KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR REFORMÁTUS GIMNÁZIUM 4080 HAJDÚNÁNÁS, BOCSKAI UTCA

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR REFORMÁTUS GIMNÁZIUM 4080 HAJDÚNÁNÁS, BOCSKAI UTCA 29.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ .............................................................................................................................................4 I. 1. HELYZETELEMZÉS.......................................................................................................................4 I. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK .............................................................................................................7 I. 3. TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK ...............................................................................................7 I. 4. SZERVEZETI LEÍRÁS - IRÁNYÍTÁSI SÉMA..............................................................................7 I. 5. ÉRDEKEGYEZTETÉS ....................................................................................................................8 I. 5. 1. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai ...................................................8 I. 5. 1. 1. Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei és mechanizmusa ..........................................8 I. 5. 1. 2. Szülői érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa ........................................................8 I. 5. 2. Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai, az érdekalku mechanizmusa ...........................................................................................................................9 II. NEVELÉSI PROGRAM........................................................................................................................9 II. 1. A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ...........................................................................................................9 II. 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .............................................9 II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai....................................................10 II. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ...............................................12 II. 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..............14 II. 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...............18 II. 3. 1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai .................................................................................18 II. 3. 2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .....................................................................18 II. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................19 II. 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ..................................................................22 II. 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ...........................................................................................................................24 II. 6. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .............24 II. 6. 2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység.....................................................25 II. 6. 3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................28 II. 6. 2. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmet szolgáló tevékenysége ............................................29 II. 6. 3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .....................................32 II. 6. 4. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység .......................................................................33 II. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE........................................................................................34

2

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja II. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .....................................................................................35 II. 8. 1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködése .................................35 II. 8. 2. Kapcsolattartás formái a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................37 II. 8. 3. Az iskola és külső közösségek kapcsolatai...........................................................................39 III. OKTATÁSI PROGRAM ...................................................................................................................40 III. 1. BEVEZETÉS ...............................................................................................................................40 III. 2. HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS ........................................................................42 III. 3. NÉGY ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS .....................................................................49 III. 4. KÖTELEZŐ ÓRATERVEK A 2013/2014-ES TANÉVTŐL - GIMNÁZIUM ...........................52 III. 5. ÁTJÁRHATÓSÁG ......................................................................................................................56 III. 5. 1. Felvétel ...............................................................................................................................56 III. 5. 2. Átvétel ................................................................................................................................56 III. 5. 3. Magasabb évfolyamra lépés ...............................................................................................57 III. 6. VIZSGÁK ....................................................................................................................................57 III. 6. 1. Intézményi belső vizsgák ....................................................................................................57 III. 6. 2. Osztályozó, javító, különbözeti vizsga ................................................................................59 III. 6. 3. Érettségi vizsga ...................................................................................................................61 III. 7. FELNŐTTOKTATÁS .................................................................................................................62 III. 8. NAPKÖZI ....................................................................................................................................64 IV. HELYI TANTERVEK .......................................................................................................................64 IV. 1. 1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................65 IV. 1. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ...............................................................65 IV. 1. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája, jutalmazásának elvei ...........................................................................................................66 IV. 1. 4. A középszintű érettségi vizsga témakörei ...........................................................................70 IV. 1. 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .........................................99 IV. 1. 6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ................................................................................103 IV. 1. 7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................................................................106 V. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ..........................................................................................107 VI. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ..............................................................................................................108

3

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

I. BEVEZETŐ I. 1. HELYZETELEMZÉS Az intézmény hivatalos elnevezése: Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Az intézmény típusa: gimnázium Fenntartója: Hajdúnánási Református Egyházközség 4080 Hajdúnánás, Kossuth u. 2. Felügyeleti szerve: Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. Igazgatója Gömöri József – fenntartó által kinevezve OM azonosítója: 203 117 Székhelye: 4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29. Az intézmény székhelyének postacíme: 4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29. Az intézmény székhelyének telefon/fax száma: 52/570–694 Az intézmény székhelyének e-mail címe: [email protected] Az intézmény székhelyének honlapja: www.korosi-hnanas.sulinet.hu Az iskola rövid története: Az intézményünk közel 360 éves múltra tekint vissza. Működését 1656-ban a debreceni református kollégium partikulájaként kezdte. 1906-tól 1948-ig nyolc évfolyamos református főgimnáziumként tevékenykedett. 1948-ban humán-reáltagozatos, négy évfolyamos gimnáziumi formára váltott. Ekkor kapta a Kőrösi Csoma Sándor nevet. 1962-től szakközépiskolai képzéssel bővült. 1991-ben a hagyományokat újra felelevenítve nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály indult 30 fővel. 1992-től egy - majd két technikusképző osztály kezdte meg működését az 13. évfolyamon. A szakképzés átalakulásával 1998-tól két szakmacsoportban - informatika és gépészet – történik beiskolázás. 1999-től indult az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést a 13-14. évfolyamon. 2000-ben került bevezetésre a humán és közgazdaság szakmacsoportos oktatás. 2001. szeptember 1-jétől a Miskolci Egyetemmel kötött együttműködés keretében az intézményben Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés indult műszaki menedzser, műszaki informatikus, CNC üzemeltetési szakirányokon. 2001-től iskolarendszeren kívüli felnőttoktatást is folytat az iskola. 2004. szeptember 1-jétől a szakközépiskolai képzés a nyelvi előkészítő osztállyal bővült. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 153/2007. (V. 30.) számú Képviselő-testületi Határozata a Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskolát 2008. július 31. napjával jogutóddal megszüntette. 4

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A jogutód intézmény 2008. augusztus 1-jétől a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium (Hajdúnánás, Bocskai u. 29.) A Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskola megszűnését közvetlenül megelőző hatályos alapító okiratában foglalt valamennyi tevékenysége a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium által ellátásra került alapfeladatok. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 4. §-a értelmében a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, és Szakképző Iskola 2013. január 1-jével – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással – az állam fenntartásába került. A működtetési feladatokat a gimnáziumi és kollégiumi intézményegység vonatkozásában Hajdúnánás Városi Önkormányzat látta el, a szakképző intézményegység működtetője a KLIK volt. 2015. szeptember 1-jétől intézményünk gimnáziumi intézményegysége a KLIK Debreceni Tankerületétől a Hajdúnánási Református Egyházközség fenntartásába került át, a gimnázium épületét Hajdúnánás Városi Önkormányzata működteti. Az intézmény pedagógiai alapelvei között mindig célként szerepelt a beiskolázási körzet adta lehetőséggel élve a tehetséges, jó képességű, a hátrányos helyzetű diákok segítése, felkarolása. Az élő versenyszellem kialakítását, az országos versenyeken való eredményes szereplésre történő felkészítést is felvállalja az iskola. A nevelő-oktató munka magas szintű ellátását bizonyítják érettségi és felvételi eredmények. A vidéki tanulóknak van kollégiumi elhelyezési lehetőség. Közel 10 településről érkeznek az iskolába diákok. Az intézmény vonzáskörzete Hajdú-Bihar megyén túl Szabolcs-SzatmárBereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is kiterjed. Hajdúnánás városa, ahol az iskola működik, a diákok több mint 70 %-át biztosítja. A különböző településekről eltérő tudás és neveltségi szinttel érkeznek a tanulók. Sokan közülük csonka családban élnek, sok a munkanélküli szülő. Így a tanulói összetétel igen heterogén. Fontos feladat a szintre hozás és a követelményrendszer elfogadtatása. Az utóbbi évek gazdasági változásai, problémái erősen éreztetik hatásukat. A családok élete zaklatott, így a gyermeküket nevelő szülők mind az oktatás, mind a nevelés terén fontos szerepet szánnak az iskolának, igénylik a sokoldalú együttműködést, a maximális segítségnyújtást. A Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnáziumban a tanulócsoportok száma a 2015/2016os tanévben 12. Ebből 6 osztály négy évfolyamos gimnáziumi osztály, 6 osztály hat évfolyamos gimnáziumi osztály, Az osztályokban az átlaglétszám 28 fő, a maximális létszám 34 fő lehet. A tanulócsoportok létszáma legalább 7 fő, és legfeljebb az osztály maximális létszámának ötven százaléka. A hat évfolyamos gimnáziumi képzésben résztvevő diákok számára az iskola napközis ellátást biztosít. A gimnázium emelt német és angol nyelvi tantervű osztályában az érvényes óraterv alapján a választott angol, ill. német nyelvet magas heti óraszámban tanulják a diákok. A hat évfolyamos gimnáziumban minden évfolyamon az idegen nyelveket és az informatikát – a kor elvárásainak megfelelően - csoportbontásban sajátíthatják el a tanulók. Az intézményben végzett tanulók jó alapokat szereznek tanulmányaik folytatásához, a felsőfokú tanulmányokhoz, a munkába álláshoz. 5

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

Az órakeret meghatározásánál az intézmény a köznevelési és a Református Köznevelési törvény előírásait vette alapul. Az óratervi órák a helyi tantervben meghatározott óraszámokat, csoportbontásokat és fakultatív tárgyakat veszik alapul. Ez kitölti a köznevelési törvényben meghatározott kötelező órakeretet és a szabadon tervezhető órakeret egy részét. A pedagógiai program eredményes megvalósítása érdekében, különös tekintettel az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás alapelvére, a szabadon felhasználható órakeret növelésével él az intézmény. Így meg tudja valósítani a lemaradók felzárkóztatását, iskolában tartását. Az Alapító Okirat alapján az intézményben folyó nevelő-oktató munka biztosítja:  a gimnáziumi képzést – négy-, és hat évfolyamos formában,  a felnőttek esti, levelező, más sajátos munkarend szerinti oktatását a 9-12. évfolyamon. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Indítható iskolai tanulócsoportok száma: Napközi otthoni csoportok száma: Iskolai évfolyamok:

500 fő 14 1 7-12.

Alaptevékenységet kiegészítő egyéb tevékenységek:  intézményi (diák- és munkahelyi) étkeztetés,  diáksport-tevékenység, Az intézmény működési területe:  Hajdú-Bihar,  Szabolcs-Szatmár-Bereg,  Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe. Az intézmény jogállása: önálló gazdálkodó és működő intézmény Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény igazgatója és a fenntartó egyházközség lelkipásztora. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga:  4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29. helyrajzi szám : 4913 hasznos alapterület: 3052 m2 vagyonkezelői jog: Hajdúnánási Református Egyházközség  4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29. helyrajzi szám : 4913 hasznos alapterület: 2427 m2 vagyonhasználati jog: Hajdúnánási Református Egyházközség működtető neve: Hajdúnánás Városi Önkormányzat székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1.

6

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja I. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnáziumban a 2015/2016-os tanévben a dolgozói létszám 36 fő. Pedagógiai képesítéssel 30 fő végezhet főállásban nevelő-oktató munkát. Egyéb munkakörben a főállású foglalkoztatottak száma 6 fő. Az ügyviteli dolgozók az adott munkakör ellátásához előírt szakképesítéssel rendelkeznek. A technikai dolgozók szakképesítése munkakörük ellátásához megfelelő. I. 3. TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK A város központjában frekventált helyen található a Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium központi épülete (Bocskai utca 29.). A Somorjai László Városi Sportcsarnok, amit a Hajdúnánás Városi Önkormányzat üzemeltet, központi helyen található (Irányi utca 3.), biztosítja a testnevelés órák számára a helyet. Valamennyi épület alkalmas funkciójának ellátására. Az iskola főépülete 1906-ban került átadásra. Kormányzati, önkormányzati támogatásnak köszönhetően, 2006-ra, az iskola alapításának 350. évfordulójára a főépület teljesen megújult. Osztálytermek száma: Szaktanterem: Csoportos foglalkozásra kialakított kisterem: Egyéb, az oktatás célját szolgáló helyiség: Tanári munkaszoba, szertár: Tornaterem: Sportpálya: Udvar:

15 2 6 3 3 1 1 1

 Minden szakterület rendelkezik jól felszerelt szertárakkal, melyek a minőségi munka alapjául szolgálnak.  A nyelvoktatás hatékonyságát szolgálja a 20 fős multimédiás nyelvi laboratórium ez a terem és a 16 főt befogadó informatika tanterem együtt állnak a hatékony képzés szolgálatában.  Messzemenő segítséget jelent a több mint 35 000 kötetes régi és új kiadású könyvekkel rendelkező iskolai könyvtár. Állománya számítógépes nyilvántartásban van. Az itt kialakított multimédiás terem az oktatás minőségét segíti.  A tantermek iskolabútorral megfelelően el vannak látva, de folyamatosan szükséges a javítás, karbantartás és a hiánypótlás.  Összességében az intézmény rendelkezik az oktatáshoz szükséges legfontosabb tárgyi feltételekkel, ugyanakkor az elavult eszközállomány cseréje, a berendezési tárgyak, szemléltető eszközök pótlása folyamatos. I. 4. SZERVEZETI LEÍRÁS - IRÁNYÍTÁSI SÉMA Igazgató:A Magyar Református Egyház Köznevelési Törvény (RefKnt) 61.-62.-63.§-a alapján felel az iskolaszékkel, a diákönkormányzattal és szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért. Képviseli az intézményt. Az intézmény vezetőjét a fenntartó bízza meg (Hajdúnánási Református Egyházközség).

7

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Az igazgató közvetlen munkatársai:  az igazgatóhelyettesek (3 fő)  gazdasági vezető Megbízójuk az intézmény igazgatója. A megbízás határozott időre szól. Munkaköri leírásukat az SZMSZ tartalmazza. Egyéb vezetők körébe tartoznak a szakmai munkaközösség-vezetők - szakterületük irányítói, felelős vezetői. Megbízójuk az intézmény vezetője, megbízásuk visszavonásig tart. Az SZMSZ részletesen tartalmazza a tevékenységükkel kapcsolatos előírásokat. Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek:  osztályfőnöki  magyar-történelem- ének- hittan  idegen nyelvi  matematika- fizika- informatika- technika  biológia- kémia- földrajz- testnevelés-rajz Vezető, irányító testületek:  5 fős szűkebb iskolavezetés,  8 fős kibővített iskolavezetés,  a tantestület. Működésük részletes leírása az SZMSZ-ben található. Az iskolában a nevelő-oktató munka segítésére, a nevelőtestület, a szülők, a tanulók és az intézményfenntartók által delegáltakból áll az iskolaszék. Munkáját a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. §-ának megfelelően, a Szervezeti Működési Szabályzatban rögzítettek szerint végzi. I. 5. ÉRDEKEGYEZTETÉS I. 5. 1. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai I. 5. 1. 1. Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei és mechanizmusa A Magyarországi Református Egyház Köznevelési Törvénye (RefKnt) 74.§ szerint a köznevelési intézmény dolgozói érdekképviseleti szervet hozhatnak létre, amely jogosult munkavállalói (kollektív) szerződés megkötésére és jogszabályban biztosított egyéb jogok gyakorlására. I. 5. 1. 2. Szülői érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa (Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. §+RefKnt 75. §) Szülői Munkaközösség A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülők jogait és kötelességeit a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72. §-a tartalmazza. A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartásnak a szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 8

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció feladata. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok beszerzése az osztályfőnök feladata. I. 5. 2. Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai, az érdekalku mechanizmusa A diákönkormányzat titkára az egész tanulóközösséget érintő (pl. házirend, munkarend kialakítása, fegyelmi ügyek), a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben előírtaknak megfelelően hivatalosak a tantestületi, ill. iskolavezetőségi összejövetelekre. Évenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk - ez az érdekegyeztetés legszélesebb fóruma, melyen jelen vannak az osztályok küldöttei és a tantestület tagjai. A SZM és az Iskolaszék elnökét, ill. ezek képviselőit meghívjuk azokra a tantestületi értekezletekre, amelyeken a nevelő-oktatómunka értékelése történik.

II. NEVELÉSI PROGRAM II. 1. A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI „Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.” /Zsoltárok 32,8/ Egy iskolakoncepció csak akkor válik élővé, akkor lesz eredményes, ha az iskola falai közül olyan személyiségek kerülnek ki, akiknek az erkölcsi magatartása kifogástalan, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, akik toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyarság és mások értékeit, akik harmonikus kapcsolatokat tudnak kiépíteni a természeti és társadalmi környezettel. A Gimnázium feladatának tekinti az univerzális iskolai nevelés és oktatás keretében, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni. Feladata református tanulóit egyházunk hitvalló tagjává, a nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelni, buzdítani. II. 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Legfontosabb alapelvünk, hogy harmonikus személyiséget fejlesztő, emberléptékű, gyermekközpontú iskolaként működjünk. Iskolánk olyan légkört kíván teremteni, ahol jól érzi magát a diák és a tanár egyaránt, ahol az emberi kapcsolatok a kölcsönös bizalomra, megértésre, az egymás iránti tiszteletre épülnek. A magyar református iskolák nemes hagyományaihoz hű, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében történő nevelés. Olyan fiatalok nevelése, akik képesek lesznek a teremtett világot, a természeti és társadalmi környezetüket megismerni, védeni és formálni, akik tudnak élni jogaikkal és teljesítik köztelezettségeiket. 9

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja



Tantestületünk valamennyi tagja tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, figyelembe veszi egyéni képességeiket, életkori sajátosságaikat.  A pedagógusok, az oktatók segítik az egyéni képességek kibontakozását, arra törekszenek, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el.  A nevelő-oktató munka során fontos szerep jut a kulcskompetenciák fejlesztésének, amelyekre minden egyénnek szüksége van önálló életvitelhez és céljai eléréséhez, a felelős állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.  A pedagógusok, oktatók által közvetített ismeretek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.  A nevelés és az oktatás nem válik el egymástól, az oktatás a nevelés része.  A tanórai és tanórán kívüli tevékenység elősegíti a fiatalok felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, a haza, a munka szeretetére és megbecsülésére történő nevelését.  A pedagógusok megismertetik a tanulókat az emberiség globális problémáival és igyekeznek tudatosítani bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek oda környezetünk megóvására.  Az „ép testben ép lélek” elve alapján tantestületünk nagy jelentőséget tulajdonít az egészséges életmódra nevelésnek.  Az iskolai nevelő-oktató munka során törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hátrányok csökkentésére.  Tantestületünk fontosnak tartja a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartást, valamint a lakóhelyünk életében való aktív részvételt. Az általános nevelési elvek mellett iskolánk tanárai vallják, hogy a pedagógus viselkedése, szavainak és tetteinek összhangja a legfőbb nevelési minta. II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Iskolánk az oktatás – nevelés – képzés egységes folyamatában olyan személyiséget, felnőtt állampolgárt kíván formálni az itt tanuló diákokból, akik képesek erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, képesek a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni, és rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, amelyek a továbbhaladáshoz, a felnőtt életbe való beilleszkedéshez, a felsőfokú tanulmányok folytatásához, a szakmatanuláshoz vagy a munkavállaláshoz szükségesek. Intézményünk vállalja - a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve:  a tanuláshoz és munkához szükséges készségek és képességek, ismeretek, attitűdök fejlesztését,  nemzeti műveltség átadását, keresztyén értékrend megismertetése,  biztosítani a felekezeti hovatartozás alapján a hitbeli és erkölcsi nevelést  a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését,  az egyetemes kultúra közvetítését,  az alapműveltség árnyalását és megszilárdítását,  a tantárgyi ismeretek korszerű, magas színvonalú közvetítését, átadását,  az érettségire és továbbtanulásra történő felkészítést,  az idegen nyelvek színvonalas oktatását,  a tanulók képességeinek feltárását, a tehetséggondozást,  versenyekre történő felkészítést, 10

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését,  a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák elsajátítását,  az önismeret fejlesztését,  a testi nevelést,  a fegyelem, önfegyelem fejlesztését,  pozitív viselkedési-, magatartásformák közvetítését,  az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak kialakítását,  az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését,  Európához tartozásunk erősítését,  az egészségnevelést és környezeti nevelést,  a kulcskompetenciák fejlesztését (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról):  anyanyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és alkotó nyelvhasználat),  idegen nyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, a közvetítés és más kultúrák megértésének képessége),  matematikai kompetencia (a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés képessége, a mindennapok problémái megoldásának képessége),  természettudományos kompetencia (a természeti jelenségek és folyamatok magyarázatának és előrejelzésének képessége),  digitális kompetencia (az információs társadalom technológiáinak magabiztos, kritikus és etikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén),  szociális és állampolgári kompetencia (olyan magatartás- formák, amelyek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, ha szükséges, konfliktusokat is képes oldani),  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (tudás, kreativitás, az újításra való törekvés és kockázatvállalás, a célok érdekében tervek készítése és végrehajtása),  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerése),  hatékony, önálló tanulás (kitartó tanulás képessége, saját tanulás megszervezése egyénileg és csoportban, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás). Tantestületünk arra törekszik, hogy végzős diákjaink megbízható ismeretek birtokában hagyják el az iskolát. A nevelés-oktatás eszközeivel hozzájárulunk, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok  a haza felelős polgárává váljanak,  kifejlődjék bennük a hazafiság érzelemvilága,  reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert,  megtalálja helyüket a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában,  törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására,  legyenek képesek felelős döntések meghozatalára a maguk és a gondjaikra bízottak sorsát illetően,  váljanak képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre,  ismerjék meg és értsék meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, 11

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  tartsák értéknek és feladatuknak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Kitűzött céljaink eléréséhez feladataink:  az iskolai munkakapcsolatok és együttműködés fejlesztése, egymás munkájának jobb megismerése és kölcsönös elismerése,  a kialakított iskolai alapnormák betartása és betartatása,  az iskolában jelentkező általános és sajátos problémák őszinte, nyílt feltárása, elemzése és a megoldások keresése,  új hagyományok megteremtése és a régi ápolása,  közösségi vonások erősítése a nevelőtestületben,  az iskola követelményeihez igazodó következetes és egységes értékrend betartása, amelyet konkretizálni, ill. érvényesíteni kell a munkaközösségekben, valamint a tanulói közösségekben,  a differenciált munka és értékelés szükségességének elfogadása,  a színvonalas tanórai munka mellett szükséges a tanórán kívüli tevékenység is,  az önképzési és továbbképzési lehetőségek maximális kihasználása,  nagyobb szerep, hatáskör biztosítása – a jog – kötelesség és felelősség egységében – a szakmai munkaközösségeknek,  munkaközösségek közötti szoros kapcsolat intézményen belül,  hatékony együttműködés az általános iskolai munkaközösségekkel,  a munkaközösségek-vezetők szakmai irányító szerepének növelése,  sokoldalú tehetséggondozás és megfelelő pályaorientáció,  a tanulmányi versenyekre történő koncentrált és hatékony felkészítést,  személyes kapcsolatok kialakítására és ápolására az iskolaközösségen belül. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve a diákokat a cselekvő elkötelezettségre neveljük az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. A szülői ház mellett az Iskolaszék, a Szülői Munkaközösség, a Soós Gábor Alapítvány, Nánási Diákok Baráti Köre Alapítvány is céljaink elérését szolgálják. II. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Iskolánk a fentiekben megfogalmazott célokat egymással párhuzamosan haladó úton kívánja elérni. Az egyik út a mindennapos tevékenységbe ágyazott nevelőmunka. Ennek tervezhető mozzanatai a helyi tantervekben valamint az adott tanévre készült tanmenetben előre meg vannak fogalmazva. Színterei: elsősorban a szakórák, osztályfőnöki órák, a szakkörök, énekkar, cserkészet, ünnepségek, egyéb közös programok. A másik út a diáktevékenységek, közösségi megmozdulások és programok segítése, de itt arra kell törekedni, hogy a tanár e munkában közvetlen irányító és szervező szerepet ne töltsön be. Törekedni kellene arra, hogy a felnőttkor küszöbéhez közeledő diákok nagyobb irányító szerepet kapjanak, ebben segíteni és bátorítani kell őket. A szabadidős tevékenységeknek jól bevált formája a diákmozgalom, amelyet az iskolának segíteni kell. Így:  A diákönkormányzat, ill. öntevékenység fejlesztése érdekében megfelelő előkészítés után növelni kell a diákközösségek hatáskörét.  El kell érni, hogy a magasabb szintű (évfolyamú) diákközösségek alsóbb szintekre, illetve évfolyamokra gyakorolt pozitív hatása domináljon. Legyen követelmény és gyakorlat a diák-diák által történő nevelése is. 12

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja   

A magatartás megítélése érdekében az általánosan elfogadott egyéni és közösségi normákat tudatosítani kell, illetve a nevelőtestülettel egyetértésben meg kell követelni a gyakorlatban. Folyamatos gyakorlattá kell tenni a felnőtt vezetők és diákvezetők rendszeres, közös ellenőrzését és értékelését. Szélesíteni és erősíteni kell a diákképviselet bázisát, ill. hatékonyságát (nevelőtestületi fórumok, iskolaszék, vezetőségi ülések, stb.)

A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére. Céljaink elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a differenciálás, ennek megvalósítása érdekében a tanulási-tanítási folyamat szervezése során figyelemmel kell lenni:  a tanulás belső motivációinak kialakítására, fejlesztésére,  a tanulók cselekvő részvételére a tanulás folyamatában,  a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására, esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére,  az együttműködő (kooperatív) tanulás technikák és formák alkalmazására,  a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás alkalmazására a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben,  a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákra,  a sajátos nevelési igényű, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulókra,  tehetséges tanulók fejlesztési igényeire, a tehetségek felkutatására és tehetségük kibontakoztatására,  folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztésre,  az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerésére és pedagógiai eszközökkel történő kezelésére,  a tanuló tanulási nehézségeinek feltárására,  a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerésére, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazására,  a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárására, fejlesztésére a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is,  motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazására,  egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazására. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Az osztályfőnöki órák keretén belül szervezett önismereti foglalkozásokat ezt elősegíthetik. Fontos a különböző óraforma (tanári előadás, frontális óra, csoportmunka, differenciált foglalkozás, egyéni munka…) arányos alkalmazása. A tanulói kiselőadások, önálló kutatások, pályamunkák, kísérletek bemutatása hatékonyabbá, élményszerűbbé teszik a tanulást. Az eredményes nevelő-oktató munka elképzelhetetlen IKT - eszközök használata nélkül. 13

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Tantestületünk törekszik a következetes, fegyelmezett munkára nevelésre. Ezt segíti a követelmények megfogalmazása és a diákokkal történő megismertetése. A tanórai tevékenység megszervezése során a követelés, meggyőzés, ellenőrzés, gyakorlás, elismerés, elmarasztalás módszereit a tanulók életkori sajátosságának és egyéniségének figyelembevételével alkalmazza. Fontosnak tartjuk, hogy a diákokban kialakuljon az igény a tartalmában és formájában is színvonalas, rendezett munkára. Ezért is van nagy jelentősége a vizuális és esztétikai nevelésnek minden tantárgyon belül. A sok mozgásigénnyel és belső feszültséggel teli kamaszok számára iskolánk a testnevelés órák, a tömegsport, a sportversenyek és osztályrendezvények formájában biztosítja a sportolás lehetőségét. Nevelő-oktató munkánk fontos részét jelentik a tanórán kívüli ismeretszerzés különböző formái, a szakkörök, cserkészet és a tanulmányi kirándulások. A testvériskolákkal – Németország – kiépített és a kialakulóban lévő határontúli magyar intézményekkel illetve Japán cserekapcsolatunk a természet, a nyelvek, a történelem és a néprajz „élő közegben” történő megismerését teszik lehetővé. II. 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók személyiségfejlődésének nem kizárólagos, de kiemelten fontos színtere az iskola. A nevelőtestület valamennyi tagja tanórai és tanórán kívüli tevékenységével, a diákjaihoz, a környezetéhez és szakterületéhez való hozzáállásával, egyéniségével formálja a diákokat. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy tanulóink:  adottságaikkal,  eltérő mértékű fejlődésükkel,  iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,  egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,  szervezett ismeretközvetítéssel,  spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk: A kognitív képességek fejlesztése:  a megismerési, tanulási vágy fejlesztése,  az érdeklődés fejlesztése,  a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása,  önfejlesztés iránti igény felkeltése,  önálló ismeretszerzés módjainak képességszintű kialakítása. A közösségi életre nevelés:  az emberi együttélés szabályainak átadása,  a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása,  a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapodásának segítése,  a segítő együttműködés gyakorlása,  pozitív egyéni értékrend kialakítása,  pozitív magatartásformák elsajátítása,  pozitív érzelmi légkör kifejlesztése,  együttműködési készség és képesség kialakítása és fejlesztése, 14

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja    

a kulturált magatartás és kommunikáció igényének kialakítása és gyakorlása, a társas viselkedési normák elsajátítása, a viselkedési készlet gyarapítására, az illemszabályok betartása, az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítása.

Emocionális nevelés:  az embert körülölelő élő és élettelen környezetet tisztelő, értékmegőrző magatartás kialakítása,  a társakkal való harmonikus, segítő szándékú kapcsolat kialakításának igénye,  helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása,  a különböző jellemű és szocializációjú iskolatársak elfogadása,  érzelmeik alkotó jellegű feldolgozása,  reális önismeret kialakítása. Akarati nevelés:  az önismeret fejlesztése,  alakuljon ki saját személyiségük kibontakoztatásának igénye,  kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása a tanulásban és munkában egyaránt. Esztétikai nevelés:  a szépérzék kialakítása, továbbfejlesztése,  igényesség kialakítása a szűkebb és tágabb környezet iránt (munka, alkotás, iskola, otthon, ember alkotta és természeti környezet),  az értékes és a giccs megkülönböztetésének, felismerésének elsajátítása, a fogyasztói. szerepre való felkészítés,  a természeti és az épített környezet megbecsülése, védelme. Munkára nevelés:  a rendszeres, precíz, kitartó tanulás igényének kialakítása,  az ember által végzett munka értékteremtő szerepének megismerése és megbecsülése. A felnőtt lét szerepeire való felkészítés:  az önismeret fejlesztése,  az élethossziglan tartó tanulás szükségességének tudatosítása,  pályák, foglalkozási ágak megismertetése,  átfogó kép nyújtása a munka világáról,  pályaorientáció, iskola- és pályaválasztás segítése,  a társadalmi beilleszkedéséhez, a részvételhez, az együttéléshez elengedhetetlenül szükséges szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése (a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége, cselekvési kompetenciák). A szakmai képzés alapozása:  a szabályhasználat képességének fejlesztése,  az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása,  az értelmező alkotóképesség fejlesztése,  a kreativitás lehetőségének és képességének fejlesztése. Erkölcsi nevelés:  erkölcsi érzék fejlesztése,  felelősségtudat a cselekedetekért és azok következményéért,  igazságérzet kibontakoztatása,  közösségi beilleszkedés elősegítése, 15

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  erkölcsi értékek tudatosítása, alkalmazásuk belső igénnyé válása,  felkészülés a majdani önálló, felelős életvitelre. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés:  nemzeti, népi kultúra értékeinek, hagyományoknak megismerése, tiszteletének ápolása, megbecsülése,  jeles magyar személyiségek tevékenységének megismerése,  az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei múltjának és jelenének megismerése, megbecsülése,  a településen élő nemzetiség(ek) kultúrájának, hagyományainak megismerése  a hazaszeretet tudatosítása, elmélyítése,  a magyarságtudat megőrzése mellett az európai és egyetemes kultúra megismerése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés:  főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése,  a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, elemzőképesség és vitakultúra fejlesztése,  a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása. Önismeret és társas kultúra fejlesztése:  az érzelmek hiteles kifejezésének, mások helyzetébe történő beleélés képességének segítése,  az empátia, a kölcsönös elfogadás képességének fejlesztése. Családi életre nevelés:  harmonikus családi minták közvetítése,  a családi közösségek megbecsülése,  a szexuális kultúra kérdései. Testi és lelki egészségre nevelés:  felkészítés az önállóságra, a betegség-megelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében,  felkészítés a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére,  a fizikai állóképesség fejlesztése,  a testmozgás iránti igény kialakítása, fejlesztése,  egészséges és edzett fiatal személyiségek kialakítása.  a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése,  az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására,  az egészségmegőrzés igényének felkeltésére. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség:  hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység,  segítő magatartás kialakítása. Fenntarthatóság és környezettudatosság:  a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása,  a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok tudatosítása. Pályaorientáció:  átfogó kép kialakítása a munka világáról. Gazdasági és pénzügyi nevelés:  médiatudatosságra nevelés,  értelmező, kritikai beállítódás kialakítása. Tanulás tanítása:  egyénre szabott tanulási módszerek, 16

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése,  az önkifejezési és önértékelő képesség kialakítása és fejlesztése,  az önismeret fejlesztése,  önfejlesztő képesség fejlesztése,  a tehetség kibontakozásának segítése. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a műveltségi területeken a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg, és törekszünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Az iskola pedagógusai a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, készségeik fejlesztését, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A pedagógusok munkájuk során a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodnak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldásához az alábbi módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk (a finanszírozási lehetőségektől függően):  A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú felzárkóztató foglalkozásokat (korrepetálás) szervezünk.  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítása során előnyben részesítik az egyéni képességeket figyelembe vevő munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, szakmai munkafolyamatok elsajátításánál a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.  Az idegen nyelv, a magyar nyelv, az informatika csoportbontásban történő oktatása. A személyiségfejlesztés lehetőségei:  tanórai tevékenység,  tanórán kívüli iskolai tevékenységek:  előkészítők, felkészítők,  versenyek, pályázatok,  szakkörök, önképzőkörök,  ünnepségek, diákelőadások,  sporttevékenység,  diákönkormányzat,  kulturális programok, kirándulások,  cserkészet  kiállítások, bemutatók. Az iskola tanári és diákközössége együttesen formálják tanulóink személyiségét.

17

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja II. 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK II. 3. 1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés az a folyamat, ami a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. A teljes körű egészségfejlesztés területei: az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a testi- lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a harmonikus párkapcsolat, a családi életre nevelés. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola:  egészséges környezet kialakításával elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az eredményes tanulást,  a nevelő-oktató munka során – tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon – kiemelt figyelmet szentel az egészségfejlesztésnek,  együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel egészségfejlesztési programok megvalósítása érdekében,  segíti az egészségügyi szűrővizsgálatok megvalósítását,  olyan iskolai létkört teremt, ami tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók testi-lelki jóllétét és méltóságát, segíti a siker elérését, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni képességek kibontakozását,  a helyi közösség vezetőivel együttműködve arra törekszik, hogy segítse az iskola közösségének, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését és egészségfejlesztését. Az egészségfejlesztés területén kiemelt feladat:  az egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek átadása,  az információszerzés lehetőségeinek megismertetése,  az egészséges választást lehetővé tevő készségek és képességek befolyásolása,  a törvény által előírt kötelezettségek teljesítése. Az egészségfejlesztés szükségessé teszi a szaktanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, az iskolai egészségügyi szolgálat, a szülők szoros együttműködését, a közös problémakezelést, és egységes viszonyulást. II. 3. 2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon - osztályfőnöki, biológia, testnevelés - és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul. A feladatot a védőnő látja el. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése,  a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőnek megismertetése,  felkészítés a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

18

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat.  Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai segítik az elsősegélynyújtó versenyek megszervezését, a versenyekre történő. II. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségfejlesztés során követendő alapelvek iskolánkban:  életkori sajátosságok szem előtt tartása,  tudatos, tervszerű pedagógiai munka,  a kialakult tanulói közösségekben az önkormányzás képességének fejlesztése (Nevelői támogató segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, annak elérése érdekében összehangoltan cselekedni illetve az elvégzett munkát tudják reálisan értékelni.),  a tanulói közösség tevékenységének tudatos megszervezése (A kohéziós erők a közösségben csak úgy hatnak, ha a tanulók aktívan részt vállalnak a közös tevékenységben és ott a közösségi magatartási és viselkedési szabályokat alkalmazzák.),  a kisebb és nagyobb iskolai közösségek sajátos arculatának, hagyományainak kialakítása (A közösségi összetartást erősítő általános emberi normák, keretek és tevékenységek rendszeressé válását kell kialakítani, ápolni.). A gyermek fejlődése szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A legalapvetőbb közösség a család. Meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Az iskolánkban tanuló fiatalokra jellemző a szülőktől, a tanároktól, általában az idősebbektől az azonos korúak felé fordulás, ami magatartásban, értékorientációban, emóciókban jelentkezik. Az iskolában a kortárs csoport:  lehetőséget ad az én-érvényesítésre,  biztosítja a valakihez tartozás érzését,  emocionális biztonságot nyújt. A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Iskolánkban működik a diákönkormányzat, melynek élén az IDB áll. Az iskolában a közösségfejlesztés legfontosabb színtere az osztály. A tanuló idejének jelentős részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. Az osztályközösség eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az 19

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség feladata:  valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,  az egyéni értékek felismerése,  egymás tiszteletben tartása,  egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,  a másság elfogadása, a tolerancia,  a társak segítése, támogatása a gondok, problémák megoldásában,  mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. A közösségfejlesztésben fontos szerepet töltenek be a rendszeres tanórán kívüli foglalkozások és az alkalmanként szervezett foglalkozások. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások (az iskola hirdeti meg a tanulók igényeit, a pedagógusok javaslatait figyelembe véve; beindításuk a jelentkezők számától és az anyagi lehetőségektől függ):  szakkörök (ásványgyűjtő, média stb.),  önképzőkörök,  művészeti körök (irodalmi színpad, énekkar, mazsorett, tűzzománc, filmklub stb.),  sportköri foglalkozások,  napközi (7-8. évfolyam számára),  felzárkóztató órák (a 9-10. évfolyamon egyes tantárgyakból a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy alkalommal),  felzárkóztató és korrepetáló foglalkozások (a tanév eleji felmérések alapján). Alkalmanként szervezett foglakozások (az igazgató engedélyével, tanári felügyelet mellett szervezhetők, a foglalkozáson a kiskorú tanulók csak szülői hozzájárulással vehetnek részt, több napos program esetén írásos hozzájárulás szükséges):  felkészítő foglalkozások (pl. versenyekre, ünnepségekre, kulturális rendezvényekre, nyelvvizsgára),  háziversenyek (szavaló, idegen nyelvi stb.),  versenyek, vetélkedők (közismereti, művészeti, szakmai – városi, területi, megyei),  házi bajnokságok, városi, területi, megyei sportversenyek,  kiállítások,  osztályrendezvények, szabadidős foglakozások (mozi, színház-, kiállítás-, múzeumlátogatás, klubdélután – a költségeket a résztvevők vállalják),  osztálykirándulások (a programot, amit a szülők is elfogadnak, az éves osztályfőnöki foglakozási terv tartalmazza, a részvétel önkéntes, a költségeket a szülők vállalják),  tanulmányi kirándulások (a tanmenetben szerepel, önkéntes, a költségeket a résztvevők vállalják),  testvériskolai együttműködés keretében szervezett programok (a feladatok elvégzését és a felmerülő költségeket, amennyiben ezt pályázati támogatás nem fedezik, a résztvevők vállalják),  takarítási akciók (éves munkaterv szerint),  IDB által szervezett programok, 20

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  táborok (sí tábor, gólyatábor, nyári tábor – a költségeket a résztvevők vállalják),  12 órás vetélkedő. Iskolai könyvtár: Az egyéni tanulást és önképzést szolgálja. Nyitvatartási időben látogatható. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: Tanári felügyelet mellett, az SZMSZ-ben és Házirendben szabályozott módon.  Az intézmény működtetője, az iskola helyiségeit, berendezéseit igény esetén - és ha a nevelő-oktató munkát nem zavarja - bérbe adhatja vásár, tanfolyam, bemutatók számára ahol tanulóink is részt vehetnek. Hit- és vallásoktatás: A területileg illetékes, bejegyzett történelmi egyházak szervezésében a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. §-ában a Református Köznevelési Törvényben és a Házirendben szabályozott formában. Az iskolai közösséghez tartozás érzését erősíti az iskolai hagyományok ápolása, az iskolai rendezvények, ünnepségek, megemlékezések. A hagyományok ápolását biztosítják:  iskolai évkönyv,  iskolajelvény,  kék nyakkendő illetve matrózgallér és ballagási tarisznya,  iskolai ünnepségekre kötelezően előírt öltözék (Házirendben szabályozva),  iskolapóló,  iskolarádió és tv,  iskolatörténeti kiállítás,  az iskola és az osztálytermek dekorációja. Ünnepségek, rendezvények:  Történelmi évfordulókkal kapcsolatos ünnepélyek:  megemlékezés az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról (március 15.),  megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.),  megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról (október 23.),  megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25.),  megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16.),  megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról (június 4.).  Egyházi alkalmak  családi vasárnap – a hónap első vasárnapja  hétkezdő áhítat  a Reformáció emléknapja (október 31.)  Karácsony, Húsvét és Pünkösd I. napjai  áldozócsütörtök  félévkezdő csendes nap

21

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  Iskolai ünnepélyek:  tanévnyitó ünnepség,  tanévzáró ünnepség,  szalagtűző ünnepség,  ballagási ünnepség,  megemlékezés a névadókról, híres tanítványokról és tanárokról.  Hagyományos rendezvényeink:  Kőrösi-bál,  „Tiéd a színpad!”,  Mikulás,  Karácsony köszöntése,  Kőrösi-nap,  osztálytalálkozók, érettségi találkozók,  nyílt nap, „Nyitott kapuk napja”.  Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok:  nyugdíjba vonuló kollégák búcsúztatása,  tantestületi kirándulások,  tantestületi összejövetel a nyugdíjas és gyermekükkel otthon lévő kollégákkal. II. 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatai:  tanulók nevelése, oktatása,  a tanítási órákra való felkészülés,  a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,  az ismeretek tárgyilagosan, sokoldalú és változatos módszerekkel történő közvetítse,  személyiségfejlődéséről, tehetséggondozás, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,  egyéni foglalkozás a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel,  együttműködés az iskola többi pedagógusával és a nevelést, oktatást segítő szakemberekkel,  hátrányos helyzetű gyermek, tanulók felzárkózásának elősegítése,  a tehetségek felismerése, segítése,  felkészítés érettségi, különbözeti, osztályozóvizsgákra és felügyelet a vizsgákon,  a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, felügyelet,  a tanulók erkölcsi fejlődésének előmozdítsa,  együttműködésre, környezettudatosságra, hazaszeretetre nevelés,  a szülő (törvényes képviselő) rendszeres tájékoztatása (szülői értekezletek, fogadóórák) a tanuló iskolai teljesítményéről,  a munka- és balesetvédelmi előírások ismertetése és betartatása, a veszélyhelyzetek feltárása és elhárítása,  a tanulók felügyelete,  a gyermekek, a tanulók és a szülők, a munkatársak emberi méltóságnak és jogainak tiszteletben tartása, 22

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  a tanulók, a szülők, vallási, világnézeti meggyőződésének tiszteletben tartása, képviselve a református keresztyén értékrendet és erkölcsiséget  javaslatokra, szülői kérdésekre érdemi válasz adása,  szakszerű, tervezett munkavégzés, a tanulócsoporthoz igazodó oktatómunka,  a tanulók munkájának értékelése a pedagógiai programban meghatározottak szerint,  pályaorientáció,  adminisztratív feladatok elvégzése,  közreműködés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai rendezvényeken való részvétel,  hivatali titok megőrzése,  hivatásához méltó magatartás,  együttműködés a munkatársakkal (értekezletek, megbeszélések) és más intézményekkel,  hétévenkénti továbbképzés teljesítése,  kötelező minősítése megszerzése. Az osztályfőnök feladatai:  a tanulók szociokulturális helyzetének feltárása,  a tanulók személyiségfejlődésének és a tanulóközösség fejlődésének figyelemmel kísérése, segítése,  a tanulók tanulmányi előmenetelének, az osztály fegyelmi helyzetének figyelemmel kísérése,  a tanulók magatartásának, szorgalmának, minősítése, a nevelőtestület elé terjesztése,  javaslat a tanulók jutalmazására, büntetésére, támogatására,  a problémák, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, a tehetségek felismerése,  a problémák megoldása, az azok megoldását segítő személyekkel való együttműködés (pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szülői munkaközösség, lelkészek),  a szülők rendszeres tájékoztatása és bevonása a tanulók támogatásába (szülői értekezlet tartása),  a Nemzeti alaptantervben, a Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési feladatok megvalósítása,  egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés,  a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása,  pályaorientáció,  ügyviteli teendők ellátása (napló vezetése, ellenőrző, törzskönyv, bizonyítvány megírása, statisztikai adatok szolgáltatása),  a tanulók rendszeres tájékoztatása, közreműködés tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,  szükség esetén óralátogatás az osztályban,  résztvétel az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

23

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja II. 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG II. 6. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény kiemelt célként határozza meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók leggyakoribb ismertetőjelei:  a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,  passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,  nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,  testi és pszichés tünetei vannak,  személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, szakértői bizottság dönt. A pedagógusok nem törődhetnek bele, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók magatartását, tanulását pusztán szankcionálják. Elsődleges feladat a tünetek felismerése, az okok azonosítása és a meglévő hátrányok lehetőség szerinti csökkentése, megszüntetése. Az iskolának illetve a pedagógusoknak a szakértői vélemény alapján kell eljárnia. A szülő kötelessége, hogy megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért. A pedagógussal szemben megfogalmazott elvárások:  tudjon differenciáltan oktatni, nevelni,  a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse, bővítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit,  a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést,  az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit,  semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót,  a rászorulók számára szervezzen felzárkóztatást, korrepetálást, gyakoroltassa a tanulási hatékonyságnövelő stratégiákat,  nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására,  ismerje a részképesség-zavar tünet – együttesét. A fentiek valamennyi pedagógusra vonatkoznak, de kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek. Elvárások az osztályfőnökkel szemben:  folyamatosan és naprakészen tárja fel az érintettek körét,  a szülővel kiemelten és tapintatosan viselkedjen és foglalkozzon. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás (fogadóóra), beszélgetés,  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal,  szükséges esetben tanácsért, segítségért forduljon szakemberhez (védőnő, pszichológus, gyermek-védelmi tanácsadó) a tanuló ügyében,  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét,  gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról, 24

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  

szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásbeli véleményt, tudatosítsa a tanulókban, hogy mely területeken számíthatnak a támogatására, bizalmára, illetve milyen egyéb segítségnyújtási lehetőségek adottak az intézményben, a városban.

Az ifjúságvédelmi felelős beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenysége:  Félévi rendszerességgel felmérést végez a diákok körében a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárására. Tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket vezet.  A tanulókat és a szülőket tájékoztatja azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, segít a kapcsolatfelvételben és figyelemmel kíséri a segítségnyújtók tevékenységét és a tanulók helyzetének alakulását.  A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.  Figyelemmel kíséri a szociális és ifjúságvédelmi feladatokhoz kapcsolódó pályázatokat.  Együttműködik a családdal, a kollégiummal, a pedagógiai szakszolgálattal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, polgármesteri hivatallal, járási hivatallal, háziorvossal, iskolaorvossal és védőnővel.  Segíti az iskola drogprevenciós tevékenységét. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység eredményességének növelése érdekében fontos lenne, hogy minél több pedagógus részt venne fejlesztő, tehetséggondozó, különleges bánásmódot, részképesség-zavar felismerését segítő továbbképzésen. Szükséges, hogy az ezeken részt vevő pedagógusok tájékoztassák a tantestületet a legújabb, a hatékony és választható módszerekről, hozzáférhető szakirodalomról. Fontos lenne, hogy belső továbbképzés keretében a tantestület egésze – megfelelő szakember irányításával – foglalkozzon ezzel a témával. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § – a lehetővé teszi a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás. Segítené a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, ha iskolapszichológus fogadóórát tartana az intézményegységekben. II. 6. 2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A nemzeti köznevelésről szóló törvény kiemelt célként fogalmazza meg a tehetséggondozást, a pedagógusok alapvető feladataként fogalmazza meg a tehetségek felismerését, a tehetségek kiteljesedésének segítését. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § – a szerint térítésmentesen biztosított köznevelési feladat a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok. Az iskola az osztályok heti időkeretéből szeretné biztosítani a foglalkozásokra fordítható órákat (Nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet) A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység alapja a gyermek, a tanuló adottságainak, képességének, személyiségének megismerése, amely részben szakórákon, részben osztályfőnöki órákon történik. 25

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A kilencedik évfolyamon sor kerül az intézménybe kerülő diákok képességeinek, szaktárgyi ismereteinek felmérésére. Ennek módját a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A 9. évfolyamon az iskolai munkarendben meghatározott határidőig magyar nyelvből, matematikából felmérő dolgozatokat íratunk, ennek eredményeiről az általános iskolákat is tájékoztatjuk. A tanulók differenciált foglalkoztatásánál a felmérő dolgozatokból indulunk ki. A tehetségek, képességek felismerését szolgálják a különböző versenyek:  OKTV,  Református gimnáziumok által szervezett versenyek  Arany Dániel Matematika Verseny,  Dürer Matematika Verseny,  megyei matematika és fizika verseny (Debreceni Egyetem szervezi),  Varga Tamás Matematika Verseny,  Zrínyi Ilona Matematikaverseny,  Arany János Irodalmi Verseny,  Implom József Helyesírási Verseny,  Simonyi Zsigmond Országos Helyesírási Verseny,  „Nyelvünkben élünk” Kommunikációs Verseny,  „Szép Magyar Beszéd”,  „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny,  Savaria országos történelem verseny,  AIOV – angol, német nyelvből,  Nemes Tihamér Számítástechnika Verseny,  Kalmár László Alkalmazói Verseny,  Irinyi János Kémia Verseny,  Hevesy György Országos Kémiai verseny,  Curie Kémia Emlékverseny,  Dürer Kémia Verseny,  Dr. Árokszállásy Zoltán biológia és környezetvédelmi verseny  Kitaibel Pál biológia és környezetvédelmi verseny  Teleki Pál Földrajz-Földtan Verseny,  Hatvani István Fizika Verseny,  Mikola Fizika Verseny,  nyolc évfolyamos gimnáziumok területi versenye,  iskola által szervezett szaktárgyi, szakmai versenyek, vetélkedők,  Diákolimpia,  NB-s sportversenyek,  városi, megyei, területi sportversenyek,  házi bajnokságok. A versenyekre történő felkészítés részben tanítási órán, differenciálással, külön feladatok adásával történik, részben tanórán kívüli felkészítő foglalkozásokon. A versenyek jellegétől függően egy vagy több szaktanár végzi a felkészítést. A tehetségek, képességek kibontakozását segíti az önismeret, a helyes tanulási módszerek kialakítása. Ebben fontos szerep jut mind a szaktanároknak, mind az osztályfőnököknek. Munkájukat iskolai továbbképzések, tréningek, képességfelmérő, képességfejlesztő számítógépes programok biztosítják.

26

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A tehetségek, képességek kibontakozását szolgálják:  az emelt szintű vagy emelt óraszámban történő oktatás hat évfolyamos gimnáziumi képzés:  matematika  biológia  kémia  angol ill. német (első idegen nyelv 9. évfolyamtól)  történelem (10. évfolyam)  informatika (9. évfolyam) négy évfolyamos gimnázium – nyelvi emelt szintű képzés:  angol ill. német nyelv  matematika (12. évfolyam)  informatika (9. évfolyam) négy évfolyamos gimnázium – általános tantervű osztály:  magyar nyelv (9. évfolyam)  angol ill. német nyelv (első idegen nyelv – 9-12. évfolyam)  matematika (10-11-12. évfolyam)  történelem (9-10. és 12. évfolyam)  informatika (9-10. évfolyam)  a csoportbontás, amely homogén csoportok kialakítását is szolgálja:  magyar nyelv  idegen nyelvek  informatika  külföldi testvériskolai kapcsolatok ápolása:  nyelvgyakorlás  közös projektek feldolgozása  a tanórai differenciálás  tanulmányi kirándulások Kötelezően választható tanórai foglalkozások:  az emeltszintű érettségire és egyetemi, főiskolai tanulmányokra készítenek fel az érettségire felkészítő órák:  magyar nyelv és irodalom  történelem  hit- és erkölcstan  matematika  fizika  kémia  biológia  földrajz  angol / német  informatika 27

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  

mozgókép- és médiaismeret testnevelés

 munkavállaláshoz szükséges ismereteket adnak át, speciális képességeket alakítanak ki:  számítástechnika A tanórán kívüli foglalkozások segítik:  kiegészítő ismeretek átadását, korszerű képességek elmélyítését:  nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások,  versenyekre felkészítő foglalkozások,  érdeklődési körök, szakkörök.  művészi képességek kibontakoztatását:  énekkar  irodalmi színpad  képzőművészeti kör  tűzzománc szakkör  média szakkör  a versenysportot, az utánpótlás nevelését segítik:  tömegsport Iskolai könyvtár, számítástechnikai szaktanterem Segítik az egyéni felkészülést, a szakirodalomban való elmélyülést, az oktató CD-k, valamint az Internet felhasználását az ismeretek elmélyítésére, bővítésére, gyakorlására. II. 6. 3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés; a gyermekek, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése minden pedagógus törvényben előírt kötelessége. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt, és szoros együttműködést feltételez a családdal, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel és szakemberekkel. Iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelős szorosan együttműködik a tantestület tagjaival (szaktanárokkal), az osztályfőnökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermekek, tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A megelőzés során célunk a fiatalokra ható káros hatások megelőzése, elhárítása, enyhítése, amelyek az egészséges személyiségfejlődést megzavarják vagy meggátolják. A veszélyeztető körülmények feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai:  a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése,  a tanulmányi munka romlása esetén a visszaesés hátterében lévő okok feltárása,  fokozott törődés a problémás tanulókkal (körülmények feltárása, veszélyhelyzetek megelőzése),  a rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, a jogszabályoknak megfelelő jelzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése, 28

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja        

a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet felmérése, jelzése, a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, javaslattétel a rászoruló tanulók segítésére, támogatására, szükség esetén jellemzés készítése, egyéni bánásmód, szorongások oldása, a rászoruló tanuló felzárkóztatása, konzultáció kollégákkal, szülőkkel, tanácsadás a szülőknek.

II. 6. 2. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmet szolgáló tevékenysége Kapcsolattartás:  személyes beszélgetés a tanulóval, egyéni tanácsadás,  együttműködés a szülőkkel, támogatásuk megnyerése,  konzultáció, tanácsadás a családtagoknak,  fogadóóra tartása,  rendhagyó szülői értekezlet,  előadások tartása meghívott szakemberekkel szülői értekezleten (iskolai szinten),  szükség esetén szakember bevonása,  kapcsolatfelvétel a szakszolgálatokkal, egyéb szervekkel. Anyagi támogatás:  törvényben előírtak szerinti tankönyvtámogatás,  rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kezdeményezése,  a jogszabályban előírt szolgáltatások biztosítása (korrepetálás, sportprogramok, napközi, stb.). Pedagógiai eljárások a hátrányok leküzdésére Tanítási órán:  indulási hátrányok csökkentése,  segítő kapcsolat megteremtése, személyes beszélgetések,  differenciált oktatás,  az egyéni képességek kibontakoztatására való törekvés,  az egyéni képességek figyelembevételével fejlesztő feladatok adása,  bizalmat erősítő, megfelelő légkör a tanítási órákon,  megfelelő motiváció,  tanulási módszerek megismertetése,  tanítást segítő eszközök (IKT-eszközök, iskolai könyvtár, stb.) hatékonyabb bevonása,  családi életre való nevelés,  pályaválasztás, továbbtanulás segítése, irányítása. Tanítási órákon kívül:  a felzárkóztatás formáinak igénybevétele (korrepetálás, érettségire történő felkészítés),  tehetséggondozás (versenyeztetés, egyéni foglalkozás),  tájékoztatás (tanácsadás a gyermekek, diákok jogairól, a gyermekvédelmi szolgáltatásokról), 29

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  drogellenes-drogprevenciós tréningek, előadások szervezése,  szabadidős, sport foglalkozások szervezése, szünidei programok (pályázati forrásból vagy alapítványi támogatással),  önismereti, konfliktuskezelési tréningek lehetőségének felkutatása,  kulturális fesztiválok (pl. „Tiéd a színpad!”),  hitéleti foglalkozások  egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,  tanulószobai és napközis foglalkozás,  rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat (iskolaorvosi, fogászati). Gyermekvédelmi hálózat igénybevételét segítő tevékenység:  a veszélyeztetett helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele és jelzés a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények felé,  az igazolt és igazolatlan mulasztásokat figyelemmel kísérése (konzultáció a szülővel és a gyermekjóléti szolgálattal, a járási hivatal tájékoztatása),  tájékoztatás a speciális segélyhívó számokról,  közreműködés szakemberekkel, szükség szerint a rendőrséggel és az önkormányzattal,  konzultáció az iskolaorvossal,  a DÖK segítségének igénybevétele,  tankönyvtámogatás,  a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében segélyek, alapítványi támogatások, pályázatok felkutatása,  önkormányzati szociális juttatások megszerzésében való közreműködés,  tájékoztatás családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,  napközi otthoni és kollégiumi elhelyezés biztosítása. Pedagógiai eljárások:  a tanuló érdekeltté tétele a tanulásban,  speciális közösségi és szabadidős fejlesztő foglalkozások,  iskolai rendezvényeken való aktív részvétel (szereplések),  szünidei programok, táborozási, üdültetési lehetőségek felkutatása,  a tanuló aktivitásának növelése az IDB-ben, a hitéleti tevékenységben  szükség szerinti felzárkóztató foglalkozások. A veszélyeztetettség tünetei Külső megjelenésben:  beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság,  étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság,  elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya,  az öltözet fogyatékossága, helytelensége. Beszédében:  hibás beszéd (selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás),  goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata,  hangoskodás, nagyzolás,  túlzott hallgatagság, zárkózottság,  fantáziálás,  hazudozás. 30

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Mozgásában:  nyugtalan, túl élénk, szertelen,  nincs korának megfelelő mozgásigénye,  fáradékony, lusta,  izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek,  rágja a körmét, szopja az ujját,  bevizel,  érintésre riadtan elugrik, megriad. Érdeklődésében:  semmi sem érdekli, közömbös,  figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen. Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában:  félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú,  könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva,  hangadó a rosszban, destruktív,  befolyásolható, árulkodós. Foglalkozásokon:  figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen,  teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak,  gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni. Felnőttekkel kapcsolatos magatartása:  bizalmatlan, nem őszinte,  meghunyászkodó,  tiszteletlen, dacos. A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és tünetei Környezeti okok:  A család szerkezetének megváltozása, az ezzel kapcsolatos konfliktusok hatása a gyerekekre  Nevelési hiányosságok  Brutalitás  Kényeztetés  Erkölcstelen családi környezet  Italozás a családban A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok:  Értelmi, érzelmi elmaradottság  Szociális visszamaradottság  Gátlásosság  Fokozott agresszivitás  Kóros hazudozás  Túlmozgékonyság 31

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek:  A szülők önhibájukon kívül alacsony jövedelműek  Rokkantnyugdíjasok  A családban sok a gyerek Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyerekek:  Veleszületett betegek (cukorbeteg, szívbeteg gyerekek)  A családban elme- vagy idegbeteg van  Súlyos látási, hallási vagy mozgásszervi fogyatékosság áll fenn  Súlyosan beszédhibás, de értelmileg ép II. 6. 3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Abban a kérdésben, hogy a gyermek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd a szakértői bizottság dönt. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nevelési-oktatási intézmények számára célként határozza meg az egyéni bánásmódra való törekvést, a társadalmi leszakadás megakadályozását. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási kudarc okai:  családi válsághelyzet (szülő halála, válás),  deviancia a családban (alkoholizmus, agresszivitás, börtön),  két inaktív szülő (munkanélküliség nő),  szülők alacsony iskolázottsága, szakképzetlensége,  hátrányos térségben lévő lakóhely,  ingerszegény környezet,  tartós betegség,  alacsony jövedelemszint, szegénység,  érzelmi hiány, szeretettelenség, a szülő nemtörődömsége. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:  hiperaktivitás,  szorongásos magatartás,  térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése),  mozgáskoordináció zavarai,  a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia),  antiszociális cselekedetek,  alacsony önértékelés,  emlékezés zavarok,  a logikus gondolkodás problémái,  a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős.

32

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja II. 6. 4. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. A szociális hátrányokkal küzdő tanulók felderítése nem mindig könnyű. A gyermekek nem szívesen vallanak az otthoni szegénységről, néha egyenesen titkolják, félnek társaik lenézésétől. Az osztályfőnökök egy-egy induló osztály esetében feltérképezik az új növendékek családi hátterét. Az általuk összegyűjtött információkat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összesíti. Az adatokat a tanuló iskolai pályafutása idején a személyiségi jogok tiszteletben tartásával őrzi, majd – a statisztikai adatok kivételével – megsemmisíti, amikor a tanuló elvégzi az iskolát. Az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladata a tanuló sorsának további nyomon követése. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:  a nevelők segítő, személyes kapcsolattartás a rászoruló tanulókkal,  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, szülői értekezlet stb.),  a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma),  csoportbontás,  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,  napközi,  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,  továbbtanulás irányítása, segítése,  tankönyvtámogatás,  rendezetlen családi helyzet esetén kollégiumi elhelyezés,  felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások, pályázati, alapítványi támogatások elnyerésének lehetőségeiről,  továbbtanulást segítő pályázatok továbbítása a koordináló szervekhez (pl: Bursa Hungarica, Esélyt a tanulásra, Útravaló – Út az érettségihez),  szoros kapcsolat a polgármesteri és járási hivatallal és a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,  ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás lehetőségének felkutatása a rászoruló tanulóknak.

Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés 



A tanulók szociális helyzetéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából a jogszabályoknak megfelelően az iskola képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanulók tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – biztosítja az iskola  a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, 33

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

 

 a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,  a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki a Gyvt. 67/A. §-a alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra, hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott iskolai tagozaton, osztályban, csoportban teljesítik tankötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik.

II. 6. 5. A hátrányok kezelése, az esélyegyenlőség biztosítása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 12. pontja szerint kiemelt figyelmet igénylő tanuló:  a különleges bánásmódot igénylő  a sajátos nevelési igényű  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és  a kiemelten tehetséges tanuló. Az osztályfőnökök igyekeznek feltérképezni a kiemelt figyelmet igénylő tanulókat, részben saját maguk biztosítják a hátrányok csökkentését, a tehetség kibontakoztatását, másrészt felhívják az ifjúságvédelmi felelős és a szaktanárok figyelmét a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra, akik a saját lehetőségeiknek megfelelően biztosítják a hátrányok kompenzálását, a tehetségek kibontakoztatását. II. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE (Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. §) Diákönkormányzat A tanulók, a diákkörök, a tanulók érdekeiknek képviseletére diákönkormányzatot hozhattak létre. Tevékenységük a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanulók jogait és kötelességeit a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § - a) tartalmazza. A diákönkormányzat munkáját a diákmozgalmat segítő tanár koordinálja, aki a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhatnak a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat dönt saját működése rendjéről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit. A diákönkormányzat alulról építkezik. Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot. A diákönkormányzat képviselőket küld az Iskolaszékbe. 34

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Az iskolai diákönkormányzat élén az iskolai diákbizottság áll, melynek munkáját a diákközgyűlés által választott titkárok fogják össze. Az IDB működését, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend és a pedagógiai program elfogadása előtt. II. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI II. 8. 1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködése Célunk a tanulók személyiségének, tudásának fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének – a család, szülők és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív együttműködésén alapszik. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok közötti kölcsönös tapasztalatcsere, az eredményes együttműködés. A tanári közösség és a szülők közötti munkakapcsolat elősegíti a tanulók fejlődését és az iskola hagyományainak ápolását, a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (119. §) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakon alapszik. Az együttműködés résztvevői:  tanuló és a szülő A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikai fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai élményeit.  szülő és a pedagógus A szülői nevelést folytatják, illetve kiegészítik a pedagógusok. Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az együttműködés, a kapcsolat kölcsönösen segíti a gyermekek alaposabb megismerését, tehát az ő érdeküket szolgálja. Az együttműködés nem lehet véletlen, alkalomszerű vagy idényszerű. Csak akkor válhat eredményessé, ha átgondolt, tervszerű és szervezett. Cél továbbá, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.  tanuló és a pedagógus Minél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek felett – közvetlenül – nincs hatalma. Tehát a személyiség megismerése, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése az őszinte együttműködés alapja. 35

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása a nevelő-oktató munkában. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Az együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Az együttműködés eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés fórumai: szülő és pedagógus  Iskolaszék  SZM értekezletei  szülői értekezletek  nyílt napok, fogadó órák  egyéni kapcsolatfelvétel  szülők részvétele az iskola és az osztályközösség életében (szervezés, előadások tartása, felügyelet kiránduláson, rendezvényen)  diákcsere  rendezvények  szülő-tanár találkozó (pl. alapítványi bál)  egyebek: levél, telefon, ellenőrző útján való kapcsolattartás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról  hirdetőtábla  az iskola honlapja tanuló és pedagógus  tanórák  osztályfőnöki órák  tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények  egyéni beszélgetések  diákönkormányzat, diákgyűlés  kérdőívek, vizsgálatok Az együttműködés területei: szülő és pedagógus  a tanulás irányítása  személyiség- és közösségfejlesztő tevékenység koordinálása (pl. esztétikai nevelés, egészséges életmódra nevelés, kulturált viselkedés, a környezet védelme)  pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás  szociális problémák felismerése, segítő közreműködés  családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzése  közös rendezvények szervezése  együttműködés az ifjúságvédelmi felelőssel tanuló és pedagógus  szakkörök támogatása  IDB és ODB munkájának segítése  segítség a szabadidő hasznos eltöltéséhez 36

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Mit várunk a szülőktől?  őszinte véleménynyilvánítást  együttműködő magatartást, érdeklődő – segítő hozzáállást  nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését  aktív részvételt az iskolai rendezvényeken  ötletnyújtást az előadások témáihoz  szponzori segítségnyújtást (alapítványok támogatása, iskolai rendezvények támogatása) A továbbfejlesztés lehetőségei  előadások szervezése (pszichológus, nevelési tanácsadó, egészségügyi szakember meghívásával)  közös rendezvények körének bővítése  közös kirándulások (színház, mozi, üzemlátogatás, osztálykirándulás). II. 8. 2. Kapcsolattartás formái a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az intézmény elvárásait, kéréseit, eredményeit, közleményeit írásban és szóban juttatja el a megszólítottakhoz. A Hajdúnánási Református Egyházközséget, mint fenntartót, a KLIK Hajdúnánási Tankerületét, Hajdúnánás Városi Önkormányzatot folyamatosan írásban tájékoztatjuk:  eredményeinkről,  kéréseinkről. A tantestületet írásban tájékoztatjuk:  az iskola életét szabályozó dokumentumokról (SZMSZ; házirend, stb.),  az éves munkarendről,  helyettesítésekről,  felügyeletekről,  vizsgarendről,  hirdetőtáblán az iskolai élettel kapcsolatos rendezvényekről, versenyekről. A szülők tájékoztatása írásban történik:  ellenőrzőben:  szülői értekezletek időpontjáról,  fogadóórákról (2 héttel az esemény előtt),  dicséretről, elmarasztalásról,  fegyelmi vétségről,  hiányzásról - a törvény előírásainak megfelelően,  félévi eredményről,  levélben, illetve meghívókkal:  hiányzásról,  egyéb iskolai rendezvényekről. Az év végi eredményekről a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket. 37

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Szóbeli tájékoztatást kapnak a szülők:  a tanévnyitó,  a tanévzáró,  a ballagási ünnepségeken,  a szülői értekezleteken,  a fogadóórákon  a kilencedik évfolyam diákjainak szülei az iskoláról,  a problémás esetekben szükség szerint a szülő, az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megbeszélésén,  a szülői munkaközösség választmányi ülésén. A szülőket tájékoztatják:  az iskola igazgatója vagy az általa megbízott vezető,  az osztályfőnökök,  a szaktanárok. A diákok írásbeli tájékoztatást kapnak - ellenőrzőben:  az érdemjegyekről,  dicséretről, elmarasztalásról,  félévi munka eredményéről. Az éves munkáról a bizonyítványban kapnak tájékoztatást. Levélben kapnak tájékoztatást a diákok:  osztályozó - javító - különbözeti vizsgák időpontjáról,  kérelemre, jogszabályok által biztosított lehetőségekről (magántanulói jogviszony, mentesség)  a 18 éven felüli tanulók hiányzásukról és tanulmányi előmenetelükről. Szóbeli tájékoztatás hangzik el a diákok részére:  tanévnyitó,  tanévzáró,  ballagási ünnepségeken,  havonta egy alkalommal diákgyűlésen (15 perces szünetben),  a diákközgyűlésen,  a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  szükség szerint iskolarádión, diákújságon keresztül. A tanulókat tájékoztatják:  az iskola igazgatója,  a diákönkormányzat felelős vezetője,  az osztályfőnökök. Egyéb tájékoztatási forma az iskola honlapja és a faliújságon elhelyezett hirdetések. Iskolánk nyitott, jó kapcsolatok kialakítására törekszik a tanulókkal, a szülőkkel, a partner intézményekkel (lásd SZMSZ).

38

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja II. 8. 3. Az iskola és külső közösségek kapcsolatai               

Szakmai kapcsolat, találkozók magyarországi gimnáziumokkal (Hajdúdorog, Hajdúböszörmény). Versenyek, szakmai megbeszélések a Nyolcosztályos Gimnáziumok Területi Szövetségéhez tartozó iskolákkal (Nyíregyháza, Nyírbátor, Tiszafüred, Fehérgyarmat). Nemzetközi kapcsolatok ápolása, diákcsere, szakmai programok cseréje, egyedi munkaprogramok ( Neuenhagen-Németország, leendő Japán és határontúli kapcsolat). Beiskolázási szülői értekezletek, nyílt napok, versenyek, munkaközösségek együttműködése (általános iskolák). Kőrösi Alapítványi Bál (Szülői Munkaközösség és Iskolaszék rendezésében). Farsang (Szülői Munkaközösség segítségével). Előadások, továbbképzések (Szülői Munkaközösség). Rendezvények, programok kölcsönös látogatása, szervezés segítése (Kéky Lajos Városi Művelődési Központ és Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény). Részvétel és közreműködés a város ünnepi rendezvényein (város napja, március 15., október 23., stb.). Versenyek, rendezvények, akciók, képzések, versenyek (Vöröskereszt Hajdúnánási Szervezete). Osztályfőnökök segítése, bemutatók szervezése, versenyek (Városi Rendőrkapitányság). Végzős diákok tájékoztatása, segítése, képzések (Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ és Városi Kirendeltsége). Képzések, konzultáció (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat). Vidéki gyakorlatra hallgatók fogadása (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola). Iskolai rendezvények látogatása, támogatás (iskolánk mecénásai).

39

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

III. OKTATÁSI PROGRAM „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap.” /Példabeszédek 3,13/

III. 1. BEVEZETÉS Négy évfolyamos gimnázium A nagy múltú iskola, a sokéves hagyományoknak megfelelően továbbra is a gimnázium kettős funkciójának magas szintű megvalósítására törekszik:  általános műveltség megalapozása,  felkészítés érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra illetve munkába állásra. A négy évfolyamos gimnáziumban az nevelő-oktató munka:  angol-német emelt szintű és  általános tantervű osztályban folyik. A négy évfolyamos angol-német emelt szintű képzés tantervében azokat az értékeket kell a kerettanterv követelményének figyelembevételével megjeleníteni, amelyeket az általános és a speciális tantervű osztály működése során szereztünk. Így elsőbbséget kap továbbra is az angol és a német nyelv tanítása – a középfokú állami nyelvvizsgára való felkészítés. A kettős funkció kiteljesítése elválaszthatatlan a személyiségfejlesztés, az önismeret és a pályaismeret megalapozásától, fejlesztésétől, továbbá kiemelt feladat a tehetséggondozás. Az általános tantervű gimnáziumi osztály létét indokolja a szülők és diákok részéről jelentkező igény. Ezt a képzést azoknak ajánljuk:  akiknek még nincs kiforrott elképzelésük későbbi pályájukat illetően, de terveik között szerepel az egyetemen, főiskolán való továbbtanulás,  akik egyik tantárgy iránt sem kötelezték még el magukat,  akiket minden közismereti tárgy egyformán érdekel és középiskolai tanulmányaik kezdetén egyik mellett sem akarják elkötelezni magukat,  akik a későbbi szakma tanulás érdekében érettségi vizsgát kívánnak tenni. Hat évfolyamos gimnázium (2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben) 2007-ben a fenntartó megbízásából sor került Hajdúnánás oktatási intézményeinek felül vizsgálatára. A szakértői vélemény javasolja a nyolcosztályos gimnáziumi képzés kifutó rendszerben történő megszüntetését, ugyanakkor támogatja a hat évfolyamos gimnáziumi képzést. A 2008/2009-es tanévre történő beiskolázás során a gimnáziumi képzés keretében meghirdettük a hat évfolyamos gimnáziumi képzést, ahol kiemelt helyet kap a matematika és a biológia oktatása. Felnőttoktatás A felnőttek középiskolájában cél a nyolc általános iskolai, de főleg a szakmunkás bizonyítványnyal rendelkező hallgatók érettségi vizsgára való felkészítése, a tehetségesebb, szorgalmasabb tanulók továbbtanulásának segítése. 40

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Függetlenül a képzés rendjétől a felnőttoktatás feladata továbbá:  az előző ismertek hiányosságának felmérése, hiánypótlás,  az általános műveltség kiterjesztése, elmélyítése,  a későn érő, szakmával rendelkező fiataloknak a továbbfejlődés lehetőségének biztosítása,  az önművelés elősegítése és fejlesztése,  felkészítés a munkaerő piacon történő jobb önérvényesítésre. Az oktatás igazodik a tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, meglévő ismereteihez és életkorához. Felvételt nyerhetnek a tizenhatodik életévüket betöltők. Az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket.

41

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

III. 2. HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS „A természettudományos és a humán kultúra egységének megértésére, ami az igazi kulturáltságot jelenti, a természettudományokkal foglalkozóknak van potenciális előnye.” (Gyarmati István) ÓRATERV hat évfolyamos gimnázium - 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

7.

8.

matematika emelt szintű 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom**

4

4

4

4

4

Történelem és államp. ism. Történelem Hit-és erkölcstan (etika) Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 1. a szabadon választható órák terhére Idegen nyelv 2. Matematika*** Matematika a szabadon választható órák terhére Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Biológia a szabadon választható órák terhére Kémia Kémia a szabadon választható órák terhére Földünk és környezetünk Ének zene és Egyházi ének Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Osztályfőnöki a szabadon választható órák terhére Önismeret, tanulásmódszertan

2

2 2 2 4

2 2 3

3 2 4

2 3

2 3 1

biológia emelt szintű 9.

10.

11.

12.

4

4

4

4

4

3 2 4

2 2 4

2 2 3

3 2 4

3 2 4

1

3

3

3 3

2

2

2

1

1

2

3 3 2

1 3 5

3 6

3 3

3 3

csb. 3 3

2 1,5

0,5

0,5

1,5

1,5

1,5

0,5

0,5

0,5

2 1 1+1 1+1 1 1 1 0,5 2 2 1

2

3 4

2 2 1,5

2 2

1 2

2

2 1,5

2 4,5 0,5

0,5

3

2,5

2

1,5

2

1

0,5

2 1

2 1 1

2 1

2 1

2 1

2 1 1

2 1

2 1

1 0,5 42

2 1

2 1

csb.

csb.

1 1 1,5

csb.

2 1

5

csb. csb.

2 1

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

MODULOK Tánc és dráma* Ember- és társadalomismeret, etika

7.

0,5

7.

Szabadon választható órák terhére Maximális tan. óraszám:

9.

10.

11.

12.

9.

10.

11.

12.

0,5 1 1

1

0,5

Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Művészetek

Érettségire felkészítő órák – kötelező Érettségire felkészítő órák – a szabadon választható Kötelező óraszám a törvény alapján

8.

8.

0,5 1 1 1 1 matematika emelt szintű 9. 10. 11. 12. 0,5

2

4

4

25

25

27,5 27,5

30

30

4

4

2,5

3,5

4

4

32

32

32

33

36

36

1

biológia emelt szintű 9.

10.

11.

12. 1

27,5 27,5 4

4

33,5 33,5

3,5

4

30

30

4

4

36

36

* A Tánc és dráma modul beépül a magyar nyelv és irodalom, valamint a testnevelés tantervekbe. ** Magyar nyelv és irodalomból a 7. és 8. évfolyamon 1 óra csoportbontásban a szövegértés gyakorlása miatt. *** 12. évfolyamon a matematika tantervben 30 óra ábrázoló-geometria. Iskolánk a tehetséggondozást felvállalva 2008. szeptember 1-jétől átgondolt és alapos előkészítő munka után kívánja indítani a hat évfolyamos gimnáziumi oktatási formát. A hatosztályos képzésnek kellően rugalmasnak kell lenni ahhoz, hogy a folyamatosan változó feltételeknek megfeleljen, és a színvonalát megőrizze a jelenleg is működő, 2008 szeptemberétől fokozatosan kifutó nyolcosztályos képzésnek. A nyolc évfolyamos gimnázium indítása előtt tagozatos gimnáziumi osztályok működtek (pl.: matematika, fizika), melynek rangját mutatta a szomszédos megyékből is hozzánk jelentkező tehetséges tanulók nagy száma, a térségből hozzánk valamikor diákként tanulni járt szülők ma is azt a kiemelkedő iskolát várják és keresik Hajdúnánáson, és reméljük, velünk közösen ezt az elkövetkezendő években is megtalálják. Diákjaink 12 és 18 éves koruk között tanulnak nálunk. Ez a hat év a serdülőkor egészét átfogja, és alkalmas arra, hogy egy iskolai közösségben élje át a gyerek a legnehezebb időszakot, a kamaszkort. A gyermekeik jövőjéről gondoskodni kívánó szülők - teljes joggal - abból indulnak ki, hogy minél előbb jut a gyerek egy vélhetően magas oktatási színvonalú, őt hosszú ideig megtartó iskolába, annál eredményesebb a felkészülése a felsőfokú továbbtanulásra, a jövendő életpályára. A hat évfolyamos gimnázium nevelési-oktatási koncepciójának lényege a minden diák számára kötelező egységes alap- és az azt kiegészítő egyéni választáson alapuló kiegészítő képzés, párhuzamos, egymást kiegészítő megvalósítása. Az első két év az alkalmazkodás, a beilleszke43

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja dés, a második két év az intenzív tanítás-tanulás ideje, felkészülés a „tantárgyi specializációra”. A harmadik két év a differenciált egyéni képzés időszaka. A kötelező egységes képzés a 7-10. évfolyamon minden tanuló számára biztosítja az ismereteknek és a kompetenciáknak azt a szintjét humán és reáltárgyakból, mely szükséges a sikeres érettségi-felvételi letételéhez. Az ehhez vezető módszerek, a hagyományos gimnáziumi oktatáshoz viszonyítva eltérőek, rugalmasabbak, a tantárgyak heti óraszáma változhat, s a csoportbontások, nem kell, hogy kövessék az osztályszerkezetet. A kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony és önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A szülők számára vonzó perspektívát jelenthet, hogy gyerekeik „átlagos” képességű osztálytársaik köréből kiemelkedve, minél korábban magasabb követelményeket támasztó középiskolába kerüljenek, ahol a képességeiknek megfelelő gyorsabb tempóban és eredményesebben sajátítják el a tananyagot. A szülők szívesen látják ebben a gimnáziumban gyermekeiket, mivel a megfelelő terhelés, a tehetségígéretű gyerekek csoportjában biztosabbnak ítélik a majdani felsőfokú továbbtanulás esélyeit. A hat évfolyamos gimnáziumba általában a tanulásra jól motivált gyerekek jelentkeznek. Az inspiratív szellemű tanulói csoportokban gyorsabban fejlődik ki a céltudatosság, a versenyképesség. A gyermek fejlődés-lélektani állapota 12 éves korban lényegesen stabilabb, mint a kamaszkor problémáival nehezített 14 éves pszichikuma. Az iskolaváltás szempontjából ez az időpont az optimális. A gyermekek többségénél 12 éves korra alakul ki az önálló tanulás magasabb fokát biztosító absztrakciós készség, az érdeklődés motivációra képes szintje. Még érdeklődő, tanulékony, hajlamos elfogadni a felnőttek irányítását. Ekkor kezd tudatosan különbséget tenni a jó és a rossz között, ekkor alakul ki a viszonylagos emberismerete, érdeklődéssel fordul a realitások felé. A hat évfolyamos forma jól igazodik az európai iskolaszerkezetekhez. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk még inkább megteremti annak - a már napjainkban is létező - gyakorlatnak a lehetőségét, hogy tanulóink egy-egy tanévet külföldi iskolában töltsenek, majd nyelvtudásban, európai ismeretekben megerősödve térjenek vissza és fejezzék be nálunk tanulmányaikat. A kor szerkezetéhez, a 6 évfolyamos alapképzés és a 6 évfolyamos gimnázium képzési rendszere illeszkedik a legjobban. A hozzánk kerülő kisdiákok egy része már tizenkét éves tehát már érett és alkalmas az iskolaváltoztatásra. Az intenzívebb, koncentráltabb középiskolai tanulói és tanítási módszerek hatékonyabb fejlődést tesznek lehetővé számukra. Jogosultságát a társadalmi szükséglet igazolja, cél a tehetséges tanulók természettudományi képzésének megalapozása. A hatosztályos gimnáziumi képzés szelektív, mely azt jelenti, hogy olyan diákok jelentkezését várjuk, akik az általános iskolában kiváló eredményeket értek el, természettudományos terület iránt különleges érdeklődést mutatnak, és majdan egyetemen, főiskolán szeretnének továbbtanulni. 44

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A tanulók felvétele az általános iskolában elért eredmény alapján történik, emellett a hatosztályos képzést választók a jelentkezők számától függően (túljelentkezés esetén) felvételi elbeszélgetésen vehetnek részt. Tudjuk, hogy a XX. század tudománya a fizika volt várhatóan a XXI. századé a biológia, ezt figyelembe véve igyekeztünk a természettudományos alapozású, emelt szintű képzésünket alakítani. A képzés alapvető feladata megegyezik a négy évfolyamos gimnáziuméval, de a 7-8. évfolyamon kiemelt szerepet kap a matematika és a természettudományos tárgyak megalapozása, a versenyek előkészítése. A matematika és a biológia emelt szinten történő tanítását kívánjuk előkészíteni a kilencedik évfolyamra úgy, hogy különbözeti vizsga nélkül be lehessen kapcsolódni azoknak, akik csak nyolcadik után kívánnak matematikából vagy biológiából emelt szintű képzésre jelentkezni az általános iskolákból. Azoknak a tanítványainknak, akik bármilyen okból vissza kívánnak lépni a hat évfolyamos képzésből, biztosítjuk az átlépést a négy évfolyamos, illetve a szakközépiskolai osztályokba. A hat évfolyamos gimnázium olyan általánosan művelő középiskola, amely az általános iskola első hat évének nevelési és oktatási eredményeire építve - a legmagasabb színvonalú oktatásban, a szigorú követelmények mellett a hat tanév vertikumában arra törekszik, hogy a végzős diákok:  széles általános műveltséggel és ismeretekkel rendelkezzenek;  legyenek képesek ismereteiket alkotó módon alkalmazni, legyenek gyakorlatiasak;  a gyorsan változó világunkban tudjanak könnyen alkalmazkodni szakmailag és emberileg egyaránt;  az értékek között tudjanak helyesen, gyorsan eligazodni;  a kihívások megválaszolásához legyenek meg ismereteik, készségeik;  ismerjék és becsüljék meg a demokratikus társadalom szabályait;  kötődés a nemzethez és a szülőföldhöz, illetve azok hagyományainak ismerete, ápolása;  az elvi tudásuk és emberi kvalitásaik révén legyenek alkalmasak a pozitív emberi kapcsolatok teremtésére, szakmai ismereteik révén pedig Európában bárhol legyenek képesek munkavégzésre;  vállalják tudatosan az európai és magyar kulturális örökségeket, és legyen közösségi felelősségtudatuk. A fentiek megvalósításához a nevelőtestület részéről hat év egységes pedagógiai gyakorlat és következetes, a képzés oktatási-nevelési céljainak és feladatainak megvalósítása szükséges.

45

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS SZAKASZAI A hat évfolyamos gimnázium két, egymással szoros kapcsolatban lévő és átnyúló szakaszt foglal magába. (2 + 4)  7-8. évfolyam: alapozó szakasz: előkészítés, szintre hozás  9-12. évfolyam: orientáló, irányítási szakasz  Alapozó szakasz előkészítés, szintre hozás (7-8. évfolyam) Ebben az időszakban (13-14 éves korosztály) az általános iskola első hat évének nevelésioktatási eredményeire építve stabil műveltségi, neveltségi alapszintek, természettudományos alapkészségek kialakítása történik. A képzés szempontjából ez a legfontosabb, a további munka eredményességét tekintve a leginkább meghatározó. Az általános iskolából átlépő „kisgimnazista” megismeri a gimnázium norma és tevékenység-rendszerét, a középiskolás létformát. Beilleszkedik az osztály- és csoportközösségekbe. A tudatos és eredményes tanulás módszertanának megismertetésével olyan képességeket fejlesztünk ki, amelyek birtokában könnyebben tudnak boldogulni a későbbi tanulásban. A diákok és szüleik megismerik a gimnázium céljait, elvárásait, szokás és követelményrendszerét. Az alapozó szakasz nevelő-oktató munkájában fontos követelmény, hogy a különböző általános iskolákból érkező tanulókat az előképzettségbeli, neveltségi eltéréseiben, lemaradásaiban szintre hozza, egyben kialakítsa az önálló tanulási szokásokat, munkarendet. Ebben nagy segítséget nyújt az osztályfőnök és a szülők jó együttműködése. Az előkészítő szakaszban a matematika kiemelt oktatására kerül a hangsúly. Az első két évben cél, hogy a tanulók alapozó képzést kapjanak minden tantárgyból, ezzel elősegítve a következő képzési szakaszban az oktatott műveltségi elemek, készségszintek egymásra építhetőségét. A 12 éves gyermek pubertás szakasza rendkívül ellentmondásos, sokszínű és változékony. Alapvető tevékenység ebben a korban a tanulás. A különböző kedvtelések, szabad foglalkozások a gyerek érdeklődését fejlesztik, önképzését erősítik. Érdeklődés ebben a korban kifejezetten a külvilágra irányul, a felfedezés, megismerés vágya mozgatja a gyermeket. Az új ismeretek, készségek nyomán megerősödik az önálló vállalkozásokra, sőt kalandokra irányuló motiváció a gyermekben. Ebben a korban alakul ki az egyéni érdeklődési irány, amely befolyásolja későbbi fejlődését – esetleges pályaválasztását. Ebben a korban még élesen elkülönül a fiúk és a lányok főbb érdeklődési és tevékenységi területe. Egészében véve azt mondhatjuk, hogy ebben a fejlődési szakaszban a gyerek egész motivációs rendszere kiszélesedik, és egyben intenzívebbé válik. Mindennapi munkánkat erre a sokoldalú motivációs bázisra építjük. A gyerek minden iránt való nyitottsága, érdeklődése miatt tudatosan lehet a motivációs skálát erősíteni a szaktárgyakon belül. Megkezdődik a szülőtől való érzelmi elválás. A kortársakhoz való viszonyban – a csoportképződés a jellemző. A megismerő funkció kerül előtérbe. Az észlelés és emlékezés fejlődése erősödik. Ekkor alakul ki az elvont, fogalmi gondolkodás. A megismerés részfunkciói nem önállóan fejlődnek, hanem szoros kölcsönhatásban egymással és a személyiség egész fejlődésével. A pedagógusnak ismernie kell a tanuló egyéni sajátosságait, hogy hatékonyan alakíthassa tanulási készségeit. A tanulásmódszertanra hangsúlyt kell fektetnünk. A tanulásmódszertan lehetőségeit kihasználva az alapkövetelményt kell elsajátíttatni a tanulókkal, miközben az életkori sajátosságokat figyelembe kell venni, úgy hogy a természettudományos képzésnek jó alapot nyújtson a következő évekre. 46

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A kommunikációs készség kialakításában kiemelt fontosságú tantárgy a magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv tanítása ebben az időszakban egy nyelvből folyik, melyet a diákok választanak meg. Többnyire angol és német csoportok indulnak. A hozott előismeret alapján eltérő szintű nyelvi csoportokat alakítunk ki. Az informatika tárgyból alapozás folyik, amely végén minden diáknak eszközként kell használnia a személyi számítógépet. Célszerű a 8. tanévet matematika esetleg magyar alapozó vizsgával zárni, hogy lássuk munkánk eredményét és hozzászokjanak tanulóink a vizsgák légköréhez.  Orientáló, irányítási szakasz (9-12. évfolyam) Feltűnő testi változások történnek, a személyiség is kiegyenlítetlen, a cselekvés időnként állhatatlan és célja ugrásszerűen változik. Az érzelmi élet a figyelem középpontjába kerül és jelentősen befolyásolja a cselekvést. Elsősorban nem a tárgyi érdeklődés dominál, hanem fokozatosan uralkodó lesz a személyi érdeklődés. A kifelé fordulást bizonyos fokú introvertált hajlam váltja fel. Ez hatással van a gondolkodásra és a cselekvésre. A fiúknál és a lányoknál a fejlődés gyorsasága eltérő. A lányok szellemi érettségben átmenetileg felülmúlják a fiúkat. A fantázia erősebben jelentkezik, mint a fejlődés korábbi fokain. Ez többnyire ábrándozásban és vágyálmokban nyilvánul meg. A gondolkodás absztraktabb és kevésbé szemléletes, mint eddig. Természetesen még gyakran követnek el hibát a következtető gondolkodásban. Ennek fő oka az elhamarkodott általánosítás, a gyenge gondolkodási ösztön, a koncentrációs gyengeség. Az önállóság fokozottabb igénylése, a saját vélemények és nézetek erősödése, valamint a serdülők kritikai készsége a családi kötelék fellazulását eredményezi. A következő fejlődési szakasz a pubertás. Az előző fázis zavara és diszharmóniája eltűnik. Felelősségtudatuk erősödik. Az önállóságra és az önmeghatározásra való törekvést elősegítik a külső életforma változásai. Elkezdődik a gyakorlati hivatásra való felkészülés. Majd kezdetét veszi az ifjúkor. Három fő feladat:  önállóan gondolkodó és felelősségtudattal cselekvő emberré váljanak,  éretté váljanak a családalapításra,  hivatást válasszanak. Az ifjú mindig azokhoz a követelményekhez alkalmazkodik, amelyeket a környezete állít vele szemben. Az egykorúakkal való kapcsolatokban is nagy szerepet játszik mások magatartásának értékelése és személyiségének megítélése. Gondot fordítanak arra, hogy külsejüket megfelelőnek tűnő formára alakítsák. A serdülőkorban jelentkező imponálni akarás a legfőbb oka a külső megnyilvánulás és belső magatartás közti ellentmondásnak. Még bizonytalan, lassan nő bele a felnőtt magatartásba. Ha a fiatalkorúak - ma talán kifejezettebb, mint korábban - a jogosulatlan igényszint és az önkritikus magatartás kifejezett hiányának látszatát keltik, akkor arra kell törekedni, hogy kiderítsük, vajon ez a magatartás csak póz, az önvédelem egy formája, az átélt kisebbrendűség kompenzációja-e, vagy esetleg a gyakori teljesítménybeli fogyatékosságok következménye. Ha észreveszik a szó és a tett közötti különbséget, csalódnak a felnőttekben. Általában ez a csalódás nemcsak az adott személyre vonatkozik, minden felnőttre kiterjesztik. A nevelőknek, pedagógusoknak figyelni kell arra, hogy nem keltik-e a tanulókkal szemben a tévedhetetlenség, abszolút követelményhűség és gáncsnélküliség benyomását. Az induktív-deduktív logikai megismerés további erősödése mellett megjelenik a hipotézisalkotás és a problémamegoldás képessége, vagyis az elméletekben való gondolkodás lehetősége és sajátossága. Az utolsó iskolai években az ifjak hivatásvágya többnyire tárgyilagos és megalapozott. Ebben az időszakban (15-18 éves korosztály) a reálműveltség - tartalmak közvetítésére, feldolgozására kerül sor a helyi tantervek alapján. A négy tanév alatt a pályaorientációt a szabad órák segítik. 47

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A széleskörű általános műveltség megalapozását valamennyi szaktárgy (műveltségi terület) közös feladatának tekintjük. Az emelt szintű érettségi bevezetésével összefüggésben, helyi tantervünkben – és a tanmenetekben – megjelennek azok a tantervi tartalmak, amelyek az új érettségi követelmény-rendszerre épülnek. A legkorszerűbb műveltségtartalmak elsajátítását szolgálják a tantárgyi modulok, amelyeket részben önálló tantárgyi keretben, másrészt egy-egy szaktárgy tantervébe építve tanítjuk, pl.: tánc és dráma – magyar irodalom és a testnevelés anyagába integrálva. Az idegen nyelvek tanításában kiemelt feladat az állami nyelvvizsgák megszerzése és minél több tanulónknak javasoljuk az előre hozott érettségi vizsgát. Az idegen nyelvek tanítása módot ad más népek kultúrájának megismerésére, kapcsolataink ápolására. Az informatika tantárgy keretében valamennyi tanulónk tantervi anyagként tanulja az internet használatát, érvényesítését az önálló ismeretszerzésben. El kell érni, hogy informatikából érettségiző diákjaink jó szinten teljesítsék az ECDL vizsga vonatkozó követelményeit, bizonyítva ezzel a korszerű számítógép-felhasználói ismereteket, a többiek lehetőleg ECDL bizonyítványt szerezzenek az utolsó két tanévben. A hatosztályos képzésben jó lehetőség nyílik az alapvető pedagógiai cél elérésére, hogy az ismeretek és az alapvető kompetenciák elsajátíttatásában a tanulók érdeklődésére építsünk. Erre elsősorban a reáltárgyak tanításában nyílik tág lehetőség. A 9. és 10. évfolyamon a matematikából és biológia tárgyakból érdeklődők szerint osztjuk meg csoportos oktatás keretében az osztályt. A cél elsősorban az elmélyültebb, alaposabb ismeretszerzés, a 11. évfolyamon, az emelt szintű érettségire felkészítő, esedékes önálló tárgyválasztás előkészítése, és közvetve a pályaorientáció. A 9., 10. és 11. évfolyam végére tervezett vizsgák mérhetővé teszik a tanulmányi teljesítményt, és lehetővé teszik a tanuló számára, hogy hozzászokjon a vizsga légköréhez. Hasonló célt szolgál a hat évfolyamos képzés keretében a 8. év végi vizsga is. (ld. a pedagógiai program szerint) Ebben a szerkezetben kellő számú órát kívánunk adni a szabadon választható tantárgyak tanulására a 11. és 12. évfolyamon, biztosítva ezzel a jó képességű tanulóknak az emelt szintű érettségire – ami a jelenlegi felvételi rendszerben egyben felvételi is – történő felkészülést. A 11 - 12-edik évfolyam az egyéni célokhoz igazodó, differenciáló, az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra és pályaválasztásra előkészítő szakasz. Továbbtanulási szándéka és érdeklődése alapján tantárgyakat választanak közép- vagy emelt szint megjelölésével. A tanuló köteles felkészülni és tudásáról számot adni a kötelező vizsgatárgyak, - magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv – legalább egy választott további tárgy követelményeiből. A felkészülésre biztosított órakeretek lehetővé teszik a célirányos és hatékony felkészülést az átlagos képességű tanulók részére is. A hat évfolyamos gimnázium helyi tantervének készítésénél figyelembe vett alapelvek  A nevelőtestület határozata értelmében fenntartjuk az iskola képzési szerkezetét; a kerettantervi rendelet alkalmazásával érvényesítjük a hat évfolyamos alapozó oktatás felmenő rendszerű bevezetését, szakmailag alapozott elemeit.  A helyi tantervek elkészítése során megkülönböztetett figyelmet fordítunk a négy és hat évfolyamos gimnáziumi valamint a szakközépiskolai képzés közötti átjárhatóságra, elősegítve ezzel a legalább két évfolyamra átnyúló továbbtanulási orientációt.  Érvényesítjük a gimnáziumi kerettanterv szerkezetének központi programját, vagyis a tantárgyi szerkezetet az alábbiak szerint strukturáljuk.  általánosan művelő tantárgyak  természettudományos tantárgyak  informatika  idegen nyelv 48

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja    



A tantárgyak elnevezésében maradéktalanul érvényesítjük a kerettantervben rögzített tantárgyak nevét. Más iskolatípusból történő, tanulmányok közbeni átvétel során különbözeti vizsga vagy más pótlás révén biztosítjuk az érdeklődő tanulók iskolánkba kerülését. Az adott tanulócsoport szakmai profiljának megfelelő természettudományos tantárgy(ak) óraszámát a kerettantervi előírásokat meghaladó mértékben állapítjuk meg és azokat a 7 – 12. évfolyam tantárgyi szerkezetében is megjelenítjük. A kerettantervi előírásoknál magasabb óraszámban biztosítjuk a következő tantárgyak tananyagtartalmának közvetítését:  idegen nyelv (9 – 12. évfolyam)  matematika (9 – 12. évfolyam)  biológia (9 – 12. évfolyam) A 11 – 12. évfolyamon a fakultatív órákat (2 óra/hét) az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre hasznosítjuk.

III. 3. NÉGY ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS ÓRATERV négy évfolyamos gimnázium angol – német emelt szintű 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben ÉVFOLYAMOK

Tantárgy

Érettségi

9.

10.

11.

12.

Magyar Történelem Hit-éserkölcstan 1. idegen nyelv-kötelező órák terhére

4 2 3

4 2 3

4 3 1 6

4 3 2 5

1. idegen nyelv-választh.órák terhére

4

4

-

-

2. idegen nyelv

2

3

3

3

VÉ

Matematika

3

3

3

4

KÉ

Informatika

2

-

-

-

VÉ*

Bevezetés a filozófiába

-

-

-

1

Fizika

2

2

2

-

VÉ

Biológia

-

2

2

2

VÉ

Kémia

2

2

-

-

VÉ

Földünk és környezetünk

2

2

-

-

VÉ

Ének-zene

2

-

-

-

Rajz és vizuális kultúra

-

1

-

-

Testnevelés és sport

2

2

2

2

49

Megjegyzés

KÉ KÉ KÉ

csb. KÖTELEZŐ

VÉ

csb csb

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Osztályfőnöki Önismeret, tanulásmódszertan MODULOK Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Emelt szintű érettségire felkészítő a kötelező órák terhére

Emelt szintű érettségire felkészítő a szabadon választható órák terhére

Kötelező óraszám Szabadon választható óra terhére Összóraszám

1

1

1

1

0,5

-

-

-

0,5 1 Beépül a magyar és testnevelés tantárgyakba. 1 1 1 -

-

2

2

KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ Javasolt az informatika, amely elősegíti az ECDL vizsga letételét.

-

-

3

3

27,5

27,5

30

30

4

4

3

3

31,5

31,5

33

35

KÖTELEZŐ a 9. és 10. évf.

* az informatika érettségi felkészítő óra felvétele esetén választható érettségi tantárgyként A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. Az oktató – nevelő munka célja az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra valamint a munkába állásra történő felkészítés. A négy évfolyamos gimnáziumi képzés két nagy szakaszra osztó: 9-10. évfolyam - alapozó és orientáló szakasz Jellemzői:  az önismeret, önértékelés fejlesztése,  helyes tanulási módszerek kialakítása,  a kommunikációs készségek fejlesztése,  a viselkedéskultúra fejlesztése,  az általános műveltség megszilárdítása,  iskolai kötődések kialakítása,  a házirend megismerése, beilleszkedés az iskola rendjébe,  az osztályközösség szervezése, helyes értékrendjének, igényszintjének kialakítása,  felzárkózás,  a továbbtanuláshoz szükséges érettségire felkészítő tantárgyak választása. 50

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja 11-12. évfolyam – specializáló, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz Jellemzői:  felkészülés a pályaválasztásra, a különböző foglalkozások, a felsőfokú intézmények, a továbbtanulás lehetőségeinek megismerése,  felkészülés az érettségi vizsgákra, a továbbtanulásra,  az eddig szerzett ismeretek tudatos rendszerezésére,  törekvés a kultúra - és tudománytörténet egységes egészben való látására,  családi életre nevelés,  felkészülés a felnőtté válásra, a felnőttek társadalmába való beilleszkedésre,  fokozott felelősségvállalás a szűkebb és tágabb környezetért (család, szülő, testvér, osztálytárs, iskolatárs),  felkészülés az anyagi felelősségvállalásra. A szaktárgyi órák a diákoknak nemcsak az elméleti ismereteket, hanem azok alkalmazásának lehetőségeit is közvetítik. Kiemelik a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat. A tanulókat összefüggésben és rendszerben való gondolkodásra nevelik. A szaktanárok és az osztályfőnökök egyaránt törekszenek a helyes tanulási módszerek kialakítására, hiszen fel kell készíteni a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra, s arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket. Felkészítik a diákokat az információs korban való eligazodásra, az információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására. Valamennyi pedagógus törekszik a tanulók kommunikációs képességének továbbfejlesztésére, az anyanyelv igényes használatának kialakítására, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, az alternatívák felismerésére, mérlegelésére, valamint felelős döntésre ösztönzik a tanulókat. Az osztályfőnöki órák témakörei között szerepel az önismeret, amely elősegíti az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kudarctűrés, az együttműködéshez és konfliktuskezeléshez szükséges személyiségjegyek kialakítását. A nevelés során kiemelt helyen áll a környezeti, az esztétikai, az egészséges életmódra történő nevelés, amely részben tanórákon, részben a mindennapi környezet személyiségformáló szerepével valósul meg. A négy éves nevelő - oktató munka felkészíti a tanulókat:  a felelős társadalmi magatartásra, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára, a jogok és kötelességek összetartozásának elfogadására,  a másik ember megbecsülésére,  hogy felelősek saját munkájukért, cselekedeteikért, önmagukért, természeti – társadalmi környezetükért,  cselekvő hazaszeretetre,  nyitottságra más népek kultúrája és hagyományai iránt,  az európai integrációs folyamatra, amely a kultúraváltás, a globalizáció jelenségeivel jár együtt, a nemzeti és európai identitástudat megerősítését teszi szükségessé,  a folyamatosan változó világra, a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre. A négy évfolyamos gimnázium angol-német emelt szintű osztályában az élő idegen nyelvek közül a német ill. az angol nyelvet emelt szinten tanítjuk. Célunk, hogy diákjaink „B2” típusú középfokú nyelvvizsgát szerezzenek. Nyelvvizsgát tehetnek külső vizsgaközpontokban, illetve emelt szintű érettségi vizsgaként. 51

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Céljainkat indokolja: Az iskolánkban éveken keresztül évfolyamonként egy osztállyal működő idegen nyelvi speciális tantervű osztály tanulói a negyedik év végére igen nagy számban szereztek „C” típusú középfokú állami nyelvvizsgát ill. közülük néhányan felsőfokú állami nyelvvizsgát is. Tantestületünk igen hamar megérezte, hogy a mai, egyre nyitottabbá váló világunkban létkérdés a jól alkalmazható idegennyelv-tudás megszerzése. A diákokkal és a szülőkkel széles körben, különböző iskolai fórumokon tudatosítjuk, hogy a biztos nyelvtudás az előfeltétele:  a munkába állásnak,  a felsőfokú tanulmányoknak,  más népek kultúrája és szokásai megismerésének,  nemzeti értékeink átadásának,  az egész személyiség fejlődésének. Az angol-német emelt szintű négy évfolyamos gimnáziumi osztályba azok a diákok nyerhetnek felvételt, akik  elfogadják angol illetve német nyelvből az emelt szintű oktatást, valamint  az 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatuk alapján számított pontszámuk a legmagasabb, de négy egészes átlagnál nem alacsonyabb. Az általános tantervű négy évfolyamos gimnáziumi osztályba azok a diákok nyerhetnek felvételt, akik  elfogadják az általános tantervű osztály óratervét, valamint  az 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatuk alapján számított pontszámuk a legmagasabb. A tizenegyedik évfolyamtól diákjaink érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően kétszintű érettségi vizsgákra felkészítő csoportokba jelentkezhetnek, amelyek emeltszintű érettségire, felsőfokú tanulmányokra, illetve munkába állásra készítenek fel. Ekkor már az osztálykeret fellazul, ezeken az évfolyamokon, a gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályokból, a csoportok a tanulók érdeklődése és képességei alapján szerveződhetnek. III. 4. ÓRATERVEK A 2013/2014-ES TANÉVTŐL – GIMNÁZIUM A HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLY ÓRATERVE 7–12. évfolyam 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (*csoportbontás) I. idegen nyelv (csoportbontás) II. idegen nyelv (csoportbontás)

10. 11. 12. évf. évf. évf. 4 4 4 (3+1*) (3+1*) (3+1*)

7. évf.

8. évf.

9. évf.

3

4

4 (2+2*)

3

3

3+1

3+1

3+1

3+1

3

3

3

3

52

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Matematika (*csoportbontás) matematikát emelt órában 3+2 választók (4+1*) biológiát emelt órában választók Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek 2 Hit-és erkölcstan (etika) Biológia – egészségtan (*csoportbontás) matematikát emelt órában 2 választók biológiát emelt órában választók 2 Fizika Kémia matematikát emelt órában 1+1 választók biológiát emelt órában választók 1 Földrajz 1 Ének-zene Egyházi ének 1 Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** 1 Informatika (csoportbontás) Technika, életvitel és gyakor1 lat 5 Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki 3 Szabadon tervezhető órakeret

3+2

3+2

3+2

3+3

3*

3*

3*

3+1*

2

2

2+1

3

3

2

2

2

2

2

2*

2*

2*

2+1

2+2

2+2

2

3+2

1+1 0+2 1

2

2

2

2

2

2 1 1 1

2 1 1 1

2+1 2 1 1

1 2 1

1+1

2

1 1

5 1 3

ebből érettségire felkészítő órák

5 1 4

5 1 4

5 1 6

3

5 1 8

4

33 33 37 37 37 37 Rendelkezésre álló órakeret * A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 53

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja NÉGY ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLY ÓRATERVE ANGOL/NÉMET NYELVI EMELT SZINTŰ KÉPZÉS 9–12. évfolyam 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom (*csoportbontás) I. idegen nyelv (csoportbontás) II. idegen nyelv (csoportbontás) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit-és erkölcstan Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Egyházi ének Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* (egy óra egész évben) Művészetek** Informatika (csoportbontás) Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret ebből érettségire felkészítő Rendelkezésre álló órakeret

4 (2+2*) 3+3 3 3

4 (3+1*) 3+4 3 3

4 (3+1*) 3+3 3 3

4 (3+1*) 3+2 3 3+1

2

2

3

3

2

2 2 2 2 2 1 1 1

2 2 2

2 2

2

2

5 1 7 4 38

1 5 1 8 5 38

2 2 2 1 1 1 1

1+1

1

5 1 4

5 1 4

37

38

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

54

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja NÉGY ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLY ÓRATERVE ÁLTALÁNOS TANTERVŰ KÉPZÉS 9–12. évfolyam 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom (*csoportbontás) I. idegen nyelv (csoportbontás) II. idegen nyelv (csoportbontás) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit-és erkölcstan (etika) Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Egyházi ének Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* (egy óra egész évben) Művészetek** Informatika (csoportbontás) Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret ebből érettségire felkészítő Rendelkezésre álló órakeret

4+1 (3+2*) 3+1 3 3

4 (3+1*) 3+1 3 3+1

4 (3+1*) 3+1 3 3+1

4 (3+1*) 3+1 3 3+1

2+1

2+1

3

3+1

2

2 2 2 2 2 1 1 1

2 2 2

2 2

2

2

5 1 6 4 37

1 5 1 8 5 38

2 2 2 1 1 1 1

1+1

1+1

5 1 4

5 1 4

37

38

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

55

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja III. 5. ÁTJÁRHATÓSÁG (Felvétel – átvétel) III. 5. 1. Felvétel 

Hetedik és kilencedik évfolyamra Az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében, az oktatásért felelős miniszter által, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon. A jelentkezési lapokat az általános iskola továbbítja intézményünkhöz, illetve a Felvételi Központba. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban, a beérkezett jelentkezések rangsorolása után kerül sor azon határ megjelölésére, ameddig a jelentkezést az adott osztályba, szakmacsoportos képzésre és szakképzésre az intézmény elfogadja. A rangsor kialakítása a jelentkező osztályzatai alapján történik.

 a hat évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezés esetén az 5. osztály év végi és 6. osztály félévi magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv és matematika érdemjegyének összege csökkenő sorrendben (minimum 35 pont),  a négy évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezés esetén az 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatok összpontszáma csökkenő sorrendben (négy évfolyamos gimnázium nyelvi emelt szintű osztályában négy egészes átlagnál nem lehet kevesebb). A tantestület minden évben a tanévnyitó értekezleten dönt arról, hogy a négy évfolyamos gimnáziumba jelentkező tanulók számára tart-e írásbeli felvételi vizsgát vagy elbeszélgetést. Döntését a beiskolázási tájékoztatóban nyilvánosságra hozza. A felvételről a megadott rangsor, keretszám, határ, valamint a tanuló igénye ismeretében a Felvételi Központ dönt. III. 5. 2. Átvétel Kérelem alapján, amelyet az intézmény vezetőjének nyújt be, kiskorú tanuló esetén a szülő, 18 év fölött a diák. A kérelemhez csatolni kell a megfelelő bizonyítványt. Évközi átlépéskor az intézmény megkéri az átadó iskolától az adott tanévre vonatkozó érdemjegyeket, értékeléseket és a hiányzási adatokat. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az átvételt iskolánk különbözeti vagy osztályozó vizsgához kötheti.  hat évfolyamos gimnáziumba történő átvétel esetén (9-12. évfolyamon)  emelt szinten oktatott matematikából illetve biológiából,  idegen nyelvből (ha korábban nem tanulta),

56

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  egyéb közismereti tantárgyból, ha a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga letételéhez szükséges.  négy évfolyamos gimnáziumba történő átvétel esetén  emelt szinten oktatott angol illetve német nyelvből,  alapórában tanított angol illetve német nyelvből (ha korábban nem tanulta a nyelvet),  egyéb közismereti tantárgyból, ha a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga letételéhez szükséges. A vizsgakövetelmények a helyi tantervben foglaltak alapján kerülnek meghatározásra az adott évfolyamra érvényes  előzetes tudás,  kulcsfogalmak és  a fejlesztés várt eredményei alapján. A beiratkozás időpontját a tanév rendje és az intézmény munkarendje határozza meg. A 7. ill. 9. osztályba történő beiratkozás során szükséges dokumentumok:  a tanuló személyi igazolványa és születési anyakönyvi kivonata,  a 6. ill. 8. osztály eredményes elvégzését igazoló iskolai bizonyítvány,  a tanuló felvételét javasoló orvosi egészségügyi alkalmassági igazolás és egészségügyi törzslap,  szükség esetén a szakértői bizottság véleménye. III. 5. 3. Magasabb évfolyamra lépés A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, ezt a félévi illetve év végi osztályzatok tükrözik, amelyet a tanuló évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. III. 6. VIZSGÁK III. 6. 1. Intézményi belső vizsgák A szaktárgyi követelményeket a tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Ezek alapján, az iskolavezetés és a tantestület döntése alapján, belső vizsgákat tartunk elsősorban az érettségi tantárgyakból, az érettségi vizsgára való folyamatos és tudatos felkészítést és felkészülést segítendő. A vizsgakövetelményeket, a vizsgák tartalmát, az érintett évfolyamokra illetve csoportokra vonatkozóan, a vizsgát megelőző tanév végén kell rögzíteni. A vizsgakövetelményeket a szaktanár, ill. az osztályfőnök is az előző tanév végén ismerteti a tanulókkal. A belső vizsgák célja az, hogy egy-egy nagyobb tananyagrészből a diákok bizonyíthassák rátermettségüket, hozzáértésüket, hogy kellő vizsgarutinra tegyenek szert írásban és szóban, megtanulják a vizsgára készülés metódusát. A belső vizsgák feladata az is, hogy az érettségire való felkészítésről, ill. felkészülésről a tanulás – tanítás folyamatának résztvevői kellő időben 57

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja képet kapjanak, szükség esetén a kedvezőbb eredmények érdekében beavatkozhassanak, esetenként az előkészülés folyamatát korrigálják. A belső vizsgák eredményességének elemzése segítséget ad a helyi tanterv beválásának ellenőrzéséhez is, illetve a tanári tevékenység eredményességének mérésére is. INTÉZMÉNYI BELSŐ VIZSGÁK 7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam

matematika

Magyar nyelv és irodalom történelem angol nyelv német nyelv

biológia

G H M G H B G N Á G N NY Minden osztály

10. évfo11. évfo12. évfolyam lyam lyam I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY x x x

x

x

x

x

x

x

Minden osztály G H G Á G H G Á G NY G H M G H B G N

x

x

x

58

x

x

x

x

x

x

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Évfolyam 8. évfolyam

Vizsgatárgy alapozó vizsga (hat évf. gimn.)

Értékelés írásban

matematika 9. évfolyam

biológia (hat évf. gimn. a biológiát emelt szinten szóban tanulók számára)

10. évfolyam

matematika (hat évf. gimn. a matematikát emelt írásban szinten tanulók számára)

10. évfolyam

matematika (gimnázium általános tantervű osztály)

10. évfolyam

angol/német (négy évf. emelt szintű gimnázium írásban és szóban nyelvi képzés)

11. évfolyam

angol/német (általános tantervű gimnáziumi osztály írásbeli és szóbeli – első idegen nyelvből)

11. évfolyam

magyar nyelv és irodalom

11. évfolyam

biológia (hat évf. gimn. a biológiát emelt szinten írásban tanulók számára)

12. évfolyam

történelem

szóban, eredménye témazáró jegyként

12. évfolyam

matematika

írásban, eredménye témazáró jegyként

írásban

szóbeli

Megjegyzés: Az érettségit előkészítő belső vizsgák szervezése az adott tantárgyra jellemző érettségi követelmények szerint történik. A vizsgákon született eredmények témazáró jegyként kerülnek a naplóba. III. 6. 2. Osztályozó, javító, különbözeti vizsga A jogszabályban előírtaknak megfelelően (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64 – 73. § - a) de a helyi tantervek követelményei szerint folynak. Osztályozó vizsga január, február és augusztus utolsó hetében, szükség esetén ettől eltérő időpontban, javítóvizsga augusztus 15 – étől 31 – éig, különbözeti vizsga – egyéni elbírálás alapján – ezektől eltérő időpontban is szervezhető. A vizsgákra jelentkezni az igazgatónál írásban kell szülői ellenjegyzéssel, a vizsgák várható időpontja előtt 3-5 héttel. A vizsgabizottság legalább háromtagú, akik közül kettő az adott tantárgyat tanítja. A vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki.

59

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Azok a tanulók, akik az igazgató engedélye alapján magántanulói jogviszonyban állnak minden tanévben, félévkor és év végén osztályozó vizsgát tesznek, az adott évfolyam tantervi anyagából. TANTERVI ANYAG SZÁMONKÉRÉSE (osztályozó és különbözeti vizsga)

magyar nyelv irodalom történelem erkölcstan etika matematika fizika angol nyelv német nyelv biológia kémia földrajz ének-zene vizuális kultúra

mozgóképmédiaismeret informatika testnevelés művészetek életvitel és gyakorlat

7. évfolyam

8. évfolyam

9. évfolyam

I SZ x x x x x x

I SZ x x x x x x

I SZ x x x x x

x x x

x x x x

GY

x

x x x

x

x x x x

GY

x

x x x

x

x x x x

x

10. évfo11. évfo12. évfolyam lyam lyam GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY x x x x x x x x x x x x x x x

x

x x x

x

x x x x

x

x

7. évfolyam

8. évfolyam

9. évfolyam

I

GY

I

I SZ x x

x x

x

SZ

x

SZ

GY

x x

x

GY

x x

x

60

x x x x

x

x x x x

x

x

x x

x x

11. évfolyam I SZ GY

12. évfolyam I SZ GY

x x

10. évfolyam I SZ GY

x

x x

x x

x x

x x

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja III. 6. 3. Érettségi vizsga (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. §) Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint tartunk. (A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24) OM rendelet) Nyitottak vagyunk arra, hogy 

a 11. és 12. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést más középiskolák tanulói számára is lehetővé tegyük, vendégtanulókat fogadjunk,



érettségi vizsgát szervezzünk azoknak a tanulóknak az igényei alapján, akiknek a tanulói jogviszonya már nem áll fenn.

Az érettségi vizsgákra felkészítő 11. és 12. évfolyamon folyó pedagógiai munka előkészítése megköveteli, hogy diákjaink már a kilencedik évfolyamon alaposan megismerkedjenek a kétszintű érettségi rendszerrel, és megfelelő önismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy választásuk reális legyen. Ezzel a kérdéssel minden szaktanárnak kötelessége tanórán és azon kívül is foglalkozni, az osztályfőnöknek pedig fontos koordináló szerepe is van. A 10. évfolyam végén és a 11. évfolyamon december 15-ig felmérjük a tanulók igényeit a 11. és 12. évfolyamokra választott tantárgyakról és a tanulandó tantárgyak felkészítési szintjéről, valamint az érettségi választott tantárgyairól és az érettségi tantárgyak választott szintjéről. Az iskola igazgatója a felmérések, a munkaközösség-vezetők véleménye alapján elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Iskolánk minden év május 20-ig felméri, hány tanuló, milyen szabadon választható tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választható, illetve jelentkezni kíván a szabadon választható tanítási órára. Elvárjuk, hogy az emelt szintű tantárgyakat tanuló osztályok tanulói a specializációnak megfelelő tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek. Az érettségi vizsgák értékelő elemzésében ki kell térni ezen elvárások teljesülésének mértékére. Megjegyzés: A pedagógiai programnak az érettségi felkészítésre vonatkozó és az érettségi vizsgák szervezését érintő részeit az érettségi vizsgaszabályzat változása módosíthatja. ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS TANTÁRGY magyar nyelv és irodalom történelem matematika angol nyelv

KÖZÉPSZINTEN + + + + 61

EMELT SZINTEN + + + +

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja német nyelv fizika biológia kémia

+ + + +

informatika

+

ének-zene vizuális kultúra mozgókép- és médiaismeret testnevelés földrajz hit- és erkölcstan (református hittan)

+ + + + + +

+ + + + Amennyiben a tanuló 11-12. évfolyamon részt vesz érettségi előkészítő órán.

+

III. 7. FELNŐTTOKTATÁS A felnőttek középiskolájában (nappali, esti és levelező tagozat) cél a nyolc általános iskolai, de főleg a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező hallgatók érettségi vizsgára való felkészítése, a tehetségesebb, szorgalmasabb tanulók továbbtanulásának segítése. A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Alapelveink, a munkánkban vallott és közvetített legfőbb értékek: etikai és esztétikai érzékenység, igényesség a tudás, a permanens tanulás, az önművelés igényének kialakítása a közösségi értékek jelentősége (családi, társadalmi); humánum, tolerancia, rugalmasság, a természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme; a kommunikációs készségek fejlesztése, az anyanyelvi kultúra ápolása, hazafiság és európaiság egysége, a személyiség kiteljesítésére törekvés; önbizalom és mások megbecsülése, önfegyelem, pozitív életszemlélet. 62

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Tekintettel a felnőttoktatás sajátos feltételeire, s arra a tényre, hogy a program résztvevői részben idősebbek, s munka mellett korlátozott időkeretben tanulnak, a kimenet szabályozás elvei érvényesülnek, tehát elsősorban a kitűzött célok (készségek, képességek, tulajdonságok) elsődlegessége s a célok elérését szolgáló eszközök rugalmas alkalmazása. A felnőttoktatásban Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium tanárai tanítanak. FELNŐTTOKTATÁS ÓRATERVE Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

0,5

1

0,5

1

0,5

0,5

0,5

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

2

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

2

2

2

Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Kémia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Földrajz

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

Művészeti ismeretek

1

-

1

-

1

-

-

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2

2

Osztályfőnöki óra

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Szabadon tervezhető órakeret

-

-

-

-

-

-

5,5

2,5

Összesen

15

10

15

10

15

10

15

10

63

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja III. 8. NAPKÖZI A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § - a alapján az intézmények térítés mentesen biztosítják az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, felügyeletet. Ennek értelmében az iskola a szülői igények alapján:  

a hat évfolyamos gimnázium tanulói számára napközi-otthoni (7-8. évfolyam), az 7-10. évfolyam tanulói számára tanulószobai ellátást biztosíthat.

A napközi az iskola épületében 13.30 és 16.30 óra között, a tanulószoba az iskola épületében a kijelölt tanteremben működik 14.30 és 16.00 óra között. A napközis foglalkozások vezetője főállású napközis tanár vagy az évfolyamon tanító szaktanárok. A tanulószobai foglalkozásokat a tantestület tagjai felügyelik az érvényes tantárgyfelosztásnak megfelelően. Az ellátás megszervezése a szülői igények alapján történik. A szülők igényüket írásban jelzik augusztus 20-ig az intézmény vezetőjének. Az ellátás megszüntetésére a szülő írásbeli kérvénye alapján kerül sor a következő hónapban. A napközi-otthoni ellátás során az iskola biztosítja:  a tanulók tanári felügyeletét,  a tanórákra való felkészülés nyugodt feltételeit,  a helyes tanulási módszerek kialakítását,  az egészséges életmódra nevelést,  a szabadidő helyes felhasználására és kulturált eltöltésére történő nevelést,  a kulturált magatartás kialakítását,  játékdélutánok szervezésével a közösség formálását. A tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek, amiért a szülők külön jogszabályban megállapított térítési díjat fizetnek. A napközis foglalkozás mellett lehetőség van, csak az ebéd igénybevételére is. Az ebédelős tanulók a napközis csoporttal együtt ebédelnek. A tanulószobai ellátás során az iskola biztosítja:  a tanulók tanári felügyeletét,  a tanórákra való felkészülés nyugodt feltételeit,  a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását,  a versenyre készülők segítését.

IV. HELYI TANTERVEK Mellékletben találhatók.

64

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja IV. 1. 1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén: Tankönyvekre vonatkozóan:  szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben,  a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik,  szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének,  szerkesztése segíti a tanulást (a fontos ismereteket kiemelve tartalmazza),  sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmaz,  szerepelnek benne a kultúrtörténeti vonatkozások,  megfelel az életkori sajátosságoknak,  esztétikus, nyelvhelyességi szempontból megfelelő,  tartós, gyakori használatra készült,  megfizethető,  összhangban van a munkaközösség ajánlásával. Taneszközökre vonatkozóan:  a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik,  szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének,  megfelel az életkori sajátosságoknak,  könnyen előkészíthető a tanórára,  munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan,  alkalmas tanulói kísérletek végzésére is,  megfizethető,  több tanéven keresztül használható. A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi. A tankönyvrendeléskor figyelembe kell venni, hogy a megrendelt könyvek ára beleférjen a normatív támogatás keretében rendelkezésre álló keretbe. Amennyiben szükséges, a tankönyvek meghatározott körét az iskolai könyvtárban elhelyezett tankönyvek közül való kikölcsönzéssel biztosítjuk. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvényben (a továbbiakban: Ntt.) a 4. § (1) , (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra jogosultaknak biztosítjuk a tankönyvek térítésmentes igénybevételét.

IV. 1. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, ezt a félévi illetve év végi osztályzatok tükrözik, amelyet a tanuló évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Minden tantárgyból minimum az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

65

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Az adott évfolyam követelményeit a régi helyi tantervekben a „Minimum követelmények”, az új helyi tantervek az „Előzetes tudás”, a „Fogalmak, kulcsfogalmak, adatok” és „A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén” tartalmazzák. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A továbblépés szakaszhatára a tanév. IV. 1. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája, jutalmazásának elvei Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. Az ellenőrzés:  rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra,  tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az értékelés lehet:  diagnosztikus, amely a tudásszint felmérésére szolgál, a hiányosságok felderítésével segíti a további oktató munkát (szól tanárnak, diáknak)  formatív, amely a tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen méri, érdemjeggyel értékeli,  szummatív, amely a félévi, illetve évi teljesítmény értékelését jelenti és osztályzat formájában ad tájékoztatást. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók teljesítményének, előmenetelének minősítése tanév közben érdemjegyekkel történik. Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:  a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,  és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.

66

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:  a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,  megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,  megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek:  Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell.  Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.  Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület a pedagógiai fórumon áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök, a gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Az intézményben a tanuló félévente minimum négy érdemjegyet kell hogy szerezzen, s ebből legalább egy – lehetőség szerint – a szóbeli feleletre adott értékelés. Amennyiben a tantárgy óraszáma a heti egy vagy egynél kevesebb, az érdemjegyek száma három. Az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltásánál érdemes figyelembe venni a kimeneti vizsgák átváltási szabályait. A magatartás és szorgalom minősítése A magatartás – viselkedés különböző viszonyulások összessége. Tartalmazza a tanuló viszonyulását a felnőttekhez, környezetéhez, (tanterem, épület, berendezési tárgyak). Meghatározó elemei: fegyelmezettség, munkafegyelem, segítőkészség, baráti vagy durva, agresszív, ellenséges viszonyulás, tisztelettudás, önbecsület és mások megbecsülése, hiányzás, igazolatlan hiányzás, késés gyakorisága, pontosság, megbízhatóság, saját és mások testi épségének óvása, önismeretének realitása, hatása környezetére, az iskolai ügyelet, hetesi feladatok ellátása, vállalkozó kedve, kulturális igénye, az iskolai rendezvényekhez való viszonyulása, az iskolai, városi, nemzeti hagyományokhoz való viszonya, diákköri munka, általános viselkedéskultúra.

67

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A szorgalom – az egyéni adottságok, képességek és az elért tanulmányi teljesítményszint viszonya. Elemei: Reálisan ismeri-e képességeit? Megfelel-e eredménye a képességeinek? Folyamatos, kitartó-e a munkája? Mely tárgyakból kiemelkedő? Milyen a motiváltsága? Önművelési képessége, igénye. Versenyeken, pályázatokon való részvétele. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a „példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)” minősítéseket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a „példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)” minősítéseket illetve osztályzatokat használjuk. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a tanuló önértékelése, a társak, a nevelőtestület és gyakorlati képzőhely véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: Példás (5) a tanuló magatartása, ha iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, munkájával kitűnik és társainak követendő példát mutat. Az iskolai Házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias. A társaival és a felnőttekkel segítőkész. Nem lehet példás akinek:  1-nél több írásbeli figyelmeztetése van,  2-nél több igazolatlan órája van,  viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül fel,  magatartása ellen, akár egy tanár is megalapozott kifogást emel. Jó (4) a tanuló magatartása, ha viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat betartja, viselkedése kulturált, udvarias. Nem lehet jó magatartása, akinek:  2-nél több írásbeli figyelmeztetése van,  5-nél több igazolatlan órája van,  magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel. Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedésével szemben rendszeresen kifogás merül fel, a Házirend ellen ismétlődően vagy súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősség érzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására. Nem lehet változó a magatartása annak, akinek:  15-nél több igazolatlan órája van,  több igazgatói vagy nevelőtestületi büntetése van. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha hanyag munkával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durvák, agresszív. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkája igényes, rendszeresen megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülés otthoni munkájában törekvést, tanúsít.

68

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Jó (4) a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen pontatlan. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A változó, rossz magatartást és a változó, hanyag szorgalmat figyelmeztetésnek kell megelőznie. A tanulók jutalmazásának elvei: Az iskola hagyományainak megfelelően a kimagasló teljesítményeket (tanulmányi eredmény, közösségi munka, versenyeredmények, pályamunka), az osztályfőnökök és szakmai munkaközösségek javaslata alapján a tanévzáró illetve a ballagási ünnepségen a közösség előtt elismeri. A jutalmazást a szülői munkaközösség és az iskola alapítványainak támogatása teszi lehetővé. Év végén a tantestület, ill. a szakmai munkaközösségek adományozhatnak évfolyam első, szaktárgyi első és „Jó tanuló – jó sportoló” címet és tantestületi dicséretet, ami a bizonyítványba is bekerül. Tanév közben dicséretben (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, kollégiumvezetői) részesülhetnek a diákok kiemelkedő szaktárgyi eredményükért, közösségi munkájukért, vállalt feladatok példamutató elvégzéséért. Az intézmény javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter által alapított díjakra valamint Hajdúnánás Város Képviselőtestülete által biztosított elismerésekre. (A jutalmazás elvei részletesen megtalálhatók a Házirend VII. fejezetében. „Jutalmazások formái és elvei”)

69

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja IV. 1. 4. A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TÉMÁK

1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

1.3. A magyar nyelv története

KÖVETELMÉNYEK Magyar nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya: Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal: A kommunikació interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vízuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikació. Kommunikaciós funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés. Ó - magyar Mária-siralom. Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek

Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

70

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

1.6. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a mediában.

1.7. A retorika alapjai

A nyilvános beszéd. Értékelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. IRODALOM

2. 1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok

2.1.4. A kortárs irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós,Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság: nyomtatott szöveg, digitális közlés.

71

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja 2.1.5. Világirodalom

2.1.6. Színház és dráma

2.1.7. Az irodalom határterületei

2.1.8. Regionális kultúra

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3.Korszakok, stílustörténet

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) Jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. Interkultúralitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig

MATEMATIKA Logika „És”, „vagy”, „nem”, logikai jelentése, implikáció és ekvivalencia. „Minden”, „van olyan” bizonyítások a matematikában. Tétel, tétel megfordítása. Feltételek. A logikai fogalmak ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges helyes alkalmazása. Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). A Venn-diagramok használata feladatok megoldásában.

72

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A számfogalom kialakulása Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, biztos alkalmazása a valós számkörben. Fogalmak ismerete (egész szám, racionális szám, valós szám). Abszolút érték fogalma. Számok normálalakja. Számelmélet Oszthatóság, a számelmélet alaptétele Lnko, lkkt, számok prímtényezőre bontása. Egyszerű oszthatósági feladatok. Számrendszerek A helyiértékes írásmód alapelvei. Algebrai kifejezések, műveletek Alapműveletek egyszerűbb algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Százalékszámítás Hatványozás, gyökvonás Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). Logaritmus Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges gyakorlati feladatokban. Egyszerűbb gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Egyenletrendszerek, egyenlőtlenségrendszerek Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egy- és kétismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek. Függvények Hozzárendelés, kapcsolatok. A függvény matematikai fogalma. Egyenes és fordított arányosság. Függvények grafikonjai K: Az alapfüggvények és egyszerű transzformáltjaik ábrázolása. 73

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Függvények elemzése Értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték szemléletes fogalma, periodicitás, paritás. Függvénytranszformációk f(x)+c

f(x-c)

cf f( (x c Sorozatok ) x) Számtani sorozat, mértani sorozat. an, Sn ismerete és használata feladatokban. Kamatos kamat számítása gyakorlati feladatokban. Elemi geometria Térelemek Térelemek távolsága, szöge síkban és térben. Nevezetes ponthalmazok Feladatok egyszerű ponthalmazokra (szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör, gömb). Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. A merőleges vetítés szemléletes fogalma. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű számításos feladatokban. A hasonlósági transzformáció fogalma. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása számításos, és szerkesztési feladatokban. Síkgeometria Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes vonalakra- alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalesz-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Négyszögek Nevezetes négyszögek. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör részei. A kör érintője. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp. 74

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Ismert testek felszíne és térfogata (egyenes hasáb, forgáshenger, gömb stb.). Vektorok Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása feladatok megoldásában. Koordinátageometria Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete. Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram.). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűségszámítás Mintavételi eljárások-visszatevéses mintavétel. Valószínűség, relatív gyakoriság. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Matematikai statisztika Sokaság, paraméter. Minta, relatív gyakoriság. A közvélemény-kutatás elemei. ANGOL NYELV 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD  A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)  Családi élet, családi kapcsolatok  A családi élet mindennapjai, otthoni teendők  Személyes tervek 2. EMBER ÉS TÁRSADALOM  A másik ember külső és belső jellemzése  Baráti kör

75

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja      

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. KÖRNYEZETÜNK  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)  A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek  A városi és vidéki élet összehasonlítása  Növények és állatok a környezetünkben  Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?  Időjárás 4. AZ ISKOLA  Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)  Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka  A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága  Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A MUNKA VILÁGA  Diákmunka, nyári munkavállalás  Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. ÉLETMÓD  Napirend, időbeosztás  Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)  Étkezési szokások a családban  Ételek, kedvenc ételek  Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben  Gyakori betegségek, sérülések, baleset  Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS  Szabadidős elfoglaltságok, hobbik  Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.  Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport  Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet  Kulturális események 8. UTAZÁS, TURIZMUS  A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés  Nyaralás itthon, illetve külföldön  Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése  Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

76

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja 9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA  Népszerű tudományok, ismeretterjesztés  A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

NÉMET NYELV 1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórako-

77

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja zási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola

5. A munka világa 6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

78

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja TÖRTÉNELEM Témakörök Az ókor és kultúrája

A középkor

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A polgári átalakulás, a nemzet-államok és az imperializmus kora

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

Követelmények Vallás és kultúra az ókori Keleten. Az athéni demokrácia működése. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.

79

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháborútól a két- Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki bépólusú világ felbomlásáig kék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1933-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1930-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Magyarország története az Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következméelső világháborútól a második nyei. világháborús összeomlásig A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás. rendszerváltásig A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az Európai Unió intézményei, működése, és problémái. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A mai magyar társadalom és Alapvető állampolgári ismeretek.. életmód Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági változások. BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába • Biológia tudománya - Vizsgálati szempontok - Vizsgálómódszerek • Az élet jellemzői - Az élő rendszerek - Szerveződési szintek • Fizikai, kémiai alapismeretek

80

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja 2. Egyed alatti szerveződési szint • Szervetlen és szerves alkotóelemek - Elemek, ionok - Szervetlen molekulák - Lipidek - Szénhidrátok - Fehérjék - Nukleinsavak, nukleotidok • Az anyagcsere folyamatai - Felépítés és lebontás kapcsolata - Felépítő folyamatok - Lebontó folyamatok • Sejtalkotók - Elhatárolás - Mozgás - Anyagcsere - Osztódás - A sejtműködések vezérlése 3. Az egyed szerveződési szintje • Nem sejtes rendszerek - Vírusok • Önálló sejtek - Baktériumok - Egysejtű eukarióták • Többsejtűség - A gombák, növények, állatok elkülönülése - Sejtfonalak - Teleptest és álszövet • Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak - A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából - Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából - A növények szervei, szövetei - A gyökér, szár, levél, virág, termés - Az álatok szövetei, szaporodása, viselkedése, szaporodás, egyedfejlődés 4. Az emberi szervezet • Homeosztázis • Kültakaró - Bőr - Szabályozás - A bőr gondozása, védelme • Mozgás - Vázrendszer - Izomrendszer - Szabályozás - A mozgás és mozgási rendszer egészségtana • A táplálkozás - Táplálkozás

81

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja - Emésztés - Felszívódás - Szabályozás - Táplálkozás egészségtana • Légzés - Légcsere - Gázcsere - Hangképzés - Szabályozás - A légzés és a légzőrendszer egészségtana • Anyagszállítás - A testfolyadékok - A szöveti keringés - A szív és az erek - Szabályozás - A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás • Kiválasztás - A vizeletkiválasztó rendszer működése - Szabályozás - A kiválasztó szervrendszer egészségtana • A szabályozás - Idegrendszer (Információelméleti vonatkozások, sejtszintű folyamatok) - Szinapszis - Az idegrendszer általános jellemzése - A gerincvelő - Agy - Testérző rendszerek - Érzékelés - Látás - A hallás és egyensúlyozás - Kémiai érzékelés - Testmozgató rendszerek - A vegetatív érző és mozgató rendszerek - Az emberi magatartás biológiai, pszichológiai alapjai - Emlékezés - A társas viselkedés alapjai - Pszichés fejlődés - Az idegrendszer egészségtana - A drogok - A hormonrendszer - Hormonális működések - A belső elválasztású mirigyek - A hormonrendszer egészségtana - Az immunrendszer működése - A vércsoportok - Az immunrendszer egészségtana • Szaporodás és egyedfejlődés - Szaporítószervek - Egyedfejlődés

82

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja - A szaporodás, fejlődés egészségtana 5. Egyed feletti szerveződési szintek • Populáció - Környezeti kölcsönhatások - Kölcsönhatások (viselkedési, ökológiai) • Életközösségek (élőhelytípusok) - Az életközösségek jellemzői - A hazai életközösségek • Bioszféra - Globális folyamatok • Ökoszisztéma - Anyagforgalom - Energiaáramlás - Biológiai sokféleség - Környezet és természetvédelem - A levegő, víz, energia, sugárzás, talaj, hulladék • Molekuláris genetika - Alapfogalmak - Mutáció - A génműködés szabályozása - A Mendeli genetika • Populációgenetika és evolúciós folyamatok - Ideális és reális populáció - Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok - Biotechnológia - Bioetika • A bioszféra evolúciója - A prebiológiai evolúció - Az ember evolúciója

FIZIKA I. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Pontszerű és merev-testek egyensúlya Munka, energia II. Hőtan Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika I. és II. főtétele

83

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja III. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika, egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény IV. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemei VI. Fizika - és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek Felfedezések FÖLDRAJZ Térképi ismeretek  Földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.  A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.  Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és számítás.  Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.  Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. 1. Kozmikus környezetünk  A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap.  A Föld mozgása és azok következményei.  A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.  Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 2. A geoszférák földrajza A kőzetburok  Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményekben.  Égitestünk gömbhéjas szerkezete.  A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.

84

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja   

A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.

A levegőburok  A légkör szerkezete, anyagi felépítése.  A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.  Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.  Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.  Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.  A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok  A vízburok tagolódása és a víz körforgása.  Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.  A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.  A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.  A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek.  A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj  A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei. 3. A földrajzi övezetesség  A szoláris és a valós éghajlati övezetek.  A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák.  A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 4. Népesség- és településföldrajz  A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.  A népesség szerkezete.  A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei.  Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei.  Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 5. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság  A világgazdaság ágazati felépítése  A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.  A fejlettség területei különbségei. 85

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja     

A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.

A gazdasági ágazatok  A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.  A gazdasági szerkezetváltás folyamata.  A mezőgazdaság termelés jellemzői.  Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.  Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 6. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok  Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.  A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban.  A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok, és országok földrajzi jellemzői. 7. Magyarország földrajza  Magyarország földrajzi helyzete.  Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése.  Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.  Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.  Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.  A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása.  Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei.  A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 8. Európa regionális földrajza  Európa természeti és társadalmi – gazdasági képe.  Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.  Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmigazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői.  Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei.  A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 9. Az Európán kívüli földrészek földrajz  Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. 86

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja  

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken.

10. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai  A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmigazdasági okai.  Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

INFORMATIKA 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon

87

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 7. Információs hálózati szolgáltatások (gyakorlati jellegű tétel is lehet belőle) 7.1. Kommunikáció az interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

HIT- ÉS ERKÖLCSTAN Őstörténetek Feleletében mutassa be az őstörténeteket! Térjen ki a teremtéstörténetre, Ádám-Éva bűnesetére, Káin és Ábel történetére, Noé és az özönvíz elbeszélésére és a Bábel tornya körüli eseményekre! Bibliáról általában Beszéljen a legfontosabb dolgokról, amit a Bibliáról tudni kell! Hogyan lehet felosztani? Mit jelent a „kánon” kifejezés? Hogyan jött létre a Szentírás? Milyen fordításokat ismer? Milyen latin elnevezései vannak Mózes öt könyvének? Ősatyák Ismertesse az ősatyák tevékenységét! Kik voltak az ősatyák? Idézze fel, mit tud Ábrahámról! Beszéljen Izsákról! Mutassa be Jákóbot! József hosszú életútját írja le: hogyan jut el József a kedvenc fiú szerepétől a rabszolgaságon keresztül Egyiptom második főemberi tisztéig! 88

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Szinoptikus evangéliumok keletkezése Foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a szinoptikus evangéliumokról! Mikor keletkeztek? Ki mit használ fel forrásként? Kik voltak az evangélisták személy szerint? Kinek íródnak az egyes evangéliumok? Mózes Vázolja fel Mózes életútját! Milyen volt Izráel helyzete Mózes születése idején? Milyen körülmények között született Mózes? Hogyan és hol telt el Mózes 120 éve – foglalja össze Mózes életének három szakaszát! Hegyi beszéd elemzése A Hegyi Beszéd téziseit és antitéziseit sorolja fel és elemezze! „Megmondatott a régieknek… én pedig azt mondom, hogy…” – Jézusnak ezen szavai mit jelentenek? Hogyan áll Jézus az ószövetségi törvényhez? Mi a véleménye a „Ne ölj!”, a „Ne paráználkodj!” parancsolatokról? Hogyan vélekedik Jézus a válásról, az esküről, a bosszúról („Szemet szemért, fogat fogért!”) és az ellenséghez való viszonyunkról? Az egységes királyság kora Ismertesse Salamon király életét! Ki volt Salamon? Jellemezze! Hogyan kapta bölcsességét? Hogyan bizonyítja a két asszony esete bölcsességét? Mely könyveket írta a Biblia ószövetségi részébe? Mit épített Jeruzsálemben? Milyen hibákat követett el élete végén? Kicsoda az ember? Értelmezze a keresztyén antropológia fogalmát! Mit tartanak más tudományágak az emberről? Mit mond a teológia az emberről? Mi történt az emberrel a bűneset során? Mi a megoldás az ember Istentől való elszakadottságára? Kispróféták Adja elő Jónás történetét és értelmezze! Milyen feladatot bízott Isten Jónásra? Miben nyilvánult meg Jónás ellenkezése? Milyen eszközzel viszi Isten az eredeti célhoz? Mi történik Ninivével? Hogyan reagál erre Jónás? Ökológiai etika Hogyan vélekedik a keresztyén etika a környezetvédelem kérdéseivel kapcsolatban? Milyen feladatot bízott eredetileg Isten az emberre a természettel kapcsolatban? Mit változtatott a bűneset Isten-ember és természet-ember kapcsolatán? Hogyan állunk a környezetszenynyezéssel? Mi az ember feladata ma ezzel kapcsolatban? Hogyan tudná összefoglalni a keresztyén egyház felelősségét a környezetvédelemben? Jézus Krisztus példázatai Elemezze a Máté 13-ban található hét jézusi példázatot! Mi a példázatok műfaji sajátossága? Mit jelentenek a „Magvető” példázatának elemei? Miben hasonlít a „Búza és konkoly” és a „Háló” példázata? Mi a jelentése a „Mustármag” és a „Kovász” példázatának? Mit mond el Jézus a kincsről és az igazgyöngyről? Nemzet, szülőföld, haza Mi a keresztyén etika vélekedése a nemzet, szülőföld, haza kérdéséről?

89

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Hogyan jöttek létre a nemzetek, népek, nyelvek? Hogyan szolgálhatják a nemzetek Istent? Milyen közösségek fontosak egy keresztyén ember számára? Mi a különbség a hazaszeretet, a hazafiság (patriotizmus) és nacionalizmus között? Hogyan nyilatkozik Jeremiás próféta (Jer. 29.) a „város jólétéről”, azaz mi a szerepünk társadalmunkban? Jézus szenvedése és kereszthalála Ismertesse a passiónak (Jézus szenvedésének és kereszthalálának) történetét! Mi történt a Gecsemáné kertben? Kajafás előtt mivel és hogyan vádolták Jézust? Hogyan állt Jézus ügyéhez Pilátus? Milyen „stációk”-ból áll Jézus útja a Golgotára? Mondja el Jézus kereszten elhangzott „hét szavát”! „Ne ölj!” parancsolat határesetei Érveljen a keresztyén etika abortuszellenessége mellett! Mit tart a keresztyén etika a Szentírás alapján a magzatról? Cáfolja a következő mai indokokat, ami alapján elfogadhatónak tartja a mai világ az abortuszt: • „Joga van egy nőnek eldönteni, hogy megszülje-e a gyer¬mekét vagy nem. Ugyanis a gyermek, a magzat az anya testé¬nek része.” • „Ha igazolhatjuk, hogy a magzatnak súlyos betegsége van már a méhen belüli életben, akkor ne engedjük megszületni, mert ő boldogtalan lesz, a családnak, az államnak pedig teher¬ként nehezedik az életére.” • „A nagyon szegény családok nem fogják tudni eltartani a megszületendő gyermeket.” • „Fiatal, akár még nem is házasságban élő lány megfogan. Nincs önálló lakása, a gyermeknek nem lesz meg az eltartásá¬hoz szükséges anyagi háttere.” Jézus feltámadása és mennybemenetele Beszéljen a húsvéti és az áldozócsütörtöki eseményekről! Ismertesse a feltámadás körülményeit: mi történt a jeruzsálemi sírkertben? Sorolja fel, hogy kinek jelenik a feltámadott Jézus (legalább három példát)! Beszéljen Jézus mennybemeneteléről! Házasság etikai szempontjai Miért tartja elengedhetetlen fontosságúnak az Isten által rendelt házasságot a keresztyén etika? Mi a házasság meghatározása? Hogyan vélekedünk a házasság felbonthatóságáról és a párkapcsolaton belüli hűségről? Mi a család (definíció)? Indokolja az állítást: „A család válsága egyenlő a társadalom válságával”! Pál apostol Foglalja össze Pál apostol életét! Mit tud Pál „előző” életéről? Hogyan tért meg? Ismertesse Pál missziói útjainak legfontosabb állomásait! Térjen ki római útjának körülményeire! Reformátori alapelvek Mi református hitünk négy alapelve? Fejtse ki ezeket! Mitől jellegzetes a mi hitünk a keresztyénség nagy családjában, azaz mi különböztet meg bennünket más felekezetektől? Mennyiben fontos a Szentírás a számunkra? Hogyan lehet üdvözülni református hitünk szerint? Ki az Út az Atyához?

90

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Apokaliptika az Újszövetségben Ismertesse a Jelenések könyvének legfontosabb fejezeteit és értelmezze ezeket! Beszéljen az apokaliptikáról, mint műfajról! Mely gyülekezeteknek ír leveleket Jézus „János tollán keresztül”? Milyen kísérő jelenségei vannak a hét pecsét feltörésének, a hét trombita megszólalásának, a harag hét pohara kiöntésének stb.? 144.000 ember lesz a mennyben?! Hogyan zajlik a Sátánnal való harc? Fejtse meg a szimbólumokat: „Babilon”, „Jeruzsálem”! Magyar reformátorok „portréja” Vezessen körbe bennünket a legnevesebb magyar reformátorok „arcképcsarnokában”! Mely irányzat képviselője Dévai Bíró Mátyás? Mi a jelentősége Károli Gáspárnak? Mi fűződik Szenczi Molnár Albert nevéhez? Vázolja fel Szegedi Kis István tanulmányainak és tevékenységének színhelyeit! Mit tud Sztárai Mihály munkásságáról? Keresztyénség üldöztetése és államvallássá létele Mutassa be a folyamatot, melyben az üldözött keresztyénségből államvallás lesz! Hogyan vélekedtek eleinte a keresztyénség-zsidóság viszonyáról? Hogyan léptek fel később a római hatóságok a keresztyének ellen? Beszéljen az üldözések tetőpontjáról! Hogyan vélekedett Nagy Constantin a keresztyénség szerepéről a római birodalomban? Ki teszi államvallássá a keresztyénséget? Magyarországi Református Egyház szervezeti rendje Vázolja fel, hogy milyen szervezeti egységekből épül fel a Magyarországi Református Egyház! Milyen elven működik egyházunk? Hány egyházkerület van? Kik a vezetőik? Mit tud egyházmegyéinkről? Milyen szerkezet figyelhető meg a reformáció korától egyházközségi szinten? Reformáció I. Ismertesse Luther Márton életét és munkásságát! Beszéljen Luther nevelkedéséről tanulmányairól! Hogyan lett szerzetes, és hogyan érezte magát szerzetesként? Mi a döntő fontosságú tette, amely elindította a reformáció áldott művét? Hogyan áll ki hitvallása mellett? Mutassa be Luther életének további fontos eseményeit! Szeretetszolgálat Magyarországon Foglalja össze, hogy egyházunknak milyen társadalmi missziós tevékenységei vannak! Milyen diakóniai munkát végez egyházunk a társadalom perifériájára szorult emberek között (alkoholisták, kábítószeresek)? Hogyan segít egyházunk olyan intézményekben, mint a kórház, a börtön? Milyen segítséget nyújt egyházunk a sérülteknek (fogyatékkal élőknek)? Nevezze meg az alapítványt, amely a hajléktalanokkal foglalkozik? Milyen lehetősége van azoknak, akik már nem tudnak senkihez sem fordulni élő szóban? Reformáció II. Ismertesse Kálvin János életét és munkásságát! Beszéljen Kálvin nevelkedéséről, tanulmányairól! Miért és hova menekül? Nevezze meg Kálvin legfontosabb művét, mely reformátusságunk alapja lett! Mutassa be Kálvin genfi tevékenységét! Sorolja fel a négy kálvini egyházi tisztséget! Az úrvacsora sákramentuma Értelmezze az alábbi szakaszt a II. Helvét Hitvallásból az úrvacsorára nézve!

91

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja „Ezzel a szent szertartással az Úr frissen emlékezetünkben akarja tartani az emberi nemzetséggel tett legnagyobb jótéteményét, tudniillik azt, hogy testének halálra adásával és vérének kiontásával minden bűnünket elengedte… A hívek eszik az Úr kenyerét, és isznak az Úr poharából; belül ezalatt a Szentlélek által magukhoz veszik az Úrnak testét és vérét is, és táplálkoznak ezekkel az örök életre… Krisztus teste és vére bizony étel és ital az örök életre…” Milyen párhuzamot lát az úrvacsora és a páskavacsora között? Hogyan visz Jézus ezen a ponton új jelentést a páskaünneplésbe? Mi az úrvacsora jelentősége? Magyar ellenreformáció és Erdély aranykora Mutassa be, hogyan fejlődik – reformáció szempontjából – ellentétes irányban az 1600-as években a Pázmány uralta terület és Erdély! Jellemezze Pázmány Pétert! Mit alapított Pázmány? Beszéljen a fontosabb erdélyi fejedelmekről, akik uralkodása alatt Erdély reformátussága felemelkedett: feleletében térjen ki Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelmek munkásságára! Említse meg Lorántffy Zsuzsanna jelentőségét! A keresztség Foglalja össze öt pontban a keresztség jelentőségét! Miért kapcsolják össze az ember újjászületésével? Hogyan bizonyítja a keresztség Isten szeretetét? „Milyen távú program” egy embernek a keresztelkedés? Érveljen az állítás mellett: „A keresztség: a tulajdonjog rögzítése”! Miért vigasztaló erő a keresztség? A XVIII. század magyar egyházpolitikája Adja elő III. Károly, Mária Terézia, II. József és II. Lipót magyar egyházpolitikájának lényegét! Feleletében adjon egyháztörténelmi kitekintést III. Károly rendeleteinek negatív hatására a protestánsok egyéni és társadalmi életében! Beszéljen a reverzálisról, mint a bújtatott ellenreformáció eszközéről! Hogyan segítette II. József türelmi rendelete és II. Lipót 1791/XXVI. törvénycikke a protestánsok életét? Ünnepeink Sorolja fel és magyarázza fontosabb ünnepeinket a „Jézus életútja” c. ábra segítségével! Ökumenikus mozgalom Mutassa be a folyamatot, ahogyan egy kis egyházak közötti szerveződésből világméretű ökumenikus mozgalom lesz! Határozza meg az ökumené szó jelentését! Hogyan kezdődött a XX. század elején a modern ökumené? Mi a jelentősége a „Life and Work” és „Church and Order” szervezeteknek? Mikor alakul meg és mi az az EVT? Mik az ökumenikus mozgalom célkitűzései? Az egyház Határozza meg az anyaszentegyház tulajdonságait a Nicea-Konstantinápolyi Hitvallás idevonatkozó részlete alapján! „Hiszek egy, szent, egyetemes és apostoli Egyházat.” Világvallások I. Vázolja fel a júdaizmus jellegzetességeit!

92

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Sorolja fel, hogy miben különbözik a júdaizmus a keresztyénségtől! Milyen zsidó hitvallásokat ismer? Említsen néhány vallásos szertartást a júdaizmus világából! Magyarázza a következő fogalmakat: • rabbi • tóra Mi a keresztyén egyháztagok felelőssége, ha a Holocausthoz hasonló népirtást tapasztalnak? Az Apostoli Hitvallás Milyen részekre tagolható az Apostoli Hitvallás? Jellemezze általánosságban az apostoli Hitvallást! Mit vall az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istenről? Mit jelent a mondat, amely fohászként is hangzik istentiszteleteken: „A mi segítségünk az Úrtól van, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök és igaz Isten”? Világvallások II. Vázolja fel az iszlám jellegzetességeit! Beszéljen az iszlám vallás alapításáról és Mohamed jelentőségéről! Mit tartanak Allahról és Jézus Krisztusról? Mi az az „öt oszlop” (öt szokás), amelyre a mohamedánok élete épül? Mit tartanak a házasságról? Feleletében térjen ki az iszlám vallás szent könyvének elemzésére! A református istentisztelet Milyen liturgiai elemekből áll a református istentisztelet? Sorolja fel a református istentisztelet legfontosabb tartalmi elemeit, ezeket magyarázza! A szekták Mutassa be a Jehova Tanúi szektát! Jellemezze őket: honnan lehet megismerni a Jehova Tanúit? Vázolja fel ezen szekta keletkezésének körülményeit! Érveljen a „Jehova” név ellen! Mit tartanak a Jehova Tanúi a Szentháromság Istenről? Írja le, hogy hogyan képzelik el a mennyországot! Az Úri Ima Mondja el az Úri Ima szerkezeti felépítését! Foglalja össze 4 pontban az Úri Ima szerkezetét! Elemezze a miatyánkban leírt sorrendben a 6 kérést! Szegedi Kis István Ismertesse Szegedi Kis István életét és munkásságát! Indokolja az állítást: „Szegedi Kis István korának európai szinten képzett és elismert tudósa volt”! Vázolja fel Szegedi tanulmányainak legfontosabb állomásait! Sorolja fel lelkészségének kezdeti szolgálati helyeit! Térjen ki részletesen Mezőtúrra kerülésére és itteni tevékenységére! Milyen szomorú sors jutott Szegedinek osztályrészül a törökök miatt? Hol és hogyan szolgált élete végén? Isten kijelentései Hogyan szól Isten hozzánk? Csoportosítsa a kijelentés-formákat a Zsid. 1:1 alapján! „Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által.”

93

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja TESTNEVELÉS 1. Olimpiatörténet- magyar sportsikerek 3. Testi képességek

2. A harmonikus testi fejlődés

5. Gimnasztika (jelentősége, mozgásanyaga) 7. Torna (jelentősége, szabályai, gyakorlati elemei)

6. Atlétika (futások, ugrások, dobások) 8. Ritmikus gimnasztika (versenyszámai, szabályai) 10. Úszás (higiénéje, úszásnemek technikája) 12. Kézilabda (szabályai, technikája, taktikája) 14. Labdarúgás (szabályai, technikája, taktikája)

9. Küzdősport- önvédelem 11. Természetben űzhető sportágak 13. Kosárlabda (szabályai, technikája, taktikája)

4. Az egészséges életmód

ÉNEK-ZENE 1. Éneklés és zenetörténet 1.1 Népzene Eltérő stílusú magyar népdalok, valamint nemzetiségi és más népek népdalának előadása emlékezetből. A magyar népdalok stílusrétegeinek ismerete, a régi és az új stílusú népdalok elemzése: dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete. Népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör szerinti dialektusok. A népzenegyűjtés és rendszerezés általános ismerete. A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése. 1.2 Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése. Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, építészet). A korszakok történelmi, társadalmi hátterének ismerete. A tanult zeneszerzők személyiségének bemutatása és főbb műveik megnevezése. Zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete. 1.3 Középkor Gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Trubadúr vagy trouvère dallam előadása szöveggel, emlékezetből. Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások). A gregorián ének általános jellemzése. A zenei írásbeliség történetiségének ismerete, a kottaírás fejlődése (Arezzoi Guido munkássága). A zsoltár, himnusz fogalmának meghatározása. Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère dallamok). 1.4 Reneszánsz Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.

94

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből. Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások). Vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A homofon és a polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése. 1.5 Barokk Virágének előadása szöveggel, emlékezetből. Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből. Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, zongorakísérettel. Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai). J. S. Bach és G. F. Händel munkásságának bemutatása, főbb műveik felsorolása. Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása. A korál szerepének ismertetése. A da capo-s ária formai ismerete. Zenei formák: rondó, variáció értelmezése. Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. 1.6 Bécsi klasszika Bécsi klasszikus szerzők (J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven) egy-egy dalának bemutatása szöveggel, emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel. J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés). J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. A periódus fogalma. A két-, illetve háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera, klasszikus dal. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. 1.7 Romantika Három, különböző szerzőtől származó romantikus mű éneklése emlékezetből, zongorakísérettel. Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma. A programzene meghatározása. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. 1.8 A 19-20. század fordulója M. Ravel egy művének, vagy műrészletének éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy hangnévvel.

95

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei törekvések a 19-20. század fordulóján. 1.9 20. századi és kortárs zene Bartók Béla és Kodály Zoltán egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. 20. századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása, illetve éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek). A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete (neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus). Komponálási technika (dodekafónia) megnevezése, lényegének ismerete. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű, általános bemutatása. 2. Zeneelmélet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete. Dallamok olvasása és írása violinkulcsban. A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel). Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas rendszerben. Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta hangköz, alaphelyzetű hármashangzat (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott hangra. A pentaton, a pentachord és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete, felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével. A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete. Szekvencia szerkesztése. Középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás nélküli dallam felismerő kottaolvasása szolmizálva vagy hangnévvel (2# - 2b-ig). 3. Zenefelismerés A zenefelismerési feladatban a Részletes követelmények Műjegyzékében szereplő (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, azonosítani az alábbiak szerint: - népi hangszerek neve, - korszak, illetve évszázad, - zeneszerző, - mű címe, részlet (tétel) címe, - műfaj, - forma. A válogatás az Általános követelményekben szereplő korszakok, stílusok és műfajok szerint történhet. 4. Dallamírás Egy egyszólamú, 8-10 ütem terjedelmű, barokk vagy bécsi klasszikus, hangnemben maradó dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, legfeljebb 2# - 2b előjegyzési körben vagy fordítva, vonalrendszerről betűkottára.

96

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A részletes követelmények felépítése és használata A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten. A vizuális kultúra középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó az általános műveltséghez szükséges vizuális ismeretek birtokában van, megfelelő jártasságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezik mind a vizuális alkotás, mind a befogadás területén, mely alkalmassá teszi a mindennapi életben szükséges ismeretek felhasználására és azok képesség szintű alkalmazására. A vizuális kultúra emelt szintű érettségi vizsga követelményei - a tárgy iránt nagyobb érdeklődést feltételezve - a vizsgázónak középszintet meghaladó, komplexebb szakirányú ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, írja le a vizuális alkotás és befogadás területén. Az emelt szintű tudás az ismeretek mélysége - azaz összefüggések értelmezése, önálló alkalmazás, problémamegoldás - az alkotó képességek és alkotó gondolkodás magas szintű felhasználásának tekintetében arányosan növekszik a középszinthez képest. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de a rajz és vizuális kultúra tantárgyból meghaladják azt. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, 11-12. évfolyamon az iskolának további - törvénybe foglalt - óraszámot kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára. A rajz és vizuális kultúra részletes követelményrendszer mindkét vizsgaszinten két fő részre tagolódik. Ez a két egység az alkotás és a befogadás tevékenységrendszerek követelményeinek elkülönülése. Kompetenciák - A vizuális jelenségek megfigyelése, széles körű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. - A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése. - A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, kritikus megítélése. - A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. - Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. - Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése. - A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése. - Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése. - Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. - Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása. - A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. - Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása, alkotói folyamat bemutatása.

97

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A) ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök TÉMÁK (középszint) 2. Tevékenységszintek 2.1. Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1. Formaértelmezés - Arány - Forma, alak, karakter - Szerkezet, felépítés, működés 2.1.2. Térértelmezés - Téri helyzetek - Nézőpont - Térmélység - Térábrázolási konvenciók 2.1.3. Színértelmezés - Szín- és fényviszonyok 2.1.4. Mozgásértelmezés 2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás - Térviszonyok - Kompozíció - Színhatás - Érzelmek - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ - Tárgyak és környezet B) BEFOGADÁS TÉMÁK (középszint) 1. Vizuális eszközök 1.1. Megjelenítés sajátosságai - Vizuális nyelvi elemek - Térábrázolási módok - Vizuális minőségek - Látványértelmezés - Kontraszt, harmónia - Kontextus 1.2. Technikák 2. Tevékenységterületek 2.1. Vizuális kommunikáció - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg

98

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja - Vizuális információ - Tömegkommunikáció - Médiakategóriák - Fotó, mozgókép 2.2. Tárgy- és környezetkultúra - Forma- és funkcióelemzés - Tervezési folyamat - Kézműves és ipari tárgykultúra - Népművészet 2.3. Kifejezés és képzőművészet - Művészeti ágak - Műfajok - Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok - Stílusjegyek - Alkotások és alkotók - Műelemző módszerek - A mű tárgyi- és kulturális környezete IV. 1. 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelésórákon, tanévenként két alkalommal. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A NETFIT program eltér a köznevelési rendszerben eddig alkalmazott fizikai fittséget minősítő tesztrendszerektől az alábbi területeken: - tudományos megalapozottságában; - személyre szabott visszajelentő és értékelő moduljában; - egészségközpontúságában; - pedagógiai alkalmazhatóságában; - egységes mérőeszközökkel történő felhasználásában. Azon fittségi összetevőket méri és értékeli, amelyek az egészségi állapot szempontjából meghatározó. A testösszetétel, az aerob fittség és a vázizomzat fittsége az értékelés módszerében is érvényesül. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják.

99

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK, ILLETVE AZ ELÉRT EREDMÉNYEKHEZ TARTOZÓ ÉRDEMJEGYEK: TESTNEVELÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER/LEÁNY/ OSZTÁLY ÉRDEMJEGY MEDICINLABDA DOB /cm/

5. 2

3

* 4

5

6. 2

400 500 550 600 * 500

3

* 4

5

7. 2

3

* 4

5

8. 2

3

4

5

600 650 700 *

500 600 650 700 * 600 700 750 800

4 ÜTEMÜ SZABADGYAK. /db/

6

10

12

14 * 8

12

14

16 *

10

14

16

18 *

12

16

18

20

LABDAPASSZ /db/

20

23

26

30 * 22

26

30

33 *

25

28

32

36 *

25

28

32

36

HELYBŐL TÁVOLUGRÁS /cm/

130 150 170 180 * 140

FEKVŐTÁMASZ /db/

3

6

MAGASUGRÁS /cm/

80

95 100 105 * 85

TÁVOLUGRÁS /cm/

260 300 320 340 * 280

10

SULYLÖKÉS /cm/ 30m-es FUTÁS/mp, tmp /

8

12

6

5,6 5,4 5,2 * 5,8

20

25

28 * 20

5

10

15

18 *

6

12

17

20

90 105 110 115 *

310 330 350 *

300 330 350 370 * 300 330 350 370

*

500 530 560 600 * 520 550 570 620

5,4 5,2

* 18

15 *

150 170 190 200 * 150 170 190 200

100 105 110 *

*

ISKOLAKÖR/p,mp/ HÁTONFEKVÉSBŐL FELÜLÉS db SÚLYLÖKÉS MEDICINLABDÁVAL /cm/

12 * 4

160 180 190 *

5 *

5,6 5,2

5

* 23

28

*

32 * *

100

4,8 *

90 105 110 115

5,6 5,2

5

4,8

24

32

36

* 22

25

30

35 *

27

500 550 600 700 * 550 650 700 750

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

TESTNEVELÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER/LEÁNY/ OSZTÁLY ÉRDEMJEGY

9.

*

10.

*

11.

*

12. 4 5

2

3

4

5

2

3

4

5

2

3

4

5

2

3

0,75

1

1,25

1,5

0,75

1

1,25

1,5

0,75

1

1,25

1,5

0,75

1

1,25

30

36

40

42 *

34

38

40

44 *

36

40

44

46 *

38

42

46

600

700

750

800 *

650 750

800

850 *

700

750

850

900 *

700

800

850

900

22

25

27

29 *

23

26

28

30 *

24

27

29

31 *

25

28

31

33

27

30

33

35 *

29

32

34

36 *

31

34

36

38 *

32

35

37

39

HELYBŐL TÁVOLUGRÁS /cm/

160

175

190

200 * 165

175

195

205 *

165

180

195

210 *

170

180

195

210

FEKVŐTÁMASZ /db/

9

13

18

22 *

14

20

24 *

13

16

22

26 *

15

19

24

28

MAGASUGRÁS /cm/

100

105

110

115 * 105

110

115

120 *

105

110

120

125 *

105

110

120

125

TÁVOLUGRÁS /cm/

300

330

360

380 * 310

350

370

390 *

320

360

380

400 *

320

360

390

410

SULYLÖKÉS /cm/

580

610

650

700 * 610

650

680

730 *

630

680

720

770 *

650

700

740

790

30m-es FUTÁS/mp, tmp /

5,6

5,2

50

4,8 *

5,4

5,0

48

4,6 *

5,4

50

4,8

46 *

5,4

5,0

4,8

4,6

60m-es FUTÁS /mp, tmp /

10,8 10,4

9,8

9,4 *

10,6

10,2

9,5

9,2 * 10,2 10,0

9,4

9,1 *

10,2

98

9,4

90

400 m-es FUTÁS /p,mp/

1,40 1,36 1,30 1,23 *

1,38

1,32 1,26

1,18 * 1,36 1,30 1,25 1,16 *

1,36

1,28

1,24

1,15

ISKOLAKÖR/p,mp/

7,00 6,30 6,00 5,30 *

6,30

6,00 5,30

5,0 * 6,20 5,50 5,20 4,50 *

6,10

5,40

5,20

4,50

TESTFORDULAT /db/ SÚLYPONT EMELKEDES /cm/ MEDICINLABDA DOB /cm/ 4 ÜTEMÜ SZABADGYAK. /db/ LABDAPASSZ /db/

HÁTONFEKVÉSBŐL FELÜLÉS db

11

-

1,5

48

25

30

35

38 *

30

35

37

40 *

32

36

39

42 *

34

38

40

42

SÚLYLÖKÉS MEDICINLABDÁVAL /cm/

600

700

750

800 *

700

800

850

900 *

800

850

900

950 *

800

850

900

950

HÚZÓDZKODÁS /mn/

6

8

10

12 *

10

12

14

16

14

16

18

22 * ;

116

120

22

25

101

*

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja TESTNEVELÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER/FIÚ/ OSZTÁLY

5.

*

6.

ÉRDEMJEGY

2

3

4

MEDICINLABDA DOB /cm/

50 0

60 0

65 700 * 600 0

4 ÜTEMÜ SZABADGYAK. /db/

8

12 14

16 *

LABDAPASSZ /db/

24

28

32

36 *

HELYBŐL TÁVOLUGRÁS /cm/

14 0

16 0

FEKVŐTÁMASZ /db/

5

10

15

10 5 32 0

11 115 * 100 0 34 360 * 300 0

MAGASUGRÁS /cm/

90

TÁVOLUGRÁS /cm/

28 0

5

2

*

3

4

5

700

750

800 * 600

10

14

16

18 *

26

30

34

18 190 * 150 0

170

20 *

SULYLÖKÉS /cm/

7

2

5,8 5,4 5,2

5 *

ISKOLAKÖR/p,mp/

5,6

700

800

850

900

12

16

18

20 *

14

18

20

22

38 *

28

32

36

40 *

28

32

36

40

190

200 *

160 180 200 210 *

170

190

210

220

15

20

25 *

10

30 *

17

25

30

35

110

115

120 *

105 115 120 125 *

110

120

130

135

340

360

380 *

320 360 380 400 *

340

400

420

440

*

500 600 650 700 *

550

650

700

750

5,4

5,2

4,8

4,6

4,4

5

4,8 *

20

24

28

4

20

5

25

5

4,8

4,6 *

*

32 *

22

4

700 750 800 *

5,2

3

8. 3

*

HÁTONFEKVÉSBŐL FELÜLÉS db SÚLYLÖKÉS MEDICINLABDÁVAL /cm/

* 2

*

30m-es FUTÁS/mp, tmp /

7.

26

30

*

34 *

*

-

26

*

36

30

5

3,1

40 *

30

32

36

40

550 650 700 800 *

600

700

800

850

TESTNEVELÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER/FIÚ/ OSZTÁLY ÉRDEMJEGY

9.

*

10.

*

11.

3

4

5

2

3

4

5

2

0,75

1

1,25

1,5

0,75

1

1,25

1,5

1

SÚLYPONT EMELKEDES /cm/

35

40

45

50 *

40

45

50

55 *

40

50

55

60 *

40

50

60 65

MEDICINLABDA DOB /cm/

650

750

800

850 * 700

750

800

850 *

750

800

900

950 *

750

850

900 1000

4 ÜTEMÜ SZABADGYAK. /db/

26

28 30

26 28

32

34 *

27

29

33

35 *

27

29

33

36

LABDAPASSZ /db/

33

36

38

40 *

38

40

42 *

38

40

42

44 *

38

40

42

44

HELYBŐL TÁVOLUGRÁS /cm/

180

200

215

225 *

200

220

230 *

190

205

220

235 *

190

205

225

240

FEKVŐTÁMASZ /db/

20

30

35

40 *

25

35

45

50 *

30

40

50

60 *

30

40

50

60

125

135

140 *

125

135

145

150 *

125

135

145

150

400

440

480 *

390

430

470

500 *

400

440

490

520

700

900

950 *

700

800

900

950 *

700

800

900

950

32 *

36 18 5

4

12.

2

TESTFORDULAT /db/

3

*

1,25 1,5

5

2

1,75

1

3

4

1,25 1,5

5 1,75

MAGASUGRÁS /cm/

110

120

130

135 *

TÁVOLUGRÁS /cm/

360

390

430

460 *

SULYLÖKÉS /cm/

550

650

800

900 *

30m-es FUTÁS/mp, tmp /

5,2

4,8

4,6

4,4 *

11 5 37 0 60 0 5,0

4,6

4,4

4,2 *

4,8

4,4

4,2

4,0 *

4,8

4,4

4,2

4,0

60m-es FUTÁS /mp, tmp /

9,4

8,8

8,6

8,4 *

9,2

8,6

8,4

8,2 *

9,0

8,4

8,2

8,0 *

9,0

8,4

8,0

7,8

400 m-es FUTÁS /p,mp/

1,26

1,2

1,14 1,08 *

1,2

1,16 1,09 1,04 *

1,13 1,09 1,05 1,02 *

1,12 1,09 1,05 1,02

ISKOLAKÖR/p,mp/

5,1

4,4

4,1

3,4 *

5,0

4,3

4,0

3,3 *

4,5

4,2

3,5

3,2 *

4,5

4,2

3,5

3,1

HÁTONFEKVÉSBŐL FELÜLÉS db

32

36

40

42 *

34

38

42

44 *

36

40

44

46 *

38

42

44

46

102

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja IV. 1. 6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. Az írásbeli számonkérés formái:  témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, egész órán át írt dolgozat. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően.  számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés (teszt, feladatlap), melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat. Többnyire csak az óra egy részét veszi igénybe.  írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap), melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önálló döntésétől függ. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos.  házi dolgozat: meghatározott témából, a szakirodalom önálló feldolgozásával, előre megszabott határidőre elkészített tanulói munka. Házi dolgozatnál a téma nehézségétől és a megszabott terjedelmétől függően elegendő időt (1-2 hetet) kell biztosítani a munka elkészítésére. Házi dolgozatot csak alkalomszerűen írnak a tanulók, de szükség esetén egyeztetni kell az osztályokban tanító tanároknak, hogy egy osztály egyszerre csak egy ilyen jellegű feladatot kapjon. A témazáró időpontját egy héttel korábban a tanulóknak be kell jelenteni, és a naplóba be kell jegyezni. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. A dolgozatokat, témazárókat két héten belül értékelni kell. A tanulót az érdemjegyről értesíteni kell, és az érdemjegyet a naplóba lehetőség szerint ugyanebben az időpontban be kell írni. Az osztályzatok mindenféle megkülönböztetés (szín, bekarikázás, aláhúzás, stb.) nélkül kell, hogy bekerüljenek a naplóba. Elfogadott szín a kék. A röpdolgozatra, illetve szóbeli feleletre, házi dolgozatra kapott osztályzat egyenértékű, kék színnel kell bejegyezni a naplóba. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Magyar nyelv és irodalom: Teljesítmény (%) 0-40% 41-55% 56-70% 71%-85% 86-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5 103

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Történelem, társadalomismeret és etika, filozófia, hit-és erkölcstan: Teljesítmény (%) 0-40% 41%-55% 56%-70% 71%-85% 86%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

Biológia, földünk és környezetünk, kémia: Teljesítmény (%) 0-33% 34%-50% 51%-70% 71%-84% 85%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

Biológia, földünk és környezetünk, kémia 12. évfolyamon - érettségit előkészítő dolgozat Teljesítmény (%) közép szintű érettségi 0-24% 25%-39% 40%-59% 60%-79% 80%-100%

Teljesítmény (%) emeltszintű érettségi 0-24% 25%-32% 33%-46% 47%-59% 60%-100%

Matematika, fizika: Teljesítmény (%) 0-24% 25%-39% 40%-59% 60%-79% 80%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

Matematika emelt szintű képzés: Teljesítmény (%) 0-24% 25%-32% 33%-46% 47%-59% 60%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

104

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Angol nyelv – az angolt alapórában tanulókra vonatkozóan: Teljesítmény (%) 0-24% 25%-39% 40%-59% 60%-79% 80%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

Angol nyelv – az angolt emelt órában tanulók számára: Teljesítmény (%) 0-35% 36%- 55% 56 %-75% 76%-90% 91%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

Teljesítmény (%) 0-35% 36%-50% 51%-75% 76%-90% 91%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

Teljesítmény (%) 0-33% 34%-50% 51%-70% 71%-84% 85%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

Német nyelv:

Informatika:

Informatika (a több témakört felölelő dolgozatok értékelése a kétszintű érettségi követelményével és pontozásával összhangban történik): Teljesítmény (%) 0-24% 25%-39% 40%-59% 60%-79% 80%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

105

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja Ének-zene: Teljesítmény (%) 0-29% 30%-49% 50%-69% 70%-84% 85%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

IV. 1. 7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A készségek, képességek nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni (napközis, kollégiumi) gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet:  szóbeli vagy  írásbeli munka, vagy  egyszerre mindkettő. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége:  fontos szerepe van a tanulás tanulásában,  szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között,  nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez,  segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, az ismeretek alkalmazását, a problémamegoldó gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Házi feladatok lehetnek:  feladatgyűjteményből adott feladatok,  tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,  vázlatkészítés,  leíró vagy elemző munkák,  házi dolgozat,  gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve  számítógépes feladat. Alapelvek:  A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő, világos és érthető.  Az 7. évfolyamtól fölfelé haladva fokozatosan növekedjen a produktív jellegű feladatok aránya a reproduktív típusú feladatokkal szemben.

106

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja 



 

Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a mennyiség, az elvárt terjedelem, a határidő, a felhasználható eszközök (pl: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, gyakorló füzet stb.). Egyértelműen legyen elválasztva egymástól a kötelezően elvégzendő és a szorgalmi feladat. A feladatok változatosak legyenek, ezzel is ösztönözve a tanulókat azok elvégzésére.

Korlátok:  Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni.  A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30-40 percet.  Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell.  Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat.  A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg. A házi feladat el nem készítése a tanuló szorgalom jegyének kialakításánál vehető figyelembe.

V. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium, Pedagógiai Programja az Igazgató fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben. A Pedagógiai Program megtekinthető:  az igazgatói irodában,  az iskola titkárságán,  az iskola könyvtárában,  az iskola honlapján. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát  előírhatja jogszabály,  kezdeményezheti:  a fenntartó,  a nevelőtestület 50 % + 1 fővel,  az iskolaszék, o a szülők és a diákönkormányzat abban az esetben, ha a tanulók nagyobb csoportját érinti és azt a választott képviselők legalább 50 % + 1 fő arányban támogatják,  az igazgató. A felülvizsgálat kezdeményezése írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának. 107

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja

VI. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. 1995. ÉVI I. TÖRVÉNYA MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNYE (az 1998. évi I.; a 2005. évi II. és a végrehajtási utasítással, továbbá a 2013. évi V. tv. átfogó módosításaival egységes szerkezetben) 3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 5. a Magyarországi Református Egyház 2013.évi VI. törvénye a Református Hittanoktatásról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról (a módosítással egységes szerkezetben) 6. Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 7. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet 8. 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 9. 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 10. A 73/2013 (III.8.) Kormányrendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról 11. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet 12. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet 13. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 14. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül: 1. Az iskola korábbi, a 2012. augusztus 22-én elfogadott Pedagógia Programja 2. Az iskola Házirendje 3. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

108

Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium Pedagógiai Programja a) A Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium pedagógiai programját az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2015. szeptember 1-jén a mellékelt jegyzőkönyv alapján fogadta el. A Pedagógiai Programot a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően - a mellékelt jegyzőkönyvek szerint – 2015. szeptember 10-én véleményezte a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat. b) Jelen Pedagógiai Programot a fenntartó a 40/2015. számú Presbiteri Határozattal 2015. október 21. napján hagyta jóvá. Hajdúnánás, 2015. október 22.

……………………..……………. Gacsályi Gábor vezető lelkipásztor

…………………………………… Dombi Imre gondnok

109