Európai Parlament 2014-2019
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
2016/2223(INI) 8.12.2016
JELENTÉSTERVEZET az „Erőforrás-hatékonysági kezdeményezés: az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése, az élelmiszer-biztonság javítása” című kezdeményezésről (2016/2223(INI)) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Előadó: Biljana Borzan
PR\1112200HU.docx
HU
PE595.612v01-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY ..........3 INDOKOLÁS ........................................................................................................................9
PE595.612v01-00
HU
2/12
PR\1112200HU.docx
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az „Erőforrás-hatékonysági kezdeményezés: az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése, az élelmiszer-biztonság javítása” című kezdeményezésről (2016/2223(INI)) –
tekintettel „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című bizottsági közleményre (COM(2015)0614),
–
tekintettel az „Úton a körkörös gazdaság felé: „zéró hulladék” program Európa számára” című bizottsági közleményre (COM (2014)0398),
–
tekintettel „Az erőforrás-hatékonyságról: úton a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i állásfoglalására1,
–
tekintettel a fogyasztásra alkalmas eladatlan élelmiszerek jótékonysági célú adományozásáról szóló, 2015. október 14-i 0061/2015. számú írásbeli nyilatkozatra,
–
tekintettel a „Hogyan kerüljük el az élelmiszer-pazarlást: hatékonyabb élelmiszerláncra irányuló stratégiák az EU-ban” című, 2012. január 19-i állásfoglalására2,
–
tekintettel az élelmiszer-ellátási láncban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, 2016. június 7-i állásfoglalására3,
–
tekintettel az élelmiszer-veszteségről és élelmiszer-hulladékról szóló, 2016. június 28-i tanácsi következtetésekre4,
–
tekintettel a Régiók Bizottságának az élelmiszer-hulladékokról szóló, 2016. június 15-i véleményére5,
–
tekintettel „A civil társadalom hozzájárulása az élelmiszer-veszteség és -pazarlás megelőzését, illetve csökkentését célzó stratégiához” című, 2013. március 20-i európai gazdasági és szociális bizottsági véleményre6,
–
tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének az élelmiszer-hulladékok képződésének megelőzéséről, csökkentéséről, illetve újrafelhasználásáról szóló, 2016. május 27-i határozatára,
–
tekintettel az élelmiszer-hulladékok európai mennyiségének becsléséről szóló, 2016. évi FUSIONS (Élelmiszerek társadalmilag innovatív felhasználása hulladékcsökkentő stratégiák optimalizálásával) tanulmányra,
–
tekintettel az élelmiszer-hulladékok mennyiségét befolyásoló uniós jogszabályok és szakpolitikák 2015. évi FUSIONS felülvizsgálatára,
1
Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0266. Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0014. 3 Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0250. 4 A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. 5 A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. 6 HL C 161., 2013.6.6., 46. o. 2
PR\1112200HU.docx
3/12
PE595.612v01-00
HU
–
tekintettel „Az élelmiszer-hulladékok fogalommeghatározási kerete” című, 2014. évi FUSIONS dokumentumra,
–
tekintettel az élelmiszer-veszteségek és élelmiszer-hulladékok elszámolására és bejelentésére vonatkozó, 2016 júniusában kiadott globális standardra (FLW-standard),
–
tekintettel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) „Az élelmiszer-pazarlás ökológiai lábnyoma – A természeti erőforrásokra gyakorolt hatás” című tanulmányára (FAO 2013),
–
tekintettel a FAO globális élelmiszer-veszteségekről és élelmiszer-hulladékokról szóló tanulmányára (FAO 2011),
–
tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,
–
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A80000/2017),
A.
mivel a FAO becslései szerint a világon az emberi fogyasztásra előállított összes élelmiszernek súly szerint közel egyharmada évente kárba vész vagy kidobásra kerül1;
B.
mivel az élelmiszer-pazarlás magas társadalmi és gazdasági költségekkel jár; mivel a kárba veszett vagy kidobott élelmiszer az összes emberi eredetű globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG-kibocsátás) közel 8%-át kitevő globális szénlábnyomnak megfelelő mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, és szűkös erőforrások – mint amilyenek például a termőföld, az energia és a víz – elpazarlását jelenti2;
C.
mivel a 12.3. fenntartható fejlesztési cél arra irányul, hogy 2030-ig világszinten az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége felére csökkenjen kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint a termelési és elosztási láncban keletkező élelmiszerveszteség csökkenjen, ideértve a betakarítás utáni veszteséget is;
D.
mivel becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre vetítve 173 kg-nyi kidobott élelmiszernek felel meg; mivel az ilyen mennyiségű élelmiszer-hulladékhoz kapcsolódó költségek becslések szerint közel 143 milliárd EUR-t tesznek ki3;
E.
mivel az elosztási és fogyasztási lánc valamennyi lépésénél előfordul, hogy élelmiszerek vesznek kárba vagy kerülnek kidobásra; mivel a FUSIONS projekten alapuló becslések szerint az Európai Unióban az élelmiszer-hulladékok keletkezéséhez leginkább hozzájáruló szektorok a háztartások és a feldolgozó ágazat4;
1
FAO (2011): Global food losses and food waste [Globális élelmiszer-veszteségek és élelmiszer-hulladékok]. FAO, 2015. Food wastage footprint and climate change. [Az élelmiszer-pazarlás ökológiai lábnyoma és az éghajlat-változás.] 3 FUSIONS (2016) Estimates of European food waste levels [Az élelmiszer-hulladékok európai mennyiségének becslése], 2016. március. 4 FUSIONS (2016) Estimates of European food waste levels [Az élelmiszer-hulladékok európai mennyiségének 2
PE595.612v01-00
HU
4/12
PR\1112200HU.docx
F.
mivel az „élelmiszer-hulladéknak” még nem létezik egységes következetes meghatározása és nem létezik egységes módszer az Európai Unióban keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségének mérésére, ami megnehezíti a különböző adatkészletek összehasonlítását és az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése tekintetében elért haladás mérését; mivel a FUSIONS projekt keretében az élelmiszer-hulladék a következőképpen került meghatározásra: „olyan élelmiszer, vagy élelmiszer nem ehető része, amelyet eltávolítottak az élelmiszer-ellátási láncból hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából (beleértve a komposztálást, a növények beszántását, betakarításának mellőzését, az anaerob fermentációt, a bioenergiatermelést, a kapcsolt energiatermelést, az égetést, a szennyvízcsatornába engedést, a hulladéklerakást vagy a tengerbe ürítést)”1;
G.
mivel a hulladék keretirányelvben2 megállapított hulladékgazdálkodási hierarchia (megelőzés, az újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, hasznosítás és ártalmatlanítás) nem alkalmazható teljes egészében az élelmiszer-hulladékokra; mivel uniós szinten jelenleg nem létezik konkrét hierarchia az el nem fogyasztott élelmiszerek kezelésére;
H.
mivel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet3 9. cikke (1) bekezdésének f) pontja előírja az élelmiszer-vállalkozók számára az élelmiszer minőségmegőrzési idejének vagy a fogyaszthatósági idejének feltüntetését;
I.
mivel a dátumok élelmiszeripari termékeken történő feltüntetésének feladatát rosszul értelmezik; mivel a „minőségmegőrzési idő” azt az időpontot jelöli, amely után az adott élelmiszer még fogyasztható, viszont minőség szempontjából nem a legjobb, a „fogyaszthatósági idő” pedig azt az időpontot jelöli, amely után az adott élelmiszer elfogyasztása már nem biztonságos; mivel az uniós állampolgároknak még a fele sem érti a „minőségmegőrzési idő” és a „fogyaszthatósági idő” jelentését4;
J.
mivel a teljes ellátási lánc mentén keletkező eladatlan élelmiszerek adományozása jelentős csökkenést eredményez az élelmiszer-hulladékok mennyiségében, ugyanakkor segítséget jelent a szükségben lévők számára;
K.
mivel az élelmiszer-adományozók az élelmiszerjog általános elveiről szóló rendelet5 értelmében „élelmiszer-vállalkozók” és ennélfogva eleget kell tenniük a felelősségre, a kötelezettségekre, a nyomon követhetőségre vonatkozó valamennyi uniós élelmiszerügyi jogszabálynak és az élelmiszer-higiéniai csomagban6 megállapított
becslése], 2016. március. 1 FUSIONS Definitional Framework for Food Waste, [Az élelmiszer-hulladékok fogalommeghatározási kerete], 2014. július 3. 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.). 3 HL L 304., 2011.11.22., 18. o. 4 425. Eurobarometer gyorsfelmérés, Food waste and date marking, [Élelmiszer-hulladékok és dátumok jelölése], 2015. szeptember. 5 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). 6 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelemiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati
PR\1112200HU.docx
5/12
PE595.612v01-00
HU
élelmiszer-biztonsági szabályoknak; mivel előfordulhat, hogy az adományozott élelmiszerekre vonatkozó felelősséghez kapcsolódó kockázatok arra ösztönzik a potenciális élelmiszer-adományozókat, hogy ahelyett, hogy eladakoznák, inkább dobják ki a felesleges élelmiszereket1; L.
mivel egyes országok, mint például Olaszország, olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek megkönnyítik az élelmiszer-adományozást azáltal, hogy a jóhiszeműen adományozott és az adományozás időpontjában fogyasztásra alkalmas élelmiszerek esetében kizárják az adományozó felelősségét;
M.
mivel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv2 (héairányelv) előírja, hogy az élelmiszer-adományozás adóköteles és az élelmiszer-adományozásra adómentesség nem alkalmazható; mivel a Bizottság azt javasolja, hogy a közeli minőségmegőrzési idejű vagy értékesítésre nem alkalmas adományozott élelmiszerek értékét adózási célból „nagyon alacsony szinten, akár nullához közel” lenne célszerű meghatározni3; mivel néhány tagállam oly módon ösztönzi az élelmiszer-adományozást, hogy eltekint a héafizetési kötelezettségtől, azonban a héairányelvnek való megfelelés nem egyértelmű; mivel más tagállamok társaságiadó-kedvezményt biztosítanak az adományozott élelmiszerek után4;
N.
mivel számos tagállamban drágább eladományozni a felesleges élelmiszereket, mint anaerob fermentáció céljára továbbítani;5
1.
hangsúlyozza, hogy sürgősen szükséges csökkenteni az élelmiszer-hulladékok mennyiségét az Európai Unióban az elosztási és fogyasztási lánc valamennyi lépésénél;
2.
uniós és tagállami szinten olyan összehangolt szakpolitikai választ szorgalmaz, amely a hulladékgazdálkodásra, az élelmiszer-biztonságra és az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szakpolitikák mellett figyelembe vesz gazdaság-, kutatás-, innovációs, környezetvédelmi, agrár-, oktatás- és szociálpolitikai tényezőket is;
3.
felhív az élelmiszer-hulladékok mennyiségének 2030-ig 50%-kal történő csökkentésére irányuló kötelező célkitűzés bevezetésére és megismétli az élelmiszer-hulladékok mennyiségének 2025-ig legalább 30%-kal történő csökkentésére irányuló kötelező célkitűzés bevezetésére irányuló felhívását;
eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.). 1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által készíttetett „Comparative Study on EU Member States’ legislation and practices on food donation” című tanulmány [Összehasonlító tanulmány az Európai Unió tagállamainak élelmiszer-adományozási jogszabályairól és gyakorlatáról] (2014). 2 HL L 347., 2006.12.11., 1. o. 3 Közös válasz két írásbeli parlamenti kérdésre ((E-003730/13, E-002939/13), 2013. május 7. 4 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által készíttetett „Comparative Study on EU Member States’ legislation and practices on food donation” című tanulmány [Összehasonlító tanulmány az Európai Unió tagállamainak élelmiszer-adományozási jogszabályairól és gyakorlatáról] (2014). 5 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által készíttetett „Comparative Study on EU Member States’ legislation and practices on food donation” című tanulmány [Összehasonlító tanulmány az Európai Unió tagállamainak élelmiszer-adományozási jogszabályairól és gyakorlatáról] (2014).
PE595.612v01-00
HU
6/12
PR\1112200HU.docx
4.
sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mielőbb fogadjon el közös módszertant az élelmiszer-hulladékok mennyiségének mérésére;
5.
felhív az eladatlan élelmiszerek kezelésére vonatkozó hierarchia uniós jogszabályban történő megállapítására;
6.
hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-biztonság kiemelt fontosságú és az élelmiszerhulladékok csökkentésére irányuló intézkedések nem csorbíthatják a hatályos élelmiszer-biztonsági követelményeket;
7.
üdvözli az élelmiszer-veszteségek és élelmiszer-hulladékok uniós platformjának a közelmúltban történt létrehozását;
8.
ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érdekelt felekkel együttműködve vegyenek részt annak elérésében, hogy a fogyasztók jobban megértsék a „minőségmegőrzési idő” és a „fogyaszthatósági idő” jelentését; felkéri az Európai Bizottságot annak értékelésére, hogy a tagállamokban a „minőségmegőrzési időre” és a „fogyaszthatósági időre” vonatkozó hatályos uniós jogszabályok és alkalmazott gyakorlatok célravezetők-e;
9.
felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő az élelmiszerhulladék, az élelmiszer-biztonság, valamint az azok kezelésével és az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos helyes gyakorlatok fogyasztók általi helyes értelmezését;
10.
felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy népszerűsítsék az érdekelt felek által már jelenleg is alkalmazott sikeres élelmiszerhulladék-csökkentési gyakorlatokat és erőforrás-megőrzési módszereket;
11.
üdvözli az élelmiszer-adományozásra vonatkozó uniós iránymutatás-tervezetet, amely az első lépés a helyes irányba; az uniós jogszabályokban foglalt, az élelmiszeradományozás útjában álló különféle akadályokra tekintettel azonban úgy véli, hogy a teljes élelmiszer-ellátási láncban keletkező eladatlan élelmiszerek adományozásának előmozdítását folytatni kell jogszabályi változtatások beiktatásával;
12.
felhívja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az „Irgalmas szamaritánus” jogszabály bevezetésének lehetőségét és hatásait; felhívja az Európai Bizottságot, hogy tisztázza, hogyan szabályozzák az élelmiszer-adományozással kapcsolatos felelősséget az olyan jogalkotási aktusok, mint például a 178/2002/EK rendelet és a 85/374/EGK irányelv;
13.
felhívja az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a héairányelvet érintő olyan változtatásra, amely az élelmiszer-adományok esetében kifejezetten megengedné az adómentességet;
14.
felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az élelmiszer-hulladékok keletkezésének korlátozását célzó gazdasági ösztönzőket;
15.
hangsúlyozza, hogy többek között az élelmiszertermelés társ- és melléktermékeinek kezelése, az élelmiszertárolás, a digitális technológiák és a csomagolás területén alkalmazott innovatív és környezetbarát megoldások jelentős potenciált kínálhatnak az
PR\1112200HU.docx
7/12
PE595.612v01-00
HU
élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentésére; 16.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
PE595.612v01-00
HU
8/12
PR\1112200HU.docx
INDOKOLÁS Az Európai Unió a világ egyik leggazdagabb és leginkább prosperáló közösségeként erkölcsi és politikai kötelezettségének tartja az évente kidobott élelmiszerek hatalmas mennyiségének csökkentését. A kidobott élelmiszerek és az élelmiszerveszteség a víz, a talaj, munkaórák, az energia és más értékes és gyakran korlátozott erőforrások pazarlását is maga után vonja. Becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki. Az Európai Unióban az élelmiszer-hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2kibocsátásával jár és 261 millió tonna erőforrás elfogyasztását veszi igénybe. A 12.3. fenntartható fejlesztési cél arra irányul, hogy 2030-ig világszinten az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége felére csökkenjen kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint a termelési és elosztási láncban keletkező élelmiszer-veszteség csökkenjen, ideértve a betakarítás utáni veszteséget is. Globális szinten különbségek vannak a tekintetben, hogy mikor és hol keletkezik élelmiszerhulladék vagy élelmiszer-veszteség. Az iparosodott országokban a legtöbb pazarlás a végső szakaszokra, nevezetesen az elosztásra és a fogyasztásra koncentrálódik. A fejlődő országokban ezzel ellentétesen a korai szakaszokra koncentrálódik, ami a fejlett mezőgazdasági gyakorlatok, a hatékony szállítási rendszerek és infrastruktúra, valamint a biztonságos tárolási létesítmények hiányának tudható be. A FUSIONS projekt becslései szerint az élelmiszer-hulladékok keletkezéséhez a leginkább hozzájáruló ágazatok a háztartások (53%) és a feldolgozó ágazat (19%). A vendéglátóipar 12%kal, az elsődleges termelés 10%-kal, a nagy- és kiskereskedelem 5%-kal járul hozzá ahhoz. A probléma összetettségénél fogva uniós és tagállami szinten olyan összehangolt szakpolitikai választ igényel, amely a hulladékgazdálkodásra, az élelmiszer-biztonságra és az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szakpolitikák mellett figyelembe vesz gazdaság-, kutatás-, innovációs, környezetvédelmi, agrár-, oktatás- és szociálpolitikai tényezőket is. Élelmiszer-pazarlás a teljes élelmiszer-ellátási lánc mentén előfordul és minden szereplő felelős a probléma megelőzésére és visszaszorítására irányuló intézkedéseket hozni. Ez a jelentés ennélfogva olyan átfogó dokumentumként hivatott szolgálni, amely a teljes ellátási és fogyasztási lánc mentén kezeli a problémát és megvizsgálja a probléma visszaszorítására irányuló politikai és gyakorlati eszközöket és módszereket. Az élelmiszer-biztonság fenntartásának és javításának ugyanakkor prioritásnak kell lennie. Az erőforrás-hatékonyság és az élelmiszer-hulladékok problémája kitüntetett helyet foglal el az Európai Unió és valamennyi intézménye politikai napirendjében. Az élelmiszer-veszteségek és élelmiszer-hulladékok platformját nemrégiben hozta létre az Európai Bizottság, az élelmiszeradományozásról szóló uniós iránymutatás tervezetével kapcsolatos munka pedig folyamatosan halad. Az elkészült iránymutatás értékes eszköze lesz az élelmiszer-adományozás mennyisége növelésének a tagállamokban, azonban az élelmiszer-hulladékokkal kapcsolatos számos kérdés valószínűleg az iránymutatás hatályán kívül marad.
PR\1112200HU.docx
9/12
PE595.612v01-00
HU
A körforgásos gazdaságról szóló cselekvési terv végrehajtása folyamatban van, aminek meg kell teremtenie az összehangolt uniós fellépés alapját. Amennyiben az Európai Unió szisztematikusan szándékozza megoldani a problémát, egységes fogalommeghatározásokra, hierarchiára és módszerekre van szükség. Az „élelmiszer-hulladéknak” még nem létezik egységes következetes meghatározása és nem létezik egységes módszer az Európai Unióban keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségének mérésére, ami megnehezíti a különböző adatkészletek összehasonlítását és az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése tekintetében elért haladás mérését. Az Európai Parlamentnek egységes álláspontot kell kialakítania ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Ezt a jelentést következésképpen, amennyiben lehetséges, össze fogják hangolni a hulladékokra vonatkozó jogalkotási csomaggal kapcsolatos folyamatban lévő jelentős munka keretében hozott releváns döntésekkel. Ezzel együtt az élelmiszer-hulladékok és az élelmiszer-veszteség problémája összetettebb, mint pusztán a hulladékok dimenziója. Az olyan kérdések, mint például a címkézésnek, a felelősségnek, az oktatásnak, a bevált gyakorlatok megosztásának, a hulladékoknak a kérdése, további figyelmet igényelnek és rávilágítanak arra, hogy összehangolt szakpolitikai válaszra van szükség a szakpolitikai területeken. A FUSIONS jelentés szerint jelenleg legalább 52 olyan uniós jogi aktus létezik, amely valamilyen hatást – vagy kedvezőt, vagy hátrányosat –, gyakorol az élelmiszer-hulladékokra: 29 rendelet, 10 irányelv, 3 határozat, 10 közlemény és 1 állásfoglalás. Ezek a következő uniós szakpolitikai területeket fedik le: mezőgazdaság, halászat, adózás, fogyasztóvédelem, környezet, pénzügyek, gazdaság, közegészség, iparpolitika és belső piac. Az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentésére irányuló törekvés összefüggésében az Európai Bizottságnak célszerű megvizsgálnia a vonatkozó jogszabályokat, annak megállapítása érdekében, hogy azok célravezetők-e, és meghatároznia, hogy vannak-e olyan hiányosságok, átfedések vagy területek, amelyeket tisztázni kell, illetve amelyek tekintetében további cselekvésre van szükség. A jelenlegi szabályozási keretet illetően és a jelenlegi uniós jogszabályok tagállami szinten jelentkező félreértelmezésére tekintettel, az eredményes változások lehetővé tétele érdekében az élelmiszer-adományozásról szóló uniós iránymutatásban egyértelműen ki kell fejteni, hogy mi az Európai Unió felelőssége, és mi a tagállamok felelőssége. Továbbá egyértelműen szükséges elérni, hogy az állampolgárok jobban megértsék az élelmiszerek, az élelmiszer-biztonság, valamint az élelmiszer-hulladékok fogalmát és azok keletkezésének okait. Egy 2015-ben készített Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 47%-a érti a minőségmegőrzési idő jelentését, és 40%-uk van tisztában a fogyaszthatósági idő jelentésével. Ugyanakkor tíz európaiból közel hat azt állítja, hogy mindig ellenőrzik a fogyasztási időt és a minőségmegőrzési időt bevásárláskor és ételkészítéskor, és nagyon kevesen jelezték azt, hogy ezt sosem teszik meg. Ez a két megállapítás alátámasztja, hogy az élelmiszeripari termékeken feltüntetendő dátumokat rosszul értelmezik, és ez a fogalomzavar növeli az élelmiszerhulladékok arányát.
PE595.612v01-00
HU
10/12
PR\1112200HU.docx
A fogyasztók tájékoztatása olyan kritikus terület, ahol összehangolt erőfeszítésekre van szükség az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentéséhez. Az Eurobarométer szerint a fogyasztók elismerik, hogy ő maguknak is szerepet kell vállalniuk az élelmiszer-hulladékok keletkezésének megelőzésében. Az európaiak több mint háromnegyede úgy véli, hogy az egyéni fogyasztó az élelmiszer-hulladékok keletkezésének megelőzésében részt vevő szereplők egyike. A hatályos jogszabályban ezen kívül további olyan problémák vannak, amelyek hátrányosan befolyásolják az élelmiszer-hulladékok mennyiségét. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (héairányelv) előírja, hogy az élelmiszer-adományozás adóköteles és az élelmiszer-adományozásra adómentesség nem alkalmazható. Ennek megoldásaként a Bizottság azt javasolja, hogy a közeli minőségmegőrzési idejű vagy értékesítésre nem alkalmas adományozott élelmiszerek értékét adózási célból „nagyon alacsony szinten, akár nullához közel” lenne célszerű meghatározni. Néhány tagállam olyan jogszerű megoldásokkal állt elő, amelyek révén az adományozás mentesíthető az adózás alól, azonban néhány tagállam, különösen az újak, nem állt elő ilyen megoldásokkal. Következésképpen helyénvaló felhívni az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a héairányelvet érintő olyan változtatásra, amely az élelmiszer-adományok esetében kifejezetten megengedné az adómentességet. A tagállami szintű gazdasági és egyéb kezdeményezések azt ösztönző határozott jelzésként szolgálhatnak az érdekelt felek számára, hogy fokozzák az élelmiszer-hulladékok csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket. A társaságiadó-kedvezmények már bebizonyították, hogy hatékonyan ösztönzik az élelmiszerbankok részére történő élelmiszer-adományozást, például Franciaországban és Spanyolországban. Az élelmiszerjog általános elveiről szóló jogszabályból és a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvből fakadó, az adományozók felelősségével kapcsolatos kérdések felmerülése példa a jogbizonytalanságra. A valamennyi élelmiszerbiztonsági és egyéb jogszabálynak megfelelő élelmiszerek jóhiszemű adományozásának általában nem kellene problémás jogi helyzetekbe juttatnia az adományozókat. Egy uniós szintű „Irgalmas szamaritánus” jogszabály – a szubszidiaritás elvének egyidejű tiszteletben tartásával – nagyobb mennyiségű élelmiszer-adományozást eredményezhet. Az Európai Bizottságnak célszerű megvizsgálnia egy ilyen jogszabály bevezetésének lehetőségét és az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentésére és az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait. E tekintetben egyértelműnek kell lennie annak, hogy az élelmiszerbiztonság prioritás és az élelmiszer-hulladékok csökkentésére irányuló intézkedések nem csorbíthatják a hatályos élelmiszer-biztonsági követelményeket. Az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése, az élelmiszer-biztonság növelése és az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának fokozása szempontjából a kutatás és a fejlesztés kiemelkedően fontos szerepet játszik az élelmiszer-ellátási és fogyasztási lánc valamennyi szektorában. Az innovatív és környezetbarát megoldások kifejlesztését ösztönözni és támogatni kell többek között az élelmiszertermelés társ- és melléktermékeinek kezelése, az élelmiszertárolás, a digitális technológiák és a csomagolás területén.
PR\1112200HU.docx
11/12
PE595.612v01-00
HU
Ami teljesen egyértelmű az az, hogy az Európai Unió, a tagállamok, a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók, a csomagolásgyártók, szállítmányozók, kereskedők, vendéglátóipari szolgáltatók, fogyasztók és az összes többi érdekelt fél felelős azért, hogy cselekedjen. A tapasztalat azt mutatja, hogy az önkéntes és szakmabeli érdekelt felek által a pazarlás elleni kultúra népszerűsítése és megvalósítása érdekében tett spontán kezdeményezések – bárhol is került sor ezekre – rendkívül sikeresek voltak. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak célszerű előmozdítaniuk az érdekelt felek által már jelenleg is alkalmazott sikeres élelmiszerhulladék-csökkentési gyakorlatokat és erőforrás-megőrzési módszereket. Az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentésére irányuló hatékony fellépéshez azonban szükséges átfogóan átgondolni, hogy hogyan történik az élelmiszerek előállítása, forgalmazása és fogyasztása az élelmiszer-ellátási és -fogyasztási lánc egyes lépéseinél. Ehhez szükséges a felmerült problémák közös értelmezése és valamennyi érdekelt fél szoros együttműködése.
PE595.612v01-00
HU
12/12
PR\1112200HU.docx
