KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

IV. évfolyam 10. szám

1344 Ft

2007. szeptember 26.

KÖRNYEZETVÉDELMIÉSVÍZÜGYIÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

TARTALOM Oldal

Kormányrendeletek 194/2007. (VII. 25.) Korm. r. Az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1458

206/2007. (VIII. 7.) Korm. r. A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1464

217/2007. (VIII. 15.) Korm. r. Az energiafelhasználó termékek öko-tervezési kötelezettségének elõírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelõségértékelésének általános feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1471

221/2007. (VIII. 23.) Korm. r. A Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett jelentõs belvíz miatt keletkezett károk enyhítésérõl szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1477 222/2007. (VIII. 29.) Korm. r. A cirkuszi menazséria létesítése és mûködtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1477 231/2007. (IX. 4.) Korm. r. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1477 232/2007. (IX. 4.) Korm. r. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1478

Miniszteri rendeletek 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM r. A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1478 24/2007. (VIII. 29.) MeHVM–GKM–KvVM eü. r. A Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közremûködõ szervezet kijelölésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1479 25/2007. (VII. 30.) KvVM r. A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet, valamint a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1479 26/2007. (VIII. 9.) KvVM r. A Csombárdi-rét természetvédelmi terület létesítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1487

27/2007. (VIII. 31.) KvVM r. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a környezetvédelmi és vízügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történõ végrehajtásáról szóló 11/2005. (V.19.) KvVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . 1488 85/2007. (VIII. 10.) FvM r. Az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozataláról és forgalomba hozataláról szóló 31/2006. (IV. 29.) FVM–GKM–PM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1503

Az Alkotmánybíróság Határozata 327/B/1998. AB határozat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1505

Kormányhatározatok 1059/2007. (VII. 26.) Korm. h. A Kormány ügyrendjérõl szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1508

1065/2007. (VIII.23.) Korm. h. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1512

1068/2007. (IX. 4.) Korm. h. A Természet- és Társadalombarát Fejlõdésért Közalapítvány megszüntetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1512

2142/2007. (VII. 27.) Korm. h. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programja, Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja, az Államreform Operatív Programja, Társadalmi Megújulás Operatív Programja, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja, valamint a Regionális Operatív Programok 2007–2008. évekre vonatkozó Akcióterveinek jóváhagyásáról . . . . . . . . . . . . 1512

1458

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

10. szám

Miniszteri utasítás 12/2007. (BK. 17.) ÖTM ut. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Alprogram végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1513

Közlemény A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleménye kitüntetésekrõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1514

Tájékoztató Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga 2007. szeptember 1-jétõl hatályos követelményrendszerérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kormányrendeletek A Kormány 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelete az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 7. §-ában, 36. §-ában és 110. §-a (7) bekezdésének f) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. § (6) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: A felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása 1. § A felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az (5)–(7) bekezdés számozása (6)–(8) bekezdésre változik: „(5) Éves jelentést kell benyújtani az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete szerinti azon környezethasználónak is, aki a rendelet I. Mellékletében meghatáro-

1517

zott, az ott megadott kapacitásküszöböt meghaladó tevékenysége során a rendelet II. Mellékletében meghatározott szennyezõ anyagok a vonatkozó küszöbértéket meghaladóan a felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe bocsát.”

2. § A Korm. rendelet 48. §-a az alábbi f) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet az Európai Közösség alábbi jogszabályainak való megfelelést szolgálja:] „f) az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel.”

A felszíni vizek védelmérõl szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása 3. § A felszíni vizek védelmérõl szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. §-a az alábbi 42. ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] „42. diffúz források: nem pontszerû források, illetve sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekbõl a szennyezõ anyagok a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek a felszíni vizekre gyakorolt együttes hatása jelentõs lehet, és amelyek esetében nem praktikus a jelentések begyûjtése egyedileg minden forrásból.”

10. szám

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 4. §

A Kr. 40. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körûségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett felelõs.”

5. § A Kr. 45. §-a az alábbi f) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „f) az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezõanyagkibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.”

A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása 6. § A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lkr.) 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség a Környezetvédelmi Minisztérium vagy kijelölt szerve által közreadott nyomtatványon, vagy számítógépes adathordozón vagy a külön jogszabályban1 meghatározottak szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum útján, valamint a külön jogszabály2 szerinti ügyfélkapu igénybevételével teljesíthetõ. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat elõállító és továbbító eljárások megfelelõ archiválásáról.”

7. § Az Lkr. 29. §-a alábbi q) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „q) az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.” 1 2

2001. évi XXXV. törvény, 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet. 2004. évi CXL. törvény.

1459

A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrõl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása 8. § A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrõl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 15. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ez a rendelet az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK (2006. január 18.) Európai Parlamenti és a Tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.”

9. § (1) A Hkr. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerinti 4. ponttal egészül ki. (2) A Hkr. 2. számú mellékletének helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (3) A Hkr. e rendelet 3. számú mellékletét képezõ 6. számú melléklettel egészül ki.

10. § (1) E rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: E-PRTR rendelet) 5. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeket elsõ alkalommal a 2007-es évre vonatkozóan 2008-ban a külön jogszabályokban3 meghatározott határidõig kell teljesíteni. (3) Az E-PRTR rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját követõ bekezdés szerinti kötelezettséget az érintettek e rendelet hatálybalépését követõ 60 napon belül teljesítik. (4) Ez a rendelet az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

3 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet; 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet; 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet; 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet.

1460


10. szám

1. számú melléklet a 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet 4. pontja a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelethez] „4. Az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról szóló 166/2006/EK (2006. január 18.) Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet hatálya alá tartozó környezethasználónak (üzemeltetõnek) az alábbi nyilvántartási kötelezettsége van veszélyes és nem veszélyes hulladék esetében egyaránt. a) Általános adatok: A hulladék termelõ KÜJ és KTJ száma b) Adatok hulladékonként: ba) Nem veszélyes hulladék elszállítása telephelyrõl: A telephelyrõl hasznosításra/ártalmatlanításra elszállított nem veszélyes hulladék mennyisége (t/év) Az adatmeghatározás módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült) és a használt mérési/számítási módszer bb) Veszélyes hulladék elszállítása telephelyrõl: Az országon belül telephelyrõl hasznosításra/ártalmatlanításra elszállított veszélyes hulladék mennyisége (t/év) Az adatmeghatározás módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült) és a használt mérési/számítási módszer A telephelyrõl országon kívülre hasznosításra/ártalmatlanításra elszállított veszélyes hulladék mennyisége (t/év) Az adatmeghatározás módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült) és a használt mérési/számítási módszer A hasznosító/ártalmatlanító neve, címe és a szállítmányt befogadó tényleges hasznosító/ártalmatlanító telephely címe (megjelölve az országkódot)”

10. szám


1461

2. számú melléklet a 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelethez]

E nyomtatvány kitöltését a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet írja elĘ

Borítólap

BORÍTÓLAP A HULLADÉKOKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ Beszámolási idĘszak:

.év

.n.év

Adatszolgáltató: Neve: KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel):

KSH törzsszám (statisztikai számjel):

-

-

Település azonosító: Cím:

................................................................................................... irányítószám város, község ...............................................................................................………...... utca, út, tér Telephely: Neve:

…………………. házszám Típusa:

KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel): Település azonosító: Cím:

................................................................................................... irányítószám város, község ...............................................................................................………...... utca, út, tér

…………………. házszám

A telephelyen foglalkoztatottak létszáma szerinti kategorizálás: FelelĘs személy neve: Beosztása: Adatszolgáltatás: Formája (nyomtatvány/számítógépes adathordozó/Internet): A bejelentĘlapok részletezése:

(N/S/I)

A csatolt HT lapok száma:

db

A csatolt HB lapok száma:

db

A csatolt HK lapok száma:

db

A csatolt E-PRTR lapok száma:

db

A csatolt lapok összesen:

db

1462


Az adatszolgáltatásért felelĘs: Neve:

Beosztása:

Telefonszám:

Faxszám:

E-mail:

A kitöltés dátuma:

.

10. szám

.

Valótlan adatok közlése, az adatszolgáltatás megtagadása, a késedelmes adatszolgáltatás környezetvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

P. H.

.......................................................................... cégszerĦ aláírás

KüldendĘ: 1 példányban, az adatszolgáltató telephely szerint illetékes Környezetvédelmi FelügyelĘséghez Beérkezési határidĘ: a tárgyévet követĘ év március 1., veszélyes hulladék kezelés esetén a tárgynegyedévet követĘ 8. munkanap.

.

D

.

D

.

.

.

R

.

.

Elszállított mennyiség (tonna/év)

R

Hulladékkezelési mĦvelet R/D

Adatmeghatározás módja M/SZ/B2 Használt elemzési/ számítási módszer

Ir. sz.: Ország:

Ir. sz.: Ország:

Város: Utca, házsz.:

Ir. sz.: Ország:

Név: ……………………………………………………………..


Név: ……………………………………………………………..

Utca, házsz.:

Város:

Név: ……………………………………………………………..

Hasznosító/Ártalmatlanító neve és címe

évrĘl

HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁS BEJELENTė LAP


Utca, házsz.:

Város:


Ir. sz.: Ország:

Ország:

Ir. sz.:

Ir. sz.: Ország:

Tényleges hasznosítási/ártalmatlanítási telephely címe

KTJ:

Oldalszám

Ezt a lapot csak az Európai SzennyezĘanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK (2006. január 18.) Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet hatálya alá tartozó telephelyekre kell kitölteni. 2 M = mért, SZ = számított, B = becsült Megjegyzés: az országkódok kitöltésénél az ISO 3166 szabvány szerinti rövidítéseket kell alkalmazni.

1

Veszélyes hulladék országon kívülre

Veszélyes hulladék országon belülre

Nem veszélyes hulladék

KÜJ:

E-PRTR 1 lap

[6. számú melléklet a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelethez]

3. számú melléklet a 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelethez

10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕY 1463

1464


10. szám

A Kormány 206/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelete a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról

a) Gumiabroncs esetében: A gumiabroncs termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti minimális hasznosítási arányának megfelelõ hulladék gumiabroncsot hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

Év

2007

Minimális hasznosítási arány (hm)

50%

1. § A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép. 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében elõírt egyeztetése – a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK tanácsi irányelv 16. cikkének (1)–(2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – megtörtént. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Melléklet a 206/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez] I. A TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MENTESSÉG FELTÉTELEI ÉS A KÖTELEZÕ HASZNOSÍTÁSI ÉS ÚJRAHASZNÁLATI ARÁNY MÉRTÉKEI 2007-BEN A mentesség feltétele, hogy a kötelezett a tárgyévben az általa forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált mennyiségbõl keletkezõ hulladékmennyiséget tárgyévben az alábbiak szerint hasznosítja.

A gumiabroncs-felújítás anyagában történõ hasznosításnak minõsül. A hasznosított mennyiség számításánál az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentendõ a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével. b) Csomagolás esetében: ba) Csomagolás esetében, ide nem értve a kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételét. A termékdíjköteles csomagolásból keletkezõ hulladékok közül a veszélyes hulladékokra az anyagában történõ hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség. baa) Egyéni teljesítõ esetében A csomagolás termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált csomagolásmennyiség – anyagfajtánként legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy minden egyes anyagfajtánál az adott anyagfajtából keletkezõ hulladék legalább 33%-a (ha) anyagában hasznosításra kerüljön: Csomagolás anyaga

Minimális hasznosítási arány 2007. év

Papír Fa Természetes alapú textil Üveg Mûanyag Társított Nem természetes alapú textil Fém Alumínium

52% 52% 52% 52% 52% 52% 52% 52% 52%

A termékdíjköteles mûanyag (bevásárló-reklám)táska esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett az alábbi arányban (,,mt”) hoz forgalomba külön jogszabályban meghatározott környezetbarát védjeggyel rendelkezõ bevásárló-reklámtáskát (literben) az általa tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklámtáska mennyiségéhez (literhez) viszonyítva: Év

2007 „mt”

12%

10. szám


bab) Hasznosítást koordináló szervezet esetében A csomagolás termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy az anyagában történõ hasznosítás mértéke eléri az összes hulladék legalább 33%-át (ha), továbbá anyagfajtánként eléri legalább az alábbi arányokat: Év Minimális hasznosítási arány (hm) Csomagolás anyagonként Papír Fa Természetes alapú textil Üveg Mûanyag Társított Fém Alumínium

2007 52%

27% 15% 27% 21% 17% 17% 25% 25%

bb) Kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtétele esetében bba) A mentesség feltétele a Kt. 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kötelezett esetében: Az újrahasználható elsõdleges csomagolásban forgalomba hozott éves termékmennyiség (literben) kötelezett (csomagolást forgalomba hozó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (ht) az összes elsõdleges (fogyasztói) csomagolásban forgalomba hozott termékmennyiséghez (literhez) képest Italtermékek

Bor Sör Alkoholtermék, köztes alkoholtermék Ásványvíz (kristályvíz) Ivóvíz, szikvíz Szénsavas üdítõital, valamint tartósítószert tartalmazó nem szénsavas üdítõital, illetve szörp Tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítõital, illetve szörp

2007

20% 67% 28% 7% 16% 11%

2%

A mentesség további feltétele a kötelezett (forgalomba hozó) által forgalomba hozott újrahasználható csomagolás legalább 60%-nak visszagyûjtése. bbb) A mentesség feltétele az elsõ belföldi forgalomba hozó elsõ továbbforgalmazó vevõje számára: Az újrahasználható csomagolásban beszerzett éves termékmennyiség (literben) kötelezett elsõ vevõje (forgalmazó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (ht) az

1465

összes elsõdleges (fogyasztói) csomagolásban beszerzett termékmennyiséghez (literhez) képest Italtermékek

2007

Bor

20%

Sör

67%

Alkoholtermék, köztes alkoholtermék

28%

Ásványvíz (kristályvíz)

7%

Ivóvíz, szikvíz

16%

Szénsavas üdítõital, valamint tartósítószert tartalmazó nem szénsavas üdítõital, illetve szörp

11%

Tartósítószert nem tartalmazó nem szénsavas üdítõital, illetve szörp

2%

A mentesség további feltétele a kötelezett (elsõ vevõ) által beszerzett és továbbforgalmazott újrahasználható csomagolás legalább 60%-nak visszagyûjtése. c) A hûtõberendezések és hûtõközegek esetében: A hûtõberendezések termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált hûtõberendezés-mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladék hûtõberendezést hasznosít. A hûtõberendezések mennyiségét az utánuk fizetendõ termékdíj szerint kell számításba venni. Év

2007

Hûtõberendezések minimális hasznosítási aránya (hm)

30%

A hûtõközegek termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált, hûtõközeg-mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladék hûtõközeget hasznosít. Év

2007

Hûtõközegek minimális hasznosítási aránya (hm)

20%

d) Akkumulátorok esetében: Az akkumulátorok termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált akkumulátormennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladék akkumulátort hasznosít. Év

2007


95%

e) Elektromos és elektronikai berendezések esetében: Elektromos és elektronikai berendezések esetén a mentesség feltétele – a hûtõberendezés és a rádiótelefon készülék kivételével – a környezetvédelmi termékdíjról,

1466


továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott kategóriának külön jogszabály alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyûjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése. Rádiótelefon készülékek esetében a mentesség feltétele a tárgyévben forgalomba hozott, illetve a saját célra felhasznált termékmennyiségbõl az alábbi hasznosítási arányok teljesítése. Év

2007

Hasznosítási arány

29,1%

II. A MENTESSÉG ÉS A TERMÉKDÍJFIZETÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDJA 2007-BEN A) A hûtõberendezés, valamint kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételének kivételével A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A×t×(1–m), ahol T = fizetendõ termékdíj (Ft) A = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) t = a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db m = a mentesség aránya A mentesség aránya – ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h³ hf, 100%-os mentesség): m = 1; – ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (hm£ h
10. szám

b) Csomagolás esetében (ide nem értve a kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételét): Év

hm

mm

hf

2007

0,52

0,80

0,54

Mûanyag (bevásárló-reklám)táska esetében m értéke abban az esetben haladhatja meg mm értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti mt arányt teljesíti. c) Hûtõközegek esetében: hm = e melléklet I. c) pontjában meghatározott hasznosítási arány hf = hm mm = 1 d) Akkumulátorok esetében: mm = értéke megegyezik a mindenkori hm értékével; hf = 1 (A fentiekbõl következõen a részleges mentesség szárításakor m = h adódik.) e) Elektromos és elektronikai berendezések esetében: hm = e melléklet I. e) pontjában meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási, rádiótelefon készülék esetében a hasznosítási arány hf = hm mm = 1 B) Hûtõberendezés esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A×t×(1–m), ahol

m = mm+(1–mm)×(h–hm)/(hf–hm). Az elõbbi képletekben az egyes betûjelek jelentése: h = a tényleges hasznosítási arány hm = a minimális hasznosítási arány hf = felsõ hasznosítási arány a 100%-os mentességhez mm = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–e) pontok szerint alakul. a) Gumiabroncs esetében: Év

hm

mm

hf

2007

0,50

0,50

0,75

T A

t m

= fizetendõ termékdíj (Ft) = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) = a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db = a mentesség aránya

A mentesség arányának számítása: hf = 80% hm = 30% és mm = 50%, – ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h³ hf, 100%-os mentesség): m=1;

10. szám


– ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (hm
1467

III. A TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MENTESSÉG FELTÉTELEI ÉS A KÖTELEZÕ HASZNOSÍTÁSI ÉS ÚJRAHASZNÁLATI ARÁNY MÉRTÉKEI 2008-TÓL A mentesség feltétele, hogy a kötelezett 1. a 2. pont szerinti kivétellel a tárgyévet megelõzõ évben általa forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált, 2. a csomagolás esetében, továbbá amennyiben a tárgyévet megelõzõ évben adott termékdíjköteles termékbõl nem hozott forgalomba, illetve saját célra nem használt fel, a tárgyévben forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyiségének megfelelõ hulladékmennyiséget tárgyévben begyûjtse és hasznosítsa az alábbiak szerint: a) Gumiabroncs esetében: A gumiabroncs termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti minimális begyûjtési arányának és hasznosítási arányának megfelelõ hulladék gumiabroncsot begyûjt és hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül. Év

2008-tól

Minimális begyûjtési arány (gym)

50%

Hasznosítási arány (a begyûjtött mennyiséghez viszonyítva) (hm)

100%

A gumiabroncs-felújítás anyagában történõ hasznosításnak minõsül. A hasznosított mennyiség számításánál az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentendõ a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével. b) Csomagolás esetében: ba) Csomagolás esetében, ide nem értve a kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételét. A termékdíjköteles csomagolásból keletkezõ hulladékok közül a külön jogszabályban meghatározott veszélyes csomagolási hulladékokra* az anyagában történõ hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség. baa) Egyéni teljesítõ esetében A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált csomagolásmennyiség – anyagfajtánként leg-

* A hulladékok jegyzékérõl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott „veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok (15 01 10*)”, illetve a „veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémbõl készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat (15 01 11*)”.

1468


alább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy a hasznosítás mértéke csomagolás anyagonként, illetve az anyagában történõ hasznosítás mértéke anyagonként (ha) eléri a táblázatban szereplõ az alábbi arányokat: Év Anyagában történõ hasznosítási arány (csomagolás anyagonként) (ha) Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként) Papír Fa Üveg Mûanyag Társított Fém (beleértve az alumíniumot is) Alumínium

2008 35%

2009 40%

2010 45%

A mûanyag (bevásárló-reklám) táska esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett az alábbi arányban (,,mt”) hoz forgalomba külön jogszabályban meghatározott környezetbarát védjeggyel rendelkezõ bevásárló-reklámtáskát (literben) az általa tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklámtáska mennyiségéhez (literhez) viszonyítva: Év „mt”

53% 53% 53% 53% 53% 53%

54% 54% 54% 54% 54% 54%

56% 56% 56% 56% 56% 56%

53%

54%

56%

bab) Hasznosítást koordináló szervezet esetében A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladékcsomagolást hasznosít (hm) oly módon, hogy az anyagában történõ hasznosítás mértéke a teljes mennyiség vonatkozásában (ha) és a hasznosítás csomagolás anyagonként eléri a táblázatban szereplõ az alábbi arányokat: Év

2008

2009

2010


53%

54%

56%

Anyagában történõ hasznosítási arány (ha)

35%

40%

45%

Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként) Papír

60%

60%

60%

Fa

15%

15%

15%

Üveg

25%

32%

40%

Mûanyag

20%

21%

22%

Társított

20%

21%

22%

Fém (beleértve az alumíniumot is)

50%

50%

50%

Alumínium

27%

29%

31%

10. szám

2008

2009

2010

16%

20%

24%

bb) Kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtétele esetében bba) A mentesség feltétele a Kt. 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kötelezett esetében: Az újrahasználható fogyasztói (elsõdleges) csomagolásban forgalomba hozott éves italtermékmennyiség (literben) kötelezett (csomagolást forgalomba hozó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (ht) az összes fogyasztói (elsõdleges) csomagolásban forgalomba hozott termékmennyiséghez (literhez) képest Italtermékek

2008

2009

2010

Bor

25%

30%

35%

Sör

68%

69%

70%


31%

33%

35%


7%

13%

13%

Ivóvíz, szikvíz

16%

22%

22%


11%

17%

17%

Tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítõital, illetve szörp

2%

3%

3%

A mentesség további feltétele a kötelezett (forgalomba hozó) által forgalomba hozott újrahasználható csomagolási összetevõk legalább 60%-nak visszagyûjtése. bbb) A mentesség feltétele az elsõ belföldi forgalomba hozó elsõ továbbforgalmazó vevõje számára: Az újrahasználható fogyasztói (elsõdleges) csomagolásban beszerzett éves italtermékmennyiség (literben) kötelezett elsõ vevõje (forgalmazó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (ht) az összes fogyasztói (elsõdleges) csomagolásban beszerzett termékmennyiséghez (literhez) képest Italtermékek

2008

2009

2010

Bor

25%

30%

35%

Sör

68%

69%

70%

10. szám

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ Italtermékek

2008

2009

2010


31%

33%

35%


7%

13%

13%

Ivóvíz, szikvíz

16%

22%

22%


11%

17%

17%

Tartósítószert nem tartalmazó nem szénsavas üdítõital, illetve szörp

2%

3%

3%

A mentesség további feltétele a kötelezett (elsõ vevõ) által beszerzett és továbbforgalmazott újrahasználható csomagolási összetevõk legalább 60%-nak visszagyûjtése. c) Hûtõberendezés és hûtõközeg esetében: A hûtõberendezés termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált hûtõberendezés-mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladék hûtõberendezést hasznosít. A hûtõberendezések mennyiségét az utánuk fizetendõ termékdíj szerint kell számításba venni. Év Hûtõberendezések minimális hasznosítási aránya (hm)

2008-tól 30%

Év

2008-tól


20%


100%

d) Akkumulátor esetében: Az akkumulátor termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált akkumulátormennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladék akkumulátort begyûjt és hasznosít. Év

e) Elektromos és elektronikai berendezés esetében: Az elektromos és elektronikai berendezés termékdíja – a rádiótelefon készülék, az ellenõrzõ és vezérlõ eszközök és az adagoló automaták termékdíja kivételével – alóli mentesség feltétele a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott kategóriának külön jogszabály* alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyûjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése. Ellenõrzõ és vezérlõ eszközök esetében a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált termékmennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladék ellenõrzõ és vezérlõ eszközt begyûjt és hasznosít: Év

2008-tól


5%


70%

Adagoló automaták esetében a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált termékmennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladék adagoló automatát begyûjt és hasznosít: Év

A hûtõközeg termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált hûtõközeg-mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladék hûtõközeget begyûjt és hasznosít.

1469

2008-tól


5%


80%

Rádiótelefon készülékek esetében a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált rádiótelefonkészülék-mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelõ hulladék rádiótelefon készüléket begyûjt és hasznosít. Év

2008-tól


29,1%**


75%

2008-tól


95%


72%

* Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérõl szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet. ** Amelybõl legfeljebb 16,2% – egyéb mentességi feltételeként nem elszámolható – információs (IT) és távközlési berendezéssel is teljesíthetõ.

1470


IV. A MENTESSÉG ÉS A TERMÉKDÍJFIZETÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDJA 2008-TÓL A) Gumiabroncs, hûtõközeg, akkumulátor, illetve az elektromos és elektronikai berendezések közül az ellenõrzõ és vezérlõ eszközök, az adagoló automaták és a rádiótelefon készülék esetében A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A×t×(1–m),

2008-tól

t m

= fizetendõ termékdíj (Ft) = a termékdíj alapja (kg) (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) = a termékdíjtétel (Ft/kg) = a mentesség aránya

A mentesség aránya:

0,95

1,00

d) Az elektromos és elektronikai berendezések közé tartozó ellenõrzõ és vezérlõ eszközök esetében: Év

gym

mm

gyf

2008-tól

0,05

1,00

0,291

e) Az elektromos és elektronikai berendezések közé tartozó adagoló automaták esetében:

ahol T A

0,95

10. szám

Év

gym

mm

gyf

2008-tól

0,05

1,00

0,291

f) Az elektromos és elektronikai berendezések közé tartozó rádiótelefon készülékek esetében: Év

gym

mm

gyf

2008-tól

0,291

1,00

0,291

A mentesség aránya 0, ha h
B) Csomagolás (az „Ú” és „k” díjtétel kivételével), illetve elektromos és elektronikai berendezés (az ellenõrzõ és vezérlõ eszközök, az adagoló automaták és a rádiótelefon készülékek kivételével) esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg:

m=mm+(1–mm)×(gy–gym)/(gyf–gym).

T = A×t×(1–m),

Az elõbbi képletekben az egyes betûjelek jelentése:

ahol

gy h gym gyf

T A

mm

= = = =

a tényleges begyûjtési arány a tényleges hasznosítási arány a minimális begyûjtési arány a felsõ begyûjtési arány a 100%-os mentességhez = a minimális begyûjtési arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke

Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–f) pontok szerint alakul. a) Gumiabroncs esetében: Év

gym

mm

gyf

2008-tól

0,50

0,50

0,75

m = mm+(1–mm)×(h–hm)/(hf–hm).

b) Hûtõközegek esetében: Év

gym

mm

gyf

2008-tól

0,20

1,00

0,20

mm

gyf

c) Akkumulátorok esetében: Év

gym

= fizetendõ termékdíj (Ft) = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) t = a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db m = a mentesség aránya A mentesség aránya – ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h³ hf, 100%-os mentesség): m=1; – ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a felsõ hasznosítási aránytól (hm£ h
Az elõbbi képletekben az egyes betûjelek jelentése: h = a tényleges hasznosítási arány hm = a minimális hasznosítási arány hf = felsõ hasznosítási arány a 100%-os mentességhez mm = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke

10. szám


Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–b) pontok szerint alakul. a) Csomagolás esetében: Év

2008 2009 2010

hm

mm

hf

0,53 0,54 0,56

0,80 0,80 0,80

0,55 0,56 0,58

Mûanyag (bevásárló-reklám)táska esetében m értéke abban az esetben haladhatja meg mm értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti mt arányt teljesíti. b) Elektromos és elektronikai berendezések esetében (az ellenõrzõ és vezérlõ eszközök, az adagoló automaták és a rádiótelefon készülékek kivételével): hm = e melléklet I. e) pontja szerinti hasznosítási és újrafeldolgozási arány hf = hm mm = 1 C) Hûtõberendezés esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A×t×(1–m),

ahol T A ú m

m= 1–(ht–h), ha ht³ h m = 1, ha ht
= a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban h = teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban II. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó elsõ továbbforgalmazó vevõjének esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendõ termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg: T = A×k×(1–m) ahol A k

T A

m

D) Kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtétele esetében: I. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó kötelezett esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendõ termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg: T = A×ú×(1–m)

= a fizetendõ termékdíj (Ft) = a termékdíj alapja (db) = a forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) = a mentesség aránya

A mentesség arányának számítása:

ahol = fizetendõ termékdíj (Ft) = a termékdíj alapja, db (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) t = a termékdíjtétel, Ft/db m = a mentesség aránya A mentesség arányának számítása: hf = 80% hm = 30% és mm = 50%, – ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h³ hf, 100%-os mentesség): m=1; – ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (hm
1471

= a termékdíj alapja (db) = a beszerzésre vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) = a mentesség aránya

A mentesség arányának számítása: m = 1–(ht–h), ha ht³ h m = 1, ha ht
= a mentesség feltételenként meghatározott beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban = teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban.

A Kormány 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelete az energiafelhasználó termékek öko-tervezési kötelezettségének elõírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelõségértékelésének általános feltételeirõl A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el:

1472

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A rendelet alkalmazási köre 1. §

(1) A rendelet hatálya azon energiafelhasználó termékekre terjed ki, amelyekre külön jogszabály az öko-tervezésre és a környezetvédelmi jellemzõkre vonatkozó követelményeket állapít meg. (2) A rendeletben foglaltak nem érintik a) az energiafelhasználó termékre vonatkozó külön jogszabály szerinti elõírások, és b) a hulladékgazdálkodásra, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi jogi aktusok – beleértve a fluorozott, üvegházhatású gázokra vonatkozó közösségi jogi aktusokat –, valamint az ezekkel összefüggõ külön jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazását. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a személyszállító és árufuvarozási eszközökre.

Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Alkatrészek és részegységek: azok az energiafelhasználó termékekbe beépítendõ részek, amelyeket nem a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, és amelyeknek a környezetvédelmi teljesítményét nem lehet önállóan értékelni; 2. Anyagok: minden olyan anyag, amelyet az energiafelhasználó termék életciklusa alatt felhasználnak; 3. Energiafelhasználó termék: a) az a forgalomba hozatalra szánt termék, amely rendeltetése szerinti használatbavétele során energiát (villamos energiát, foszilis üzemanyagokat és megújuló energiát) használ fel, vagy az ilyen energia fejlesztésére, továbbítására és mérésére szolgál, b) az energiafelhasználó termékekbe beépítendõ alkatrész vagy részegység, amelyet a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, és amelynek környezetre gyakorolt hatását önállóan lehet értékelni; 4. Életciklus: az energiafelhasználó termék létezésének egymás után következõ és egymással kapcsolatban levõ szakaszai a nyersanyag felhasználásától a végsõ ártalmatlanításig; 5. Forgalomba hozatal: az energiafelhasználó terméknek a közösségi piacon elsõ alkalommal történõ hozzáférhetõvé tétele az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli forgalmazás vagy használat céljából, akár visszterhesen, akár ingyenesen, és az alkalmazott eladási technikáktól függetlenül;

10. szám

6. Gyártó: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, valamint ezek meghatalmazott képviselõje, aki vagy amely – saját neve vagy védjegye alatt, vagy saját használatára – energiafelhasználó terméket gyárt, és felelõs azért, hogy az energiafelhasználó termék megfeleljen az e rendelet forgalomba hozatalra és használatbavételre vonatkozó jogszabályi követelményeinek. Ilyen személy, szervezet vagy a 9. pontban meghatározott importõr hiányában gyártónak kell tekinteni bármely természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot és szervezetet, aki vagy amely energiafelhasználó terméket forgalomba hoz, illetõleg használatba vesz; 7. Használatbavétel: energiafelhasználó termék elsõ, közösségi végfelhasználó részérõl történõ rendeltetésszerû használatbavétele; 8. Honosított harmonizált szabvány: elismert szabványügyi testület által, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megbízása alapján a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított eljárással összhangban az európai követelmények meghatározása céljából elfogadott, kötelezõ erõvel nem bíró mûszaki leírás, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelõen nemzeti szabványként közzétettek; 9. Importõr: a Magyar Köztársaságban székhellyel rendelkezõ bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, aki vagy amely üzleti tevékenysége során egy harmadik országból származó energiafelhasználó terméket a közösségi piacon forgalomba hoz; 10. Környezeti hatás: a környezet bármilyen változása, amely részben vagy egészben az energiafelhasználó termék miatt, annak életciklusa alatt következett be; 11. Környezetvédelmi jellemzõ: az energiafelhasználó termék eleme vagy funkciója, amely az energiafelhasználó termékek életciklusa alatt a környezettel kölcsönhatásba léphet; 12. Környezetvédelmi teljesítmény: a gyártónak az energiafelhasználó termék környezetvédelmi jellemzõinek javítása terén elért eredményei, amelyeket a mûszaki dokumentáció foglal össze; 13. Környezetvédelmi teljesítmény növelése: az energiafelhasználó termék környezetre gyakorolt hatását több generáción keresztül csökkentõ eljárás, amely nem terjed ki szükségszerûen egyszerre az energiafelhasználó termék valamennyi környezetvédelmi jellemzõjére; 14. Közösségi ökocímke: a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszerérõl szóló, 1980. július 28-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján adott ökocímke; 15. Meghatalmazott képviselõ: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, aki vagy amely a Közösségben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és írásos meghatal-

10. szám


mazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettséget és a részére elõírt alaki követelményt vagy azok egy részét; 16. Ökológiai profil: az energiafelhasználó termékre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban álló leírás, amely az energiafelhasználó termékekhez a teljes életciklusuk során kapcsolódó, a környezeti hatások szempontjából jelentõs és mérhetõ fizikai mennyiségekkel kifejezett anyagráfordításokat és kibocsátásokat (anyagokat, emiszsziót és hulladékot) tartalmazza; 17. Öko-tervezés: a környezetvédelmi szempontok integrálása a termék tervezésébe azzal a céllal, hogy az energiafelhasználó termék egész életciklusát figyelembe véve növeljék annak környezetvédelmi teljesítményét; 18. Öko-tervezési követelmény: az energiafelhasználó termék terve, és az energiafelhasználó termékkel kapcsolatos minden olyan követelmény, amelynek célja a környezetvédelmi teljesítmény növelése, valamint bármely olyan információszolgáltatási követelmény, amely az energiafelhasználó termék környezetvédelmi jellemzõivel kapcsolatos; 19. Piacfelügyeleti hatóság: az energiafelhasználó termékek öko-tervezési követelményeknek való megfelelõségével kapcsolatban ellenõrzési és felügyeleti hatáskörrel rendelkezõ hatóság; 20. Terméktervezés: azon eljárások sorozata, amelyekkel az energiafelhasználó termékre vonatkozó jogi, mûszaki, biztonsági, funkcionális, piaci vagy egyéb követelményt az energiafelhasználó termék mûszaki adataivá alakítják át; 21. Újrafeldolgozás: olyan termelési folyamat, amelynek során a hulladék anyagát az eredeti vagy más célra ismételten felhasználják, nem beleértve az energetikai hasznosítást.

Forgalomba hozatal és használatbavétel, az energiafelhasználó termékek szabad mozgása 3. § (1) Az energiafelhasználó terméket az egyes energiafelhasználó terméktípusokra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott részletes öko-tervezési követelményeknek megfelelõen kell megtervezni. (2) Az energiafelhasználó terméket forgalomba hozatala, használatbavétele elõtt az e rendelet szerinti CE megfelelõségi jelöléssel kell ellátni, és megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani, amelyben a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje tanúsítja és kijelenti, hogy az energiafelhasználó termék megfelel az adott energiafelhasználó termék öko-tervezésére vonatkozó részletes követelményeket meghatározó külön jogszabály (a továbbiakban: külön jogszabály) valamennyi vonatkozó rendelkezésének.

1473

(3) Vásárok, kiállítások és bemutatók alkalmával ki lehet állítani olyan energiafelhasználó terméket is, amely nem felel meg e rendelet és az alkalmazandó külön jogszabály rendelkezéseinek, ha a kiállító jól látható jelzéssel egyértelmûen feltünteti, hogy az energiafelhasználó termék nem hozható forgalomba, és nem vehetõ használatba, amíg nem felel meg e rendelet és az alkalmazandó külön jogszabály rendelkezéseinek. (4) Energiafelhasználó termék forgalomba hozatala, használatbavétele elõtt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselõje köteles gondoskodni arról, hogy az energiafelhasználó termék megfelelõség-értékelését a külön jogszabály valamennyi vonatkozó követelményére tekintettel elvégezzék. (5) A 6. §-nak megfelelõen CE-jelöléssel ellátott energiafelhasználó termék forgalomba hozatala, használatbavétele nem tiltható meg, és nem korlátozható a külön jogszabályban meghatározott öko-tervezési követelményekre történõ hivatkozással abban az esetben, ha az megfelel a külön jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek, vagy ha a külön jogszabály az adott energiafelhasználó termék tekintetében nem ír elõ öko-tervezési követelményt.

Megfelelõségértékelési eljárás 4. § (1) A gyártó választhat az 1. mellékletben megjelölt belsõ tervezés-ellenõrzés vagy a 2. melléklet szerinti megfelelõségértékelési irányítási rendszer (a továbbiakban: irányítási rendszer) között. A megfelelõségértékelési eljárást külön jogszabály határozza meg, indokolt esetben azonban megfelelõségértékelési eljárás meghatározható megfelelõségértékelési eljárások különbözõ szakaszainak moduljairól és CE megfelelõségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítõ, a mûszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozatban leírt modulok keretei között. (2) A gyártó vagy meghatalmazott képviselõje az ökotervezési követelményeknek való megfelelés igazolása céljából az 1. melléklettel összhangban megfelelõségértékelést lehetõvé tevõ mûszaki dokumentációt készít. (3) A gyártó vagy meghatalmazott képviselõje megfelelõségi nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy az energiafelhasználó termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott rá vonatkozó követelményeknek. A megfelelõségi nyilatkozat egy vagy több energiafelhasználó termékre vonatkozhat, és annak megõrzésérõl a gyártó gondoskodik. (4) Az egyes energiafelhasználó termékekre vonatkozó irányítási rendszer felhasználható az energiafelhasználó termékek megfelelõségének tanúsítására, feltéve, hogy a gyártó alkalmazza a 2. melléklet 2. pontjában meghatáro-

1474


zott irányítási rendszerre vonatkozó dokumentációs elemeket, amelyekkel a gyártó igazolhatja, hogy az energiafelhasználó termék megfelel a külön jogszabály rá vonatkozó követelményeinek. (5) A gyártó az irányítási rendszer alkalmazása során igazolja a külön jogszabály követelményeinek való megfelelést. A gyártó ezenfelül az energiafelhasználó termék környezetvédelmi teljesítményének növelése érdekében a célok és mutatószámok meghatározására és vizsgálatára vonatkozó keretkoncepciót készít. (6) A gyártó az irányítási rendszer alkalmazása során a 2. melléklet 1. pontjával összhangban minden, az energiafelhasználó termék általános környezetvédelmi teljesítményének növelését, ökológiai profilja elkészítését célzó intézkedését dokumentálja. (7) A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy az energiafelhasználó terméket a tervezési termékleírásoknak megfelelõen gyártsák, és betartsák az energiafelhasználó termékre vonatkozó külön jogszabály követelményeit. (8) A gyártó eljárást dolgoz ki az irányítási rendszer felülvizsgálatára és a felülvizsgálat során észlelt hibák orvoslására. (9) A gyártó legalább háromévente elvégzi az irányítási rendszer teljes belsõ, környezetvédelmi szempontú ellenõrzését.

5. § (1) Ha az energiafelhasználó terméket a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetõvé tételérõl szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban olyan nyilvántartásba vett szervezet tervezi, amelynek tevékenységi köre kiterjed az adott tervezési feladatra, az ellenkezõ bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a szervezet irányítási rendszere megfelel a 2. mellékletben foglaltaknak és az adott energiafelhasználó termékre vonatkozó követelményeknek. (2) Ha az energiafelhasználó terméket olyan szervezet tervezi, amelynek az irányítási rendszere tartalmazza az energiafelhasználó terméktervezési feladatot, és amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett honosított harmonizált szabványokkal összhangban hajtanak végre, az ellenkezõ bizonyításáig vélelmezni kell, hogy ez az irányítási rendszer megfelel a 3. mellékletben foglalt követelményeknek. (3) Az energiafelhasználó termék forgalomba hozatalát, használatbavételét követõen a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje a megfelelõségértékelésre vonatkozó valamennyi dokumentumot és a kiadott megfelelõségi nyilatkozatokat az energiafelhasználó termék gyártását köve-

10. szám

tõ tíz évig megõrzi, és a piacfelügyeleti hatóság megkeresésének kézhezvételétõl számított tíz napon belül a piacfelügyeleti hatóság részére kiadja. (4) Amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel a Közösség területén és nincs meghatalmazott képviselõje, az importõr a) biztosítja, hogy a forgalomba hozott vagy használatba vett energiafelhasználó termék megfeleljen e rendeletnek és az alkalmazandó külön jogszabálynak, b) a megfelelõségi nyilatkozatot és a mûszaki dokumentációt az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen megõrzi és rendelkezésre bocsátja. (5) A megfelelõségértékelésre vonatkozó dokumentumokat és a 6. § szerinti megfelelõségi nyilatkozatot a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje vagy – amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel a Közösség területén és nincs meghatalmazott képviselõje – az importõr a Közösség bármely hivatalos nyelvén kiállíthatja.

CE megfelelõségi jelölés és megfelelõségi nyilatkozat 6. § (1) A CE megfelelõségi jelölés a „CE” kezdõbetûkbõl áll, a 3. mellékletben szereplõ mintának megfelelõen. (2) A megfelelõségi nyilatkozat a 4. mellékletben meghatározott adatokat és a vonatkozó külön jogszabályra való utalást tartalmazza. (3) A CE megfelelõségi jelölést az energiafelhasználó terméken maradandóan kell feltüntetni. Amennyiben ez a terméken nem lehetséges, a CE megfelelõségi jelölést maradandóan a csomagoláson vagy a használati kezelési utasításon kell elhelyezni. (4) Az energiafelhasználó terméken vagy annak csomagolásán vagy használati, kezelési utasításán nem helyezhetõ el a CE megfelelõségi jelöléssel összetéveszthetõ, a felhasználó megtévesztésére alkalmas más jelölés. Bármely más jelölést csak úgy szabad elhelyezni, hogy a CE megfelelõségi jelölés láthatósága és olvashatósága ezáltal ne csökkenjen.

A megfelelõség vélelme 7. § (1) A 6. § szerinti CE megfelelõségi jelöléssel ellátott energiafelhasználó terméket úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. (2) Azt az energiafelhasználó terméket, amelyre honosított harmonizált szabványt alkalmaztak, úgy kell tekinteni, hogy az teljes mértékben megfelel a külön jogszabályban elõírt követelményeknek.

10. szám


(3) A közösségi ökocímkével ellátott energiafelhasználó terméket úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az ökotervezési követelményeknek.

Ellenõrzés és felügyelet 8. § (1) A piacfelügyeleti hatóság ellenõrzi az e rendeletben meghatározott követelmények betartását. (2) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a 6. § szerint CE megfelelõségi jelöléssel ellátott energiafelhasználó termék nem felel meg a külön jogszabály valamennyi rendelkezésének, ésszerû határidõ meghatározásával felszólítja a gyártót vagy meghatalmazott képviselõjét vagy – amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel a Közösség területén és nincs meghatalmazott képviselõje – az importõrt a) a megfelelõ intézkedések megtételére, hogy az érintett termék a forgalomba hozatalkor megfeleljen a külön jogszabály szerinti elõírásoknak, b) hogy a terméket vonják ki, hívják vissza a piacról. (3) A piacfelügyeleti hatóság mindaddig jogosult a szükséges intézkedéseket fenntartani és a forgalomba hozatalt megtiltani, amíg a megfelelõség meg nem valósul. (4) A piacfelügyeleti hatóság a (2)–(3) bekezdés szerinti intézkedésérõl egyidejûleg értesíti a Bizottságot, valamint a többi tagállamot, megjelölve döntésének indokait, különösen, ha a követelményeknek való nem megfelelés oka a) az adott energiafelhasználó termékre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek be nem tartása, b) a honosított harmonizált szabvány nem megfelelõ alkalmazása, c) a honosított harmonizált szabvány hiányossága. (5) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyelet eredményérõl – amennyiben szükséges – a (4) bekezdésben felsorolt eseteken felül is tájékoztatja a Bizottságot. Az ágazatért felelõs miniszter az e rendelet végrehajtásáért felelõs és felügyelete alá tartozó piacfelügyeleti hatóságokról tájékoztatja a Bizottságot. (6) Ha a piacfelügyeleti hatóság véleménye alapján a Magyar Szabványügyi Testület törvényességi felügyeletét ellátó miniszter úgy értékeli, hogy egy megfelelést biztosító honosított harmonizált szabvány nem felel meg maradéktalanul az alkalmazandó külön jogszabály meghatározott rendelkezéseinek, ezt indokolással ellátva a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti. (7) A (2)–(3) bekezdés alapján hozott jogerõs és a Bizottsággal közölt határozatokat a piacfelügyeleti hatóság honlapján nyilvánosságra hozza.

1475

A felhasználók tájékoztatása 9. § A gyártó köteles biztosítani, hogy a külön jogszabállyal összhangban – az általa megfelelõnek tartott formában – az energiafelhasználó termékek felhasználói tájékoztatást kapjanak a) az energiafelhasználó termék rendeltetésszerû használatához szükséges használati útmutatóról, b) a külön jogszabály erre vonatkozó rendelkezése esetén az energiafelhasználó termék ökológiai jellemzõirõl és az öko-tervezés elõnyeirõl.

Záró rendelkezések 10. § (1) Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelõs miniszterek, hogy a) a feladat- és hatáskörükbe tartozó energiafelhasználó termékek öko-tervezésére, valamint a környezetvédelmi jellemzõkre vonatkozó részletes követelményeket, b) az energiafelhasználó termékeknek a gyártótól eltérõ felek részérõl történõ kezelésének, felhasználásának vagy újrafeldolgozásának módszerét befolyásoló tényezõkrõl szóló tájékoztatás módját rendeletben meghatározzák. (2) Felhatalmazást kap a mûszaki szabályozásért felelõs miniszter, hogy a) a gáznemû vagy folyékony tüzelõanyaggal üzemelõ melegvízkazánok, b) a háztartási villamos hûtõszekrények, fagyasztószekrények és ezek kombinációi, c) a fénycsõelõtétek öko-tervezésére és forgalomba hozatalára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet az energiafelhasználó termékek öko-tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirõl, valamint a 92/42/EGK tanácsi, továbbá a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. A miniszterelnök helyett: Dr. Lamperth Mónika s. k., szociális és munkaügyi miniszter

1476

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1. melléklet a 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Az energiafelhasználó termékek belsõ tervezés-ellenõrzését lehetõvé tevõ mûszaki dokumentáció

Az energiafelhasználó termékek belsõ tervezés-ellenõrzéséhez szükséges mûszaki dokumentációnak – egyebek között – tartalmaznia kell: a) az energiafelhasználó termékek és azok rendeltetési céljának általános leírását; b) a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményeit, illetõleg a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi vagy esettanulmányi hivatkozásokat, amelyeket a gyártó az energiafelhasználó termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel; c) az ökológiai profilt, amennyiben külön jogszabály megköveteli; d) az energiafelhasználó terméktervezésnek a környezetvédelmi tervezési jellemzõkre vonatkozó elemeit; e) a 2. § 8. pontjának megfelelõ szabványok listáját, amelyeket részben vagy egészben felhasználtak, továbbá egy leírást arról a megoldásról, amely megfelel a hatályos környezetvédelmi intézkedés követelményeinek, amenynyiben a 2. § 8. pontja szerinti szabványok nem kerültek alkalmazásra, vagy amennyiben ezek a szabványok nem teljesen felelnek meg a külön jogszabály követelményeinek; f) az energiafelhasználó termék környezetvédelmi tervezési jellemzõirõl szolgáltatandó adatokat, amennyiben külön jogszabály megköveteli a gyártótól, hogy információt szolgáltasson azon jellemzõkre vonatkozóan, amelyek az energiafelhasználó termékeknek a gyártótól eltérõ felek részérõl történõ kezelésének, felhasználásának vagy újrafeldolgozásának módját befolyásolhatják; g) az öko-tervezési követelmények betartását ellenõrzõ mérések eredményeit, a mérések egyezõségének részleteivel együtt, összehasonlítva a külön jogszabály öko-tervezési követelményeivel.

2. melléklet a 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Megfelelõségértékelési irányítási rendszer 1. A 4. § (7) bekezdésében meghatározott eljárások és utasítások megfelelõ, különösen az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmaznak: – az energiafelhasználó termékek megfelelõségének kimutatására készített dokumentáció listája, amelyet adott esetben rendelkezésre kell tudni bocsátani, – az energiafelhasználó termék környezetvédelmi teljesítményének célkitûzései és mutatószámai, a szervezeti

10. szám

felépítés, felelõsségek, a vezetõi jogkörök, a források csoportosítása, tekintettel a bevezetésükre és karbantartásukra, – a gyártás utáni próbák és ellenõrzések, amelyekkel ellenõrzik az energiafelhasználó termék teljesítményét a környezetvédelmi teljesítmény mutatószámai tekintetében, – a szükséges dokumentáció ellenõrzésének eljárási és naprakészen-tartási utasításai, – a megfelelõségértékelési irányítási rendszer környezetvédelmi elemeinek bevezetésének és hatékonyságának ellenõrzését szolgáló módszer. 2. A megfelelõségértékelési irányítási rendszer dokumentációjának egyebek között, különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a felelõsségek és hatáskörök meghatározását és dokumentálását az öko-termékpolitika hatékony végrehajtása és az ellenõrzési és fejlesztési intézkedésekrõl szóló jelentés érdekében; b) a bevezetett tervezési-ellenõrzési és megerõsítési technikákat, az energiafelhasználó termék tervezése közben végzett eljárásokat és rendszeres méréseket; c) a gyártónak az irányítási rendszer lényeges környezetvédelmi elemeirõl, továbbá a szükséges dokumentáció ellenõrzési eljárásairól leírást kell készíteni és az információt naprakészen kell tartani. 3. Az energiafelhasználó termékekre vonatkozó dokumentáció különösen az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmazza: a) az energiafelhasználó termék és rendeltetésszerû használatának általános leírását; b) a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményeit, illetõleg a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi vagy esettanulmányi hivatkozásokat, amelyeket a gyártó az energiafelhasználó termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel; c) az energiafelhasználó termék ökológiai profilját, amennyiben a külön jogszabály megköveteli; d) a öko-tervezési követelmények betartását ellenõrzõ mérések eredményeit, a mérések megfelelõségének részleteivel együtt, összehasonlítva a külön jogszabály öko-tervezési követelményeivel; e) az alkalmazott szabvány megnevezését, amennyiben az alkalmazott szabvány nem felel meg a 2. § 8. pontja szerinti honosított harmonizált szabványnak, azon leírást mely bizonyítja az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban rögzített rendelkezéseknek való megfelelést; f) az energiafelhasználó termék környezetvédelmi tervezési jellemzõirõl szolgáltatandó adatokat, amennyiben külön jogszabály megköveteli a gyártótól, hogy információt szolgáltasson azon jellemzõkre vonatkozóan, amelyek az energiafelhasználó termékeknek a gyártótól eltérõ felek

10. szám


részérõl történõ kezelésének, felhasználásának vagy újrafeldolgozásának módját befolyásolhatják.

3. melléklet a 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

1477

A Kormány 221/2007. (VIII. 23.) Korm. rendelete a Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett jelentõs belvíz miatt keletkezett károk enyhítésérõl szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet módosításáról*

CE megfelelõségi jelölés * A rendelet teljes szövege a Magyar Közlöny 2007. évi augusztus 23-i 111. számában jelent meg.

A CE megfelelõségi jelölés magassága legalább 5 mm. Amennyiben a CE-jelölést kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti négyzethálós rajzon megadott arányokat kell betartani.

A Kormány 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelete a cirkuszi menazséria létesítése és mûködtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól*

* A rendelet teljes szövege a Magyar Közlöny 2007. évi augusztus 29-i 113. számában jelent meg.

4. melléklet a 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelethez EK megfelelõségi nyilatkozat Az EK megfelelõségi nyilatkozat a következõket tartalmazza: 1. a gyártó vagy meghatalmazott képviselõjének neve és címe; 2. az energiafelhasználó termék egyértelmû azonosításához szükséges részletes leírás; 3. ahol szükséges, az alkalmazott honosított harmonizált szabványokra történõ hivatkozások; 4. ahol szükséges, az alkalmazott egyéb mûszaki szabványokra és termékleírásokra történõ hivatkozások; 5. ahol szükséges, a feltüntetett CE megfelelõségi jelölés alkalmazását elõíró egyéb jogszabályokra és közösségi jogi aktusokra történõ hivatkozások; 6. dátum; 7. a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje kötelezettségvállalási joggal felruházott tisztviselõjének azonosító adatai és aláírása.

A Kormány 231/2007. (IX. 4.) Korm. rendelete a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a 14. §-ának (2) és a 15/D. § (6) bekezdésében foglaltakra – a következõket rendeli el: 1. § A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)

1478


23. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(1) A védõidomot, védõterületet e rendelet hatálybalépésekor] „a) üzemelõ vízbázis (vízkivétel), vízilétesítmény és távlati vízbázis esetén a határozatnak megfelelõ ütemezésben,” [kell kialakítani.]

2. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 23. § (1) bekezdés b) pontja hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k.,

10. szám 3. §

A Kr. 22. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [22. § (1) A hulladékkezelési engedélynek – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – tartalmaznia kell a következõket:] „c) a kezelhetõ települési hulladék – külön jogszabályban közzétett hulladéklista szerinti – megnevezését, az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódját, a hulladékkezelõ létesítményben összesen kezelhetõ hulladékmennyiséget, valamint a hulladéklerakás engedélyezése esetén a lerakóban ártalmatlanítható biológiailag lebomló hulladék összes mennyiségét, meghatározva a csökkentés – külön jogszabályban meghatározott – ütemét;”

miniszterelnök

4. §

A Kormány 232/2007. (IX. 4.) Korm. rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (1) bekezdése d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 19. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A közszolgáltatást ellátó hulladékkezelõ hulladékkezelési engedélyében a közszolgáltatás keretében kezelhetõ települési szilárd hulladék mennyisége nem korlátozható idõszakokra.” 2. § A Kr. 21. §-ának cb) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [21. § A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következõket: c) a kezelni kívánt települési hulladék] „cb) tervezett teljes mennyiségét, figyelemmel a hulladékkezelõ létesítmény kapacitására;”

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet 1–3. §-a a kihirdetést követõ második hónap elsõ napján hatályát veszti. (3) Az e rendelet hatálybalépése elõtt a közszolgáltatást ellátó hulladékkezelõk részére kiadott jogerõs hulladékkezelési engedélyekben meghatározott éves mennyiségi korlátot a rendelet hatálybalépése után indult, illetõleg a folyamatban lévõ hatósági eljárások során figyelmen kívül kell hagyni. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Miniszteri rendeletek A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelete a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeirõl*

* A rendelet teljes szövege a Magyar Közlöny 2007. évi augusztus 29-i 113. számában jelent meg.

10. szám


A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 24/2007. (VIII. 29.) MeHVM–GKM–KvVM együttes rendelete a Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közremûködõ szervezet kijelölésérõl A 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt felelõsségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörben, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában megállapított feladatkörben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában megállapított feladatkörben a következõket rendeljük el: 1. § (1) A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter mint a Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban: KEOP) felügyeletéért felelõs miniszter az „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaságot a KEOP (2) bekezdésben meghatározott prioritásai végrehajtásában történõ közremûködésre közremûködõ szervezetként jelöli ki. (2) A KEOP egyes prioritásai: a) IV. A megújuló energiaforrás növelése prioritás, b) V. Hatékony energiafelhasználás prioritás. 2. § A közremûködõi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket a KEOP Technikai Segítségnyújtás keret terhére kell biztosítani. 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

1479

(2) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg: a) a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl, b) a Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról. Budapest, 2007. június 28. Dr. Szilvásy György s. k.,

Dr. Kóka János s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Fodor Gábor s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 25/2007. (VII. 30.) KvVM rendelete a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet, valamint a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének d) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 17. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az önellenõrzésre köteles, valamint az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete I. mellékle-

1480


tébe tartozó tevékenységet végzõ kibocsátó – az üzemnapló adatai alapján – a jelentésköteles kibocsátásáról évente összefoglaló jelentést készít, valamint a 4. sz. melléklet szerinti adatlapokat tölt ki, és ezeket a tárgyévet követõ év március 31-éig a hatósághoz benyújtja. A kibocsátó köteles az adatszolgáltatás teljeskörûségét és a szolgáltatott adatoknak a kibocsátó egyéb nyilvántartási rendszerének, iratainak adattartalmával való egyezõségét biztosítani. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettséget e rendelet szerinti nyomtatványon, vagy számítógépes adathordozón vagy a külön jogszabályban1 meghatározottak szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum útján, valamint a külön jogszabály2 szerinti ügyfélkapu igénybevételével teljesíthetõ. A kibocsátó az adatszolgáltatás alapjául szolgáló iratok megõrzésérõl köteles gondoskodni.”

2. § A KvVM rendelet. 19. §-ának (5) bekezdés az alábbi d) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „d) az Európai Parlament és a Tanácsi rendelete 166/2006/EK (2006. január 18.) az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.”

1 2

2001. évi XXXV. törvény, 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet. 2004. évi CXL. törvény.

10. szám 3. §

A KvVM rendelet 4. számú mellékletének SZK1_1 sz. (Szennyvízkibocsátás alapadatai 1 – Telephelyi kibocsátás) és SZK1_2 sz. (Szennyvízkibocsátás alapadatai 2 – IPPC köteles létesítmény kibocsátása) adatlapjai helyébe e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ adatlapok lépnek. 4. § A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet (a továbbiakban: FAVI rendelet) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) Az éves adatszolgáltatásra kötelezetteknek az e rendelet 1. számú melléklete szerinti Alap-adatlapot a 2008. évi éves adatszolgáltatással egyidejûleg kell benyújtaniuk.” 5. § A FAVI rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. 6. § (1) E rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja. Dr. Fodor Gábor s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

|_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| Telephely KTJ

|___| |___| |___| |___| |___| |___| |___| |___| |___|

|_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_|

|_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_|

KAJ szám

1.2

|____________________________| |____________________________| |____________________________| |____________________________| |____________________________| |____________________________| |____________________________| |____________________________| |____________________________|

SzennyezĘ anyag megnevezése

1.3

|____________| |____________| |____________| |____________| |____________| |____________| |____________| |____________| |____________|

1.4 Átlag koncentráció, mg/l

1.6 * Használt elemzési /számítási módszer |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_|

1.5 Adatmeghatározás módja |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_|

|___| |___| |___| |___| |___| |___| |___| |___| |___|

1.7 * Baleset (%)

|______| |______| |______| |______| |______| |______| |______| |______| |______|

1.8 * Diffúz kibocsátás kg/év

SZK1_1

1.9 Termékre vetített mennyiség, g/t |__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________|

*Az Európai SzennyezĘanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2006. január 18-i 166/2006/EK parlamenti és a tanácsi irányelv alapján adatszolgáltatásra kötelezett környezethasználók (üzemeltetĘk) töltik ki.

VÉL SZK1_1

Sorszám

1.1

1.0 Adatváltozás kód

1. Kibocsátott (telephelyrĘl elvezetett) szennyezĘ anyag minĘsége és mennyisége

|_| |_| |_| |_| Oldalszám

A telephelyen veszélyes anyagot kibocsátó tevékenység folyik: |_|

|_| |_| |_| VHA2 sorszám

Adatszolgáltatás A FELSZÍNI VÍZ MINėSÉGÉNEK VÉDELMÉRėL VízminĘség-védelmi éves bejelentĘ lap (VÉL) Szennyvízkibocsátás alapadatai 1. - Telephelyi kibocsátás Tárgyév: |_| |_| |_| |_| Adatszolgáltatás típusa: |__|

A telephelyen van IPPC köteles létesítmény: |_|

|_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| KÜJ

[A 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 4. mellékletének SZK1_1 és SZK1_2 adatalapjai]

1. számú melléklet a 25/2007. (VII. 30.) KvVM rendelethez


|_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| Létesítmény KTJ

|_| |_| |_| VHA2 sorszám

Adatszolgáltatás A FELSZÍNI VÍZ MINėSÉGÉNEK VÉDELMÉRėL VízminĘség-védelmi éves bejelentĘ lap (VÉL) Szennyvízkibocsátás alapadatai 2. –IPPC köteles létesítmény kibocsátása Tárgyév: |_| |_| |_| |_| Adatszolgáltatás típusa: |__|

|_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| Telephely KTJ

|___| |___| |___| |___| |___| |___| |___| |___| |___|

|_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_|

|_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_|

KAJ szám

1.2

|______________________________| |______________________________| |______________________________| |______________________________| |______________________________| |______________________________| |______________________________| |______________________________| |______________________________|

SzennyezĘ anyag megnevezése

1.3

|____________| |____________| |____________| |____________| |____________| |____________| |____________| |____________| |____________|

1.4 Átlag koncentráció, mg/l

1.6 * Használt elemzési /számítási módszer |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_|

1.5 Adatmeghatározás módja |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_|

|___| |___| |___| |___| |___| |___| |___| |___| |___|

1.7 * Baleset (%)

|_______| |_______| |_______| |_______| |_______| |_______| |_______| |_______| |_______|

1.8 * Diffúz kibocsátás kg/év

|__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________| |__________________|

1.9 Termékre vetített mennyiség, g/t

*Az Európai SzennyezĘanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2006. január 18-i 166/2006/EK parlamenti és a tanácsi irányelv alapján adatszolgáltatásra kötelezett környezethasználók (üzemeltetĘk) töltik ki.

VÉL SZK1_2

Sorszám

1.1

1.0 Adatváltozás kód

|_| |_| |_| |_| Oldalszám

SZK1_2

1. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó (IPPC) létesítmény által kibocsátott szennyezĘ anyag minĘsége és mennyisége

|_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| |_| KÜJ

1482 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám

10. szám


1483

2. számú melléklet a 25/2007. (VII. 30.) KvVM rendelethez [2. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelethez] ,,EÉ éves jelentés” (,,Éves jelentés a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésérõl, terhelésérõl” megnevezésû éves jelentés adatlapok)

ÉVES JELENTÉS BORÍTÓLAP A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS FÖLDTANI KÖZEG VESZÉLYEZTETÉSÉRėL, TERHELÉSÉRėL

VONATKOZTATÁSI ÉV:

. :

FAVI–ENG ÉJ

ADATSZOLGÁLTATÁS TÍPUSA

Adatszolgáltató ügyfél adatai 1. KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel): 2. Ügyfél neve:

Adatszolgáltatásra vonatkozó adatok 3. Benyújtott lapok összegzése: Lapjel:

ÉJ-1

ÉJ-2

db: 4. Adatszolgáltatás teljesítésének módja (A, S, I):

5. CégszerĦ aláírásra jogosult személy neve:

6. CégszerĦ aláírásra jogosult személy beosztása:

Valótlan adatok közlése, az adatszolgáltatás megtagadása és a késedelmes adatszolgáltatás az érvényes jogszabályok szerint bírság kiszabását vonja maga után!

7. Kitöltés dátuma:

. év . hó . nap ______________________ ___ P. H. cégszerĦ aláírás(ok)

Az elsĘfokú hatóság tölti ki! Beérkezés dátuma:

. év . hó . nap

Szakmai ellenĘrzést végzĘ neve: ………………………………………………………

aláírása: ………………………………………………………

Iktatószám: Szakmai ellenĘrzés utáni állásfoglalás: MegfelelĘ / Nem megfelelĘ

EHKTJ

ADATSZOLGÁLTATÁS

Oldalszám

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

Anyag megnevezése

Anyag megnevezése:

Anyag megnevezése:

KAJ kód:

Anyag megnevezése

Anyag megnevezése:

Anyag megnevezése

Anyag megnevezése:

KAJ kód:

Anyag megnevezése

2.2 SzennyezĘ anyag KAJ kódja a 3. függelék szerint

2.1 Anyag KAJ kódja a 3. függelék szerint

,

,

,

,

2.3.1 Nyitó mennyisége a bejelentési év elején

,

,

,

,

2.3.2 Beérkezett mennyisége a bejelentési évben

,

,

,

,

2.3.3 KimenĘ mennyisége a bejelentési évben

2.3 Bevezetett, elhelyezett szennyezĘ anyag

,

,

,

,

2.3.4 Záró mennyisége a bejelentési év végén

2. A helyen történĘ bevezetések, elhelyezések éves mennyisége, illetve a felhalmozott anyagok év végi mennyisége

ÉVES JELENTÉS

FÖLDTANI KÖZEG VESZÉLYEZTETÉSÉRėL, TERHELÉSÉRėL

A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS

1. Vonatkoztatási év:

KÜJ

2.4 Mértékegység kódja

2.5 Mérés kód

2.6 Használt elemzési/ számítási módszer kódja

ÉJ-1

FAVI–ENG ÉJ-1


EHKTJ

ADATSZOLGÁLTATÁS

Oldalszám

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

KAJ kód:

Anyag megnevezése:

Anyag megnevezése:

Anyag megnevezése:

Anyag megnevezése:

Anyag megnevezése:

Anyag megnevezése:

Anyag megnevezése:

Anyag megnevezése:

2.2 SzennyezĘ anyag KAJ kódja a 3. függelék szerint

2.1 Anyag KAJ kódja a 3. függelék szerint

,

,

,

,

2.3.1 Nyitó mennyisége a bejelentési év elején

,

,

,

,

2.3.2 Beérkezett mennyisége a bejelentési évben

,

,

,

,

2.3.3 KimenĘ mennyisége a bejelentési évben

2.3 Bevezetett, elhelyezett szennyezĘ anyag

,

,

,

,

2.3.4 Záró mennyisége a bejelentési év végén

2. a helyen történĘ bevezetések, elhelyezések éves mennyisége, illetve a felhalmozott anyagok év végi mennyisége

ÉVES JELENTÉS




KÜJ


2.5 Mérés kód

2.6 Használt elemzési/ számítási módszer kódja

ÉJ-1

FAVI–ENG ÉJ-1


EHKTJ

-

-

-

-

SzennyezĘ anyag KAJ kódja a 3. függelék szerint

2.2

-

2.1 Esemény idĘpontja

2.3 Környezeti elem kód

,

,

,

,

,

2.4 Bevezetett/elhelyezett szennyezĘ anyag mennyisége

2. Rendkívüli események miatti szennyezĘ anyag tárgyévi bevezetése/elhelyezése

ÉVES JELENTÉS


ADATSZOLGÁLTATÁS




KÜJ

2.6.1 Bevezetés/ elhelyezés kódja

2.6.2 Bevezetés/elhelyezés megnevezése

2.6 Bevezetés/elhelyezés oka

Oldalszám

2.7 Szenny. anyag so az esemény után

ÉJ-2

FAVI–ENG ÉJ-1


10. szám


A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelete a Csombárdi-rét természetvédelmi terület létesítésérõl A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Védetté nyilvánítom Csombárdi-rét természetvédelmi terület elnevezéssel a Somogy megyében, Mezõcsokonya községhatárban lévõ, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 53,4 hektár kiterjedésû területet. 2. § A védetté nyilvánítás célja a terület változatos, mozaikos élõhely-együttesének (vizes élõhelyek, homoki legelõk és üde kaszálórétek) megóvása, valamint védett és fokozottan védett növényfajok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, illetve a Belsõ-Somogyra jellemzõ tájképi értékek megõrzése, továbbá a terület természetvédelmi célú bemutatása. 3. § (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), amely ellátja a terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket. (2) A terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. számú melléklet tartalmazza. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Fodor Gábor s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelethez A Csombárdi-rét természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Mezõcsokonya 097/2; 098; 099/15; 099/18; 099/19; 0100; 0101; 0103; 0104 hrsz.-bõl 1,8 ha (0104a); 0104 hrsz.-bõl 0,8 ha (0104b)

1487

2. számú melléklet a 26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelethez A Csombárdi-rét természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve 1. Természetvédelmi gyakorlati célkitûzések – A belsõ-somogyi homokvidék északkeleti részének természetes növény- és állatvilágának, valamint jellegzetes tájképi értékeinek megõrzése, fenntartása. – A terület védett növény- és állatfajainak [pl. vidrafû (Menyanthys trifoliata); keskenylevelû gyapjúsás (Eriophorum angustifolium); kosbor fajok (Orchis sp); fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp.nigricans); vidra (Lutra lutra)] és változatos, mozaikos élõhelyegyüttesének megõrzése. – A terület természetes vizes élõhelyeinek (pl. lápés mocsárrétek, zsombékosok és magassásrétek) helyreállítása és megõrzése. – Természetvédelmi célú kutatási tevékenység, oktatás, bemutatás és szemléletformálás elõsegítése. 2. Természetvédelmi stratégiák – A terület jelenlegi természeti és táji értékeinek kialakulásához vezetõ extenzív, hagyományos gazdálkodási módok folytatása, ösztönzése. – A területen lévõ halastó természetvédelmi szempontú hasznosítása. – A természetvédelmi céloknak megfelelõ ökológiai szemléletû vízgazdálkodás a vizek lefolyásának lassításával. – Az agresszívan terjeszkedõ tájidegen fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel. – Szemléletformálás, a lakosság tájékoztatása, bevonása a természetvédelmi célok megvalósítására irányuló tevékenységekbe. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak A természetvédelmi kezelés részletes elõírásait – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítõjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdése c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1–3.2. fejezet tartalmazza. 3.1. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Élõhelyek kezelése, fenntartása – A hagyományos extenzív gazdálkodási tevékenység folytatása, legeltetéses állattartás és kaszálás a gyepek megõrzése érdekében. – A vízfolyások feltöltõdõ mederszakaszait csak különösen indokolt esetben szabad újra mélyíteni a természetvédelmi hatóság engedélyével, az igazgatósággal egyeztetetett módon.

1488


– Szükség esetén (elsõsorban természetes eredetû) akadályok elhelyezésével kell elõsegíteni a patakmedrek természetes állapothoz hasonló lefutásának kialakulását. 3.1.2. Fajok védelme – A gyepek legeltetésekor figyelemmel kell lenni a védett növényfajok életciklusára. A legeltetést a védett növényfajok termõhelyén csak azok termésérése után, legkorábban május 15-én szabad megkezdeni. 3.1.3. Látogatás – A látogatócsoportok létszáma legfeljebb 25–30 fõ lehet. Ennél nagyobb létszámú csoportok esetén az igazgatóság által biztosított szakvezetõt kell igénybe venni a látogatáshoz. – Technikai sportok és a védett természeti, valamint a táji értékeket veszélyeztetõ tevékenységek nem folytathatók a területen. – A védett (és különösen a fokozottan védett) állatfajok élettevékenységét (fészkelését, táplálkozását stb.) a látogatók nem zavarhatják. 3.1.4. Oktatás és bemutatás – A terület kialakulását, fejlõdéstörténetét, természeti, táji értékeit és megõrzésük jelentõségét bemutató tanösvényt és tájékoztató táblákat kell létesíteni. 3.1.5. Terület- és földhasználat – A területen található földutak gépjármûvel nem vehetõk igénybe, kivéve a természetvédelmi kezelés és a területen jogszerûen végzett tevékenységek megvalósítása érdekében történõ gépjármûhasználatot. – A területen tilos a hulladékelhelyezés. – Tûzgyújtáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye és az igazgatósággal való elõzetes egyeztetés szükséges. 3.1.6. Vadgazdálkodás – A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élõhelyet még nem veszélyeztetõ vadlétszám szintjére kell csökkenteni. – A vadászati létesítményeket a természetvédelem, turizmus, kutatás szempontjait figyelembe véve kell elhelyezni a területen. A vadászati létesítmények engedélyezési eljárása során a természetvédelmi szakhatóság az igazgatóság szakvéleményének figyelembevételével adja meg szakmai állásfoglalását. – A területen vadat vonzó vadgazdálkodási berendezés (sózó, szóró) elhelyezése tilos. 3.1.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek – A legelõn található idõs fák kivágása csak különösen indokolt esetben, az igazgatósággal való elõzetes egyeztetéssel és a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. 3.2. Mûvelési ághoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Gyepek kezelése – A gyepeket a láprétek és nedves területek kivételével legeltetni kell, elsõsorban õshonos háziállat-fajtákkal. – A legelõkön szükség esetén cserjeirtást kell végezni.

10. szám

– A legelõ állatállomány létszámát csak a rendelkezésre álló legelõk kiterjedésével és hozamával összhangban szabad emelni, a túllegeltetést kerülni kell. – A nedves gyepterületeket kaszálással kell kezelni. A lekaszált növényi anyagot a kaszálást követõ egy hónapon belül össze kell gyûjteni és el kell szállítani a területrõl, lehetõleg kézi erõvel. – Az üde lápréteken a rendszeres használatot mellõzni kell. 3.2.2. Halastavak kezelése – A halgazdálkodást a természetes halfaj-összetétel biztosításával, a területen honos halfajoknak a víztest méretével és típusával összhangban történõ telepítésével kell végezni. – Halászati tevékenység csak a természetvédelmi szempontoknak és célkitûzéseknek alárendelten folytatható. – A halak etetését minimalizálni kell, a gazdálkodást a természetes eltartóképességre kell alapozni. – A halastó töltéseit folyamatosan karban kell tartani.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 27/2007. (VIII. 31.) KvVM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a környezetvédelmi és vízügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történõ végrehajtásáról szóló 11/2005. (V. 19.) KvVM rendelet módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)–c) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a környezetvédelmi és vízügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történõ végrehajtásáról szóló 11/2005. (V. 19.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § E rendelet hatálya a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) ágazati irányítása alá tartozó Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságra (a továbbiakban: FI), a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságra (a továbbiakban: VKKI), a környezetvédelmi és vízügyi igazgató-

10. szám


ságokra (a továbbiakban: KÖVIZIG) és e szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.”

2. § Az R. a következõ 2/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „[A Kjt. 20/A. § (1) bekezdéséhez és a 20/B. § (2) bekezdéséhez] 2/A. § A közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezetõi beosztással történõ megbízáshoz a) VKKI esetében a 3. számú melléklet 1. pontjában megjelölt munkakörökre, b) KÖVIZIG esetében a 3. számú melléklet 2. pontjában megjelölt munkakörökre, c) FI esetében az 1. számú mellékletben megjelölt – vagyonnyilatkozat-tételre nem kötelezett – közalkalmazotti munkakörökre a Kjt. 20/B. § (2) bekezdése alapján nem kötelezõ a pályázat kiírása.”

1489

a) a munkáltató feladataira és mûködésére vonatkozó jogszabályi feltételeket, b) a munkáltató alapító okiratát, belsõ szabályzatait, kollektív szerzõdését. (3) A szakmai kötelezettségek megállapításának alapja a gyakornok kinevezésében meghatározott munkakör. (4) Az általános és a szakmai követelmények tartalmát, számonkérésének módját a munkáltató belsõ szabályzatában határozza meg. (5) A gyakornoki idõ alatt a munkakör megváltozása esetén a korábbi munkakörhöz kapcsolódó szakmai kötelezettségek teljesítésének (6) bekezdés szerinti értékelését el kell végezni, az új munkakörhöz kapcsolódó szakmai kötelezettségeket meg kell állapítani. A gyakornoktól ezzel összefüggésben nem lehet megkövetelni a már teljesített általános követelmények elsajátításának megismétlését. (6) A munkáltató szakmai vezetõt (segítõt) jelöl ki, aki figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét, segíti a gyakornoki követelmények teljesítését és értékeli a gyakornok teljesítményét. Az értékelést a gyakornok minõsítéséhez figyelembe kell venni.”

3. § Az R. a következõ 2/B. §-sal egészül ki: „2/B. § (1) A Kjt. 22. § (1) és (2) bekezdésével összefüggésben a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggõ munkakörnek minõsülnek az e rendelet 1. számú melléklete szerinti 1. és 2. munkaköri csoportok. (2) Nem kell gyakornoki idõt kikötni, ha a közalkalmazott olyan munkakört tölt be, amelyben a besorolás alapjául figyelembe vehetõ jogi szakvizsga, mérlegképes könyvelõ szakképesítés vagy ezzel egyenértékû képesítés, okleveles könyvvizsgálói képesítés, doktori fokozat (PhD, DLA), a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat, és ezzel a közalkalmazott rendelkezik.”

5. § Az R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A VKKI és a KÖVIZIG tekintetében a magasabb vezetõ beosztás ellátásával történõ megbízás határozatlan idõre, az FI esetében határozott idõre, de legfeljebb 5 évre szól.”

6. § (1) Az R. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép. (2) Az R. e rendelet 3. számú mellékletével egészül ki.

4. § Az R. az [A Kjt. 23. § (2) és (3) bekezdéséhez, valamint a 61. § (3) bekezdéséhez és a 70. § (3) bekezdéséhez] alcímet megelõzõen a következõ 2/C. §-sal egészül ki: „2/C. § (1) A gyakornoki idõvel kapcsolatos követelmények két – általános és szakmai – részbõl állnak. (2) Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elõ kell írni. Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje

7. § Ez a rendelet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba és 2007. szeptember 2-án a hatályát veszti. Dr. Fodor Gábor s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. munkaköri csoport Magasabb vezetõ Igazgató Vezetõ Gazdasági vezetõ/helyettes igazgató Fõosztályvezetõ/Irodavezetõ/ Fõosztályvezetõ-helyettes Osztályvezetõ/Önálló osztályvezetõ Vezetõ szakértõ/HR, MIR, vezetõk stb. Beosztotti munkakör 2. munkaköri csoport Koordinátor Monitoring referens Pénzügyi menedzser Projektmenedzser Projektmenedzser-asszisztens Tanácsadó Tanácsadó projektmenedzser 3. munkaköri csoport Adminisztrátor/ügyintézõ Általános titkár, titkárnõ Belsõ ellenõr (revizor) Bér-TB ügyintézõ HR referens Jogász Jogtanácsos Könyvelõ

Munkakör megnevezése A

B

*

C

*

*

*

*

*

*

* * * * * * *

* * * * * * *

* *

* * * * *

*

G

* * * * *

F

* * *

*

* * * * * * *

* * * * *

*

H

* * *

*

* * * * * * *

* * * * *

*

I

*

J

Szakirányú képesítés Szakirányú végzettség

Szakirányú végzettség Szakirányú végzettség Szakirányú végzettség Szakirányú végzettség

Szakirányú végzettség Szakirányú végzettség Szakirányú végzettség Középfokú nyelvvizsga Középfokú nyelvvizsga Középfokú nyelvvizsga Középfokú nyelvvizsga

Szakirányú végzettség Szakirányú végzettség Szakirányú végzettség Szakirányú végzettség Szakirányú végzettség

Szakirányú végzettség

Képesítés

Többletkövetelmény

3 2 3 3

5

5 5 3

5

Szakmai gyakorlati idõ, év

300 200 150 100 100

300

Pótlék %


*

* *

*

E

* *

D

Fizetési osztály

a) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága

A közalkalmazottak által betölthetõ munkakörök megnevezése, az azokhoz szükséges képesítési követelmények és a vezetõi pótlékok

[1. számú melléklet a 11/2005. (V. 19.) KvVM rendelethez]

1. számú melléklet a 27/2007. (VIII. 31.) KvVM rendelethez

1490 10. szám

A

B

F

*

G

H

*

* *

Adatbázis-felelõs

*

* *

*

*

*

*

*

*

* *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

I

*

I

*

J

J

Szakirányú képesítés

Szakirányú középfokú képesítés







Középfokú nyelvvizsga








Képesítés


1

1

3

3

5

5

5



Szakirányú végzettség Szakirányú képesítés


Képesítés


100

150

200

300

300

300

Pótlék %

Pótlék %

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕY

Számítógéphálózat-üzemeltetõ

*

Szoftverfejlesztõ

*

Informatikus

*

*

Rendszergazda

*

*

*

* *

*

*

Számítógép-üzemeltetõ

*

*

*

*

*

*

Szakértõ

Referens

*

*

Projektmenedzser

Ügyintézõ

*

Projekt-koordinátor

2. munkaköri csoport

Beosztotti munkakör *

*

*

Fõosztályvezetõ-helyettes

Osztályvezetõ

*

*

Fõosztályvezetõ/Irodavezetõ

Vezetõ

*

*

E

*

*

D

*

*

H

Igazgató

C

*

*

G

Fõigazgató-helyettes

B

*

*

* * * *

F

Fizetési osztály

*

E

*

D

*

A

C

Fõigazgató

Magasabb vezetõ


Munkakör megnevezése

b) Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság

Közbeszerzési referens Mûszaki ügyintézõ Pénzügyi ügyintézõ Rendszergazda


Fizetési osztály

10. szám 1491

*

*

*

Nemzetközi ügyintézõ

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

G

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

H

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

I

*

*

*

J























Képesítés

1

1

2

1

2

2

1

3

2

3

1

2

3



150

150

150

Pótlék %


Vagyonkezelõ

* *

Pénzügyi ügyintézõ/referens

*

Számviteli ügyintézõ/referens

Közbeszerzési referens/szakértõ

Könyvelõ

Jogász

* *

TB ügyintézõ/referens

Humánpolitikus

*

*

Gondnok

*

* *

*

*

*

Iratkezelõ-kézbesítõ

*

Titkárnõ

Adminisztrátor


*

* *

Könyvtáros

Könyvtárkezelõ

*

Szakkönyvtári vezetõ *

* *

Levéltáros

Levéltári kezelõ

* *

Levéltári vezetõ

Fõlevéltáros

*

Restaurátor

*

*

Múzeumi fotós

*

*

Múzeumi könyvtáros

* *

*

Múzeumpedagógus

Múzeumi kiállítás-rendezõ

Múzeumi gyûjteménykezelõ

*

F

* *

E

*

*

D

Fõmuzeulógus

*

C

Muzeulógus

*

B

*

A

Múzeumi vezetõ

Adatrögzítõ-kezelõ


Fizetési osztály

1492 10. szám

B

C

*

* *

Mûszaki biztonsági szolgálatvezetõ

Mûszaki biztonsági szolgálatvezetõ helyettes

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

I

*

*

*

*

I

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

J

J


Szakirányú felsõfokú szakképesítés

Szakirányú egyetem, fõiskola











Képesítés

1


3

3

3

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5








Képesítés


100

100

150

150

150

150

150

150

150

150

200

200

200

300

Pótlék %

Pótlék %


Belsõ ellenõr

*

Szakaszmérnökségvezetõ-helyettes

*

Osztályvezetõ-helyettes

*

Üdülõ vezetõ

*

*

Szakszolgálat vezetõ

Üzemvezetõ

*

Osztályvezetõ *

*

Laborvezetõ

*

*

Kirendeltségvezetõ

*

*

*

H

*

*

G

*

F

Szakaszmérnökség-vezetõ

*

E

Gazdasági igazgatóhelyettes

*

D

*

*

*

*

H

*

A

Fizetési osztály

*

*

*

*

*

G

Mûszaki igazgatóhelyettes fõmérnök

Vezetõ

Igazgató

Magasabb vezetõ



c) Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok

*

Pénzügyi elemzõ/tervezõ

* *

*

F

Belsõ ellenõr

*

E

Gazdasági ügyintézõ/referens

D

*

C

*

B

Közgazdász

A

Kommunikációs ügyintézõ


Fizetési osztály

10. szám 1493

D

*

*

*

Geodéta

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

H

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

I

*

J




Szakirányú felsõfokú (emelt szintû) szakképesítés








Képesítés

4

3



100

Pótlék %


*

* *

*

Gátõr

*

Gátfelügyelõ

*

*

*

Gát és meder segédfelvigyázó

Gátbiztos

*

*

*

*

Gát- és mederfelvigyázó

*

* *

*

Folyami felmérõ

*

*

*

Folyamszabályozási ügyintézõ

*

*

Fenntartó munkás

Folyamfelvigyázó

*

Fenntartógép-kezelõ

*

*

Felügyelõségi technikus

*

* *

Felszíni vízgazdálkodás ügyintézõ *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

G

Felszínalatti vízgazdálkodás ügyintézõ

Fedélzetmester

*

*

*

* *

*

*

*

*

*

*

*

F

EU integrációs ügyintézõ

*

*

*

*

*

*

E

Fizetési osztály

Építésvezetõ

*

Erdõõr

* *

Erdõmûvelõ

Erdészeti ügyintézõ

* *

*

Emelõgép ügyintézõ

*

*

Csatorna és földmûfenntartó gép-kezelõ

Csatornaõr

*

Csatornabiztos *

* *

Beruházási ügyintézõ

*

*

C

*

B

Belvízvédelmi ügyintézõ

*

A

Árvízvédelmi ügyintézõ


Beosztotti munkakör

Csoportvezetõ


1494 10. szám

*

*

*

Ipari vízellátási és csatornázási ügyintézõ

*

*

*

*

*

Kísérleti mintatelep-vezetõ

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

H

Irányító tervezõ

Irodavezetõ

*

Informatikai ügyintézõ

*

*

*

Informatikai rendszer-üzemeltetõ

*

*

*

Informatikai rendszergazda

*

* *

*

*

Hírközlési szerelõ

*

*

Hírközlési ügyintézõ

*

Hulladékgazdálkodó

*

Hidrometeorológiai észlelõ

Hidrológus

*

*

Hidrológiai észlelõ

Hidrometeorológus

*

*

*

*

*

*

G

*

*

*

*

*

*

*

F

Hidrogeológus

Hidrobiológus

*

*

Hajózsilipgépész *

*

*

Hajózási felelõs

Hidraközpont-kezelõ

*

Hajóvezetõ

* *

*

*

*

*

*

E

Fizetési osztály

Hajóskapitány

*

*

*

Hajógépmester

Hajógépkezelõ

*

*

D

*

*

C

*

*

B

Gépüzemvezetõ (hajós)

*

A

Géptiszt (hajós)

Gépkezelõ

Gépészeti vezetõ

Geológus


*

*

*

J












Képesítés


Pótlék %


*

*

*

*

*

*

*

*

*

I


10. szám 1495

*

*

*

H

*

*

*

*

*

Technikus

*

* *

*

*

Tározóõr

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

I

J










Képesítés

10

4


Többletkövetelmény Pótlék %


Társulati ügyintézõ

*

Targoncavezetõ

Szivattyútelepi vezetõ gépész

Szivattyútelepi gépkarbantartó

*

*

*

Szivattyútelep-kezelõ

*

*

Szivattyúkezelõ

*

*

*

*

*

*

*

*

Szerkesztõ-rajzoló

Szakági tervezõ

Nehézgépkezelõ

Mûvezetõ

Modellezõ

Mûszaki szaktanácsadó

Mûszaki rajzoló

Mezõgazdasági ügyintézõ

* *

*

*

Mederõr

*

MBSZ részlegvezetõ

*

MBSZ munkatárs

*

* *

Magasépítési ügyintézõ

Matróz

*

Laboráns

*

* *

Laborvezetõ-helyettes

*

*

*

*

G

*

*

*

*

F

Kutatóállomás-irányító

*

*

*

*

*

Közmûfejlesztési ügyintézõ

E

Környezetvédelmi ügyintézõ

*

*

D

*

*

*

C

Fizetési osztály

Környezetvédelmi megbízott

*

Kompresszorkezelõ

*

B

*

A

Könnyûgépkezelõ

Kitûzõmester

Kishajó-vezetõ


1496 10. szám

*

* *

*

Vízrajzi adatforgalmazó

*

*

*

*

Vízrajzi adatfeldolgozó

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

I

J














Képesítés




*

* *

Vízmintavevõ

*

*

Vízminõségvédelmi ügyintézõ

* *

Vízmérõ-karbantartó

*

Vízkészlet-gazdálkodási ügyintézõ *

*

Vízkárelhárítási ügyintézõ

*

*

* *

Vízkárelhárítási szakmunkás

*

Vízközmû ügyintézõ

* *

Vízhozammérõ

*

Vízhasznosítási ügyintézõ

*

*

*

*

*

* *

Vízgépészeti szerelõ

*

*

*

*

Vízgépészeti ügyintézõ

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

H

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

G

Vízföldtani ügyintézõ

Vízföldtani adattáros

Vízépítõ

*

*

*

Vezetõ gépkezelõ

Vízépítési mûtárgyépítõ

*

*

Vegyésztechnikus

*

Vadõr, vadász

*

Vagyongazdálkodási ügyintézõ

*

* *

*

Üdülõvezetõ-helyettes

Úszókotrómester

*

*

Uszálykormányos *

*

*

Tószabályozási ügyintézõ

Vízgazdálkodási adattáros

*

Területrendezési ügyintézõ

*

*

Területi ügyintézõ

*

*

*

Területi felügyelõ

*

*

F

* *

E

Fizetési osztály

Térinformatikus

*

D

*

C

Település vízgazdálkodási ügyintézõ

B

*

A

Település vízellátási és csatornázási ügyintézõ


10. szám 1497

*

*

E

*

*

F

Fizetési osztály

*

*

G

*

*

H

*

*

I

J

* *

Adminisztrátor

Anyagbeszerzõ

Biztonságtechnikai ügyintézõ

Bérelszámoló

*

* *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

G

*

*

*

*

H

*

I

J







Képesítés






Képesítés


Pótlék %

Pótlék %


Betanított munkás

Beruházási ügyintézõ

* *

*

*

*

*

F

Beruházó mérnök

Belsõ ellenõr

*

*

*

*

*

*

Banki ügyintézõ

*

* *

*

*

* *

*

E

Árszakértõ

*

Anyagmozgató *

Anyagkiadó

Autóbuszvezetõ

*

* *

Anyagkönyvelõ *

* *

Anyag-fogyóeszköz-gazdálkodó

*

*

*

*

Adatrögzítõ

*

*

D

*

*

C

*

B

Adatgyûjtõ

*

A

Adatbázis-felelõs



Közalkalmazotti osztályok

d) A közalkalmazott által betölthetõ nem ágazatspecifikus munkakörök megnevezése és besorolása

*

*

Zsilipkezelõ

Zsilipõr

*

*

*

Vonalfelvigyázó hálózatszerelõ

*

D

*

*

C

*

*

B

Vízrendezési ügyintézõ

*

A

Vízrajzi ügyintézõ

Vízrajzi mérõ (területfelelõs technikus)


1498 10. szám

*

*

D

*

*

*

*

* *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

F

*

*

*

*

*

*

*

G

*

*

*

*

*

*

*

H

*

*

*

I

J

Szakirányú egyetem

Szakirányú egyetem






Képesítés




Kertész

Kenõ

* *

*

Karbantartó

*

*

Kalkulátor, árelemzõ

Jogtanácsos *

*

Irattáros

Jogász

*

*

Irodai sokszorosító

Iratkezelõ

*

*

Iktató

*

*

*

*

*

*

*

*

Igazgatási ügyintézõ *

Hegesztõ

*

*

Gondnok

Hivatalsegéd

*

Gépszerelõ

*

* *

Gépjármûvezetõ

*

*

Gépjármû ügyintézõ

* *

Gépíró

Gépészeti ügyintézõ

Gép- és gyorsíró

* *

Garázsmester

*

*

Fõenergetikus *

*

Folyamatszervezõ-programozó

Fûtõ, kazánfûtõ

*

*

*

*

E

Építésvezetõ

Éjjeliõr, telepõr

*

*

*

*

C

Esztergályos

*

B

* *

A

Energetikus, energetikai ügyintézõ

Emelõgép ügyintézõ

Elemzõ közgazdász

Elektrikus



10. szám 1499

*

Mûszakvezetõ

* *

Raktári könyvelõ

*

*

*

*

*

*

*

*

G

*

*

*

*

*

*

*

H

*

*

I

J







Szakirányú képzettség



Képesítés

5




Raktárkezelõ, raktáros

*

*

Raktári kiadó

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

PR munkatárs (fõszerkesztõ, szerkesztõ, újságíró, manager)

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Portás

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Programozó

*

*

Pénztáros

Polgári védelmi munkakörök

*

Operátor

Pénzügyi ügyintézõ, pénzügyi ellenõr

*

Mûvezetõ *

*

* *

Mûszaki rajzoló

*

*

Mûszaki fotós *

* *

Munkavédelmi vezetõ, ügyintézõ

*

*

Munkaügyi és szociálpolitikai ügyintézõ

* *

Motorszerelõ

*

Leltározó

*

*

Lakatos

*

* *

Laboráns *

*

Közgazdász

*

*

* *

*

F

Közbeszerzési ügyintézõ

*

*

E

Könyvtáros

*

*

*

*

*

Könyvelõ

Költségelemzõ

*

*

*

*

*

*

D

Kõmûves

*

C

*

*

Konyhai kisegítõ

B

Költségnyilvántartó

*

A

Kézbesítõ

Készletnyilvántartó



1500 10. szám

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

E

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

F

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

G

*

*

*

*

*

*

H

*

*

I

J








Képesítés




Villanyszerelõ

Üzemgazdász

Ügyvitelszervezõ

* *

*

Ügyintézõ

*

Üdülõgondnok

*

Utókalkulátor

*

*

*

*

Tûzvédelmi vezetõ, ügyintézõ

*

*

Tûzrendész

* *

*

*

*

*

*

*

Titkárságvezetõ

Titkárnõ

Telefonkezelõ

*

*

Társadalombiztosítási ügyintézõ

Technikus

*

Tárgyi eszköz-nyilvántartó

Takarító (ablaktisztító)

Statisztikus

*

*

*

Szervezõ, programozó, operátor (számítástechnikai)

*

Számviteli elszámoló

* *

*

Számviteli ügyintézõ

*

*

*

*

*

*

D

Személyügyi és oktatási ügyintézõ

*

* *

*

Számlázási ügyintézõ

*

*

*

Szállítási ügyintézõ

Szakmunkás

Segédmunkás

Rendszerszervezõ, rendszertervezõ

Rendszergazda (számítástechnikai)

Rendészetvezetõ

*

C

*

*

B

Rendész

A

Raktárvezetõ, raktárvezetõ-helyettes



10. szám 1501

1502


10. szám

2. számú melléklet a 27/2007. (VIII. 31.) KvVM rendelethez

3. számú melléklet a 27/2007. (VIII. 31.)KvVM rendelethez



Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett közalkalmazotti munkakörök:

Pályázat nélkül betölthetõ munkakörök 1. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága Igazgató Gazdasági vezetõ/helyettes igazgató Fõosztályvezetõ/Fõosztályvezetõ-helyettes Önálló osztályvezetõ/Osztályvezetõ Minõségirányítási vezetõ Humánpolitikai vezetõ Belsõ ellenõr Jogtanácsos Jogi referens Koordinátor Közbeszerzési szakértõ/Tanácsadó/Referens Projektmenedzser/Tanácsadó/Asszisztens Pénzügyi menedzser/Tanácsadó/Asszisztens Monitoring referens Könyvelõ Rendszergazda Vezetõ szakértõ Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok Igazgató Mûszaki igazgatóhelyettes fõmérnök Gazdasági igazgatóhelyettes Szakaszmérnökség-vezetõ Osztályvezetõ Mûszaki biztonsági szakszolgálat vezetõ Belsõ ellenõr Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Fõigazgató Fõigazgató-helyettes Igazgató Fõosztályvezetõ/Irodavezetõ Fõosztályvezetõ-helyettes Osztályvezetõ Jogász Közbeszerzési referens/szakértõ Vagyonkezelõ Projekt-koordinátor Projektmenedzser Múzeumi vezetõ Levéltári vezetõ Szakkönyvtári vezetõ

a) 2. munkaköri csoportban: Ügyintézõ Adatrögzítõ-kezelõ Múzeumi gyûjtemény-kezelõ Levéltári kezelõ Könyvtárkezelõ b) 3. munkaköri csoportban: Adminisztrátor Titkárnõ Iratkezelõ-kézbesítõ Gondnok 2. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok: a) Ágazatspecifikus munkakörök: Csatornabiztos Csatorna és földmûfenntartó gép-kezelõ Csatornaõr Emelõgép ügyintézõ Fedélzetmester Fenntartó gépkezelõ Fenntartó munkás Gát- és mederfelvigyázó Gát és meder segédfelvigyázó Gátbiztos Gátõr Gépkezelõ Hajógépkezelõ Hajózsilipgépész Hidrológiai észlelõ Kishajóvezetõ Kitûzõmester Könnyûgépkezelõ Kompresszorkezelõ Matróz Mederõr Mûszaki rajzoló Modellezõ Nehézgépkezelõ Szivattyúkezelõ Szivattyútelep-kezelõ Szivattyútelepi gépkarbantartó Szivattyútelepi vezetõ gépész Targoncavezetõ Tározóõr Technikus Uszálykormányos

10. szám


Úszókotrómester Vezetõ gépkezelõ Vízépítési mûtárgyépítõ Vízépítõ Vízhozammérõ Vízkárelhárítási szakmunkás Vízmintavevõ Vízrajzi adatfeldolgozó Vízrajzi mérõ Vonalfelvigyázó hálózatszerelõ Zsilipkezelõ Zsilipõr b) Nem ágazatspecifikus munkakörök: Adatgyûjtõ Adatrögzítõ Adminisztrátor Anyagbeszerzõ Anyag- fogyóeszköz-gazdálkodó Anyagkönyvelõ Anyagkiadó Anyagmozgató Betanított munkás Bérelszámoló Esztergályos Éjjeliõr, telepõr Fûtõ, kazánfûtõ Gép- és gyorsíró Gépíró Gépjármûvezetõ Gépszerelõ Gondnok Hegesztõ Hivatalsegéd Iktató Irodai sokszorosító Iratkezelõ Irattáros Karbantartó Kenõ Kertész Készletnyilvántartó Kézbesítõ Konyhai kisegítõ Költségnyilvántartó Kõmûves Lakatos Leltározó Motorszerelõ Mûszaki fotós Mûszaki rajzoló Pénztáros Portás Raktári kiadó Raktárkezelõ, raktáros Raktári könyvelõ Segédmunkás

1503

Szakmunkás Számlázási ügyintézõ Számviteli ügyintézõ Számviteli elszámoló Takarító Telefonkezelõ Titkárnõ Ügyintézõ Villanyszerelõ

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 85/2007. (VIII. 10.) FVM rendelete az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozataláról és forgalomba hozataláról szóló 31/2006. (IV. 29.) FVM–GKM–PM együttes rendelet módosításáról A géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. §-ának (3) bekezdésében, valamint a takarmányok elõállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény 18. §-a (2) bekezdésének b), i), m) és p) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában kapott feladatkörben eljárva – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában kapott feladatkörben eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában kapott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának f) pontjában kapott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában kapott feladatkörben eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § Az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozataláról és forgalomba hozataláról szóló 31/2006. (IV. 29.) FVM–GKM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § Az 1. §-ban meghatározott terméket tartalmazó szállítmány (a továbbiakban: szállítmány) kizárólag akkor léptethetõ be az Európai Gazdasági Térség vámterületére,

1504


illetve bocsátható szabad forgalomba a Magyar Köztársaság területén, ha a termék nem tartalmaz Bt10 kódjelû kukorica vonalat (a továbbiakban: Bt10 kukorica) vagy Bt10 kukoricából elõállított takarmányt.”

2. § Az ER. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) Az 1. § szerinti terméknek az Európai Gazdasági Térség vámterületére a Magyar Köztársaság államhatárán keresztül történõ beléptetésekor a vámterületre való beléptetést végzõ határállomás helye szerint illetékes hatósági állatorvos, illetve azon a határállomáson, ahol a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) állat-egészségügyi határkirendeltsége van, a határállomási állatorvos az R. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenõrzés keretében szúrópróbaszerûen vizsgálja, hogy a szállítmány tartalmaz-e Bt10 kukoricát vagy Bt10 kukoricából elõállított takarmányt. (2) Amennyiben az 1. § szerinti termék nem a Magyar Köztársaság államhatárán keresztül lép be az Európai Gazdasági Térség területére, de a szállítmányt a Magyar Köztársaság területén bocsátják szabad forgalomba, a szabad forgalomba bocsátást végzõ vámhivatal helye szerint illetékes hatósági állatorvos az R. 9. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenõrzés keretében szúrópróbaszerûen vizsgálja, hogy a szállítmány tartalmaz-e Bt10 kukoricát vagy Bt10 kukoricából elõállított takarmányt. (3) Az állatorvos feladata az általa vett minta azonosságának biztosítása, illetve annak a hatósági laboratóriumba történõ eljuttatása. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenõrzés során az állatorvos által vett mintát az MgSzH akkreditált hatósági laboratóriuma vizsgálja meg. A laboratórium a vizsgálat eredményét tartalmazó vizsgálati jegyzõkönyv egy példányát haladéktalanul megküldi az állatorvosnak. A laboratóriumi vizsgálat eredményének az állatorvoshoz történõ megérkezéséig a megmintázott termék nem bocsátható szabad forgalomba. A laboratóriumi vizsgálat eredményérõl az állatorvos értesíti a határvámhivatalt, illetve a vámhivatalt.”

10. szám 4. §

Az ER. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az 1. § szerinti termékeken elvégzett ellenõrzések számáról és eredményérõl az állatorvos az MgSzH területi szervének, az MgSzH területi szerve pedig az MgSzH Központjának negyedéves gyakorisággal jelentést küld. Az MgSzH Központja a beérkezett adatok alapján elkészített összesített jelentését a minisztériumnak negyedéves rendszerességgel küldi meg.”

5. § Az ER. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § Ez a rendelet a kukoricatermékekben a nem engedélyezett, géntechnológiával módosított „Bt10” szervezetre vonatkozó szükségintézkedésekrõl szóló 2005/317/EK határozat hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2007. március 7-i 2007/157/EK határozatnak való megfelelést szolgálja.”

6. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, egyidejûleg az ER. 4–5. §-ai, valamint az 5. § elõtti alcím hatályukat vesztik. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az ER. a) 7. §-ának (3) bekezdésében, valamint 10. §-ának (1) bekezdésében az „állomás” szövegrész helyébe az „MgSzH területi szerve” szöveg, b) 8. §-ában „az FVM” szövegrész helyébe „a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szöveg, c) 9. §-ának „Az 5–7. §-okban” szövegrésze helyébe „A 6–7. §-okban” szöveg, d) 10. §-ának (1) bekezdésében a „Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztériumot” szöveg lép.

3. § 7. § Az ER. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az MgSzH területi szerve a forgalomba hozatal során szúrópróbaszerû ellenõrzés keretében vizsgálja, hogy a szabad forgalomba bocsátott kukoricát tartalmazó vagy abból elõállított kukorica-glutén takarmány, valamint sörtörköly tartalmaz-e Bt10 kukoricát vagy Bt10 kukoricából elõállított takarmányt. (2) Az MgSzH területi szerve az (1) bekezdés szerinti termékek mintavétele és vizsgálata során a 6. § (3)–(4) bekezdései szerint jár el.”

Ez a rendelet a kukoricatermékekben a nem engedélyezett Bt10 géntechnológiával módosított szervezetre vonatkozó szükségintézkedésekrõl szóló, 2005. április 18-i 2005/317/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2007. március 7-i 2007/157/EK határozatnak való megfelelést szolgálja.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

10. szám


Az Alkotmánybíróság határozata 327/B/1998. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az árvízi szükségtározókról szóló 16/1982. (IV. 22.) MT rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás I. Az indítványozó az árvízi szükségtározókról szóló 16/1982. (IV. 22.) MT rendelet (a továbbiakban: MTr.) 7. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó szerint az MTr. 7. §-a ellentétes az Alkotmány 13. §-ával, mivel a hivatkozott rendelkezés sérti az Alkotmány 13. §-a által védett „tulajdon biztonságához” és károkozás esetére a „teljes kártalanításhoz való jogot”. Az indítványozó álláspontja szerint az árvízi szükségtározónak minõsülõ ingatlan nagyobb kártól óvja a nemzetgazdaságot, ám a bekövetkezõ teljes kárt a károkozó nem téríti meg, hanem az részben az ingatlan tulajdonosát, használóját terheli. Az indítványozó utal arra, hogy álláspontja szerint az MTr. 7. §-a „különbséget tesz tulajdon és tulajdon, valamint kár és kár valamint az ezekért járó kártalanítások között”. Ezzel kapcsolatban kifejti, hogy amikor a kárpótlás során tulajdont szerzõknek ki kellett fizetniük az aranykoronában ki nem fejezett értéknövelõ beruházásokat, de amikor abban a tulajdonosok kárt szenvedtek, azért nem kaptak teljes körû kártalanítást. Az indítványozó szerint az MTr. 7. § (1) bekezdés b) pontjának alkotmányellenessége tehát lényegében abban áll, hogy az árvízi tározó igénybevétele esetén a kár megtérítésére nem „az általános törvényi rendelkezések” vonatkoznak. Ebbõl fakadóan az MTr. 7. §-a nem áll összhangban a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 355. § (1) és (4) bekezdésében foglaltakkal, valamint a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvénynek (közelebbi §-ok megjelölése nélkül) a földhasználó kötelezettségeit megállapító, talajjavításra vonatkozó rendelkezéseivel, valamint az – idõközben hatályon kívül helyezett – egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költség-

1505

vetési támogatásáról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. r. (a továbbiakban: Kr.) mellékleteivel. Az indítvány alapjául az szolgált, hogy az indítványozó által képviselt termelõszövetkezet részbeni mûvelésében álló területet 1995. december 30-án igénybe vette a Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság. A termelõszövetkezet meliorációs mûvekben keletkezett kára után kártalanítást kapott, azonban az egyéb meliorációs beruházások (talajlazítás, kémiai meliorálás) után nem. A termelõszövetkezet ezért keresetet indított, amelyben a Ptk. 355. §-a alapján kérte valamennyi elvégzett meliorációs beruházással kapcsolatban teljes kára megtérítését, azonban azt a bíróság – elsõ és másodfokon is – elutasította. A bíróság arra hivatkozott, hogy az MTr. alapján csak a meliorációs mûvekben keletkezett kár tekintetében jogosult kártalanításra a termelõszövetkezet, az egyéb meliorációs beruházások tekintetében nem. Az indítványozó hivatkozott arra, hogy a meliorációs beruházásokban keletkezett kár meg nem fizetése miatt a meliorációs mûvek sem mûködtek megfelelõen. Az Alkotmánybíróság eljárása során megkereste a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, aki kifejtette, hogy a Ptk. 108. §-a alapján a tulajdonos tûrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek az ingatlant idõlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ilyen esetben az ingatlan tulajdonosát a károkozás mértékének megfelelõ kártalanítás illeti meg. A károkozással érintett ingatlan kisajátítására akkor kerülhet sor, ha a használat vagy egyéb korlátozás folytán az ingatlan rendeltetésszerû használata jelentõsen csökken vagy megszûnik. A miniszter válaszában hivatkozott arra is, hogy az MTr. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kártalanítás kiterjed a meliorációs mûvek és mûtárgyak helyreállítási költségére. Így az MTr. következetes végrehajtása esetén az árvízi szükségtározóként igénybevett föld tulajdonosa kártalanítást kap a meliorációs mûvek üzemszerû mûködésének helyreállítására, illetve, utalt arra, hogy a tulajdonosnak a kártalanítás összegét a rekonstrukcióra kell fordítania. Az indítvány alapján megállapítható, hogy az indítványozó az MTr. 7. § (1) bekezdés b) pontja – és nem az MTr. 7. § egésze – alkotmányellenességének megállapítását indítványozza, ezért az Alkotmánybíróság eljárását erre a rendelkezésre tekintettel folytatta le.

II. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

1506


Az MTr. indítványozó által támadott rendelkezése: „7. § (1) Mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeken a növénytermelésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károkért járó kártalanítás mértéke a következõ: a) a károsodott növényfajnak, gyepnek, illetõleg – ha a terület az elöntés miatt nem volt mûvelhetõ – a mûvelési ágának elöntési kártól mentes elõzõ három évi, egy hektárra jutó termelõi, ennek hiányában értékesítési, illetõleg nyilvántartási áron számított átlagos üzemi hozamértéke, csökkentve az elöntés miatt elmaradt ráfordítás – ugyanazon három év átlagában számított – közvetlen költségeivel; b) a talajjavítás és talajvédelem körében kizárólag az üzemi meliorációs mûvek és mûtárgyak (pl. vízelvezetõ mûvek) helyreállítási költsége. (2) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult abban az évben mezõgazdasági hasznosítással pótolt, illetõleg pótolhatott volna.”

III. Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott. 1.1. Az árvízi tározó fogalmát a hatályos jogban a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) határozza meg. Eszerint az árvízi tározó „olyan ideiglenes víztartásra szolgáló árvízvédelmi vízi létesítmény, amely elsõdlegesen az élet- és vagyonbiztonság megteremtését (vész-, szükség- és árapasztó tározó), továbbá egyéb hasznosítási célok elérését szolgálja. Az árvízvédelmi célú elárasztására csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor” (Vgtv. 1. sz. melléklet 34. pont). Az MTr. alapján árvízi szükségtározót ott lehet kijelölni, ahol az árvízvédelmi mûvek nem alkalmasak az árvizek kellõ biztonsággal történõ levezetésére, feltéve, ha az árvízi szükségtározó kijelölését „a települések, lakó- és ipartelepek, vagy mezõgazdasági üzemek megóvása indokolja” [MTr. 1. § (1) bekezés]. Az árvízi szükségtározó tehát funkciója szerint a nagyobb kár bekövetkezésének megakadályozása érdekében kijelölt és igénybe vehetõ terület, amelyet azonban csak kivételes jelleggel, rendkívüli árvízi esemény beálltakor lehet elárasztani. Az árvízi tározók kijelölésére – a Vgtv. 20. § (4) bekezdésének megfelelõen – hatósági határozat alapján kerül sor. Ha egy adott ingatlant árvízi tározóként jelöltek ki, az ingatlan ezen minõségét az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni. 1.2. Miután az árvízi tározókat azzal a céllal jelölik ki, hogy rendkívüli árvízi esemény esetén az élet-és vagyonvédelem érdekében elárasztására kerülhessen sor, az ingatlant alkalmassá kell tenni ezen feladat ellátására. Ennek érdekében a jogalkotó a tulajdonosi jogok korlátozását írta elõ részben a Vgtv.-ben, részben az MTr.-ben, de a tulaj-

10. szám

donosi jogok gyakorlására vonatkozó korlátozó rendelkezéseket állapít meg a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: VTTtv.) is. A tulajdonosi jogok korlátozása kiterjed építmények létesítésére, valamint az ingatlan egyéb, így mezõgazdasági célú hasznosítására, talajjavítási beruházásokra is. Egy ingatlan árvízi tározóként való kijelölése következtében az ingatlan értéke – a tulajdonosi jogok korlátozása miatt – jelentõsen lecsökken. Erre tekintettel a Vgtv. 21. § (2) bekezdése alapján a tulajdonos – külön törvényben meghatározott – egyszeri kártalanításra jogosult, ha ingatlanát árvízi tározóként jelölték ki. Ilyen külön törvény a VTTtv., amely az ingatlanban bekövetkezõ értékcsökkenésnek megfelelõ egyszeri térítés megfizetésérõl rendelkezik (8. §), míg a kártalanítás mértékérõl a VTTtv. 9. §-a rendelkezik. 1.3. Az ilyen ingatlanon a tulajdonosi (jellemzõen használati, így például földhasználati) jogok gyakorlása az árvízi tározókra vonatkozó jogszabályi korlátozásokkal történhet, annak érdekében, hogy a kijelölt ingatlan rendkívüli árvízi helyzet esetén be tudja tölteni árvízvédelmi funkcióját. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosa annak tudatában hasznosíthatja ingatlanát, hogy ha rendkívüli árvízi esemény következik be, az ingatlan elárasztható, s az ingatlanon végzett beruházásokban kár keletkezhet. Ebbõl következõen az árvízi tározó területén található ingatlan, tekintettel funkciójára, speciális ingatlan-tulajdon, s tulajdonosának tulajdonjogát elsõdlegesen az ingatlan árvízi tározóként történõ kijelölése korlátozza. 1.4. A korlátozottan gyakorolható tulajdonosi jogok további korlátozását eredményezi, ha az árvízi tározóként kijelölt ingatlan igénybevételére ténylegesen sor kerül. Ennek elõfeltétele a fent kifejtettek alapján, hogy azt az árvízi helyzet indokolttá tegye. A vízügyi igazgatóságoknak emellett arról is gondoskodniuk kell, hogy az árvízi szükségtározóba vezetett vizet szabályozottan visszavezessék, amint annak lehetõsége megnyílt. Tehát az igénybevétellel a tulajdonosi jogok gyakorlása idõlegesen esik további korlátozás alá. 1.5. Az árvízi tározók igénybevétele során keletkezõ károkért járó kártalanításról nem rendelkezik a Vgtv. Az erre vonatkozó szabályokat részben az MTr., részben a VTTtv. határozza meg. Az MTr. alapján, ha a tározó igénybevételére sor kerül, az ingatlan tulajdonosa (az MTr. szóhasználatában: kezelõje, használója, tulajdonosa) kártalanításra jogosult. Az MTr. 6. §-a meghatározza, hogy az ingatlantulajdonos mely károk után nem jogosult kártalanításra. Az MTr. 7. §-a a mezõgazdasági mûvelés alatt álló területek igénybevétele esetén fizetendõ kártalanítás mértékérõl rendelkezik. Az MTr. 7. § (1) bekezdése szerint a kártalanítás mértéke a növénytermelés és gyepgazdálkodás kö-

10. szám


rében három korábbi, elöntési kármentes év átlagos üzemi hozammértéke alapján számítandó, amely kártalanítási mérték összegét csökkenteni kell az elöntés miatt elmaradt – ugyanazon három év átlaga alapján számított – ráfordítás közvetlen költségeivel. A talajjavítás és a talajvédelem körében kizárólag az üzemi meliorációs mûvek és mûtárgyak helyreállításáért jár kártalanítás. Az MTr. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján tehát az árvízi szükségtározó területén folytatott talajjavítási célú tevékenységek, beruházások után általában nem jár kártalanítás, csak meghatározott típusú talajjavítási beruházásokban (mûvekben és mûtárgyakban) keletkezett kár esetén. A kártalanítás tehát az MTr.-ben meghatározottak figyelembevételével történik, s ennek mögöttes szabályaként a Ptk. 108. §-a (és nem a Ptk. jogellenes károkozásra vonatkozó 355. §-a) irányadó. Hasonló szabályozási koncepciót találhatunk a VTTtv.-ben azzal az eltéréssel, hogy a VTTtv. tágabban határozza meg azoknak a beruházásoknak a körét, amelyeket a tulajdonos csak saját felelõsségére (tehát kártalanításra való jogosultság nélkül) végezhet árvízi tározóként kijelölt ingatlanán. Így – ellentétben az MTr. 7. § (1) bekezdés b) pontjával – a VTTtv. alapján a tulajdonos nem jogosult kártalanításra semmilyen az ingatlanán végzett meliorációs beruházásban keletkezett kár után. A szabályozásban található ezen ellentmondásokkal összefüggésben az Alkotmánybíróság a következõkre utal: az MTr. kibocsátása, vagyis 1982 óta a jogszabályi környezet jelentõsen átalakult. Ez vonatkozik egyrészt a tulajdonosi szerkezetváltásra, aminek következtében az egykori termelõszövetkezeti kezelésben lévõ ingatlanok magántulajdonba kerültek. Az Alkotmányban pedig megfogalmazódott a magán- és állami tulajdon egyenlõ védelme és a tulajdonhoz való jog alapjogi szintû védelme. Vonatkozik továbbá ez a változás a termõföld-használatban bekövetkezett szemlélet-váltásra (amit a szabályozás szintjén is kifejezésre juttat a jogalkotó), amely a talajjavítás módszereit is érinti, a környezetvédelmi szempontok elõtérbe kerülésével. Végül vonatkozik ez a vízgazdálkodási, és ezen belül az árvízi szabályozásban bekövetkezett változásokra. Ennek következtében egyrészt elõtérbe került az árterekben a tájgazdálkodás, így az árvízi tározók tekintetében a meliorálás támogatása háttérbe szorult. Másrészt az a körülmény is befolyásolta a jogalkotót, hogy az utóbbi években több rendkívülinek minõsíthetõ árvízi eseményre került sor, s ez szükségessé tette az árvízvédelmi rendszerre vonatkozó szabályozás átgondolását (ennek eredménye a VTTtv.). Ennek részeként a VTTtv. hatálybalépése, vagyis 2004. július 15. óta a Vgtv. az ingatlan-tulajdonosok egyszeri kártalanításáról rendelkezik, ha ingatlanukat árvízi tározóként jelölik ki. Mindezen átfogó jogszabály-változások ellenére az MTr. rendelkezéseit csupán néhány – az árvízi védekezésben részt vevõ államigazgatási szervek nevében bekövetkezett változások átvezeté-

1507

sét eredményezõ, tehát érdeminek nem minõsíthetõ – módosítás érintette. E szabályozási ellentmondásokból fakadó esetleges alkotmányossági problémák elbírálására az Alkotmánybíróság a jelen indítvány alapján nem rendelkezik hatáskörrel. 2. Az indítványozó szerint a tulajdonhoz való jogot sérti, hogy az MTr. alapján nem jár kártalanítás valamennyi, az ingatlanon elvégzett meliorációs beruházásban keletkezett kárért. 2.1. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében szabályozott tulajdonhoz való jog alapvetõ jog. A tulajdonhoz való jog nem korlátlan, annak korlátozására a köz érdekében, azzal arányosan sor kerülhet. Az árvízi tározók esetében mind az ingatlan kijelölése, mind tényleges igénybevétele tekintetében a közérdeket az élet- és vagyon védelmében határozta meg a jogalkotó. Az árvízi tározók igénybevétele kapcsán az arányosságot több szempont teremti meg együttesen. Így az igénybevétel „kivételessége” és „ideiglenessége”, vagyis az a feltétel, hogy az árvízi tározó csak rendkívüli árvízi eseménykor árasztható el, és csak addig, amíg a víz vissza nem vezethetõ a befogadóba, valamint az a körülmény, hogy az ingatlan tulajdonosát (használóját) az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelõ kártalanítás illeti meg, az MTr.-ben foglaltak figyelembevételével. 2.2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az árvízi tározó árapasztási célú igénybevételekor keletkezõ valamennyi kár tekintetében levezethetõ-e a tulajdonos „teljes kártalanításhoz való joga” az Alkotmány 13. §-ából. Az Alkotmány 13. § (2) bekezdése alapján, az Alkotmányból következõen, csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett van lehetõség a tulajdon elvonására. A tulajdonkorlátozás egyéb eseteiben azonban az Alkotmány 13. § (1) bekezdése az irányadó, vagyis a tulajdonjog-korlátozás alkotmányosságának feltétele a közérdek és az arányosság. Ez azonban nem minden esetben teszi szükségessé a tulajdonos kártalanítását: az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébõl tehát nem vezethetõ le valamennyi tulajdon-korlátozásra nézve a „kártalanításhoz való jog”. A tulajdon – alkotmányosan történõ – korlátozásának vannak tehát olyan esetei is, amikor a tulajdonos kártalanítása nem alkotmányos követelmény. Amint azt az Alkotmánybíróság 64/1993. (XII. 22.) AB határozatában kifejtette: a tulajdonkorlátozásnak lehetnek az Alkotmány 13. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõ olyan esetei, „amikor az arányosság csak adott kártalanítás mellett áll fenn”. (ABH 1993, 373, 381–882.) Ennek megfelelõen az Alkotmánybíróság a 13/1998. (IV. 30.) AB határozatában azért semmisítette meg a Balaton üdülõkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról szóló 1/1989. (I. 1.) ÉVM rendeletet, mert az egyes ingatlanokra vonatkozóan az eredetileg átmenetinek szánt építési korlátozá-

1508


sokat határozatlan idõtartammal tartotta fenn, kártalanítás nélkül. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez sérti a tulajdonhoz való jogot, mivel a korlátozások határozatlan idõtartamú fenntartása a tulajdonos kártalanítása nélkül nem felel meg a tulajdonkorlátozás arányossága követelményének. A tulajdonos jogainak közérdekû korlátozása esetén általános szabály szerint a Ptk. 108. §-a szerint jogosult kártalanításra, az árvízi tározók igénybevétele esetére az MTr. a kártalanítás különös szabályait állapítja meg. Az indítványozó azt tartja alkotmányellenesnek, hogy nem minden, általa elvégzett értéknövelõ beruházás után jár kártalanítás az MTr. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján, illetve azt, hogy ilyen esetben nem a Ptk. kártérítésre vonatkozó 355. §-a irányadó. A kártérítésre vonatkozóan az Alkotmánybíróság a következõket állapította meg a 800/B/1993. AB határozatában: a kártérítéshez való jog nem részesül alapjogi védelemben, az az Alkotmány 13. §-ából nem vezethetõ le. Az Alkotmánybíróság ennek alátámasztására rámutatott az alkotmányos tulajdonvédelem és a polgári jogi tulajdonvédelem különbségeire. Az Alkotmány 13. §-a alapján a tulajdonhoz való jog védelme mindenkit megillet, s a védelem az állammal szemben valósul meg, míg kártérítési jogviszonyban a (károsult) tulajdonos bármely károkozóval szemben részesül védelemben. Rámutatott arra is, hogy a kár fogalma és a tulajdonhoz való jog sérelmének fogalma nem fedik egymást maradéktalanul. A kár ugyanis a vagyonban megmutatkozó hátrány, s mint ilyen a tulajdonos tulajdonában ténylegesen még nem álló vagyonelemekre is kiterjed (elmaradt haszon). Ezzel szemben alapjogi értelemben vett tulajdonhoz való jog nem öleli fel a tulajdon megszerzéséhez való jogot, hanem csak a fennálló tulajdonra terjed ki. Mindebbõl arra a következtetésre jutott az Alkotmánybíróság, hogy a tulajdonhoz való jog alkotmányos szintû védelmébõl nem lehet levezetni a tulajdon polgári jogi sérelmének kártérítési értékgaranciáját: az Alkotmányból tehát nem következik az, hogy a jogalkotónak biztosítania kellene a tulajdonos kárának feltétlen megtérülését. A kártelepítés, a kárelosztás lehetséges módozatai között a törvényhozó – a károsulti és károkozói pozíciók közötti egyensúlyozás figyelembevételével – szabadságot élvez a szabályozás során. A kártalanítás intézménye mindenekelõtt abban tér el a kártérítésrõl, hogy ilyen esetben az okozott kár nem jogellenes magatartás következménye. A jogalkotó erre tekintettel jogosult a kártérítéstõl eltérõen rendelkezni a kárviselés szabályairól. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébõl nem vezethetõ le a jogalkotó azon kötelezettsége, hogy a jogellenesnek nem minõsülõ károkozás esetén is a kártérítés általános szabályait rendelje alkalmazni. Mint ahogy az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébõl az sem következik, hogy a jogalkotónak biztosítania kellene a kártalanítás révén a tulajdonos kárának teljes és feltétlen megtérülését. Nem sérti tehát

10. szám

az Alkotmány 13. § (1) bekezdését az, hogy az MTr. kártalanítás, és nem kártérítés mellett teszi lehetõvé az árvízi szükségtározó területén található ingatlan kivételes és idõleges igénybevételét, s a meliorációs beruházások közül kizárólag a meliorációs mûvek és mûtárgyak helyreállítási költségeinek megtérítésérõl rendelkezik. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Budapest, 2007. június 4. Dr. Kukorelli István s. k.,

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

Kormányhatározatok A Kormány 1059/2007. (VII. 26.) Korm. határozata a Kormány ügyrendjérõl szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat módosításáról A Kormány a Kormány ügyrendjérõl szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozatot (a továbbiakban: H.) a következõk szerint módosítja: 1. A H. 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. A munkaterv és a Kormány törvényalkotási programja egymással összehangolt tervezetét a kormányzati munka összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: tárca nélküli miniszter) az elfogadott kormányprogram alapján – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közremûködésével, a törvényalkotási program tekintetében az igazságügyi és rendészeti miniszterrel is együttmûködve, a miniszterek, a kormánybiztosok, a kormánybizottságok és a kormányhivatalok vezetõinek javaslatai figyelembevételével – készíti el. A munkatervrõl és a törvényalkotási programról – a tárca nélküli miniszter elõterjesztése alapján – a Kormány legkésõbb a tárgyidõszakot megelõzõ hónap utolsó ülésén határoz. A tárca nélküli miniszter intézkedik a Kormány munkatervén alapuló jogalkotási feladatok jegyzésének a Magyar Közlönyben való közzétételérõl. A munkaterv és a törvényalkotási program elkészítése során figyelembe kell venni az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségek ütemezését.” 2. A H. 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. A nagyobb jelentõségû kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) elõkészítése során a döntés közpolitikai céljáról, az elérni kívánt hatásokról és az azokhoz szük-

10. szám


séges eszközökrõl a Kormánykabinet, illetve annak javaslata alapján, szükség szerint a Kormány elõzetesen állást foglal.” 3. A H. 10. pontja a következõ új mondattal egészül ki: „Az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a végrehajtási jogszabály tervezetét is.” 4. A H. 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. Törvénytervezet vagy országgyûlési határozattervezet esetében az elõterjesztésnek tartalmaznia kell az elõterjesztõnek az országgyûlési tárgyalási módra (sürgõs, kivételes, kivételes és sürgõs eljárás) vonatkozó javaslatát, valamint ennek indokait, továbbá az elfogadáshoz szükséges országgyûlési többség megjelölését, illetve az azt megalapozó alkotmányi rendelkezés megjelölését.” 5. A H. 15. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. Az elõterjesztõnek javaslatot kell tennie a döntés titokvédelmi minõsítésére, közzétételének módjára, valamint más jogszabályoknak és határozatoknak a döntés következtében szükségessé váló módosítására, továbbá a feleslegessé váló korábbi jogszabályok és határozatok, illetve a tervezet módosító és hatályon kívül helyezõ rendelkezéseinek a hatálybalépésüket követõ hatályon kívül helyezésére is.” 6. A H. 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. a) Az elõterjesztés tervezetének közigazgatási egyeztetésre és a miniszteri rendelet tervezetének véleményezésre bocsátásáról – a kormányprogrammal való összhang, az idõszerûség, továbbá a jogi, szakmai és pénzügyi feltételek meglétének, valamint jogszabálytervezetek esetében a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terheire gyakorolt hatásának elõzetes vizsgálatával, az elõterjesztõ javaslata alapján – a Miniszterelnöki Hivatalban szervezett, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetõje, a tárca nélküli miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter által kijelölt vezetõkbõl álló munkacsoport dönt, illetõleg a miniszteri rendeletek esetében véleményt nyilvánít (szakmapolitikai egyeztetés). b) A munkacsoport rendszeresen – általában hetenként – ülésezik. A munkacsoportot a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által kijelölt személy vezeti. c) A munkacsoport ülésén állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelõs államtitkárának megbízottja. A munkacsoport ülésére – kérésére – az elõterjesztõ által kijelölt vezetõt meg kell hívni. d) A szakmapolitikai egyeztetés keretében tárgyalni kért anyagokat legkésõbb az egyeztetés idõpontját megelõzõ második munkanapon a munkaidõ végéig, elektronikus formában meg kell küldeni a Miniszterelnöki Hivatal Kormánytitkárságának (a továbbiakban: Kormánytitkárság), továbbá egyidejûleg a munkacsoport tagjainak és

1509

állandó meghívottainak. Az ülés résztvevõi a tárgyalásra kerülõ anyagokról az ülést megelõzõ munkanapon elektronikus úton tájékoztatást kapnak. A munkacsoport döntésérõl az elõterjesztõt a Kormánytitkárság vezetõje tájékoztatja.” 7. A H. 19. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A szakmapolitikai egyeztetést követõen az elõterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetét – ha törvény vagy e határozat eltérõen nem rendelkezik – észrevételezés, illetõleg véleménynyilvánítás céljából meg kell küldeni) „a) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek (a Kormánytitkárság vezetõjének), a tárca nélküli miniszternek, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelõs államtitkárának, a feladatkörében érintett miniszternek, kormánybiztosnak és kormányhivatal vezetõjének, akik a tervezetre észrevételt tehetnek, valamint” 8. A H. 31. pontja a következõ mondattal egészül ki: „A fennmaradó vitás kérdésekben, különösen a kívánt közpolitikai cél elérését veszélyeztetõ észrevétel fenntartása esetén a tárca nélküli miniszter az államtitkári értekezletre való benyújtást megelõzõen egyeztetést folytat és javaslatot tesz a vita megoldásának módjára.” 9. A H. 37. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „37. A Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára (a továbbiakban: jogi és koordinációs szakállamtitkár) megvizsgálja, hogy az államtitkári értekezletre benyújtott elõterjesztés megfelel-e az e határozatban foglalt követelményeknek, és a Kormánytitkársággal összehangoltan gondoskodik a meg nem felelõ elõterjesztések tekintetében e követelmények érvényesítésérõl. A Kormány számára benyújtott elõterjesztések esetében a vizsgálat a Kormánytitkárság feladata, összehangolva a jogi és koordinációs szakállamtitkárral.” 10. A H. 39/A. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „39/A. A törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatokkal, valamint a képviselõi módosító indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról – az Országgyûlésnek a támogatott javaslatokról való tájékoztatását megelõzõen, e határozatnak az elõterjesztésekre irányadó rendelkezései megfelelõ alkalmazásával – a Kormány dönt. Ha az Országgyûlés ülésterve alapján e határozatnak az elõterjesztésekre irányadó rendelkezései alkalmazásával a megfelelõ határidõig a Kormány nem tud dönteni, a Kormányt az Országgyûlés elõtt tárgyalása során képviselõ miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel, a tárca nélküli miniszterrel, az igazságügyi és rendészeti miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelõs államtitkárával együttesen, a tárca nélküli miniszter koordinációjával alakítja ki a képviselendõ kormányzati álláspontot; véleményeltérés esetén a miniszter-

1510


elnök vagy a miniszterelnököt helyettesítõ miniszter döntését kell kérni.” 11. A H. 44. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „44. A Kormány ülésére benyújtott minden elõterjesztést és jelentést, ideértve a kormánybiztosok elõterjesztéseit (jelentéseit) is, elõzetesen államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörû döntés-elõkészítõ testületeként a kormányülések elõkészítésének általános szakmai, szervezõ, egyeztetõ és ellenõrzõ fórumaként mûködik.” 12. A H. 45. pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az államtitkári értekezlet feladata a Kormány üléseinek elõkészítése, amelynek során figyelembe veszi a Kormány kabinetjeinek döntés-elõkészítõ tevékenységét is.” 13. A H. 47. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „47. Az államtitkári értekezletet a tárca nélküli miniszter hívja össze, szervezi és vezeti.” 14. A H. 48. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „48. Az államtitkári értekezlet napirendjét a tárca nélküli miniszter állapítja meg.” 15. A H. 49. pontjának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „E szabály alkalmazása alól a tárca nélküli miniszter kivételt tehet.” 16. A H. 50. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „50. Az államtitkári értekezlet résztvevõi a minisztériumok és – a fejlesztéspolitika irányításában közremûködõ államtitkárok kivételével – a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárai, a Kormánytitkárság vezetõje, valamint a jogi és koordinációs szakállamtitkár. Az államtitkári értekezleten a Miniszterelnöki Hivatalnak a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által kijelölt szakállamtitkára és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke állandó meghívottként vesz részt. Az államtitkári értekezletre a feladatkörét érintõ elõterjesztések tárgyalásához a Miniszterelnöki Hivatal más szakállamtitkárát, a kormánybiztost, a kormányhivatal vezetõjét, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökét meg kell hívni. A tárca nélküli miniszter az államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat.” 17. A H. 51. pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az államtitkári értekezleten az államtitkárt a minisztérium szakállamtitkára, kabinetfõnöke csak kivételesen, a tárca nélküli miniszter engedélyével helyettesítheti.”

10. szám

18. A H. 53. pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az államtitkári értekezlet kezdeményezheti, hogy az általa tárgyalt elõterjesztést (jelentést) a Kormány ülése elõtt – feladatkörében – a Kormány kabinetje(i), a kormánybizottság vagy a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület is vitassa meg.” 19. A H. 56. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „56. Az államtitkári értekezletrõl emlékeztetõ készül, melynek összeállításáról a jogi és koordinációs szakállamtitkár gondoskodik. Az emlékeztetõt a tárca nélküli miniszter írja alá.” 20. A H. 59. pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az ülés napirendjének javaslatát – a tárca nélküli miniszter javaslatainak és az államtitkári értekezlet állásfoglalásainak figyelembevételével – a Kormánytitkárság készíti el, és azt a tárca nélküli miniszternek való bemutatást követõen, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter jóváhagyása után küldi ki az ülés résztvevõinek.” 21. A H. 61. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „61. A Kormány ülésére állandó meghívottak: a) a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárai (a fejlesztéspolitika irányításában közremûködõ államtitkárok, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladatkörében közremûködõ államtitkár kivételével); b) a Kormánytitkárság vezetõje; c) a jogi és koordinációs szakállamtitkár; d) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter kabinetfõnöke; e) a kormányszóvivõ(k).” 22. A H. 71/B. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „71/B. A Kormány a miniszterelnök döntése alapján az államreform és a fejlesztéspolitika aktuális kérdéseirõl – államigazgatási döntéshozatal nélkül – esetenként konzultatív üléseket tart.” 23. A H. 73. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „73. A Kormány döntéseinek szövegét az ülés összefoglalója alapján a Kormánytitkárság – a jogi és koordinációs szakállamtitkárral, valamint az elõterjesztõvel együttmûködve – véglegesíti, és a tárca nélküli miniszter láttamozását követõen, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter felterjesztésében a miniszterelnök (akadályoztatása esetén a miniszterelnököt helyettesítõ miniszter) írja alá.” 24. A H. 74. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „74. Ha a Kormány az elõterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket a 73. pont szerinti eljárást megelõzõen a tárca nélküli miniszter koordinálja.”

10. szám


25. A H. 75. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „75. A Kormánynak az Országgyûlés elé terjesztett javaslatait a miniszterelnök – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek a tárca nélküli miniszter láttamozását követõ elõterjesztése alapján – küldi meg az Országgyûlés elnökének. Ennek érdekében a benyújtásra megfelelõ formában elõkészített javaslatot legkésõbb a kormányülést követõ tizenöt napon belül, az országgyûlési tárgyaláshoz szükséges példányszámban – további három példányt mellékelve –, valamint elektronikusan a Kormánytitkársághoz kell eljuttatni.” 26. A H. 81. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „81. A kormányülés dokumentumainak kezelésérõl és õrzésérõl a Kormánytitkárság, a Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a tárca nélküli miniszter gondoskodik.” 27. A H. 83. pontjának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az összefoglaló elkészítésérõl – az ülést követõ öt napon belül – a Kormánytitkárság gondoskodik.” 28. A H. 85. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „85. Az összefoglalót – a tárca nélküli miniszter láttamozását követõen – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter írja alá.” 29. A H. 88. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „88. Az összefoglaló eredeti példányát és a mellékleteket, valamint az ülésrõl készült hangfelvételt a Kormánytitkárság õrzi, ezek az iratok nem selejtezhetõk, kezelésükre a levéltári anyag védelmérõl és a levéltárakról, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.” 30. A H. 89. pontjának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti.” 31. A H. 90. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „90. A hangfelvétel a Kormány tagjai és az állandó meghívottak személyes használatára a Kormánytitkárságon rendelkezésre áll. A Kormány tagjainak (a kormányülés állandó meghívottainak) megbízottja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyével a felvételt meghallgathatja. Ha folyamatban lévõ munkához szükséges, az érdekeltnek a hangfelvétel alapján készített kivonat adható.” 32. A H. 91. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „91. A tárca nélküli miniszter havonta kimutatást készít a Kormány határozataiban és munkatervében elõírt határidõs feladatok végrehajtásáról. A kimutatás az adott hónapban esedékes, valamint a korábban lejárt határidejû, még nem teljesített feladatokat tartalmazza. A tárca nélküli

1511

miniszter a kimutatást megküldi a végrehajtásért felelõsöknek, akik írásbeli tájékoztatást adnak a feladatok teljesítésének helyzetérõl. A határidõben nem teljesített feladatokról a tárca nélküli miniszter rendszeresen tájékoztatja a Kormányt. A kormányhatározatokban elõírt, elmulasztott határidõ módosítását – indokolt esetben – a végrehajtásért felelõsnek külön elõterjesztésben kell kezdeményeznie.” 33. A H. 99. pontjának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az államtitkári értekezlet és a Gazdasági Kabinet üléseirõl készített emlékeztetõnek az érdekeltek részére történõ megküldésérõl a Kormánytitkárság a kormányanyagok terjesztési rendje szerint, a többi testület emlékeztetõje esetében a testület titkársága gondoskodik.” 34. A H. 10. pontjában az „a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terheire gyakorolt hatásait” szövegrész helyébe az „a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevõ szempontokat, továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését,” szöveg, a 16. pontjában az „a várható gazdasági, költségvetési, társadalmi és szakmai hatásokat,” szövegrész helyébe az „az elérni kívánt közpolitikai célokat, az ehhez használt szabályozási és más eszközök megjelölését, a végrehajtáshoz szükséges feltételek számbavételét, azok megteremtéséhez szükséges intézkedéseket, a fenntartható finanszírozás feltételeit, külön hatásvizsgálati lap segítségével a várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásokat,” szöveg lép. 35. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) a H. 3. pontjában a „havi ütemezésû” szövegrész, 32. pontjának második mondata, 49. pontjában az „illetõleg a 32. pont szerinti személyes egyeztetés sikertelenségét kifejezetten feltüntetõ” szövegrész, 58. pontjának „az Államreform Bizottság”, valamint „az Államreform Bizottságot” szövegrésze, 80. pontjának második mondata, 87. pontja, b) a Kormány ügyrendjérõl szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat módosításáról szóló 1111/1995. (XI. 22.) Korm. határozat, 1035/1996. (IV. 24.) Korm. határozat, 1037/1997. (IV. 18.) Korm. határozat, 1090/1998. (VII. 15.) Korm. határozat, 1092/2002. (VI. 8.) Korm. határozat, 1023/2003. (III. 27.) Korm. határozat, 1102/2004. (X. 20.) Korm. határozat, 1073/2006. (VII. 26.) Korm. határozat, c) a kormányzati deregulációs programról szóló 1029/2007. (V. 29.) Korm. határozat 5. pontja. 36. Ez a határozat a hatálybalépését követõ hónap elsõ napján hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1512


A Kormány 1065/2007. (VIII. 23.) Korm. határozata a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekrõl*

* A Kormányhatározat teljes szövege a Magyar Közlöny 2007. évi augusztus 23-i 111. számában jelent meg.

A Kormány 1068/2007. (IX. 4.) Korm. határozata a Természet- és Társadalombarát Fejlõdésért Közalapítvány megszüntetésérõl 1. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. §-ának (3) bekezdése alapján kezdeményezi a Fõvárosi Bíróságon (16.Pk.60808/2000. sz.) a Természet- és Társadalombarát Fejlõdésért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) megszüntetését a közfeladat más módon történõ hatékonyabb biztosítása érdekében.

10. szám

gyon értéke erejéig –, valamint a jogutód nélkül megszûnõ Közalapítvány iratainak jogszabály szerint kötelezõ õrzésére a Kormány a Központi Szolgáltatási Fõigazgatóságot jelöli ki. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gondoskodik a – a hitelezõk kielégítése után fennmaradó – vagyon 2. pont alatti négy minisztérium közötti, velük egyeztetett arányban történõ felosztásáról. A nyilvánosságot errõl közleményben, a záró munkálatokról és annak eredményérõl a Kormányt jelentésben tájékoztatni kell. A minisztérium a reá jutó vagyont egyéb bevételként számolja el és a 2. pont szerinti célokra köteles fordítani. Felelõs: az 1–3. és 5. pontokért a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a szöveg szerint érintett miniszterek Határidõ: azonnal, illetve folyamatos 6. Ez a határozat a közzétételével lép hatályba, egyidejûleg a Természet- és Társadalombarát Fejlõdésért Közalapítvány létrehozásáról szóló 2233/2000. (IX. 29.) Korm. határozat, valamint a Természet- és Társadalombarát Fejlõdésért Közalapítvány alapító okiratának módosításáról szóló 2287/2000. (XI. 29.) Korm. és 2143/2002. (V. 6.) Korm. határozat, továbbá a Kormány (köz)alapítványaiért felelõsökrõl szóló 1081/2006. (VIII. 14.) Korm. határozat I/i/2. alpontjában „a Természet- és Társadalombarát Fejlõdésért Közalapítvány” szövegrész a hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k.,

2. A megszûnõ Közalapítvány feladatainak ellátásáról – az illetékes miniszterek útján – a Kormány gondoskodik az alábbiak szerint: a) a tudományos kutatás, a közmûvelõdési, az oktatási feladatokat és a kulturális javak védelmét az oktatási és kulturális miniszter, b) az egészségügyi feladatokat az egészségügyi miniszter, c) a természeti és környezetvédelmi feladatokat a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, d) a szociális és fogyasztóvédelmi feladatokat a szociális és munkaügyi miniszter látja el. 3. Felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert a bírósági eljárás megindításának Kormány nevében történõ kezdeményezésére és az eljárásban az alapító képviseletére. 4. A megszûnés napjával, mint mérlegfordulónappal a Közalapítvány elkészíti a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti beszámolóját. 5. A megszüntetést követõen a Közalapítvány vagyonának számbavételére és a hitelezõk kielégítésére – a va-

miniszterelnök

A Kormány 2142/2007. (VII. 27.) Korm. határozata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programja, Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja, az Államreform Operatív Programja, Társadalmi Megújulás Operatív Programja, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja, valamint a Regionális Operatív Programok 2007–2008. évekre vonatkozó Akcióterveinek jóváhagyásáról*

* A Kormányhatározat teljes szövege a Határozatok Tára 2007. évi június 27-i 36. számában jelent meg.

10. szám


Miniszteri utasítás Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 12/2007. (BK. 17.) ÖTM utasítása az Országos Környezeti Kármentesítési Program Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Alprogram végrehajtásáról Az Országos Környezeti Kármentesítési Program Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Alprogram végrehajtására – figyelemmel a felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra – kiadom az alábbi utasítást: 1. Az utasítás hatálya kiterjed az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2006. ÖTM utasítás melléklete 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek közül azon szervekre, amelyeknél környezetszennyezõ anyag keletkezhet, illetve a jelen utasítás 3. pontjával összefüggésben környezetszennyezõ tevékenység folytatásának lehetõsége felmerül, vagy környezetszennyezés megvalósult (a továbbiakban együtt: érintett szervek), továbbá ha ezen utasítás külön így rendelkezik, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: ÖTM) Védelmi Titkárságára (a továbbiakban: Védelmi Titkárság). 2. Az utasítás alkalmazásában: a) Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP): az R. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében mûködõ program, amely az R. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelõen magában foglalja az ÖTM Alprogram (a továbbiakban: ÖTMA) koordinálását is, b) ÖTMA: a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos nyilvántartási rendszer; az ÖTM felelõsségi körébe tartozó szennyezõforrások, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítésére vonatkozó alprogram, amely a szennyezõforrások, környezetkárosodások felderítését, számbavételét, központi nyilvántartását, a felmérés és elõminõsítés végrehajtásának koordinálását, tényfeltárást, a kármentesítés tervezését, a feladatokhoz szükséges költségvetési javaslatok kidolgoztatását foglalja magában. 3. Az ÖTMA az ÖTM érintett szerveinek mûködése során keletkezett szennyezett területek, szennyezõ források felmérését, vizsgálatát és azok kármentesítését irányozza elõ. Az érintett szerveknek az ÖTMA keretén belül folyamatosan vizsgálni kell minden olyan anyag elõfordulását, amelynek jelenléte, valamint a területen végzett tevékenység vagy alkalmazott technológia alapján környezetszennyezést okozhat. A vizsgálatnak – a felszín alatti víz és földtani közeg minõségi védelméhez szükséges határ-

1513

értékekrõl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM– KHVM együttes rendeletre figyelemmel – ki kell terjednie: a) üzemanyag, fûtõanyag tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos tevékenységekbõl származó ásványolaj-termékekre és származékaira, b) gépjármûmosókban keletkezõ szennyvízre, ipari szennyvíziszapra, c) az objektumokban keletkezõ veszélyes hulladékokra (pl. akkumulátor, szárazelem, számítástechnikai, illetve egyéb elektronikai eszközök, lejárt szavatosságú vegyszerek, gyógyszerek stb.), d) egyéb hulladékokra (pl. gázálarc, gázálarc-szûrõbetét, lejárt szavatosságú védõruha, védõcsizma, celluloid film stb.). 4. Az ÖTMA végrehajtásának irányítását, koordinációját, valamint az OKKP Tárcaközi Bizottságban való képviseletét a Védelmi Titkárság látja el. 5. Az ÖTMA mûködtetéséért a Védelmi Titkárság felelõs. 6. Az érintett szervek a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos kérdésben kötelesek a Védelmi Titkársággal egyeztetni, és részére folyamatosan tájékoztatást adni. 7. A Védelmi Titkárság – az ÖTMA alapján – figyelemmel kíséri az OKKP ÖTM-et érintõ feladatainak, továbbá az érintett szerveknél az ÖTM felelõsségi körébe tartozó kármentesítések elõrehaladását, valamint összehangolja a kármentesítések végrehajtását. 8. Az ÖTMA-ban foglalt környezeti kármentesítési feladatok eredményes végrehajtása érdekében az érintett szerveknél koordináló szervezeti egységet és kapcsolattartó felelõs személyt kell kijelölni. A kijelölésrõl a Védelmi Titkárságot – írásban – tájékoztatni kell a jelen utasítás közzétételétõl számított 30 napon belül. A kijelölés tekintetében bekövetkezett változásról 15 napon belül kell az írásos tájékoztatót megküldeni. 9. A környezeti kármentesítési feladatok végrehajtását a Védelmi Titkárság ellenõrzi. Az ellenõrzési kötelezettség kiterjed az ÖTM felelõsségi körébe tartozó környezeti kármentesítési tevékenységek átfogó ellenõrzésére. 10. A kármentesítési feladatok végrehajtásában érintett szervek az ÖTMA-hoz adatot szolgáltatnak, évenként értékelõ jelentést készítenek minden év január 31-ig az OKKP által kialakított módszer szerint – a Védelmi Titkárság részére. 11. A Védelmi Titkárság az R. 20. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen összeállítja és aktualizálja az ÖTM felelõsségi körébe tartozó környezeti kármentesítési feladatok végrehajtásának éves ütemezését – az OKKP által meghatározottak szerint, elõzetes egyszerûsített kockázatbecslés és elõminõsítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével –, melyet a közjogi és koordinációs szakállamtitkár hagy jóvá.

1514


12. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az Országos Környezeti Kármentesítési Program Belügyminisztérium Rendvédelmi Alprogram végrehajtásáról szóló 37/2005. (BK 22.) BM utasítás. Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter

10. szám

Parászka Violának, KvVM Levegõ, zaj- és közlekedési osztálya tanácsosának, Serné Móré Anikónak, a Közép-Dunántúli KTVF osztályvezetõjének, Szabó Istvánnénak, az Észak-dunántúli KTVF Gazdasági vezetõjének, Szendrey Csabának, a Közép-Tisza-vidéki KTVF Mûszaki igazgató-helyettesének,

Közlemény

Weisz Imrénének, az Észak-dunántúli KTVF hatósági ügyintézõjének,

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Zabodal Balázsné tanárnak, a nagykõrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola, Szakiskola és Kollégium Gyakorlati oktatásvezetõ-helyettesének;

közleménye kitüntetésekrõl I.

Miniszteri Elismerõ Oklevelet adományozott

A Környezetvédelmi Világnap alkalmából kapott kitüntetések

Annus Máriának, a Közép-Dunántúli KTVF környezetvédelmi vezetõ szakreferensének,

A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter

Berényi Lászlónak, a Közép-Tisza-vidéki KTVF Hulladékgazdálkodási ügyintézõjének,

Környezetünkért Díjat adományozott

Ceglédi Juditnak, a KvVM, Környezetfejlesztési fõosztály fõelõadójának,

Dr. Bakonyi Árpádnak, a NITROKÉMIA Zrt. Vezérigazgatójának, igazgatósági tagjának,

Gubisi Lászlónak, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Csatornabiztosának,

Balatoni Henriknek, a Fe-Group Invest Zrt. Elnökvezérigazgatójának,

Komenczi Lajosnénak, a Heves Megyei Önkormányzat Vezetõ-fõtanácsosának,

Dr. Csoknyai Istvánnénak, a KvVM Környezetfejlesztési fõosztály vezetõ-fõtanácsosának,

Kránitz Bélának, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság üzemvezetõjének,

Dr. Dávid Lóránt fõiskolai docensnek, a Károly Róbert Fõiskola, Turizmus és Területfejlesztési Tanszék tanszékvezetõjének, szakfelelõsnek,

Magi Beátának, a Felsõ-Tisza-vidéki KTVF vízgazdálkodási felügyelõjének,

Dr. Fekete Endrének, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetõjének,

Mórocza Ágnesnek, az Alsó-Duna-Völgyi KÖVIZIG környezetvédelmi és viziközmû osztály osztályvezetõjének

Társadalmi Ellenõrzõ Tájékoztató Társulásnak;

Nagy Gabriellának, a Tiszántúli KÖVIZIG vízhasznosítási ügyintézõjének, Környezetünkért Emlékplakettet adományozott Fehér Tamásnak, a Nyugat-dunántúli KTVF szakmai tanácsadójának, Gaál Erzsébetnek, a Dél-dunántúli KTVF osztályvezetõjének, Juhászné Rumbach Ibolyának, a Dél-dunántúli KTVF Bajai Kirendeltsége iktatóvezetõjének, Kelemen Ágnesnek, a KvVM Klímavédelmi és energia osztálya tanácsosának, A Kisalföldi Erdõgazdaság Zrt.-nek,

Dr. Szabó Csillának, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség tanácsosának, Szilágyiné Beregszászi Erzsébetnek, a Nyírteleki Általános Mûvelõdési Központ biológia-földrajz szakos tanárának, mentálhigiénikusnak, Varga Lászlónénak, a Tiszántúli KTVF fõmunkatársának, több évtizedes példamutató laboratóriumi, vízvizsgálati munkájáért. Veres Juditnak, a Közép-Dunántúli KTVF Környezetvédelmi vezetõ szakreferensének;

10. szám

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ Zöld Toll Díjat adományozott

„elektronikus sajtó, televíziós” kategórában

1515

Dima Andrásnak, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Közmû- és Mélyépítési Tanszék fõiskolai docensének,

a Magyar RTL Televízió Híradó Szerkesztõségének,

Fülöp Tibornak, a Fertõ-Hanság és Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi õrkerületvezetõjének,

„elektronikus sajtó, rádiós” kategórában

Dr. Kaposvári Györgyinek, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség szakmai fõtanácsadójának,

Mangel Gyöngyinek, a Magyar Rádió szerkesztõ-riporter-mûsorvezetõjének, „írott sajtó” kategóriában Nyéki Zsoltnak, a Kelet-Magyarország szerkesztõ-újságírójának; Posztumusz Zöld Toll Díjat adományozott Szilágyi A. Jánosnak, a Magyar Hírlap volt újságírójának.

II. Az Augusztus 20-i Állami Ünnep alkalmából kapott kitüntetések A Magyar Köztársaság Elnöke Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Dr. Iványi Ildikónak, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatójának, Varga Bélának, a Mátra Bükki Erdõgazdaság nyugalmazott erdõmérnökének, a Pro Silva Hungária Egyesület vezetõjének; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Dr. Farkas Editnek, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség hatósági Igazgatóhelyettesének, Dr. Hajdu Klárának, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség hatósági igazgatóhelyettesének, Réz Miklósné dr.-nak, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettesének; Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta Csipkés Józsefnek, a Felsõ-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség gazdasági igazgatóhelyettese, ellenõrzési osztályvezetõnek,

Küronya Józsefnének, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség gazdasági igazgatóhelyettesének, Németh Miklósnak, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szolnoki Szakaszmérnöksége szakaszmérnökség vezetõ helyettesének, Pusztai Mátyásnak, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság birtokügyi felügyelõjének, Takács Péternek, az Északdunántúli Vízmû Zrt. üzemvezetõjének, Tóth Lászlónak, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetõjének.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Miniszteri Elismerõ Oklevelet adományozott Dr. Bagi Andrásnak, a KvVM Közigazgatási és jogi fõosztály tanácsosának, Balogh Józsefnek, a Dél-dunántúli KÖVIZIG Pécsi Szakaszmérnökség Szakaszmérnök-helyettesének, Berencsi Miklósnak, a KvVM Felszíni vizek osztály fogalmazójának, Bõsze Szilviának, a KvVM Természetmegõrzési fõosztály fogalmazójának, Csonka Péternek, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi õrkerület-vezetõjének, Engi Zsuzsannának, a Nyugat-dunántúli KÖVIZIG vízépítõ mérnökének, Dr. Fábián Eszternek, KvVM Európai közösségi jogi és koordinációs fõosztály tanácsosának, Fraknói Józsefnek, a Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Tanmûhelyvezetõjének, Gaál Mária Rozáliának, az Alsó-Duna-völgyi KÖVIZIG Beruházási ügyintézõjének, Gál Róbertnek, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Gazdasági igazgató-helyettesének, Gerbelyné Nagy Évának, Közép-Tisza-vidéki KTVF pénzügyi elõadójának, Dr. Gõri Szilviának, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferensének,

1516


10. szám

Halász Ferencnek, a Felsõ-Tisza-vidéki KÖVIZIG Osztályvezetõ-helyettesének,

Kissné Árokháti Zsuzsannának, a KvVM Nemzetközi Kapcsolatok osztály szakmai fõtanácsadójának,

Ispán Lajosnak, a Közép-Duna-völgyi KÖVIZIG Szivattyútelepi vezetõ gépészének,

Holló Gyulának, a KvVM Vízgyûjtõgazdálkodási és vízvédelmi fõosztály fõosztályvezetõjének, valamint

Kelemen Istvánnak, a KvVM Gazdasági szabályozási osztály tanácsosának,

Kovács Péternek, a KvVM Vízgyûjtõgazdálkodási és Vízvédelmi Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettesének.

Kovács Györgynek, a Körös-vidéki KÖVIZIG szivattyútelepi gépkarbantartójának,

IV.

Kovács Istvánnénak, a KvVM Miniszteri Titkárság fõmunkatársának,

Az Ûrkutatás Napja alkalmából kapott kitüntetések

Kovács Lászlónak, a Közép-dunántúli KÖVIZIG Veszprémi Szakaszmérnöksége szakaszmérnökség-vezetõjének, Kozák Gábornak, a Fertõ-Hanság és Õrségi NPI Területfelügyelõjének, Krascsenics Géza Észak-dunántúli KÖVIZIG Hansági Szakaszmérnökség gépszerelõjének Kun Gabriellának, a KvVM Levegõ, zaj és közlekedési osztály tanácsosának

A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Bay Zoltán Díjat adományozott Dr. Ferencz Csaba egyetemi magántanár, csoportvezetõnek, ELTE Geofizikai Tanszék, Ûrkutató Csoport, Dr. Szegõ Károly fõosztályvezetõnek MTA Kutatásfejlesztési és Innovációs fõosztály;

Matyi Zsuzsannának, a KvVM Ellenõrzési fõosztály fõosztályvezetõ-helyettesének,

Sikeres Ûrutazása alkalmából

Dr. Nagy Jánosnak, a KvVM Természetmegõrzési fõosztály fogalmazójának,

Magyar a Világûrben Emlékplakettet adományozott

Ötvös Mihály Ernõnek, a Alsó-Tisza-vidéki KÖVIZIG Szentesi Szakaszmérnökség szakaszmérnökségvezetõjének,

Simonyi Károlynak, az International Soft Corporation vezérigazgatójának.

Pásztor Attilánénak, a KvVM Fejlesztési Igazgatóság osztályvezetõjének,

V.

Rozmanitz Péternek, a Dél-dunántúli KTVF Mûszaki ügyintézõjének,

Az Építõk Napja alkalmából kapott kitüntetés

Szántó Szilviának, a KvVM Fejlesztéskoordinációs és környezettechnológiai osztály tanácsosának, Takács Istvánnénak, a KvVM Víz és környezeti kárelhárítási fõosztály vezetõ-fõtanácsosának, Dr. Varga Eszternek, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség tanácsosának;

A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Miniszteri Elismerõ Oklevelet adományozott Dr. Szûcs Istvánnak, a Miskolci Egyetem egyetemi tanárának, tanulmányi rektorhelyettesnek.

VI. III. A Rába szennyezésének felszámolása érdekében végzett munkáért kapott kitüntetések A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Miniszteri Elismerõ Oklevelet adományozott Nádor Istvánnak, a Nyugat-dunántúli KÖVIZIG Igazgatójának,

Pedagógus Nap alkalmából kapott kitüntetés A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Miniszteri Elismerõ Oklevelet adományozott Gyuricza Gyulánénak, a Kocsis Pál Mezõgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola környezetgazdasági környezetvédelmi szakmérnök tanárnak, munkaközösség vezetõnek.

10. szám


1517

Tájékoztató Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga 2007. szeptember 1-jétõl hatályos követelményrendszerérõl*

* A Tájékoztató olvasható a Magyar Közlöny 2007. augusztus 31-i 115. számában. A Tájékoztató tartalmazza a Közigazgatási Szakvizsga kötelezõ és választható vizsgatárgyainak általános és vizsgatárgyankénti részletes követelményeit (feltételek, ismeretanyag, tananyag, ajánlott irodalom, szóbeli kérdések stb.).

1518


10. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 2856 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) alatti Köz löny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2856 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

10. szám


1519

TOVÁBBKÉPZÉS A Budapesti CORVINUS Egyetem KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET (ISO 9001:2000 szabvány alapján minõsített intézet) tájékoztatója A BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézet felvételt hirdet a 2008. februárban induló, másoddiplomát adó közgazdasági szakirányú továbbképzéseire és tanfolyami képzéseire. Általános tudnivalók: Az intézet közgazdasági szakirányú továbbképzésein szerezhetõ oklevelek a felsõoktatási törvényben rögzített felsõfokú szakirányú szakképesítést tanúsítják. Jelentkezési határidõ: 2007. október 31. Jelentkezési lapot, tájékoztató füzetet, mely a továbbképzési lehetõségek általános tudnivalói mellett, szakonként részletesen tartalmazza a képzés célját és tantervét, térítésmentesen a BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézetnél (BCE KTI) lehet beszerezni. Címünk: BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézet, 1085 Budapest VIII., Rigó u. 3. Postacímünk: 1444 Budapest, Pf. 275 KTI.

Honlapunk: http://kti.linett.hu Telefonszámaink: 216-4441, 216-4442 vagy 216-4443. Jelentkezési feltételek: Államilag elismert felsõfokú (alap, mester, illetve korábban egyetem, fõiskola) iskolai végzettség megléte mellett a kiadott tájékoztatóban elõírt jelentkezési lapon lehet. A tanfolyami képzésekre a Tájékoztató füzetünkben közöltek szerint. Képzési idõ: A szakirányú továbbképzések 4 félévig tartanak. Ettõl való eltérést és a tanfolyamok képzési idejét a Tájékoztató füzetünk tartalmazza. A foglalkozások hetenként általában egy napot vesznek igénybe és 9.30–18.00 óra között kerülnek megtartásra. A felsõfokú szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzésének feltételei: Az elõírt képesítési követelmények (az elõírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek eredményes teljesítése, szakdolgozat készítése, záróvizsga eredményes letétele) teljesítése. A kiadható oklevél tartalma az adott szak képesítési követelményeiben elõírtak szerint, az alapképzettségtõl és az elvégzett szaktól függ.

2008-ban az alábbi közgazdasági szakirányú továbbképzési szakokra hirdetünk felvételt: 1. Elemzõ statisztikus szak 2. Nemzetközi gazdasági (és üzleti) kapcsolatok szak 3. Vezetési és szervezési szak 4. Marketing szak 5. Pénzügy szak 6. Agrárközgazdasági szak 7. Vállalkozási menedzsment szak 8. Értékelemzõ szak 9. Környezeti menedzsment szak 10. Biztosítási szak 11. Személyügyi gazdálkodás az emberi erõforrásokkal szak 12. Jövõkutatás, elõrejelzés (stratégiaformálás) szak 13. Egészségügyi menedzsment szak

14. Belügyi gazdasági szak 15. Gyógyszerügyi menedzsment szak 16. Ingatlangazdálkodási szak 17. Védelemgazdasági szak 18. Projektmenedzsment (fõvállalkozás) szak 19. Közigazgatás gazdálkodása és ellenõrzése szak 20. Felszámolási és vagyonfelügyeleti szak 21. Érdekérvényesítõ (lobbi) szak 22. Kultúra-gazdaságtan szak 23. Vezetési tanácsadás szak 24. Esélyegyenlõségi szak 25. Versenyszabályozás szak 26. Egészségügyi biztosítás szak

Gazdasági szakképesítést nyújtó és céltanfolyamok Gazdasági tanfolyamaink elsõsorban az aktuális gazdálkodási, pénzügyi, adózási és vezetési tudnivalókat tartalmazzák. Szakképesítést nyújtó tanfolyamaink a rendeletileg elõírt követelményrendszer szerint épülnek fel, s eredményes szakvizsga után képesítést tanúsító bizonyítványt adnak. Külön megbízás alapján intézményeknél, gazdasági társaságoknál, vállalkozásoknál új munkakörök, feladatok szakszerû ellátását segítõ céltanfolyamokat szervezünk.

2008-ban az alábbi tanfolyamokra hirdetünk felvételt: 1. Alapfokú értékelemzõ tanfolyam intézménynél, gazdasági társaságnál, vállalkozásnál 2. Elektronikus kereskedelem, digitális gazdaság 3. Középfokú innovációs szakasszisztens szaktanfolyam 4. Esélyegyenlõségi szaktanfolyam 5. Direkt marketing tanfolyam 6. Munkaerõ-piaci politikák, munkaerõ-piaci elemzések 7. Biztosítási ügyintézõ szaktanfolyam

8. Biztosítási tanácsadó szaktanfolyam 9. Biztosításközvetítõ szaktanfolyam 10. Marketing-, reklám- és PR-menedzser szaktanfolyam 11. Gyógyszer-sales representative szaktanfolyam 12. Pénzügyi számviteli szakellenõri szaktanfolyam 13. Okleveles pénzügyi revizori szaktanfolyam 14. Mérlegképes könyvelõ szaktanfolyam (vállalkozási szak) BCE KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET

1520


10. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MAGYARÁZATA címû kiadványt. A 2006. július 1-jétõl hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (az új Gt.) megalkotása során az Európai Unió társasági jogával való harmonizáció és az egyes tagállamok társasági joga fejlõdésének közös sajátosságai mellett a magyar jogalkalmazók több mint másfél évtizedes tapasztalatait is felhasználták. A magyar jogalkalmazók számára ma már nem számít újdonságnak a társasági jog. Az ellenérzések rég megszûntek, az elsõ társasági törvény, az 1988. évi VI. törvény hatálybalépése óta a gazdasági élet szereplõi a társasági jog intézményeit megismerték és elfogadták. Kialakult az a cégbírósági gyakorlat és jelentõs szakirodalom, megerõsödött az a társasági jogi kultúra, amelyre a jogalkotó támaszkodhatott. Az új Gt. egyes kérdéseket a korábbival azonosan szabályoz, így az 1997. évi CXLIV. törvényen alapuló, a Legfelsõbb Bíróság és az ítélõtáblák közzétett döntéseibõl megismerhetõ bírói gyakorlat részben továbbra is irányadó. Ára: 3024 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ...........................................................................................................................................................................................................

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A gazdasági társaságokról szóló törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 3024 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapja Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felelõs: dr. Dombi Éva, 1011 Budapest, Fõ utca 44–50. Telefon: 457-3311. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.), www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). A 2007. évi éves elõfizetési díj: 15 120 Ft áfával. Egy példány ára: 1344 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 1786–2396 07.3179 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

Recommend Documents