A modern onkopszichológia elmélete, hazai gyakorlata és fontosabb kutatási eredményei I. Riskó Ágnes Klinikai szakpszichológus
Kötelező szinten tartó tanfolyam, Pécs, 2015
Szomorú adatok az új népbetegségre vonatkozóan I. Magyarországon a rákbetegség előfordulási gyakoriság alakulása
Új betegek száma: 70527 • Tatabánya
Elhalálozottak száma: 32776 • Szentes
Fiatal nők aránya: 44%, fiatal férfiak: 34% Összes nő: 23% Összes férfi: 29%
60 év
Szomorú adatok az új népbetegségre vonatkozóan II.
Jelenleg 169 milliárd forintot fordít az ország az onkológiára, nem túl nagy hatékonysággal. Pedig Európában már az elsők között, 1993-ban megfogalmazták az első Nemzeti Rákkontroll Programot, és már négyszer megújították! A klinikumban a humánusságot és a korszerű onkoterápiák hatékonyságát csökkenti az onkopszichológiai ellátás visszamaradottsága, a morális és a szociálpszichológiai tényezők figyelembe vételének háttérben maradása.
Onkológiai ellátás – kérdőjelekkel. ELTE Társadalomtudományi Kara és az AstraZeneca 16. Egészség-gazdaságtani Szimpóziuma, 2014
A biopszichoszociális szemlélet és gyakorlat időszerűsége
a klinikusok és a kutatók a bizonyítékok alapján még jelentősebb szerepet tulajdonítanak a krónikus betegségek (okok, lefolyás) pszichoszociális tényezőinek. a mentálhigiénés szakemberek onkológia területén végzett kutatásainak, klinikai tapasztalatainak alapján a biopszichoszociális megközelítés fókuszba került a megelőzés, a kivizsgálás, a diagnózisközlés, a kezelések, a gondozás folyamán – a klinikai alkalmazásban gazdasági tényezők hátráltatnak, melyek elfedik a morális feszültségeket is.
A rákbetegség komplexitása - onkopszichológiai szempontok a rákbetegség oka multikauzális – az ún. lelki okok óvatosan kezelendők a diagnózis/kezelés/visszaesés/aktiv kezelés lezárásának megtudása mindíg traumatizáló hatású a betegeket a diagnózis és a kezelés mind a mai napig stigmatizálja az onkoterápiákat, a párhuzamosan zajló szomatikus és pszichoszociális rehabilitációs szakaszt, a palliációt/terminális stádiumot még mindig speciális pszichológiai, kapcsolati, anyagi, szociális változások kísérik, és ezek az ún. betegségterhet tovább növelik.
az elmúlt 50/25 év tapasztalatai alapján az onkopszichológiai és a pszichiátriai reakciók, tünetek minél koraibb felismerése, megállapítása, szakszerű kezelése a komplex onkológiai terápiák és a különböző rehabilitációs módszerek elhagyhatatlan feladata, egyben a pszichoszociális terhek (pl. a PTSD, a Damoklész kardja szindróma, a pszichotrauma generációs átadása) megelőzésének feltétele.
Az onkológiai pszichoszociális tünetek megjelenésének, lefolyásának általánosítható modellje A diagnózis és a kezelési terv közlése traumatikus hatású (egy hajóban vagyunk, mindenki hat mindenkire), szorongás, depresszív reakciók manifesztálódnak, gyakori a disszociáció, regresszió A kezeléshez kb. 4-6 hét alatt alkalmazkodnak a betegek és a hozzátartozók (hangulati életük stabilizálódik, érzelmi reakcióik lassan normalizálódnak, realitás kontroll működik) A betegség súlyosbodása, kiújulása, vagy sikeres túlélők esetében a visszailleszkedés a betegség előtti időszakba újabb lelki megterhelést jelent.
Az onkopszichológia meghatározása Új tudományág. Az onkológia, a klinikai pszichológia, a pszichiátria, a szociológia, és a rehabilitáció területén dolgozó szakemberek együttműködésével alakult ki. (NY 1950, OOI 1988) Pszichoszociális és pszichobiológiai (pszichológiai és magatartásbeli tényezők szerepe) dimenziók jellemzik
A kemoterápia pszichoszociális vonatkozásai Riskó Á., Molnár Zs., Rosta A., Schneider T., Várady E., Deák B., MOT Kongresszus, 2007
Kutatási alapadatok helyszín: OOI Limfóma Centrum felvétel: 2006. február – 2007. október ezalatt új limfómás betegek száma: kb. 380 vizsgálatban önként résztvevő betegek száma: 35, értékelhető: 32 (11%) alkalmazott vizsgálati módszerek: Beck Depresszió Teszt, Spielberger I. II. pszichoszociális kérdőív, mélyinterjúk (ma már komplex pszichoszociális szűrés az onkológiai kivizsgálás “belső portré” része, ahol van kapacitásunk)
Miért a szorongást és a depressziót vizsgáltuk?
a testi betegségek kialakulását, kezelését gyakran krónikus szorongás és depresszió előzi meg, illetve kíséri a fel nem ismert, nem kezelt depresszió és szorongás szenvedést okoz a betegnek, növeli a morbiditást, a mortalitást, és kedvezőtlen irányba befolyásolja betegséggel megküzdő magatartást, az egészségmegőrző gondolkodásmódot és viselkedést számos daganatellenes, antimikrobás, immunmoduláns, neurológiai, illetve hormonháztartásra ható gyógyszer hathat negatív irányban a hangulatra = szorongás és depr mint gyógyszer mellékhatás! (Kirilly E, Gonda X. OH, 2013)
Depresszió, szorongás onkohaematológiai betegeknél A diagnózis, a terápia megbeszélése, alkalmazása kifejezett, még sokáig elkerülhetetlen distresszt okoz a betegekben, a hozzátartozókban (Winnicott). A pszichoszociális reakciók mértéke (“normális”, “beavatkozást igénylő”) a beteg aktuális testi és lelkiállapotától, betegségének súlyosságától, valamint premorbid személyiségétől, kapcsolati jellemzőitől függ.
A nemzetközi és hazai adatok: a betegek 15-25 %-nak vannak kifejezett, kezelendő pszichiátriai/pszichológiai tünetei. A depresszió és a szorongás mértéke:15 – 50 %
Stark, D. 2002, Masyszczak, K, 2005, Hegel, MT 2006
A kemoterápia lehetséges, lelki eredetű mellékhatásai előzetes félelem, szorongás a mellékhatásoktól, azok kondicionálódásától félelem, szorongás a technikai nehézségek miatt (időhiány, várakozás, csoportos kezelés) félelem, szorongás a test külső- és belső változásai (test, testfunkciók) változásai miatt
aggodalmak a várható fizikai, intellektuális és érzelmi fáradékonyság miatt (pl. chemo-brain, krónikus fáradtság, kapcsolati/szexuális nehézségek, gyermekek….) aggodalmak, bizonytalanságok az ellátók érzelmi és fizikai terhelődése miatt.
Pszichoszociális intervenció: alkalmazott módszerek (1990 – 2013, szupervízió mellett)
krízisintervenció pszichoedukáció
érzelmi tanácsadás relaxáció pszichoterápiás célzatú mozgásterápia 4 üléses konzultáció (megismerkedés, projektív tesztek felvétele és megbeszélése) egyéni pszichoterápia
Pszichoszociális intervenció előnyei realitás-érzék erősítése, “kapaszkodók” biztosítása együttműködés támogatása a kezelőkkel, a hozzátartozókkal kemo-érzékenység fokozása, adherencia támogatása érzelmi mellékhatások csökkentése életminőség javítása humánus attitűd erősítése a betegség- és kezelések megterhelő élményeinek érzelmi feldolgozás a lehető legkorábban elkezdődhet költséghatékonyság
Főbb nehézségek
munka a frontvonalon
az onkopszichológia tudományának és gyakorlatának integrálási nehézségei a komplex onkológiai ellátásba
a “másik” beteg, az intézmény, mint hatótényező destruktív hatásainak felismerése, tartalmazása, javítása: érzelmi, kognitív, fizikai, anyagi túlterheltség (abúzus), szervezetlenség, munkaerő hiány, izoláltság, szupervíziós nehézségek. Ha nem gondozzuk az intézményt is, negatív irányba változik, esetleg szétesik.
Főbb eredmények
A diagnózisközlés után, a kemoterápia elején a vizsgált malignus limfómás betegek 15 %-nál találtunk kezelendő depressziót, 44 %-nál enyhítendő szorongást.
A lelki hatások, mellékhatások pszichoszociális beavatkozásokkal történő kezelése humánus, pszichoszociális életminőséget javító, segíti a szükséges kezelések végigvitelét (prognózis!), valamint bizonyítottan egészségügyi költségeket csökkentő hatású (18-31 %, Várady E.).
Javaslat: a pszichoszociális szűrés képezze a komplex onkológiai kivizsgálás részét, legyen lehetőség pszichoszociális gondozásban való önkéntes részvételre.
Az aktív kezelés alatt álló onkológiai betegek pszichoszociális állapota – újabb eredmények
10 évvel ezelőtti vizsgálat: 5 onkológiai centrumban a rákbetegek distressz-, szorongás és depresszió szintjét mérték. A magyar rákbetegek distressz szintje 41%-nál emelkedett volt, észak-amerikai betegeknél 29%-nál A szorongás-, és depresszió szint 38%-nál emelkedett, az északamerikai betegeknél csak 13%-nál!
Muszbek, K., Székely, A., Balogh, É. M., et al.: Validation of the Hungarian translation of Hospital Anxiety and Depression Scale. Qual. Life Res., 2006, 15(4), 761–766.
Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota legújabb eredmények Rohánszky Magda, Katonai Rózsa, Konkolÿ Thege Barna, OH 2014
Vizsgált betegek: Tűzmadár Alapítvány, László Kórház és más kórházi osztályok vidéken, összesen 1070 személy, 20092013 között.
Vizsgálati eszközök: Társas Támogatási Leltár (Caldwell), Észlelt Stressz kérdőív, Kórházi Szorongás és Depresszió skála. Rákérdeztek a szuicid késztetésekre is. Freiburgi Betegségfeldolgozási Kérdőív rövidített, magyar változata, Életszemlélet Teszt, energizáltság mértékét a Hangulati Állapotok Profiljának rövidített változatával mérték. Életminőség vizsgálata: Rákterápia Funkcionális Értékelése skála.
Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota – eredmények. Rohánszky és mtsai
Anyagi helyzet:
• 40% létminimumnak megfelelő, vagy az alatti jövedelem
Informáltság:
• a betegek 88%-a tudja, mi a betegsége, diagnózisa az észlelt stressz mértéke szignifikánsan meghaladta a normál populáció átlagértékét
Szorongás:
• a betegek 54,2 %-a volt jellemezhető normál mértékű szorongással, • 21.8%-a közepesen magas + súlyos szorongás: 24% = 45.8%
Depresszió:
• • • •
normál övezet: 68.3% közepes depresszió: 18.4% súlyos depresszió: 13.3% öngyilkossági gondolatok a diagnózisközlés után: a betegek 13% - ez az országos arány háromszorosa, 4.6%
Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota – eredmények. Rohánszky és mtsai Társas támogatás (szubjektív adat) szignifikánsan kevesebb • A betegek 10.6%-nak lenne szüksége további támogatásra. támogatás a családtól, és a • A betegek 10%-a vallotta magát napi dohányosnak. családon kívüliektől is, az • A betegek 16.2%-a kifejezetten igényt tart egyházi lelki gondozásra, 58.4%-a nem. országos átlaghoz képest.
Pszichológiai segítségadás:
• 16.6% elzárkózik • 21.8% bizonytalan • 61.6%-uk szívesen venne igénybe lelki támogatást. (egyéni vagy csoport)
Legfontosabb feladataink az onkopszichológia területén • Klinikai gyakorlat: • megfigyelés, egységes nyelv kialakítása (együttműködés alapja - vizit), • pszichoszociális szűrés/pszichodiagnosztika, pszichoedukáció, tanácsadás, pszichoterápia • Oktatás: • páciens, hozzátartozók, szakemberek, graduális, posztgraduális képzés • Kutatás: • diagnózisközlés pszichoszociális vonatkozásai, depresszió, szorongás, coping, QL, PTSD, burn out, stb.
Klinikai gyakorlat, oktatás, kutatás
A klinikai szakpszichológus lehetőségei az onkológián
Feltétel: multidiszciplináris összetételű, nyílt és nyitott onkológiai csapat, folyamatos kommunikáció, önreflexió, együttműködési készség Feltétel: megfelelő tárgyi környezet és munkaszervezés, onkopszichológiai képzés és szupervízió elérhetőségének biztosítása Feltétel: tudatos saját motiváció, együttműködésre alkalmas, onkológiai team tagként dolgozó klinikai szakpszichológus Az onkológiai pszichológiai tevékenység kellő felkészültség, fejlődés és szupervízió mellett végezhető.
Köszönöm a figyelmet!
