1 Tantárgy neve
Környezetminősítés és állapotértékelés
Tantárgy kódja
KVB1407, KVB1408
Meghirdetés féléve
3.
Kreditpont
2+2
Összóraszám (elm+gyak)
2+2
Számonkérés módja
Koll. + gy.j.
Előfeltétel (tantárgyi kód)
KVB1402, KVB1309, KVB1303
Tantárgyfelelős neve
Vallner Judit
Tantárgyfelelős beosztása
főisk. doc.
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók megismerjék a környezet terhelésének, állapotának megfigyelésének mószereit, Európa környezeti állapotának átfogó tudományos vizsgálatát. Rálátásuk legyen a terhelési viszonyok és a környezet állapotának adatköreire. Lássák a környezet és a gazdaság trendjeit a statisztika tükrében. Ismerjék meg az emissziók előrebecslésének adatigényét. A tantárgy tartalma A környezetminőség alapvető összetevői. Sztatikus és dinamikus mutatók. Az állapotfelmérések vizsgálati módszerei. Az ártalom, a károsodás, a mérgezés, ill. az értékek és a kockázat fogalma. Az állapotfelméréssel szemben támasztott követelmények. Természeti és környezeti hatásvizsgálatok és -tanulmányok készítése. Környezetminősítés: Környezeti központú minősítés, a környezetállapot minőségének kifejezése. Sohasem egy, hanem több környezeti tényező ill. élő és élettelen elem összefüggésének, működésének, folyamatának, életfeltételének viszonyából fejezhető ki. Ez azonban igen sok komponens vizsgálata és nehezen számszerűsíthető minőségének – többször az eszmei és anyagi értékek pontozásos viszonyszámainak – összefüggései alapján ragadható meg. A minőség kifejezésének tényezőiül elemcsoportokként más-más szempontok a meghatározók a
2 természetes tulajdonságok érvényesülési feltételei szerint (pl. a természeti rendszerek esetében az életfeltételek – víz, levegő, talaj stb. – számszerűsíthető minőségi viszonyai jó v. kedvezőtlen hatásai hogyan érzékelhetők, megjelennek-e terhelő, idegen elemek a vízben, levegőben, tenyészterületen, és milyen arányban stb.). Lehet a környezet állapotát, minőségét az élő rendszerek önszabályozása és a tűrőképességének mértéke szerint vizsgálni. A természeti környezetben a populációk és biotópjuk (élőhelyük) környezetminősítésére biotópjósági szám használható, amely a környezetállapot összetevői kapcsolatviszonyainak absztrakciós, kvalitatív és kvantitatív elemzésének összefüggéséből vezethető le. Függ a környezeti rendszer működésétől, a populációk és biotópjuk működésétől, a nem megújítható természeti erőforrások állapotkifejezésétől, a művi környezetállapot kifejezési hatástényezőjétől. Környezetmonitorozás: A környezet állapotának ill. állapotváltozási jellemzőinek mérése, megfigyelése helyszíni vizsgálatokkal vagy távérzékeléssel a spontán (természetes) és/vagy antropogén, ill. szándékosan előidézett állapotváltozások értékelése, ellenőrzése érdekében. Állapotfelmérés: valamely folyamatban lévő üzem működésének környezetvédelmi szempontú felülvizsgálata. Elsősorban a tulajdonváltozás során merül fel a kérdéses tevékenység, üzem működésének ellenőrzése abból a szempontból, hogy milyen veszélyt jelent a környezetre vagy milyen ártalmakat okoz, ill. okozott a környezetben. Az állapotfelmérés révén az esetleges károsodásokért fennálló felelősség kérdése megfelelően tisztázható mindkét érdekelt fél számára. Különösen nagy jelentőségű az állapotfelmérés olyan tömeges és tartós folyamatot jelentő tulajdonosváltozás esetében, mint amilyen a privatizáció. Az állapotfelmérés elsősorban a vállalati menedzsment eszköze, feltárja a jogérvényesítés problémáit, és javaslatot tesz azok feloldására. Ennek megfelelően az állapotfelmérés nem csupán a múlttal és a jelennel, hanem a jövővel is foglalkozik. Mind több jogrendszerben jogi követelménnyé válik a környezeti állapotfelmérés, a későbbi jogvitás eseteket minél kisebb körre szűkítendő. Legfontosabb lépései: a vizsgálandó természet, tevékenység vagy üzem, ill. környezet és mindezek jellemzőinek meghatározása, a környezeti terhelések, ártalmak, veszélyhelyzetek (pl. a veszélyeshulladék-lerakó) tényszerű felmérése, a környezeti hatások és az általuk okozott vagy valószínűsíthetően előidézhető káros következmények értékelése lehetőleg számszerű formában, a káros következmények elkerülési lehetőségeinek feltárása, és az ennek érdekében teendő intézkedések, javaslatok kidolgozása a változtatásra, a káros hatások elkerülésére vagy legalább csökkentés
3 érdekében. A hazai környezetvédelmi jogban az állapotfelmérés a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat ill. az állapotvizsgálat jogintézményeiben jelenik meg. Állapotvizsgálat: A környezeti állapotvizsgálat a környezeti terhek meghatározására vagy pontosítására irányuló, szakértő által végzett környezeti felmérés, értékelés. Ennek során megállapítható a környezetkárosítás, környezetkárosodás, környezetveszélyeztetés, ill. környezetszennyezés, ezen túlmenően az állapotvizsgálat a káros környezeti folyamatok megszüntetéséhez költségbecsléssel ellátott javaslatot és műszaki megoldást ad. Állapotvizsgálatra a felszámolási és végelszámolási eljárás keretében kerül sor. A felszámolás ill. végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet benyújtott nyilatkozata alapján az eljárást a telephely szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőségek látják el. Állapotvizsgálat elvégzésére a környezetvédelmi felügyelőség is kötelezheti a gazdálkodó szervezetet. Az állapotvizsgálatnak két formája van: teljes és részleges. Az állapotvizsgálatot szakértővel kell elvégeztetni. Elvégzésére a Felülvizsgálati Végzésre Jogosultak Névjegyzékébe felvett magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, ill. a kv. és tvl. egyes szakterületein szakértői működésre jogosító engedéllyel rendelkező magánszemély jogosult. A környezet állapotának fizikai mutatószámai meglehetősen nagy számban figyelhetők meg, sok esetben a „bőség zavara” mutatkozik. Nehézségekbe ütközhet pl. olyan kifejező, aggregált jelzőszámok megadása, amelyek néhány (egyetlen) statisztikai jellemzővel fejezik ki pl. a levegő vagy a víz országos minőségi helyzetét. Igen sok (földrajzilag és időben kiterjedt) mérési adatsor rendelhető az állapotmérések szokásos mutatóihoz, és lényeges információk vesznének el, ha a környezet állapotát csak néhány összevont átlaggal jellemeznénk. A térinformatika számítógépes eljárásokkal jeleníti meg az egyes adatsorok lényeges mondanivalóját. Vannak olyan fizikai mutatók is, amelyekre viszonylag szűk, illetve nagy földrajzi körzeteket tekintve hiányos, nem megbízható a jelenleg fellelhető adatháttér. A környezeti terhelés nemzetközi összehasonlítását és megbízható előrejelzését akadályozó ismerethiány abból is eredhet, hogy viszonylag kevés (vagy csupán egyetlen) tényező rendelhető bizonyos kérdéskörhöz. Egyes esetekben a határértékek kínálnak lehetőséget az állapotmutatók áttekinthető bemutatására, pl. a nagyvárosok szmogkészültségei és –riadói esetén. Bevált megoldás, hogy például kifejező példákat, reprezentatív leírásokat adnak a környezet állapotára, p. a veszélyeztetett élővizekben észlelt halpusztulás esetén.
4 Vannak olyan kérdéskörök is, amelyek nemzetközileg összehangolt terhelési mutatószámai még alig kidolgozottak. Az országok bruttó hazai termék adatsorai p. fontosak a tájékozódáshoz, de nem jellemzik közvetlenül magát a tényleges terhelést. Az ilyen háttérmutatók a teljesítményváltozások által előidézett (többnyire feltételezett) környezeti hatások tartós irányzatait jelzik.
A Megyei Környezetvédelmi Program (MKVP) célrendszere: Az alapelveknek megfelelően az állapot értékelése alapján az ok-okozat feltárásával került meghatározásra a Program célrendszere. Az MKVP nem fenntartható fejlődés program, ennek megfelelően nem lehet a feladata, hogy fenntarthatósági válaszokat adjon. Azonban feladata, hogy a környezet minőség javítására irányuló célok meghatározásával elősegítse a fenntartható fejlődés megvalósítását. Ennek érdekében megfogalmaztuk a fejlesztés célját, amely cél minden fejlesztési program átfogó céljának kellene lenni. A fejlesztés céljának meghatározásánál Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Fejlesztési Koncepció átfogó célját vettük kiinduló pontnak, amely szerint a megyei fejlesztési programok hosszú távú célja: „az életminőség folyamatos javítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében”. Ezt az átfogó célt egészítettük ki annak érdekében, hogy megfogalmazásában a fenntartható fejlődést szolgálja, ez alapján az MKVP fejlesztési célja: Az emberi élet minőségének folyamatos javítása az ökológiai eltartó képesség határai között. Az emberi élet minőségének javításában a környezet minősége feltételként jelentkezik, ezért a Környezetvédelmi Program alap célja: A környezet minőség javítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A környezet minőségének javításához egyszerre szükséges: A környezeti elemek állapotának megőrzése ill. javítása, valamint a természeti erőforrások fenntartható - az eltartó-képesség szerinti - használatának biztosítása.
3. Évközi ellenőrzés módja 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai A gyakorlati órákba beépített külső látogatásokon való részvétel kötelező.
5
5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Nádudvari Zoltán : A környezet állapotának statisztikai mutatói, 1996. Környezetvédelmi Füzetek, OMIKK Cseloszki, Kiss,... : Nyíregyháza környezeti állapota. Tanulmány, 2001. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Környezetvédelmi Programja 2003-2008. Készítette: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízása alapján az E-misszió Természetés Környezetvédelmi Egyesület 2003. április. A programot készítő munkacsoport: Cselószki Tamás, Lukács Attila, Priksz Gábor, Zalatnay László, Vágvölgyi Gusztáv, Dr. Tokár Zsuzsa Ulrich Förstner: Környezetvédelmi technika, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1993. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása
