Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny Segédanyag a döntőre való felkészüléshez – 3. évfolyam Békalencse A békalencsefélék úszónövények, hazánk minden részén előfordulnak, elsősorban állóvizek hínárosaiban vehetők szemügyre. Ezek az apró, legfeljebb 12 mm-es apró növények a vízfelület lefedésével megakadályozzák a víz algásodását, ám elzárhatják a levegőt a vízi élőlények elől. Hajtásuk lencse alakú, nem különíthető el szár és levél. A békalencsék nagyon ritkán virágoznak, szinte kizárólag sarjadzással szaporodnak. Magyarországon négy békalencsefaj él, közülük az egyik leggyakoribb az apró vagy kis békalencse, amely elsősorban a hűvösebb és a hegyvidéki élőhelyeket kedveli. Az apró békalencse az átlagosnál kisebb, a vízfenékre le nem süllyedő hajtásokat növeszt. Formája tojásdad kerek vagy lóhereszerű. Nemcsak a természetben fordul elő, hanem sokan vásárolják akváriumok, kis házi tavak díszítésére, tisztítására. Bogáncs A bókoló bogánccsal hazánk minden táján találkozhatunk. Május és augusztus között utak mentén, legelőkön, réteken, árokpartokon egyaránt előfordul. 80-120 cm-esre megnövő, melegkedvelő, kétnyári növény, melynek szárát szúrós „szárnyak” borítják. Lándzsás, szúróstövises levelei az első évben alakulnak ki, majd a második évben jelennek meg a lilás színű, gömbölyded virágok, amelyek 4-8 cm átmérőjűek. A virágfejek többnyire kissé előrebiccennek, bókolnak. A bókoló bogáncsot tövises levelei miatt elkerülik az állatok, ám a virágok nektárját különösen kedvelik a méhek, a poszméhek, valamint egyes lepkefajok, pl. a bogáncslepke.
Csiperke Európában élő, ehető gombafaj, amely hazánkban is igen gyakori. Elsősorban fenyő- és lomberdők szélein terem, de parkokban, kertekben, réteken is megtalálható. Nyártól ősz végéig terem. Változatos méretű kalapja eleinte fehér színű, majd az idő múlásával sárgássá válik. A kalap alsó részén helyezkednek el a spóratartó lemezek, amelyek színváltozáson mennek keresztül, eleinte halványszürkék, legvégül pedig barnák. A kalap alatt, a tönk felső végén található a gallér. Az erdőszéli csiperke nem visel bocskort.
Földimogyoró Amerikai mogyorónak is nevezik, mert Dél-Amerika az őshazája, ahol vadon is megterem. Egyéves, lágyszárú növény. Általában erős karógyökérrel és sűrű oldalgyökérzettel rendelkezik. Fekvő és bokros fajtái egyaránt vannak. Az előbbiek szára 15-20 cm hosszú, oldalra nő. A bokros fajták szára fölfelé növekszik, az 50 cm-t is elérheti. A levelek zöld színűek, viszonylag hosszú levélnyéllel kapcsolódnak a szárhoz. Virágai a levelek hónaljából nőnek. Rendkívül érdekes, hogy a megtermékenyült virágkocsány megnövekszik, a földbe fúródik, s ott érik meg a termés. Ezért nevezzük földimogyorónak. A magokat a világosbarna hüvelyben találjuk. Minden egyes magot egy-egy sötétpiros, papírszerű réteg véd. Ezt eltávolítva látható a gömbölyded vagy hosszúkás mag. Finom, ehető magját felhasználja többek közt a cukrászat, pörkölve, sózva önmagában is remek csemege. A mogyoróolajat sütéshez vagy saláták ízesítéshez alkalmazzák, bőrápoló hatása miatt a kozmetikai ipar is használja. A növény szára és levele értékes takarmány. Fehér fűz Az egyik legnagyobb termetű fűzfaféle, hazánkban is igen gyakori: lombos erdőkben és vizes élőhelyeken megtalálható lombhullató fa. Leginkább a nedves, laza talajt kedveli. Jól tűri a hideget és a fagyot. Ha gyökere elég hosszú ahhoz, hogy elérje a talajvizet, a száraz időjárást is elviseli. Akár a 30 m-es magasságot és az 1 m-es törzsvastagságot is elérheti. Kérge zöldesszürke, a fiatal fáé sima felületű, az idősebb fáé mélyen repedezett. Nevét levele fehér fonákjáról kapta. A fűzfát könnyen felismerhetjük földig hajló vesszőiről, amelyeken tavasszal megjelennek a barkák, ezt követően pedig rövid nyelű, lándzsás levelei. Gyakran telepítik folyók partjára, mivel nagy szolgálatot tesz az árvízvédelemben. Mivel a fa törzse igen puha, könnyen faragható, különösen kedvelik a kézművesek. Mocsári gólyahír Ha láprétek, mocsarak környékén vagy patak mentén kirándulunk, felfigyelhetünk egy élénksárga virágú növényre, amely általában tavasz elején kezd virágozni. Évelő növény. Magassága 15 és 60 cm közötti. Tenyérnyi nagyságú alsó levelei majd szétcsattannak a bennük felgyülemlett nedvességtől. A fényesen csillogó 5 db virágtakaró levél valójában nem sziromlevél, hanem ezek a növény csészelevelei. A virág közepén találjuk a sok-sok sárga porzót és a termőt. A gólyahír mérgező növény. Természetes élőhelyén a legelésző állatok ösztönösen ki is kerülik.
Széleslevelű gyékény Évelő növény. Hazánkban igen gyakori. Vizes vagy nedves talajon él; elsősorban álló- és lassú folyású vizek partját szegélyezi, de mocsaras területeken is szemügyre vehetjük. Szára 100-250 cm magas, nincsenek rajta bütykök. Éles szélű levelei kard alakúak, kb. 2 cm szélesek. Virágai 15-20 cm hosszú torzsavirágzatot alkotnak. Parányi szemterméseit vattaszerű szőrpihék veszik körül. Szárát többek közt fonáshoz használják. Gyilkos galóca Európa lombos erdőiben elterjedt faj. Könnyen összetéveszthető az erdőszéli csiperkével. Fogyasztása halálos mérgezéssel járhat. Nyár végén vagy ősszel bújik ki a földből. Színe igen változatos lehet a halványzöldtől a csontfehérig. Kalapja eleinte domború, majd vízszintesen kiterül. A kalap alján a lemezek sűrűn állnak, s leginkább hófehérek. A tönk felső harmadában gallért találunk. A tönk földben végződő végét vaskos bocskor öleli körbe. Terebélyes harangvirág Magyarországon igen gyakori hegyvidéki réten, mezőn. Ennek az évelő növénynek a magassága 20 és 60 cm között van. Szára meglehetősen vékony, levelei tojásdad alakúak, levélnyéllel kapcsolódnak a szárhoz. Május és szeptember között hozza halványkék vagy ibolyaszínű (ritkábban fehér) harangszerű virágait.
Párnás kakukkfű Európában megtalálható gyom- és fűszernövény, jellegzetes kámforos illatáról is felismerhetünk. A párnás kakukkfű egy fás szárú félcserje, amely kedveli a napfényt és a kellően nedves talajt. Igen apró leveleket növeszt. Fürtökben fejlődő lilásrózsaszín virágai nyáron nyílnak. Elsősorban a hajtásokat használják fel fűszerként vagy gyógytea alapanyagaként. Főleg levesek, sült húsok és mártások ízesítésére alkalmazhatjuk. A népi gyógyászat szerint a kakukkfű jótékony hatással lehet az emésztésre, mások szerint a torokfájást és a köhögést enyhítheti a növényből készült gyógytea.
Kamilla – orvosi székfű Jellegzetes illatáról, fehér szirmáról és sárga fészkű virágzatáról könnyű felismerni az orvosi székfűt, közismert nevén kamillát. Ázsiában és Európában megtalálható, réteken, mezőkön gyakran látni, de gyógyhatása miatt termesztik is. Egy, ritkábban kétéves növény. Magassága 10 és 40 cm közötti. Levelei hosszúkásak, kopaszak és szárnyaltak. Fészkes virágzatai a hajtások csúcsain nyílnak, egyesével. A téli megfázások idején gyakran készítünk kamillateát fogyasztásra vagy gőzölésre, esetleg gyulladt területek borogatására. Szemgyulladások kezelésére nem ajánlott, ugyanis szárítja a szemet. Virágzatát a kozmetikai ipar is hasznosítja szappanok, samponok, krémek gyártása során. Mezei katáng Hazánkban gyakori. Réteken, mezőkön, utak mentén láthatjuk leginkább. Lágy szárú növény, amely akár 1 m magasra is megnőhet. Szára felfelé növő, elágazó. Felső levelei lándzsa alakúak, az alsók karéjosak. Június és október között hozza virágait, amelyek leggyakrabban kék színűek. Léteznek fehér vagy rózsaszín virágot hozó változatok is. A katáng nemesített fajtáját pótkávé készítésére használják.
Lóhere Leginkább réteken és mezőkön él gyepnövény. Leggyakrabban három levélkéje van ennek az alacsony növénynek. Fehér színű virágai kerek fejecskét alkotnak. A virágok beporzását a házi méhek végzik, így a lóhere jelentős nektárforrás lehet a méhészek számára. Ez a kicsiny növény képes akár 6 évig is élni. Szívesen fogyasztják a legelő állatok, (pl. szarvasmarha, juh), illetve egyes fajtáit takarmánynövényként termesztik, mivel zölden és szárítva is egyaránt táplálhatók vele haszonállatok.
Erdei szőrmoha Erdőben vagy fás területen fordul elő, a világ minden táján megtalálható. Mészben szegény talajon, fák tövében telepszik meg. Viszonylag nagyméretű mohafaj, akár a 15 cm magasságot is elérheti. Levélszerű képződményei hosszúkásak, tűszerűek. A 4-8 cm hosszú nyélen fejlődik ki a spóratartó tok. Süvege rozsdabarna színű.
Közönséges nád Tópart vagy lassú folyású vizek mellett található évelő növény. Üreges szára akár 4 m magasra is megnőhet. Szürkészöld levelei 15-30 cm hosszúak, laposak, szélük igen éles. A virágok úgynevezett bugában nőnek. Ha megfelelőek a körülmények, igen gyorsan kialakulhat a nádas a vízben vagy a vízparton. Sajnos előfordul, hogy a nádasokat kiirtják, pedig számtalan hasznot hoznak. Nagyban hozzájárulnak a vizek öntisztulásához. Fészkelőhelyet vagy építőanyagot nyújt több madár, pl. a nádirigó, kanalasgém, nagykócsag számára. Régebben általában nádat használtak a szegény emberek házuk befedésére. Magyar nőszirom A húszforintos pénzérme hátoldalán magyar nőszirom található. Fokozottan védett növény. Leginkább a réteket, mezőket és hegyvidékeket kedveli, többnyire egymagában él. Közepes termetű, felfelé növő növény, magassága 10-30 cm. Szára hengeres és zöld színű. A levelek szélesek, hosszúak, alakjuk kardra emlékeztet. Ibolyakék vagy lilásvörös színű virágai áprilisban vagy májusban nyílnak. A magyar nőszirom mérgező faj. A növény népes „rokonsággal” büszkélkedik, létezik sárga nőszirom, törpe nőszirom, pázsitos nőszirom, szibériai nőszirom stb. Nagy őzlábgomba Lombos erdőben, erdőszélen, füves területeken egyaránt előfordul. Főleg június és szeptember között, egy-egy kiadósabb záporeső után figyelhetjük meg ezt az esernyőszerű gombát. Akár a 40 cm-es magasságot is elérheti. Tönkje a föld felé bunkószerűen vastagszik, bocskort nem visel. A barnássárgás tönkön a nagyméretű kalap középen kicsúcsosodik; a száradó példány széle kissé megemelkedik, s a középső rész tányérszerűen bemélyed. A tönkön lévő gallér le-föl mozgatható. A rojtos szélű kalap a tönkből egy enyhe mozdulattal kifordítható. Ehető gomba, de mivel a tönk igencsak rostos, többnyire csak a fehér lemezű kalapot fogyasztjuk, de megdarálva a hosszú tönk is felhasználható. Leginkább a jóval kisebb termetű, de hasonló pikkelyezettségű, súlyosan mérgező, vörhenyes őzlábgombával és a párducgalócával téveszthető össze.
Papsajtmályva Mezőkön, réteken, kertekben megtalálható gyomnövény. Kedvelt csemege, közismertebb neve: papsajt. Elnevezése onnan ered, hogy íze a sajtra emlékezteti fogyasztóját. Lágy szárú növény, magassága 10-50 cm. Szürkészöld vagy zöld színű levelei kerekdedek, szélük csipkés. Júliustól szeptemberig hozza rózsaszín virágait, melyeket többnyire a méhek poroznak be. Csészelevelek ölelik körbe a termést, vagyis a papsajtot, melyben magok találhatók. A magvak, a friss hajtások és a levelek is fogyaszthatók. A népi gyógyászat szerint a növény leveléből készített tea csillapíthatja a köhögést, a torokfájást, gyomorbántalmak esetén is hatékony lehet. Pipacs Ez az egynyári gyomnövény gabonatáblákban, azok szélein, utak mentén fordul elő. Mezei pipacsnak és vetési pipacsnak is nevezik. Lágyszárú növény, magassága 30-80 cm; levelei szőrösek és osztottak. Virága négyszirmú, élénkvörös színű, általában sötét színű foltok tarkítják. A friss hajtás mérgező! Mivel gyomnövény, mezőgazdasági szempontból káros. Létezik azon nemesített fajtája is, amelyet magról szaporítanak. Pitypang – gyermekláncfű Gyakori gyomnövény, leginkább füves, gazos területeken láthatjuk, de remekül alkalmazkodik szinte mindenféle élőhelyhez. Ezt az évelő növényt nevezik még pongyolapitypangnak, férfihűségnek, asszonyhűségnek, pimpimpárénak, lámpavirágnak, zsibavirágnak és kákicsnak is. Hosszú, függőleges karógyökérrel rendelkezik. Szára kb. 10 cm, üreges belsejében fehéres színű folyadék, tejnedv található, amely enyhén mérgező. Levelei zöld színűek és szintén tartalmaznak kutyatejet. Kora tavasszal a virágszár tetején élénksárga virágzat jelenik meg. Repülőszőrös magjai elfújható fehér gömböt alkotnak. A népi gyógyászat úgy véli, hogy a növény alkalmas vesebetegség kezelésére. Óriás pöfeteg Réteken, mezőkön, legelőkön vagy erdők szélein bukkanhatunk rá elsősorban nyáron és kora ősszel. Ha az idős óriás pöfeteget megnyomjuk, a benne lévő spórapor pöfögve távozik belőle. Termőteste nem különül el kalapra és tönkre, hanem kissé olyan, mint egy – földön heverő – kipukkadt labda. Átmérője általában 10-30 cm, de akár az 50 cm-t is elérheti. A termőtest külső burka sima, a belső burok puha és vékony. Miután beérett, a gombát körülvevő kettős burok szétrepedezik, majd leesik és szétszóródnak a spórák. A fiatal, fehér belsejű gomba ízletes, fogyasztásra alkalmas, az idős, sárga vagy barna belsejű gomba már ehetetlen.
Taplógomba Elsősorban lombos erdőkben találhatjuk meg, ám fenyőerdőkben is előfordul. Élő és elpusztult fákon is előfordul, beépített faanyagon is megjelenik. Termőtestük általában rendkívül kemény. Lombos fák törzsén láthatjuk például a pisztrici-gombát és a sárga géva gombát. A bükkfatapló az egyik legnagyobb méretű faj, átmérője akár a 60 cm-t is elérheti. Kalapjából régen sapkát készítettek. Lombos fák tuskóin fejlődik a lepketapló, amely különleges alakjáról kapta a nevét. A fenyőfákon élősködik a fenyőtapló, a fenyő-lemezestapló és a gyökértapló. A taplógombák igen nagy károkat okozhatnak. Némely taplógomba olyannyira szívós, hogy a fa kipusztulása után még tíz évig életképes maradhat. Fehér tündérrózsa Fehér tavirózsának is nevezik. Évelő, rovarbeporzású vízinövény. A víz színén úszó kerekded levelei 15-30 cm szélesek. A levélnyél akár a 3 m-es hosszúságot is elérheti. Június és szeptember között virágzik. A fehér színű virágok csak napsütésben nyílnak ki. Bennük legalább 20 db húsos sziromlevél és 4-6 csészelevél rejtőzik. A virágok mindössze 35 napig nyílnak; az elhervadást követően a víz alá buknak, s helyükön új virágok nyílnak. Azokat a tavakat, holtágakat, lassú folyású vizeket kedveli, amelyeknek talaja iszapos, és karvastagságú gyöktörzsével fel tudja venni a szükséges tápanyagokat. Szépsége miatt szívesen telepítik parkok, kertek dísztavaiba.
