KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KvVM/KJKF/225/2008.

Tervezet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés)

Budapest, 2008. február

Készítette: dr. Orbán Hunor

Látta: dr. Pénzes Zsuzsanna, dr. Gosztonyi Ádám

Jóváhagyta: dr. Erdey György


A Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl szóló KvVM miniszteri rendelet közigazgatási egyeztetése

1. A döntési javaslat fı tartalmi elemei: A tervezet célja, hogy a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. §-ának (1) és (3) bekezdése értelmében megállapítsa a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervét. 2. A tervezet viszonya a kormányprogramhoz: A tervezetnek a kormányprogramhoz nincs közvetlen kapcsolódása. 3. Várható gazdasági, szakmai, társadalmi, költségvetési hatások: A kezelési terv kihirdetésével áttekinthetıbbé és szakszerőbbé válik a terület természetvédelmi kezelése.





A környezetvédelmi és vízügyi miniszter ......./2008. ( ) KvVM rendelete a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl

A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következıket rendelem el:

1. § Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1975. számú határozatával védetté nyilvánított, valamint a Sághegyi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 113/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségő Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervét a melléklet szerint állapítom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba.

Melléklet a …/2008. (…. ….) KvVM rendelethez

A Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitőzések -

-

-

A terület földtani, felszínalaktani természeti értékeinek, valamint táji értékeinek megırzése. A területen található ritka, természetvédelmi szempontból értékes növénytársulások megırzése, különös tekintettel a sziklafalak pionír növényzetére, a sziklabevonat gyepekre, a szubmediterrán gyepekre, lejtısztyepp rétekre, a mész- és melegkedvelı tölgyesekre, valamint a molyhos-tölgyes bokorerdıkre. A felsorolt társulások, életközösségek növény- és állatvilágának, biológiai sokféleségének megırzése, fenntartása különös tekintettel a védett és fokozottan védett fajokra. A területre hagyományosan jellemzı természetkímélı szılıgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó hagyományok, kulturális és kultúrtörténeti, valamint tájképi értékek megóvása, fenntartása.





-

-

A terület további földtani és felszínalaktani, növény- és állattani természeti értékei feltárásának, valamint a már ismert természeti értékek további, részletes vizsgálatát célzó kutatások feltételeinek biztosítása. Oktatási, ismeretterjesztési tevékenységek feltételeinek biztosítása a területre látogatók természetvédelmi szemléletének erısítése érdekében.

2. Természetvédelmi stratégiák -

-

-

A sziklagyepek (sziklabevonat gyepek, sziklahasadék gyepek, a sziklafalak pionír növényzete) esetében a zavartalanság biztosítása, a beavatkozások mellızése. A területen érvényesülı, a természeti értékeket veszélyeztetı tényezık, illetve káros hatásaik csökkentése, illetve megszüntetése. A terület természetes élıvilágát veszélyeztetı növényfajok (töviskesek fajai, akác stb.) visszaszorítása, terjedésük megakadályozása. A pusztafüves lejtısztyeprétek degradációjának megakadályozása extenzív jellegő beavatkozásokkal. A spontán cserjésedı területeken a szukcessziós folyamatok irányítása a cserjék értékesebb élıhelyek rovására történı terjeszkedésének megakadályozása érdekében. A xerotherm lomboserdık egészségkárosodást mutató kisebb foltjaiban, záródáshiányos mozaikjainál, cserjeszintjében az állományok egészségi állapotának javítása, az állomány-összetétel szabályozása, a záródáshiány csökkentése. A nem xerofil hegyi réteken (üde kaszálók és stabilizálódott félszáraz gyepek) extenzív gyepgazdálkodás végzése a gyomosodás, cserjésedés megakadályozása, a társulások karakterének és stabilitásának erısítése érdekében. A tájidegen fajokkal elegyes kultúrerdık állományszerkezetének és fafajösszetételének fokozatos átalakítása kímélı erdészeti beavatkozásokkal. A látogatás irányítása, korlátozása a természeti értékek megóvása, illetve a látogatók biztonsága érdekében.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Mővelési ághoz nem köthetı természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Élıhelyek fenntartása, kezelése A természetes úton betelepült tájidegen, illetve társulásidegen fajok, agresszív gyomnövények, özönfajok eltávolításával meg kell elızni az élıhelyek leromlását, degradációját. A lejtısztyeppek, félszáraz gyepek és spontán cserjésedı, erdısödı területek szukcessziós folyamatait két-három évente a cserjesarjak kaszálásával, illetve cserjeirtással kell szabályozni. Az akác, galagonya, kökény, sajmeggy terjedését vissza kell szorítani, különösen a ligetes karsztbokorerdıkben. A xerotherm lomboserdık kezelést igénylı részén a csúcsszáradt egyedeket el kell távolítani és a keletkezı lékekben ıshonos, a termıhelynek megfelelı fafajok természetes utódait, vagy helyi genetikai állományú, mesterségesen alátelepített egyedeit kell felhozni, helyenként (állományszegély és fátlan foltok) a cserjeszintet –





-

szükség szerint annak visszaszorításával – szabályozni kell. Nem az igazgatóság vagyonkezelésében lévı területek esetében, amennyiben az elıírás ilyen területre is értelmezhetı, az érintett területek elhelyezkedésérıl az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a gazdálkodót, illetve a földhasználót. A nem ıshonos fafajokkal elegyes erdıkben a nem ıshonos fafajok egyedeit ki kell szálalni és a lékekben ıshonos, a termıhelynek megfelelı fafajok természetes utódait, vagy helyi genetikai állományú, mesterségesen alátelepített egyedeit kell felhozni. Nem az igazgatóság vagyonkezelésében lévı területek esetében, amennyiben az elıírás ilyen területre is értelmezhetı, az érintett területek elhelyezkedésérıl az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a gazdálkodót, illetve a földhasználót.

3.1.2. Fajok védelme A védett, ritka fajok (pl. tavaszi hérics /Adonis vernalis/, sárga hagyma /Allium flavum/, piros kígyószisz /Echium russicum/, tarka nıszirom /Iris variegata/, leánykökörcsin /Pulsatilla grandis/, fekete kökörcsin /Pulsatilla nigricans/, hegyi árvalányhaj /Stipa joannis/) kevéssé állékony kis populációit – szükség szerint – helybıl származó szaporítóanyaggal kell gazdagítani, erısíteni. 3.1.3. Természetvédelmi infrastruktúra - A növénytakaró védelme érdekében a taposási károk, továbbá a balesetveszély megelızése miatt figyelmeztetı, tájékoztató táblákat kell elhelyezni a látogatók figyelmének az ösvények, kijelölt gyalogutak használatára és az azok elhagyásából következı károk, illetve a terepviszonyokból adódó veszélyekre való felkeltése érdekében. 3.1.4. Kutatás, oktatás-nevelés A területen bármilyen jellegő engedélyezett kutatási tevékenység kizárólag részletes kutatási tervvel, az igazgatósággal egyeztetett módon végezhetı. A kutatási jelentés egy példányát az igazgatóság számára el kell juttatni. A kutatási tevékenység nem járhat terepátalakítással, talajbolygatással a szükséges mértéken felül, továbbá a növénytakaró indokolatlan mértékő károsításával és védett fajok zavarásával. Gondoskodni kell a terület állapotában bekövetkezı változások nyomon követésérıl és azok dokumentálásáról. A génbankként mőködı felhagyott szılıültetvények, mezsgyék, parcellaszegélyek állapotát az igazgatóságnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és szükség esetén populáció-megırzési, áttelepítési céllal be kell avatkoznia. Az oktatási célú terepgyakorlatokat, tanulmányutakat elızetesen be kell jelenteni az igazgatóságnak. 3.1.5. Közlekedés A sétautak arra alkalmas szakaszai erıgépek közlekedésére, gépjármőforgalomra csak a természetvédelmi kezeléssel, illetve a területen meglévı infrastruktúra jogszerően végzett javításával, karbantartásával összefüggésben vehetık igénybe. Látogatók csak gyalogosan használhatják a sétautakat.





-

A szılımővelést, gyümölcstermesztést szolgáló hegyközségi területeken csak a meglévı utakon lehetséges gépjármőforgalom.

3.1.6. Terület- és földhasználat A fokozottan védett természeti területen mindennemő építési tevékenység tilos. Utak, vezetékek, közmővek nyomvonala még átvezetés céljából sem érintheti a területet. 3.1.7. Látogatás, idegenforgalom A saját felelısségre történı látogatásra, a domborzati adottságokból származó lehetséges veszélyekre és adott esetben a belépés tilalmára a látogatókat jól látható központi helyen és minden arra rászolgáló terepszakaszon tájékoztató táblákkal kell figyelmeztetni. A terepviszonyok nehézsége és egyéb okból (természeti érték, fokozott balesetveszély stb.) látogatási korlátozás vagy tilalom alatt álló helyek, valamint a múzeum kivételével a terület szabadon látogatható. Az idegenforgalommal foglalkozó egységek (szálloda, panziók, borospincék) tevékenységüket kötelesek úgy végezni, hogy az a terület és a területen található természeti és táji értékek állapotára, állagára ne fejtsen ki káros hatást. A xerotherm lomboserdık beavatkozást nem igénylı részén a látogatás csak felügyelet mellett történhet, a turistaforgalmat az élıhely védelme és a balesetveszély miatt el kell terelni a területrıl. 3.2. Mővelési ághoz köthetı természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Szántók kezelése A szántóterületeken a védett természeti területekre általánosan vonatkozó szabályok betartásán túl nem indokolt további külön elıírások érvényesítése. 3.2.2. Erdık kezelése A védett természeti területekre általánosan vonatkozó szabályok, illetve a 3.1.1. pont rendelkezéseinek betartásán túl nem indokolt további külön elıírások érvényesítése. Az erdıgazdálkodásra vonatkozó további részletes elıírásokat az érvényes körzeti erdıterv tartalmazza. 3.2.3. Gyepek kezelése - A nem xerofil gyepek extenzív beavatkozást igénylı részein két-három évente kaszálással, négy-öt évente cserjeirtással kell elısegíteni az élıhely stabilitásának, jellegének fennmaradását, a kompetítor fajok megırzését. Nem az igazgatóság vagyonkezelésében lévı területek esetében, amennyiben az elıírás ilyen területre is értelmezhetı, az érintett területek elhelyezkedésérıl az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a gazdálkodót, illetve a földhasználót. - A nem xerofil gyepek intenzív beavatkozást igénylı részein évente visszatérı, a védett, illetve természetvédelmi szempontból értékes növényfajok termésérését követı kaszálással, szénabegyőjtéssel, kézi cserje- és gyomirtással kell fenntartani az élıhely állagát és megırizni eredeti jellegét, karakterét. Nem az igazgatóság





-

vagyonkezelésében lévı területek esetében, amennyiben az elıírás ilyen területre is értelmezhetı, az érintett területek elhelyezkedésérıl az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a gazdálkodót, illetve a földhasználót. A hegyközségi mesterséges gyepeken a védett természeti területekre általánosan vonatkozó szabályok betartásán túl nem indokolt további kezelési elıírások érvényesítése.

3.2.4. Szılık és gyümölcsösök kezelése - Gondoskodni kell a terület hagyományos szılıkultúrájának és az ehhez kötıdı építészeti hagyományainak megırzésérıl.




KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)

Recommend Documents