KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

V. évfolyam 10. szám

1575 Ft

2008. október 31.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

TARTALOM Oldal

Kormányrendeletek 223/2008. (IX. 9.) Korm. r. Az akkreditálásban érdekelt miniszterek kijelölésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1747

226/2008. (IX. 11.) Korm. r. A 2004. évi CIX. törvénnyel kihirdetett, a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzõkönyv végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1747 227/2008. (IX. 11.) Korm. r. A Záhony térségében a vasúti, valamint a belsõ közúti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 76/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1748

Miniszteri rendeletek 33/2008. (IX. 9.) EüM–KvVM e. r. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1748 38/2008. (X. 3.) EüM r. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM r. mód.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1748 127/2008. (IX. 29.) FVM r. A tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekrõl és a víziállatokban elõforduló egyes betegségek megelõzésérõl és az azok elleni védekezésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1748 22/2008. (IX. 12.) KvVM r. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérõl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs növény- és állatfajok közzétételérõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1749 23/2008. (IX. 23.) KvVM r. A szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 4/2006. (II. 2.) KvVM rendelet módosításáról

1753

24/2008. (X. 8.) KvVM r. A védett tokfajok hasznosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1753

Az Alkotmánybíróság határozatai 15/B/2000. AB hat. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1754 723/B/2002. AB hat. Pécs Megyei Jogú Város Közgyûlésének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelezõ igénybevételérõl szóló 44/2002. (VI. 29.) számú rendelet 5. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról. . . . 1759 612/B/2005. AB hat. Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal, az állati hulladék kezelésével és a települési köztisztasággal, a zöldterület- és parkfenntartással összefüggõ feladatok végrehajtásáról szóló 8/2003. (III. 27.) számú rendelete 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1761 663/B/2006. hat. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 5/2007. (II. 23.) KvVM rendelet melléklete I/2. pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1763

Miniszteri határozat 39/2008. (IX. 9.) KüM hat. Az Oroszországi Föderáció Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kutatóreaktor kiégett fûtõelemeinek az Oroszországi Föderációba való beszállításával kapcsolatos együttmûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl szóló 204/2008. (VIII. 19.) Korm. rendelet 2–3. §-a hatálybalépésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1766

1746

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

10. szám

Miniszteri utasítások 10/2008. (HÉ.39.) KvVM ut. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program elõirányzat mûködtetésének és végrehajtásának szabályairól .

1766

11/2008. (HÉ.40.) KvVM ut. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség létszámkeretének megállapításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1773

Személyügyi hírek A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium személyügyi hírei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1773

Pályázati felhívás A környezetvédelmi és vízügyi miniszter pályázati felhívása a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történõ jogosultság elnyerésére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1774

Közlemények A Környezetbarát Termék Kht. közleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1779

82/2008. (EüK. 17.) Gyf. közleménye az Attala K–5 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatát engedélyezõ határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1780 83/2008. (EüK. 17.) Gyf. közleménye Budapest III. B–6 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1780 84/2008. (EüK. 17.) Gyf. közleménye a budapesti Hotel Olimpia számára gyógyszálló megnevezés használatát engedélyezõ határozat visszavonásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1780 85/2008. (EüK. 17.) Gyf. közleménye a Tatabánya B–26 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatát engedélyezõ határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1780

10. szám


Kormányrendeletek A Kormány 223/2008. (IX. 9.) Korm. rendelete az akkreditálásban érdekelt miniszterek kijelölésérõl A Kormány a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt jogkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § A Kormány a Tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontjára és a 11. §-a (2) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel a következõ feladatkörökkel rendelkezõ minisztereket jelöli ki az akkreditálásban érdekeltnek: a) a gazdaságpolitikáért, b) az egészségügyért, c) az élelmiszer-biztonságért, d) a honvédelemért, e) a környezetvédelemért, f) a természetvédelemért, g) a vízügyért, h) a közlekedésért, i) az elektronikus hírközlésért, valamint j) az energiapolitikáért felelõs miniszter. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1747

jában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § (1) A 2004. évi CIX. törvénnyel kihirdetett, a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzõkönyv (a továbbiakban: Jegyzõkönyv) szerinti illetékes hatóság feladatait a) humán-egészségügyi, humán gyógyszergyártási célú felhasználás, az emberi testtel közvetlenül érintkezõ vegyi anyagok esetén az Országos Gyógyszerészeti Intézet, b) a mezõgazdaság és az élelmiszeripar területén (beleértve az élelmiszer-elõállításban alkalmazott technológiai segédanyagokat is), illetve egyéb ipari célú felhasználás esetén a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, c) a felügyelet és ellenõrzés tekintetében a Mezõgazdasági és Szakigazgatási Hivatal látja el. (2) A Jegyzõkönyv szerinti adatszolgáltatási, tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettségek teljesítését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: kapcsolattartó szerv) végzi. A kapcsolattartó szerv ellátja a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történõ átvitelérõl szóló, 2003. július 15-i, 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1946/2003/EK rendelet) 17. cikke (2) bekezdésében foglalt tájékoztatási központ feladatait, különösen az 1946/2003/EK rendelet 9. cikkében, a 14. cikke (2) bekezdésében és a 15. cikke (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek vonatkozásában. (3) Az (1) bekezdésben foglalt hatóságok a szükséges információkról rendszeresen tájékoztatják a kapcsolattartó szervet.

2. §

A Kormány 226/2008. (IX. 11.) Korm. rendelete a 2004. évi CIX. törvénnyel kihirdetett, a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzõkönyv végrehajtásáról A Kormány a géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (1) bekezdésének d) pont-

Az 1946/2003/EK rendelet 19. cikk (1) bekezdésében foglalt jelentést – az 1. § (1) bekezdésében foglalt hatóságok bevonásával – a kapcsolattartó szerv készíti el és küldi meg az Európai Bizottság számára.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történõ átvitelérõl szóló, 2003.

1748


július 15-i, 1946/2003/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 9. cikkének, 14. cikke (2) bekezdésének, 15. cikke (1) bekezdésének, 17. cikke (2) bekezdésének és 19. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 227/2008. (IX. 11.) Korm. rendelete a Záhony térségében a vasúti, valamint a belsõ közúti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 76/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról*

10. szám

delet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következõket rendeljük:

1. § Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet 3. § (1) bekezdése, 4. § (6) bekezdésében a „91/157/EGK,” szövegrész, valamint 3. számú mellékletében a táblázat „B. Elemek és akkumulátorok” sora hatályát veszti.

2. § (1) Ez a rendelet 2008. szeptember 26-án lép hatályba. (2) Ez a rendelet 2008. szeptember 27-én hatályát veszti. Dr. Székely Tamás s. k.,

Szabó Imre s. k.,

egészségügyi miniszter

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

* A kormányrendelet szövege a Magyar Közlöny 2008. évi 132. számában található.

Miniszteri rendeletek Az egészségügyi miniszter valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 33/2008. (IX. 9.) EüM–KvVM együttes rendelete az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet módosításáról

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. ren-

Az egészségügyi miniszter 38/2008. (X. 3.) EüM rendelete a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról* * Az EüM rendelet szövege a Magyar Közlöny 2008. évi 142. számában található.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelete a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekrõl és a víziállatokban elõforduló egyes betegségek megelõzésérõl és az azok elleni védekezésrõl* * Az FVM rendelet szövege a Magyar Közlöny 2008. évi 140. számában található.

10. szám


A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2008. (IX. 12.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérõl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs növény- és állatfajok közzétételérõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (2) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, továbbá 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérõl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból je len tõs nö vény- és ál lat fa jok köz zé té te lé rõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (l) bekezdés szerinti fajokra – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a Tvt. 42–44. §-ának, 80. §-ának, továbbá a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály, valamint a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.” (2) Az R. 4. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 7. számú mellékletben szereplõ bókoló nárcisz (Narcissus cyclamineus), csüngõ nárcisz capax alfaja (Narcissus triandrus subsp. capax), sárga havasszépe (Rhododendron luteum), havasi iringó (Eryngium alpinum) és Kanári-szigeteki sárkányfa (Dracaena draco) mesterségesen szaporított (termesztett) egyedei birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történõ telepítéséhez, külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához, valamint termesztésbe vonásához a természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges.”

2. § (1) Az R. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az R. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

1749 3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. 1. számú mellékletében a „Királypáfrány, Osmunda regalis, 10 000”, a „Szerpentinfodorka, Asplenium cuneifolium, 10 000”, a „Bugás veronika, Pseudolysimachion spurium subsp. foliosum, 5000”, a „Csengettyûvirág, Adenophora liliifolia, 10 000”, a „Cseplesz látonya, Elatine hexandra, 2000”, a „Fénylõ zsoltina, Serratula lycopifolia, 10 000”, a „Halvány ujjaskosbor, Dactylorhiza ochroleuca, 10 000”, a „Mocsári tárnicska, Gentianella uliginosa, 10 000”, a „Nagy aggófû, Senecio umbrosus, 10 000”, a „Sápadt lednek, Lathyrus pallescens, 5000” és a „Szakállas orbáncfû, Hypericum barbatum, 5000” szövegrész hatályát veszti. (2) Az R. 1. számú mellékletében az „Árnika” szövegrész helyébe az „Árnika (kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka)” szöveg, a „Fekete ribiszke” szövegrész helyébe a „Fekete ribiszke (kivéve gyümölcse, gyógyászati és élelmezési célra feldolgozott származéka)” szöveg, a „Homoktövis” szövegrész helyébe a „Homoktövis (kivéve gyümölcse, gyógyászati és élelmezési célra feldolgozott származéka)” szöveg, a „Kálmos” szövegrész helyébe a „Kálmos (kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka)” szöveg, a „Közönséges palástfû” szövegrész helyébe a „Közönséges palástfû (kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka)” szöveg, a „Magas tarackbúza” szövegrész helyébe a „Magas tarackbúza (kivéve energetikai célra termesztett és feldolgozott származéka)” szöveg, az „Örménygyökér” szövegrész helyébe az „Örménygyökér (kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka)” szöveg, a „Réti palástfû” szövegrész helyébe a „Réti palástfû (kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka)” szöveg, a „Vidrafû” szövegrész helyébe a „Vidrafû (kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka)” szöveg, a „Vörös áfonya” szövegrész helyébe a „Vörös áfonya (kivéve gyümölcse, gyógyászati és élelmezési célra feldolgozott származéka)” szöveg lép. (3) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (4) Ez a rendelet a természetes élõhelyek és vadon élõ állatok és növények védelmérõl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 13. cikk (1) bekezdésében, IV. melléklet B) pontjában, valamint V. melléklet B) pontjában foglaltaknak való megfelelést szolgálja. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1750


10. szám

1. melléklet a 22/2008. (IX. 12.) KvVM rendelethez Az R. 1. számú mellékletének módosítása 1. Az R. 1. számú melléklete a díszes vesepáfrányra vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Erdei zsurló

Equisetum sylvaticum

5 000”

2. Az R. 1. számú melléklete a kis holdrutára vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Közönséges hármaslevelû-páfrány (Tölgyespáfrány)

Gymnocarpium dryopteris

5 000”

3. Az R. 1. számú melléklete a tarka zsurlóra vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Télipáfrány

Anogramma leptophylla

10 000”

4. Az R. 1. számú melléklete a csermelyaggófûre vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Csermelyaszat

Cirsium rivulare

5 000”

5. Az R. 1. számú melléklete a csinos tárnicskára vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Csipkés gyöngyvesszõ

Spiraea crenata

5 000”

6. Az R. 1. számú melléklete a csõrös nõszõfûre vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Csõrös sás

Carex rostrata

2 000”

7. Az R. 1. számú melléklete a dunántúli berkenyére vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Dunántúli sás

Carex fritschii

2 000”

8. Az R. 1. számú melléklete a gyíkpohárra vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Gyíkvirág

Cnidium dubinum

2 000”

9. Az R. 1. számú melléklete a hagymaszagú tarsókára vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Halvány sáfrány

Crocus vittatus

10 000”

10. Az R. 1. számú melléklete a homoktövisre vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Horgas bogáncs

Carduus hamulosus

2 000”

11. Az R. 1. számú melléklete a hosszúlevelû buvákfûre vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Hosszúlevelû veronika

Pseudolysimachion longifolium

5 000”

10. szám


1751

12. Az R. 1. számú melléklete az illatos hagymára vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Illatos hunyor

Helleborus odorus

5 000”

13. Az R. 1. számú melléklete a karcsú sisakvirágra vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Karcsú zsombor

Sisymbrium polymorphum

2 000”

14. Az R. 1. számú melléklete a kispárlófûre vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezésekkel egészül ki: „Kisvirágú hunyor

Helleborus dumetorum

Kisvirágú pacsirtafû

Polygala amarella

5 000 5 000”

15. Az R. 1. számú melléklete a kúszó sásra vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Lapp ujjaskosbor

Dactylorhiza lapponica

10 000

Lápi ibolya

Viola stagnina

5 000”

16. Az R. 1. számú melléklete a magyar zergevirágra vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Magyar zörgõfû

Crepis pannonica

2 000”

17. Az R. 1. számú melléklete a mocsári csorbókára vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezésekkel egészül ki: „Mocsári kígyófû

Triglochin palustre

2 000

Mocsári kocsord

Peucedanum palustre

2 000”

18. Az R. 1. számú melléklete a pettyes orbáncfûre vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Pécsvidéki aszat

Cirsium boujartii

2 000”

19. Az R. 1. számú melléklete a piros mécsvirágra vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Piros pozdor

Scorzonera purpurea

5 000”

20. Az R. 1. számú melléklete a sûrûlevelû békaszõlõre vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Szagtalan rezeda

Reseda inodora

2 000”

21. Az R. 1. számú melléklete a tengerparti szittyóra vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Termetes habszegfû

Silene bupleuroides

10 000”

22. Az R. 1. számú melléklete a tündérfürtre vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Üstökös sárma

Ornithogalum pannonicum

2 000”

1752


10. szám

23. Az R. 1. számú melléklete a vitézvirágra vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Vizitorma

Nasturtium officinale

2 000”

24. Az R. 1. számú melléklete a vízi aggófûre vonatkozó sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Vízilófark

Hippuris vulgaris

2 000”

2. melléklet a 22/2008. (IX. 12.) KvVM rendelethez Az R. 3. számú mellékletének módosítása 1. Az R. 3. számú melléklete a „HARASZTOK” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Osmunda regalis

királyharaszt

250 000”

2. Az R. 3. számú melléklete az „Achillea horanszkyi, Horánszky-cickafark, 100 000” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Adenophora liliifolia

csengettyûvirág

100 000”

3. Az R. 3. számú melléklete a „Cypripedium calceolus, rigópohár, 250 000” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Dactylorhiza ochroleuca

halvány ujjaskosbor

100 000”

4. Az R. 3. számú melléklete a „Knautia kitaibelii subsp. tomentella, Kitaibel-varfû, 250 000” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Lathyrus pallescens

sápadt lednek

100 000”

5. Az R. 3. számú melléklete a „Primula farinosa, lisztes kankalin, 250 000” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Pseudolysimachion spurium bugás veronika

100 000”

6. Az R. 3. számú melléklete a „Himantoglossum caprinum, bíboros sallangvirág, 100 000” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Hypericum barbatum

szakállas orbáncfû

100 000”

7. Az R. 3. számú melléklete a „Salvia nutans, kónya zsálya, 250 000” sort követõen a következõ rendelkezésekkel egészül ki: „Senecio umbrosus

nagy aggófû

Serratula lycopifolia

fénylõ zsoltina

100 000 100 000”

10. szám


A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2008. (IX. 23.) KvVM rendelete a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 4/2006. (II. 2.) KvVM rendelet módosításáról A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)–c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 4/2006. (II. 2.) KvVM rendelet 1. §-a a következõ (2)–(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre módosul: „(2) Az e rendelet mellékletében feltüntetett vizsgaszervezési jogosultságok a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerint megfeleltetett szakképesítések tekintetében is fennállnak. (3) Az e rendelet mellékletében megjelölt szakképesítéseken kívül a „VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. valamennyi, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítés tekintetében jogosult szakmai vizsga megszervezésére.”

2. § E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1753

feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A védett és a vadon élõ állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrõl szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendelet szerint fogságban született, illetve szaporított sima tok (Acipenser nudiventris), sõregtok (Acipenser stellatus), vágótok (Acipenser gueldenstaedti) és viza (Huso huso) (a továbbiakban együtt: tok) hasznosítása – a visszatelepítés és a betelepítés kivételével – a védett állatfajok hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott közérdek hiányában is engedélyezhetõ, ha az a védett állatfajok hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott természetvédelmi érdeket nem sért. (2) A hasznosítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a tevékenység részletes leírását, b) a példányok eredetét, jogszerû megszerzését igazoló dokumentum(ok) másolatát, c) a tartás, szaporítás módját, és d) az évente várhatóan szaporított, illetve forgalomba hozott mennyiséget. (3) A hasznosítás során – az engedéllyel végzett visszatelepítés, illetve betelepítés kivételével – a tokok természetes vizekbe nem kerülhetnek. (4) Az (1) bekezdéssel összhangban hasznosított példányokból származó hús, illetve a belõlük készített, emberi fogyasztásra szánt hústermék hasznosításához a természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges. (5) A (4) bekezdés szerinti mentesség kizárólag azon kereskedelmi forgalom céljára csomagolt termékekre alkalmazható, amelyek csomagolásán egyértelmûen és jól láthatóan feltüntették a mesterséges szaporítás tényét, valamint azt, hogy a termékek mely faj származékai.

2. § A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 24/2008. (X. 8.) KvVM rendelete a védett tokfajok hasznosításáról A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 44. § (4) bekezdésében, 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter

(1) A tok jogszerûen megszerzett kaviárjának hasznosítása engedélyezhetõ, ha az a védett állatfajok hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott természetvédelmi érdeket nem sért. (2) Ha az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ka vi ár mennyisége személyenként nem éri el 125 grammot, hasznosításához a természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges.

1754


(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezései kizárólag a vadon élõ állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrõl szóló jogszabály által meghatározott módon csomagolt és jelölt kaviárra vonatkoznak.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ állatok és növények védelmérõl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 14. cikkének, valamint V. mellékletében az „Acipenseridae”-re vonatkozó rendelkezésnek való megfelelést szolgálja. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Az Alkotmánybíróság határozatai 15/B/2000. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés b) pontja, a 15. § (3) bekezdése, valamint a 16. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelettel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

10. szám

Indokolás I. Az indítványozó a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 15. § (2) bekezdés b) pontja, 15. § (3) bekezdése, valamint a 16. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezések „katasztrófa helyzetre vonatkoznak, melyben az intézkedések gyors, pontos és megfelelõ volta az életés vagyonbiztonság szempontjából különösen fontos”. A Korm.r. 15. § (2) bekezdés b) pontjából álláspontja szerint nem derül ki, hogy meg kell-e várni az egy hetet a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás kezdeményezésével és „akkor szabad vagy kötelezõ a kezdeményezés”. A 15. § (3) bekezdésében pedig pontatlannak tartja az indítványozó a „több napon át” megfogalmazást és szintén nem egyértelmû számára, hogy „akkor szabad vagy kötelezõ a kezdeményezés”. Mivel a rendelkezések pontatlanok, kiszámíthatatlanok, ezért úgy vélte, sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének rendelkezését, de ellentétesek az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontjával is, amely szerint a Kormány az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetõ elemi csapás, illetõleg következményeinek az elhárítása (továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Az indítványozó szerint a pontos idõmeghatározások az elõírt feladat teljesítéséhez szükségesek, és mivel ezek hiányoznak, „a Kormány nem tesz eleget maradéktalanul alkotmányos kötelességének”. Az indítványozó úgy vélte, hogy a Korm.r. 16. § (4) bekezdése a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, mert arról rendelkezik, hogy a katasztrófa segélyek elosztásánál elõnyben kell részesíteni azon településeket, amelyek a felkészülés, a megelõzés érdekében megtették a lehetõségeknek megfelelõ, szükséges intézkedéseket. Az elõnyben részesítés álláspontja szerint automatikusan együtt jár a hátrányos megkülönböztetéssel, ezért sérül az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének rendelkezése. Egy egész település hátrányos helyzetbe hozása az ott élõ vétleneket sújtja, különösen a gyermekeket, fiatalokat, idõseket, ezért szerinte az Alkotmány 16. §-a, 17. §-a és a 67. § (1) bekezdése is sérül. E rendelkezéssel kapcsolatban is utal az indítványozó a normavilágosság követelményének sérelmére, álláspontja szerint értelmezési nehézséget vet fel a helyzetbeli „azonosság”, továbbá a „lehetõségeknek megfelelõ, szükséges intézkedés” szövegrész. Az indítványozó szerint, mind a pontatlan meghatározásnak, mind a hátrányos megkülönböztetésnek lehetnek súlyos következményei, ezért a Korm.r. 15. § (2) bekezdés b) pontja, a 15. § (3) bekezdése és a 16. § (4) bekezdése

10. szám


sérti még az Alkotmány 54. § (1) bekezdését, az 55. § (1) bekezdését, a 70/D. § (1) bekezdését és a 70/E. § (1) bekezdését. Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását is kérte. Szerinte a jogalkotó a Korm.r. megalkotásával „csak részben tett eleget” jogalkotási kötelezettségének, mert nem foglalkozott az informatikai mûködésképtelenségbõl eredõ veszélyek elhárításával. A jogalkotói mulasztás miatt sérül az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontjának rendelkezése, továbbá úgy véli, az informatikai katsztrófából eredõen több alkotmányos jog is sérülhet, így megjelölte az indítványozó az Alkotmány 54. § (1) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, a 67. § (1) bekezdését, a 70/D. § (1) bekezdését, és a 70/E. § (1) bekezdését. Az Alkotmánybíróság beszerezte a belügyminiszter és az informatikai és hírközlési miniszter véleményét.

II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” „16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.” „17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.” „35. § (1) A Kormány (...) i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ elemi csapás, illetõleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;” „54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” „55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.” „67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja és a társadalom részérõl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”

1755

„70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõknek joguk van a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez.” „70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.” 2. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.tv.) érintett felhatalmazó rendelkezései: „51. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: a) a katasztrófavédelem megszervezését, irányítását, a végrehajtás összehangolását, a felkészülés, a megelõzés és a végrehajtás feladatainak tárcaközi koordinációját végzõ kormányszintû bizottság összetételét, mûködésének általános feltételeit, követelményeit, riasztásának rendjét – beleértve reagálási idejét – összehívásának, mûködésének rendjét, részletes feladatait, b) a Kormány tagjainak és a katasztrófavédelemben érintett állami szerveknek a megelõzéssel, a felkészüléssel és a védekezéssel kapcsolatos mûködésének, riasztásának rendjét – beleértve a reagálási idõket – részletes feladatait, c) a védelmi bizottság elnökének és a polgármesternek katasztrófavédelemmel összefüggõ és a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítással, a katasztrófasegély nyújtásával kapcsolatos részletes feladatait, d) a katasztrófa sújtotta területté nyilvánításnak és a katasztrófasegély nyújtásának szabályait, e) az Országgyûlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra jóváhagyott elõirányzat felhaználásának rendjét, (...) j) a védekezésben részt vevõk költségei megtérítésének szabályait, k) az országos nukleáris baleset-elhárítási rendszer, a vizek kártételei elleni védekezés szabályainak e törvénnyel összhangban történõ módosítását,” 3. A Korm.r. érintett rendelkezései: „15. § (2) A KKB a megyei védelmi bizottság elnökének javaslatára kezdeményezi a katasztrófa által érintett terület katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását a Kormánynál, (...) b) ha a bekövetkezett katasztrófa egy hétnél hosszabb idõn át veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, illetve továbbterjedése más területeket is veszélyeztet. (3) Egy településre vonatkozóan a polgármester kezdeményezi a település katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását, ha a településen a lakosság részére az önfenntartás

1756


feltételei több napon át nem biztosíthatók. A polgármester errõl tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét.” „16. § (4) A keretek elosztására – a katasztrófa sújtotta területek védelmi bizottságainak, valamint a védekezésben résztvevõ szervek vezetõinek véleménye alapján – a KKB tesz javaslatot a Kormánynak. A döntésnél az azonos helyzetben lévõk esetén elõnyben kell részesíteni azon településeket, amelyek a felkészülés, a megelõzés érdekében megtették a lehetõségeknek megfelelõ, szükséges intézkedéseket.”

III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkománybíróság elsõként megvizsgálta, hogy a kifogásolt rendelkezéseknek az indítványozó által állított pontatlansága, értelmezési nehézsége következtében sérül-e az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, valamint a 35. § (1) bekezdés i) pontja. Az Alkotmánybíróság már a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában megállapította, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsõsorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmûek, mûködésüket tekintve kiszámíthatóak és elõreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. (ABH 1992, 59, 65.) A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhetõ normatartalmat hordozzon. [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.] Az 1160/B/1992. AB határozatában az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy „a jogalkalmazás általános és elvont módon megfogalmazott jogi normák konkrét, egyedi esetekre való vonatkoztatása. Ennek során minden jogszabály értelmezésre szorul még akkor is, ha annak problémamegoldó, alkotó jellege elmosódott, az értelmezési mûvelet más korábbi jogszabályértelmezésekre támaszkodva rutinná vált. (...) Ha egy jogszabály tényállása túl részletezõ, túl szûk, túlságosan eseti, az megköti a jogalkalmazót és megakadályozza, megnehezíti, hogy a jogszabály az életviszonyok szabályozásában betöltse szerepét. (...) A jogszabálynak ezért az életviszonyok tipikus vonásait kell figyelembe vennie”. (ABH 1993, 607, 608.) Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint alkotmányellenessé csak az a szabály nyilvánítható, amely értelmezhetetlen voltánál fogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számára elõre nem látható. Csak a jogalkalmazás számára eleve értelmezhetetlen jogszabály sérti a jogbiztonságot. [36/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 222, 232.; 42/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 299, 301.]

10. szám

A Kat.tv.-t az Országgyûlés – a törvény preambuluma szerint – az Alkotmányból, a nemzetközi egyezményekbõl eredõ feladatok teljesítése érdekében, valamint az életet és a vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet veszélyeztetõ természeti és civilizációs katasztrófák megelõzése és károsító hatásai elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítása és mûködtetése, továbbá a veszélyhelyzetben, illetve a katasztrófa sújtotta területeken alkalmazható szabályok bevezetése céljából alkotta meg. A Kat.tv. 3. § e) pontja szerint a katasztrófa: szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetõleg a minõsített helyzetek kihirdetését el nem érõ mértékû olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvetõ ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelõzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek elõírt együttmûködési rendben történõ védekezési lehetõségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttmûködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. A katasztrófavédelem a különbözõ katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, mûködtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenõrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelõzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az elõidézõ okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvetõ életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A Kat.tv. meghatározta a különbözõ állami szervek feladatát és megteremtette a jogi alapját az új katasztrófavédelmi szervezetnek. A Kat.tv. 9. §-a alapján a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései elõkészítéséért, a döntések összehangolásáért a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) felelõs. A Kat.tv. 51. § a)–e) és j)–k) pontjaiban adott felhatalmazás alapján született meg a Korm.r., amely a felhatalmazásnak megfelelõen rendelkezik a KKB összetételérõl, szervezetérõl, általános és részletes feladatairól, mûködési rendjérõl, a Kormány tagjainak és a katasztrófavédelemben érintett állami szervek részletes feladatairól. Tartalmazza a Korm.r. a védelmi bizottságok és a polgármesterek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait, a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás, valamint a katasztrófasegély nyújtásának szabályait, a kártérítés és a védekezésben résztvevõk kártalanítására és költségeik megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket. Az indítványozó szerint pontatlan, nem egyértelmû és ebbõl eredõen értelmezési nehézséget, döntési bizonytalanságot okoz a Korm.r. 15. § (2) bekezdés b) pontja szerinti azon megfogalmazás, hogy a KKB akkor kezdeményezi a katasztrófa által érintett terület katasztrófa sújtotta

10. szám


területté nyilvánítását, ha a bekövetkezett katasztrófa „egy hétnél hosszabb idõn át” veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, valamint a 15. § (3) bekezdésben a „több napon át” szövegrész, továbbá a 16. § (4) bekezdésében a „helyzetbeli azonosság”, valamint a „lehetõségeknek megfelelõ, szükséges intézkedés” szövegrész. Az Alkotmánybíróság a rendelkezések szövegének vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy a kifogásolt szövegrészek a jogalkalmazó számára jogalkalmazói értelmezéssel felismerhetõ normatartalmat hordoznak, és nem teszik a norma címzettjei számára értelmezhetetlenné és kiszámíthatatalanná a szabályok alkalmazását. A megjelölt szövegrészek nem tekinthetõk eleve értelmezhetetlennek, azok a szabályozott életviszony sajátosságára tekintettel olyan tényállási elemek, amelyek a jogalkalmazás során az adott eset egyedi körülményei ismeretében a jogalkalmazó által értelmezhetõek, és emellett a konkrét különleges helyzetben a döntéshozó mozgásterét biztosítják. A Korm.r. rendelkezései értelmezésénél a jogalkalmazó figyelemmel kell, hogy legyen a Kat.tv. rendelkezéseire is. A Kat.tv. 19. §-a pl. meghatározza a polgármester feladatait a felkészülés és védekezés során, ezek között szerepel az e) pont alatt, hogy a polgármester „kérelmezheti” a Kormánynál külön jogszabály alapján települése katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását, így e tekintetben a rendelkezés alkalmazásánál értelmezésbõl eredõ kiszámíthatatlanság nem áll fenn. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó által kifogásolt idõmeghatározások (egy hétnél hosszabb idõn át, több napon át), a feladat teljesítésénél olyan kiszámíthatalanságot, értelmezési nehézséget szintén nem okozhatnak, amelyek az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét vetnék fel. Szintén nem sérti a jogbiztonságot a 16. § (4) bekezdésében az „azonos helyzetben lévõk” valamint a „lehetõségeknek megfelelõ szükséges intézkedéseket” szövegrészek, mert ezek a jogszabályi szövegkörnyezet figyelembevételével jogalkalmazói értelmezéssel meghatározhatók. Azt is megállapította az Alkománybíróság, hogy a Korm.r. a felhatalmazás keretein belül, annak megfelelõen, annak tárgykörében maradva szabályozta az életviszonyokat, ezért az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontjának sérelme sem állapítható meg. Mivel a Korm.r. 15. § (2) bekezdés b) pontja, a 15. § (3) bekezdése, valamint a 16. § (4) bekezdése az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, valamint a 35. § (1) bekezdés i) pontjának rendelkezésébe nem ütközik, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e tekintetben elutasította. 2. Az Alkotmánybíróság ezt követõen megvizsgálta, hogy a Korm.r. 16. § (4) bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint a katasztrófa-segélykeretek elosztásánál az azonos helyzetben lévõk esetén elõnyben kell részesíteni azon településeket, amelyek a felkészülés, a megelõzés érdekében megtették a lehetõségeknek megfelelõ, szükséges intézkedéseket, a hátrányos megkülönböztetés alkotmányi tilalmába ütközik-e.

1757

Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmánynak e rendelkezése a jogegyenlõség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelmény. A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy az állam részérõl minden megkülönböztetés tilos lenne. Ez a tilalom kifejezetten arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlõként (egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztása szempontjait meghatározni. Az azonos személyi méltóság jogából esetenként következhet olyan jog is, hogy a javakat és esélyeket mindenki számára (mennyiségileg is) egyenlõen osszák el. De ha valamely – az Alkományba nem ütközõ – társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthetõ, hogy e szûkebb értelembe vett egyenlõség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minõsíteni. A hátrányos megkülönböztetés tilalma elsõsorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésre terjed ki. Ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvetõ jog tekintetében történt, az eltérõ szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerû indok nélkül tett különbséget a jogalanyok között. Hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha a szabályozás lényegi eleme tekintetében nem azonos az alanyok elbírálása, jogaik és kötelezettségeik meghatározása. Nem lehet viszont hátrányos megkülönböztetésrõl beszélni akkor, ha a jogi szabályozás eltérõ jogalanyi körre állapít meg eltérõ rendelkezéseket. [9/1990. (IV. 25.) ABH 1990, 46, 48–49.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280–282.; 881/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 474, 477.; 191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.] A katasztrófasegély a Kat.tv. 3. § h) pontja szerint a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa sújtotta területen az alapvetõ életfeltételeknek a központi költségvetésben létrehozott tartalékából történõ biztosítása. A keretek elosztására a KKB tesz javaslatot a kormánynak. A Kat.tv. és a végrehajtásáról rendelkezõ Korm.r. részletesen meghatározza az állami szervek, a különbözõ szintû (megyei, fõvárosi, helyi) védelmi bizottságok, azok elnökei és a polgármesterek feladatait külön a felkészülés és a védekezés során. Nyilvánvaló, hogy e feladatok szakszerû, idõben történõ ellátásának, a különbözõ tervek megfelelõ elkészítésének, naprakészen tartásának nagy jelentõsége van a bekövetkezett katasztrófa esetén a védekezésben, az elhárításban, a katasztrófa következményeinek a felszámolásában. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg,

1758


hogy a jogalkotó nem önkényesen tett megkülönböztetést a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katsztrófa sújtotta területen az alapvetõ életfeltételek biztosításához nyújtandó katasztrófasegély keretek elosztásánál. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetés nem áll fenn, mert ésszerû indokon alapul az elosztásnál azok elõnyben részesítése, akik saját maguk a felkészülés és megelõzés érdekében megtették a jogszabályokban meghatározott felkészülési, valamint az adott helyzethez igazodó védekezési intézkedéseket. Az Alkotmánybíróság azt is figyelembe vette, hogy a keretek elosztására vonatkozó javaslatát a KKB a Korm.r. 16. § (4) bekezdésének megfelelõen a katasztrófa sújtotta területek védelmi bizottságainak, valamint a védekezésben részt vevõ szervek vezetõinek véleménye alapján teszi meg. Mindezek következtében az Alkotmánybíróság a Korm.r. 16. § (4) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján nem látta megállapíthatónak, és az indítványt e tekintetben is elutasította. 3. Az indítványozó a Korm r. 16. § (4) bekezdésének rendelkezését az Alkotmány 16. §-ába, a 17. §-ába, valamint a 67. § (1) bekezdésébe ütközõnek is tartotta. Az Alkotmány 16. §-a állami kötelezettséget állapít meg az ifjúság létbiztonsága, oktatása, nevelése, valamint érdekeinek védelme tekintetében. Ez a rendelkezés önmagában alanyi alapjogot nem tartalmaz. Az Alkotmány 17. §-a szintén államcélt fogalmaz meg, nevezetesen: a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. Az Alkotmány 67. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a gyermeknek joga van arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges, és ennek a védelemnek és gondoskodásnak a megvalósítása a család, az állam és a társadalom kötelessége. Az Alkotmánybíróság az indítvány e részével kapcsolatban megállapította, hogy a Korm.r. 16. § (4) bekezdésének az indítványozó által sérelmezett – a katasztrófasegélyek elosztására vonatkozó döntést érintõ – rendelkezése, valamint az Alkotmánynak a 16. §-a, 17. §-a és a 67. § (1) bekezdésének rendelkezése között érdemi alkotmányossági összefüggés nincs. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá azt is, hogy a Korm.r.-nek a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás kezdeményezésére vonatkozó 15. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 15. § (3) bekezdése, továbbá a katasztrófasegélyek elosztására vonatkozó döntést érintõ 16. § (4) bekezdése rendelkezései szintén nem állnak alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggésben az Alkotmánynak az emberi méltósághoz való jogot megállapító 54. § (1) bekezdésével, a személyi szabadságot garantáló 55. § (1) bekezdésével, a lehetõ legmagasabb testi és lelki egészséghez való jogot biztosító 70/D. § (1) bekezdésével, valamint a szociális biztonsághoz való jogot garantáló 70/E. § (1) bekezdésével.

10. szám

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 267.; 32/2000. (X. 20.) AB határozat, ABH 2000, 215, 220.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.] Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e részében is elutasította. 4. Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását is kérte. Az Alkotmánybíróság ezért megvizsgálta, hogy fennáll-e az Alkotmány indítványban megjelölt szakaszainak sérelme az indítványozó által hivatkozott azon ok miatt, hogy a Korm.r. nem tartalmaz rendelkezéseket az informatikai katasztrófa esetére. Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) határozza meg. Az Abtv. 49. § (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elõ. „E törvényi rendelkezés alkalmazása során a két feltételnek – a mulasztásnak és az ennek folytán elõidézett alkotmányellenes helyzetnek – együttesen kell fennállnia.” (1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.) Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elõ, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetõségétõl. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83. 86.] Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak. [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.] Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs, hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethetõ tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik. [22/1997. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy a Korm.r. a Kat.tv.-ben kapott felhatalmazás keretei között szabályozott. Az informatikai mûködésképtelenségbõl eredõ katsztrófák kezelésére a Kat.tv-ben külön fel-

10. szám


hatalmazó rendlelkezés nincs. Az informatika járulékos, kiszolgáló típusú szolgáltatás, így a számítógépes rendszer mûködésképtelensége egyre inkább több területen is elõidézhet katasztrófaveszélyt, vagyis olyan folyamatot vagy állapotot, amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat felhívja a figyelmet arra, hogy az informatika számtalan lehetõséget teremt a társadalom számára, de fokozta annak veszélyeztetettségét is. A számítógépes hálózatok és rendszerek sebezhetõsége, túlterhelése, az információlopás, a vírusterjesztés és a dezinformáció kockázati tényezõt jelent az ország számára. A technológia rohamos fejlõdésének korában új feladatként jelentkezik a korszerû és biztonságos informatikai infrastruktúra kialakítása és az információs rendszerek védelme. Már több jogszabály is született az információs rendszerek, számítógépes halózatok védelmére. A Kormány többek közt az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt feladatkörében alkotta meg a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeirõl szóló 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletet, amelynek 1. számú melléklete tartalmazza a Központi Rendszer és a kapcsolódó rendszerek egységes informatikai biztonsági követelményrendszerét, a 2. számú melléklet pedig a Központi Rendszer Informatikai Katasztrófa-elhárítási Tervének alapelveit határozza meg. Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 10. §-a pedig arról rendelkezik, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság mûködteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát. Más területek vonatkozásában is hasonlóan jogszabályok biztosítják az informatikai rendszerek biztonságát, és az informatikai rendszerek mûködésképtelenségébõl eredõ veszélyek elhárítására vonatkozó feladatokat. Így pl. a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetõk, ügyfelek védelme érdekében írja elõ a használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozást, a biztonsági kockázatok felmérését , a biztonsági kockázattal arányos virusvédelemrõl gondoskodást. Az Alkotmánybíróság a fentiekben ismertetett hatályos jogszabályokra figyelemmel a Korm.r.-tel kapcsolatban jogalkotói mulasztást nem állapított meg, ezért az indítványozó által hivatkozott alkotmányi rendelkezésekkel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította. Budapest, 2008. július 7. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k., elõadó alkotmánybíró

1759

723/B/2002. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság Pécs Megyei Jogú Város Közgyûlésének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelezõ igénybevételérõl szóló 44/2002. (VI. 29.) számú rendelete 5. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás I. Az indítványozók indítványukban Pécs Megyei Jogú Város Közgyûlésének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelezõ igénybevételérõl szóló 44/2002. (VI. 29.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint az Ör. 5. § (3) bekezdése, amely kötelezõvé teszi a települési szilárd hulladékszállítási közszolgáltatásnál a rendeletben meghatározott választható gyûjtõedények közül a legalább 70 literes gyûjtõedény használatát, ellentétes a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. §-ával, mert a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértéküsége követelményének nem tesz eleget. Véleményük szerint az önkényesen elõírt kötelezõ norma miatt nem a ténylegesen keletkezõ hulladék-mennyiség után kell megfizetni a közszolgáltatási díjat, ez pedig a magasabb jogszabály rendelkezésébe ütközik, ezért alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének rendelkezését.

II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „44/A. § (2) A helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” 2. A Ptk. hivatkozott rendelkezése: „201. § (1) A szerzõdéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.

1760


(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerzõdés megkötésének idõpontjában feltûnõen nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedõ fél a szerzõdést megtámadhatja.” 3. Az Ör. kifogásolt rendelkezése: „5. § (3) A választható szabványos tárolóedények felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. A begyûjtés gyakoriságának figyelembevételével a tárolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkezõ hulladék mennyiségével, de minimum 70 liter tárolókapacitás rendelkezésre álljon ingatlanonként.”

III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság az Ör. 5. § (3) bekezdését korábbi indítvány alapján már vizsgálta, ezért az Alkotmánybíróság elsõként áttekintette, hogy az indítvány nem minõsül-e „ítélt dolognak”. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § c) pontja alapján „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetõleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor „res iudicata”, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elõ. (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.) Ha az újabb indítványt más okra, más alkotmányossági összefüggésre alapítják, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200, 212.; 37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABH 2004, 908, 911.] Az Alkotmánybíróság az 1164/B/2004. AB határozatában (ABH 2005, 1517.) az Ör. több rendelkezésének vizsgálata mellett az Ör. 5. § (3) bekezdésének az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésébe ütközését vizsgálta és az indítványt elutasította. A jelenleg vizsgált indítvány az Ör. 5. § (3) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére alapította, így „ítélt dolog” nem áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben elbírálta.

10. szám

2. Az önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörének terjedelmét az Alkotmány, illetõleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján a képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet. A Hgt. 21. § (1) bekezdése a települési önkormányzat kötelezõ feladatává teszi a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és fenntartását. A Hgt. 20. § (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosa, illetõleg birtokosa, használója pedig köteles ezt a közszolgáltatást igénybevenni, vagyis köteles az ingatlanon keletkezõ hulladékot összegyûjteni és a begyûjtésre feljogosított hulladékkezelõnek átadni. Az önkormányzat rendeletben állapítja meg az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelõ díjfizetési kötelezettséget, a díj megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezményeket. A Hgt. 25. § (1) bekezdése alapján a közszolgáltatási díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A díj meghatározása során figyelembe kell venni többek közt a közszolgáltatást mûködtetõ szolgáltató hatékony mûködéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyûjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségeit, a közszolgáltatás fejleszthetõ fenntartásához szükséges költségeket. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj egytényezõs vagy kéttényezõs díjként határozható meg a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 2. § (2) bekezdése szerint. Az egytényezõs közszolgáltatási díj esetében a fizetendõ közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési idõszakban ûrített hulladékmennyiség szorzata. Az ûrített hulladékmennyiség az edényszám, az ûrítési szám és a tömegben vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. 3. Az Alkotmánybíróság már több hasonló tárgyú önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálata során megállapította, hogy a törvény a környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel tette kötelezõ közszolgáltatássá a települési szilárd hulladék elszállítását és ártalmatlanítását, valamint a szervezett szemétszállítás kötelezõ igénybevételét. E határozataiban hangsúlyozta az Alkotmánybíróság: nem életszerû az, hogy a tulajdonos az ingatlan használata során rendszeresen nem bocsát ki hulladékot. Az egyedi mérések alapján történõ szemétszállítás technikailag még nem megoldható, vagy azt csak magas költségráfordítással lehetne biztosítani, ezért egy kisebb méretû gyûjtõedény kötelezõ igénybevételének elõírása, és annak alapján a közszolgáltatási díj fizetése a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékûsége elvének sérelmét nem

10. szám


idézi elõ. Még akkor sem, ha a tulajdonos a rendelkezésre álló edény ûrtartalmát nem teljes mértékig használja ki, míg mások azt teljes mértékig megtöltik. Az esetenként elõforduló, a szerzõdött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy „üres” gyûjtõedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik, és költségei merülnek fel. A szerzõdött ûrtartalmú szeméttároló edénynek a gyûjtési gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetõen a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tényleges egyenértékûségének érvényesüléséhez vezet. A legkisebb ûrméret (...) kötelezõ meghatározása ingatlanonként környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel is szükséges elõírás, amely a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékûségének követelményét nem sérti. (506/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1541, 1545.; 992/H/2001. AB határozat, ABH 2002, 1563, 1567.; 90/B/2002. AB határozat, ABH 2003, 1692, 1695.; 1213/B/2004. AB határozat, ABH 2005, 1525, 1532.) Az Alkotmánybíróság fenti határozataiban foglaltakat az indítványozók ügyében is irányadónak tekinti. 4. Jelen ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a választható tárolóedények közül a legalább 70 literes gyûjtõedénynek a kötelezõvé tétele – a fenti indokokokat figyelembevéve – a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértéküségének a követelményét nem sérti. A fentiek miatt az Ör. 5. § (3) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével nem ellentétes. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 5. § (3) bekezdése alkotmányellenességét nem állapította meg, az indítványt elutasította. Budapest, 2008. július 7. Dr. Holló András s. k.,


alkotmánybíró

alkotmánybíró


612/B/2005. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal, az állati hulladék kezelésével és a te-

1761

lepülési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással összefüggõ feladatok végrehajtásáról szóló 8/2003. (III. 27.) számú rendelete 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás I. Az indítványozók egy indítványban Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal, az állati hulladék kezelésével és a települési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással összefüggõ feladatok végrehajtásáról szóló 8/2003. (III. 27.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. A sérelmezett rendekezés szerint „a lakossági közszolgáltatás ellátásáért a tulajdonos az önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete szerinti díjat köteles fizetni. A díjat az önkormányzat évenként felülvizsgálja”. A 2. számú melléklet külön meghatározza a 80 literes és a 110 (120) literes gyûjtõedény heti egyszeri ürítése esetén fizetendõ éves díjat. Az indítványozók azt kifogásolták, hogy akkor is kell fizetniük, amikor nem szállítanak tõlük hulladékot, „mivel falusi viszonylatban nem termelõdik minden ingatlannál annyi kommunális hulladék, hogy hetente megteljen a 80 literes kuka”. Szerintük magasabb jogszabályba ütközik, hogy nem az elszállításra átvett mennyiség szerint kell fizetni, ezért az Ör. 11. § (1) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti.

II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „44/A. § (2) A helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” 2. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) rendelkezése: „25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a következõket: a) a közszolgáltatás jellege, b) a kezelt hulladék mennyisége és minõsége, c) a közszolgáltatást mûködtetõ szolgáltató hatékony mûködéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyûjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei, d) a közszolgáltatás fejleszthetõ fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás

1762


megkezdését megelõzõen felmerülõ, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelõ létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követõ utógondozás és a harminc évig történõ monitorozás költségei.” 3. Az Ör. kifogásolt rendelkezése: „11. § (1) A lakossági közszolgáltatás ellátásáért a tulajdonos az önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete szerinti díjat köteles fizetni. A díjat az önkormányzat évenként felülvizsgálja.”

III. Az indítvány nem megalapozott. 1. A helyi önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörének terjedelmét az Alkotmány, illetõleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján a képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet. A Hgt. 21. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelezõ feladata a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása. A Hgt. 20. § (1) bekezdése alapján viszont az ingatlantulajdonosa, illetõleg birtokosa, használója köteles az ingatlanon keletkezõ hulladékot összegyûjteni és a begyûjtésre feljogosított hulladékkezelõnek átadni. Az önkormányzat rendeletben állapítja meg az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelõ díjfizetési kötelezettséget, a díj megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezményeket. A Hgt. 25. § (1) bekezdése alapján a közszolgáltatási díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj egytényezõs vagy kéttényezõs díjként határozható meg a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 2. § (2) bekezdése szerint. Az egytényezõs közszolgáltatási díj esetében a fizetendõ közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési idõszakban ûrített hulladékmennyiség szorzata. Az ûrített hulladékmennyiség az edényszám, az ûrítési szám és a tömegben vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. 2. Az Alkotmánybíróság már több hasonló tárgyú önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálata során megállapította, hogy minden ingatlan használata

10. szám

során keletkezik hulladék, ezért környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel a törvény kötelezõ közszolgáltatássá tette a települési szilárd hulladék elszállítását és ártalmatlanítását, valamint a szervezett szemétszállítás kötelezõ igénybevételét. E határozataiban hangsúlyozta az Alkotmánybíróság, hogy nem életszerû, hogy a tulajdonos az ingatlan használata során rendszeresen, egyáltalán nem bocsát ki hulladékot. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyedi mérések alapján történõ szemétszállítás technikailag nem megoldható, vagy csak magas költségráfordítással lehetne biztosítani. Ezért egy legkisebb méretû gyûjtõedény kötelezõ igénybevételének elõírása és annak alapján a közszolgáltatási díj fizetése a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékûsége elvének sérelmét nem idézi elõ. Mindezzel nem ellentétes, ha a tulajdonos a rendelkezésre álló edény ûrtartalmát nem teljes mértékig használja ki, míg mások azt teljes mértékig megtöltik. Az esetenként elõforduló, a szerzõdött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy „üres” gyûjtõedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik, és költségei merülnek fel. [506/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1541, 1545.; 992/H/2001. AB határozat, ABH 2002, 1563, 1567.; 1213/B/2004. AB határozat, ABH 2005, 1525, 1532.] Az Alkotmánybíróság már Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének azonos tárgyú korábban hatályban volt önkormányzati rendeletét is vizsgálta. Az indítványozó azzal a rendelettel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy ingatlanonként és nem a ténylegesen elszállított hulladék mennyisége szerint állapították meg a hulladékszállítási díjat. Az indítványt elutasító határozatában is hivatkozott az Alkotmánybíróság arra, hogy a szerzõdött ûrtartalmú szeméttároló edénynek a gyûjtési gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetõen a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tényleges egyenértéküségének érvényesüléséhez vezet. „A legkisebb ûrméret (...) kötelezõ meghatározása ingatlanonként környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel is szükséges elõírás, amely a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértéküségének követelményét nem sérti.” (90/B/2002. AB határozat, ABH 2003, 1692, 1695.) Az Alkotmánybíróság fenti határozataiban foglaltakat az indítványozók ügyében is irányadónak tekinti. 3. A jelen ügyben az Ör. kifogásolt, 11. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a tulajdonos az önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében meghatározott díjat köteles fizetni. A melléklet a közszolgáltatás egységnyi díjtételét határozza meg, és a választható 80, illetve 110 (120) literes gyûjtõedény heti egyszeri elszállítása alapján állapítja meg az egytényezõs fizetendõ díjat figyelemmel a Hgt. és Korm. r. elõírásaira. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a díjmegállapítás megfelel annak a követelménynek, hogy a közszolgáltatás díja arányos legyen a közszolgáltatással. Az ön-

10. szám


kormányzati rendeletben megállapított választható gyûjtõedények közül a legkisebb ûrtartalmú gyûjtõedény kötelezõ igénybevétele – még ha azt nem minden esetben töltik is meg teljesen hulladékkal –, valamint annak alapján a közszolgáltatási díj megfizetése magasabb jogszabály rendelkezésébe nem ütközik. A fentiek miatt az Ör. 11. § (1) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének rendelkezését nem sérti. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 11. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét nem állapította meg, az indítványt elutasította. Budapest, 2008. július 7. Dr. Holló András s. k.,


alkotmánybíró

alkotmánybíró


663/B/2006. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 5/2007. (II. 23.) KvVM rendelet melléklete I/2. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás I. 1. Az indítványozó a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 11/2006. (II. 24.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM r) melléklete I/2. pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri, mivel ellentétesnek tartja az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)–b) pontjaival és 37. § (3) bekezdésével.

1763

Az indítványozó álláspontja szerint a KvVM r. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján került megalkotásra, azonban szerinte a melléklet nem a felhatalmazásnak és az Nbtv. 2. számú melléklete 18. és 19. pontjának megfelelõen tartalmazza a bizalmas és fontos munkakörök meghatározását, mivel a támadott melléklet szervezeti egységeket sorol fel, nem pedig munkaköröket, ezért az ott dolgozó minden köztisztviselõnek nemzetbiztonsági ellenõrzésen kell átesnie, mivel beosztása fontosnak és bizalmasnak minõsül. Az indítványozó szerint a szabályozásnak az a módja, hogy a szervezeti egységek és nem pedig a munkakörök alapján történik a nemzetbiztonsági ellenõrzés, egyrészt felesleges ellenõrzéseket von maga után, másrészt az egyes szervezeti egységek átszervezésével bizalmas munkakörök kerülhetnek ki az ellenõrzés hatálya alól. Megítélése szerint tehát a melléklet I/2. pontja a jogszabályi felhatalmazás túllépése miatt sérti az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontját, valamint a Kormány tagjainak rendeletalkotási jogával összefüggésben az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében megfogalmazott elvet, amely szerint az alacsonyabb szintû jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Az indítványozó szerint tehát az R. melléklete I/2. pontja alkotmánysértõ azáltal, hogy magasabb szintû jogszabályba ütközik, illetve azért is, mert a Kormány nem biztosítja a törvények végrehajtását, mivel „tûri, hogy egy tagja törvényellenes rendeletet alkosson”. Az indítványozó ellentétesnek tartja továbbá a kifogásolt rendelkezést a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 5. § (1)–(2) bekezdésével is, mert szerinte ha a nemzetbiztonsági ellenõrzésnek és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek nincs indoka, akkor „célja sincs a személyes adatok kezelésének”. 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a KvVM r.-tet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 5/2007. (II. 23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése 2007. március 3-ával hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az annak helyébe lépett új jogszabályt vizsgálja meg, amennyiben az tartalmazza a korábbi jogszabály indítványozó által támadott rendelkezését (többek között: 137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456.; 882/B/1998. AB határozat, ABH 2002, 861.). Mivel a hatályos szabályozás a kifogásolt rendelkezést lényegében azonos tartalommal átvette, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot a hatályos rendelkezések tekintetében, azaz az R. melléklete I/2. pontjára folytatta le.

1764

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését a következõ jogszabályi rendelkezésekre alapozta. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „35. § (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását;” „37. § (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.” 2. Az Nbtv. hivatkozott rendelkezései: „78. § (3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy – a miniszterrel egyetértésben – rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek – a 2. számú melléklet 18. pontja alapján – fontos és bizalmas munkakörnek minõsülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenõrzések szintjét.” „2. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez Fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek: 18. a minisztériumokon, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkezõ miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltõ személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)–(6) bekezdéseiben szereplõ, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvényben meghatározott külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külsõ, leplezett támadás által fenyegetett, 19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezetõ által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)–(6) bekezdéseiben szereplõ, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvényben meghatározott külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük.”

3. Az Avtv. hivatkozott rendelkezései: „5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. (2) Csak olyan személyes adat kezelhetõ, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél

10. szám

elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.” 4. A KvVM r. indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezése: ,,Melléklet a 11/2006. (II. 24.) KvVM rendelethez Szervezet és munkakörök

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban: I/2. – Kabinetiroda köztisztviselõje, ügykezelõje – állami vezetõ (miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár) titkárságának köztisztviselõje, ügykezelõje – Ellenõrzési Önálló Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje – Humán Erõforrás Önálló Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje – Koordinációs Önálló Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje – Nemzetközi Környezetpolitikai Fõosztály köztisztviselõje – Nemzetközi Környezetpolitikai Fõosztály ügykezelõje – Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztálya köztisztviselõje – Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztálya ügykezelõje – Társasági Önálló Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje – Környezetbiztonsági és Környezet-egészségügyi Osztály köztisztviselõje

A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje

I.

B B

C C B B A B A C C”

5. Az R. vizsgált rendelkezései: ,,Melléklet az 5/2007. (II. 23.) KvVM rendelethez Szervezet és munkakörök

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban: I/2. – Miniszteri Kabinet köztisztviselõje, ügykezelõje – állami vezetõ (miniszter, államtitkár, szakállamtitkár) titkárságának köztisztviselõje, ügykezelõje – Ellenõrzési Fõosztály köztisztviselõje, ügykezelõje – Humánpolitikai Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje – Közösségi és Nemzetközi Fõosztály köztisztviselõje – Közösségi és Nemzetközi Fõosztály ügykezelõje – Tulajdonosi Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje

A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje

I.

B B

C C B A C”

10. szám

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III.

Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak elsõként arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a miniszter az R. melléklete I/2. pontja megalkotása során a jogalkotási felhatalmazás keretein belül járt-e el, azaz hogy a kifogásolt rendelkezés megfelel-e az Nbtv.-ben foglalt felhatalmazásnak, illetve sérti-e az Alkotmánynak az indítványozó által megjelölt rendelkezését. Az Alkotmány 37. § (3) bekezdése szerint a Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 8. § (1) bekezdése értelmében a miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejû rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Az Nbtv. 78. § (3) bekezdése felhatalmazza az illetékes minisztert, hogy rendeletben megállapítsa a fontos és bizalmas munkaköröket, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenõrzések szintjét. Az R. megalkotására – annak bevezetõje szerint – e rendelkezés figyelembevételével, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben került sor. Az Nbtv. 68. § (1)–(2) bekezdése szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenõrzés célja annak vizsgálata, hogy a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltõ személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek. A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezõk, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértõ vagy veszélyeztetõ helyzet állhat elõ; lényegében annak vizsgálatáról van tehát szó, hogy a fontos és bizalmas munkakört betöltõ vagy arra jelölt személy jelent-e nemzetbiztonsági szempontból megengedhetetlen kockázatot. A nemzetbiztonsági ellenõrzés kezdeményezésre jogosult illetékes miniszter – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg azon munkaköröket, amelyek fontos és bizalmas munkakörnek minõsülnek, és e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenõrzések szintjét, azaz, hogy mely fontos és bizalmas munkakör betöltését milyen típusú biztonsági kérdõív (,,A”, „B” vagy „C”) kitöltéséhez kötik, igazodva az Nbtv. 71. § (2) bekezdésében rögzítettekhez, mely a megismerendõ adatok (fontos és bizalmas információk) minõsítésétõl, illetve jelölésétõl függõen írja elõ a nemzetbiztonsági ellenõrzés típusát. Az „A” típusú kérdõív a legenyhébb fokozatú, míg a „C” típusú a legrészletesebb biztonsági ellenõrzést teszi lehetõvé.

1765

Az Alkotmánybíróság eljárása során áttekintette az Nbtv. 78. § (3) bekezdésbe foglalt felhatalmazás alapján a fontos és bizalmas munkakörökkel kapcsolatban kiadott egyes miniszteri rendeleteket is és megállapította, hogy a más minisztériumokban hasonló munkakörben mûködõ köztisztviselõk, illetve ügykezelõk szintén kötelesek valamilyen – „A”, „B”, vagy „C” – típusú nemzetbiztonsági ellenõrzésnek alávetni magukat. A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjében jelentõs eltérések az egyes minisztériumok tekintetében nem tapasztalhatók. Az indítványozó által kifogásolt rendelkezés az Nbtv. figyelembevételével sorolja fel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egyes szervezeti egységeit, azon belül meghatározza a fontosnak és bizalmasnak minõsülõ munkaköröket, és az Nbtv.-ben rögzített szempontok figyelembevételével a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjét, valamint az ennek megfelelõ kérdõívtípust. Nem megalapozott tehát az az indítványozói állítás, hogy az R. szervezeti egységeket határoz meg, és nem munkaköröket, hiszen a felsorolt szervezeti egységekhez kapcsolódóan azok köztisztviselõit, ügykezelõit jelöli meg. Az R. az ellenõrzés alá esõ munkaköröket az adott szervezeti egység megjelölésével határozza meg, vagyis az összes, a felsorolt szervezeti egységhez tartozó munkakör ellenõrzés alá esik. A rendeletalkotási felhatalmazás célja – meghatározott nemzetbiztonsági vizsgálat és így alapjogi korlátozás alá esõ személyek meghatározása – ezáltal az Nbtv. által adott keretek között megvalósul. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt melléklet I/2. pontja tehát nem ellentétes sem az Nbtv., sem az Alkotmány megjelölt rendelkezéseivel; a felhatalmazásban foglaltaknak eleget tesz. 2. Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a Kormány védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek jogait, valamint biztosítja a törvények végrehajtását. Ezzel az alkotmányi rendelkezéssel összefüggésben nem megalapozott az indítványozónak az az állítása, hogy a Kormány nem biztosítja a törvények végrehajtását, mert „tûri, hogy egy tagja törvényellenes rendeletet alkosson”. Az Alkotmánybíróság értelmezésében – korábbi határozatainak megfelelõen – az, hogy a Kormány biztosítja a törvények végrehajtását, részben azt jelenti, hogy hatáskörében eljárva rendeleteket bocsáthat ki, sõt, kell kibocsátania, azaz az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjából a Kormány jog al ko tá si kö te le zett sé ge ve zet he tõ le [22/1990. (X. 16.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 83.; 507/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 527.]. Továbbá a 14/1998. (V. 8.) AB határozatban, valamint az Alkotmányban foglaltaknak megfelelõen a Kormánynak az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjából [valamint a jelen ügyben nem érintett, az Alkotmány 25. § (1) és 78. § (2) bekezdésébõl] levezethetõ feladata a törvények kezdeményezése, törvényjavaslatok elõterjesztése is (ABH 1998, 131.). Az Nbtv.-ben rögzített felhatalmazás ilyen értelemben vett végrehajtása azonban a miniszter rendeletalkotási kö-

1766


telezettségét jelenti, nem a Kormányét, a törvény – az Nbtv. – végrehajtója az adott ügyben a miniszter, aki így tesz eleget az Alkotmány 37. § (3) bekezdésben megfogalmazott általános jogalkotási kötelezettségének. Az indítványozó tehát olyan tartalmat tulajdonít a megjelölt alkotmányi §-nak, mellyel az nem rendelkezik, és a kifogásolt rendelkezéssel alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggésbe nem hozható, így nem állapítható meg az R. melléklete I/2. pontja általi, állított sérelme sem. 3. Az indítványozó a kifogásolt rendelkezések és az Avtv. 5. § (1)–(2) bekezdéseinek ellentétét is állítja, mivel szerinte ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek és a nemzetbiztonsági ellenõrzésnek „nincs indoka”, „akkor célja sincs a személyes adatok kezelésének”. Mivel azonban az Alkotmánybíróság a kifogásolt melléklet I/2. pontja alkotmányellenességét nem állapította meg, így az Avtv. állított megsértését – mint az eredeti kérelem eldöntésétõl függõ járulékos kérelmet – nem vizsgálta. 4. Nem vizsgálta a jelen ügyben az Alkotmánybíróság a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget sem, mert az indítványozó ezzel kapcsolatban határozott kérelmet nem adott elõ, az az indítványban csak utalás szintjén jelenik meg és az R. erre vonatkozóan rendelkezéseket nem tartalmaz. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az R. támadott melléklete I/2. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

10. szám

nek az Oroszországi Föderációba való beszállításával kapcsolatos együttmûködésérõl szóló Egyezmény 12. Cikke szerint az Egyezmény az azt követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amikor a Felek írásban értesítik egymást annak hatálybaléptetéséhez szükséges belsõ jogi kötelezettségek teljesítésérõl. Az Orosz Fél 2008. augusztus 28-i keltezésû jegyzékében értesítette a Magyar Felet, míg a Magyar Fél 2008. augusztus 29-i keltezésû jegyzékében értesítette az Orosz Felet a hatálybalépéshez szükséges belsõ jogi kötelezettségek teljesítésérõl. Az Egyezmény 12. Cikke értelmében az Egyezmény 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba. A fen ti ek re te kin tet tel, össz hang ban a 204/2008. (VIII. 19.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy az Oroszországi Föderáció Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kutatóreaktor kiégett fûtõelemeinek az Oroszországi Föderációba való beszállításával kapcsolatos együttmûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl szóló 204/2008. (VIII. 19.) Korm. rendelet 2–3. §-a 2008. szeptember 1-jén, azaz kettõezernyolc szeptember elsején lépett hatályba. Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter

Budapest, 2008. július 8. Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró

Miniszteri határozat A külügyminiszter 39/2008. (IX. 9.) KüM határozata az Oroszországi Föderáció Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kutatóreaktor kiégett fûtõelemeinek az Oroszországi Föderációba való beszállításával kapcsolatos együttmûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl szóló 204/2008. (VIII. 19.) Korm. rendelet 2–3. §-a hatálybalépésérõl A 204/2008. (VIII. 19.) Korm. rendelettel a Magyar Közlöny 2008. augusztus 19-i, 121. számában kihirdetett, az Oroszországi Föderáció Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kutatóreaktor kiégett fûtõelemei-

Miniszteri utasítások A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 10/2008. (HÉ 39.) KvVM utasítása az Országos Környezeti Kármentesítési Program elõirányzat mûködtetésének és végrehajtásának szabályairól Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) bekezdése és a 49. § o) pontja, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) elõírásai alapján, valamint a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 1. számú mellékletében a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetben meghatározott környezetvédelmi és vízügyi elõirányzatok közül az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) végrehajtására szolgáló 10. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport felhasználásának szabályait – a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználási szabályairól szóló 1/2008. (K.V. Ért. 3.) KvVM utasítás (a továbbiakban: Mut.) rendelkezéseivel összhangban – az alábbiak szerint határozom meg.

10. szám

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ Általános rendelkezések

1. § Az utasítás hatálya: a) az OKKP 10. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport (a továbbiakban: 10/2/39) elõirányzatra; b) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium), a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságra (a továbbiakban: VKKI), az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõségre (a továbbiakban: Fõfelügyelõség), a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokra (a továbbiakban: KÖVIZIG), a Fejlesztési Igazgatóságra (a továbbiakban: FI), a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségekre (a továbbiakban: KÖTEVIFE), valamint a nemzeti park igazgatóságokra (a továbbiakban: NPI) terjed ki.

Az OKKP-elõirányzat felhasználásának célja 2. § (1) Az OKKP célja a felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) VI. fejezetében rögzítetteknek megfelelõen a felszíni és felszín alatti vizek, a földtani közeg, továbbá a természet veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, a szennyezettség kockázatának csökkentése vagy megszüntetésének elõsegítése. Az OKKP magában foglalja a felelõsségi körtõl független általános és országos feladatokat, továbbá az egyedi kármentesítési beruházásokat, a kormányzati munkamegosztás szerinti felelõs miniszterek irányítása alá tartozó alprogramok és az állami felelõsségi körbe tartozó kármentesítési feladatok koordinálását. (2) Az OKKP (1) bekezdés szerinti feladatai végrehajtásának pénzügyi fedezetét a költségvetés fejezeti sora, a rendelkezésre bocsátott uniós források, más tárcák által átcsoportosított pénzeszközök, illetõleg egyéb források biztosíthatják.

Az OKKP-elõirányzat felhasználásának általános szabályai 3. § (1) Az OKKP hosszú távú céljainak és az éves szakmai feladatainak ismeretében – a Minisztérium költségvetési tervezési folyamata részeként – a Vízgyûjtõ-gazdálkodási és Vízvédelmi Fõosztály (a továbbiakban: VVF) az érintett szervezeti egységek bevonásával költségvetési tervjavaslatot készít elõ. (2) A Kvt.-ben az adott évre fejezeti kezelésû elõirányzatban a 10/2/39 jogcímen jóváhagyott keret felhasználására a melléklet szerinti részletes költségvetési feladattervet kell készíteni. A feladattervet a VVF elõkészítésében a vízügyi szakállamtitkár a környezetgazdasági szakállamtitkár egyetértésével terjeszti elõ miniszteri jóváhagyásra a költségvetési év kezdetét követõ egy hónapon belül.

1767

(3) Az OKKP részletes költségvetési feladattervének végrehajtását a miniszteri jóváhagyás után lehet megkezdeni. (4) Az OKKP elõirányzat feladatai alapján éves felhasználási tervet kell készíteni, s annak teljesülését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A felhasználási terv tartalmazza a tárgyévi kötelezettségvállalások terhére történõ tárgyévi kiadásokat, az elõzõ években a tárgyévi elõirányzat terhére történt kötelezettségvállalásokat, a melléklet szerint. (5) A VVF március 31-ig éven belül ütemezi a projektek megvalósítását. (6) Az OKKP pénzügyi tervezés egyes szakaszainak szakmai elõkészítését, továbbá a keretfelhasználást a vízügyi szakállamtitkár felügyeli. (7) Az OKKP-elõirányzat költségvetési tervezését, ellenõrzését és a felhasználás pénzügyi lebonyolítását a Költségvetési és Beruházási Fõosztály illetékes osztálya végzi. 4. § Az OKKP-elõirányzat felhasználása során: a) a szakmai feladatok végrehajtásáról, illetõleg azok ellenõrzésérõl a VVF gondoskodik; b) az elõirányzatból történõ kifizetés feltétele a teljesítés megtörténte és a szakmai teljesítés igazolása. 5. § Az OKKP-elõirányzat szakmai teljesítésének elszámolási kötelezettségérõl a VVF gondoskodik. Az éves elszámolást a költségvetési beszámoló keretében a VVF készíti el.

Az OKKP-elõirányzat felhasználásának végrehajtásával összefüggõ részletes szakmai feladatok 6. § A Minisztérium OKKP-val kapcsolatos feladatai a Kr. 20. §-ában rögzítetteknek megfelelõen a) általános feladatok: aa) irányítás, ab) szakmai koordináció, ac) ellenõrzés, ad) OKKP mûködtetése, ae) kutatási és mûszaki fejlesztési feladatok, af) PR-feladatok ellátása, ag) hazai és nemzetközi kapcsolattartás, ah) szabályozás, ai) EU-támogatásokkal kapcsolatos feladatok; b) országos feladatok: ba) a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Környezetvédelmi Nyilvántartási Rendszere (a továbbiakban: FAVI) és annak részét képezõ alrendszerek a FAVI-ENG, a FAVI-KÁRINFO és a FAVI-MIR fejlesztése és mûködtetése,

1768


bb) szennyezõ források, szennyezett területek számbavétele, a szennyezéscsökkentési program folytatása, bc) a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (a továbbiakban: NKPL) készítése, továbbá a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás ellátása, bd) alprogramok koordinálása; c) egyedi feladatok: ca) a Minisztérium felelõsségi körébe tartozó beruházások elõkészítése, tényfeltárás, cb) a Minisztérium felelõsségi körébe tartozó beruházások, mûszaki beavatkozás, cc) egyedi nagyprojektek, cd) a Minisztérium felelõsségi körébe tartozó beruházások monitoring feladatai, ce) egyedi projektek projektekkel kapcsolatos lebonyolítási, területkezelési, mûszaki ellenõrzési és pályázat elõkészítési feladatok ellátása; d) kormányhatározat szerint a Minisztérium, illetve szervezetei beruházásában végrehajtott kármentesítési beruházási projekt lebonyolítása.

Az OKKP általános feladatai 7. § (1) Az OKKP általános feladatain belül a program irányítása keretében kell gondoskodni a Kr. 20. §-ában foglaltak szerint a Minisztériumra háruló kormányzati feladatok ellátásáról és a tárcaközi kapcsolattartásról. (2) Az OKKP általános irányítása magában foglalja az OKKP mûködtetéséhez szükséges koordináló szervezetek létrehozását és mûködtetését, az OKKP szakmai fejlõdése és az ellenõrzés eredményei alapján az OKKP mûködésének fejlesztését, az OKKP-val kapcsolatosan az Országgyûlés, illetve a Kormány részére készítendõ elõterjesztések, jelentések elõkészítésének irányítását, különös tekintettel az állami felelõsségi körbe tartozó hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítésérõl szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 5. pontja szerinti kötelezettségekre. (3) Az OKKP irányításáért a vízügyi szakállamtitkár felelõs. 8. § (1) Az OKKP szakmai koordináció kiterjed az OKKP valamennyi elemére. (2) A szakmai irányítást a vízügyi szakállamtitkár látja el. (3) A vízügyi szakállamtitkár: a) szakmai koordinációt a VVF, illetve az irányítása alá tartozó további szervezeti egységek útján látja el, b) a feladat végrehajtása során együttmûködik a jogi, környezetgazdasági és a természet- és környezetmegõrzési szakállamtitkárokkal, c) bevonja továbbá a Költségvetési Fõosztályt, a Környezetkutatási, Oktatási és Informatikai Koordinációs Fõosztályt, a Közigazgatási és Jogi Fõosztályt, a Fejlesztési

10. szám

Igazgatóságot (a továbbiakban: FI), a KÖTEVIFE-eket, a KÖVIZIG-eket, az NPI-okat, továbbá a VKKI-t. d) külsõ szakértõk (szakértõ cégek) segítségét is igénybe veheti. (4) A szakmai irányítás végrehajtását, állandó munkacsoportok, a Kármentesítési Programcsoport (a továbbiakban: Programcsoport) és az Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja (a továbbiakban: Tárcaközi Munkacsoport) segítik. (5) A munkacsoportok tagjai rendszeresen tájékoztatják a Minisztériumot az általuk ellátott feladatokról. (6) A munkacsoportok mûködéséhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási feladatait a VVF látja el a VKKI bevonásával. 9. § (1) A Programcsoport közremûködik – kármentesítés területén – a Minisztérium felelõsségi körébe tartozó szakmai feladatok tervezésében, koordinációjában és lebonyolításában. (2) A Programcsoport elnöke a vízügyi szakállamtitkár vagy az általa megbízott személy. (3) A Programcsoport tagjai: az OKKP Vízügyi és Természetvédelmi Alprogramjainak végrehajtásában érintett minisztériumi egységek és szervezetek, a Fõfelügyelõség, a KÖTEVIFE-k kijelölt képviselõi, a Minisztérium beruházásába tartozó projektek kötelezettjei a KÖVIZIG-ek és NPI-k, illetve a VKKI delegált tagjai. Az ülésre meghívást kapnak a napirend szerint érintett minisztériumi szervezeti egységek vezetõi, illetve szükség szerint külsõ szakértõk is. (4) A Programcsoport figyelemmel kíséri és összehangolja az OKKP Minisztériumot érintõ feladatainak végrehajtását, illetõleg folyamatosan informálja a résztvevõket. (5) A Programcsoport alkalomszerûen ülésezik. 10. § (1) A Kr. 20. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátását, az alprogramok koordinálását Tárcaközi Munkacsoport segíti. (2) A Tárcaközi Munkacsoport áttekinti a különbözõ tárcák felelõsségi körébe tartozó OKKP-alprogramok keretében végzett kármentesítések elõrehaladását, egyezteti az OKKP tárgyévet megelõzõ tevékenységérõl szóló, Kormány részére készülõ jelentést. (3) A Tárcaközi Munkacsoport elnöke a vízügyi szakállamtitkár vagy az általa megbízott személy. (4) A Tárcaközi Munkacsoport a) titkári feladatait a VKKI látja el; b) külsõ tagjai: a Pénzügyminisztérium és ezen belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális

10. szám


Minisztérium, továbbá a tárcaalprogramok irányítóinak kijelölt képviselõi; c) belsõ tagjai: a VVF, a Minisztérium témában érintett fõosztályainak képviselõi; a VKKI delegált tagjai; d) tanácskozási jogú tagok: az érintett (külsõ) szakértõk. (5) A Tárcaközi Munkacsoport alkalomszerûen ülésezik, de évente legalább egyszer. 11. § (1) Az ellenõrzési feladat kiterjed az OKKP keretében folyó, a Minisztérium felelõsségi körébe tartozó tevékenységek átfogó, illetõleg részletes pénzügyi és szakmai ellenõrzésére. (2) Az ellenõrzést az Ellenõrzési Fõosztály a Belsõ Ellenõrzési Kézikönyv vonatkozó irányelvei alapján a jóváhagyott éves ellenõrzési terv szerint végzi. (3) A szakmai ellenõrzést a vízügyi szakállamtitkár koordinálja, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek, illetve külsõ szakértõk bevonásával. 12. § (1) Az OKKP-t a vízügyi szakállamtitkár mûködteti a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználási szabályainak és a szakmai követelményeknek megfelelõen. (2) Az OKKP mûködtetési feladatait a VKKI, a KÖVIZIG-ek, illetõleg a NPI-k a feladatközlõ levélben, meghatározottak alapján végzik. (3) A Minisztérium felelõsségi körébe tartozó környezeti kármentesítési beruházások kötelezettje és kedvezményezettje a VKKI vagy a KÖVIZIG, vagy a vagyonkezelésében lévõ területeken az érintett NPI. (4) A mûködtetési feladatok közé tartoznak továbbá a nyilvántartási feladatok, a beszámolók, jelentések elõkészítése, az OKKP-t érintõ EU-támogatások fogadása. 13. § (1) A Kr. 20. §-ának (4) bekezdésben foglalt feladat ellátásához kapcsolódóan a Minisztérium irányítási jogkörébe tartozó kármentesítések háttérintézményi feladatait a VKKI látja el. (2) A kármentesítésre kötelezett által megküldött tényfeltárási, mûszaki beavatkozási és utómonitoring-dokumentációk szakszerû tárolását és az adatszolgáltatást a Kr. 31. §-ának (5) bekezdése szerint kijelölt szervezet biztosítja. 14. § A kutatási és mûszaki fejlesztési feladatok az OKKP szakmai megalapozásával, pontosításával kapcsolatos K+F feladatok jelentik, a feladatok végrehajtását a vízügyi szakállamtitkár felügyeli a VVF a közremûködésével. 15. § A PR-feladatok – a Minisztérium kommunikációs tevékenységével összehangoltan – az OKKP-t érintõ kommunikációs tevékenység ellátását, az OKKP jelentõsebb eredményeinek közreadását (így például: kiadványok készítése szerkesztõbizottság mûködtetésével, az információk interneten, intraneten, CD-lemezen történõ megjelentetése) jelentik, a feladatok végrehajtását a Kommuniká-

1769

ciós és Koordinációs Fõosztály bevonásával a vízügyi szakállamtitkár felügyeli. 16. § A hazai és nemzetközi kapcsolattartás feladat magában foglalja az OKKP-val összefüggõ nemzetközi együttmûködések, adatszolgáltatások tárcaszintû feladatainak ellátását, illetve az OKKP-hoz tartozó továbbképzési, oktatási feladatok szakmai irányítását. A végrehajtásáért az illetékes szakállamtitkárok a felelõsek. 17. § A szabályozási feladat magában foglalja az OKKP mûködtetéséhez szükséges jogi, mûszaki és gazdasági szabályozás szakmai elõkészítését, kidolgozását és elõterjesztését. A szabályozási feladatok végrehajtásáért a vízügyi, valamint a jogi szakállamtitkár a felelõs. 18. § (1) Az OKKP vonatkozásában az EU- és egyéb nemzetközi támogatások elõkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását a környezetgazdasági szakállamtitkár irányítja. (2) Az OKKP-t érintõ 2007–2013. év közötti EU-támogatások (a továbbiakban KEOP) felhasználásának és tervezésének szakmai elõkészítését az FI és a VVF irányításával a VKKI végzi, a KÖTEVIFE-k, a KÖVIZIG-ek és az NPI-k javaslatának figyelembevételével. (3) A KEOP környezeti kármentesítési feladatok végrehajtásával összefüggõ adatszolgáltatási feladatokat a VVF koordinációjával a VKKI végzi. (4) A (3)–(4) bekezdések szerinti szakmai feladatok koordinációjáért és irányításáért a vízügyi szakállamtitkár felelõs. (5) A Minisztérium felelõsségi körébe tartozó környezeti kármentesítési beruházásokat a kötelezettek a minisztérium feladatközlése alapján, az OKKP éves költségvetésében biztosított, vagy EU-támogatási pályázaton elnyert keret terhére hajtják végre.

Az OKKP-ba tartozó országos feladatok 19. § FAVI és annak alrendszerei (FAVI-ENG, FAVIKÁRINFO, FAVI-MIR) fejlesztése, mûködtetése során: a) a Kr. IX. fejezete szerinti FAVI és ennek részét képezõ (FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO, FAVI-MIR) alrendszerek fejlesztése, mûködtetése feladat a FAVI-n túl kiterjed az intraneten futó Országos Számbavételi Lekérdezõ Rendszer adatbázis folyamatos feltöltésére és aktualizálására, továbbá a kapcsolódó eszközbeszerzések és informatikai oktatási programok végrehajtására; b) a FAVI-ENG, FAVI-MIR és a FAVI-KÁRINFO térinformatikai alrendszerek fejlesztéséért a vízügyi szakállamtitkár a felelõs, a Környezetkutatási, Oktatási és Informatikai Koordinációs Fõosztály bevonásával; c) a FAVI és ennek részét képezõ KÁRINFO térinformatikai rendszer mûködtetésével kapcsolatos feladatokat

1770


a vízügyi szakállamtitkár, a Környezetkutatási, Oktatási és Informatikai Koordinációs Fõosztály vezetõje az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek útján, továbbá a szakmai rendszergazdai feladatokat ellátó VKKI-val együtt látják el. 20. § Szennyezõ források, szennyezett területek számbavétele, a szennyezéscsökkentési program végrehajtása keretében: a) a szennyezõ források, szennyezett területek országos számbavétele keretében a felelõsségi körtõl függetlenül minden felszín alatti vizet, illetve földtani közeget veszélyeztetõ pontszerû potenciális és ténylegesen ható szennyezõ forrást figyelembe kell venni; b) az adatokat a környezeti elemekre vonatkozó egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási követelményekre figyelemmel, a FAVI-KÁRINFO információs alrendszerben kell rögzíteni; c) a szennyezéscsökkentési program célja, hogy a FAVI információs alrendszerekre támaszkodóan az engedélyköteles tevékenységeket nyilvántartsa és megalapozza az egyes esetekben szükséges hatósági intézkedéseket; d) az a)–c) pontok szerinti feladatok ellátásáért a vízügyi szakállamtitkár a felelõs. Az a)–c) pontok szakmai feladatait a VVF szakmai irányításával a KÖTEVIFE-k és a KÖVIZIG-ek bevonásával a VKKI végzi.

10. szám

mentesítési program középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat 2. és 3. pontjai alapján lát el. (2) A Kr. 20. § (2) és (3) bekezdései alapján, állami felelõsségi körbe sorolt feladatok esetén a különbözõ tárcaalprogramokkal kapcsolatos koordinációért, valamint a Minisztérium különbözõ alprogramjaihoz tartozó feladatok elõkészítéséért a vízügyi szakállamtitkár a felelõs. (3) A Minisztérium felelõsségi körébe tartozó alprogramok: a) Vízügyi Alprogram, melynél a kármentesítés kötelezettje a területileg illetékes KÖVIZIG, b) a Természetvédelmi Alprogramhoz tartoznak azok az NPI vagyonkezelésében lévõ területen végzendõ környezeti kármentesítési feladatok, melynél a kármentesítés kötelezettje a területileg érintett NPI. (4) Az alprogram-koordinációt a VKKI a VVF irányításával látja el. 23. § (1) A Korm. határozat 5. pontja alapján az éves jelentés elkészítéséért a vízügyi szakállamtitkár a felelõs, a jogi szakállamtitkár bevonásával. (2) A beszámoló, illetõleg a jelentés szakmai elõkészítését a VKKI közremûködésével a VVF végzi. Az OKKP- ba tartozó egyedi feladatok

21. § (1) Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) készítése, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás ellátása az alábbi feladatokat foglalja magába: a) az NKPL, a Kr. 20. §-a szerinti különbözõ kármentesítési szakaszokra vonatkozó, kockázatbecslésre támaszkodó prioritási számok alapján összeállított prioritási listákat jelenti; b) a prioritási szám kifejezi a szennyezett terület környezeti kockázatát, a kármentesítés sürgõsségét; c) Az NKPL-lel kapcsolatos feladatok: ca) listák összeállítása, prioritási számok meghatározása, cb) módszertan fejlesztése, cc) a FAVI információs alrendszereinek bõvítése, aktualizálása. (2) Az NKPL feladatainak végrehajtásáért a VVF, a VKKI és a KÖTEVIFE-k bevonásával vízügyi szakállamtitkár a felelõs. (3) A hazai és a nemzetközi adatszolgáltatás ellátása érdekében a pontszerû szennyezõforrások és a szennyezett területek a FAVI-KÁRINFO-adatbázisban való rögzítése a KÖTEVIFE-k, KÖVIZIG-ek felelõsségébe tartozik, a feldolgozást a VKKI végzi a VVF szakmai irányításával. 22. § (1) A kormányzati munkamegosztás szerinti tárcaalprogramok koordinációja a Minisztérium feladata, amelyet a Kr. 20. §-ának (2) és (3) bekezdései, a Korm. határozat 3. és 4. pontja, illetõleg az állami felelõsségi körbe tartozó tartós környezetkárosodások elhárítását szolgáló kár-

24. § Az OKKP egyedi feladatai körébe tartoznak: a) a Minisztérium egyedi kármentesítési beruházási projektjei (tényfeltárás, mûszaki beavatkozás, monitoring), illetve nem a Minisztérium projektjei, de kormányhatározat szerint a Minisztérium, illetve szervezetei beruházásában folyó kármentesítési beruházási projektek végrehajtása; b) az a) pont szerinti kötelezettség megállapítása a jogi szakállamtitkár állásfoglalása alapján; c) az a) pont szerinti egyedi feladatnak minõsül: ca) ha a Kr. 21. § (2) bekezdése szerint a Minisztérium, illetve területi szervei (KÖVIZIG-ek, NPI-k) a felelõsek kötelezettként a kármentesítési feladatok végrehajtásáért, cb) amennyiben a kármentesítés állami felelõsségi körbe tartozik és a kormányzati munkamegosztás szerint nincs más felelõs, cc) a ca) és cb) pontokhoz tartozó kármentesítési monitoring kialakítása, üzemeltetése, területkezelés, területvásárlás, továbbá a ca) és cb) pontokhoz tartozó kármentesítési beruházások EU-támogatásának elõkészítése; cd) A KÖTEVIFE-k az a) és b) pontok szerinti kármentesí tés re vo nat ko zó ha tá ro za tá nak ki adá sa elõtt a Kr. 20. §-ának (6) bekezdése szerint, minden esetben egyeztet a Kr. 20. §-ának (4) bekezdése szerinti kijelölt szervezetekkel. d) Minisztérium felelõsségi körébe tartozó egyedi kármentesítési beruházási projektekkel kapcsolatos feladatok: da) finanszírozási döntés elõkészítése, db) a pénzügyi kötelezettségvállalás, dc) az egyedi projekt végrehajtása.

10. szám


e) a da) pont végrehajtása: ea) a VKKI tárgyév május 15-ig a KÖVIZIG-ek, NPI-k és a KÖTEVIFE-k javaslatai alapján felülvizsgálja – szükség esetén külsõ szakértõ bevonásával – a Minisztérium egyedi projektjei körébe tartozást, összeállítást készít a hatósági határozattal már rendelkezõ, a Minisztérium beruházásában indítandó tárgyévet követõ évben finanszírozandó egyedi projektekrõl; eb) a VKKI tárgyév június 1-jéig kiegészíti a javaslatot, aktualizálja a projektek korábbi prioritási számait, illetve azokat prioritási számmal látja el, véglegesíti az egyedi projektek listáját, megbecsüli a kármentesítési feladatok várható költségeit, javaslatot tesz a feladatok végrehajtásának várható idõtartamára vonatkozóan, az összeállítást megküldi a VVF-nek; ec) A VKKI tárgyév június 1-jéig a KÖVIZIG-k, és NPI-k közremûködésével a Minisztériumi feladatkörben folyó monitorozási feladatokra vonatkozóan költségtervvel együtt összeállítást készít tárgyévet követõ évben végzendõ monitorozási feladatokról, az összeállítást megküldi a VVF-nek; ed) a tárgyévi költségvetés ismeretében, a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználási szabályairól szóló miniszteri utasítás elfogadását követõ egy héten belül a VVF összeállítja a tárgyévben finanszírozásra kerülõ, a Minisztérium egyedi feladatai közé tartozó kármentesítési projektek tervét, és azt a vízügyi szakállamtitkár hagyja jóvá; f) a db) pont végrehajtása: fa) szakmai irányítója a vízügyi szakállamtitkár; fb) végrehajtója a VKKI vagy a KÖVIZIG, illetõleg az NPI vezetõje, aki feladatait a központilag biztosított források felhasználásával végzi; fc) feladatátadásról a vízügyi szakállamtitkár a VKKI-t, a KÖVIZIG-et, illetõleg az NPI-t szakmai feladatközlõ levélben értesíti, meghatározva az elszámolás és beszámolás, valamint a szakmai feladat teljesítésének kötelezettségeit; g) a dc) pont végrehajtása során a kármentesítés kötelezettje, egyben projektfelelõs: ga) elõkészíti és lebonyolítja az adott kármentesítési szakasz végrehajtásához szükséges közbeszerzési eljárásokat az intézmény saját gazdálkodási szabályzata szerint, gb) gondoskodik a vállalkozói szerzõdés elõkészítésérõl és megkötésérõl, gc) a kármentesítés mûszaki ellenõrzésének helyi feladatait a projektfelelõs látja el, gd) a VKKI közremûködik a projekt szakmai teljesítésének elõsegítésében, az elõrehaladás szakmai ellenõrzésében, idõközi jelentéseket, beszámolókat és éves jelentést készít, amit a VVF részére megküld, gf) az érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés a projektfelelõs (VKKI, KÖVIZIG, illetõleg az NPI) Gazdálkodási Szabályzata alapján történik.

a) a monitorozásra vonatkozó hatósági határozatban foglaltak végrehajtása, szükség esetén a hiányzó hatósági engedélyek beszerzése, a kármentesítési monitoringozási tervek elkészíttetése, majd benyújtása az illetékes KÖTEVIFE-hez; b) a Minisztérium beruházásában létesített monitoringkutak átadása a területileg illetékes KÖVIZIG-nek; c) a Minisztérium beruházásában indított területeken folytatott monitorozási adatokra támaszkodva, beleértve a beruházási projektek keretében végzett méréseket is, a megfigyelt, mért, észlelt adatok évenkénti értékelése, feldolgozása; d) korábban a Minisztérium beruházásában indított, idõközben más tárcaalprogram keretében folytatott, illetve más kötelezettségébe kerülõ kármenetesítések területén lévõ a monitoringkutak tulajdonjogi helyzetének rendezése, a monitoringkutak átadása; e) Minisztérium beruházásában végzett kármentesítési munkák befejezését követõ monitoring országos feladatainak ellátásáért a vízügyi szakállamtitkár felelõs; f) a feladatok végrehajtása a VVF szakmai irányítása mellett – a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet elõírásainak figyelembevételével – a KÖVIZIG-ek és KÖTEVIFE-k bevonásával, külsõ koordináló szervezet, illetve szakértõk közremûködésével történik; g) az a)–d) pont szerinti feladatok elõkészítése érdekében a költségvetési tervezéshez kapcsolódóan, a tárgyévet megelõzõ év június 1-jéig részletes monitoringfeladat- és pénzügyi tervet készít a koordinátor, az f) pont szerint érintett egységek bevonásával a VVF irányítása mellett; h) a tervben meg kell adni az a)–d) pontok szerinti országos feladatokat érintõ intézkedési javaslatokat, beleértve a monitoringtevékenység felhagyására és a használaton kívüli monitoringkutak felszámolási tervét; i) a koordinátor – az f) pont szerint érintett egységek bevonásával készített – monitoringintézkedési javaslatát a VVF vezetõje hagyja jóvá; j) a koordinátor a monitoringfeladatokat elvégzi, év végén azokat összegzi, értékeli és arról éves jelentést készít a vízügyi szakállamtitkár részére.

Záró rendelkezések 26. § (1) Ez az utasítás a kiadmányozása napján* lép hatályba. (2) Az utasítás rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni kell. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

25. § A Minisztérium beruházásában indított kármentesített területek utómonitorozása a Kr. 29–30. §-aiban meghatározottak figyelembevételével az alábbi feladatokat jelenti:

1771

* A kiadmányozás napja: 2008. szeptember 15.

1772


10. szám

Melléklet a 10/2008. (HÉ 39.) KvVM utasításhoz

2008. évi OKKP-feladatok részletes költségvetési feladatterve

Azonosító

Feladatok

Korábbi évekrõl 2008. évet terhelõ köt.-vállalás

2008. évi, 2008. évet terhelõ köt.-vállalás

Összes, 2008. évet terhelõ köt.-vállalás

Összes, 2009. évet terhelõ köt.-vállalás millió Ft

1

2

a)

Általános feladatok [aa)–ai)] összes

aa)

3

4

5=(3+4)

6

280,8

280,8

0,0

Irányítás

0,0

0,0

0,0

ab)

Szakmai koordináció

5,0

5,0

0,0

ac)

Ellenõrzés

0,0

0,0

0,0

ad)

OKKP mûködtetés

40,0

40,0

0,0

ae)

K+F feladatok

30,0

30,0

0,0

af)

PR-feladatok

2,8

2,8

0,0

ag)

Hazai és nemzetközi kapcsolattartás

5,0

5,0

0,0

ah)

Szabályozás

98,0

98,0

0,0

ai)

EU-támogatásokkal kapcsolatos feladatok

100,0

100,0

0,0

b)

Országos feladatok [ba)–bd)] összes

125,0

125,0

0,0

ba)

FAVI (FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO, FAVI-MIR) fejlesztés, mûködtetés

85,0

85,0

0,0

bb)

Szennyezett területek számbavétele, szennyezõdéscsökkentési program

10,0

10,0

0,0

bc)

Hazai és nemzetközi adatszolgáltatás

10,0

10,0

0,0

bd)

Alprogramok koordinálása

20,0

20,0

0,0

c)

Beruházás = Egyedi feladatok

2373,9

3173,9

ca)

Minisztérium felelõsségi körébe tartozó beruházások elõkészítése, tényfeltárás

553,5

553,5

0,0

cb)

Minisztérium felelõsségi körébe tartozó beruházások, mûszaki beavatkozás

1350,0

1350,0

0,0

cc)

Egyedi nagyprojektek, (Budafoki barlanglakások kármentesítése)

0,0

800,0

0,0

cd)

Minisztérium felelõsségi körébe tartozó beruházások monitoringfeladatai

150,0

150,0

0,0

ce)

Egyedi projektekkel kapcsolatos feladatok (mûszaki ellenõrzés, õrzés, eljárási díjak)

105,0

105,0

0,0

cf)

Azbesztmentesítési mintaprojekt –Tatabánya

215,4

215,4

0,0

d)

Korm. hat. szerinti kármentesítés (Metallochemia és környezete)

0,0

750,0

0,0

11,0

11,0

0,0

2790,7

4340,7

0,0

4340,7

0,0

800,0

750,0

Fejezeti tartalék 2008. évi elõirányzat MINDÖSSZESEN

1550,0

10. szám


1773

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 11/2008. (HÉ 40.) KvVM utasítása az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség létszámkeretének megállapításáról

Béres Antónia Mártát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Fõosztály Klímavédelmi és energia osztályán köztisztviselõnek,

A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. § (3) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – a következõ utasítást adom ki:

Ádám Szilviát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetmegõrzési Fõosztály Ökológiai osztályán köztisztviselõnek,

1. § Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség létszámkeretét – figyelemmel a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozat 2. számú mellékletének 5.2.1. pontjában foglaltakra – 104 fõben határozom meg. 2. § Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetmegõrzési Fõosztály fõosztályvezetõje

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Ellenõrzési Fõosztály fõosztályvezetõje Simon Máriát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Ellenõrzési Fõosztály Belsõ ellenõrzési osztályán köztisztviselõnek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kommunikációs és Humánpolitikai Fõosztály fõosztályvezetõje Németh Imrét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kommunikációs és Humánpolitikai Fõosztály Társadalmi kapcsolatok osztályán köztisztviselõnek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetkutatási, Oktatási és Informatikai Koordinációs Fõosztály fõosztályvezetõje Kovács Ágnest a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetkutatási, Oktatási és Informatikai Koordinációs Fõosztályán köztisztviselõnek kinevezte.

Személyügyi hírek A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára Dybasné Bodor Gyöngyit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkári titkárságán köztisztviselõnek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetgazdasági Fõosztály fõosztályvezetõje dr. Kosaras Csabánét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetgazdasági Fõosztály Hulladékmegelõzési és -kezelési osztályán köztisztviselõnek, Mihalcsik Anitát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetgazdasági Fõosztály Gazdasági szabályozási osztályán köztisztviselõnek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Fõosztály fõosztályvezetõje

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkára Domahidy Lászlót a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Fõosztály Vízügyi koordinációs osztályán osztályvezetõnek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfõnöke Marthné dr. Simon Zsuzsannát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kommunikációs és Humánpolitikai Fõosztályán általános fõosztályvezetõ-helyettesnek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természet- és környezetmegõrzési szakállamtitkára dr. Dobi Bálintot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegõrzési Fõosztályán fõosztályvezetõnek, Sinkóné Póka Ágnest a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetmegõrzési Fõosztály Birtokügyi osztályán fõosztályvezetõ-helyettesnek,

1774


Adamovics Orsolya Krisztinát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegõrzési Fõosztály Integrált szennyezésmegelõzési osztályán osztályvezetõnek, Schmidt Andrást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetmegõrzési Fõosztály NATURA 2000 osztályán osztályvezetõnek megbízta. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkára Törökné dr. Csölle Katalinnak a vízügyi szakállamtitkári titkárság vezetésére adott osztályvezetõi megbízását visszavonta.

Közszolgálati jogviszonya megszûnt áthelyezéssel Nagy Nikoletta Emesének a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetmegõrzési Fõosztály Ökológiai osztálya köztisztviselõjének, Szántó Szilvia Juditnak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Fõosztály Fejlesztéskoordinációs és környezettechnológiai osztálya köztisztviselõjének, lemondással dr. Magyar Gábornak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetmegõrzési Fõosztály Natura 2000 osztálya köztisztviselõjének, közös megegyezéssel Myat Kornélnak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kommunikációs és Humánpolitikai Fõosztály Sajtó osztálya köztisztviselõjének, Körmendi Mónikának a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kommunikációs és Humánpolitikai Fõosztály Társadalmi kapcsolatok osztálya köztisztviselõjének, Fejér Nikolett Ivettnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetkutatási, Oktatási és Informatikai Koordinációs Fõosztálya köztisztviselõjének, elhalálozás miatt Havasné Szilágyi Eszternek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízgyûjtõ-gazdálkodási és Vízvédelmi Fõosztály Vízgyûjtõ-gazdálkodási osztálya köztisztviselõjének, Botond Györgynek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Fõosztály Szennyvízelvezetési és -tisztítási osztálya köztisztviselõjének.

10. szám

Pályázati felhívás A környezetvédelmi és vízügyi miniszter pályázati felhívása a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történõ jogosultság elnyerésére A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdés b) pontja, továbbá 13. §-ának (1) bekezdése, valamint a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet alapján, a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet figyelembevételével pályázatot hirdet szakképzést folytató jogi személyiséggel rendelkezõ intézmények, egyéni vállalkozók részére. A pályázat célja szakmai vizsga szervezésére való jogosultság elnyerése. A pá lyá zat ki író ja: Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Minisztérium. A pályázat lebonyolítója: Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet. Pályázatot adhat be: Az a szakképzést folytató intézmény, amely a) jogi személyiséggel rendelkezik vagy egyéni vállalkozó, b) szerepel a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában meghatározott felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt, c) eleget tett – a jogszabályban elõírt módon, a nyilvántartásba vételtõl számítva kétévenként – a tevékenységérõl szóló beszámolási kötelezettségének, d) eleget tett felnõttképzési statisztikai (OSAP 1665) adatszolgáltatási kötelezettségének, e) amennyiben korábban volt vizsgaszervezési jogosultsága, eleget tett a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 34. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének, f) nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása, g) nem áll csõd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt, h) az Fktv. szerint akkreditált. A pályázatnak tartalmaznia kell (kitöltési útmutató alapján): a) az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kihirdetett Országos Képzési Jegyzék, valamint a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében foglaltak, valamint a pályázati kiírás 3. számú melléklete szerint azon szakképesítések, elágazások, ráépülés megnevezését és OKJ azonosító számát, amelyekre a vizsgaszervezési jogot meg kívánja

10. szám


szerezni (aki a szakképesítésre vizsgaszervezõi jogosultságot kapott, a szakképesítéshez tartozó részszakképesítések esetében is vizsgaszervezõként eljárhat), b) azon – a 97/2005. (XII. 25.) OGY határozatban meghatározott – tervezési statisztikai régió megnevezését, amelyben a vizsgaszervezési tevékenységet el kívánja látni, c) szakképzéssel kapcsolatos tevékenysége adatokon alapuló bemutatását, valamint azt, hogy tevékenységében milyen arányt képvisel a szakképzés, d) szakmai vizsgaszervezési tevékenységének érdemi adatokat tartalmazó bemutatását, illetve akik korábban nem rendelkeztek vizsgaszervezési joggal, az errõl szóló nyilatkozatot, e) az alkalmazott minõségirányítási rendszer bemutatását, különös tekintettel a vizsgaszervezési tevékenységre vonatkozó minõségirányítási folyamatokra, f) a szakmai vizsga szervezését végzõ egység bemutatását (a szervezetben elfoglalt helyét, irányítását, az e célra rendelkezésre álló személyi, tárgyi különös tekintettel az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételeket, a szakmai vizsga szervezéséért közvetlenül felelõs személyek iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának, betöltött munkakörének ismertetését), g) a vizsgatevékenységek lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját és részletes bemutatását, h) a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ, jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartására, valamint a szakmai vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást. A pályázathoz mellékelni kell (kitöltési útmutató alapján): a) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó pályázók esetében (ideértve a közhasznú társaságot is) az illetékes cégbíróság által kibocsátott, a pályázat kiírását megelõzõ 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéb pályázók esetében – a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében nevesített felsõoktatási intézmények kivételével – a pályázó egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítõ okiratának (alapító okiratának, alapszabályának) fenntartó által hitelesített másolatát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát és a nyilvántartásukra illetékes önkormányzat 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a vállalkozó a nyilvántartásukban szerepel, b) az Fktv. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, a nyilvántartásba vétel tényét igazoló tanúsítvány vagy igazolás másolatát, c) a nyilvántartást vezetõ igazolását arról, hogy a pályázó az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerint a kétéves tevékenységérõl szóló beszámolót benyújtotta, d) annak igazolását, hogy a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, e) gazdasági társaság és egyéni vállalkozó esetén a területileg illetékes gazdasági kamara, illetõleg – ahol a szakképesítés nem tartozik a gazdasági kamara illetékessé-

1775

gébe – a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szt.) 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a szakképesítésért felelõs miniszter által kijelölt szakmai szervezet m) melléklet szerinti igazolását, hogy az interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenységek lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló tárgyi feltételek a jogszabályi elõírásoknak megfelelõ minõségûek, f) annak igazolását, hogy a pályázónak nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozása vagy lejárt köztartozása, g) amennyiben a pályázó a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó szervezet, arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem folyik ellene csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás, h) a FAT-akkreditációs tanúsítvány másolatát, valamint i) a rendeletben elõírt régiónkénti 26 ezer Ft bírálati díj befizetésérõl szóló igazolást. A pályázathoz csatolható dokumentumok: a) a képzési és vizsgaszervezési tevékenységgel kapcsolatos referenciák, b) a vizsgaszervezés lebonyolításáért felelõs vezetõ EU-irányelveknek megfelelõ szerkezetû szakmai önéletrajza (az NSZFI honlapjáról letölthetõ). A pályázat benyújtásával összefüggõ egyéb tudnivalók A pályázat kizárólag a Nemzeti Szakképzési és Felnõttkép zé si In té zet (NSZFI) hon lap ján (www.ni ve.hu internetcímen, a „pályázatok” menüpont alatt) elérhetõ pályázati kitöltõ program által elõállított formátumában fogadható el. A pályázatot az ugyanitt letölthetõ kitöltési útmutató szerint kell elkészíteni. Amennyiben a pályázó a vizsgaszervezési tevékenységet több tervezési statisztikai régió területén is el kívánja látni, mindegyik régió vonatkozásában külön pályázatot kell benyújtania, és valamennyi pályázaton fel kell tüntetnie az összesen benyújtott pályázata számát. Ebben az esetben a mellékleteket csak az egyik pályázathoz kell csatolnia. A többi pályázathoz a mellékletek fénymásolatban is csatolhatóak, azonban a pályázaton fel kell tüntetni, hogy mely régióra benyújtott pályázathoz csatolta a mellékleteket. A pályázó csak olyan – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó – OKJ-s szakképesítések vonatkozásában nyújthat be vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló pályázatot, amelyek képzésére a nyilvántartási tanúsítvány alapján jogosult. A pályázatok elbírálására a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Tanács, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet, a Magyar Szakképzési Társaság, a Felnõttképzõk Szövetsége, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselõibõl bírálóbizottságot hoz létre és gondoskodik annak mûködtetésérõl. A szakmai vizsga szervezésére történõ jogosultság elnyerésére benyújtott pályázatok elbírálása az 1. és 2. mel-

1776


léklet alapján történik (1. melléklet; 2. melléklet doc. formátumban letölthetõ az NSZFI honlapjáról a www.nive.hu címen). A pályázatokban valótlan adatok, információk közlése megtévesztésnek minõsül és automatikus kizárást eredményez. A pályázati kiírásban elõírt dokumentumok tekintetében hiánypótlásra a felszólítást követõen 7 napig van lehetõség. A benyújtott pályázat formai okokból elutasításra kerül, amennyiben a „formai követelmények” közül bármelyikre „nem” vagy „nincs” a válasz. A formai követelményeknek megfelelõ pályázók közül azok nyernek vizsgaszervezési jogosultságot, amelyek a 2. melléklet szerinti értékelésben legalább 75 pontot elérnek. A pályázaton nyertes szakmai vizsga szervezõjének a feladatait a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet határozza meg. Kapcsolatfelvétel A pályázattal kapcsolatban információ kérhetõ az NSZFI Képzés- és vizsga-nyilvántartási irodától a csillag.balazs@ nive.hu e-mail címen, valamint a pályázati honlapon feltûntetett egyéb elérhetõségeken.

10. szám

A pályázat benyújtásának határideje: a Hivatalos Értesítõben történõ közzétételtõl számított 60 nap. A pályázattal elnyerhetõ vizsgaszervezési jogosultság az elnyerés napjától számított 4 évig érvényes. A pályázatokat papír alapon, pályázott régiónként 3 példányban – amibõl legalább egy példányon eredeti, cégszerû aláírás szerepel és minden oldala szignált – kell benyújtani a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet, Képzés- és vizsga-nyilvántartási iroda címére (1085 Budapest, Baross u. 52.), valamint elektronikusan az NSZFI honlapján, a „pályázatok” menüpont alatt elérhetõ pályázati kitöltõ programon keresztül is meg kell küldeni. A borítékon fel kell tüntetni a „KvVM vizsgaszervezõi pályázat 2008.” megnevezést. Határidõ után benyújtott vagy postára adott pályázatok nem kerülnek értékelésre. A statisztikai tervezési régiónként befizetendõ bírálati díjat a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet MÁK 10032000-01744260-00000000 pénzforgalmi jelzõszámú bankszámlájára kell befizetni. Az átutalásra rá kell írni: „KvVM vizsgaszervezõi pályázat 2008”. A pályázati kiírásban nem érintett kérdésekben a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet elõírásait kell iránymutatónak tekinteni. A pályázat eredményérõl a pályázók a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a Hivatalos Értesítõben megjelenõ rendeletébõl értesülhetnek.

1. számú melléklet Formai követelmények ellenõrzõ lap

Pályázat száma: van

a) Pályázott szakképesítések megnevezése, OKJ-száma b) Pályázott régiók megnevezése c) Szakképzési tevékenység bemutatása d) Szakmai vizsgaszervezési tevékenység bemutatása, vagy nyilatkozat arról, hogy korábban erre nem volt feljogosítva e) Minõségirányítási rendszer bemutatása f) A szakmai vizsga szervezését végzõ egység bemutatása g) A szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek bemutatása h) A vizsgaszervezési jogszabályi elõírások megtartására irányuló kötelezettségvállalás

nincs

10. szám


1777

A pályázat kötelezõ mellékletei: van

nincs

Maximálisan adható pontszám

Elért pontszám

i) cégkivonat, cégbejegyzés, létesítõ okirat vagy vállalkozói igazolvány másolata j) Felnõttképzési nyilvántartásba vételi tanúsítvány másolata k) Igazolás a kétéves tevékenységrõl szóló beszámoló benyújtásáról l) Interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenységek feltételeinek meglétérõl szóló igazolás m) Kamarai (szakmai szervezeti) igazolás arról, hogy a vizsgatevékenységek tárgyi feltételei a jogszabályban elõírtaknak megfelelnek n) Igazolások arról, hogy nincs adó-, vám- és lejárt köztartozása o) Ha az 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozik, nyilatkozat arról, hogy nem áll felszámolási vagy csõdeljárás alatt* p) FAT-akkreditációs tanúsítvány másolata q) bírálati díj befizetésének igazolása * A törvény hatálya alá nem tartozó intézményeknél a van rubrikát kell bejelölni.

2. számú melléklet Értékelõlap Pályázat száma: Értékelési szempont

Tevékenységében a szakképzés súlya Szakképzéssel kapcsolatos szakmai múlt a pályázatban szereplõ szakképesítések vonatkozásában Vizsgaszervezési gyakorlat A vizsgaszervezési tevékenységre vonatkozó minõségirányítási rendszer bemutatása Referenciákból megállapítható szakképzési és vizsgaszervezési tevékenység A vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek: – a vizsgaszervezõ egység vezetõjének, dolgozóinak szakmai felkészültsége – az irattározás, titkosítás, õrzés feltételei – gyakorlati vizsga tárgyi feltételei, minõsége – rendelkezik-e a pályázott régió egészére kiterjedõ hálózattal – a vizsgáztatáshoz szükséges személyi, tárgyi feltételek valamennyi helyszínen biztosítottak-e Összesen: 200

Értékelte:

hó

nap

Ellenõrizte:

10 15 10 5 10 10 5 15 10 10 100

1778


10. szám

3. számú melléklet A 12/2008. (IV.30.) KvVM rendelet alapján megszerezhetõ vizsgaszervezési jogosultságok Szakképesítés OKJ azonosító száma

Szakképesítés megnevezése

Szakmacsoport

1.

54 582 05 0000 00 00

Vízépítõ technikus

Építészet szakmacsoport

2.

53 582 05 0001 54 01

Vízépítõ technikus Ráépülés: vízépítési búvár


3.

31 582 20 0000 00 00

Vízkútfúró


4.

31 853 01 0000 00 00

Csatornamû-kezelõ

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

5.

31 851 01 0000 00 00

Hulladékfelvásárló


6.

33 853 01 0000 00 00

Hulladéktelep-kezelõ


7.

54 850 01 0010 54 01

Környezetvédelmi technikus elágazás: energetikai környezetvédõ


8.

54 850 01 0010 54 02

Környezetvédelmi technikus elágazás: hulladékgazdálkodó


9.

54 850 01 0010 54 03

Környezetvédelmi technikus elágazás: környezetvédelmi berendezés üzemeltetõje


10.

54 850 01 0010 54 04

Környezetvédelmi technikus elágazás: környezetvédelmi méréstechnikus


11.

54 850 01 0010 54 05

Környezetvédelmi technikus elágazás: nukleáris energetikus


12.

54 850 01 0010 54 06

Környezetvédelmi technikus elágazás: vízgazdálkodó


13.

54 851 01 0000 00 00

Települési környezetvédelmi technikus


14.

54 850 02 0000 00 00

Természet- és környezetvédelmi technikus


15.

52 853 02 0010 52 01

Víz- és szennyvíztechnológus elágazás: szennyvíztechnológus


16.

53 853 02 0010 52 02

Víz- és szennyvíztechnológus elágazás: víztechnológus


17.

31 853 05 0000 00 00

Vízkárelhárító


18.

31 853 06 1000 00 00

Vízmûkezelõ


19.

54 853 01 0000 00 00

Vízügyi technikus


10. szám


Közlemények A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetbarát Termék Közhasznú Társasága közleményei KÖRNYEZETBARÁT TERMÉK MINÕSÍTÉSRÕL

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetbarát Termék Közhasznú Társasága közli, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter döntése alapján ETYL-PACK KFT. „NOR-X adalékanyagot tartalmazó biológiai úton lebomló polietilén bevásárlótáskák, -tasakok, -zacskók és -zsákok” termékei elnyerték a „környezetbarát csomagolás” védjegyhasználati jogot: Regisztrációs szám: Vsz. 7/2008. A pályázat értékelése a termékek alábbi elõnyös környezeti tulajdonságait emelte ki: – biológiai úton lebomlanak; – a települési szilárdhulladék-lerakók terhelését csökkentik; – a lebomlás során nem keletkeznek mérgezõ anyagok.

1779

X-TÉ KFT. „NOR-X adalékanyagot tartalmazó biológiai úton lebomló polietilén bevásárlótáskák, -tasakok, -zacskók és -zsákok” termékei elnyerték a „környezetbarát csomagolás” védjegyhasználati jogot: Regisztrációs szám: Vsz. 9/2008. A pályázat értékelése a termékek alábbi elõnyös környezeti tulajdonságait emelte ki: – biológiai úton lebomlanak; – a települési szilárdhulladék-lerakók terhelését csökkentik; – a lebomlás során nem keletkeznek mérgezõ anyagok.

1. FRITTMANN ÉS TÁRSA KFT. Regisztrációs szám: Vsz. 12/2008 2. LAJOSMIZSEI FOLPLAST KFT. Regisztrációs szám: Vsz. 13/2008 3. TEAM PACK KFT. Regisztrációs szám: Vsz. 11/2008 és a 4. FÓLIAPLAST KFT. Regisztrációs szám: Vsz. 10/2008

Bódai Mûanyag Kft. „D2w adalékanyagot tartalmazó biológiai úton lebomló polietilén bevásárlótáskák, -tasakok, -zacskók és -zsákok” termékei elnyerték a „környezetbarát csomagolás” védjegyhasználati jogot: Regisztrációs szám: Vsz. 8/2008. A pályázat értékelése a termékek alábbi elõnyös környezeti tulajdonságait emelte ki: – biológiai úton lebomlanak; – a települési szilárdhulladék-lerakók terhelését csökkentik; – a lebomlás során nem keletkeznek mérgezõ anyagok.

„D2w adalékanyagot tartalmazó biológiai úton lebomló polietilén bevásárlótáskák, -tasakok, -zacskók és -zsákok” termékei elnyerték a „környezetbarát csomagolás” védjegyhasználati jogot. A pályázat értékelése a termékek alábbi elõnyös környezeti tulajdonságait emelte ki: – biológiai úton lebomlanak; – a települési szilárdhulladék-lerakók terhelését csökkentik; – a lebomlás során nem keletkeznek mérgezõ anyagok.

1780


Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 82/2008. (EüK. 17.) Gyf. közleménye Attala K-5 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatát engedélyezõ határozat módosításáról Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága Waterdeep Kft. (7400 Kaposvár, Irányi Dániel u. 2.) üzemeltetésében mûködõ Attala K-5 OKK számú kút vizének élelmiszerkénti, kizárólag palackozási célú felhasználásában „Aqua-Attala Szentistvánpusztai” elnevezés helyett az „ATTALA” megnevezés használatát engedélyezte (276-3/Gyf/2008.).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 83/2008. (EüK. 17.) Gyf. közleménye Budapest III. B-6 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Budapest Gyógyfürdõi Zrt. (1138 Budapest, Népfürdõ u. 38.) üzemeltetésében mûködõ Budapest III. B-6 OKK számú kút vizének belsõ (ivási célú, palackozási) célú felhasználásában - „Csillaghegyi” elnevezéssel - a természetes ásványvíz megnevezés használatát továbbra is engedélyezte (569-3/Gyf/2008.).

10. szám

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 84/2008. (EüK. 17.) Gyf. közleménye budapesti Hotel Olimpia számára gyógyszálló megnevezés használatát engedélyezõ határozat visszavonásáról

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Hotel Olimpia Kft. (1121 Budapest, Eötvös u. 40.) tulajdonában álló Hotel Olimpia számára kiadott - a gyógyszálló megnevezés használatát engedélyezõ - 450/Gyf/2002. számú határozatot visszavonja (321/Gyf/2008).

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 85/2008. (EüK. 17.) Gyf. közleménye a Tatabánya B-26 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatát engedélyezõ határozat módosításáról Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága Tatabánya B-26 OKK számú kút vizének belsõ, palackozási célú felhasználásban - „GALLA AQUA” elnevezéssel - a természetes ásványvíz megnevezés használatát engedélyezõ 481-3/Gyf/2006. számú határozatot módosítja tulajdonosváltás miatt. Az új tulajdonos és üzemeltetõ (engedélyes): Carbonex Kft. 2837 Vértesszõlõs, Határ út 6. (484-5/Gyf/2008).

10. szám


1781

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a

MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, a Határozatok Tára, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

81 000 Ft + áfa 143 000 Ft + áfa 180 000 Ft + áfa 292 500 Ft + áfa 382 500 Ft + áfa 650 000 Ft + áfa

¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2008. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................

Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

1782


10. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Dr. Bócz Endre KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN címû könyvét A kriminalisztika ma már az egyetemek jogi karain kötelezõ tantárgy, de a tematika, amely szerint tanítják, egyetemenként változó. Mindenütt közös jellemzõ azonban, hogy a tananyag alapvetõen a bûnügyi nyomozás kriminalisztikájához igazodik, mondhatni, a Rendõrtiszti Fõiskola kriminalisztikai tananyagának rövidített és egyszerûsített kivonata. A hagyományos jogi pályákon – bíró, ügyész, ügyvéd – mûködõ jogász számára azonban csaknem feleslegesnek mondható sok olyasmi, aminek a készségszerû ismerete egy nyomozó számára szinte létfontosságú, ugyanakkor létfontosságú sok olyan dolog, amit hasznos ugyan, de nem feltétlenül szükséges egy nyomozónak tudnia. Máshová esnek a hangsúlyok a nyomozásnál, és máshová a hagyományos jogászi pályák gyakorlásának terepén, a bírósági eljárásban. Más szempontok vezérlik a jogalkalmazót annak függvényében is, hogy milyen eljárási funkciót lát el. Ez a könyv több évtizedes jogalkalmazói gyakorlat és a kriminalisztika oktatásában évek hosszú során kifejtett tevékenység tapasztalatait összegzi. Haszonnal forgathatják ügyvédjelöltek, bírósági és ügyészségi fogalmazók, de bizonyára találnak benne újszerû ismereteket már gyakorlottabb jogászok is. A bizonyítás kriminalisztikai indíttatású elmélete, a büntetõeljárási kényszerintézkedések feltételeinek kriminalisztikai szemléletû értelmezése, a perbeszédek szerkesztésével, érvelési rendszerével foglalkozó gyakorlatias fejtegetések még azok számára is adhatnak új ötleteket, akik már rendelkeznek némi gyakorlattal. A kötet 164 oldal terjedelmû, ára 4305 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Dr. Bócz Endre KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN címû, 164 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4305 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

10. szám


1783

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl a hivatalos lapok megjelentetése az alábbiak szerint változik

A Magyar Közlöny és a mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõ tartalma újabb rovatokkal bõvül Magyar Közlöny I. II.

Az Alkotmány és annak módosításai Törvények

Hivatalos Értesítõ I. II.

Egységes szerkezetû jogi aktusok Statisztikai közlemények

III.

Kormányrendeletek

III.

Utasítások, jogi iránymutatások

IV.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei

IV.

Állásfoglalások

V. VI. VII. VIII. IX.

A Kormány tagjainak rendeletei Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Jogegységi határozatok Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai Határozatok Tára

V. VI. VII. VIII. IX.

Személyügyi hírek Alapító okiratok Pályázati felhívások Közlemények Hirdetmények (a Cégközlöny, az Európai Unió Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ és a Bírósági Határozatok figyelése, illetve a tartalomjegyzékek közzététele)

Havonta a kiadó DVD-formátumban tematizált jogszabálygyûjteményeket biztosít az elõfizetõknek. A jogszabálygyûjtemények árát az elõfizetési díj tartalmazza.

2009. január 1-jétõl – a Belügyi Közlöny tartalmazza a jövõben a Sport Értesítõt, a Turisztikai Értesítõt és az Önkormányzati Közlönyt, – a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny – összevonást követõen – januártól Szociális és Munkaügyi Közlöny néven, egy lapként jelenik meg, – az Oktatási Közlöny és a Kulturális Közlöny elõfizetõi a jövõben az Oktatási és Kulturális Közlönyben találhatják meg a számukra fontos információkat, – az Egészségbiztosítási Közlöny az Egészségügyi Közlönybe integrálódik, az érdeklõdõk a jövõben az Egészségügyi Közlönybõl tájékozódhatnak az ez idáig két lapban közölt információkról.

Budapest, 2008. október 15.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

1784


10. szám

A MAGYAR KÖZ LÖNY LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ megjelentette Hargitai József

Jogi fogalomtár címû kiadványát. A jogi fogalomtár a magyar jog szakmai fogalmainak gyûjteménye és részben magyarázata. Közel 15 000 szócikkben, a jogforrásra hivatkozva, tartalmazza a magyar jogban használt fogalmakat, és ahol indokolt, magyarázza a fogalom jelentésének tartalmát. Átfogja valamennyi jogág, az európai jog, valamint a nemzetközi jog által használt fogalmakat is. Elemzi azokat a fogalmakat, amelyeket a jogágak, valamint az egyes jogágakon belül is, egymástól eltérõ tartalommal használnak (pl. alkalmatlan, elévülés, arányosság, elismerés), vagy azokat a fogalmakat, amelyekre nézve több eltérõ tartalmú legáldefiníció is létezik (pl. közeli hozzátartozó, engedélyes, lakóhely). Megmagyarázza azokat a mozaikszavakat, amelyek EU-csatlakozásunkkal kerültek a jogrendszerbe. („DNS-profil”, „EMOGA”, „EUROPOL”, „FIFO-módszer”, „EINECS” stb.) A könyv nemcsak a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak, valamint a jogi pályára készülõknek hasznos kézikönyv, hanem azoknak is, akik a mindennapi életben szeretnének eligazodni egy szakmai nyelv dzsungelében. A kiadvány 1712 oldal terjedelmû. Ára: 8399 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS Megrendeljük a Jogi fogalomtár címû kiadványt (ára: 8399 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapja Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felelõs: dr. Dombi Éva, 1011 Budapest, Fõ utca 44–50. Telefon: 457-3311. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.), www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Fáma ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). A 2008. évi éves elõfizetési díj: 17 388 Ft áfával, féléves elõfizetési díj 8694 Ft áfával. Egy példány ára: 1575 Ft áfával.

HU ISSN 1786–2396 08.3190 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

Recommend Documents