, KRONIKA A közösségek magazinja
2009. 08. 01. I. évfolyam augusztus
i l ú t n duná
KÖ Z É LET KÖZ L ET – KU LTÚ RA MEGJELENIK EGJELE NIK HAVONTA KOMÁ KOMÁROM-ESZTERGOM ROM-E S ZTE RGO MEGYÉBEN
Ír sztepptánc show Tatán
4.
Füzitõi Vigasságok Ludi Odiavensis
z Festőtábor a „kék hegyek” alatt z z A vaskovács szenvedélyes élete z zGyalogszerrel Composteláig z MEGJELENIK MINDEN HÓNAPBAN. KERESSE A KÖZÖSSÉGI HELYEKEN!
2
háttér
2009. JÚLIUS 28.
A katonák bátran helytálltak a „barbárokkal” szemben
Füzitõi vigasságok MÚLTIDÉZÕ Ludi Odiavensis – római módra ALMÁSFÜZITÕ Róma szelleme ismét meghódította az egykori limes egyik fontos állomását, Azaum-Odiavum mai népét. A helyzet korántsem volt megnyugtató: a germánok fitogtatták erejüket, de a római légionáriusok helyt álltak. A népet szórakoztató gladiátorok is kitettek magukért. Most szombaton vigasság volt, még Hadrianus is eljött Azaum-Odiavumba.
A Legio Brigetio már kora délelõtt érzékeltette az érdeklõdõkkel, hogy a ripa Pannonia biztonságos: a fegyverbemutatók, amellett, hogy látványosak voltak, öntudattal töltötték el Azaum-Odiavum és a közeli Brigetio polgárvárosának népét, de még a „nem hivatalos úton” erre járó küldötteket Gardellacából (ahol ezen a napon a barbárokkal küzdöttek meg), Florianából, Crumerumból de talán még Gorsiumból is. A germánok (a NordeGard hagyományõrzõi) is békével jöttek, és szokásaikat, ruházatukat, díszes áruikat mutatták be, jelezve: a jó kapcsolat nekik is fontos. Aztán amikor Hadrianus látogatott Azaumba, felforrt a tábor élete: a Szabad Színház tagjai legszebb ruháikat öltötték fel – a legújabb római divat szerint –, hogy üdvözöljék a császárt, Pannonia provincia korábbi helytartóját. A római és a barbár csapatok e napon is összecsaptak – de Azaum a rómaiaké maradt –, majd a gladiátorok vívtak „halálra menõ” küzdelmet vívtak a Collegium Gladiatorum Egyesület jóvoltából. A polgárok ennyi izgalom után vígan cseverészve ittak a híres mézborból, lakomáztak a különféle étkekbõl és mulattak. Másnap hírül vitték: Azaumban e napon megóvták a békét. VT
Emlékhely a temetõbõl
ESZTERGOM Az Osztrák-Magyar Monarchia tíz hadifogoly tábora közül a kenyérmezõi az egyik legnagyobb magyarországi hadifogolytábor volt – több mint 120 ezer katona raboskodott.
Összesen 1548 orosz, olasz, szerb, román nemzetiségû katona nyugszik a közös temetõben, Esztergom-tábor határában, a Kis-Strázsa és a NagyStrázsa közötti lankás területen. Az utolsó temetést 1918. szeptember 30án tartották. Július elején katonai tiszteletadással avatták újra a rendbe tett
Szalai László FOTO & VIDEO Céges és magán rendezvények, események, partik fotózása. Portrék, tablóképek, portfoliók, egyéni igény szerint fotókönyvek készítése. Események rendezvények videózása, digitális kidolgozás DVD-re.
TATA Aláírták az uniós támogatással megvalósuló „Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyûjtõ rehabilitációja” kiemelt projekt támogatási szerzõdését. A Közép-Dunántúli Operatív Programban megvalósuló projekt 1,3 milliárd forint támogatást nyert az 1,5 milliárd forint összértékû beruházás megvalósítására – hangzott el a tatai városházán. A ceremónián Janák Emil igazgató (Észak-dunántúli Kör-
nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) és Matisz János ügyvezetõ igazgató (Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) ismertette a projekt részleteit. Az uniós támogatással megvalósuló beruházás Tata, Vértesszõlõs, Tatabánya, Környe, Kecskéd, Bokod, Dad, Oroszlány, Naszály, Dunaalmás, Szomód és mintegy 8700 térségbeli lakó árvízi biztonságát növeli majd, javul a vízminõség és csökken az általános szennyezettsége.
HIRDETÉS
Másfél milliárd az Által-érre
E-mail:
[email protected] Tel.: +36/30 9162-639
temetõt. Tábori lelkészek, katonai attasék, hagyományõrzõ és civil szervezetek mûködtek közre. A temetõ újonnan faragott díszkapuján nemzetek szerinti felsorolásban olvashatók az ott nyugvók névsora. A temetõavatót dr. Holló József altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának nyugalmazott fõigazgatója mondott. Itt hangzott el elõször a nyilvánosság elõtt, hogy a közelmúltban találták meg a Krasznojarszkban, orosz hadifogságban az 1917. június 25-én elhunyt költõ, Gyóni Géza sírját. (NT)
Tábor a „kék hegyek” alatt KÖZÖSSÉG Túl az 51. alkotótáboron – Tájképek és utcarészletek TARJÁN A tatabányai Bányász Képzõmûvész Kör több tagja Tarjánban táborozott: az ottlét alatt készült képeikbõl látható kiállítás a mûvelõdési központban. A helybeliek tíz napra otthont teremtettek a kis közösség köré, akik szenvedéllyel, szellemi izgalommal fedezték fel a „kék hegyeket”, a szomszédos falvakat. Palatin Anna igazgatónõ és Rochlitz György festõmûvész e különös kapcsolatot emelte ki. A kör 23 tagja „bentlakóként”, valamint további tíz festõmûvész „ingázóként” vett részt a tarjáni tábor munkájában. A településen már másodszor vertek tábort a tatabányai Bányász Képzõmûvész Kör alkotói: most a tarjáni helyszínek mellett Héreg és Vértestolna szépségeit is felfedezték. Az alkotók naponta két képet is
3
közélet
2009. JÚLIUS 28.
megfestettek: a mûvészeket a táj szépsége, a rendezett utcák, a régi házak bája, hangulata ragadta meg, ezeket örökítették meg akvarelljeiken, pasztell- és akrilképeiken. Rochlitz György festõmûvész, a kör vezetõje (kis képünk) elmondta: ha maguk között a szép hazai tájakról beszélnek, elsõsorban „ilyen” tájakra, hegyekre, szõlõdombokra, a Vértes és a Gerecse völgyeire gondolnak, amelyek egyszerre távoliak is (kék hegyek), közeliek is, hiszen látszik az ember kezemunkájának eredménye. Olyan helyek, ahol érdemes élni – egy alkotónak pedig érdemes alkotni, belemerülni az ihletõ táj vonzásába. A mûvészek ezeket az élményeket örökítették meg: a képeken a harmónia, a plein air festészet könnyedsége dominál, az a játékosság, ami a tábornak – a szakmai tapasztalás mellett – célja volt. A Bányász Képzõmûvész Kör 63 taggal mûködik, jelenleg az Óvá-
rosi Közösségi Házban. Immár 62 éves a kör, az ország legrégebbi alkotó közössége, és immár az 51. táboron vanak túl. A BKK vezetõje 44 éven át Krajcsirovits Henrik volt, és amikor átadta a kör irányítását, sokáig eljárt a foglalkozásokra, mivel, mint mondta, ez a közösség éltette, ez adott neki erõt betegsége idején is. (Sajnos már nem sokáig.) Rochlitz György hozzáfûzte: a körnek meg a Tanár úr példája adott mindig erõt, ahogy megmutatta a túlélés receptjét. Ennek is köszönhetõ, hogy a kör még mindig él, mûködik és sikereket ér el: 2003-ban a Tatabánya Kultúrájáért díjat nyerték el, 2005-ben a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díjat kapták meg, most pedig a Príma-díjjal ismerték el munkájukat. Ez utóbbival egymilliós pénzjutalom is járt, amibõl kemencét vásároltak, hogy tûzzománcokat is készíthessenek. Török Viktória és Vincent Horváth István egy-egy képet adományozott a házigazdáknak. A képek augusztus végéig tekinthetõk meg.
LELIKNÉ OMBÓDI ORSOLYA (BALRA) ÉS BRÓDI ILONA A KIÁLLÍTÁSON – SAJÁT KÉPÉVEL. AZ ALKOTÓKAT MAGÁVAL RAGADTA A TERMÉSZET KÖZELSÉGE ÉS SZÉPSÉGE
Két percben... Hátszéllel jó partra Több felmérés foglalkozik azzal, micsoda károkat okoz a korrupció hazánknak. Súlyos százmilliárdokra tehetõ, mekkora nagyságú összeg „csúszik” ki évente a gazdaság vérkeringésébõl. Egy beruházó szerint például az utóbbi öt évben minden projektjénél meg kellett kenni valakit. A leleplezõdések ellenére még mindig akad annyi korrupt politikus, állami tisztviselõ és cégvezetõ, aki életben tartják ezt a rendszert, ami lassan intézményes jelenséggé válik. A korrupciót hívhatják bárminek, az okokat magyarázhatják sokféleképpen – például a pártfinanszírozás tökéletlenségével – egyszerû lopásról van szó. Sovány vigasz, hogy a gyakorlatban e pénzek kisebb része megy a kampányok fedezésére: nagyobbik fele magánzsebekben köt ki. Persze olyanok is akadnak, akik ádázul küzdenek ellene, valójában egyre inkább finomodnak a módszerek, és olyan területekre is kiterjed, amelyekre korábban nem volt jellemzõ. A civil szervezetek pályázatainál már nem is titkolják: egyesek azért nyernek, mert „jó a hátszelük”, ám ennek „ára” van. Ahol nincs, még mûködésre sem nyerhetnek pályázatot. Sejthetõ: valakik kézben tartják ezt a területet is. Példákat, kapcsolatokat sokan sorolhatnának. A szakemberek szerint a korrupció egyre jobban átszõ mindent. Magyarország a 39. helyrõl a 47. helyre csúszott a 180 államot tartalmazó listán. Az ellopott pénz nagyságát nyilván csak megbecsülni lehet, de az így is riasztó. A visszaélések 20-25 százalékkal is drágíthatják a beszerzéseket: a pénzek elcsordogálása pedig az adófizetõket károsítja. Évrõl évre. Nem tudni, e folyamatnak hogyan lehet véget vetni. Pedig valamit tenni kell, mert elvonásokkal nem lehet sokáig tömködni a lyukakat. Törvényeket is lehetne módosítani: az, hogy egyes cégek százmilliós vezetõi végkielégítéseket fizethetnek ki, nem a megoldást segítik. VEIZER TAMÁS
Nyolcszáz millióból megújul a pince
Új sisakok a tatai templom tornyán
Komárom-Esztergom: több az álláskereső
Szakmai vélemények a vizgazdálkodásról
ESZTERGOM Prímás Pince néven jövõ tavasszal nyitja meg kapuit a látogatók elõtt a regionális szinten is egyedülálló borkulturális központ, amely a Bazilika közvetlen környezetében borkóstolóval, interaktív kiállítással, a borvidékeket bemutató anyagokkal, étteremmel és turisztikai információs központtal várja látogatóit. A Sötétkapu és az annak két oldalán húzódó, 3700 négyzetmétert meghaladó pincerendszer felújítása jövõ májusra fejezõdik be a 772 milliós uniós támogatásból. (Képek: www.pontmagazin.hu)
TATA A gyõri püspökség 30 millió forintos támogatásával megújul a Szent Kereszt templom tornya. Az egyházközség 10 millió forinttal járul hozzá a költségekhez, segít az önkormányzat is. A helybeliek adományokkal, fizetés nélküli munkával, szolgáltatással – például õrzés-védelemmel – segítik a munkálatokat. Elsõként a déli tornyot hozzák rendbe: ez sínylette meg leginkább az utóbbi évtizedek idõjárását. A munkához egy 90 méter magasságig használható darut használnak a költségesebb állványozás helyett.
MEGYE A KSH adatai szerint a megyénkben nyilvántartott álláskeresõk száma az elmúlt év végén 9.469 volt, ami az elsõ negyedévben 4.738 fõvel, arányát tekintve 50%-kal növekedett. Március végén így 14.207 álláskeresõ szerepelt a megyei nyilvántartásban. A gazdaságilag aktív népességen belüli arányuk ugyancsak jelentõsen nõtt: a 2008. december végi, 6,5%-os szintrõl március végéig 9,7%-ra kúszott fel. A júniusi zárónapon 15.350 fõ szerepelt a nyilvántartásban, 62,1%-kal (5.881 fõ) többen, mint az év elején.
TATA/ESZTERGOM A vízfolyások, állóvizek és felszín alatti vizek állapotának javítása az Által-ér, illetve a Gerecse tervezési alegységen címmel tartottak fórumot Tatán, illetve Esztergomban vízügyi szakemberek részére. Mindkét találkozón Bartal György (Vidra Környezetgazdálkodási Kft.) tájékoztatta a szakembereket, a települések és a kistérségek munkatársait az intézkedési javaslatokról, majd vélemények hangzottak el. A cél mindkét területen a vízgazdálkodási problémák megoldása. (Részletek: www.vizeink.hu)
4
kitekintő – hirdetés
2009. JÚLIUS 28.
Pályázat: mesélt a Gemenci erdõ ELISMERÉSEK Földes Vilmos karikaturista már másodszor nyert Baján Gemenci erdõ címmel ismét meghirdették a karikatúra kiállítást Baján, a hagyományos halászléfõzõ verseny apropóján. Tavaly a halászlé, az idén a Gemenci erdõ volt a téma, erre is küldött rajzokat az esztergomi Földes Vilmos karikaturista fõiskolai tanár, a Dunántúli Krónika munkatársa.
A Bajai Halfõzõ Fesztiválhoz kapcsolódva július 11-én, szombaton nyílt meg a II. Bajai Karikatúra-pályázat kiállítása a Duna Szállóban. A mostani karikatúra-pályázatra 31 mûvész küldött be több mint száz pályamunkát; nem kevesebben, mint tavaly, amikor a híres bajai halászléfõzést kellett humoros formában megörökíteni. Az idén a Gemenci erdõ szolgáltatta a témát. A kiállításon a legjobb hatvan alkotást tekinthetik meg az érdeklõdõk július végéig – az öt legszellemesebb alkotást díjazták. A zsûri döntése nyomán elismerést kapott az esztergomi Földes Vilmos is. (Kapott második díjat a Kedvenc rejtvénymagazintól is).
Az esztergomi születésû karikaturista (1942) rajztanárként végzett a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1983ban, 1991-ben pedig a JATE pedagógiai szakán. Pályafutása ettõl kezdve fordulatos: az esztergomi szemüvegkeretgyárban 1966-76 között formatervezõként, majd 1986-ig általános iskolai rajztanárként dolgozott, majd docens
lett az esztergomi tanítóképzõ fõiskolán. Földes Vilmos karikatúrái négy évtizede több lapban is megjelennek: 1984-tõl a lap megszûntéig a Ludas Matyi, 1990-tõl pedig a Pesti Vicc (1999-ig) és a Magyar Nemzet munkatársa volt. Rajzai közéleti ihletettségûek, tömören, szellemesen, a karikatúra legnemesebb hagyományait követve fejezi ki véleményét a jelenségekrõl, gyarlóságainkról, a jelen (és a közelmúlt) magyar valóságáról, a hétköznapok fonákságairól. A zsûri az „Azok az ötvenes évek” címû karikatúrájában ezeket az erényeket is értékelte... A lapok mellett csoportos és egyéni kiállításokon is megismerhették Földes Vilmos munkásságát. Volt kiállítása Tatabányán, Nyíregyházán, Esztergomban, Dorogon, Budapesten, részt vett a Karikatúra Biennálén (1985, 1987), a Magyar Országos Karikatúra Fesztiválon (1997, 1999), a Magyar Karikatúramûvészeti Fesztiválon (1998, 1999). Olvasóink a Dunántúli Krónikában is találkozhatnak rajzaival, amelyekkel a napi történéseket mutatja be különös görbetükrön keresztül. Elismeréseihez gratulálunk! ER
Azok az ötvenes évek
BAJA/ESZTERGOM Mesél a
JEGYEK KAPHATÓK: FORTUNA JEGYIRODA, TATABÁNYA, KODÁLY TÉR 8. TEL.: 30/985-2849
HIRDETÉS
Szenzációs elõadás Tatán Az év leglátványosabb nemzetközi elõadása Komárom-Esztergom megye legnagyobb szabadtéri színpadán az Irish Dance Experience ír sztepptánc show. Catherine Gallagher világsztár – Írország Nemzeti Bajnoka és többszörös világbajnok – vezeti az ír sztepptánc legkiválóbb táncmûvészeibõl álló géppuskalábú társulatot. Az autentikus ír táncra és a modernebb stílusú zenei alapokra komponált izgalmas és újszerû koreográfiái minden alkalommal ámulatba ejtik a közönséget. A különleges helyszín évszázados fáinak ölelése páratlan atmoszférát kölcsönöz a kelták varázslatos táncának. A gyönyörû jelmezek, az élõ zene, a látványos díszletek mind csak tovább fokozzák a nem mindennapi élményt. A július elsejei jegykiadás óta óriási az érdeklõdés már Gyõrbõl, Veszprémbõl, Budapestrõl is a tatai elõadásra. Aki nem akar lemaradni, mielõbb keresse fel a rendezvény internetes oldalát, ahol informálódhat az elõadásról!
www.tata.irsztepp.hu
Tata – Angolpark, Szabadtéri Színpad augusztus 13., csütörtök 20:30
5
háttér
2009. JÚLIUS 28.
A vaskovács szenvedélyes élete KIÁLLÍTÁS Nausch Géza az országos művészeti szemlén
TATABÁNYA/BUDAPEST A Tatabányán élõ Nausch Géza ötvösmûvészbõl ömlik a szó. Régi sérelmek, régi munkák, már-már elfeledettnek hitt emlékek sorát idézi. Sok terhet cipel a vállán, a legfájóbb talán az, hogy felsõgallai mûhelyét nem tudta, nem tudja megvédeni: rendszeresen járnak oda „illetéktelenek”, és sorra tûnnek el a gépei, szerszámai. Már több tízmilliós a kárlista. Legutóbb néhány eszközt – kerékpárra kötve – egy fotón látott meg, amelyre az egyik honlapon bukkant. De ez kevés bizonyíték.
Ú
Újvárosi otthonában a legújabb munkáiról mesél. Mutatja az alkotásokat, fotókon, kicsinyítve, különbözõ méretekben és anyagban – vasban és bronzban. Két elnagyolt alak, az egyik elõre hajlik, a másik kissé hátradõl: egyformák látszatra, mégis érzõdik a közöttük lévõ hierarchia. A hatalom és a kisember viszonya. Kevés mûvészi eszközzel kidolgozva, mégis beszédesebben, drámaibban, mintha ezer oldalba írta volna le. Ez Nausch Géza mûvészete, aki ugyan festõnek tanult, bányász környezete mégis a fémek megmunkálása felé vitte. Kovács és ötvösmûvész lett belõle. Szívesebben mondja: vaskovács. Robusztusabb, vaskosabb kifejezés, ami jobban illik a súlyos mondanivalóhoz is. – Tizenhatévesen dekoratõr voltam az erõmûben, amikor
KAPCSOLATOK. ÁRULKODÓ TESTHELYZET
beneveztek egy országos mun- tam: szeretném megtanulni. kavédelmi versenyre. Könnyû Az igazgatómtól kaptam egy dolgom volt, mert betéve is- papírt, hogy szabad bejárásom mertem az egyetlen könyvet, van a mûhelybe. A budapesti ami otthon volt, A bányászati Mûvészeti Gimnáziumban már balesetelhárítás kézikönyvét. szakmunkás szinten ismertem Mindig is festõnek készültem, a kovácsmunkát. A fõiskolán ott mázoltam iskolai szünetek- 1965-ben végeztem: grafikákat ben, elsõ munkahelyemen, az készítettem, rézmetszeteket, erõmûben: 220 csillét kellett de mindennap átszúrtam az a kötélre fellökni és 20 métert ujjamat munka közben. Eltolni. Sokszor mentem Kállai úgy elfárad- „Kovácsmûvészetének István ötvöstam, hogy jellemzõje a nagyvo- mûhelyébe. enni nem bírKét napig gyatam otthon. nalú formakezelés, a ko r o l t a tot t , Áttettek a má- precíz kidolgozottság” utána soha – írja Wehner Tibor. nem szúrtam zolókhoz dekoratõrként. meg az ujjam. A régi közjegyzõ padlásán ta- De ha már foglalkozott velem, láltunk német nyelvû iratokat maradtam és kitanultam a vésa régi Turulról: lemásoltuk. nök szakmát. Az öreg megtaníEszerint nem a Zellerin gyár tott a plasztikus vésésekre, sorkészítette az eredeti madár- ra adta a feladatokat. A végén szobrot, mert ónból akarták elárulta: én voltam az egyetlen, öntetni: egy német öntõde az aki végigcsináltam. írta, az ónt az esõ hamar tönkA vasról mindent õ tanított reteszi, és bronzra adott aján- meg. Szerszámokat kovácsollatot. Ez megvan a dokumen- tam, késõbb fejeket kalapáltumokban! Aztán az erõmûtõl tam, darázsderekú királylájelentkeztem a Képzõmûvésze- nyokat, domborítottam, olyan ti Fõiskolára. A szakszervezet, bravúrokkal, hogy soha nem a munkahely is támogatott: az lyukadtak ki a milliméteres igazgatóm festõkazettát csinál- lemezek sem. Negyven év gyatatott, adott ecseteket, festéket, korlat után az ember eljut oda, kellékeket, mindent, ami csak hogy szinte hozzá sem érünk, kellett a tanulmányokhoz. tudjuk, hová üssünk. A Tu– Hogyan lett kovács? Minden rul? A szobor felújítását is én üzemben volt kovács: de sokan kezdtem el, más fejezte be: sok otthon is dolgoztak, és láttuk, munkám és pénzem fekszik az milyen szépen dolgoznak. Se- emlékmûben... gítettem nekik, aztán azt mondNausch Géza a sokadik ci-
garettát sodorja: ez a téma legalább olyan számára, mint a felsõgallai mûhely többszöri kirablása. A kovácsoláshoz nagy tér kell, komoly szerszámok. Régebben a Vörösmarty utcában dolgozott: amikor például más városban járt mûszaki átadásokon, vagy legutóbb kórházban feküdt hetekig, még a falat is áttörték, úgy vitték el a másfél tonnás alkatrészeket, gõzkalapácsokat. Volt, hogy hetekig kint aludt télen, a nagy hidegben, hogy megóvja, ami még megmaradt... – Most nem ott dolgozom, az eddigi nyomozások sem vezettek eredményre, talán nekem kellene kézbe venni a dolgokat! Most más városokban dolgozom, a modelleket itt, Újvárosban készítem el méhviaszból. Pályája elején olajfestményekkel és grafikákkal szerepelt a tárlatokon, késõbb ötvösmunkáit, kovácsoltvas alkotásait láthatták, 2005-ben például a Vince Galériában, majd Rómában, Tallinban. 2008 õszén – friss
1955-59 Mûvészeti Gimnázium, 1960-65: Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola; mesterei: Kmetty János, Pap Gyula, Ék Sándor. 1965-1972 tanít és kiállít; A 80-as évektõl Budapesten, Gödöllõn, Csongrádon, Kiskunfélegyházán láthatók munkái: kandallók, kapuk, világítótestek, korlátok, cégérek. A II. világháború áldozatainak emlékmûvét (mészkõ, bronz) 1997-ben avatták fel Bánhidán. Ferenczy Noémi-díjasként – a X. Állami Mûvészeti Díjazottak kiállításán mutatkozott be. Az idén a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete és Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány kiállításán szerepelt Kapcsolatok címû plasztikájával (kis kép). Megemlíti a bánhidai emlékmûvét: mint mondja, miközben az emlékmû makettjével nagy szakmai sikert aratott a fõvárosban, addig Tatabányán az alapzaton vitatkoztak a legtöbbet – eléggé méltatlanul. Arra viszont kíváncsi lenne, mi lett egykor népszerû mûvésztársainak korábbi tatabányai szobraival... – MÁS
Húszezres tévedés – bocsánatkérés nélkül
Általában otthon, kényelmesen a számítógép elõtt intézem a rezsiköltségek feladását, de mindig akad egy-két tétel, amelynek továbbításához a posta szolgáltatásait kell igénybe vennem. Tatabánya egyik kispostáját szemeltem ki. Szép sor volt. Kivártam. Aztán átadtam a két csekket, az összeg 40 ezer forint körül volt. A hölgy bepötyögte a számológépbe a két értéket, majd 60 ezer forintot kér. Miközben gépiesen nyúltam a pénztárcámhoz, a mögöttem állók rosszalló tekitetét érezve szégyen-
keztem, hogy nincs nálam annyi pénz....hirtelen szembe jutott, hogy ez az összeg otthoni számításaim szerint nem lehet ekkora. Bátorkodtam szólni... A pénztáros ismét összeadta a két csekket. Igazam volt. – Ja – mondta rezzenéstelenül, de rám sem nézett – benne maradt a gépben az elõzõ ügyfél tétele. Én persze örültem, hogy idõben észrevettem a 20 ezret érõ hibát, s közben nem tûnt fel, hogy a hölgy még ekkor sem nézett fel, nem szólt semmit. Póker-
arccal adta vissza a majdnem elvett 20 ezrest, a csekkek rám esõ részét és már várta a következõ ügyfelet (áldozatot?). Bízom benne, hogy õ is összeadta otthon a csekkeket, különben talán az én 40 ezremmel többet kért tõle a pénztáros. A nõ, aki unottan, maga elé nézve végzi a dolgát, és egy 20 ezres hiba sem készteti arra, hogy azt mondja: bocsánat. Drága, kedves pénztáros! Bocsánat, hogy én ész(TÉGÉ) revettem a hibáját...
6
hirdetés
2009. JÚLIUS 28.
„Tegyünk többet a környezetünkért!” Az Északdunántúli Vízmû Zrt. – amely többségében állami tulajdonban lévõ víziközmû-szolgáltató – alapfeladata az ivóvízellátás, a szennyvizek elvezetése és tisztítása, a szennyvíziszap kezelése és ártalommentes elhelyezése a természetben. Mûködési területe döntõen Komárom-Esztergom megyében van, de társ-vízmûveken keresztül ivóvizet juttat el Pest és Fejér megye településeire is. A társaság összesen 36 településen gondoskodik a keletkezõ szennyvizek elvezetésérõl és tisztításáról. A három legnagyobb szennyvíztisztító telep – tatabányai, g a tatai és az esztergomi – több
mint 140 ezer ember szennyvizének szakszerû kezelését végzi. Miért is van szükség a szennyvíz tisztítására? A szennyvíztisztítás része annak az anyag- és energia-körfolyamatnak, amely évmilliók óta lejátszódik a természetben. Az egyszerû szervetlen vegyületekbõl, vízbõl és szén-dioxidból a növények egyszerû szerves anyagokat, például cukrot állítanak elõ a napenergia felhasználásával. A növények elfogyasztásával az állatok és az emberek is bonyolult szerves vegyületeket hoznak létre, köz-
tük fehérjéket. Anyagcserekor ezek a szerves vegyületek nem bomlanak le teljes egészében szervetlenekké, így a szennyvízbe nagy mennyiségû szerves anyag kerül. Az élõvizekben élõ mikroorganizmusok képesek ezeket az anyagokat a növények által hasznosítható szervetlen vegyületekké lebontani, és ezzel kezdõdik a folyamat elölrõl. Egy nagyobb település összegyûjtött szennyvízének élõvízbe bocsátása azonban rendkívüli terhelést jelent az élõvilág számára, és az életfeltételeik felborulását okozza. A
szennyvíztisztító telep feladata tehát a szennyvízben lévõ szerves vegyületek lebontása szervetlenné olyan mértékben, hogy az élõvizekben lévõ mikroorganizmusok meg tudjanak birkózni a maradék szerves anyag lebontásával az egyensúlyi állapotok felborulása nélkül. Az Európai Unióba való belépéssel szigorodtak a tisztított szennyvízben lévõ nitrogén és foszfor maximális mennyiségére vonatkozó határértékek is, amelyeket a meglévõ szennyvíztisztítási technológiával nem lehet minden esetben stabilan betartani. A technológia fejlesztését célozzák meg az Északdunántúli Vízmû Zrt. által elindított KEOP (Környezet és Energia Opratív Program) projektek. A társaság szennyvíztisztító telepein a tervezett KEOP projektek keretében megépülnek az úgynevezett denitrifikáló medencék, melyekben a szennyvíz nitrogéntartalmának jelentõs része nit-
rogéngázzá alakul és a levegõbe távozik. A másik elem, melynek a kibocsátását jelentõsen csökkenteni kell, az a mosó- és tisztítószerekbõl származó foszfor, amelyet vegyszeres kicsapatással vízben oldhatatlan vegyületté alakítanak át, majd az ülepítõ medencékben elválasztják a szennyvíztõl. A tatabányai szennyvíztisztító telepnek különösen fontos szerepe van a tatai Öreg-tó vízminõségének alakulásában, hiszen a tisztított szennyvíz az Által-ér vízhozamának akár több mint a felét is kiteheti. A még alacsonyabb nitrogén kibocsátás érdekében utódenitrifikációs biofilter mûtárgyat építenek meg, amellyel garantálni tudják a tatai Öreg-tó vízgyûjtõjére elõírt szigorú határértékek betartását. Ne feledjék:
„A víz kincs – a környezet érték!”
Fényes-fürdõ: tisztítják a Katonai-medencét HARC AZ ALGA ELLEN Önkéntesek is segítenek a búvároknak
Varga Károly és két fia (Norbert és Dávid) családostul kint „lakik” a Fényesfürdõ ezen részén, hogy a hét minden
napján merüljenek és különös berendezéseik segítségével kiszivattyúzzák az elszaporodott algákat és egyéb, a biológiai eredetû, leülepedett iszapot a vízfenékrõl. Munkájuk révén már lényegesen javult a tó minõsége, a korábbi néhány centiméterrõl több méterre növelték a látótávolságot. Jó idõben így akár merülhetnek is. A kis csapat önkénteseket is toborzott a munkához: a diákok napközben segítenek a meder és a vízfelszín megtisztításában, délután pedig lubickolhatnak, vagy éppen búvárkodhatnak.
VARGA KÁROLY (JOBBRA) ÉS NORBERT A VÍZBE ENGEDI A TISZTÍTÓ MASINÁT
A búvárok munkáját segíti Fürst Ádám nyugdíjas vízügyi szakember, aki az elmúlt évtizedekben sokat foglalkozott a Fényes-fürdõ és a Katonai-medence állapotával. Szerinte a bányászkodás miatt elszivattyúzott karsztvíz miatt tûntek el a korábbi források Tatáról, a Fényesrõl is, amelyek lassanként visszatérnek. A felmérések szerint az ötvenes évektõl kezdõdõen 30-35 év alatt mintegy 40 métert esett a karsztvíz szintje, ám 2030-ig is csak részben áll vissza az eredeti állapot. A változások miatt a víz minõsége sem ugyanolyan már, ráadásul korábban nem számítottak arra a szakemberek sem, hogy egyszer még visszatérhetnek a források, így a Katonai-medence alján is anyaggal, elbontása után kaviccsal zárták el a források helyét, amely sok szerves anyagot tartalmazott. Ezek pedig tápanyagul szolgálnak az algáknak és folyamatosan szennyezik a vizet. Mihalovits András, a Fényes Fürdõ Kft. vezetõje elmondja: örömmel vették a búvárok és az önkéntesek jelentkezését. A víz megtisztítására, az iszap eltávolítására ugyanis korábban több ajánlatot kértek, de csillagásza-
MOST SOKAN ÉLVEZTÉK A MELEG IDÕT ti összegekért vállalnák a munkát. A búvároknak köszönhetõen a Katonaimedencében megindultak a kedvezõ öntisztulási folyamatok. A 20 cm-es látótávolság 2-3 méterre nõtt. Plusz vizet vezetnek a medencébe, oxigénnel dúsítják, az önkéntesek bevonásával pedig naponta eltávolítják a felszakadó algafoltokat. A cél a víz magas oldott széndioxid tartalmának csökkentése, a vaskicsapódás megszüntetése. A strand vezetõje szerint a nyári forgalom elmarad az átlagostól. A rossz idõ mellett gond, hogy nincs saját forrásuk a csúszda felújítására, a vízforgató beépítésére. A fejlesztésre azonban a város pályázik majd...
HIRDETÉS
TATA Oroszlányi búvárok több hete segítik a Fényes-fürdõn a Katonai-medence megtisztítását a vörös algáktól. A visszatérõ források nyomán ugyanis a magas vastartalmú vízzel párhuzamosan – egyes kutatók szerint a trópusokról származó – élõlények is a vízbe kerültek, amelyek eddig akadályozták a fürdõzést.
2009. JÚLIUS 28.
7
El Camino
Gyalogszerrel az Úton
A
Az Útról két éve hallottam; Péter, fiunk francia baszkföldi kis városba, Saint Jean és a barátja tavaly végigjárta, azóta én Pied de Portba. Középkori házaival a Viis szerettem volna elmenni. Ez teljesen lágörökség része. Itt a zarándok-irodában lehetetlennek tûnt, de a család, a gye- kiváltottuk útlevelünket és kaptunk egy rekek addig biztattak, hogy elkezdtem fésûskagylót, amit a hátizsákra vagy bárutánanézni, mi is az az El camino, ki hová ki lehet tenni, hogy lássák: zaránvolt Szent Jakab apostol, miért éppen dokok vagyunk. A zarándok-útlevél arra Szent Jakab zarándokút ez az út. Az jogosít, hogy olcsón szálláshoz jussunk, elhatározás egyre erõsebb lett bennem, ahol nyilvántartásba vesznek és bélyeaz elméleti felkészüléssel nem is volt geznek az „útlevélbe”. Így 3-7 euróért gond; végérvényesen karácsonykor dõlt kaphattunk szállást. el, hogy mennem kell, mert a fa alatt egy A nyilvántartásba vétel azért érdekes, túrabakancsot és egy botot találtam. mert aki az Út utolsó 100 km-ét megteszi, Ettõl kezdve folyamatosan gyûjtöget- megkapja az Oklevelet, amellyel elismetem a felszerelésem, hátizsák, hálózsák, rik a teljesítményét. Ha felmerül a gyanú, speciális zoknik, esõnadrág, dzseki, pó- hogy talán mégsem járta végig valaki, aklók túrára, mind hiányzott a ruhatárom- kor a bélyegzõ szerinti alberget, refugiót ból. Soha nem túráztam, sportoltam, felhívják és ellenõrizik, hogy jártunk-e úszni is felnõttként tanultam meg. Most, ott. Tehát megvolt az útlevél, szállás így ötvenen felül változtatnom kell. Vége után kellett nézni. A Rue de Citadelle-n a lazsálásnak. Utazás – május 4-e elõtt –, sétálva meg is találtunk az elsõt, viszont elõtt már két hónappal be volt csoma- kint volt a tábla (a zarándokok réme): golva a hátizsákom, próbálgattam, ba- COMPLETO, FULL vagyis megtelt. Torátkoztam a gondolattal, hogy egy hóna- vábbmentünk, és szerencsére találtunk pig szinte a testem részévé fog válni. Így szállást: 12-en voltunk egy szobában, is lett. Azt tudtam, hogy nem tanácsos a emeletes ágyakon. Akkor még nem tudtestsúly tizedénél többet cipelni, de ezt tam, hogy a többihez képest milyen jó nehéz volt tartani. Ideális a 6 kg-os zsák kis hely ez. Elõször itt gondolkoztam el azon, mit lett volna, de 8-9 kg között mozgott a súlya, attól függõen is, mennyi innivalót is keresek itt: idegen emberek, idegen cipelt az ember. Az egy hónapra elegen- ágy, hûvös van, rutintalanul pakolok, dõ ruhákon kívül könyvet is akartam minden mozdulatnál beverem a fejem vinni, és hosszas válogatás után egy kis- az emeletes ágyba. Még vissza lehetne méretû, puha borítójú Újtestamentumot fordulni, szépen hazamenni…, de nem. vittem, hiszen katolikus zarándokútra Hajt a kíváncsiság, lesz-e fizikai és lelki erõm végigmenkészültem. A választás jó volt, né„Az elsõ napon jöttem rá, hogy ni, megváltoa végére, hány oldal híján sokkal jobb felfelé haladni, mint zom-e jobbá tudok-e el tudtam olvasni lefelé, amit ugyan vártam, de válni, és mi lesz és nagy élvezettel mégsem volt jó. A súlytól min- a hitemmel? Aztettem. Péter fiam, tán reggel lett den csontom, izmom fájt...” annak ellenére, és ami ritkaság, hogy tavaly már járt az El caminón, eljött kaptunk reggelit is, forró tejet (amit ittvelem. Útitervünk: Madridig repülõvel, hon meg nem innék), vajat, dzsemet, onnan éjszaka után vonattal Pamplonáig, péksüteményt. majd a kiindulópontig, Saint Jean Pied de Az elsõ nap a legnehezebb. Át kell Portig megyünk. Május 4-én elindultunk. kelni a Pireneusokon, 27 km-t kell A repülõnk 12 órát késett, Ferihegyen megtenni, ami nem sok, de az íróasztal két fotelt összetolva „pihentünk”. Reg- mellõl felállva elindulni, nem egyszerû. gel ötre értünk a madridi szállásunkra, Csaknem 1400 métert kell mennünk ahol Péter megfázása miatt három napot fölfelé, majd úgy 600 métert lefelé. Egy kellett maradnunk: én addig „ajándékba fokban indultunk, felhõben, ködben, az kaptam” Madridot. Szemben laktunk az orrunkig is alig láttunk. Még tele voltam El Pradóval: ezt nem lehetett kihagyni! aggodalommal, hogy nem tévedünk-e Végül az eredeti terv szerint eljutottunk a el, felismerem-e az útjelzõ jeleket? Hát
ALBUM
felismertük. Egyszer ugyan majdnem eltévedtünk, mert letértünk az útról, az ösvény egy kilométer után elfogyott és inkább visszafordultunk a mûútra, hiszen az orrunkig is alig láttunk. Jó döntés volt! Elõtûntek az útjelzõk is, sárga nyíl, kagyló. Utólag visszagondolva, mint egy álom, olyan volt az egész. Még hó is volt, majd úgy 3 óra felé, amikor felértünk a csúcsra, a felhõk fölé, ragyogó napsütésben haladtunk tovább. Este fél hat volt, mire Roncesvallesbe értünk. Ez „csak” egy kolostor, semmi falu. De milyen kolostor! Gyönyörû. Egymás mellett kaphattunk helyet, emeleten, alattunk németek aludtak és rajtunk kívül sokan mások, összesen 120-an egy „teremben”. Este 10-kor lámpaoltás, 6-kor ébresztõ. A szállásadónk az emeletes ágyak között sétált és közben gyönyörûen énekelt, latinul („Dicsérjétek az Urat” kezdettel), majd több nyelven, magyarul is, jó reggelt kívánt. Fantasztikus ébresztõ volt. Reggeli nélkül indultunk, majd 3-4 kilométerre találtunk egy bárt, ahol ehettünk egy szendvicset. A biztos mindig a vacsora volt, zarándokmenü 9-10 euróért, ami bõséges 3 fogásos ennivaló elõétellel (saláta, leves, tészta), fõétellel (sertés, csirke, marha vagy hal) és desszert (joghurt-cukorral, puding, gyümölcs). Mindig ezekbõl lehetett választani, kiadós volt és járt hozzá fél liter vörösbor vagy egy liter ásványvíz. Nem kérdéses, hogy mi bort és vizet választottunk mindig. SZABÓ KLÁRA (FOLYTATJUK)
BAKANCS A CÉGÉR. KINT A TELTHÁZ TÁBLA
MÁR „CSAK” 765 KM SANTIAGO DE COMPOSTELÁIG – MUTATJA A TATAI ZARÁNDOK
FÉMSZOBROK VALAHOL FÉLÚTON
Ki volt Szent Jakab apostol?
Szent Jakab apostol Jeruzsálem elsõ püspöke és az elsõ vértanú volt. Heródes Agrippa király, amikor az egyházra támadt, karddal ölette meg 44-ben. Nem tudni, mikor vitték földi maradványait Jeruzsálembõl Hispániába. Jakab missziós útján eljutott Hispániába és az arab uralom elleni felszabadító harc patrónusává vált. Tisztelet övezte, Spanyolország védõszentjének is mondják. Sírja Compostelában van és 1075tõl jelentõs zarándokhely.
8
RÖVIDEN Terveken a Fő tér TATABÁNYA Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Fõépítész Irodáján megtekinthetõ a Fõ tér és környezete Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának részmódosítása (Fõ tér 6., 201. szoba).
Szabadtéri színpad az Angolparkban
TATA A Magyary-terv építészeti és városfejlesztési területével foglalkozó „Fellner Jakab Kör” fórumán július 7-én az Angolpark rehabilitációjáról esett szó a pályázat és a felújítási tervek tükrében. A város több mint 550 millió forintot nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatán az Angolpark – az ország elsõ történeti parkjának – rehabilitációjára. Felújítják a szabadtéri színpadot, az Esterházy család kiskastélyát (képen), a Jenõ malmot. A munkálatokhoz a város 83 millió forinttal járul hozzá. A találkozón – a Pálmaházban – Markos Anikó okleveles építészmérnök ismertette a pályázati célokat, majd Sylvester Edina kert- és tájépítész vázolta fel az Angolpark jelentõségét. A legnagyobb vitát a szabadtéri színpad felújítása váltotta ki. B. Szabó Veronika építész részletesen ismertette a 400 személyesre tervezett, ám mobilszínpaddal és ülésekkel 1800 személyesre bõvíthetõ színpadtechnika megoldásait. A hordozható elemek szállítását az edzõtáboron át oldanák meg, az itt tárolható eszközöket földalatti raktárban helyeznék majd el. Az egykor a Cseke-tó lefolyó vizét hasznosító Jenõ malomban interaktív kiállítást alakítanak ki, ahol a híres tatai malmok mûködõ makettjeit mutatják be. A hozzászólók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Angolpark, a ritka növényzet nem bírja majd a rendezvényekkel járó megterhelést. Valamennyien megnyugtató válasz kaptak a kérdésekre. VT
körkép
2009. JÚLIUS 28.
A Bakonyalja megújuló KÖRKÉP Katalógus 17 település értékeiből
KISBÉR A Bakonytérség építészeti öröksége címmel immár a második albumot vehették kézbe az érdeklõdõk – a Bakonyalján élõk valamint az építészek, vállalkozók, pedagógusok, mûvészettörténészek –, akik július 3-án, pénteken eljöttek a kívül-belül megszépült Civil Inkubátorházba. Riez Gyula, a Batthány Mûemlék-együt- szett az országos fõépítészi irodának is, tes Védelmében Alapítvány elnöke ki- és melléjük álltak. Sikerrel pályázott az fejtette: céljuk volt, hogy a Bakonyalján alapítvány tavaly is. Ennek eredménye az „arctalan településeknek” kikiáltott egy katalógus, egy album, valamint egy községek értékeit, épített örökségét gyerekrajzpályázat, amelyre a környékfeltárják, bemutassák, megmentsék. rõl 120 kisiskolás pályázott. A legjobb Ebbõl a célból jelentették meg tavaly alkotásokat kiállították a könyvbemuaz örökségvédelmi katalógust, amely tató idején a Civil Inkubátorházban. településenként tárta fel, vette leltárba Riez Gyula csak azt sajnálja, hogy a meglévõ építéa megnyitóra szeti örökséget. A kisbéri ménesigazgató szépen ennyi gyerekbõl A mostani, má- felújított egykori házára az õsszel alig két tucatsodik kötet ezt jöttek el. emléktáblát helyzenek. Az avatás nyian egészítette ki, ám A további munaz õsz elején lesz... megjelenésében, kára ösztönzi tartalmában is õket azonban igényesebb albumot sikerült kiadni – a az, hogy a Bakonyalján végzett alapos pályázati forrásoknak köszönhetõen. felmérés hatására 12 õrségi falu is jeRiez Gyula lapunknak elmondta: im- lentkezett, hogy az alapítvány munkamár 11 éve létezik az alapítvány, amely társai ott is mérjék fel a helyi építészeti célul tûzte ki a Bakonyalja értékeinek örökséget. Az idén elkezdik ott is az népszerûsítését. Oktatást szerveztek, értékmentõ munkát. a helyiek bevonásával feltérképezték a A Bakonyalján élõk alig vették észtérség épített örökségét, a régi házakat. re, milyen értéket képviselnek a 100Ahhoz azonban, hogy továbbléphesse- 150 évvel ezelõtt épített parasztházak nek, pályázniuk kell. Tavalyelõtt a 17 és polgári otthonok. Az alapítvány így falu felmérésére pályáztak: a cél tet- jutott a székházhoz, Ruisz Gyula egykori ménesbirtok igazgató otthonához: a korábban birtokukba került épületük Riez Gyula eladása után, három éve vehették meg a 260 négyzetméteres házat, amelyet kívül-belül rendbe tettek. A terv szerint az idén a homlokzatot újítják fel. Riez Gyula szerint az utolsó pillanatban jutottak hozzá, az örökösök ugyanis felújítás helyett már a bontást fontolgatták. Sokan gondolkodtak így a térségben, bár sokan eladták és a legtöbb értékes épületnek ma már városi tulajdonosa van, akik lassanként újjávarázsolják az épületeket. Az albumban sok
A RÉSZTVEVÕK NAGY ÉRDEKLÕDÉSSEL TANULMÁNYOZZÁK AZ ALBUMBAN SZEREPLÕ ÉPÜLETEKET
ilyen ház látható. A fórumon említenek alföldi, székelyföldi példákat is *** A munkában sokat segített az alapítványnak Fegyverneky Sándor országos fõépítész, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium építésügyi és építészeti fõosztályának vezetõje. (kis képünkön) A fõosztálynak rálátása van az építéssel, az építészeti értékekkel kapcsolatos pályázatokra is. A Batthány Mûemlékegyüttes Védelmében Alapítvány pályázatait is támogatandónak találta – mondta. – Mindig figyelem a hasonló pályázatok sorsát, eredményeit. Kisbéren már láthatók azok a változások, amelyeket a helyi közösség kezdeményezésére sikerült elindítani. A Bakonyalja értékeit bemutató katalógus és album megjelentetése mellett fontos, hogy az itt élõket is az örökség megóvására ösztönözzék. Az alapítvány nagyon okosan a gyerekeket is bevonta ebbe a folyamatba, és sikerrel szervezték meg a rajzpályázatot. A Civil Inkubátorház felújítása is szemléletes példa. – A szándéknak sokszor a források szûkös volta szab korlátot. – Erre a célra az uniós forrásokra is lehet pályázni, az önrészhez, a saját forrásokhoz pedig az építészet területén kiszabott bírságok nyújtanak fedezetet. Ha egy beruházó, építtetõ valahol nem tartja be a szabályokat, a „büntetése” másutt, másoknak nagy hasznot jelenthet. – A kisbériek kezdeményezésének máris nagy visszhangja van.
2009. JÚLIUS 28.
9
körkép
építészeti öröksége A kisbéri fõutca a tulajdonosok bevonásával, pályázati forrásokból újult meg. Szép példája a hagyományos városkép, a sajátos kisvárosi hangulat megõrzésének. Ezek a kezdeményezések támogatást is élveznek
– Igen, két okból is. Nem elég ugyanis felújítani tervezésben az Integrált Várostervezési Stratégiát, egy-egy épületet, azt be is kell mutatni. Egy ilyen hogy látni lehessen, miként fog kinézni, mûködkiadvány elkerül az Országos Széchenyi Könyv- ni a terület... Vannak jó példák, mint Debrecen, tárba, a megfelelõ adattárakba. Az Õrség tucatnyi Székesfehérvár, de van, ahol még nem sikerült jól települése máris jelentkezett az alapítványnál ha- feloldani a paradoxont, hogy a városlakó egyik sonló értékfelmérés elvégzésére. pillanatban autóval közlekedik, utána gyalog, de – Napjaink egyik legfontosabb városfej- elvárja, hogy vesz mondjuk egy hûtõt, azt autóval lesztõ programja a fõterek felújítása. Mik el is vihesse. – Esztergomban sokan nehezményezik, az országos tapasztalatok? – Eddig 70 település nyert pályázatot a fõteréhogy a szépen felújított Széchenyi térre nek felújítására. Amikor a kormány úgy döntött, nem mehetnek be az autók... – A városnak sikerült megállapodnia a közelhogy a sokféle cél mellett fontos a városképi megújulás, a fõterek átépítése, visszaalakítása, a ben épülõ szállóval a parkolóhelyekrõl. Ez kissé funkciók átértékelése, az évszázadok óta fontos messzebb van ugyan, még nincs kész, hiányzik, központi helyek szerepének kialakítása. Régen és ez nyilvánvalóan konflkiktusok forrása, de az is itt találkoztak az emberek, sétáltak, árut, in- élet kikényszeríti a komporisszumos megoldást. formációt cseréltek... Ezeket a hagyományokat, Budapesti, debreceni tapasztalat, hogy egy bizonyos átmeneti idõ után kia környezet épített értékeit alakulnak azok a technikák, fel kell újítani. A pályázati Az albumot a kisbéri városi amelyek mindenki számára követelmények szerint nem könyvtárban illetve a Civil De nézzük elég díszburkolatot cserélni, Inkubátorházban szerezhetik elfogadhatóak. másképp! Vannak városok, szobrokat állítani, hanem fel be az érdeklõdõk. ahol egész városrészekben kell éleszteni a járdákhoz, csak gyalog lehet közlekedépületekhez kapcsolódó tevékenységeket, hogy legyen cukrászda, kávéház, ni, vagy gondoljunk az olasz városok keskeny kirakatok, ajándékboltok, vonzó látványosságok, utcáira, Dubrovnik lépcsõsoraira. De említhetem amik széppé és hasznossá teszik ezeket a tereket. akár Velencét is... – Még egy kisbéri példa: szépen megújítotAz kevés, hogy megtervezzék, milyen szélesek ták a fõutcát a helyiek bevonásával. legyenek az utak és a terek: olyan gazdasági, – Egyre népszerûbb az úgynevezett main street várostervezési stratégiát kellett kidolgozni, ami program támogatása, a települések régi és fontos megfelel az elvárásoknak. közlekedési ütõereinek élettel megtöltése, a régi Bevezettük a váépületek felújítása. A program célja az, hogy egyrosegy városban a fõút mellett ne lebontsanak, hanem újjáépítsenek, megõrizzék az eredeti arculatot, városképet az épületeket, akkor is, ha nem mûemlék, de valamilyen hagyomány fûzõdik hozzá, történelmi jelentõségû személyhez, eseményhez kötõdik. Az ilyen városi projektek elfogadásához, végrehajtásához, pedig a helyi közösség összefogása, munkája, akarása kell: a helyi igényekrõl a A CIVIL INKUBÁTORHÁZ, AZ ALAPÍTVÁNY SZÉKHÁZA. FONTOS fõvárosban, a szakminisztériumokban nem lehet A HELYI ÖSSZEFOGÁS dönteni. VT
Brigetio új titkai KOMÁROM Kik élhettek abban a lakóházban, kik használhatták azt a szinte teljes épségében megmaradt pincét, amelyet most tártak fel a szõnyi Vásártéren, a hajdani Brigetio területén? Dr. Borhy László régész, 1992 óta az ásatás vezetõje a kilencedik nyílt napon mutatta be a legutóbbi munkák eredményeit – római út maradványait, bronz pénzérméket, bronztükröt, fibulákat – az érdeklõdõknek. Pannonia négy légióstáborának egyike, Brigetio 6000 katonát fogadott be: mellette épült ki a polgárváros, itt zajlanak az ásatások az ELTE diákjainak segítségével. Az egyik épülõ áruház alapjainak ásásakor a közelben hatalmas méretû temetõre is bukkanntak, ahol 120 sírt tártak fel: találtak itt szarkofágot, ép csontvázakat is. A múzeumban A római birodalom limese címmel nyílt tablókiállítás, amelyet Bartus Dávid régész és Andreas Schwarcz, a bécsi egyetem történésze ajánlott figyelmünkbe. Az ötezer kilométeres római védvonal angliai szakasza, Hadrianus fala 1987 óta a Világörökség része, 2005 óta a germániai szakasz is idetartozik. Visy Zsolt tanszékvezetõ tanár kezdeményezésére 2003 óta a ripa Pannonia hazai szakasza 2003 óta szerepel a világörökségi listán.
„Némán” Majkon MAJK Különös élményt kínál a hajdani majki remeteség: a 17 cellaházból, a templomtoronyból és a kolsotorból – a késõbbi Esterházy-kastélyból – álló barokk mûemlék-együttest szerdánként gyerekek veszik birtokba. A helyi idegenvezetõk kalauzolják a múltba a kicsiket, bejárják a titokzatos cellaházakat, megtekintik a kastély falfestményekkel díszített termeit, a kiállításokat. A Tatabányai Múzeum munkatársa, Kovács Éva drámapedagógus játszóházzal, kézmûvesfoglalkozásokkal, szerepjátékkal idézi fel a gyerekeknek, hogyan éltek hajdanán a kamalduli szerzetesek, mi volt számukra fontos: azt is kipróbálhatják, miként éltek némaságban Isten szolgái háromszáz évvel ezelõtt. (A néhány perces gyakorlat is nehéz: a csendcellát viszont a felnõttek is élvezhetik.)
RICHTER ZOLTÁNNÉ IDEGENVEZETÕ ÉS KOVÁCS ÉVA A GYEREKEKKEL
10
kitekintő
2009. JÚLIUS 28.
„Túlélõtábor” – diákoknak
ERÕPRÓBA Rendőrnek készülnek – Kiderül a fizikai állóképesség határa TATABÁNYA A Komárom-Esztergom Megyei Rendõr-fõkapitányság Bûnmegelõzési Osztályának szervezésében „túlélõ napon” vettek részt a komáromi Jókai Mór Gimnázium és a tatai Bláthy szakközépiskola diákjai július elején. Javarészt azok a tanulók jelentkeztek a megmérettetésre, akik az iskola elvégzése után a rendõr szakközépiskolában vagy a rendõrtiszti fõiskolán folytatják tanulmányaikat. A megnyitó után a rendõrség tornatermében kezdtek a fiatalok – kilenc fiú és kilenc lány. Csomán János lõkiképzõ széles mosollyal vette kezelésbe a csapatot. Fizikai felmérõn mérettek meg a bátor jelentkezõk: a futás, bemelegítés
után jöttek a fekvõtámaszok és az erõnléti feladatok. Végül kettévált a csapat: egyik részük a pszichológiai foglalkozáson vett részt, a többiek pedig a lõtéren mutathatták meg a lõtudásukat. A lövészeten légpuskával körkörös lõlapra lõttek: a köregységek alapján kapták a pontokat a felmérõlapjukra. A nap második felében a rendõrségen kapott fizikai megpróbáltatások után jött a neheze: a Csomán János által diktált tempóban gyalog fel a Turulhoz! Természetesen kimelegedtek a gyerekek, ezért fent rögtön sprintversennyel folytatták a megpróbáltatások sorát, majd gránátdobás, újra sprint és a végén levezetõként egy váltófutás következett. A nap végére kellemesen elfáradva várták az eredményhirdetést
SZIGORÚ RENDÕRÖK LEHETNEK A MOSOLYGÓS LÁNYOK – ÜGYESEN TELJESÍTETTÉK A FELADATOKAT
a gyerekek, akik élvezték a napot, miközben mindenki megismerte saját fizikai tûrõképességének határait. Csonkáné Huszár Anita rendõr õrnagy, fõszervezõ adta át az okleveleket és elismeréseket a gyõzteseknek, majd a résztvevõknek kiosztották a szervezõk ajándékait. – A rendõrség érdeke, hogy legyen utánpótlás, ezért fontos, hogy a pálya iránt érdeklõdõ fiatalokkal foglalkozzunk, erre a pályára irányítsuk õket. A rendvédelmi tárgyakat rendõrök tanítják, az ilyen napok segítségével saját élményeket is szerezhetnek, és ez érdekesebb, hatásosabb, mint a száraz elmélet. A rendõrség és az iskolák régóta együttmûködnek e téren. A mostani felmérés inkább csak ízelítõ volt abból, milyen pszichikai és fizikai elvárások vannak – mondta a fõszervezõ. – Megéri foglalkozni a fiatalokkal, ugyanis Komáromban (ahol már 1995 óta folyik a képzés) sok kiválóan dolgozó kolléga végzett. Ez is bizonyítja, hogy az erõfeszítéseink nem hiábavalóak. Igyekszünk több ilyen programot is szervezni: a jövõben lesz majd technikai bemutató, ellátogatunk egy kutyaiskolába, és más érdekes programokat szervezünk a majdani rendõröknek. Fontos tudni, hogy nem csak a rendvédelmi osztályokba járók jelentkezhetnek a rendõrképzésre, hanem bárki, aki érettségizett. A követelményekrõl és tudnivalókról a fõkapitányság humánigazgatási szolgálatánál lehet érdeklõdni. LESLIE
Megtisztul a tómeder ESZTERGOM-KERTVÁROS A városrész határában, a dorogi bányamûvelés „végtermékeként” kialakult, több mint öthektáros fürdõ- és halastó féltett kincse a térségnek. Kémiailag és biológiailag az ország egyik legtisztább tava. A tó állapotának megõrzéséért ismét sikeres akciót szervezett három civil szervezet a Palatinus tó medrében és a partján. Az Esztergomi Spartacus Sportegyesület búvárjai a jászberényi, az orosházai, a budapesti társaikkal – mintegy hatvanan –, és negyven segítõvel (képünkön az egyik legifjabb) takarította a természetvédelmi napon a Palatinus mederét és partját. A Dorogi Horgászegyesület tagjai vízibiciklikkel, a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület tagjai a parton vettek részt a munkálatokban. A szárazra került hulladék italosüvekegtõl a gumiabroncsokán át a hûtõszekrényekig terjedt. Ezek most az „igazi” szemétlerakóba kerültek. NT
A lõtér zaját újra mérik CSENDSZÜNET Vasárnap már nem lőnek TATABÁNYA Zajkibocsátási határérték kérelem benyújtására kötelezték a Fürdõ utcai lõteret. Ezt az utcában lakók panaszbejelentését majd a zajszint többszöri mérését követõen rendelte el a hatóság. Az ott élõk nyugalma érdekében az egyesület már korábban megszüntette a vasárnapi lövészeteket és a szombati nyitva tartást is korlátozta. A lõtér zajkibocsátása miatt még tavaly tettek panaszt a környék lakói. Az észrevételekkel kapcsolatban a polgármesteri hivatal akkor helyszíni vizsgálatokat tartott. Megállapította, hogy a koronglövészetre használt külsõ területen nincs kerítés, de a ve-
szélyességi zónát erdõ és nádas védi, valamint két figyelmeztetõ táblát is kihelyeztek. A lõtér másik részét zajvédõ fal és golyófogó domb zárja. A helyszíni bejárások alapján a polgármesteri hivatal a lõtér mûködését, a külsõ területeken tartott lövészeteket biztonságosnak ítélte meg. Az idei év elején a polgármesteri hivatal, a rendõrséggel és egy zajszakértõvel közösen zajmérést végzett, de ennek eredménye nem lépte át a megengedett mértéket. Egy újabb versenyen végzett zajmérés viszont a kertvárosi lakóterületre megállapított besoroláshoz képest zajhatárérték túllépést állapított meg. A 2008tól hatályba lépett új jogszabály szerint a lövészklubot zajkibo-
A HÁZAK EGYRE KÖZELEBB KÚSZTAK A LÕTÉRHEZ (ILLUSZTRÁCIÓ) csátási határérték kérelem benyújtására kötelezte a polgármesteri hivatal. A zajszakértõ új mérésének eredményei alapján hozzák majd meg a további intézkedéseket. (PM)
11
ajánló
2009. JÚLIUS 28.
MÚLTUNK
KÖNYV
IRODALOM
...és a szovjetek hazamentek
Fénykertek és Gyöngy-himnuszok
Keresztes József: Egy asszony érintése
A
A Gyõr-Moson-Sopron, KomáromEsztergom és Vas megye területén „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapattestek kivonásáról írta meg negyedik kötetét Homor György ny. ezredes, aki annak idején maga is közremûködött a szervezésben. Az elsõ rész az általános intézkedéseket foglalja össze (elsõként, hiszen a témában nem jelent meg könyv), a többi a megyéket érintõ konkrétumokat sorolja fel. Kiderül például, hogy Császáron, titkos bázison tárolhatták az atomtölteteiket. Ötven kilométeres körön kívül a szállítórakétákat helyezték el. Homor György részletesen ismerteti, miként kerültek szovjet csapatok hazánkba: a II. világháborút követõen maradtak hazánkban alakulatok, majd 1955-ben, az Osztrák Államszerzõdés aláírása után az Ausztriából kivonuló katonák Magyarországról nem vonultak tovább. Létszámuk akkor mintegy 35 ezer lehetett, de bázisaikról kevés adat maradt fenn. Nagyobb kontingens került hazánkba az 1956-os szabadságharc leverésekor: számuk akkor 60 ezer fölé nõtt és a nagyvárosokban elfoglalták a laktanyákat. A Monostori-erõd volt talán a legnagyobb lõszerraktáruk: a kivonuláskor hetekig tartott a készletek bevagonírozása, majd a terület mentesítése. A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg a teljes kivonulást Záhonynál. Az Országgyûlés június 19-ét, az utolsó idegen katona távozásának napját nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította. ER
A
A karcagi származású L. Nagy Lajos kalandos életút után kötött ki Únyon: korábban szervezett focisulit, foglalkozott nyári napközis táborok szervezésével, ahol a programok álltak a központban, szabadalmaztatta dédapja kutyaeledelét. Közben kutatta kun õsei múltját, és érdeklõdése egyre tudatosabban a hajdani vallás, a mancheizmus és alapítója, Mani felé fordult. Konferencákra, elõadásokra járt, könyvkiadót alapított, hogy a témában hazai és külföldi szerzõk fordításait megjelentethesse. A közelmúltban látott napvilágot könyvcsomagja, amely tartalmazza Francois Favre: Mani, Kelet Krisztusa, Nyugat Buddhája; Amin Maalouf: Fénykertek (Mani életének regénye); Zajti Ferenc: Zarathustra Zend-Avesztrája; Mani: Gyöngy-himnuszok címû kötetét. De mi ez a kitüntetett érdeklõdés a III. században élt vallásalapítónak, miniatúra-festõnek, költõnek, akit a Csendes óceántól az Atlanti óceánig tiszteltek több száz éven át? Babilóniában született 216-ban: 24 éves korában egy angyal megparancsolta neki, hogy nyilatkoztassa ki hittételeit. Az újabb uralkodó azonban be börtönözte, ahol meghalt. A figyelmes olvasót különös világba vezetik e kötetek: megismerhetjük belõlük az érdeknélküli szeretet vallásának lényegét. A manicheizmus a gnoszticizmus egy fajtája, amely a spirituális igazság tudása (gnószisz) révén ígért üdvözülést. Mani – eltérõen némely elõdjétõl – nem vetette el kategorikusan az Ószövetséget, hanem vele egyenértékûként értékelte a megtérítendõ közösségek saját hagyományát. Népszerûsége ismét nõ. SVM
Nyitnikék Játszoda Családi Napközi
30/6929-469
Welmann-díj az igazgatónak TATABÁNYA A Tatabányai Múzeum igazgatóját, Fûrészné Molnár Anikót a magyar Múzeumi Történész Társulat támogatásával Welmann-díjjal tüntették ki a napokban a Szabadtéri Bányászati Múzeum – Ipari Skanzen kialakításáért, fejlesztéséért, szakmai programjáért.
„Tata kincsei” a kastélyban
K
Keresztes József írja legújabb elbeszéléskötetének ajánlójában (Egy asszony érintése, 2009), hogy a kortárs irodalomban rendhagyó, hogy valaki annyira kívülálló legyen, mint õ. Nos, annyira kívülálló, hogy sem a tatabányai, sem a mai hazai írók között nem szerepel érdeme szerint. Persze érthetõ, hogy a szegedi születésû (1941) író nem került be a tatabányai köztudatba (mint irodalmár), annak ellenére, hogy a bányánál dolgozott. Már jó ideje Vámosmikolán él. Közben feltûnést keltõ munkákkal jelentkezett: 1978ban jelent meg verseskötete, majd – majd két krimi után –, a Csillagok alól jött ember (2005). Néhány verse folyóiratokban, antológiákban jelent meg, egy elbeszélését beválogatták a Novellisták könyvébe is. És most jött az Egy asszony érintése. Történetei jobbára Tatabányán játszódnak, az itteni helyszíneket, eleveníti fel. Nagyívûen fogalmaz, stílusán érzõdik a klasszikus mûveltség: történeteit mély átéléssel szövegeti. Dialógusai drámai feszültséggel ábrázolják az emberi kapcsolatokat, konfliktusokat, melyekbõl nem mindig találják meg a kiutat hétköznapi hõsei – e kötetében jobbára nõk. Az elkopott álmok, a vágyak és a közelmúlt történelmébõl (is) megmaradt félelmek alakítják szereplõi sorsát: Keresztes József hol az egymásra találás örömét villantja fel, hol a kilátástalanság tragikus kifejletét, hol a hagyományos nõi szerepeket elvetõ asszony küzdelmét családdal, betegséggel. Helyzeteket teremt, ami kiváló alkalom a viselkedésformák, a karakterek elemzésére. V
TATA A Víz, Zene, Virág Fesztivál eseményeihez kötõdõen nyílt meg a Tata kincsei címû képzõmûvészeti kiállítás az Esterházy-kastélyban. A tatai alkotók közül 37 hivatásos és amatõr mûvész mutatta be a különbözõ technikával készített munkáit Szentessy László grafikáitól (képünkön) kezdve Gyarmati Lajos tûzzománc alkotásaiig vagy például Kajla Ferenc kõszobraiig. A fesztivál – amelyre június végén kétszázezren voltak kíváncsiak – ugyan véget ért, a tárlat még megtekinthetõ.
VII. Pékfesztivál – múltidézéssel KOMÁROM Immár hetedszer szervezték meg a Monostori erõdben a pékek, a kenyérsütés fesztiválját. A szervezõk az idén Napóleon korát idézték fel, amikor sokat változott a korabeli étkezési kultúra. A hódítóhoz köthetõ ugyanis a konzerv, a bagett – amivel sok logisztikai kérdést sikerült megoldani – és a kávéházak, vendéglõk divatja. Mindennek emlékei megtekinthetõk az egykori katonai pékség tömbjében kialakított pékmúzeumban, ahová még 2003-ban került az Országos Sütõipari Emléktár gyûjteménye.
Színházjegyek, fesztiválbelépõk... FORTUNA Jegyiroda - Tatabánya, Kodály tér 8. 30/985-2849, www.fortunajegyiroda.hu
12
gazdaság – hirdetés
Támogatás vállalkozóknak
2009. JÚLIUS 28.
GAZDASÁG Szakmai fórum a kamaránál – Cél a munkahelyek megőrzése TATABÁNYA Az új képzési- és bértámogatási programról tartottak tájékoztatót a KEM Kereskedelmi és Iparkamara székházában a napokban, amellyel a kis- és középvállalkozásokat ösztönzik a munkahelyek megtartására. A pályázók a foglalkoztatásra és a képzésre fordított összeg 100%-át is megkaphatják, de vállalniuk kell, hogy a képzési idõszak kétszereséig megtartják alkalmazottaikat. A vissza nem térítendõ támogatás mértéke legalább 2 millió forint. A megyeszékhelyen mûködõ kis- és középvállalkozások részére tartott tájékoztatón Meszlényi Zsolt képzési szakértõ ismertette a munkahelymegõrzõ program részleteit. Ezerint két olyan pályázati konstrukció kombinálásáról van szó, amelyek korábban is népszerûek volta a hazai vállalatok körében. A fórumon elhangzott: mind a bértámogatásra, mind a cégek hatékonyságát javító képzésekre egyre nagyobb igény mutatkozik, ezért a legújabb pályázati támogatás e kettõ elemeit ötvözi. Azok a cégek, amelyek pályáznak, nem csak az általuk megcélzott képzés árának 70-100 százalékát kaphatják meg viszsza nem térítendõ támogatásként, hanem a képzés ideje alatt a munkából kiesõ dolgozók bruttó bérköltségét is hasonló arányban megnyerhetik.
támogatási összeg nem lehet több a bruttó minimálbér kétszeresénél. A TÁMOP 3.2.2. program kerete 20 milliárd forint, amelybõl a fõvárosi és közép-magyarországi régió cégei 4 milliárd, a vidéki vállalkozások pedig 16 milliárd forintból részesülnek (ez utóbbi csoportba tartoznak a tatabányai kis- és középvállalkozások is). A támoA TÁMOP 3.2.2 program elsõsorban gatásért cserébe a cégeknek vállalniuk azoknak a vállalkozásoknak jó, ahol a kell, hogy a képzési idõszak kétszerefoglalkoztatottak létszáma 10 és 250 fõ séig tartaniuk kell az alkalmazottak létközött van. A pályázó cégek döntik el, számát – függetlenül attól, hogy hányan hogy milyen képzést választanak (ez vesznek részt a képzésben. Vagyis ha egy vállalkougyanúgy lehet vezetõképzés, nyelvtanfo- A pályázat utófinanszírozású, zás 6 hónapos lyam, kommunikációs de a nyertes vállalkozások egy képzésre, illetve bértámogatréning, vagy ügyfélhónapon belül megkapják tásra pályázik, kapcsolati tanfolyam), a pályázati összeg 40%-át. akkor egy évig de a képzés idõtartamát nem mondhat (3 és 12 hónap között), valamint a képzésben résztvevõ alkal- fel egyetlen alkalmazottjának sem. A kimazottak számát is a pályázók választ- indulási alap a pályázat beadását megják ki. A támogatás alsó határa 2 millió elõzõ második hónap utolsó napjának forint, 8 millió forint alatt pedig az is létszáma. Kivételt képez a létszámstop elérhetõ, hogy mind a képzési-, mind alól a munkaviszony közös megegyepedig a bértámogatást 100 százalékban zéssel történõ felmondása, a fegyelmi finanszírozza a program. A bértámoga- eljárással történõ elbocsátás, illetve az, tás esetében az egy fõre jutó maximális ha a dolgozó szülési szabadságra megy.
MUNKAHELYEK SEGÍTSÉGGEL
(ILLUSZTRÁCIÓ)
A „csere” is megengedett, vagyis nem létszámcsökkentés, ha valakit elküldenek, de a helyére felvesznek mást. A támogatásra bármely magyarországi székhelyû gazdasági társaság vagy szövetkezet pályázhat – kivéve a mezõgazdasági vállalkozásokat. Kizáró tényezõ, ha a cég mûködésének megkezdése óta még nem telt el egy év, a cégnek köztartozása vagy munkaügyi bírósági pere van, illetve hasonló támogatásra korábban már pályázott. A nagy érdeklõdésre való tekintettel a közeljövõben is szerveznek hasonló JAG szakmai tájékoztatókat.
Szlovák nyelvtörvény Elfogadta a szlovák nyelvtörvény szigorítását a pozsonyi parlament. Szeptembertõl akár 5000 euróra is büntethetik azt, aki az anyanyelvét használja az államnyelvvel, a szlovákkal szemben. A helynevek államnyelven történõ használata például a nyilvános érintkezésben mindenütt kötelezõvé válik. Ez azt jelenti, hogy a magánjellegû nyelvhasználatot kivéve mindenütt szlovákul is le kell írni a helyneveket és a beszélt szövegben is el kell hangzania. Rendezvényeken elõször szlovákul kell beszélni, akkor is, ha azt senki sem kéri. Sinkó Gyula: Az ifjú szlovák állam keresi identitását, sajnos úgy, hogy mi magyarok vagyunk az ellenségük. Érdekes, az osztrákokkal semmi bajuk… Nagyon keskeny mezsgyén egyensúlyozva lehet itt békességet teremteni Szlovákia és Magyarország között – mi ezt is próbáljuk és vigyázunk, nehogy valami rosszat mondjunk szlovák testvéreinkre. Nekünk is vannak jócskán sérelmeink – elsõsorban Trianonra gondolok – és szerintem az Európai Unióban majd egyszer tényleg elmosódnak a határok, de addig még sokat kell munkálkodni. Ilyen törvények után ne csodálkozzanak a tót törvényszolgák, ha nálunk felerõsödik, hogy: vesszen Trianon! És persze a morva nénikéjüket! Schlett István: Kísértenek a drámai múlt „magyarfaló” rémei. A szomszédok rossz szelleme, Slota, aki arról híres, hogy agyára ment a szlovák B12 „vitamin” (Borovicska 12-es sörrel) és egy másodpercig sem zavartatja magát, akárhol is kell nyilvánosan „kisdolgoznia”. Ezért ezt a „Szlotániában” dúló megkülönböztetést röviden csak szlovenszkói „piszoár apartheidnek” nevezném. Veizer Tamás: Mindig újabb csapdahelyzetek alakulnak ki e nagy hegyek koszorúzta vidéken, mert közös sorsunkról mások, a „mûvelt” Nyugat aktuális senkijei döntöttek anno, nem a kölcsönös elõnyök alapján, hanem tudatosan a magyarok kárára. De olyan sátáni volt a történelmi Magyarország? A tót atyafiak nyugodtan élték életüket ezer éven át, kikupálódtak, elszaporodtak, megteremtették irodalmi nyelvüket, hivatalokat töltöttek be: hány szlovák prímás volt Esztergomban? Az erdélyi románok a 19. század végén nyomták a röpirataikat a német, olasz, francia egyetemekre, hogy mennyire el vannak nyomva Erdélyben: de akkor hogyan nyomtathattak volna uszító kiadványokat? A düh és félelem nem terem itt megbékélést.
13
„a hír szent, a vélemény szabad”
SZÓRA -bíró
Képviselői költségtérítés
Sinkó Gyula: Az én életem úgy alakul mostanában, hogy a munkálkodásomért csak annyi pénzt adnak, amibõl nincsenek megtakarításaim, de szerencsére kölcsönt sem kell felvennem! A bankokat én személy szerint nagyon sajnálom, és látom, hogy milyen szegények, ezért mihelyst összegyûlik egy kis pénzem, átutalom nekik, hogy kikecmeregjenek a válságból!
Seres Mária civilként népszavazást kezdeményezett a képviselõk költségtérítésének számlával való igazolása mellett. A képviselõk a népszavazást megelõzendõ február 1-jei hatállyal törvénybe iktatták, hogy a költségek igazolt szállásköltséggel csökkentett részérõl ezután sem kell bizonylatot hozni: megváltásként 15%-os szja-t fizetnek. Az adószakemberek szerint ha ez tényleg költség, akkor adóztatásnak nincs helye. Ha pedig nem az, akkor jöjjön a 40%! A költségtérítések kifizetése ezután is bemondásra történik, számlával semmit sem kell igazolni.
Schlett István: A bankok packázása még „uborkaszezonban” is vérlázító! A bank az értelmes hitelkihelyezésekkel a polgári demokráciákban a gazdasági élet motorja. Persze míg ment a kocsi, szórták a pénzt ,mint „bolond pék a lisztet” most meg csontig facsarnák az ügyfeleket! André Kosztolányi, a nemrég megboldogult tõzsdecápa mondta: „Ha egy bank meg akar halni, azt hagyni kell, hogy sikerüljön neki. A bank van az emberekért, nem az emberek a bankért!”
Sinkó Gyula: És még várjuk el a parlamenten kívüli adózóktól, hogy ne kerüljék el az adó befizetést! Szégyen! Tényleg el kell takarodnia a jelenlegi pártkatonáknak a magyar politikából! Amit itt mûveltek az elmúlt két évtizedben az szégyen és arcátlanság!
Veizer Tamás: Mire ezek a röpke vélemények megjelennek, biztos megint változik a helyzet. A kormány újabb alkut kötött a bankokkal (két hónapra?): a bankokat a magyar adófizetõk pénzébõl konszolidálják, tõkésítik fel, „mentik meg”, azok pedig kiforgatják a hitelezõket egy élet munkájának gyümölcsébõl. Nem folyton huszonéves politológusokat kéne faggatni, hogy „mi lenne, ha...”, hanem például
Schlett István: Piszok nagy a hajcihõ a képviselõk körül. Mindenki tudja, hogy ez mindenhol a világon „pincérszakma”, nem az a nagy zsír, amirõl megy a cirkusz, hanem ami a zsebbe csúszik! Veizer Tamás: A legnagyobb biznisz ma kis hazánkban (meg Brüsszelben) politikusnak lenni. Saját maguk döntenek saját maguk kedvezményeirõl, és senki nem kérhet rajtuk számon semmit. Osztállyá szervezték magukat, de ez az „elit” nyomába sem léphet annak, amelyiket hatvan éve likvidálták, akik az ország vezetésére készültek generációkon át, és a tudásuk, mûveltségük, szívük megvolt hozzá.
Bankszerződések Az Országgyûlés tavasszal fogadta el azt a törvényt, amely korlátozta a bankok egyoldalú szerzõdésmódosításának jogát, ám még a törvény augusztus elsejei hatályba lépése elõtt a bankok igyekeznek abszurd indokokra hivatkozva, saját érdekeiknek megfelelõen egyoldalúan átalakítani a szerzõdéseket.
FÖLDES VILMOS KARIKATÚRÁJA
2009. JÚLIUS 28.
Elsõsegély
nagytudású közgazdászok mondják el, hogy a világválság ürügyén miként sarcolják a megfélemlített embereket és apasztják el az ország vagyonát, erejét – a rendszerváltás óta. Õk legalább tudják, merre tartunk...
Veszélyes játékok Nyáron megsokszorozódott a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez (FEOSZ) érkezett, veszélyes és hibás gyermekjátékokkal kapcsolatos panaszok száma. A jogszabályi elõírások ellenére sokszor a szülõknek kell ellenõrizniük, biztonságos játékot vásárolnak-e. A forgalmazók gyakran az alapvetõ biztonságossági szempontokat sem tartják be. Különösen igaz ez vásárokon, aluljárókban, piacokon értékesített termékek esetében – írja a civil szervezet. Sinkó Gyula: Ezek adómentes, vámmentes áruk, amik mégis odakerülnek a játékboltok polcaira. Mi a megoldás? Elképzelem, ahogy minden kínai fröccsöntõ kisiparos mellett ott áll egy fogyasztóvédelmi szakember! Nincs ebben az országban rend hölgyeim és uraim! Miért pont ez mûködne? Kicsit szomorkás, a hangulatom, máma! …kicsit úgy érzem magam, mint a durcás kisgyerek, kinek elvették a jáátéékáát! Veizer Tamás: Ahol kicsi gyerekek vannak, ez bizony gond: nem elég küzdeni az ócska, giccses bóvli ellen, a játék következményeire is ügyelni kell. Persze nem kell mindent megvenni, ami villog, piros és mûanyag. Az okos szülõ engedi gyerekét játszani a legegyszerûbb bigyókkal: a lurkóknak legalább az agyuk pörög...
14
rejtvény – életmód
2009. JÚLIUS 28.
Focimeccs a rejtvénypályán újra
Az abasári és a zalaegerszegi csapat mérkõzésén követheti a labda útját, ha helyes választ ad a meghatározásokra. (A válaszok a pályán találhatók meg nyolc irányban.) Egy szó mindig csak egy irányban folytatódik, nem törik meg. Minden szó utolsó betûje azonos a következõ szó elsõ betûjével. A félidõk elején és a gólok után középkezdés van (vastagon bekeretezett K betû). Gól az, ha egy szó valamelyik kapuban végzõdik (két szélsõ oszlop).
Az abasári csapat kapuját A betûk, a zalaegerszegi csapat kapuját Z betûk jelölik. Térfélcsere nincs. A meccs végén az ábrában maradt (szabad) betûket összeolvasva (a kapuk betûit figyelmen kívül hagyva!) a II. Vatikáni Zsinat összehívóját, XXIII. János pápa nevét kapja megfejtésül. MEGHATÁROZÁSOK I. félidõ: ég színe – hálát kifejezõ szavunk röviden – duplán: cukorka – jegy-
ÉLETMÓD – TANÁCSOK SZÜLÕKNEK
A gyerekkori túlsúly és elhízás A kövérség napjaink égetõ egészségügyi problémája. Húsz év alatt az elõfordulási gyakorisága 2-19 éves korúaknál két és fél szeresére nõtt. A kövér gyermekek már kiskorban is veszélyeztettek bizonyos betegségek (cukor- és májbetegségek, alvási zavarok, magas vérnyomás és korai érelmeszesedés) iránt. Ha a gyermek több energiát vesz fel, mint amennyit elhasznál, elhízik. Az egyensúly felbomlásában számos tényezõ: életmód, környezeti tényezõ játszanak szerepet. Az energiaegyensúlyt az emésztésben és a testsúlyszabályozásban résztvevõ szervek és az azokat koordináló központi idegrendszer szabályozza. A genetikai tényezõk a kövér gyermekek kevesebb mint 1%ánál szerepelnek. Az örökletes hajlam, a magas kalóriatartalmú étel rendszeres fogyasztása, a fizikai aktivitás hiánya együtt vezet az elhízáshoz. A kövér emberek nem mindegyike betegszik meg a rizikóbetegségekben. A hasi zsírszövet kóros mértékû növekedése a legveszélyesebb. A zsírszövet nem csak a zsír raktározására, felsza-
badítására szolgál, hanem számos hormont, erekre ható fehérjéket, gyulladásos faktort tartalmaz, károsítja az inzulin-jelzõrendszert. A szülõk többnyire mérések nélkül is észreveszik,ha gyermekük hízásra hajlamos. Évente meg kell mérni a testsúlyát és a magasságát, ebbõl kiszámítható a testtömegindex. A háziorvos megállapítja, hogy az adott érték az azonos korú és nemû gyermekek testtömegindex–eloszlásának melyik tartományába esik. A kövérség kezelésében 7 éves kor alatt a testsúly megtartása, afelett a testsúly csökkentése (csak 0,45 kg/hónap) az ajánlatos. Ezt életmódterápiával, fizikai aktivitás növelésével lehet elérni. Rendszeres kényelmes, közös étkezések alkalmával jól kontrollálható a gyermek étkezése is. A mértékletesség nagyon fontos. Az édesített üdítõitalok rendszeres fogyasztása, a gyorséttermi menük, a tévé elõtt eltöltött órák dugába döntik a fogyásra tett igyekezetet. Az egészséges életmódra nevelés alapja a szülõk gondoskodó figyelme és példamutatása. DR. JÁKLI GYÖRGYI gyermekháziorvos
zetelõ – arra a helyre – közteher – következménye – régi hordómérték – Ópapa párja – piszok, mocsok – versenylovas megnevezése, utolsó betûje nélkül – rejtjel – éneke – az udvarra – nem ott … és Jerry, filmes macska – ilyen hamar – keret – névelõ. II. félidõ: egyik végtagunk – ravaszdi, négylábú állat (átlósan felfelé) – széket teszünk mellé – könyvet, újságot forgat – macskák, ragadozó madarak lábán
lévõ „éles fegyver” – ezt celebrálja a pap – bolti dolgozó – horgász súly – térkép angolul – értéke: 3,14 – valós. Boda Zsófia A megfejtéseket augusztus 14-éig kérjük beküldeni a Dunántúli Krónika szerkesztõségének címére: 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. A 6. szám helyes megfejtése: „majoranna” A sorsolás eredményeként a könyves-utalványt ez alkalommal a tatai Szabó Tibornénak küldjük. Gratulálunk!
Mi az a Nordic Walking?
Az „északi gyaloglás, síjárás” Európa-szerte egyre szélesebb körben ismert mozgásforma, amely kiemelkedõen pozitív élettani hatásokkal bír – tudtuk meg Szabó Jánostól, a Nordic Walking egyik megyei túravezetõjétõl.
A Nordic Walking ízületkímélõ, izomerõsítõ mozgás túlsúlyosoknak, ülõ munkát végzõknek, idõsebbeknek, kismamáknak (szülés elõtt és szülés után), szív- és érrendszeri betegségben szenvedõknek, cukorbetegeknek, mozgásszervi rehabilitációban résztvevõknek, azoknak, akik már nem tudnak vagy nem akarnak futni, de szeretnének (közösségben) mozogni. A kilencvenes évek vége óta egyre népszerûbb Nordic Walking lényege,
hogy egy pár speciális bot és különleges gyaloglótechnika segítségével rendkívül hatékonyan, ugyanakkor kímélõ módon fejleszthetjük állóképességünket, izomerõnket, mozgáskoordinációnkat. A szervezõk célja a mozgásra vágyó emberek figyelmének ráirányítása a kis költségekkel járó, egyénileg és közösségekben szervezhetõ szabadidõs tevékenységekre, vagyis az egészséges, mozgásgazdag életmódra. A könnyû mozgás jó hatása már néhány túra után megmutatkozik. A Nordic Walking hivatalos internetes weboldala: http://www.nowa. hu: itt megtalálhatók a Tata, Tatabánya környéki programok. Részletesen és naprakész információk még elérhetõk a http://www. gyalogturasport.hu weboldalon is.
A PROGRAMOKBÓL (TALÁLKOZÓ HELYE ÉS IDEJE – A TERVEZETT ÚTVONAL) 08.05 Tatabánya, Szanatórium, 11-es busz végállomás 17:45 János forrás környékén 08.11 Tata Építõk parkja „csendesebb” végén 17:45 Öregtó mellett 08.18 Tatabánya Szanatóriumnál, 11-es busz végállomás 17:45 János forrás környékén 08.22 Tatabánya McDonald’s 10:00 Vértes L. barlang - Baj - Vértesszõlõs - János f. 08.25 Tata Építõk parkja „csendesebb” végén 17:45 Öregtó mellett 08.31 Tatabánya, Szanatórium, 11-es busz végállomás 17:45 János forrás környékén
DUNÁNTÚLI KRÓNIKA – Kiadó: VS Média Lapkiadó Kft., 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. Felelõs kiadó: a kiadó ügyvezetõje. Fõszerkesztõ: Veizer Tamás. Telefon/fax: 34/511-245. Mobil: 30/37-37-038; 30/69-29-469. E-mail:
[email protected]. Nyomdai elõkészítés: Márk Info Bt. Szerkesztõség: 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. Tel.: 34/511-245; Hirdetésfelvétel: FORTUNA JEGYIRODA, 30/985-2849; 2800 Tatabánya, Kodály tér 8.; E-mail:
[email protected]. Web: www.fortunajegyiroda.hu Hirdetés: 30/37-37-038; 30/91-62-639. A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk. A kiadó kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza. Nyomda: Garmond Press Kft., 5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 18. ISSN 2060-5609
15
programajánló
2009. JÚLIUS 28.
kiállítás zene elõadás színház bemutató Kiállítás MAJK – Kiállítás az Esterházy-kastélyban: gyógynövények, a népi orvoslás kellékei, eszközei. Látogatható október végéig.
letérõl, rendházaikról, templomaikról 400 év magányban címmel. Feltûnõ, hogy építményeik egységes terv alapján készültek világszerte.
Egyéb rendezvények ESZTERGOM – IX. BÁBTÁBOR a Várszínházban. Augusztus 11. Arany János: Pázmán lovag; A bajusz – Maszk Bábszínpad; Augusztus 12. Mátyás Király Bolondos Bolondja – Maszk Bábszínpad; Augusztus 13. Csillaglépõ Csodaszarvas – Lilliput Társulat; Augusztus 14. Óra Robin Hód – Lilliput Társulat. TATA – Varga Benedek grafikáiból látható kiállítás a Magyary Zoltán Mûvelõdési Központban. ESZTERGOM – Válogatás a bajai Víz és Élet II. Országos Képzõmûvészeti Biennálé anyagából a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában. A tárlaton 46 kortárs képzõmûvész csaknem 60 alkotása látható augusztus 2-áig. TATA – A Nagymarosi Képzõmûvészeti Egyesület tárlata a mûvelõdési központ emeleti galériájában. MAJK – Lengyel fotómûvészek (Adam Raszka, Jakub Cieckiewicz, Wojcech Cachel) tárlaEsterházy-kastélyban a lenta az gyelországi kamalduli rend szerzete- seinek hétköznapjairól,
NAGYIGMÁND – augusztus 19., szerda 18.30 Államalapító Szent István és az új kenyér ünnepe a szabadtéri színpadon. Közremûködik: a Könnyûzenei Nõi Kórus, a helyi zenész fiatalok és a Zúgó Néptáncegyüttes (képünkön). Táncház. 20.30 Bál a Syncron zenekarral.
Gyűjtemény KISBÉR – A Civil Inkubátorházban megrendezett író-olvasó találkozó kapcsán a Homor György: Szovjet csapatkivonás térségünkbõl” címû könyvhöz kötõdõen „A szovjet katona” címmel relikviákat láthatnak az érdeklõdõk Békási Imre elnök (kisbéri Perczel Mór Katonai Hagyományõrzõ Egyesület) relikviagyûjteményébõl.
apró ÁLLÁS 071601 Üzletkötõ jelentkezését várjuk – vállalkozói igazolvánnyal, saját gépkocsival. Szakmai tapasztalat elõny.. Tel.: 30/37-37-038. SZOLGÁLTATÁS 072001 REDÕNYJAVÍTÁS gyors, pontos, megbízható, vidéken is. Telefon: 70/3161-767, 34/312-980 07202 REDÕNY, reluxa, szúnyogháló, mûanyag nyílászáró kedvezménynyel. Telefon: 06-70/3161-767, 0634/312-980. 072003 Fabrikett nyári AKCIÓ most a készlet erejéig, Tatabánya és környékén ingyenes kiszállítással: 3.500 Ft/q. Tel.: 30/393-1695. 072004 FA ajtó, ablak javítás, festés, mázolás, egyéb asztalos munkák, lambériázás. Tel.: 30/30-60-330
http://www.tataiapro.hu
Várszínház ESZTERGOM – július 31. csavargók tízparancsolata (Hobo); augusztus 7-8. Macskajáték (az Örkény Színház és a Várszínház közös bemutatója); augusztus 9. Fellegajtók (Magyar Balettszínház, Gödöllõ, kis képünk) elõadása a Széchenyi téren; augusztus 12. Murphy törvényei (Dvorák Gábor elõadása); augusztus 15. Pesti álom. Kálloy Molnár Péter koncertje Hrutka Róberttel, Feke Pállal.
Koltay Gábor. Jegyek kaphatók a komáromi Tourinform Irodában (2900 Komárom, Igmándi út 2., 34/540-590), illetve Tatabányán a Fortuna Jegyirodában (2800 Tatabánya, Kodály tér 8., 30/9852849). Honlap: www.klapkamusical.hu
Tatabányai Múzeum
MagyaRock Dalszínház KOMÁROM – július 31., péntek és augusztus 1-2., szombat-vasárnap 20.30 Klapka rockmusical – õsbemutató. Komárom, Szabadság tér. A Magyarock Dalszínház saját produkciójában készülõ Klapka címû rockmusicallel szokatlan játéktéren, a Városháza elõtti teret bejátszva látványos produkciót ígér a szereplõ- és alkotógárda. Klapka Györgyöt az Operett Színház mûvésze, Földes Tamás (képünkön), Haynaut a népszerû énekes színász, Makrai Pál alakítja. A Magyarock Dalszínház társulatát erõsíti a Gyõri Nemzeti Színház mûvésze, Forgács Péter, a Pesti Magyar Színházból Bodnár Vivien és az operarock énekes Gerdesits Ferenc is. A színpadi kiállítás két nagy mestere pedig az életmûdíjas jelmeztervezõ Kemenes Fanni, illetve nagyszabású szabadtéri színházi és filmes produkciók rendezõje
TATABÁNYA – A Tatabányai Múzeum (Szent Borbála tér) júliusban és augusztusban zárva lesz. A Szabadtéri Bányászati és Ipari Skanzen látogatható hétfõ kivételével minden nap 10 és 18 óra közöttt.
Duna Múzeum ESZTERGOM – augusztus 7., péntek 17.00 Illés Anna és Pálos Miklós kiállítása a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában. Az alkotásokat Nagy Attila ajánlja a figyelmünkbe.
Északi Kanonoksor ESZTERGOM – Aba-Novák Vilmos, a „barbár zseni” életmûvének kiállítása. A csaknem félszáz olajképet és száz grafikát bemutató tárlaton ritka családi fotók és eredeti vázlatok is láthatók – nyilvánosság elõtt most elõször.
IX. Õszi Tárlat – októberben FELHÍVÁS Augusztus 24-28. között várják a képeket TATABÁNYA A Tatabánya Alkotó Mûvészeiért Közalapítvány felhívással fordul a Tatabányán élõ és dolgozó, illetve innen elszármazott, vagy a városhoz egyéb módon kötõdõ alkotómûvészekhez. Az alapítvány 2009 õszén megrendezi a IX. Õszi Tárlatot: várják a jelentkezõket. A pályázók technikai, formai és számbeli megkötöttség nélkül, kiállításra kész állapotban, pontosan kitöltött adatlappal együtt nyújthatják be alkotásaikat – tudtuk meg a Tatabánya Alkotó Mûvészeiért Közalapítványtól. Beadási idõ és helyszín: augusztus 24-28. között a Tatabányai Múzeumban 9.00-15.00 óráig. A zsûri által el-
utasított alkotások ugyanitt vehetõk át szeptember 20-ától. A VIII. Õszi Tárlat október 16-án nyílik meg a Tatabányai Múzeumban. A korábbi gyakorlatnak megfelelõen a képzõ- és iparmûvészeti alkotásokat a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus szakembereibõl álló zsûri, a fotómûvészeti alkotásokat egy fotómûvészekbõl álló zsûri bírálja majd el. A tárlattal kapcsolatos tájékoztatás és adatlap a Tatabányai Múzeumban, a 34/310-495-ös telefonon és a
[email protected] e-mail-en, Dallos István alapítványi titkártól kérhetõ. (Képünkön Varkoly László tatabányai képzõmûvész. Rendszeres résztvevõje a tatabányai õszi tárlatoknak.) TAM
16
hirdetés
2009. JÚLIUS 28.
Nyitnikék Játszoda és Családi Napközi tük szerinti idõben (egész napra vagy néhány órára) gondozzák, neveljék a gyermekét. Kedves Leendõ Játszodások! A NYITNIKÉK JÁTSZODA és CSALÁDI NAPKÖZI nyitott szív-
STRESSZOLDÓ BOLDOGSÁG TRÉNING TATABÁNYA augusztus 22-29.
vel, tárt karokkal várja az érkezõket nyáron is. Lépj be rajta TE is, várunk! 2800 Tatabánya, Moravcsik utca 25. Mobil: 30/6929-469.
Érdeklõdni lehet a 06/20/944-5079 telefonon
TATABÁNYA A Nyitnikék Játszoda és Családi Napközi családias jellegû gondozást, nevelést, felügyeletet biztosít a kisgyermekek számára – 20 hetes kortól 14 éves korig.
HIRDETÉS
Szolgáltatásaink tartalmazzák a gyermekek életkorának megfelelõ nappali felügyeletet, biztosítani tudjuk az étkezést is. Elõnyünk az otthonosság, az alacsony gyermeklétszám (maximum hét gyermekkel foglalkozunk), így több figyelem jut egy gyermekre. Ajánljuk magunkat minden olyan családnak, akiknek arra van szükségük, hogy rendszeresen, vagy idõközönként a szükségle-
Jön a „barbár zseni” ESZTERGOM Bazilika mellett, az Északi Kanonoksor új kiállítótermeiben nyílik gyûjteményes kiállítás Aba-Novák Vilmos, a „barbár zseni” életmûvébõl. A csaknem félszáz olajképet és száz grafikát bemutató tárlaton ritka családi fotók és eredeti vázlatok is láthatók. Az anyag magángyûjtemények képeibõl áll, de Aba-Novák Vilmosnak a Magyar Nemzeti Galériában õrzött képei is Esztergomba jönnek most. Az október végéig látható kiállításon új fényben tûnik fel az életmû: leghíresebb korszakai mellett a középpontba kerül a különc festõ arcés tájkaraktereinek sorozata. Láthatók lesznek a „cirkuszi korszak” különleges olajfestményei és a vallásos témájú képei is.
