s Q t r W k XI. évfolyam 4. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2 0 1 3 . április
Ára 0,40 EUR
150,- Ft
Hallgassatok a költők igaz szavára! Kevés olyan jós volt a világtörténelemben, aki olyan pontosan, idõállóan és igazan meg tudta jósolni a saját jövõjét, mint éppen egy költõ. Hogy miért is van ez így? Talán azért, mert a költészet olyan mûfaj, mely - a múlt romjain építkezve - meglátja a jövõben azt is, ami fölött egy átlagember csak elsiklik. Nemrégiben ünnepeltük a költészet napját, mely 1964 óta ünnep, s egyben egyik legnagyobb költõnk, József Attila születésnapja is. Noha a költészet napját József Attila születésnapjához kötjük, talán nem véletlenül ezen a napon született Márai Sándor is, pontosan 1900-ban. A költészet napja a vers ünnepe, de egyben a magyar nyelv ünnepe is, bár ez utóbbinak önálló piros betûs napja is van november hónapban. Bár sokan nem hisznek abban, hogy szavakkal, igaz szavakkal sok mindent el tudnak érni, meg kell tapasztalni ezt az érzést. A szavak erejét azonban mindenkinek magának kell megtapasztalnia, akár rá vannak hatással, akár a környezetére. Vannak emberek, akik érzéseiket szavaik által csak versek formájában képesek átadni, közölni, és vannak azok az emberek, akiket ez a közlés gyönyörûséggel tölt el. Együtt sírnak, együtt borzonganak, együtt nevetnek a költõvel, aki próbálta átadni érzelmeit, amikor lejegyezte a szavakat, és verssé formálta. A versek átadása egy másik formája az örömnek. Elszavalva, beleadva saját lelkünk egy darabkáját, nagy merészség. Új érzéseket átadni, lelkünket beleszõni. A versben élni, megélni mindazt, ami a hétköznapok szürkeségében kimarad az életünkben. Egy jó vers olyan, mint egy jó regény, csak sokal sûrûbben, tömörebben mondja el mindazt, amit egy regényben hosszasan ecsetel az író. Ezért tartják azt, hogy a vers a regény sûrítménye, az emberi lélek legmélyebb rejtelmeinek a tükre. Életem elsõ verse, amit „kívülrõl“ megtanultam - mint oly sok más kisgyerek - a Családi kör volt. Arany János e remek költeménye nem csupán szavaiban ragadt meg bennem mind a mai napig, hanem képvilágában is. Amikor magamban mondogatom a verssorokat, egybõl elõttem lesz a falusi idill, a poéta nagyszalontai otthona, amint „ballag egy cica is“, ahogy „ajtó elõtt hasal egy kiszolgált kutya“, és élesen hallom, amint „pendül a kapa“. Aztán, ahogy nagyobb lettem, úgy ismertem meg egyre többet, többet a magyar és nemzetközi irodalom kincseibõl. A Nyugat költõinek mûveit olvasva nem csupán maguk a költe-
„Nem szükséges, hogy én irjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye.“
mények érdekeltek, hanem középiskolás fejjel szívesen olvasgattam az „Így élt“ sorozat könyveit, Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula életútját. S mint ahogy annyi más szerelmes fiatal, én magam is körmölgettem a rímpárokat, vallottam „tollba“ érzéseimet, persze a magam, amatõr módján, és a nagyközönséget legfeljebb az osztálytársaim, barátaim jelentették. Átlépve immár az új évezredbe, így, a költészet napja táján viszont mindinkább szomorkás érzések töltenek el engem. Látva azt, ahogy a felcseperedõ „hipermodern“ nemzedék mennyire nem vevõ már az effajta, versbe szedett szépségekre, mennyire alpári, vulgáris, lekicsinylõ lett a többség véleménye a költészetrõl. Mert õk, sajnos - tisztelet persze mindig a kivételnek - a verset nem tekintik már másnak, mint a hivatalos ünnepségek kísérõjelenségének, „szükséges rossznak“, avagy az iskolai magyarórák kötelezõ feladatainak. Így a mai tizenöttizenhat éves már aligha réved el Juhász Gyula: „Annak örök“én, azon, vajon mifajta okok is késztették ilyen szép gondolatok leírására a költõt, vagy miként is emlékezhetett kedvesen egy parányi gyermekkori „szeletre“ Szabó Lõrinc, amikor papírra vetette az Ipoly füzei sorait. Pedig a vers mûveli ám az emberfõt, fogalmazási készséget kristályosít, szókincset fejleszt, ebben a „valóvilágos“, „fészbúkos“ világban a magyar nyelv gyönyörûséges „idomait“ tárja az olvasó elé, növeli a képzelõerõt, szép beszédre sarkall, hogy csak általános, sablonos kifejezéseket hangsúlyozzak, miért is kell, miért is illik verset olvasni és mondani. Hrubík Béla
„S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, amely egyetlen célod, tehát lelked (...) megismerése felé vezet. Nem könnyű ez. (...) Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nem tudha− tod, meddig élsz, s egyáltalán lesz−e időd, eljutni utad végcéljához, lelked (...) megismeréséhez? Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen is. Mert vándor vagy.“
Közélet
2 Kürtös
2013. április
Beszélgetés Balík Lászlóval, az MKP járási elnökével
M E G E G Y E Z T E K A M O S T- H Í D D A L A Magyar Közösség Pártja tavaly novemberben tartotta tisztújító járási konferenciáját, ahol újraválasztották a járási elnöki tisztségbe Balík Lászlót. Vele beszélgettünk a párt ez évi legfontosabb feladatairól. - Gondolom, hogy az idén õsszel esedékes megyei önkormányzati választásokra való készülõdés áll a járási pártstruktúra figyelmének középpontjában is. - Igen, így van. Kellõképpen tudatosítjuk, hogy idõben kell elkezdeni a felkészülést a megyei önkormányzati választásokra. Ennek jegyében február utolsó napján Tavaszváró címmel találkozót szerveztünk, amelyre a járási és helyi elnökségek tagjain kívül meghívást kaptak MKP-s, illetve az MKP-val szimpatizáló független magyar polgármestereink is. A találkozón helyi és járási gondjainkra kerestünk válaszokat, de mert meghívásunkat elfogadta Berényi József elnök és Bíró László pártigazgató is, országos kérdésekkel is foglalkoztunk természetesen a választási programalkotás szándékával. - Csak közbevetõleg említem, bizonyára a helyi szervezetek évzáró taggyûlésein is foglalkoztak a megyei választásokra való felkészüléssel. - Március végéig kellett megtartani a helyi tanácskozásokat, amelyeken nemcsak értékelték múlt évi tevékenységüket,
hanem javasolhattak személyeket megyei képviselõjelöltnek, és számos helyen cselekvési programot is készítettek az idei évre. Kétségtelenül legfontosabb feladatuknak tartják a megyei választásokra való alapos felkészülést, de kiemelt szándékaik közt a taglétszám növelését is megjelölték. - E hónap folyamán jelöltállító járási konferenciát tartanak. Milyen programmal? - A járási tanácskozás küldöttei választják majd meg a jelölésüket vállaló személyek közül megyei képviselõjelöltünket. Azért használok egyes számot, mert a Most-Híddal megyei szinten megkötött egyezség értelmében egy megyei képviselõjelöltet fogunk választani. Természetesen a küldöttek javaslatait is figyelembe vesszük majd választási programunk összeállításában. - Ezek szerint megegyeztek a vegyespárttal? - Mondhatnám, elsõk között, ha nem elsõként sikerült tetõ alá hoznunk a megegyezést a 2013-as megyei választásokon való együttmûködés kereteirõl a Besztercebányai kerület nagykürtösi választási körzetében, hasonlóképpen Losonc, Rimaszombat és Tornalja választási körzetében, vagyis a megye mind a négy déli járásában. Tudatosítva az imént említett járások magyar szavazatai elvesztésének
lehetõsége felett érzett felelõsséget, a szerzõdõ felek a pártok kerületi és járási szervei jóváhagyásával megegyeztek a választási körzetekben való együttmûködés kereteirõl. Ennek értelmében a járásunkban a 3 lehetséges jelöltre az MKP 1 jelöltet, a Most-Híd pedig szintén 1 jelöltet állít. A megegyezést Füleken 2013. február 25-én látták el kézjegyükkel a pártok kerületi és járási elnökei. - Korai lenne még szólni a párt választási programjáról? - Igen, hiszen ahogy az imént mondottam is, a járási konferencián fogjuk körvonalazni választási programunkat. Azt már most elmondhatom, mindenképpen azon leszünk, hogy a lakosság minél szélesebb rétegét érintõ, mindazonáltal teljesíthetõ programmal álljunk a választók elé. - Erre irányul a Beszéljük meg címmel indított lakossági fórumok szervezése is? - Fogalmazhatnék így is, bár nem teljesen új kezdeményezésrõl van szó, mert az elõzõ parlamenti választások elõtt is tartottunk ezzel a címmel találkozókat az emberekkel, azzal a különbséggel, hogy akkor a járásunkban csak két településen állt módunkban szervezni lakossági fórumot, ezúttal viszont húsz községben várjuk majd az érdeklõdõket ismert politikusaink jelenlétében. /Br/
BESZÉLJÜK MEG T E RV E Z E T T Ü T E M T E RV T E L E P Ü L É S E K S Z E R I N T TELEPÜLÉS Ipolybalog Ipolyhídvég Lukanénye Nagycsalomja Inám Ipolyvarbó Óvár Bussa Felsõzellõ Nagykürtös Kõkeszi Csáb Ipolynyék Szécsénykovácsi Csalár Haraszti Kóvár Szelény Dacsókeszi
IDÕPONT 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013.
április 17. április 17. április 23. április 23. április 24. április 28. május7. május 7. május 9. május 9. május 17. május 17. május 24. május 28. május 28. május 30. május 30. május 31. május 31.
HELYSZÍN Szerda Szerda Kedd Kedd Szerda Vasárnap Kedd Kedd Csütörtök Csütörtök Péntek Péntek Péntek Kedd Kedd Csütörtök Csütörtök Péntek Péntek
19.30 17.30 19.30 17.30 18.30 14.30 17.30 19.30 17.30 19.30 18.00 19.30 19.30 18.00 19.30 17.30 19.30 17.30 19.30
Korona panzió Hársfa vendéglõ Vlk étterem Oli-bár Zolcer-vendéglõ Kultúrház Kultúrház Kultúrház Kultúrház STEFE irodaház,/Písecká 3. MAK-bár Fantastic kávézó Nimród étterem Kultúrház Kultúrház Kultúrház Móric espresso Kultúrház Kultúrház
2013. április
Közélet
Kürtös 3
Ezrek és ezrek rettegtek a „fehérlaptól“ Kevesen élnek már a 66 évvel ezelõtti tragikus események szenvedõ alanyai közül, legyen szó a szlovákiai magyarság csehországi deportálásáról, vagy Magyarországra történõ kitelepítésérõl. Ma már mindannyian, vagy legalábbis egyre többen tudjuk, hogy mi történt a felvidéki magyarokkal 1945-1948 között, a teljes jogfosztottság idõszakában. A második világháborút követõen a hírhedt Beneš-dekrétumok következményeként a kollektív bûnösségre hivatkozva Csehszlovákia megfosztotta a területén élõ magyarokat állampolgárságuktól, vagyonuktól, megtiltotta anyanyelvük használatát. A kollektív bûnösség jegyében családok ezreit kényszermunkára deportálták a csehországi Szudéta-vidékre, vagy Magyarországra telepítették az ún. lakosságcsere-egyezmény keretében. A Magyar Országgyûlés szükségesnek tartotta méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról. Tavaly, a kitelepítések 65. évfordulóján az Országgyûlés 86/2012 sz. határozatával április 12-ét a magyar lakosság Felvidékrõl való kitelepítésének kezdõnapját országgyûlési emléknappá nyilvánította. Mondhatnánk, hogy ez a „fehérlaposok“ emléknapja, vagyis, akiket Magyarországra telepítettek 30 kilogrammos csomaggal. A megtorlások idõszakában fehérlapnak azt a papírt nevezte a lakosság, amelyen értesítést kaptak a családok arról, hogy távozniuk kell szülõföldjükrõl. Rettegtek ettõl a laptól a szlovákiai magyarok, hiszen az állt benne, hogy kitelepítésre jelölte õket a csehszlovák állam. Járásunk területérõl elõbb Csehországba deportáltak magyar családokat, néhány hónappal késõbb, a már említett lakosságcsere keretében pedig Magyarországra. Tudomásom szerint többek közt Bussáról, Lukanényérõl, Kóvárról, Ipolynagyfaluról, Ipolyhídvégrõl, Ipolyszécsénykérõl, Kelenyérõl kellett családoknak áttelepülniük. Ipolynyéken és Inámban is voltak ún. „fehérlaposok“, de az ipolynyéki körorvos, úgymond hastífuszt diagnosztizálva, a kitelepítendõk egyikénél-másikánál leállíttatta az eljárást.
Az ENSZ 1950-ben jóváhagyott konvenciója alapján kimondható, hogy Felvidék õsmagyar lakossága, a „fehérlaposok“ genocídiumot éltek át. A Beneš-dekrétumok szellemisége viszont ma is él, negatív irányban munkál, a visszavonást Csehszlovákia és késõbb Szlovákia vezetõi sem kezdeményezték, pedig az erkölcsi jóvátételnek régen elérkezett az ideje - elmaradt a bocsánatkérés mind a deportáltaktól, mind a kitelepítettektõl. Ugyanakkor mi, a jogfosztottság szenvedõ alanyainak leszármazottai, közvetlen vagy közvetett utódai kevés kivételtõl eltekintve sem igen szorgalmazzuk, hogy legalább egy emléktábla vagy emlékoszlop emlékeztesse az utánunk jövõ nemzedéket, hogy településükrõl ártatlan magyar családokat deportáltak vagy telepítettek ki. Jó alkalom adódott volna erre az 50., 60. vagy a 65. évfordulón. Mivel ez nem éppen kerek évforduló, hanem elsõsorban helyi kezdeményezés kérdése, a helyi önkormányzatok, vagy az MKP és a Csemadok helyi vezetõi szorgalmazhatnák azokon az érintett településeken, ahol semmi nyomát nem találni a több mint fél évszázaddal ezelõtti szenvedéseknek, megtorlásoknak, egy emléktábla vagy kopjafa elhelyezését. Nem a reklám helye akar lenni, de ajánlom neves történészünk, Vadkerty Katalin A kitelepítéstõl a reszlovakizációig 1945-1948 c. kiváló trilógiáját minden szlovákiai magyar család könyvespolcára. Április 12-e nem csak egy nap áprilisban, számunkra, felvidékieknek különleges dátum, hiszen ez a nap a Felvidékrõl való kitelepítés emléknapja. Ennek kapcsán engedtessék meg egy személyes emlék felelevenítése. Családom, szûkebb rokonságom révén különösen is közel áll hozzám ez az emléknap, hiszen édesapám nagybátyját családjával együtt telepítették ki Baranyába, ugyanerre a sorsa jutott apai nagyanyám lánytestvérének családja is. Csak a teljesség kedvéért említem, hogy édesanyám családját pedig az a „megtisztelés“ érte, hogy õket 1947 januárjában a tompai vasútállomáson vagonírozták be egy „kis“ csehországi kényszermunkára. Bodzsár Gyula
Wass Albert:
Hontalanság Hitvallása Hontalan vagyok, Mert vallom, hogy a gondolat szabad, Mert hazám ott van a Kárpátok alatt És népem a magyar. Hontalan vagyok, Mert hirdetem, hogy testvér minden ember, S hogy egymásra kell, leljen végre egyszer Mindenki, aki jót akar. Hontalan vagyok, Mert hiszek jóban , igazban, szépben. Minden vallásban és minden népben És Istenben, kié a diadal. Hontalan vagyok, De vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet, És maradok ez úton, míg csak élek Töretlen hittel ember és magyar.
Közélet
4 Kürtös
2013. április
Az Ipoly mente és európai partnerei a partnerségért Ipolykér / Kiarov 2011−2013
Ipolykér Önkormányzata 2011 és 2013 között egy nagyszabású nemzetközi partnerségi együttmûködés lebonyolítását vállalta az EU Partnerség Programja keretein belül. Ipolykérrel együtt 11 önkormányzat kapcsolódott be a programba Csehországból, Magyarországból, Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából. A „Europe for Citizens - Networks of twinned towns“ programot a Brüsszelben székelõ EACEA Ügynökség támogatta, amely az Európa Tanács intézménye. A tevékenység megvalósítása alatt számtalan olyan témát érintettünk, amelyek mindannyiunk számára kihívást jelentenek - európai identitás, szegénység, önkéntesség, közös európai értékek, nõk a politikában, interkulturális párbeszéd, polgárok bevonása az egyes társadalmi témákba, kölcsönös ösztönzés, nyelvi sokszínûség, nemzetek közötti közelítés. A felsorolt témákat különbözõ módon közelítettük meg, de bevontunk több olyan intézményt, egyesületet, szakembert, akik példáikkal, szakmai elõadásaikkal, tanácsadásukkal elõsegítik majd a témák hatékony feldolgozását, úgy, hogy az a jövõben a hosszútávú együttmûködés elõsegítõje, és ne kerékkötõje legyen. A projektpartnerek kiválasztásánál elsõdleges szempont volt, hogy hasonló helyzetben lévõkkel alakítsunk ki fejleszthetõ kapcsolatot. Ezek a hasonlóságok: a vidéki jellegû régió, multikulturális közeg, a vidéki turizmus fejleszthetõségének esélye, már meglévõ kapcsolatok a települések egyes szervezetei, vállalkozói között, valamint olyan településekkel, amelyekkel már megkezdõdött az érdemi munka a hosszútávú kooperáció terén. Az ilyen szakmai csoportok vagy egyének pl. az eurorégiók, a vidékfejlesztési ügynökségek, pályáza-
ti szakmenedzserek, mikrotérségi egyesületek, egyéni és társas vállalkozók, emberi jogi aktivisták és szervezetek, regionális, helyi és európai politikusok, politológusok, de ugyanúgy a civil szervezetek képviselõi a 11 településrõl. Úgy állítottuk össze a szakmai tevékenységeket, hogy azok maximálisan magukba foglalják a lehetõ legtöbb témát, így hatékonyabbá tesszük a pro-
jekteredmények elérését is. A felsorolt programcélok, konkrét célok, éves prioritások és azok horizontális vonásai szerves részei az egyes tevékenységeknek a különbözõ helyszíneken: * Európai identitás érzésének erõsítése a közös értékek, történelem és kultúra alapján - civil szervezetek szakmai együttmûködése * 2010 - a szegénység és a kirekesztettség éve az EU-ban - tapasztalatcsere - az elmaradott régiók fejlesztési lehetõségei, szociális programok ismertetése és
azok meglátogatása Szlovákiában * 2011 - az önkéntesség európai éve önkéntesség népszerûsítése és helyi tapasztalatok átadása * Európai értékek közvetítése - projektprezentáció elkészítése és bemutatása a 12 településrõl * Polgárok bevonása fõ európai társadalmi témákba - kisebbségvédelem, tolerancia és interkulturális párbeszéd integrációja - workshop és a témákkal kapcsolatos intézmények meglátogatása * Nõk a politikában - helyi és regionális tapasztalatok átadása * Kölcsönös ösztönzés és egymásra hatás - lehetõségek bemutatása a gazdaságban, emberi jogok terén és a civil szervezetek közös munkájában * Kulturális és nyelvi sokszínûség népszerûsítése - weboldal létrehozása, DVD és kiadványok
* Nemzetek közötti közeledés elõsegítése - szakmai tábor a fiatal önkéntesek részvételével. A felsorolt, konkrét tevékenységek megvitatásához segítséget nyújtottak a meghívott helyi szakemberek, képviselõk, fejlesztési menedzserek és szakelõadók. Az elhangzott elõadások, a vitaanyagok felkerülnek a közös weboldalra, és folyamatosan tájékoztatjuk és bevonjuk a nyilvánosságot is az adott témakörök megvitatásába. A felsorolt témák érintik a 11 település társadalmi, gazdasági és kulturális életét, melyeket az alábbi munkamódszerek segítségével tervezzük közösen feltárni, megvitatni és a szükséges megoldásokat megkeresni. A projekt 24 hónapos ideje alatt létrejött számos szakbizottság (önkormányzati, vállalkozói, emberi jogi, kulturális, turisztikai, környezetvédelmi, ifjúsági, kisebbségvédelmi, civil szervezeti, helytörténeti), amelyben összesen 400 polgár fog dolgozni a 11 településrõl. Folytatás az 5. oldalon
Közélet
2013. április
Kürtös 5
Az Ipoly mente és európai partnerei a partnerségért Ipolykér / Kiarov 2011−2013
tervek, melyek a projekt során Megszervezésre került 6 eredményekké válnak, egy szakmai út, 12 workshop, 4 olyan hatékony projekttevébrainstroming és 6 konferenkenységet vetítenek elõre, cia, amelyen 450 meghívott amely példaértékû lehet a 11 vesz részt a 11 településrõl. település vonzáskörzetében a Megrendezésre került 5 retöbbi önkormányzatnak, civil gionális és helyi ünnepség, szervezetnek és intézménynek amelyen több száz helyi polis a jövõbeni együttmûködés gár vesz részt vendégként, fejlesztése szempontjából. A közönségként. partnerek eddigi tevékenysége A települések önkormánygarantálja, hogy ez a pályázat zatai és szervezetei megkötötegy élõ és hatékony kooperátek egy közös együttmûködési szerzõdést. fotók: Kovácsné Obrecsány Klára ció elõmozdítója és generátora lesz, melyhez a pályázati A gyakorlati eredmények alapján a szakmai tapasztalatcsere önkormányzati képviselõk, anyagi támogatáson kívül, mind a kérvényezõ, mind a többi vállalkozók, pedagógusok, helytörténészek, környezetvédõk, partner is hozzájárul saját, illetve más forrással is. Az „Europe for Citizens“ program célja a folyamatos emberi jogi aktivisták, szociális szakemberek, fiatal önkéntesek, civil szervezetek vezetõi között nem vész el, hanem átalakul hálózatépítés az EU országainak települései között, ezt a célt hatékony együttmûködésé, de nemcsak a projekt idõtartama teljesítette a 11 település a projekt 24 hónapja alatt. alatt, hanem az az utáni idõkben is. Mindezek az elõirányzott Suchánsky Pál
„Amerikából jöttem“
Nagy öröm egy színjátszó csoport életében, amikor évrõl évre telt ház elõtt szerepelhet. Hetedik esztendeje élvezheti a közönség szeretetét a Lukanényei Amatõr Színjátszó Csoport. 2013. március 31-én az Amerikából jöttem címû 3 felvonásos vígjátékkal arattak ismételten
nagy sikert a több mint 400 fõs közönség elõtt. Fõszereplõk ennyi év után már nincsenek. Alakításaikkal mára már valamennyien kiérdemelték a közönség elismerését. Tomasík Zoltán, Híves János, Török Terka, Híves Magdi, Antolík Henriett, Tomasík Veronika, Cvengel
Juliska, Kovács Klára, Varga Árpád, Fonody Miklós, Kuzma Mónika... sokak számára ismerõs nevek már nem csak Lukanényén, de a szomszéd községekben is. Õk azok, akik /hagyományosan/ húsvétvasárnap kiállnak a nagyérdemû közönség elé, és garantáltan kellemesen eltöltött délutánt biztosítanak évrõl évre. A csoport zenei technikusa if. Híves László, világosító Tomasík Patrik, súgó Pásztor Éva, valamint a CSILLAGOK ifjúsági színjátszó csoport szereplõi, Antolík Cyntia, Kovács Karolina, Fonody Monika és Török Máté, mind-mind hozzájárultak az elõadás sikeréhez. Köszönet Kuzma Zoltán polgármesternek és a községi képviselõ-testületnek a biztatásért, elismerésért és támogatásért, a nagyszerû közönségnek pedig a felejthetetlen tapsért. B.Zs.
6 Kürtös
Közélet
KÖZÖS ÁRVÍZVÉDELEM A KÖZÉPSÕ-IPOLY MENTÉN
Amikor 2011-ben ügynökségünk a nõtincsi székhelyû Ipoly-Táj Területfejlesztéi Társulással karöltve pályázott a Középsõ-Ipoly mente közös árvízvédelmi tervének kidolgozására, elsõsorban a nagy károkat okozó 2010-es árvízi helyzetbõl indultunk ki. Sajnos idén ismét bebizonyosodott, hogy nagyon komolyan kell vennünk a természet erejét. Az önkormányzatok az elmúlt egy-másfél év alatt igyekeztek a leginkább veszélyetetett területek árvízvédelmét biztosítani, de még ennek ellenére is sok feladat áll elõttünk. Ehhez kíván az ügynökség segítséget nyújtani. A projekt keretén belül 10 Ipoly menti településnek - Ipolyvarbó, Ipolykér, Szécsénykovácsi, Csalár, Bussa, Rárósmulyad, Nagycsalomja, Ipolykeszi, Ipolynagyfalu és nem utolsó sorban Ipolyhídvég önkormányzata számára biztosítja közös helyzetértékelõ tanulmányterv és 13 esetben konkrét tervdokumentáció elkészítését. Magyarországon az Ipoly folyó és a Feketevíz-patak, valamint a Lókos-patak mentén élõket érinti a pályázat. A 12 hónapos projekt legfontosabb eredménye az árvízi veszélyhelyzettel érintett települések környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minõségének biztosítása, a további környezeti káresemények megelõzése. A projekt eredményeként létrejött tanulmány és engedélyezési tervdokumentáció kijelöli a jövõbeni fejlesztési irányokat. A beruházások tervezhetõen és összehangoltan fognak történni. A tanulmány, meghatározva a legfontosabb beavatkozási pontokat, lehetõséget ad további fejlesztések kapcsolására. Mivel az egész területre vonatkozik, az egyes települések jövõbeni terveiket ehhez igazítva készíthetik el. Projektünk eredményeit bekapcsoljuk az egész folyómederre, illetve vízgyûjtõ területre kidolgozott, illetve kidolgozásra váró vízrendezési, vízgazdálkodási és vészhelyzeti tervekbe. A kidolgozásnál a területen fekvõ önkormányzatokon kívül együttmûködtünk az érintett vízgazdálkodási szervekkel, valamint az Ipoly Magyar-Szlovák Határvízi Bizottsággal (nemzetközi). A pályázat ez év április végén zárul. Az addig hátralevõ idõt szeretnénk hatékonyan kihasználni annak érdekében, hogy az eddigi hasznos és jól mûködõ kapcsolatokat tovább fejlesszük. Ennek érdekében április 18-án Nagykürtösön szakmai rendezvény keretén belül tárgyaljuk az árvízvédelmi tervek megvalósításának lehetõségeit, valamint a hónap végén Balassagyarmaton a záró konferencián értékeljük a projekt eredményeket. Lõrincz Mária Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség
2013. április
Ahol a jó bor megmérettetik Az ipolynyéki borosgazdák sok olyan történetet örököltek elõdeiktõl, melytõl ugyan több és jobb bor sem lett a pincékben, viszont erõsítette azt a tudatot, hogy ha valaki ugyan jó bort nem is tud készíteni, de egy-egy történettel gazdagabbá tudja tenni a borvidék történetét, történelmét. Történt egyszer, hogy az egyik borosgazdának, aki sohasem mondott rossz véleményt borról, olyan minõsíthetetlenül ihatatlan bort szolgáltak fel, melyet már senki sem volt hajlandó meginni a hegyen, majd kíváncsian várták az eredményt. A gazda kóstolgatta, kóstolgatta a borhoz alig hasonló nedût, majd a kérdésre, hogy na, milyen, csak sommásan annyit válaszolt: tûrhetõs! Ilyen történetek a guggolós és egyéb fajta borokról még ma is terjengnek a szõlõtõkék között, azonban a Nekvinum Polgári Társulás, mely már éve óta hagyományosan áprilisban szervezi az országos borversenyét Vinfest néven, bizonyosan nem ezeknek a történeteknek mentén indult országos hírû útjára. Az évrõl évre színvonalasabb versenyre nemcsak a szûk régióból, de a nevéhez méltón az egész országból érkeznek borminták. A közel 300 borminta értékelését közel negyven tagból álló szakmai zsûri értékeli egy egész napon keresztül, majd állítja fel a végsõ sorrendet, mely a borászok számára egyfajta bizonyítvány a munkájukról és a szakértelmükrõl. A tavalyi esztendõ sokféle szempontból értékelhetõ. A borászok szerint nagyon jó évet hagyhattunk magunk mögött, hiszen a hosszú és meleg nyár, mely ugyan csapadékmentes volt, ugyancsak kedvezett a szõlõ minõségének, ezáltal a belõle készült bor minõségének is. Bár igaz a mondás, hogy jó szõlõbõl is lehet rossz bort készíteni, és rossz szõlõbõl is lehet jó bort készíteni, csak tudni kell, vagyis az elõbbi esetben inkább nem kell tudni. Az országos borverseny szakmai zsûrijének elnöke Celleng András mérnök, a nagykürtösi MOVINO borászati üzem igazgatója, évek óta nagy figyelmet fordít a verseny tisztaságára, a minták névtelenségére, hogy valóban csak a minõségi bor nyerhessen el komoly díjat, és errõl mindenki a maga szemével, illetve torkával is meggyõzõdhet, hiszen az országos borverseny nyilvános, díjkiosztással egybekötött borkóstolójára május 25-én, Ipolynyéken a kultúrházban kerül sor, ahol a sárga földig, illetve a sárga márványpadlóig leihatja magát mindenki, aki szereti a jó bort. Palócz
2013. április
Kultúra
Irodalmi délután Apátújfalun
Megünnepeltük a MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJÁT. 2013. április 7-én Apátújfalun zenés irodalmi délutánt tartottunk vetélkedõvel kiegészítve. A Balassagyarmatról érkezett Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság kellemes hangulatú délutánt varázsolt a helyi kultúrházba. A versekbõl, prózákból és megzenésített versekbõl álló mûsor szünetében pedig a Csemadok tagjai a falunk fiataljaival közösen vetélkedtek József Attila életébõl. Tíz csoport mérte össze tudását. Dicséretes, hogy a tíz csoport maximális pontaránnyal lett az elsõ. A zsûri tagjai Balogh Gábor, a CSEMADOK TV elnöke, Jámbor László polgármester és László Péter, a balassagyarmati irodalmi társaság vezetõje voltak. A versenyzõ csoportok tagjai: 1. Zöllei Alica és Zahorec László, 2. Geregai Beáta és Nagy Dávid, 3. Bevíz Monika és Bevíz Carmen, 4. Krekács Márta és Kilmajer Kevin, 5. Cserník Katalin és Husár Benjamin, 6. Zöllei Klaudia és Zöllei Tibor, 7. Durèek Eva és Krekáè Dominika, 8. Zahorec Mária és Zahorec Karolin, 9. Geregai Lea és Zahorec Veronika, 10. Merica János és Tóth Angelika. Tóth Teréz
Kürtös 7
Csemadok-alapszervezetek évzárói Az országos közgyûlés után egy kicsit kiengedtek alapszervezeteink a szokásos munkatempóból. A tavasz késését kopírozva az évzáró közgyûlések is késve kerültek sorra, legalábbis azoknál a szervezeteknél, ahol arra még nem került sor. A javasolt határidõ, március vége már letelt, és az újság megjelenéséig még hat alapszervezetnél nem tartották meg a 2012-es év kiértékelését. A területi választmány elnökségének utolsó ülésén elfogadott határozat szerint április végéig kérjük az évzárók megtartását és a kért anyagok eljuttatását a területi választmányhoz, hogy a komplex értékelést el tudjuk végezni és továbbítani az országos titkárságra, ahol az összes alapszervezet adatai feldolgozásra kerülnek. A kész anyag az országos tanács elé kerül május hónapban, ezért a feladat végrehajtása nem tûr halasztást. Az érintett alapszervezetek errõl a helyzetrõl értesítést kaptak. Márciusi hónapban járásunkban egy kiállítási anyag került bemutatásra a Szabadságharc katonái címmel. A 40 képbõl álló alkotás Somogyi Gyõzõ kiváló mûvész, festõ, Munkácsy-díjas grafikus munkája, bemutatta az 1848-as szabadságharc alatt viselt egyenruhákat, harci eszközöket, amelyeket a múzeumokban és levéltárakban végzett kutatásai alapján dolgozott fel. A kiállítás anyaga ötödik éve járja a Kárpátmedencét, így a kiállítási anyagot megtekintették Erdélyben, Lengyelországban és itt, a Felvidéken. Járásunkban a következõ településeken (iskolákban) lettek kiállítva: Ipolybalog, Ipolyvarbó, Nagycsalomja, Ipolynyék, Ipolyszécsényke, Csalár, Lukanénye és Csáb. A kiállítás méltó hozzájárulás volt a március 15-i ünnepségekhez. Balogh Gábor
FELHÍVÁS TISZTELT VOLT IPOLYSÁGI GIMNAZISTA! Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium 2013 õszén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, amelyre rendezvényekkel, iskolatörténeti kiállítással és emlékkönyv megjelentetésével is készül. Az intézmény kéri volt diákjait és tanárait, azok hozzátartozóit, hogy - legalább a kiállítás idejére - bocsássák rendelkezésre az iskolával kapcsolatos tárgyi és képi emlékeket, kéziratban maradt vagy megjelentetett visszaemlékezéseket. Ezek akár már most is leadhatók az iskola titkárságán, vagy postázhatók az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium címére: Gymnázium s VJM, Mládežnícka 22, 936 01 Šahy (Ipolyság). A dokumentumok, képek, visszaemlékezések fénymásolatát elküldhetik a
[email protected] e-mail címre is. A kölcsönzést, adományozást illetõen a jelzett e-mail címen, a 036/7411008-as vezetékes vagy a 0910/926165-ös mobiltelefonszámon (külföldrõl: 00421/36/7411008 vagy 00421/910926165) egyeztethet a gimnáziummal. Kérjük, jelezze, miként tudná segíteni a centenáriumi ünnepségek elõkészületeit! Az elõkészületekrõl gimnáziumunk honlapján (www.gimi.saag.sk) és Facebook-profilján (Gimnázium Ipolyság) is folyamatosan tájékoztatunk. Mivel anyagi lehetõségeink korlátozottak, várjuk szíves hozzájárulását a méltóságteljes ünnepléshez és a jubileumi évkönyv kiadásához. A felajánlásokat a 7708765/5200-as bankszámlára (OTP Banka Slovensko) küldhetik, külföldrõl történõ utalás esetén: 7708765/5200, IBAN: SK85 5200 0000 0000 0770 8765, BIC/SWIFT: OTPV SKBX Tisztelettel köszönünk minden segítséget! Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium
8 Kürtös
Közélet
2013. április
A bolygó, ahol élünk Az áprilisi hónap bõvelkedik a nemzetközi akciónapokban és világnapokban. Soroljunk csak fel néhányat a teljesség igénye nélkül: egészségügyi világnap (április 7.), füstmentes világnap (április 7.), emberszeretet világnapja (április 8.), nemzeti rákellenes nap (április 10.), a magyar költészet napja (április 11.), Parkinson-kór világnapja (április 11.), az ûrhajózás világnapja (április 12.), mûemlékvédelmi világnap (április 18.), az ápolók napja (április 22.), a Föld napja (április 22.), a környezetvédelem napja (április 22.), a táncmûvészet világnapja (április 29.), a méhek napja Magyarországon (április 30.), április elsõ hétvégéje a roma kultúra napja, április utolsó vasárnapja testvérvárosok világnapja. A felsoroltakból bármelyik érdemes volna arra, hogy külön foglalkozzunk vele, de most kimondottan a Föld napjával foglalkozunk, mert ez minden embert érint bolygónkon kivétel nélkül. Földünk több évmilliárdos múltra tekint vissza. Mondhatjuk, hogy elég „tartós“. Mindennapi életvitelünk azonban nyomot hagy a Földön. Életmódunk, döntéseink befolyásolják mennyit élünk föl a Föld javaiból. A Föld az emberi tevékenység nyomán visszafordíthatatlanul megváltozik. Különösen az ipari forradalom, az 1850-es évek közepe óta fokozódik a természeti javak, a v i l á g ökológiai rendszereinek t ú l használata. Napjainkban már nyilvánvaló a körülöttünk lévõ világ drámai változása - a világ véges természeti erõforrásait még soha nem terhelte meg ennyire a növekvõ népesség, a növekvõ életszínvonal, és az ebbõl eredõ fokozódó használat. Rá kell ébrednünk, hogy ne mindig másoktól várjuk a megoldást, mi magunk is tegyünk jobb, élhetõ jövõnkért és utódaink jövõjéért. A Mit tehetsz Te? mozgalom lényege, hogy megmutassuk, egészen egyszerû cselekedetekkel is jobbá és fenntarthatóbbá változtathatjuk a körülöttünk lévõ világot. Elég, ha csak odafigyelünk cselekedeteinkre és azok következményeire. Ha mindennap teszünk valami apróságot, tudatosan változtatunk, vásárolunk, közlekedünk, döntünk stb. környezetünk fenntarthatósága érdekében, máris tettünk valamit a változásért. Lássunk néhány olyan példát, amelybõl bárki felmérheti, hogy háztartása és az életmódja mennyire környezetkímélõ, és mennyire tudatosan dönt. - Ha nem te fizeted az energia árát, akkor is takarékoskodsz vele? Ha bárkiét fogyasztod, neked is kevesebb marad! Mert osztoznunk kell a forrásokon és a szennyezésen is! - Egyszer használható elemek helyett sokszor tölthetõ akkumulátort használsz?
Négy elem áráért 1000-szer feltölthetõ akkumulátort vásárolhatsz, és ezzel nemcsak pénztárcádat, de a környezetet is kíméled. - Mindig megjavíttatod a csöpögõ csapot, vécétartályt? A folyamatos csöpögés havonta akár egy kádnyi vizet is elpazarol. - Rendszeresen használod a környékeden lévõ szelektív hulladékgyûjtõt, és másokat is ösztönözöl erre? A szelektíven gyûjtött háztartási hulladék nagy része újrahasznosítható. Jó tudni azt is, hogy Magyarországon a hulladékhasznosítás 15-20 ezer embernek ad munkát, és az iparág forgalma már ma is közel 150-200 milliárd forint évente. - Mosakodás közben takarékoskodsz a vízzel? Zuhanyozz kádfürdõ helyett! A zuhanyozás harmadannyi vizet igényel, mintha kádban fürödnél, ráadásul egészségesebb is. Ne folyasd feleslegesen a vizet fogmosás, borotválkozás közben se. Víztakarékos zuhanyfejjel tovább mérsékelhetõ a vízfogyasztás. - Átlag 21 Celsius-foknál melegebbre sosem fûtöd a lakásodat? Minden egyes Celsius-fokkal magasabb hõmérséklet fokonként 6 százalékkal növeli a fûtési energiafelhasználást. A kellemes közérzethez a nappaliban 20, a gyerekszobában 22, a hálóban 18 Celsius-fok ajánlott. Az alacsonyabb hõmérsékletet is melegnek érezzük, ha elég párás a levegõ. - A passzív tévénézés helyett gyakran választasz inkább egy könyvet, vagy társasjátékozol barátaiddal, gyerekeiddel? Így nemcsak energiát takarítasz meg, de szellemiekben is gazdagodsz. Folytatás a 9. oldalon
Közélet
2013. április
A bolygó, ahol élünk - Ha vásárolni indulsz, mindig viszel magaddal valamilyen szatyrot vagy kosarat? Világszerte percenként átlagosan félmillió (havonta 38 milliárd) egyszer használatos nejlonszatyor kerül forgalomba. A kidobott nejlonszatyor a környezetbe kerülve csak nagyon lassan bomlik le. Ne fogadj el mûanyag reklámszatyrot az áruházakban. - Szúnyoghálót használsz a rovarok ellen? Vegyszerek, elektromos riasztók helyett ideális és környezetkímélõ. Háló híján õrölj meg szegfûszeget, tedd levendula- és citromolajjal együtt párologtató tálba vagy aromamécsesbe. Nyitott ablak mellett sem jönnek be a szúnyogok. - Szoktál kuktában fõzni? Ha kuktában fõzünk, az energiafelhasználás akár 40 százaléka, míg az idõráfordítás 70 százaléka is megtakarítható. - Figyelsz arra, hogy ne használj sok vegyszert a háztartásodban? Szinte minden erõs hatású vegyszer kiváltható szelídebb szerekkel. Sütõtisztításhoz kiváló például a szódabikarbóna, mosáshoz pedig az élõvizekben teljesen lebomló mosószappan. Mosogatógépbe jó a mosószóda, és ha az öblítõ szakaszhoz ecetet öntesz, az edény cseppmentesen szárad. Vízkõoldásra a legjobb szintén az ecet. - Kerülöd a mûanyag palackos italok vásárlását? Palackozott v í z helyett igyál csapv i z e t vagy tisztított vizet. A palackozott vizek ellen Kanadában a diákok ma már palackozottvíz-mentes övezetté nyilvánítják egyetemüket. Szervezz Te is palackmentes övezetet lakásodban, iskoládban, baráti körödben, munkahelyeden. Tégy az „eldobó társadalom“ ellen. - Tisztításhoz, öblítéshez használsz ecetet? A hígított ecet nem ártalmas a kör-
nyezetre, és fertõtlenítõ-, lemosó-, vízkõoldó szer. Tisztítja a zsíros foltokat, a színt frissíti, vízkõ, tintafolt, festékfolt ellen is használhatod. Öblítõszerként színélénkítõ, puhító hatású - 1:2 arányban vízzel hígított 20 százalékos ecetbõl tégy egy csészényit az automata mosógépbe vagy egy kupakkal a mosóedénybe. - Visszaváltod az üvegeket? Például egy új borosüveg elõállítási költsége 40-100 Ft, míg az újramosás költsége csak 4-5 Ft palackonként. Az újramosó 150 milliós beruházással valósítható meg, ami 6-8 pincészet összefogásával már megtérül. De vajon lesz-e elég visszagyûjtött üveg? - Ugye nem használsz sok agyonfestett vagy klórral fehérített papírt csomagolásra, törlésre? A papírgyártás rengeteg vizet, energiát, festéket használ. Ajándékot csomagolj inkább másra már nem használható szép textildarabba, konyhai papírtörlõ helyett használj inkább textil konyharuhát, és az uzsonnát is csomagold textilszalvétába papírszalvéta helyett. A papírcsomagolót rögtön eldobod, míg a textil kimosható és sokáig újra és újra használható. Balogh Gábor
Kürtös 9
A FÖLD Uram! Ezt a gyönyörû Földet adtad otthonunknak. Mélyébe mérhetetlen kincseket rejtettél. Képessé tettél, hogy megértsük mûvedet, megkönnyítsük munkánkat, számûzzük az éhséget és betegséget. Mi kiássuk a kincseket, hogy azokat eltékozoljuk. Belõlük a pusztítás félelmetes eszközeit faragjuk, hogy azokkal leromboljuk, mit más ember épít, míg azok ellenem nem fordulnak, és elpusztítanak engem és gyermekeim. Uram! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban! Megértsük és megszépítsük a Te kezed munkáját, hogy ez a mi bolygónk a békesség, a bõség, a boldogság és szépség biztos otthona lehessen. (Részlet Szent-Györgyi Albert Psalmus Humanusából)
Az egységet meg lehet bontani de törvényszerûen helyreállítja magát. Jó példa erre a mai ökológiai helyzet - mohó, önzõ, szeretetlen célból ki lehet rabolni a Természetet csakhogy ennek a következménye, hogy a természet a lázadó embert visszarántja. A víz elnyeli, a tûz elégeti, szomját nem oltja, mérgezett levegõjével beteggé teszi. Minden önzõ tettünk, amellyel megsértettük a szeretet egységét, visszahatást szül. Ez a karma. Megtanulni, hogy fájdalmat okozni fáj. És kifosztani a világot: nyomor. És rossznak lenni: rossz. És ridegnek lenni: megfagyás. És önzõnek lenni: elhagyatottság. És nem szeretni: félelem és halál. (Müller Péter)
Oktatás
10 Kürtös
2013. április
Az Ipolyi Arnold Alapiskola lövészeinek idei eredményei Csapatban: II. hely Egyéniben: Oroszlány Bianka Zolcer Gábor Nagy Bálint Hocsák Marián
- I. hely - I. hely - II. hely - 4. hely
Tehetséges tanulók lövészversenye - IV. forduló: Breznóbánya: 2012. 11. 22. Csapatban: 7. hely Egyéniben: Oroszlány Bianka Zolcer Gábor Nagy Bálint Hocsák Marián
A 2012-2013-as tanév elsõ féléve sem múlhatott el eredményes lövészversenyek nélkül. Csapatunk három versenyzõje, Zolcer Gábor és Oroszlány Bianka 8. osztályos tanulók, valamint az újonc 6. osztályos Hocsák Marian volt. Õ, korát meghazudtolva, több alkalommal leiskolázta idõsebb versenytársait. Nagyszerû eredményeket értünk el, melyek idõrendi sorrendben a következõk voltak:
Járási lövészliga - I. forduló: Alsófehérkút: 2012. 10. 18. Csapatban: III. hely Egyéniben: Oroszlány Bianka Zolcer Gábor Nagy Bálint Hocsák Marián
- 4. hely - I. hely - 4. hely - II. hely
Tehetséges tanulók lövészversenye Döntõ /összesített eredmény/ Breznóbánya: 2012. 11. 22.
Tehetséges tanulók lövészversenye - III. forduló: Nagykürtös: 2012. 11. 06.
Tehetséges tanulók lövészversenye - I. forduló: Végles: 2012. 09. 25. Csapatban: I. hely Egyéniben: Oroszlány Bianka Zolcer Gábor Nagy Bálint Hocsák Marián
Csapatban: III. hely Egyéniben: Oroszlány Bianka Zolcer Gábor Nagy Bálint Hocsák Marián
- III. hely - I. hely - 9. hely - 11. hely
- III. hely - II. hely - 9. hely - 12. hely
- 7. hely - 4. hely - 13. hely - 8. hely
Csapatban: III. hely Egyéniben: Oroszlány Bianka Zolcer Gábor Nagy Bálint Hocsák Marián puska - diopter: Zolcer Gábor
- 8. hely - II. hely - 16. hely - 11. hely - III. hely
Járási lövészliga - III. forduló: Alsófehérkút: 2012. 12. 18. Csapatban: II. hely Egyéniben: Oroszlány Bianka Zolcer Gábor Nagy Bálint Hocsák Marián
- III. hely - I. hely - 4. hely - II. hely
Térségi lövészbajnokság: 2012/2013 Alsófehérkút: 2012. 12. 18. Csapatban: I. hely (fiatal korcsoport) Egyéniben: Oroszlány Bianka - II. hely Zolcer Gábor - II. hely Hocsák Marián - I. hely
Tehetséges tanulók lövészversenye - II. forduló: Alsófehérkút: 2012. 10. 18. Csapatban: 4. hely Egyéniben: Oroszlány Bianka Zolcer Gábor Nagy Bálint Hocsák Marián
- 10. hely - 5. hely - 17. hely - 7. hely
Járási lövészliga -II. forduló: Nagykürtös: 2012. 11. 06.
Folytatás a 11. oldalról
Oktatás
2013. április
Kürtös 11
Az Ipolyi Arnold Alapiskola lövészeinek idei eredményei „SILVESTROVSKÁ DIABOLKA 2012“ Alsófehérkút 2012. 12. 30. Légpuska-Slávia-fekve Légpuska-Slávia-fekve Légpuska-Slávia-fekve
Zolcer Gábor - I. hely Oroszlány Bianka - II. hely Hocsák Marián - 4. hely
Kerületi lövészbajnokság: 2012/2013 Breznóbánya: 2013. 02. 19. Csapatban: II. hely (fiatal korcsoport) Egyéniben: Oroszlány Bianka Zolcer Gábor Hocsák Marián
- 6. hely - III. hely - 6. hely
A versenyek májusban folytatódnak, ahol tanulóink a honvédelmi többtusán mérhetik össze tudásukat és felkészültségüket. Az idei tanév legeredményesebb versenyzõje Zolcer Gábor lett, hiszen nemcsak az iskolánkat képviselte, hanem az Alsófehérkúti Lövészszervezet színeiben is figyelemre méltó sikereket ért el. Az alsófehérkúti szervezetben elért versenyeredményei:
S.sz. Idõpont
Helysznín
Verseny szervez.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Moštenica Budmerice Breznóbánya Vištuk Alsófehérkút Rozsnyó Szent Péter Breznóbánya Breznóbánya Breznóbánya Selye Zsolna Kassa Kassa
ZBTÈ SR honv. többtusa 112 ZBTÈ SR honv. többtusa 97 PSTM ZŠ a MŠ Slávia 280 NLML ISSF, VzPu 40 379, 325 Silvestr. diabolka Slávia 92 NLML ISSF, VzPu 40, Slávia 394, 343, 287 MKBB ISSF, VzPu 40 397, 332 MKBB Slávia 286 NLML ISSF 392, 345 MKBB ISSF, VzPu 40, Slávia 392, 348, 282 NLML ISSF, VzPu 40 388, 343 NLML ISSF, VzPu 40 395, 349 Gönci Cup Slávia 279 NLML ISSF, VzPu 40, Slávia 390
2012.9.22. 2012.10.16. 2012.11.22. 2012.12.9-10. 2012.12.30. 2013.2.2-3. 2013.2.16-17. 2013.2.19. 2013.2.23-24. 2013.3.9-10. 2013.3.16-17. 2013.3.24. 2013.4.4. 2013.4.5.
Fegyvernem Pontszám
ZBTÈ SR - Zväz branných a technických èinností Slovenskej republiky, Honvédelmi és Technikai Tevékenységek Szervezete MKBB - Majstrovstvá Banskobystrického kraja, Besztercebányai Kerületi Bajnokság NLML - Národná liga mládeže, Ifjúsági Nemzeti Liga ISSF - International Shooting Sport Federation, Nemzetközi Sportlövõ Szövetség - szabályzata szerinti verseny - fekvõ lövészet diopteres légfegyverrel VzPu 40 - 40 körös álló lövészet-diopteres légfegyverrel Gratulálunk az elért eredményekhez! Ing. Molnár Barnabás - iskolaigazgató, a lövészkör vezetõje
Helyezés csapat-1., egyéni-3. nincs helyezés Slávia-2., VzPu-3. nincs helyezés Slávia-1. ISSF-1., VzPu-1. ISSF-1., VzPu-3. csapat-2., egyéni-1. nincs helyezés ISSF-2., VzPu-2., Slávia-1. nincs helyezés ISSF-1., VzPu-7. Slávia-8. ISSF-6.
Hitélet
12 Kürtös
Meghívó a XXIV. Komáromi Imanapra A Pázmaneum Polgári Társulás, a Jópásztor Alapítvány és a Komáromi Római Katolikus Plébánia szervezésében Jó Pásztor vasárnapján, április 21-én kerül sor a XXIV. Komáromi Imanapra Révkomáromban. Az Imanapon a felvidéki magyar hívek lelki gondozásával megbízott fõpásztorért, valamint magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. Az Imanap egyben a hit évében meghirdetett Szent Mihály Imakilenced elsõ állomása is, amelynek során Szent Mihály arkangyal védelmét kérjük az Anyaszentegyházat kívülrõl és belülrõl érõ támadásokkal szemben. Program: 14.00 Engesztelõ szentségimádás a Szent András-templomban 14.30 Szabadtéri keresztút 15.30 Imák Szent Mihály arkangyal közbenjárásáért 15.45 Nóna - délutáni imaóra 16.00 Fõpapi szentmise a Szent András plébániatemplomban, amelyet Õ Exc. Mons. Mario Giordana apostoli nuncius és Õ Exc. Mons. Orosch János püspök atya, a Nagyszombati Fõegyházmegye apostoli kormányzója mutat be oltártestvéreikkel közösen. Az Imanapra szeretettel hívjuk és várjuk! ThDr. Karaffa János a Pázmaneum Társulás védnök-elnöke PaedDr. Farkas Zsolt a Jópásztor Alapítvány elnöke Mgr. Elek László komáromi esperes-plébános
Jó Pásztor vasárnap - a hivatások világnapja Bódás János
Valahol ki van jelölve helyed… Azért van síró, hogy vigasztald, az éhezõ, hogy teríts neki asztalt. Azért van seb, hogy bekösse kezed, vak, elhagyott azért van, hogy vezesd. Azért van annyi árva, üldözött, hogy oltalmat nyerjen karjaid között. Azért roskadnak mások lábai, hogy terhüket te segíts hordani. Az irgalmat kínok fakasztják. Mélység felett van csak magasság. Hogyha más gyötrõdik, szenved azért van, hogy te befogadd szívedbe boldogan. Megmutattad néha legalább, hogy lelked által enyhült, szépült a világ? Vagy tán kezedtõl támadt foltra folt ott is, ahol eddig minden tiszta volt? Mi vagy? Vigasznak, írnak szántak, menedéknek, oszlopnak, szárnynak. Valahol rég… siess… keresd, Ki van jelölve a helyed.
Csak ott leszel az, aminek Isten szánt, másként céltalan lesz az életed, s a sors ekéje bármily mélyen szánt, mag leszel, mely kõre esett. Elkallódott levél leszel, mely a címzetthez nem jut el. Gyógyszer, mely kárba veszett, mit sohasem kap meg a beteg. Rúd leszel, de zászlótalan, kalász leszel, de magtalan. Cserép, melyben nem virít virág, s nem veszi hasznát sem az ég, sem a világ.
2013. április
„Növeld bennünk a hitet!“ Egy alkalommal az apostolok e szavakkal kérték az Urat: „Növeld bennünk a hitet!“ (vö. Lk 17,5) A tanítványok gyakran kéréssel fordultak Jézus felé, aki sokszor már haraggal, meg nem értéssel fogadta az apostolok igényeit. Kevés olyan alkalom van, amikor az apostolok „piros pontot“ tudnak szerezni Jézusnál, de ez az alkalom egy ilyen. „Növeld bennünk a hitet!“ ez egy jó kérés, melyet nekünk jól meg kell tanulnunk! Kérésükhöz mi is csatlakozunk, mert szükségünk van hitünk erõsödésére. Ne gondoljuk, hogy sziklaszilárd és megrendíthetetlen hittel rendelkezünk. Horváth István Sándor atya írja: még az apostolokban is felébredt idõnként a kétely. A hitet Istentõl kapjuk ajándékként, és õ is tudja azt megerõsíteni bennünk. Ha a teljes hitetlenség vagy hitehagyás nem is fenyeget minket, a kishitûség, a kételkedés idõrõl idõre megkísérthet minket. Jézus mondta: „ha csak akkora hitetek is lesz, mint a mustármag…“ - egy parányi, szinte láthatatlan maghoz hasonlítja a hitet. Egy maghoz, amely a földbe vetés után fejlõdésnek indul, mely kezdetben láthatatlan, apró lépésekben kap erõre. Ez az a pillanat az életünkben, amikor elkezdjük érezni annak a szükségét, hogy hitünknek növekednie kell. Aki ezt nem érzi, annak hite bajban van. Profi sportolónak is azt nevezzük, aki meg tudja mondani, hogy az utóbbi idõben miben és mennyit fejlõdött - az õ nagysága is a fejlõdõképességben van. Az ember is akkor válik jó hívõvé, ha képes meghatározni, hogy a hite milyen mértékben erõsödött, növekedett. Miben változott a hite, miben növekedett, miben alakult, mibõl tért meg, mit hagyott el, mi az, amit felismert? Éppen ezért naponta kell kimondanunk az apostolok szavait: „Növeld bennünk a hitet!“ Hitünknek növekednie kell! Amint a minket körülvevõ természet is állandó mozgásban van, úgy a mi hitünknek is szüntelenül tevékenynek kell lennie. Hitünk tettek nélkül halott. Az egészséges hit mozgásba hozza az embert, cselekvésre késztet. Mindannyiunk gyakran mustármagnyi - hite egy dinamikus folyamaton, növekedésen megy végbe, amely nem egyszer ellenállást vált ki a környezetünkben. Ez tesz bennünket igazán kereszténnyé: amikor a hitemet már nem csupán megélem, hanem felvállaljuk a vele járó nehézségeket, megítéléseket is. A nagyszerû 20. századi teológus, Hans Urs vof Balthasar mondja: „A hit Istentõl adományozott cselekvõ erõ.“ Isten nekünk is ilyen cselekvõ erõt adományozott, melyet meg kell tanulnunk jól felhasználni, hogy az valóban mindig hitünk folyamatos növekedését szolgálhassa. Balga Zoltán, ipolyviski plébános
2013. április * 35 éve, 1978. április 1-jén halt meg Ignotus Pál, magyar író, újságíró, a Nyugat-alapító Ignotus fia. (*1901) * 95 éve, 1918. április 3-án született Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, mûfordító. (†2011) * 130 éve, 1883. április 4-én született Juhász Gyula költõ. (†1937) * 120 éve, 1893. április 5-én született Szabó Pál magyar író, politikus. (†1970) * 35 éve, 1978. április 8-án hunyt el Rónay György költõ, író, mûfordító, esszéíró, mûkritikus, irodalomtörténész, a Vigilia fõszerkesztõje, A kis herceg magyarra fordítója, országgyûlési képviselõ. (*1913) * 30 éve, 1983. április 15-én hunyt el Illyés Gyula Kossuthdíjas magyar költõ, író, az MTA tagja. (*1902) * 80 éve, 1933. április 16-án hunyt el Kozma Andor költõ és mûfordító. (*1861) * 100 éve, 1913. április 24-én született Jékely Zoltán József Attila- és (posztumusz) Kossuthdíjas magyar író, költõ, mûfordító. (†1982)
Évfordulónaptár Jékely Zoltán:
Jékely Zoltán
A marosszentimrei templomban Fejünkre por hull, régi vakolat, így énekeljük a drága Siont; egér futkározik a pad alatt s odvából egy-egy vén kuvik kiront. Tízen vagyunk: ez a gyülekezet, a tizenegyedik maga a pap, de énekelünk mi százak helyett, hogy hull belé a por s a vakolat, a hiuban a denevér riad s egy-egy szuvas gerenda meglazul: tizenegyedikünk az árva pap, tizenkettedikünk maga az Úr. Így énekelünk mi, pár megmaradt - azt bünteti, akit szeret az Úr -, s velünk dalolnak a padló alatt, kiket kiírtott az idõ gazul.
Április 11-e a költészet napja Magyarországon. 1964 óta ünneplik ezt a napot József Attila elõtt tisztelegve - aki 1905. április 11-én született - ill. rá emlékezve. Ugyanezen a napon, csupán öt évvel elõbb született Kassán Márai Sándor költõ, író, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták mûveit a hazai irodalmi életbõl, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmusellenességének tudható be, hanem annak is, hogy õ volt a magyar polgárság irodalmi képviselõje. Márai nem talált értékesebbet a klasszikus polgári eszményeknél, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek az eszményeknek hangot adjon mûveiben. Az 1980-as években már lehetõvé válhatott volna munkáinak magyarországi kiadása, de õ megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és elõadásához nem járul hozzá. Életmûsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor: Füves könyv (részlet) Az élet értékérõl Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki nem ülhet a virágos réten,
Kürtös 13
1936
1913. április 24-én született Nagyenyeden. Apja Jékely (Áprily) Lajos volt. Középiskolai tanulmányait szülõvárosában, a Bethlen Kollégiumban kezdte, majd a kolozsvári Református Kollégiumban folytatta és Budapesten fejezte be. 1935-ben a budapesti egyetemen szerzett doktori fokozatot magyar irodalomtörténetbõl, mûvészettörténetbõl és mûvészetfilozófiából. Húszéves kora körül már érett költõ, verseit közli az Erdélyi Helikon, a Napkelet, Ignotus Pál révén kapcsolatba kerül a Szép Szóval, ott is szívesen fogadják, barátságot köt Szerb Antallal, õ egyengeti útját a Válaszhoz, a Nyugathoz. Nem csak verseket, tanulmányokat, kritikákat, mûfordításokat is közöl.1935 és 1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, 1941-tõl 1944 õszéig a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban dolgozott, 1946-ban visszatért a Széchényi Könyvtárba. 1954 után szabadfoglalkozású íróként és mûfordítóként dolgozott. A világirodalom nagyjai közül Jean Cocteau, Dante, Mihai Eminescu, Goethe, Alfred Jarry, Thomas Mann, Racine, Schiller, Shakespeare, Georg Trakl, Lucian Blaga mûveit fordította. Feleségével, Jancsó Adriennel való házasságukból két gyermekük született. 1982. március 19-én hunyt el.
mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát ember módra és az emberek között kell élned. Ember módra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled - feltûnés és hiú szerep nélkül - segíteni az embereknek. Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerû igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiabál: „Igen, igen!“ Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hõsiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene. A halálos ágyon csak akkor pihensz nyugodtan, ha mindennap, minden öntudatoddal, az igazságot szolgáltad. Néha nagyon egyszerû és kicsinyes az igazság. De te ne válogass. Ennyi az élet értéke. Arról, hogyan kell élni és írni Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk után a halál tenne pontot. Csak a halál érzelgés, félelem és oktalan gyávaság nélkül való tudata ad életünknek és írásunknak igazi magatartást. Végzetesen kell élni és írni, tehát nyugodtan, nagyon figyelmesen, egyforma erõvel figyelve a világra és önmagunkra, értelmünkre és szenvedélyeinkre, az emberek szándékaira és a mindenséghez való kapcsolatainkra. Ez az egyetlen emberhez méltó magatartás: többet Isten sem kíván tõlünk. S nincs nagyobb bûn és hiúbb kísérlet, mint többet vagy mást akarni, mint amit Isten kíván tõlünk. Szerk.
14 Kürtös
Közélet
Egy hegedű története
2013. április
Tűnődés
Zólyomi László, csalári lakos, született 1929. augusztus 1-jén. Az édesapja sajnos a Don-kanyarban vesztette életét. 1943. január 10-én kapták tõle az utolsó tábori lapot. Az iskolás éveit szülõfalujában töltötte. Koltányi Károly kántortanító ébresztette fel benne a zene iránti érdeklõdést. A tanító úr egyik fiával (egyidõsek voltak) sokat ministráltak és segédkeztek a kántori teendõkben. Koltányi tanító úr a háború után magyar meggyõzõdése miatt átmenekült Magyarországra - Balassagyarmatra, de a családja itt marat Csalárban, és a fia folytatta tovább a kántorkodást a templomban, és Laci bácsi mint jó barát segédkezett. Itt sikerült neki a zenei tudást megalapoznia, és megerõsödött benne a zene iránti vonzalom. 1947-ben a Koltányi család is elköltözött Balassagyarmatra, és a kántorkodás így aztán Laci bácsira maradt. Kisebb-nagyobb megszakításokkal még a mai napig is betölti ezt a tisztet. Az elmúlt években kántori tevékenységét több falura is kiterjesztette (Múlyad, Bussa, Varbó, Kér). Többek között a Varbóhoz tartozó Kérben is kántor, ahol a szentmise után meghívták egy családhoz ünnepi ebédre. Ettõl a családtól kapott egy hegedût, amely azonban kritikus állapotban volt. Valami oknál fogva a hegedût sajnos hónapokon keresztül az udvaron tartották, és az idõjárás viszontagsága rányomta bélyegét. A károsodás oly nagy mértékû volt, hogy a hegedû funkciója teljesen megszûnt. De halljuk, hogyan vall errõl maga Laci bácsi: „Jó pár évvel ezelõtt kaptam ajándékba egy hegedût. Nagyon meglepõdtem, mikor felnyitottam a tokot, mert a tok tartalma egy csontvázhoz hasonló darabokra széthullott valamit tartalmazott. Bepakoltam az autómba, és elindultam hazafelé. Sok gondolkodás után nekifogtam a munkának. Kés, vésõ, fúró, fûrész segítségével nehezen, de mégis sikerült a fáradozás, elkészült a hegedû - megvolt az öröm is.“ Amikor a hegedû használhatóvá vált, egy helyen volt rajta még egy kis eltérés, amit egy ismerõse kijavított. A hegedû teljes helyrealítása után pár héttel a javítást végzõ ismerõs kölcsönkérte, mivel az övé meghibásodott. A kölcsönkérés csak egy zenélésre szólt, de - sajnos - Laci bácsi a mai napig sem kapta vissza a hegedûjét. Ezentúl Laci bácsinak már csak a hegedû emléke és a hegedû belsejében talált és lemásolt hegedû készítõjének a neve és címe maradt meg: GEORGIUS HELMER MECIFIK PRAGCE 1761. Laci bácsi sajnálkozása közben arra az elhatározásra jutott (mivel már egyszer majdnem az elejétõl kezdve sikerült neki összerakni a hegedût), hogy megpróbál egy új hegedût elkészíteni. De mivel a hegedû közönséges puha fenyõfából készült, ezért a hegedûnek nincsen rendes hangja sem. Ezen kívül még egy hegedût készített, és így már volt neki kettõ, úgy döntött, hogy az egyiket a csalári falumúzeumnak ajándékozza! Köszönjük, Laci bácsi. Ui.: Mivel az eredeti hegedû készítõjének nevét ismertem, megnéztem, találok-e róla valamit az interneten. És találtam a következõt: Helmer Johann Georg hegedûkészítõ született 1687-ben Waldenhofenben, és meghalt 1770-ben Prágában. A prágai hegedûgyártók iskolájának szellemében dolgozott. A hegedû gyártásához elsõrendû fenyõfát és sima juharfát használt. Jelenleg az 1755 és 1764 között készült hegedûket a világ aukcióin 3000 - 3500 €-ért árulják. Farkas Sándor
Gödröm, gödröm, mondd meg nékem… …melyikõtök legmélyebb e vidéken. Gondolom, nem nehéz kitalálni, hogy a mesebeli Hófehérke felettébb hiú mostohájának „tükröm-tükrömét“ módosítottam közútjaink mai állapotára. Egészen pontosan, járásunk útjaira, azok közül is az alacsonyabb rendûrangú utakra. Mivel sokat autózom járásszerte, bizonyíthatom, alig akad olyan útszakasz, ahol száz vagy kétszáz méterenként ne találkoznánk kisebb-nagyobb kátyúval, helyenként egészen terebélyes és mély gödrökkel. Autós legyen a talpán, aki ezeken a kocsit próbáló, de inkább tönkretevõ utakon úgy tud vezetni, hogy gyakorlott szlalomozással kikerüli a kisebb-nagyobb kátyúkat. Jóval több azoknak a száma, akik elõbb-utóbb csak megtalálják kocsijukkal a csúnya káromkodásra vagy éktelen szitkozódásra inspiráló lyukakat. Némelyek sûrûn emlegetik az útkarbantartók édesanyját is, de még inkább kárhoztatják a kormány vagy az illetékesek tétlenségét, hogy immár hosszú hónapok óta vagyunk kénytelenek napról napra rosszabbodó utakon közlekedni. A kérdés csak az, hogy még meddig? Ismerjük a választ, nemhogy új aszfaltszõnyegre, de a lépten-nyomon éktelenkedõ úthibák kijavítására sincs elegendõ pénz. Szegény kocsitulajdonosnak meg alig futja pénzébõl a drága üzemanyagra, amely, ha jól tudom, tartalmazza, ugye, az útadót is. És akkor még nem szóltam a rossz utak következtében a gépjármûveken várható meghibásodások eltávolításának költségeirõl. No meg az állam „megszponzorálására“ irányuló közúti helyszíni bírságokról. Rendõreink ugyanis elõszeretettel mérik a megengedett sebességet, és ha az autós lakott területen, mondjuk, tízzel túllépi az ötvenet, máris harmincat fizet, természetesen euróban. Bár ha jól belegondolok, az utak mostani minõsége nem kedvez a gyorshajtásnak, de a rendõrök szemfülességét jelzi, hogy hamar megtalálják azt a jobb állapotban levõ útszakaszt, ahol az autós a megengedett sebesség túllépésével igyekszik behozni a kátyús utak miatti késést. Úgy vélem, hogy a bírságokból befolyt pénzbõl már be lehetne foltozni néhány lyukat, gödröt. Tudom, hogy nem ez a megoldás. Miként az utak mentén egyre több helyen látható, hepehupás útszakaszra figyelmeztetõ jelzõtáblákkal sem vagyunk kisegítve. Ami viszont jó bizniszt jelent a táblakészítõknek, hiszen ebbõl a fajtából régen fogyott már annyi, mint az elmúlt néhány hónap alatt. Ettõl függetlenül jogos a kérdés, meddig várjunk még az egyre szaporodó és sok bosszúságot okozó úthibák kijavítására?! /bodzsár/
Szabadidõ
2013. április
K ERTÜNK
ÁPRILISBAN
A hosszú tél után bízzunk benne, hogy áprilissal most már végre eljön a tavasz, és elkezdhetjük a tavaszi munkákat a kertben. Azokat is most kell elvégezni, melyekkel a hó és a fagy miatt márciusban elmaradtunk. A gyümölcsfák közül az almát, körtét, kajszit, szilvát, meggyet, cseresznyét, birset mielõbb metsszük meg, de figyeljük az idõjárás-elõrejelzést, mert a -5 °C alatti hõmérsékleten károsodhatnak az ág- és vesszõvégek. Talán ettõl már nem kell tartanunk. Az õszibarackot érdemes késõbbre halasztani. A növények alakításának fõ szempontja a virágmennyiség, ezáltal a terméshozam arányosságának elérése. A szellõs korona és ágrendszer több napfényhez juttatja a növény belsõ fás és zöld részeit, ami a virágzást elõidézõ hormonok mennyiségét növeli. Sokan követik el azt a hibát, hogy túl sok ágat vágnak le, vagy nagyon visszametszik a hajtásokat olyan növényeknél is, ahol a nagy terméshozam a cél. Probléma ez az alakjukkal díszítõ fáknál, cserjéknél is. A drasztikus beavatkozás eredményeképpen erõteljes vízhajtások nõnek. A tõbõl eltávolítandó részeknél soha ne hagyjunk csonkot. A nagyobb vágási felületeket sebkezelõ anyaggal védjük! A fák törzseit keféljük át, így védekezve a kártevõk szaporodása ellen. Az esetleges odvakat kezeljük és szüntessük meg! A lemosó permetezés fontosságához nem férhet kétség, eredményességét mindenki tapasztalhatta már. A kert többi részét is most idõszerû „tisztába tenni“. A teleltetett növényeket, például leandert fagymentes napokon tegyük ki a szabadba, ha 10 °C körüli a hõmérséklet, így szoktatva a kinti léthez. A hónap közepén már vethetõ végleges helyére a legtöbb, egynyári virág: legényrózsa, õszirózsa, bársonyvirág, madármályva, estike. A szaküzletekben lehet olyan egynyári virágmagkeveréket is vásárolni, ahol egy tasakban többféle virágmag van összekeverve, és vagy alacsony (balkonládák beültetésére alkalmas), vagy magas növésû (vágott virágnak alkalmas) színpompás virágágyást tudunk kialakítani belõlük. Támfalak, kerítések befuttatására a hajnalka és a díszbab kiválóan alkalmas. Ne feledkezzünk meg a dísznapraforgóról se, mely szoliterként vagy kerítés mellett, élénk, meleg színével szép színfoltot képez kertünkben. A hónap közepétõl kiültethetjük az elõhajtatott kardvirág-, dália-, kanagumókat is. A pázsitokat levegõztessük, és szórjunk ki kombinált mûtrágyát 1,5-2 dkg/m2 mennyiségben a fûnyírást követõen, majd rögtön locsoljuk meg a füvünket. Az áprilisi hónap alkalmas a tavaszi fûtelepítésre, de az õszi vetés a legbiztonságosabb. A kikopott részeket felülvetéssel is kiigazíthatjuk. Egyes egynyári virágaink díszítõ értékük mellett csigaûzõként is hasznosíthatók, vessünk belõlük a zöldségeságyásaink közé is. Ilyen például a pillangóvirág, sarkantyúka, porcsinrózsa. A fóliában elõnevelt korai káposztaféléket is kiültethetjük végleges helyükre. A korai, friss fogyasztásra szánt, elõnevelt paprika- és paradicsompalánta is kikerülhet a hónap végén végleges helyére. Kiültetés elõtt a palántákat fokozatosan szoktassuk hozzá a szabadföldi fény- és hõmérsékleti viszonyokhoz. A késõi fagyok kártételével május közepéig még számolnunk kell. Az elõre jelzett fagyos éjszakákon fátyolfóliás takarással megvédhetjük palántáinkat. A hónap végén helybevetéssel paradicsomot, paprikát, uborkát, cukkinit, spárgatököt és sütõtököt vethetünk. Ezek melegigényes növények, csírázásukhoz 18-20 °C szükséges, ezért a korai, friss fogyasztáshoz jobb, ha palántát nevelünk belõlük. A tökfélék nem tûrik az átültetést, gyökerük megsérülése a növény pusztulásához vezethet. Ezért a palántaneveléskor csak pohárba vessük õket, 1-2 szem magot poharanként. Május végén földlabdával együtt ültessük ki végleges helyükre. Tavasszal mindig csak reggel locsoljunk, hogy napközben felmelegedjen a talaj. Ne feledjük, hogy a legjobb minõségû locsolóvíz az esõvíz, gyûjtsük össze egy hordóban, és azzal öntözzünk. Összeállította: be
Kürtös 15
Mirõl árulkodnak gyermekeink rajzai? Azokból a rajzokból, amit a gyerek spontán módon, magától rajzol, tudunk következtetni, hogyan is mûködik anya, apa és maga a gyerek. Attól, hogy a szülõk úgy gondolják, mindent jól csinálnak, még nem biztos, hogy a gyerek érzelmi igényeit kielégítik. Lehet olyan anya, aki mindent megad gyerekének, tiszta, szép, divatos ruhákban járatja, minden jó nevû körbe beíratja, csak épp arra nincs ideje, hogy játsszon gyerekével, amikor azt õ igényli. A gyerekek mindent kirajzolnak magukból, hogyan is élik meg mindennapjaikat, csak meg kell tanulnunk rajzaikból olvasni. Egy egyszerû rajz nagyon sok információt hordoz magában a családi rendszerrõl. A gyerek rajzaiból kifelé néz, miszerint ezt három szintre osztjuk. Alsó szint az anyai analógia, anya-gyerek kapcsolatról árulkodik. Ha nem rajzol talajt, az alakok a levegõben lebegnek, vagy közvetlen a rajzlap aljára kezd rajzolni, baj van a testi, lelki gondoskodásával. Ha normálisan megjelenik a föld, talaj a rajzlap alján, ami azt jelenti, hogy húz egy vonalat, és arra kezdi a rajzot fölépíteni, ez jó anyagyerek kapcsolatra utal. Ha van talaj, de a rajzolást nem rá építi, a megrajzolt dolgok lebegnek, akkor nincs elég lelki törõdés. Ha viszont túl nagy dombszerû talajt rajzol, az anya túl jól mûködik, vagyis nem jól. Ez az a fajta anya, akit az elején említettem, a túl gondozó. Elõszeretettel ültetik gyermeküket a tv elé, addig is csendben vannak, nem kell velük foglalkozni. A fölsõ szint az apa analógia, amelynek fõ szimbóluma a nap. Ha az apa jól mûködik szerepében, akkor a bal fölsõ sarokba kerül a napocska. Kerülhet bárhova, aszerint, hogyan veszi ki részét a gyerek nevelésében. Amikor nincs nap a rajzon, akkor bizony apu is hiányzik. A felhõknek inkább a színe árulkodó, ha az egész égbolt kékre van festve, a gyerek igényli az apai érzelmi törõdést. A középsõ szint maga a gyerek. Ilyenkor bármit rajzol, minden róla árulkodik. Ha embert rajzol nagy szemekkel, vagy eltakarja a haj az egyik szemét, valami olyan dolgot láthatott, amit nem kellett volna hogy lásson, nem tudja földolgozni. Ugyanez vonatkozik a nagyra rajzolt hangsúlyos szájra, fülre (hallott valamit, amit nem tud földolgozni). Ha nem jelenik meg a kéz a rajzon, nem tud önállóan dolgokat megtenni, ha pedig a láb hiányzik, nem tud haladni bizonyos dologban elõre, akadályozva van. Ha fogak is megjelennek, vagy bármi nem szokványos dolog, az mind rejtett agresszióra utal, valami miatt frusztrálva érzi magát. Ritka, de megjelenhet nemi szerv is a rajzon, ez több mindenre utalhat, lehet akár szexuális molesztálás jele is. Váláskor a gyerekek sokszor megduplázva rajzolnak mindent, két házat, a házra két kéményt stb. Ha a házikón kettõnél több az ablak, nem érzi magát biztonságban otthon. Ha viszont egy ablak sem nincs, sem ajtó, nem lehet az információkat ki-be hurcolni a házból. Amikor az ablakba + jelet rajzol, az a normális, de ha x kerül az ablak közepére, abban a családban nagyon gyorsan változtatni kell bizonyos dolgokon, mert valami nem jól mûködik. Ha a kéménybõl lefelé száll a füst, a gyereknek súlyos gondjai vannak, ami nem jó. Az ajtón lévõ zár a családi titkokról árulkodik. A nagyon nagy arányok arra utalnak, hogy a gyerek belebújik a szülõkbe, vagy esetleg õ irányítja szüleit. A rajz, ha szépen körbe van rajzolva, keretezve akár virágokkal is, a gyerek is keretek között érzi magát, akinek mindig megmondják, mit kell tennie, és nincs önálló szabad döntési joga. Egy rajz sok információt hordoz, de ahhoz, hogy a probléma (már ha van) felszínre kerüljön, más, egyéb módszerek is szükségesek. Folyt. köv. Molnár Judit
Felhívás
16 Kürtös
MEGEMLÉKEZÉS „Halk temetõ kapujában múlt porait söpri a szél. Szomorú szívünkben mosolya élénken él. Már nincs holnap, csak ennyi volt az élet, és nem vagyok más, csak tisztuló lélek! Sirassatok csendben, mert én a szívetekben élek! Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell. és akit szeretünk, azt sohase felejtjük el! Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, mert én már Istennél vagyok!“
Halálának elsõ évfordulóján fájdalommal emlékezünk 2012. április 10-én elhunyt szerettünkre,
Czibulyáné Filip Erzsébetre Ipolynyéken (1947 - 2012)
Tisztelet emlékének! A gyászoló család
XIV. ÕSZIRÓZSA A Csemadok NTV 2013. október 5-6-án rendezi meg a magyarnóta-énekesek országos versenyét. A versenyzõk minõsítve lesznek (arany, ezüst, bronz). A nótaénekesek versenyébe 2013. szeptember 1-jéig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felsõ korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával - hallgató, csárdás - lehet jelentkezni írásban név, elérhetõség (lakhely, e-mail cím, telefonszám), valamint a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányánál: Oblastný výbor Csemadoku, 991 28 Vinica, Cesta slobody 457 e-mail:
[email protected], A borítékra írják rá: „ÕSZIRÓZSA“ Az érdeklõdõk tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96 vagy 0907 84 22 67. A jelentkezõknek részletes információt küldünk. A jelentkezési lapok letölthetõk a Csemadok honlapjáról (www.csemadok.sk) vagy beszerezhetõk a Csemadok területi választmányain.
2013. április
P Á LY Á Z A T Ipolyvarbó Község, mint a helyi Mikszáth Kálmán MTNY Alapiskola és Óvoda fenntartója, pályázatot hirdet a nevezett intézmény igazgatói tisztségének betöltésére, a Tt.596/2003 számú törvény 4 § -a Tt.552/2003 számú törvény 5 §-a értelmében. 2013 június 1-jei belépéssel. A jelentkezés határideje: 2013. május 7., 12.00 óra. Feltételek: Képzettséget és gyakorlatot igazoló hitelesített okirat - I. fokú kvalifikációs vizsga, szakmai önéletrajz, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, az iskola fejlesztésére vonatkozó saját írásos elképzelések, 5 év pedagógiai gyakorlat. A jelentkezés feltételeirõl és a csatolandó okmányokkal kapcsolatos részletes információkról a községi hivatalban érdeklõdhetnek. Telefon: 047/4881116 E-mail:
[email protected] A pályázati felhívás iránt érdeklõdõk kérvényüket a szükséges okmányokkal együtt a megadott határidõig juttassák el a községi hivatal címére: Obecný úrad Vrbovka Vrbovka è.56 991 06 Želovce A borítékra írják rá: „Pályázat“
IFJÚ TEHETSÉGEK FESZTIVÁLJA A nagykürtösi székhelyû REGIOPRESS Kereskedelmi és Kiadói Tevékenység a Csemadok Nagykürtösi Alapszervezetével közösen idén elsõ alkalommal rendezi meg a járás magyar ajkú tanulói számára az IFJÚ TEHETSÉGEK FESZTIVÁLJA /ITEFESZT/ címet viselõ tehetségkutató versenyt. A versenyre azon gyerekek jelentkezését várjuk /két korosztályban: 1-4., 5-9. évfolyam/, akik szólóban, illetve duettben szeretnék megcsillogtatni tehetségüket tánc, ének, zene /hangszer/, humor /adoma, anekdota, paródia, villámtréfa/ és egyéb /bûvész, zsonglõr stb./ kategóriákban. Jelentkezéskor kérjük feltüntetni a nevet, életkort /évfolyamot/, lakcímet, elérhetõséget /telefon, e-mail/ és a bemutatandó produkciót. Egy-egy versenyzõ több kategóriában is indulhat. Mûsoridõ mûfajonként: max. 3 perc Nevezési határidõ: 2013. április 30. A versenyzõk teljesítményét szakmai zsûri bírálja el. A fesztivál pontos idõpontjáról és helyszínérõl a jelentkezések lezárása után értesítjük a versenyzõket. Jelentkezni a
[email protected] címen, illetve a 0905-717776 mobilszámon lehet. Várjuk járásunk tehetséges fiataljainak jelentkezését, akik értékes nyereményekkel lehetnek gazdagabbak!
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
