KÜRTÖS. Admonitiones - Intelmek

s Q t r W k X. évfolyam 8. szám

KÜRTÖS Közéleti havilap

2 0 1 2 . augusztus

Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft

Admonitiones - Intelmek Amikor Szent István király megírta intelmeit fiának, Szent Imre hercegnek, maga sem gondolta, hogy ezer év múltán is idõszerûek lesznek, persze a modern világ modern felfogásában. Az intelmek mai értelmezésünk szerint is óvatosságra intõ, körültekintõ, megfontolt gondolkodásmódra utaló javallatok, melyek mellõzése megkeserítheti napjainkat, sõt egész életünket. Az intelmek elõrelátó gondolkodásra serkentenek, legyenek azok az élet bármely területérõl. Most, augusztusban az ünnepek kapcsán az ilyen gondolatok sokszor kimondatnak és rádöbbentenek sok olyan igazságra, melyek hiánya sokszor fel sem tûnik apró-cseprõ gondjaink mellett. Az emberek, az emberiség ellen vétkezõk azonban nem pihennek, fájdalommentesen vezetnek tévutakra minket, ahonnan egy idõ után már nem lesz viszszatérés. Szent István ünnepén, a Szent Jobb ünnepén, Nagyboldogasszonyunk ünnepén gondolkodjunk el, hogy mit is jelentenek nekünk ezek az ünnepek, mi az üzenetük számunkra, mi az, amit másként kellene csinálnunk, mint azt tettük eddig. A Szent Korona ünnepén Ipolybalogon hasonló szellemben és értelemben ültük meg az ünnepet, hallgattuk meg Dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök prédikációját az ünnepi szentmisén. Mit is ünnepelünk Szent Korona Ünnepen? Értelmezése szerint „azt a hitet, azt a kegyelmi erõt ünnepeljük, mely minden emberi erõfeszítésnél alapvetõbb és fontosabb, amely fontosabb, mint a kenyér, fontosabb, mint a fegyver. Azt az erõt, mely az embert önmaga fölé emeli, az önzései és korlátai fölé emeli. A Szent Korona egy nagyon különleges jelkép, kifejezi azt, hogy minden emberi uralkodás és törvény, ha valóban hiteles, ha valóban igazi, akkor csak megjelenítõje és szolgája valami sokkal magasabb és egyetemesebb uralomnak és törvénynek. Minden olyan emberi törvény, amely valóban hiteles és igazi, az nem csupán emberi akarat vagy ötlet szüleménye, nem a többségnek az akarata, nem politikai alkuk ered-

ménye, akkor valamit tükröz a teremtõ örök törvényébõl. Minden igazi uralkodás valójában szolgálat, az örök isteni uralomnak a szolgálata. Ezt próbálta megvalósítani Szent István királyunk, ezt fejezi ki a Szent Korona eszméje. (Ide kívánkozik megjegyezni Szent István uralkodói szabályai közül: Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyûlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek: azért illõ, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él: add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!). Sajnos manapság nagyon sokan ezt a legalapvetõbb szálat próbálják elvágni, vékonyítani, gyengíteni. Egy híres amerikai keresztény gondolkodó mondta: a mai negatív globalista szemléletnek van öt halálos ellensége. Az elsõ halálos ellenség az Isten és a vallás. Az a legalapvetõbb gyökér, ami az embert a teremtõhöz, az õ valóságához, az õ kristálytiszta törvényeihez köti, ami egy ember életének irányt és tartást ad, elõször is ezt a gyökeret kell elfûrészelni, gyöngíteni. A második halálos ellenség a család, azok a szálak és kötelékek, melyek a szeretteinkhez, a családtagjainkhoz kötnek. Ezeket is el kell vágni és gyöngíteni. A legideálisabb fogyasztó a szingli, az egyedülálló, akit legjobban lehet manipulálni és felhasználni. A harmadik halálos ellenség a nemzet. Azok a kötelékek, amelyek kötnek minket a múltunkhoz, az anyanyelvünkhöz, az õseinkhez, a kultúránkhoz, ahogyan nagyon természetes az, hogy egy növény szereti a földet, melybõl él, amibe kapaszkodik. Ahogyan nagyon természetes, hogy egy gyermek szereti szüleit, akiken keresztül az életet kapta, akiknek az arcvonásait magán viseli. Az embernek az egyik legalapvetõbb kötelessége és joga, hogy ezeket a gyökereket ápolja és erõsítse, az édesanyja nyelvén imádkozhasson és szólhasson. (Folytatás a 12. oldalon)

„Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökre élni fog. / S fejlődni látom szent eszméimet, Tisztulva mindig, méltóságosan, / Míg, lassan bár, betöltik a világot.“ Madách Imre: Az ember tragédiája Tizedik szín − Prága II

Közélet

2 Kürtös

2012. augusztus

A népszámlálási eredmények tükrében

Ipolyvarbón, Kiscsalomján, Lukanényén, Óvárban és Rárósmúlyadon javult a helyzet Az alábbi táblázat járásunk magyarok lakta településeire lebontva mutatja be a várva várt 2011-es népszámlálás eredményeit összevetve az 1991-es és a 2001-es összeírás eredményeivel. Ha alaposan szemügyre vesszük a számoszlopokat, nem nehéz kiolvasni, hogy számos településünkön átlagban 10, helyenként 15 százalékkal is csökkent a magyarság számaránya a tíz évvel ezelõtti népszámlálás eredményeihez viszonyítva. Míg 1991-ben 90 százalék felett volt a magyarság aránya Inámban, Ipolybalogon, Ipolykeszin, Ipolynyéken, Ipolyszécsénykén és Kelenyén, húsz év elteltével, akárcsak 2001-ben is, csak Inám és Kelenye szárnyalta túl a 90 százalékot. Ha csak 1-2 százalékkal is, de javulás állt be a magyar nemzetiség összetételében Ipolyvarbón, Lukanényén, Óvárban és Rárósmúlyadon. Míg 2001-ben csak Nagykürtösön és Szlovákgyarmaton maradt 20 százalék alatt a magyarság számaránya, addig a tavalyi népszámlálási eredmények alapján Bátorfalu, Felsõzellõ, Haraszti, Leszenye és Zsély is ebbe a kategóriába került. B.Gy.

Helységnév

Lakosok száma 1991-ben

Lakosok száma

Összesen Ebbõl magyar %

Összesen Ebbõl magyar %

Apátújfalu 659 Bátorfalu 402 Bussa 1302 Csáb 1100 Csalár 544 Dacsókeszi 583 Felsõzellõ 487 Galábocs 138 Gyürki 156 Haraszti 232 Inám 545 Ipolybalog 840 Ipolyhídvég 700 Ipolykér 376 Ipolykeszi 525 Ipolynagyfalu 419 Ipolynyék 2037 Ipolyszécsényke 460 Ipolyvarbó 473 Kelenye 403 Kiscsalomja 271 Kõkeszi 367 Kóvár 341 Leszenye 590 Lukanénye 1370 Nagycsalomja 682 Nagykürtös 14 212 Óvár 386 Rárósmúlyad 225 Sirák 284 Szécsénykovácsi 404 Szelény 263 Terbegec 245 Tótgyarmat 605 Zsély 1367 magyarlakta községek 33722 járás összesen 46 813

498 100 651 874 233 295 169 84 105 54 535 780 591 311 484 361 1844 430 423 383 34 260 300 109 1029 498 1103 315 111 242 277 141 208 95 285

75,57 24,88 50,00 79,45 42,83 50,60 34,70 60,87 67,31 23,28 98,17 92,86 84,43 82,71 92,19 86,16 90,53 93,48 89,43 95,04 12,55 70,84 87,98 18,47 75,11 73,02 7,76 81,61 49,33 85,21 68,56 53,61 84,90 15,70 20,85

635 378 1379 1056 502 597 502 109 137 230 513 811 650 332 495 430 1961 421 439 336 248 362 313 571 1394 626 14 013 342 273 255 380 233 198 574 1307

14178

42,04

32180 46741

445 110 555 760 178 207 121 57 87 49 496 713 499 245 422 348 1 723 369 366 310 35 254 253 235 1 085 413 869 255 81 194 251 126 160 110 287 12523

2001-ben

Lakosok száma Összesen Ebbõl magyar %

2011-ben nemzetiségét nem vállalta

70,08 29,10 40,25 71,97 35,46 34,67 24,10 52,29 63,50 21,30 96,69 87,92 76,77 73,80 85,25 80,93 87,86 87,65 83,37 92,26 14,11 70,17 80,83 41,16 77,83 65,97 6,20 74,56 29,67 76,08 66,05 54,08 80,81 19,17 21,96

719 362 1451 1063 479 606 493 117 130 242 480 846 633 308 470 419 1870 385 363 297 209 354 272 522 1391 603 12999 302 318 216 375 204 201 565 1331

394 59 429 704 149 162 52 43 76 33 442 717 456 176 357 292 1 577 287 304 270 33 241 190 56 1 111 373 645 228 104 141 206 92 144 76 175

54,80 16,30 29,57 66,23 31,11 26,73 10,55 36,75 58,46 13,64 92,08 84,75 72,04 57,14 75,96 69,69 84,33 74,55 83,75 90,91 15,79 68,08 69,85 10,73 79,87 61,86 4,96 75,50 32,70 65,28 54,93 45,10 71,64 13,45 13,15

58 9 84 39 16 38 19 15 6 20 3 9 44 17 17 12 21 28 4 5 2 4 10 17 14 13 2479 0 37 9 28 0 8 41 85

38,92

31386 45562

10761 10939

34,29 24,01

3209

2012. augusztus

Közélet - Új jogszabályok

Hat év után jön az évi mûszaki felülvizsgálat Az öregebb gépkocsik és motorkerékpárok okozta balesetek bírták rá az Európai Bizottságot (EB) annak a rendeletnek az elfogadására, melynek értelmében 2016-tól a hatévesnél idõsebb gépjármûvekkel évente kell majd idõszakos mûszaki vizsgára (STK) járni. A bizottság statisztikai adatai szerint az Európai Unióban történt közúti balesetek 6%-a a gépjármûvek rossz mûszaki állapota miatt történik. Körülbelül kétezer ember életét lehetne évente megmenteni, ha ezeket a baleseteket kiküszöbölnék. „Ha rossz mûszaki állapotban levõ autót vezetnek, nemcsak a saját, hanem a közúti forgalom többi résztvevõjének az életét is veszélyeztetik. Egyszerûen nem akarjuk, hogy ezek az autók az utakon maradjanak“ - mondta Sim Kallas, a rendelet egyik elõkészítõje, az EB közlekedésért felelõs alelnöke. A jelenleg hatályos szabályok szerint Szlovákiában a gépkocsiknak elõször négy év után kell elmenniük STK-ra. Ha sikeresen átmennek az ellenõrzésen, a következõre két év múlva kell elvinni az autót. 2016-tól viszont a négy és két év után elvégzett vizsgálatot évente ellenõrzések fogják követni. A mûszaki felülvizsgálat ára 25 eurónál kezdõdik. Újdonságnak számít az is, hogy az STK során az autó lefutott kilométereirõl is kötelezõen bejegyzést kell készíteni. Ezzel akarják kiküszöbölni a kilométerórák átállítását. Szlovákiában egyébként néhány hónappal ezelõtt szigorították a mûszaki ellenõrzéseket végzõ állomásokra vonatkozó szabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2013 júliusától kamerákkal kell felvételt készíteni minden ellenõrzésrõl, a felvételt pedig hónapokon át kell tárolni. Az állomásoknak a kamerákat saját zsebbõl kell megvásárolniuk, ha meghamisítják a mûszaki vizsga eredményét, 16 500 eurós bírságot is kaphatnak. Az új elõírások szerint a két- és háromkerekû gépjármûvekkel, tehát a mopedekkel és motorkerékpárokkal, valamint a 3,5 tonnánál könnyebb utánfutókkal is el kell majd járni mûszaki felülvizsgálatra. * Mûszaki vizsgára az üzembe helyezéstõl számított 4, 2 majd egy év után kell eljárni a gépkocsival, a futott kilométerek alapján korábban is kötelezõvé válhat az ellenõrzés. * Azokra az autókra, amelyekkel az elsõ STK-ig legkevesebb 16 000 kilométert futottak, a továbbiakban minden évben kötelezõ ellenõrzés vár. * Az STK-t végzõ állomások munkáját az állam fogja ellenõrizni. * Az STK során a futott kilométerekrõl is bejegyzés készül, kiküszöbölve a kilométerek átállítását. * Néhány mezõgazdasági gépre, valamint a 40 km/órás végsebességû gépjármûvekre kivétel vonatkozhat, ezt az állam külön fogja meghatározni. Az Új Szó nyomán

Kürtös 3

A kormány jóváhagyta a regisztrációs díjat Idén októbertõl cégeknek és átlagos embereknek egyaránt regisztrációs díjat kell majd fizetniük új gépkocsi vásárlásakor. A kormány ezt az intézkedést, amely a megtakarítási csomag része, az elmúlt napokban fogadta el. Az új illeték a 80 kW-nál nagyobb teljesítményû gépkocsikra fog vonatkozni. A regisztrációért több száz vagy több ezer eurót kell majd fizetni. Az alacsonyabb teljesítményû autók, illetve a háromszemélyes haszongépjármûvek esetében a díjszabás változatlan, 33 eurós marad. Ennek ellenére épp a cégek fizethetnek rá az illeték növelésére, ugyanis ezek épp közép- és felsõ középkategóriájú autókat szoktak nagyobb mennyiségben vásárolni. Emiatt, ha valaki úgy dönt, hogy autóját más országban regisztrálja, akkor jobb, ha felkészül a bonyolultabb ügyintézésére, papírozásra. Az országok ugyanis feltételként határozzák meg az átmenti lakhelyet vagy legalább a cég állandó székhelyét. Ez a megoldás így fõleg azoknak a cégeknek lehet elõnyös, amelyeknek több országban is van székhelyük, leányvállalatuk. Több szakértõ szerint viszont az új regisztrációs árjegyzék okozta drágulás az „átlagos“ embereket sem kerüli el. Ez az intézkedés jelentõs hatással lehet a polgárok vásárlókedvére, hiszen radikálisan csökkenhet az érdeklõdés a nagyobb teljesítményû gépkocsik iránt. Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza szerint leginkább a gazdagabb állampolgároknak kell majd októbertõl többet fizetniük egy autóért, például sportkocsik vagy SUV-ok vásárlásakor. Azok, akik autóikat vállalkozásra használják, ezt az intézkedést nem nagyon fogják megérezni. „A háromszemélyes haszongépjármûvekre az illeték nem vonatkozik, a vállalkozók ezért az áremelkedést nem igen fogják megérezni“ - mondta. Az Új Szó nyomán

Megváltoztak a büntetési tarifák Július 24-tõl új gyorshajtási tarifák szerint büntetnek a rendõrök. Maximum 6 km/h-s sebességtúllépést úszhatunk meg pénzbírság nélkül, lakott területen belül és azon kívül egyaránt. Robert Kaliòák belügyminiszter szerint ez inkább korrupcióellenes intézkedés, mint a büntetések szigorítása. A miniszter hangsúlyozta, így sokkal több esetet lehet majd a helyszínen, elõre lefektetett szabályok szerint intézni. Július 24-tõl csak akkor indul eljárás a sofõr ellen, ha több mint 60 km/h-val túllépi a megengedett sebességet. Korábban ez lakott területen belül 40 km/h-tól, lakott területen kívül 50 km/h-tól jött szóba. Az új intézedésektõl a balesetek számának csökkenését is várják. Az év elsõ felében 964 balesetnél állapították meg, hogy gyorshajtás okozta. Ez 185-tel kevesebb, mint az elõzõ év hasonló idõszakában, viszont a halálos áldozatok száma 7-tel több idén. Lakott területen belül: július 24-tõl 6 km/h-ig figyelmeztetés 6-tól 9 km/h-ig 20 € 10-tõl 14 km/h-ig 40 € 15-tõl 19 km/h-ig 60 € 20-tól 24 km/h-ig 90 € 25-tõl 29 km/h-ig 140 € 30-tól 34 km/h-ig 200 € 35-tõl 39 km/h-ig 280 € 40-tõl 44 km/h-ig 360 € 45-tõl 49 km/h-ig 440 € 50-tõl 55 km/h-ig 540 € 55-tõl 59 km/h-ig 650 € 60 km/h-tól eljárás

Lakott területen kívül: július 24-tõl 6 km/h-ig figyelmeztetés 6-tól 14 km/h-ig 20 € 15-tõl 24 km/h-ig 40 € 25-tõl 29 km/h-ig 60 € 30-tól 34 km/h-ig 130 € 35-tõl 39 km/h-ig 200 € 40-tõl 44 km/h-ig 300 € 45-tõl 49 km/h-ig 400 € 50-tõl 54 km/h-ig 520 € 55-tõl 59 km/h-ig 650 € 60 km/h-tól eljárás SITA nyomán Felvidék.ma

4 Kürtös

Kultúra - Közélet

2012. augusztus

Kitüntetés a népi folklór megőrzéséért

Európai piknik

Májusban a Besztercebányai Önkormányzati Kerület elnöke, Vladimír Maòka négy személynek és ugyanilyen számú kollektívának adományozta a Kultúra virága díjat, mégpedig a mûvészi alkotások, a önkéntes mûvészeti tevékenység, a hagyományos népi kultúra és a kulturális-mûvelõdési munka területén kifejtett kiemelkedõ teljesítményért. Köztük volt Juraj Matiaš is. Ebbõl az alkalomból a Kürtös megkérdezte Juraj Matiašt, a nagykürtösi Hont-Ipoly Mûvelõdési Központ igazgatóját. - A népi folklór területén Juraj Matiaš neve márkát jelent. Igazgató úr, mióta foglalkozik ezzel az értékes munkával? Mi motiválta Önt, hogy egész élete során a népi folklór megõrzésével és életre keltésével foglalkozzon? - A népi hagyományok õrzésével és felélesztésével több évtizede foglalkozom. Már fiatal koromban aktív tagja voltam a Krtíšan és a Plachtinèan folklórcsoportoknak. A motivációt Hont hagyományos népi kultúrájának megismerésében kerestem. Fõként szépségében és kimeríthetetlenségében, amelyet ránk hagytak az elõdeink. Mint kisfiú megcsodáltam a népviselet szépségét, a népdalok, szokások és hagyományok varázslatosságát, az egyszerû falusi emberek beszédének dallamosságát, ahogyan a szólások és közmondások bölcsességét is. Ez engem annyira elvarázsolt, hogy a mai modern korban is a népi folklór megõrzésére és felélesztésére törekszem. - Jelenleg a Bažalièka Plachtince-Príbelce folklórcsoport mûvészeti vezetõje. Miért éppen Palojta és Alsófehérkút? - Egy kis honti településen, Felsõpalojtán születtem, és kora gyermekkorom óta éppen itt kezdtem megfigyelni ezt a szépséget és gyönyörûséget. És mint igazi lokálpatrióta, otthon maradtam Palojtán és Alsófehérkúton. - Az internet és az elektronika világában van érdeklõdés a fiatal generáció részérõl a folklór iránt? Amennyiben igen, hogyan sikerült õket megfogni, ill. bekapcsolni ebbe a tevékenységbe? - Még a mai korban is van néhány fiatal, akinek a népi kultúra szeretete a szívéhez nõtt. Igaz, hogy csak néhányan vannak, de ahogyan mondani szoktam, a jóból nem szokott sok lenni. Személy szerint az bánt engem, hogy sok település, amely nagyon gazdag a hagyományos népi kultúrában, nem is tud errõl. Néha úgy tûnik, hogy nem is akarnak tudni róla, és más nemzetek kultúrájának elemeit veszik át. Most nagyon divatos az ún. zumba, amely talán kielégíti õket, nem tudva azt, hogy milyen gazdagságunk van itthon, ami miatt irigyel minket az egész világ. Évrõl évre nehezebb bekapcsolni a fiatalokat ennek a szép örökségnek a megtartására irányuló tevékenységbe. De azok számára, akiknek ez nem közömbös, azokat kielégíti. Ez pedig nem más, mint a sikerek a versenyeken, bemutatókon, fesztiválokon itthon és külföldön. - Úgy tûnik nekem, hogy a mi járásunkban a magyar nemzetiségi kultúrán belül halódik, illetõleg háttérbe szorul a hagyományos folklórtevékenység. Van valamilyen áttekintése errõl a munkáról? - Áttekintésem mindenesetre van, de ha ezt összehasonlítom a múlttal, meg kell állapítanom, hogy régiónk nemzetiségi településein is visszaesés figyelhetõ meg. Nekem, személy szerint, hiányoznak olyan települések, mint Ipolyvarbó vagy Ipolykér, amelyeket a múltban csodáltam. Viszont a másik oldalon - nagy örömömre - nemrégiben hallhattam a lukanényei citerásokat, és láttam az ipolykeszi folklórcsoportot a kiscsalomjai falunapi ünnepségeken. - Ön szerint nem lenne jó régiónkon belül évente megrendezni mondjuk egy ún. közös szlovák-magyar folklór- és gasztronómiai fesztivált? - Én nagyon örülnék ennek, támogatom az ötletet. - Igazgató úr, gratulálunk Önnek, és köszönöm a beszélgetést. Bodzsár Gyula

Ezen a címen rendezte meg a magyarországi Felsõnyék község baráti falvainak találkozóját. Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából és Olaszországból érkeztek ebbe a kis falba 2012. június 29-én a vendégek, köztük az ipolynyéki küldöttség is. Az érkezés napján a helybeliek köszöntötték mûsoraikkal az érkezõket, s mutatták be lakóhelyüket kiállításokon, gasztronómiai finomságaikon és elõadásaikon keresztül. A szombati nap felvonulással kezdõdött: mazsorettek, rézfúvósok, lovas huszárok után sorakoztak az egyes települések küldöttei zászlóikat lobogtatva - így kívánva jó reggelt a helyi lakosoknak. A felvonulást ökumenikus istentisztelet követte. Az ebéd pazar volt, hiszen minden nép saját ételeit kínálta, s bizony nem akadt ember, aki végig bírta volna kóstolni a kínálatot. A délutáni kultúrmûsor két színpadon zajlott mindkét helyen „teltházzal“. Az ipolynyékieket Cseri Icu, Pobori Sándor, Szabó Erzsi és Klátyik Szörény képviselte. Az együttmûködési szerzõdéseket a falvak polgármesterei írták alá. Érdekességként szolgált számunkra a német anyanyelvû vendégfogadónk. Szerencsére beigazolódott, hogy azok, akik meg akarják érteni egymást, tökéletes nyelvismeret nélkül is dûlõre jutnak. A három nap alatt többet beszéltünk szlovákul és németül, mint magyarul, hiszen - úgymond tolmácsként is „alkalmaztak“ bennünket. A vasárnapi kerekasztalbeszélgetés nagyon jó hangulatban zajlott, Balogh Béla polgármester úrnak és stábjának köszönhetõen igazán színvonalas hétvégi programban volt részünk, s az ellátásra se lehetett senkinek egy rossz szava sem. Az olasz vendégek pedig mindannyiunkat biztattak, hogy jövõre náluk találkozunk! Úgy legyen! -csi-

Közélet - Kultúra

2012. augusztus

Kürtös 5

KORTALAN ÖSSZEFOGÁS BUSSÁN Egy települes, egy közösség színvonalát, erejét meghatározza az is, hogy az ott élõk milyen mértékben tudnak együttmûködni, egymást támogatva, mintegy kiegészítve haladni a közös célok elérése felé. A hatékony, határokon is átnyúló összefogás jeles példájának voltunk tanúi Bussán az Európa a polgárokért program keretén belül megvalósult többnapos programosorozat révén. A testvértelepülések polgárai számára szervezett találkozók lényege, hogy a testvértelepülésekbõl összehozzon különféle állampolgárokat és állampolgári csoportokat, kiaknázva a települések közötti partnerséget az emberek közötti és a kultúrák közötti kölcsönös megismerés és megértés elmélyítése céljából. Ennek jegyében látták vendégül Bussán az Ipoly bal partjától érkezõ nógrádszakáliakat, akikkel már többéves jószomszédi kapcsolatot ápol a község, és most elõször üdvözölhették a faluban a csehországi Nepomuk városka küldöttségét.

A programsorozat bõvelkedett az eseményekben. Ügyelve a kulturális és nyelvi sokszínûségre és a résztvevõk különbözõ érdeklõdési körére, az idelátogatókat igencsak gazdag mûvelõdési és szórakozási lehetõséggel várta az önkormányzat. A rendezvény nyitó napján a Senzus együttes zenéje biztosította a jó hangulatot, majd a program másnapján kézmûvesek és a hagyományõrzõk kaptak szerepet - felléptek a helyi Kis Palócok, az ipolykéri újjálakult Csemadok folklórcsoportja, a gyerekekkel és fiatalokkal kiegészült óvári Szivárvány hagyományõrzõk és az alsósztregovai énekés néptánccsoport is. A bussai Melódia énekesei magyar és szlovák nyelvû örökzöld dalaikkal biztosították a jó hangulatot. Bavko Kitty és Kozma Gábor könnyûzenei fellépése nemcsak a fiatalokat célozta meg, fellépésükkel felidézték a 70-es, 80-as évek nagy slágereit is. Balog Tünde fergeteges elõadását a Tûzrózsák tánccsoport lendületes, a közönséget is bekapcsoló táncprogramja

kísérte, amely nagyon szép és színvonals prezentálása a roma kultúrának. A mulatós zene kedvelõit Matyi és a Hegedûs szórakoztatta. A sportot kedvelõk számára is biztosítottak a szervezõk lehetõséget, ügyelve arra, hogy minden korosztály aktívan bekapcsolódhasson. Sajnos az idõjárás nem kedvezett a szabadtéri rendezvényeknek, mivel a heves vihar következtében többek közt a helyi „Megasztárok“ sem léphettek színpadra, de bizonyára a közeljövõben erre kapnak lehetõséget, és begyûjthetik a megérdemelt tapsokat. A programsorozat keretén belül került sor a felújított Nepomuki Szent János-szobor felszen-

telésére is. Ezt nagyra értékelték a Nepomukból érkezett delegáció tagjai is, akik elhozták a szülõföld üzenetét, és a szobor lábához elhelyezett hazai földdel rótták le tiszteletüket. A szervezõk nem feledkeztek meg a térség híres szülötteirõl sem. A vendégek betekintést kaptak a település történelmébe, hagyományaiba, természeti és épített kincseibe többek közt megtekintették a falumúzeumot, a Zsélyi Aladár-emlékszobát és az Ipoly-hidak kiállítást is. A küldöttség meglátogatta a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékház tárlatát is.

A programsorozat nem titkolt célja a közös kultúra, történelem értékek, tolerancia, megértés erõsítése, és ezáltal a polgárok közvetlen és aktuális érdekeinek az európai politikai menetrendbe való beemelése volt. Mivel a 2012-es év az aktív idõskor európai éve, a rendez-

vények során különös figyelmet szenteltek az idõsebb korosztály képviselõinek. A szervezõk fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy hatvanéves kor felett is sok mindent tartogat az élet. A társadalom egyre inkább értékeli mindazt, amit az idõsebb emberek adni tudnak. Amikor aktív idõskorról beszélünk, azon azt

értjük, hogy az évek múltával ne kevésbé, hanem még jobban éljünk mindazzal, amit az élet tartogat: a munkahelyen, otthon vagy a társadalomban, közösségekben is, mivel a tevékeny idõskor nemcsak magának a személynek, hanem a társadalom egészének is hasznára válhat. Lõrincz Mária, a projekt menedzsere

Pillanatkép

Ipolynyéken a bevásárlóközpont tõszomszédságában áll az új korszerû tûzoltóállomás impozáns épülete. Agusztus elsõ napjaiban fejezõdött be a létesítmény elõtti tér leaszfaltozása. Kép és szöveg: -bgy-

6 Kürtös

Közélet - Kultúra

2012. augusztus

Elkötelezettek településük iránt

Falunapi ünnepség Gyürkiben

Lehet, hogy közhelyszerû megállapítás, de igaz, hogy Nagycsalomja évrõl évre épül, szépül. Kevés község rendelkezik olyan kulturális létesítménnyel, mint az egykori Béke parkban megépített mutatós fedett szabadtéri színpad, fedett nézõtérrel, amely idén is helyet adott a falunapi ünnepségnek. A magyarországi Nagylóc testvértelepülés önkormányzatával közösen rendezett ünnepséget Nagy Mihály polgármester nyitotta meg. Rövid ünnepi beszédében a polgármester szükségesnek nevezte az ilyen napokat, amikor kiereszthetik egy kicsit a gõzt, és idõt szakíthatnak magukra és egymásra is, mert manapság erre nagyon kevés lehetõségük adódik. A falunap kikapcsolódás azoknak, akik folyamatosan, az élet különféle területein helytálltak. Mint mondotta: „Különbözõek vagyunk, de van bennünk egy közös pont. Mind elkötelezettek vagyunk településünk iránt. Mi, csalomjaiak mindannyian kivesszük részünket a közösségi életbõl. Építjük, szépítjük otthonunk, vagy éppen közösségi munkát végzünk. A fontos az, hogy mindannyian tenni akarunk több száz évet megélt kis falunkért. Csaknem 800 esztendõ öröksége értékes hagyaték. Készen kapjuk, de meg kell küzdeni érte, és tudnunk kell megtartani, nem megfutamodni a nehézségek elõl.“ A továbbiakban a polgármester Tamási Áron hõsének, Ábelnek a történetébõl arra emlékeztetett, hogy kalandos útja során eljutott Amerikába is, és ott egy egyszerû embertõl tudta meg: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. „Azt kívánom mindannyiunknak, hogy ehhez nekünk ne kelljen Amerikába menni. Ahogyan minden elõttünk itt élõ nemzedék, leljük meg otthonunkat falunkban, egymás közösségében. Ez a falunap, amelyet most megnyitunk, legyen ennek a közös otthonnak az ünnepi asztala, amelyet mindannyian körülülhetünk.“ Most pedig nézzük, hogy a megkapó és szép ünnepi szavak után, mi is volt a „menü“. A helyi óvodások és iskolások mûsora után a budapesti Szeleburdi meseszínház Pampalini Afrikában címû mesejátékával szórakoztatta a gyerekeket, de a felnõttek is érdeklõdéssel figyelték a bemutatót. A Nagylóci Hagyományõrzõ Csoport fergeteges sikert aratott elõadásával, amelyben énekek, táncok váltották egymást. Ezúttal sem hiányoztak a kínálatból a nagycsalomjai citerások, a szerb nemzetiségû, de a faluban lakó Bolerac Poljak Ljubka sem, aki szlovák népdalokkal mutatkozott be. Igazi desszertnek számítottak a Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor elõadásában felcsendülõ örökzöld operettmelódiák, valamint Mogács Dániel humorista fellépése. Az esti táncmulatságon a Fix Duo zenekar játszott. /B.Gy./

A Magyarok a világban - Kárpát-medence címmel az államalapítás és a kereszténység felvétele 1000. évfordulója tiszteletére megjelent kézikönyvben az alábbiak olvashatók Gyürkirõl: „A településrõl szóló elsõ írásos emlék 1262-bõl való. Iskolája a 70-es években megszûnt, óvodája nincs, temploma soha nem is volt. A 90-es években a fa harangláb helyébe falazott harangláb került.“ Természetesen, ennél azért jóval beszédesebb a jelenleg is csak mintegy 130 lelket számláló település múltja, derült ki Egry Éva polgármester asszony múltidézõ beszédébõl a 2012. július 14-én tartott falunapi ünnepség megnyitóján. A község címerérõl Galamb Gabriella tartott rövid ismertetést. Az elsõ írásos emlék 750. évfordulója jegyében zajló ünnepség szabadtéri szentmisével kezdõdött, de meg kell említeni, hogy ezt megelõzõen a falu felsõ végén keresztszentelésre került sor. Kovács Károly vállalkozó, a falu szülötte a régi fakereszt helyébe újat állíttatott, amelyet Parák József plébános áldott és szentelt meg. A rendezvény délutánján a közönséget, akik között helyet foglaltak az egykori gyürki lakosok is, színes szórakoztató mûsor várta. A helyi és a kõkeszi óvodások bemutatkozása után a helyi fiatalok néptánc-összeállítással és egy jelenettel hívták fel magukra a figyelmet. A mûsor további részében Vaculcsiak Tamás szólóénekének tapsolhattak a nézõk, Gömöry Imre és Mária régi slágereket, Híves Mária operettmelódiákat szólaltatott meg a szabadtéri színpadon. Helyet kaptak még a mûsorban a hrušovi harmonikások, a lukanényei moderntánccsoport, az ipolykeszi Aranyesõ folklórcsoport és a kõkeszi férfi énekkar. A kultúrházban Dánai Irén nyugdíjas tanítónõ festményeit, valamint a faluról és a helyi lakosokról készült régi fényképeket tekinthették meg az érdeklõdõk. Fábry Péter, Rimóci Péter és Sztranyovszky István a szabadtéri színpad elkészítésénél nyújtottak nagy segítséget, míg a Hegyalja Vadásztársaság tagjai az ünnepség résztvevõit kínálták az általuk vadhúsból készített finomabbnál finomabb gulyással. Kár, hogy ennek a valóban családias hangulatú szép falunapi ünnepség szórakoztató mûsorának végét elmosta a kiadós záporesõ, de a tombolahúzás nem maradt el. -bégyé-

Új autós elsõsegélydobozok Az elsõsegélydobozok hiánya, lejárt szavatossága vagy szabványtól eltérõ külleme miatt helyszíni bírság szabható ki. Az egészségügyi minisztérium rendelete szerint augusztus elsejétõl a narancssárga színû, fehér kereszttel ellátott elsõsegélydoboz a gépkocsik kötelezõ felszerelésének része. A gépkocsivezetõk túlnyomó része az új autós elsõsegélydoboz beszerzését szokás szerint az utolsó pillanatra hagyta. Sokak számára még most sem világos, milyen dobozt is vegyenek. A fehér elsõsegélydoboz használata július végéig volt engedélyezve. Peter Krištín autósiskolai oktató szerint az elsõsegélydoboz elméletileg bármilyen színû lehet, az a lényeg, hogy sötétben is jól látható legyen. „A rendeletben nincs tételesen meghatározva, hogy narancsszínûnek kell lennie. Az van a szövegben, hogy „legyen narancsszínû“, s nem az, hogy „muszáj narancsszínûnek lennie“ - nyilatkozta Krištín. Szerinte csak a dobozon található fehér kereszt nagysága van pontosan meghatározva. Ennek mérete az elõírás szerint minimum 7 cm, motorkerékpárok elsõsegélycsomagjai esetében minimum 4 cm. Krištín felhívta a figyelmet arra is, hogy külföldi gépkocsik esetében a szlovák közúti rendõrségnek el kell fogadnia azt az elsõsegélydobozt, amely az adott ország elõírásainak felel meg. Ha a rendõr az ellenõrzés során az elsõsegélydoboz hiányát állapítja meg, akkor bírságolhat. Ennek összege Michal Slivka rendõrszóvivõ szerint nem haladhatja meg a 60 eurót. Lehet kevesebb is, de ez elsõsorban a bírságoló rendõrön múlik. A témával kapcsolatos hasznos információk a www.lekarnicky.sk internetes oldalon olvashatók.

2012. augusztus

Közélet - Kultúra

Kürtös 7

Falunap Ipolyvarbón

Nem kedvezett az időjárás

Ipolyvarbó Község Önkormányzata az idei évben július 21-én szervezte meg a falunapi rendezvényt. Az idõjárást tekintve a délelõtti órákban még úgy tûnt, ez nem az a nap lesz, mely kedvezne a szabadtéri szórakozások megtartásának, de a délutáni órákra az égbolt mégiscsak kiderült. Az ünnepi szentmisét követõen, melyet Mgr. Zolcer György lelkiatya celebrált a falu elesett háborús hõsei, valamint az áldozatul esett polgári lakosság lelkiüdvéért, az érdeklõdõk koszorúzáson vehettek részt a helyi parkban található, I. és II.világháborúban elesettek emlékmûvénél. A megemlékezés során a lukanényei Török Máté és az ipolyvarbói Kois Szivia olvasatában megismerhettünk egy csokorra valót Gyóni Géza háborús verseibõl, melyek a harctéren szenvedõ és hazavágyó katona gondolatait tárták elénk.

Járásunkban a testvértelepülések számát tekintve a maga hét testvértelepülésével elsõ helyen áll Szlovákgyarmat, ahol július 21-én, szombaton hatodik alkalommal tartottak falunapot. Kár, hogy a borús, esõs idõjárás nem kedvezett a szabadtéri programoknak, így aztán a kultúrházban zajlottak a mûsorok. A rendezvény délelõtti részében gyermekprogramok /ügyességi játékok, vetélkedõk/ kaptak helyet, délután a hazai futballcsapat gyõzelmével végzõdött a Szklabonya B elleni barátságos mérkõzés.

Nótákat is hallhattunk ebbõl az idõbõl, mégpedig az apátújfalui Alaksa János és Básti János elõadásában, akik az „Isten veled, édesanyám, megyek a harctérre“ és a „Doberdó“ kezdetû dalt adták elõ. A helyi szabadtéri színpadon sorra kerülõ falunapi rendezvény kultúrmûsorát Fábián Bernadett szavalata, majd Ipolyvarbó kinevezett polgármestere, Csernyík Tibor üdvözlõ szavai nyitották meg, tisztelettel köszöntve a meghívott vendégeket és Ipolyvarbó lakosait. A továbbiakban a jelenlevõ közönség szórakozásáról a háromgenerációs óvári Szivárvány folklórcsoport gondoskodott, de fellépett a Csemadok Ipolyvarbói Alapszervezetének tagja, az õrhalmi Menyhárt Éva is, aki magyarságról szóló népdalok elõadásával kedveskedett a nézõközönségnek. Hallhattuk az újjáéledt ipolykéri asszonykórust, az apátujfalui vegyes énekkórust, valamint az ipolynyéki Cseri Icut, aki magyar nótákat és örökzöld slágereket, valamint operetteket adott elõ, az ipolyvarbói Marcsok Rebeka pedig angol és magyar zeneszámokat énekelt. A gyerekek szórakoztatását trambulin és ugrálóvár szolgálta, de a játékárus portékái közt is lehetett válogatni. Arra pedig, aki megéhezett a nap folyamán, az erre a célra szolgáló sátrakban különféle frissítõk, étkek, valamint édességek vártak. A magyarországi vendégelõadók szereplése a környezõ falvak szórakozni vágyó lakosait is kimozdította otthonaiból. A mulatós zenét játszó „Sógorok“ mûsora folytán a hangulat a tetõpontjára hágott, de nem kisebb érdeklõdés övezte az estébe nyúló ABBA Feeling együttes fellépését sem. A szabadtéri mûsor befejeztével a mûvelõdési ház nagytermében táncmulatság vette kezdetét, melyen az ELITE DOU húzta a talpalávalót, s ennek folyamán ejtették meg a tombolahúzást is, melynek következtében számos jelenlevõre rámosolygott a szerencse a falunapi rendezvény támogatóinak köszönhetõen. KS

A késõ délután kezdõdõ szórakoztató mûsort Árvay Denisa polgármester asszony nyitotta meg, és a résztvevõkön kívül külön is köszöntötte Medvácz Lajost, Balassagyarmat polgármesterét és Veres Bélánét, a Nógrád megyei Iliny „újdonsült“ testvértelepülés alpolgármester asszonyát.

A településvezetõk rövid köszöntõ és üdvözlõ beszédei után a világot jelentõ deszkákon elsõként a „zumbás“ lányok produkcióját láthatta a közönség, aztán nagy sikert aratva a kékkõi Hradèianka fúvószenekar és énekesei léptek színpadra, de kijutott a taps az ilinyi fiatal néptáncosoknak is. Kedves színfoltja

volt a mûsornak a bátorfalui Agaèinka folklórcsoport fellépése is, de az igazi közönségsikert örökzöld slágerek megszólaltatásával Orsi és Szilvi zsebelhette be magának. Ugyanakkor az est fénypontjaként igényes produkcióval mutatkoztak be a szlovákgyarmati hastáncosnõk. A falunapi rendezvény mûsorát immár hagyományosan Èižmár Anita és Bodzsár Gyula vezette. /B.Gy/

8 Kürtös

Közélet - Kultúra

2012. augusztus

ÓVÁR NÓGRÁD összefogás és felelõsségvállalás szükségességére. A megnyitó után forró ebéd és hideg üdítõ várta a vendégeket. Molnár Csaba konferálásával folytatódott az ünnepi mûsor, ahol énekcsoportok, néptáncosok és Nógrád egyéb hagyományõrzõi vonultatták fel elõadásaikat. A fesztivál A 2012-es év még soká emlékezetes marad az óváriak számára. Július 27-én hajnalban a hagyományos disznótor fõszereplõjének visítása törte meg a csendet. Ez volt az elsõ lépés bemutatni gyermekeinknek, hogyan is éltek nagyapáink. A hagyományos szalmás pörzsölés, tisztítás, feldolgozás megragadta a gyerekek érdeklõdését. Közben a kultúrházban készültek a kézmûvesek, akik játékos bemutatóval vezették rá a lurkókat a kézimunka fortélyaira. Sokuk most látott életében szövõszéket, kosárkötést, de a lufiból készült bábkészítés is érdekes idõtöltést biztosított. A közben elkészült disznótoros ételek kóstolója után jólesett a gyalogtúra Vízi Mária vezetésével. A szombat reggeli derült ég szép nappal kecsegtetett. A feldíszített falu és a sportpálya sátortábora nagy elõkészületekrõl árulkodott. A déli harangszó az Úrangyalához, illetve ünnepélyes szabadtéri szentmiséhez hívta mind a falu lakosságát, mind az idesereglett vendégeket, falunkból elszármazott óváriakat. A helyi plébános, Mgr. Jókay Lukács fogadta Bieber József, Dorogháza - Óvár testvértelepülésének - plébániai kormányzóját, illetve Vízi Gábor András atyát, a pálos rend szerzetesét, és meg-

kérte az ünnepi szentmise bemutatására. A szívhez szóló szentbeszéd kiemelte a nagyszülõ szerepét a családban, illetve a szeretet, az összetartás, az összefogás értékét rohanó világunkban, mint egy méltó kezdeteként annak a folklórfesztiválnak, amelyre a jó Isten áldását kérte. A szentmise után Dorogháza polgármestere köszöntötte az óváriakat ünnepük alkalmából. Az ünnepi megnyitót Vízi József, Óvár polgármestere mondta, rámutatva az

kezdõhangját a tavalyi év óta megduplázódott létszámú Szivárvány óvári folklórcsoport adta meg, mely három generációs csapata nem egy résztvevõt ragadott meg olyannyira, hogy elismerésképpen nemcsak tapssal, hanem személyes gra-

tulációkkal is elhalmozták mind a folklórcsoport tagjait, mind vezetõit. Külön köszönetet kell mondani a kormányhivatal kisebbségekért felelõs megbízottjának támogatásáért, mely nélkül ilyen mérvû rendezvényt kis falunk nem hozhatott volna létre. A gyermekek hasznos idõtöltését szombaton sem hagytuk figyelmen kívül. Gyermekfoci, közlekedési játszótér, a HÍD párt által állított attrakciós sátor, illetve ródeóbika biztosította minden pillanat aktív kihasználását. A közönség tetszését igazolandó a tervezettnél minden fellépõ sokkal hosszabb idõt töltött a szabadtéri színpad deszkáin. A határon innen és túlról érkezõ csoportok nagyszámban szólították meg nemcsak a szûk környék lakosságát. A rendezvényen tiszteletét tette Simon Zsolt országgyûlési képviselõ is. A kistérség, illetve az Ipoly mente községeinek polgármesterei részvétele, valamint a sok érdeklõdõ bizonyítéka annak, hogy szükség van a kultúrára, szükség van rá, hogy az emberek találkozhassanak, beszélgethessenek egymással. Az elõadókat megjutalmazandó este fellépett a vajdasági Újvidékrõl

SZÍVÉBEN

érkezett 3+2 együttes, amely majdnem éjfélig mulattatta a közben a falu lakosságát létszámban háromszor is felülmúló látogatókat. Az õ élõ koncertjüket szintén élõ zenés utcabál követte, melyet hajnali négy órakor bizony csak az esõ tudott feloszlatni. A harmadik nap, vasárnap a hálaadásról - szentmise keretében -, illetve az aktív kikapcsolódásról, a labdarúgásról szólt. Az addigra példásan kitakarított, megkészített sportpályán Príbelce csapatával találkozott barátságos labdarúgómérkõzésen Óvár csapata, méltó befejezéseként a háromnapos rendezvénynek. A rendezvény kiértékeléseként a polgármester elmondta: „nem tudok elég köszönetet mondani kicsi falum lakosságának, támogatóinknak, szponzorainknak azért a sok segítségért, mellyel rendezvényünket támogatták. A képviselõtestület tagjainak odaadó munkája, családtagjaik helytállása példaértékû. A rohanó világ mindennapjaiból kiszakított három nap talán elégtétel a sziszifuszi munkával létrehozott ünnepért. Külön meg kell említenem az alpolgármester, Pulai Zoltán segítõkész munkáját, MUDr. Kanyó József sportszervezését, Mondok

József szervezõi tevékenységét és nem utolsó sorban Lupa Mihály állhatatosságát, aki konyhavezetõi pozíciójában,

illetve a disznótor levezénylésében családi kötelezettségei ellenére is száz százalékos teljesítményt nyújtott. Igen, a képviselõknek ez is hozzátartozik a munkájukhoz. Minden segítõ kéznek, támogatónak és szponzornak hálás köszönet.“ K.h.

2012. augusztus

Közélet - Kultúra

Kürtös 9

Szelíd dombok közt, csendesen bújik meg dani angolpark évszázados fái közt, meggyöALÁBOCS az egykori Nógrád vármegye közép-nyugati törve bújik meg hajdani letûnt korok tanújaoldalán, a mai Nagykürtösi járás délkeleti réként a mára már romos, egykori úrilak, mely a szén található, alig több mint 100 fõt számláló vérzivataros huszadik század folyamán szövetapró kis falucska, Galábocs. A völgykatlanban kezeti irodaként, iskolaként és üzletként is mûfekvõ, hajdani szõlõhegyeirõl és borairól híres ködött, sorsa megpecsételõdéséig. A kastélytelepülés lankáiról gyönyörû szép kilátás nyílyal szembeni, falu fölé magasodó dombon lik a Cserhát dimbes-dombos vidékére, ködbe megbújva tekint le a Szent Mihály tiszteletére veszõn a Karancs büszkén nagyra törõ hármas 1992-ben emelt imaház, mely méltó helyszínt vonulatára. biztosít az istentiszteletek tartására. Az imaház Galábocs Árpád-kori gyökerû település, mellett található a község temetõje, örök nyugneve a szláv globok - mély melléknév szármahelyül szolgálva az egykori galábocsi lakosokzékából eredhet. Elsõ okleveles említése 1297-bõl származik, nak. Itt található meg a kastélyépíttetõ Jankovich Vince és neje, ekkor Galabuch alakban jelenik meg a történeti forrásban. Ez Molnár Zsófia síremléke. E dombon található még a 2006-ban évben a Balassa-õs, Detrik fia Mikó leánynegyed címén a készült lourdes-i barlang, valamint a XIX. század közepén épült környéket uraló Kacsics nemzetségbõl származó libercsei harangláb, melynek egykori harangja az imaház tornyából Tompos és Palásti Radó famíliák õseinek adta át. A település a szólítja imádságra a híveket. A község északi határában békésen XVI. századi török térhódítás következtében, a környék bújik meg a madárcsicsergéstõl hangos, 1970-es években létreközségeihez hasonlón, súlyos megpróbáltatásokat szenvedett. hozott 16 hektáros mesterséges tó, mely manapság haltenyéAz 1500-as évek végére a török és tatár csapatok felégették, szetként mûködik. A vizes élõhely kitûnõ életteret biztosít az itt lakossága békésebb vidékre menekült, vagy fogságba esve hor- fészkelõ vadkacsáknak, hattyúknak dozták a török rabigát. A XVII. században a Ráday család szerzi és a madárvilág egyéb képviselõjémeg; a XVIII-XIX. század fo- nek. Galábocs központjában áll a hajlyamán a Rádayakon kívül a dani óvoda épületében mûködõ polPrónay, a Trásy és a Horvát- gármesteri hivatal. Mögötte játszótér országból származó Jankovich idézi fel az épület egykori, gyerekzsicsalád bírt még itt területeket. vajtól hangos idõszakát. Egykoron A falut egykoron a „világ kö- iskola is mûködött a településen, zepének“ is nevezték. Galábo- mely egészen az 1980-as bezárásig cson még ma is él egy több fogadta az életre készülõ diákokat. változatban élõ legenda. Az Az iskola megszûnése után kultúregyik szerint a XVII. században német fegyverkovácsok jelen- házként mûködõ épület jelenleg felújítás alatt áll. tek meg a településen, akik az állam kincstárából egy kétökölA településen az év különbözõ szakaszában megrendezésre nyi nagyságú aranyat szereztek. Mikor a kincstár õrei tudomást kerülõ rendezvények szervezésével igyekeznek megmozgatni a szereztek errõl, a fegyverkovácsok a község közepén lévõ kútba kis közösség tagjait. Június elsõ hétvégéjén tartják a gyermekdobták az aranyat, majd elhagyták a községet. Három nap múl- napot, melyen számos szórakoztató program várja a falu ifjú va visszatértek, és a lakossággal ki akarták az összes vizet húzni tagjait. Július végén, augusztus elején kerül sor a falunapra, a kútból, de a forrás oly nagy volt, hogy ez nem sikerült. Másik mely kulturális, sport és szórakoztató programok egész sorával elbeszélés szerint egy török tiszt rangjelzõ aranyalmája rejtõzik igyekszik színt vinni a község életébe. Szeptember végén tartják a kút mélyén. Ez a kút a mai napig megtalálható a községben, a község védõszentjének napjához kapcsolódóan a Szent melynek friss vize felüdülést biztosít a megfáradt vándoroknak. Mihály-napi vendégséget. November folyamán az idõsek kapA község jeles nógrádi írónk, Mikszáth Kálmán 1885-ben írt, nak kiemelt figyelmet az idõsnapi rendezvény kapcsán, míg Az egyetlen német címû történetében is megjelenik, melynek december elején a Mikulás látogatja meg a kisgyermekeket. egyik szereplõje a nógrád megyei Galábocson örökölt házat. Az aprófalvak családias hangulata, a csend és nyugalom 1830 táján építette fel a településen kétszintes kastélyát szigete és Palócvidék ezernyi természeti szépsége várja e kis klasszicista stílusban Jankovich Vince. A mementóként álló haj- községbe betérõket.

G

Szent István-napi ünnepség 715 év tükrében

Kellemes idõ, barátságos hangulat, szívélyes fogadtatás, finomabbnál finomabb ételek, gazdag program várta a galábocsi falunap résztvevõit augusztus 4-én. Az idei rendezvény apropóját a kicsiny falu elsõ írásos említésének 715. évfordulója adta. Mint ahogy a polgármester úr, Chudý István az ünnepi beszédében kiemelte, 715 esztendõ öröksége értékes hagyaték. Nagyon nagy idõ, számtalan nemzedék hordta össze. Talán fel sem foghatóan nagy a számunkra. Amiként Szent István óta minden nemzedék, leljük meg honunkat, otthonunkat e hazában, ebben a faluban, egymás közösségében. Ez az ünnepség pedig, amelyet most megnyitunk, legyen ennek a közös otthon-

nak az ünnepi asztala, amelyet mindannyian körülülhetünk. A megnyitó után gazdag program várta az érdeklõdõket. Többek között felléptek: az óvári Szivárvány népdalcsoport, a hrussói Drozdík testvérek, a szécsényi Till Collapse Dance, a nógrádsipeki Vadrózsa Egyesület, a Palóc néptánccsoport, a bussai Kis Palócok, a nagycsalomijai citerások, Halasi Bianka musicalénekes, valamint Demeter Zsuzsanna énekesnõ. A kultúrmûsor után gazdag tombola várta a vendégeket, majd ezt követõen hajnalig tartó táncmulatság zárta a falunapi ünnepséget, melyhez a zenét az Orion együttes szolgáltatta. Chudý Erzsébet

10 Kürtös

Kultúra - Sport

2012. augusztus

Ennyi minden! matol“ drámajáték és nagy beszélgetések, értékelések közepette jutott idõ a szórakozásra is, vendégfogadásra, tájházlátogatásra, túrára. Hála, köszönet és csodálat mindazoknak a gyerekeknek, akik a hét folyamán bekapcsolódtak a munkafolyamatba. Bízunk abban, hogy a foglalkozások során elsajátított ismereteket majd tudássá formálják, és felhasználják a gyerekek tapasztalatként a jövõben. Hiszem, hogy jó hírét viszik majd az effajta munkának, s jövõre ismét találkozunk - ugyanígy Ipolynyéken.

Egy hét leforgása alatt több minden történt a Magyar hangja tehetséggondozó ifjúsági táborban, mint máshol egész évben. A két szakmai csoport napról napra erõn felül teljesített. A drámacsoportban a mimika, gesztikuláció, cselekményépítés, improvizációs gyakorlatok, beszédtechnika, színpadi kellékek szerepe /és még sorolhatnám/ mind-mind szerepet kapott amellett, hogy egy színpadkész elõadást - Szerelem cím nélkül - gyakoroltak be a táborozók Laboda Róbert vezetésével. A médiások a tényközlõ és véleményközlõ mûfajokat dolgozták fel. Kijártak terepmunkára, voltak könyvtár- és szerkesztõségi látogatáson a Kürtös „mindentudója“, Kliment Éva fogadott, bennünket is meglátogatott a Vasárnap családi magazin szerkesztõsége, jelen voltunk író-olvasó találkozón. Nyelvi játékok, „az újságíró szi-

A tábor létrejöttét a Bethlen Gábor Alap támogatta, szervezõk: Csemadok Ipolynyék, Via Nova ICS Ipolynyék, Ipolynyék Község Önkormányzata. - csi-

Hont−Nógrád−Gömör Kupa

2012. július 28- án a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete már második alkalommal rendezett íjászversenyt. Idén nem önálló állomásként vártunk a céllövõket, hanem a Hont-NógrádGömör Kupán belül vállaltuk fel a harmadik fordulót. A versenyen 110 íjász mérettette meg magát. A célokat helyi kiváló íjászaink - Valent László, Valent Gábor és Valent Szabolcs rendezték el - náluk lehetett elõnevezni is. A versenyzõk és nézõk megvendégelésérõl a helyi Csemadok, a Via Nova ICS és a

vadászszövetség gondoskodott. Szerencsére a teremtõ is mellettünk állt, hiszen a tavalyi esõs idõ után igazi nyári napsütésben zajlott a verseny. Pobori Sándor reggeli köszöntõje után 19 csapat indult az erdõbe, s csoporton belül ellenõrizték egymás pontszámait, lövéseit. Az eredményhirdetésre a nagy számú versenyzõsereg miatt csupán délután 4 órakor került sor - a mini- és gyermekkategória gyõztesei érmet és édességet

kaptak, a junior, senior és veterán kategóriások oklevelet is. Mind a nõi, mind a férfi kategóriagyõztesek az ipolynyéki Zsigmond pincészet egy-egy üveg borát is megkóstolhatták. Az egyik versenyzõ igencsak optimistán jegyezte meg, hogy a kiváló körülményeknek köszönhetõen biztosan duplázódni fog a résztvevõk száma jövõre is. /tavaly „csak“ 55 versenyzõ volt, idén 110 / A szavak helyett viszont beszéljenek a képek. Ha még több fotót szeretne látni, akkor kattintson az ipolynyéki Csemadok Facebook-oldalára. -csi-

Járásunkat is érintõ helyezések: Longbow Longbow TR-LB férfiak, senior Kýpe Vladimír Kékkõ 172 Logbow TR-LB gyerekek Kýpe Andrej Kékkõ 238 Longbow TR-LB junior Gömöry Imre Terbegec 80 Longbow TR-LB mini Sedlaèek Samko Kékkõ 94 Tradicionális íj PB- HB junior, fiúk Mihalik Péter Szlovákgyarmat 53 Tradicionális PB- HB mini Nagy Bálint Ipolynyék 127 Rašík Peter Viktória Zsély 178 Barbow BB gyerekek Rados Attila Ipolynyék 119 Csigás íj 5 pin- Klad. Luk. 5 pin HU férfiak Sedlaèek Adrián Kékkõ 355 Reflex íj TR-RB junior Mihalik Attila Szlovákgyarmat 170

3.hely 1.hely 1.hely 1.hely 3.hely 2.hely 1.hely 2.hely 2.hely 1.hely

2012. augusztus

Közélet

Kürtös 11

A S ze n t G y ö rg y Lo v a g re n d X I X . N y á r i E g y e t e m e - S za b a d k a A visegrádi székhelyû, 1326-ban Károly Róbert által alapított lovagrend maga és tevékenysége nem ismeretlen havilapunk olvasói elõtt. Programjai által régiónkban is ismertté vált. A lovagrend soha nem szûnt meg, csak tevékenysége szünetelt, mígnem ezt 1990-ben újból fel nem újította. Európában s talán az egész világon az eddig ismert adatokból kiindulva ez volt az elsõ világi (nem egyházi, hanem királyi) alapítású lovagrend. A Rend célja és feladata a keresztény-keresztyén erkölcs alapján, valamint az alapító okiratban lefektetett elvek szellemében a magyar nemzeti eszmék és értékek védelme, a tudományok ápolása, a magyar nemzeti és katonai hagyományok feltárása, ápolása és közkinccsé tétele, a Rend székhelyének, Visegrád városának méltó helyre emelése, az elesettek és gyengék támogatása, a magyar közélet tisztaságának elõmozdítása, a lovagi erények korunknak megfelelõ gyakorlása és a nemzetek megbékélésének elõmozdítása. E célok meg-

valósítása érdekében a Rend közhasznú tevékenységet folytat. A nyári egyetemek történetében az idén harmadízben került sor a nyári egyetem határon túli megrendezésére a homokra épült városban, Szabadkán (2010 - Gyergyószárhegy, 2011 - Alsóbodok). Mindeddig Esztergom adott helyet az elõadásoknak. Ez egy Kárpát-medencei találkozó, kibõvítve németországi rendtestvéreinkkel. A nyári egyetem egyik legfontosabb üzenete a tudáson kívül az, hogy soha ne feledkezzünk meg azon magyar testvéreinkrõl, akik jelenleg a határokon túl élnek. Ez egy olyan kapcsolattartó fórum is, amely kifejezetten ezt a célt is kívánja erõsíteni. A tudásra kell helyezni a hangsúlyt, mert nem elég csak cselekedni, nem mindegy hogy hogyan cselekszünk. Ha nem vagyunk eléggé felvértezve tudással, könnyen elõfordulhat, hogy cselekedeteinkkel inkább ártunk, mintsem használunk. Mi is hozzá szeretnénk járulni a környezetünk, az életünk, a jövõnk alakításához. A fentiek mintegy igazolására két gondolatot idéznék. Széchenyi István: Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset tud. Németh László: Tudás és mûveltség, ez a két szó vezéreljen minket is, ha Európa mûvelt polgárai közé akarunk tartozni. Ilyen és hasonló gondolatok hangzottak el a megnyitón.

Az ötnapos program három vezérfonal köré csoportosult. Egyrészt lovagrendünkrõl, alapítójáról, mindez beágyazva a történelmi korszakokba. A második vezérfonal köré csoportosult témakörök bemutatták Délvidék történelmét, közigazgatását és demográfiai változásait. A harmadik témakör a középkori balkáni harcokkal, történelemmel foglalkozott, majd egy kirándulás keretein belül megismerkedhettünk egy-két ilyen helyszínnel is, és ízelítõt kaptunk egy kis lovagi tornából a SZGYL Hagyományõrzõ Tagozata (Visegrád) és a Szent Longinus Középkori Hagyományõrzõ Egyesület (Zenta) közremûködésével. Legmegrázóbb látogatásunk helyszíne a Zentai úti temetõ mögött lévõ, az egykori Mácskovics féle téglagyár agyaggödre, ahol az 1944-ben elhurcolt áldozatokat végezték ki. Ma már ezt a szomorú és fájdalmas emlékeket õrzõ helyet A 44-ES PARCELLA-ként emlegetik. Az emlékfal ma már 852 áldozat nevét õrzi, és fokozatosan bõvül. Az eseményekkel és az áldozatokkal a Mementó címû kiadvány foglalkozik, és rendszeresen szervezi a megemlékezéseket. A kiadványból idéznék: „Az a hatalom, amely ezeket a rémtetteket végrehajtotta, nem kímélte sem a fiatalt, sem az öreget. A gyászos listán megtalálható a 13 éves diáklány és a 80 éves vasutas egyaránt, de talán nincs a társadalomnak olyan rétege, amelybõl ne hurcoltak volna el valakit - többségüknek az volt a bûnük, amirõl nem tehettek, mégpedig az, hogy magyarok voltak.“ 1944-ben a Vajdaság területén 20 000 magyart végeztek ki. Lovagrendünk tagjai Emlékeztetõ Keresztet helyeztek el a szabadkai tömegsírnál, melynek készítõje lovag Erdõs Péter (Esztergom).

Felszentelését Palatinus István plébános és Orosz Attila református esperes végezték el. A túlélõk és a mi okulásunkra egy idézet Keresztury Dezsõtõl: „Sorsunk nálunk nagyobb hatalmak kezében van, de jellemünk a magunkéban“ A Vajdaság szép és nevezetes helyein való körutazásunk igazi élmény volt, ennél nagyobb csak az a szeretet volt, amely egész ottlétünk alatt körülvett bennünket. Köszönjük. Balogh Gábor

Hitélet

12 Kürtös

2012. augusztus

Admonitiones - Intelmek

Kenyéráldás

Aki megmosolyogja az anyanyelv, a föld, a múlt tiszteletét, az olyan, mint a bogáncs, amit elfúj a szél, gyökértelen ember. A negyedik halálos ellenség a közösségek. Minden olyan hely, ahol az emberek együtt a jövõjüket tervezik, alakítják. Az ötödik halálos ellenség érdekes módon maga a fizikai föld. Valaki mondta, hogy az utolsó magyar nemesek a magyar parasztok voltak, akiknek volt saját földjük, amin õk teljesen független urak voltak, akikkel nem lehetett akármit elhitetni. Ezt a földet is ki kell húzni az emberek lába alól. Sajnos nagyon sokan próbálják gyengíteni ezeket a szálakat, kötelékeket, amelyek az embert a teremtõhöz, a lét forrásához, az õ törvényeihez, a családhoz, a nemzethez, a földhöz és a közösséghez kötik. Ünnepelni Szent István királyt, a Szent Koronát azt jelenti, hogy ezeket a szálakat újra megerõsítjük, újra igent mondunk a gyökereinkre, újra igent mondunk mindenekelõtt az Istenre, igent mondunk az élet hivatására, arra a küldetésre és útra, amit a teremtõ Isten kinek-kinek szánt. Testvérek, a mai ünnep azt kérdezi tõlünk, tudunk-e igent mondani a gyökereinkre, a szálakra, amelyek a teremtõhöz kötnek, a múltunkhoz, a kultúránkhoz, az anyanyelvünkhöz. Tudunk-e igent mondani élethivatásunkra, családunkra, tudjuk-e ezt a hitet õrizni családjainkban és továbbadni, tudunk-e igent mondani keresztjeink súlya alatt is. Ebben segítsen mindannyiunkat a Boldogasszonynak, Szent István királyunknak és a magyar szenteknek közbenjárása.“ Batta György, Magyar Örökség-díjas író, újságíró a szentmise végén elmondott ünnepi beszédében szintén a Szent Korona-eszmének jelenkori értékrendünkben való megjelenítésével, ennek fontosságával foglalkozott. Fontosak és szükségesek ezek a kinyilatkoztatások, melyek szándéka mögött a jobb, az igazabb ember kinevelése a cél. A VIII. Szent Korona Ünnep újabb fontos állomás volt ezen célok elérésében. A rendezõk, a közremûködõk és a résztvevõk mindent megtettek, hogy az ünnep rangjához méltó legyen. Az ünnep fényét emelte a Szent Korona-emlékérmek átadása. Ezzel jutalmazták azokat, akik munkásságukkal, életvitelükkel hozzájárultak régiónk és magyarságunk megmaradásához. Ipolybalog Plébániahivatala és Ipolybalog Község Szent Korona-emlékérmet adományozott Õeminenciája Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyéspüspöknek, Ipolybalog díszpolgárának, a szelídség és alázat, a hûség és állhatatosság püspökének, a Kárpát-medencében élõ minden magyarnak tett szolgálatáért. A másik kitüntetett az ipolybalogi Szent Korona Kórus, a musica sacra elkötelezett mûvelõje, több hazai és nemzetközi versenyen elért nívós eredményéért, az egyházi zene által a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának megerõsítéséért. Az egyházi részen túl egész napos mûvelõdési és szórakoztató programok futottak párhuzamosan, melyeket a Neoton Sztárjai esti élõ koncertje zárt le. Balogh Gábor

Augusztus hónap folyamán az ember nagyobb figyelmet szentel a mindennapi kenyér jelentõségének. Nemcsak azért, mert az aratás végéhez érkeztünk, vagy ebben a hónapban az evangéliumokban Jézus a mennyei eledelrõl, ill. az élet kenyerérõl szóló beszédeiben az örök érvényû kenyérrõl tanít minket, hanem az augusztusi kenyéráldások szertartása révén is. Mindezek figyelmeztetõ jelek akarnak lenni korunk embere számára, hogy merjünk nagyobb tisztelettel lenni a verejtékes munka árán megszerzett kenyér iránt. Nemzetünk számos népszokása õrzi a kenyér tiszteletét, melynek alapja a kenyér és az Eucharisztia kapcsolata. Az „áldott mindennapi kenyér“ nem puszta szólásmód. A kenyérre az elsõ megszegéskor a késsel keresztet rajzolnak az áldás jeleként, egyes vidékeken az „Uram, áldd meg, szaporítsd meg!“ szavakkal. A kés hegyével nem illik a kenyérbe szúrni. A földre véletlenül leejtett kenyeret fölvették és megcsókolták, szemétre sohasem kerülhetett. Úgy tartották, hogy a kenyér az eledelek között Isten legfontosabb ajándéka, ezért a lélek számára a kenyér imádságos tisztelete épp olyan fontos, mint a testi táplálék - olvashatjuk a Magyar katolikus lexikon kenyérrõl szóló tanítását. Fontos, hogy õseink példáján tanulva, és megtartva azt, mi is rendíthetetlen tisztelettel legyünk a mindennapi betevõ falat iránt. Hány császár és uralkodó meglovagolta már a jól bevált szlogent: „kenyeret és cirkuszt!“ Mert az emberek rögtön lemondanak igényeikrõl, sõt a pozitív értelemben vett igényességrõl, a szellemi lelki igényességrõl, ha az étel meg a szórakozás biztosítva van. Az idõsebbek még átélték, a fiatalabbak már csak könyvbõl ismerik, hogy mirõl is szólt a „babgulyásos Kádár-rendszer“. Mikor a Miatyánkban a mindennapi kenyérért imádkozunk, akkor nemcsak a földi kenyérért kell imádkoznunk, hanem kérjük, hogy Isten adja azokat a falatokat is, melyek lelkünket táplálják. Ha megtanuljuk újra értékelni az örök élet kenyerét, akkor majd újra jobban fogjuk értékelni a földi kenyeret is. Ehhez szolgáljon most segítségül ez a kis vers a kenyérrõl: Hányféle íze van ennek a szónak, Egyet gondolsz csak jónak. Sokszor eldobod, de amikor nincs, Rájössz, milyen nagy kincs. Mikor az öregek kenyeret szelnek, Rá még keresztet vetnek. A kenyéráldás szertartásában arról elmélkedünk, hogy nemzetünk mindenkor mélyen átérezte, hogy minden jó az Istentõl származik, és mindenért neki tartozunk hálával. Isten egyik legnagyobb ajándéka a föld termése, a mindennapi kenyér, amelyért a legszebb imádságban, a Miatyánkban naponta imádkozunk. A gondviselõ Isten ebben az esztendõben is megadta számunkra a mindennapi kenyeret. Adjunk érte hálát a jóságos Istennek õseink szent hagyománya szerint, és kérjük a föld minden termésére az Isten gazdag áldását. Balga Zoltán, ipolysági káplán

(Befejezés az 1. oldalról)

2012. augusztus * 85 éve, 1927. augusztus 3-án született Csanda Sándor szlovákiai magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. (†1989) * 220 éve, 1792. augusztus 6-án hunyt el gróf Ráday Gedeon költõ, mûfordító, politikus. A magyarországi felvilágosodás elõkészítõje, egyik vezéregyénisége. (*1713) * 45 éve, 1967. augusztus 6-án halt meg Áprily Lajos, született Jékely Lajos, József Attila-díjas költõ, mûfordító. (*1887) * 30 éve, 1982. augusztus 6-án halt meg Egri Viktor szlovákiai magyar író, drámaíró, szerkesztõ. (*1898) * 115 éve, 1897. augusztus 10-én, Stószon született Fábry Zoltán író, publicista, kritikus. (†1970) * 70 éve, 1942. augusztus 10-én született Hajnóczy Péter Füst Milán-díjas és Aszú-díjas író. Legjelentõsebb mûve az 1979-ben megjelent A halál kilovagolt Perzsiából címû kisregény. (†1981) * 25 éve, 1987. augusztus 12-én hunyt el a rimaszombati születésû Szombathy Viktor író, mûfordító, szerkesztõ, újságíró, 1936-1940 között a komáromi múzeum igazgatója. (*1902) * 35 éve, 1977. augusztus 18-án halt meg Déry Tibor Kossuth- és Baumgarten-díjas író. (*1894) * 200 éve, 1812. augusztus 27-én született Szemere Bertalan, a Batthyány-kormány belügyminisztere, 1849. május 2-ától miniszterelnök és belügyminiszter Kossuth Lajos kormányzó mellett, író. (†1869) * 20 éve, 1992. augusztus 23-án halt meg Székely János a 20. század második felében a magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költõ, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, mûfordító. (*1929) * 110 éve, 1902. augusztus 31-én Budapesten meghalt Steindl Imre építész, mûegyetemi tanár, az MTA tagja, az Országház tervezõje. (*1839)

Évfordulónaptár

Kürtös 13

Fábry Zoltán Fábry Zoltán 1897. augusztus 10-én született Stószon. 1908 és 1915 között a rozsnyói evangélikus fõgimnáziumban tanult. 1915-ben, a hazafias mámortól elkábítva önként jelentkezett katonának, 1916-18 közt a galíciai fronton szolgált, ahol megsebesült. 1918-tól a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar-történelem szakon. 1919-ben kiújuló tüdõbetegsége miatt hazatért Stószra. Számos lap munkatársa volt. Az 1920-as években került kapcsolatba a romániai magyar irodalommal. Fábry cikkei kezdetben a progresszív szlovenszkói napilapban, a Kassai Naplóban jelentek meg. 1927 és 1939 között a romániai Korunk szlovákiai szerkesztõje volt. 1931-1936-ban Az Útnak is szerkesztõje lett. 1939-ben és 1941-ben bezárták az illavai várbörtönbe, s míg Csehszlovákiában tartott a magyarság jogfosztottsága (1939 szeptembere és 1948. december 15. között), addig nem publikálhatott. 1946-ban A vádlott megszólal c. manifesztumában tiltakozott a magyar kisebbség jogfosztása ellen. A mû nyomtatásban azonban csak 1968-ban jelenhetett meg. 1949-ben a CSEMADOK örökös díszelnökévé választotta. 1948. december 15-tõl az Új Szó, majd 1953-56 között a Fáklya munkatársa. Terjedelmesebb tanulmányait és kritikáit 1954-tõl kezdve közölte; ezekben a szlovákiai magyar irodalom alkotásaival, a németkérdéssel és a szlovákiai magyar irodalom haladó hagyományaival foglalkozik. 1958-ban indította az Irodalmi Szemle c. folyóiratot, melynek haláláig szerkesztõje volt. 65 éves születésnapján Érdemes Mûvész címet kapott, öt év múlva Munka Érdemrenddel tüntették ki. Egy hónappal halála elõtt írt tanulmányának a címe: Nincs elveszett poszt. Az alcíme is sokatmondó: Utószó a hûségrõl. Ebben összegzi üzenetét és a kisebbség életelemét: „Üdv a többségnek! Határon innen és határon túl: jóakaratot, meglátást, megértést, megváltást!“ Fábry Zoltán, a „stószi remete“ 1970. május 31-én halt meg. Stószi lakóháza ma emlékház, sírja felett szobra áll. Néhány mûve: Korparancs, Palackposta, Kúria, kvaterka, kultúra, Harmadvirágzás, Vox humana, Fegyver s vitéz ellen, Hazánk, Európa, Üresjárat 1945-1948: Napló a jogfosztottság éveibõl. Összegyûjtött írásai 1980 és 2001 között jelentek meg 12 kötetben Fónod Zoltán szerkesztésében.

Áprily Lajos Áprily Lajos (szül. Jékely Lajos) Brassóban született 1887. november 14-én. Elemi iskoláit Parajdon végezte, középiskoláit a székelyudvarhelyi gimnáziumban kezdte. Tizenkét éves korában Kolozsvárra került, ahol a református kollégiumban tanult. 1909-ben a kolozsvári egyetem bölcsészkarán szerez magyar-német szakos képesítést. Egyhónapos párizsi útjáról visszatérve Nagyenyeden lesz tanár. Kisebb-nagyobb megszakításokkal tizenhét évig tanított a „dús hagyományú“ városban, e „remete évek“ alatt kiállt Ady költészete mellett. 1909-ben Jékely Lajos néven az Erdélyi Lapokban jelentkezett, Kovács Dezsõ azonban megrótta „modern“ hangja miatt, mire a költõ évekig nem kísérletezett újabb publikálással. Verseit Áprily Lajos néven elõször 1918 tavaszán publikálta az Új Erdélyben, majd az Erdélyi Szemle, Napkelet, Zord Idõ, Pásztortûz adott helyet írásainak. 1924-ben elfogadta Kuncz Aladár meghívását, s együtt szerkesztették a kolozsvári Ellenzék irodalmi mellékletét. 1926-ban Kolozsvárra költözött, s a református kollégiumban tanította a magyar és német irodalmat. Az 1928-ban induló Erdélyi Helikon szerkesztõje lett. 1929 õszén Budapestre távozott. Tíz évig a Baár-Madas Leánynevelõ Intézet igazgatója volt. 1944-ben tiltakozásként a faji megkülönböztetõ rendelkezések ellen nyugdíjaztatta magát, s Visegrád mellett telepedett le. Éveken át csak fordításaival volt jelen az irodalmi életben, versekkel az 1950-es évek közepétõl jelentkezett újra. Nyolcvanadik születésnapja elõtt, 1967. augusztus 6-án halt meg a hárshegyi szanatóriumban. Szerk.

Közélet

14 Kürtös

Hogy ki a magyar? Megakadt a szemem a Vasárnap 2012. júl. 17-i számában a fenti címmel megjelent cikken, amelyre egyéb elfoglaltságom miatt csak most tudok reflektálni. A lap 4. oldalán a fõszerkesztõ asszony az általa jegyzett eszmefuttatásban a címbeli kérdésre keresi a választ, merthogy a 2011-es népszámlálás eredményében elveszett 62 061 magyar. Mindjárt a cikk elején felteszi a kérdést, hogy ki a magyar? Amire szerinte nagyon egyszerûnek tûnhet a válasz, vagyis hogy az a magyar, aki annak vallja magát. Csakhogy véleménye szerint nem ilyen egyszerû a dolog, és nyomban visszakérdez: „tehát aki szlováknak, romának, csehnek, bárminek vallja magát /származási, családi, megélhetési, egyéb okokból/, ugyanakkor anyanyelvi szinten beszéli a magyart /merthogy akár anyanyelve is neki/, az nem számít?“ A cikk további részében azt kérdezi, hogy õket talán nem kellene megszólítani, hogy olvassanak magyar újságot, üljenek be egy-egy magyar elõadásra, vásároljanak magyar könyvet, igényeljék a magyar feliratokat, és ismerjék, ápolják, vigyék tovább õseik kultúráját? Azzal zárja a sorjázó kérdéseket, hogy „például a magyar érdekképviseletet felvállaló politikai pártnak olyan szavazó nem is kell, aki hivatalosan nem vallja magát magyarnak?“ Az írás felénél járva a szerzõ hivatkozik New York-i tudósítójukra, aki bizony szlovák nemzetiségû, szlovák anyanyelvvel szlovák iskolába járt, viszont remekül ír magyarul, rengeteget olvas magyarul, különösen érzékeny minden kisebbség /köztük a magyar/ ellen gyakorolt jogtalanságra, mellettük felszólal, kiáll, amihez a nevét is adja, a magyar nyelvû lapokat, könyveket is megvásárolja, stb. Felteszi a cikkíró a kérdést, akkor õ most magyar vagy nem magyar? Nyomban a következõ kérdés pedig így hangzik: az, aki magyarnak vallja magát, de nem tudni milyen nyelven beszél, „meraszondjahogy: voltam az úradon vibavízni a szociálnít, és azt mondta a panyika, hogy nincs rá nárokom, az egyértelmûen magyar?“ Azon lehet vitatkozni, hogy ki és miért jó magyar, de a népszámlálási íveken azt kellett feltüntetni, ki milyen nemzetiségû. Ebbõl adódóan statisztikai szempontból teljesen mellékes, hogy mûvelt vagy kevésbé iskolázott emberek vallották magukat magyarnak. Mivel a jogalkotásban bizonyos kisebbségi jogok megadását az adott nemzetiség számarányához kötik, tehát számunkra nem lehet közömbös, hogy egyegy településen hogyan alakult a magyarság számaránya. Mondok egy példát. Szûkebb pátriám egyik falujában a tavalyi népszámlálás során a lakosság mindössze 10 százaléka vallotta magát magyarnak, holott ezen az általam jól ismert 500 lélekszámú településen, megkockáztatom, 450 ember otthon a családban kizárólag magyarul beszél. Ha a polgármester, aki anyanyelvi szinten beszél magyarul, szorosan ragaszkodna például a nyelvhasználati törvényhez, a polgárok ügyintézésük során nem beszélhetnének anyanyelvükön a hivatalban. Ami pedig a lap New York-i tudósítóját illeti, tényleg minden elismerésem a magyarságot szeretõ, támogató, pártoló buzgalmának, kezdeményezéseinek, de ha a tavalyi népszámláláskor szlováknak vallotta magát, nem tekinthetjük magyarnak. Legfeljebb annyit mondhatunk róla a legnagyobb elismerés hangján, hogy a magyart anyanyelvi szinten beszélõ és író ember, akihez valamilyen oknál fogva /családi, származási, vallási kötõdésbõl/ nagyon közel állnak a magyarok. Miként számos példa van az ellenkezõjére is, akik akár nálunk, akár Magyarországon magyarként anyanyelvi szinten beszélnek és írnak szlovákul, támogatják a szlovák kultúrát, stb., stb. Jobbára azokról van szó, akik két kultúrán nõttek fel, mind a kettõ egyformán közel áll hozzájuk, kettõs identitásúak, de nemzetiségük hivatalos megvallásakor azonban, gondolom, õszinte bánatukra, csak egyet tüntethetnek fel: vagy a magyart, vagy a szlovákot. És én nem írnám le a kevert nyelven beszélõ magyarokat sem, mert elképzelhetõ, hogy huzamosabb ideje szlovák nyelvi közegben élnek, nem áll módjukban gyakran használni anyanyelvüket, s ennél fogva beszédükben valóban erõsen keverik a magyar és a szlovák szavakat, ugyanakkor kényszerítés nélkül, senkitõl sem befolyásolva magyarnak vallották, vallják magukat. /S csak zárójelben jegyzem meg, elképzelhetõ, hogy a magyar érdekképviseletet felvállaló politikai pártra szavaztak. Feltéve, ha a szerzõ is arra a pártra gondolt, amelyikre most én is gondoltam./ Bárhogy is csûrjük-csavarjuk a címbeli kérdést, a népszámlálás szempontjából egyértelmûen az a magyar, aki annak vallotta magát. Mégpedig önként, érzelmi alapon, rábeszélés nélkül, tehát tudatosan vállalta magyarságát. Ugyanakkor tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok a magyar gyökerekkel is bíró szlovák nemzetiségû és szlovák anyanyelvû közéleti személy/iség/ek, akik lehetõségeikhez mérten különbözõ fórumokon segítik, támogatják a szlovákiai magyarság jogos igényeit. De mit kezdjünk azokkal a magyarjainkkal, akik elõidézték megosztottságunkat?! Velük kapcsolatban érdemes elgondolkodni gróf Széchenyi István szavain: „A szólás még korántsem érzés, a nyelv pergése korántsem dobogása a szívnek, s ekképp a magyarul beszélõ, a legékesebben szóló is, korántsem magyar még.“ Bodzsár Gyula

2012. augusztus

Ipolybalogon lesz a járási konferencia Uborkaszezonnak számítanak a nyári hónapok a nagypolitikában. Nyaralnak, pihennek a politikusok is. Nincs ez másképp a regionális politikában sem, mert ez az idõszak a szabadságolások, üdülések ideje. Bár némi kivételt képez a Magyar Koalíció Pártja, amely szeptemberben alapszabály-módosító kongresszusra készül, és a helyi szervezetek küldöttválasztó taggyûléseinek megtartása a nyári hónapokra esett. Lapzártánk idején még folytak az alapszabály-módosítással kapcsolatos javaslatok megtételére is lehetõséget kínáló helyi tanácskozások, amelyeken egyúttal küldötteket választottak a szeptember 7-én Ipolybalogon tartandó járási konferenciára. -br-

Elkészült a szlovákmagyar szakszótár Szaknyelvi szótár segíti a kisebbségek hivatalos kommunikációját Szlovák-magyar és szlovákruszin terminológiai szótárt készíttetett a szlovák kormány, melyek 2012. július 18-tól mindenki számára elérhetõek - letölthetõek a kormánybiztosi hivatal oldaláról (narodnostnemensiny.gov.sk). Az elektronikus szótárat a kisebbségi biztos hivatala üzemelteti, létrejötte összefügg a kisebbségi nyelvhasználati törvény tavalyi elfogadásával. Célja, hogy segítse a hivatali kisebbségi nyelvû kommunikációt. Az alkotmány szavatolja a kisebbségeknek, hogy anyanyelvükön kommunikáljanak a hivatalokkal, ám olykor a megfelelõ szakkifejezések ismerete is akadályozta ezt. A szótár ezt az akadályt hivatott elhárítani. A szótárak pillanatnyilag körülbelül ötezer közigazgatási és államigazgatási terminust tartalmaznak, de további bõvítésüket is tervezik. A nyelvek kiválasztásánál a nemzetiségi kisebbséghez tartozók számából indultak ki. A. Nagy szavai szerint a jövõben a többi kisebbség nyelvén is készülnek majd hasonló szótárak. A világháló nyomán

2012. augusztus

Szabadidõ

Kürtös 15

Kiégettség

AUGUSZTUS A KER TEKBEN A betakarítás hónapja július és augusztus, a paradicsom és a paprika fõ szezonja, az eltevések, befõzések ideje. A krumplit és a hagymát is lehet felszedni, miután a száraik elszáradtak. Mindkét termést hagyjuk a napon egy pár órát száradni és csak azután vigyük a végleges helyükre. Tárolásuk szellõs, hûvös, fagytól védett helyen történjen. A felszabadult területekre vethetünk még télálló spenótot, salátát, feketeretket, madársalátát. Most kell vetni az áttelelõ hagymát is, mely tavasszal korán fejlõdésnek indul és kiváló fõzõhagyma lesz belõle. A másodvetésnél figyeljük a locsolásra, mivel az augusztusi melegben hamar kiszárad a talaj felszíne, és elégnek a csírázásban lévõ növények. A céklafajták közül egészen augusztus közepéig-végéig vethetjük a kifejezetten rövid tenyészidejû fajtákat. Sikeresen termeszthetjük akár félárnyékos helyen is. Augusztus közepétõl van a szamóca ültetésének ideje. Mert az augusztusban, legkésõbb szeptember elején kiültetett palánták meggyökeresednek, jól átvészelik a tél megpróbáltatásait, és jövõ tavasszal már teremnek is. A termõ szamócatövekrõl az indanövényeket le kell szedni, nedves talajban gyökereztetni. A késõbb ültetett palánták viszont a következõ évben még nem virágoznak, tehát nem teremnek. Szárazságban az õszi és téli gyümölcsfajták fáit öntözni kell. A gyümölccsel megrakott fák ágait támasszuk alá. Ne feledjük, hogy az alma és a körte csak úgy áll el a kamrában, ha még valamennyire éretlenül szedjük le. Hûvös, száraz helyen sokáig eltartható. Ebben a hónapban a csonthéjasok termésének leszedése után meg lehet ritkítani a fákat. Kevesebb dolgunk marad tavaszra. A málna letermett vesszõit kivágjuk, csakúgy, mint a felesleges hajtásokat és a gyümölcsfák gyökér- és tõsarjait is. Így a málnát sok betegségtõl megóvjuk, a gyümölcsfáktól pedig a sarjak nem veszik el az erõt. A szõlõben a hónaljhajtások ismételt kurtításán és a támasztékon túlnyúló hajtásrészek levágásán kívül leszedhetõk azok a levelek is, amelyek túlságosan beárnyékolják a fürtöket. A ribizlibokrainkat szabadítsuk meg a 3-4 éves öreg hajtásoktól és a túl vékony oldalvesszõktõl. A gyümölcsfák ágain és törzsén fejlõdõ vízhajtásokat tõbõl vágjuk le. Csak azokat hagyjuk meg, amelyekbõl esetleg pótolni tudjuk a korona hiányzó részeit. A talaj feljavítására zöldtrágyának facéliát (mézontófüvet) és mustárt vethetünk, melyeket késõ õsszel vagy kora tavasszal bedolgozzuk a talajba. Az évelõ fûszernövényeinket most még utoljára levághatjuk, hogy a fagyok beálltáig regenerálódhassanak. Sokféle savanyítani való zöldség szedhetõ ilyenkor a kertbõl: uborka, zöld paradicsom, apró cukkini, kis dinnye, paprika, amelyek házi fûszernövényekkel jól ízesített savanyító lében (akár mûanyag vödörben is) gyorsan megérnek, és egész télen ellátják a családot. Most van az ideje a komposzt átkeverésének is. A tavasz óta összerakott komposzthalom vagy komposztláda tartalmát alaposan szellõztessük át, hogy a nehezebben korhadó, több oxigént igénylõ szerves anyagok is kezdjenek elbomlani, majd a félig már érett komposztot rakjuk csinos kazalba, szükség esetén öntözzük meg, és keverjünk hozzá kevés nitrogéntartalmú mûtrágyát, amely meggyorsítja a komposztérés folyamatát A világháló nyomán: be

Parkolás SMS segítségével Nagykürtösön augusztus elejétõl új formáját vezetik be a parkolási díjak fizetésének, mégpedig SMS-üzenet küldésének segítségével. Tehát a jegy-, ill. kártyavásárláson kívül az egyszeri parkolási díjat ezzel az egyszerû és gyors módszerrel is lehet majd téríteni. Ez az újítás nem kíván semmilyen regisztrálást vagy elõfizetést. Azután, hogy a vezetõ leáll a kocsijával a fizetett parkolóban, elküld egy SMS-t a 2200-as számra az autója rendszámával, és megkapja a visszaigazoló SMS-üzenetet a „parkolójeggyel“. SMS-en keresztül meg is lehet majd újítani, hosszabbítani a parkolást. Egy SMS ára 70 perc parkolásért 0,35 €. Ipolymente.eu

A hosszan tartó negatív stressz kiégettséget okozhat, amit fizikai, érzelmi és szellemi kimerültség jellemez. Va l a hányszor az elvárások szintje ellentétben áll a valósággal, a személy makacsul próbálkozik ezen elvárásokat teljesíteni, megjelennek a gondok. Mélyen belül ellentét alakul ki, melynek elkerülhetetlen következménye az egyén erõforrásainak felélése. A kiégettség tünetei: Az étkezési és pihenési szünetek elmaradása, növekvõ fáradtság, gyengülõ ellenállás a fertõzésekkel szemben, változások az alvási szokásokban vagy több alvás, vagy álmatlanság, étvágybeli változások, hátfájás, fejfájás, kudarc, frusztráció, unatkozás, hiábavalóság, levertség, közöny, depresszió, reménytelenség, az irányítás elvesztésének érzése, paranoia, üldözési mánia. Az egyén egyre elfoglaltabb, mégis egyre kevesebb dolgot végez el. Elhalasztja az üdülést vagy a pihenést, mert az üzlet nem megy nélküle. Illúzióvesztetté válik az emberekkel kapcsolatban, egyre cinikusabb és szívtelenebb. Túlreagálja a dolgokat, ingerlékeny és türelmetlen. Visszahúzódik, egyre elkülönülve érzi magát, magába fordul. Csökken az önértékelése, magabiztossága, kezdi megkérdõjelezni az élet értékeit, értelmét. Kiégetté bárki válhat, mégis nagyobb veszélynek vannak kitéve a segítõ szakmában dolgozó személyek, szociális gondozók, akik folyamatosan kilátástalan helyzetben élõket látnak, orvosok, nõvérek, akik sok emberi szenvedést látnak, és látnak embereket meghalni, baleseti sebészek, mentõorvosok, tûzoltók, szolgálatot végzõ emberek pl. buszsofõrök, lélekölõ rutinfoglalkozásokat ûzõ emberek pl. futószalagon történõ összeszerelés, dolgozó anyák, fõleg azokat érint, akik egyedül nevelik gyereküket, végül a háztartásbeliek, akik munkája monoton (és nincs sok látszata)... A kiégettséget okozhatja a pihenés, testmozgás és táplálkozás elhanyagolása, szórakozás, relaxáció hiánya, hosszú munkával töltött órák, a kihívásokra való érzék elvesztése, többet adni, mint kapni. Meg kell tanulni nemet mondani, be kell iktatni a pihenést, szórakozást, relaxálást, testmozgást. Helyesen kellene táplálkozni, idõt kellene szentelni saját magára. Folyt. köv. Molnár Judit

16 Kürtös

Programajánló - Felhívás

2012. augusztus

XIII. ÕSZIRÓZSA

FELHÍVÁS Ipolyszécsényke község polgármestere az 596/2003 és az 552/ 2003 törvény értelmében pályázatot hirdet az Ipolyszécsénykei Magyar Tanítási Nyelvû Óvoda igazgatói posztjának betöltésére. A jelentkezés leadásának határideje 2012. augusztus 30. 12.00 óra. A jelentkezés feltételeirõl és a csatolandó dokumentumokkal kapcsolatos részletes információkról a községi hivatalban érdeklõdhetnek (tel.: 047 48 88 118). A jelentkezést zárt borítékban kell leadni a megadott idõpontig a községi hivatalban. A borítékra írják rá „Výberové konanie riadite¾ MŠ s VJM - neotvára “. Postacím: OU Seèianky, 991 10 Seèianky.

Jótékonysági bál az óvodáért Az Ipolyszécsénykei Óvoda munkaközösségének szervezésében a helyi községi hivatal támogatásával 2012. szeptember 1-jén, 20 órai kezdettel jótékonysági batyubál lesz Ipolyszécsénykén a kultúrházban. A zenét az Orion zenekar szolgáltatja. A belépõjegy 3 €. A bál alatt lehetõség lesz tombolajegyek vásárlására, ára 0,50 €. Tomboladíjakat és felajánlásokat örömmel fogadunk. A bál teljes bevételét az óvoda felújítására fordítjuk. Kérjük részvételi, illetve asztalfoglalási szándékukat jelezzék elõre az óvoda igazgatónõjénél a 0915/710551, ill. a községi hivatalban a 047/4888118-es telefonszámon. Szeretettel várjuk a jelenlegi, volt és leendõ óvodások szüleit, barátokat, támogatókat. Támogassuk együtt kicsinyeinket, hiszen gyermekeinké a jövõ!

A Csemadok NTV 2012. október 6-7-én rendezi meg a magyarnóta-énekesek országos versenyét. A versenyzõk minõsítve lesznek (arany, ezüst, bronz). A nótaénekesek versenyébe 2012. szeptember 1-jéig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felsõ korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával - hallgató, csárdás - lehet jelentkezni írásban név, elérhetõség (lakhely, e-mail cím, telefonszám), valamint a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányánál: Oblastný výbor Csemadoku, 991 28 Vinica, Cesta slobody 457 e-mail: [email protected], A borítékra írják rá: „ÕSZIRÓZSA“ Az érdeklõdõk tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96 vagy 0907 84 22 67. A jelentkezõknek részletes információt küldünk. A jelentkezési lapok letölthetõk a Csemadok honlapjáról (www.csemadok.sk) vagy beszerezhetõk a Csemadok területi választmányain.

Programajánló I. Szlovák-Magyar Vadász-Horgász Fesztivál Szeptember 7-8-9-én Balassagyarmaton rendezik meg az I. Szlovák-Magyar Vadász- és Horgászfesztivált egybekötve a XXI. Nógrád Megyei Vadásznappal és a Nógrád Megyei Polgárõrnappal. A rendezvény programjából: Szeptember 7. - Fenyõ Miklós élõ koncertje Szeptember 8. - R-GO élõ koncert és operettgála Ozsvald Marikával Szeptember 9. - Neoton Família élõ koncertje

Koncertek, kulturális és családi programok, bûvészshow, játszóház, trófeakiállítás. Népi iparmûvészek, kézmûvesek bemutatkozása. Gasztronómiai szolgáltatások az étkek, a pálinka és a bor kedvelõinek. Fa l u n a p A p á t ú j fa l u b a n Augusztus 18-án, szombaton Szent István napjához kapcsolódó falunapi ünnepséget tartanak Apátújfaluban. A 15.00 órakor kezdõdõ rendezvény programjában 19.30 órakor lép színpadra Baby Gabi és Sihell Feny.

E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.