságkezelésben részt vevő kérelmét.
7
A pénzbeli támogatás mértéke nem egyenlő az adóssággal. A támogatást kérőnek minden esetben vállalnia kell valamilyen mértékű önrészt. Az önrész mértéke a támogatási formától függ.
Életvezetési tanácsadás: a szolgáltatás elengedhetetlen része a személyre szabott adósságkezelési tanácsadás. A tanácsadás célja az eladósodás okainak felderítése, az okok megszüntetése, és olyan életvezetési stratégia felépítése, melynek mentén megelőzhető a hátralékossá válás. Fontos tudnivaló az adósságkezelési tanácsadással kapcsolatban: A tanácsadás önkéntes alapon, a kliens kérésére indul el.
Az együttműködésről a tanácsadó és a kliens írásbeli megállapodást köt. Az adósság gyakran csak „a jéghegy csúcsa”, más problémák következtében alakul ki. A tanácsadás során segítséget kínálunk e problémák megoldásához is. Az adósságkezelési csoport segítségével az alábbi pénzbeli támogatásokat lehet megigényelni:
Adósságcsökkentési támogatás Az állam által biztosított adósságkezelési program keretébe az alábbi adósságok tartoznak: A lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhőszolgáltatás, víz-és csatornahasználati, szemétszállítási több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás) közösköltség-hátralék, lakbérhátralék, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. Az adósságkezelési programban való részvétel feltételei. Az összes adósság meghaladja az 50.000 Ft-ot és azok egyike legalább hat havi. A közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást ki kapcsolták, továbbá akinek a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt. A települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (önrész) megfizetésének vállalása. A különbözet (önrész) megfizetésére, rendelkezésre álló idő legfeljebb 18 hónap, ami indokolt esetben egyszer 6 hónappal meghosszabbítható. A családsegítő és Gyermekjóléti szolgálatnál adósságkezelési tanácsadáson való részvétel vállalása. Az önkormányzat által nyújtható adósságcsökkentési támogatás mértéke és időtartama: A kezelendő adósságok összegének felső határa 266 600 Ft. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke, az adósság 75%-a az az, maximum 200 000 Forint lehet. A támogatás igénybe vehető egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függően. Az adósságcsökkentési támogatást az adósság követelőjének folyósítják. Az adósságkezelési programban való részvétel idejére lakásfenntartási támogatást folyósítanak Ha az adós többféle adósság kezelését igényli, figyelembe kell venni az adósságok arányát és az önrész vállalásának realitását. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja az önkormányzat által nyújtható támogatás mértékét,
8
az adósságok közül, a lakhatást leginkább veszélyeztetőt kell a program keretei között kezelni. Az adós köteles hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk megismeréséhez és nyilvántartásához. Aktívan közreműködik az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában, havonta minimum egy alkalommal, a tanácsadóval személyesen találkozik és tájékoztatja adósságának alakulásáról, saját havi és önrész befizetését igazolja. Az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozás önrészének megfizetéséről. Amit még fontos tudni az adósságcsökkentési támogatásról: Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő, szociális támogatásnak minősül. Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és az adósnak kifizetett összeget vissza kell téríteni: ha a jogosult az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe vagy az általa vállalt önrész törlesztését, nem teljesíti, valamint ha az adósságkezelési szolgáltatás igénybe vétele folyamán a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget, és annak okát nem jelzi családgondozója felé. Ilyen esetben az adósságkezelési támogatás 48 hónapon belül ismételten nem igényelhető meg. Az adósságkezelési szolgáltatáshoz a tanácsadókkal időpont egyeztetés szükséges. Időpont személyesen, vagy telefonon kérhető. A szolgáltatás önkéntesen, ingyenesen és személyesen vehető igénybe az intézmény székhelyén, Lábatlan Zalka M ltp. 5. Nyergesújfalu, Óvoda u. 5. ügyfélfogadási időben.
Tartós munkanélküliek beilleszkedést segítő programja: A társult települések önkormányzatai a rendszeres szociális segélyezettek együttműködési programjának megvalósításához a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatot jelölte, meg mint együttműködésre kijelölt szervet. A szolgálat a nem foglalkoztatott személyek részére beilleszkedést, segítő programot szervez. A program elsődleges célja hogy segítsük a visszatérést a munkaerőpiacra. Másodlagos cél a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek társas kapcsolatainak javítása az izoláció oldása a pszichés támogatás az életminőség romlásának megakadályozása a hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése. Az együttműködési megállapodás megkötését követően, a beilleszkedést segítő program kidolgozására, a személyre szabott program tervezésére 60 nap áll rendelkezésre: A következő programok szervezése ad lehetőséget a tartósan munkanélküli embereknek a munkaerő piacra való visszatéréshez.
Az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartást. Az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételt. A felajánlott és az ügyfél számára megfelelő oktatás képzés illetve munkalehetőség elfogadását.
9
A munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételt amennyiben a kliens rendszeres munkavégzésre képes
A beilleszkedési program végrehajtása érdekében a segélyezettek rendszeres kapcsolatot tartanak a családgondozókkal. A kapcsolattartás gyakorisága egyénenként változó, de havonta legalább egy alkalommal kötelező a megjelenés. A megállapodásban rögzítjük a szolgáltatást, igénylő problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósuló feladatokat, az együttműködés módját, a problémamegoldásba bevont szolgáltatókat, a segítő és kliense találkozásainak rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés útján valósul meg. Az eset felelőse, azaz a kliens családgondozója a problémamegoldás folyamatában figyelemmel kíséri, hogy kliense a problémája kezeléséhez igénybe vette-e az elérhető szolgáltatásokat, valamint tevékenysége során együttműködésre törekszik más szociális és egyéb szolgáltatókkal. Az ellátás igénybevételének módja A családsegítő szolgálat ellátja az intézményi társulás közigazgatási területén élő lakosságot, amelyet a Társulási Megállapodás szabályoz. A szolgáltatás igénybevételére jogosultak a társult települések (Lábatlan, Nyergesújfalu. Süttő, Bajót) közigazgatási területén élő emberek. A szolgáltatást az állandó lakcímmel rendelkezőkön kívül igénybe vehetik a társult településeken életvitelszerűen tartózkodó lakosok, köztük az albérletben élők és a szívességi lakáshasználók is. A lakhatási szolgáltatás keretén belül fogadunk hajléktalan ügyfeleket, elsősorban azokat, akiknek korábbi lakáshasználata az ellátott településhez kötődött. A családsegítő szolgálat igénybevétele önkéntes kivéve, ha a rendszeres szociális segélyezett az ellátása igénybevételének érdekében megállapodást köt a családgondozó szolgálat munkatársával. A családsegítő szolgálat és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja A családgondozás során a kapcsolattartás történhet az intézményben, ill. a család otthonában. Az ellátást igénylő felkeresheti intézményünket az ügyfélfogadási időben. Ügyfélfogadási idő:
Lábatlanon és Nyergesújfalun Hétfő Kedd Szerda
08 órától – 12 óráig 13 órától – 16 óráig 08 órától – 12 óráig 13 órától – 16 óráig 08 órától – 12 óráig 13 órától – 16 óráig
10
Csütörtök Péntek 08 órától – 11 óráig
-
A társulásban részt vevő kis településeken az alábbi időpontokban biztosítjuk a szolgáltatást: Süttőn: A települési közösségi házban, Rákóczi u. 30. sz. alatt. Ebben az épületben található, a falu könyvtára, valamint az idősek klubja. A nyitva álló helység, minden héten, szerdán 8 – 16 óráig várja a településen élőket. Bajóton: A volt polgármesteri hivatal épületében Bajót, Kossuth L. u. 64 sz. alatt A nyitva álló helység, minden héten, szerdán 8 – 16 óráig várja a településen élőket. A családsegítő szolgálat elérhetőségei a következők: A családsegítő szolgálat, 4 db mobiltelefonnal rendelkezik annak érdekében, hogy a társult településeken az ügyintézési munka zavartalanul történjen. 06 30 6946271 Bajót – Nyerges, e-mail:
[email protected] 06 30 6946272 Süttő – Lábatlan, e-mail:
[email protected] 06 30 6946270 Lábatlan, e-mail:
[email protected] 06 30 6946269 Intézményvezető .A szolgáltatás közzétételének módja, formái: Szórólapok Helyi televízió, sajtó közreműködése Érdekképviseleti szervek és civil szervezetek tájékoztatása Háziorvosok tájékoztatása Fogyatékosok lakóotthona, oktatási intézmények, egészségügyi- szociális intézmények értesítése Polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való közzététel Különböző szakterületek tanácskozásain nyújtott tájékoztatás
Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok Az ellátottak jogainak védelme: Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára, tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az intézmény az általa biztosított szolgáltatás során figyelmet fordít az ellátottak alkotmányos jogainak maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös
11
tekintettel az élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogokra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletére vonatkozó titokvédelem. Az intézménnyel kapcsolatba kerülő állampolgár család közösség tudta és beleegyezése nélkül semmilyen adat nem szolgálatható ki. A szociális szakember felelőssége az ellátást igénylővel kapcsolatos írásos és szóbeli információkat felelős kezelése, valamint a titoktartás. A munka során a munkatársak tudomására jutott - az ellátottak személyiségi jogait érintő - adatok és tények nyilvántartására és kezelésére vonatkozóan kötelező az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltak betartása. A szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód elvét meg kell tartani. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni Különösen: Az akadálymentes környezet biztosítására. Az információhoz, az ellátottakat érintő legfontosabb adatokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. Az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos öntéseinek tiszteletben tartására. Társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybe vételére, elérésére. Az ellátást igénylőnek joga van, az ellátásával kapcsolatban panaszt tenni: az intézmény vezetőjénél az intézmény fenntartójánál Az intézményvezető köteles 15 napon belül a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátott jogi képviselő: Komárom – Esztergom megye ellátott jogi képviselője: Sajtos Éva Elérhetősége: 06 20 489 9657 Fogadóóráinak helyszíne és időpontja az információs táblán a várakozó helységben megtekinthető. Bakonyiné Németh Márta Elérhetősége: +36-204899-589 Fogadóóráinak helyszíne és időpontja az információs táblán a várakozó helységben megtekinthető. Az ellátott jogi képviselő, segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő jogainak gyakorlásában. Jogosult az intézmény működési területére belépni, vonatkozó iratokba betekinteni, szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni, szükség esetén eljárást kezdeményezni az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál. Az ellátott jogi képviselő nevét, elérhetőségét az intézményben mindenki számára jól látható helyen ki kell függeszteni. 12
A szociális szolgáltatást végzők jogai: Az intézményben foglalkoztatottak, és munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A családsegítő szolgálat szakemberei közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A szociális szolgáltatást végzők jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza. Jogsérelem esetén panasszal az intézmény fenntartójához, valamint a területileg illetékes Komárom – Esztergom Megyei Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni. A szociális szolgáltatást végzők, a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat tekintetében, az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény garantálja az intézményünkkel munkajogi viszonyban álló dolgozók jogi garanciáit. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai, szervezeti információk, így a szervezeti egységek feladatköreinek megjelölése létszáma szakképzettség szerinti megoszlása A Családsegítő Szolgáltatást nyújtók: 1 fő családgondozó - szociális menedzser – adósságkezelő tanácsadó 1 fő családgondozó - szociálpedagógus 1 fő családgondozó – szociálpedagógus 1 fő szociális segítő - szociális gondozó ápoló (felmentés – 5 évre szakképesítés megszerzéséhez) A szociális munkát végző felelős az általa vezetett segítő folyamatért, annak minőségéért. Tiszteletben kell tartania munkatársai nézeteit, tekintettel kell lennie képzettségükre, kötelezettségeikre. Szaktudását, gyakorlati tapasztalatait, szakmai információit meg kell osztania munkatársaival, különös tekintettel a pályakezdőkre, gyakornokokra. Munkatársa helyettesítésekor tekintettel kell lennie annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára.
Szolgáltatást nyújtó szakemberek, szakmai felkészültségének biztosítása: Az intézmény rövid és középtávú oktatási, képzési és továbbképzési terve Intézményünkben a képzési terv elkészítését a 9/2000 SzCsM rendelet 15 §-a szabályozza. A jogszabály szerint az éves továbbképzési tervet a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője köteles elkészíteni.
13
E képzési, továbbképzési tervben a szakirányú és nem szakirányú felsőfokú, illetve a szakirányú és nem szakirányú középfokú képzésen kívül szerepel a továbbképzés céljából szervezett tanfolyamokon, a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásokon, szakmai tanácskozásokon, vagy hazai tanulmányúton, illetve szakvizsgán résztvevők létszáma, neve és ideje. 1 sz. melléklet A családsegítő szolgáltatás jelenlegi személyi feltételei: 2011 - 2012 Szakmai vezetők, családgondozók, családgondozó asszisztensek munkaköréből adódó feladatok: A Családsegítő Szolgálat – integrált intézmény – élén az intézményvezető áll. Az intézményben biztosított családsegítő, támogató szolgálat és gyermekjóléti szolgáltatás önálló szervezeti és szakmai egységként működnek. A családsegítő szolgálatban dolgozó szakemberek részletes, konkrét feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. Az egyéb, juttatás ellenében végzett feladatok ellátása megbízási szerződések kötésével és túlóra fizetésével történik. Bajót és Süttő településeken a családsegítő szolgáltatást 1- 1 fő felsőfokú szociális végzettségű szakember látja el. A szakmai létszámnormatívára vonatkozó szabályok betartásával, az intézmény a saját szervezeti felépítése és működési rendje szerint gazdálkodik a humán erőforrással. A dolgozók heti munkaideje 40 óra. A munkaidőn belül 20 óra kötött és 20 óra kötetlen munkaidő beosztással végzik munkájukat. A 20 óra kötetlen munkaidő biztosítja a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzését. Részt vesznek heti rendszerességgel, (csütörtökönként) az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve a családsegítő szolgálat szakmai egységének kommunikációs fórumain. Munkaidejük fennmaradó hányadát a családgondozók az általuk ellátandó feladat jellegének megfelelően az egyének és családok igényeinek figyelembe vételével, heti munkaterv készítése mellett osztják be (családlátogatás, ügyintézés, intézményekkel - szervezetekkel kapcsolattartás, szervező munka, csoportvezetés stb.). A családsegítést 3 főállású családgondozó és 1 fő szociális segítő végzi a 4 településen. Maros Gyöngyi Andrea szociális menedzseri szakképesítéssel és adósságkezelési tanácsadó képesítéssel rendelkezik. Hetente szerdán, Nyergesújfalun, a hét többi napján, Lábatlanon dolgozik, a lábatlani klienseink adósságterheiben nyújt segítséget. Szűcs Kinga szociálpedagógus, Nyergesújfalun és hetente egy alkalommal szerdán, illetve az igényeknek megfelelően, Süttő községben is ellátja a családok segítését.
14
Zellerné Halmos Nikoletta szociálpedagógus Nyergesújfalun és hetente egy alkalommal szerdán, illetve az igényeknek megfelelően, Bajót községben is ellátja a családok segítését. Sallai Tiborné szociális segítő, jelenleg szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkezik. (az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 6§-a szerint a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés (szociális asszisztens) megszerzéséhez 4 év mentesítésben részesül. A családsegítő szolgáltatatást végző munkatársak közül 3 fő munkatárs az előírt szakmai képesítéssel rendelkezik. 1 fő szociális segítő felmentésben részesül. Az 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet szabályozza a családsegítés szakmai létszám irányszámait és a létszámminimum normát. A helyettesítés rendje: A családsegítő szolgálat székhelye: Lábatlan, Zalka M ltp. 5 Nyergesújfalui kihelyezett irodája: Óvoda u. 5 A lábatlani székhelyen 2 fő, a nyergesi kihelyezett irodában szintén 2 fő családgondozó látja el a családsegítést. A családgondozók távolléte esetén elsősorban az azonos munkakörben dolgozó szakemberek helyettesítik egymást. A családgondozók helyettesítése a szabadság tervezet alapján történik. Betegség és egyéb nem tervezett távollétek esetén és szükség szerint az intézmény vezetője határozza meg a helyettesítés rendjét. A Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat integrált intézményként működik.
15
2. sz melléklet
Az intézményi integrációt az alábbi organigramm szemlélteti:
Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat
Gyermekjóléti szolgálat
3 fő családgondozó
Támogató szolgálat Családsegítő szolgálat
2 fő családgondozó 1 fő szociális segítő
16
2 fő személyi segítő 1 fő gépkocsivez
3. sz. melléklet
A családsegítő szolgálat szervezeti felépítése:
Lábatlan Város Polgármestere
Intézményvezető
Lábatlan 1 fő családgondozó 1 fő szociális Segítő
Nyergesújfalu 2 fő családgondozó
1 fő családgondozó Süttő (szerda)
1 fő családgondozó Bajót (szerda)
A családsegítő szolgálat szakmai alapelvei: Emberi méltósághoz, önrendelkezéshez való jog. A szociális munkás a szolgáltatások nyújtása során nemre, fajra, vallási meggyőződésre, nemi hovatartozásra való tekintet nélkül végzi tevékenységét. Az egyéni értékek, valamint az ellátást igénylő döntési jogának figyelembe vételével alakítja ki a szakmai kapcsolatot. Az ellátást igénylő és a szociális munkás kapcsolata, együttműködése a Bizalmon alapul. A családsegítő szolgáltatás nyújtása során a szociális munka etikai kódexének előírásai nyújtanak támpontokat a segítő kapcsolat kialakításában.
17
A család öngondoskodási képességének erősítése: Öngondoskodási képességük erősítése érdekében a családgondozó szolgáltatásokat nyújt, illetve más segítő beavatkozásokat ajánl fel és szervez az igénybevevők számára, tájékoztat ezek igénybevételének feltételeiről és eljárásairól, Szükség esetén kapcsolatba lép a szolgáltatókkal, és összeköti velük a családot, képviseli érdekeiket a másik szolgáltatóval folytatott tárgyalásban. A családtagok beleegyezésével és együttműködésével erősíti és mozgósítja a családdal kapcsolatban álló társas támogató hálózatokat. Egységes szakmaiság elve Együttműködés esetén megfogalmazásra kerül a probléma és ennek alapján a klienssel közösen megoldást, keresünk. A megoldás lehetséges formái: intézményen belüli illetve más társintézményekkel közös esetkezelés. Előfordulhat, hogy a részletes problémafeltárás után derül ki, hogy az ügyben más társintézményhez kell küldeni a klienst mert a családsegítés keretében nem megoldható a problémája. Az esetkezelés során a családgondozó megállapodást köt a klienssel gondozási tervet készít, és ennek alapján folyik a segítő munka. A gondozási terv alapján, folyamatosan figyelemmel kíséri a segítő a problémamegoldás folyamatát. Amennyiben közösen sikerül megoldani a problémát az elérhetőségek, és további szolgáltatások megadásával az eset lezárásra kerül. Ha a probléma megoldása nem sikerül, újabb megoldási alternatívát kell kidolgozni a kliensünkkel közösen.
Lábatlan, 2012. Május. 15.
Csillag Erika Intézményvezető
Lábatlan Város Képviselő – testülete a családsegítő szolgálat szakmai programját … /2012.(VI.26.) sz. határozatával elfogadta.
18
