s Q t r W k XIII. évfolyam 4. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
2015. április
FELVIDÉKRŐL KITELEPÍTETT MAGYAROK EMLÉKNAPJA A Magyar Országgyûlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy ezentúl április 12-e a Felvidékrõl kitelepített magyarok emléknapja lesz. „Az Országgyûlés szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról; és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékrõl való kitelepítéssel kapcsolatosak.
Az Országgyûlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott idõszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megõrizni magyarságukat.“ Az emléknap méltó dátuma április 12-e, mivel 1947. április 12-én indult az elsõ transzport Magyarország felé. Az idei emléknapnak különös aktualitást ad, hogy a magyarok jogfosztását kimondó csehszlovák kormányprogramot 70 éve, 1945. április 5-én hirdették ki Kassán. Bodzsár Gyula
ÁPRILIS 11. A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA Zs. Nagy Lajos:
Csehszlovákiai magyar költõ fohásza az Úrhoz Uram, világosítsd meg a mi elménk, teremts nekünk minisztereket, hóhányókat és zongorahangolókat, szabadíts meg bennünket a fülcsengéstõl, a fülcimparángástól és nyelvátültetéstõl, mert tüskés a mi sorsunk, mint a kaktusz, és kemény is, mint a kosok szarva, tekints parasztjaidra, Uram, nyakig a földbe dugva, mint a hagyma, nem teremnek csak száraz szitkokat, valamit tégy velünk, Mindenható, ne fogdossunk galóca módra legyeket mindörökké, ültess le fényes küszöbödre, dugd szivarzsebünkbe névjegyed s avass be titkaidba! Továbbá: szívesen fogadnánk Tõled néhány hatalmas harsonát, szamárállkapcsot, kénköves esõt, miegymást. Légy jó szívvel hozzánk, Uram, kerítünk néked égõ csipkebokrot, amelybõl tündöklõ kegyelmed minket is verhet most és örökkön-örökké Ámen
„ ...Hazám ez a föld, bizony csak az a föld, / ahol a nyelvem ép, / nem csupán megtűrt, kenetlen, csikorgó / ötödik kerék. / ... / Kevés vigasz, én ma élek, s már jól tudom, / alku nem lehet: / Minden nemzedék önmagáért felel, / ha mozdult, ha tett! / S ki csak homokban babrál, s szórja másra / a port, mely vakít, / annak nem fontos, hogy a múlt és jelen / kit hogy alakít “ (Gyurcsó István: Európában)
Közélet
2 Kürtös
2015. április
Beneš-dekrétumok - Mi is történt 70 évvel ezelõtt? Méltán tekinthetõ a /cseh/szlovákiai magyarok gyásznapjának 1945. április 5-e, a jogfosztottságunkat rögzítõ kassai kormányprogram aláírásának napja. Mondhatnánk, megaláztatásunk, bûnössé nyilvánításunk, elûzetésünk gyásznapja. Máig élnek még köztünk idõs emberek, akik gyermek- vagy ifjú éveikben szenvedõ alanyai voltak a kereken 70 éve történt szomorú eseményeknek és azok fájdalmas következményeinek. Alábbi összeállításunkban felidézzük a minket máig sújtó jogfosztás történéseit. A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet. Gyakrabban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élõ németek és magyarok kollektív bûnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerõsítette azok sérthetetlenségét. Az 1945. április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következõ idõszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították (ez utóbbiak nem egyszer megelõzték a prágai intézkedést). Edvard Beneš rendelkezései elsõsorban a németeket sújtották, azonban a magyarokról sem feledkezett meg. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 közvetve érintette a két, kollektívan bûnösnek tekintett etnikumot. Ezek közül valószínûleg Beneš 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet - híven a kassai programban megfogalmazottakhoz - automatikusan megfosztotta õket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségû magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elõ. Betiltották a magyar
nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekrõl, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetõvé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.
A magyar kisebbséget sújtó intézkedések Szláv nemzetállam eszméje Csehszlovákia 1938-as szétesése után Edvard Beneš elnök Londonban megalapította az emigráns csehszlovák kormányt. 1943 decemberében Beneš Moszkvában a csehszlovák kommunista vezetõkkel tárgyalt, s az értekezlet az ország nem szláv lakossága egyoldalú kitoloncolásának tervezetével, a szláv nemzetállam eszméjének elfogadásával zárult. A háború után ezen eszmék megvalósulásaként toloncoltak ki három millió németet Csehszlovákiából, a magyarok egyoldalú kiûzését azonban a gyõztes nagyhatalmak nem engedélyezték. 1946 októberében a párizsi békekonferencián résztvevõ csehszlovák küldöttség legfõbb célja továbbra is a felvidéki magyarság egyoldalú kitelepítésének elérése volt, követelésüket azonban ismét visszautasították. Népbírósági eljárások A kassai kormányprogram meghirdetését (1945. április 5.) követõen az év végéig a népbíróságok mintegy 75 000 szlovákiai magyart - elsõsorban értelmiségieket - ítéltek el háborús bûnösként, és utasítottak ki az országból. Sorozatosan perbe fogták a háború elõtti magyar közélet jeles alakjait, akiket a köztársaság szétverésével vádoltak meg. A gyakran tömegessé váló perek közül méreteiben a kassai magyar per volt legnagyobb, amelyben közel 600 magyart nyilvánítottak háborús bûnössé. Szintén perek sorát rendezték a magyarok jogvédelmét felvállaló és ellenállását megszervezõ csoportok tagjai ellen. Gróf Esterházy Jánost, a két háború közti csehszlovákiai magyar politika vezéralakját, aki a háború alatt zsidókat mentett, és mindvégig ellenállt a náciknak, 1945-ben kiadták a Szovjetuniónak, és 1949-ig ott volt kényszermunkán. Haza-
térve a rá Pozsonyban kirótt halálbüntetést életfogytiglani fegyházra módosították. A megtört politikus 1957-ben halt meg egy morvaországi börtönben. Kényszermunka, deportálások A szudétanémetek teljes kitelepítését követõen, 1946 tavaszán megkezdõdött a „munkaerõ-toborzás“. A Szlovák Telepítési Hivatal által kidolgozott elképzelések szerint, Szlovákia magyar járásaiból minden magyar nemzetiségû személy „átcsoportosítására“ sor kerülhetett. A tömeges deportálások 1946 novemberétõl 1947 februárjáig tartottak. Ebben az idõszakban 44 ezer személyt (férfiakat, nõket, gyerekeket és öregeket) szállítottak fûtetlen marhavagonokban Csehországba. Az akció végrehajtását a hadsereg segítette. A sokszor napokig tartó utazás után a csehországi vasútállomásokon valóságos emberpiacot tartottak, ahol a cseh gazdák kiválaszthatták az igényelt munkaerõt. A deportáltak vagyonát az állam ún. bizalmiak számára utalta ki, akik kezdetben a vagyon kezelõi lettek volna, idõvel pedig tulajdonosai is. A bizalmiak zöme volt partizánokból és az északi járásokból „kolonistának“ jelentkezõkbõl állt. Lakosságcsere A magyarok kényszermunkára való elhurcolása része volt a Magyarországra irányuló nyomásgyakorlásnak, amelynek célja a lakosságcsere-egyezmény végrehajtatása volt. A lakosságcsere terve azután vetõdött fel a csehszlovák vezetésben, miután a potsdami konferencián illetve a párizsi békekötést megelõzõ tárgyalásokon elutasították a magyarok egyoldalú kitelepítését - ellentétben a hárommilliós német kisebbséggel. A Szovjetunió támogatásával végül sikerült rábírni a magyar kormányt, hogy 1946. február 27-én aláírja az errõl szóló egyezményt. A Gyöngyösi János magyar külügyminiszter és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár által aláírt egyezmény értelmében a csehszlovák hatóságok annyi szlovákiai magyart voltak jogosultak Magyarországra áttelepíteni, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. Az egyezmény megkötése után a szlovák hatóságok nagyarányú toborzási akcióba kezdtek a Magyarországon élõ szlovákok körében. Érveiket elsõsorban arra alapozták, hogy a többnyire szerény vagyonú szlovákok számára jól mûködõ gazdaságokat és könnyebb életet ígértek. (Folytatás a 3. oldalon)
2015. április
Közélet
Kürtös 3 Szlovákosítás
A Magyarország számára rendkívül hátrányos egyezmény szerint a magyar fél vállalta, hogy a meghatározott kvótán felül átveszi a háborús bûnösöket is. Ezzel visszaélve a csehszlovák bíróságok tömegesen vonták felelõsségre a háború alatt állítólag elkövetett bûneikért a felvidéki magyarokat, s végül több mint 70 ezer személyt írtak össze, akinek háborús bûnösként kellett volna elhagynia szülõföldjét. Csehszlovákia végül a deportálások elindításával bírta rá a magyar kormányt a lakosságcsere lebonyolítására, amely 1947 áprilisában kezdõdött a dél-alföldi szlovákok és a mátyusföldi magyarok kicserélésével. A vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat Magyarországra. A végleges adatok szerint a Magyarországról Szlovákiába önként áttelepült 60 257 szlovákkal szem-
ben 76 616 magyar volt kénytelen a szülõföldjét elhagyni. Óriási különbség mutatkozott azonban a hátrahagyott vagyonban. Mivel a szlovák hatóságok általában a módosabb gazdákat jelölték ki az áttelepülésre, a szlovákok által Magyarországon hagyott 15 ezer kataszteri holddal s 4400 lakóházzal szemben a Magyarországra áttelepített magyarok 160 ezer holdat és 15 700 lakóházat hagytak maguk mögött. Az utolsó áttelepülõk 1949 nyarán lépték át a csehszlovák-magyar határt. A Wikipédia nyomán összeállította: B.Gy. /Befejezés lapunk következõ, májusi számában/
A reszlovakizációs folyamat, vagy „visszaszlovákosítás“ azt jelentette a csehszlovák értelmezés szerint, hogy az elõzõ századokban elmagyarosodott szlovákoknak lehetõséget adtak visszatérésükre az anyanemzethez. Az elvet már 1918 után megfogalmazták, de tömeges alkalmazására csak a második világháborút követõen került sor. A reszlovakizáltak visszakaphatták állampolgárságukat, kihúzták õket a deportálásra és áttelepítésre kijelöltek listájáról, és visszaadták elkobzott tulajdonukat. A feladat végrehajtása a „reszlovakizációs bizottságokra“ hárult: propagandamunkát végeztek, és elbírálták a beérkezett kérvényeket. Az agitációba gyakran a fenyegetés hangja vegyült, s szórólapok figyelmeztették a magyar lakosságot, hogy a szlovák nemzetiség vállalása az utolsó esély a szabad élet biztosítására. A felvidéki magyarok jelentõs része végül beadta a derekát, hiszen felmérte, hogy az állampolgárság hiányával járó teljes kiszolgáltatottság milyen nagy veszélyt jelent. 719 településrõl összesen 423 264en kérték a szlovák nemzetiség megadását, ebbõl összesen 326 679 személyt nyilvánítottak szlováknak. Így is mintegy négyszázezer magyar maradt a csehszlovák állam területén, akiket a kormány eleinte ki akart toloncolni Magyarországra, majd mivel terveit végleg szétfoszlatta a párizsi békekötés 1947 elején, komplett tervezetet dolgozott ki a magyarság széttelepítésére és asszimilációjára nézve. Ez azonban a kommunisták hatalomátvétele miatt nem valósulhatott meg. Utóhang: magyar településnevek szlovákosítása Egy 1948 nyarán napvilágot látott rendelet alapján összesen 710, nagyrészt a magyar nyelvterületen található település nevét változtatták meg. Az elsõ köztársaságban csupán a magyar nevek hagyományos szlovák változatát használták (például Rimavská Sobota = Rimaszombat, Košice = Kassa, Rožòava = Rozsnyó, Beš = Bõs). Az 1948-as rendelet értelmében viszont a magyarnak tûnõ településneveket teljesen megváltoztatták. Az új név alapja gyakran a régi nyersfordítása volt (Csiliznyárad, az I. köztársaság idején Òárad = Topolovec, Pozsonyeperjes = Jahodná, Somodi = Drieòovec), és több magyar lakosságú települést neves szlovák személyiségekrõl nevezték el (például Párkány = Štúrovo, Tornalja = Šafárikovo, Bõs = Gabèíkovo). Ennek ellenére sok az a magyar település, amely neve megmaradt eredeti, esetleg annak szlovák helyesírással írt formájában: Bátka (Bátka), Padány (Padáò), Gyerk (Hrkovce), Százd (Sazdice). Ez a rendelkezés elveiben és megvalósításában is nagyon hasonló volt az 1898. évi IV. törvénycikk alapján a 20. század elején végrehajtott településnév-magyarosításhoz, amikor a nem magyarok által lakott országrészekben tömegesen változtatták meg a helyiek által használt neveket, gyakran erõszakolt magyarításokkal vagy ferdítésekkel helyettesítve azokat. A Beneš-dekrétumok utóélete 1946. március 28-án az új csehszlovák országgyûlés visszamenõleges hatállyal törvényerõre emelte az elnöki rendelkezéseket. A Klement Gottwald vezette kommunisták 1948-as hatalomátvételével a kisebbségeket sújtó intézkedéssorozat lendülete megtört - már csak moszkvai utasításra is, mivel a keleti blokkban a Szovjetunió nem akart széthúzást. Már 1948. október 25-én biztosították a magyaroknak az állampolgárság visszajuttatását hûségeskü fejében. 1949-ben megszületett a megegyezés a csehszlovák és a magyar kormány között, miszerint Prága elengedte a 30 millió dolláros jóvátétel még ki nem fizetett maradékát a már államosított szlovákiai magyar vagyon fejében. A reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben érvénytelenítették. Csehszlovákia 1992. december 31-én bekövetkezõ felbomlása után két utódállama, Csehország és Szlovákia elutasítja a jogfosztó rendeletek hatálytalanítását, elítélését és bárminemû kárpótlás kifizetését a meghurcoltak részére. Emiatt már az Európai Unió tagjaiként is többször keverednek vitákba, nézeteltérésekbe. A Krivánszky Miklós elnökletével mûködõ Deportálások Áldozatainak és Leszármazottainak Szövetsége 2004. június 10-én tüntetést szervezett a szlovák kormányhivatal épülete elõtt, követelve a deportáltak kárpótlását. Követeléseiket azonban elutasították. 2007. szeptember 20-án a szélsõségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártja) megszavazta a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségérõl szóló 1487/2007 számú határozatát. E tény tiltakozást váltott ki német, osztrák és magyar részrõl. A parlamenti szavazást rendkívül indulatos, magyarellenes felszólalások elõzték meg. BGY
Oktatás - Közélet
4 Kürtös
2015. április
Pedagógusnap
TMOVPM − országos elődöntő 2015. március 26-án Losoncon zajlott a XXIV. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Versenyének elõdöntõje. Az országos döntõbe az aranysávos minõsítést elért elõadók kerülhettek, akik a Nagykürtösi járásból a következõk: 1. kategória - vers: Balázs Réka Mária, Ipolybalog 3. kategória próza: Csáky Máté, Ipolybalog 5. kategória - vers: Illés Ivett, Ipolyhídvég, Az országos döntõre 2015. április 23. és 25. között kerül sor Rimaszombatban. A Tehetséges versenyzõinknek gratulálunk, és további sikereket és jó eredményeket kívánunk. Szerk.
Ján Amos Komenskýt, a 16-17. század fordulóján élt cseh pedagógust tekintik az elsõ modern tanítónak, akinek alapelvei máig meghatározzák az oktatási rendszereket. 1592. március 28-án született, ezért Szlovákiában e napot nevezték ki a pedagógusok ünnepévé. Ebbõl az alkalomból az alábbi idézettel köszöntünk minden pedagógust. (A nemzetközi pedagógusnap június elsõ vasárnapján van, mivel az UNESCO ezen a napon fogadta el a pedagógusjogokról szóló határozatot.)
Kitelepítettek emléknapja, víziók nélkül! 2012-ben a Magyar Országgyûlés április 12-ét a Felvidékrõl kitelepített magyarok emléknapjává nyilvánította. Errõl a történelmi tényrõl azonban sajátos módon emlékeznek vagy nem emlékeznek meg politikai pártjaink. Ki-ki a maga módján és értékrendje szerint. A Magyar Közösség Pártja több rendezvényen is képviseltette magát az emléknap alkalmával, többek között a Magyar Országházban is, ahol a Rákóczi Szövetség szervezésében már nem elõször tartottak emléknapot. De megosztotta velünk gondolatait Kövér László, a Magyar Országgyûlés elnöke is, aki komáromi beszédében többek között kiemelte: „Ameddig az európai jogrend része a kollektív bûnösség elve, addig Európában senki sem érezheti biztonságban a szülõföldjét“. Miközben a jövõ évi választási kampányának elõszeleként már beindultak néhány pártnál az elõkészületek, nap mint nap jelennek meg a Bugár Béla által vezetett Most-Híd pártnak is a víziói, melyek inkább látomásokként telepednek a hazai választópolgár amúgy is gondokkal teli hétköznapjaira, mint reális megoldásként, de érdekes módon a kitelepítések megkezdésének 70. évfordulójáról csendben elfeledkeztek, még látomás szintjén is. Kérdezhetnénk, ha nem tudnánk, ugyan vajon miért is, de kézenfekvõ, hogy egy szlovmagy vegyespárt ideológiájába, pláne nem választások elõtt, egy ilyen kényelmetlen téma aligha fér be, mert vajon mit is szólnának ehhez a párt zsolnai, csacai vagy éppen rózsahegyi szimpatizánsai, meg amúgy is Dél-Szlovákia felemelkedésének illúziójához nem szükséges ezeket a „régi“ sebeket feltépni, mint ahogyan Peter Pellegrini házelnök is megfogalmazta Kövér László szavaira reagálva. Ja, hogy vannak magyar választói is a Most-Hídnak? Nos, ezek valószínûleg már ahhoz a többséghez tartoznak, akiknek ez nem számít, vagy éppen ebbõl a történelmi ténybõl okulva már nemzetiséget, nemzetet, nyelvet és identitást váltanak éppen a nagymama elbeszélései vagy éppen hallgatása kapcsán. Csak azt nem értem, hogy a párt miért foglalkozik fölöslegesen
olyan, magyarokat érintõ problémákkal, mint a nemzetiségi kultúrára szánt állami támogatások elosztása, mûvészeti alap létrehozása, hiszen pont õk mutyiztak a legtöbbet azért, hogy a Radièová-kormány alatt feje tetejére állított, kulturális pénzeket elosztó rendszerben a most-hidas falunapok támogatásai emelkedjenek meg a legnagyobb mértékben, mert biztosan ez az az út, mely a szlovákiai magyar kultúra megmentéséhez vezet, s melynek legnagyobb vesztese akkor éppen a Csemadok volt véletlenül, hiszen a mutyigulyásmérés az az igazi magyar „lagzilajcsis“ kultúra. Ez kell Dél-Szlovákia felemelkedéséhez leginkább, és ez menti majd meg a népi hagyományokat, az anyanyelvet, meg minden egyéb mást is. Akinek azonban van értékrendje, mert a parlamenti politika számára ez egyre inkább idegen fogalom, az odafigyel az emlékeire. Számtalan helyen a Felvidéken és Magyarországon is megemlékeztek errõl a napról, mert még élnek azok az emberek, akiket egyik napról a másikra marhavagonokba tereltek egy batyunyi élettel, és kényszerítették õket szülõföldjük elhagyására. Mert van, akiknek még ennyi idõ távlatából is jelent valamit az, hogy szülõföld. Nem vízió és látomás szintjén, mint ahogyan azt a szlovákiai magyarság fõbohóca próbálja lenyomni a kimosott emlékezetû választóinak torkán naponta, miközben a Szlovák Köztársaság Nagycirkuszában, a Parlamentben különféle színjátékokban félóránként lejátsszák a kormánypárti miniszterek leváltásának drámai hangú elõadásait, majd szabadidejében ugyanazon kormány belügyminiszterével tûzoltóautókat ad át Csallóköz magyar falvainak önkéntes tûzoltószervezeteinél. A skizofrénia ugyan nem bûn, csak egy állapot vagy betegség, ám igen veszélyes, ha az komoly politikai vagy pártfunkciókat betöltõ embereknél jelentkezik. Vigyázzunk, nehogy átragadjon ránk, józanul gondolkodó emberekre is, mert még néhány újabb vízió, és ez lesz az utolsó látomásunk is az életünkben! Palócz
Közélet
2015. április
Kürtös 5
Támogatási lehetõségek az új programozási idõszakban Integrált Regionális Operatív Program Amint arról már a Kürtös hasábjain hírt adtunk, a 20142020-as idõszakban Szlovákiában az Európai Strukturális és Beruházási Alapon keresztül 6 operatív program támogatási forrásai lesznek elérhetõk. Ezen belül fontos szerepet játszik a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozó Integrált Regionális Operatív Program 2014-2020 (IROP). Az új program átfogó célkitûzései kapcsolódnak az elõzõ idõszak Regionális Operatív Programjához. A programon belül az életminõség javítása, a fenntartható közszolgáltatások biztosítása, a kiegyensúlyozott és fenntartható területi fejlõdés, a gazdasági, területi és a társadalmi kohézió, a régiók és vidéki települések fejlesztése a cél. A fejlesztési program teljes költségvetése meghaladja a 2,1 milliárd eurót, ami mintegy 287 millióval több, mint az elõzõ idõszakban rendelkezésre álló összeg. Az IROP egy multispektrális program, ami egy kicsit eltér a többi programtól. Úgy tervezték, hogy nem csak a megyék és az 1000 lakosnál nagyobb települések, de az ott mûködõ állami és önkormányzati intézmények, nonprofit szervezetetek, vállalkozók is tudjanak pályázni a következõ prioritástengelyek mentén: 1. Biztonságos és környezetbarát közlekedés a régióban (ezen belül elsõsorban a II. és kivételes esetben a III. osztályú közutak építése és felújítása, kerékpárutak kialakítása, alacsony szén-dioxid kibocsájtású közlekedési rendszerek fejlesztése, a közösségi közlekedés és géppark fejlesztése, buszmegállók létesítése stb. támogatható), 2. A jobb minõségû közszolgáltatásokhoz való könnyebb és hatékonyabb hozzáférés biztosítása (szociális, egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztések, pl. rehabilitációs központok, idõsek napközi otthona, gyermekotthonok, óvodai férõhelyek növelése, integrált egészségügyi központok fejlesztése, az iskolák felszereltségi szintjének növelése stb.), 3. A régiók kreatív potenciáljának növelése, foglalkoztatás, kulturális és kreatív iparágárak és szolgáltatások (kreatív centrumok létesítése, az ebben az iparágban mûködõ kis- és középvállalkozások támogatása, mindamellett sajnos a kultúrházak és mûvelõdési otthonok felújítása nem támogatható tevékenység),
4. Az életminõség javítása a térségben (a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, a lakosság minõségi ivóvízzel való ellátása, szennyvízhálózat felújítása, illetve kisléptékû szennyvízcsatornarendszer-építés, valamint zöldinfrastruktúraelemek kiépítése), 5. A helyi közösségek által irányított fejlesztések - a LEADER-csoportok mûködésének támogatása (a gazdasági növekedést támogató tevékenységek, foglalkoztatás, vállalkozások támogatása, innováció, községi közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, vízvezeték hálózat, szennyvízcsatorna- hálózat felújítása, illetve kisléptékû építése a 2000 lakost nem meghaladó településéken stb.), 6. Technikai segítségnyújtás, amely az operatív program hatékony végrehajtását hivatott elõsegíteni. Az elsõ pályázati kiírások várhatóan ez év második felében kerülnek meghirdetésre a lakóépületek energiahatékonyságának növelése terén. A program irányító hatósága a harmadik negyedévre ígéri a közlekedésfejlesztési támogatások megnyitását, ahol többek között elsõsorban a kerékpárutak és a közösségi közlekedés terén várhatunk pályázati kiírásokat. A szociális szolgáltatásokat, az óvodai férõhelyek növelését, az alapiskolai oktatás és a középiskolai szakmai képzés támogatását, az ivóvíz- és csatornahálózattal való ellátottság biztosítását és a foglalkoztatás növekedését támogató pályázati kiírások a minisztérium szerint még idén, az év vége elõtt megjelennek. A támogatási források tényleges megnyílásáig fennmaradó idõt célszerû a hatékony felkészülésre fordítani, átgondolni az igényeket és a lehetõségeket, elkészíteni a falufejlesztési terveket. Tegyük ezt érdekében, hogy térségünkre ne a pontszerû, alacsony fejlesztési potenciállal rendelkezõ tevékenységek legyenek a jellemzõk, mert a fejlõdést az átgondolt, hosszú távra tervezett, munkahelyeket is teremtõ fejlesztések hozzák csak meg. Lõrincz Mária Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség
Újjáalakult szervezetek Küldöttválasztással egybekötött évzáró taggyûléseket tartottak a Magyar Közösség Pártja helyi szervezeteiben. Legtöbb helyen annak rendje-módja szerint zajlottak le az értékelõ tanácskozások, de akadt néhány szervezet, ahol a hosszabb-rövidebb ideig tartó passzivitást újjáalakuló taggyûlés követte.
Mindenképpen örvendetes, hogy
Rárósmúlyadon Koska Katalin elnöknõ szervezésében egy tartalmas, jó hangulatú évzáróra került sor. A régi és megbecsült tagokon kívül új, fiatal arcokat is lehetett látni. A tanácskozás középpontjában a 2016 tavaszán esedékes parlamenti választásokra való alapos felkészülés megbeszélése állt. Arra a megállapításra jutottak, hogy keresni kívánják azokat az aktivitásokat, amelyekkel minél több szimpatizánst nyerhetnek meg a párt részére. Ezek egyikét többek közt a nyár végére, õsz elejére tervezett helyi nemzetiségek kulturális és gasztronómiai napja megszervezésében látják. Ipolyvarbón az elmúlt évek során a Magyar Közösség Pártja mindig eredményesen szerepelt a parlamenti választásokon, amibõl kivette részét a párt helyi
szervezete is. Viszont a szervezeti élet terén nagyobb aktivitást is felmutathatott volna. Egyebek mellett errõl is sok szó esett a helyi szervezet évzáró taggyûlésén, ahol sor került új tagok felvételére is. A tanácskozás, úgymond, hangnemébõl ítélve az elkövetkezõ idõszakban fellendülés várható a szervezeti életben. /Br/
6 Kürtös
Közélet
2015. április
Kitüntetés Lõrincz Máriának, a Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatójának
A kitüntetés apropóján megkértem az Ügynökség igazgatóját, Lõrincz Máriát, hogy tájékoztassa olvasóinkat az idei év lehetõségeirõl. - Elsõsorban gratulálunk a szép kitüntetéshez, amit hosszú, kitartó munkád elismeréseként kaptál. Errõl egy kicsit bõvebben az olvasók részére is ha nyilatkoznál. - A kitüntetést a Szlovák Köztársaság Közlekedésügyi, Építésügyi és Területfejlesztési minisztere adományozta a fejlesztési ágazat terén elért eredményekért. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy öt kollégámmal együtt vehettem át a díjat a területfejlesztés terén végzett munkáért. Minden elismerés alkalmat ad arra, hogy átgondoljuk, átértékeljük eddigi tevékenységünket, értékeljük, mit csináltunk jól, és mi az a terület, ahol még sokkal többet lehet tenni. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az ügynökség alapító tagjainak, volt és jelenlegi munkatársaimnak, az együttmûködõ önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és minden hazai és külföldi partnerünknek, akik hozzájárultak a munkánk eredményességéhez. Bízom benne, hogy a jelenlegi kiváló együttmûködés a közeljövõben további partnerekkel, tenni akaró és tenni tudó emberekkel bõvül, mert a térség fejlõdését csak közösen, összefogva tudjuk elõmozdítani. - Legintenzívebb kapcsolatod az önkormányzatokkal és polgári társulásokkal van. Ez a kapcsolat és lehetõségek hogyan alakulhatnak az idén, mennyire összeegyeztethetõk az Ügynökség programjával, és egyáltalán tudtok-e mûködni az idén megfelelõ anyagi támogatás mellett vagy anélkül. - Ügynökségünk, hasonlóan a Szlovákiában mûködõ többi területfejlesztési ügynökséghez, a saját mûködési területén
elsõsorban információs hálózatot mûködtet - tájékoztatja a potenciális pályázókat és érdeklõdõket a lehetséges támogatási forrásokról. Ebbõl a szempontból jelenleg egy átmeneti idõszakot élünk, mert a 2007-2013as programok támogatási pénzei már elosztásra kerültek, zajlik az utolsó sikeres projektek megvalósítása, viszont az új operatív programokból még nem lehet ténylegesen pályázni. Az elsõ pályázati kiírásokat a szakminisztériumok várhatóan ez év második felében hirdetik meg, ezért jelenleg a programozási folyamat állásáról és kisebb hazai és külföldi források nyújtotta lehetõségrõl tudunk tájékoztatást adni. Ezt az aránylag nyugalmasabb idõszakot arra szeretnénk felhasználni, hogy kellõképpen felkészítsük a térséget az EU-s források hatékony felhasználására. A hatályos területfejlesztési törvény értelmében az önkormányzatoknak a lakosság, a helyi vállalkozók, intézmények és nonprofit szervezetekkel együttmûködve év végéig el kell készíteniük a 2014-2020-as idõszakra vonatkozó településfejlesztési tervet. Ahhoz, hogy ne a támogatási források merítése legyen a cél, hanem az EU-s pénzek hatékonyan, az egyes falvak lakosainak elõbbre jutását szolgálva kerüljenek felhasználásra, nagyon fontos a tényleges igények és lehetõségek összehangolása és a közös tervezés. Az elmúlt idõszakban több önkormányzati épület, közlekedési infrastruktúra, oktatási intézmény került felújításra, de sajnos a munkanélküliség és a fiatalok elvándorlásának kérdése terén nem került sor lényeges elõrelépésre. A hosszú távú tervezés egyik elsõdleges szerepe, hogy ne csak infrastrukturális beruházásokban gondolkodjunk, hanem komplex megoldásokban, mert hiába a felújított közösségi ház, ha nem töltjük meg értékes rendezvényekkel, foglalkozásokkal, ha nem támogatja a helyi kisvállalkozók fejlesztési és munkahely-teremtési igyekezetét, és ha nem szolgálja az ott élõk javát. A fenntartható fejlõdést támogató falufejlesztési dokumentumok kidolgozásánál szervezetünk tudja biztosítani a szakmai hátteret. Az ügynökség életében további fontos szerepet játszik a határon átnyúló és külföldi kapcsolatok ápolása. Jelenleg
is egy saját és egy partneri, a Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott projektben dolgozunk. Több nemzetközi szakmai fórumot szervezünk, és részt veszünk a partnereink által megvalósított tanácskozásokon. Már ebben az idõszakban igyekszünk olyan partnerségeket alkotni, és koordinálni az egyes önkormányzatok, nonprofit szervezetek és intézmények tevékenységét, hogy az elõreláthatóan még ez évben nyíló, a Szlovákia Határon
Átnyúló Együttmûködési Programban sikeresen, egymást támogatva, széleskörû összefogás mellett tudjunk pályázni. Ehhez szorosan kapcsolódik a további Ipoly-hidak megépítése, elsõsorban Ipolyvarbó és Ipolyhídvég térségben, ahol a szakemberek jelenleg is a leginkább költséghatékony és a térség igényeinek megfelelõ építési megoldásokon dolgoznak. Szervezetünk anyagi hátterét elsõsorban pályázati forrásból, a szolgáltatásainkért kapott bevételbõl és kisebb részben a minisztérium által folyósított állami támogatásból biztosítjuk. Sajnos az elmúlt évben ezt a támogatást csak októberben kaptuk meg, miközben egész évben teljesítenünk kellett az elõírt feladatokat. A jelenlegi kilátások szerint ebben az évben sem számíthatunk a támogatás folyósítására az elsõ félévben, ezért a mûködéshez szükséges bevételeink biztosítása érdekében idõnk nagyobb részét - a tervezés, tanácsadás és koordinációs tevékenységgel szemben - a projektek készítésére és megvalósítására kell hogy fordítsuk. - Köszönöm a beszélgetést. Balogh Gábor
Közélet - Kultúra
2015. április
Kürtös 7
Évzárók kritikus hangnemben A járási székhelyen, Nagykürtösön található térségünk legfiatalabb Csemadokalapszervezete, amely a múlt század 80-as éveinek elején alakult meg, amikor még a városban a lakosság közel 10 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségûnek, bár a valóságban valamivel magasabb volt az arányszámuk, csakhogy nem mindenki merte megvallani nemzeti hovatartozását. Részben ezzel is indokolható, hogy a szervezet több mint 30 év elteltével sem tudott igazán gyökeret ereszteni a városban.
A nagykürtösi Csemadok-alapszervezet 2015. március 25-én tartotta évzáró taggyûlését immár hagyományosan a Magyar Közösség Pártja nagykürtösi helyi szervezetével közösen, vagyis egy napon, de eltérõ kezdési idõponttal. Hogy egy idõ után úgymond egybefolyt a két taggyûlés, az azzal magyarázható, hogy az MKP helyi szervezetének minden tagja egyben Csemadok-tag is, akik a szervezet tagságának kétharmadát teszik ki. Különben is a két szervezet már a 90es évek végétõl szoros együttmûködést alakított ki, mert mind a két formáció fontos feladatának tartja a városban élõ magyarok megszólítását, aktivizálását a kultúra, illetve a politika területén.
Az MKP helyi szervezetének évzáróján Balík László elnök a szervezet tevékenységi beszámolójában elsõsorban az elmúlt évben tartott választások eredményeinek átfogó és kritikai észrevételektõl sem mentes értékelésére helyezte a hangsúlyt. Mint mondotta, ha abból indulunk ki, hogy a legutóbbi, a 2011-ben tartott népszámlálás alig öt százaléknyi magyarságot talált a járási székhelyen, és ebbõl az egyes választásokon általában csak alig húsz százaléknyian szavaznak
az MKP-ra, akkor a helyi szervezet vezetõsége joggal lehet elégedetlen a voksolási eredményekkel. Ez hatványozottan vonatkozik a 2014 novemberében tartott önkormányzati választások eredményeire. Éppen azért az elkövetkezõ idõszakban, állapították meg az értékelõ tanácskozás vitájában, minden eddiginél jobban oda kell figyelni mindenekelõtt a közömbös magyarok megszólítására és mobilizálására. A Csemadok-szervezet évzárója sem volt mentes a bíráló észrevételektõl annak ellenére sem, hogy az elmúlt évben, más évekhez viszonyítva, eredményesebben mûködött. A szervezet alelnöke elsõ-
unokáik - tisztelet a kevés kivételnek már nemhogy nem vallják magukat magyarnak, de nem vagy csak alig beszélik szüleik, nagyszüleik nyelvét. Ebben azért, tegyük hozzá, közrejátszott az is, hogy Nagykürtösön sohasem volt magyar alapiskola, és ott, ahol nincs anyanyelvi oktatás, a kisebbség szép lassan beolvad a többségbe. Egyre nehezebb ez ellen védekezni, mert jóformán csak egy maréknyi magyar található mind az MKP, mind a Csemadok szervezetében, akiknek többsége az idõsebb korosztályhoz tartozik. Ennélfogva nem várható el tõlük, hogy végigjárják a várost a közömbös vagy szunnyadó magyarok felkutatása, megszólítása érdekében. És akiben mutatkozik is erre hajlandóság, nincs könnyû helyzetben, hiszen Nagykürtös valójában egy lakótelepi város, és az itteni magyar családok szétszórtan találhatók az egyes lakótelepeken. Ennek ellenére mind az MKP, mind a Csemadok szervezetében kibontakozni látszanak olyan aktivitások, amelyekkel meg lehetne tartani, össze lehetne fogni a nagykürtösi magyarokat. De ezt nekik is akarniuk kell! B.Gy. IFJÚ TEHETSÉGEK FESZTIVÁLJA Az idén ismét megrendezésre kerül a járás magyar ajkú diákjai részére az
sorban azt kifogásolta, hogy nem volt kellõképpen elõkészítve az évzáró taggyûlés, amire nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni. Ennek a véleményének adott hangot Balogh Gábor, a Csemadok járási elnöke is, aki megtisztelte jelenlétével a tanácskozást. Mint megjegyezte, a jó elõkészítés már fél siker a tagság mozgósítása terén. Mivel az alapszervezet elnöke lemondott tisztségérõl, és senki sem akadt, aki elvállalta volna a megüresedett posztot, abban egyezett meg a tagság, hogy rövid idõn belül, és természetesen megfelelõ elõkészítés után, összehívják a Csemadok-szervezet tisztújító taggyûlését. Egyébként hasonló döntés született az MKP évzáróján is. Feltehetnénk a költõi kérdést, hogyan tovább, nagykürtösi magyarok? Tény, hogy a járási székhely magyarsága nincs irigylésre méltó helyzetben. Elsõsorban azért nincs, mert érezhetõen, láthatóan asszimilálódik. Valójában már csak a mai 50-esek, 60-asok és a még idõsebbek vallják magukat magyarnak, de gyermekeik,
IFJÚ TEHETSÉGEK FESZTIVÁLJA /ITEFESZT/ címet viselõ járási tehetségkutató verseny. A versenyre azon alap- és középiskolás tanulók jelentkezését várják, akik szólóban szeretnék megcsillogtatni tehetségüket szabadon választott magyar produkcióval. Jelentkezéskor kérjük feltüntetni a nevet, életkort, lakcímet, elérhetõséget /telefon, e-mail/ és a bemutatandó produkciót. Egy-egy versenyzõ több kategóriában is indulhat. Mûsoridõ mûfajonként: max. 3 perc Nevezési határidõ: 2015. április 30. A fesztivál idõpontja: 2015. május 24, vasárnap, Csáb Jelentkezni a
[email protected] e-mail címen vagy a 0907-856-296-os telefonszámon lehet.
8 Kürtös
Kultúra
Könyvajánló Kovács László - Görföl Jenõ:
A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban A szerzõpáros olyan anyagot gyûjtött össze és tár az olvasók elé, melynek összegyûjtése szinte az utolsó pillanatban történt, mert az enyészet, az emberi közömbösség vagy a helyenként érezhetõ szándékosság az ilyen jellegû hagyatékoknak könnyû elvesztéséhez, megsemmisüléséhez vezet. Emellett nagyszerû ismeretanyaghoz is juthatunk. Ez egy szakmailag is igen értékes, rengeteg színes képanyaggal ellátott könyv, minden irodalom- és történelemkedvelõnek, tanároknak, diákoknak ajánljuk jó szívvel az alábbi rövid áttekintés alapján is. A középkorban a szentek tiszteletének, kultuszának szerves része volt, hogy templomok, egyházi intézmények (kolostorok), oltárok patrónusának választották. Ezzel együtt járt a szentek ábrázolása faliképeken, festett oltárképeken, oltárszobrokon, de önálló plasztikai ábrázolásuk is általános volt. A szentek kultuszának gyakorlata lehetõvé tette minden újonnan megtért nép, így a magyarok számára is, hogy saját képviselõikkel gazdagítsák a szentek karát. Az elsõ szentté avatásokra 1083-ban került sor Magyarországon, amikor is Istvánt, az elsõ magyar keresztény királyt és fiát, Imrét avatták szentté, majd az õ szentté avatásukat elõsegítõ Lászlót 1192-ben, s végül II. András lányát, Erzsébetet 1235-ben. Az õ kultuszuk mindjárt szentté avatásuk után elkezdõdött, s ennek a kultusznak is szerves része volt, hogy tiszteletükre templomokat, oltárokat szenteltek, s ábrázolásuk is ezzel együtt járt. A könyvben csak a középkori ábrázolásokat mutatják be, itt azonban teljességre törekedtek, a mai Szlovákia területén föltalálható minden ilyen emléket számba vettek. A magyar szentek faliképeken való ábrázolása a romantika és a gótika korában történt a 13-14. században, valamint a 15. század elsõ felében. A legtöbb falfestészeti emlék Gömörben, a Szepességben, Liptóban, a bányavárosokban és Pozsony környékén maradt meg. A magyar szentek ábrázolása, különösen Szent Istváné és Szent Lászlóé az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond idején egyfajta politikai program is volt, hiszen az Árpád-házzal, kiemelten az Árpád-házi szentekkel akarták legitimizálni uralmukat a magyar trónon. Ezért jelenik meg több helyen a három szent király, István, László, Imre, illetve Szent Erzsébet kultuszának részeként képzõmûvészeti ábrázolásuk. A Szent László-ábrázolások különös csoportját alkotják a legendájának egy történetét, a cserhalmi ütközet egyik epizódját, a kun harcos által elrabolt lány megszabadítását megjelenítõ freskóciklus. Ezt a legendás történetet a Felvidéken kívül Erdélyben és a Dunántúlon õrizték meg faliképek. A szerzõk könyvükben a Szlovákia területén ma is látható 13 templomi képciklust mutatják be. A magyar szentek ábrázolása oltárképeken és szobrokon általános volt az egész Felvidéken, nem csak azokban a templomokban, amelynek védõszentje valamelyik magyar szent volt. Az is gyakori, hogy más szentnek szentelt oltárokon a magyar szentek: Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Erzsébet elõfordul. Oltárszobrok ugyan sok helyen láthatók, a magyar szentek életének jeleneteit azonban csak a nekik szentelt oltárokon ábrázolták. A magyar szentek ábrázolása valamilyen formában jelenleg 16 középkori oltáron látható. A könyv a teljesség igényével akarta bemutatni a magyar szentek ábrázolását középkori templomainkban. Újabb ábrázolások elõkerülése -véleményük szerint - elsõsorban a faliképek esetében lehetséges. Balogh Gábor
2015. április
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya felhívása A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya, együttmûködve a Szlovákiai Magyar Mûvelõdési Intézettel, 2015-ben elindítja a Csemadok történetének kutatását és feldolgozását a jelenlegi Nagykürtösi járás területén lévõ, volt és jelenleg mûködõ alapszervezetek bemutatásával és segítségével. Ennek elsõ szakasza 1968. augusztus 1jéig terjedne, mivel ekkor alakult meg a Nagykürtösi járás. Járásunk megalakulása elõtt jelenlegi falvaink Ipolyság, Kékkõ és Losonc járások területéhez tartoztak, ezért a dokumentumok beszerzése körülményesebb. Kérjük a még élõ Csemadok-tagokat, minden kívülállót, akinek birtokában van bármilyen írásos anyag, újságcikk, krónika, fénykép, hangfelvétel vagy egyéb tárgyi anyag (oklevelek, serlegek, díjak stb.), tegye hozzáférhetõvé számunkra, hogy minél gazdagabb terjedelembõl állíthassuk össze a készülõ anyagot. Kérjük feljegyezni az adatközlõ nevét és életkorát. Az átadott anyagokat visszaszolgáltatjuk.
FELHÍVÁS Tisztelt adófizetők! A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya fennállása óta elsõ ízben használja ki azt a lehetõséget, hogy Önökhöz fordul. Az állam az Önök által befizetett adóból lehetõvé teszi, hogy a befizetett adó 2 %-áról Ön döntsön, azaz ezt a 2 %-ot felajánlhatja azon civil szervezetnek, amelyet Ön elõnyben részesít, illetve támogatja célkitûzéseit. Ha Ön nem dönt, akkor az államnál marad ez a 2 % , felhasználásáról az állam szabadon dönt. Szervezetünk csak pályázati pénzekbõl tartja fenn magát, ezek odaítélése mindig bizonytalan, mennyisége változó, ezért nálunk minden összeg számít. Tevékenységünkrõl meggyõzõdhetnek a Kürtös havilap oldalain (http://csemadok.sk/periodital/kurtos/), amelyet szintén mi adunk ki, de a lap kiadásának támogatását célzó pályázatainkat itt, Szlovákiában majdnem mindig elutasítják. Szórólapunkat minden felajánlóhoz idõben eljuttatjuk, amenynyiben ezt igényli, és megköszönjük felajánlását. Elérhetőségeink: telefon: 0907 856296, 0907 842267 e-mail:
[email protected]
2015. április
Sport - Közélet
Futballtorna az esõ jegyében
Kürtös 9
Borkóstoló
2015. március 14-én az ipolybalogi sportpályán került sor a Nagykürtösi Területi Futballszövetség alelnökének kupájáért kiírt diák-labdarúgótorna 2. évfolyamára. A tornára a járás 12 csapata nevezett be, akik két csoportban - mindenki mindenkivel alapon - játszottak a továbbjutásért, majd a csoportok második helyezettjei a 3. helyért, az elsõ helyezettek pedig a tornagyõzelemért küzdöttek egymással. A 3. helyért vívott mérkõzésen Nagykürtös legyõzte a tavalyi gyõztes,
Alsósztregova csapatát. Az elsõ helyért folytatott csatában Lukanénye és Csáb csapatai mérkõztek meg egymással, ahol a nényeiek bizonyultak jobbnak, 2 : 1-es gyõzelmet aratva a szomszédos település diákcsapata felett. Valamennyi, helyezést elért csapat érmeket, serleget és 2 futball-labdát kapott, míg a gyõztes a torna vándorserlegét is megszerezte egy évre.
A torna legjobb játékosának a nényei Klacso Dánielt, a legjobb kapusnak a sztregovai Simon Tóthot választották, a legjobb góllövõ pedig a szintén sztregovai Dominik Berky lett. A díjakat Krupèiak Beáta, a területi futballszövetség alelnöke, a torna ötletgazdája, valamint Gabriel Bacsa, a területi szövetség elnöke, Stricho József, az edzõi-módszertani bizottság elnöke és Anton Èarný, a sporttechnikai bizottság elnöke adták át. A döntõ mérkõzések elõtt - szponzoraink jóvoltából - tombolahúzásra is sor került, valamint a résztvevõket és a meghívottakat is megvendégeltük. Bár a mérkõzésekre nagyban rányomta bélyegét az idõjárás, hisz az egész nap szûnni nem akaró esõ megnehezítette a játékosok helyzetét, mégis harcias mérkõzéseket, szép összecsapásokat láthattunk. A rendezvény zökkenõmentes lebonyolításáért köszönet illeti a támogatókat és a szervezõket - fõként a helyi községi hivatalt és sportszervezetet. Reméljük, hogy a kedvezõtlen idõjárás ellenére a résztvevõk jól érezték magukat, és a nézõk egy kellemes sportélménnyel lettek gazdagabbak. Bízunk benne, hogy a kezdeményezésnek a jövõben is lesz folytatása. Stricho József
2015. március 22-én Ipolyhídvégen ismét megszervezésre került az idei borkóstoló. Ezen a vasárnapi délutánon számos helyi és környékbeli szõlész, borászgazda jött el a rendezvényre, amelyet a helyi polgármester és egyben a rendezvény fõszervezõje, Lestyánszky Viktor nyitott meg. Ezt követõen Zsigmond László, ipolynyéki elismert borászgazda tartott beszámolót a tavalyi szõlõtermésrõl, ami sajnos kevésbé volt bõ. Sokat kellett tenniük a gazdáknak azért, hogy legyen mit szüretelni. Ám ennek ellenére a bor jó minõségû lett. A 15 fajta borból, amit termelnek, erre a napra közülük 5 fajtát hozott kóstolóra. Ezeket fia, Zsigmond Gábor mutatott be, és külön beszélt róluk. - Olasz Rizling 2014-es, Szürke Barát 2013-as, Kék Frankos 2013-as, Merlo 2013as és a Zenit Cuveé 2014es, amellyel az idei szekszárdi borversenyen aranyat nyertek. Nagyon sok érdekes és hasznos tanáccsal látta el a borosgazdákat. Többek között beszélt arról, hogy a legjobb a hagyományos módon való szõlõtermesztés. Például a kézzel való szüretelés, és fontos, hogy a szõlõ még a szüret napján feldolgozásra kerüljön. Minden szõlõfajtának megvan az érési határa és a szüretelési ideje, ezért a szüret három hónapig is elhúzódik. A megfelelõ odafigyeléssel és módszerekkel különleges borok készülhetnek tájegységünknek megfelelõen úgy, hogy ne a mennyiség, hanem a minõség számítson, és hogy a bor valóban szõlõbõl készüljön. Végül mindenkit biztatott, hogy megéri a fáradságot, és érdemes foglalkozni a bortermeléssel, valamint hogy a gazdák merjék versenybe bocsátani boraikat. A helyi szõlészek és borászok 25 féle nagyon jó minõségû bort hoztak kóstolásra. Az esemény nagyon jó és vidám hangulatban végzõdött. Záhorský Zsuzsanna
10 Kürtös
Évfordulónaptár - Felhívás
2015. április
Z s . N a g y L a j o s (Zsélyi Nagy Lajos, Szklabonya, 1935. szeptember 28. - Zsély, 2005. április 11.) költõ, újságíró, a Magyar Írószövetség és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja. A Zsélyhez közeli, akkoriban Szklabonyához tartozó Karikáspusztán született 1935-ben. Nagy Lajos, a „nyolcak“ antológiájában szereplõ költõ, önállóan az Ének a tisztaságról címû kiadványával mutatkozott be. Második kötetével, a Tériszonnyal már a szlovákiai magyar költészet élvonalába emelkedett. Jelentõs munkája az Üzenet a barlangból és az Isapur dalai címû verseskötete is. A Cudar elégia válogatott és új verseire jellemzõ a fanyar humor, az irónia és a bölcs önirónia. Jelentõs költõi teljesítmény volt a Nagyképûtlenségek és az Édeni vihar címû kötetek versanyaga is. Prózai írásainak elsõ kötetében, az Emberke, küzdj!-ben mondanivalója a szatíra, a groteszk, az irónia a keserédes önarckép mellett életbölcselettel színezett társadalomkritikává mélyül. Izgalmas, élvezetes és tanulságos írások találhatók a további kötetekben - Rendetlen
napló, Az elpárolgott fazék, Szárnyas történetek - is. Gyermekversei - Megfogtam a tündér sarkát, Hamu Laci és az Eretnek - ugyancsak jelentõs alkotásnak számítanak a maguk mûfajában. Nagy Lajos, aki hosszú idõn át Pozsonyban élt, sosem volt hûtlen szülõföldjéhez. Riporterként gyakran megfordult tájainkon, több szép tájverset, a szülõföldet megidézõ költeményt is írt. Zsélyhez pedig kimondottan ragaszkodott. Hisz itt nõtt fel, itt járt iskolába, itt kezdett tanítani, ide tért meg oly gyakran szüleihez, itt élt betegségében öreg édesanyjával, e falu földjében alussza örök álmát. 2005. április 11-én, a magyar költészet napján hunyt el. Zsélyben a Zichy-kastély kiállításai között kapott helyett a Zs. Nagy Lajos-emlékkiállítás, és nem messzire innen, a Sósári út melletti temetõben van a költõ sírhelye is. A helybeli Victoria Kultúregyesület - Böhm András kezdeményezésére - egy új, kis vastáblával megjelölt fakeresztet állított a költõnek. A zsélyi kultúrház falán látható emléktáblán a következõ felirat olvasható: „Zsélyi Nagy Lajos/ 19352005/ szlovákiai magyar író és költõ,/ a falunkból indult a világba/ és ide tért örök nyugalomra/ Victoria Kultúregyesület, 2010“.
Szentiványi Ferenc 1731. június 28-án született Liptószentivánon. A nógrádi ág feje matuzsálemi kort élt meg. 1731-ben született az õsi birtokon, Liptó megyében, Szent-Ivány helységben. 92 éves korában halt meg az új birtokon, a Nógrád megyei Varbón, 1823. április 15-én. Szent-Iványi Ferenc a község római katolikus templomának megálmodója és építtetõje (1798), de neves államférfiként is beírta magát a történelembe. Tanulmányait Verbiczén, Lõcsén, Kassán a jezsuiták által fenntartott iskolákban végezte. Okolicsányi Antal, Liptó megye akkori fõjegyzõje mellett a jogi pálya tudnivalóit tanulta. Képességeire felfigyelt Csáky Miklós hercegprímás, aki 1754ben udvarába vette. 1757-ben Nógrád megye tiszteletbeli aljegyzõje lett. 1763-ban a megye fõjegyzõjévé választották, két év múlva már második alispán, majd 1769-ben elsõ alispán lett. 1772-ben királyi személynöki ítélõmester, 1779-ben helytartói ítélõmester. 1783-ban az udvari kancellárián udvari referendarius tanácsos. 1785-ben II. József jóvoltából kassai kerületi biztos, Sáros vármegyei fõispán, belsõ titkos tanácsos lett.
1797-ben királyi fõtárnokmester, majd 1802-ben országbíróvá nevezték ki. Az országbíró a nádort helyettesítette annak távollétében a Hétszemélyes tábla elnöki székében. Másodelnöke volt a helytartó tanácsnak, és ugyancsak elnöke volt a rendi országgyûlés felsõ táblájának a nádor távollétében. Az évek azonban felette sem mentek el nyomtalanul. Még részt vett ugyan az 1805. évi országgyûlésen, de 1806-ban visszavonult a közszerepléstõl, s ezután csak Varbón élt. Halálos ágya mellett már csak két élõ gyermeke állt, három fia korábban elhunyt. (15 unokája és 17 dédunokája is volt.) A sírbolt emléktábláján az alábbi szöveg olvasható: SZENT-IVÁNYI FERENCZ / SZÜLETETT 1731. JÚLIUS 6ÁN / KIMÚLT VARBÓN 1823. ÁPRILIS 15-ÉN / HIVATALOSKODOTT: NÓGRÁD MEGYÉBEN MINT AL-FÕ JEGYZÕ / ELSÕ ALISPÁN: EZUTÁN Õ FELSÉGE ÁLTAL KIR. TÁBLA ITÉLÕMESTERÉVÉ, KÉSÕBB M. KIR. UDV. CANCELLARIA REFERENDARIUSAVA BELSÕ TITK. / TANÁCSOSSÁ FÕ-TÁRNOKMESTERÉVÉ, UTÓBB ORSZÁGBÍRÓVÁ / NEVEZTETETT; - VÉGRE KEGYELMES FEJEDELME ÁLTAL A SZ. ISTVÁNY KIR. REND NAGY KERESZTJÉVEL DISZESITETETT. ÁLÍTÁ HÁLA JELÉÜL UNOKÁJA SZENT-IVÁNYI SÁNDOR / 1882-IK ÉVBEN
Emléktáblák, emlékhelyek az Ipoly mentén: Zs. Nagy Lajos-emlékek Zsély községben; (Csáky Károly képes megemlékezése) alapján
FELHÍVÁS „Valaki tavaszt, változást patakoztat a világra…“ fõhajtás Mécs László munkássága elõtt A Nagykapos és Vidéke Társulás, a nagykaposi Erdélyi János MTNYAI a Nemzetsratégiai Kutatóintézet társszervezésében a Mécs László Emlékév keretén belül a következõ versenyeket hirdeti meg: Mécs László Versmondó Fesztivál I. kategória: az alapiskolák 1-3. osztályos tanulói számára. A versenybe egy Pósa Lajos-vers elõadásával lehet nevezni. A II., III. és IV. kat. résztvevõi 2 verssel neveznek: kötelezõ Mécs László: Anya kell! c. verseskötetébõl egy mû és egy tetszés szerinti Mécs László-költemény.
A jelentkezés határideje: 2015. április 30. A Fesztiválra 2015. máj. 29-én kerül sor a Nagykaposi Városháza Nagytermében. Mécs László Rajzpályázat - Mécs László egy versének illusztrációja - Így látom Mécs Lászlót - portré - A tavasz ébredése Mécs László alkotásai alapján - Mécs László élete képekben: Hernádszentistván, Nagykapos, Királyhelmec, Pannonhalma A pályamunkák beküldési határideje: 2015. április 30.
Mécs László Esszéíró Pályázat - Mécs László üzenete - esszé - „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld“ - esszé - Elmosódott arc - Mécs László - Képzelt riport Mécs Lászlóval - riport - Ezt kaptam Mécs Lászlótól I. kategória: az AI 5-9. osztályos tanulói II. kategória: középiskolai tanulók A versenyekkel kapcsolatos információk: Czap Edit, 0907638959,
[email protected] Urbán Emõke, 0915896764,
[email protected]
2015. április
Közélet - Kultúra
Gondolatébresztő 2014-ben indítottuk el azt a sorozatot, melyben egy-egy „gondolatébresztõ“ témával foglalkozunk. Mostani témakörünk:
A kényelemrõl és a magányosságról
De hiába mondjuk: „Nem érint a világ gáncsa, sem elismerése! Minden mulandó!“ - ha lelkünk mélyén nem érezzük, hogy megtettük kötelességünket a világ felé is. Ezt az önvádat gyakran éreztem. Nem olyan nehéz lemondani arról, amit a világ hiú elismerésben, szórakozási lehetõségekben, társadalmi vagy anyagi kielégülésben nyújt, s visszavonulni az emberektõl, csak feladatainknak s annak a kisebb körnek élni, melynek emberi szolgálatát elvállaltuk. Nem könnyû ezt sem megtenni, de nem is lehetetlen; rosszallással fogadják elvonulásunkat, mert a világi dolgok megvetését és bírálatát látják az ilyen magatartásban; különcnek neveznek, de ugyanakkor bizonyos tisztelet is övezi a mord remetét, s ez a tisztelet és elismerés kielégíti hiúságunkat. Ezenfelül sok kényelmetlenségtol is megszabadulunk, mikor elvonulunk az emberek elõl. De egy hang mégis azt súgja nekünk, hogy önzõen, kényelmesen cselekszünk, mikor teljesen elvonulunk az emberekkel való érintkezés elõl, s a remete magasztos magányába burkolva bolyongunk mûvünk és életmódunk sivatagában. Elõször is, a franciák egyik szava szerint, minden remete gyanús, aki pontosan ismeri a menetrendeket - a legtöbb remete, aki sértõdöttségbõl vagy kisebbségi érzésekbõl az, pontosan ismeri a vonatok indulási idejét, a vonatokét, melyek visszavihetik a világba! - s a legtöbb „nagy magányos“ körül úgy sugárzik a hiúság légköre, mint az északi fény, amely csak fénylik, de nem melegít és nem világít. Aztán, nincs mindenkinek joga magányosnak lenni. A magányhoz csak annak van joga, az emberektõl elvonulni csak annak van igazi jogcíme, aki az emberek ügyét jobban tudja így szolgálni. Mert senkinek nincsen joga spleenbõl, dacból, gõgbõl vagy hiúságból magányosnak lenni. De ha vérmérsékletünk és munkánk természete, mellyel az embereknek akarunk szolgálni, olyan, hogy ehhez magányra van szükségünk, akkor, csak akkor, elkerülhetjük az emberek társaságát. De az ilyen munkás és az ilyen munka ritka, s az ember, aki a magányt választja, elébb vessen alaposan számot lelkiismeretével. Márai Sándor
Kürtös 11
Régi nóta, híres nóta Járásunkban az idén 16. alkalommal fogjuk megrendezni a magyarnóta-énekesek országos versenyét Õszirózsa címmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyar nóta népszerûsítését havilapunkban is vállaljuk, fõleg fiatal olvasóink figyelmébe ajánlva. A mai korban, amikor az éneklés és a szórakozás más mûfajokban merül ki, a fiatalok egyre jobban elvesztik a magyar nótával való kapcsolatukat, így szegényebbek lesznek egy csodálatos dallamvilággal és mondanivalójukkal. Ezentúl minden számunkban leközlünk majd egy-két nótát, melyek közt lesznek örökzöldek, népszerûek, de kevésbé ismertek vagy ismeretlenek is. Akik ismerik majd a közreadott nótákat, azok énekeljék vagy dalolják, akik nem, azok igyekezzenek ezt másoktól megtanulni és eldalolni. Szándékosan írtuk úgy, hogy énekeljék, dalolják, mert egyesek szerint a nótát nem énekelni, hanem dalolni kell. Ezt a kedves olvasók döntésére bízzuk.
Szólj, szólj csalogány Szólj, szólj csalogány, rám vár a babám, hozzá visz a szívem vágya. Lelkem csak az õ, mindig nevetõ tüzes barna szemét látja. /:Réti virág, búzakoszorú, nem vagyok én sose szomorú! Szólj hát csalogány, rám vár a babám, nem veti a szemét másra.:/ Zöldül a határ, szállj, szállj kismadár galambomnak a vállára! Súgjad meg neki, híven szereti, aki titkon jár hozzája. /:Háza felé visz a szerelem, két karommal meg is ölelem... Szólj hát, csalogány, mondd, hogy aki vár, életemnek igaz párja.:/ Van nekem egy imádságom.
Van nekem egy imádságom nincs papírra írva. Szívem õrzi minden sorát, mert a honvágy írta. Akárhogy is fordul sorsom, mindig haza vágyom. Arra kérem a jó Istent hallgassa meg az én kívánságom. De szeretnék hazatérni, megöntözném apám rózsafáját. Az estéli harangszónál meghallgatnám anyám halk imáját. Kiállnék a kiskapuba, úgy mint régen, valakire várnék. De jó volna, hogyha otthon minden embert boldogabbnak látnék. Ha meghallgat a jó Isten, megköszönöm néki. Azt, hogy nem kell soha többé idegenben élni. Jók itt hozzám az emberek, szeretettel látnak. De a lelkem nem hagy nyugton, az álmaim mindig haza szállnak. De szeretnék hazatérni, erdõt, mezõt szabadon bejárni. Minden kedves gyermekarcon megint derûs, boldog mosolyt látni. /:Tisztességgel megkövetném, ha valakit megbántottam volna. É s h a v o l t is egykor vétkem, feloldoz majd édesanyám csókja.:/
12 Kürtös
Bódás János
HÚSVÉTI HIT
Bármit beszéltek, hitetlen Tamások, a húsvéti hit gyõzelmes marad. - Az Úr feltámadt - vallja millió szív, s nem roskad össze semmi súly alatt. Én sem hajlok a hitetõ beszédre, nagyképû bölcseknek nem hódolok, de - tördelvén a titkok néma zárát csak azt hiszem, mit megtapasztalok, De mit nem érzek vak, süket kezemmel, s hová nem ér el káprázó szemem, Lelkemmel látom azt, melynek ha szárnyal, nem ér nyomába gyarló értelem. Én hallom, mit súg virág a virágnak, bár hangjának fülemben nincs nyoma, értem a tavasz illatos beszédét, s érzem Istent, bár nem láttam soha. S bár gyõzött a bûn, mikor a Keresztrõl lelket mosva hullt alá a vér, mégis hiszem a Krisztus diadalmát, s tudom, hogy feltámadt, mert bennem él! Õ áll mellettem könnyben és mosolyban, amíg az élet rögeit töröm, s nyugodtan küzdök, mert tudom, hogy vár majd egy új élet, s benn mennyei öröm. E hit vigasztal minden megtiportat, özvegyet, árvát, sír felé menõt, gyermeket vesztett zokogó anyákat, s aki beteg is, ebbõl nyer erõt. - Az Úr feltámadt! - vallja millió szív s nem roskad össze semmi súly alatt… - Bármit beszéltek, hitetlen Tamások, a húsvéti hit gyõzelmes marad!
Hitélet
2015. április
Az irgalmasság szent éve Ferenc pápa ez év március 13-án hirdette meg az irgalmasság rendkívüli szent évét, mely ez év december 8-án, a Szeplõtelen Fogantatás ünnepén, a II. vatikáni zsinat lezárásának 50. évfordulóján veszi kezdetét a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával, és 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul. A szentatya az isteni irgalmasság vasárnapjának elõestéjén, a Szent Péter-bazilika átriumában tartott vesperás keretében adta át az irgalmasság rendkívüli szent évét meghirdetõ bullát. Az irgalmasság szent évében ránk is számos teendõ hárul. Szembesülnünk kell a kérdéssel, hogy rohanó v i l á g u n k embere, a bûn által számos helyen megsebezve, tud-e még irgalmat gyakorolni, képes-e érzékeny lenni Isten irgalmára? Vajon él-e még a szívünkben az irgalom iránti vágy, az abból fakadó öröm és szeretet megtapasztalásának szomja? Merünk-e elég idõt szánni az irgalom gyakorlására és megtapasztalására? József Attila Irgalom c. versében õszintén megvallja: „Bizony nem voltam én sem az, akit a családfõk kegyelnek. És idõm sem volt - az igaz - kikönyörögnöm a kegyelmet.“ Mulasztásaink, árulásaink egyre távolabb sodornak bennünket az irgalom megtapasztalásának élményétõl. Már nem is tudjuk, hogyan kell irgalmasnak lenni. Érzéketlenné váltunk az elesett ember iránt… Az irgalom (misericordia) az az erkölcsi erény, mely az emberi akaratot készségessé teszi mást szükségében támogatni, segíteni.
Vagy, ahogy Boros László fogalmaz: „az irgalom készség arra, hogy a szenvedõ lénnyel létegységre lépjünk.“ Az irgalmas ember saját szenvedései mellett megtanulja hordozni a másik ember gyöngeségeit, sorsközösséget vállal a másikkal. Ezt teszi velünk az Isten, a bajban segítségünkre siet. Miután eltékozoljuk életünket, egzisztenciánkat, Õ elénk siet, felkarol és visszafogad minket. Isten irgalmassága leginkább a gyermekét szeretõ szülõhöz hasonlítható, de valójában túlmutat minden emberi jóságon „Az ember csak atyjafiához irgalmas, de az Úr irgalma m i n denkit átölel. Rendreutasít, fenyít és oktat, aztán hazavezet, mint pásztor a nyáját.“ (Sir 18,1). Az isteni irgalmasság abszolút, képes elmenni a legvégsõkig, a lehetõségek határáig. Isten nagy és végtelen irgalmat tanúsít. Jézus szavai mementóként élnek a szívünkben: „Legyetek irgalmasok, amint a ti mennyei Atyátok is irgalmas!“ (Lk 6,36). Valamennyien meghívottak vagyunk, hogy váljunk az irgalom apostolaivá, az isteni irgalmasság tanúivá. Jézus irgalmasságot akar, és nem áldozatot. Irgalmasságot, amely mértéke alapján fognak majd ítélni fölöttünk. Az irgalmasság szerint, amelyet - sokszor talán tudtunkon kívül - a rászoruló embertárson keresztül magával Jézussal gyakoroltunk. Balga Zoltán, ipolyviski plébános
Kultúra - Közélet
2015. április
Kiszehajtás 2015. március 29-én, virágvasárnap Ipolyhídvégen immár második alkalommal került sor a régi hagyománynak, a kiszehajtásnak a felelevenítésére. Vidékünkön a kiszehajtás az egyik legtovább élõ népszokás volt. A szokásnak többek között az volt a célja, hogy a bábuval együtt kivigyék a faluból a dögvészt, jégesõt, betegséget. Szorosan összefüggött a tavaszvárással, a tél utáni megújulással. Az eseményen nagyon sokan vettek részt. Az óvodások vidám kis mûsorral köszöntötték a kiszét, majd együtt vonultunk végig falunkon a népviseletbe öltöztetett kiszebábuval,
amelyet szintén népviseletbe öltözött eladósorban lévõ lányok vittek. Közben ezt énekelték: Haj ki, kisze, kiszõce, Gyûjj be sódar gömbõce. Varga Mári otthon ül, A kiszére pentõt szõ. Ha megszövi, megvarrja, A kiszére ráadja. - A kiszének van ruhája, Tele is van a ládája. A falu végén levetkõztették a bábut, és az Ipolyba dobták. Ezt énekelve:
A kiszének nincs ruhája, Nincs is tele a ládája. - Haj ki, kisze, kiszõce A másik határba - Kivittük a betegséget, Behoztuk az egészséget. A szervezõk (az ipolyhídvégi nyugdíjasklub) nevében is köszönet mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult az esemény megvalósulásához. Záhorský Zsuzsanna
Kürtös 13
TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS Igen nagy összefogásról tanúskodtak Ipolyhídvég lakosai 2015. április 11-én, amikor is nagyszabású „tavaszi nagytakarítást“ szervezett a falu környékén az önkormányzat mellett mûködõ Környezetvédelmi Bizottság. E kiváló ötlet a bizottság elnökének, Pásztor Ágnesnek köszönhetõ, aki mindig is szívügyének tekintette falunk tisztaságát. A szer-
vezõk nagy örömére nagyon sokan jöttek el és húztak kesztyût, hogy zsákokba szedjék a faluban és környékén felgyülemlett sokéves szemetet. Az akció reggel 8:30-kor kezdõdött. Gyülekezés a helyi polgármesteri hivatal elõtt volt, ahol Wollent József az Ipoly Unió ipolysági szervezetének elnöke tartott egy kis elõadást. Nagyon is aktuálisnak tartotta megmozdulásunkat, hiszen közeleg a Föld világnapja (április 22.). Mindenkit arra kért, hogy figyeljen oda jobban, és óvja környezetét. Ezután csoportokra osztva indult el közel 100 lelkes ember, mind fiatal, mind az idõsebb korosztály nagytakarítani. Három óra alatt megteltek a szemeteszsákok, és mindenki elégedett volt munkájával. Polgármesterünk, Lestyánszky Viktor jóvoltából az akció vidám gulyáspartival végzõdött, ahol is megköszönte mindenkinek a részvételt és a közös lelkes munkát. Biztos vagyok benne, hogy akik részt vettek ezen az igen hasznos megmozduláson, ezek után még jobban vigyázni fognak környezetük tisztaságára. Azonban kérjük azokat, akik nem jöttek el, õk is tegyék ezt,
hiszen ez a mi falunk, mi élünk itt, és ne legyen senkinek közömbös, hogy milyen környezetben teszi ezt. Óvjuk környezetünket! Záhorský Zsuzsanna
14 Kürtös
Életmód
Ebben az évben Életmód címmel új rovatot indítunk, amely felváltja az eddigi Szabadidõ rovatot. A rovatba minden bekerül(het), ami a ma emberének életmódját jellemzi, meghatározza, s ami a test és lélek épülését szolgálja. Olvashatunk majd itt a helyes táplálkozásról, az alvásról, az egészséges életvitelrõl, valamint egyéb életmódtanácsokról, ötletekrõl. Reményeink szerint sok érdekes és hasznos információt találnak majd olvasóink ebben a rovatban is, és nemcsak szórakoztató, de hasznos idõtöltést is jelent majd Önöknek.
2015. április
12 szerencsét hozó virág Régen úgy tartották, hogy minden hónapnak megvan a maga virága. A fáma szerint fontos, hogy mely hónapban születtünk, mert az ahhoz társított virág számunkra szerencsét fog hozni. Nézzük Fortuna szerint - melyik virág tartozik hozzánk. Április virága a szagos bükköny A szagos bükköny az egynyári virágok királynõje. Jelentése: csók a boldog percekért.
A liszt hatása szervezetünkre A friss, illatozó fehér lisztbõl készült péksüteményekrõl nagyon nehéz lemondani, még annak ellenére is, hogy tudjuk, nagy mennyiségben sokat árthatnak. Nem kell azonban teljesen elhagyni az étkezésekbõl a ropogós zsömléket és croissantokat, manapság nagyon sok finom pékárut vásárolhatunk, melyek teljes kiõrlésû gabonából készülnek. A most következõkben bemutatjuk, mivel helyettesíthetjük a fehér lisztet! Fehér méreg Sokszor fehér méregként is emlegetik szervezetünk három legnagyobb ellenségét: a sót, a cukrot és a lisztet. Több oka is van, hogy a fehér liszt károsan befolyásolja az egészséget. A finomított liszt készítése közben megfosztják a gabonát a legtöbb tápanyagban gazdag részétõl, így az ebbõl készült táplálék nagyon egyoldalú lesz. Miután pedig elfogyasztottuk, azonnal felszívódik, amint eléri a beleket. Az eredmény, hogy végül megemeli a vércukorszintet, úgy, ahogyan a cukor is. Ezzel ellentétben a teljes kiõrlésû gabonákat sokkal hosszabb ideig kell emészteni, és miután felszívódik, a test energiává bontja le. Tehát mindez azt jelenti, hogy miután elfogyasztottuk az ételt, a szervezetnek két választása van: azonnal elégeti, vagy zsírként tárolja. Általában a fehér kenyeret, hacsak éppen nem dolgozzuk le azonnal, zsírként fogja tárolni szervezetünk. Ha pedig mindez nem lenne elég, a fehér liszt és a cukor nagyon hasonlóan befolyásolja az energiát, a szerveket és az egészséget, mindkettõ fõ támogatója lehet a súlygyarapodásnak. Íme, néhány egészséges alternatíva helyette! Teljes kiõrlésû liszt A teljes kiõrlésû kenyér jóval több rostot és fehérjét tartalmaz, mint fehér változata, éppen ezért elõsegíti az emésztést, és csökkenti a zsír koleszterintartalmát. Megtalálható benne számos olyan értékes tápanyagban gazdag összetevõ, mint a csíra vagy a korpa. Összehasonlítva a fehér finomított liszttel, több mint 40%-kal több B-vitamint, folsavat, cinket, kalciumot, rezet és rostot tartalmaz. Mindez elõsegíti az egészséges emésztést, a tápanyagok felszívódását, a stabil vércukor- és inzulinszintet, valamint csökkenti a zsír- és koleszterinszintet a szervezetben. A teljes kiõrlésû lisztet fontos, hogy légmentesen zárt tartályban tároljuk szobahõmérsékleten. Az ilyen liszt általában sûrûbb, mint a sima fehér, így az ételek is kicsit nehezebbek lehetnek. Ha könnyíteni szeretnénk rajtuk, a receptben kombináljuk barna rizzsel vagy teljes kiõrlésû tésztaliszttel. Zabliszt Egy kutatásból kiderült, hogy 17%-kal csökkent a koleszterinszintjük azoknak, akik naponta két szelet zablisztbõl készült kenyeret ettek. A zabról régóta tudjuk, hogy jelentõs fehérjeforrás, és nagy mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, E-vitamint, kalciumot, vasat és egyéb egészséges ásványi anyagokat. Az amerikai Food and Drug Adminitration megerõsítette, hogy a zabban található béta-glükán nevû oldható rost közvetlenül kapcsolódik a koszorúér-betegségek csökkentéséhez.
A kutatási eredmények szerint, a béta-glükán a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának csökkentésében is fontos szerepet játszhat, mivel segít egyensúlyban tartani a vércukorszintet. Tönkölybúza liszt A tönkölybúza közeli rokonságban van a búzával, szintén gazdag rostokban, kétszer annyit tartalmaz, mint a fehér liszt. Magasabb vízoldhatóságának köszönhetõen a tönkölybúza liszt könnyebben emészthetõ, mint a búza. Emellett számos tápanyagot tartalmaz, megtalálható benne a csíra és a korpa is, kiváló forrása a mangánnak, a foszfornak, a B3-vitaminnak, a magnéziumnak és a réznek. Így több mint 20%-át fedezi az ajánlott napi vitamin- és ásványianyag-bevitelnek, és kiválóan erõsíti immunrendszerünket. Gazdag rosttartalma miatt tisztítja a beleket, javítja a vérkeringést, csökkenti az érelmeszesedést. Kölesliszt A köleslisztet hihetetlenül magas ásványianyagtartalom jellemzi, éppen ezért népi gyógyászok az öregedés egyik legjobb ellenszerének tartják. Gazdag kalciumban, vasban, foszforban, magnéziumban és káliumban. Jó hatással van az arcbõrre, és a vérszegénység ellen is hatásos gyógymód lehet. Télen rendszeres fogyasztása erõsíti immunrendszerünket. -ber-
Kultúra - Felhívás
2015. április
Kürtös 15
Az ipolynyéki BoooM zenekar a We Will Rock You tehetségkutató döntõjében Az ipolynyéki BoooM zenekar a We Will Rock You tehetségkutató döntõjében A kapott like-ok és a Magyar Queen Rajongók Klubja Kulturális Egyesület vezetõségének véleménye alapján a BoooM zenekar Ipolynyékrõl szintén bejutott We Will Rock You rockzenei tehetségkutató döntõsei közé. Az élõ döntõre 2015. május 2-án kerül sor Budapesten a Crazy Mama Music Pub-ban. Vanda Marian Wanderrel, a zenekar énekesével, basszusgitárosával beszélgettünk, aki elárulta, hogy ez az elsõ ilyen jellegû megmérettetésük. „Nem vagyunk igazán egy tehetségkutató-párti zenekar. Köztudott, hogy ma már hozzáférhetõ technikával egy kis idõ ráfordításával akár otthon, a konyhában is össze lehet pakolni egy viszonylag elfogadható zenei felvételt, de amelybõl nem biztos, hogy kiderül, mire képes az adott zenekar színpadon. A We Will Rock You rockzenei tehetségkutató kiírásában az szerepelt, hogy csak élõ produkcióval lehet nevezni, ezért jelentkeztünk.“ A banda már készül a döntõre, ahol két számot fognak elõadni. „Ami egyelõre biztos a Fleetwood Mac - Oh Well
címû klasszikusának feldolgozása, és hogy mi lesz a másik, az még egy nyitott kérdés, de Jimi Hendrix, Gary Moore vagy Cream számokban gondolkodunk. Mivel a döntõben zenekaronként 10 perc áll rendelkezésre, annyit ígérhetünk, hogy egy energikus, pörgõs, üresjáratokat nélkülözõ programot fogunk tolni!“ A tehetségkutató egyike azoknak a lehetõségeknek, mellyel elõtérbe szeretnének kerülni. „Erre az évre a fõ célunk, hogy minél több helyre eljussunk, és ezért szinte bárhol találkozhattok velünk - északon, keleten, nyugaton vagy délen :-) Szeretnénk elérni, hogy a BoooM név ismerõsen csengjen a rockot és bluest kedvelõ közönség fülében.“ Több koncertjük is szervezés alatt van határon innen és túl, melyekrõl az aTEMPO.sk zenei portál naptárában és a
zenekar közösségi oldalán is értesülhettek. A végére pedig üzenet a rajongóknak: „Köszönjük mindenkinek, aki szavazott ránk, támogatott minket, és megtisztelt a bizalmával! Bár a BoooM már egy ideje csak saját szerzeményeken dolgozik, azért akad még a repertoárunkban pár csodálatos gyöngyszem a rock hõskorából, amit mindig szívesen fogunk elõadni, mivel az eredeti koncepció alapján a zenekar az együttzenélés öröme mellett azt tûzte ki céljául, hogy megismerteti közönségével a 60-as 70-es évek stílusát, mára már méltatlanul elfeledett csodálatos muzsikáit. A kor zenéjét, mikor a zenekar és közönsége együtt élvezte a zenét, mikor emberek muzsikáltak embereknek egy cél érdekében, hogy együtt jól érezzék magukat. Tehát muzsikálunk, terjesztjük az „igét“ és együtt jól érezzük magunkat! A BoooM legyen Veletek! Köszönjük! És ne feledjétek a Rock and Roll tartósít!!!“ Za ko Ervin, aTEMPO.sk - szlovákiai magyar zenei portál
Felhívás Elsõ jubileumához érkezett a Csábi ORGONAest sorozat. Immár ötödször, egyórás koncert keretében elismert orgonamûvész mutatja be repertoárját, mely korokon és mûfajokon átívelve ismerteti meg a hallgatókat a hangszerek királynõjeként is emlegetett zeneszerszámmal. Bár a koncerten az orgona játssza a fõszerepet, ugyanakkor a meghívott elõadómûvész kórussal, énekes szólistával együtt is elõad mûveket. A felcsendülõ
darabokhoz rövid kommentárok is elhangzanak majd, melyek segítik a mûvek megértését, illetve érdekesebbé teszik a darabok követését felnõtteknek és gyerekeknek egyaránt. Az orgonamûvész játékát, aki a karzaton játszik, a közönség is láthatja kamerák és kivetítõ segítségével.
Idén a Budapestrõl érkezõ Horváth Márton Levente fiatal orgonamûvész, zeneszerzõ szólaltatja meg a csábi templom orgonáját, és mutatja be különleges mûsorát. Mindenkit nagy szeretettel várnak 2015. május 10-én vasárnap 17 órakor Csábon a római katolikus templomban!
16 Kürtös
Felhívás - Programajánló
2015. április
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya felhívása Aláírásgyûjtés kezdõdött a magyar tanítási nyelvû alapiskolák óraszámainak megváltoztatása érdekében. A petíció 3 pontban foglalja össze a követeléseket: 1. Az alsó tagozaton az anyanyelvi órák számának növelése (az új elõírások alapján ez az óraszám a magyar tanítási nyelvû alapiskolák esetében 5-5-6-5, míg a szlovák tanítási nyelvû alapiskolákban 9-8-7-7). 2. Az ún. szabad órák számának növelése, amely által az iskola kialakíthatja saját arculatát (ez a magyar tanítási nyelvû alapiskolák felsõ tagozatán most 7 óra, míg a szlovák tanítási nyelvû iskolákban 19). 3. A történelemórák számának emelése 1-rõl 2 órára, hogy a tanulóknak lehetõségük legyen a magyar történelem megismerésére is. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya elnöksége kéri az alapszervezetek elnökeit, hogy gyûjtsenek össze minél több aláírást, ehhez esetleg vonják be mások segítséget is. A kitöltött petíciós íveket, lekésõbb május 18-ig juttassák el a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányra, Ipolynyékre. Egyben felhívjuk az aláírók figyelmét arra is, hogy mindenki csak egy petíciós ívet írjon alá. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya az idén is megrendezi régiónk magyarságának találkozóját Nagycsalomján,
j ú n i u s 1 4-én a Ju n iális kulturális rendezvény keretén belül. Hagyományainkhoz híven szeretnénk, ha a rendezvényre minél több Csemadok-alapszervezet kulturális csoportja benevezne. Egyben felajánljuk más csoportoknak és egyéneknek is a lehetõséget a rendezvényen való szereplésre. A mûsoridõ korlátozhatja a fellépõk számát, ezért a korábban jelentkezõk kapnak elsõsorban lehetõséget. A jelentkezés határideje május 30. Jelentkezésüket elõre is köszönjük.
C Í M V Á LT O Z Á S A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya és a Kürtös szerkesztõsége új helyre költözött. Április 20-ától a következõ címen lesz elérhetõ: 991 28 Vinica - Ipolynyék Egrešová - Egres utca 397. A többi elérhetõségünk változatlan.
A Nemzetstratégiai Ku tatóintézet valamint I p o l y ny é k K ö z s é g Ö n ko r m á ny za ta és a Pro Villa Nek Polgári Társulás tisztelettel meghívja Önt a FELVIDÉKI MAGYAR PAPI SORSOK A HONTALANSÁG ÉS A KOMMUNIZMUS IDŐSZAKÁBAN CSEHSZLOVÁKIÁBAN címû konferenciájára, melyre 2015. május 8-án, Ipolynyéken, a Községi Hivatal dísztermében kerül sor délelõtt 10.00 órai kezdettel. Program: Megnyitó - Szász Jenõ az NSKI igazgatója, Hrubík Béla polgármester Elõadók - Popély Árpád történész, Somorja Molnár Imre történész, Budapest Csáky Károly történész, néprajzkutató, Ipolyság Sztyahula László esperes, Kéménd Weiszer Attila plébános, Dobóruszka Erdélyi Géza, nyugalmazott református püspök, Rimaszombat František Mikoško, politikus, Pozsony Szabó László, Nagyfödémes Az elõadások után a részvevõk közösen megkoszorúzzák gróf Esterházy János, felvidéki mártírpolitikus mellszobrát a helyi kultárház elõtti parkban. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők!
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva, telefon: 0907/85 62 96. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: csema
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
