PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTANI TANSZÉK
Környezetszennyezések és állapotfelmérésük Tóth Judit PhD-hallgató
Országos Környezeti Kármentesítési Program I.
OKKP célja: – – –
„a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentetésének vagy megszüntetésének elősegítése” – (OKKP => 2205/1996.(VII.24.) és 2304/1997 (X.8.) kormányhatározatok)
Országos Környezeti Kármentesítési Program II.
Előzmények Hátramaradt (örökölt) szennyeződések – Kőolajat, kőolajszármazékokat tároló helyek (repülőterek, olajfinomítók, üzemanyagtöltő állomások, vasútállomások) – Vegyi üzemek (csővezetékek, tartályok) – Katonai létesítmények (vegyianyag-tartályok, javítóüzemek) – Vasútállomások (javítóüzemek, egykori salakhányók) – Folyékony- és szilárd hulladékok lerakóhelyei – Meddőhányók, zagytározók, salakdombok
Országos Környezeti Kármentesítési Program III.
Általános feladatok – a program irányítása, működtetése és koordinációja, a szükséges jogszabályok kidolgozása – műszaki szabályozások (szabványok, irányelvek) – kutatási-fejlesztési tevékenység – finanszírozási rendszer kidolgozása – kiadványok, információs- és segédanyagok kidolgozása, oktatás és továbbképzés – hazai és nemzetközi kapcsolattartás – más programokkal koordináció (pl.: Vízbázisvédelmi Program, Nemzeti Környezetegészségügyi Program)
Országos Környezeti Kármentesítési Program IV.
Országos feladatok – Felszín alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) – KÁRINFÓ térinformatikai rendszer – Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) – Monitoring rendszer – Alprogramok kidolgozása és végrehajtása
Egyedi projektek, beruházások – Kormányrendelet alapján beavatkozás, utóellenőrzés)
(tényfeltárás,
műszaki
OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések I.
OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések II.
Kormányzati munkamegosztás
Belügyminisztérium - Rendvédelmi Alprogram
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - Szilárdásványbányászati Alprogram – magyarországi uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő feladatok (2003-ban 1.745.000 Ft!) – volt állami szénbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok (2003-ban 1.394.148 Ft!)
OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések III.
A végrehajtott jelentősebb munkák (2003) Bányabezárás – Pécs, Flotáló épület bontása – Lencsehegy, aknatömedékelés – Kazincbarcika, Radvánszky táró tömedékelése Tájrendezés – Pécs, Vasas D.-i meddőhányó – Vértessomló, Külfejtés és meddőhányó – Lencsehegy, meddőhányó ( 2 db) – Rudolf telep, meddőhányó – Komló, K. I-II. aknák, meddőhányó – Feketevölgy; üzemudvar
OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések IV.
Bányakár: – Pécs, Mecsek-Szabolcs – Dudar – Rózsaszentmárton – Salgótarján és környéke – Felsőnyárád – Kurityán
Meddő CH-kutak kezelése Alprogram – Közel 3000 db visszamaradt meddő kút
OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések V.
Szennyezett ipari területek, ipari park Alprogram
MÁV Alprogram (2003-ban 1.092.327 Ft) – a Záhony Vegyi-anyag Átfejtő területén eddig > 1400 m3 felúszó szénhidrogén eltávolítására került sor (becslések szerint az összes mennyiség 60-65%-a)
Pénzügyminisztérium - PM-ÁPV Rt. Alprogramjai – ÁPV Rt. - Társasági Privatizációs Alprogram – ÁPV Rt. - Volt szovjet laktanyák Alprogram PM-Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) Alprogramjai
OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések VI.
Honvédelmi Minisztérium - Honvédelmi Alprogram
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Egészségügyi Intézményi Alprogram – forrás hiányában nem kezdődött el
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Intézményi Alprogram
Oktatási Minisztérium - Oktatási Intézményi Alprogramja – Szeged-Öthalom (100 millió Ft!)
Minisztérium
-
OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések VII.
Igazságügyi Alprogram
Minisztérium
-
Büntetés-végrehajtási
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Alprogram
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – KvVM - Természetvédelmi Alprogram (NP-ok) – KvVM - Vízügyi Alprogram
Önkormányzati Alprogramok
Néhány beruházás nagysága (1996-2003 között)
MeH - ÁPV Rt - volt szovjet ingatlanok Alprogram – 31 terület, 2 420 millió Ft
KöViM - MÁV Alprogram – 122 terület, 7 508 millió Ft
Mecseki Uránbánya rekultiváció – 6 terület, 17 008 millió Ft
Volt állami szénbányák – 11 terület, 11 327 millió Ft
Budapesti Vegyiművek (Garé) – 2 057 millió Ft állami garancia + 1 304 millió Ft KAC támogatás
OKKP – Illetékes hatóságok
Kármentesítés előtt álló területek megoszlása
3000
2639
2500 1859
2000
1702 1539 1343
1500
1146
1363 1072
1000 500 0 Objektumok száma (db)
1321 965
921
1014
Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
KvVM adatok alapján szerk. Tóth J. 2004.
Jogszabályi háttér
33/2000. (III.17) kormányrendelet – Tartalmi követelmények
10/2000. (VI.2) KÖM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet – Vizsgálati adatok értékelése
ÚJ => 219/2004. (VII.21) kormányrendelet – 10/2000-es hatályát veszti a Ci intézkedési szennyezettségi határérték tekintetében
Határértékek
(A) háttér-koncentráció (Ab) bizonyított háttér-koncentráció (B) szennyezettségi határérték (D) kármentesítési határérték (E) egyedi szennyezettségi határérték (Mi) igénybevételi határérték – ÚJ! „A víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető víz(nyomás)szint süllyedéshez tartozó igénybe vehető összes vízmennyiség m3/évben kifejezve.”
Hiányosságok (felszíni vizek esetében)
A környezeti állapotfeltárások célja
ismertetni: az adott területen történt-e szennyeződés a felszíni, illetve a felszín alatti régióban
milyen mértékű a bekövetkezett szennyeződés
mik az esetleges veszélyeztetett környezeti elemek
milyen a szennyezett terület érzékenysége
a veszélyeztetés mértékének, valamint a további teendőknek meghatározása
Az információszerzés sajátosságai
a területre vonatkozó archív adatok összegyűjtése és értékelése
az előzetesen rendelkezésre álló földtani és vízföldtani adatok megkönnyíthetik a tényfeltárás tervezését, és csökkenthetik annak idejét, költségeit
MÁFI, VITUKI, MOL adattárak
adatok szelektálása fontos (ld. vízkémiai, talajvízállás adatok)
Környezeti állapotfelmérés I.
felszín alatti vizeket és földtani közeget veszélyeztető szennyeződések észlelése => jelentés a Környezetvédelmi Felügyelőség felé
KÖFE => a tudomására jutott információk, valódiságának igazolása végett helyszíni szemle
illetékes szakhatóságok állásfoglalása és a helyszíni szemle alapján döntés => a szennyezettség intézkedést igényel
előírja a szükséges környezetvédelmi hatósági intézkedés, eljárás megindítását, így a kármentesítést
adatok
Környezeti állapotfelmérés II.
A KÖFE környezetvédelmi állapotfelmérést és részletes tényfeltárást előíró határozata
Tartalmazza – a szennyeződés megismerése érdekében eljárások, vizsgálatok megjelölését – kívánatos határértékeket
szükséges
Megnevezi – a tényfeltárásra kötelezett szervezetet – az érintett területet – a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét – a tényfeltárási terv készítésének előírását
Mintaterületek ismertetése I.
Terepi bejárások – képi dokumentációk
Meghatározott geometriai háló szerint mintavételezési pontok kitűzése
Tényfeltárási záródokumentációhoz szükséges topográfiai és mintavételezési térképek
A káresemények ismertetése
A területek földtani-vízföldtani viszonyai
átnézeti,
Mintaterületek ismertetése II.
Mintaterületek ismertetése III.
Mintaterületek ismertetése IV.
Mintaterületek ismertetése V.
Mintaterületek ismertetése VI.
Mintaterületek ismertetése VII.
Mintavétel I.
Talaj- és vízminták Mintavétel mélysége Mintavevő eszköz Ismételt mintavétel Fúrásnapló – – – –
Kőzettípusok Főbb jellemzők Mintavételi helyek Talajvízre vonatkozó adatok
Mintavétel II.
Mintavétel III.
Mérési adatok, alkalmazott vizsgálati módszerek
Talajminták – SZOE – TPH GC Vízminták – THP GC – BTEX – PAH Talajvízáramlás meghatározása
A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása I.
Áramlási irány meghatározása => geoelektromos eljárással, az ekvipotenciális vonalak (“MISE-A-LA-MASSE”) módszerrel
Alapja: egy pontforrás potenciáltere homogén vezető közegben megadható, s ha a közegben inhomogenitások vannak, akkor a kialakuló potenciálkép torzul az inhomogenitásoknak megfelelően
A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása II.
A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása III.
Kiértékelés és értelmezés =>
1. az egymást követő időpontokban meghatározott mérési eredmények null mérésre vonatkoztatott változásait mérési pontonként vektoriálisan összegezzük 2. az összegzés eredményeképpen előálló eredő vektort tekintjük az adott időpillanatra mért áramlási iránynak 3. a különböző idejű mérésekre jellemző eredő vektorok gyakoriságát ábrázoljuk a földrajzi irány függvényében úgy, hogy a K-i irányt tekintjük 0°-nak és a szögértékek az óramutató járásával ellentétes irányban nőnek
A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása IV.
sózás után 15 perc
sózás után 182 perc
sózás után 90 perc
10
10
10
0
0
0
-10
-10
-10
-10
0 10 sózás után 340 perc
-10
0
10
10
-10
0 10 sózás után 512 perc
4
0
8
12
16
10
20
24
28
32
36
40
44
48
Relatív eltérés [%]
0
0
PUSZTAEDERICS FGT 7 jelű kút talajvíz áramlási irány meghatározás geoelektromos módszerrel
-10
-10
-10
0 áramlási irány
10
-10
0
10
Az alapállapothoz viszonyított normált eltérés változása az idő függvényében
A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása V. 40
ÁRAMLÁSI IRÁNY 177 fok
Fit Results 30
GYAKORISÁG
Fit 1: Normal Number of data points used = 198 Average X = 177.184 Standard Deviation = 11.0114
20
Talajvíz áramlási irány meghatározása geoelektromos módszerrel PUSZTAEDERICS FGT 7 kút
10
0 0 KELET
90 ÉSZAK
180 NYUGAT
270 DÉL
360 KELET
A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása VI.
Áramlási sebesség meghatározása => a sós víz betöltése után vizsgáljuk a potenciál vonalak elmozdulását az idő függvényében
A mérési hibák minimálisra csökkentése érdekében több jellemző potenciálvonal változását követjük egyidejűleg
A sebességet a potenciálvonalak elmozdulásának sebességéből számítjuk
Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése I.
Táblázatok, grafikonok Izopotenciál térképek Potenciometrikus felülettérképek (ekvipotenciális vonalak 2Ds grafikus megjelenítése) Idősorok Keresztszelvények Szennyezőanyagok és bomlástermékeik izokoncentrációs térképei Hidrogeológiai térképek
Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése II. Talajm intak CH-sz ennyez ettsege (mg/kg) 0,9-1,0 meterek kozott 199960 Sz-38
29 28 199940
199920
13
11
26
Sz -38 # ve z.
12
27
120 30 110
3
10
199900
14
100 31
15 2
25
39
199880
199860
199840
70 60
17
6
50 40
18
7
22
36
16
5
8
23
37
80
1
9
24
38
90
4
30 20
19
21
35 199820
0
32
20
34
10
Jelma gyara zat
Jelmagyarazat furas vezetek 26
33
199800
814240
814260
814280
814300
814320
fu rasok
814340
814360
814380
814400
ma: 1:100
Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése III. Talajv iz CH-szennyezettsege (m g/l) 199960 Sz-38
29 28 199940 12
27
13
11
26
199880
105
199860
0
32
20
34
50
165
156
199820
100
19
21
35
64
143
126
150
18
7
22
36
199840
200
24
111
165
276
250 17
6
8
23
37
300
63
95
178
125
350 16
5
1
9
24
38
311
147
3843
92
400
31
15 4
2
25
39
29
301
115
450
14
3
10
500
30
80
170
199900
Sz- 38 # ve z.
155
199920
104
Jelmagyarazat Jelma gyara zat
26
33
199800
814240
814260
814280
814300
814320
98
814340
814360
814380
814400
furas mert CH-ertek vezetek
ma: 1:100
Szennyeződésterjedés modellezés I.
Analitikus vagy numerikus modellek
Figyelem: vízkivétel, környező befogadók, területhasználatok
Megfelelő modell kiválasztása függ: – a rendelkezésre álló adatok – a vizsgálati terület összetettsége – a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez szükséges információk
Szennyeződésterjedés modellezés II.
Mire használhatjuk: – a talajvíz áramlási rendszer és a szennyeződés mozgásának megértése – a szennyeződés mozgásának előrejelzése – a csóva nagyságának, koncentrációjának előrejelzése – a szennyezett víz mennyiségének előrejelzése – mentesítési célértékek meghatározása – monitoringkutak elhelyezkedésének kiválasztása
Veszélyeztetés felmérés, kockázatfelmérés I.
A kockázatfelmérés folyamata: 1. veszélyazonosítás 2. kitettség felmérés (expozíció) 3. humán hatásviselőkre vonatkozó kockázatfelmérés Szervezetre gyakorolt hatásvizsgálat célja: megadja azt a koncentrációt, amely még nem hat károsan Ökotoxikológiai tesztelés – (Daphnia, alga, Oncorhynus mykiss, stb.)
Veszélyeztetés felmérés, kockázatfelmérés II.
Kockázat számítása (1) Ù kockázati alapú célérték meghat. (2)
1. adott sz.a. hatásviselőre gyakorolt hatását, az expozíciójukból adódó kockázat mértékét számítjuk, majd összehasonlítjuk a megengedhető kockázati szinttel
2. megengedhető dózisból visszafelé haladva határozzuk meg a szennyező forrás oldalon még megengedhető koncentrációt a kapott értéket összehasonlítjuk a mért értékekkel => meghat. a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket
A környezetszennyezés sorsának előrejelzése I.
Helybenmaradás Szorpciós jelenségek – Reakció a víztartó közeg és az oldott anyag között
Beszivárgás (egyszerű hígulás) – Víz mozgása a telítetlen zónán keresztül a vízszintig
Advektív transzport – Oldott anyag mozgása a talajvíz mozgásával
Diszperzió – Keveredés a talajvíz áramlása és a víztartó réteg egyenetlenségei miatt
Volatilizáció – Talajvízben oldott szennyezőanyagok párolgása gőz fázisba (talajgáz)
A környezetszennyezés sorsának előrejelzése II.
Diffúzió – A molekuláris diffúzió miatt a szennyezőanyag szétterjed és felhigul
Biodegradáció – Mikrobiológiai úton lezajló reakció, lebomlás
Abiotikus degradáció – Mikrobiológiai segítség nélküli lebomlás (pl. hidrolízis)
NAPL megoszlása – NAPL beszivárgása a talajvízbe és megkötődése a talajszemcséken
Tényfeltárási záródokumentáció készítése I.
Alapadatok – – – – – –
Szennyezőforrás, szennyezett T pontos lehatárolása Légifotó v. térkép Tulajdonosok, használók adatai Veszélyeztetett T lehatárolása Tényfeltárásra kötelezett adatai Ingatlan-nyilvántartási adatok
Előzmények Érintett terület bemutatása – – –
Területhasználat, T érzékenység Földtani, vízföldtani, talajtani, éghajlattani, földrajzi ismertetés Létesítmények, vízhasználatok bemutatása
Tényfeltárási záródokumentáció készítése II.
Tényfeltárás módszertana Vizsgálati eredmények Kockázatfelmérési eredmények Lehetséges műszaki beavatkozási változatok bemutatása, jellemzése Költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredménye Javasolt változat bemutatása és indoklása Kármentesítési monitoring bemutatása (tényfeltárás keretében) Monitoring terv a tényfeltárást követő szakaszra Tartós környezeti kár bejegyeztetési dokumentumai Egyebek és mellékletek
Tényfeltárási záródokumentáció benyújtása I.
A KÖFE a benyújtott tényfeltárási záródokumentáció és az érintett szakhatóságok állásfoglalása alapján hoz határozatot a záródokumentáció elfogadásáról, és a további feladatokról
Előírhatja a tényfeltárás folytatását, az (E) egyedi szennyezettségi határérték, és a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték megállapítását
Ha szennyezettség > (D) kármentesítési szennyezettségi érték => műszaki beavatkozás elvégzésének szükségességéről, a műszaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítéséről és benyújtásáról dönthet
Tényfeltárási záródokumentáció benyújtása II.
Elrendelheti – a kármentesítés szüneteltetését, – utóellenőrzést – a kármentesítés befejezését, ha minden körülmény együttese azt mutatja, hogy a szennyezettség alacsony mértéke végett további kármentesítésre nincs szükség
Kármentesítési technológiák I.
Kárlokalizáció (1) Ù kárelhárítás (2)
(1) a szennyeződést nem szüntetjük meg, csak továbbterjedését akadályozzuk Pl. szilárdítás, vegyi reakciók, résfal, hidraulikus módszer, stb.
(2) célja a szennyező anyag végleges ártalmatlanítása Helyszín szerint – In situ (= eredeti helyzetben) – Ex situ (= nem eredeti helyzetben)
Kármentesítési technológiák II.
In situ => nem termelik ki a földet, vizet visszanyeletik Ex situ on site => kitermelik, de a munkaterületen tisztítják Ex situ off site => kitermelik, elszállítják Gyakran alkalmazott technológiák: – – – – – – –
Bioventilláció Talajműveléses kezelés Talajmosatás Átlevegőztetés Égetés Sztrippelés Talajcsere
Köszönetnyilvánítás
PTE Földtani Tanszék – Dr. Szederkényi Tibor
MOL Rt. Kutatás-Termelési Divízió, Bányászati Laboratóriumok – Lukács Andrea, Ördög Tibor, Dr. Balázs Endre, Dr. Török Ernő – Csabai Tibor, Gubucz Eszter
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
