KÜRTÖS. Iskoláink léte a tét

s Q t r W k

KÜRTÖS Közéleti havilap

VIII. évfolyam 1. szám

Iskoláink léte a tét Minden évben január végén és február elején zajlanak az iskolai beíratások. Nem csak a csökkenõ gyermekszaporulat miatt, de egyes magyar szülõk identitástudatának gyengülése miatt is egyre kevesebb az anyanyelvi iskolába íratott nebulók száma. Ezerszer hangoztatott és bizonyított tény, hogy az anyanyelven megszerzett alapismeretekre bátran lehet építeni a késõbbiekben, akár szlovák nyelvû szakközépiskolában, fõiskolán vagy egyetemen. Sokan azért adják gyermeküket szlovák iskolába, hogy felsõfokú tanulmányai során ne legyenek nyelvi problémái. Sántít ez az érvelés, mert a szlovák nyelvû alapiskolába íratott magyar gyerekek többsége két-három évig is küszködik a számára idegen nyelvvel, míg a magyar iskolát járt diákok legtöbbjének esetleg 2-3 hónapig okoz kisebb-nagyobb gondot a fõiskolán a szlovák nyelven történõ tanulás. Ugyanakkor az is megcáfolhatatlan tény, hogy a magyar iskolába érettségizett diákoknak csak elenyészõ hányada esik ki fõiskoláról nyelvi nehézségek miatt, és a szlovák középiskolát végzett magyar diákok közül kevesebben folytatják tanulmányaikat egyetemen, mint a magyar iskolák végzõsei. Akkor miért is erõltetjük gyermekünkre az idegen nyelvû alapiskolát?! A járásunk magyar tanítási nyelvû alapiskolái igazgatóinak tájékoztatása szerint az elsõsök beíratását szórakoztató programokkal, de van, ahol apró ajándékokkal igyekeznek vonzóbbá, emlékezetesebbé tenni. Az alábbiakban közöljük az egyes iskolákban a beiratkozás idõpontját. Január 29. - Ipolyvarbó Február 3. - Óvár Február 4. - Ipolynyék, Lukanénye Február 5. - Inám Február 10. - Ipolybalog -bgy-

2 0 1 0 . január

Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft

Az emlékháznál vette kezdetét a Mikszáth-év ünnepségsorozata

A KI

MEGSZELÍDÍTETTE A MAGYAR MONDAT OT

1847 - 1910 „Egy írót kitüntetni nem lehet sem szavakkal, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha õt mûveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalom.“ Ez a mondat Mikszáth Kálmán 40 éves írói jubileumán hangzott el, magának a nagy palócnak a szájából 1910ben, halála elõtt néhány nappal, amikor is tisztelõi, barátai, az akkori Magyarország színe-java jött õt köszönteni Budapestre. Most, születésének 163 évfordulóján, halálának centenáriumi évében is több mint százan jöttek a Palócföld minden zugából, hogy Szklabonyán, gyermekkorának egykori színhelyén, a Mikszáth Emlékház udvarán fejet hajtsanak mellszobra, még mindig töretlen népszerûsége és felejthetetlen nagysága elõtt. Jubileumi beszédében mondta Mikszáth szülõföldjérõl a következõket: „csak nappal vagyok tõle elválva, amint testi szemeimet lehunyom, otthon vagyok, ott vagyok köztük, és ha elgondolom, hogy az öröklét is csak egy álom, hogy a mennyország is csak egy álom, a nagy pihenés, és elgondolom, hogy elsõdleges értesülésünk van arról, hogy ott az angyalok kara zeng, hát elfog a szomorúság, hogy mit ér, ha nem a karancssági erdõk zúgnak ehelyett.“ Õ így szerette ezt a földet, s a hálás utókor ezt nem feledi. (Folytatás a 7. oldalon)

„ ... egy nemzet intelligenciája csak akkora nagy, amekkorának irodalma mutatja. Nagy piktorok, szobrászok, hadvezérek, még nagy államférfiak is kivetõdhetnek kicsiny, fejletlen nemzeteknél is, de írók ereje a nemzet erejének fokát oly pontosan mutatja, mint a celsius a hõt. “

Közélet

2 Kürtös

2010. január

Évindító politikáról, kultúráról Politika és kultúra. Politikai kultúra és kulturális politika. Van-e, s ha igen, mi a közös a politikában és a kultúrában? Meglehet egyik a másik nélkül? Kérdések, amelyekre, ha megszólítanánk az utca emberét, különbözõ válaszokat kapnánk. Tény, hogy akaratlanul is részesei vagyunk a napi politikának. Akarva viszont alakítói és formálói is lehetünk, lehetnénk a helyi és országos politikának is. Nem mindegy tehát, hogy csak passzív szemlélõi, elviselõi, rosszabb esetben szenvedõ alanyai, vagy lehetõségeink szerint, például egy-egy választás alkalmával, befolyásolói is vagyunk a sokat szidott és sokféle jelzõvel illetett politikának. Némileg hasonló a helyzet a kultúrával is. Lehetünk nem csak válogatás nélküli fogyasztói, hanem cselekvõ mûvelõi is. Mi, szlovákiai magyarok helyzetünknél, kisebbségi létünknél fogva nemigen engedhetjük, engedhetnénk meg magunknak azt a luxust, hogy fütyülünk a politikára, mondván, hogy az politikusok dolga. Bármennyire, hogy finoman fogalmazzak, nem szeretjük a politikát, nemzeti közösségünk érdekeinek érvényesítését csak a politika eszközeivel tudjuk igazán kivívni hosszabb vagy rövidebb távon. Egészen a múlt év nyaráig viszonylag kényelmes helyzetben voltunk, hiszen a Magyar Koalíció Pártja teljes mértékben felvállalta politikai érdekképviseletünket. Sajnos, egyes magyar politikusok fejében pillanatnyi rövidzárlat állt be, aminek, nagyon leegyszerûsítve, következményeként megalakult a Most-Híd. Bár a tavalyi megyei választásokon alig termett babér ennek az új politikai formációnak, mert a magyar választók túlnyomó többsége nem dõlt be a „hídépítõknek”, és voksaival az MKP

jelöltjeit támogatta. Ugyanis a józan paraszti ésszel gondolkodó magyar választópolgár tudja és tudatosítja, hogy a Most-Híd semmivel sem kínál többet és jobbat - legfeljebb a csomagolás más -, mint az MKP, és joggal kérdezheti, hogy akkor minek jött létre? Hasonló ez, mint mikor a piacon évek óta almát áruló kofa standja mellett hirtelen megjelenik szomszédasszonya szakasztott ugyanolyan almával. És elképzelhetõ, hogy ráadásul a kofa kertjébõl szedte az almát. Kétségtelen, hogy akad néhány vevõ az árujára, de az állandó kuncsaftok nagy része nem pártol el a régebbtõl piacozó kofától. Mindenesetre az újonnan érkezõ árus, akarva-akaratlanul, rontja a másik üzletét. Mert merõben más volna a helyzet, ha történetesen szilvát vagy tojást kínálna, mert akinek arra van szüksége, természetes, hogy azt és tõle fogja vásárolni… Az iménti fejtegetés idõszerûségét az adja, hogy idén ismét választások elé nézünk. A két magyar párt igazi erõpróbáját a júniusban esedékes parlamenti választások jelentik majd. A felkészülést a választásokra már most el kell kezdeni. Többek közt ez is szerepelt annak a Beszéljük meg közös dolgainkat címmel tartott közös évindító rendezvénynek a programjában, amelyre a járás helyi szervezeteinek elnökein kívül az MKP és a Csemadok járási elnöke meghívta a magyar polgármestereket is. Az Ipolybalogon tartott összejövetelen természetesen nemcsak politikáról, hanem kultúráról és a térség magyarságát érintõ közös feladatok felvázolásáról is szó esett. Mielõtt bárki is azzal vádolná meg az MKP-t, hogy saját céljaira akarja kisajátítani a Csemadokot, szükséges emlékeztetni, hogy 2007 júniusában az MKP Járási Elnöksége és a Csemadok

Területi Választmánya Elnöksége között született egy együttmûködési megállapodás a járás magyarságának összefogása és megtartása érdekében. Hasonlóképpen az MKP elõzõ járási elnöke kezdeményezte a magyar polgármesterekkel való szorosabb együttmûködést is. Ahogy fentebb említettem, június elsõ felében parlamenti választások várhatók kis hazánkban. Számunkra, szlovákiai magyarok számára nem lehet közömbös, hogy milyen mértékû /és összetételû/ lesz érdekképviseletünk a parlamentben. Újra csak a józan paraszti észre kívánok hagyatkozni, és felhívni a figyelmet, hogy a szlovákiai magyarság létszámánál fogva miként nem tudna igazán eltartani két magyar napilapot /a múlt század 90-es éveinek elején volt példa rá, hogy egy ideig két napilapunk volt, de az új lap kénytelen volt bedobni a törülközõt/, de még egy másik, a Csemadokhoz hasonló kulturális szervezetet sem, úgy félõ, hogy két magyar politikai tömörülést sem. Akik mégis ennek ellenkezõjére biztatják a szlovákiai magyarságot, felettébb felelõtlenek, és csak önös érdekeiket tartják szem elõtt. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy az MKP hibátlan, de melyik párt az? Amikor Bugár vezette a pártot, akkor sem volt hibáktól mentes. Akkor most a Most-Híd kitõl vagy mitõl lenne hibátlan? Van még egy fél évünk annak eldöntésére, melyik magyar párt jelöltjeire voksolunk. Mindennél fontosabb azonban, hogy mi, magyarok minden eddiginél nagyobb számban járuljunk az urnákhoz, mert aki otthon marad, és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az a szlovákiai magyarság érdekképviseletét gyengíti. B.Gy.

Megkérdeztük Jámbor László megyei képviselõt:

Letették az esküt

Mi volt a z a l a kul ó k ö z g y û lé s e n ? Immár harmadik választási ciklusát töltheti a megyei önkormányzatban az MKP képviselõje, Jámbor László, Apátújfalu polgármestere. Tõle kérdeztük, mi volt a megyei közgyûlés alakuló ülésén? Milyen posztokra van kilátása az MKP képviselõinek? - Az elmúlt év végén tartotta alakuló ülését Besztercebánya Megye Közgyûlése, ahol az MKP-nak az elmúlt idõszakhoz viszonyítva eggyel kevesebb, mindössze hét képviselõje van. Az alakuló közgyûlés lényegében a képviselõk hivatali esküjének letételérõl szólt, de az MKP frakciója természetesen találkozott az új megyei elnökkel, akivel a szóba jöhetõ bizottsági elnöki,

illetve alelnöki posztokról is beszélgettünk. Vladimír Maòkával egy bizottsági elnöki és két alelnöki tisztség betöltésérõl tárgyaltunk, aminek nem látta akadályát. Bennünket közelebbrõl a pénzügyi, közlekedésügyi és az idegenforgalmi bizottság érdekelne, de az oktatásügyi és kulturális ügyi bizottságba is jó és elismert szakembereket tudunk ültetni. Én személy szerint továbbra is a közlekedésügyi bizottságban szeretném folytatni munkámat. Mindezekrõl bõvebben csak a legközelebbi közgyûlés ülése után, várhatóan január második felében tudok beszámolni. -ár

Az elmúlt év végén, december 29-én került sor Besztercebánya Megye Közgyûlésének alakuló ülésére. Milan Murgaš távozó megyei elnök nyitotta meg a közgyûlést és a megyei választási bizottság elnökének a választási eredményekrõl elhangzott jelentése után a 49 képviselõ és az új megyei elnök, Vladimír Maòka letette a hivatali esküt. Az új megyefõnök „székfoglaló” beszédében a „párttrikó” levetésének szükségességét hangsúlyozta, és teljes erõbedobással szándékozik hozzálátni a megye polgárainak érdekében végzett munkához. /-/

2010. január

Közélet

Kürtös 3

Egészséges ivóvíz járásunk déli részén Az ivóvízrõl már többször írtunk újságunkban, de ez a téma ma is többszörösen aktuális. A világon egyre nagyobb a vízfogyasztás iránti igény. Vannak területek, ahol ez ma is többet ér az aranynál. Rövidesen stratégiai fegyverként fogják kezelni, és többet fog érni, mint az olaj. Vidékünkön is nagy jelentõsége van az ivóvíznek, annál is inkább, mert a kutak vize szennyezett, és járásunk kevés helységében van vezetékes ivóvíz. Ezen fog segíteni az az épülõ vízvezetékrendszer, amely járásunk községeinek mintegy felét fogja érinteni. Errõl kérdeztük Dr.Balla Zoltánt, a Veolia Voda vállalat nagykürtösi üzemének igazgatóját, aki nagyon készségesen állt rendelkezésünkre. - Kérnék egy rövid bemutatkozást. - A Veolia Voda csoportosulás része a Veolia Environnement divíziónak, amely a víz- és csatornarendszer terén végez szolgáltatásokat mintegy 110 millió ember részére több mint 56 országban a világon. A szlovák piacra 2006 májusában léptek, mint a Közép-szlovákiai és Tátraalji Víz- és Csatornamûvek mûködtetõi egy nemzetközi pályázat gyõzteseiként. Mindkét hazai csoportosulás vagyona továbbra is a városok és falvak tulajdonában maradt. A csoportosulás csak a víz és csatornázási szolgáltatást fogja mûködtetni és biztosítani. A Veolia Voda nagykürtösi üzeme járásunkban 39 településen mûködteti a vízvezeték-hálózatot, és 5 településen a csatornahálózatot. Jelenleg a vezetékes vízvezeték-hálózat 281 km hosszú, amely 5902 bekötést, 37 víztartályt, 35 szivattyú- és átemelõ állomást, 2 víztisztítót foglal magába. A csatornahálózat hossza 413 km, ebben 1084 lekötés és két tisztítóállomás van. - Jellemezné az uniós támogatással épülõ új vezetékes ivóvízhálózatot? - Az ISPA program alapján épülõ új vízvezeték-hálózat mely „A Nagykürtösi járás déli részének ivóvízzel való ellátása“ név alatt fut - 37 községet érint. Pénzügyi kifejezésben ez 28 millió eurót jelent és amely költségek a következõképpen oszlanak meg: EU 19,6 mill. € = 70%, állami költségvetés 7,0 mill. € = 25%, Közép-szlovákiai Vízmûvek 1,4 mill. € = 5%. A fõ kivitelezõ a Vodohospodárske stavby a.s. Bratislava és a Hydroccol spol.s.r.o. Dolný Kubín. Az építkezésen dolgoznak még kisebb cégek is, így: Veolia Voda StVPS a.s., HASS spol.s.r.o., COMBIN s.r.o. Banská Štiavnica, TIOR spol.s.r.o. Šahy a PROHAKO spol.s.r.o. Ve¾ký Krtíš. A projekt hat önálló építkezési szakaszra van felosztva: 1. szakasz: Hriòovái víztároló - Kriváò, Podkriváò-MýtnaKopáò-¼uboreè (föld alatti szivattyúfurat, fõ csõvezeték és a ráépített víztartályok, ¼uboreè - vízelosztó csõvezeték) 2. szakasz: ¼uboreè-Žih¾ava-V.Krtíš (föld alatti szivattyúfurat, fõ csõvezeték és a ráépített víztartályok) 3. szakasz: Žih¾ava-Kiarov-Olováry-Glabušovce-Kováèovce-Zombor-Mu¾a-Èeláre-Vrbovka-Bušince (fõ csõvezeték lefektetése és ráépített víztartályok, vízelosztó csõvezeték lefektetése) 4. szakasz: V.Krtíš-Kosihovce (fõ csõvezeték lefektetése segéd szivattyúállomással). A leágazások a következõ községeket látják el: Bátorová, Opatovská Nová Ves, Slovenské Ïarmoty, Záhorce, Záhorce-Seleš any, Želovce. A csõvezetékre ráépített víztartályok Bátorfalun és Tótgyarmaton lesznek. 5. szakasz: csõvezeték lefektetése és ráépített víztartályok a következõ községekben: Kosihovce-Se¾any-Lesenice-Chrastince-Malá Èalomija, V.Èalomija, Kosihy nad Ip¾om, Koláre,

Èebovce, Nenince, Opava. 6. szakasz: Ïurkovce-Kleòany-Seèianky (fõ csõvezeték és ráépített víztartályok), vízelosztó csõvezeték a következõ falvak részére: Kleòany, Seèianky, Ve¾ká Ves nad Ip¾om, Ipe¾ské Predmostie, Balog nad Ip¾om, Vinica, Dolinka. Ezen hat szakasz keretén belül megépül: - a fõ csoportos vízvezetékrendszer ill. rekonstrukciója 12,908 km hosszúságban - a fõ vízvezetékcsõ rekonstrukciója a ¾uboreèi és a nagykürtösi víztartályokból 21,349 km hosszan - a fõ- és vízelosztó vezetékek lefektetése 37 község részére összesen 240,3 km hosszan - 15 új víztartály építése 5300 m3 befogadó képességgel - 10 meglévõ víztartály rekonstrukciója - 3 szivattyúállomás - 3930 db vízbekötés - a mérési rendszer és reguláció kiépítése a nagykürtösi diszpécserközpont által. A víz árát az erre kinevezett állami hivatal (Úrad pre reguláciu sie ových odvetví) állapítja meg az egész csoportosulás részére. Jelenleg a víz ára 2010. január 1-jétõl december 31-ig 0,9313 euró/m3 áfa nélkül. Az egész szakasz megépítése után a járás lakosainak 98 %-a lenne ellátva vezetékes ivóvízzel. Az építmény átadásának határideje 2010. december 31., de valószínû, hogy a próbaüzemeltetés már szeptember végén beindul. - Mi az elvárás a lakosok felé az építkezés folyamán? - A csatlakozó a telek határán túl max. 2-3 méterre mehet, ez esetenként változhat, megegyezés kérdése. A jövendõ fogyasztó részérõl meg kell vásárolni, vagy megépíteni a vízmérõ aknát a következõ méretekben: hosszúság 0,90 m x szélesség 1,20 m x mélység 1,50 m. Ennek nem szabad vízáteresztõnek lennie. Az ivóvíz a hriòovái (herencsvölgyi) víztárolóból van biztosítva, melynek elégséges a kapacitása. Ennek kiesése esetén további két vízforrás áll rendelkezésre, mégpedig: a ¾uboreèi (nagylibercsei) fúrott kút, amely 40 litert ad másodpercenként és az opavai (apafalvai) fúrott kút, amely 4 litert ad másodpercenként, ez összesen 44 l víz másodpercenként. - Mit üzen, vagy mit kér az érintett falvak önkormányzataitól vagy lakosaitól? - Elsõsorban szeretném hangsúlyozni az egészséges ivóvíz fogyasztásának szükségességét és jelentõségét, ezért kérném az önkormányzatok segítségét, hogy minél több lakos csatlakozzon rá a rendszerre. Ne álljon elõ az a helyzet, hogy a vízvezeték megépül, és a rá való csatlakozás a minimális lesz. Végezetül néhány ok felsorolása, miért igyuk a csapvizet: - 1 liter csapvíz 100-szor olcsóbb, mint az üzleti csomagolt víz - egészségügyileg kifogástalan, gyakoribb és szigorúbb ellenõrzés alá esik, mint az üzleti csomagolt víz - minõségileg teljesen összehasonlítható a csomagolt vízzel, a kisebb ásványianyag-tartalom miatt kevésbé terheli a vezetéket - mindig friss és otthon van, optimálisan van „elraktározva“ hideg és sötét helyen a csõhálózatban - védi a természetet, mert nem kell kamionokban szállítani, elesik a raktározási költség és az ökológiailag is káros hulladék likvidálása - védi egészségét, mert nem cipel nehéz, vízzel teli csomagokat, egy karton víznek 6 üveggel kb. 10 kg a súlya. További kérdések és egyéb tudnivalók ügyében forduljon a Veolia Voda nagykürtösi üzemrészleg igazgatójához, Dr. Balla Zoltánhoz, telefonszáma 0905 408 505. - Köszönöm a beszélgetést, és további sok sikert a munkájához. Balogh Gábor

Közélet

4 Kürtös

2010. január

Az év végén sem pihentek Lapunkban gyakran adunk hírt az ipolyfödémesi székhelyû Human International Polgári Társulás tevékenységérõl, mivel önkéntes munkájukkal nemcsak látszatos segélyprogramokban vesznek részt, hanem a mindennapi segítségük elsõsorban a régióban élõ rászorulók felé irányul. A tavalyi esztendõben sem volt ez másképpen, hiszen a fõleg Ausztriából érkezõ segélyszállítmányok nagy része most is hazai szervezetek, nyugdíjas otthonok, egészségügyi intézmények, gyermekotthonok és árvaházak lakói között lettek szétosztva. A közel harminc kamionnyi szállítmány, mely fõleg bútorokból, élelmiszercsomagokból és egészségügyi felszerelésbõl állt, sok embert tett boldoggá, segített a mindennapok bajában. A társulás alapítói és munkatársai azonban az év utolsó napjaiban, amikor már mindenki az ünnepekre készült, sem pihentek, hiszen a karácsony elõtt érkezett szeretetcsomagokból és élelmiszerbõl a Kárpátmedence legkeletibb részére is jutott. A mintegy 12 mázsányi, fõleg élelmiszerbõl, gyermektápból és ajándékcsomagokból álló szállítmányt a szervezet mukatársai, Molnár László, Vida József és Hrubík Béla Nagyváradon adták át a Szent György Lovagrend székelyföldi priorának, Abrudbányai Sándornak, aki az adomány nagy részét a legjobban rászoruló csángó magyar családokhoz juttatta el még az ünnepek elõtt. Nagy öröm, hogy a szervezet munkája iránt már idehaza is érdeklõdnek a segíteni szán-

dékozók. Az ünnepek elõtt Csatán, a Csemadok alapszervezetének kezdeményezésére ruhagyûjtést szerveztek, mely adomány a mintegy háromszáz kilónyi

élemiszerrel egyetemben az erdélyi Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes által mûködtetett alapítványi intézményekbe került, de örülhettek az ipolysági reformátusok is, hiszen a helyi templom befejezésére a szervezet jótékonysági ruhavásárán közel 600 eurót gyûjtöttek össze számukra. Egykoron bizonyára az alapítók sem gondoltak arra, hogy majd az anyaországi magyarok is kérnek segítséget a segélyszervezettõl. Mára azonban ez a helyzet megváltozott. Egyre több levelet, hívást, kérést kapnak az

anyaországi rászorulóktól is, és ezeknek is igyekszik megfelelni a társulás, hiszen a segítség és a ráutaltság valóban nem ismer határokat. Mindenki tisztában van vele, hogy az adomány és a segítség nem pótolja a szeretetet, de olyan emberi megnyilvánulás, ami melegebbé, szebbé teszi ezt a zord világot. Kétszer ad, aki gyorsan ad - tartja a közmondás. Ezt tartják szem elõtt azok is, akik egész évben önkéntes munkájukkal tesznek valami emberi jót. És hála a szeretet erejének, egyre többen vannak, akik ezt felismerik. Másokon próbálnak segíteni. Ez ma nem szokványos cselekedet. Ezért nem jár semmi, pénz meg pláne nem. De aki látott már örömtõl és hálától csillogó szempárt, síró

édesanyát, hálálkodó beteget, az minden kétséget kizárólag bizonyítja majd: megéri! Palócz

Déva 2009 Most már bevallom, kicsit félve és egy kicsit aggódva jelenttettük meg a gyûjtésre való felszólítást. Gondoltam, hogy a válság valahol mindenkit érint, családokadat, közösségeket, emberi kapcsolatokat. Ugyanis 5. alkalommal szerettük volna ajándékainkkal meglepni a Romániában lévõ dévai Szent Ferencz Alapítvány gyermekeit. Minden várakozást felülmúlt a gyûjtés. Egy autóbusznyi ajándék: ruhanemû, tartós élelmiszer, édesség, tisztítószerek, tanszerek, kerékpár, egészségügyi betétek, névre szóló ajándékok. Az intézmény elnökének Böjte Csabának átadtunk: 5 320 eurót, ami hatalmas összeg! Köszönet mindenkinek, aki bármilyen módon támogatta a gyûjtést! Falvaknak: Medvesalján: Óbást, Újbást, Vecseklõ, Tajti; Ipolybalog, Lukanénye, Csáb, Dacsókeszi, Inám, Ipolynyék, Ipolyság, Palást, Bussa, Ipolyvarbó, Szécsénykovácsi, Óvár, Apátújfalu, Kelenye. Nagy köszönet az ipolybalogi plébános úrnak György Ferencnek, továbbá Pulai Alicának, Fónódné Ritának, Nagy Teréznek, Tandel Lászlónak és lányának, Farkas Ivánnak /az MKP parlamenti képviselõjének/, Kuzma Zolttánnak, Lukanénye polgármesterének, akinek nagyon sokat köszönhetünk a szállítás szervezésében. Ezúton köszönöm a rimaszombatiaknak is, Hegedüs Mártának és Medvesalján Tóth Gyulának, Százdon Ozsvald

Gabikának és családjának. Hála Ferencei Andreának Kassára, Bolyós Editnek Patra és mindenkinek, aki mellénk állt és segített valamilyen módon! Köszönet azoknak, akik elkísérték a szállítmányt, és átadták az adományokat, valamint György Tibornak és kedves feleségének, Marikának. Mindenkinek nagy-nagy KÖSZÖNET!!! Molnár Katalin

Közélet

2010. január

Kürtös 5

Magyar őstörténeti válogatás ÕSHONOS-E A MAGYAR A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN?

zatos dolognak tartották ugyanis, hogy elfeledjék híres hazájukat.”

Folytatás az elõzõ számokból

C) KÉZAI SIMON KRÓNIKÁJA (13. sz.) „Miután tehát elõadtuk a hunok eredetét … most lássuk, mikor tértek vissza ismét Pannóniába; a visszatérõknek kik voltak a kapitányai”. Kissé alább: „a nyolcszázhetvenkettedik esztendõben a hunok, vagyis a hungarusok újból Pannoniába indultak…”. D) KÉPES KRÓNIKA (1358): „Kezdõdik az elõbeszéd a második bejövetelrõl: A magyarok másodízben jöttek ki szittyaországból… a magyarok vagy hunok, latinul pedig ungarusok… ismét benyomultak Pannoniába…”

*** HIBBANTSD MEG ÉS URALKODJ!

E) CHRONICA HUNGARORUM (1473): „A Krónikának ez a második része szól a magyaroknak Pannoniába történt második bevonulásáról…” F) PETRUS RANSANUS MÛVE (1490) „Sokan elhatározták közülük, hogy Szármáciát elhagyva Pannóniába mennek… fiaik és unokáik, valamint azok leszármazottai mindig vágytak arra, hogy Pannóniába menjenek, melyet egykor mint hallották - õseik birtokoltak. Gyalá-

Térjünk vissza a Habsburgokra. Megvesztegetéssel, árulók révén a magyar korona birtokába jutván, az oszd meg és uralkodj elvének alapján a Bécsi Titkos Kamarilla elõnyösnek vélte, hogy a befogadott és az õsi magyar felségterületekre éhes nemzetiségeket a magyarok ellen uszítsa. Erre azonban csak úgy volt lehetõség, ha a magyar értelmiségiek közül is megnyernek némelyeket ennek az ügynek a szolgálatára. A nagy magyar 1848-1849-es szabadságharc cári segítséggel - tehát két világhatalom összefogásával - történt leveretése után, a Bach-féle terrorkorszakban következett be ez; sikerült néhány írástudót az ügyük mellé állítani. Világosan át kell látnunk az Ausztrián diadalmaskodó magyar szabadság által Bécsben keltett pánikot. Ferenc József, a császár a lealázkodásig süllyedve könyörögte ki „minden oroszok cárjá”-tól a katonai beavatkozást, amelynek aztán, a hazai nemzetiségek föllázításával és osztrák segítséggel végül is sikerült eltiporni a magyar szabadságharcot. A Habsburg-ház kénytelen volt végleg fölismerni, hogy nem bír a „fékezhetetlen magyarokkal”. Ennek a „fékezhetetlenségnek” a magyar vitézségi hagyományokon túl a magyar hazaszeretetben és szabadságszeretetben gyökerezõ, illetve a

nemzeti hagyományokra épülõ büszkeség, a nemzeti öntudat volt az alapja. A Bécsi Titkos Kamarilla ennek a nemzeti öntudatnak az aláásására eszelte ki a „honfoglalás” és vele együtt a magyarság kései és dicstelen, gyökértelen eredetének elméletét. Ekkor koholódott ki a „honfoglalás” újonnan képzet, eladdig a magyar nyelvben ismeretlen nyelvújítási fogalmának politikai célokra való bevetése, fölhasználása (részletes feltárását lásd G. K. E. „Mi az igazság az árpádi bejövetel körül.” Bp., 1995). Idõ folytán aztán ez a politikailag a 896. évi bejövetelre ráerõltetett, ránk préselt, majd késõbb hagyománnyá, rossz hagyománnyá fajult fogalmat, úgy is mondhatnánk: hagyománytagadó, hagyományellenes hagyományt a vezetés rejtett nemzedéki folytonossága, hatalmi, tudománypolitikai erõltetése szentesítette kimondatlan, íratlan törvénynyé. A megszokás viszont hatalmas nagy úr, nem ajánlatos szembeszállni vele. Ha pedig mindenki ugyanazt fújja, lassankint természetessé válik, mi több megszeghetetlenné, olyasmivé, amin már senki sem rágódik, és ez nem is ajánlatos. Jellemzõ az idegenuralmak szellemiségére, hogy a bolsevizmus idején még a csapból is „honfoglalás” folyt. Ha valaki egy kalyibát, kutyaólat tákolt össze a falu szélén, már arról is „honfoglalás”-ként cikkeztek a lapok. Divatos közhellyé vált utcán és tudományban. S ki merne szembeszállni az árral? Ki töprenkedne azon, vajon helytálló-e s vajon régi kútforrásainkkal szemben megállja-e a helyét az, amit közvetve állít, hogy nem eredeti birtokosai, õshonosai vagyunk hazánknak, de fegyveres erõszakkal hódító elragadói, elfoglalói. *** A „honfoglalás” idegenuralmi hatalmi nyomással elterjesztett elméletének éppen ez a célja: lenyesni a magyarság õstörténetét, és ezáltal aláásni a magyarság nemzeti öntudatát, összetartozástudatát, büszkeségét. *** Mindezt áttekintve megállapíthatjuk: a „honfoglalás”-t vallókkal kapcsolatban a tárgyilagosság jegyében fölhozott egyetlen állítás, egyetlen mentség sem állja ki sem a történelmi, sem a logikai vizsgálatot. Folytatjuk. Forrás: világháló

6 Kürtös

2010. január

Közélet

BESZÉLJÜK MEG KÖZÖS DOLGAINKAT Közös évindító összejövetelre szólt az MKP és a Csemadok helyi szervezetei elnökeinek, valamint a magyar polgármesterek címére küldött meghívó, amelyet az MKP és a Csemadok járási elnöke látott el kézjegyével. Annak ellenére, hogy elsõ alkalommal került sor ilyen jellegû együttes rendezvényre, elfogadható érdeklõdés kísérte a 2010. január 7-én az ipolybalogi alapiskola éttermében Beszéljük meg közös dolgainkat címmel megtartott találkozót. A házigazda szerepében Cseri Lajos, Ipolybalog polgármestere köszöntötte a résztvevõket, külön is Hrubík Bélát, a Csemadok országos elnökét. Pohárköszöntõt mondott Balík László, a Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnökségének elnöke. Az újévi jókívánságok tolmácsolásán túl köszönetét fejezte a régió MKP-s és független magyar polgármestereinek, valamint a párt és a Csemadok vezetõinek és tagjainak a tavaly novemberben tartott megyei választásokon az MKP jelöltjeinek nyújtott támogatásért. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy ebben az évben is szükség lesz a támogatásra és az összefogásra, hiszen néhány hónap múlva parlamenti választások lesznek, és a jelenlevõk közül bizonyára senkinek sem közömbös, milyen ered-

ményt érnek majd el a párt jelöltjei. Csatlakozott a jókívánságokhoz Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke is, aki egyúttal örömének adott hangot, hogy a meghívottak közül sokan elfogadták a közös évindítóra szóló invitálást. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az év folyamán módjukban áll majd még további hasonló találkozók szervezése, hiszen ki tehetne többet a járás magyarságának összefogásáért, mint a magyar polgármesterek, a Csemadok és az MKP helyi vezetõi, tagjai. Vitaindítónak szánt beszédében a

Csemadok országos elnöke egymásra figyelésünkkel magyar közösségeink megerõsítésének fontosságát hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy kultúra nélkül hiába lesz politika, mert kultúrában él a nyelv, s ha elsorvad, magyar közösség sem lesz. Ami nemzeti közösségünk jelenét illeti, nem sok jóval kecsegtet ez a mostani kormánygarnitúra, mondotta Hrubík Béla, hiszen idén sem részesülnek nagyobb anyagi támogatottságban a Szlovákiában élõ nemzetiségek, és hozzátette, a júniusi parlamenti választások kimenetelét tekintve sem legyenek túlzott illúzióink. Igazából csak magunkra számíthatunk, élhetõ közösségeket teremtve vészelhetjük át a nehéz idõket. Mintegy erre kapcsolódott a rendezvény moderátorának, lapunk fõszerkesztõjének mondandója. Bodzsár Gyula emlékeztetett, hogy három témacsoport szerepel a találkozó programjában. Nemzeti létünk a tét címmel a járás magyarságát érintõ közös feladataink felvázolása, az MKP és a Csemadok helyi szervezeteinek tevékenységével kapcsolatos észrevételek megvitatása, valamint a júniusi parlamenti választások járási és helyi kampánystratégiájának elõkészítése. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a járás magyarsága helyzetének további alakulása mind a polgármesterek, mind az MKP, mind a Csemadok helyi és járási vezetõinek közös érdeke. Hasonlóképpen közös érdek anyanyelvünk és magyar iskoláink megtartása, kulturális emlékeink védelme, hagyományaink ápolása. Egyetlen magyar polgármesternek sem lehet érdektelen, hogy településén hogyan mûködik a Csemadok vagy az MKP szervezete, miként a helyi csemadokosoknak vagy MKP-seknek sem lehet közömbös, hogy az adott település polgármestere vagy önkormányzati képviselõi hogyan viszonyulnak a közügyekhez, a kultúra támogatásához. Ha nem is szorosan a megadott témakörökhöz, de a jelenlevõk közül vegyesen, polgármesterek, MKP-s és Csemadok-elnökök kértek szót a találkozó további részében, és mondták el észrevételeiket, javaslataikat. Bár Gömöry Lóránt, az MKP ipolynyéki elnöke dicsérte a közös évindító ötletét, de kifogásolta, hogy nem kaptak meghívást a rendezvényre a magyar iskolák igazgatói. A fiatalok távollétét hiányolta a találkozóról a terbegeci polgármester, Baki Attila. Megmaradásunk fontosságát hangsúlyozta felszólalásában Bõhm András, a Csemadok zsélyi szervezetének agilis elnöke, és hozzáfûzte, hogy

azokon a településeken, ahol nincs magyar iskola és nincs magyar pap, mint például szülõfalujában, Zsélyben is, ott

egyre nehezebb megmaradni magyarnak, létrehozni és megtartani magyar közösséget. Jámbor László újraválasztott megyei képviselõnk az új megyei közgyûlés alakuló ülésérõl tájékoztatott. Kritikusan fogalmazott Zólyomi Károly, Ipolyvarbó polgármestere, amikor nemzeti öntudatunk alacsony színvonalára mutatott rá, és az MKP részérõl a célok meghatározásának fontosságát sürgette. A rossz útviszonyok miatt késve, majdnem hogy zárszóra érkezett a találkozóra Csáky Pál, az MKP országos elnöke. Rövid beszédében elõször is újévi jókívánságait fejezte ki a jelenlevõknek, aztán áttekintette a tavaly novemberben tartott megyei választások eredményeit, amelyek a párt szempontjából országos viszonylatban, beleértve a járásunkat is, a körülményekhez képest elfogadhatónak mondhatók. A továbbiakban körvonalazta az idén esedékes parlamenti választások várható eredményeit, az erõviszonyok feltételezhetõ alakulását, de amit már most tudni kell az az, hogy a magyarok

egységesen, és minél nagyobb számban járuljanak június elején a választási urnákhoz. A találkozóra szánt idõ rövidsége miatt a programban szerepelt témaköröket csak részben sikerült megvitatni, de ahogy a résztvevõk közül többen is jelezték, folytatni kell az ilyen és hasonló összejövetelek szervezését. /Bár/

2010. január

Kultúra

Kürtös 7

Aki megszelídítette a magyar mondatot Befejezés az elsõ oldalról

Régebben, így születésnapjának tájékán a Palóc Társaság és a Csemadok tagjai közösen jöttek itt össze ünnepelni egy koccintásra, ám amióta a múzeum felújítva a Szlovák Nemzeti Múzeum kötelé-

kébe került, kissé lélektelenné, szalagmunkára emlékeztetõvé váltak ezek az ünnepek. A régi tagok, egykori rendezõk, akik évtizedeken keresztül óvták e szellemi és tárgyi örökséget, mára szinte a partvonalon kívülre kerültek, az „õket is meg kell hívni kategóriába“. Mikszáth kedvenc ételét a snidlinges zsíros kenyeret ,,teszkós“ pogácsa váltotta fel, a meghitt, baráti hangulatot a hivataloskodás erõltetett mosolya, szigorúan két nyelven. Az idei megemlékezés két szónoka Szklabonya szlovák polgármestere és E. Csorba Csilla, a Petõfi Irodalmi Múzeum igazgatónõje volt, de helyi népviseletben Mikszáth kedvenc szlovák népdalaiból is ízelítõt kaphattunk a Járási Mûvelõdési Központ munkatársának zenei kíséretében. Ízes palóc nyelven meghallgathattuk az ipolyvarbói Mikszáth Alapiskola tanulójának elõadásában egyik ismert novelláját is. Tiszteletét tette Balassagyarmat képviseletében Medvácz Lajos polgármester, Nógrád megye képviseletében Becsó Zsolt, a megyei közgyûlés elnöke, Magyarország pozsonyi nagykövetségének nevében Ágh András, de itt voltak a Csemadok területi és országos képviselõi Balogh Gábor és Hrubík Béla, Jámbor László az MKP megyei képviselõje, a Mikszáth Társaság Praznovszky Miska örökös elnökkel, valamint a nógrádi múzeumok és iskolák küldöttei és vezetõi. A szervezõk nevében a Szlovákia Magyar Kultúra Múzemának igazgatónõje kínosan ügyelt a nemrégiben bevezetett nyelvtörvény betartására, így

az ünnepségre elõre kiszabott idõ a duplájára nõtt. A résztvevõk a nyelvtörvény rendelkezéseinek betarttatása helyett azonban jobban örültek volna egy hangosító berendezésnek, mert az elõadott üdvözlõ szövegek és fordítások, így a szó szerinti hallhatatlanságba vesztek a távolabb állók számára. A koszorúzás után a megemlékezés koccintással egybekötve a múzeum nagytermében folytatódott, ahol Bõhm András gondnok mondott pohárköszöntõt, majd Jarábik Gabriella igazgató asszony felkérte a Nógrád Megyei Múzeum, a Petõfi Irodalmi Múzeum, valamint a Mikszáth Társaság képviselõit, hogy röviden ismertessék az idei centenáriumi év programjait. A zsúfolásig megtelt terembe, a nyitott ajtón keresztül a friss levegõ mellett, egy kis idõre avatatlan látogató is bebocsáttatást nyert egy hosszú szõrû pulikutya személyében. Az éppen szónokló megyei igazgató asszony találóan meg is jegyezte, hogy most már legalább nem mondhatja senki, hogy Mikszáthra a kutya sem kíváncsi. A nagy derültség elültével, valamint a puli egyidejûleges eltávolításával a díszes társaság nagy része Balassagyarmat felé vette az irányt, hiszen délután ott, a volt megyeháza elõtti Mikszáth-szobornál folytatódott az ünnepség. A házigazda, Medvácz Lajos köszöntõjében Mikszáthot idézte, aki

szerint „Aki az erdõ fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhõktõl kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belõlük.“ Mindenkinek ajánlotta, olvasson Mikszáthot, mert így tiszteleghet legjobban az író emléke elõtt. Az ünnepség a városházán megtartott ünnepi mûsorral zárult, és egyben meg is nyitotta a centenárium emlékünnepségeinek sorozatát, melybõl minden bizonnyal

több száz lesz szerte az egész Kárpátmedencében. Ha a nagy palóc gondolataival kezdtem e sorok írását, illõ, hogy vele is fejezzem be. Szintén írói jubileumának ünnepén mondta: „Én már körülbelül megírtam, ami énbennem volt. Megírtam azzal a tudattal, hogy azért nem jár nekem semmi különös érdem: hiszen azért, mert az ember az anyját szereti, még sohasem dicsértek meg senkit. Én csak a hazámat szerettem. Az nem igaz, hogy negyven évig dolgoztam. Én csak mulattam negyven évig.“ És végül így szólt az õt tombolva ünneplõ

közönséghez: „Méltóztassanak hazaoszolni azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert.“ Õszinte szavai nem túlzóak. Hiszen több éves irodalmi próbálkozás, egzisztenciateremtés k í s é r l e t e , szegénység után a Tót atyafiak és A jó palócok címû elbeszéléskötetek sikere meghozta Mikszáthnak az elismerést. Pályája ettõl fogva töretlenül ívelt fölfelé; újból elvette feleségül azt a nõt, akitõl nyomorúságos helyzete miatt elválni kényszerült. Az írás öröme, az olvasók szeretete, a családi élet nyugalma és megtartó ereje jogán tarthatta magát boldog embernek. Tiszta lelkiismerettel tette dolgát mint író, mint szerkesztõ, mint országgyûlési képviselõ, mint családapa. Az embereket szolgálta, tehát a hazáját is szolgálta. Azzal a bölcs derûvel, mely mûveit is jellemzi. Palócz

8 Kürtös

Január Minden évben január 16-án koccintással emlékeznek Szklabonyán a Mikszáth-emlékházban a nagy palóc születésnapjára. Ünnepi beszédet mondott Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója A Palóc Társaság által a Magyar Kultúra Napja tiszteletére meghirdetett tanulmányírói pályázat díjkiosztó ünnepségét január 18-án tartották. A Csemadok ipolynyéki folklórcsoportja Gömöry Mária és Gömöry Imre vezetésével ismét mûsorra tûzte az Ipolynyéki lakodalmast.

Február Járásunk legtöbb magyar tanítási nyelvû alapiskolájában a hónap elsõ napjaiban került sor a jövendõ elsõs diákok ünnepélyes beíratására. A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének Mics Károly Színjátszó Csoportja 21-22-én mutatta be új háromfelvonásos darabját. A Harmónia c. zenés vígjátékot Balík Judit rendezte. Egy év kihagyás után újból megrendezték a farsangi sakktornát Ipolybalogon, amely a község vándorserlegéért folyt. Február 14-én immár kilencedik alkalommal rendezték meg Bussán a keresztény-jótékonysági bált. Február 14-én jól sikerült MKP-s bált tartottak Ipolykeszin. Az óvári iskolások és óvodások február 20-án álarcosbállal búcsúztatták a farsangot. Csáky Pál, az MKP elnöke március 20-án író-olvasó találkozón vett részt Ipolynyéken, ahol a könyvtárban Harmatos reggelek álmai c. legújabb könyvének bemutatójára került sor. Inámban február 21-én farsangzáró gasztronómiai napot rendeztek.

Március A hónap elsõ napján ünnepelte pappá szentelésének 70. évfordulóját, vagyis rubinmiséjét Dombi Ferenc szentszéki tanácsos, nyugalmazott plébános Ipolynyéken. Az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola szervezésében március 5-én került sor a Nagykürtösi járás magyar pedagógusainak találkozójára.

Eseménynaptár - 2009

2010. január

Lukanényén március 14-én emlékeztek a 48-as szabadságharcra. A helyi megemlékezés után került sor a település mûvelõdési házában a Tavaszi szél... országos döntõjére. Március 15. - nemzeti ünnepünk. Ebbõl az alkalomból megemlékezéseket tartottak Ipolyvarbón, Ipolynyéken, Ipolybalogon, Inámban, Csalárban, Óvárban, Lukanényén, Szécsénkén és Zsélyben. Március 17-én Ipolynyéken tartotta tisztújító konferenciáját a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A tanácskozáson újra Balogh Gábort választották a CSNTV elnökének. A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulóját március 12-én Ipolybalogon rendezték meg. Március 21-én tartották a köztársaságielnök-választás elsõ fordulóját.

mutatkoztak be a budapesti Interoperett mûvészei. Május 9-én immár harmadik alkalommal elevenítették fel Ipolybalogon a májfaállítást. Kelenyén 18 méter magas, ún. megamájusfát állítottak. Az ipolysági székhelyû Ipoly Unió kezdeményezésére május 13-án Ipolynyéken a környezetvédõk szabadtéri kiállítás keretében mutatták be, hogy életünket mennyire befolyásolja a klímaváltozás. Kõkesziben a szabadtéri színpadon május 10-én MKP-majális keretében mutatkoztak be az MKP EP-jelöltjei, Albert Sándor és Hodosy Szabolcs. Május 22-én a Mikszáth Napok keretében a nagykürtösi könyvtárban „berendezett” Irodalmi Kávéháznak Csáky Károly neves helytörténész volt a vendége. Kékkõben a vármúzeumban került sor a Balassi Emléknapra. Május 24-én a nagycsalomjai szabadtéri színpadon került sor a Fayl Frigyes zeneszerzõ tiszteletére rendezett ünnepi koncertre. Május 23-án Ipolynyék adott otthont a Nyék Falvak Találkozójának. Május utolsó hétvégéjén Szécsénykovácsiban immár huszonharmadik alkalommal rendezték meg a lovasnapokat. Ipolynyéken a Nyék Falvak Találkozójának keretében került sor a Balassi Emléknap megrendezésére és a Balassiemlékérmek átadására.

Április A köztársaságielnök-választás 2. fordulóját április 6-án tartották. Április 12-én a lukanényei amatõr színjátszó csoport Balko Zsófia rendezésében nagy sikerrel mutatta be a Mágnás Miska c. 3 felvonásos vígjátékot. Ipolyvarbón a Szentiványi Ferenc Országbíró Napok lakossági fórumának volt a vendége Mészáros Alajos és Cúth Csaba, az MKP EP-jelöltjei, és Jámbor László megyei képviselõ. Április 26-án Ipolybalogon rendezték meg a Kis Pacsirta 2009, az óvodások regionális hagyományõrzõ fesztiválját. Járásunkba április 28-án érkezett a Feltámadási Kereszt, amely Kelenye, Szécsénke, Ipolybalog, Ipolynyék, Ipolykeszi, Nagycsalomja, Apátújfalu, Ipolyvarbó és Bussa érintésével haladt tovább Magyarországon. Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás volt egyik fõszervezõje a második alkalommal Szécsényben megtartott Szlovák-Magyar Vasutasnapoknak.

Május A hónap elsõ vasárnapján Anyák napi mûsort tartottak Óvárban. A mûsor vendégei voltak a Nótás Sétahajó mûvészei, valamint Hodosy Szabolcs, az MKP EPjelöltje. A Nõszirom ipolynyéki nõk klubja szervezésében május 3-án Ipolynyéken

Június Ipolyhidvégen június 6-án a Csemadok alapszervezete a helyi önkormányzattal közösen rendezett gyermeknapot. Június elsõ hétvégéjén a rárósmúlyadi községi hivatal szervezésében került sor a jól sikerült gyermeknapra. Június 7-én Ipolyvarbóra látogatott mons. Rudolf Baláž besztercebányai megyéspüspök. A járásban június 5-7-én elsõ alkalommal szerveztek Szeretetnapot gyermekek részvételével gyermekeknek. A rendezvény mûsoros része az ipolykeszi kultúrházban volt. A június 6-án tartott európai parlamenti választásokon a járásban a választók közel 21 százaléka vett részt a voksoláson, és legtöbb szavazatot az MKP jelöltjei kapták.

2010. január Június 13-án Így éltünk címmel néprajzi kiállítást rendeztek Kõkesziben a kultúrházban.

Július Hagyományosan a hónap elsõ vasárnapján tartják a falunapot Nagycsalomján. Ebbõl az alkalomból avatták fel a rovásírásos üdvözlõ helységnévtáblát, illetve a falumúzeumot. A megszokottól eltérõen, egy hónappal korábban, július 4-én tartották Inámban a X. Mézfesztivált. Július 4-én falunapi ünnepséget tartottak Ipolyvarbón. Július 11-12-én hangulatos falunapot szerveztek Ipolyhidvégen. Jól sikerült falunapi ünnepséget rendeztek július 11-én Ipolykérben. Június 20-21-én a testvértelepülések képvielõinek és kulturális csoportjainak részvételével Visegrádi Napokat tartottak Csábon. Zolcer György július 21-én szülõfalujában, Ipolybalogon mutatta be elsõ szentmiséjét. Július 25-26-án került sor a Lukanényei Falunapokra. Kelenyén július 26-án tartották a Szent Anna-napi búcsút. Július utolsó hétvégéjén Nagykürtösön rendezték meg a roma lányok szépségversenyét.

Eseménynaptár - 2009 Szeptember Kelenyén szeptember 1-jével megszûnt a Béke királynõje nevet viselõ egyházi kisiskola. Szécsénykovácsiban a helyi Autocross Klub hobbi autókrossz versenyt szervezett, amelyre egész Szlovákia területérõl érkeztek versenyzõk. Járásunkból is különbuszok indultak szeptember 1-jén a Kiállunk jogainkért címmel Dunaszerdahelyen tartott nagygyûlésre. A helyi sportegyesület és a Csemadok közös szervezésében szeptember 12-én sportnapot tartottak Szécsénkén. Ipolykeszin szeptember 12-én tartottak falunapi ünnepséget. Bussán a Csemadok alapszervezete megalakulásának 60. évfordulója emlékeztek. Szeptember 16-án a Rákóczi Szövetség által meghirdetett beiratkozási program keretén belül került sor Ipolybalogon és Lukanényén a beiratkozási ösztöndíjak átadására. Ipolynyéken a könyvtárban szeptember 29-én Böjtös János Göröngyös úton, napsütésben c. vers- és prózagyûjteményének bemutatójára került sor. Hegyaljai Õsznyitó címmel szeptember 27-én regionális szüreti ünnepélyt tartottak Kõkesziben.

Október Augusztus Augusztus 1-jén falunapi rendeztek Szlovákgyarmaton. Ipolybalogon az V. Szent Korona Ünnepet augusztus 2-án tartották. Augusztus 9-én a balassagyarmati Švejk vendéglõben emlékeztek a Palóc Társaság megalakulásának 20. évfordulójára. Csalárban, Kóváron és Apátújfaluban augusztus 23-án, Óvárban augusztus 29én tartottak falunapi ünnepséget. Nagycsalomján a szabadtéri színpadon augusztus 29-én a lévai Garamvölgyi Színpd nagy sikerrel mutatta be Fábri Péter Lipótváros alsó, avagy üzlet az üzlet c. kétfelvonásos komédiáját. Augusztus 30-án került sor Ipolynyéken a szüreti ünnepségre. Ipolybalogon augusztus utolsó szombatján került bemutatásra a helyi iskola éttermében Lõrincz Sarolta Aranka Adventtõl adventig c. könyve.

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya október 3-án a Szövetség megalakulásának 60. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott Ipolynyéken. Október 4-én Ipolynyéken a mûvelõdési ház színháztermében zajlott a X. ÕSZIRÓZSA nótaverseny. Szécsénykovácsiban október 9-én a községi hivatal és a Csemadok helyi szervezete köszöntötte a nyugdíjasokat. „Lengyel menekülttáborok az Ipoly mentén a II. világháború alatt” címmel október 10-én tartottak nemzetközi tanácskozást Nagycsalomján. A zsélyi Victoria Kultúregyesület szervezésében negyedik alkalommal került megrendezésre a Zsélyi mesterségek napja címet viselõ rendezvény. Október 11-én Ipolynyéken a kultúrház elõtti kertben emlékmûvet avattak a mártírsorsú felvidéki politikus, Esterházy János tiszteletére. Október 23-án nyugdíjastalálkozót

Kürtös 9 tartottak Lukanényén. Szécsénykovácsiban október 25-én került sor a Krúdy-emléknapra.

November November 3-án került sor Ráróspusztán az elsõ Ipoly-híd építésének ünnepélyes alapkõletételére. November 6-án tartották a megyei önkormányzati választásokat. Járásunkat Besztercebánya megye közgyûlésében Jámbor László, Kollár Ondrej és Trojèák Mirko képviseli az elkövetkezõ négy évben. Hajnalok völgye címmel november 7én második alkalommal rendezték meg a kortárs kórusfesztivált Csábon. Mûfüves sportpályát adtak át ünnepélyes keretek között Csábon. November 20-án színvonalas diáknapot tartottak az ipolynyéki alapiskolában. A múlt század 60-70-es éveinek nagy slágerei csendültek fel november 21-én az Ipolykeszin megrendezett járási táncdalfesztiválon. November 25-én a Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezésében Bussán nemzetközi konferenciára került sor az Ipoly-völgyi vasúti forgalom helyreállítása érdekében. November 28-29-én a Bíborpiros Szép Rózsa népzenei verseny döntõjében Dunaszerdahelyen járásunkat két szólista, Lõrinczné Zolcer Sarolta, Zolczerné Krasznica Emma, valamint a Bukréta nõi népdalkör - mindannyian Ipolybalogról képviselték.

December Advent második vasárnapján méltósággal és büszkén emlékeztek Ipolynyéken a Csemadok megalakulásának 60. évfordulójára. December 4-én az esti órákban látogatott el a gyerekek által nagyon várt Mikulás Lukanényére. Ipolynyéken december 6-án járt a Mikulás. Gazdag programmal zajlott az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában a Magyar Kultúra Hete.

Összeállította Bodzsár Gyula

Oktatás

10 Kürtös

2010. január

Interaktív tananyag az oktatásban Az egyre jobban elterjedõ reform oktatási módszerek (interaktív tábla, digitális tananyagok, internet) teljesen megváltoztatta a korral haladni tudó pedagógusok munkáját, de a tanulók tanulási szokásait is. A digitális tananyagok látványosabbak, szemléletesebbek, nagyobb élvezetet biztosítanak a tanulási folyamatban. A gyerekek örömmel végzik az ilyen jellegû feladatokat a tanórákon. Az ipolynyéki alapiskola mindig próbálta a tanítási módszereiben a legújabb fejlesztéseket alkalmazni. A 2009/2010-es tanévben sikeresen pályázott a Szülõföld Alapnál és 500 000 Ft értékben interaktív tananyagokkal gazdagodott az iskola alsó és felsõ tagozata. Az intézmény már rendelkezett interaktív táblával és projektorral, az ehhez szükséges tananyagokat pedig az Apáczai Kiadó és a komáromi székhelyû Balázs-Diáktól vásárolta meg. Mindkét kiadó elkötelezett híve annak,

hogy minõségi tananyagok kerüljenek az oktatási rendszerbe. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által rendezett nyári egyetemen Nagy Gabriella matematika-kémia szakos tanítónõ ismerkedett meg elõször az interaktív tábla mûködésével és használatával. Az itt szerzett tapaszta-

latát, tudását szívesen osztotta meg a tantestület többi tagjával is. Az interaktív tananyagot örömmel használják az alsó tagozatos tanulók is matematika, nyelvtan vagy környezetismeret órákon. Felsõ tagozaton is szinte minden órán találkoztak már a diákok a digitális tananyaggal. Aktív résztvevõkké válnak, nem passzív befogadókká, és a tanulók számítástechnikai készsége is nagyban fejlõdik. Az interaktív tábla segítségével a tanulók játszva, felfedezve, szórakozva a tanulás közös élményére építve sajátítják el a tananyagot, megtanulnak csoportban dolgozni, együttmûködni. Iskolánkon az adott lehetõségek kihasználásával az oktatás színvonalát emelve a XXI. századi iskolaképet alakítjuk. Nagy Teréz

XVIII. TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY - 2010 A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyének fõszervezõjeként a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya, a Csemadok Mûvelõdési Intézete társrendezõivel meghirdetik a TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT a 2010-es évben. A VERSENY KATEGÓRIÁI: I. II. III.

kategória: az alapiskolák 1-3. évfolyamai kategória: az alapiskolák 4-6. évfolyamai kategória: az alapiskolák 7-9. évfolyamai / a 8-éves gimnáziumok 3-4-5. évfolyamai IV. kategória: középiskolások / a 4 éves gimnáziumok, szakközépiskolák, a nyolcosztályos gimnáziumok 6-7-8. évf. V. kategória: egyetemisták, felnõttek (korhatár nélkül) VI. kategória: énekelt versek, 12 éves kortól egyénileg vagy csoportokban VII. kategória: lírai színpad, versszínház (korhatár nélkül) A nagykürtösi járási fordulóba való jelentkezés határideje: 2010. március 3-ig a Csemadok Nagykürtösi Területi

Választmánya címére (991 28 Ipolynyék, Szabadság út 457). Az országos elõdöntõk: 2010. március 20-ig kerülnek sorra, az országos döntõ 2010. április 22-23-24-én lesz Rimaszombatban. ÁLTALÁNOS UTASÍTÁSOK: * a vers- és prózamondók két produkcióval készülnek a versenyre * kiemelten ajánlott, hogy az egyik mû szlovákiai magyar szerzõ alkotása legyen * a zsûri vitás esetekben kérheti mindkét produkció elõadását, az országos döntõ kivételével * az országos döntõben az elõdöntõn elhangzott és díjazott egy (1) produkcióval szerepel a versenyzõ * diákok esetében a benevezés nem a lakhelyhez, hanem az iskola helyszínéhez kötõdik * a produkció maximális idõtartama 5 (öt) perc! Jelentkezési lapok és további információk a Csemadok területi választmányának irodájában kérhetõk, ill. letölthetõk a www.csemadok.sk honlapról.

2010. január

Kultúra

Kürtös 11

A magyar kultúra napja Január 22. - a magyar nemzet himnuszának születésnapja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. E jeles nap kapcsán idézzük fel, hogyan is vált Kölcsey verse a magyar nemzet himnuszává. Kölcsey mûve elõtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklõ csillaga kezdetû ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétõl fogva c. zsoltár volt. 1844. március 3-án a Regélõ Pesti Divatlapban pályázatot hirdettek Kölcsey versének megzenésítésére. Ebbõl idézünk: „...ez évben 20 arany pálya díjt tûz ki a legjobb népmelódiáért Kölcsey Ferencz koszorús költõnk Hymnusára ének és zenekarra téve... Beküldésének határnapja 1844. május 1sõ napja...” A pályázatra 13 pályamû érkezett, a bizottság pedig 1844. június 15-én hozta meg döntését. A bírálóbizottság döntésének indoklása és a rangos zsûri személyi összetétele a Honderû és a Regélõ Pesti Divatlap másnapi számában, Szigligeti Ede színházi „titoknok” (titkár) aláírásával jelent meg. „A Kölcsey Ferencz „Hymnus”-ára érkezett 13 népmelódiai pályamû megbírálására, s az illetõnek a 20 darab arany pályadíj odaítélésére az igazgatóság által a következõ t. cz. urak kérettek és nyerettek meg, elnökül: Petrichevich Horváth Lázár, jegyzõül: Nádaskay Lajos, bíráló

tagokul: Binder Sebestyén, Bräuer Ferencz, Keiszer Ferencz, Mátray Gábor, Schindelmeyser Lajos, Winkler Angelo, Vörösmarty Mihály és alulírt... A pályamûvek közt több igen jeles találtatik, s kritikán alatti egy sincs. - A 20 darab arany jutalom egyhangúlag az elsõ szám alatti, s következõ jeligés pályamûnek ítéltetett oda: Itt az írás forgassátok - Érett ésszel józanon. Kölcsey…” Ez az egyes számú jeligés pályázat az elõzõ évben bemutatott Hunyadi László címû opera szerzõjének, Erkel Ferencnek alkotása volt. Erkel díjnyertes mûve mellett hat pályamû kapott dicséretet - többek közt az elõzõ esztendõben a Szózat sikeres megzenésítésével elsõ díjat nyert Egressy Béni is. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844ben, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza. 1903 elõtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” címû mûve, az osztrák császári himnusz volt. A szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfõtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendrõl. Ivasivka Mátyás Nemzeti himnuszunk históriája c. tanulmánya, ill. az internet nyomán összeállította: -ná-

Közélet

12 Kürtös

2010. január

Mit jelent szeretni?

K ö s z ö n t ö t t é k a ny u g d í j a s o ka t

Az egyik leggyakoribb kérdés az életünk során: „Mi a szerelem?!…” Nos, a legszebb magyarázatot egy asszisztensnõtõl hallottam. Zsúfolt reggel volt a rendelõben, amikor 8:30 körül bejött egy bekötözött ujjú idõs úr. Rögtön szólt, hogy siet, mert 9 órakor van egy fontos találkozója. Tudva, hogy eltelik még fél óra, míg megérkezik az orvos, kértem, hogy foglaljon helyet. Miközben a rendelõben tettem-vettem, figyeltem, milyen türelmetlenül néz percenként az órájára… Megkérdeztem, hogy mennyire fontos a találkozója? Õ azt válaszolta, hogy feltétlenül az idõsek otthonába kell menjen, ahogy évek óta mindig teszi, hogy reggelizzen a feleségével. Udvariasan a felesége egészsége felõl érdeklõdtem, mire kedvesen elmesélte, hogy Alzheimer-kóros felesége 7 éve él az idõsek otthonában. Gondolva, hogy a feleség egy tiszta pillanatában esetleg felizgatná magát az õ késése miatt, siettem, hogy kezeljem a sebét, de az idõs úr elmagyarázta, hogy 5 éve nem ismeri fel. Akkor csodálkozva megkérdeztem: „És Ön minden reggel elmegy, hogy együtt reggelizzenek?” Egy édes mosoly, és egy lágy kézsimogatás közben válaszolta: „Az igaz, hogy Õ már nem tudja, ki vagyok, de én jól tudom, ki Õ." Szó nélkül maradtam, és kellemes borzongás futott végig rajtam, miközben néztem a sietõ léptekkel távolódó öreget… Lenyeltem a könnyeimet, s arra gondoltam: „Ez a szerelem, ez az, amit az élettõl szeretnék!…“ Hiszen alapjában véve, ilyen az igazi szerelem. Nem feltétlenül fizikai, és nem is ideálisan romantikus. Szeretni azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami volt, ami van, ami lesz, és azt, ami még nem történt meg. Nem feltétlenül azok a boldog és kiteljesedett személyek, akiknek minden dologból a legjobb van, hanem azok, akik a legjobbat tudják kihozni mindabból, amijük van.

Ipolyvarbón a községi hivatal szervezésében december 18án ünnepélyes keretek között köszöntötték a település nyugdíjas polgárait. Zólyomi Károly polgármester ünnepi beszéde után a helyi óvodások és iskolások színvonalas kultúrmûsorral kedveskedtek a jelenlevõ több mint hatvan idõs embernek, de a tájainkon egyre népszerûbb Zsuzsi és Orsi páros zenés produkciója is nagy sikert aratott a közönség soraiban. A szervezõk gondoskodtak a nyugdíjasok megvendégelésérõl, és mindenki kapott ajándékot is. Természetesen azoknak is eljuttatták a karácsonyi csomagot, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak részt venni a rendezvényen. /Br/

b.gy.

A ra ny va s á r n a p i ü n n e p s é g Tavaly decemberben Kelenyén minden polgárt szeretettel vártak az aranyvasárnapon rendezett karácsonyi ünnepségre. Gyerekek és felnõttek szép számban jelentek meg a kultúrházban tartott összejövetelen. Csáky Ilona polgármester aszszony kiemelten is köszöntötte és megajándékozta a nyugdíjasokat, viszont minden jelenlevõ kedves vendéglátásban részesült. Ezt megelõzõen a helyi óvodások és a faluból az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola zenei tagozatára járó gyerekek, valamint a szomszédos Hrušovból érkezett Ragaèinka folklórcsoport karácsonyi szokásokat is felelevenítõ színvonalas mûsora tette színesebbé, hangulatosabbá és tartalmasabbá ezt, a községi hivatal által szervezett aranyvasárnapi rendezvényt. Mint azt a polgármester asszony megjegyezte, azért esett a választásuk a Ragaèinkára, hogy ezzel is kifejezzék, miként a múltban, most is jól és békében megférnek egymás mellett magyarok és szlovákok. b.gy.

Figyelmességből sohasem elég Kivonatosan adjuk közre az alábbiakban egyik kedves olvasónk levelét, amelyben kár, hogy jócskán megkésve panaszolta el a nemrégen elhunyt édesanyjával szemben történt korábbi sajnálatos figyelmetlenséget. Minden bizonnyal szeretett édesanyja elvesztése felett érzett fájdalma juttatta eszébe a levelében szóvá tett esetet, amelynek abból a megfontolásból adunk helyet lapunk hasábjain, hogy akiket ez érint, faluvezetõk, helyi képviselõk, jobban figyeljenek oda településük tisztességben, becsületben megõszült legidõsebb polgárainak méltó és megkülönböztetés nélküli köszöntésére. Ugyanakkor, tegyük hozzá, minden faluban más-más szokás alakult ki az idõs jubilánsok köszöntésére, és ebbe természetesen nem lehet beleszólni. Utánajártunk és megtudtuk, hogy Ipolynyéken minden évben az idõsek iránti tisztelet hónapjában rendeznek a falu nyugdíjas polgárainak közös összejövetelt, amelyre meghívják, köszöntik és

megvendégelik az idõs embereket. Ez azonban nem zárja ki annak lehetõségét, hogy otthonukban gratuláljanak egy szál virággal a már nehézkésen mozgó vagy ágyon fekvõ legidõsebb jubilánsoknak. Elhunyt édesanyám, özvegy Petrezsél Erzsébet, volt ipolynyéki lakos tavalyelõtt töltötte be 90. életévét. Nagyon kevés embernek adatik meg, hogy oly nehéz sors után, annyi megpróbáltatás és göröngyös út után megélje ezt a szép kort. Mindig arra tanítottak, hogy tiszteld az idõset, vagy mint mondani szokták, „õsz fejnek kalapot emelj!” Milyen szép aktus lett volna a polgármesteri hivatal részérõl /hiszen akkor csak 3 vele egykorú személy élt Ipolynyéken/, ha ember iránti tiszteletbõl és figyelmességbõl bekopogtattak volna ajtaján, és három szál virággal, néhány kedves szóval szebbé tették volna e csodás napot, mely keveseknek adatik meg. Sajnálatos dolog, hogy korunkban kihalt az emberek iránti tisztelet, de eljön

a nap, amit talán észre sem veszünk, amikor már késõ lesz a múltat átölelni, ápolni, amikor senki sem kopogtat ajtónkon, szomorúak leszünk, magunk is úgy fogjuk érezni, dõl a ház. Pedig a boldogság csak egy hajszál, egy szó, egy mozdulat, de a sors azt adja vissza, amit mi adtunk önmagunkból. Kérdem én, nem érdemelte meg egy becsületes polgár azt a nemes gesztust a falu elöljáróitól, hogy néhány szál virággal és kedves szóval, egy mosollyal, ami nem kerül semmibe, csak egy pillanatig él, ám az emléke örökké megmarad, meglátogassanak egy kerek évfordulót ünneplõ idõs lakost. Aki rendszeresen fizette az adót, soha nem kereste a konfliktust, respektált mindenkit és mindent, és nem volt senki az elöljárók közül, aki a családján kívül derût hozott volna elfáradt életébe, mert senkinek nincs nagyobb szüksége a mosolyra, mint annak, aki már nem tud mosolyogni. Nagy Mária, Inám

Hitélet

2010. január

Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás felhívása

Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú 2010. május 20 - május 25. Szeretettel várom a kedves érdeklõdõket az alábbi programra: 2010. 05. 20., csütörtök - indulás Nagykürtösrõl reggel 7-kor, este vacsora és szállás Kolozsvárott a Szent Kamill Szeretetotthonban 2010. 05. 21., péntek - reggeli, városnézés, megérkezés Csíksomlyóra, elszállásolás /5 ágyas diákkollégiumi szobákban/ vacsora /inkább estebéd/ 19.00 nyitó szentmise a Kegytemplomban 2010. 05. 22., szombat - szentmisék a Kegytemplomban 7.00, 8.00, 19.00, reggeli, csoportos zarándoklat az ünnepi szentmisére a Hármashalom oltárhoz 12.30 kezdettel. Vacsora, 18.00 csángó mise a Szent Péter-templomban 22.00-24.00 ifjúsági virrasztás a Kegytemplomban. 2010. 05. 23., vasárnap - szentmisék: 7.00, 8.00, 10.30, 19.00 a Kegytemplomban reggeli, Kirándulás a Pongrác-tetõre /1256m/, Békásszoroshoz, Gyilkos-tóhoz és az Ezeréves határhoz. Vacsora 2010. 05. 24., hétfõ - reggeli, hazaindulás, Megállók: Szovátán a dévai Szent Ferenc Alapítvány Gyerekotthonában, Korond -vásárlás. Megérkezés Nagykürtösre kb. reggel 6-kor 2010. 05. 25-én. Részvételi díj: 120 euró /biztosítással együtt/ Jelentkezés: április végéig /befizetéssel/ Úti okmány: érvényes személyazonossági igazolvány Felszállási lehetõség: Nagykürtös, Losonc, Rimaszombat Telofonszám: 047 48 92 204, mobil: 0915 80 80 56 Mindenkit szeretettel várunk: Molnár Katalin

Kürtös 13

Gondolatok a templomban A vasárnapi szentmisére a zsámbéki templomba mentünk a családdal. A folyosószerû bejárat egyik oldalán egy vitrinben keresztelési és elhunytakat ábrázoló felvételekre lettem figyelmes. Nyolc fényképen kilenc csöppség /azért kilenc, mert egy képen ikerpár van/. A másik két fotón a két elhunyt idõsúr egykori fényképe. A családoknak a születés öröm, Isten áldása, a halál gyász, bánat. Amiért tollat fogtam az, hogy az új jövevények közül négy gyermek ötödik, egy negyedik, egy második a családban, meg az ikrek. Úgy látszik, a sátán csak részgyõzelmeket tud elérni ezen a tájon… Nem igaz, hogy ha a család /legyen az kis- vagy nagycsalád/ becsukja a bejárati ajtót, az életükbe bárki is beleszólhat. Biztos vagyok benne, hogy ezek a kis magyar családok imádkoznak reggel, este, evés elõtt és után. Mielõtt megszeli az édesanya vagy az édesapa az egész veknit, keresztet karcol rá. A kukázók elkerülik a szemetesüket, mert kidobott ételt, ruhanemût, italos üveget nem találnak. A szülõk szerelmébõl, ölelésébõl gyermekek születnek, nem úgy mint a másságoknál… Hála Istennek, nemcsak Zsámbékon, hazánk más tájain is a vallásos családoknál egyre több a gyermek. De ne higgyük, hogy a sátáni politika ezt tétlenül nézi… Kezembe került a minap az életében a Megváltó stigmáit viselõ Pio atya gondolata: „Magyarország egy olyan kalitka, amelybõl egyszer még egy gyönyörû madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsõségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy hatalmú Õrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erõsebben kérniük hathatós oltalmát országukra.” -bégyé-

Túlöntözött Európa Az ismert ferences szerzetes, Böjte Csaba Fénygyújtogató c. könyvébõl valók az alábbi sorok: „Amikor Jézus Krisztus szegénységet hirdetett, s arra biztatott, hogy oszd szét javaidat a nélkülözõk között, vagy Szent Ferenc, amikor a szegénység tanításait követni kezdte, vagy a reformáció puritán eszméket hirdetõi - mind-mind felvirágzást jelentettek. Azok a nagy pillanatok, amikor az ember ki merte mondani, hogy meg tudok én enni három vacsorát is estére, de csak egyet fogok elfogyasztani, bõven elég az nekem, a többit, meg szétosztom a nélkülözõk között. Én is jól járok, hiszen így nem hízok el! Persze ez nemcsak az ételre igaz, hanem mindenre. Ahogyan a szeretet parancsa sem gyengít, nem tesz kisebbé, úgy a szegénységé sem. Sõt, óriási érték! Miért temetném be magamat élõ múmiaként egy kriptába? A szegénység szabadságot jelent! Nekem

például semmi nincs a nevemen, ami számomra az anyagi javakhoz való kötöttséget jelentené. Milliárdok mennek át a kezemen, de semmim nincs, sem egy darabka föld, sem egy telek, sem egy ház, sem egy nyaraló. Anyám turkál az adományokból ruhát nekem. Nem emlékszem rá, hogy az elmúlt tizenhárom év alatt bementem volna egy üzletbe, vagy vettem volna magamnak egy cipõt vagy egy zoknit. Semmit! S én olyan nagyon szabadnak érzem magam, amiért nem kötnek meg ilyen javak. /…/ A szegénység, amit önként, tudatoson vállaltam, nagy-nagy gazdaságot jelenthet, és jelent is nekem. Ez az egyik érték, amire az emberiséget valami módon meg kellene tanítani, hogy ossza meg kenyerét az éhezõvel. Ha megette a maga adagját, ne sajnálja a maradékot a rászorulóktól. Hányan élnek pazar körülmények között, s nem akad, aki rájuk nyitná az ajtót.

Nagyon jómódú asszony volt, meglepõen sok mindent kaptunk. Kiderült, hogy öngyilkos lett, a fürdõkádba maga mellé tett egy villamos készüléket, s valami öt-hat hétre találtak rá. Nem kereste senki, nem hiányzott senkinek! Íme, mindene megvolt, mégsem volt semmije. Egyedül volt. Jézus Krisztus azt mondja, hogy „ne a hamis Mammonból vegyetek örök kincseket magatoknak.” Ám amit Isten a kezembe ad, azt arra használjam fel, hogy szeressek. Európát betemetik az üzletházak, ebbõl kitörési lehetõséget csak a tudatosan vállalt szerénység jelenthet. Egy virágot túl is lehet öntözni, abba is belepusztul, nemcsak abba, ha nem kap táplálékot. Úgy érzem, Európa túl van öntözve. Összeállította és válogatta: -bégyé-

14 Kürtös * 180 éve, 1830. február 3-án született Lengyelfalván Orbán Balázs etnográfus, fotográfus, író, utazó néprajzi gyûjtõ, az MTA levelezõ tagja. († 1890). * 150 éve, 1860. február 5-én született Kner Izidor nyomdász, könyvkötõ és könyvkiadó, a könyvterjesztés és a mûvészi könyvnyomtatás hazai úttörõje († 1935). * 285 éve, 1725. február 8-án hunyt el I. (Nagy) Péter cár, az Orosz Birodalom elsõ Imperátora, az Orosz Tudományos Akadémia alapítója. (* 1672) * 255 éve, 1755. február 10-én hunyt el Montesquieu, a francia felvilágosodás kiemelkedõ alakja, „A törvények szelleme“ címû alapmû szerzõje, a népek tanítómestere az alkotmányozásban (* 1689). * 155 éve, 1855. február 15-én hunyt el Teleki József gróf nyelvész, történész, jogász, az MTA társalapítója, elsõ elnöke, az MTA Könyvtárának megalapítója, Erdélyország fõkormányzója, a Hunyadiak, s így a reneszánsz korának kiemelkedõ történetírója, a Hunyadiak kora Magyarországon címû kötet-sorozat szerzõje (* 1790). * 270 éve, 1740. február 16-án született Giambattista Bodoni olasz nyomdász és betûmetszõ, õ alkotta meg a ma is ismert Bodoni betûtípust († 1813). * 410 éve, 1600. február 17-én szenvedett az inkviziciótól máglyahalált Giordano Bruno itáliai tudós, filozófus, csillagász, a reneszánsz kor egyik legeredetibb és legkiemelkedõbb alakja (* 1548). * 10 éve, 2000. február 19-én hunyt el Friedensreich Hundertwasser (er. Friedrich Stowasser) osztrák festõmûvész, mûépítész (* 1928). * 220 éve, 1790. február 20-án hunyt el II. József német-római császár, magyar király, a „kalapos király“ (* 1741). * 405 éve, 1605. február 21-én választották Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt, a reformáció egyik nemzetközi viszonylatban is kiemelkedõ alakját. * 475 éve, 1535. február 22-én született Bornemissza Péter író, evangélikus prédikátor és nyomdász, mûvelõdéstörténetünk kimagasló alakja († 1585). * 150 éve 1860. február 24-én Eperjesen született Révai Mór író, könyvkiadó (†1926)

Évfordulónaptár

2010. január

Bornemisza Péter nemesi rangú, de polgári életmódot folytató család sarjaként született Pesten 1535. február 22-én. Szüleit Pest török kézre kerülésekor, 1541-ben elvesztette, és ezután felvidéki rokonai nevelték. Kassán volt diák, de tizennyolc éves korában egy Habsburg-ellenes élû diákcsíny miatt börtönbe csukták, majd amikor sikerült megszöknie, a Felsõ-Tisza vidékére menekült. 1557-ben elbúcsúzott hazájától, és külföldre ment. Elõbb Padovában tanult, majd a humanista filológia egyik fellegvárában, Bécsben. 1558-ban itt készült Szophoklész-átdolgozása, a magyar Élektra. Késõbb Wittenbergben a reformáció eszméinek harcosa lett. A hatvanas évek elején hazatért, és világi értelmiségiként próbált boldogulni. Egy ideig Huszár Gál mellett volt nyomdászsegéd, majd Ferdinánd bécsi kancelláriáján dolgozott. Végül 1564-ben prédikátor lett Balassi János zólyomi udvarában, és egyúttal a két Balassi-fiú, Bálint és Ferenc nevelõje. Mikor 1569-ben Balassi Jánost koholt vádak alapján letartóztatták, Bornemisza Julius Salm gróf szolgálatába szegõdött. Elõbb Galgócon, majd a Salm-uradalom központjában, Semptén mûködött mint prédikátor. A környék protestáns papjai nemsokára szuperintendensükké választották. Semptén Bornemisza könyvnyomtató mûhelyt rendezett be, és harcolt Telegdi Miklós nagyszombati katolikus püspökkel, aki nagy eréllyel szervezte az ellenreformációt. 1578-ban perbe fogták az Ördögi kisírtetek címû mûvének kiadása miatt, és gazdája elûzte Semptérõl. Bécsben járván elfogták, de ezúttal is sikerült megszöknie a börtönbõl, és Balassi Menyhárt fiánál, Istvánnál talált menedékre Detrekõ várában. Hátralévõ éveiben itt és a közeli Rárbokon dolgozott énekgyûjteményén és a korábban már öt kötetben kiadott prédikációinak egykötetes kiadásán. 1584-ben Rárbokon halt meg. Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. - Kassa, 1606. december 29.) Középbirtokos család sarja, Bocskai György és Sulyok Krisztina fia. A bécsi udvarban apród, majd váradi kapitány s a törökellenes párt egyik vezéralakja. Unokaöccse, Báthory Zsigmond fejedelem nevében 1595-ben õ kötötte meg a török elleni szövetséget II. Rudolf császárral. 1595-ben Gyurgyevónál nagy gyõzelmet aratott a török seregen. Az ígért császári segítség azonban elmaradt, Erdély pedig egymaga a török erejének nem tudott ellenállni. Báthory lemondott, a fejedelemség területe csatatérré vált. Amikor 1602-ben Bocskai István tiltakozott Basta tábornok rémuralma ellen, a Habsburgok perbe fogták. A Habsburg uralomból kiábrándulva bihari birtokaira húzódott vissza. A török területre menekült bujdosók nevében Bethlen Gábor arra biztatta, hogy álljon egy Habsburg-ellenes felkelés élére, s ehhez a török szövetségét helyezte kilátásba. Levelezésük a kassai fõkapitány, Belgiojoso kezébe került, aki már régóta leste az alkalmat, hogy lecsapjon Bocskai Istvánra és birtokait elkobozza. A végsõ veszélyben Bocskai megnyerte a hajdúkat és a hozzájuk csatlakozó jobbágyok élén indította meg az idegen uralom elleni szabadságharcot. 1605 végére Magyarországnak a töröktõl el nem foglalt része és Erdély a fölkelõk birtokában volt, miközben Bocskait 1605. április 17-én a szerencsi országgyûlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott. Az 1606 végén megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, s a hét tiszai vármegyét Bocskai élete tartamára Erdélyhez csatolta. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a tizenöt éves török háborúnak is véget vetett. A reformációért a legtöbbet tevõ nagy magyar politikusok egyike volt, ezért Genfben a Reformátorok fala egyik szobra az õ alakját õrzi, alatta felirat egyik jelmondatával: „Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük.” Szerk.

Szabadidõ

2010. január

Prof. dr. Popper Péter

V ILÁGVÉGE

VAGY KORSZAKVÁLTÁS ?

/Az elismert pszichológus, író év eleji gondolatai rövidített formában/ Ki szeretné pontosan ismerni, hogy mit hoz a jövõ? Betegséget, balesetet, tönkremenést? Sikert, házasságot, gazdagságot? Vagy mindezt vegyesen? És vajon mikor jön el a halála órája? Indiában egy buddhista kolostor apátja azt mondta nekem:„Maguknak, európaiaknak a gondolkodása döbbenetesen fegyelmezetlen. Mert mindig vagy a múlton töprengenek, ami irrealitás, mert már nincs. Vagy a jövõt fürkészik, ami a másik irrealitás, mert még nincs. Csak a jelent az egyetlen valóságot - nem élik át a szükséges intenzitással.” Szorongjunk, hogy mi következik ránk a manapság sokat emlegetett 2012. évben? Az apokalipszist, a világvégét vallásos szekták már sokszor megjövendölték. Soha nem következett be. S ami a legérdekesebb: a hívõk nem ábrándultak ki, hanem számuk növekedett A Víz korszak - amiben mi élünk - a forma kultúráját szimbolizálja. A víz alakítja, formálja a természeti jelenségeket, a hegyeket és völgyeket, sziklákat, szakadékokat, folyómedreket stb. Ezért számunkra ebben a korszakban a forma a legfontosabb, amikor megítéljük a jelenségeket. Sokan felteszik a kérdést: Apokaliptikus idõket élünk, anélkül, hogy észrevennénk? A világ vége közeleg? Egy buddhista szerzetes megmosolygott: „A halál nem jár ilyen nagy léptekkel.” Nem a világnak van vége, hanem a Víz korszaknak. A Tûz korszak következik. Most élünk a váltásban... A Tûz korszak a dinamika periódusa. Az értékek csúcsára a gyorsaság kerül. Mennyi idõ alatt gyorsul fel az autó 100 km-re? Közlekedés? Gyalog, lóháton, szekéren? Ugyan. Vasúton? Nem elég gyors. Autón? Az sem. Repülõn? Szuperszonikuson? Ma már a rakétáknál tartunk. Érintkezés? Levélben? Ki vár hónapokig egy amerikai levélváltásra? Táviratban? E-mailen? Csetelünk? Miért nem válaszol már öt perce? A gyerekek évekkel korábban serdülnek. Már ifjúként pillanatok alatt akarnak karriert csinálni, meggazdagodni. ...és folyton történnie kell valaminek. Minden nap szenvedéssé válik, ha nincs valami program, mûsor, buli, koncert, de legalább hangos háttérzene. Nagy szorongást kelt, ha néhány órát egyedül és csendben kell valakinek eltöltenie... Az információk áradata zuhan ránk mindenfelõl a világból. Értelmileg és érzelmileg feldolgozhatók? Nézzük a tévét: tömegsír - táncegyüttes - diktatúra gyilkol valahol - ünnepi beszéd - akasztás -

bûvész - vallásos félóra… Végül már semmire sem reagálunk. A komputereken úgy sikerült mûvileg „elmebajt” elõidézni, hogy az adatfeldolgozási ütemüket meghaladó információtömeggel tömték õket. És mi? Tudunk még differenciálni? Vagy védekezésül a megõrülés ellen, úgy védekezünk, hogy fanatikussá válunk, egyetlen eszme rajongóivá? A másik lehetõség: közönyösek leszünk, már semmi sem érint meg igazán sem a világból, sem a társadalmi-politikai történésekbõl, még az Istenbõl sem, talán csak a biliárd, az ital, a foci meg a szex… A Levegõ korszak a lelki-szellemi életet jelenti. A belsõ csendet, az egyedül maradást önmagával. A belsõ hangok mindig szólnak az emberben. Csak életünk zûrzavarában nem halljuk meg õket. S ami belülrõl szól, az mindenhonnan szól. Amikor minden szellemivé változik, elkezdõdik egy magasabb rendû létezés. De ennek a korszaknak az idõnkénti felidézése egészségesen tarthatja a Tûz korszak emberének a lelkét. Lényege a belsõ csend megteremtése, a gondolatok, az érzelmek elnyomása. Mégis mai életünkben túl sok a félelem. Marquez - a világhírû író - azt állította, hogy az orvostudomány hamis utakra tévedt, amikor az élet hosszúságát nevezte ki abszolút értéknek. Holott az igazi érték nem az évek száma, hanem az élménygazdagság. Kilencven év színtelen, unalmas élet, szegényebb, mint hatvan év, ami történésekkel, élményekkel telített. Szerinte a szorongás tesz tönkre minket, elveszi minden életörömünket. Sütit nem ehetünk, mert a cukor, a szénhidrátok, az elhízás. Marhahús, baromfik, disznók ijesztõ betegségeket terjesztenek. Zsiradékok, szalonna, töpörtyû - isten õrizz! Érelmeszesedés. Napozás a tengerparton rákkeltõ. Egy jó kisüsti vagy nemes bor? Függõ szenvedélybeteg leszel. Csakhogy, érdemes így élni? Minden örömtõl megfosztva? A félelem nemcsak meggyötör, hanem agresszívvé is tesz minket. Gyûlölködõvé, bizalmatlanná, ellenségessé mindennel szemben, ami ismeretlen, másféle, mint amit megszoktunk. Gyûlölni kezdjük az idegeneket, a másféle kultúrájúakat, vallásúakat, másféle bõrszínûeket. Csak egy uniformizált, azonos jelszavakat ordító tömegben érezzük biztonságban magunkat. Talán jobb lenne, ha nem erre tartanánk, hanem megõriznénk önálló gondolkodásunkat, egyéniségünket. Mit is tanácsol a Hamletben Polónius? Légy hû önmagadhoz! (-)

Kürtös 15

Lapszélen Február 1. Civilek napja Magyarországon 2. Vizes élõhelyek világnapja 4. Rákellenes világnap 11. Betegek világnapja Házasság világnapja 14. Valentin-nap 21. Nemzetközi anyanyelvi nap 22. Bûncselekmények áldozatainak napja A hónap idõjárása Havi középhõmérséklet: 0,6 Co Átlagos csapadékmennyiség: 34 mm Napsütéses órák száma: 96 Februáre jelentése: tisztítani. Mivel a rómaiak tartottak az ártó szellemektõl, igyekeztek elûzni azokat tisztító szertartásokkal. Böjtelõ hava ikertestvére lehetne januárnak. Cudar hideg volt 1940. február 16-án, -35 fokot mértek Görömbölytapolcán. „Enyhébb” volt az idõ Miskolcon 1950. február 3-án, amikor -25,1 fokot mutatott a hõmérõ. A kecskemétiek is dideregtek 1917. február 9-én a -26,8 fokban. A szebbik arcát is mutathatja a hónap. Szombathelyen 1944-ben langyos idõ köszöntött be, 18,6 fok volt 1-jén, 2004. február 5-én 22 fokig kúszott fel a higanyszál Szentgotthárdon, Kalocsán 1903-ban, Alfrédnapon /23./ 22,3 fokot mértek. Zord idõ, hõség: 1725-ben olyan nagy hó volt Ráckevén, hogy a marhákat nem lehetett kivezetni az istállóból. 1781 télutóját méteres hó búcsúztatta, a farkasok bemerészkedtek a falvakba. 1804 enyhe januárjában nem esett hó, csak esõ, de annál több havat hozott február, az emberek házaikat a hóba vájt alagút alatt hagyhatták el. 1806 esõs februárjában sokan vetettek. 1821 rendkívül száraz, szeles telén alig volt víz a Dunában. Néphit: Gyertyaszentelõ Boldogasszonykor /2./, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél.++ Ha Balázskor /3./ esik, elveri a jég a termést nyárelõn ++ Ha Dorottya /6./ szorítja, Julianna /16./ tágítja. ++ Zsuzsanna /19./ megszólaltatja a pacsirtát. ++ Ha Mátyás /24./ nem talál havat, hoz, ám ha talál, visz. A sajtótörvény értelmében minden sajtótermék elsõ lapszámában közölni kell a kiadó tulajdonosi struktúráját. A Kürtös címû közéleti havilap kiadója, tulajdonosa a Csemadok Nagykürtösi Területi Válaszmánya, melynek címe: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457.

Programajánló

16 Kürtös

2010. január

A CSEMADOK NAGYKÜRTÖSI TERÜLETI VÁLASZTMÁNYA 2010-ES ÉVI PROGRAMTERVEZETE IDŐPONT

RENDEZVÉNY

HELYSZÍN

Január 8., péntek Január 15., péntek Január 21., csütörtök Január 24., vasárnap Március 11., csütörtök Március 15., hétfő Május 28., péntek Április 25., vasárnap Május 21., péntek Május 28 - 30., péntek-vasárnap Május - június Június 6., vasárnap Július 3-4., szombat - vasárnap Augusztus 28 - 29., sz.- v. Szeptember 11., szombat Szeptember 18., szombat Október 2-3., szombat - vasárnap Október 8 - 10., péntek-vasárnap Október 10., vasárnap Október 16-17., szombat-vasárnap

Közép-szlovákiai TVE tanácskozása Tornalja Koccintás Mikszáth Kálmán születésnapján Szklabonya Madách-ünnepség Balassagyarmat Magyar Kultúra Napja Galánta Tompa M. Vers-és Prózamondó Verseny - járási ford. Lukanénye Megemlékezés az 1848/49-es szabadságharcról Ipolyvarbó Tavaszi választmányi ülés Nagykürtös ORSZÁGBÍRÓ NAPOK Ipolyvarbó Balassi emléknap Kékkõ MIKSZÁTH NAPOK Szklabonya, Nagykürtös Szeretetnap JUNIÁLIS - Járási Kulturális Ünnepély Nagycsalomja Mézfesztivál - országos rendezvény Inám Szüreti ünnepély és borfesztivál Ipolynyék Területi szüreti ünnepély Bussa Hegyaljai Ősznyitó Kőkeszi ÕSZIRÓZSA - országos nótaverseny Ipolynyék MADÁCH NAPOK Alsósztregova Õszi választmányi ülés Szklabonya KRÚDY NAPOK Szécsénykovácsi

Három hétvégén három Csemadok-r rendezvény Ipolynyéken

FELHÍVÁS

Már megszokhattuk, hogy az ipolynyéki Csemadok-rendezvények farsang környékére összpontosulnak. Nincs ez másképpen ebben az évben sem. Programajánlatunk tehát három, elõttünk álló hétvégére kínál kikapcsolódást mindenkinek.

Az MKP ipolykeszi helyi szervezetének vezetõsége felhívja az érdeklõdõk figyelmét, hogy 2010. február 6-án Bálint-napi batyubált szervez, amelyre minden kedves érdeklõdõt szeretettel várnak a helyi kultúrházba. A belépõ 2 €. Zenérõl az Elite Duo gondoskodik. Jelentkezni Kosík Szilvia Lillánál lehet a köv. telefonszámon: 0907 64 66 65.

Január 31-én, vasárnap a helyi kultúrház mozitermében, délután 15.00 órai kezdettel mutatkoznak be a helyi KARNEVÁL énekesei a már megszokott operett-pop-nóta gálával. Ami érdekessége az idei rendezvénynek, hogy a hagyományos gépzenét most élõzenei kísérettel helyettesítik, melyrõl a KARNEVÁL vezetõje, Balázs Ottó gondoskodik. Belépõjegy egységesen 1 euró. Február 7-én, vasárnap délután 15.00 órai kezdettel évzáró taggyûlését tartja a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete, melyre minden tagot szeretettel vár a szervezet vezetõsége. Az évzáró taggyûlés keretén belül kerül sor, idén immár negyedik alkalommal, az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díj átadására is. A taggyûlés lehetõséget kínál új tagok felvételére, valamint az éves, csekély összegû tagdíj rendezésére is. Minden leendõ és jelenlegi tagot szeretettel várnak. Február 13-án, szombaton este 18.00 órai kezdettel, valamint február 14-én, vasárnap délután 15.00 órai kezdettel, hagyományosan a farsangi ünnepkör zárásaként mutatkozik be a helyi Mics Károly Színjátszó Csoport. Az idei bemutató érdekessége, hogy két egyfelvonásos darabbal is kedveskednek a helyiek a mûkedvelõ közönségnek. A két egyfelvonásos vígjáték címe a Falusi verebek és a Házasságszédelgõ. Az elõadásokra a belépõdíj egységesen 1 euró. 2010-ben is a közösséget szolgáljuk! Mindenkit szeretettel várunk rendezvényeinkre.

Bálint-napi íjászverseny Második alkalommal rendezi meg idén a zsélyi Victoria Íjászklub a Bálint-napi íjászversenyt. Minden érdeklõdõt szeretettel várnak 2009. február 13-án a helyi mûvelõdési ház nagytermébe, ahol nemzetközi részvétellel zajlik majd a verseny. /-/

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.