KÖRNYEZETTUDATOSSÁG VIZSGÁLATA A HAZAI KISVÁLLALKOZÁSOK KÖRÉBEN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK ALAP/LEVELEZŐ TAGOZAT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG VIZSGÁLATA A HAZAI KISVÁLLALKOZÁSOK KÖRÉBEN

Készítette: Bandur Viktória Éva

Budapest, 2011.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető ............................................................................................................................................................ 6 1.

Környezettudatosság napjainkban ........................................................................................................ 7

2.

Környezettudatosság vizsgálata a KKV szektorban ............................................................................ 8 2.1.

3.

4.

5.

6.

A megbízó, a HP Magyarország bemutatása ................................................................................... 8

2.1.1.

A HP környezetvédelmi irányelve............................................................................................ 9

2.1.2.

A HP környezetvédelmi programjai ........................................................................................ 9

2.2.

A külső környezet elemzése, STEEP elemzés ............................................................................... 11

2.3.

Versenykörnyezet .......................................................................................................................... 16

2.4.

SWOT analízis HP Magyarország Kft. piaci helyzetére ................................................................ 18

Piackutatás a hazai kis- és középvállalkozások informatikai környezettudatosságáról ................. 19 3.1.

Kutatás célja ................................................................................................................................... 19

3.2.

Kutatás módszere ........................................................................................................................... 19

3.2.1.

A megkérdezés módszerelemei .............................................................................................. 20

3.2.2.

A minta .................................................................................................................................. 21

3.2.3.

A kérdőív összeállítása .......................................................................................................... 21

Kutatás eredménye ............................................................................................................................... 23 4.1.

Általános és demográfiai adatok .................................................................................................... 23

4.2.

Számítógép vásárlásával és üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi szokások ................. 28

4.3.

Nyomtatók vásárlásával és üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi szokások .................. 31

4.4.

Festékpatronok vásárlásával és használatával kapcsolatos környezetvédelmi szokások ............... 37

4.5.

Nyomtatási – papírfogyasztási szokások környezetvédelmi szempontból ..................................... 40

4.6.

A vállalkozások fejlesztési tervei a környezettudatosabb IT területén........................................... 42

4.7.

Tájékozódási csatornák .................................................................................................................. 43

4.8.

Kutatási eredmények összegzése ................................................................................................... 46

Marketingkommunikációs eszközök használata a kutatási eredményekre épülve ......................... 48 5.1.

Marketingkommunikációs stratégia ............................................................................................... 48

5.2.

ATL eszközök kiválasztása ............................................................................................................ 50

5.3.

BTL eszközök kiválasztása ............................................................................................................ 55

Összegzés, következtetések ................................................................................................................... 59

Melléklet ......................................................................................................................................................... 61 Kérdőív a „Zöld IT” szokások és tendenciák feltárására a hazai KKV szektorban .................................... 61 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................................ 70

3

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. Táblázat:

Működő gazdasági szervezetek száma .................................................................................. 13

2. Táblázat:

A válaszadók számának tevékenység szerinti megoszlása .................................................... 25

3. Táblázat:

Foglalkoztatottak szerinti besorolás százalékos megoszlása ................................................. 25

4. Táblázat:

A válaszadók nyomtatók száma szerinti megoszlás százalékosan ........................................ 26

5. Táblázat:

A válaszadó cégeknél az IT beruházásokkal kapcsolatos döntést meghozók titulusának százalékos megoszlása ........................................................................................................... 27

6. Táblázat:

A válaszadók számítógépek üzemeltetése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontok százalékos megoszlása ....................................................................................... 29

7. Táblázat:

A válaszadók ártoleranciája környezettudatosabb termékek esetén százalékosan ................ 30

8. Táblázat:

A válaszadók nyomtatók típusa szerinti százalékos megoszlása ........................................... 31

9. Táblázat:

A válaszadók nyomtató eszközök száma és típusa szerinti megoszlása százalékosan .......... 31

10. Táblázat:

Jövőben vásárolt nyomtató eszközök kategóriájának százalékos megoszlása ...................... 32

11. Táblázat:

A leggyakoribb nyomtatók a válaszadók körében, említések száma szerint ......................... 32

12. Táblázat:

Környezetbarát márkák ismerete a válaszadók között százalékos megoszlásban ................. 33

13. Táblázat:

A bérelt és saját tulajdonú nyomtatók százalékos megoszlása .............................................. 34

14. Táblázat:

A válaszadók nyomtatóvásárlásai esetén a nem környezetvédelmi szempontok százalékos megoszlása ............................................................................................................................. 35

15. Táblázat:

A vállalatok tintaparton vásárlása során figyelembe vett szempontjainak százalékos megoszlása ............................................................................................................................. 37

16. Táblázat:

Újratöltött és az után gyártott tonerek vásárlási szokásainak százalékos megoszlása ........... 38

17. Táblázat:

A kifogogyott partonok kezelésének százalékos megoszlása ................................................ 39

18. Táblázat:

Papírfogyasztás százalékos megoszlása ................................................................................ 40

19. Táblázat:

A válaszadók jövőbeni fejlesztési terveinek százalékos megoszlása .................................... 42

20. Táblázat:

A válaszadó vállalatok tájékozódási szokásai ....................................................................... 43

21. Táblázat:

Prohardver.hu megjelenési lehetőségek ................................................................................ 52

22. Táblázat:

HWSW.hu megjelenési lehetőségek ..................................................................................... 52

23. Táblázat:

Hvg.hu megjelenési lehetőség ............................................................................................... 53

24. Táblázat:

HVG magazin megjelenési lehetőségek ................................................................................ 54

4

ÁBRAJEGYZÉK 1. Ábra:

A válaszadók földrajzi elhelyezkedés szerinti megoszlása százalékosan ...................................... 24

2. Ábra:

A válaszadó vállalatok árbevétel szerinti százalékos megoszlása .................................................. 24

3. Ábra:

A válaszadók számítógépek száma szerinti megoszlása százalékosan .......................................... 26

4. Ábra: Számítógép vásárlás esetén figyelembe vett környezetvédelmi szempontok fontossága százalékosan ................................................................................................................................... 28 5. Ábra:

Nyomtató vásárlás esetén az ártolerancia megoszlása százalékosan.............................................. 36

6. Ábra:

Tonerek kapacitás ellenőrzésének százalékos megoszlása............................................................. 39

7. Ábra:

A vállalatok színes nyomtatások százalékos aránya ...................................................................... 41

8. Ábra:

Interneten belüli tájékozódási források népszerűsége százalékosan .............................................. 44

9. Ábra:

Személyes tanácsadókon belüli tájékozódási források népszerűsége százalékosan ....................... 45

5

Bevezető Napjainkban egyre fontosabb és aktuálisabb téma a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés kérdése. Napi szinten szólnak a hírek világszerte bekövetkezett környezeti katasztrófákról vagy arról, hogy milyen további csapások várhatóak, ha nem figyelünk környezetünkre. Erre hazánkban is egyre több vállalat, szervezet hívja fel a figyelmünket, sokszor ismert személyeket is felkérve, hogy az üzenetre felfigyeljünk. A számos felhívás, programindítás és jövőkép feltárás során megismerhetjük, hogy hogyan válhatunk „környezettudatosabbá”, azaz milyen változtatásokkal tehetünk jövőnk fenntartása

érdekében

a

mindennapi

életünk

során.

Azonban

érdemes

a

környezettudatosságot nem csak egyénenként, hanem vállalati szinten is megvizsgálni. Ma Magyarországon vajon mennyire környezettudatosak a cégek és mit tesznek ennek érdekében. A környezettudatosság vizsgálata a hazai ki- és középvállalkozások körében témát szakdolgozatomhoz a munkámból eredően választottam. Munkám során részt vettem egy piackutatásban, ahol a megbízó arra volt kíváncsi, hogy a magyarországi KKV szektorban lévő vállalkozások mit tesznek a környezettudatos működés érdekében, ismerik e egyáltalán mit jelent a „zöld informatika”, illetve mit gondolnak a bevezetéséről. A zöld informatika területén mit tesznek ma, mely megoldások alkalmazására lenne igényük, illetve mekkora anyagi ráfordítást vállalnának ennek bevezetésére és alkalmazására. A kutatás során feltárt igények ismeretében – a tanulmányi és gyakorlati tapasztalatom alapján - egy hatékony marketingkommunikációs stratégiát szeretnék összeállítani, amiben olyan médiumokat alkalmazok, amit a kutatási eredmények során tártam fel. A szakdolgozatom alapját szolgáló piackutatással a HP Magyarország bízta meg ügynökségünket, ahol jelenleg is dolgozom. Ebből adódóan a dolgozatom elején szeretném bemutatni a HP környezetvédelmi programjait, a környezetvédelmi trendeket és szabályozásokat, majd azokat a termékeit, melyeket már a környezettudatosságra építettek fel. Ezt követően a rendelkezésemre álló adatbázisból kielemzem a marketing mixhez szükséges adatokat, és a dolgozatom zárásaként ezekre az eredményekre alapozva össze állítom az integrált kommunikációs mixet. 6

1.

Környezettudatosság napjainkban

„A környezetvédelem egy társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. A környezetvédelem éppen ezért nem azonos a természetvédelem fogalmával, bár a két tevékenység között jelentős átfedés van.” (http://hu.wikipedia.org/, 2011. április 25.) Általában az emberek fontosnak tartják a környezet védelmét, megóvását, de a napi gyakorlatban ez már nehezen valósul meg. Mit is jelent a környezettudatosság? „A környezettudatosság az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensének a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelősség vállalását kifejező fogalom, amelyet gyakran jelzői formában használnak.” (http://hu.wikipedia.org/, 2011. április 25.) Korábbi kutatások azt mutatják, hogy a vállalatok a 70-es évektől kezdődően foglalkoznak a környezeti kérdésekkel. Egyre inkább jellemező, hogy nemcsak a törvényi előírásoknak való kötelezettség miatt teszik, hanem a versenyelőny céljából is. A vállalatok marketing tevékenységében is egyre inkább megjelennek a környezeti szempontok, akár stratégia, akár operatív, a 4P szintjén. A környezettudatosság leginkább a vállalat K+F tevékenységében és a kommunikációjában jelenik meg. Az IT zöldülésének köszönhetően mára már létrejött egy úgynevezett zöldmarketing alkalmazása is a vállalatok körében. Egyre jobban növekszik azoknak a fogyasztóknak a tábora, akik fontosnak tartják a vállalatok környezeti erőfeszítéseit és elutasítják azokat a termékeket, melyek előállítása környezetkárosító hatású. Napjainkban egy jól működő vállalatnak nem elég csak a marketing tevékenységével foglalkoznia, hanem hangsúlyozni kell a vállalat „zöld tevékenységét” is, az úgynevezett zöld marketinget. Zöldmarketing tevékenységben kihangsúlyozzuk, hogy a mi termékeink, szolgáltatásaink mennyivel környezetbarátabb, mint

a

konkurenciáé,

a

magasabb

minőséget,

(http://www.prodam.hu/zoldmarketing/, 2011. április 25.) 7

a

költségek

megtérülését.

2.

Környezettudatosság vizsgálata a KKV szektorban

2.1.

A megbízó, a HP Magyarország bemutatása

A Hewlett-Packard (HP) a világ legnagyobb információs technológiai

vállalataként

nyomtatási

és

számítógépes

termékeket, informatikai szolgáltatásokat, szoftvereket, illetve egyéb megoldásokat kínál, amelyek az ügyfelek és vállalatok számára leegyszerűsítik a technológia élményét. Jelenleg piacvezető szerepet tölt be a világ számos országában, többek között Magyarországon is. (www.hp.com, 2011.április 27.) A HP egy világszerte működő piacvezető, multinacionális vállalat, aki az egyéni fogyasztóktól a nagyméretű vállalatok kiszolgálásig minden szektornak kínál termékeket és szolgáltatásokat az informatika területén. Számos környezetvédelmi programban vett és vesz részt nemzetközi és hazai szinten, ahol elkötelezetten támogatja a környezetvédelmet. A környezetvédelem nem csak társadalmi felelősségvállalás szinten jelenik meg a cég életében, hanem portfóliójukat olyan termékekkel bővítik, amik a hatályos jogi szabályozások (ISO 9000 és ISO 14001) megfelelése mellett, energiahatékonyabb, bevezetése

költségcsökkentéssel

jár.

Az

évek

során

létrehozott

és

fenntartott

környezettudatos programjaikhoz már hazánkban is számos nagyvállalat csatlakozott pl.: Shell, Ericson, GE Tungsram, Pioneer, az államigazgatási szférából az ORFK, az APEH, a Munkaügyi Központ. A hatékony környezetvédelmi programok és termék portfólió mellett a HP azt tapasztalta, hogy a hazai kis- és középvállalkozások nem nyitnak a zöld informatika irányába, elzárkóznak a környezettudatos programok bevezetésétől. A HP széleskörű portfólióval rendelkezik a kis-és középvállalkozások számára is, amit szeretnének széles körben megismertetni, értékesíteni ebben a szektorban.

8

Így került megfogalmazásra a piackutatás célja azaz, hogy vizsgáljuk meg mi az oka a KKV szektor elzárkózásának. Azért nincs IT beruházás, mert nincs rá anyagi kapacitásuk vagy nem ismerik a környezettudatos termékek előnyeit, nem keresik a költségcsökkentő megoldásokat vagy egyszerűen nem nyitnak a vállalatok a „zöldülés” felé. 2.1.1. A HP környezetvédelmi irányelve A HP legfontosabb funkciói közé tartozik olyan kiváló minőségű és környezetkímélő termékek, szolgáltatások és megoldások kifejlesztése, melyek a veszélyes anyagok, energiaforrások, egyéb erőforrások használatát minimális szintre csökkentik, illetve lehetővé teszik az újrahasznosítást vagy újrafelhasználást. WEEE irányelv Az Európai Unió úgynevezett WEEE irányelve (az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről). 2005 augusztusától a HP termékek vásárlói a hulladékká vált berendezéseit költségmentesen leadhatják helyi kereskedő-partnereiknél vagy a kijelölt gyűjtőpontokon. A HP, a Sony Europe, a Braun és az Electrolux vállalattal összefogva létrehozta az Európai újrahasznosítási platformot (ERP), amely európai szinten kezeli az elektromos és elektronikus hulladékok újrafeldolgozását. Az ERP azért jött létre, hogy versenyhelyzetet teremtsen, és ezzel növelje az újrafeldolgozás minőségét és csökkentse a fogyasztók költségeit. (http://h41111.www4.hp.com/globalcitizenship/hu/hu/environment/recycle/index.html, 2011. április 27.) 2.1.2. A HP környezetvédelmi programjai A HP környezetbarát tervezés és Planet Partners programja révén arra törekszik, hogy minimális szintre csökkentse a vegyi anyagok használatát, gondoskodjon a termékek hatékonyon újrafelhasználásáról vagy környezetkímélő módon történő ártalmatlanításáról.

9

A HP Planet Partners program A HP nemzetközi nyomtatási kellékanyag-visszavételi és –újrahasznosítási programja. A vásárlók egyszerűen és ingyenesen jutathatják vissza újrahasznosítás céljából az eredeti HP nyomtatókazettákat és egyéb fogyóeszközöket. A visszajuttatásra előre megcímzett bérmentesített

szállítási borítékok és

címkék állnak rendelkezésre az

új HP

nyomtatókazetták dobozában. A vásárlónak (egyéni vagy vállalatok) csak annyit kell tennie, hogy a nyomtatókazettát borítékba rakja és postára adja. A program előnyei vállalati ügyfelek esetében, hogy a HP ingyenesen kínál speciális programokat, pl.: több HP festékkazetta esetén tömeges visszaállítási lehetőséget, a vállalat telephelyén a HP nyomtatókazetták számára gyűjtőközpontok felállítása. (http://h41111.www4.hp.com/globalcitizenship/hu/hu/environment/recycle/index.html, 2011.

április 27.) Take Back program A HP Magyarország környezetvédelmi programja részeként bevezette a kiürült festékkazetták begyűjtésére szolgáló HP Take Back programot. A HP Take Back program pontgyűjtő akcióként működik, amely során a HP termékek végfelhasználói a kiürült festékkazettákért kapott pontjaikat három kategória termékeire, akár HP kellékanyagokra is beválthatják. A festékkazetták, illetve a megszerzett pontok regisztrációja és nyomon követése a program weboldalán történik, az adatokat a HP viszonteladói szolgáltatják. A HP üzleti felhasználói számára további egyedi megoldásokat is kínál. Többek között pontjaikat HP termékek vásárlása esetén akár árkedvezményre is beválthatják, vagy az elhasznált kellékanyagok ingyenes, közvetlen helyszíni begyűjtését is kérhetik. (http://h41111.www4.hp.com/prof_innovations/hu/hu/profinno_environment.html, 2011. április 27.)

10

2.2.

A külső környezet elemzése, STEEP elemzés

Társadalmi (Social) környezet „A magyar lakosság környezettudatossága - a környezetvédelemhez kapcsolódó magatartása - erősen beágyazódik az általános értékrendszerbe. Eszerint a realitásérzék gyenge volta, a többi emberre való oda nem figyelés és a személyes felelősségtudat hiánya a környezet megóvásában, ill. környezetszennyezésben is megnyilvánul.” (Dr. Szakál Gyula,http://ecopolis.battanet.hu/eloadasok, 2011. április 27.) Jelenleg Magyarországon a környezettudatos életvitel, környezetkímélő fogyasztás csak most kezd elterjedni. Egyre több vállalat hirdeti környezetvédelmi programját, társadalmi

kiadványok

készülnek

és

különböző

környezetvédelmi

programok,

rendezvények valósulnak meg, melyek mind elősegítik a környezetvédelem megóvását, a környezettudatos életvitel beágyazódását. Ahhoz, hogy a társadalom általánosságban környezettudatossá váljon, szükség van ennek az életvitelnek a megismerésére, megtanulására, ami Magyarországon hosszú folyamatnak ígérkezik. Technológia (Technological) tényezők A HP Magyarországon 2009 óta forgalmaz olyan nyomtató eszközöket, melyek kifejlesztése során szigorúan figyelembe vették a környezetvédelmi szempontokat, és amelyekre a környezettudatos programjaikat építették fel. A környezetbarát nyomtató portfólió neve Laser Jet nyomtató. Ennek a modellnek a kifejlesztésekor kiemelt szempont volt a környezetvédelem. A HP a kis-és középvállalatok részére külön termékcsoportot alakított ki, amely tervezésekor kifejezetten a KKV szektor felhasználási szokásait vették figyelembe. A Laser Jet nyomtatóknak két technológiai típusa van, az úgynevezett lézer illetve a tintasugaras nyomtató. A nyomtatás kellékanyagai a festékpatronok, amit, ha nem kezelnek helyesen (hulladékkezelés), a legártalmasabb lehet a környezetünkre. A festékkazettákat miután kifogytak nem mindegy, hogy milyen módon kezelünk, mi lesz a további sorsa. Ezért nem véletlen, hogy a HP környezetvédelmi programjának központjában a nyomtató és a festékpatron áll. (www.hp.com, 2011.április 27.) 11

Gazdasági (Economic) környezet „ A 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük alapján 1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. c) megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek. 2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. c) megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek. 3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. c) megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek. 4) A vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.” (www.nfu.hu, 2011. április 16.)

12

A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják hazánkban a legtöbb alkalmazottat. A gazdasági válság legjobban a KKV szektorban működő cégek életét nehezíti meg. Költségcsökkentésre kényszerülnek, melyekkel próbálják „átvészelni” a kritikus időszakot. Ilyen költségcsökkentő megoldások pl. a létszám leépítés, az informatikai beruházások csökkentése. A gazdaság válság ellenére a regisztrált gazdasági szervezetek évről évre nőnek, így értékesítési szempontból azt mondhatjuk, hogy hiába csökken a beruházási hajlandóság a vállalatoknál, mindig lépnek be újabb és újabb cégek a piacra, akik potenciálisan

célcsoportnak

számít

a

HP-nak

vagy

más

gyártónak

a

kis-és

középvállalkozásoknak kínált termék és szolgáltatás körében. 1. Táblázat:

Működő gazdasági szervezetek száma

1. táblázat Gazdálkodási forma 2006 2007 2008 2009 2010 Jogi személyiségű gazdasági társaság 242 851 261 907 297 060 324 906 355 548 Korlátolt felelősségű társaság 238 411 257 347 292 165 319 849 350 245 Részvénytársaság 4 373 4 493 4 828 5 020 5 269 Szövetkezet 5 860 5 488 5 245 4 365 4 358 Mezőgazdasági szövetkezet 1 549 1 372 1 149 1 116 1 027 Egyéb jogi személyiségű vállalkozás 5 785 6 032 6 347 6 466 6 753 Állami gazdálkodó szervezet és egyéb vállalat 141 122 45 36 29 Jogi személyiségű társas vállalkozás 254 637 273 549 308 697 335 773 366 688 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 228 396 225 175 218 309 208 326 196 948 Közkereseti társaság 7 244 6 868 6 486 6 153 5 754 Betéti társaság 221 152 218 307 211 823 202 173 190 750 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 30 329 32 065 34 143 35 481 36 884 Megszűnő gazdálkodási forma 388 320 275 241 206 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 259 113 257 560 252 727 244 048 234 038 Társas vállalkozás 513 750 531 109 561 424 579 821 600 726 Egyéni vállalkozás 670 203 702 595 1 000 022 1 012 770 1 043 758 Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás 434 601 425 950 400 308 372 786 384 129 Vállalkozás összesen 1 183 953 1 233 704 1 561 446 1 592 591 1 644 484 Forrás: http://portal.ksh.hu, 2011. április 28. 13

Természeti (Ecological) környezet A HP környezetbarát programja 1992 óta gondoskodik arról, hogy a HP a nyomtatási termékek és kellékanyagok létrehozása során a környezetéről való gondoskodást a termékek életciklusának minden szakaszában szem előtt tartsa ez a tervezéstől, a gyártástól, a teljesítménytől és a csomagolástól kezdve a termékek használatáig és az élettartamuk lejáratát követő újrafelhasználásukig mindenre kiterjed. Politikai és jogi (Political) környezet Jelenleg három tanúsítványnak kell megfelelnie egy informatikai eszközöket és szolgáltatások gyártó vállalatnak, ahhoz, hogy környezetvédelmi szempontok alapján termékei a hivatalos forgalomba hozatalhoz megfelelő legyen. 1)

Energy Star

„Az Energy Star az Egyesült Államok kormányának nemzetközi programja, amely támogatja az energiatakarékos fogyasztói cikkek használatát. A programot az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) dolgozta ki 1992-ben, az energiatakarékosságra és az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként. Az Energy Star jelölést 2002 óta alkalmazzák az Európai Unióban. A szabvány fő eleme, hogy az elektromos készülékek - legyen szó asztali számítógépről, monitorról, nyomtatóról, fénymásolóról, faxról, szkennerről vagy multifunkciós berendezésről - automatikusan kikapcsolnak, amikor nem használják őket.” (http://www.energystar.gov, 2011. április 18.) 2)

ISO 9000

„Az ISO 9000 a gazdasági szféra minden területén, a legszélesebb körben elterjedt szabványsorozat, amely mára egységes nemzetközi követelményrendszer. Olyan egységes iránymutatást jelent, amely a vállalkozás méretétől, tevékenységétől, működésétől függetlenül alkalmazható a gazdasági szektor bármely területén, mind a vállalkozási szférában, mind a közigazgatásban, a kormányzati szervek, non-profit szervezetek működésében egyaránt. Elősegíti és garantálja a termékek és szolgáltatások állandó kifogástalan minőségét, folyamatos fejlesztését és a vevői elégedettség növekedését, a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelést.” (http://hu.wikipedia.org/, 2011. április 25.) 14

3)

ISO 14001

„A rendszert leíró nemzetközi szabványnak a célja az, hogy a szervezeteket hozzájuttassák egy eredményes környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) elemeihez úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel, és hozzá lehessen segíteni a szervezeteket

a

kitűzött

környezeti

és

gazdasági

céljaik

eléréséhez.

Olyan

környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja elő, amely képessé teszi a szervezetet, a jogszabályi követelményeket és a jelentős környezeti tényezőkre vonatkozó információkat figyelembe vevő politika és célok meghatározására és bevezetésére. Egy ilyen típusú rendszer képessé teszi a szervezetet arra, hogy olyan környezeti politikát fogalmazzon meg, olyan célokat tűzzön ki, és olyan eljárásokat hozzon létre, amelyekkel teljesíteni tudja a környezeti politikájában vállalt kötelezettségeket, megtegye a szükséges intézkedéseket a teljesítés javítására, és igazolja, hogy a rendszer megfelel e nemzetközi szabvány követelményeinek. Alapvető célja a környezetvédelem segítése és a szennyezés olyan mértékű megelőzése, amely egyensúlyban van a társadalmi,

gazdasági

szükségletekkel. Hangsúlyozni kell, hogy a követelmények nagy részének teljesítését együttes intézkedésekkel lehet elősegíteni, illetve bármikor újra lehet gondolni.” (http://hu.wikipedia.org/, 2011. április 25.)

15

2.3.

Versenykörnyezet

„Egy vállalat konkurenciának tekinthet olyan vállalatokat, amelyek hasonló terméket és

szolgáltatásokat kínálnak, hasonló áron ugyanazoknak a vásárlóknak.”

(Kotler, 1991,

207.oldal) A jelenleg piacvezető HP versenytársa minden olyan informatikai eszközöket gyártó és forgalmazó vállalat, aki a kis-és középvállalkozásoknak értékesít terméket vagy szolgáltatást. A konkurencia szűkebb körben vizsgálva azok a nagyvállalatok, akik a HP Magyarországhoz hasonlóan lefedik az egyéni fogyasztóktól a nagyvállalatig termékeikkel és szolgáltatásaikkal a piacot, és áraikban, minőségben, portfóliójukban versenyezik a HPval. Nagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalatok a Canon, Xerox, Kyocer és az Oki. Mindegyik vállalatról elmondható, hogy több éves szakmai háttérrel vannak jelen Magyarországon, országosan kiterjedt értékesítési hálózattal rendelkeznek. A KKV szektornak minden irodatechnikai igényét ki tudják elégíteni. A legnagyobb konkurenciának számít a piacon a Canon . A HP-hoz hasonlóan a cég rendelkezik

környezettudatos

termékekkel,

környezetvédelmi

programokkal.

A

környezetvédelmi festékparton portfóliója az EF toner (Energia Takarékos tonerek). „Az EF toner a hagyományos tonerhez képest jelentősen javítja a rögzítési teljesítményt. Ennek köszönhetően igény szerinti rögzítést tesz lehetővé a nagy sebességű készülékeken. A Canon on-demand rögzítési technológiája jelentősen csökkenti az energiafogyasztást a hagyományos hengeres rögzítési módszerhez képest. Ezenfelül lerövidíti az első nyomat elkészülésének idejét is. Ez környezetvédő megoldás, mivel értékes erőforrásokat takarít meg, illetve jótékony hatással van a költségvetésre is, mivel lényegesen csökkenti az üzemeltetési költségeket.” (http://www.canon.hu/For_Home/consumables/laserbase/EFToner.asp, 2011. április 30.)

16

A Canon környezetvédelmi programjának üzenete „ A társadalom egyre jobban elvárja a gondosan tervezett környezetvédelmi tevékenységet. A Canon Europe

kereskedelmi

vállalatainak fel

kell

cserélniük

az

utólagos

környezetvédelmi tevékenységet a megelőzővel, hogy elérjék a vállalat céljait; azaz csökkenthessék a készletek felhasználását és a hulladék mennyiségét. Elsődleges feladatunk, hogy stratégiai szempontból igazi pán-európaivá alakítsuk jelenlegi termékbiztonsági és környezetvédelmi tevékenységünket, ezért is került bevezetésre az ISO14001 - az európai vállalati környezetgazdálkodási rendszer. Szervezett tevékenység és a szervezet átlátható felépítése szolgál a hatékony belső és külső kommunikáció alapjául. Ez segít meggyőzni részvényeseinket, ügyfeleinket és dolgozóinkat arról, hogy a Canon alkalmazottak és termékek a környezetet óvva munkálkodnak, miközben a magánéletet színesebbé, az üzleti életet pedig könnyebbé teszik.” (http://www.canon.hu/About_Us/About_Canon/Environmental_Activities/index.asp, 2011. április 30.) Canon Europe Zöld Beszerzés „ A zöld beszerzés környezetvédelmünk egyik legfontosabb eleme. Ezen elvből kiindulva a Canon már 1997. óta különféle környezetvédelmi stratégiákat érvényesít a vállalati tevékenységeinek minden területén. A stratégiák vezérelve a "Kyosei" vállalati filozófia, valamint a Canon által kiadott "Global Canon Green Procurement Standard" (Globális Canon zöld beszerzési szabvány) c. kiadvány.” (http://www.canon.hu/About_Us/About_Canon/Environmental_Activities/Green_Procure ment.asp, 2011. április 30.)

17

2.4.

SWOT analízis HP Magyarország Kft. piaci helyzetére

Erősségek

Gyengeségek



Piacvezető szerep.





Többéves szakmai tapasztalattal tudatos

rendelkező vállalat. 

Nem ismerik a cégek a környezettermékek

előnyeit,

nincsenek

kihangsúlyozva, hogy miért éri meg ezeket

Erős anyavállalat a háttérben, a termékek vásárolnia a fogyasztónak.

pénzügyi stabilitás.





Széles referencia lista.

hiányos kommunikációja, a cégek nem



Számos

elismerések

környezetvédelmi bizonyítják

munkájuk tudják, hogyan kell csatlakozni. 

Kidolgozott

program

Nem tudnak különbséget tenni az

áll egyes termékek kínálata között a vásárlók. 

rendelkezésre a KKV szektor részére. 

programok

díj hallottak a különböző programokról, nem

hatékonyságát. 

Környezetvédelmi

Nincs

elég

kommunikáció

a

Számos beszállító, üzleti partner a kisvállalkozások felé.

piacon. 

Környezetvédelmi

kiadványok

rendelkezésre állnak. Lehetőségek 

Veszélyek

A piackutatás révén feltárás KKV  

szektor zöld informatikai ismeretéről. 

és

szimpátiájának 

eredményéről.

versenytársak

termékeinek

a

A KKV szektor teljes elzárkózása a

zöld informatika felől.

Átgondolt

készítése

marketing piackutatásból

terv 

A

versenytárs

kapott kommunikációja.

eredmények alapján. 

A

Képet kap a saját és a konkurencia kedvezőbb ár-érték aránya.

aktivitásának 

A versenytárs leelőz.

A környezetvédelmi kiadványok

széles körben való eljuttatása, akár DM levél formában.

18

erőteljesebb

3.

Piackutatás a hazai kis- és középvállalkozások informatikai

környezettudatosságáról 3.1.

Kutatás célja A kutatás célja megvizsgálni a magyar KKV szektor általános környezetvédelemi

tudatosságát az információ technológiai - fogyasztási szokások területén. Ezen túlmutatóan a kutatás célja információt szolgáltatni arról, hogy a kis-és középvállalkozások mennyire tájékozottak a "zöld informatika" lehetőségekkel kapcsolatban, kiemelten vizsgálva a HP nyújtotta "zöld informatika" technológiák ismertségét. A kutatás feladata továbbá feltárni és megvizsgálni azokat a tényezőket, melyek hatással lehetnek, befolyásolhatják a jövőbeni "zöld IT" tudatosságot a magyar KKV-k körében. Részletes célkitűzés: Legalább 300 interjú készítése a magyar kis-és közép vállalkozások körében. Földrajzi megoszlás szerint 40% budapesti vagy budapesti agglomerációs településen székhellyel rendelkező, illetve 60 % vidéki székhelyű KKV megoszlásban. A megkérdezettek köre, (célcsoport): 

Minimum 10, maximum 200 számítógéppel rendelkező vállalatok vezetői



Nem kötelezettek közbeszerzési eljárásra



Nem leányvállalati nemzetközi multinacionális cégeknek

3.2.

Kutatás módszere



A kutatás fentebb megfogalmazott célkitűzésének eléréséhez a megkérdezettek

körében primer kutatást végeztünk, telefonos interjúk készítésével. 

Az interjúk alapját strukturált kérdőív képezte.



A kutatás alatt az interjúztatást tapasztalt kérdezőbiztosok végezték, az interjúkra

magyar nyelven került sor.

19

Bizonytalansági tényezők a kutatás végeredményének alkalmazhatóságáról: A kutatást a megkérdezettek szűk köre miatt nem tekinthetjük teljes mértékben reprezentatívnak, ezért az eredmények értelmezése a hatékonyabb marketing és értékesítési terv készítésekor, más kutatás során nyert adatok felhasználásával együtt javasolt, pl. eladási statisztikák. A primer kutatás sajátossága, hogy a megbízó elsődleges, közvetlen információkhoz jut a felmérés során, azaz nem használunk fel olyan adatokat az eredmények kiértékelése során, mely már rendelkezésre állt az ügynökség vagy a HP Magyarország számára. A módszertanról: A primer kutatások leggyakoribb módszere a megkérdezés. Ebben az eljárásban a célnak megfelelő és előre meghatározott személyeket illetve meghatározott

összetételű

csoportot

kérdeztünk

meg

valamilyen

segédeszköz

közbeiktatásával. A kutatásunkban a „segédeszközt” kérdőív és a megkérdezést végrehajtó kérdezőbiztos biztosította. A kutatást során összesen 3 kérdezőbiztosra volt szükség az ütemterv betartásához (3 hét áll rendelkezésünkre a kutatás elkészítéséhez). A megkérdezés módszerével olyan információkhoz jutunk, amelyekhez más úton nem vagy csak korlátozottan lehet hozzájutni. Felmérhetjük, egy személy vagy csoport véleményét illetve tájékozottságot kapunk az adott témakörben valamint megtudhatjuk a jövőbeni szándékát. (Veres-Hoffmann-Kozák,2006.) 3.2.1. A megkérdezés módszerelemei A) Kommunikáció módja: Kutatásunkat tekintve a kommunikáció módja telefonos. A mintavétel nagyságát, a kutatás témáját valamint a földrajzi megoszlását figyelembe véve (n=300) a telefonos interjú a legalkalmasabb ekkora méretű minta lekérdezésére. B) Sztenderdizálás foka: A jelen kutatásban sztenderdizált, azaz kötött megkérdezéseket alkalmaztunk, hiszen a kérdőívben előre rögzített kérdések szerepeltek, melyektől a kérdezőbiztos nem térhetett el.

20

C) Megkérdezés gyakorisága: A felmérés egyalkalmas kutatás, amiben felmérjük a célcsoportot a témával kapcsolatos alaphelyzetét és jövőbeni hozzáállását. D) Megkérdezés tárgya: A kutatás ad hoc jellegű, azaz egy témára koncentrálunk, mégpedig az informatikai szolgáltatások alkalmazására. E) Megkérdezettek köre: Megkérdezettek köre: hazai kis és középvállalatok a minta nagysága: 300

3.2.2. A minta „Marketingvizsgálatok során figyelembe kell venni minden olyan elemet, amelyek ismeretében megfelelő következtetéseket vonhatunk le. Ezek az elemek képezik az alapsokaságot.” (Veres-Hoffmann-Kozák, 2006., 58.oldal) Kétféle kiválasztási eljárást különböztetünk meg: 

Véletlen kiválasztás



Tudatos kiválasztás

A kutatás során a tudatos kiválasztási eljárást alkalmaztuk, azon belül is a kvóta szerinti kiválasztást. Kvóta szerinti kiválasztás módszerét akkor tudjuk használni, ha az alapsokaságnak ismerjük a legfontosabb jellemzőit. Minél több ismérvet (kvótát) adunk meg a kérdezőbiztosok számára, annál kisebb almintákhoz jutnak el. Ezért a kvótás kiválasztásnál, három-négy kvótaismérvnél többet nem szokás előre definiálni. (VeresHoffmann-Kozák, 2006.) 3.2.3. A kérdőív összeállítása Amikor már tudjuk, hogy mi a vizsgálat célja, milyen körben kutatunk (célcsoport) és ehhez milyen módszert, témát rendelünk, akkor elkezdhetünk a kérdőív vázlatos szerkesztésén gondolkodni. A kutatásom esetében a téma az informatika, azon belül is a számítógépek, nyomtatók, és festékkazetták használatának szokásai.

21

A kérdőív összeállítása előtt alaposan feltérképeztük a nyomtatók/fénymásolók és festékkazetták területét, milyen trendek vannak a piacon, ki minősül konkurenciának, milyen termék előnyei vannak a HP-nak, amit érdemes kideríteni a megkérdezettek körében, hogy ismerik-e, hallottak-e már róla. Ezt követően a belső struktúra kidolgozása kezdődött, milyen legyen a kérdőív felépítése majd a konkrét kérdések megfogalmazásával zárult. A kérdőívben szereplő konkrét kérdések lefixálása és a próbainterjúztatás előtt a megrendelővel is egyezettük a kérdőívet. Ez azért nagyon fontos, mert az adott témában természetesen ők a leginformáltabbak, valamint a kérdőívet összeállítónak esetlegesen elkerülhette olyan kérdés a figyelmét, ami a megrendelőnek fontos lehet. A struktúra kidolgozása és a kérdések összeállítása során elkészül a kérdőív. Mielőtt azonban a kérdezőbiztos megkezdi a munkát, próbainterjúztatás következik. (Veres– Hoffmann-Kozák, 2006.)

Kérdéstípusok: „A nyitott kérdések esetében a válaszadónak saját magának kell megfogalmaznia a válaszait. Zárt kérdések esetében pedig a célszemély az előre megadott válaszlehetőségek közül választ.” (Veres–Hoffmann-Kozák, 2006, 73.oldal) A felmérés során használt kérdőívben a zárt kérdések szerepelnek többségben, ennek feldolgozása egyszerűbb mechanizmust igényel, azonban az egyéni attitűd vagy ismeretség megismeréséhez nyitott kérdéseket is alkalmaztunk. Zárt kérdéseken belül a szelektív csoportot volt a legalkalmasabb a téma megítélése során, így a kérdésekhez több válaszlehetőséget is biztosítottunk. A megkérdezés technikai megvalósítása: A kérdőív összeállítása, szerkesztése kiegészült egy kérdezőbiztosoknak szóló útmutató levéllel. Ebben az ismertetőben olyan instrukciókat írtunk le, melyeket a kutatás során figyelembe kellett venniük. A listát egy személyes megbeszélés (briefing) keretei között adtuk át, ahol ismertettük a megbízót, a kutatás tárgyát és célját.

22

4.

Kutatás eredménye Mivel a felmérés viszonylag kis mintából készült, így a feldolgozás kézi

adatrögzítéssel megoldható volt. Az adatrögzítés az interjúztatás alatt folyamatosan zajlott, így a kutatás alatt folyton ellenőrizhető voltak a kérdésekre kapott válaszok és a rögzítés helyessége: -

Minden kérdésre válaszolt-e a megkérdezett?

-

A válaszok egyértelműek-e?

-

A kérdéshez tartozó válaszok helyesek-e (kategóriák használata, stb.)?

Miután az ellenőrzést elvégeztük, megkezdődhet az adatfeldolgozás és a kiértékelés. A kutatási adatok feldolgozása és kiértékelése leíró statisztikával valósult meg. A szakdolgozatom során a rendelkezésre álló adatokból külön elemzést végeztem, ami a későbbi marketingkommunikáció összeállításához szükséges. A kutatás kiértékelésének struktúrája: Az adatok kiértékelését a kérdőívben meghatározott témák alapján készítettem. A kapott eredmények közül azok az adatok a legfontosabbak szakdolgozatom során, amely befolyásolja és támpontja is egyben a marketingkommunikációs terv elkészítésének. Elsősorban a célcsoport demográfiai adatai, környezetvédelemhez való hozzáállásuk és az informatikai eszközök használatának szokásait vettem figyelembe és elemeztem.

4.1.

Általános és demográfiai adatok

A piackutatás előzetes kritériuma volt, hogy a megkérdezettek földrajzi megoszlása 40% budapesti vagy agglomerációs székhellyel rendelkező illetve 60% vidéki székhelyű KKV legyen.

A felmérésben résztvevő vállalatok földrajzi elhelyezkedése teljes

mértékben igazodott az előírt követelményeknek, így a 300 fős minta teljesen lefedte Magyarország régióit.

23

1. Ábra:

A válaszadók földrajzi elhelyezkedés szerinti megoszlása százalékosan 1.

Ábra

Földrajzi elhelyezkedés szerinti megoszlás (régiók) százalékosan Budapest vagy annak agglomerációja Észak-Magyarország Közép-Dunántúl

10%

Közép-Magyarország Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl

10%

40%

10% 10% 10%

10%

Forrás: Saját kutatás A válaszadók megoszlása árbevétel szerint A felmérésben szereplő vállalatok az árbevétel szerinti megoszlás terén egyenletes szórást mutatnak az 51 millió és a 2 milliárd tartományon belül. A válaszadók 73%-a ebben a tartományban található. Fontos megfigyelni, hogy a válaszadók 20%-a 51-200 millió Ft között, míg 25% 201-500 millió Ft között jelölte éves árbevételét. Ez az árkommunikációban a későbbiekben fontos lesz. 2. Ábra:

A válaszadó vállalatok árbevétel szerinti százalékos megoszlása 2.

Ábra

A válaszadók megoszlása árbevétel szerint 50 millió Ft alatt 501-1000 millió Ft között Nem tudja

51-200 millió Ft között 1-2 milliárd Ft között Nem járul hozzá 15% 1% 8%

201-500 millió Ft között 2 milliárd Ft felett 3% 20%

12% 25%

16%

Forrás: Saját kutatás

24

A válaszadók tevékenységi kör szerinti megoszlása A 300 megkérdezett vállalat tevékenységi kör szerinti megoszlása nagy szórást mutat. Egyes interjúalanyok több területen is tevékenykednek, mint pl. gyártás és kereskedelem, kereskedelem és szolgáltatás. Ezekben az esetekben a főtevékenység alapján történt a tevékenység besorolása. 2. Táblázat:

A válaszadók számának tevékenység szerinti megoszlása

2. táblázat Válaszadók számának megoszlása tevékenység szerint Tevékenység Szolgáltatás

A válaszadók száma 144

A válaszadók %-os megoszlása 48%

Gyártás

65

22%

Kereskedelem

56

19%

Építőipari tevékenység

19

6%

Szállítmányozás

7

2%

Élelmiszeripar

4

1%

Egyéb

5

2% Forrás: Saját kutatás

A válaszadók foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása A felmérésben szereplő cégek 52%-a a 11-50 főt foglalkoztató tartományban található, míg a válaszadók 1%-a foglalkoztat 500 fő felett. 3. Táblázat: Foglalkoztatottak szerinti besorolás százalékos megoszlása 3. táblázat Foglalkoztatottak szerinti besorolás %-os megoszlása Foglalkoztatottak száma

A válaszadók aránya

10 fő alatt

13 %

11-50 fő

52%

51-100 fő

19%

101-500 fő

14%

500 fő felett

1%

Nem járul hozzá

1% Forrás: Saját kutatás 25

A válaszadók megoszlása számítógépek száma szerint 3. Ábra:

A válaszadók számítógépek száma szerinti megoszlása százalékosan Ábra

3.

Számítógépek száma szerinti megoszlás 7%

3% 10-20 db között

29%

21-50 db között 51-100 db között 101-200 db között

61%

Forrás: Saját kutatás A kutatásban résztvevő cégek több mint fele, 61%-a kevesebb, mint 20 db számítógéppel rendelkezik. Közel 1/3-uk, összesen 29% rendelkezik 20-50 db között számítógéppel és csupán 10%-uk üzemeltett 50-nél több eszközt. A válaszadók megoszlása nyomtatók száma szerint 4. Táblázat:

A válaszadók nyomtatók száma szerinti megoszlás százalékosan

4.

Táblázat

Nyomtatók száma szerinti %-os megoszlás Nyomtatók száma


1-5 db között

45%

6-10 db között

37%

11-20 db között

11%

21-50 db között

6%

Több mint 50 eszköz


A válaszadók közel fele, 45%-uk rendelkezik minimum 1, maximum 5 db eszközzel. 10-nél kevesebb, de 5-nél több tartományba a cégek 73%-a sorolta magát. A

26

válaszadók 17%-a a 11-50 közötti kettéosztott tartományba esik. Több mint 50 eszközzel a vállalatok csupán 1%-a rendelkezik. A felmérésben résztvevő vállalatok körében (82%) maximum 10 db nyomtató áll rendelkezésre. Ha megnézzük, hogy a rendelkezésre álló számítógépek száma a jelenlegi trend alapján átlagosan 10 és 20 db között van, így a maximum 10 db nyomtató teljesen reális értéket mutat. Ki hozhat IT beruházásokkal kapcsolatos döntéseket? A megkérdezett vállalatok 43%-ánál, tehát közel a felénél az ügyvezetők döntenek az IT beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatban. A felmérés során azt tapasztaltuk, hogy általában IT szakemberek döntés előkészítése alapján születnek meg a döntések. Szintén nagy arányban szerepeltek a gazdasági vezetők, igazgatók, mint döntéshozók, őket a válaszadók 41%-a jelölte meg. Ez elsősorban a középvállalatoknál volt jellemző, ahol a gazdasági és ügyvezetői feladatok megosztásra kerültek.

Műszaki vezető vagy

rendszergazda csak a felmérésben szereplő cégek 6%-nál kapott önálló döntésjogot. 5. Táblázat:

A válaszadó cégeknél az IT beruházásokkal kapcsolatos döntést meghozók titulusának százalékos megoszlása

5.

Táblázat

Titulus

Válaszadók %-os megoszlása

Ügyvezető (k)

43%

Gazdasági vezető/igazgató

41%

Műszaki vezető/igazgató

3%

Rendszergazda

3%

Beszerzési vezető/igazgató

1%

Tulajdonos

1%

Egyéb


27

4.2.

Számítógép vásárlásával és üzemeltetésével kapcsolatos

környezetvédelmi szokások

Számítógép vásárlása esetén milyen környezetvédelmi szempontokat vesznek figyelembe a vállalatok Az interjúk során a válaszadók először szabadszavas választ adtak, majd az általuk önállóan nem említett, de a kérdőívben szereplő szempontokat értékelték a szerint, hogy fontos vagy nem fontos szempontként kezelik –e a számítógép beruházás esetén. A kutatás során kapott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy az interjúban résztvevő vállalatok többsége önállóan nem tudott megnevezni olyan környezetvédelmi szempontot, amely szerepet játszana a beruházás tervezésekor. Önálló említéssel legnagyobb arányban az energiafogyasztás vizsgálata szerepelt, a válaszadók 13%-a nyilatkozott úgy, hogy vásárláskor figyelembe veszik ezt a szempontot, ami nagyon kevés. 4. Ábra:

Számítógép vásárlás esetén figyelembe vett környezetvédelmi szempontok fontossága százalékosan 4.

Ábra

Számítógép vásárlás esetén figyelembe vett környezetvédelmi szempontok fontossága százalékosan 13%

4%

3%

3% 1%

1%

1%

1%

Forrás: Saját kutatás 28

Amennyiben a kérdőívben előre megadott szempontokat önállóan nem említették a válaszadók, listából való felsorolással kérdeztünk arra rá, hogy a megadott szempontot a megkérdezett vállalata fontosnak tartja, figyelembe veszik-e vagy egyáltalán nem fontos, nem foglalkozik a cég ilyen kérdésekkel számítógép beszerzésekor. A listából kiválasztás során már jóval több fontos megjelölést kaptak az egyes környezetvédelmi szempontok. A felmérés során megfigyeltük, hogy a válaszadóknak nem teljesen egyértelmű a környezetvédelmi szempontokba milyen tulajdonságok tartoznak. Ez egy olyan hiányosság, amit a későbbi kommunikációban érdemes kihasználni. Az önálló említések és a listából kiválasztások összegzéseként elmondhatjuk, hogy a legfontosabb,

leggyakoribb

vett

figyelembe

környezetvédelmi

szempont

az

energiafogyasztás. Ezt követően a legnagyobb súlyban az energiatakarékos üzemmód megléte. Hasonló említési gyakorisággal szerepel és közel a válaszadók fele jelölte fontos szempontnak az egészségügyi hatásokat, a környezetvédelmi tanúsítványok meglétét. A származási ország, az elhasznált gépek gyártói visszavétele, az újrahasznosíthatóság és a gép bővíthetősége viszont a válaszadók jelentős részénél – több mint 80%-nál- nem fontos szempont. A számítógépek üzemeltetése során

milyen környezetvédelmi

szempontokat

vettek/vesznek figyelembe 6. Táblázat:

A válaszadók számítógépek üzemeltetése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontok százalékos megoszlása

6. Szempontok

Önálló említés

Listából

Táblázat Nem fontos

kiválasztás Irodai kialakítás, eü-i

3%

73%

24%

Energiatakarékos üzemmód szempontok

6%

74%

20%

31% említés 4%

57%

12%

39%

57%

20%

63%

17%

Áramtalanítás használata Meglévő gép fejlesztése, Tudatos vásárlás hulladék helyett elhelyezés


29

Az eredményeket összevetve elmondhatjuk, hogy az áramtalanítás a leggyakrabban használt környezetkímélő módszer. A tudatos hulladék elhelyezés szintén alacsony arányba, a válaszadók 17%-ánál nem fontos tényező, azonban önálló említésben a vállalatok csak az esetek 20%-ában említették már. Az energiatakarékos üzemmód használatát a válaszadók 80%-a alkalmazza, de önálló említésben 6%-uk nyilatkozott. Az egészségügyi szempontokat 76%-a a cégeknek figyelembe veszi az üzemeltetés szerint, de önállóan mindössze 3% említette. A meglévő gép bővítése az új vásárlása helyett, a többi szemponthoz viszonyítva, kedvezőtlen képet mutat, a válaszadók 57%-a erre nem fordít figyelmet, nem tartja fontosnak. Ártolerancia vizsgálata 7. Táblázat:

A válaszadók ártoleranciája környezettudatosabb termékek esetén százalékosan 7. Táblázat

A válaszadók ártoleranciája környezettudatosabb termékek esetén százalékosan Árkülönbözet


0%-ot

37%

5%-ig

29%

5-10% között

24%

10-20% között

2%

20% felett

1%

Nem tudja


A felmérésben szereplő vállalatok 37%-a a kedvezőbb környezetvédelmi paraméterek miatt, ha azok nem járnak költségcsökkentő hatásokkal nem vásárol magasabb árfekvésű számítógépet. A válaszadók 29%-a maximum 5%-os árkülönbözetet hajlandó elfogadni, míg maximum 10%-ot a vállalatok 24%-a. 10% feletti árkülönbözetet a válaszadók 3%-a hajlandó áldozni környezetbarátabb eszközért.

30

4.3.

Nyomtatók vásárlásával és üzemeltetésével kapcsolatos

környezetvédelmi szokások

8. Táblázat:

A válaszadók nyomtatók típusa szerinti százalékos megoszlása 8. Táblázat

Nyomtatók %-os megoszlása Csak lézernyomtatók

47%

Csak tintasugaras nyomtatók

1%

Mindkettő

51%

Nem tudja


Az alkalmazott technológia alapján elmondható, hogy a jelenlegi trend a cégek 51%-nál mindkét típus, viszont a válaszadók 47%-a csak lézernyomtatóval rendelkezik, míg csak tintasugaras nyomatókat a válaszadók 1%-a alkalmaz. A kutatás során azt is érdemes volt megvizsgálni, hogy a nyomtató eszközök száma szerint, melyik alkalmazott technológia a legelterjedtebb. 9. Táblázat:

A válaszadók nyomtató eszközök száma és típusa szerinti megoszlása százalékosan 9. Táblázat

Nyomtató eszközök

Csak

Csak tintasugaras

száma

Lézernyomtató

nyomtató

1-5 db között

66%

1%

33%

6-10 db között

31%

1%

68%

11-20 db között

36%

0%

64%

21-50 db eszköz

29%

0%

71%


25%

0%

75%

Mindkettő

Forrás: Saját kutatás A táblázatból is jól látható, hogy a kevesebb (1-5 db) nyomtatóval rendelkező vállalatok körében (a válaszadók 66%-a) csak lézernyomtatót használ, 1%-uk 31

tintasugarasat, míg 33%-uk mindkettőt. 6-10 db között már több tintasugaras nyomtatót használnak a lézernyomtatók mellett, a válaszadók 68%-a mindkettővel rendelkezik, 31%uk csak lézernyomtatóval. 11-20 db nyomtató esetén 36% csak lézernyomtatót, 64% mindkét fajtát alkalmazza. 20 db eszköz feletti kategóriában közel azonos arányban alkalmaznak csak lézeres nyomtatót (29-25%) és mindkettőt (71-75%). A trend a lézeres nyomtatók használata felé mutat. A megkérdezettek 38%-a

a

megkérdezés idején még nem tudta megítéli, hogy a jövőbeni céljai, szükségletei melyik típus választását fogja indokolni. 10. Táblázat: Jövőben vásárolt nyomtató eszközök kategóriájának százalékos megoszlása 10. Táblázat

Jövőben vásárolt nyomtató eszközök kategóriájának %-os megoszlása Lézeres nyomtató

59%

Tintasugaras nyomtató

1%

Attól függ, milyen célra

38%

Nem tudja


Leggyakoribb nyomtatók a vállalatnál 11. Táblázat: A leggyakoribb nyomtatók a válaszadók körében, említések száma szerint 11. Táblázat

Cég neve

Említések száma

Cég neve

Említések száma

HP

224

Ricoh

8

Canon

62

Sharp

7

Xerox

29

Kyocera

7

Samsung

20

OKI

4

Konica-Minolta

16

Toshiba

2

Epson

9

Brother

2 Forrás: Saját kutatás

32

Az interjú során a vállalatok megnevezték, hogy milyen márkájú nyomtató eszközök a leggyakoribbak a cégüknél.

Ez szabadszavas említés alapján történt,

amennyiben a válaszadó nem tudott erre a kérdésre válaszolni, úgy nem ajánlottunk fel neki márkákat. Itt kifejezetten arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek körében mi a leggyakoribb. A legtöbb említést (224 db) a HP eszközök kapták, ez azt jelenti, hogy a válaszadók 74%ánál ez a márka a leggyakoribb. Több említést, de a HP márkánál lényegesebben kevesebbet a Canon (62 db) kapott. A Xerox, Samsung és a Konica-Minolta a válaszadók 8-10%-ánál számít a gyakori márkának. Környezetbarát márkák ismerete nyomtató eszközök területén A felmérés során a nyomtatók témában újabb szabadszavas kérdést alkalmaztunk, mégpedig arra irányulva, hogy milyen környezetbarát márkát ismer a válaszadó a nyomtató eszközöket forgalmazó cégek körében. 12. Táblázat: Környezetbarát márkák ismerete a válaszadók között százalékos megoszlásban 12. Táblázat

Említések %-os megoszlása Nem tud megnevezni

87%

HP

2%

OKI

2%

Sharp

2%

Minolta

2%

Kyocera

2%

Canon

1%

Xerox

1%

Epson


A kérdőívet kitöltő vállalatok 87%-a nem tudott önállóam megnevezni olyan gyártót, nyomtató márkát, ami környezetbarátabb kínálatot nyújt. A HP 2%-os említése igen alacsony, de ennél magasabb arányban nem szerepelt márka.

33

Nyomtatók esetén lehetőség van a vásárlás mellett a bérlési opcióra is. Ilyenkor a cég egy adott gyártótól vagy forgalmazótól bérli a fénymásolót/nyomtatót egy fix havi díjért, amihez bizonyos szolgáltatások párosulnak, pl. szervízelés, időközönkénti karbantartás. Jelenleg Magyarországon a nagyvállalatok, közintézmények körében a legelterjedtebb a bérlés, a kis-és közép vállalatok körében még nem annyira jellemző. A felmérésben szereplő vállalatok 91%-ánál csak saját tulajdonú nyomtató eszközök használata a jellemző, csak bérelt eszközökkel a cégek 1%-a rendelkezik, míg mindkettővel a megkérdezettek 8%-a. 13. Táblázat: A bérelt és saját tulajdonú nyomtatók százalékos megoszlása 13. Táblázat

Bérlés és saját tulajdonok aránya

Valamennyi saját

Bérelt

Mindkettő

1-5 db nyomtató között

95%

1%

4%


91%

1%

8%


82%

3%

15%

21-50 db eszköz

82%

0%

18%


75%

0%

25%

Forrás: Saját kutatás Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy a nyomtatók terén a kizárólag saját tulajdonú eszközök használatának aránya csökken a nyomtatószám növekedésével. Ez az arány valamennyi kategóriában magas, 95-75% közötti. Csak bérelt eszközök használata a kevesebb nyomtatószámú kategóriák esetén (20 db nyomtatóig) fordul elő, de ott is minimális százalékban (1-3%).

34

A vállalatok nyomtatóvásárlási szokásai nem környezetvédelmi szempontból Az interjúk során a válaszadók először szabadszavas választ adtak, majd az általuk önállóan nem említett, de a kérdőívben szereplő szempontokat értékelték a szerint, hogy fontos vagy nem fontos szempontként kezelik-e nyomtató vásárlása esetén. 14. Táblázat: A válaszadók nyomtatóvásárlásai esetén a nem környezetvédelmi szempontok százalékos megoszlása 14. Táblázat

Szempontok

Önálló említés

Listából

Nem fontos

kiválasztás

szempont

Ár-érték arány

49%

45%

6%

Üzemeltetési költség

33%

56%

11%

Kellékek ára

19%

64%

17%

Garancia

3%

63%

34%

Márka

2%

30%


A válaszadók első helyen az ár-érték arányt jelölték meg, mint döntést befolyásoló szempontot. 49%-uk önállóan említette, 45%-uk listából választotta ki, mindössze 6%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem fontos szempont. A fontossági sorrendben az üzemeltetési költség és a kellékek ára követte az ár-érték arányt. Az üzemeltetési költséget a válaszadók 33%-a önállóan említette és csak 11% gondolta úgy, hogy nem veszik figyelembe választás előtt. A kellékek árát 19% említette önállóan, mint fontos szempontot és a válaszadók 17%-a nem vizsgálja vásárlás előtt. A garancia szempontot már a vállalatok 1/3-a, 34%-a nem veszi figyelembe nyomtató vásárlás esetén. A legkevesebb figyelmet a márka kapja, ezt a válaszadók 68%-a nem tekinti fontos szempontnak és csak 2% említette önállóan a márkahűséget.

35

A vállalatok nyomtatóvásárlási szokásai környezetvédelmi szempontból Az interjúk során a válaszadók először szabadszavas választ adtak majd az általuk önállóan nem említett, de a kérdőívben szereplő szempontokat értékelték a szerint, hogy fontos vagy nem fontos szempontként kezelik-e nyomtató eszköz vásárlása esetén. Nyomtatók vásárlása estén

környezetvédelmi szempontok közül is az energia

gazdálkodással kapcsolatos, további költséget befolyásoló tényezők jelennek meg nagyobb súlyban. Az energiatakarékos üzemmódot a válaszadók 63%-a írta le befolyásoló tényezőként, az energiafogyasztást 60%-uk. Az egészségügyi hatások a lista 3. helyén található, a válaszadók 47%-a befolyásoló tényezőként említette. Hasonló arányban szerepel a környezetvédelmi tanúsítványok megléte is, 47%-os befolyásoló jelöléssel. A további szempontok, a gyártó zöld üzenetei, az elhasznált eszközök gyártói visszavétele, az újrahasznosíthatóság, valamint a származási ország közel azonos súllyal jelennek meg döntéshozatalkor. A válaszadók 87-93%-a ezekre, az őket közvetve befolyásoló tényezőkre nem fordítanak figyelmet. A felmérésben résztvevő vállalatok általános jellemzése ártolerancia szerint nyomtató vásárlása esetén 5. Ábra:

Nyomtató vásárlás esetén az ártolerancia megoszlása százalékosan 5.

Ábra

Árkülönbözet %-os megoszlása 3% 7%

37%

21%

0%-ot 5%-ig 5-10 % között 10-20 % között nem tudja

32%


36

A felmérésben szereplő vállalatok ártoleranciája környezetvédelmi előnyök érdekében a számítógép vásárlásához hasonlóan alakul a nyomtatók esetében is. A válaszadók 1/3-a, 37%-a nem vállal fel nagyobb költséget, ha az később nem jár költségcsökkentő hatással a környezetvédelem érdekében.

4.4.

Festékpatronok vásárlásával és használatával kapcsolatos

környezetvédelmi szokások A vállaltok tintapatron vásárlási szokásai Az interjúk során a válaszadók először szabadszavas választ adtak, majd az általuk önállóan nem említett, de a kérdőívben szereplő szempontokat értékelték a szerint, hogy fontos vagy nem fontos szempontként kezelik-e vásárlás esetén. 15. Táblázat: A vállalatok tintaparton vásárlása során figyelembe vett szempontjainak százalékos megoszlása 15. Táblázat

Önálló

Listából

Nem fontos

említés

kiválasztás

szempont

Ár-érték (lapra vetített fajlagos költség)

33%

59%

8%

Beszerzési ár

55%

34%

11%

Kapacitás

8%

61%

31%

Az adott nyomtatóval azonos márka

17%

21%

62%

Környezetvédelmi legyen szempontok

4%

22%

74%

Mindegy csak márkás legyen

2%

7%

91%

Szempontok

Forrás: Saját kutatás A kutatásban résztvevő vállalatok a patronok kiválasztásával kapcsolatban a beszerzési árat és az ár-érték arányt jelölték meg, mint leginkább szem előtt tartott szempontot. A beszerzési árat a válaszadók 55%-a önállóan említette, mint fontos szempontot, és csak 11%-uk értékelte úgy, hogy más szempontok felülírják a beszerzési árat. Az ár-érték arány közel azonos súllyal szerepel, mint a beszerzési ár, 33%-os önálló megnevezéssel szerepel, 8% viszont nem fordít erre figyelmet.

37

A kapacitás már kevesebb önálló említéssel szerepel, a válaszadók 8%-ánál. A listából való kiválasztás során már fontos szempontnak értékelték ezt a szempontot, a cégek 31%-ánál viszont nem játszik szerepet. Az adott nyomtatóval azonos márka fontossága a festékpatronok vásárlása esetén ugyan viszonylag magas, 17%-os önálló említéssel szerepel,

a

válaszadók

2/3-a

viszont

nem

fontos

szempontként

értékelte.

A

környezetvédelmi szempontok önálló említéssel alacsony arányban, a válaszadók 4%-ánál szerepel. A környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyása nagy arányban, 74%kal szerepelt a válaszadók körében. A legkevésbé figyelembe vett szempont a nyomtató márkájától független, ismert márka fontossága, a válaszadók 91%-a ezt nem tekinti vásárlást befolyásoló tényezőnek. Köti-e őket valamilyen szerződés festékpatron, kazettavásárlással kapcsolatban A felmérésben résztvevő vállalatok 72%- át nem köti szerződés, 24%-át igen, 4%-uk nem tudta/nem akarta megadni ezt az információt. Újratöltött vagy után gyártott tonerek vásárlása a válaszadók körében 16. Táblázat: Újratöltött és az után gyártott tonerek vásárlási szokásainak százalékos megoszlása 16. Táblázat

Vásárol-e újratöltött vagy utángyártott tonert meglévő nyomtatóiba Nem, soha

47%

Nem, többnyire nem

25%

Igen, többnyire igen

20%

Igen, mindig


A válaszadók közel fele, 47%-a egyáltalán nem vásárol újratöltött vagy utángyártott tonert, 25%-uk pedig többnyire nem vásárol ilyen terméket.

38

A felmérésben résztvevő vállalatok toner kapacitást ellenőrző szokásai A felmérésben szereplő vállalatok csupán 26%-a ellenőrzi a tonerek tényleges kapacitását, 73%-uk erre nem fordít figyelmet. Az interjúalanyok 1%-a nem tudta, hogy történik, történt-e ilyen vizsgálat vállalatuknál. 6. Ábra:

Tonerek kapacitás ellenőrzésének százalékos megoszlása 6.

Ábra

Leellenőrzi-e a tonerek tényleges kapacitását? 1%

26%

73% igen

nem

nem tudja

Forrás: Saját kutatás A kifogyott tonerek kezelése A kifogyott eszközök a vállalatok többségénél, 70%-ánál, a kiskereskedő forgalmazóhoz kerül vissza. Számottveő arányban szerepel még a más, erre szakosodott szervezetek begyűjtése, a válaszadók 16%-a él ezzel a lehetőséggel. Az ezen kívül felsorolt szempontok már csak nagyon kis arányban kerültek megjelölésre, így alkalmazásuk nem jelentős vagy nem ismerik a vállalatok. 17. Táblázat: A kifogogyott partonok kezelésének százalékos megoszlása 17. Táblázat

A kifogyott patronokkal mi történik a vállalatnál? A forgalmazó kiskereskedő visszagyűjti

70%

Erre szakosodott szervezetek, cégek elviszik

16%

Publikus gyűjtőkbe kerülnek

4%

Gyártónak visszajuttatják

3%

Nem tudja

3%

Alapítványnak adják

2%

A vállalat hulladékába kerül

1%

Újra töltik

1% Forrás: Saját kutatás 39

4.5.

Nyomtatási – papírfogyasztási szokások környezetvédelmi szempontból

A felmérésben résztvevő vállalatok 12%-ánál a havi papírfogyasztás nem haladja meg az 1 dobozt, azaz az 5 csomagot. A megkérdezettek több, mint fele, 70%-a 2-10 doboz papírt használ el havonta. 11-50 doboz között már csak a válaszadók 15%-a használ. 50 doboz feletti havi papírfogyasztás már csak a válaszadók 3%-ára jellemző. 18. Táblázat: Papírfogyasztás százalékos megoszlása

18.

Táblázat

Papírfogyasztás százalékos megoszlása 0-1 doboz között

12%

2-10 doboz között

70%

11-50 doboz között

15%

51-100 doboz között

2%

100 doboz felett


Újrahasznosított papír népszerűsége a vállalatok körében A felmérésben szereplő vállalatok mindössze 1%-a nyilatkozott úgy, hogy kizárólag újrahasznosított papírt használnak. A cégek 11%-a többnyire igen, 17%-uk többnyire nem újrahasznosított papírt fogyaszt. A válaszadók 71%-a viszont abszolút nem használ újrahasznosított papírt. Papírfogyasztást csökkentő módszerek népszerűsége A megkérdezettek körében közel azonos súllyal a legnépszerűbb paprífogyasztást csökkentő módszer a nyomtatott dokumentumok helyett az elektronikus dokumentumok használata, a rontott lapok hátoldalának használata és a kétoldalas nyomtatás/másolás. Ezeket a szempontokat a cégek közel azonos, 28-33%-ban önállóan említették, és csak kis arányban, 10-15%-ban értékelték úgy, hogy nem fordítanak rá figyelmet. A listában 4. helyen, még jelentős súllyal szerepel a másolás helyett a szkennelés alkalmazása, alacsony, 2%-os önálló megnevezéssel szerepel ugyan, de csak 26%-a a válaszadóknak nyilatkozott úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a módszert.

40

A rangsorban következő, az egy oldalra több oldal kicsinyített nyomtatása módszer már rosszabb eredményt mutat, a válaszadók több, mint fele, 66%-a nem alkalmazza. A papíralapú helyett elektronikus számlázás, az elektronikus aláírás, az egyes felhasználók nyomtatási szokásainak mérése és a felhasználók nyomtatási keretinek korlátozása közel azonos súlyozással szerepel, a válaszadók mindössze 8-12%-a fordít erre figyelmet, a 8892%-uk nem alkalmazza. Színes nyomtatások aránya 7. Ábra:

A vállalatok színes nyomtatások százalékos aránya 7.

Ábra

A vállalatok színes nyomtatások százalékos aránya 2%

2%

1%

10% alatt 10-20 % között

10%

21-30 % között

85%

31-50% között 50% felett

Forrás: Saját kutatás A felmérésben résztvevő vállalatok 85%-ánál a színes nyomtatások aránya 10% alatti. 10%-uknál pedig 10-20% közötti. 21-30% közötti színes nyomtatási arányban már csak a válaszadók 2%-a, 31-50% között szintén 2%-a dolgozik. Szelektív papírgyűjtés népszerűsége A felmérésben résztvevő cégek 86%-a szelektíven gyűjti a papírhulladékot, 12%-uk nem. A válaszadók 2%-a nem tudta biztosan, de nagy valószínűséggel nem szelektíven gyűjti.

41

4.6.

A vállalkozások fejlesztési tervei a környezettudatosabb IT területén

19. Táblázat: A válaszadók jövőbeni fejlesztési terveinek százalékos megoszlása 19. Táblázat

Jövőben fejlesztési tervek százalékos megoszlása Igen

24%

Nem

75%

Nem tudja


A felmérésben résztvevő vállalatok 75%-a nem rendelkezik tervekkel a környezettudatosabb IT kialakítására. Azoknak a cégeknek, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy rendelkeznek fejlesztési tervvel csak 28%-a tudott konkrét célokat, prioritásokat megnevezni a környezetvédelmi IT fejlesztések köréből. A fennmaradó 72% rendelkezik ugyan tervekkel, de ezek megvalósítása, ütemezése még nem rögzített. A kutatásban résztvevő, konkrét tervekkel rendelkező vállalatok elsősorban a papírfogyasztás és ezáltal a tintapatronok felhasználását szeretné csökkenteni, valamilyen szoftveres

megoldás,

know-how

integrálásával.

Szintén

fontos

szempont

energiamegtakarítás, az új beruházások során erre nagy figyelmet fordítanak.

42

az

4.7.

Tájékozódási csatornák A későbbi marketing terv összeállításhoz talán az egyik legfontosabb kérdése a

kérdőívnek arra irányult, hogy nyomtató vásárlás előtt milyen csatornákon keresztül tájékozódik a vállalat, a döntéshozó. 20. Táblázat: A válaszadó vállalatok tájékozódási szokásai 20.

Táblázat

Tájékozódás típusa

A válaszadók

Kizárólagosan az adott

Internet

aránya 72%

forrásból 27%

Személyes tanácsadók, ismerősök

71%

28%

Szakmai újságok, rendezvények

8%

0%

Direkt marketing megkeresések

1%


A felmérésben résztvevő cégek 72%-a az internetről gyűjt információt, 27%-uk kizárólagosan erre a forrásra hagyatkozik. Azonos arányban a válaszadók 71%-a fordul személyes tanácsadóhoz, ismerőshöz, és 28%-uk kizárólag erre támaszkodik vásárlási döntés kapcsán. A cégek 43%-a pedig az internetet és a személyes tanácsadók segítségét együttesen is alkalmazza a döntés előkészítésben. A szakmai rendezvények és újságok csak a válaszadók 8%-ánál jelenik meg, mint információgyűjtési forrás, a DM megkeresés pedig csupán csak 1%-nál. Utóbbi két mód csak kiegészítő funkcióval rendelkezik a vásárlási döntések kapcsán, mivel kizárólagos említésük nem volt.

43

Interneten történő tájékozódás 8. Ábra:

Interneten belüli tájékozódási források népszerűsége százalékosan 8.

Ábra

Interneten belüli tájékozódási források népszerűsége százalékosan 65%

41%

13%

Gyártók és forgalmazók oldalai

Keresők (google)

Termékösszehasonlító oldalak és fórumok

Forrás: Saját kutatás Azok a válaszadók, akik az interneten keresztül gyűjtenek információt a legnagyobb arányban a gyártók és forgalmazók oldalait említették. A cégek 41%-a a kereső-motorokon (elsősorban a Google) keresztül tájékozódik. Termék összehasonlító oldalak és fórumok a válaszadók 13%-ánál jelenik meg, mint információforrás. Itt leggyakrabban az argep.hu és a depo.hu oldalak kaptak említést.

44

Személyes tanácsadók, ismerősökön keresztül történő tájékozódás részletei

9. Ábra:

Személyes tanácsadókon belüli tájékozódási források népszerűsége százalékosan 9.

Ábra

Személyes tanácsadókon belüli tájékozódási források népszerűsége százalékosan 72%

14%

Kereskedők és forgalmazók

Szerviz partner

7% Külső cég

Forrás: Saját kutatás Ebből a forrásból tájékozódó cégek a leggyakrabban a kereskedők, beszállítók szakembereit említették meg, mint információforrást. A válaszadók 72%-a velük egyeztet a vásárlást megelőzően. A cégek 14%-a a meglévő szervizelő partnerrel egyezetett és csak 7%-uk von be külsős, független tanácsadó céget információ gyűjtéshez.

45

4.8.

Kutatási eredmények összegzése

A kutatásban résztvevő vállalatok többsége a szolgáltató szektorban tevékenykedik, éves árbevétele (a megkérdezettek 45%-nak) max. 200 millió Forint. A foglalkoztatottak száma átlagosan 11-50 fő. A válaszadók beosztása többségében ügyvezető vagy gazdasági vezető/igazgató titulusú volt. IT beruházásokkal kapcsolatos döntéseket a ügyvezető vagy gazdasági vezető hozhat, de minden esetben szakember véleményét kikérve dönt. (IT szakember, rendszergazda) A válaszadók körében 10-20 db számítógéppel rendelkeznek a legtöbben. Számítógép vásárlása során nem jellemző a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele,

önállóan

említett

környezetvédelmi

szempont

az

energiafogyasztás.

A

környezettudatosság nem jellemzi a cégeket. Számítógép üzemeltetése során az áramtalanítás a leggyakrabban elterjedt környezettudatos tevékenység. A kérdőívek kitöltése során egyértelmű választ kaptunk arra, hogy a megkérdezettek vállalatok nem tudják, hogy mi számít környezetvédelmi szempontnak és mi nem. Magasabb árkülönbözetet számítógép beruházása esetén –környezettudatosabb vásárlás érdekében – nem vagy csak kis mértékben (max. 5%) hajlandóak vállalni a cégek. Általánosságban max. 5 db nyomtatóval rendelkeznek a megkérdezett vállalatok. Nyomtató technológiáját tekintve a lézer és a tintasugaras megoldás egyformán jellemzi a KKV használati szokásait, de a csak lézer nyomtatóval rendelkező vállalatok száma lényeges több, mint a csak tintasugaras. Minél több nyomtatóval rendelkezik egy vállalat annál inkább a vegyes technológia használata a jellemző (lézer és tintasugaras egyformán). A jövőbeni beszerzést tekintve egyértelműen a lézernyomtató irányába hajlanak a cégek. A megkérdezett vállalatok körében egyértelműen a HP volt a legelterjedtebb nyomtató márka, de mögötte szerepelt – a többi nyomtató márkához képest magasabb számban – a Canon márkájú nyomtatók. Ahogy a számítógépek vizsgálata során is tapasztaltam, úgy a nyomtatók vásárlása és üzemeltetése során is azt az eredményt kaptam, hogy a vállalatok nem veszik figyelembe,

46

illetve nincsenek tisztában a környezetvédelmi szempontokkal, a nyomtatót forgalmazó gyártók környezetvédelmi programjaival. A KKV szektorban a saját tulajdonú nyomtatók aránya a leginkább jellemző, a bérlési lehetőséggel még csak barátkoznak. Festékpatronok vásárlásánál a beszerzési ár és az ár-érték arány a legfontosabb szempont, amit a hazai KKV szektor figyelembe vesz. A kiértékelés során jól látható, hogy itt sem a környezetvédelmi szempontokat veszik figyelembe a vállalatok. A megkérdezettek többségét (72%-át) nem köti semmilyen szerződés a festékpatronok beszerzését tekintve. Nem fordítanak figyelmet a tonerek kapacitás ellenőrzésére. A kifogyott tonereket a vállalatok többségében a kiskereskedelmi forgalmazónak jutatja vissza. Itt már megjelenik valamelyest a környezettudatos magatartás. Az általános papírfogyasztás 2-10 doboz a megkérdezett vállalatok körében, többségben (71%) nem használnak újrahasznosított papírt. A papírfogyasztást csökkentő szempontok közül a kétoldalú nyomtatás, az elektronikus dokumentum kezelés és a rontott lapok hátoldalának használata jelent meg bevezetett alkalmazásként. A színes nyomtatások aránya 10% alatt szerepel. A szelektív papírgyűjtés a legelterjedtebb környezetvédelmi szempont, ezt majdnem minden megkérdezett vállalat alkalmazza. A kérdőívet kitöltő kis-és középvállalatok körében az internet és személyes tanácsadóktól való tájékozódás a leggyakoribb. Interneten történő tájékozódás esetén a gyártók/forgalmazók oldalát keresik fel a vállalatok, majd a keresőmotorokat (Google) használják. Személyes tanácsadók esetén pedig a kereskedők/forgalmazók értékesítőit említették a legtöbb esetben.

47

5.

Marketingkommunikációs eszközök használata a kutatási

eredményekre épülve 5.1.

Marketingkommunikációs stratégia

A szakdolgozatom célja az volt, hogy a piackutatás során kapott eredmények alapján olyan marketingkommunikációs mixet állítsak össze, amely alkalmazása esetén egy informatikai eszközöket – azon belül nyomtatót és festékpatront - gyártó és forgalmazó vállalat üzenete a lehető legszélesebb körben megtalálják, és termékei megvásárlására ösztönözze a kis és középvállalkozásokat. A kommunikációs mix összeállítása során a támpontként azok a médiumok szolgáltak, melyeket a kérdőívet kitöltő vállalatok nagyszámban megemlítettek, ezen kívül kiegészítettem olyan ATL és BTL eszközökkel, melyek széles körben elérik a kívánt célcsoportot. Marketingkommunikáció területei: 1. ATL: Nyomtatott sajtó, Szabadtéri eszközök, Televízió, Rádió, Internet 2. BTL: Direkt marketing, Vásárlásösztönzés, Vásárláshelyi reklám, Eseménymarketing, Vásárok, kiállítások, Szponzorálás, Személyes eladás, Public Realitons, Nyomtatványok ATL eszközökön belül az internet, mint elsődleges tájékozódási forrást kiegészítettem szabadtéri reklám eszközzel és nyomtatott médiummal. BTL eszközökön belül a személyes eladást vettem elsődleges tájékozódási forrásnak. A vonal alatti eszközök között további területeket választottam, ilyen pl. az eseménymarketing a vásárláshelyi reklámok, szponzorálások. A cél érdekében a fenti eszközökből megfelelő arányban kell válogatnunk. A kommunikáció tervezésekor nem csak a marketingkommunikációs eszközök arányára és kiválasztására kell nagy hangsúlyt fordítani, hanem arra is, hogy a kiválasztott elemek összehangolása egységes, integrált kommunikációja megvalósuljon. Az egyes elemeknek egymást kell erősíteniük, hogy a fogyasztó fejében egységes kép alakuljon ki. (FazekasHarsányi, 2001.)

48

A termékek kommunikálásánál nagyon fontos az ár alátámasztása, ugyanis a felmérésből jól látható, hogy ez a szektor a legérzékenyebb az árra, így ha csak a környezettudatosság miatt magasabb egy termék ára nem fogják megvenni, inkább az olcsóbb terméket fogják választani. Fontos pillér a kommunikációban azok a szempontok, amit a vállalatok már most is figyelembe vesznek a beszerzéskor és a jövőbeni IT fejlesztések során is szem előtt tartják. Ilyenek pl. az energiafogyasztás, energiatakarékos üzemmód, ár-érték arány, egészségügyi hatások, környezetvédelmi tanúsítványok megléte. A kutatás során tapasztaltam, hogy a gyártói zöld üzenetre nem figyelnek fel a vállalatok, tehát a zöld üzenetet is frappánsan, kreatívabb ötletekkel kell megvalósítani a későbbiekben, pl. termék leírásba belecsempészni. Az egyes médiumok kiválasztásánál azt is figyelembe vettem, hogy a KKV szektorban a beruházási döntéseket elsősorban az ügyvezető vagy gazdasági vezető hozza meg, de erre a szektorra különösen jellemző az is, hogy a döntés meghozatalát megalapozza egy szakmai állásfoglalása is (pl. informatikus, rendszergazda). Emiatt figyelembe kellett venni mind a vezetők szokásait, milyen újságot olvasnak, az interneten melyik oldalakat látogatják a legtöbbet, hol közlekednek, mind pedig, hogy az adott témában szakembernek számító állásfoglaló milyen internetes portálokon keresztül tájékozódik, milyen szakmai lapokat olvas, stb. A két meghatározó véleményt formáló döntéshozó szokásit megfelelően összeválogatva építettem fel a médiumok alkalmazását. Piaci rés a nyomtatók bérlése. A KKV szektor még csak most ismerkedik ezzel a szolgáltatással, így a bérlési opcióra érdemes külön kampányt indítani. A bérlési opció lehetőségénél már a környezettudatosság alapjától lehet a cégeket megtanítani a környezettudatos magatartásra és a költségcsökkentés előnyeire.

49

5.2.

ATL eszközök kiválasztása

„Az ATL területe alá tartozik a klasszikus reklámozás. Az ATL területet nevezzük a marketingkommunikáció „vonal feletti” részének, mely a tömegmédiumok segítségével juttatja el az üzenetet a célcsoporthoz.” (Harsányi – Kerék – Peresztegi, 2003, 184.oldal) A zöld informatikai kellékeket forgalmazó cégek kommunikációja során elengedhetetlen az ATL eszközök használata. Az ATL eszközökön belül vannak olyan médiumok, melyek magas hirdetési költséggel járnak, ilyen például a televízió és rádió, azonban ezek a kommunikációs eszközök a célcsoportunknak nem is alkalmasak, hiszen a rádió a munkahelyen leginkább háttér zajként funkcionál nem döntés befolyásoló tényező. A televízión történő kommunikáció megint csak nem célszerű, mert a TV-t nem használják napközben, a munkán kívüli használata pedig inkább élvezeti, kikapcsolódási szerepet tölt be, mintsem döntés befolyásoló tényező egy vállalati vezető, informatikai szakember számára. A célcsoportot tekintve az ATL eszközök közül csak azokat az eszközöket érdemes alkalmazni, melyet a kérdőív kitöltése során megemlítettek, mint tájékozódási forrás így biztosak lehetünk abban, hogy az adott médián keresztül eljut az üzenetünk a KKV szektornak. Elsődleges média eszköznek az internetet választottam, de a célcsoportot tekintve érdemes szabadtéri eszközt, pl. óriásplakátot is alkalmazni valamint a nyomtatott sajtóból is választani egy, a célcsoportnak szánt lapban megjelenni. 

Internet Az internet előnye, hogy jó elérhetőséget biztosít, színvonalas megjelenítés,

rugalmas, a saját weboldalon megjelenő információkat bármikor módosítani tudjuk, illetve visszajelzési lehetőségre is alkalmas (elérhetőség, kapcsolat funkcióval). Hátránya az, hogy korlátozott a fogyasztói kör, aki nem használja az internetet tájékozódásra ahhoz nem érhet el az üzenet, ezért az online kommunikációt bővíteni kell offline eszközökkel.

50

Interneten történő elsődleges megjelenés a saját honlap, ez a mai piaci helyzetben alap elvárás. Egy jól felépített honlap, strukturált menü rendszerrel, kellő információval és tájékozódási lehetőséggel és webáruház kiépítésével nagy előnyt jelent a vállalat számára. A saját weboldalon kívül más internetes megjelenési lehetőségeket is érdemes a marketingkommunikációs mixbe beépíteni. Olyan weboldalakon kell hirdetni, ahol a napi látogatottság magas, a célcsoportunkat majdnem egészben lefedjük. Elsődlegesen az informatikai eszközökkel foglalkozó weboldalakon történő hirdetés, és olyan újságok online oldalán lenne érdemes megjelenni, melyet a nyomtatott megjelenéssel össze lehet kötni pl.: HVG és HVG online így lehetőség van kedvezményesebb árakon megjelenni. Ingyenes felületek: 

Olyan lap.hu oldalakra való regisztrálás, amely az informatikával, nyomtatóval,

festékpatronnal kapcsolatos (pl.: www.nyomtato.lap.hu, www.hardverbolt.lap.hu, stb.) Fizetős online felületek: 

Termék/portfóliót bemutató cikk megjelenttetése az informatikai technológia

szakmában elismert weboldalakon: www.hwsw.hu és www.prohardver.hu A Prohardver.hu (http://prohardver.hu) kiemelt célcsoportja és alapadatai: Célcsoport: aktív internetezők, akik döntően fiatal vagy középkorú, jó vagyoni státusszal rendelkező férfiak. Érdeklődési körük középpontjában a számítástechnikai/informatikai hardver-szoftver eszközök állnak. Kiemelt véleményformáló és vásárlói szerepük van e területen, aminek következtében egyaránt befolyásolják az üzleti és a lakossági beszerzéseket is.

51

21. Táblázat: Prohardver.hu megjelenési lehetőségek 21.

Megjelenés típusa PR cikk

Elhelyezkedés

Táblázat

Megjelenés

Irányár

Megjelenés

időtartama

(nettó)

formátuma

1 hét

600.000 Ft

Kép+ szöveg

jobb oldalon (főoldalon és hír/cikkben)

Forrás: http://prohardver.hu/allando/mediaajanlat.html, 2011. április 28. A prohardver.hu oldalon való megjelenéssel a szakemberek véleményét lehet befolyásolni. A Hwsw.hu (http://hwsw.hu) kiemelt célcsoportja és alapadatai: A hwsw magasan piacvezető az online informatikai szaklapok között: munkanapokon 35-40 ezer, hetente 150 ezer, havonta pedig átlagosan 400 ezer látogató böngészi. A HWSW Informatikai Hírmagazin közel 10 éve tájékoztatja az informatikában dolgozó szakembereket, olvasói összetétele jól reprezentálja a hazai informatikai társadalmat. Az oldalon elérhető a döntéshozók szűkebb köre és a döntés előkészítők, azaz a fejlesztők, szoftver- és rendszermérnökök és egyéb szakmabeliek (például a kereskedők, szolgáltatók) szélesebb rétege. 22. Táblázat: HWSW.hu megjelenési lehetőségek

22. Megjelenés típusa

Elhelyezkedés

120x240-es klikkelhető banner

főoldal és egyéb tartalmi oldalak menüjében

Megjelenés időtartama 2 hét, min. megrendelhető mennyiség: 10000 megjelenés

Táblázat

Ár (nettó) 10 Ft/megjelenés; 100.000 Ft

Forrás: http://www.hwsw.hu//mediaajanlat/HWSW_mediaajanlat.pdf, 2011. április 28. A hwsw.hu oldalán már a vezetőket és a szakembereket is lehetőségünk lenne elérni.

52



Olyan nyomtatott médiumnak az online felületén, melyekben PR cikket

szerepeltetünk: www.hvg.hu A HVG olvasók nagy többsége vagy online, vagy offline érhető el, ezért mindkét csatornán érdemes hirdetniük, hiszen ha a nyomtatott megjelenést online hirdetéssel egészítik ki (vagy éppenséggel fordítva), úgy gyakorlatilag megduplázhatják a HVG-n belüli célcsoport-elérésüket. A hvg.hu oldalra is jellemző, hogy mind a vezető státuszúak, mind pedig a IT szakemberek napi szinten látogatják, olvassák az oldalt. 23. Táblázat: Hvg.hu megjelenési lehetőség 23.

Megjelenés típusai

Elhelyezkedés

Táblázat

Megjelenés

Ár

időtartama

(nettó) 300.000 Ft

PR cikk

HVG IT rovat

1 hónap

Hírlevél kiküldés

hvg.hu adatbázis

Egy alkalom (100.000

300.000 Ft

fős adatbázis) Forrás: http://hvg.hu/ratecard, 2011. április 28.



Google AdWords kampány: fizetett kulcsszavas hirdetés A piackutatás során, az interneten történő tájékozódási szokásokon belül a gyártói

honlap mellett a keresők, azon belül is a Google alkalmazása a legelterjedtebb a válaszadók körében. Ahhoz, hogy a Google keresőbe beírt kulcsszó alapján a weboldalunkat a találatok között az első oldalon szerepeljen egy úgynevezett keresőoptimalizált honlap szükséges. A honlap szerkezetét, kódját, tartalmi rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az a keresők találati oldalán a kiválasztott kulcsszavakra minél jobb helyen szerepeljen.  Google AdWords hirdetések: Kizárólag azok után a látogatók után fizetünk, akik rákattintanak a hirdetésünkre, és megnézik honlapunkat. Ez egy hatalmas előny például a hagyományos bannerekkel szemben, ahol a megjelenítés alapján történik az elszámolás. A kampányt a környezettudatosság és az informatika (nyomtató, festékpatronok) kulcsszavainak összehangolásával javaslom. 53



Szabadtéri eszköz/óriásplakát Az óriásplakát előnye, hogy figyelemfelkeltő hatású, nagyméretű, nem átlapozható

és nem kikapcsolható. Széles publicitás és kisebb a konkurencia valószínűsége a megjelenés helyszínén. A kommunikációs kampány során kb. 300 db óriásplakát kihelyezését javasolnám ország szerte, főleg Budapesten és a nagyvásárokban. 

Nyomtatott sajtó

A HVG magazinban történő megjelenés minimum 1/3 vagy 1/4 fekvő méretben. 24. Táblázat: HVG magazin megjelenési lehetőségek 24.

Táblázat

Ár

Felület

Elhelyezés

1/3 fekvő

Szövegoldalon

1.650.000 Ft

1/4 fekvő

Szövegoldalon

1.250.000 Ft

(nettó)

Forrás: http://hvg.hu/ratecard, 2011. április 28.

54

5.3.

BTL eszközök kiválasztása

„A marketingkommunikáció „vonal alatti” része legegyszerűbben fogalmazva minden olyan marketingkommunikációs aktivitás, csatorna, amely nem tartozik bele a vonal feletti területekbe (azaz, nem médiahirdetés).” (Harsányi–Kerék-Peresztegi, Budapest, 2003, 184.oldal) 

Eladásösztönzés (országos kiterjesztés) A reklámozás mellett szükség van olyan eszközökre is, melyekkel késztetjük a

vevőt a vásárlásra. A reklámokból megismerte a márkát, a terméket, de még nem biztos, hogy ezzel elérjük azt, hogy informatikai eszközök beszerzése során nem a régi megszokott márka vagy gyártó mellett dönt. Informatikai eszközöket, azon belül is a nyomtatók és kellékanyagainak piacán az eladásösztönzést két területen is javasolt alkalmazni. A push stratégia alkalmazása során a nagy és kiskereskedőket kell megcélozni különböző vásárlásösztönző programmal, míg a pull stratégián belül közvetlen a fogyasztókat kell ösztönözni a vásárlásra. Pull stratégia: a fogyasztók, azaz a kis- és középvállalkozások ösztönzése. Pull stratégia alkalmazása esetén a közvetlenül a vállalattól vásárló fogyasztókat hűségakcióval és kiegészítő szolgáltatással lehetne ösztönözni. 

Hűségakció: Vásárlások utáni pontgyűjtés, ami kedvezményekre beszámítható a

következő vásárlás során vagy ajándékra váltható pl.: vállalati logóval ellátott irodai munkához szükséges kiegészítő termékek. 

Kiegészítő szolgáltatások: az üres festékpatronok begyűjtése vagy gyűjtőláda

kihelyezése ingyenesen.

55

Push stratégia esetén a közvetítő kereskedőket próbáljuk meggyőzni, hogy a mi termékünket vásárolja. Ilyen közvetítő kereskedő a nagykereskedők és a kiskereskedelmi cégek. Kereskedőkre irányuló eszközök: 

Eladási verseny: hasonló méretű és kategóriájú üzletek között az adott időszakban a legtöbbet forgalmazott jutalmat kap, pl. egy jutalom utat.



Mennyiségi kedvezmény



Árengedmény



Reklámengedmény: abban az esetben, ha a kereskedő a termékünket reklámozza pl. saját szórólapján.



Kereskedelmi bemutatók: kapcsolatépítés, termékek megismertetésére.



Ingyenes termékek kipróbálásra.



Információnyújtás: tájékoztató kiadványok: mi jellemzi a környezetvédelmi termékeket, mi az előnye, kinek ajánljuk. 

Vásárláshelyi reklám A célcsoportunkra jellemző, hogy a nyomtatási eszközöket és a kellékanyagait

maguk szerzik be, közvetlenül egy erre szakosodott bevásárló egységből. Ilyen pl. a Media Markt és az Office Depot.

Ahhoz, hogy a célcsoportunkat a lehető legmagasabb

százalékban lefedjük fontos, hogy az üzletekben is reklámozzuk termékeinket, így a döntő pillanatban is tudjuk befolyásolni a fogyasztóinkat, ha a reklám kampányunk során nem jutott el az üzenetünk. Forrás: www.poluscenter.hu, 2011. április 30.

Vásárláshelyi reklámanyagok, előre elkészített grafika anyagok megjelentetése: 

Lelógó hirdetés



Kisnyomtatványok: termék leírások, portfólió katalógus

56



Eseménymarketing



Partnereknek szervezett programok: termékbemutatók, termékek kipróbálási lehetősége.



Fogyasztók, azaz a KKV számára tartott rendezvények: olyan programokat szervezni, ahol a kis-és középvállalatoknak közvetlenül lehetősége van a gyártó megismerésére, a termékek kipróbálására, a környezettudatosság fontosságának és lépéseinek megismerésére.



Sajtórendezvény, sajtótájékoztató: olyan rendezvény megszervezése ahol az IT médiumoktól, gazdasági napi- és hetilapoktól, életstílus, környezetvédelmi magazinoktól és blogok újságíróit hívjuk meg és mutatjuk be a termékeinket.



Vásárok, kiállítások

Olyan kiállításokon, rendezvényeken megjelenni, mint kiállító, ahol az IT beszerzésekben döntő személyek (pl. rendszergazda, informatikus) részt vesznek. 

Innováció kiállítás 2011

Innováció

2011

kiállításon

év

legfontosabb informatikai eszközei és technológiai

újdonságai

kerülnek

bemutatásra. Telefonok, játékkonzolok, tévék,

3D-s

megjelenítő

eszközök,

számítógépek és különböző szoftverek kipróbálási lehetősége.

(www.innovacio2011.hu, 2011. április 28.)

57



Szponzorálás Egy jó imázzsal rendelkező cég esetén a szponzorálás inkább társadalmi célú

tevékenység, mintsem kommunikációs eszköz. Környezettudatos vállalkozás esetében, ahol a környezettudatos termékekre akarunk fókuszálni érdemes a termékek bevezetésekor néhány környezettudatossággal kapcsolatos programot, eseményt szponzorálni, támogatni. 

Tükörben a Világ kiállítás

Kiállítás az emberi természetről és a fenntartható fejlődésről. A kiállítás egy felfedezőút. A látogatók, miközben kitekintenek a világra, saját magukat is megpillanthatják a tükörben. A Tükörben a Világ színes, kacskaringós vízió temérdek installációval és játékkal. Célja a fenntartható fejlődés ösvényének felkutatása: az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, ugyanakkor a környezet és a természeti erőforrások megőrzése a jövő generációk számára. A kiállítás Magyarország minden nagyvárosába ellátogat. (www.tukorbenavilag.hu, 2011. április 29.)



Nyomtatványok

Minden nyomtatvány esetében (szórólap, katalógus, stb.) fontos kihangsúlyozni, hogy újrahasznosított papírból készültek, ezzel is egységes kommunikációt építve.



Direkt Marketing

Környezettudatosságra nevelő kisfüzetek, hírlevek kiküldése e-mailben.

58

6.

Összegzés, következtetések Vizsgálataim alapján elmondható, hogy ma a gyártói szektorban fontos a

környezettudatossági szabályok betartása és a környezettudatos megoldások alkalmazása. Törvényi szabályozások rendelkeznek arról, hogy egy informatikai eszközöket gyártó vállalatnak milyen szabályokat kell figyelembe vennie és betartania működése során. Ezen kívül fontos hangsúlyoznia portfóliója bővítésekor, hogy az elkészült termékek milyen környezetvédelmi tendenciáknak felelnek meg. A kutatás célja az volt, hogy megismerjük a hazai kis-és középvállalkozások körében mennyire van jelen a környezettudatos viselkedés, illetve környezettudatos normák figyelembe vétele. Egy kis- vagy középvállalkozás életének fontos és nélkülözhetetlen kelléke az informatikai eszközök, azon belül is a számítógépek, nyomtatók és ezek kellékanyagai. A piackutatás arra fókuszált, hogy a megkérdezett vállalatok hogyan, milyen módon használják az informatikai eszközöket, milyen környezetvédelmi szempontokat vesznek figyelembe üzemeltetésük, illetve beszerzésük során. Mennyire tájékozottak a gyártók környezettudatos termékeiről, programjairól. A kérdőívet kitöltő vállalatok körében azt az eredményt kaptam, hogy a környezettudatosság elterjedése nincs, vagy csak nagyon kevés cég életében van jelen. A gazdasági válság legjobban a KKV szektorban működő cégek életét nehezíti meg. Általában feladat átcsoportosítással válnak meg dolgozóiktól, ezzel csökkentve költségeiket, vagy ha nem létszám leépítéssel próbálják meg „átvészelni” a kritikus időszakot, a lényeg, hogy mindenképpen olyan költségcsökkentő megoldásokat hoznak, melyekkel visszavehetik a cég kiadásait. Ezekbe a kiadásokba tartoznak az informatikai eszközök beszerzése, bővítése is. Ilyen esetekben alapvetően a beszerzési rangsorban az utolsó helyre szorulnak az IT eszközök. Egy megfelelő kommunikációs stratégia alkalmazásával új felfogást taníthat a cégeknek, hiszen minden előre tervezett környezettudatos IT beszerzés hosszútávon költségeket csökkent, pl. kevesebb papírt, festéket használ.

59

A megkérdezett vállalatoknál sok esetben tapasztalható volt az is, hogy alapvetően úgy végzik tevékenységüket, hogy észre sem veszik, hogy környezetvédelmi szempontokat tartanak be, pl. a kétoldalú nyomtatás vagy az üres festékkazetták visszajuttatása a kiskereskedelmi forgalmazónak. Továbbra is az ár a meghatározó szerep a beszerzés során.

A szakdolgozatom célja az volt, hogy a piackutatás során kapott eredmények alapján egy olyan marketingkommunikációs mixet állítsak össze, amely alkalmazása esetén egy informatikai eszközöket – azon belül nyomtatót és festékpatront - gyártó és forgalmazó vállalat üzenete a lehető legszélesebb körben eljusson, és termékei megvásárlására ösztönözze a kis és középvállalkozásokat. A kommunikációs mix összeállítása során a támpontok azok a médiumok voltak, melyeket a kérdőívet kitöltő vállalatok nagyszámban megemlítettek, ezen kívül kiegészítettem olyan ATL és BTL eszközökkel, melyek széles körben elérik a kívánt célcsoportot. ATL eszközökön belül az internet, mint elsődleges tájékozódási forrást kiegészítettem szabadtéri reklám eszközzel és nyomtatott médiummal. Szabadtéri reklámeszköznek az óriásplakátot, nyomtatott médiumnak pedig a HVG magazint választottam. BTL eszközökön belül a személyes eladást vettem elsődleges tájékozódási forrásnak.

Személyes

eladáson

belül

a

gyártó

vagy

forgalmazó

értékesítőit,

nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatok értékesítője egyaránt lehet, hiszen egy informatikai termékeket gyártó cég nemcsak önmaga értékesíti a termékeit, hanem arra törekszik, hogy minél több helyen találkozzanak termékeivel a fogyasztók. A vonal alatti eszközök között további területeket választottam, ilyen pl. az eseménymarketing a vásárláshelyi reklámok, szponzorálások. Összességében elmondható, hogy egy olyan kommunikációs kampány indítását javaslom, mellyel olyan eszközökön, médiumokban hirdetünk, mellyel a célcsoportot teljesen vagy a lehető legmagasabb százalékban lefedjük, és ezzel növelhetjük az értékesítéseinket, továbbá szükség a kis-és középvállalkozások tanítására, hogy alkalmazni tudják a környezettudatos módszereket és élvezzék azok előnyeit.

60

Melléklet Kérdőív a „Zöld IT” szokások és tendenciák feltárására a hazai KKV szektorban ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK/SZÁMÍTÓGÉPEK

1. Hány db számítógéppel rendelkezik a vállalatuk? (Az asztali és a hordozható eszközöket is beleszámítva) 10 db alatt ..........................................  A megkeresést lezárjuk 10-20 db között 21-50 db között 51-100 db között 101-200 db között 200 db felett .......................................  A megkeresést lezárjuk

2. Számítógépek vásárlása esetén milyen környezetvédelmi szempontokat vettek/vesznek figyelembe? (Először szabadszavas válaszadás, majd a listán végig haladva) Önálló Listából Nem fontos említés kiválasztás szempont Energiafogyasztás Energiatakarékos üzemmód megléte Egészségügyi hatások Környezetvédelmi tanúsítványok A gép legyen bővíthető Az elhasznált gép gyártói visszavétele Újrahasznosítható legyen Származási ország Egyéb önállóan említett szempontok:

61

3. Számítógépek üzemeltetése esetén betartanak-e környezetvédelmi szempontokat? (Először szabadszavas válaszadás, majd a listán végig haladva) Önálló említés

Listából kiválasztás

Nem fontos szempont

Irodai kialakítás, eü-i szempontok Energiatakarékos üzemmód használata Áramtalanítás Meglévő gép fejlesztése, vásárlás helyett Tudatos hulladék elhelyezés Egyéb önállóan említett szempontok:

4. A környezettudatosabb vásárlás érdekében kb. hány százalék árkülönbözetet hajlandó a cége elfogadni számítógép vásárlása esetén, ha a környezetbarát tényező költséget nem csökkent? 0%-ot 5% -ig 5-10 % között 10-20 % között 20% felett Nem, tudja Megjegyzések:……………………………………………………………………………… NYOMTATÓK/MÁSOLÓK/FAXOK 5. Hány db nyomtatót használnak cégüknél? (Beleszámítva a fénymásolókat, a több funkciós eszközöket is) 0 db 1-5 db között 6-10 db között 10-20 db között 20-50 db eszköz Több mint 50 eszköz 6. Ezek között szerepel-e? csak nyomtató eszköz több funkciós eszköz csak fénymásoló Megjegyzések: ..........................................................................................................................

62

7. Melyik márka/márkák a leggyakoribbak a nyomtatók, fénymásolók esetében az Önök cégénél? (Szabadszavas válaszadás) .................................................................................................................................................. 8. Nyomtatókat, fénymásolókat szolgáltatásként rendelik meg, bérlik, vagy saját tulajdonban vannak? valamennyi saját tulajdon ugrás a 10. kérdésre részben bérelt, részben saját bérelt Megjegyzések: 9. Bérlés esetén az adott eszköz kiválasztása kinek a feladata? (Nem a paraméterek meghatározására gondolunk, hanem a márka, típus kiválasztására) a bérlő vállalaté a bérbe adó cégé Megjegyzések: 10. Nyomtató vásárlás előtt milyen csatornákon keresztül tájékozódik? Internet Azon belül: Személyes tanácsadók, ismerősök: Azon belül: Szakmai újságok, rendezvények Azon belül: Direkt marketing megkeresések Megjegyzések: ......................................................................................................................... 11. Nyomtatók/fénymásolók vásárlása esetén milyen nem környezetvédelmi szempontokat vettek/vesznek figyelembe? (Először szabadszavas válaszadás, majd a listán végig haladva) Önálló Listából Nem fontos említés kiválasztás szempont Ár-érték arány Márka Garancia Kellékek ára Üzemeltetési költség Egyéb önállóan említett szempontok: Köti-e őket valamilyen szerződés?

63

12. Nyomtatók/fénymásolók vásárlása esetén milyen környezetvédelmi szempontokat vettek/vesznek figyelembe? (Először szabadszavas válaszadás, majd a listán végig haladva) Önálló Listából Nem fontos említés kiválasztás szempont Energiafogyasztás Energiatakarékos üzemmód megléte Egészségügyi hatások Környezetvédelmi tanúsítványok Gyártó „zöld” üzenetei Az elhasznált eszköz gyártói visszavétele Újrahasznosítható legyen Származási ország Egyéb önállóan említett szempontok:

13. A környezettudatosabb vásárlás érdekében kb. hány százalék árkülönbözetet hajlandó a cége elfogadni nyomtatók/fénymásolók vásárlása esetén, ha a környezetbarát tényező költséget nem csökkent? 0%-ot 5% -ig 5-10 % között 10-20 % között 20% felett Nem, tudja Megjegyzések: ......................................................................................................................... 14. Kérjük, ha tud, említsen meg gyártókat, akik forgalmaznak „környezetbarátabb” nyomtatókat, fénymásolókat! ..................................................................................................................................................

64

15. Nyomtatók üzemeltetése esetén betartanak-e környezetvédelmi szempontokat? (Először szabadszavas válaszadás, majd a listán végig haladva) Önálló Listából Nem fontos említés kiválasztás szempont Irodai kialakítás, eü-i szempontok Energiatakarékos üzemmód használata Áramtalanítás Meglévő gép fejlesztése, vásárlás helyett Tudatos hulladék elhelyezés Egyéb önállóan említett szempontok:

16. A jelenleg használt nyomtató eszközök milyen kategóriába sorolhatóak az alkalmazott technológia szempontjából? csak lézernyomtatók csak tintasugaras nyomtatók mindkettő nem tudja 17. Ha a jövőben vásárlásra kerül sor, várhatóan mit választ vállalatuk? tintasugarasat lézerest attól függ, milyen célra nem tudja FESTÉKPATRONOK, KAZETTÁK

18. Toner vásárlása esetén milyen szempontokat vettek/vesznek figyelembe? (Először szabadszavas válaszadás, majd a listán végig haladva) Önálló Listából Nem fontos említés kiválasztás szempont Beszerzési ár Ár-érték arány (egy lapra vetített fajlagos költség) Kapacitás Az adott nyomtatóval azonos márka legyen (gyári toner) Mindegy csak márkás legyen Környezetvédelmi szempontokat Egyéb önállóan említett szempontok: 65

Köti-e őket valamilyen szerződés?

19. Vásárol-e újratöltött vagy utángyártott tonert meglévő nyomtatóiba? Igen, mindig Igen, többnyire Ritkán igen, de többnyire nem Nem, többnyire Nem, soha 20. Leellenőrzi-e a tonerek tényleges kapacitását? Igen Nem Megjegyzések: ......................................................................................................................... 21. A kifogyott patronokkal mi történik a vállalatnál? gyártónak visszajuttatják a forgalmazó kiskereskedő visszagyűjti erre szakosodott (gyártótól és forgalmazótól független) szervezetek, cégek elviszik publikus gyűjtőkbe kerülnek a vállalat hulladékába kerül Egyéb, éspedig: ........................................................................................................................ .................................................................................................................................................. NYOMTATÁS-PAPÍR

22. Mennyi a havi papírfogyasztás a cégnél? FIGYELEM! Különbség a doboz és a csomag között! (1 doboz = 5 csomag, 1 csomag=500 lap) 0-1 doboz között 2-10 doboz között 11-50 doboz 51-100 doboz 100 doboz felett 23. Használnak-e újrahasznosított papírt? Csak azt használnak Többnyire azt használnak Többnyire nem azt használnak Nem használnak 66

24. Milyen módszerekkel igyekeznek csökkenteni a felesleges papír fogyasztást és nyomtatást?(Először szabadszavas válaszadás, majd a listán végig haladva) Önálló Listából Nem említés kiválasztás alkalmazzák Kétoldalas nyomtatás/másolás/faxolás Egyes felhasználók nyomtatási szokásainak mérése Nyomtatott dokumentumok helyett elektronikus dokumentumok használata Papíralapú helyett elektronikus számlázás Másolás helyett szkennelés Papíralapú helyett elektronikus faxolás Elektronikus aláírás Egyes felhasználók nyomtatási mennyiségének korlátozása használata Rontott lapok hátoldalának Egy oldalra több oldal kicsinyített nyomtatása Egyéb önállóan említett megoldások:

25. A nyomtatott, másolt anyagokban milyen arányban szerepelnek színes nyomtatások? 10% alatt 10-20 % között 21-30% között 31-50% között 50% felett 26. Szelektíven gyűjtik-e a papír hulladékot? Igen Nem Megjegyzések: .......................................................................................................................... Téma záró kérdése: 27. Vannak-e fejlesztési terveik, és ha igen, milyen változtatásokat terveznek a környezettudatosabb IT kialakítására a vállalatuknál? ..................................................................................................................................................

67

Cégadatok 1. Az Önök cégénél milyen beosztásban lévő kollegához tartoznak az IT eszközök vásárlásával, kiválasztásával kapcsolatos döntésjogok? Ügyvezető (k) Gazdasági vezető/igazgató Műszaki vezető/igazgató Beszerzési vezető/igazgató Rendszergazda Tulajdonos Külsős cég, tanácsadó Egyéb, éspedig ..................................................................................................................... Nem tudja 2. Hol található a cégük (magyar) központja: Budapesten vagy annak agglomerációjában Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 3. A cég által foglalkoztatottak száma: 10 fő alatt 11-50 fő 50-100 fő 100-500 fő 501-1000 fő 1000 fő felett 4. A cég éves árbevétele: 50 millió Ft alatt 51-200 millió Ft között 200-500 millió Ft között 501-1000 millió Ft között 1-2 milliárd Ft között 2 milliárd Ft felett Cégnév: Tevékenységi kör:

Telefonos elérhetősége: Beosztása:

Válaszadó neve: 68

Irodalomjegyzék 1.

Bernard Brochand, Jacques Lendrive: A reklám alapkönyve, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004.

2.

Dr. Szakál Gyula, http://ecopolis.battanet.hu/eloadasok, 2011. április 27.

3.

Fazekas

Ildikó,

Harsányi

Dávid:

Marketingkommunikáció,

Szókratész

Külgazdasági Akadémia Kiadó, Budapest, 2001. 4.

Harsányi Dávid, Kerék Dávid, Peresztegi Zoltán: Így készül a reklám – a kampánytervezés elmélete és gyakorlata -, Budapest, 2003.

5.

http://h41111.www4.hp.com/globalcitizenship/hu/hu/environment/recycle/index.html 2011. április 27.

6.

http://h41111.www4.hp.com/prof_innovations/hu/hu/profinno_environment.html

2011. április 27. 7.

http://portal.ksh.hu, 2011. április 28.

8.

http://www.canon.hu/About_Us/About_Canon/Environmental_Activities/index.asp ,

2011. április 30. 9.

http://www.canon.hu/About_Us/About_Canon/Environmental_Activities/Green_Proc urement.asp , 2011. április 30.

10.

http://www.canon.hu/For_Home/consumables/laserbase/EF-Toner.asp,

2011.

április 30. 11.

http://www.energystar.gov, 2011. április 18.

12.

http://www.prodam.hu/zoldmarketing, 2011. április 25.

13.

Józsa László: Marketingstratégia, Akadémia kiadó, Budapest, 2005.

14.

Philip Kotler: Kotler a marketingről, Jönni, Látni, Győzni – a piacon, Park könyvkiadó, Budapest, 2000.

15.

Philip Kotler: Marketing management, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

16.

Veress Zoltán, Hoffmann Márta, Kozák Ákos: Bevezetés a piackutatásba, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.

17.

www.hp.com, 2011.április 27.

18.

www.innovacio2011.hu, 2011. április 28.

19.

www.nfu.hu, 2011. április 16.

20.

www.tukorbenavilag.hu , 2011. április 29.

21.

www.wikipedia.org, 2011. április 25. 70

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG VIZSGÁLATA A HAZAI KISVÁLLALKOZÁSOK KÖRÉBEN

Recommend Documents